Sajtószemle 2010. szeptember 28. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2010. szeptember 28.

Sajtószemle 2010. szeptember 28.

Médiafigyelő | 2010. szeptember 29., szerda

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

Tőkés: „rövid az út Corina Creţutól Szász Jenőig"

Krónika, 2010. szeptember 27.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről az ő lejáratására irányuló támadásokat. Tőkés sérelmezte, hogy magánéleti válságából különösen Szabó Ödön és Biró Rozália nagyváradi RMDSZ-tisztségviselők próbálnak politikai tőkét kovácsolni, és szégyenteljesnek nevezte Szász Jenő MPP-elnök tevékenységét, aki az EP-alelnök szerint szintén magánéleti „botránykrónikájával" próbálja Budapesten és a Székelyföldön hitelteleníteni az EMNT-t

Nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés felidézte Corina Creţu román EP-képviselő kijelentéseit, amelyekkel „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" minősítette a magyar képviselőt. „Mondja ezt egy olyan képviselőnő - Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója -, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben, bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" - jegyezte meg Tőkés.

Az EMNT elnöke emellett megemlítette, hogy a Cotidianul című napilap 2010. szeptember 13-i számában hol Szekuritátés ügynöknek, hol idegen hatalmak kiszolgálójának tüntetik fel, immáron sokadjára „leplezve le" „sötét múltját". Ami viszont még elszomorítóbb, jelentette ki Tőkés László, az az, hogy húsz évvel a temesvári forradalom után Nicolae Ceaușescu és a főszekusok képezik a „hiteles forrást" egy román országos napilap számára.

Tőkés: Szász Jenő szégyenteljes tevékenységet folytat

A román támadássorozat mellett Tőkés László legfájdalmasabbnak azt nevezte, hogy egyes magyar politikusok magánéleti válságát felhasználva próbálnak politikai tőkét kovácsolni a maguk számára, így a bihari közélet síkján Szabó Ödön és Biró Rozália RMDSZ-tisztségviselők „élcelődése" és aknamunkája érdemelt említést.
Mindezeket azonban messze felülmúlja, emelte ki Tőkés László, hogy a magát nemzetinek nevező oldal képviselőjeként Szász Jenő MPP-elnök vélelmezett magánéleti „botránykrónikájával" házal Székelyföldön és budapesti kormánykörökben, abban a tévhitben élve, hogy – remélt – diszkreditálásával sikerülnie fog hátrányos helyzetbe taszítania az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Tőkés hangsúlyozta: „ez az eljárás nem csupán Szász Jenőre nézve szégyenteljes, hanem – sajnálatos módon – az általa kisajátítani akart Magyar Polgári Párt tisztességes és elvhű tagjaira is visszaüt. Márpedig ők ennél többet érdemelnek. Íme: ilyen rövid az út Corina Creţutól – Szász Jenőig."
Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elhangzott megnyilatkozásokat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül. Tőkés ugyanakkor hangot adott annak a reményének, hogy jó esélyt teremthet a magyarság érdemi összefogására, ha az átvilágítás és az elszámoltatás során az RMDSZ-t sikerül gyökeresen megtisztítani a „levitézlett és megalkuvó" politikusoktól.

Visszahelyezték az utcanévtáblákat

Külön beszélt az EP alelnöke a nagyváradi utcanévtáblák ügyéről. A táblákat az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete három hónappal ezelőtt szerelte fel. A hivatalostól kinézetre szándékosan eltérő utcanévtáblákat a várad-újvárosi református templomra erősítették fel, illetve a túloldalon álló épületre, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája, illetve az Illyés Gyula Református Könyvesbolt működik. Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, s az ifjak úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését.
Csakhogy e táblákat a nagyváradi városháza eltávolíttatta az épületekről, az EMI azok egy részét azonban visszakapta. Tőkés László „szégyenteljesnek" nevezte Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester viszonyulását ehhez a kérdéshez. Emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ színeit képviselő alpolgármester egy nyilatkozatában azt mondta, nem történt törvénysértés a táblák leszerelésekor, sőt, mi több, a városháza köteles e táblákat leszerelni. „Ha a mi választottjaink nem a magyarság érdekeit képviselik, hanem opportunista módon belesimulnak a minden szintű és rangú hatalomba, az a magyar közösség szégyene" - mondta Tőkés. A hétfői sajtóértekezlet után egyébként az EMI tagjai Tőkés bátorítására visszahelyezték a történelmi magyar elnevezéseket tartalmazó utcanévtáblák egy részét.
A visszahelyezés után bő félórával megjelent a nagyváradi közösségi rendőrség, képeket és jegyzetek készítettek az újra felcsavarozott táblákról, valamint felhívták Tőkés László figyelmét, hogy törvénytelenséget támogat a magyar utcanevek visszahelyezésével. Az erdélyi képviselő válaszában utalt arra, hogy Temesváron sem a törvényes keretek betartásával történt az, ami történt, tehát néha élni kell a polgári engedetlenség eszközeivel, és rámutatott: az európai gyakorlat és a közös értékek felül kell, hogy írják a rossz és antidemokratikus törvényeket.

Újságírói kérdésre az EP-alelnök megerősítette: az őshonos magyar kisebbségnek joga van a köztéri feliratokhoz anyanyelvén – amely nem mellesleg az Európai Unió hivatalos nyelve is –, és az élő európai gyakorlat szellemében a többnyelvűség követelményének felül kell írnia a rossz beidegződésből származó többségi ellenérzéseket.

Autonómiát Bihar és Szatmár megyéknek!

MTI, 2010. szeptember 28. – Garzó Ferenc, Kocsis Zoltán

Tőkés szerint a Partium e két megyéjének is autonómiára van szüksége. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn egy nagyváradi sajtótájékoztatón kijelentette: nem csak Székelyföldet, de Bihar és Szatmár megyéket is megilleti az autonómia.

„Két olyan megyéről van szó, amelyben a magyarság már elveszítette abszolút többségét köszönhetően a mindenkori román kormány homogenizálásra törekvő politikájának. Ennek ellenére a román politikum beleegyezésével e két megye számára is autonómiát kívánunk létrehozni", mondta az egykori püspök. Aki szerint ez az ott élő románok javát is szolgálná. Példaként Dél-Tirolt és Katalóniát említette, ahová „tömegesen költöznek be az olaszok illetve a spanyolok a magas életszínvonal miatt."

Tőkés visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről az ő lejáratására irányuló támadásokat. Felidézte Corina Cretu román EP-képviselő kijelentéseit, amelyekkel „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" minősítette a magyar képviselőt. „Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója -, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben, bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" – jegyezte meg Tőkés. Utalt a Cotidianul című napilap egy cikkére, amely volt Securitate-ügynöknek, „idegen hatalmak" kiszolgálójának tüntette fel őt.

Felháborodását fejezte a magyar részről is gerjesztett lejáratási kampány miatt, amelyben – mint fogalmazott – sajnálatos magánéleti válságából próbálnak politikai tőkét kovácsolni ellene. Konkrétan Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét említette meg ezzel kapcsolatosan.

Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, s az ifjak úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését.

Csakhogy e táblákat a nagyváradi városháza eltávolíttatta az épületekről, az EMI azok egy részét azonban visszakapta. Tőkés László hétfői sajtóértekezletén „szégyenteljesnek" nevezte Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester viszonyulását ehhez a kérdéshez. Emlékeztetett rá, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester egy nyilatkozatában azt mondta, nem történt törvénysértés a táblák leszerelésekor, sőt, mi több, a városháza köteles e táblákat leszerelni. „Ha a mi választottjaink nem a magyarság érdekeit képviselik, hanem opportunista módon belesimulnak a minden szintű és rangú hatalomba, az a magyar közösség szégyene" – mondta Tőkés. A hétfői sajtóértekezlet után egyébként az EMI tagjai Tőkés bátorítására visszahelyezték a történelmi magyar elnevezéseket tartalmazó utcanévtáblákat.

Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elhangzott megnyilatkozásokat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül. Tőkés ugyanakkor hangot adott annak a reményének, hogy jó esélyt teremthet a magyarság érdemi összefogására, ha az átvilágítás és az elszámoltatás során az RMDSZ-t sikerül gyökeresen megtisztítani a „levitézlett és megalkuvó" politikusoktól.

Tőkés visszautasítja az őt ért támadásokat

MTI, 2010. szeptember 27.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről egyaránt érkező támadásokat.

Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, s az ifjak úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését.

Tőkés kiterjesztené az autonómiát

Háromszék, 2010. szeptember 28.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről a lejáratására irányuló támadásokat. Corina Creţu EP-képviselő azért kérte leváltását az EP alelnöki funkciójából, mert ,,az etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" tartja.

,,Mondja ezt egy olyan képviselőnő ― Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója ―, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" ― jegyezte meg Tőkés. Utalt a Cotidianul napilap egy cikkére, amely volt szekuritátéügynöknek, idegen hatalmak kiszolgálójának tüntette fel őt. Az ellene indított nacionalista-soviniszta lejárató kampány résztvevője Titus Corlăţean szo¬ciáldemokrata szenátor, Mihai Voicu liberális szóvivő és Bog¬dan Diaconu, a Konzervatív Párt alelnöke is ― tette hozzá. Felháborodását fejezte ki a magyar részről is gerjesztett lejáratási kampány miatt, amelyben ― mint fogalmazott ― sajnálatos magánéleti válságából próbálnak politikai tőkét kovácsolni ellene. Konkrétan Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét említette ezzel kapcsolatosan. A támadások ellenére Tőkés nem mond le az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének kivívásáról. ,,Ragasz¬kodunk a területi autonómiához ott, ahol a magyarság többségben van. A demokratikus európai normák szerint jogunk van az autonómiához. Nem akarunk függetlenséget, nem akarunk elszakadást, tiszteletben tartjuk Románia területi egységét" ― nyilatkozta. Kifejtette, nemcsak a Szé¬kely¬földön, de ezen kívül eső részeken is támogatja az autonómiát. ,,Szán¬dékunkban áll ― a román politikum beleegyezésével, kölcsönös egyezség alapján ― más régiókban is bevezetni a terü¬leti autonómiát, például a Par¬tiumban, Bihar és Szatmár megyében, ahol relatív többsé¬günk van" ― hangsúlyozta. Kiemelte, az autonómia előnyös lenne a területen élő románok számára is, példaként Katalóniát hozta fel, ahová Tőkés szerint ezer és ezer spanyol költözik, mert magas az életszínvonal.

Tőkés visszautasítja a támadásokat

Népújság, 2010. szeptember 28. –

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről az ő lejáratására irányuló támadásokat.

Nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés felidézte Corina Cretu román EP-képviselő kijelentéseit, amelyekkel „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" minősítette a magyar képviselőt. „Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója –, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben, bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" – jegyezte meg Tőkés. Utalt a Cotidianul című napilap egy cikkére, amely volt Securitate-ügynöknek, „idegen hatalmak" kiszolgálójának tüntette fel őt.
Felháborodását fejezte a magyar részről is gerjesztett lejáratási kampány miatt, amelyben – mint fogalmazott – sajnálatos magánéleti válságából próbálnak politikai tőkét kovácsolni ellene. Konkrétan Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét említette meg ezzel kapcsolatosan.
Külön beszélt az EP alelnöke a nagyváradi utcanévtáblák ügyéről. A táblákat az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete három hónappal ezelőtt szerelte fel. A hivatalostól kinézetre szándékosan eltérő utcanévtáblákat a várad-újvárosi református templomra erősítették fel, illetve a túloldalon álló épületre, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája, illetve az Illyés Gyula Református Könyvesbolt működik.
Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, s az ifjak úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését. Csakhogy e táblákat a nagyváradi városháza eltávolíttatta az épületekről, az EMI azok egy részét azonban visszakapta. Tőkés László hétfői sajtóértekezletén „szégyenteljesnek" nevezte Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester viszonyulását ehhez a kérdéshez.
Emlékeztetett rá, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester egy nyilatkozatában azt mondta, nem történt törvénysértés a táblák leszerelésekor, sőt, mi több, a városháza köteles e táblákat leszerelni. „Ha a mi választottjaink nem a magyarság érdekeit képviselik, hanem opportunista módon belesimulnak a minden szintű és rangú hatalomba, az a magyar közösség szégyene" – mondta Tőkés. A hétfői sajtóértekezlet után egyébként az EMI tagjai Tőkés bátorítására visszahelyezték a történelmi magyar elnevezéseket tartalmazó utcanév-táblákat.

Megtisztulást sürget Tőkés László

Szabadság, 2010. szeptember 28.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hétfőn visszautasította a román politikusok és romániai magyar tisztségviselők részéről az ő lejáratására irányuló támadásokat.

Nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés felidézte Corina Creţu EP-képviselő kijelentéseit, amelyekkel „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" minősítette a magyar képviselőt. „Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója –, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben, bányászokkal verette szét a békés bukaresti tüntetőket" – jegyezte meg Tőkés. Utalt a Cotidianul című napilap egy cikkére, amely volt Securitate-ügynöknek, „idegen hatalmak" kiszolgálójának tüntette fel őt.
Felháborodását fejezte a magyar részről is gerjesztett lejáratási kampány miatt, amelyben – mint fogalmazott – sajnálatos magánéleti válságából próbálnak politikai tőkét kovácsolni ellene.
Konkrétan Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét említette meg ezzel kapcsolatosan.
Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elhangzott megnyilatkozásokat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül. Tőkés ugyanakkor hangot adott annak a reményének, hogy jó esélyt teremthet a magyarság érdemi összefogására, ha az átvilágítás és az elszámoltatás során az RMDSZ-t sikerül gyökeresen megtisztítani a „levitézlett és megalkuvó" politikusoktól.

ERDÉLY

Belépni vagy kilépni Mindenki másként csinálná?

Népújság, 2010. szeptember 28. – Mózes Edith

Élesben ment a vita a szombati SZKT-ülésen. Míg Markó Béla, illetve a képviselők többsége számára az alternatíva nem a kormányból való kilépés volt, hanem a jó vagy rossz kormányzás, Frunda György szenátor szerint az RMDSZ-nek arról kellene inkább döntenie, mikor lép ki a kormányból.

A szövetségi elnök a decentralizációt nevezte a legjelentősebb lépésnek, mert így a döntést valóban a helyi közösségek kezébe adják.

Az RMDSZ egy gyenge, habozó koalíció tagja

„A RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések. Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk" – jelentette ki. Véleménye szerint az RMDSZ azért vállalta a kormányzást, mert programjának szerves része, hogy a közösség jelen legyen a helyi, megyei és központi döntéshozatalban, és ezáltal valós befolyással legyen a közösséget érintő kérdésekre és az országos problémák megoldására is.
A továbbiakban kijelentette: rendkívül elégedetlen, hogy bár van koalíciós többség, ez mégsem tudja érvényesíteni minden esetben akaratát, mert egy gyenge, habozó koalíció tagja. Az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást: álláspontja szerint a jogszabályt még ezen az őszön el kell fogadni, de el kell kezdeni olyan, az erdélyi magyarság számára fontos jogszabály vitáját is, mint a kisebbségi törvény vagy a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését célzó kezdeményezés, ugyanakkor ragaszkodnia kell az RMDSZ által kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez (a minimáladó eltörlése, a kisvállalkozások számára biztosítandó kedvezményes hitel biztosítása, az elkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, a nap-számosmunka kérdésének rendezése stb.), ez is a kormányban maradás fontos feltétele.

Nem fogadnak el semmilyen további megszorító intézkedést

Markó Béla szerint az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a fizetéseket újból növekedési pályára kell állítani. „Az RMDSZ kormányzati szerepe és kormányzati létének feltétele ez: folytatni a decentralizációt, a reformot, és világos, tiszta intézkedéseket hozni a gazdaság tekintetében. Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válságidőszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon".

Levelező tagként sem lehet jó vagy rossz kormányzásról beszélni
Ezzel szemben Frunda György szeretne ugyan egy olyan Romániában élni, „ahol a legfontosabb probléma az egészségügy és a tanügy decentralizálása, vagy hogy mi a jó és mi a rossz kormányzás", de amikor eszébe jutnak pedagógus barátai, vagy az, hogy tavaly kb. 80 ezer kisvállalkozás ment tönkre, ha a kisnyugdíjasokra gondol, akkor „levelező tagként sem lehet jó vagy rossz kormányzásról beszélni", s mint mondta, „közelebb érzi magához a magyarokat, mint azt, hogy az RMDSZ kormányban legyen. A PD-L elfelejti az ígéreteit, hazudik, ebben nem kellene az RMDSZ „ludas legyen", s ezért kellene nem a jó vagy rossz kormányzásról beszélni, hanem arról, hogy ott legyen-e az RMDSZ vagy ne, illetve meddig maradjon kormányban. Véleménye szerint ezt a döntést még a költségvetés vitája előtt meg kell hozni, s arra kérte az elnököt, a döntést ne a SZAT, hanem az SZKT hozza meg.

„Belépéspárti vagyok, nem kilépéspárti"

– jelentette ki viszontválaszában Markó Béla, mert, mint mondta, az erdélyi magyarságot az elmúlt 80-90 évben fokozatosan kiszorították az intézmények vezetéséből, majd az intézményekből, az állami iskolákból, a rendszerből... Ezért úgy gondolja, be kell lépni a parlamentbe, az önkormányzatokba, a kormányba, ez a stratégia, s ezzel nehéz elfogadni a kilépés ideológiáját. Véleménye szerint „a belépés kéne legyen az erdélyi magyarság stratégiája". Emlékeztette „kedves szenátorkollégáját", hogy egy évvel ezelőtt, bár „szirénhangok" csábították az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba, nem tette meg, megszavazott egy bizalmatlansági indítványt, tehát „nem állandóan belépni akar".
Felhívta a figyelmet, hogy széthúzással oda juthat az erdélyi magyarság, ahová a szlovákiai magyarok. „Ezt mind mérlegre kell tenni" – mondta végül az RMDSZ elnöke.

Egyetemi évnyitó akkreditációval, Campusszal

Szabadság, 2010. szeptember 28. – KŐRÖSSY ANDREA

Nem várható újabb szakok alapítása a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a közeljövőben, mondta Magyari Tivadar rektorhelyettes az intézmény magyar tagozatainak tegnapi ünnepélyes megnyitóján. A rektorhelyettes hagyományosan az előző tanév értékelésével köszöntötte a visszatérő és új diákokat a Farkas utcai központi épület dísztermében. Értékelte a különféle szervezetekkel, intézményekkel kialakított jó együttműködési kapcsolatot, bírálva azon kollégáit, akik ellenezték ezek szorosabbra fűzését. Hangsúlyozta ugyanakkor a magyar tagozaton működő alap- és mesterszakok önálló akkreditációjának fontosságát. A Szabadság mellékleteként megjelenő diáklap, a Campus egyik alapító szerkesztőjeként Magyari Tivadar a diákok figyelmébe ajánlotta a huszadik születésnapját ünneplő kiadványt, amelynek jelenlegi szerkesztői a rendkívüli kiadásból minden jelenlevőnek ajándékoztak egy-egy példányt.

Magyari Tivadar rektorhelyettes három fontos gondolatot említett, miután köszöntötte a jelenlevőket és azokat is, akikhez csak „papíron" szólhat, ugyanis párhuzamosan több kar évnyitója is folyt. Megtudtuk, hogy mostanra ért véget az elmúlt évek szak-alapítási hulláma, így az előző tanévben az intézmény magyar része már majdnem teljes kapacitással működött. Magyari Tivadar azt is elmondta, hogy a romániai felsőoktatás jelenlegi körülményei között a közeljövőben nem várható újabb szakok alapítása a BBTE-n.
Egy másik fontos fejleménynek tartotta a különböző szervezetekkel, intézményekkel való jó együttműködést, példaként a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget (KMDSZ), a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet (KMEI) és az egyetemi lelkészségeket emelte ki. Magyari szerint a BBTE és az említett intézmények „a lehető legszorosabb és jól összehangolt rendszerbe álltak össze". Ezzel kapcsolatban bírálta azon kollégáit, akik a fenti háttérintézményekkel való együttműködést ellenezték.
A rektorhelyettes hangsúlyozta a magyar tagozatokon működő alap- és mesterszakok önálló akkreditálási folyamatát, és ezáltal törvény általi szentesítését. Mint kiemelte, lényeges, hogy „az akkreditált magyar tannyelvű szakok tanrendje eltérhet ugyanazon szak román változatától, és így a BBTE magyar tagozata sajátos oktatási célokat követhet".
A magyar tagozatok vezetője az idei évnyitó két eseményére is felhívta a figyelmet. A Szabadság napilap mellékleteként megjelenő Campus diáklap, amelynek Magyari Tivadar az egyik alapítója, idén ünnepli huszadik születésnapját, a diáklap jelenlegi szerkesztői ez alkalomból ünnepi lapszámot ajándékoztak minden jelenlévőnek a rendezvény végén. Emellett a nagy múltra visszatekintő Visszhang-kórus előadásával köszöntötte az új egyetemi évet. A résztvevők megtekintették az intézmény két diákja, György Réka és Kárpát Réka rövidfilmjét. A riport bemutatott egy európai uniós programot, amely segítséget nyújthat a diákoknak szakmai gyakorlatuk elvégzéséhez. A Visszhang-kórus Molnár Botond fizika szakos hallgató vezénylésével John Newton Amazing Race című darabját adta elő, majd a hagyományos évnyitó előadásra került sor. Magyari Tivadar felkérte dr. Kassay Gábort, a matematika-informatika szak professzorát, hogy tartsa meg bemutatóját Játékelmélet a mindenna¬pokban címmel.
Az ünnepi rendezvényt a Visszhang-kórus előadása zárta, a jelenlevők Bárdos Lajos Tábortűznél című művét hallgatták meg.

Törvénysértésre bátorít Tőkés? – Az EMI aktivistái visszahelyezték Váradon a magyar utcanévtáblákat

Új Magyar Szó, 2010. szeptember 28. – Totka László

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tegnap Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének bátorítására és jelenlétében visszahelyezte az EP-képviselő irodájának otthont adó épület és a nagyvárad-újvárosi református templom falára azt az öt magyar nyelvű utcanévtáblát, amelyeket a múlt héten távolíttatott el az önkormányzat egy lakossági bejelentés után.
Az akció után bő félórával megjelent a nagyváradi közösségi rendőrség, képeket készítettek és jegyőkönyvet írtak az újra felcsavarozott táblákról, valamint felhívták Tőkés László figyelmét, hogy törvénytelenséget támogat a magyar utcanevek visszahelyezésével. A volt református püspök válaszában utalt arra, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron sem a törvényes keretek betartásával történt az, ami történt és, hogy néha élni kell a polgári engedetlenség eszközeivel. Rámutatott: az európai gyakorlatnak és a közös értékeknek felül kell írniuk a rossz és antidemokratikus törvényeket.
„Szomorú, hogy a rendszerváltás után húsz évvel még mindig itt tartunk" – fogalmazott a helyszínen Tőkés, hozzátéve, hogy Nagyváradon a városalapító Szent László neve sehol sem olvasható utcanévtáblaként, egyedül egy rövid kis sikátor viseli a nevét, az is románul, „Sfântu Ladislau"-ként szerepel. Csomortányi István EMI-tag a visszahelyezéskor elmondta, hogy van egy Románia által 1995-ben ratifikált uniós keretegyezmény, amelynek értelmében a kisebbségek által lakott területeken a hagyományos földrajzi elnevezéseket és utcaneveket is ki lehet tenni.
Ezt követően az EP-képviselő idézte Corina Creţu román szocialista EP-képviselő kijelentéseit, aki az „etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának" és viszályszítónak minősítette Tőkés Lászlót. A PSD-s politikus Tőkés EP-alelnöki tisztségéből való leváltását javasolta, amiért az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében utcai megmozdulásra buzdította az embereket.
„Mondja ezt egy olyan képviselőnő – Ion Iliescu exállamfő volt tanácsadója –, akinek pártja az új kezdet hajnalán, 1990-ben bányászokkal verette a békés bukaresti tüntetőket" – reagált Tőkés. Hozzátette: ami még rosszabb, hogy magyar oldalról érkeznek támadások, gerjesztett lejáratási kampányok, melyekben magánéleti problémákból próbálnak politikai fegyvert faragni – mondta el az EP-képviselő, Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét említve.
Az EP-alelnök kedvezően fogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati, marosvásárhelyi ülésén elhangzottakat, amelyek változásokat sürgettek a szövetségen belül.

RMDSZ-dilemmák

Krónika, 2010. szeptember 27. – Balogh Levente

Menni vagy maradni – a jelek szerint most ez a legfontosabb dilemma az RMDSZ-vezetés számára. Egyrészt abból a szempontból, hogy vállalnia kell-e a szövetségnek a továbbiakban is a kormányzást olyan körülmények között, hogy az ország gazdasága továbbra is lejtmenetben van, és a szociális elégedetlenség egyre nagyobb.

Másrészt konkrétan az elnökség szempontjából is, hiszen az utóbbi időszakban elhangzott nyilatkozatok alapján fölmerült, hogy Markó Béla szövetségi elnök több mint másfél évtized után másnak adná át a helyét. Egyik szempontból sem könnyű a döntés. Hiszen a kormányrészvétel jelentette előnyök mellett immár a rossz kormányzás hátrányai is mutatkoznak.

A PDL–PSD-kormány által elhanyagolt reformok miatt most az RMDSZ-nek kell a nevét adnia a közalkalmazotti elbocsátásokhoz és bércsökkentésekhez, a nyugdíj- és a szociális ellátórendszer gyökeres átalakításához és az áfaemeléshez. Ebben a konstellációban pedig nem biztos, hogy a megszorításokat a zsebén érző polgár számára az egészségügyi és a tanügyi decentralizáció, illetve az új oktatási és kisebbségi törvény esetleges elfogadása ugyanolyan súllyal nyom majd a latban, mint az elvonások. Bár a felmérések szerint a szövetség még a parlamenti küszöb fölött van, az első téli közműszámlák kikézbesítése után ez könnyen megváltozhat, a választók bizalmát pedig iszonyú nehéz visszaszerezni.
Markó esetleges távozása vagy maradása is alapvetően befolyásolja az RMDSZ jövőjét. Hiszen dönteni kell arról is, folytatja-e a szövetség az eddigi utat, hogy foggal-körömmel, esetleg a törvényi szabályozást számára kedvezően alakítva is ragaszkodik ahhoz, hogy ő a romániai magyarság kizárólagos képviselője, vagy elfogadja: a monolitikus törekvésekkel szemben fellépő, az RMDSZ hegemóniáját megkérdőjelező alakulatok is valós választói igényeket jeleníthetnek meg, ezért – például az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum romániai magyar „miniparlamentté" alakítása által – nagyobb beleszólást enged számukra az igencsak heterogén, különböző igényeket megfogalmazó erdélyi, partiumi és bánsági magyarság ügyeinek intézésébe. A tét nem kicsi: mindkét dilemma arról szól, hogy az RMDSZ képes lesz-e maradék hitelét megőrizni, és a romániai magyarság minden irányból megkerülhetetlen szervezetének megmaradni.

Miről kell szóljon a változás az RMDSZ-ben?

Hagita Népe, 2010. szeptember 28. – Isán István Csongor

Két szerep között kell megfelelő hidat találnia az RMDSZ-nek, vagy éppen felégetnie a lehetséges hidakat. Nem a „kormányozzunk vagy legyünk ellenzékiek", hanem a helyi RMDSZ-ek és a központi RMDSZ tevékenysége között.

A központi RMDSZ alatt a szövetség Bukarestben tevékenykedő csúcsvezetőit értem, a helyi RMDSZ-ek alatt azokat a szervezeteket, amelyek a helyi önkormányzatokban tevékenykedők döntő többségét adják. A „fentiek" arcát már „unja" a közvélemény, legalábbis ennek egy igen hangos fele. Ebből a szemszögből azonban nagyon kicsi a változás lehetősége, nem azért, mert nem akadnának boldog jelentkezők, akik rögtön hajlandók lennének vezérként defilálni, hanem azért, mert azok, akiknek megvan a súlyuk Bukarestben ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljon velük valaki, nagyon kevesen vannak. A helyi szervezeteket ez a tényállás mondhatni, nagyon nehéz helyzetbe sodorhatja: megtörténhet, hogy rajtuk verik el a port a központi vezetők iránti ellenérzés miatt a protesztszavazatra hajlamos választók. Ennek ellenére nem lehet elégedetlenkedni, mert a központi RMDSZ által és annak tárgyalási képességei révén lehet megszerezni azokat a többletforrásokat, amelyek nélkül nem fuldokolnának a pénzhiánnyal küszködő magyar önkormányzatok, hanem meg is fulladhatnának akár.

A helyi RMDSZ nem tudna erős lenni, ha nem lenne a központi támogatás, a kettő csak együtt működik. Ám mi van akkor, ha a központtól szerezhetők források, de szerezhető a rossz imázs is, ami az idén végrehajtott kormányzati megszorítások mondhatni természetes velejárója? A helyi politikusnak van néhány esélye arra, hogy megpróbáljon olyan helyzetbe kerülni, aminek végén ott áll az újraválasztás lehetősége. Például pártot változtat. Egyelőre itt nem kecsegtető a kínálat, hiszen az MPP-hez való sorolással az esélyek csak csökkennek, nemhogy nőnének. Sokan reménykednek abban, hogy Tőkés László köré épül majd egy olyan alakulat, ahol talán esélyt kaphatnak. Így aztán jó néhányan vannak, akik elővették régi kapcsolataikat, és próbálnak szerezni egy jó pozíciót a választásokon esetleg szereplési jogot kapó EMNT-ben.

A leghitelesebb viszonyulás lenne – és az RMDSZ ezt meg kell lépje, ha meg akarja tartani erejét – a népi mozgalommá való visszaalakulás. Vagyis a helyi szervezetek meg kellene találják újra a kapcsolatot a választópolgárral. Választópolgár, aki nem föltétlenül azért haragszik az RMDSZ-re, mert bent van a kormányban, illetve azért biztos nem haragszik, hogy a helyi önkormányzat jó teljesítményt nyújt. Az eltávolodás a kommunikáció hiányából fakad. A szervezetek már nem állnak elég széles társadalmi alapon – ha azon állnának, akkor tudnák tartani a hangulatot, akkor az ott lévő emberek lennének a hangulat formálói. A választókkal nem elég csupán találkozni, hanem ki kell kérni a véleményüket intézményesített formában, és ha ez működik, nem kell aggódni azért, hogy az emberek talán nem értik meg, miért kell álldogálni Boc mellett. Amelyik helyi RMDSZ-szervezet ezt meg tudja tenni, annak képviselői nem kell féltsék mandátumukat, és ez az erdélyi magyarság belső demokráciájának annyit hangoztatott kérdését is megoldaná.

"Menni vagy maradni" – az RMDSZ válaszútra érkezett

Duna TV, 2010. szeptember 27.

Nem könnyű a jelenlegi gazdasági helyzetben megítélni, hogy az RMDSZ a kormányon maradással vagy az ellenzékbe vonulással szolgálja-e jobban a romániai magyar közösség javát – állapította meg hétfői számában az Új Magyar Szó és a Krónika.

Könnyen meglehet, hogy a társadalmi elégedetlenség okozta politikai instabilitás olyan helyzetet teremt, amelyben az RMDSZ-ben zajló vita – kormányon kell-e maradni, és meddig, milyen körülmények és feltételek közepette, vagy pedig ki kell lépni, mikor és hogyan – elvont akadémiai társalgássá válik – írja az ÚMSZ kimondatlanul is utalva arra, hogy nem tudni, mi lesz egyáltalán a jelenlegi – a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ által alkotott – koalíció sorsa. Az „élet" megoldja a dilemmát, és akkor nem kell sem maradni, sem kilépni, mert nem lesz hol és honnan – állapítja meg a szerző.

A „menni vagy maradni" dilemma pillanatnyilag egyáltalán nem a választás szabadságát kínálja – olvasható a cikkben, amelynek szerzője szerint a két változat híveinek szemlélete korántsem áll távol egymástól.

A fő stratégiai célkitűzés ugyanis mindenki számára egyértelműen az RMDSZ programjának megvalósítása, és ezt ebben a pillanatban csak a kormányzati részvétel biztosíthatja. Ezernyi elintézni való közösségi ügy feltételezi a szövetség embereinek jelenlétét hivatalok százaiban, kialakult egy jól-rosszul, de mégis működő kapcsolatrendszer – írja. Az is világos azonban – teszi hozzá -, hogy maradni csak addig érdemes, amíg legalább a lehetősége megvan annak, hogy a magyarság napirenden levő fontosabb igényei (most elsősorban a tanügyi törvény elfogadása, a decentralizáció folytatása és a gazdaságélénkítő intézkedések bevezetése) megnyugtatóan kielégítést nyernek.

A másik oldalról nézve viszont igaz, hogy az, ami eddig történt, a megszorító intézkedések megannyi „csomagja" – korántsem tekinthető reformnak – hangsúlyozza az ÚMSZ kommentátora. Úgy fogalmaz, hogy „hiába voltak az RMDSZ képviselői még ezeknek a szigorú döntéseknek is a józan mérséklői, racionálisabb mederbe terelői, egyek lesznek a politikai felelősségben a nagyobbik kormánypárttal".

BBTE: bővítés helyett minőségjavítás

Krónika, 2010. szeptember 28. – Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda

Elérte maximális kapacitását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, jelenleg alig van olyan szak a felsőoktatási intézményben, ahol nincs magyar oktatás, ezért a jövőben elsősorban a már meglévő anyanyelvű képzés minőségének javítása várható – mondta Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi tanévnyitó beszédében. A felsőoktatási intézményben 71 szakon folyik magyar oktatás, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indult humán erőforrás néven.

Elérte maximális kapacitását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata: jelenleg alig van olyan szak a felsőoktatási intézményben, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, ezért a jövőben elsősorban a már meglévő anyanyelvű képzés minőségének javítása várható – mondta Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi tanévnyitó beszédében az egyetem főépületének Aula Magna-termében. Idén 71 szakon folyik magyar oktatás, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indult humán erőforrás néven.
„Az elmúlt évek szakalapítási hulláma ért véget mostanra, az elmúlt tanévben ki lehetett próbálni, miként működik majdnem teljes kapacitással az egyetem magyar részlege. A közeljövőben, legalábbis a mostani romániai felsőoktatás körülményei között, a BBTE-n újabb szakok alapítása csak elvétve várható" – jelentette ki a rektorhelyettes.
Tanévnyitó beszédében Magyari Tivadar többek közt elmondta, idén 2500 magyar elsőéves és félezer mesterképzős diák kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait. A magyar tagozat vezetője hozzáfűzte, az összhallgatói létszám tavalyhoz képest érdemben nem változott, az alapképzésben némileg csökkent, a mesterképzőkön pedig enyhén nőtt a magyarul tanuló diákok száma.

Udvarhelyen a győri egyetem
Székelyudvarhelyen indít kihelyezett képzést a győri Széchenyi István Egyetem. Vezetés és szervezés mesterszakon, levelezőtagozaton kezdik meg az oktatást, amelyre 26 államilag finanszírozott és hét költségtérítéses hallgató nyert felvételt. Ez az intézmény első külföldi képzése. A résztvevők a Széchenyi István Egyetemmel létesítenek hallgatói jogviszonyt, és a győri egyetem szabályai vonatkoznak rájuk.

Mint mondta, számos új szak azért indult, hogy a régiek velük kiegészülve megmaradhassanak, érdemi megújulást elsősorban egyes új mesterképzők hoztak. Magyari kiemelte, az idei tanévtől valamennyi magyar szak önálló akkreditációval rendelkezik, amely jogi biztonságot nyújt a magyar tagozatnak, míg korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. Ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire" – mondta a rektorhelyettes. A BBTE magyar tagozatának tanévnyitó ünnepségét az egyetem Visszhang kórusának előadása színesítette, zárásként Kassai Gábor, a matematika kar tanára tartotta meg Játékelméletek címmel évnyitó előadását. Az intézményben tegnap összesen 20 ezer új diák kezdte meg tanulmányait.

Andrei Marga: központosításhoz vezet a decentralizáció

A romániai oktatási rendszert kritizálta tegnapi tanévnyitó beszédében Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. Az egyetemi professzor szerint a romániai oktatási rendszer tönkre van téve a döntéshozók hozzá nem értése miatt. Az illetékesek hozzá nem értése, valamint az oktatás átpolitizáltsága miatt a tanügyi reformnak rengeteg a negatív hozadéka: az oktatási rendszer kevésbé hatékony, és a tanári kar fiatalítása nyomán hozzá nem értő személyek kerültek döntéshozó helyzetbe – mutatott rá a volt tanügyminiszter. Úgy vélte, hogy a tanügyi decentralizáció még nagyobb központosításhoz vezetett, és az eddigi diákközpontú oktatás helyett ma a tanulók csak egy széles körű bürokratikus rendszer mellékes szereplői lettek. Mint mondta, az a cél, hogy egyes román egyetemek nemzetközi hírnévre tegyenek szert, oda vezetett, hogy csökkent a felsőfokú oktatási intézmények finanszírozása, befagyasztották az állásokat, és meg akarnak szabadulni a hozzáértő tanároktól. Andrei Marga szerint a romániai felsőoktatás jóval az európai színvonal alatt van, és a helyzet napról napra romlik.
A BBTE rektora a parlamentben jelenleg vita tárgyát képező tanügyi törvénytervezetet is kritizálta, kifejtve: a kormány a pedagógusok és a diákok ellen irányuló változtatásokat akar eszközölni. Úgy vélte, 1989 óta soha nem volt annyira központosított a romániai oktatási rendszer, mint amilyen az új jogszabály révén lesz. Úgy vélte, ezáltal elkezdődik a romániai oktatási rendszer hosszú távú hanyatlása, s ez olyan veszteségeket eredményez majd, amit nem szabad lebecsülni.

Élesedő ellentét Markó és Frunda között
Népszava, 2010. szeptember 28. – Lokodi Imre

Marosvásárhelyen döntött a Szövetségi Képviselők Tanácsa arról, hogy az RMDSZ tizedik tisztújító kongresszusát Nagyváradon rendezik meg jövő év február 26-27-én. Markó Béla pártelnök lapunknak elmondta, 2011 a választás és a megmérettetés éve lesz, és úgy gondolja, személycserékre és az RMDSZ alapszabályzatának módosítására is szükség lesz.

Ami a kormányzást illeti, Markó kijelentette, az RMDSZ nem fogad el további megszorító intézkedéseket, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a béreket újból növekedési pályára kell állítani. Markó kijelentését Borbély László környezetvédelmi miniszter, kormányzati kérdésekben felelős RMDSZ-alelnök is megerősítette.

Lemondott a belügyminiszter

Benyújtotta lemondását Bukarestben Vasile Blaga román belügyminiszter. Döntését a rendőrök minapi engedély nélküli tiltakozó akciójával és annak belpolitikai következményeivel indokolta. A tárcavezető leköszönését a média már vasárnap este óta kész ténynek tekintette, miután Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök a hét végén valósággal "szakított" a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrséggel és csendőrséggel. Traian Igas szenátor váltja a tisztségben.

A februárban esedékes RMDSZ-kongresszus feladatairól szólva Markó úgy értékelt, változásra van szükség, újra kell gondolni a szövetség alapszabályzatát és programját, mindezt annak érdekében, hogy az RMDSZ továbbra is mindenki számára nyitott maradjon és megőrizze romániai és nemzetközi politikai tekintélyét. Ennek kapcsán úgy nyilatkozott, szükség van a személyi változásokra is, de nem minden áron: csak abban az esetben, ha biztosítani tudják az ezzel kapcsolatos egyetértést, a politikából pedig sem neki, sem másnak nem kell kivonulnia. "Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, és vállalom, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban konzultálni fogok a területi szervezetekkel, platformokkal, minden jelentős politikai tényezővel, annak érdekében, hogy kialakítsunk egy közös víziót arról, milyen utat kövessen az RMDSZ - fejtette ki a szövetségi elnök. Markó fenntartja, hiba lenne kilépni a kormányzásból, Frunda György szenátor viszont azt kérte, ne az RMDSZ csúcsvezetésének szűk köre, hanem az SZKT döntsön a koalícióból való esetleges kilépésről még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt.

Kelemen Hunor művelődési miniszter kijelentette, indulni kíván a jövő évi megmérettetésen, de csak abban az esetben, ha Markó nem pályázna újabb elnöki mandátumért. Frunda György közölte, ő is kivár, ám emlékeztetett arra, hogy az utolsó két kongresszuson nem volt megmérettetés, egyedüli jelölt Markó Béla volt. A szenátor szerint be kell vinni, hogy a mindenkori RMDSZ kongresszuson minimálisan két jelölt legyen, sőt alapszabályba foglalná, hogy az RMDSZ-elnöknek ne lehessen több mint két mandátuma.

MAGYARORSZÁG

Terítékre kerülnek a határon túlra jutó támogatások is

Magyar Nemzet, 2010. szeptember 28.

Az egyes szaktárcák nemzetpolitikai elképzelései és a támogatáspolitika mellett a kormányközi vegyes bizottságok újraindulása kerül napirendre a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság munkacsoport-ülésén szerdán a fővárosban – mondta el Répás Zsuzsanna a távirati irodának.

Mint a nemzetpolitikai helyettes államtitkár kifejtette: minden tárcától kérték, hogy készítsenek nemzetpolitikai stratégiát, és ezeket vitatják meg első helyen. Megnézik, melyek azok a közös szempontok, amelyeket mindegyikben szerepeltetni kell, s ennek alapján fogják az átfogó, egységes koncepciót kidolgozni várhatóan egy éven belül. Alaposan kimunkált nemzetstratégiát szeretnének megalkotni, amire évtizedes távlatban is lehet tekinteni – foglalta össze Répás Zsuzsanna.

Kicserélik továbbá az információkat támogatáspolitika kérdéskörében, a cél ugyanis egy egységes nyilvántartási rendszer kialakítása a jövő év elejére. Ekkorra pontosan szeretnék látni melyik tárcánál milyen összegek mennek határon túli célokra – közölte.

A helyettes államtitkár elmondta: napirendre kerül még a kormányközi vegyes bizottságok munkájának újraindítása is, és áttekintik, hogy az egyes tárcákat melyik vegyes bizottság érinti. Répás Zsuzsanna felidézte, hogy júliusban előkészítő ülést tartott a bizottság. Mint elmondta, most nem plenáris, hanem munkacsoporti ülést tartanak, amelyre a tárcáktól a nemzetpolitikai ügyekért felelős szakembereket várják. Kiemelte: az eddigi gyakorlattal szemben nem százas nagyságrendben fognak tárcaközi bizottságok működni, hanem csupán három ilyen testület lesz.

A nemzetpolitika összehangolása

A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) „a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében". A bizottság elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az NPTB feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.

A testület javaslatot tesz kormányzati intézkedés megtételére, és évente jelentést készít a kabinet részére a feladatkörébe tartozó ügyek aktuális helyzetéről, a megtett intézkedésekről. A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. Összesen 23 államtitkár vesz részt a testület munkájában, s a bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is.

A kormány friss határozatában felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente teljes ülést tart.

A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja munkaülését az SZNT
MTI, 2010. szeptember 27.

A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja november 19-én következő munkaülését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - írta a Háromszék. A székelyföldi napilap szerint erről a szervezet Állandó Bizottsága döntött szombati, sepsiszentgyörgyi ülésén. A budapesti eseményre - amelyet a rangos helyszín miatt a testület történelmi jelentőségűnek ítél - meghívni készülnek Orbán Viktor miniszterelnököt, a magyar kormány vezetőit, Schmitt Pál köztársasági elnököt, a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőit, illetve más rangos vendégeket.

Az SZNT arra készül, hogy ebből az alkalomból terjeszti elő az anyaországgal szembeni, a Székelyföld autonómiaharcával kapcsolatos, valamint nemzetpolitikai jellegű elvárásait, illetve javaslatait - olvasható a lapban.

Az SZNT 2003 októberében alakult Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, szinte egy időben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megszületésével. Az SZNT az erdélyi magyarság többségét képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetésének politikájával szemben jött létre, mint "alternatív" szervezet, amely ugyanakkor megmaradt civil szerveződésnek, ellentétben a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely választásokon valóban politikai riválisként jelenik meg a színen az RMDSZ-szel szemben.
Az SZNT még Csapó I. József elnöksége idején dolgozta ki a székelyföldi autonómiára vonatkozó "statútumát", kétszer is tartott székely nemzetgyűlést, amelyen a román vezetéshez és az európai fórumokhoz egyaránt felhívást intézett az ügy támogatása érdekében.

A romániai magyar sajtó július 7-én idézte Izsák Balázst, a tanács mostani elnökét, aki akkori sajtótájékoztatóján így fogalmazott: először fordult elő, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében. Ezt azzal kapcsolatosan jegyezte meg, hogy a szervezet háromtagú küldöttségét előtte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Budapesten.

Izsák Balázs akkor úgy vélte, hogy a magyar állam új hozzáállása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, amelyekbe az SZNT az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain ütközött, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Az autonómiáért folytatott küzdelemben szerinte fontos lépés a magyarországi politikai fordulat, valamint az, hogy 2011 januárjától fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét.

SZNT-ülés Budapesten

Krónika, 2010. szeptember 28. – Gyergyai Csaba

A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja november 19-én következő munkaülését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette be közleményében Izsák Balázs (képünkön), a szervezet elnöke. A Krónika érdeklődésére Izsák elmondta, a tervezett tanácskozás keretében a székely autonómiatörekvések és a magyar nemzetpolitika viszonya kerül terítékre.

Az eseményre meghívnák Orbán Viktor miniszterelnököt és Schmitt Pál köztársasági elnököt, valamint a magyar parlamenti pártok képviselőit is. „A helyszínválasztás nemcsak szimbolikus, reményeink szerint már ott a helyszínen választ kapunk arra, hogyan egyeztethetők össze a székely autonómiatörekvések a magyar kormány nemzetpolitikájával.
Azt reméljük, önállósulási törekvéseinkben Magyarország támogat, és olyan oltalmazó szerepet vállal majd, mint Ausztria az autonómmá vált Dél-Tirol esetében" – magyarázta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke ugyanakkor hozzáfűzte, az is szempont volt a helyszínválasztásnál, hogy minél nagyobb visszhangot váltson ki az esemény a magyar közvéleményben. „Úgy gondolom, a Székely Nemzeti Tanács minden szempontból a lehető legmegfelelőbb helyszínt választotta" – szögezte le lapunknak Izsák Balázs.
A szervezet elnöke ugyanakkor közölte, az SZNT már az elmúlt évi, december 19-i ülésén eldöntötte, hogy felhatalmazza állandó bizottságát, hogy dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyekben a szervezet megfogalmazza nemzetpolitikai jellegű elvárásait. Mint ismeretes, az SZNT elnöke júliusban találkozott Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja a székelyföldi autonómiatörekvést, és az SZNT-t ebben partnerének tekinti. Izsák Balázs szerint azért kiemelten fontos ez a kérdés, mert az SZNT fennállásának hét éve alatt ez az első magyarországi kormány, amely támogatja a szervezet törekvéseit.

KÁRPÁT-MEDENCE

MKP: zavaros és ellentmondásos a nyelvtörvény módosítása

MTI, 2010. szeptember 27.

Zavarosnak és ellentmondásosnak tartja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovákiai államnyelvtörvény módosítását, amelyet pénteken fogadott el az Iveta Radicová vezette pozsonyi kormány. Erről Berényi József, a parlamenten kívüli MKP elnöke beszélt.

Az MKP különösen azt kifogásolja, hogy a módosított javaslatban is - bár korlátozott mértékben - de megmaradt a pénzbüntetés kiszabásának lehetősége a törvény megsértéséért. A szlovák kormány módosítási javaslatában az eddigi 5000 euró helyett 2500 euróra csökkentette a pénzbüntetés maximális nagyságát. Daniel Krajcer kultuszminiszter közlése szerint büntetéseket a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak - azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közlik államnyelven -, magánszemélyek nem.
Berényi szerint ez nem igaz, mert az MKP elemzést készített a módosításokról, amelyből az derül ki, hogy magánszemély is büntethető. "... mivel a törvény nem tartalmaz korlátozást a pénzbüntetéssel sújtható személyek körét illetően, elvileg bárki, aki megsérti a törvényt egyben büntethető is" - olvasható az MTI pozsonyi irodájába hétfőn eljuttatott elemzésben.
Az MKP szerint ez visszalépés, mert az előző kormány által elfogadott változatban a pénzbüntetések személyi hatályát illetően egyértelmű volt a fogalmazás, "tételesen felsorolta a büntethető alanyok körét, kihagyva a magánszemélyeket". "A szankciók feleslegesek, s csak a magyar lakosság megfélemlítését szolgálják" - vélekedett a politikus.
"Csalódott vagyok, hogy a megfélemlítési politikába magyar nemzetiségű politikusok is bekapcsolódtak. Eddig ez nem volt így, mi mindig elutasítottuk ezt a politikát" - jelentette ki Berényi. Elmondta: csütörtökön ülésezik az MKP elnöksége, s dönt a nyelvtörvény elleni aláírásgyűjtési akcióról.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Orbánnak a szabadságnál fontosabbak a kommunisták

BBC, Guardian, MTI, Hírszerző, 2010. szeptember 21.

Obama és Sarkozy bevállalta, Orbán, Merkel és Gordon Brown nem merte - a dalai lámával akár egy négyszemközti beszélgetés is végzetes lehet a kínai kapcsolatokra nézve. Nem csoda, ha az elmúlt napokban Budapesten járt vallási vezetőt végül egyetlen magyar kormánytag sem fogadta. Kína ugyanis nem viccel, ha "érzékenységéről" van szó; a "szabad világ államai" pedig többnyire respektálják a világ második legnagyobb gazdaságával büszkélkedő Peking ellenkezését.

Tendzin Gyaco, vagyis a XIV. dalai láma most hetedszer látogatott Magyarországra, a miniszterelnökkel való találkozás azonban ezúttal is elmarad.

A Fidesz annak ellenére sem kockáztatta meg, hogy kormánypártként fogadja a vallási vezetőt, hogy két éve még ellenzékben éppen az ő frakciójuk kezdeményezte, hogy a magyar országgyűlés határozatban ítélje el Kínát Tibettel kapcsolatos fellépése miatt. Az idén így Magyarországon a parlamenti pártok közül egyedül a Lehet Más a Politika hívta meg frakcióülésére a száműzetésben élő lámát.
Hiába ugyanis a nemzetközi Free Tibet mozgalom és a rendszeres tüntetések, a több, mint tízezres tömeg a Papp László Sportarénában és az általános szimpátia a száműzetésben élő láma iránt, a kormány- és államfők még mindig a tűzzel játszanak, ha hajlandók fogadni az idős vallási vezetőt, egy egyszerű négyszemközti beszélgetés az emigráns tibeti vezetővel azonnal Kína rosszallását válthatja ki.

Az Orbán-kormány reálpolitikai törekvéseivel magyarázható, hogy a dalai lámát kedden záruló budapesti látogatása során nem fogadták magas szinten - mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az MTI-nek.

"Az, hogy kormányszinten ezúttal nem fogadták a dalai lámát - eltérően a tibeti vallási vezető 2000-es látogatásától -, beleillik azon reálpolitikaként jellemezhető külkapcsolati törekvésekbe, amelyek kezdetét már Orbán Viktor 2009-es Kínába (és Oroszországba) tett látogatásai is jelezték" - fogalmazott a Távol-Kelet-szakértő.
Az elemző felhívta a figyelmet: Orbán Viktor pártelnökként már akkor hangsúlyozta, egy felelős párt nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a világgazdasági centrummá emelkedő Ázsiát, és benne különösen Kínát. Ezen megfontolás hátterében a kutató szerint az állhat, hogy Kína világgazdasági és világpolitikai szerepe az utóbbi tíz évben látványosan megerősödött.

Kína megkerülhetetlen

Matura Tamás rámutatott: a hatalmas kelet-ázsiai ország vásárlóerő-paritáson számított GDP-jét 2,5-szeresére növelte 2000 óta, idén pedig - Japánt megelőzve - a világ második legnagyobb gazdaságává vált az Egyesült Államok mögött.

Talán ennél is fontosabb, hogy Peking az évi 10 százalék körüli gazdasági növekedést a pénzügyi- és gazdasági világválság közepette is képes volt fenntartani, sőt, nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi befolyása szembeötlően megnőtt. Nyilvánvalóvá vált, hogy Kína globális kérdésekben immár megkerülhetetlen nagyhatalom, a világgazdaság motorja - hangsúlyozta a kutató.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kifejtette: Tibet Peking számára stratégiai jelentőségű, hiszen ütközőzónaként védi a belső kínai területeket, magaslati pozíciót biztosit Indiával szemben, emellett a történelmi Tibet Kína területének egynegyedén terül el. Nem csoda, hogy a kínai vezetés rendkívül érzékenyen reagál minden olyan felvetésre, amely megkérdőjelezi Tibet Kínához tartozását, különösen, mivel az efféle törekvések Kína más tartományaiban is feszültségekhez vezethetnek.

Zéró tolerancia

Kínában 55 hivatalos kisebbség él, amelyek ugyan csak a lakosság 9,4 százalékát teszik ki, de történelmi területeik az ország területének közel felét ölelik fel. Könnyen belátható, hogy Peking számára elfogadhatatlan kockázatot jelent Tibet függetlenségének bármiféle megvalósulása, hiszen az példaként szolgálhatna más, viszonylag kis lélekszámú, ám nagy területeket magukénak érző kisebbségek számára is; ilyen például az ujgurok lakta nyugati Xinjiang (Hszincsiang) tartomány - mutatott rá a szakértő, hozzáfűzve: a tibeti függetlenedési törekvések kezdettől a dalai láma személyéhez köthetők, így Peking rendszerint élesen tiltakozik a vallási vezető állami szintű látogatásai ellen.

Az elemző megállapította: Tibet kérdése a dalai láma rendkívül aktív nemzetközi szerepvállalásának köszönhetően 50 éve az egyik legismertebb viszály. S bár az elmúlt években megindultak az alacsony szintű tárgyalások a kínai és az 1959-ben Indiába menekült tibeti vezetés között, azok hamar megrekedtek.

Peking azzal vádolja a dalai lámát, hogy el akarja szakítani Tibetet Kínától. A vallási vezető ezzel szemben azt állítja, hogy csupán széles körű - a Honkongban működőhöz hasonlatos - autonómiáért küzd. A tárgyalások 15 hónap szünet után 2010 januárjában indultak újra a felek között, de az álláspontok egy tapodtat sem közeledtek: Kína elutasította a történelmi Tibet területére kiterjesztendő széles körű autonómia felvetését - mondta Matura Tamás.

A szakértő rámutatott: Magyarország számára Kína fontos és a jövőben egyre fontosabbá váló kereskedelmi partner. "Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára rendkívül fontos, hogy a Pekingben eddig elért jó pozíciónkat ne veszélyeztessük, hanem inkább tovább erősítsük" - mondta.

Arra is kitért, hogy a két ország hagyományosan kiváló viszonyt ápol egymással, így a mindenkori magyar külpolitika nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos alapelveket. Ennek megfelelően Magyarország - a világ országainak többségéhez hasonlatosan - nem támogat semmiféle olyan törekvést, amely a Kínai Népköztársaság területi integritását alááshatná - rögzítette.

A Kína-szakértő a dalai láma mostani látogatása kapcsán úgy ítéli meg, a vallási vezető magas szintű fogadása hátrányosan befolyásolhatta volna a kínai-magyar kapcsolatokat, ugyanakkor a tibeti kérdés megoldásához aligha járult volna hozzá. Mint hozzátette, Magyarországnak mint jogállamnak és az Európai Unió tagjának értékrendje alapján ugyanakkor támogatnia kell a tibeti konfliktus békés, dialóguson alapuló rendezését.

Románia sem volt bátrabb

A szomszédos Romániába azonban hiába kapott meghívást a világbéke egyik első számú nagykövetének számító dalai láma, a viták elkerülése érdekében végül inkább lemondta az utat. A lámát eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselő invitálta meg Erdélybe, hogy idei európai tartózkodása során látogassa meg az első tibeti-angol szótár készítőjének, a magyar Kőrösi Csoma Sándornak a szülőfaluját, illetve tartson nyilvános előadást Sepsiszentgyörgyön, ám a román hatóságok reagálására végül úgy döntött, hogy lemond az útról.

A román külügyminisztérium ugyanis még a várható kínai tiltakozás előtt igyekezett elhatárolódni a meghívástól, a külügyminisztérium pedig szinte azonnal kiadott egy nyilatkozatot, miszerint Románia az egy Kína elvét vallja, és teljes egészében elfogadja Tibet Kínához tartozását. Bár a dalai láma látogatása elsősorban vallási, "ökumenikus" jellegű lett volna, a buddhista vezető végül úgy döntött, hogy "ne okozzon semmilyen kellemetlenséget", végül mégse tesz eleget a meghívásnak, és nem utazik Romániába.

A tűzzel játszanak az államfők

Hiába hangoztatja azonban az Észak-Indiában élő emigráns tibeti vezető, hogy a különböző utazásaival nem Tibet függetlenségét kívánja kivívni, ha egy-egy állami vezető mégis hajlandó akár csak magánúton is találkozni vele, annak máris sikerül magára haragítania a kínai külügyet.

Így történt ez Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnökkel is, aki még 2008 decemberében a lengyelországi Gdansk városában találkozott a dalai lámával. A találkozó meglehetősen informális keretek között zajlott, a szintén Nobel-díjas Lech Walesa volt lengyel szakszervezeti vezető és köztársasági elnök ünnepségének keretében folytatott ugyanis egymással zárt ajtók mögötti megbeszéléseket a buddhista vezető és a francia elnök, Kína válaszában azonban meggondolatlannak minősítette a lépést.

A hivatalos kínai álláspont szerint ugyanis a dalai láma fogadása "sérti a kínaiak érzéseit" és "aláaknázza a francia-kínai kapcsolatokat is".

Az európai állami vezetők között meglehetősen merésznek számított a francia elnök lépése, a legtöbb nyugat-európai állam- és kormányfő ugyanis általában visszautasítja a lámával való találkozást. Angela Merkel német államfő 2007 szeptemberében még hajlandó volt leülni beszélgetni a tibeti vezetővel, de a találkozó után erősen megromlott Németország és Kína viszonya, a távol-keleti állam több diplomáciai és gazdasági intézkedést is foganatosított Németországgal szemben.

Az újabb diplomáciai botránytól tartva így a lámát 2008-as németországi útja során néhány tartományi vezetőt és a Bundestag akkori elnökét kivéve már senki nem fogadta. A korábbi brit munkáspárti kormányfő, Gordon Brown pedig szintén 2007-ben még kockáztatni sem merte, hogy esetleg magára haragítsa a kínai külügyminisztériumot, ezért mereven elzárkózott mindenfajta találkozás lehetőségétől.

A kukák mellett kellett távoznia

Hasonlóan viharos reakciókat váltott ki kínai oldalról az is, hogy az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama idén februárban előzetes határozott kínai tiltakozás ellenére is Washingtonban a Fehér Házban fogadta egy nem hivatalos megbeszélésre a dalai lámát. A találkozó szintén a nyilvánosság kizárásával zajlott, és bár Obama elnök támogatásáról biztosította a száműzött vallási vezetőt, a megbeszélés informális jellegét hangsúlyozta az is, hogy a lámának végül a szemeteszsákok mellett egy oldalsó ajtón kellett távoznia az elnöki rezidenciáról.

Minden elővigyázatosság ellenére azonban a kínaiak így is felháborodtak az eseten, bár a dalai láma 1991 óta minden hivatalban lévő amerikai elnöknél látogatást tesz. A kínai válasz ezúttal viszont a korábbiaknál is hevesebb volt, a külügyminisztérium közleményében ugyanis kijelentette: "az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit".

Tendzin Gyaco rendszeresen hangsúlyozza, hogy az utazásai nem politikai természetűek, nem azért járja a világot, hogy Tibet függetlenségéért kampányoljon, egyedül az erőszak és az elnyomás ellen emeli fel a hangját, de elismeri, hogy a nyugati országoknak fontosak a Kínával kiépített gazdasági kapcsolatok. Érdemeiért és a tisztelet jeleként viszont a legtöbb európai nagyváros, Varsó, Párizs, Róma és Velence után most már Budapest is díszpolgári címmel ajándékozta meg a száműzött vallási vezetőt, ez pedig, úgy tűnik, még Kínának is belefér.

A vers nem szókincs, entitás Markó Béla kötetének bemutatójáról

Nápújság, 2010. szeptember 28. – Nagy Botond

Markó Béla új verseskötetét mutatták be csütörtök délután a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Tulajdonképpen minden című, szonetteket tartalmazó könyv bemutatóján teljes telt házas közönség tette tiszteletét, a költőt beszélgetőtársként Láng Zsolt és Kovács András Ferenc fogadta. Közülük – a Tiberius vonósnégyes játéka után – elsőként Láng Zsolt szólalt fel, aki elmondta: szonettekről fogunk beszélni, a versről, ami úgy bont formát, hogy közben megtartja azt. Láng Zsolt és Kovács András Ferenc költészetről, annak erejéről, vágyakról, célokról, politika és líra kapcsolatáról feltett kérdéseire Markó Béla válaszolt.

– Rám máig óriási erővel bír a költészet, nagyobb erővel, mint sok minden más. Elég hosszú kihagyás után írtam ezt a könyvnyi verset, tévesen azt hittem, a költészet háttérbe szorult. Rendkívül fontosnak tartom az irodalmi, a művészeti alkotást. Ez a kötet, teljesen grafomán módon egy bő fél év alatt készült el, a versek keletkezését feltüntető dátumokból látni lehet: volt olyan nap, hogy kettő is született.
A politikai költészettől a kezdetektől fogva idegenkedtem. '89 előtt azt híresztelték rólam, hogy „az apolitikus Markó". Annak akkor persze más konnotációja volt. Verseimben máig elég kevés a politikai üzenet. Nem hiszem, hogy ma a versnek publicisztikává kellene válnia. Persze, ha az értelmiségi embernek van véleménye, mondja el. Azt tartom árulásnak, ha nem szól hozzá a világhoz. Nem gondolom azt, hogy van versbe való téma és nem versbe való téma. A szonettek „naplószerűsége" ilyen irányba mutat. Az első egy-két szonettem az Örök halasztás című kötetemben jelent meg a '80-as évek elején, majd nagyobb szünet után a '80-as évek második felében eredt meg a tollam. Pedig a szonettet egyetemista koromban anakronisztikus, idejétmúlt, nevetséges formának tartottam. Nem a régi nagyok műveit, hanem a tényt, ha valaki korunkban ezzel a formával próbálkozik. A hetvenes évek elején úgy nézett ki, hogy a kötött forma veszedelmes gyorsasággal kivész. És KAF-fal egyetemben hova jutottunk... A szonett kihívás, mert nem csak ritmusában, hanem hosszúságában is kötött forma. Ezt kell egészen pontosan kitölteni. A vers nem zene, szókincs vagy tárgy, hanem mindez együtt, egy egész, egy entitás, egy világnézet, egy létezési forma.
– A kötetben fel-feltűnik valami a mindenségből, ahogy kitárul ez a kert, a szonett. Egy passió stációi ezek, néhány közvetlenül golgotás verssel. A kert maga a világ, a japán és francia kerttől a magyar kerten át az angolkertig – fűzte hozzá KAF, majd a kötetet kiadó Bookart Kiadó képviselője, Hajdú Áron felszólalása – melynek során elárulta, hamarosan kiadják Markó Béla haikukötetét – után a költő felolvasása és dedikáció zárta a Bernády Ház-beli irodalmi estet.