Tőkés László Debrecenben adott be honosítási kérelmet
Népszabadság| 2011. január 25. – Kácsor Zsolt
– A határon túli magyarok számára lehetővé tett kettős állampolgárság intézménye – az ezzel kapcsolatos vélekedésekkel szemben – nem gyengíti, hanem erősíti a Székelyföld autonómiáját – jelentette ki tudósítónk kérdésére Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján.
Tőkés „a határon felüli nemzetegyesítés közvetlen, regionális eseményének" nevezte a honosítási folyamatot. A politikus azért látogatott a cívisvárosba, hogy – három gyermekével és az EMNT több vezetőjével együtt – honosítási kérelmet nyújtson be a helyi okmányirodában. Érdeklődésünkre elmondta: azért választotta Debrecent, mert a város az elhelyezkedése és református hagyományai okán meghatározó jellegű a romániai magyarság számára. Hozzátette: szeretnék, ha az igénylést fontolgató határon túliaknak nem szegné kedvét a honosítással járó adminisztráció.
Tőkés László – aki idén január elseje óta a száztizennyolcadik honosítási kérelmező volt Debrecenben – megbeszélést folytatott Kósa Lajos polgármesterrel, a Fidesz ügyvezető alelnökével. A sajtótájékoztatón Kósa Lajos közölte: Debrecen áprilisban nagyszabású eskütételi ünnepséget szervez a kettős magyar állampolgároknak, a rendezvényre meghívták Tőkés Lászlót is.
Tőkés László Debrecenben kérte honosítását
Erdély.ma, 2011. január 24.
Tőkés László Debrecenben kérte honosítását: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és három gyermeke hétfőn a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájában adta le a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat.
A volt Királyhágó-melléki református püspök ünnepi pillanatnak nevezte a honosítás elindítását. Örömmel jegyezte meg, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere híve a szavazati jog megadásának is, ami – mint fogalmazott – a nemzetközi jognak is megfelel.
Kósa Lajos megtiszteltetésként értékelte, hogy Tőkés László gyermekeivel együtt Debrecent választotta a magyar állampolgársági kérelem beadásának. Hozzátette: a debreceni polgármesteri hivatal felkészült arra, hogy több ezer honosítási kérelmet fogadjon; előkészítésükben fontos szerepet vállalnak az EMNT által működtetett demokráciaközpontok.
Alapvető változások szükségesek, ebben értett egyet Tőkés és Eckstein
Erdély.ma, 2011. január 24.
A hét végén, 2011. január 22-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, EP-alelnök Orbán Mihály EMNT-régióelnök társaságában nagyváradi hivatalában fogadta Eckstein-Kovács Péter államelnöki kisebbségügyi főtanácsadót, RMDSZ-elnökjelöltet, Bihar megyei kortesútja rendjén.
Kolozs megye jelöltje tájékoztatást nyújtott elnöki programjáról és elképzeléseiről. Vendéglátója egyetértését fejezte ki az iránt, hogy az RMDSZ-ben nem az – eufémikusan kifejezett – „folytonosságra", hanem alapvető változásokra, másfelől pedig az elszéledt tagsághoz, a választói bázishoz való visszatérésre van szükség. Abban is egyetértettek, hogy a kormányban való részvétellel szemben – a maga helyén – a magyar parlamenti képviselet elsőbbséget élvez, és ennek érdekében, a február végi választás után újra kell gondolni és folytatni kell az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében megtorpant erdélyi Magyar Összefogást. Az erdélyi regionális építkezés és az autonómia ügye távlatilag szintén szoros együttműködést tesz szükségessé.
Tőkés László az RMDSZ-elnökválasztás viszonylatában kialakult, pártos utódlási törekvéseket bírálta, és a közösségi érdekből kívánatos demokratikus esélyegyenlőség kialakítása mellett foglalt állást. Továbbá azon készségét is kifejezésre juttatta, hogy más jelöltekkel, köztük Olosz Gergely székelyföldi RMDSZ-jelölttel is találkozzon – a remélt összefogás munkálása érdekében.
Magyarnak lenni jó! Kampányt indítanak az identitásvállalásra
Szabadság, 2011. január 25. – ÚJVÁRI LDIKÓ
Népszámlálás 2011 címmel szerveztek ma szakmai értekezletet ma Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Majális utcai székházában, az idén ősszel sorra kerülő romániai népszámlálás által felvetődő problémákat járva körül.
Előadások hangzottak el a kivándorlásról, demográfiai adatokról, az összeírás szabályozásáról és a gyakorlati kivitelezésről, továbbá arról, hogy a magyar közösségnek nagy figyelmet kell szentelnie a népszámlálásra, ennek előkészületeként pedig felvilágosító kampány beindítására. A rendezvényt megnyitó Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint jó hangulatú kampányt folytatnak majd, „amely arra biztatja az embereket, hogy vállalják identitásukat, és bátran írják majd be a kérdőívre, hogy magyar emberek."
Többen felvetették, hogy gyakran és mindenképpen alaptalanul jelenik meg nem csak a sajtóban, hanem politikusok között is a „nemzethalál koncepciója", és fontos, hogy ennek az ellenkezőjéről tájékoztassanak.
Székely István, a Népszámlálás-bizottság vezetője hangsúlyozta, eddigi adataik egyértelműen bizonyítják, hogy a térvesztés, ami egyértelmű tendencia volt, megállt, ezt kell tudatosítani a magyarságban.
Tőkés László Debrecenben kérte a honosítását
MTI, 2011. január 24.
Tőkés László Debrecenben kérte honosítását: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és három gyermeke hétfőn a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájában adta le a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat.
A volt Királyhágó-melléki református püspök ünnepi pillanatnak nevezte a honosítás elindítását. Örömmel jegyezte meg, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere híve a szavazati jog megadásának is, ami - mint fogalmazott - a nemzetközi jognak is megfelel.
Kósa Lajos megtiszteltetésként értékelte, hogy Tőkés László gyermekeivel együtt Debrecent választotta a magyar állampolgársági kérelem beadásának.
Az MTI érdeklődésére hozzátette: a debreceni polgármesteri hivatal felkészült arra, hogy több ezer honosítási kérelmet fogadjon; előkészítésükben fontos szerepet vállalnak az EMNT által működtetett demokráciaközpontok.
Tőkés László Debrecen és Nagyvárad, Hajdú-Bihar és Bihar megyék szoros kapcsolatával, illetve azzal indokolta, hogy Debrecenben nyújtotta be kérelmét, mert a Partium kettészakítása előtt a korábban általa vezetett Királyhágó-melléki Református Egyházkerület is része volt a tiszántúli egyházkerületnek.
A "határon felüli nemzetegyesítés közvetlen, regionális" eseményének nevezte a honosítási folyamatot és az áprilisra tervezett debreceni nyilvános eskütételt, amelyen több ezren vehetnek részt.
Kérdésre válaszolva Tőkés László kifejtette: nincs ellentmondás az állampolgárság megadása és a székely autonómiatörekvések között. Mind Tőkés László, mind Kósa Lajos szerint ezek egymást erősítő folyamatok, amire több nemzetközi példa is van.
A honosítási dokumentumok beadása előtt Tőkés László és a kíséretében lévő EMNT-vezetők, köztük Toró T. Tibor ügyvezető elnök a Régi Városházán Kósa Lajossal folytattak megbeszélést a nemzetpolitika regionális kérdéseiről.
Alapvető változások szükségesek, ebben értett egyet Tőkés és Eckstein
Erdély.ma, 2011. január 24.
A hét végén, 2011. január 22-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, EP-alelnök Orbán Mihály EMNT-régióelnök társaságában nagyváradi hivatalában fogadta Eckstein-Kovács Péter államelnöki kisebbségügyi főtanácsadót, RMDSZ-elnökjelöltet, Bihar megyei kortesútja rendjén.
Kolozs megye jelöltje tájékoztatást nyújtott elnöki programjáról és elképzeléseiről. Vendéglátója egyetértését fejezte ki az iránt, hogy az RMDSZ-ben nem az – eufémikusan kifejezett – „folytonosságra", hanem alapvető változásokra, másfelől pedig az elszéledt tagsághoz, a választói bázishoz való visszatérésre van szükség. Abban is egyetértettek, hogy a kormányban való részvétellel szemben – a maga helyén – a magyar parlamenti képviselet elsőbbséget élvez, és ennek érdekében, a február végi választás után újra kell gondolni és folytatni kell az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében megtorpant erdélyi Magyar Összefogást. Az erdélyi regionális építkezés és az autonómia ügye távlatilag szintén szoros együttműködést tesz szükségessé.
Tőkés László az RMDSZ-elnökválasztás viszonylatában kialakult, pártos utódlási törekvéseket bírálta, és a közösségi érdekből kívánatos demokratikus esélyegyenlőség kialakítása mellett foglalt állást. Továbbá azon készségét is kifejezésre juttatta, hogy más jelöltekkel, köztük Olosz Gergely székelyföldi RMDSZ-jelölttel is találkozzon – a remélt összefogás munkálása érdekében.
Kovács Péter: ha a bihari RMDSZ tévedett, ki kell javítani a hibát
Krónika, 2011. január 25. – Nagy Orsolya
Eltúlzott az egyszerűsített honosítási eljárás kapcsán Bihar megyében kialakult konfliktushelyzet – vélte Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a Krónika azon kérdésére, nem tart-e attól, hogy a bihariak honosítással kapcsolatos tévedései ártanak a szövetségnek.
Mint ismeretes, az elmúlt héten éles hangvételű levél- és nyilatkozatváltás alakult ki a szövetség Bihar megyei szervezete, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) regionális szervezete között a honosítás kérelmezéséhez szükséges iratok kapcsán. Előbbi azt állította, a kérvényezőnek saját személyes iratain kívül semmilyen idegen nyelvű dokumentumot nem szükséges magyarra fordítani, később pedig változtatott álláspontján, amellett érvelve, hogy csak annak a dokumentumnak a fordítását kell mellékelni, amelyre az igénylő magyar származását bizonyítandó hivatkozik, a köztes iratokét már nem.
Ezzel szemben az EMNT Wetzel Tamásra, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős miniszteri biztosra hivatkozva állítja, minden idegen nyelvű iratot fordítani kell. Kovács Péter a Krónikának azt mondta, pozitívnak tartja, hogy az RMDSZ területi szervezetei részt vesznek a lakosság tájékoztatásának folyamatában, az pedig, hogy a fordítások kérdésében kinek van igaza, kevéssé számít. „Csak az nem téved, aki nem dolgozik. Ha a Bihar megyei RMDSZ tévedett, akkor ezt ki kell javítani, az információt módosítani kell, és továbbmenni. Ha a magyar kormány tévedett azzal, hogy hibás tájékoztatást nyújtott a jegyzőinek, a hivataloknak, amelyek Magyarországon fogadják az igénylőket, akkor a magyar kormánynak kell módosítania az álláspontját" – fogalmazott az ügyvezető. Mint mondta, a honosítás kérdésében nem az a fő cél, hogy „egymás nyakába boruljon" az RMDSZ és az EMNT, hanem az, hogy az emberekhez minél gyorsabban és pontosabban juthasson el az információ, a szövetségnek pedig kötelessége, hogy tájékoztasson.
ROMÁNIA
Kelemen Hunor benyújtotta a jelöltséghez szükséges dokumentumokat
Krónika, 2011. január 25.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter benyújtotta az RMDSZ-elnökjelöltséghez szükséges iratokat kedden, Kolozsváron, a szövetség ügyvezető elnökségén.
A dokumentáció tartalmazza a Kelemen Hunort támogató tíz megyei és területi RMDSZ-szervezet nyilatkozatát, továbbá a szövetség tagjaitól összegyűjtött 10164 támogató aláírást tartalmazó íveket.
Kelemen csatolta a dossziéhoz választási programját is. Elmondta: programja nem végleges, továbbra is nyitott marad, és kiegészíti, ha a később a honlapján is közzétett dokumentumhoz javaslatok vagy bírálatok érkeznek.
Mint elmondta, a Szövetség a magyarokért című választási program olyan pontokat tartalmaz, amelyek „radikálisan átalakítják az RMDSZ működését és tevékenységét".
„Vissza akarom adni az embereknek a Szövetséget – az RMDSZ nemcsak a politikusoké, vezetőké, hanem minden romániai magyar emberé. Meg kell erősítenünk azok hitét, akik dolgoztak, tettek a magyar közösségért. Bízom abban, hogy vissza tudjuk adni azok bizalmát, akik eltávolodtak a közélettől." – mondta Kelemen Hunor.
A miniszter közölte: ha RMDSZ-elnökké választják, áprilisban konzultációs programot indít Erdélyi konzultáció névvel, ennek során szeretné megtudni, melyek a közösség prioritásai és mit kívánnak az RMDSZ-től.
Kelemen Hunor bővíteni kívánja a döntéshozatal kereteit, három alapelv mentén, ezek a szolidaritás, az egyensúly és az arányosság. A döntéshozatalból nem szabad kizárni egyetlen magyar közösséget sem, ezért azt javasolja, hogy a döntési mechanizmus két lépcsős legyen: az elnökségen kívül létezzen egy állandó tanács is, amelyben minden megyei és területi szervezet, minden platform és az önkormányzatok is képviseltetik magukat, mondta Kelemen.
Konzultatív hatáskörrel létrejönne a Gazdasági tanács, amelynek feladata, hogy a 2011-2012-es időszak kormányzati politikájának gazdasági részét meghatározza, hogy javaslatokat tegyen a strukturális reformokra és a gazdaság-élénkítő programokra.. Létrejönne továbbá a Kulturális autonómia tanács, amely az erdélyi magyar értelmiség és civil szféra egyeztető fóruma lesz.
Kelemen elmondta, a következő időszakban eljuttatja választási programját a kongresszusi küldöttekhez, politikusokhoz, közvélemény-formálókhoz és a civil szféra képviselőihez, és várja a javaslatokat, észrevételeket, hozzászólásokat.
Az eddigi három RMDSZ-elnökjelölt közül Kelemen Hunor a második, aki benyújtja a jelöléshez szükséges hivatalos dokumentumokat. Olosz Gergely hétfőn regisztráltatta jelöltségét az RMDSZ ügyvezető elnökségén, Eckstein-Kovács Péter
pedig szerdán nyújtja be az iratokat.
Eckstein-Kovács Péter bemutatta elnökválasztási programját
Krónika, 2011. január 25.
Demokrácia, autonómia, szolidaritás – erre a három alapelvre épül az RMDSZ-elnöki tisztségre pályázó Eckstein-Kovács Péter választási programja, amelyet kedden ismertetett Kolozsváron.
Az RMDSZ-nek új kihívásoknak kell megfelelnie, ezek új válaszokat követelnek, ezért a szövetség fordulóponthoz érkezett – szögezi le választási programja preambulumában Eckstein-Kovács Péter, aki szerint az RMDSZ-nek változnia kell.
A szövetség jelentős eredményeket ért el húsz év alatt, de eközben számos bírálat érte, ezek egy részét komolyan kell venni – szögezi le Eckstein. Szerinte nem a területi szervezeteknél kell keresni a hibák okát, ahogy ezt az RMDSZ vezetői teszik, hanem ezekért elsősorban a központi vezetést terheli felelősség.
„Szemléletváltásra van szükség. Stílusváltásra van szükség. Újra kell gondolnunk a Szövetség felépítését, működését és számos tekintetben politikáját is" – fogalmaz Eckstein.
Mindezt három alapelv mentén látja megvalósíthatónak, ezek pedig a demokrácia, az autonómia és a szolidaritás alapelve.
„A demokrácia elve akkor érvényesül, ha a döntésekben megjelenik a választók többségének akarata" – szögezi le programjában Eckstein, aki szerint a megyei és területi RMDSZ-szervezeteknek, valamint a platformoknak is nagyobb mozgásteret kell biztosítani a szövetségen belül.
Biztosítani kell a magyar közösség közjogi autonómiáját, továbbá az RMDSZ-en belüli cselekvési autonómiát a regionális problémák önálló kezeléséhez. „Ahol a magyarság regionális többséget alkot, az önkormányzatok kapjanak különleges hatásköröket mind a szabályozás, mind a végrehajtás, mind a pénzügyek terén. Országos szinten viszont az egész romániai magyarság rendelkezhessen saját kulturális ügyeiről!" – olvasható a programban.
A szolidaritás alapelve azért fontos Eckstein szerint, mivel a közös problémák és igények tekintetében összefogásra és együttműködésre van szükség.
A választási program négy fejezetben foglalkozik a változás szükségességével, ez Eckstein szerint négy területen indokolt: az RMDSZ-ben, az RMDSZ társadalmi szerepvállalásában, a magyar-magyar kapcsolatokban, valamint a magyarság Románia politikai és társadalmi életében játszott szerepe tekintetében.
Az RMDSZ felépítését és struktúráját is át kell alakítani, a Szövetségi Állandó Tanács összetételén változtatni kell, meg kell szüntetni a szövetségi elnöki hivatalt, karcsúsítani kell az ügyvezető elnökséget, nagyobb erőforrásokat kell biztosítani a megyei és területi szervezeteknek. Javítani kell az RMDSZ külső és belső kommunikációját, a szövetségnek befogadó ernyőszervezetté kell válnia, nyitnia kell a civil szféra felé – fejti ki programjában Eckstein.
Az elnökjelölt nem tartja kedvező fejleménynek egy új magyar párt létrehozását, de hangsúlyozza a párbeszéd és az együttműködés fontosságát, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum hatékony működésének biztosítását.
Eckstein fontosnak tartja ugyan az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, de nem mindenáron, szerinte „az elsődleges, mindent felülíró cél a 2012-es választások sikere, a parlamenti képviselet biztosítása", és „amennyiben a kormányzás veszélyezteti a 2012-es sikeres választási szereplésünket, felül kell bírálni a kormányzati szerepvállalást".
Három jelölt az RMDSZ elnökségi tisztségéért
Népszava, 2011. január 25. – Gál Mária
Választás és válaszút előtt áll az RMDSZ. A februári kongresszus igazi tétje nem az új elnök személye, hanem az általa képviselt stratégia megválasztása. Dönteni kell Markó utódjáról, de mindenekelőtt arról, mit folytat és mit nem a szövetség az úgynevezett markói örökségből.
Folytatja-e a román politikai integrációt, fenntartja-e az egyenlő távolság eddig alapszabálynak tekintett elvét mind a román, mind a magyarországi pártokkal szemben, vagy "rendezi a viszonyát a Fidesszel" és szakít a "román érdekek kiszolgálásával"? A stratégiaválasztáson a parlamenti képviselet sorsa múlik, hiszen az RMDSZ Európa parlamenti listavezetője, Tőkés László, a magyar kormány aktív támogatásával új magyar pártot épít, így 2012-ben három formáció versenghet a hat százaléknyi magyar voksaiért.
Markó Béla 18 év után visszavonul az RMDSZ éléről, a február 26-27-i kongresszus új elnököt választ, módosítja programját, működési szabályzatát is. A jelöltállítási folyamat holnap, január 26-án zárul le, a kongresszuson három jelölt - Eckstein-Kovács Péter volt szenátor, a román államfő kisebbségügyi tanácsosa, Kelemen Hunor művelődési miniszter és Olosz Gergely az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője- méretkezik meg. A leendő elnök a legkritikusabb pillanatban veszi át a szervezet vezetését.
Kifütyülték Basescut
Hangos füttykoncerttel és hurrogással fogadták Traian Basescu államfőt Iasi-ban, a Moldva és Havasalföld egyesülésének tiszteletére rendezett ünnepségen - adta hírül a csíkszeredai Erdély Ma című lap. A tiltakozók hangoskodása nem szűnt meg a román himnusz elhangzása és a katonai tiszteletadás idején sem. A legtöbb tiltakozó a tartalékos katonák soraiból került ki, akiket a nyugdíjak újraszámolása érzékenyen érint. Az államelnök nem reagált a bekiabálásokra. Míg két-három percet beszélgetett az első sorban álló tiltakozókkal, addig mások a "hazug" és "tolvaj" szavakat skandálták.
Tavaly drasztikus válságintézkedésekre kényszerült a román kormány, következésképpen az RMDSZ népszerűsége is radikálisan csökkent. Az ellenzéki pártok azt kérik az RMDSZ-től, hogy lépjen ki a koalícióból s tegye lehetővé az előrehozott választásokat. Ellenkező esetben a jövőben nem tekintik koalíciós partnernek. Az ellenzék annak tudatában zsarol, hogy a népszerűségvesztéssel küszködő liberális-demokrata párt előrehozott választáson nagy vereséget szenvedne, de valószínűleg a 2012-es választásokra sem heveri ki a megszorító intézkedések okozta veszteséget. Markóéknak azonban nincs alternatívájuk.
A hatályos választási törvény annyira kedvezőtlen a kis pártok számára, a megszorító intézkedések olyan komoly népszerűség csökkenést okoztak, hogy egy előrehozott választás a biztos bukást hozná. Az RMDSZ csak abban bízhat, hogy elindul a gazdasági növekedés és nem kényszerülnek újabb megszorításra, miközben a választási törvény módosítására törekszik, jó eséllyel. Nemcsak azért, mert a koalíciós partner kénytelen vagy engedményeket tenni, vagy vállalni az előrehozott választást, hanem azért is, mert a teljes romániai politikai élet elégedetlen a választási törvénnyel.
A román politikai helyzet kuszaságánál csak a budapesti kormányváltás nyomán kialakult magyar-magyar viszony rendezése jelent komolyabb gondot a majdani Markó utódnak, ugyanis az RMDSZ EP listavezetője, Tőkés László az Orbán-kabinet erkölcsi-anyagi támogatásával épít konkurens pártot. Tőkésék a kedvezményes honosítás elősegítése érdekében úgynevezett demokrácia központokat hoznak létre Erdélyszerte, amelyek a bejegyzésre váró párt infrastrukturális hátterét, területi beágyazódását biztosítják. A leendő RMDSZ elnöknek ilyen körülmények között gyorsan meg kell válaszolnia a már minden szinten megfogalmazott kérdést: hogyan kívánja rendezi a szervezet és a Fidesz (jelen esetben a magyar kormány) viszonyát?
A válasz egyben stratégiaválasztás is. Abban mindhárom jelölt egyetért, hogy a román pártok felé egyenlő távolságot kell tartani, minden irányba koalícióképesnek kell maradni. A magyar pártok kapcsán viszont megoszlanak a vélemények. Kelemen és Eckstein fenntartaná az egyenlő távolság elvét Budapest felé, amellett, hogy kötelességüknek érzik a közismerten rossz Fidesz-RMDSZ viszony rendezését is. Mindketten viszont csak egyenlő partnerként tudják ezt elképzelni. Olosz azonban programként hirdeti, hogy a magyar-magyar viszonyban nem szabad egyenlő távolságot tartani, mert az egyik oldal "nemzetegyesítő", a másik "nemzetáruló".
A jelöltek közül, papírforma szerint Kelemen a befutó, ami viszont a magyar-magyar viszonyt is meghatározza, hiszen ő a "Markó-vonal" folytatásának garanciája. Magyarán: érette nem fogják Tőkést ejteni vagy kompromisszumra késztetni. Egyenlő partnerként tulajdonképpen egyiküknek sincs esélye az RMDSZ-Fidesz viszony normalizálására. Orbánék már nyíltan elkötelezték magukat Tőkés pártépítése mellett, nemzetegyesítő kormányként nem "megbékélésre" törekednek, hanem a nyílt harcra rendezkednek be, arra, hogy a többszöri kudarc után végre megbüntethessék az eddig megregulázhatatlan RMDSZ-t.
A határokon túli magyar szervezetek eddigi válságai mindig összefüggtek azzal, hogy Budapest eldöntötte, ki legyen a vezető magyar párt. Az RMDSZ-en belüli, hol élesebben, hol tompábban jelentkező ideológiai/személyi ellentétek is akkor váltak kezelhetetlenné, amikor Orbánék kezdték saját vadászterületnek tekinteni Erdélyt, amikor 2002 nyarán elindították a polgári kör mozgalmat (dicstelenül megbukott vállalkozás), majd bábáskodtak a nemzeti tanácsok és a Szász Jenő vezette, szintén dicstelenül kimúlni látszó párt, az MPP létrehozásában és kampányaiban. Most gyakorlatilag ugyanazokkal a személyekkel - Szász kivételével -, a magyar állampolgárság kedvező hátszelével hozzák létre az új néppártot, annak tudatában, hogy a 6 százalékos közösség parlamenti képviselete egységes listával is nehezen biztosítható.
A romániai magyarság politikai súlya attól függ, hogy az ideológiai pluralitás belső jogos igénye ellenére mennyire tud egységesen fellépni. Nem engedheti meg magának sem a világnézeti frontok szerinti választás luxusát, sem a román parlamenten kívüli létet. A megoldást az új elnöknek kell megtalálnia: harc vagy kapituláció Budapesttel szemben. Más választása nem igazán van.
Február 5-én döntenek a PSD–PNL szövetségről
Nyugati Jelen, 2011. január 25.
Victor Ponta PSD-elnök Iaşi-ban, a Crin Antonescu PNL-elnökkel együtt megtartott hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, február 5-én összehívja a PSD Országos Választmányát, amelyen javasolja a PNL-vel való szövetség, egy törvényszéken bejegyzett politikai platform létrehozását.
Mint mondta, a szövetség célja a jelenlegi hatalom által bevezetett társadalomellenes és nemzetellenes intézkedések leállítása és a gazdaság fellendítése.
„Az emberek arra is kérnek bennünket, hogy büntessük meg azokat, akik megszegték a törvényt, azokat, akik megalázták őket ezekben az időkben" – állította még Ponta.
Mint magyarázta, tökéletesen tisztában van a két párt közötti különböző ideológiai elképzelésekkel és problémákkal, de úgy véli, a két párt programjai között nem ellentmondásról van szó, hanem egyik kiegészíti a másikat.
A PSD vezetője elmondta, meg van győződve afelől, hogy a két erő egyesülése pontosan az lehet, amire az emberek várnak.
„Ha február 5-én jóváhagyják ezt a szövetséget, büszkén és bizakodóan írom alá Antonescu úrral egy politikai platform létrehozását, amely Románia újjáépítésére törekszik majd" – mondta Ponta.
Crin Antonescu PNL-elnök hozzátette: megállapodtak abban, hogy február 5-én az alakulat Állandó Küldöttgyűlése szavaz egy PSD-vel kötendő szövetség létrehozásáról, amely a paritás elve alapján működne. Crin Antonescu kifejtette: az elmúlt hetekben tanácskozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) területi szervezeteivel, vezetőivel, honatyáival, meghatározó személyiségeivel, és „nagy többséggel" úgy döntöttek, szükség van erre a lépésre.
„Tárgyaltam szociáldemokrata partnereinkkel, és az ügyet alakulataink döntéshozó szervei elé terjesztjük, esetünkben az Állandó Küldöttgyűlés február 5-én fog szavazni egy törvényszéken bejegyzett választási szövetség létrehozásáról, amelynek az ország számára fontos célkitűzései lesznek" – fejtette ki a PNL elnöke, aki leszögezte: nem alkalmi szövetkezésről van szó, hanem olyanról, amelynek jelentős célkitűzései vannak, és amely azért jön létre, hogy alternatívát biztosítsanak az ország számára.
„Olyan célkitűzéseink vannak, amelyek 2019–2020-ig érvényesek, még ha egyelőre nem is tudjuk, pontosan mennyi időre szól majd a szövetség. De legalább 2016-ig szól majd, azaz egy teljes választási ciklusra, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósíthassuk" – magyarázta.
Antonescu szerint a szövetség működésének egyik alapelve a paritásos elv, azaz olyan konstrukció, amelyben a szövetkező politikai erők egyenlő félként bánnak egymással. Hozzáfűzte: ez az elv a választóknak szánt javaslatokban is tükröződik majd, paritásos elv szerint mindkét fél javasol majd intézkedéseket, és a választók döntik el, hogy pontosan miben kicsoda képviseli érdekeiket.
Mint mondta, teljes mértékben megbízik a Szociáldemokrata Pártban (PSD), és annak elnökében, Victor Pontában.
„A jövőre gondolok és nem a múltra, a múltból kell merítenünk a tanulságokat, de a jövő fele kell irányulnia vállalásainknak, kötelezettségeinknek, céljainknak" – fejtette ki Antonescu.
Antonescut az újságírók az új politikai konstrukció választói megítéléséről kérdezték.
„Minthogy választási szempontból az 1+1 általában nem 2, így azt sem mondhatom biztosra, hogy 1,3, 1,5 vagy éppen 3 lesz. Biztos, hogy ennek a szövetségnek megvan az ára, biztosan lesznek választók mindkét oldalon, akik elégedetlenkedve, bizalmatlanul fogadják ezt, legalábbis az elején, de meggyőződésem, hogy ugyanakkor sok határozatlan vagy az eddigi pártokból kiábrándult választó esélyt ad ennek a politikai szövetségnek", magyarázta.
Mielőtt sajtótájékoztatót tartottak volna, Victor Ponta és Crin Antonescu részt vettek a kis egyesülés alkalmából szervezett ünnepségen. A tömegben álltak Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke és Mircea Geoană szenátusi elnök mellett, miközben Traian Băsescu és a Demokrata Liberális Párt politikusai a téren felállított színpad mellett álltak. Traian Băsescut végig kifütyülték, Constanton Simirad megyei tanácsi elnök szerint a rendezvényre Bukarestből autóbuszokkal hoztak embereket, de ezt Victor Ponta és Crin Antonescu cáfolta, hangsúlyozva,
hogy az elégedetlen emberek normális reakciója a fütty.
Krónika, 2011. január 25. – Nagy Orsolya
Nagyot csalódtam a Fideszben – jelentette ki Călin Popescu-Tăriceanu volt román miniszterelnök tegnapi nagyváradi látogatásán. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője azt mondja, a kezdetben liberális formációként indult magyarországi párt csak mostanában kezdi magát jobboldaliként feltüntetni, de intézkedései valójában sem egyiknek, sem másiknak nem mondhatók, populistának és demagógnak annál inkább.
Tăriceanu elsősorban a magyarországi új médiatörvényt bírálta, összehasonlítva azt Traian Băsescu elnök hozzáállásával, amely miatt, mint mondja, ő személyesen is nagyon sokat veszített, amúgy miniszterelnökként együtt dolgozott vele, de ugyanannyi veszteség érte az országot is. „Egyszer majd írok egy könyvet a Băsescuval töltött időről" – fogalmazott a volt miniszterelnök, s hozzátette: Magyarország rossz példájából tanulhatnánk, a szomszédos országban ugyanis igen sok a túlkapás, amit Brüsszelben sem néznek jó szemmel. Megemlítette, tudomása van róla, hogy Romániában is beszélnek egy, a magyarországihoz hasonló, a médiát szabályozó törvényről.
Mint ismeretes, a volt miniszterelnök pártjában azon kevesek közé tartozik, akik felemelték szavukat a Konzervatív Párttal kötött megegyezés ellen. Mint Nagyváradon kifejtette, miután a PNL húsz éven keresztül harcolt a liberális értékek megőrzéséért, nem szeretné, ha azok most eltűnnének. Emellett a megállapodás részleteivel sem ért egyet a politikus – nem helyes szerinte, hogy a megegyezésben mindkét párt egyenlő szerephez jut, bár politikai jelenlétük közel sem egyenlő mértékben hangsúlyos. Azért megjegyezte: mivel szerinte a Demokrata-Liberális Párt (PDL) mindent megtesz majd, hogy a legközelebbi helyhatósági, illetve parlamenti választásokon jó eredményt érjen el, szükség van arra, hogy az ellenzék összefogást tanúsítson, akár az ideológiai különbségeket is félretéve. Tăriceanu egyébként leszögezte: biztos benne, hogy a PDL a következő választásokon hatalmasat fog bukni.
MAGYARORSZÁG
MTI, 2011. január 25.
Az Európai Bizottság levelét elolvasva a napnál világosabban látszik, hogy az nem támasztja alá azt a "hajcihőt", ami az Európai Unióban és az Európai Parlamentben eddig folyt - jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz alelnöke.
Kósa Lajos közölte, egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen "felhabosított, felturbózott kampány". Leszögezte, hogy a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot. A politikus hangot adott annak a meglátásának is, hogy az egész "hajcihő" a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.
Kósa Lajos egyúttal leszögezte, visszautasítanak minden olyan vádat és rágalmat, amelyek arról szólnak, hogy a Fidesz nem lenne demokratikus, a demokráciáért elkötelezett párt. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz az alapítása óta demokráciát, többpártrendszert, szólásszabadságot, szabad sajtót és demokratikus választásokat követelt. Hozzátette, már akkor is ezt követelték, amikor - a rendszerváltozás előtt - a mai szocialista politikusok által támogatott hatalom rendőrsége ezért megverte vagy letartóztatta őket. "Akkor is a demokrácia pártján álltunk, amikor Kovács László javában a Varsói Szerződés és a KGST mindenhatóságát hirdette" - mondta a képviselő.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy az egész "hajcihő" nem a tárgyszerűség talaján áll, "nem a médiatörvény verte ki a biztosítékot." Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarországon demokrácia, szólás-, véleménynyilvánítási- és gyülekezési szabadság van, amit semmi sem veszélyeztet.
Emellett viszont minden határon túlmenőnek nevezte azt az egyik angol nyelvű újságban megjelent nyilatkozatot, amelyben a szocialista Göncz Kinga arról beszélt, hogy Magyarország ellen eljárást kell kezdeményezni és akár az uniós szavazati jogától is meg lehet fosztani. Hozzátette, azóta kiszivárgott és "több szocialista politikus is elszólta magát folyosói beszélgetéseken", hogy ők szervezik ezt az egész kampányt.
Az Európai Bizottság kiszivárgott, Magyarországnak és a kormánynak írt leveléről azt mondta, hogy az egyáltalán nem tükrözi a korábban tapasztalt felháborodást. A szöveget úgy értékelte, hogy abban három olyan, "inkább jogtechnikai kérdésről van szó", amelyeknek nincs közük a sajtószabadsághoz, a demokratikus alapjogokhoz.
Kijelentette, hogy a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos kifogás azt veti fel, hogy ez a törvény szerint általános követelmény lenne. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a szabályozás csak a lekérhető hírszolgáltatásokra vonatkozik, a véleményre vagy blogokra nem.
A nem Magyarországon bejegyzett cégek büntethetőségére vonatkozó kifogást jogtechnikainak nevezte. Ebbe a kategóriába sorolta a regisztrációs eljárásról szóló felvetést is. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Szlovéniában is számos vonatkozásban van regisztráció.
A levelet összességében úgy értékelte, a bizottság nem talált olyan érdemi kifogást, hogy a törvény veszélyeztetné a szólás- vagy véleménynyilvánítási szabadságot.
Kósa Lajos hangsúlyozta, fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a médiaszabályozásra megérett az idő. Leszögezte, meggyőződésük szerint nem jó az a szabályozás, hogy délután, főműsoridőben olyan műsorokat nézhessenek akár gyerekek is, amelyek alkalmasak egyes népcsoportok lejáratására. "Mi azt állítjuk, hogy a Mónika show vagy a Győzike show többet ártott a cigányság megítélésének, mint hat Magyar Gárda együttesen."
Emlékeztetett arra, hogy a Facebookon elindítottak egy oldalt, amely azt demonstrálja, hogy elég volt az ország lejáratásából. Elmondta, hogy az oldalon eddig több mint 14 ezren regisztráltak.
Arra a kérdésre, hogy hozzá hasonlóan Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán államtitkár is technikai kifogásokról beszélt korábban, holott a levélben több helyen kétségeket említenek, azt felelte, annak írói feltételes módban fogalmaznak. Hozzátette, hogy a kifogások jogtechnikaiak és egy részük tévedésen alapul.
Arra a felvetésre, hogy mikor születik meg a magyar válasz, azt mondta, hogy a vizsgálat nem egyszerű levelezés, hanem interaktív folyamat. Közölte, hogy ha a válasz megszületését még egy tárgyalás is követi majd. Elmondása szerint, ha ezen a bizottságnak továbbra is lesznek olyan kifogásai, amelyek csak a magyar jogszabályban érhető tetten és máshol nem, akkor készek a változtatásra. Leszögezte, azt viszont nem fogadják el, hogy kifogásolják azokat a szabályozási elemeket, amelyek megtalálhatóak az unió más országaiban is.
Azzal kapcsolatban, hogy ha a szocialisták indították el a "hajcihőt", akkor hogyan tudták rávenni az Európai Bizottságot a levél megírására, azt felelte, hogy a testület is emberekből áll, "akik különböző módokon vannak összerakva". Megjegyezte, korábban nem hitte volna, hogy Joaquin Almunia, európai biztosként, valamiféle "nem egészen értett szocialista elkötelezettségből, Gyurcsányéknak minden ordító hazugságát benyeli", akkor amikor a pénzügyi stabilitás létfontosságú. Hozzátette, hogy ugyanazon a vitán egy néppárti biztos viszont homlokegyenest ellenkezően látta a helyzetet, mint Almunia.
A kormány a válasszal együtt teszi közzé az Európai Bizottság levelét
MTI, 2011. január 24.
A kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg - mondta Kovács Zoltán hétfőn az MTI-nek. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár indoklásképpen hozzátette: a levelet a kormány kapta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és úgy illő, hogy előbb megválaszolják, ne a médiában üzengessenek, vitázzanak róla. Mint mondta, nincs szó titkolózásról, a válasszal együtt a kormány természetesen Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos levelét is közzéteszi. Közben felkerült a levél az internetre.
Hétfőn kora este felkerült a "Szól a rádió - Változások a Magyar Rádióban" elnevezésű nyílt Facebook-csoport oldalára Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett, angol nyelvű levele.
Az oldalon Mong Attila egy bejegyzést tett közzé, amelynek címeként mindössze annyit tüntetett fel: "Neelie Kroes levele. Erről a linkről letölthető pdfben". (Mong Attila, a Magyar Rádió reggeli műsorának szerkesztője és műsorvezetője, aki a december 21-i adásban egy perc csenddel tiltakozott az azon az éjszakán elfogadott médiatörvény ellen.)
Nagy Anna kormányszóvivő egy hétfői háttérbeszélgetésen elmondta: a kormány a kéthetes határidő lejárta előtt, várhatóan már egy hét múlva válaszol az Európai Bizottság levelére. Hozzátette, nem látja akadályát a levél nyilvánosságra hozásának, de hangsúlyozta: annak tartalmát már ismertették.
John Todd, a Bizottság médiaügyekben illetékes tagjának szóvivője pénteken azt közölte: a testület szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes levelében kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít.
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának. A levél ugyanakkor nem tér ki a médiahatóság függetlenségére, ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben nem található - ismertette a szóvivő.
Kovács Zoltán szombaton úgy értékelte: technikai jellegű kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele, Neelie Kroes felvetéseinek egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte.
Az MSZP hétfőn arra szólította fel a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy haladéktalanul tegye közzé a honlapján az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos levelének eredeti angol, illetve magyarra fordított szövegét. Mandur László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának szocialista tagja közleményében hangsúlyozta: a magyar közvélemény még mindig nem tudja, pontosan mi áll a szóban forgó, hazánk nemzetközi megítélése szempontjából kulcsfontosságú dokumentumban. A szocialista képviselő szavai szerint Neelie Kroes ugyanis tekintélyes nyugati sajtóértesülések szerint két hetet adott a magyar hatóságoknak arra, hogy válaszoljanak azokra a komoly aggályokra, amelyeket a levelében leírt.
KÁRPÁT-MEDENCE
Szlovákiában eddig 25 személy vesztette el állampolgárságát
Krónika, 2011. január 25.
Szlovákiában fél év alatt 25-en veszítették el állampolgárságukat amiatt, hogy felvették egy másik ország állampolgárságát - közölte a Pravda című független szlovák napilap kedden. A 25 személy többsége német, illetve osztrák állampolgárságot vett fel, míg egy nő magyar állampolgár lett.
Szlovák állampolgárságukat mindnyájan a tavaly július 17-én életbe lépett módosított állampolgársági törvény alapján veszítették el. A jogszabály, amelyet a határon túli magyarok egyszerűsített honosítására vonatkozó budapesti törvénymódosításra válaszul fogadott el a szlovák parlament, kimondja: automatikusan elveszíti eredeti állampolgárságát minden olyan szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát.
Az Iveta Radicová vezette jobbközép szlovák kormány tavalyi hivatalba lépésekor megígérte, hogy módosítja a Robert Fico-féle módosítást, amelyet diszkriminatívnak tart, mert bünteti a szlovák állampolgárokat. A vita a koalícióban már hónapok óta folyik, de máig sincs megállapodás arról, hogyan módosítsák a törvényt.
A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a magyar-szlovák Híd párt elfogadták a külügyminisztérium javaslatát, miszerint a jövőben a magyar állampolgársági törvény Szlovákiában nem lenne érvényes. Ugyanakkor mindazok, akik a Fico-féle módosítás alapján elveszítették szlovák állampolgárságukat, visszakapnák azt.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) viszont azt is szeretné elérni, hogy akik kettős állampolgárok lesznek, azok a jövőben ne tölthessenek be bizonyos állami pozíciókat, ne lehessenek rendőrök, katonák, tűzoltók vagy vámosok. A Híd ezt ellenzi. Bugár Béla pártelnök szerint ezt a kört azokra kellene szűkíteni, akik államtitkokkal kerülnek kapcsolatba.
A legújabb kezdeményezéssel az SaS parlamenti frakciójának tagja lépett elő. Igor Matovic képviselő társai nevében javasolta: úgy módosítsák a törvényt, hogy csak azok veszítsék el szlovák állampolgárságukat, akik anélkül vesznek fel egy másik állampolgárságot, hogy az illető országban lakóhelyük lenne. Ez a gyakorlatban nyilvánvalóan azokra a szlovákiai magyarokra vonatkozna, akik magyar állampolgárságot kérnek.
A szlovák állampolgársági törvény módosítása a tervek szerint februárban kerül a pozsonyi parlament elé. Minthogy a Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) is jelezte, hogy szintén beterjesztene egy módosítást, pillanatnyilag lehetetlen megmondani, hogyan fog megváltozni az eddigi jogszabály, s megváltozik-e egyáltalán.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Van Rompuy európai tanácsi elnökkel találkozott Schmitt Pál
MTI, 2011. január 25.
Egyebek között a közelgő újabb európai uniós csúcstalálkozó fő témáiról, az energiaágazatról és az innováció kérdéseiről tárgyalt kedden Brüsszelben Schmitt Pál köztársasági elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A magyar államfő aznap kétnapos látogatásra érkezett a belga fővárosba, ahol Van Rompuy mellett megbeszélést folytat Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével és José Manuel Durao Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével. Fogadta Schmitt Pált II. Albert belga király is. Este a köztársasági elnök részt vesz a magyar EU-elnökség brüsszeli kulturális nyitórendezvényén, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjén, amelyen Kocsis Zoltán vezényel.
Van Rompuy és Schmitt Pál találkozójáról az uniós politikus közleményében úgy nyilatkozott, hogy termékeny megbeszélést folytattak.
A közlemény szerint a február 4-i energiacsúcs mellett az unió jelenlegi gazdasági helyzetéről is tárgyaltak, valamint a soros magyar EU-elnökség és Van Rompuy együttműködéséről.
Buzekkel és Barrosoval Schmitt Pál szerdán folytat megbeszéléseket.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A Markó-doktrína
Új Magyar Szó, 2011. január 25. – Székedi Ferenc
Jelképen innen és túl, a romániai magyarok nagy többsége ugyanígy gondolkodik.
Miután Markó Béla bejelentette, hogy a nagyváradi kongresszuson nem óhajt újból indulni az RMDSZ elnöki tisztségéért, politikai ellenfelei közül nagyon sokan kezdték emlegetni a Markó-doktrínát.
Miután Markó Béla bejelentette, hogy a nagyváradi kongresszuson nem óhajt újból indulni az RMDSZ elnöki tisztségéért, politikai ellenfelei közül nagyon sokan kezdték emlegetni a Markó-doktrínát. Miszerint, ha Markó nem is vezet, de a Markó-doktrína tovább fog élni, az RMDSZ-ben nem lesz szemléletváltás, mert a Markó-doktrína mélyen meggyökerezett a szervezetben, évek kellenek majd, amíg annak szellemét lehántják a megcsontosodott, a doktrínába betokosodott RMDSZ-ről és így tovább.
De voltaképpen mi is ez a Markó-doktrína?
Néhányan azzal vádolják Markó Bélát, hogy megszilárdította a központi vezetést, a döntéseket egy szűk kör kezébe helyezte, és ez a Markó-doktrína.
Mások szerint az, hogy Erdélyben nem lehet élet az RMDSZ-en kívül, azaz a romániai magyarságnak politikai egységben kell maradnia és mindig úgy kell táncolnia, hogyan az RMDSZ vezetősége fütyül.
Minden más, többpárti kísérlet csökkenti a romániai magyarság politikai és más érdekérvényesítési esélyeit. Megint mások szerint a Markó-doktrína valamiféle kötéltánc a román hatalom közelében, és arra szolgál: mindegy, hogy mikor, mindegy, hogy kivel, de az RMDSZ mindig ott legyen a romániai hatalomban.
Azután léteznek olyan politikai-ideológiai ellenfelek vagy a holdudvaraikban éldegélők, akik darabokból próbálják összeállítani a Markó-doktrínát. Például: nincs szükség területi autonómiára, jó helyette a regionalizmus. Vagy: nem önrendelkezési, hanem kisebbségi törvényre van szükség. Léteznek más megközelítések is. Például: a Markó-doktrína elveti a gyökeres megoldásokat, a kis lépések híve. Vagy: a Markó-doktrína nem eléggé népi és nem eléggé nemzeti, Magyarországon csak a szocialisták és a liberálisok támogatását élvezi.
Dehát mi is a Markó-doktrína? Bevallom, azzal a szándékkal vettem a kezembe nem a Markó Béla politikai beszédeit, hanem a politika hátterében, két évtized alatt megírt tanulmányaiból, előadásaiból, a lapokban megjelent közéleti írásaiból összeállított kötetet ( Markó Béla. Kié itt a tér, Pallas-Akadémia, 2010), hogy választ kapok erre a kérdésre. És találtam néhány támpontot. Ezeket, saját értelmezésemben, nevezhetjük akár Markó-axiómáknak is.
Az egyik: a romániai németektől és zsidóktól eltérően a romániai magyarok történelmi távlatokban is meg akarnak maradni a szülőföldjükön. Nagyobb tömegben sem Magyarországra, sem távolabbra nem óhajtanak kitelepedni, ezért itt kell megtalálni a saját egyéni és közösségi létük jobbításához nélkülözhetetlen társadalmi-gazdasági-jogi kereteket.
A második: amiért nem is egyszer átemelték feje fölött a határokat, a romániai magyarság nem a jelenlegi Magyarország Erdélybe kivándorolt magyar kisebbsége, hanem egyenrangú összetevője a magyar nemzetnek. Következésképpen kettőjük között bármilyen viszonyrendszer nem alárendelt, hanem csak mellérendelt lehet.
A harmadik: a romániai magyarság jelene és jövője szorosan összefügg Románia jelenével és jövőjével, hiszen a romániai magyarok ennek az országnak a valóságában élik mindennapjaikat.
A negyedik: a romániai magyarság jelenére és jövőjére vonatkozó elképzeléseket nem a harsogó kinyilatkoztatások szintjén, hanem helyi, regionális, országos és nemzetközi szintén végzett következetes munkával lehet véghezvinni.
Az ötödik: a valóban működő és működtethető közösségi autonómiát ezekkel az eszközökkel, a nyitott társadalom biztosította, céltudatos és alulról történő intézményépítéssel lehet elérni.
Úgy gondolom, a Markó-doktrína nem más, mint a fenti megfontolásokhoz csatlakoztatott politikai eszközöknek a mindenkori hatékonyság függvényében rugalmasan bővíthető vagy szűkíthető tárháza. A kulcsszó az előző mondatban pedig a hatékonyság. Markó következetes kiállása a romániai magyarság politikai képviseletének és érdekvédelmének egysége mellett voltaképpen nem volt más, mint közel két évtizedes küzdelem a hatékonyság és eredményesség megőrzéséért.
És hogy miért volt sikeres mostanig a Markó-doktrína? Mert bármilyen szívdobogtató jelképen innen és túl, a romániai magyarok nagy többsége ugyanígy gondolkodik.
Vajon meddig is érnek el valójában Magyarország határai?
Magyar Nemzet, 2011. január 25.
Jelentős változásokat hozott a nemzetpolitikában az Orbán-kormány tavalyi hatalomra kerülése, amit jól példáz a kettős állampolgárság megszerzésének a könnyítése és a határon túli kisebbségi szervezettekkel való párbeszéd felújítása – mondta Kántor Zoltán a Magyar Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában. A szakértő a szomszédos országokban tartandó idei népszámlálások kapcsán az MNO-nak kijelentette, pozitív hatása lehet a kormányzat intézkedéseinek, de a határon túli magyar szervezeteknek is aktivizálniuk kell magukat.
A nemzetpolitika a határon túli magyarok reprodukciójára irányul, aminek legfőképpen kulturális téren kell érvényesülnie – mondta el előadásában a külügyi intézet tudományos munkatársa. Ezekkel az eszközökkel természetesen világszerte minden állam él, de azok formái különbözhetnek – tette hozzá. Kántor szerint a nemzetpolitikát az elmúlt évtizedekben a folyamatos intézményesülés jellemezte, hazánk értékként tekintett a határon túli nemzettársaira, de egyben a szomszédos országokkal való kapcsolatok fejlesztésének az eszközeiként is. „A nemzet határai addig tartanak, ameddig a nemzeti intézmények elérnek" – szögezte le az előadó.
Kántor úgy véli, 1989-ig nemzetpolitikai konszenzus volt, ami 1995–96-ban a Horn-kormány által kötött alapszerződések révén felbomlott. 1998-tól ismételten egy új irány bontakozott ki a nemzetpolitikában, ami a státustörvénnyel teljesedett ki – hangsúlyozta a szakértő. Kántor szerint 2002 után ismételten háttérbe szorult a nemzetpolitika, aminek a betetőzése a 2004. december 5-i népszavazás volt. Az elmúlt évek során a külföldi szereplők hozzáállása is megváltozott a témában, legitimnek ismerik el a határon túli magyar szervezetek támogatását – mutatott rá a külügyi intézet munkatársa.
Jelentős változásokat hozott a kormányváltás
A tavalyi kormányváltást követően ismételten alapvetően változott meg a nemzetpolitika az egyszerűsített honosítás könnyítésével, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismételt összehívásával és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) újraértékelésével – vélte Kántor. A kettős állampolgárság kapcsán elmondta, hogy belpolitikai konszenzus alakult ki tavasszal emögött a téma mögött, és egyedül Szlovákia emelte föl a szavát a szomszédos államok közül.
Kántor szerint a nyár eleji szlovákiai választásokra nem gyakorolt jelentős hatást a magyar parlament által megszavazott törvény (a kettős állampolgárság megadásának könnyítésére Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel). A külügyi intézet munkatársa szerint 2006 óta semmilyen javulás nem volt a szlovák–magyar kapcsolatokban, bár az utóbbi időben több a kétoldalú találkozó, de áttörés ezeken sem történt.
Mostanra felállt a megfelelő intézményrendszer az egyszerűsített honosítás érdekében, múlt pénteki adatok szerint 47 külképviseleten 12 ezren kérvényezték a magyar állampolgárságot – összegezte az eddigi eredményeket az előadó. A szavazati jog bővítése kapcsán Kántor elmondta, hogy Románia esetében a hatalmon lévők számára felemásan sült el annak megadása, mivel a parlamenti választáson a várttal szemben más eredmények születtek, míg az elnökválasztást a külföldiek szavazata döntötte el.
A szakértő arról is beszélt, hogy a határon túli magyarok mostanra egyre jobban kapcsolódnak az adott nemzet intézményeihez. A magyar jobboldal egységes entitásként látja a kisebbségi magyar közösséget, de a szétfejlődést nem tudomásul venni hiba lenne – tette hozzá.
Lehet ellenkezés, de csak néhány hétig tart?
Elképzelhető, hogy a mostani kormányzati nemzetpolitikai intézkedéseknek pozitív hatása lesz az idei népszámlálási eredményekre Szlovákiában és Romániában – mondta az MNO kérdésére Kántor. A szakértő szerint csak abban az esetben lehet teljesen jótékony a hatás, ha a határon túli magyar szervezetek kezdeményezései is alátámasztják ezt. Biztosan jó talaj a magyar állam intézkedéscsomagja, de önmagában keveset érhet a többi szereplő segítsége nélkül – tette hozzá.
A külügyi intézet munkatársa szerint a szavazati jog kiterjesztése adott esetben növelheti a feszültségeket a szomszédos államokkal, mert nem tudjuk, hogy milyen fejlemények várhatók ebben a kérdésben. Ha abból indulunk ki, hogy Románia határon túli állampolgárai is szavazhatnak, akkor elvben nem lehet probléma – tette hozzá.
Kántor úgy látja, Románia esetében mindig várható egy negatív tematizálás, ami néhány hetet tart, de aztán lecseng. Szerbia esetében kevésbé várhatók konfliktusok, mivel az ország minél előbb szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, és egy újabb konfliktus csak nehezítené a helyzetüket – vélte a szakértő. Ukrajna kapcsán Kántor elmondta, hogy keleti szomszédunk nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét, és hogyha netán az ország területén szavaznak majd,
akkor elképzelhető, hogy ez a nemtetszésüket váltja ki.
Hitelesség
Krónika, 2011. január 25. – Balogh Levente
Nehéz lenne nem észrevenni, milyen számítás vezérelte az RMDSZ-t, amikor támogatta a polgármester-választások egyfordulóssá tételét. Az elgondolás végső soron nem rossz. Több olyan település is van Erdélyben és a Partiumban, ahol az eddigi, kétfordulós rendszerben a román szavazatok megoszlása miatt az első körben a magyar jelölt végzett az élen, de a második fordulóban a románok már egységesen az első fordulóban legtöbb voksot kapott román jelöltre szavaztak, így a magyarok elbukták a voksolást.
Az új változat szerint azáltal, hogy a szavazás egyfordulósra rövidül, megnő az esély arra, hogy az eddiginél több települést irányítson magyar polgármester. (A két nagy párt, a PDL és a PSD arra számít, hogy a hagyományosan hozzájuk húzó vidékeken nagyszámú szimpatizánsuk már az első körben mandátumhoz juttatja jelöltjüket). Csakhogy.
A román pártok sem ostobák, és tudják jól, mire megy ki a játék. A magyar jelölt győzelme „kivédhető" azzal, ha etnikai síkra terelik a választást, és már az első fordulóban közös jelöltet indítanak. Láthattuk 2008-ban Marosvásárhelyen, hogy ez mennyire eredményes lehet: Dorin Florea már az első fordulóban a szavazatok 52 százalékával nyert, mert a PDL mellé a PSD és a PRM is beállt, csak hogy ne Borbély László győzzön.
A szavazatok etnikai síkra terelése tehát vissza is üthet a magyar közösségre. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a hitelesség sem. Előfordult az is, hogy a magyar jelölt nem nyerte el minden magyar szavazópolgár támogatását – olyanok is voltak, akik inkább a román jelöltre szavaztak. A magyar jelöltet ugyanis nem tartották eléggé hitelesnek, megbízhatónak Ez történt például Nagyváradon, de vélhetően Marosvásárhelyen is voltak olyan magyar polgárok, akik inkább Floreára szavaztak, mert még őt is hitelesebbnek tartották magyar ellenfelénél.
Ellenpélda is van: Szatmárnémetiben és Zsombolyán a magyar jelölt bizonyult hitelesebbnek, olyannyira, hogy a románok nagy része is rájuk szavazott – és végül győztek. A tanulság tehát az: ma már nem feltétlenül elég, ha a párt kiszemel valakit, és kikiáltja őt a helyi magyarság/románság jelöltjének. Ha az emberek nem érzik, hogy valóban őket képviselné, ha úgy vélik, csupán szűk klikkérdekeket testesít meg, akkor – etnikumtól függetlenül – a hitelesebb jelöltnek szavaznak bizalmat.
|
