|
RMDSZ
HIDEGHÁBORÚ – Kelemen: politikai döntés született az oktatási támogatások ügyében
Transindex, 2011. május 6. – Kertész Melinda
Megadóztathatják a Magyarországról érkező oktatási-nevelési támogatásokat azok után, hogy a magyar kormány egyoldalúan felrúgta a kormányközi megállapodást.
Kelemen Hunor egyetért Kovács Péter főtitkár azon véleményével, mely szerint politikai döntés volt a magyar kormány részéről annak a román-magyar kormányközi szerződésnek a felbontása, amelyben az Iskola Alapítványt nevezték meg a Szülőföldön magyarul program megbízott lebonyolítójának. Erről az RMDSZ elnöke mai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt.
Szerdán délután Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője közölte Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával, hogy fel fogják bontani a szerződést, az oktatási-nevelési támogatások folyósításával pedig a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízzák meg.
Egyébként a Fidesz-kormány a Szülőföldön magyarul program lebonyolítójának a támogatási program indulásakor, 2002-ben is a pedagógusszövetséget nevezte meg, a lebonyolítás 2003-ban, az MSZP-kormány idején, kormányközi megállapodás értelmében került át az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványhoz.
A mai sajtótájékoztatón elhangzott, azt firtató újságírói kérdésre, hogy politikai döntésként értelmezhető-e az az intézkedés is, mely révén az oktatási-nevelési támogatás kezelésének joga 2003-ban átkerült az RMPSZ-től az Iskola Alapítványhoz, Kelemen elmondta: egy Románia és Magyarország között létrejött megállapodásnak volt a része az intézkedés.
Kelemen szerint teljes mértékben politikai döntés volt az is, amikor Orbán Viktor és Adrian Năstase korábbi kormányfő aláírtak egy megállapodást, amelynek értelmében a magyar igazolvány-rendszer működhetett Romániában.
"Amikor két kormányfő aláír egy megállapodást, az természetesen politikai jellegű, hiszen két politikai kormány között jött létre" - fogalmazott.
Kelemen emlékeztetett, Orbán Viktor és Adrian Năstase a magyar igazolvány igénylését lehetővé tevő megállapodást írta alá, a második megállapodást, amely az oktatási-nevelési támogatásra vonatkozott, és amely a magyarigazolvány-rendszernek a következménye volt, azt már Năstase és a miniszterelnöki tisztségben Orbán Viktort váltó Medgyessy Péter MSZP-s magyar kormányfő látta el kézjegyével.
Kelemen elmondta, egy ilyen szerződés egyoldalú felbontását a '69-es bécsi egyezmény nem teszi lehetővé.
"Meg lehet ezt tenni, de számolni kell a következményekkel. Az ügyet a magyar kormánynak a román kormánnyal kell rendeznie. A román kormányban az RMDSZ is jelen van, így bármennyire is szeretnék megkerülni a szövetséget, ez nem lehetséges" – fogalmazott.
Kelemen hangsúlyozta, az oktatási-nevelési támogatást 2003-tól bonyolítja az Iskola Alapítvány, amelynek tevékenységével kapcsolatosan soha nem merültek fel kifogások. "Az Iskola Alapítvány szakszerűen bonyolította a támogatás odaítélését, nagyon nehezen, hosszú időn keresztül építettünk ki egy működő rendszert, amely soha semmilyen körülmények között nem mondott csődöt. A tavalyi, Fidesz-kormány ideje alatt történt ellenőrzések eredménye is azt mutatta, hogy ez a rendszer jól működik. Mi hónapokkal ezelőtt, több ízben is kértünk írásban tájékoztatást, hiszen
tőlünk is igénylik az információt a pályázni vágyók: nyolc év alatt megszokták, hogy február és április között pályáznak, júniustól kapják az oktatási-nevelési támogatást adómentesen, postán, vagy banki utalvány útján, ösztöndíj formájában – amint a kormányközi megállapodás azt előírja" - nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Elmondta, túl azon, hogy az RMPSZ-t bízzák meg a támogatások kezelésével, a pedagógusszövetségnek számos jogi követelménynek is eleget kell tennie.
"A személyi adatgyűjtésnek feltételei vannak, ezek a feltételek mind Romániában, mind Magyarországon és általában a civilizált világban eléggé szigorúak. Ezeket a feltételeket is teljesítenie kellene az RMPSZ-nek.
Ezenkívül egy másik, éles technikai kérdést is végig kell gondolni: ha a támogatások kezelését államközi megállapodáson kívül akarják lebonyolítani, akkor azt is meg kell gondolni, hogy adómentes lesz-e vagy sem. Mert megtörténhet, hogy drágább lesz az ösztöndíj, mint ahogyan azt most kívülről látják. Ha ezt a támogatást a pályázó nem egy államközi megállapodáson keresztül kapja, akkor megadózhatják. Ezzel is számolnia kell annak, aki egy ilyen rendszert most elindít. Amennyiben az óvodásoknak is folyósítják ezt a támogatást - amit egyébként üdvözlök - akkor 140-150 ezer személlyel kell számolni, így a felelősség igen nagy.
Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokat
Krónika, 2011. május 6. – Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) – elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felkérését – vállalja a 2010–2011-es tanévben a Szülőföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.
Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelő helyekre, begyűjtik és ellenőrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi.
Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem ők foglalkoznak, mivel ők csak működési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. „Ez a feladat erkölcsi felelősség, és csak erkölcsi sikerünk lehet" – fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerősödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 előtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielőtt megszűnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot.
RMDSZ-es ágálás
Az RMDSZ így érthető módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Năstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtől irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Năstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt.
„Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is" – jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Năstase–Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyűjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg.
Az óvodásoknak is jár támogatás
Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetősége bekapcsolódni, „senki nem fog sérülni jogaiban". Az idei évtől ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenőrzést, hiszen előfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerű ellenőrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. Újdonság továbbá, hogy idéntől a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak űrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsőoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülők. „Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell" – mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntől ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az űrlapokat, Szovátára.
Idén 30–40 ezer óvodás, 120–125 ezer iskolás és mintegy 6–7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati űrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhető az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor.
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következő címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebből a célból működtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhető.
Bankszámlára küldik a pénzösszegeket
5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány – közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követően. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentős arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10–30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. „A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon" – jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már ősztől, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.
Negyedmillió magyart faggat az RMDSZ az erdélyi konzultáció keretében
Krónika, 2011. május 6. – Rostás Szabolcs
Útjára indította erdélyi konzultációját az RMDSZ februárban megválasztott vezetősége, amely a romániai magyarság gondjait, prioritásait, a szövetséggel szembeni elvárásait kívánja felmérni a nagyszabású közvélemény-kutatás során.
Kelemen Hunor csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, az akció mottója „Figyelünk egymásra", s a következő két hónapban 250 ezer magyart kérdeznek meg. Emlékeztetett: már a nagyváradi kongresszuson történt megválasztásakor emberközeli, erős, megbízható szervezet kiépítését ígérte.
„Az RMDSZ-nek másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a jövő évi választások előtt pontosan kell látnia, mit gondol a közösségünk a saját jövőjéről, a szövetségről és annak munkájáról" – indokolta a konzultáció elindítását a szövetségi elnök. Kovács Péter főtitkár tájékoztatása szerint az akcióban mintegy ezren, elsősorban az alakulat polgármesterei, önkormányzati képviselői, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) tagjai, valamint önkéntesek vesznek részt, akik házról házra kopogtatnak, és helyben töltetik ki az űrlapokat a megkérdezettekkel.
A nyolc kérdést tartalmazó – hamarosan a www.erdelyikonzultacio.ro honlapról is letölthető – kérdőíveken az RMDSZ választ vár például arra, mennyire elégedettek a polgárok életkörülményeikkel, meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyet szerintük településük polgármesterének meg kellene oldania. Véleményt mondhatnak arról, mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek országos szinten, mennyire elégedettek tevékenységével, sőt megjelölhetik azt a politikai szervezetet, amelynek bizalmat szavaznának az önkormányzati választásokon; végül megfogalmazhatják üzenetüket, gondolataikat az RMDSZ vezetőinek.
„A program az önkormányzati választásokra való felkészülés része, célunk egy őszre elkészülő problématérkép megrajzolása" – állapította meg Kovács Péter, aki kérdésünkre elmondta, az akciót a főtitkárság koordinálja, a beérkező válaszokat pedig a megyei szervezetek dolgozzák fel.
Főtitkár-helyetteseket neveztek ki
A két politikus bejelentette: az elkövetkezőkben Hegedüs Csilla, Horváth Anna és Bodor László tölti be az RMDSZ főtitkár-helyettesi tisztségét. Hegedüs Csilla, a Kelemen Hunor vezette művelődési minisztérium tanácsosa a kulturális, Horváth Anna, a fejlesztési tárca volt államtitkára az önkormányzati, Bodor László Miért-elnök pedig az ifjúsági kérdésekért felel, és a programirodát vezeti. Kelemen különben Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök csütörtöki kijelentésére – miszerint a PSD elképzelhetőnek tartja az együttműködést a jövőben a szövetséggel, „de nem minden áron" – úgy válaszolt: az RMDSZ sem zárja ki az együttműködést egyetlen demokratikus párttal sem.
Kezdődik az Erdélyi Konzultáció
MTI, 2011. május 6.
A romániai magyarság gondjait, igényeit, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szembeni elvárásait kívánja felmérni az a konzultációs folyamat, amelyet e szövetség csütörtökön indított útjára.
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján ismertette a Figyelünk egymásra mottóval indított Erdélyi Konzultációt, amelynek keretében 250 ezer erdélyi magyar véleményét szeretnék megismerni arról, hogy mit tekintenek e közösség legfontosabb és legsürgősebben megoldandó problémáinak.
Az elnök így fogalmazott: "a felmérés során egyrészt az emberek őszintén elmondhatják, melyek a prioritásaik, ugyanakkor megjelölhetik azokat a feladatokat is, amelyekkel a jövőben megbíznák az érdekképviseleti szervezetet. Az RMDSZ-nek mindemellett másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a választások előtt pontosan kell látnia, mit gondol e közösség a saját jövőjéről, a szövetségről és annak munkájáról" - tette hozzá Kelemen Hunor.
Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nagyváradi kongresszusának üzeneteként fogalmazódott meg egy emberközeli, erős, megbízható szervezet kiépítése, hiszen - mint mondta - a szövetség minden magyar emberé.
"Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, változásra van szükség. Valós és folyamatos párbeszédet folytatunk az emberekkel, nagyobb odafigyeléssel kell követnünk mindennapi problémáikat, meg kell értenünk a napi gondokat, és látnunk kell a távoli terveket" - mondta a politikus, aki szerint mindez csak úgy valósítható meg, ha a szövetség folyamatosan azok között van, akiket képvisel. Ezt a célt szolgálja a most induló Erdélyi Konzultáció - hangsúlyozta.
A felmérés során a megkérdezetteknek választ kell adniuk arra, hogy mennyire elégedettek az életkörülményeikkel, majd meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyeket meggyőződésük szerint településük polgármesterének meg kellene oldania. A válaszadóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy a szövetség munkáját értékeljék.
A nyolc kérdést tartalmazó adatlappal a helyi szervezetek képviselői és önkéntesek fogják felkeresni az erdélyi magyarokat. Az adatokat a nyár folyamán fogják feldolgozni - mondta Kelemen.
Kovács Péter főtitkár elmondta: a felméréshez 250 ezer űrlapot, 120 ezer szórólapot és tízezer plakátot nyomtattak ki.
ERDÉLY
Erdélyi magyar konzultáció
Háromszék, 2011. május 6.
Az RMDSZ a héten megkezdi az erdélyi magyar közösség konzultációját a szövetség közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása végett. A következő időszakban 250 000, nyolc kérdést tartalmazó kérdőívet osztanak szét Erdély 16 megyéjében, de 125 000 tájékoztató szórólapon és 10 000 plakáton is népszerűsítik az akciót.
A cél az, hogy valós és nagyon pontos képet kapjunk a magyar közösség gondjairól és elvárásairól – közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a konzultáció néhány hónapig tart, és a végén „lesz egy olyan leltárunk, amelynek alapján kidolgozhatjuk közép- és hosszú távú stratégiánkat". Az adatokat a nyár folyamán összesítik és feldolgozzák, így őszre már körvonalazódnak az elvárások. A kérdések az életszínvonallal kapcsolatos elégedettségi szintre, a helyi hatóságokra tartozó gondokra, az RMDSZ prioritásaira vonatkoznak, és azt is felmérik, mennyire elégedettek a választók az RMDSZ tevékenységével, illetve hogy kire akarnak szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon. A kérdőívet kitöltő személyek kérdéseket is feltehetnek az RMDSZ vezetőinek. A konzultáció lebonyolításában mintegy ezer személy vesz részt.
Az RMPSZ bonyolítja le a Szülőföldön magyarul pályázatot
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. május 6. – Dobos László
Hivatalosan is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, az RMPSZ-t kérte fel a magyar állam a Szülőföldön magyarul című oktatási-nevelési támogatás lebonyolítására. A témával kapcsolatosan tegnap délben sajtótájékoztatót tartott Burus Siklódi Botond, a pedagógusszövetség elnöke, illetve Lászlófy Pál az RMPSz örökös tiszteletbeli elnöke.
A pedagógusszövetség a pályázati csomagok előkészítésében, begyűjtésében, ezek ellenőrzésében, és a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez való eljuttatásban vállal szerepet, erre kérték fel.
A nyertes pályázatok kiválasztása, a győztesek postán való értesítése, illetve ezek kifizetések már nem a pedagógusszövetségre tartozik, ezt, valószínűleg a Bethlen Gábor Alap fogja lebonyolítani – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A pályázati kiírás már olvasható a pedagógus szövetség honlapján. Három vissza nem térítendő jogcímen lehet pályázni: a 20 ezer forintnak megfelelő nevelési és oktatási támogatásra, a 2400 forintnak megfelelő, lejben kifizetődő tankönyv- és taneszköz támogatásra, illetve a 2800 forintnak megfelelő hallgatói támogatásra, ez utóbbi a főiskolai hallgatókat érinti.
A pályázatokat legkésőbb június 30-ig kell eljuttatni postán, a szovátai Teleki Oktatási Központhoz.
Az RMPSz szombatra rendkívüli közgyűlést hívott össze, itt egyeztetnek majd a program lebonyolításáról. A romániai pedagógusszövetségnek van tapasztalata a Szülőföldön magyarul elnevezésű pályázat lebonyolításában, hiszen 2003-ban, amikor az első pályázatoklat kiírták, ők dolgozták ki a folyósítások rendszerét.
Az RMPSZ nem kérte a pályázatok lebonyolítását
Szabadság, 2011. május 6.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke ma a Csíkszeredában megtartott sajtótájékoztató után lapunknak is elmondta a szövetség álláspontját a magyar kormány által az anyaország határain kívül rekedt, magyar nyelven tanuló iskolásoknak és óvodásoknak folyósított oktatási-nevelési támogatás ügyében.
Az RMPSZ-t szerdán értesítették hivatalosan arról, hogy minket bíz meg a magyar kormány pályázati űrlapok kiküldésével, összesítésével és elküldésével. A pénzügyi dolgok – értendő itt a támogatás folyósításának módozata – nem ránk tartoznak. Az érintett gyerekek szülei a szövetség honlapjáról (www.rmpsz.ro) is letölthetik a kitöltendő űrlapokat, majd ezeket el kell küldeniük a szovátai Teleki Oktatási Központ címére: 545500 Szováta, Maros megye, Trandafirilor utca 147 szám. Szombatra összehívtuk a megyei RMPSZ-elnököket Csíkszeredába, hogy megbeszéljük a pályázati anyagnak, azaz az űrlapoknak az iskolákba való eljuttatását. Reményeink szerint ez tíz napon belül megoldódik. Hangsúlyozni szeretném, hogy idéntől nem csak az iskolás, hanem az óvodás – azaz a négyórás óvodába és a napközibe járó – gyermekek is részesülnek a támogatásban, ha magyar nyelven folytatják tanulmányaikat. Az az igénylő, aki már betöltötte a 18. életévét, és magyar nyelven folytatja líceumi tanulmányait, az is benyújthatja pályázatát, de ezeket egyénileg bírálja el a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Az RMPSZ célja az, hogy minden arra jogosult kapja meg ezt a támogatást. Az RMPSZ nem kérte azt, hogy ránk bízzák ennek a pályázatnak a lebonyolítását. Idén a magyar kormány a szakmai szervezetekre, esetünkben az RMPSZ-re bízta ezt. Ennek az az előnye, hogy pedagóguskollégáink közelebb kerülnek a pályázókhoz – vélekedett Burus-Siklódi Botond.
Az Iskola Alapítvány igazgatójának, Nagy Zoltánnak a vádjaira reagálva Burus-Siklódi kifejtette: – Nem bocsátkozom polémiába. Az RMPSZ- megyei szervezetei eddig is léteztek. Most, főleg a szórványban volt szükség arra, hogy a megyei elnökök saját elérhetőségét – postai címét, mobilszámát – adjuk meg. Az oktatási adatbázist mi 2003-ban átadtuk az Iskola Alapítványnak. Úgy lenne sportszerű, hogy most ők visszaadják az idő közben átalakított vagy új adatbázist. Nem okoz számunkra gondot az sem, ha ez nem történik meg: új adatbázist állítunk majd össze. Egyébként a régi is megvan nekünk, de az már elavult. A szövetség jelenlegi infrastruktúrája megfelelő a pályázat ránk eső részének a lebonyolítására – összegzett Burus-Siklódi Botond. (4)
Nagy Zoltán: Kétharmados arroganciával közölték a szerződés felbontását (KIEGÉSZÍTÉSSEL)
Szabadság, 2011. május 6.
Szerdán Budapestre utazott Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója annak érdekében, hogy tisztázza a határon túli oktatási-nevelési támogatások pályázati felhívásával, a román és a magyar kormány által 2003-ban kötött megállapodás és a két végrehajtó szerv által határozatban foganatosított eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket.
Az igazgató ma a Szabadságnak azt mondta: Répás Zsuzsannával, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, illetve Ulicsák Szilárd miniszteri biztossal tárgyalt.
- Rövid, lényegretörő és kétharmados arroganciával fűszerezett beszélgetés volt. Közölték, hogy írásban fogjuk kapni az oktatási-nevelési program lebonyolítására vonatkozó szerződés felbontását – nyilatkozta Nagy Zoltán.
Az igazgató hozzátette: a dokumentum 6 hónapos felbontási időt ír elő.
– Nem fellebbezünk, nem emelünk óvást, elfogadjuk – hangsúlyozta Nagy Zoltán.
Elmondása szerint a magyar kormány képviselői közölték, hogy ezután a szakmai szervezetekre fogják bízni a program lebonyolítását, s azt, hogy erről elég nagy vita zajlott az anyaországi kormánykörökben, de ez a végleges álláspont. Tájékoztatták Nagy Zoltánt, hogy Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) bízzák meg az oktatási-nevelési program kezelésével.
- Megragadt bennem az általuk használt magyar nyelvű modernizáció szintagma, amely értelmében ezután az OTP Bank fogja kezelni az összegeket – jegyezte meg az igazgató.
- A Szabadságban olvastam a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tiszteletbeli elnökének, Lászlófy Pálnak azon nyilatkozatát, miszerint 2003-ban adatbázist adtak volna át nekünk. Lehet, hogy korára való tekintettel Lászlófy úr amnéziás, mert annak idején az Iskola Alapítványnak semmilyen adatbázist nem adtak át – nyilatkozta Nagy Zoltán, majd hozzátette: az általa vezetett intézmény semmilyen adatbázist nem ad át az RMPSZ-nek mindaddig, míg nem tisztázott minden jogi vonatkozás. – Amíg érvényben van a magyar és a román kormány által külön-külön hozott kormányhatározat, addig az intézkedést nem tekintjük jogszerűnek. A kormányhatározatokat egy ugyanolyan szintű intézkedéssel kell hatályon kívül helyezni, visszavonni, tehát szerintem román kormányhatározatra is szükség van ebben az ügyben. Mindkét végrehajtó testületnek el kell fogadnia azt, hogy az egyik fél más lebonyolító entitást akar megbízni a program lebonyolításával – szögezte le az igazgató.
Elmondása szerint minden jel szerint a magyar kormány képviselői számára ez lényegtelen kérdés, amelyen viszonylag simán keresztüllépnek, s valószínű, hogy diplomáciai úton hoznak intézkedéseket. Ugyanezt a módszert alkalmazzák majd akkor is, ha a román állam pénzügyi szervei kérdőre vonják az RMPSZ-t, milyen jogon osztogatja egy másik állam pénzét.
- Erre a válasz az volt, hogy diplomáciai úton kezelik majd a kérdést – mondta Nagy.
Meglepőnek találta az, hogy az RMPSZ-nek hirtelen minden megyében lett fiókszervezete. Retorikus kérdést fogalmazott meg: vajon a kérvényezők valakihez haza mennek benyújtani a kérvényeket?
Elbocsáthatják az Iskola Alapítvány alkalmazottainak a felét
Szabadság, 2011. május 6.
Lévén, hogy a magyar kormány döntése alapján hamarosan már nem az RMDSZ-iroda intézi a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatos adminisztratív munkát, illetve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) bízzák meg az oktatási-nevelési program lebonyolításával, jelentős humán erőforrás-leépítést eszközölnek az Iskola Alapítványnál – közölte a WebSzabadsággal Nagy Zoltán, a szervezet igazgatója.
Elmondása szerint a két tevékenység a működés „jelentős százalékát" tette ki.
- A Szülőföld Alaphoz nem tudunk pályázni, a Bethlen Gábor Alap pályázatait még nem írták ki, az oktatási-nevelési program volt az utolsó magyarországi pályázati forrás. A megvonások nem azt jelentik, hogy nem fogunk tovább élni, ugyanis továbbra is foglalkozunk a tanári lakások intézésével, illetve más pályázatok lebonyolításával – közölte Nagy Zoltán.
Elmondása szerint „hetek kérdése" a leépítések beindítása, amelyekről a nemsokára összeülő kuratórium dönt majd.
- Mindenkit biztosíthatok arról, hogy senki sem fog egyik napról a másikra utcára kerülni, ugyanis még vannak forrásaink a fizetések fedezésére. Tény, hogy minden valószínűség szerint munkatársaink több mint felétől meg kell válnunk, de ebben a pillanatban pontos számmal nem szolgálhatok – szögezte le Nagy Zoltán. (4)
Leszerelték a kétnyelvű táblákat Dicsőszentmártonban
Krónika, 2011. május 6. – Szucher Ervin
Leszereltette az intézmény faláról a kétnyelvű feliratokat Szász János, a dicsőszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu Kórház igazgatója. Az intézményvezető azok után döntött az alig néhány hete kihelyezett táblák eltávolítása mellett, miután tanácskozott a Maros megyei önkormányzat vezetőivel és jogászaival.
Amint arról beszámoltunk, a múlt hét végén Adrian Alexandru Matei helyi polgármester huszonnégy órát adott a kórház vezetőségének, hogy távolítsa el a kétnyelvű feliratot, ellenkező esetben pénzbírságot helyezve kilátásba. A demokrata-liberális elöljáró be is tartotta fenyegetését: előbb a helyi rendőrökkel akarta leszereltetni a kétnyelvű feliratokat, majd miután azok ódzkodtak a magyarellenes töltetű feladat végrehajtásától, a városháza nevében 5 ezertől 30 ezer lejig terjedő pénzbüntetést szabott ki a megyei tanács fennhatósága alatt álló kórház vezetőségére.
„A megyei önkormányzat jogászai jelezték, hogy már hétfőn a dicsőszentmártoni bírósághoz fordulnak, megtámadva a polgármester döntését. Addig is azt tanácsolták, hogy szereljük le a táblát és kérjük az építkezési engedélyt" – mondta el a Krónikának Szász János.
Adrian Alexandru Matei úgy hivatkozott az építkezési törvény megszegésére, hogy a kórház vezetőségének címzett levelében közben nyomatékosította: a küküllőmenti város magyarsága nem éri el a 20 százalékos arányt.
„A polgármester világosan elmondta: építkezési engedély nélkül nem szerelhető fel egyetlen tábla sem, ám azt is hozzátette, hogy kétnyelvű feliratra ő nem ad engedélyt" – számolt be a szerda délutáni találkozójuk eredményéről a kórházigazgató.
Adrian Alexandru Mateit többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült elérnünk.
Készül az erdélyi magyar épített örökség jegyzéke
Krónika, 2011. május 6. – Bíró Blanka
Időszerű volna elkészíteni az erdélyi magyar épített örökség jegyzékét, állagvizsgálatokat kell végezni, majd meg kell szervezni az ingatlanok védelmét – jelentette ki Hegedüs Csilla, a kulturális és műemlékvédelmi minisztérium tanácsosa Sepsiszentgyörgyön, azon a tanácskozáson, melynek keretében a Székelyföld magyar építészeti örökségével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.
Mint mondta, az erdélyi örökségjegyzék nem csupán katalógusként, hanem felújítási prioritási listaként is fog működni. Hegedüs Csilla hangsúlyozta, az épített örökség megőrzése nem egyenlő a régi épületek restaurálásával, a munkának csak akkor van értelme, ha az ingatlanban valamilyen tevékenység is zajlik. Véleménye szerint a tulajdonosoknak kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk, de erre általában nincs lehetőségük. Hegedüs Csilla elmondta, korábban a kulturális minisztérium országos helyreállítási tervében 0,2 százalék jutott a magyar műemlékekre, ezt Kelemen Hunor miniszter vezetése alatt sikerült 26 százalékra „feltornázni".
tanácsos fontosnak tartja, hogy minél több székelyföldi cég szerezze meg a jogot a műemlékek helyreállítására, hogy az erre szánt pénz helyben maradjon, másrészt ők az erdélyi építészeti stílushoz is jobban értenek, mint az ország más régióiból érkező kivitelezők. A minisztériumi tanácsos ugyanakkor elmondta, a tárca dolgozik a kulturális örökségvédelmi törvénykönyv elkészítésén is: az eddigi jogszabályokkal ellentétben ez az erdélyi magyar építészeti örökség védelmében is segítséget nyújt majd. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke hangsúlyozta, az örökségvédelem akkor lehet igazán eredményes, ha a szakmabeliek javaslatát, akaratát a döntéshozók is felvállalják.
MAGYARORSZÁG
Schmitt: minden ország "európai" kötelessége, hogy gondoskodjon a nemzeti közösségekről
MTI, 2011. május 6.
Minden ország "európai" kötelessége, hogy gondoskodjon a területén élő nemzeti közösségekről, és jogaikat biztosítsa - jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök pénteken Újvidéken, miután tárgyalt Egeresi Sándorral, a vajdasági tartományi parlament elnökével.Schmitt Pál közös sajtótájékoztatójukon közölte, hogy csütörtöki belgrádi tárgyalásain sok megnyugtató választ kapott, amikor érdeklődött a Szerbiában élő magyarok sorsa iránt. Rámutatott arra, hogy a Vajdaság egyik hivatalos nyelve a magyar, s ezen a nyelven tartja sajtótájékoztatóját is.
Úgy fogalmazott: szimbolikus az újvidéki látogatása abban az értelemben, hogy tárgyalópartnere, a vajdasági parlament elnöke magyar nemzetiségű és egyben Szerbia állampolgára.
A magyar köztársasági elnök szerint Egeresi Sándorral folytatott megbeszélésén egyetértés volt köztük abban: minden ország "európai" kötelessége, hogy gondoskodjon a területén élő nemzeti közösségekről, és jogaikat biztosítsa.
Schmitt Pál megismételte, hogy Magyarország határozott célja Szerbia integrációs törekvéseinek az elősegítése. "Addig is regionális együttműködéseket erősítünk" - mondta a köztársasági elnök, s emlékeztetett arra, "szerény eszközeivel" Budapest is hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia állampolgárai vízummentesen utazhassanak az Európai Unió országaiba.
Egeresi Sándor azt hangoztatta, a vajdasági kormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy "európaizálja" Szerbiát és a Vajdaságot, erősítse a regionalizmust és a demokratizálódás folyamatát. Mindebben - mondta - a vajdasági magyarságnak kulcsszerepe van. Egeresi hangsúlyozta, hogy a Vajdaságban évről évre csökken a nemzeti alapon történő incidensek száma. Nagyon fontos a magyarság és többi, Vajdaságban élő nemzeti közösség számára, hogy a béke, a biztonság és szabadság legyen az a három meghatározó tényező, amely befolyásolja mindennapi életüket - tette hozzá az újvidéki politikus.
A magyar köztársasági elnök Újvidéken tárgyalt Bojan Pajtic vajdasági kormányfővel is. Schmitt Pál arról tájékoztatta a politikust, hogy a Vajdaságot is érinti szinte minden program, amelyet Magyarország elindított európai uniós soros elnöksége során. A megbeszélésen megvitatták a Duna Stratégiából adódó lehetőségeket, szóba került a roma integráció kérdése, illetve a regionális együttműködés is. A magyar államfő arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy Magyarországon a következő választásokon az országban élő 13 nemzeti közösség automatikusan helyet kap a magyar parlamentben.
Bojan Pajtic rámutatott arra, hogy a Vajdaságban a magyar nemzeti közösségnek "hatalmas" a befolyása a gazdasági, a politikai és a kulturális életben egyaránt. A vajdasági kormány politikája mindig is arra törekedett, hogy a kisebbségek határozzák meg, mi a fontos számukra identitásuk megőrzése szempontjából, s milyen döntéseket kell hozni ehhez a tájékoztatás, az oktatás és a kultúra területén - tette hozzá a tartományi kormányfő.
A vajdasági elöljárókkal folytatott tárgyalások után Schmitt Pál felkereste az újvidéki Európa Kollégiumot. A tervek szerint őszre elkészülő, 350 fő elszállásolására képes kollégiumban Újvidéken tanuló magyar ajkú, illetve magyarországi szerb nemzetiségű hallgatók nyerhetnek elhelyezést. A telket, melyen a kollégium épül, a római katolikus egyház szabadkai püspöksége bocsátotta rendelkezésre. A tervdokumentáció elkészítését a Szülőföld Alap finanszírozta. Az építkezés költségeit, melyek mintegy 4,5 millió euróra tehetők, a vajdasági tartományi beruházási alap fedezi. Emellett a 2011. évi költségvetésben a magyar kormány elkülönített másfél millió eurót a kollégium felszerelésének, bebútorozásának finanszírozására.
Újvidéki tárgyalásai után Schmitt Pál Szabadkára utazott.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Schengen módosítása megosztja az EP-t
euractiv.hu, 2011. május 6.
Az Európai Bizottság szerdán, május 4-én mutatta be javaslatait a bevándorlás hatékonyabb kezelésére, miután Sarkozy és Berlusconi közös levélben fordult Brüsszelhez a mintegy 25 ezer Tunéziából érkező illegális bevándorló helyzetének kezelésével kapcsolatban. A Bizottság bemutatott javaslatait az Európai Néppárt és a Zöldek is üdvözölték, a szocialisták és liberálisok azonban erőteljesen kritizálták.
A Földközi-tenger térségében kibontakozó demokratikus forradalmak által alakuló körülményekre tekintettel Cecilia Malmström uniós belügyekért felelős európai biztos bemutatta kezdeményezéseit, melyek a bevándorlás kihívásainak és lehetőségeinek strukturáltabb megközelítését teszik lehetővé. A javaslatok egyeztetés tárgyát képezik a tagállamok között, ám eredetileg Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kérte levélben Brüsszelt arra, hogy módosítsa a schengeni határok nélküli övezetet létrehozó szerződést.
A Bizottság most azt tervezi, hogy korlátozottan, de újra bevezeti a belső határok ellenőrzését „rendkívüli körülmények" esetén. A szerződésben a jelenlegi megfogalmazás ugyanis a „közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély" esetén teszi lehetővé a határellenőrzések átmeneti újra bevezetését. Ebbe a kategóriába pedig nem tartozik bele a körülbelül 25 ezer gazdasági migráns. Malmström biztos korábban ugyanis, amikor Franciaország a közrendet fenyegető veszélyre hivatkozva akarta újra ellenőrizni az Olaszországgal közös határát, kijelentette, hogy a tunéziai bevándorlók érkezése miatt még nem áll fenn a fenyegetettség.
Egy brüsszeli think-tank a legújabb tanulmányában helytelenítette a tervezett szóhasználatbeli változtatásokat, mert az szerinte a „kormányköziséget" erősíti egy olyan területen, amely jelenleg az EU hatáskörébe tartozik.
Malmström azonban erősködött, hogy Schengen egy „fantasztikus eredmény", amit mindazonáltal még lehet „fejleszteni". A biztos hangsúlyozta, hogy a változtatások azonban a „több, nem pedig a kevesebb Európa" irányába kell, hogy mutassanak. A további részletekre vonatkozó kérdésre Malmström azt mondta, minden esetben, amikor a belső határellenőrzéseket visszaállítják, egy „európai határozatnak" kell megszületnie.
Azt, hogy az eredetileg francia-olasz határvitának induló konfliktusnak végül messzemenő következményei is lehetnek, az is jelzi, hogy Európai Parlament képviselőcsoportjai erőteljes politikai nyilatkozatokkal válaszoltak a bejelentésre. Nem volt meglepetés, hogy az Európai Néppárt üdvözölte a Bizottság terveit. Manfred Weber német néppárti képviselő szerint helyes, hogy a Bizottság erősíteni kívánja az EU hatáskörét a migrációs kérdés kapcsán, szerinte döntő fontosságú, hogy a határok bármilyen átmeneti visszaállítása az EU intézményeinek jóváhagyásával történjen. „Vannak helyzetek, amikor ez a megfelelő lépés. Azonban nem szabad egyoldalúan tagállami szinten bevezetni" – mondta Weber a határellenőrzésekről.
Ezzel szemben az Európai Szocialisták Pártja (PES) elítélte a javaslatokat, amelyek szerintük „a konzervatívok kísérlete arra, hogy felszámolják a schengeni egyezményt". „Az Európai Bizottság megadja magát Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kéréseinek, akik egyre erősebb nyomást gyakorolnak az Európai Unióra, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak a bevándorlásra" – áll a szocialisták közleményében, akik szerint egy olyan alapszerződés, mint a schengeni egyezmény módosítása, magának az Európai Uniónak az alapjait támadná meg, minthogy a szabad mozgás az egyik olyan alapvető érték, amelyre az Unió épül.
A liberális ALDE csoport szintén hasonló véleményt fogalmazott meg: „A bevándorlási hullámokra adott válasz nem lehet a határellenőrzések visszaállítása, vagy a schengeni szabályok megváltoztatása" – mondta a frakció elnöke, Guy Verhofstadt.
Meglepetés volt azonban az Európai Parlamentben, hogy a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja is úgy vélte, hogy a Bizottság a javaslataival inkább megerősíti, mint lebontja a schengeni rendszert. Igaz, rámutatnak arra, hogy a határellenőrzések visszaállítása aláásná a schengeni egyezmény szellemét, de hangsúlyozták, hogy a Bizottság ezeket a döntéseket uniós szinten kívánja meghozni, nem pedig tagállami szinten, maguk az intézkedések pedig csak rendkívüli helyzetekre lennének alkalmazhatóak és pusztán átmenetileg.
Franciaország szintén nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölte, hogy a Bizottság a javaslataival elsőként hozzájárult a vitához: „Érdeklődéssel vesszük tudomásul, hogy a Bizottság egy olyan mechanizmus kidolgozását tervezi, amely lehetővé tenné a belső határok bizonyos részein átmenetileg az ellenőrzések bevezetését nehézségek és hiányosságok esetén" – áll a francia nyilatkozatban. Párizs emellett hangsúlyozta, hogy a schengeni rendszert meg kell reformálni és erősíteni, a tárgyalásokat pedig ezután miniszteri szinten és az állami vezetők szintjén kell folytatni.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A tulipán hagymája
Hargita Népe, 2011. május 6. – Jakab Árpád
Hogyan áll a szövetség? Mik és miért történtek? Mik történnek az elkövetkező időszakban? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresik lázasan a választ mostanság számos helyi és területi RMDSZ-szervezetben. A kampány megkezdődött, s legtöbb helyen a tulipánosok is belátják: fel kell éleszteni, gatyába kell rázni a szövetséget minden egyes helységben.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ hétvégi választmányi ülésén dr. Verestóy Attila nem győzte hangsúlyozni: találkozókat kell szervezni az RMDSZ-tagokkal, a szövetség támogatóival, a potenciális tagokkal, és azokkal is, akik hasznát élvezik a szövetségnek, anélkül, hogy ez tudatosulna bennük.
A politikus egyetért azzal, hogy a távolság nagyon nagy a jogosnak vélt, nekünk járó dolgok és a megvalósulások között. A szövetség számlájára írható, hogy legtöbbünknek nincs tudomása arról, hogy az eddig elért eredmény éppen az RMDSZ politikai munkájának köszönhető. Itt van például az erdők, földek – még mindig rögös – visszaszolgáltatásának útja: a haszonélvezők túlnyomó többsége szerint ez egy őket megillető juss, s vissza is kapják, az Uniótól, bárkitől, mindegy, ez nekik visszajár.
Azt viszont senki nem tudja, hogyan néztek ki ezek a törvényjavaslatok, mielőtt az RMDSZ alkudozást, zsarolást, fenyegetést, kivonulást és újra bevonulást latba nem vetett. De ez nem is a választó hibája, az elmúlt húsz évben kellett volna ezeket folyamatosan hangoztatni, s nem most, a közelgő politikai veszélyt látván felébredni a parlamenti álomból. S az ijedtség – lássuk be – nem alaptalan: a választók nagyon könnyen megtéveszthetők, hiszen az álmok, a vágyak világa kedvesebb. Nemesebb, igazabb dolognak tűnik például az egyszerűsített honosítási eljárásokat igazgatni, mintsem arról alkudozni a román fővárosban, hogy megyénkben csupán tizenöt, s ne huszonöt százalékban kelljen átengedni a vezetői helyeket azoknak, akik nem közülünk valók. S ilyesmikről márpedig – tetszik, nem tetszik – „odalent" lehet alkudozni, miként a sokat hangoztatott székelyföldi autonómiát is csak úgy lehet megvalósítani, ha be tudjuk bizonyítani a többségi politikai elitnek, hogy ez mindkét fél számára érdek.
Pénzt, paripát és fegyvert is kapnak azok, akik a nem is oly távoli választásokon fel fognak lépni az RMDSZ ellen – az elmúlt napok történései alapján ez a napnál is világosabb, ha eddig netán nem volt az. A szövetségnek nem marad más hátra, mint megerősíteni a szervezetet, kiküszöbölni az eddigi botladozásokat, tévelygéseket. S főként: vissza kell fordulni, közel kell kerülni újra a választókhoz.
A tulipános elit végre felismeri: a magyar közösség határozott elvárása, hogy az RMDSZ nagyobb odafigyeléssel, több empátiával foglalkozzon az emberek problémáival. A politikai elit, a tulipán szirma túlságosan magasra nőtt, messze került az emberektől, a választóktól. A tulipán életet adó hagymájától.
Párt, szövetség
Krónika, 2011. május 6. – Gazda Árpád
Ha megtörténik az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzése, az aktus azt is jelzi, az állam-modellt immár mindenki eltemette. A Markó Bélát elnökké választó 1993-as brassói kongresszuson született ugyanis az a döntés, hogy az RMDSZ az állam modellje szerint építse ki belső szerkezetét. Legyen neki köztársasági elnöke (a szövetségi elnök), legyen kormánya (az ügyvezető elnökség), legyenek pártjai (a platformok) és legyen parlamentje (a Szövetségi Képviselők Tanácsa), melyben csatázhatnak egymással a pártok.
Az erdélyi magyar parlamentbe pedig belső választásokon megméretkezve jussanak a képviselők. Ez a modell biztosíthatta volna, hogy a közösség önálló entitásként integrálódjék a román politikai életbe, hogy Bukarestben egységesnek mutatkozzék, de belülről mégse tűnjön afféle avítt egypártrendszernek. Ezt a keretet a Markó Béla nevével fémjelzett korban kellett volna tartalommal megtölteni. Az RMDSZ azonban párttá karcsúsodott, az egyként gondolkozók gyülekezőhelyévé vált. Akinek más erdélyi magyar jövőkép lebegett a szeme előtt, annak nem volt már helye a keretei között. Törvénnyel biztosította azt is, hogy a magyar kisebbség képviseletében más szervezet ne törhessen a pozícióira. A Magyar Polgári Szövetség számára 2004-ben letett taposóaknákon a ma jelentkező szervezetek sem juthatnak át.
Úgy is tekinthetjük, az RMDSZ magának csinálta, hogy a magyar pártosodás átlépte a kereteit. A másfél évtizedes gőg, a könyörtelen kiszorítósdi következménye, hogy immár a romániai pártok versenyében találja szemben magát más magyar pártokkal. A pártalapítást választók a román jogállamban is jobban bíznak, mint a romániai magyar jogépítményben.
Az RMDSZ-t mégsem kell leírni. A szövetség megtépázottan is versenyelőnyt élvez. Az elmúlt 15 évet ugyanis kormányon vagy kormányközelben töltötte, és a román állam kisebbségekre, választásokra vonatkozó törvényeit a saját képére formálta. Immár törvényes gazdája annak a támogatásnak, amelyet a román költségvetés a magyar közösség kulturális, identitásmegőrző programjaira szán. Ennek évről évre csak harmadrészét osztja ki nyílt pályázati úton, kétharmadát talán magára költi. Nem tudhatjuk, mert soha nem számolt el a közösség felé. Erejét a megszerzett jogosítványokra és a pénzre alapozhatja.
Nemzetegyesítés és „szabadságharc"
Krónika, 2011. május 6. – Balogh Levente
A bejegyzéshez szükséges aláírások leadásával új korszak kezdődik a romániai magyar politikában, hiszen szinte bizonyos: hamarosan Erdélyi Magyar Néppárt néven olyan új magyar párt keresi majd a választók kegyeit, amely bevallottan a jelenlegi budapesti kormány politikáját felvállalva, azzal szoros összhangban kíván politizálni. Ezen politika sarkalatos pontját képezi az egységes magyar nemzet tételezése, a határon túli nemzetrészekkel is számoló nemzetstratégia kialakítása. Az új párt esélyeit a magyar kormány többek között az RMDSZ pénzosztó monopóliumának visszaszorításával kívánja javítani.
Az előző magyar kormánnyal szoros kapcsolatba került RMDSZ, valamint a hozzá kapcsolódó értelmiségi és sajtós holdudvar eddigi retorikája alapján úgy tűnik, mindezt kommunikációs szempontból úgy próbálják eladni, hogy a budapesti kormány hadjáratot indított a szövetség ellen, amelynek eredményeként ki akarja buktatni a magyar képviseletet a bukaresti parlamentből. Az amúgy is abszurd felvetés abszurditását tovább fokozza az a tény, hogy ezen elmélet hangoztatásában abban a román ellenzéki pártban – a PSD-ben – találtak szövetségesre, amely az utóbbi hetekben durva magyarellenes retorikát alkalmazott, ám most szeretné a maga oldalára édesgetni az RMDSZ-t. A szövetség most amolyan szabadságharcként próbálja beállítani a magyar kormánnyal folytatott küzdelmét – lásd azon utalást a pártlapban megjelent publicisztikában, miszerint az RMDSZ tulajdonképpen az erdélyiséget, a transzszilván önállóságot védi a központosítani akaró Budapesttel szemben. Ebben a vízióban Magyarország szinte az Erdély függetlenségére törő Habsburg Birodalom képében tűnik föl.
Mindez jól hangzik, csak egyrészt az visszás, hogy az RMDSZ önmagát, saját monopóliumának védelmét azonosítja az egész romániai magyar közösség érdekeivel, másrészt az, hogy Magyarországgal szemben akarnak „szabadságharcot" vívni. Hiszen Erdély különállását már annak idején, a Habsburg- és törökellenes harcok korában is mesterséges és természetellenes helyzetnek tekintették, emlékezzünk csak, hogy éppen a Habsburgok ellen küzdő Bocskai szögezte le politikai végrendeletében: (Intem) „az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. (...) Ha pedig Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat." Persze most nincs szó koronáról, sem határmódosításról, csupán határok fölötti, részben szimbolikus, részben konkrétumokban is megnyilvánuló nemzetegyesítésről – ezt pedig a legkönnyebben Budapest tudja koordinálni.
A viszonyrendszer ugyanakkor természetesen nem épülhet alá- és fölérendeltségre, a helyi magyar közösségek sajátosságait, véleményét és igényeit figyelembe kell venni. Az RMDSZ azonban a jelek szerint harcra készül – ennek a jele a heves retorikai vagdalkozás és az, hogy számos helyen vad alapszervezet-alapítási akcióba kezdett, erősítendő saját bázisát és elhappolandó az eddig elhanyagolt közösségeket az új párt elől. Amelynek most, hogy létrejötte karnyújtásnyi közelségbe került, végre szabatosan és érthetően meg kell határoznia saját identitását, azt, hogy mit akar. Vigyáznia kell, nehogy úgy tűnjön, hogy csak a pénzosztószerepet vindikálná magának. Meg kell győznie a polgárokat, hogy nem az RMDSZ felszámolását, a magyarság parlamentből való kibuktatását célozza, hanem az alternatívát jeleníti meg, azokat képviselve, akiknek az RMDSZ által képviselt kijáró politika, Bukarest-centrikusság és a bukaresti politizálásba való becsontosodottság már nem elég.
Persze jócskán túloznak azok a bírálók, akik szerint a szövetség semmit sem ért el az elmúlt húsz évben. Az új párt megalakulása nem jelenti azt, hogy a bukaresti parlamentben nem kell ott lenni – emiatt az összefogás, a választási szövetség elengedhetetlen. Ebben – ha létrejön – az EMNP akkor lesz hiteles, ha nem újabb RMDSZ-ként, hanem az RMDSZ lelkiismereteként működik.
|
