|
EP-ALELNÖK
Tőkés meglepte a románokat a románosítással
manna.ro/realitatea.net
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a magyarok románosításáról beszélt a Realitatea Tv műsorában.
"Kilencven éve folytatják a magyarok galád elrománosításának politikáját. A németeket valutáért adták el. Ugyanígy a zsidók egy részét. A magyarokat kényszerítették, hogy elhagyják ősi hazájukat, Erdélyt. A csángóknak nem engedik, hogy használják anyanyelvüket. El is felejtették azt. Ha nem hagyják abba ezt a poszt-trianoni és posztkommunista politikát, elveszünk" - fogalmazott Tőkés László a Realitatea hírtelevízió Ultima Oră című műsorában.
Adrian Năstase volt kormányfő, a PSD országos tanácsának elnöke szerint az ilyen kijelentések diszkvalifikálnak egy politikust.
"Úgy gondolom, hogy az RMDSZ-nek mérsékelt módon kellene megközelítenie a témát. Én izolálnám Tőkést. Én támogatnám a magyar kisebbség folytonos, mérsékelt párbeszéd formájában való képviseletét" - mondta Năstase.
Tőkés válaszokat vár népszámlálás-ügyben
Krónika, 2011. június 20. – Nagy Orsolya
Nyílt levélben kér „megnyugtató válaszokat" a közelgő népszámlálás ügyében, főképp a kétnyelvűséget érintő problémákkal kapcsolatban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Markó Attila államtitkártól, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjétől. Tőkés „erdélyi magyarságunk számára roppant fontosnak" nevezi az őszi cenzust, és több kérdéssel fordul az RMDSZ államtitkárához, akit arra szólít fel, hogy a nyilvánosság előtt válaszoljon azokra.
A kérdések így szólnak: „Többnyelvűek lesznek-e a népszámlálási űrlapok (mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában)? A hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé- és újsághirdetések s a plakátok a 20 százalékban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvűek lesznek-e? Milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvű polgárokat magyarul értő kérdezőbiztosok keressék fel?" Az októberi népszámlálással kapcsolatos felhívást fogadott el pénteki közgyűlésén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is – tájékoztatott Csűry István püspök. „Elvárjuk, hogy az erdélyi magyarok magyarnak vallják magukat a kérdezőbiztosok előtt, és felekezeti hovatartozásukat is vállalják" – jelentette ki az egyházi elöljáró. Mint kifejtette, nagyon sok múlik azon, hogy a magyar történelmi egyházak Erdélyben mekkorának bizonyulnak, és az is ismeretes, hogy ha a kérdőíveken székely nemzetiségűnek is vallhatják magukat az erdélyiek, a magyarság aránya kisebbnek tűnhet fel, mint amekkora valójában. A püspök a határozatban az összefogásra szólítja fel az erdélyi magyar politikai közösségeket. „Mi nem fogunk a kampányban ide-oda csúszkálni" – fogalmazott Csűry, arra hívva fel a magyarság képviselőit, hogy közösen igyekezzenek megütni a parlamenti küszöböt a következő választáson, sőt ő maga akár 7-8 százalékos eredményt is elvár tőlük. Mint mondja, csak így lehet hatékony nemzetstratégiát kiépíteni.
RMDSZ
Az RMDSZ a koalíciós partnerrel egyeztet a kisebbségi törvénytervezet további sorsáról
MTI, 2011. június 20. – Garzó Ferenc
- A koalíciós partnerrel egyeztet hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlament illetékes bizottságában ismét elakadt kisebbségi törvénytervezet mielőbbi elfogadása érdekében.
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a hét végén adott nyilatkozataiban reményét fejezte ki, hogy a kormánykoalíció ülésén, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való egyeztetés nyomán, kimozdul a törvény ügye a holtpontról. Kelemen továbbra is bízik abban, hogy már a hét első felében a képviselőház plénumán folytatódhat a kisebbségi törvény több éve húzódó vitája. Ez már csak azért is fontos lenne, mert az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta meg, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament.
A magyar szervezet vezetője annak ellenére is derűlátó, hogy a múlt csütörtökön a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottságának ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ugyanakkor elfogadtak a magyar közösség számára hátrányos módosításokat, amelyeket nem csupán az ellenzék, hanem a demokrata liberális koalíciós partner is támogatott.
Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol az évekkel ezelőtt - még az előző parlamenti ciklusban - abbamaradt, hanem az első cikkelytől kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, az ügy húzódik. Az egyik módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A most elfogadott, magyar szempontból kedvezőtlen módosítás értelmében azonban az államnak joga lenne megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait, vagyis: az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt.
Mircea Toader, a PD-L képviselőházi frakciójának vezetője a Jurnalul National című napilap hétfői számában kijelentette: a koalíciós egyeztetésen a bizottság által elfogadott módosítás mellett készül állást foglalni, mivel szerinte az eredeti változat alkotmányellenes lenne. Mint fogalmazott, nem lehet megtiltani az államnak, hogy saját belátása szerint szervezze a közigazgatást. A képviselő úgy véli, hogy az államnak csupán a kisebbségek szerzett jogait nem szabad csorbítania.
Cristian Parvulescu neves politológus ugyanennek a napilapnak adott nyilatkozatában viszont úgy vélekedik: ha egy nemzeti kisebbség etnikai arányait csökkentik egy adott közigazgatási egységben, az gyengítheti az adott kisebbség parlamenti képviseletének az erejét is, ez utóbbi pedig ellentétes az emberjogi charta előírásaival. Ezért a politológus szerint éppen a módosított változat lenne alkotmányellenes. Parvulescu ugyanis az alaptörvénynek arra a cikkelyére hivatkozik, amely kimondja: emberjogi kérdésekben a nemzetközi egyezmények felsőbb szintű jogszabálynak tekintendők az ország alkotmányához képest.
ROMÁNIA
Régiósításról Cotroceni-ben
Háromszék, 2011. június 21.
Sok szempontból döntő tárgyalások zajlanak ma délben a Cotroceni-palotában: az államfő meghívására az ellenzéki és a koalíciós pártok az alkotmánymódosításról és a régiósításról egyeztetnek. Időközben folytatódott a régiósítási háború: Borboly Csaba levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, a romániai hírtelevíziók pedig Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentéseit rágták, amelyben a politikus kijelentette, nem hiszi, hogy az RMDSZ Koszovót szeretne Székelyföldön.
A koalíció a tét
A demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselői egyaránt cáfolták, hogy a koalíció tegnapi ülésén szó esett volna a régiósításról. Sorin Frunzăverde, a nagyobbik kormánypárt első alelnöke szerint a mai Cotroceni-palotai egyeztetések után beszélnek majd a közigazgatási átszervezésről a koalícióban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában azt ecsetelte: az ország közigazgatási átszervezése nyolc mamutmegyébe hatalmas költségekkel járna, és a következménye az lenne, hogy Románia nem tudná tartani az államháztartási hiánycélt. Szerinte az átszervezést a fejlesztési régiók átrajzolásával kellene kezdeni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nyugodtan, alaposan, részletesen szeretné megközelíteni a kérdést, szerinte ilyen horderejű reformot nem lehet egyik napról a másikra, hatástanulmányok nélkül megvalósítani. Leszögezte: a mamutmegyés változatot az RMDSZ nem fogadja el. „A koalícióról van szó, és meggyőződésem, hogy mindenki stabilitást akar, senkinek nem érdeke, hogy politikai instabilitás alakuljon ki. Mi nem akarjuk ezt, és nem rajtunk áll majd" – fűzte hozzá.
Levélben a biztoshoz
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben fordult az EU regionális fejlesztési biztosához, tizenegy kérdést fogalmazva meg. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a régiósítást kezdeményezők az uniós alapok hatékonyabb lehívására hivatkoznak. Johannes Hahntól ezért többek között azt kérdi, mekkora területű és lakosságú fejlesztési régiók szolgálnák leginkább a térség felzárkóztatását, igaz-e, hogy az EU ajánlásai szerint hasonló népességű és gazdasági fejlettségű régiókat kell kialakítani, az uniós alapok felhasználása szerint hatékonyabbak-e a mesterségesen létrehozott régiók, mint azok, amelyek szoros történelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatban álló egységeket foglalnak magukban. Azt is megkérdi, hogy az eddigi tapasztalat szerint miként alakulnak a régión belüli fejlettségi különbségek, ha egy fejletlenebb és fejlettebb térséget ugyanabba a közigazgatási egységbe vonnak össze.
Koszovó helyett
A régiósítás témájában nyilatkozott tegnap Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt (DLP) Kovászna megyei szervezetének elnöke is. Kelemen Hunornak az utcai tüntetésekkel kapcsolatos nyilatkozatára utalva úgy vélte, az RMDSZ elnöke az ellenzék és egyes televíziók nacionalista retorikájának csapdájába esett. Szerinte az RMDSZ és Kelemen Hunor egy nyugodt és fejlődő térségért harcol. „Ha nem ez a céljuk, akkor gyakorlatilag egy eljövendő Koszovót akarnak, és akkor mondják meg az elejétől, hogy mindannyian tudjuk, mi a dolgunk: vagy mind fegyvert fogunk, vagy elmegyünk az ország vagy a világ más, nyugodtabb tájaira" – fejtette ki. Miután nyilatkozatát felkapták a hírtelevíziók, Manolăchescu közölte: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy bizonyos politikai témákat Bukarestből passzolnak át Kovászna megyébe. Hangsúlyozta: nem szeretné, ha a megyében és a városban a politika „az utcára költözne".
Ugyancsak tegnap Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök javaslatára a felsőház vezetése úgy döntött, bizottságot hoznak létre a régiósítás ügyében.
Mit akar a külügyminiszter?
A magyarországi hivatalosságoknak visszafogottságot, józanságot, jó regionális érzéket és jó szomszédságot kell kinyilvánítaniuk, hogy ne rontsuk el, amit építettünk – nyilatkozta tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter. Utalva arra, hogy Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kijelentései után – miszerint a területi átszervezésről szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené – a bukaresti magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, elmondta: a gesztus jelent egyfajta feszültséget. Hangsúlyozta: nem akar „érzelmi reakciókat".
Koalíciós patthelyzet – Akadályoztatott kisebbségi törvény
Háromszék, 2011. június 21. – Farcádi Botond
Kudarcba fulladtak tegnap a kisebbségi törvényről lezajlott, szakértői bizottság szintjén folytatott egyeztetések a demokrata-liberálisok és az RMDSZ között.
Lapzártánkkor magasabb szinten egyeztettek a koalíció tagjai a vitás kérdésekről, egyelőre azonban nem tudni, mi lesz a jogszabály további sorsa, hiszen a bizottsági vita megrekedt, a nagyobbik kormánypárt pedig a jelek szerint nem hajlandó felelősségvállalással elfogadni a tervezetet.
Az egyeztetések napja volt tegnap: reggel a koalíció ülésezett – a közigazgatási átszervezésről az ülés után nyilatkozók szerint nem esett szó –, és úgy döntöttek, a vitás kérdések tisztázását szakértői csoportra bízzák. Mint ismeretes, a koalíciós tárgyalásokat maga az RMDSZ szorgalmazta, miután múlt héten a képviselőház emberi jogi bizottságában a törvény 78 cikkelye közül csak 18-at sikerült megvitatni, ráadásul a magyar közösség számára kedvezőtlen módosításokat is jóváhagytak.
A szakértői csoport megbeszélése azonban eredménytelenül zárult, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő lapunk érdeklődésére elmondta: a lényeges kérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutniuk, ezért azok ismét a koalíció asztalára kerültek.
Mint Márton Árpád elmondta, a két leglényegesebb kérdésben továbbra is eltérőek az álláspontok. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz az előíráshoz, mely szerint nem szabad megváltoztatni a kisebbségek által lakott közigazgatási egységek határait oly módon, hogy az megváltoztassa az etnikai arányokat, a demokrata-liberálisok azonban úgy gondolják, az államnak joga van a határok megváltoztatásához. A másik vitatott kérdés a kulturális autonómia jogkörével kapcsolatos, az RMDSZ szerint ez jól meghatározott döntési jogkör lenne, a DLP viszont ragaszkodik ahhoz, hogy csak a konzultáció legyen kötelező.
Azt sem tudni egyelőre, mi lesz a törvény további útja, ugyanis egyre kevesebb a valószínűsége, hogy a nyári parlamenti ülésszak végéig el lehessen azt fogadni. Az RMDSZ korábban jelezte, kérni fogja a felelősségvállalást, a demokraták azonban nem hajlanak erre. Képviselői – Elena Udrea, Sorin Frunzăverde, Sever Voinescu – tegnap is azt fejtegették, felelősségvállalás nélkül is el lehet fogadni a tervezetet.
Az RMDSZ a D-LP-vel egyeztet a kisebbségi törvénytervezet további sorsáról
MTI, 2011. június 20.
A koalíciós partnerrel egyeztet hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlament illetékes bizottságában ismét elakadt kisebbségi törvénytervezet mielőbbi elfogadása érdekében.
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a hét végén adott nyilatkozataiban reményét fejezte ki, hogy a kormánykoalíció ülésén, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való egyeztetés nyomán, kimozdul a törvény ügye a holtpontról. Kelemen továbbra is bízik abban, hogy már a hét első felében a képviselőház plénumán folytatódhat a kisebbségi törvény több éve húzódó vitája. Ez már csak azért is fontos lenne, mert az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta meg, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament.
A magyar szervezet vezetője annak ellenére is derűlátó, hogy a múlt csütörtökön a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottságának ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ugyanakkor elfogadtak a magyar közösség számára hátrányos módosításokat, amelyeket nem csupán az ellenzék, hanem a demokrata liberális koalíciós partner is támogatott.
Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol az évekkel ezelőtt – még az előző parlamenti ciklusban – abbamaradt, hanem az első cikkelytől kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, az ügy húzódik. Az egyik módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A most elfogadott, magyar szempontból kedvezőtlen módosítás értelmében azonban az államnak joga lenne megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait, vagyis: az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt.
Mircea Toader, a PD-L képviselőházi frakciójának vezetője a Jurnalul National című napilap hétfői számában kijelentette: a koalíciós egyeztetésen a bizottság által elfogadott módosítás mellett készül állást foglalni, mivel szerinte az eredeti változat alkotmányellenes lenne. Mint fogalmazott, nem lehet megtiltani az államnak, hogy saját belátása szerint szervezze a közigazgatást. A képviselő úgy véli, hogy az államnak csupán a kisebbségek szerzett jogait nem szabad csorbítania.
Cristian Parvulescu neves politológus ugyanennek a napilapnak adott nyilatkozatában viszont úgy vélekedik: ha egy nemzeti kisebbség etnikai arányait csökkentik egy adott közigazgatási egységben, az gyengítheti az adott kisebbség parlamenti képviseletének az erejét is, ez utóbbi pedig ellentétes az emberjogi charta előírásaival. Ezért a politológus szerint éppen a módosított változat lenne alkotmányellenes. Parvulescu ugyanis az alaptörvénynek arra a cikkelyére hivatkozik, amely kimondja: emberjogi kérdésekben a nemzetközi egyezmények felsőbb szintű jogszabálynak tekintendők az ország alkotmányához képest.
Nincs egyezség kisebbségi törvény- és régió-ügyben
Krónika, 2011. június 21. – Balogh Levente
Nem közeledtek egymáshoz a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ álláspontjai a tegnap reggeli, majd esti koalíciós egyeztetésen, amelyen a kisebbségi törvényről tárgyaltak. Az etnikai arányok megváltoztatásának tilalma, a kulturális autonómiatanácsok vétójoga és maga a kulturális autonómia ügye továbbra is vita forrása. További feszültségeket gerjesztenek a PDL-s régióátszervezési tervek is. A kudarc nyomán összehívták az RMDSZ honatyáit, hogy frakcióülésen egyeztessenek. Mint ismeretes, a szövetség a kisebbségi törvény elfogadását szabta a kormányon maradás feltételéül.
Csütörtökön azonban a képviselőház emberi jogi bizottságában a PDL támogatásával magyar szempontból hátrányosan megváltoztatták a tervezet 14. cikkelyét, amely megtiltotta volna, hogy a mindenkori kormány a közigazgatási határok módosításával mesterségesen átalakítsa valamely régióban a kisebbség és a többség arányát. A módosítás értelmében a közigazgatási határok változtathatók, tehát az etnikai arányok is, ugyanakkor a kisebbségi polgárok jogai nem sérülhetnek. Cristian Pârvulescu neves politológus viszont úgy vélekedik: ha egy nemzeti kisebbség etnikai arányait csökkentik egy adott közigazgatási egységben, az gyengítheti az adott kisebbség parlamenti képviseletének az erejét is, ez utóbbi pedig ellentétes az emberjogi charta előírásaival. Ezért a módosított változat alkotmányellenes. A PDL egyébként azt is ellenzi, hogy a kulturális autonómiatanácsok nagyobb beleszólást kapjanak az iskolaigazgatók és a művelődési intézmények vezetőinek kinevezésébe azon vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek. A kedvezőtlen fejlemények miatt az RMDSZ kezdeményezte a koalíciós egyeztetést, hogy megpróbálja rábírni partnerét ígérete betartására.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap kijelentette: még nem tudni, hogy végül a parlamenti vita megkerülésével, azaz kormányzati felelősségvállalással fogadtatják-e el a törvényt, ezt többek között a nézeteltérések rendezésének és az emberjogi bizottságban folytatódó vita lezárásának feltételéhez kötötte. Lapunknak Varga Attila, a bizottság RMDSZ-es tagja még a múlt héten úgy nyilatkozott: véleménye szerint csökkent annak az esélye, hogy a bizottsági vita időben lezáruljon, és az ülésszak vége előtt a képviselőház plénuma elé kerüljön a tervezet. Így nem kizárt, hogy júliusban rendkívüli ülésszakon, felelősségvállalással fogadtatják majd el a jogszabályt. Ez azonban csak akkor várható, ha sikerül megállapodni a koalíciós partnerrel a kedvezőtlen módosítások visszavonásáról, ellenkező esetben a kiüresített törvény elfogadása okafogyottá válik. Sorin Frunzăverde, a PDL első alelnöke tegnap mindenesetre úgy nyilatkozott, a felelősségvállalás lehetősége is nyitva marad, bár neki ellentmondva Elena Udrea idegenforgalmi és fejlesztési miniszter arról beszélt, hogy valószínűbb a rendes eljárás szerint, parlamenti vita nyomán történő elfogadása. A PDL, az RMDSZ és a kisebbségek képviselői tegnap este ültek össze ismét, hogy egyeztessenek, de három lényeges kérdésben továbbra sem sikerült megállapodni: a 14. cikkely, a kulturális autonómiatanácsok vétójoga és maga a kulturális autonómia ügye továbbra is vita forrása. Ezekről folytatódik a koalíciós egyeztetés, majd tovább tárgyalják a törvényt az emberjogi bizottságban.
Régióügy: folytatódó vita
A koalíciós partnerek közötti nézeteltérések másik forrása a Traian Băsescu államfő által felvetett és korábbi pártja, a PDL által is felvállalt régióátszervezési kezdeményezés. Mint arról beszámoltunk, a tervek szerint Romániát nyolc óriásmegyére osztanák fel, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy könnyebben és hatékonyabban hozzáférhessenek az európai uniós támogatásokhoz. Az RMDSZ számára ugyanakkor ezen tervek elfogadhatatlanok, mivel megvalósulásuk esetén mind a székelyföldi, mind a partiumi magyarság számaránya jelentősen alacsonyabb lenne a megamegyékben. A szövetség saját tervezete 16 régióra osztaná az országot, amelyben Hargita, Kovászna és Maros megye egy közös székelyföldi, míg Bihar, Szatmár és Szilágy egy partiumi régiót alkotna. A régiók témájában Băsescu államfő mára kezdeményezett egyeztetést a parlamenti pártokkal. Ennek kapcsán tegnap Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) ellenzéki pártszövetség társelnöke kifejtette: pártja sem a nyolc-, sem a tizenhat megyés változatot nem támogatja, a feszültség szításáért pedig Băsescu államfőt tette felelőssé. Egyúttal azt is bejelentették, hogy népszavazást kezdeményeznek a kérdésről abban a 21 megyében, ahol az USL birtokolja a megyei közgyűlés elnöki tisztségét. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a referendumokat július 17-éig vagy 24-éig kellene megszervezni. Egyébként az RMDSZ ma várhatóan azt javasolja Băsescu államfőnek, hogy a régióátszervezés tervét jegeljék mindaddig, amíg esély mutatkozik a kompromisszumos megoldásra.
Fegyvert fogna a kovásznai PDL-vezér
Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke ugyanakkor igencsak vehemensen reagált az ügyben: szerinte amennyiben az RMDSZ vezetői Koszovót akarnak a Székelyföldön, akkor már az elején vázolják konkrétan a céljaikat, „hogy mi is tudjuk, mi a teendőnk: vagy fegyvert fogunk, vagy mindannyian elmegyünk innen nyugodtabb vidékekre". A román politikus mindezt annak kapcsán mondta, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke múlt héten arról beszélt, a székelyek hajlandók akár utcára is vonulni, ha a Székelyföldet be akarják olvasztani. Manolăchescu szerint az RMDSZ egyes vezetői, különösképpen pedig Kelemen Hunor szövetségi elnök az ellenzéki pártok és egyes hírtelevíziók által alkalmazott nacionalista retorika csapdájába estek. „Ez kár, mivel meggyőződésem, hogy Kelemen nem szegregált, lebombázott, véres, hanem nyugodt, békés és minden szempontból virágzó Székelyföldet akar" – hangoztatta a politikus.
Jóval békésebb hangnemet ütött meg párttársa, a PDL első alelnöke, Sorin Frunzăverde, aki szerint a koalíciós pártok eltérő álláspontjai között meg lehet teremteni az összhangot, és meggyőződésének adott hangot, hogy sikerül olyan megoldást találni, amely révén elkerülhető a koalíció szétesése. Mint kifejtette, a mai, cotroceni-i egyeztetésen, az államfő jelenlétében folytatódik az alku, majd ezt követően a koalícióban is tárgyalnak az ügyről. Sever Voinescu PDL-szóvivő is arról beszélt, hogy párbeszédre van szükség, és a koalíció minden tagja a közös kormányzás folytatását szeretné.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap kijelentette: a nyolc mamutmegye kialakítása óriási költségekkel járna, a következmény pedig az lenne, hogy Románia nem tudná tartani a költségvetési hiánycélt. „Az első lépésnek a fejlesztési régiók átrajzolásának kell lennie. Az, hogy ezt követően milyen közigazgatási jogkörökkel ruházzuk fel őket, más kérdés" – mondta. Leszögezte: ilyen horderejű módosítást nem lehet egyik napról a másikra, előzetes hatástanulmányok nélkül végrehajtani. Hozzátette, a régióátalakításról még nincs politikai döntés, ez csupán a koalíciós partner PDL óhaja. „Biztosak vagyunk abban, hogy senki sem szeretné, ha kilépnénk a kormányból. Meggyőződésem, hogy mindenki politikai stabilitásra vágyik a koalícióban és a kormányon belül egyaránt" – jelentette ki Kelemen, aki szerint nem az RMDSZ-en múlik, hogy az instabilitás időszaka jön el, vagy sem. Egyúttal azt is leszögezte, hogy a tények félremagyarázása, amikor a román sajtó arról számol be, hogy az RMDSZ utcai megmozdulásra buzdítja a magyarokat. Mint kifejtette, ő csupán a magyar többségű megyékben tapasztalt közhangulatot írta le Lokodi Edit, a Maros megyei közgyűlés elnöke mindenesetre tegnap úgy nyilatkozott: Marosvásárhelyen nem kell utcára vonulni, mivel 1990-ben is hasonló akció nyomán törtek ki a véres márciusi események, Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba pedig levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, amelyben arról kér információt, hogy az EU milyen elvárásokat támaszt a régiók kialakítása terén.
ERDÉLY
Washington Post: Tamás Sándor szerint utcára vonulhatnak a magyarok
washington post/realitatea/mediafax, 2011. június 20.
Utcára vonulnak a magyarok, ha a magyar közösséget beolvasztják egy román többségű óriásmegyébe - írja a Washington Post Tamás Sándort, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetőjét idézve.
A lap Kelemen Hunort idézi: az RMDSZ elnöke elmondta, ha a PDL erőlteti a Székelyföld magyar lakossága számára kedvezőtlen közigazgatási reformot, akkor elveszíti a többséget a parlamentben.
Kelemen vasárnap a Mediafaxnak elmondta, az RMDSZ-nek az a szándéka, hogy megakadályozza a PDL által szorgalmazott közigazgatási reformot, célját demokratikus eszközökkel, a parlamenttel vagy a kormánnyal folytatott párbeszéd útján próbálja elérni.
Kelemen emlékeztetett, a 1968-as közigazgatási reform alkalmából Ceaușescu kénytelen volt elvetni eredeti tervét és megalakítani a két székelyföldi megyét, mert az emberek kivonultak az utcára. Szerinte ez a forgatókönyv megismétlődhet, hiszen a területről hozzá érkező jelzések erre utalnak. Elmondta, az RMDSZ elnökeként neki tudnia kell, hogy miként vélekednek azok, akiknek az érdekeit képviseli, így nem zárhatja ki azt, hogy utcai felvonulásra kerül sor.
"A békés utcai felvonulás egy olyan demokratikus eszköz, amely révén egy közösség jelezheti véleményét bizonyos dolgokról. Az RMDSZ szándéka az, hogy a közigazgatási reform témája egyelőre lekerüljön napirendről, és ha ezt illetően nem létezik konszenzus a kormánykoalícióban, akkor később, egy év, vagy fél év múlva foglalkozzunk ismét vele" - mondta Kelemen.
A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült a gyulafehérvári magyarellenes atrocitásokról
MTI, 2011. június 20.
A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült arról, hogy a romániai Gyulafehérváron magyarellenes atrocitások történtek. A tárca hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetről van szó. A minisztérium úgy tájékoztatott, hogy az erdélyi városban megrongáltak több, a katolikus egyház intézményeinek helyt adó épületet, és barbár módon megverték a teológiai intézet rektorát, valamint egy másik magyar nemzetiségű embert.
"Annak ellenére, hogy az érintett intézményekben anyagi kár okozása már korábban is előfordult, személyek elleni támadásokra eddig még nem volt példa" - olvasható a külügyi közleményben. A tárca kifejezi reményét, hogy "nem egy összehangolt magyarellenes hangulatkeltésnek vagyunk tanúi, mely élesen szemben állna a mindkét nemzet számára szimbolikus jelentőséggel bíró város szellemiségével".
A külügyminisztérium szerint az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, melyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. A tárca üdvözölte, hogy a román rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket, és reméli, az esetet mihamarabb kivizsgálják és a tetteseket felelősségre vonják.
A Keresztalja című katolikus hetilap hétfőn internetes honlapján arról számolt be, hogy román huligánok egy csoportja baseballütővel megverte Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát.
A Kolozsváron szerkesztett lap arról írt: az eset szombat este történt. A konfliktus abból adódott, hogy a rektor le szerette volna fényképezni a három román fiatalt, amint éppen kővel dobálták be az épület ablakait. Az ittas állapotban levő fiatalok nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levő baseballütővel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére. Információk szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a sürgősségi részlegen varrták össze.
A rektor feljelentést tett a rendőrségen, a három támadóból kettőt elfogtak, ők szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedő szabadságvesztés róható ki. Gyulafehérváron nem ritkák a magyarok elleni atrocitások, megfélemlítési kísérletek - olvasható a Keresztalja honlapján.
Házsongárdért lobbiznak
Új Magyar Szó, 2011. június 21.
A Házsongárdi temetőbe látogatott Detlev Boeing, az Európai Bizottság Bővítési Stratégiai Igazgatóságának kisebbségi és emberi jogokért felelős főtanácsosa. A rövid séta során a főtanácsosnak a temetőkert sírjaival, illetve a Rédey- és a Bánffy-kriptával, valamint a Házsongárd Alapítvány irányításával folyó felújítási munkálatokkal ismerkedett.
A Házsongárdi temetőbe látogatott Detlev Boeing, az Európai Bizottság Bővítési Stratégiai Igazgatóságának kisebbségi és emberi jogokért felelős főtanácsosa. A rövid séta során a főtanácsosnak a temetőkert sírjaival, illetve a Rédey- és a Bánffy-kriptával, valamint a Házsongárd Alapítvány irányításával folyó felújítási munkálatokkal ismerkedett.
Detlev Boeing a terepszemle után hangsúlyozta: a szarajevói muszlim temető felújításához is sikerült támogatást szerezni, itt is lehetőség nyílik a gyors és nélkülözhetetlen állagmegőrző beavatkozásra, de a hasonló jellegű beruházáshoz elengedhetetlen a helyi önkormányzat együttműködése. Az Európai Bizottság Bővítési Stratégiai Igazgatóságának szakembere a helyi civil szervezetek képviselőivel is egyeztetett, megnézte a nemrég megrongált sírköveket, amelyeket ismeretlen tettesek olajjal öntöttek le.
A főtanácsos megdöbbenéssel vette tudomásul a Házsongárdi temetőben uralkodó állapotokat és elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy a városvezetés szemet huny a műemlékvédelem hiányosságai fölött. A főtanácsos hangsúlyozta: a Házsongárdi Alapítvány munkáját és panaszait eljuttatja az illetékes nemzetközi fórumokhoz, bízva abban, hogy sikerül érdemi segítséget nyújtani a kolozsvári temetővédőknek.
A múlt héten a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) tett közzé nyilvános állásfoglalást Házsongárd-ügyben, ez a szervezet azt javasolta, helyezzenek el térfigyelő kamerákat a temetőkertben, és éjszaka is világítsák ki a sírokat. A sírrongálások miatt több rendben tiltakozott a Házsongárd Alapítvány is. A civil szervezet feltételezése szerint vannak, akik a műemlékvédelmi törvényre fittyet hányva a műemlékek megrongálásával „szabadítanak fel" sírhelyeket a védett temetőben.
A helyiek az UNESCO segítségében bíznak, mert úgy vélik, csak nemzetközi összefogással lehet megakadályozni a síremlékek további pusztulását. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselői szintén felhívást tettek közzé, amelyben ökumenikus áhítatra és a temető bejárására invitálják a sírkert sorsa iránt érdeklődőket. Emlékeztetnek, a Házsongárd több száz jelentős erdélyi személyiség nyugvóhelye, tudósok, politikusok, művészek, egyházfők síremlékei alkotják az erdélyi nemzeti panteont.
„Úgy tűnik, mára ez a kegyeleti hely már önmagát sem tudja megvédeni. Kihalófélben a hely szelleméhez igazodó kulturált viselkedés és kölcsönös tisztelet. Az évek óta tartó pusztításnak, rongálásnak mindeddig egyetlen városi hatóság sem volt képes véget vetni" – olvasható a felhívásban, melynek szerzői július 2-án, szombaton 18 órára a Házsongárdi temető bejáratához invitálják a kolozsváriakat.
Utcára vonulhatnak a székelyek
Háromszék, 2011. június 20.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon, és békésen tiltakozzon a területi-közigazgatási átszervezés ellen, szerinte a tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze.
Kelemen Hunor tegnap elmondta: az RMDSZ szándéka, hogy leállítsa a DLP által kezdeményezett átszervezést, és ehhez minden parlamenti, demokratikus, kormányzati eszközt felhasznál. „Amennyiben mégis erőltetnék a közigazgatási reformot, érzésem és információim szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy utcára vonulnak az emberek, amint tették azt 1968-ban, amikor Ceauşescu próbálkozott egy közigazgatási reformmal, és végül létrejött a két megye."
"Az utcára vonulás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze, amelyet világszerte alkalmaznak: ha valaki tiltakozni akar, utcára vonul, elmondja, mit gondol, mit szeretne" – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint ez a Kovászna és Hargita megyei közhangulat, politikai vezetőként pedig ő nem tekinthet el ettől. „Demokratikus eszközökről beszélünk. A békés tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze. Az a szándékunk, hogy az átszervezési témát mielőbb vegyük le napirendről, ha nincs konszenzus a koalícióban, és inkább hagyjuk az egészet, majd visszatérünk rá egy év múlva, fél év múlva" – magyarázta Kelemen. Az RMDSZ elnöke mindezt egy külföldi hírügynökségnek is elmondta, nyilatkozatát pedig átvette a román sajtó. Kelemen azt mondta, nem érti, miért borzolódtak fel a kedélyek vasárnap reggel, miután napvilágot láttak a külföldi hírügynökségnek adott nyilatkozatai.
Aggódó román szervezetek
Az 1940-es második bécsi döntés által kijelölt horthysta határok visszaállítását célozza az RMDSZ régióátszervezési terve, a kisebbségi törvény pedig hivatalossá teszi a magyar nyelvet – hangoztatta két román civil szervezet a parlamenti pártokhoz intézett felhívásában, adta hírül tegnap a kronika.ro. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve az Astra Egyesület arra kéri a parlamenti pártokat, hogy „helyezzék a pillanatnyi politikai érdekek fölé a nemzeti érdeket", és utasítsanak el minden olyan törvényhozási kezdeményezést, amely az egységes román nemzetállam függetlenségét és egységét próbálja kikezdeni.
A két szervezet felhívása szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, illetve az RMDSZ régióátszervezési tervezetének elfogadása azt eredményezi, hogy „a történelem menete megfordul", Romániában pedig feléled „a középkori magyar és székely hegemónia". A két román civil szervezet szerint a kisebbségi törvény előírásai egységes nemzetállamból többnemzetiségű állammá alakítják majd Romániát, hivatalossá teszik a kisebbségi nyelveket, különösen a magyart, és kollektív jogokat biztosít a kisebbségeknek. Ennek következményeként „felhígul az ország szuverenitása", mivel hivatalos döntések többé nem hozhatók a nemzeti kisebbségek megkérdezése nélkül. Az RMDSZ régióátszervezési tervével kapcsolatban – amely tizenhat régióval számol, ezek egyike pedig a Székelyföld lenne – a románok fóruma és az Astra azt állítja, hogy a tervezet visszaállítja az 1940-es második bécsi döntésben Hitler, Mussolini és Horthy Miklós által Romániára kényszerített határokat. Ennek eredménye az lesz – hangoztatják –, hogy Székelyföld néven „etnikai enklávé" jön létre Kovászna, Hargita és Maros megyében. A magyar szeparatista szervezetek követelései, Magyarország beleavatkozása Románia belügyeibe „aberráció", és nem felel meg a térség 42 százalékos román lakossága akaratának. „Méltósággal kívánunk élni a saját országunkban" – szögezik le a felhívásban, amelyben azt is kérik, hogy az állam vezetése vessen véget az „etnikai tisztogatásnak", amely több mint húsz éve folyik a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok ellen.
Baseballütővel verték meg a magyar rektort
manna.ro/mti/keresztalja, 2011. június 20.
Baseballütővel verték Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári hittudományi főiskola rektorát, valamint az intézmény egyik alkalmazottját, emellett megrongálták a teológia épületét.
Az eset szombat éjjel történt, amikor a rektor megpróbálta lefényképezni az intézet ablakait betörő vandálokat. A három ittas férfi elvitte a rektor fényképezőgépét, magyarsága miatt szidalmazta és baseballütővel bántalmazta az intézményvezetőt, aki eszméletét vesztette. Koponyasérülését a kórházban varrták össze.
Bántalmazták a hittudományi főiskola egyik alkalmazottját is, aki a rektor segítségére sietett. A rektor feljelentést tett a rendőrségen, a három támadóból kettőt elfogtak, ők szabadlábon védekezhetnek - írja a Kolozsváron szerkesztett Keresztalja katolikus lap.
A magyar Külügyminisztérium megdöbbenésének adott hangot az üggyel kapcsolatban. "Annak ellenére, hogy az érintett intézményekben anyagi kár okozása már korábban is előfordult, személyek elleni támadásokra eddig még nem volt példa" - olvasható a hétfői közleményben.
A tárca kifejezi reményét, hogy "nem egy összehangolt magyarellenes hangulatkeltésnek vagyunk tanúi, mely élesen szemben állna a mindkét nemzet számára szimbolikus jelentőséggel bíró város szellemiségével".
A külügyminisztérium szerint az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, melyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. A tárca üdvözölte, hogy a román rendőrségnek sikerült azonosítania az elkövetőket, és reméli, az esetet mihamarabb kivizsgálják és a tetteseket felelősségre vonják.
Nyílt levélben fordult az EMNT a történelmi egyházakhoz
Székelyhon.ro, 2011. június 20. – Hajnal Csilla
A párbeszéd közvetítői és moderátorai legyenek az egyházak
Az EMNT Maros megyei elnöksége a Székelyhon.ro szerkesztőségébe eljuttatott alábbi közleményében arra kéri fel a történelmi egyházak képviselőit, hogy legyenek sürgető közvetítői és moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplők felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt állításának érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A marosvásárhelyi együttműködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különböző politikai szereplőket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttműködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgető közvetítői és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövő évi választásokra vonatkozó együttműködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Az EMNT Maros megyei elnöksége
Kelt 2011. június 20-án,
Marosvásárhelyen
MAGYARORSZÁG
Új alaptörvény - A Velencei Bizottság üdvözölte az európai értékek érvényesítését, de számos kifogást fogalmazott meg
MTI, 2011. június 20. – Kárpáti János
- A Velencei Bizottság - az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében - üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke - aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén - már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. Szájer utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi.
http://www.venice.coe.int/docs/2011/CDL-AD(2011)016-e.pdf internetes címen olvasható angolul - megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
Az alaptörvény megalkotásának folyamatára vonatkozó bíráló bekezdés szerint nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. A Velencei Bizottság hangot ad azon reményének, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása "átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz". Felszólítja az összes érintett felet, hogy saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő szellemű hozzáállást, és "ténylegesen működjön együtt a folyamatban".
Az Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket - jegyzi meg a Velencei Bizottság - rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.
"A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.
A Velencei Bizottság szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A szakvélemény megfogalmazói úgy látják, hogy az új magyar alkotmány csupán meglehetősen általános keretet ad olyan kulcsfontossági területeken, mint például az igazságszolgáltatás. Emiatt is indokoltnak látják az aggodalmat, azzal érvelve, hogy ez hatással lehet a garanciális és védelmi előírások minőségére és színvonalára. Emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős reformját tervezik, és ilyen helyzetben különösen fontosak a főbb elvek érvényesülésének biztosítékai, amiket rendszerint alkotmányba szoktak foglalni.
"A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal" - áll a Velencei Bizottság véleményében.
A szakértői testület szerint az egyén alapvető jogainak hatékony védelmét szolgáló garanciákat indokolt lenne az alkotmányban, és nem alsóbb szintű jogszabályokban rögzíteni.
A Velencei Bizottság úgy látja: a magyar hatóságoknak megfelelő módon meg kellene világítaniuk azokat a kérdéseket, amelyek az alkotmány preambulumával kapcsolatban merülnek fel. Egyfelől tisztázandónak tartja a szakértői testület, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, másfelől "potenciálisan problematikusnak" minősíti a preambulum néhány kitételét, illetve megfogalmazását. Vonatkozik ez például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezésére, amit a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.
A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent - állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
Új alaptörvény - Velencei Bizottság: pozitív elemek és kockázatok
MTI, 2011. június 20.
A Velencei Bizottság állásfoglalása szerint az új magyar alaptörvény több pozitív elemet tartalmaz, ugyanakkor egy sor aggodalomra ad okot - mondta Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért szakértői testület titkára hétfőn Strasbourgban, a bizottság állásfoglalását ismertetve.
"Igaz, pozitív elemeket is tartalmaz, de egy sor kockázatot látunk a jövőre nézve" - fogalmazott Markert.
A bizottság titkára alkotmány pozitív újításának nevezte a közvetlen alkotmánybírósági panasz lehetőségét, vagyis azt, hogy magánszemélyek az alkotmánybíróságnál megtámadhatják a kormány szerintük jogsértő lépéseit. Kifogásolta viszont, hogy az új alaptörvény megvitatására túl kevés idő volt, az ellenzék nem vett részt a vitában és a szöveg szavazásán, valamint, hogy az alaptörvény túl széles körben hivatkozik a sarkalatos törvényekre.
Markert azt mondta: ugyan érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy új teljesen szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.
Kifogásolta viszont, hogy az alaptörvényt elegendő átláthatóság és nyilvános vita, továbbá az ellenzék részvétele nélkül, a kormányzati szövetség kétharmados többségével fogadták el. Utóbbit sajnálatosnak nevezte, megjegyezve, hogy bár nehéz közös hangot találni egy alkotmányról, de a lehető legnagyobb többségre kell törekedni a legitimitás érdekében.
Markert azt mondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A Velencei Bizottság azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy 50 hivatkozást az alaptörvényben, olyan esetekben is, amikor ennek nem látszik értelme, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.
"Tehát ebben az esetben a demokratikus döntéshozatal egy lényeges szűkítéséről lehet beszélni" - hangsúlyozta Thomas Markert.
Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési tanács - amelynek tagjait egy adott parlamenti többség nevezte ki - nagy mértékben korlátozhatja egy új összetételű parlament hatalmát a költségvetési kérdésekben – mondta.
A Velencei Bizottság azt is problematikusnak találta, hogy az új alaptörvény meglehetősen keveset mond a bírói hatalom függetlenségének biztosításáról. Megjegyezte: ezt a kérdést jelenleg nehéz értékelni, mivel ezt egy majdani sarkalatos törvény fogja szabályozni.
Thomas Markert az érzékenyebb, érzelmi alapú kérdések kapcsán beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról, amelyek a Velencei Bizottság szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említése alapján az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.
Az alapjogok szabályozása kapcsán a szakértői testület titkára megjegyezte, hogy Magyarországon szenvedélyes vita zajlott egyebek mellett a házasság meghatározása, illetve a magzati élet védelme körül.
Thomas Markert egy újságírói kérdésre úgy válaszolt: a Velencei Bizottság nem fogja monitorozni a magyarországi fejleményeket, de az Európa Tanács azzal a kéréssel fordulhat a jövőben a szakértői testülethez, hogy kísérje figyelemmel például a sarkalatos törvények elfogadását, a bírók és az alkotmánybíróság helyzetét.
A Velencei Bizottság titkára a magyar kormány reagálása kapcsán - szintén egy kérdésre válaszolva - kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület az állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta, "a magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak". Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.
Markert a Velencei Bizottság pénteken elfogadott és hétfőn délben nyilvánosságra hozott - a testület honlapján is olvasható - véleményét összegezve azt mondta: az új magyar alaptörvény elfogadása nem egy folyamat végének, hanem inkább egy folyamat nagyon fontos lépésének tekintendő. Lényegesnek nevezte, hogy a nemzetközi közösség továbbra is kísérje figyelemmel a magyarországi fejleményeket.
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete; az alkotmányjogászokból álló független szakértői testület 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik annak ellenőrzésében, hogy az új európai alaptörvények megfelelnek az európai alkotmányozási hagyományoknak.
Parlamenti határozattervezet a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről
MTI, 2011. június 20.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) kezdeményezésére országgyűlési határozattervezet készül a Kárpát-medence kulturális örökségének stratégiai jelentőségéről, a javaslat bevezetné a magyar nemzeti örökség címet is.
Tíz éve, 2001. június 19-én fogadta el az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt, ami jól szimbolizálja, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze - mondta a két jogszabály tízéves jubileuma alkalmából tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a KÖH budai székházában július 2-ig látható Közös tér - Közös örökség című kiállításról szólva kiemelte azt a fotókon is bemutatott örökségvédelmi munkát, amelynek köszönhetően csaknem 300 határon túli magyar műemlék újulhatott meg. Az 1999-ben elindított program forrásai 2007-ben megszűntek, így a munka öt évig gyakorlatilag források nélkül kellett, hogy működjön – emlékeztetett.
Tőkés László református püspök, EP-képviselő az elmúlt egy évben elfogadott trianoni emléktörvényről, a kettős állampolgárságról szóló törvényről, valamint az új alkotmányról szólva kifejtette: a három jogszabály korszakos jelentőségű "nemzetpolitikai alappillér". Az Európai Parlament képviselője hozzátette: reményei szerint rövidesen helyreáll a leépült határon túli örökségvédelmi munka is.
Tőkés László bejelentette: a Schmitt Pál államfőnél tett tavaszi látogatásakor állapodtak meg abban, hogy kezdeményezik a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről szóló parlamenti határozattervezet kidolgozását. A munka a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban meg is kezdődött, majd a KMAT szövegváltozata mellett a KÖH és a közigazgatási tárca is készített egy-egy verziót.
"Az Országgyűlés kulturális bizottságát, illetve a kulturális államtitkárt kértük fel a határozattervezet beterjesztésre" - árulta el Tőkés László, hozzátéve: várakozásai szerint a parlament ősszel fogadhatja el az indítványt.
Az MTI kérdésre válaszolva Tőkés László közölte: a tervezet létrehozna egy magyar nemzeti értéktárat, bevezetné a magyar nemzeti örökség címet és többek között ösztönözné az anyaországi és határon túli magyar területek közötti turizmus fejlesztését is.
Tamási Judit úgy vélte: a létrehozandó örökségi listára olyan értékeket érdemes felvenni, amelyek a magyarság hírét viszik Európa-szerte, egyben kifejezik a nemzet összetartozását. A KÖH vezetője az MTI-nek elmondta: előkészületben van a határon túli magyar műemlékvédelmi program újraindítása is.
Gyurcsányéknak a pártszavazás kell
Népszabadság, 2011. június 21. – Szalay Tamás Lajos
A Demokratikus Koalíció szerint sérült a tisztességes voksolás lehetősége, de így is végig fogják játszani.
Késő estig ülésezett hétfőn a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform országos tanácsa és országos elnöksége a hét végi kongresszuson történtekkel kapcsolatban. A tömörülésnek választ kellett adnia arra – az egyébként kétharmados többséggel elfogadott – MSZP-határozatra, amely felkérte a platformot: álljon el az általa kezdeményezett pártszavazástól.
A Népszabadság úgy tudja, a kongresszuson a pártvezetők egy része eredetileg azt szorgalmazta a folyosói beszélgetésekben, hogy határozatban tiltsák meg a pártszavazást, ám ezt idővel az MSZP meghatározó politikusai finomították, és így született végül a „felkérés". Ennek oka, hogy így a döntés Gyurcsány kezébe került, jó döntése pedig tulajdonképpen nincs. Ha nem fogadja meg a kongresszusi határozatban foglaltakat, úgy szembemegy a legfőbb döntéshozó szerv többségi álláspontjával (holott legutóbb, a maratoni frakcióülésen maga is megszavazta, hogy mindenki tartja magát a többségi döntésekhez), ha viszont elfogadja, akkor magának kell visszalépnie saját kezdeményezésétől.
Információink szerint a DKP vezetői több megoldásban is gondolkodtak: politikai értelemben visszavonni a kezdeményezést, de pártjogilag nem (erre amúgy is a választmány hivatott alapszabály szerint); átdobni a labdát az országos elnökség térfelére, mondván, elfogadják a kongresszus döntését, de vonja vissza a pártszavazást a vezető testület (amely egyébként hivatalosan az előterjesztője volt); illetve függetlenül a szombati döntéstől mégis hagyni végigfutni a pártszavazási folyamatot. Több, a DKP vezetőitől származó értesülésünk szerint a tömörülés alsóbb szintjein ez utóbbit favorizálták legtöbben. „Játsszuk akkor végig" – fogalmaztak sokan. Így is lett, a tanácskozás végén az a döntés született: „ugyan sérült a tisztességes pártszavazás lehetősége, a DKP kitart a kezdeményezése mellett". Mint mondják: azért indították el a folyamatot, hogy átalakítsák az MSZP megmerevedett viszonyait, hogy erős, demokratikus és erkölcsös párttá formálják, és ebben a kongresszusi határozat kilencedik pontja (amely a kérdéses témák kidolgozását kéri az alapszabály-szerkesztő bizottságtól) csak megerősíti őket.
A pártszavazást tehát szerdától megtartják, erre a párt hivatalos szervei egyébként már felkészültek. A végeredmény azonban erősen kérdéses, pártjogi értelemben ugyanis (várhatóan alacsony lesz a részvétel, ami érvénytelenséget hozhat) nehezen hozható majd ki győztes. Még ha meg is lenne mindegyik kérdéshez a minimum nyolcezer egyirányú voks, az még nem jelent automatikusan semmit, a végső döntéseket kongresszusi határozatokban kell megerősíteni. A legutóbbi kongresszuson pedig kiderült: Gyurcsányéknak egyáltalán nincs többsége a küldöttek körében.
Visszakérdezett az ügyészség
Az ügyészség válaszolt, de iratokat nem küldött az Országgyűlés mentelmi bizottságának Gyurcsány Ferenc ügyével kapcsolatban – ezt Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke közölte. Mint ismert, a bizottság korábban úgy döntött: további, a vádhatósági kérelemben hivatkozott bizonyítékok csatolását kérik az ügyészségtől. A vádhatóság viszont úgy tűnik, iratokat nem küldött, csak visszakérdezett: mire gondol a testület? A levél tartalmát a bizottság keddi ülésén vitatják meg.
KÁRPÁT-MEDENCE
A magyar külügy kiakadt a szlovén kritikán
MTI, 2011. június 20.
A magyar helyettes államtitkár Szlovénia budapesti nagykövetével is közölte, visszautasítják a szlovén kormányfő kritikáit az alaptörvénnyel kapcsolatban.
A külügyminisztérium visszautasítja Borut Pahor szlovén kormányfő kritikáját a magyar alaptörvényről és néhány más, a jelenlegi kormányzati ciklusban megalkotott jogszabályról, valamint Orbán Viktor miniszterelnök személyéről. A szlovén miniszterelnök levélben fordult magyar kollégájához, egyúttal jelezte, hogy személyes találkozón szeretné tisztázni a kérdést. A tárca közleményében, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez, kifejtették: a bírálatok május 28-án, egy a szlovén sajtó képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésen hangzottak el. Az ügyben Prőhle Gergely helyettes államtitkár múlt kedden hivatalában közölte Szlovénia budapesti nagykövetével, Darja Bavdaz Kurettel, hogy magyar részről visszautasítják a szlovén kormányfő által elmondottakat, egyúttal kijelentette: elvárják, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre.
Mint kiemelték: a magyar reakció eredményeként Borut Pahor hétfőn a ljubljanai magyar nagykövetnek személyesen adta át Orbán Viktornak címzett levelét, egyben jelezte, hogy személyes találkozón szeretné tisztázni a kérdést a kiváló magyar-szlovén kapcsolatok megőrzése érdekében.
Az Index hírportál hétfő este felhívta a figyelmet Schöpflin György blogbejegyzésére is, melyben a Fidesz EP-képviselője elemzi Pahor kijelentését, melyet szó szerint idéz is. (Mint emlékeztet, Borut Pahor a külügyi tárca által kritikával illetett megszólalása során kijelentette, hogy mihelyt vége az EU elnökségnek, "Magyarországot politikailag el fogjuk szigetelni, abszolút mértékben".)
"Ki itt a mi? Hogyan? Pahor egyedül vagy kivel együtt?" - teszi fel a kérdést Schöpflin György, majd arra is utal, nem szabad elfelejteni, hogy "a szlovén miniszterelnök úr egy baráti szomszéd államról beszél, illetve hogy mindketten EU- és NATO-tagsággal rendelkezünk".
"Nem, nem, nehezen lehet elfogadni, hogy Pahor csupán saját ellenszenvének ad nyilvánosságot. (...) Pahor kormánya baloldali, és ebből az kategóriából már csak összesen négy maradt az EU-ban (ráadásul a görög és spanyol kormányok körül nagyon is ritkul a levegő), arról nem is szólva, hogy Pahor kormánya elvesztette parlamenti többségét" - írta blogbejegyzésében Schöpflin György, aki szerint "arról lehet szó, hogy Pahor mozgósít, illetve hogy valamelyest elhamarkodva ugyan, világossá teszi az összeurópai baloldal jövőbeli taktikáját: Magyarországot és kormányát kell kinyilvánítani Európa legaljasabb jobboldali gonosztevőjének".
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Román Koszovó-látomás – Székelyföldi etnikai villongásoktól tart egy háromszéki demokrata liberális politikus
Új Magyar Szó, 2011. június 21.
Politikusi nyilatkozatháború előzte meg a Románia közigazgatási átszervezésről szóló mai pártok közötti konzultációt az államelnöki hivatalban. A Demokrata Liberális Párt háromszéki elnöke már a koszovói forgatókönyvet emlegette annak kapcsán, hogy etnikai síkre terelődött a PDL által elképzelt új megyék ügye.
A lapzártánk utánig tartó esti koalíciós tanácskozáson dőlt el, hogy az RMDSZ-nek sikerült-e legalább a kisebbségi törvény kérdésében kiegyezni a Demokrata Liberális Párttal, miután az ország közigazgatási átszervezésének ügyében tegnap sem közeledett a kormányzó alakulatok álláspontja. Mi több, Koszovót is emlegető politikusi nyilatkozatháború követte Kelemen Hunor szövetségi elnök hétvégi kijelentését, miszerint Székelyföldön utcai demonstrációk várhatók, ha a PDL ragaszkodik a nyolcmegyés elképzeléseihez.
Az esti koalíciós tanácskozás az RMDSZ–PDL-egyeztetések második fordulója volt. Reggel abban egyeztek meg a felek, hogy a délután folyamán politikusaik egyeztetik a kisebbségi törvény szövegét, s estére egy olyan változatot dolgoznak ki, amely a nagyobbik koalíciós párt számára is elfogadható. Mint ismert, az RMDSZ a múlt héten a jogszabály vitájának a felfüggesztését kérte az emberjogi bizottságban, mert a tervezet a kisebbségek számára kedvezőtlenül módosult, többek között a PDL képviselőjének javaslatára.
„Megpróbáljuk kijavítani mindazt a törvény szövegében, amit az emberjogi bizottságban elrontottak. Így például visszaállítjuk azt az előírást, hogy egy adott térség lakosságának etnikai arányai nem módosíthatók közigazgatási eszközökkel" – magyarázta tegnap lapunknak Máté András képviselőházi frakcióvezető, aki Márton Árpád és Varga Attila képviselőtársaival együtt ült te tárgyalni délután a PDL politikusaival a törvény szövegéről.
Hozzátette, ha este sikerül kompromisszumra jutni, akkor az emberjogi bizottság mától már a közösen kidolgozott tervezetet tárgyalja, s az RMDSZ reményei szerint csütörtökig el is készül a jelentés a tervezetről.
Tegnap délben az RMDSZ frakciói is tanácskoztak e témában. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetőtől megtudtuk, felmerült az is, hogy ki kellene lépniük a kormányból, ha a kisebbségi törvény ügyében nem sikerül eredményt elérni. „Egyelőre azonban várunk. Azt akarjuk, hogy a törvény legkésőbb jövő héten a plénum elé kerüljön" – mondta az ÚMSZ-nek a politikus.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a nap folyamán szintén azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ-nek nem áll szándékában kilépni a kormányból. „Meggyőződésem, hogy mindenkinek érdeke a politikai stabilitás a koalícióban. Mi sem szeretnénk, ha szakadna a koalíció, de ez nem rajtunk múlik" – mondta a politikus.
Kelemen emlékeztetett, hogy a kisebbségi törvény június végéig történő elfogadása a koalíciós megállapodás része. A közigazgatási átszervezésről szólva ismét hangsúlyozta: az RMDSZ számára elfogadhatatlan a PDL nyolcmegyés elképzelése, és ezt az álláspontot képviselik majd ma az államfőnél tartott konzultáción is.
A szövetségi elnök ugyanakkor ismételten pontosította azt a hétvégi kijelentését, miszerint Székelyföld lakói utcára vonulnak, ha a nagyobbik kormánypárt erőlteti megyésítési elképzeléseit. „Nem mondtam azt, hogy az RMDSZ demonstrációkra szólítja fel a székelyföldieket. Beszélgettem az ottani emberekkel, akik kijelentették: ellenünk is tüntetni fognak, ha elfogadjuk eztiltakozás békés eszköze, szerte az országban alkalmazzák" – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Manolăchescu Koszovót emleget
Kelemen Hunor pontosításai a jelek szerint nem jutottak el a román politikusokhoz. Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei elnöke az RMDSZ-elnök hétvégi nyilatkozatára reagálva kijelentette: „Meggyőződésem, hogy senki, sem a magyarok, sem a románok nem akarják, hogy Hargita és Kovászna megyében megismétlődjön a koszovói forgatókönyv. Nem szeretnék, hogy vér folyjon az utcákon, bombázások legyenek és az indulatok annyira elszabaduljanak, hogy az erőszakot ne lehessen kordában tartani. Ha ide jutunk, akkor nem marad más választásunk, mint hogy eszelősökként verekedjünk, vagy elköltözzünk nyugodtabb – hazai vagy külföldi – vidékekre" – fogalmazott tegnap Dan Manolăchescu, a Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei elnöke.
A korábbi állásfoglalásaiban visszafogottnak és magyarbarátnak ismert politikus ugyanakkor elmarasztalta mind a koalíciós alakulatokat, mind az ellenzéket amiatt, hogy „etnikai szempontból manipulálják" Hargita és Kovászna megye lakosságát. Szerinte az RMDSZ-nek is arra kellene törekednie, hogy békesség és jómód legyen a régióban, ugyanis a Székelyföldön élő magyarok és románok egyaránt ezt kívánják.
Duşa a kerekeit félti
Az ellenzéki politikusok sem hagyták alább. Mircea Duşa, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője szerint az RMDSZ-es politikusok „aberráns és felelőtlen" nyilatkozatai miatt Székelyföldön ismét fellángoltak az indulatok a románok és magyarok között. A Hargita megyei román politikus hozzátette: félő, hogy megismétlődnek a 1990-es román–magyar összecsapások, amelyek után Hargita megyei rendszámú gépkocsival nem lehetett átlépni a megyehatárt, mert kivágták a gumiabroncsokat.
Az USL halasztana
Crin Antonescu liberális elnök szerint az RMDSZ-nek a parlamentben kellene rendeznie nézeteltéréseit a PDL-vel, nem az utcán. A politikus hozzátette: a szövetség képviselői áldozatokként tüntetik fel magukat, amikor azt állítják, hogy Emil Boc kormányfő az RMDSZ beleegyezése nélkül felelősséget vállal a közigazgatási reformért.
„A kormánypártok nem értik meg, hogy ebben az országban rajtuk kívül mások is vannak. A fenyegetések azt mutatják, hogy kizárólag a maguk érdekeivel foglalkoznak, teljesen figyelmen kívül hagyják a lakosság prioritásait" – fogalmazott Antonescu. Hozzátette: az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség vezetősége azzal a mandátummal megy ma a Cotroceni-palotába, hogy az ország területi-adminisztratív átalakítása most nem időszerű.
Hangulatmérés, megfélemlítés
Székely Hírmondó, 2011. június 21. – Román Győző
Ma már Romániában természetes, hogy évente 200 ezer polgárt hallgatnak le fülesék. Ez azt jelenti, hogy naponta 548 esetben szolgáltattak ki magánjellegű beszélgetéseket, e-maileket, IP-címeket a telefontársaságok.
Vagyis az ügyészek, ha már nem találtak semmi kompromittálót bizonyos vádakat illetően, mindjárt a telefonért kapkodtak. Így a vádiratok többségében a telefonlehallgatások fontos szerepet játszanak, s ha másra nem is jók, a megvádolt polgár lejáratását elérhetik vele.
Na, de a fentiek mellett a hírszerző irodák is fülelnek, kegyetlenül. Ez nincs benne a 200 ezerben. Ma már, a digitális világban, bármikor bármely beszélgetést elővehetik, csak éppen azt nem értem, hogy ki, kik adnak erre engedélyt. Annál is inkább, mert létezik egy új jogszabály, amely szerint nem az ügyészek, hanem – jól megindokolt esetekben – a jogbírák tehetnék csak ezt. De ennek a törvénynek életbe léptetését halasztgatják. És addig is a fülesek fülelnek.
Egyébként az állami költségvetés elfogadásakor előre meg lehetett jósolni, hogy ez fog történni. A pénzhiány ellenére a hírszerzők és a lehallgatók voltak szinte az egyetlenek, akiknek megnövelt összegeket utaltak ki. Mert azért ingyen a fülesek sem dolgoznak. 200 ezer beszélgetés meghallgatásához pedig emberek kellenek, és a magyar nyelvet jól ismerők is bőven akadnak közöttük. A régi szekunál volt külön magyar részleg, nem hinném, hogy ma ez másképpen van.
Tételezzük fel, hogy az igazságszolgáltatásnak kell ez a sok lehallgatás. De akkor hol vannak azok, akiket a bebizonyított tények miatt elítéltek? Alig-alig mondhatunk egy-két példát, amely túljutott az ügyészség általi vádemelési szinten. Másra használják a megtudott tényeket. Hangulatmérésre és megfélemlítésre. Mert a hatalomnak szüksége van erre. És parancsukra fülelnek, hogy minden megbuktatásukra való törekvésnek elejét vegye. Hát erről van szó. Ezért még a jelenlegi és jövőbeni törvényeket is áthágják. Még akkor is, ha gyarapodik azon országok száma – legutóbb Svédország –, amelyek kimondják, hogy Románia nem jogállam. Mi ezt, mivel a bőrünkön érezzük, régóta tudjuk, mondjuk. Még lehallgatva is.
Ethnic Hungarians threaten to quit Romanian government over refusal to create Hungarian region
Associated Press, 2011. June 15
BUCHAREST, Romania — An ethnic Hungarian party is threatening to topple the Romanian government by withdrawing from the coalition if a plan to reconstitute the country into regions isn't revised.
A dispute over how Romania should be divided has flared up over the past week, after President Traian Basescu failed to back proposals to create a new region incorporating a mainly Hungarian area in central Romania.
Last Friday, Basescu said he wanted to divide Romania into eight regions rather than 41 counties and the capital, to give the regions more administrative autonomy from Bucharest.
Ethnic Hungarians want a region, called Szeklerland, cut along ethnic lines in central Romania, uniting three counties where they are in the majority — a desire that Basescu failed to satisfy.
Critics have warned that the creation of a Hungarian-dominated enclave in the heart of Romania could lead to demands for territorial autonomy in a part of the world that is already home to several separatist movements from Moldova to Bosnia.
Basescu's plan prompted the Union of Democratic Hungarians in Romania, the party that represents Romania's 1.4 million ethnic Hungarians — in a total population of 22 million — to threaten to quit the government unless Szeklerland is included in the plan.
"It must be clear that there will be no support from us on such a project," said party leader Kelemen Hunor, who is also Romania's culture minister. "If (the project) goes forward without our support, it means we'll have a problem in Parliament, there will not be a majority."
That could lead to the collapse of the government since the two opposition parties, the Liberals and Social Democrats, are bitterly opposed to Basescu, who has been president since 2004, and his Prime Minister Emil Boc.
Another Hungarian leader Sandor Tamas, told online newspaper Gandul.info that Hungarian churches and others were preparing for "civic disobedience" if the region is not recognized.
"If this cannot be solved politically, we will be forced to turn to civic disobedience....More precisely, this means we will stage a peaceful protest.... And if that does not solve it, we'll see," he added.
Romania's Hungarian community mainly live in Transylvania region in central and west Romania and enjoy broad minority rights. Since 2001, they have been allowed to use their native tongue in local administration in areas where they are more than 20 percent of the local population.
Since six people died in 1990 during ethnic clashes in the year after the revolution, relations between the two groups have been smooth especially since both Romania and Hungary are now members of the European Union and NATO.
However, an economic downturn, a weak government in Bucharest which needs the support of the ethnic Hungarian party to survive, and upcoming elections have led to friction between Romanian and ethnic Hungarian politicians. Romanian opposition parties say the government has made too many concessions to the Hungarians, while the ethnic Hungarians want more concessions.
A kő, a bolond és az okosok
Új Magyar Szó, 2011. június 21. – Salamon Márton László
„Egy bolond százat csinál" – tartja a mondás, de hasonló jelentése van egy másik közismert szólásnak is, miszerint „Ha egy bolond bedob a kútba egy követ, száz okos sem veszi ki onnan".
„Egy bolond százat csinál" – tartja a mondás, de hasonló jelentése van egy másik közismert szólásnak is, miszerint „Ha egy bolond bedob a kútba egy követ, száz okos sem veszi ki onnan". Ez a helyzet most Traian Băsescu államfő régióátalakítási tervezetével is, amelynek nyilvánosságra hozatala óta semmi egyébről nincs szó a hazai közéletben és politikában, mint erről a felelőtlen módon bedobott ötletről és annak visszhangjairól.
A téma kapóra jön egyébként nemcsak a kormányzás kudarcait pótcselekvésekkel és diverzóval takargatni igyekvő Demokrata Liberális Pártnak, hanem olyan vakvágányra futott erdélyi magyar politikusoknak is, mint amilyen Szász Jenő, Székelyudvarhely bukott (al)polgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke, vagy Toró T. Tibor, a másik romániai magyar ellenpárt, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése körül tüsténkedő volt RMDSZ-es képviselő. (Apropó: ha már úgyis gondok vannak a bukaresti törvényszéken a névválasztás miatt – is –, javasoljuk Toróéknak: próbálkozzanak a „Tőkés-párt" névvel, és az legalább tiszta sor.) Szász és Toró ugyanis nem szerepelt annyit húsz év alatt a román sajtóban, mint az utóbbi két hétben, és ugye tudjuk, hogy a rossz reklám is reklám...
Hasonló a helyzet Gheorghe Funarral is, akit erre az alkalomra újra felfedeztek a hazai hírtévék: kivették a naftalinból, leporolták és kitették a kirakatba szerepelni. Nem beszélve olyan kispályás, az országos sajtó által más körülmények között teljesen mellőzött román politikusokról, mint amilyen a nagyobbik kormánypárt háromszéki elnöke, Dan Manolăchescu, aki egyetlen balga kijelentésével hirtelen médiasztárrá változhatott.
Eközben pedig az RMDSZ kényszerpályán mozog, kármentéssel foglalkozik, ahelyett, hogy járná a saját útját és építkezne lépcsőfokról lépcsőfokra, ahogyan azt eltervezte, és ahogyan azt a magyar érdekvédelmi szervezettől már megszokhattuk. A kisebbségi törvény sorsa egy csapásra teljesen bizonytalanná vált, a közösségi jogérvényesítés esélyei megkérdőjeleződtek, a kormányzási prioritások követéséről már nem is beszélve...
A főbolond pedig, aki bedobta a követ, a kerítés mögül lesi, kezét dörzsölgetve, hogy mekkora kalamajkát okozott. Tapsol örömében a kő csobbanására, majd ujjong a kút körül tolakodó, egymás tyúkszemére taposó okosok kudarca láttán. És meggyőződése, hogy ő okosabb valamennyiüknél, hisz – lám – az okosok képtelenek a követ kihalászni a kútból.
Etnikai hidegháború Kolozsváron
Erdélyi Napló, 2011. június 15. – Nánó Csaba
A Mátyás szobor mellett a Házsongárdi temető síremlékeit is meggyalázzák
Román-magyar kormányegyezmény alapján a kincses városban felújították a Mátyás-szoborcsoportot. A város magyar ajkú lakosai ígéretet kaptak a polgármesteri hivataltól, elsősorban László Attila RMDSZ-es alpolgármestertől arra, hogy a sötét Funar-éra egyik „vívmánya", a Nicolae Iorga nemzetgyalázó idézetét tartalmazó bronztábla nem kerül vissza a szoborcsoportra. Nem telt el sok idő, és a tábla ismét ott díszelgett, ezúttal a szobor talapzata előtt. Ugyanakkor folyamatos a Házsongárdi temető magyar síremlékeinek meggyalázása, lerombolása. Öszszeállításunk szakemberek szemével próbálja e tarthatatlan helyzetet feltérképezni, és a lehetséges megoldásokra keresi a választ.
A Kolozs megyei Művelődési és Örökségvédő Igazgatóság vezetője, Leonard Horvath lapunknak elmondta: az igazgatóság hatáskörébe tartozik a műemlékek megóvása, a nemzeti kulturális alapba befizetendő illeték ellenőrzése, a mozgó örökség – a múzeumokban fellelhető tárgyak – felügyelete, illetve a műemléknek nyilvánított épületek megóvása és konzerválása. A régészeti ásatások során előkerült értékes leleteket, tárgyakat besorolják és elosztják a múzeumoknak és a kincstárnak: a leletek ezzel bekerülnek a nemzeti kincstár alapba. Ide tartoznak a történelmi múlttal rendelkező, jelentős eseményeknek teret adó épületek is. Ha valamelyiket műemléknek nyilvánítják, azt nem szabad lebontani. Átalakítani őket, vagy változásokat eszközölni rajtuk kizárólag az igazgatóság engedélyével lehet.
Sok tényezőtől függ, hogy egy épületet műemlékké nyilvánítanak-e: építészeti szempontból egyedinek, különlegesnek kell lennie, bizonyos történelmi kort kell megérjen, ami azt jelenti, hogy műemlékké nyilvánítása előtt legalább ötven évvel kellett megépülnie.
Kolozsvár központjában a többségében monarchiabeli épületek a polgármesteri hivatal és magánszemélyek tulajdonában vannak. Ők felelnek a homlokzaton és a belső terekben végzett munkálatokért, a Művelődési és Örökségvédő Igazgatóság feladata felügyelni, hogy az épület eredeti építészeti stílusa ne szenvedjen csorbát. (Kolozsvár történelmi városközpontjában arra is van példa, hogy évszázados házak homlokzatát lebontották, illetve átépítették, vagy termopán ablakokkal helyettesítették az eredetieket).
A és B osztályos műemlékek
A műemlékeket két kategóriába sorolják: az A osztályba tartozóak nemzeti fontossággal bírnak, a B kategóriásak pedig helyi (városi, megyei) fontosságúak. A Mátyás-szoborcsoport A kategóriás műemlék, ezért a Bukarestben székelő Nemzeti Örökségvédő Bizottság fennhatósága alá tartozik. Sajnos eddig nem sikerült elérni, hogy a szoborcsoport az UNESCO-örökség része legyen.
A Iorga-idézetet tartalmazó ominózus táblával kapcsolatban Leonard Horvath igazgató elmondta: a Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság szempontjából a bronztábla törvénytelenül lett elhelyezve a Mátyás-szoborcsopor előtt. „Mivel a műemlék Bukaresthez tartozik, ebben az ügyben igazgatóságunk nem jogosult semmiféle intézkedésre. Felújítása román-magyar kormányközi megállapodás eredménye, a törvénytelenül elhelyezett tábla ügyében Kelemen Hunor kulturális miniszternek kellene lépnie" – szögezte le.
Az EMNT feljelentést tett
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lapunknak elmondta: május 27-én ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést táblaügyben az ügyészségen, panaszukat iktatták az illetékesek. Gergely úgy véli, ha a hatóságok továbbra is elodázzák a megoldást, és a törvénytelenül elhelyezett tábla a helyén marad, ebben az esetben „ki kell menni az utcára tiltakozni, de csak akkor, ha több ezer embert sikerül mozgósítani".
Horea Uioreanu liberális képviselő elképesztő javaslattal állt elő: szerinte vissza kell fizetni a magyar kormánynak a szoborcsoport felújítására adott pénzt, akkor pedig a román fél azt tehet Mátyással, amit akar. Gergely Balázs szerint ez a cinikus nyilatkozat a Ceauşescu korszakra emlékeztet, amikor a román állam egyszerűen eladta a romániai németeket és zsidókat. „Etnikai problémákat nem lehet pénzzel megoldani" – jelentette ki az EMNT alelnöke.
Rendszerezik a temetőt
A sírgyalázók, műemlékrombolók és virágtolvajok tetthelye, a kolozsvári Házsongárdi temető teljes egészében műemlékként van nyilvántartva. Mindennemű munkára, amit a temetőben elvégeznek – sírfelújítástól kezdve a kripták tatarozásáig, vagy egy gödör kiásásáig – a Területi Műemlékvédő Bizottságtól kellene engedélyt kérni. Ami – az igazgató véleménye szerint is – ritkán történik meg. A megyei Művelődési és Örökségvédő Igazgatóság háromszáz síremléket és kriptát szeretne felmérni és rendszerezni a többévszázados kolozsvári temetőben. A sírok, kripták tatarozását gyakorlatilag a tulajdonosoknak kell elvégezniük, de abban az esetben, ha valamilyen egyesület vagy a minisztérium igényt tart felújításukra, restaurálásukra, az igazgatóság minden további nélkül támogatja a munkálatokat – mondta Horvath. A hatalmas munkába bevonták a kolozsvári Házsongárd Alapítványt, illetve a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot is.
A topográfusi munkát egy magyar műemlékvédő társaság végzi
„A Házsongárd Alapítvány az Erdélyi Református Egyházkerület égisze alatt működik. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány kezdeményezte, hogy a Házsongárdi temető sírjait felvegyék a hivatalos műemlékjegyzékbe. A műemlék sírokról elkészült egy teljes dokumentáció, amit eljuttattunk az lletékesekhez. A síremlékek pontos meghatározásához ellenben szükség van egy pontos koordináta meghatározásra. Ehhez a munkához kapott az Erdélyi Református Egyházkerület anyagi támogatást a Szülőföld Alaptól, amit idén június végéig kell elszámolnunk. A topográfus munkáját fedezzük ebből a támogatásból, a dokumentáció összeállításához szükséges anyagokat önkéntes alapon készíti a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Házsongárd Alapítvány. Ezt a munkát partnerségben végezzük a megyei művelődési és örökségvédő igazgatósággal, akiktől eddig is maximális támogatást kaptunk" – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Maksai Ádám, a műemlékvédő társaság elnöke. Leonard Horvath, a Művelődési és Örökségvédő Igazgatóság vezetője úgy vélekedett, a civil szervezet közreműködése szakmailag nagy segítséget jelent a munkában, ugyanakkor
kevesebb pénzből tudják elvégezni a dokumentációt.
Az EMNT az Európai Parlament elé viszi a temető ügyét
Gergely Balázs, az EMNT középerdélyi régióelnöke sajtótájékoztató keretében ismeretette a Házsongárdi temetőben elkövetett újabb merényletet a magyar síremlékek ellen: „Ami történik a temetőben, nem nevezhető lokális ügynek, hiszen a magyarság Pantheonját rombolják" – fogalmazott.
A Házsongárd Alapítvány által ültetett fákat gyökerestől kitépték, a sírokat ledöntik, olajjal öntik le, a temető alkalmazottai és vezetősége minden eszközzel akadályozza az alapítvány munkatársainak a tevékenységét. „A temető egy szent hely, a védekezni képtelen halottak ellen indult támadás" – fejtette ki Gergely Balázs.
Az EMNT konzultációra hívja a civil szervezetek és az egyházak kép viselőit, hogy ellenlépéseket fogal - mazzanak meg a Házsongárd rombolásának az ügyében. „A nemzetközi sajtó figyelmét is szeretnénk felhívni a temetőben történtekre, Európa jelentős lapjaiban kivánunk tiltakozni a merényletek ellen, és szeretnénk meghívni az Európai Parlament képviselőit egy kolozsvári sétára, hogy megtapasztalják a rombolást" – nyiltakozta a régióelnök.
Megoldás lehet a polgári engedetlenség
A jelek szerint a közeljövőben sem a táblaügyet, sem a házsongárdi magyar síremlékek rombolásának megakadályozását nem sikerül rendezni. Az RMDSZ városi tanácsosai tehetetlenek a többséggel szemben, a temető alkalmazottai a sírgyalázókkal vállalnak cinkosságot, a hatóságok pedig némán szemlélik a burjánzó magyarellenes megnyilvánulásokat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői szerint polgári engedetlenséggel kellene tiltakozni a mindenapossá vált gyalázkodások ellen. Ehhez kérik a sajtó, az egyházak, a civil szervezetek segítségét.
Ameddig nem késő....
Egyhetes kolozsvári magyar ünnep
Erdélyi Napló, 2011. június 15. – Dénes Ida
Egyhetes Kolozsvári Magyar Napok várják augusztus 15 és 21 között az érdeklődőket. A tervezett programokról, koncertekről, helyszínekről, költségvetésről sajtótájékoztató keretében számolt be a két társ-főszervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke, Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, illetve László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. A tavaly első ízben megszervezett, négynapos rendezvénysorozat sikerén felbuzdulva az idei Kolozsvári Magyar Napok egy egész hét folyamán zajlanak majd a kincses városban.
További újdonság, hogy a rendezvénysorozat gazdájaként létrehozták a Kincses Kolozsvár Egyesületet. A két főszervező politikai szervezet példaértékű összefogása mellett a Magyar Napok társszervezői segítik a rendezvényt, ezek a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Kolozs Megyei Magyar Diáktanács és a Magyar Ifjúsági Tanács. A társzervezők mellett már tavaly is több mint ötven kolozsvári és országos civil szervezet támogatta a munkát, például különböző programokkal, ezeknek száma a soron következő kolozsvári ünnepségsorozatra várhatóan nőni fog.
Három kiemelt esemény kapcsolódik a II. Kolozsvári Magyar Napokhoz: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, melynek egyhetes programja közvetlenül a Magyar Napokat követi (az ötévente megrendezésre kerülő vándorkongresszus Budapest, Bécs, Szeged, Róma-Nápoly, a finnországi Jyväskylä valamint Debrecen után érkezik Erdélybe, és közel ezer tudóst és kutatót vonz majd a városba), a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó, illetve augusztus 20-án avatja majd fel a Katolikus Főesperesség az új Donát úti Szent István templomot.
Ami a programokat illeti, a szervezők nem szeretnének lényeges változtatásokat végrehajtani a tavalyi struktúrán. Lesznek tehát képzőművészeti-, fotókiállítások, ifjúsági programok, könyvbemutatók, múzeumi- és könyves standok, borászattal és gasztronómiával kapcsolatos programok, filmnapok, kézműves vásár, szabadtéri színház, esti bulik, after partyk, helyi- és nagykoncertek. A II. Kolozsvári Magyar Napok koncertkínálata: hétfőn Kistehén Tánczenekar, kedden Benkó Dixieland Band, szerdán Rúzsa Magdi, csütörtökön Deák Bill Gyula, szombaton a Kolozsvári Magyar Opera és Filharmónia közös gálaestje, vasárnap a rendezvénysorozat fénypontjaként pedig a 100 tagú cigányzenekar szórakoztatja majd a kolozsvári közönséget.
A szervezés további kérdéseit érintve Csigi Levente elmondta: a Kolozsvári Magyar Napok idei költségvetése százezer euróra rúg (ebbe beleértendő a civilszervezetek programjának költségvetése is), ez az összeg a tavalyinak majdnem a kétszerese, de több a program illetve a zenekar is. A szükséges összeget két úton teremtik elő: pályázatokkal és támogatóktól. Az eddig leadott pályázatokat pozitívan bírálta el a városi és megyei önkormányzat, illetve a Szülőföld Alap, további kiírásokra pályáznak a Bethlen Gábor Alapnál, a Román Nemzeti Kulturális Alapnál és a Communitas Alapítványnál. A sajtótájékoztató során a szervezők támogatásra kérték fel a vállalkozókat. A tavalyi két főtámogató, a Mol és az OTP idén augusztusban is szponzorálja a rendezvényt.
A helyszínek tekintetében várható némi változás, mivel a tapasztalat úgy mutatta, hogy a Farkas utca központi események helyszíneként kevésbé megfelelő, mint gondolták. Ezért az idén –miközben programhelyszín marad a Farkas utca is – súlypontként határozták meg a nemrégiben sétálóutcákká alakított a Fogoly utcát, Virág utcát, illetve az Óvárat és a Főteret. „Az biztos, hogy az idén sem lesznek a Főtéren sörsátrak felhúzva"– jelentették ki a sajtótájékoztatón a szervezők. Máté Attila a helyi önkormányzatban is képviselt RMDSZ részéről érdekvédelmi szervezetük segítségét ígérte a szükséges engedélyek beszerzésében.
„Kolozsvár úgy él a köztudatban, mint Erdély kulturális, szimbolikus fővárosa. Ehhez szeretnénk felnőni közép- és hosszú távon azzal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok Erdély éves kulturális seregszemléjévé nője ki magát, határozottan családbarát, a szó pozitív értelmében véve fesztivál-jellegű rendezvényként, mely minden korosztályt megszólít. Kolozsvár nemcsak a kolozsváriaké, hanem minden magyar ember második fővárosa. Ide mindenki hazajön és haza is várnak mindenkit. Az idei Kolozsvári Magyar Napok szlogenével élve: ezt a rendezvényt „kááár lenne kihagyni", kérjük tehát a közönséget, minél nagyobb számban vegyenek részt, nem menjenek el, jöjjenek haza, illetve hívják el a nem kolozsvári ismerőseiket, barátaikat is" – összegezett a sajtótájékoztatón Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke.
|
