|
A „revizionista rendezvényeket” és Tőkés kijelentéseit kifogásolják román politikusok.
Krónika, 2010. október 1.
A revizionista rendezvények elleni fellépést kér a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşă szociáldemokrata képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben megnőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok támogatják ezeket. A Konzervatív Párt Kovászna megyei szervezete és Cornel Popa liberális szenátor eközben Tőkés László autonómiapárti nyilatkozatait ítélte el. Utóbbi úgy vélte, az EP-elnöknek inkább projektekért kellene lobbiznia, mint „füstbombákkal dobálózni”. A revizionista rendezvények elleni fellépést követel a Hargita megyei prefektúrától Mircea Duşa szociáldemokrata (PSD) képviselő. A honatya szerint a térségben az utóbbi időben nőtt „a szélsőséges, nosztalgikus, revizionista, autonomista és románellenes rendezvények” száma, s a helyi hatóságok nyilvánosan vagy hallgatólagosan támogatják ezeket. A képviselő szerint megengedhetetlen, hogy Csíkszeredában Horthy Miklós emlékének adózzanak, és kétnyelvű útjelző táblákat helyezzenek ki, amelyen ráadásul a román felirat szerepel alul. Ezek a provokációk ártanak a román és magyar közösség együttélésének, vélte Duşa. Emlékeztetett, nem ez az első alkalom, amikor Hargita megyében megszegik a törvényt, a székely zászlónak a megyeházára és a megyei kórházra való kifüggesztésekor is ez történt, s ez ellen szintén fellépést kért a prefektustól.
Több mindent kifogásolnak
Mircea Duşa ugyanakkor a bírósághoz is fordult, azt kérve, hogy ne húzza-halassza Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós ügyét, a három fiatalt ugyanis diszkriminációra való bujtogatással vádolják, miután az egyik bevásárlóközpontra „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot ragasztott ki. A PSD-s honatya a szélsőséges rendezvények sorában a márciusi székely önkormányzati nagygyűlést, a magyar nyelvnek hivatalossá tételét szorgalmazó székelyföldi törekvéseket említette, valamint azt, hogy a egyes szervezetek még a március 15-i magyar ünnep hivatalossá tételét kérték Romániában. A „szélsőséges és románellenes” cselekedetek elleni fellépést sürgeti a Konzervatív Párt (PC) Kovászna megyei szervezete is, mely kéri a honatyákat, hogy foglaljanak állást, és felszólítja a magyar ifjúsági szervezeteket: ne engedjék, hogy ilyesmire „buzdítsák őket”. A magyarellenességéről ismert párt képviselői Tőkés László hétfőn Nagyváradon elhangzott nyilatkozatára utaltak, miszerint akárcsak a Székelyföldnek, az Érmelléknek is területi autonómiát kellene biztosítani.
Lobbizásra szólít Popa
Tőkés László nyilatkozatát Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor sem hagyhatta szó nélkül, a Bihar megyei honatya arra kérte az EP-alelnököt, hogy társaihoz hasonlóan ő is lobbizzon a nagy projektek folytatása érdekében, és „ne dobáljon füstbombákat”. Bihar megyére utalva emlékeztette az egykori püspököt, hogy olyan térségben él, ahol egyértelmű az etnikumok közötti harmónia és kölcsönös megértés. Cornel Popa kérte Tőkést, hogy próbálja meg a lakosság számára fontos, konkrét projekteket támogatni, például csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya munkálatainak folytatása és a Biharpüspöki–Kolozsvár-vasútvonal villamosítása érdekében lobbizó EP-képviselőkhöz, hisz erkölcsi kötelessége uniós forrásokat vonzani az országba. „Mi nem fordítjuk le a nevét Vasiléra, ahogy nincs szükség Jean Calvin nevének a lefordítására sem. Úgy vélem, kell lennie bennünk annyi tiszteletnek a nagy klasszikusok iránt, hogy nem kereszteljük át őket” – mondta Popa, az Erdélyi Magyar Ifjak által felszerelt magyar utcanévtáblákra utalva, melyeken a francia reformátor neve magyarul szerepel. Hozzátette, Bihar, Szilágy, Maros, Kolozs és Brassó megyei honatyák október 4-én a szenátusban találkoznak annak érdekében, hogy azonosítsák az említett két projekthez szükséges anyagi forrásokat.
Visszautasítja Tőkés „vádjait” az MPP Szabadság,
2010. szeptember 30.
A Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László magánéletével, amely „sajnálatosan” alakul, de arra kéri az Európai Parlament alelnökét, volt református püspököt, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, és fejezze be az MPP-vel és annak elnökével szembeni minden vádaskodását – olvasható a párt közleményében. A Szász Jenő által vezetett párt sajtóirodája közleményben reagált Tőkés László két nappal korábban tartott nagyváradi sajtóértekezletére. Az EP alelnöke ennek keretében válaszolt a személyét – román és magyar részről egyaránt – ért támadásokra. Ebben az összefüggésben említette Szász Jenő nevét is. Tőkés szerint az MPP-elnök „szégyenteljes módon” házal Székelyföldön és budapesti kormánykörökben az ő „vélelmezett magánéleti botránykrónikájával”, így diszkreditálva őt és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). Az MPP közleménye így fogalmaz: a párt meghatározó alapvető értéknek tekinti a szabadságot, a nemzetet, a családot, az erdélyiséget, az autonómiát és a keresztény gondoskodó szolidaritást. „Ezen értékek alapján, közéleti szerepet vállaló személy esetében illendőnek tartanánk olyan családi életet élni, amely példamutató egy közösség előtt. Ehelyett Tőkés László – politikai hűtlenségének ódiumához hasonlóan! – magánéleti válságának ódiumát is a Magyar Polgári Párt nyakába szeretné varrni” – olvasható a dokumentumban. Az MPP nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László ilyen jellegű magatartásával - áll a közleményben, melynek közzétevői sajnálatosnak tartják Tőkés László magánéletének alakulását. „Annál is inkább, mert személyében fontos egyházi elöljárót is tisztelhettünk, de arra kérjük, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, fejezze be a Magyar Polgári Párt és annak elnökével szembeni minden úton-módon való vádaskodását és támadását” – írja az MPP sajtóirodája. Tőkés László sajtóirodája szerdán az MTI érdeklődésére csak annyit tartott fontosnak megjegyezni: Szász Jenőék ezzel az állásfoglalással csupán megerősítették azokat a budapesti kormánykörökből is érkezett információkat, amelyek szerint az MPP elnöke az EP-alelnök lejáratása céljából Tőkés László vélelmezett botránykrónikájával házal.
Elhatárolódik Szásztól a Bihar megyei MPP
Krónika, 2010. október 1.
Elhatárolódik a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete Szász Jenő elnök lapunkban is közölt, Tőkés Lászlót bíráló kijelentéseitől. „Szász Jenő ezzel a nyilvános megnyilatkozásával újabb megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgált a tekintetben, hogy szerves részét képezi annak a kórusnak, amelyet többek között Corina Creţu PSD-s EP-képviselő és magyarellenes társai alkotnak” – áll a közleményben, mely szerint az MPP-elnök válasza egyértelmű bizonyítéka a Tőkés ellen folytatott lejárató hadjáratnak. „Szász személye sajnos mára már az erdélyi magyar autonómiaküzdelemnek egyik kockázati tényezőjévé vált. Aggasztónak és megdöbbentőnek tartjuk, hogy a jobb sorsra érdemes nemzeti oldal erősítését Tőkés László lejáratásával tartja megvalósíthatónak” – zárul a levél.
ROMÁNIA
Frunda: UDMR nu va vota moţiunea de cenzură, dar nu înseamnă că unii parlamentari nu o vor susţine
MEDIAFAX, 2010. OKTÓBER 1.
Senatorul UDMR Gyorgy Frunda a declarat, vineri, la RFI România, că Uniunea nu va vota moţiunea de cenzură anunţată de opoziţie, dar că acest lucru nu înseamnă însă că parlamentari ai UDMR nu ar putea susţine demersul opoziţiei. Frunda: UDMR nu va vota moţiunea de cenzură, dar nu înseamnă că unii parlamentari nu o vor susţine (Imagine: Andreea Balaurea/Mediafax Foto) "Dacă moţiunea de cenzură se introduce pe o temă socială, cum ar fi pensia, reducerea salariilor, mărirea fiscalităţii, atunci eu cred că ar exista senatori şi deputaţi din actualul arc guvernamental care ar vota moţiunea de cenzură. Dacă însă moţiunea de cenzură ar fi introdusă pe altă temă, nesocială, care nu atrage după sine câştigarea de voturi, cred că moţiunea de cenzură nu are şanse", a declarat senatorul UDMR. El a precizat că Uniunea Democrată a Maghiarilor din România nu va vota moţiunea, ceea ce nu înseamnă însă că unii parlamentari ai UDMR nu ar putea susţine demersul opoziţiei. "UDMR nu ar susţine o asemenea moţiune. Din câte ştiţi, noi suntem consecvenţi cu câteva principii, pe care le-am aplicat în colaborarea noastră cu partidele politice din '96 încoace. Când promitem ceva, ne ţinem de cuvânt şi nu dăm mâna pe sub masă cu cineva din opoziţie sau cu un momentan adversar politic. Nu pot exclude însă faptul că, dacă moţiunea de cenzură ar fi pe pensii, ar exista parlamentari UDMR, nu mulţi, care ar vota această moţiune. Deduc acest lucru din declaraţiile lor, din manifestările lor în grupul parlamentar, în dezbaterile din Parlament sau din intervenţiile lor din mass-media", a declarat senatorul UDMR Gyorgy Frunda.
În ce ceea îl priveşte pe premierul Emil Boc, Frunda a apreciat că acesta este "mai mult rigid decât şovăielnic".
"Cred că nu poate ieşi din anumite tipare. Îi este frică de faptul că nu vom atinge nivelurile fixate în comun cu Banca Mondială şi Fondul Monetar Internaţional şi de aceasta nu intră într-un domeniu pe care nu-l stăpâneşte în suficientă măsură, mă gândesc la măsurile fiscale. Dar nu e rolul primului-ministru să ştie exact fiscalitate multă, e obligaţia lui să aibă o echipă de experţi, care să-i propună mai multe variante, din care să se ia o decizie politică adecvată", a adăugat Gyorgy Frunda.
Kátyúba került a tanügyi törvény
Új Magyar Szó, 2010. október 1.
A koalíciós tanács hétfői ülésének egyik központi témája a tanügyi törvény helyzete lesz, ugyanis a jogszabály szenátusi szakbizottsági vitája nagyon elhúzódni látszik – tudtuk meg tegnap Bokor Tibortól, a felsőház oktatási bizottságának tagjától.
A koalíciós tanács hétfői ülésének egyik központi témája a tanügyi törvény helyzete lesz, ugyanis a jogszabály szenátusi szakbizottsági vitája nagyon elhúzódni látszik – tudtuk meg tegnap Bokor Tibortól, a felsőház oktatási bizottságának tagjától.
„Kollégáim a szaktestületből azt remélik, hogy november végéig átrágjuk magunkat a tervezeten. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva én ebben nem hiszek. Így koalíciós szinten kell egyeztetni újra a törvényről” – mondta az ÚMSZ-nek a szenátor.
Az RMDSZ-es politikus emlékeztetett arra a korábbi koalíciós megállapodásra, miszerint a jogszabály elakadása esetén a decentralizációra vonatkozó részt sürgősségi rendeletben fogadtatja el a kormány.
Az oktatási szakbizottság legutóbbi, szerda este véget érő ülésén a tervezet 92. cikkelyéig jutott el. „Ez a paragrafus a közoktatás finanszírozását szabályozza, napokig vitatkoztunk rajta, de nem sikerült még megszavazni” – tájékoztatott Bokor.
Mint mondta, a vita abból fakadt, hogy az ellenzéki szenátorok kizárták volna a magánintézményekben tanuló diákokat az állami finanszírozásból. „Csakhogy a törvény már a bevezetőjében, az általános rendelkezéseknél leszögezi: a hazai közoktatás finanszírozásában a »pénz követi a gyereket« elv érvényesül. Azaz a diáknak jár az úgynevezett fejkvóta akkor is, ha magániskolába kerül. Az RMDSZ számára is nagyon fontos ennek az elvnek az elfogadtatása, mert nagyon sok magyar fiatal tanul ma felekezeti iskolákban” – magyarázta a politikus.
Tájékoztatása szerint van esély rá, hogy a szakbizottság következő, keddi ülésén a kormány tervezete szerinti változatot szavazzák meg, mert a vitában a koalíció szenátorainak álláspontja kerekedett felül.
A szakbizottság jelenleg a 330 paragrafusból álló törvény egyharmadánál tart. Hátra van még a felsőoktatással, illetve a pedagógusok jogállásával foglalkozó rész. A tervezet vitájának elhúzódása mellett gondot jelent az is, hogy a testület korábban gyakorlatilag „átugrotta” azt a paragrafust, amely a földrajz és a történelem oktatási nyelvét rögzíti.
A kormány javaslata – amelyet a képviselőház korábban meg is szavazatott – az, hogy a két tantárgy oktatása a kisebbségek nyelvén történjék, az ellenzék ezzel szemben az állam nyelvéhez ragaszkodik. A szakbizottságban – RMDSZ-es javaslatra – az a kompromisszum született, hogy a cikkelyről a későbbiekben szavazzanak. A koalíció számára egyébként folyamatosan nehézségeket okoz, hogy a testületben kevesebb honatyával rendelkezik, mint az ellenzék.
Borbély László: Az RMDSZ nem ért egyet további megszorító intézkedésekkel!
Népújság, 2010. október 1. – Antalfi Imola
Az RMDSZ által javasolt gazdaságélénkítő javaslatokról, a Környezetvédelmi Minisztérium programjairól, Marosvásárhely fejlesztési terveiről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély László környezetvédelmi miniszter. Kijelentette: az RMDSZ nem ért egyet további gazdasági megszorító intézkedések bevezetésével, a 2011-es országos költségvetés pedig lehetővé kell tegye, hogy a közszférában nőjenek a bérek.
„Ha 2011. januártól a közalkalmazotti bérek nem is térnek vissza mindenki esetében a korábbi szintre, nem maradhat érvényben a 25%-os bércsökkentés. A költségvetési törvény véglegesítésénél figyelembe kell venni, hogy a megszorításokat a kormány december 31-ig tervezte” – jelentette ki Marosvásárhelyen a környezetvédelmi miniszter. Borbély László hangsúlyozta: csupán gazdaságélénkítő intézkedésekkel lehet javítani az ország helyzetén. Ilyen értelemben utalt a legutóbbi kormányülésen elfogadott határozatokra: az átalányadó megszüntetésére 2010. október 1-től kezdődően, az állami adósságok kompenzálásának lehetőségére, amit ezentúl nem bürokratikus úton kell megoldani, hanem hivatalból megtörténik, illetve az állami befizetéseknél késés esetén a 0,05%-os napi késedelmi díjnak 0,04%-ra csökkentésére. A miniszter fontosnak tartja azon fiatal vállalkozók támogatását, akik első cégüket alapítják. Számukra komoly segítséget jelentene a magyar Széchenyi-kártya mintájára (a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami támogatásban részesített, jelzálog nélküli, szabad felhasználású, kedvezményes kamatozású hitel (...) – http://szechenyikartya.lap.hu/) támogatás, ami 150.000 lejt felhasználását tenné lehetővé, és Kogălniceanu-kártya néven kerülne bevezetésre. Erről jelenleg a bankintézetekkel folyik egyeztetés, 2-3 hét múlva várható döntés. Borbély László kijelentette: az oktatási törvényt valamint az egységes bérezési törvényt várhatóan kormányzati felelősségvállalással fogadják el, ez lehetővé tenné, hogy az új tanévben végre jól áttekinthető jogi szabályozás alapján folyjon az oktatás Romániában. Az általa vezetett minisztérium tevékenységéről szólva Borbély László a roncsautóprogram valamint a júniusban indított zöldházprogram sikerességét emelte ki, utóbbi esetében már több mint 110 kifizetést hagytak jóvá. Maros megyében 435 kérést nyújtottak be a zöldházprogramra, országos szinten 10.500 igénylés elbírálása van folyamatban. A szaktárca október 1-től erdősítési programot indít, amely keretében azok a fizikai személyek, egyéni vállalkozók vagy jogi személyek, akik mezőgazdasági területek erdősítését vállalják, európai uniós alapokból támogatásban részesülnek: évi 1300-1500 eurót kapnak minden hektár erdősített mezőgazdasági terület után, majd 15 éven át évi 200 eurót a szóban forgó területek fenntartására. A szaktárca ezzel párhuzamosan az erdővédelmi törvényt is módosította, szigorítva a szankciókat az illegális fakivágások esetében, az erdészeti dolgozók engedélyét pedig mulasztás miatt akár 6 hónapra is felfüggeszthetik. Helyi viszonylatban a Marosvásárhely parlamenti képviseletét ellátó Borbély László, Frunda György és Doru Oprişcan a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt kérte, hogy szervezzenek megbeszélést a jövő évi városfejlesztési prioritásokat illetően, hiszen Borbély László szerint jelenleg az van, hogy „egy-egy költséges ötletet vaktában feldobnak”, anélkül, hogy alapos gazdasági elemzés állna mögötte. Kifejtette: nem ért egyet a főtéri mélygarázs megépítésével, hiszen a parkolási gondok megoldására van más alternatíva is, ugyanakkor nem lehet cél a gépkocsiforgalomnak a központ irányába való koncentrálása. Felelőtlennek nevezte azokat, akik a lakosságot a kiskazánok beszereltetésére ösztönözték, ahelyett, hogy megoldották volna a távhőrendszer korszerűsítését. A polgármesteri hivatal jelenleg is 30 millió lejjel adós az Energomurnak, és problémák vannak a városi hulladék elhelyezésére használt szemétteleppel is. Borbély László elmondta, törvénymódosítást fognak javasolni arra vonatkozóan, hogy tanácsi határozat hiányában egy beruházás esetében ne lehessen közpénzen hatástanulmányt rendelni illetve környezetvédelmi, urbanisztikai engedélyeket kibocsátani.
Jóváhagyta a kormány a nyelvi országjelentést
Szabadság, 2010. október 1
A kormány jóváhagyta az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához való csatlakozással vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló első időszaki jelentést – tudtuk meg az RMDSZ tájékoztatójából. A nyelvi kartát Románia az RMDSZ kezdeményezésére ratifikálta, a 2007/282-es törvény 2008. május 1-jén lépett életbe.
A kartában foglaltak szerint minden ratifikáló ország köteles időszakos jelentést tenni arról, hogyan ültette gyakorlatba a törvény II. és III. részében vállalt kötelezettségeket. A 2007/282-es ratifikálási törvény negyedik paragrafusa szerint a II. rész a következő nemzeti kisebbségi nyelvekre vonatkozik: albán, görög, jiddis, lengyel, makedón, olasz, örmény, roma, ruthén és tatár. A III. rész előírásai szerint pedig az alábbi kisebbségi nyelvek élveznek védelmet: bulgár, cseh, horvát, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán. A nyelvek védelmének tehát két szintje létezik. Az alsó védelmi szintet minden, a kartába foglalt kisebbségi nyelvre el kell fogadni, de ezen felül meg lehet határozni egy felsőbb védelmi szintet is. A ratifikálás során az RMDSZ-nek sikerült elérni, hogy a magyar nyelv az egyik legmagasabb védelmi szintet élvező kisebbségi nyelv legyen a kartában.
A jelentést tavaly kellett volna jóváhagynia a román kormánynak, de ez akkor nem került napirendre. Az RMDSZ kormányra való visszatérésével ismét fontosságot nyert a jelentés, viszont az adatok frissítése az idő rövidsége miatt nem történhetett meg. A jelentésben található adatok a 2008 előtti időszakra vonatkoznak, az adatfrissítés pedig az Európa Tanács Bizottságának romániai látogatása után történik meg.
A dokumentum elkészítésében a karta hét fő területével kapcsolatos információkat vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. A hét fő területet az oktatásügy, közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek, igazságszolgáltatás, tömegtájékoztatási eszközök, kulturális tevékenység és kulturális létesítmények, gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok képezik.
A jelentés megtalálható az Etnikumközi Kapcsoltok Hivatalának honlapján (www.dri.gov.ro) román és angol nyelven.
ERDÉLY
Mircea Duşa felhívása a revizionista megnyilvánulások megfékezésére
Nyugati Jelen, 2010. szeptember 30.
Mircea Duşa, a PSD képviselőházi frakciójának vezetője csütörtökön felkérte a Hargita megyei prefektúrát, intézkedjék a revizionista megnyilvánulások megfékezése érdekében, állítása szerint megnőtt a szélsőséges események száma. A hargita megyei képviselő csütörtökön a MEDIAFAX-nak elmondta, felszólítása az állam törvényeinek tiszteletben tartására vonatkozik és kéri a hatóságokat, főleg a prefektúrát, lépjen fel minden revizionista kezdeményezéssel szemben. „Felhívom a figyelmet, hogy Hargita megyében az elmúlt időszakban megnőtt a szélsőséges jellegű, a hatóságok által eltűrt, sok esetben támogatott revizionista, autonomista, románellenes csoportok által gerjesztett események száma. Elfogadhatatlan, hogy 20 év demokrácia után, az egyesült Európában Horthy Miklósnak zengjenek ódákat és újrakezdjük a kétnyelvű feliratok háborúját, úgy, ahogy ez Csíkszeredában történt, ahol a város román nevét letakarták egy olyan felirattal, amelyet még a magyar lakosság többsége sem ért”, fejtette ki Mircea Duşa.
A szociáldemokrata képviselő szerint az ilyen provokációk ártanak a románság és a magyarság közös érdekének, veszélyeztetik az együttélését és az etnikumok közötti együttműködést. Mircea Duşa hozzáfűzte, nem az első alkalom, amikor Hargita megyében „törvénytelen” események történnek, emlékeztetett, hogy március 15-én a csíkszeredai Közigazgatási Palotára tűztek ki zászlót, szeptember 23-án pedig a Megyei Sürgősségi Kórházra. „Kérem a hatóságokat, elsősorban a prefektúrát, tegye meg a szükséges lépéseket a Románia zászlójának felhúzását, a himnusz és az állami jelképek használatát szabályozó 1994/75-ös törvény tiszteletbe tartása érdekében. Elfogadhatatlan, hogy a megyei tanács 2009/269-es határozata alapján kifüggesztetett zászló sértse a közigazgatási törvényt, hisz a jogszabály csak címer használatát teszi lehetővé az önkormányzatok számára és nem zászlóét és azt is jóvá kell hagynia az Országos Heraldikai Bizottságnak”, fejtette ki a szociáldemokrata képviselő. Kérte azt is, hogy a törvényszék ne akadályozza a három csíkszeredai fiatal, Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós felelősségre vonását, őket diszkriminációra való felbujtással és szélsőséges, fasiszta és fajgyűlölő szervezet létrehozatalával vádolja, amiért április 6-án egy helyi szupermarket elé feliratot helyeztek el: „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” felirattal. „Kérem, hogy az igazságszolgáltatás a legrövidebb időn belül vegye elő a naftalinból a bűnvádi dossziéikat, hozzon ítéletet a diszkriminációra való felbujtás, és szélsősége, fasiszta és fajgyűlölő szervezet létrehozatala vádpontban azoknak a fiataloknak az ügyében, akik egy csíkszeredai szupermarket elé feliratot helyeztek el: «Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!» felirattal”, nyilatkozta Mircea Duşa. Véleménye szerint az elmúlt időszak románellenes, szélsőséges eseményei a helyi hatóságok engedékenységének, olykor támogatásának köszönhetőek. Duşa emlékeztetett, hogy márciusban körülbelül 300 Maros, Kovászna és Hargita helyi, megyei tanácstag, polgármester és alpolgármester gyűlt össze Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, több határozatot fogadta el, többek között a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételéről, arról, hogy ismét benyújtják Székelyföld autonómiastatútumát a román parlamentbe, az Európai Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulnak az autonómia ügyében, kérik március 15 hivatalos ünneppé nyilvánítását Székelyföldön. Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtábláin rovásírásos fényvisszaverő felirattal takarták le Csíkszereda román elnevezését, így csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható. A közlekedési rendőrök szerdán kérték a városházát, hogy távolítsa el a feliratokat és tájékoztatták, hogy ellenkező esetben ezek kezelőiként viselniük kell a következményeket. Veszélyben az erdélyi pantheon Duna Televízió, 2010. szeptember 30.
Műemlékké nyilvánítanának több mint 200 síremléket a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a sírgyalázások száma, amelyeknek több értékes, művészeti remeknek számító, több száz éves sírkő vagy kripta is áldozatául esett. A Bánffy-kripta, Brassai Sámuel polihisztor sírhelye, a Dsida-síremlék, Bölöni Farkas Sándor mellszobra az író nyughelye fölött – csak néhány a több száz magyar nevezetesség közül, amelyek az erdélyi pantheonként is emlegetett kolozsvári Házsongárdi temetőben találhatóak. Mindezek további sorsa azonban kétséges, ha a romániai Kulturális és Művelődésügyi Minisztérium nem nyilvánítja azokat mihamarabb védett műemlékké. Ebbe az irányba már idén tavasszal megtette az első lépéseket a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, amikor átadta a kiemelten veszélyeztetett, műemlékjellegű sírok listáját Kelemen Hunor miniszternek.
A temető igazgatása a helyi önkormányzat feladatköre. A hatóságok az elmúlt évek során megsokszorozták a temetőőrök számát, de még ez sem elég ahhoz, hogy ki lehessen védeni a sírgyalázásokat, viráglopásokat. A Házsongárdi temető két kiemelkedő építészeti műalkotása a Bánffy- és a Mikó-kripta, amelyeket eddig többször is megrongáltak, kifosztottak. Amennyiben ezek műemlékeknek kijáró védelmet élveztek volna, nem történhetett volna meg bennük ilyen felbecsülhetetlen károkat okozó garázdálkodás. A temető teljes egésze műemlék, de ezen belül nincsenek meghatározva egyes síremlékek pozíciói, illetve a síremlékek külön-külön nincsenek műemlékké nyilvánítva – ebből adódnak a problémák. Jó hír az, hogy a minisztérium is ugyanolyan lendülettel dolgozik az ügyön, mint a kezdeményező alapítványok. A városházának is érdeke, hogy mihamarabb megnyugtató helyzetet teremtsen, mert az erdélyi pantheon Európa egyik legrégebbi temetője, Kolozsvár egyik nevezetessége, amelyet évente többszáz külföldi turista látogat. INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Hazugság, hogy nincs pénz! – A „pápaszemes” kígyó beszél
Székely Hírmondó, 2010. október 1.
A „pápaszemes kígyó”-nak aposztrofált Virgil Măgureanu, a SRI 1989 utáni első vezetője igazi titkosszolga, semmit nem lehet tudni róla. Azon túl, hogy részt vett a diktátor házaspár kivégzésén, a forradalom egyik nagy rejtélye marad máig. A Kamikaze szerkesztői kinyomozták, hogy áfonyaültetvénye van, és ennek ürügyén felkeresték, de kiderült: nem szereti az áfonyát. – Nem beszélhetünk 1989-es forradalomról – magyarázta a precíz Măgureanu a szerkesztőknek. – Hiszen a forradalom az az esemény a történelem folyamán, amelyik visszafordíthatatlan, többnyire pozitív folyamatokat generál. Márpedig nem állítom, hogy azóta nem történtek pozitív dolgok, de a legtöbbjük nem a decemberi események következménye. Ha pozitív pályára lépünk, elsősorban gazdasági szempontokból pozitív pályára, igen, akkor mondhatnánk, hogy forradalom történt, ám azóta is egy folyamatos gazdasági hanyatlásnak vagyunk a tanúi – nyilatkozta a Kamikaze hetilapnak a főkém.
– És akkor ki vette át a hatalmat, a Szeku?
– Nem volt eléggé leülepedve az a generáció, amelyik átvehette volna a hatalmat, és csodálkozom, hogy a sajtó annyi mindent tulajdonít a szekusoknak. Ha vetünk egy pillantást az ország gazdaságának katasztrofális helyzetére, összevetve azzal, hogy mindezt a Szekuritáténak tulajdonítanak, észrevehetjük, hogy mindez porhintés. Hiszen épp a gazdaság van tele szekussal…
Ha megengedik, más országokban is így történt. Lásd például Oroszországot, amelyik nem éppen a demokrácia legjobb példája.
– 1990-hez képest milyen állapotban vagyunk ma, gazdaságilag, erkölcsileg, szociális szempontból?
– Totális eltévelyedés állapotában leledzünk. Nincs meg az irányultságunk, nincsenek jól definiált stratégiáink, olyanok, amelyek kivezethetnék Romániát ebből a krónikus alulfejlettségéből.
– Ellenőrzött fejetlenség ez, vagy véletlenszerű?
– Attól tartok, nem állíthatjuk, hogy ellenőrzött, mert ha az lenne, látszana. Rá lehetne mutatni azokra, akik ellenőrzik. A mai rezsim, beleértve a Cotroceni-i palotát és a kormányt, nem úgy néz ki, mint amelyik irányítaná Románia fejlődését.
– Az ellenzéknek van vajon megoldása?
– Éppen ez a fejetlenség. Ma senki sem látszik eléggé tájékozottnak ahhoz, hogy alternatívákat kínálhasson Románia számára. Ez a legnagyobb baj. A gazdasági körökből igen, onnan jönnek a visszhangok, hogy mit kellene cselekedni.
– De ha nincs pénz…
– Ez a legnagyobb hazugság az összes állítás közül. Annyi, de annyi ajánlat van azok részéről, akik beruháznának! Hogyan tudott megegyezni Lengyelország Kínával abban, hogy hosszú távon befejezzék az infrastruktúra fejlesztését? Hogyan tudott fejlődni Csehország, még Bulgária is? Románia turisztikai potenciálját nem kellene most hasznosítani, de amelyik infrastruktúra nélkül képtelen erre? Nem kellene elsőrendű dolgunk legyen az, hogy barátságos üzleti légkört teremtsünk az országban, hogy idevonzzuk a tőkét? – sorolta fel kételyeit a főkém.
Gyurcsány nyomdokain
Krónika, 2010. október 1. – Gazda Árpád
Meddig érdemes az RMDSZ-nek kormányon maradni? Mit nyer és mit veszít a szövetség, ha továbbra is kormányon marad? A kérdés egyre többeket foglalkoztat immár a szövetség berkein belül is. Míg korábban csupán a székelyföldi területi autonómia elkötelezett hívei vonták kétségbe, hogy a kormányzás útja elvezethet a belső önrendelkezéshez, mára már olyan politikusok is kirángatnák az RMDSZ-t a koalícióból, mint Frunda György, aki a szövetséget bő másfél évtizede irányító marosvásárhelyi kemény mag oszlopos tagjának és az örök kormányzás hívének számított.
A kérdést az teszi égetővé, hogy az RMDSZ egy olyan kormánynak, olyan koalíciónak a tagja, amely látványosan nem boldogult a gazdasági válság feladványával. Egy évtizedes kormányzati adakozás után a drasztikus elvonásokkal írta be magát a történelembe. Olyan csapatnak a tagja, amely soha nem látott mértékben vesztette el a választók bizalmát, amelynek a munkáját a románok és a magyarok elsöprő többsége érzi károsnak az ország jövőjére nézve.
Markó Béla az oktatási törvény és a gazdaságélénkítő lépések elfogadtatását emlegette olyan tényezőkként, amelyekért érdemes kormányon maradni. Kétség nem fér hozzá, a kisebbségi ügyek megszokott, kislépéses rendezése szempontjából ettől a koalíciótól többet lehet remélni, mint attól, amelyik a leváltására készül. Noha Emil Boc sem bizonyult a magyar törekvések elkötelezett támogatójának, jelenleg mégis talán az Orbán–Băsescu-partnerség mentén történhetnek pozitív fejlemények. Valószínű hát, hogy Budapesten sem tapsolnának az RMDSZ esetleges távozásának.
Az is tény, hogy az RMDSZ miniszterei – talán a minden tisztségben színtelen-szagtalan Kelemen Hunort leszámítva – jó munkát végeznek; aligha lehet őket okolni a katasztrofális kormányzás miatt. Ezek az érvek azonban minden bizonnyal kevesebbet nyomnak a latban, mint az, hogy a Boc-kormányt nem Traian Băsescu, hanem az RMDSZ tartja életben. Emil Boc több mint egy éve azért halmozhat ballépést ballépésre, mert Markó Béla és csapata ott ministrál mellette. A szövetség vezetői most azon a pályán menetelnek, amelyen Gyurcsány Ferenc haladt egy évvel ezelőtt a szakadék pereme felé. Minden újabb lépés, minden újabb nap hajmeresztő bátorságra vall részükről.
„Neked vacak, de én ilyeneket álmodom” - beszélgetés Jankovics Marcellel
Krónka, 2010. október 1. – Nagy Orsolya
„A mesének többek között az a funkciója, hogy a gyerekeknek bevigyen bizonyos tudnivalókat anélkül, hogy nevén nevezné a dolgokat, mert ha nevén nevezzük, a gyereket elborzasztja. Például a nemi felvilágosítás a maga egyenes módján rém taszító, egy tizennégy éves kisfiúnak olyanokat mondani, hogy hímvessző, borzalmas. A mesék ugyanezt finomabb formában, jelképeken keresztül juttatják el.”
Egész animációs filmes és írói munkásságából kitűnik a hagyományok és az ősi szimbólumok iránti szeretete. Honnan ered ez?
– Olyan srófon jár az agyam, hogy érdekel az ilyesmi. Vizuális típus vagyok, olykor összefüggéseket vélek felfedezni bizonyos látott dolgok és nem ismert tartalmak között már gyerekkorom óta. Első általános iskolába jártam a Vérmező utca és az Attila utca sarkára. Egyszer apám jött értem, és azt mondta, mutat nekem valamit. Elvitt a Moszkva tér felé, ahol bemennek a villamosok. Ott van két lejtő, oldalt fű meg fák. Mutatott egy sziklát, ami megrepedt, és abból kibújt egy kis nyárfaágacska. Azt mondta: nézd meg ezt a kis fácskát, kettétépte azt a sziklát. Én azóta azt a fát az életfámnak tekintettem, pedig nem tudtam, hogy van ilyen, hogy életfa. Nem ismertem a hagyományt, hogy az embernek életfája van.
Egyszerűen ösztönösen példázatot mutatott nekem ez a fa, pedig akkor még gondunk sem volt, semmi baja nem volt a családomnak sem. Hatéves voltam, 1947 volt, még a kommunisták sem vették át a hatalmat. És már megéreztem, hogy ennek valamilyen szerepe lesz az életemben, és ezt nagyon komolyan vettem. A Fehérlófia bemutatójakor száradt ki, de akkor már négyemeletes fa volt. Nagy jegenyenyár lett belőle, és fölvették Budapest híres fái közé. Aztán kihalt, és én teljesen összeomlottam. Az is igaz, hogy a Fehérlófia után kezdtem el több irányba tenni-venni, mert rájöttem, hogy a rajzfilm nekem kevés lesz. Magyarán ez ösztöni dolog lehetett, illetve alkati sajátosság, hogy szeretem a képes beszédet, szeretem megfejteni, hogy amögött, amit látok, van-e valami. Szerintem ez egy ilyen gyerekkori élménnyel jól megmagyarázható, igazi észérveket nem lehet mondani hozzá. A génjeimben van.
A mesét, a rajzfilmet gyerekeknek szokták megmutatni. De vajon felfogható gyerekészszel, ami a történetek mögött rejlik?
– Ha én életfát választok magamnak hatévesen, akkor hogyne lenne felfogható? A Fehérlófiáról mondta nekem egyszer egy fotóriporter, hogy képzeljem el, az ő hat év körüli kisfia függővé vált ettől a mesétől, állandóan azt akarta nézni. A papa rájött, büntetni, nevelni lehet azzal a gyereket, hogy elveszi tőle a kazettát, ha például nem csinálja meg az iskolai feladatát. A végén már be is gorombult, mert a gyerek többször sírógörcsöt kapott, toporzékolt. Megkérdezte, mi a fenét eszik ezen a vacakon. Azt mondja a gyerek: „Neked vacak, de én ilyeneket álmodom.” Nos, ez az én nagy bizonyítékom arra, hogy a gyerekeket komolyan kell venni, mert a saját emlékeimből tudom, hogy nem a megértés volt számomra a fontos. Jókainak van egy meséje, a Tengerszem tündér, ami a Szent Anna-tóhoz kapcsolódik. Gyerekkoromban olvastam és elbűvölt, de nem értettem. Felnőtt fejjel elolvastam újra, és még mindig nem értettem, viszont még mindig elbűvölt. Tehát a gyerek számára nem a megértés a fontos, mert a történetek közvetlenül hatnak az érzelmekre. Ez egy szimbolikus nyelv, ami a gyerek számára elveszíti a báját, ha megmagyarázódik. A meséről azt szokták mondani, többek között az a funkciója, hogy a gyerekeknek bevigyen bizonyos tudnivalókat anélkül, hogy nevén nevezné a dolgokat, mert ha nevén nevezzük, a gyereket elborzasztja. Például a nemi felvilágosítás a maga egyenes módján rém taszító.
Egy tizennégy éves kisfiúnak olyanokat mondani, hogy hímvessző, borzalmas. A mesék ugyanezt finomabb formában, jelképeken keresztül juttatják el, ahogy a
giccs azt mondja, hogy a lepkék lepnek és így tovább. Nekik nem a Nap könyvét kell elolvasniuk, hanem a filmeket megnézni, ahol a Nap hőse abban a formában szerepel, ami számukra befogadható. A könyvek felnőtteknek íródnak, hogy ők értsék meg, milyen hatalmas tudás van emögött, és abban sem vagyok biztos, hogy ez a tudás korábbi felfedezések eredménye, hanem meglehet, ez is ösztöni. Ha vallásos lennék, azt mondanám, hogy isteni adomány: belénk kódolta mindazt a tudnivalót, amit csak később fedezünk föl, pedig bennünk van eleve. Nem a tudomány fejlődésének vagy a törzsfejlődésnek köszönhető ez a tudás, hiszen ezeket a dolgokat eleve tudtuk, csak mindig másképp fogalmaztuk meg. Az ősember együtt élt ezzel a dologgal egy más nyelven. Megszületett a szimbolikus nyelv, az is egyfajta megközelítése ennek, ma pedig van a tudomány nyelve. Mindegyikről el lehet mondani, hogy a megértés szintjén a nagy többség kimarad belőle éppúgy, ahogy a szimbólumok megértéséből is kimaradt. Mindig volt egy úgynevezett beavatott kaszt, de megérezni, otthon lenni lehetett ebben a világban.
Munkásságának csúcsa megegyezik a magyar animáció aranykorával. Mostanában nem hallani annyit a magyar rajzfilmről. Mi történt?
– Nagyon sok minden változott. Hogy nem hallani róla, az főleg a média bűne. Ha van egy kiemelkedő esemény, például amikor egy magyar rajzfilm Oscar-jelölt lesz, akkor persze orrba-szájba ez megy minden tévécsatornán. Közben pedig elfelejtik, hogy az az ember, aki azt a filmet csinálta, ennél sokkal jobbakat is csinált már, és csinál most is. Csak ezeket nem nagyon lehet látni. M. Tóth Gézára többszörösen büszke vagyok: úgy is, mint tanítványomra, illetve mint olyan emberre, aki szerintem az eljövendő, megújuló magyar animáció alapítója lehet. Hogy mi történt, több dologgal függ össze. Az egyik a digitális forradalom, ami a hagyományos rajzfilmeseket a pálya szélére szorította. Az én korosztályomból már nagyon kevesen tudnak ezzel a szemléletmóddal együtt masírozni. A 3D idegen tőlük, a vállalkozói élet nem megy nekik. Ez részben rám is igaz. Én odaragasztottam magam Az ember tragédiájához – addig leszek rajzfilmes, amíg azt be nem fejezem, utána nem akarok ebben részt venni. Ahhoz mecenatúra kell, hogy egy magas szintű animáció működhessen.
Ma Magyarországon a huszadrésze jut erre a célra alapítványi pénzekből, mint ami akkor volt, amikor mi a csúcson voltunk. Egy Pannónia stúdió mai pénzben körülbelül hárommilliárd forinttal rendelkezett. Ebből 18-19 órányi anyagot tudott egy évben elkészíteni. Az egész magyar szakma ma alapítványi pénzből 140 millió forinttal rendelkezik. Hol van az a hárommilliárdhoz? Ráadásul nincs televíziós megrendelés, nincs igazi reklám, koprodukció, bérmunka. A számítógép és a kapitalista viszonyok vitték ebbe az irányba a szakmát. Ha valaki magát a masinát tudja kezelni, akkor otthon a kishelyiségben vagy a vécédeszkán ülve egy laptopon animációs filmet csinál. Nem kell stúdió, kollégák, nem kell hozzá közösségi munka. A mi korszakunk a stúdiók világa volt, ennek pedig az a lényege, hogy együtt vagyunk, és emeljük a produkció színvonalát azzal, hogy bedobjuk az ötleteinket és csiszoljuk egymáson.
Aki otthon, magányban ül, a költőre vagy a festőre emlékeztet, aki önmagában vagy zseni, vagy nem. Köztünk viszonylag kevés zseni volt, vagyis zsenik nem nagyon, de kevés zseniális film, az volt – legalább egy tucat a magyar rajzfilmszakmában. De emögött hatalmas ipar állt, sok-sok ember együttes munkája. 1965-ben, amikor a Gusztáv sorozat már ismert volt a mozikban kísérőfilmként, egy-egy epizód vetítésénél fölmorajlott a közönség, mikor meghallotta a zenét. Élő kapcsolat volt köztünk, pedig nem ismertek engem pofáról, akkor még nem volt tévészereplés meg mifene, viszont a filmünk zenéje összekötött a közönséggel, mert ő röhögni ment oda be, én pedig elolvadtam a boldogságtól.
Nem a forgalmazói szándék hiányzik inkább? Hiszen állandóan pörögnek egész estés animációs filmek a mozikban, de mind amerikai. Magyar már nincs?
– Pénz nincs. Mikor kevés a pénz, belép az a bizonyos madáchi mondat, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Élethalálharc folyik azért a kevés pénzért, ami van. Nagyon kegyetlen ez a csata. A minap Mikulás Ferenc stúdióvezető hívott fel Kecskemétről, hogy olvastam-e a sajtóban az ellenünk – ellene és ellenem – irányuló újabb támadásokat. Még mindig támadnak, akik a piacon magukat a mi vetélytársunknak gondolják – lényegében nemzedékkel fiatalabbak nálunk –, nem tudják megbocsátani, hogy abban az időben, amikor ők beléptek a szakmába, mi topon voltunk. Útban voltunk nekik, el akartak minket takarítani. De most már a döglött oroszlánt rugdossák. Ez azt mutatja, hogy egyrészt ők nem tisztességes versenyt akarnak, másfelől pedig a pénz az úr. Egy igényes egész estés rajzfilm költsége nyolcszázmillió forintnál kezdődik.
Pénzügyekről beszél, holott ön elsősorban alkotó ember. A Nemzeti Kulturális Alap élén hogyan tudja összeegyeztetni a művészi munkát a menedzseléssel?
– Nem gond. Ez nem is kifejezetten menedzselés, én inkább kultúrpolitikusnak lennék nevezhető. A pénzt nem nekem kell megtalálni, az NKA-nak van igazgatósága, ami minden bürokratikus dolgot intéz. Nekem kicsit sajtószóvivőnek kell lennem, bemutatni a szervezetet, lobbizni a minisztériumban, hogy olyan irányba menjen a dolog, amerre mennie kell, illetve ki kell találnom a dolgokat. Ez tőlem egyáltalán nem idegen, hiszen a kitalálás alkotás.
Jankovics Marcell
Animációsfilm-rendező, író, Kossuth-díjas érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1941. október 21-én született Budapesten. 1960-ban a Pannónia Filmvállalatnál kezdett dolgozni fázisrajzolóként. 1965-ben kinevezték rendezőnek, majd három évig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a nagy sikerű Gusztáv rajzfilmsorozatot. 1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték. Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Aranypálma-díját. Az akkori kultúrpolitikára jellemzően Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. 1998–2002 között a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának elnökségi tagja, idén ismét az NKA elnöke lett.
Legismertebb művei: Gusztáv, a társas lény (1965), Sisyphus (1975), Magyar népmesék sorozat (1977), Küzdők (1977), Fehérlófia (1982). Magyar népmesék sorozat (1977), Küzdők (1977), Fehérlófia (1982).
|
