|
ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS
Újabb szakaszba lépett az építkezés az EMNT-ben
Duna TV, 2010. július 8.
Újabb szakaszba lépett az építkezés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban. A regionális szervezetek megalakulása után az utóbbi hónapokban több szakmai testület, szakbizottság alakult. Ezek céljairól, feladatairól beszél Toró T. Tibor ügyvezető elnök Lehőcz Lászlónak.
„Elsődleges feladata ezeknek a bizottságoknak, hogy fogalmazzák meg a szakpolitikákat, amelyeket egyelőre a politikai szereplőknek kíván felajánlani az EMNT, akiknek a parlamentben és az önkormányzatokban döntéseket kell hozniuk" – fogalmazott Toró.
ROMÁNIA
Ki megy, ki marad? – Megfelezi az államtitkárok és alprefektusok számát a Boc-kormány
Új Magyar Szó, 2010. július 9. – CS. P. T., M. Á. Zs.
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, tárcánként csak két-két államtitkár maradhat, csak a belügy, a külügy és a pénzügy kivétel, ahol háromra maximálják az államtitkárok számát.
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a jelenlegi ötven államtitkár közül csak harminckettő maradhat meg. A minisztériumok többsége ezentúl legfeljebb csak két államtitkárt foglalkoztathat, kivétel a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium, ahol három államtitkár maradhat.
A kormány döntése értelmében a jövő héttől az alprefektusok száma is megfeleződik, miután valamennyi megyében a jelenlegi két alprefektus helyett csak egy marad hivatalában. A központi államapparátust érintő takarékossági intézkedéseket azt követően hozta meg a kormány, hogy 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket.
Arányos veszteség
Azt még nem tudni, milyen mértékben érinti az államtitkárok és alprefektusok számának csökkentése az RMDSZ-es tisztségviselőket. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető kérdésünkre elmondta: a jövő heti kormányülésen születik döntés arról, kiktől kell majd megválni, ezt megelőzően azonban a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács egyeztet személyi kérdésekben.
„Bárhogyan is lesz, legfeljebb koalíciós súlyunk arányában veszíthetünk el tisztségviselőket. Így mondjuk minden öt PD-L államtitkárral együtt egy RMDSZ-es is távozhat. Ám nem szeretnék a kormányzati partnereinkkel történő egyeztetések előtt jóslatokba bocsátkozni" – mondta a politikus, aki a koalíciós tanácsnak is tagja.
Olosz tájékoztatása szerint az államtitkárok esetében a miniszterek, az alprefektusok esetében a belügyminiszter terjeszti elő az elbocsátandó személyek listáját. Ezekről a nevekről egyeztetnek előbb a koalícióban, majd döntenek a kormányülésen.
Jelenleg az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar).
Leépítésekre készülnek a minisztériumokban is
Három minisztérium is közzétette már, hogy milyen leépítéseket tervez. A Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca 1621 tisztséget szüntet meg, ezeknek több mint fele jelenleg betöltetlen. A leépítések nyomán 7,7 millió lejt takarítanak meg az államkasszának. Jelenleg az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézményekben 9 920 tisztséget tartanak számon.
Sokkal nagyobb „árat" fizet az oktatásügyi minisztérium, ugyanis Daniel Funeriu tárcavezető szerint a szeptembertől megszüntetendő tizenötezer tisztség közül jelenleg tízezer betöltött állás, tehát az azokat elfoglaló munkatársakat elbocsátják. Hozzátette: a kinevezett tanárok nincsenek veszélyben, ők továbbra is a rendszerben maradnak.
A munkaügyi minisztérium esetében máris döntött a kormány: 2529 állást szüntettek meg, ami a tárca alárendeltségébe tartozó személyi állomány 19 százalékát és a fizetési keret 25 százalékát teszi ki.
Băsescu: Frunda a acţionat împotriva interesului naţional. Raportul nostru pe justiţie va fi mai prost ca al Bulgariei
REALITATEA.NET, 2010. JÚLIUS 9.
Preşedintele l-a acuzat pe senatorul UDMR Frunda Gyorgy că a acţionat contra intereselor României, fiind promotorul modificării Legii ANI într-o formă în care Agenţia nu mai are prea multe atribuţii.
"O spun responsabil: domnul Frunda a avut o poziţie împotriva intereselor României în cazul Legii ANI. Şi nu pentru că este ungur. Ci pentru că are probabil ceva de ascuns. El a înţeles care este efectul nefuncţionării ANI. Interesele personale şi ale unui grup din jurul său l-au făcut să pună interesele personale deasupra celor ale României. Nimeni nu e şef în Coaliţie, sunt parteneri egali, nu poţi să obligi un partid să aibă o atitudine sau alta. Repet nu pentru că este ungur, sunt oameni extrem de loiali României", a declarat joi seara, la TVR, preşedintele Traian Băsescu.
Acesta a spus că România s-a decredibilizat profund, dar că nu mai are ce face: trebuie să promulge Legea ANI. Şi nu a avut niciun reproş la adresa pedeliştilor care au votat şi ei pentru forma mutilată a Legii, la Senat: "Există riscul să fim decuplaţi de Bulgaria, raportul
României va fi mai rău decât cel al Bulgariei. Eu ştiu că senatorii PDL au fost la vot, dar a lipsit unul din partenerii de coaliţie. Nu UNPR. Dimpotrivă, UNPR a fost un susţinător. Nu mai pot întoarce legea. România s-a compromis din punct de vedere al credibilităţii. Mai ales că Legea anulează acum toată munca
de până acum a Agenţiei. Noile atribuţiuni ale Agenţiei acoperă trecutul, că rapoartele anterioare au fost neconstituţionale. România este decredibilizată profund".
Kihirdethető az ANI-törvény
Új Magyar Szó, 2010. július 9.
Sikertelennek bizonyult a demokrata-liberálisok azon próbálkozása, hogy visszarendeljék az alsóházba az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt, ugyanis az ellenzéki honatyák bojkottálták a Roberta Anastase képviselőházi elnök által tegnapra összehívott házbizottsági ülést. Így a házelnök kénytelen-kelletlen bejelentette: átküldi a jogszabályt Traian Băsescu államfőnek aláírásra.
Sikertelennek bizonyult a demokrata-liberálisok azon próbálkozása, hogy visszarendeljék az alsóházba az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt, ugyanis az ellenzéki honatyák bojkottálták a Roberta Anastase képviselőházi elnök által tegnapra összehívott házbizottsági ülést. Így a házelnök kénytelen-kelletlen bejelentette: átküldi a jogszabályt Traian Băsescu államfőnek aláírásra.
Mint ismeretes, a törvényt a múlt héten fogadta el a szenátus, olyan módosításokkal, amelyek az intézmény vezetői és a hazai civil szervezetek szerint jelentősen gyengíti az ANI hatáskörét.
Korábban emiatt az államfő is visszaküldte a parlamentnek a törvényt felülvizsgálatra, ám Traian Băsescu összesen hat javaslatából csupán kettőt szavaztak meg a honatyák. Így nem került be a cikkely, amely lehetővé teszi a köztisztségviselők vagyoni helyzetét vizsgáló, bírákból és ügyészekből álló bizottságok megalakítását a táblabíróságokon.
Szakértők szerint éppen ez a – hiányzó – paragrafus biztosíthatná azt, hogy az ANI ne csak a vagyonnyilatkozatok egyszerű „raktárnoka" legyen. Ez a cikkely a képviselőházi vitán került be a törvénybe, a szenátorok törölték – Frunda György javaslatára – a jogszabályból.
Daniel Buda, az alsóház jogi bizottságának elnöke szerint e paragrafus esetében a képviselőház a döntő ház. A politikus ezért az alkotmány 75. cikkelyére hivatkozva azt kérte, hogy a törvény kerüljön vissza a képviselőkhöz, amiről tegnap az ellenzékiek távolmaradása miatt még csak vitázni sem lehetett.
A Kolozs megyei PD-L-s honatya szerint az alkotmány kimondja: „abban az esetben, ha az először megkeresett ház olyan rendelkezést fogadott el, amely a saját döntési hatáskörébe tartozik, a rendelkezést véglegesen elfogadják, ha a második ház is egyetért azzal; ellenkező esetben, csak a szóban forgó rendelkezés miatt, a törvény visszakerül az először megkeresett házhoz, amely sürgősségi eljárással véglegesen dönt."
Valeriu Zgonea, az alsóház PSD-s titkára azzal magyarázta távolmaradását a házbizottsági ülésről, hogy azt szabályzatellenesen hívta össze Anastase.
Frunda György álljon le!
Román civil szervezetek felhívása
Háromszék, 2010. július 9.
A romániai civil társadalom egyes intézményeinek ― Román Akadémiai Társaság, Freedom House Romania, Közpolitikai Intézet, Román Európai Politikai Központ, Active Watch Sajtó¬figyelő Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd Csoport, Független Sajtó Központ, Temesvár Társaság, Advocacy Képviseleti Akadémia ― szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében sajná¬lattal veszik tudomásul, hogy az RMDSZ markáns politikusai — elsősorban Frunda György szenátor — az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a korrupció ellen tevékenykedők munkáját.
Így történt ez a közelmúltban is. Az ANI-törvény vitája közben épp Frunda György szenátor javasolta a legdurvább módosításokat. Tulajdonképpen neki tudható be a feddhetetlenségi ügynökség ,,lefejezése", mivel az ő javaslata alapján került ki a törvényből a tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrző passzus. Ugyanakkor az ülésvezető Frunda arrogáns stílusával megakadályozta, hogy mások is elmondhassák véleményüket a tervezetről. Lehetetlenné tette, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki, ahol azok a szenátorok is elmondhatták volna a véleményüket, akik más nézőpontot képviseltek. Emiatt sokan úgy hozták meg döntésüket, hogy nem ismerték alaposan a megszavazott jogszabályt. A jelenlegi gazdasági válság közepette úgy gondoljuk, Frunda György szenátor és mindazok cselekedete, akik vele együtt megszavazták ezt a törvényt a szenátus jogi bizottságában, sértő és megalázó a lakosságra nézve, melytől elvárják, hogy áldozatot hozzon, miközben ők a minimá¬lis átláthatóságot vagy felelősséget sem vállalják.
Felkérjük a romániai magyar közösséget, hogy ne küldjön több ,,Frunda Györgyöt" a parlamentbe, és gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re! Emlékeztesse választott vezetőit arra, hogy a szövetség alakulásakor milyen célokat fogalmaztak meg a haladás szellemé¬ben, a reformok jegyében!
Csíksomlyóra hívja a pápát a Román Ortodox Egyház
Rador.ro, 2010. július 9.
Daniel pátriárka a Román Ortodox Egyháztól meghívó levélben fogja XVI. Benedek pápát az országba invitálni.
A Román Ortodox Egyház vallásos zsinata a napokban összeült Bukarestben, és beleegyezését adta a pápa Romániába való meghívására.
A pápát mindez-idáig Traian Băsescu elnök, és a Román Katolikus Egyház hívta meg, de egy ilyen látogatáshoz szükség van egy meghívóra a Román Ortodox Egyház részéről is, amely az országban a többségi vallást képviseli.
A pápa 2012-ben jönne Romániába, Pünkösd alkalmából, hogy a csíksomlyói katolikus zarándoklaton is részt vegyen – jelezték bizonyos források a Romániai Pátriárhiától. De a látogatás dátumát a Vatikánnal és a romániai hatóságokkal való közös megegyezés alapján jelölik ki.
Dániel pátriárka elmondása szerint a pápa Romániába való meghívása egy hálaadó gesztus. „Ez a pátriárkák kívánsága, de egyben hálája is, amelyet szeretnénk XVI. Benedek pápának közvetíteni, mert nagyon sok segítséget nyújt a a romániai és az itáliai ortodox közösségeknek. Olaszországban több mint egymillió ortodox román él. Több mint 120 parókiánk van, és ezekből a legtöbben ideiglenesen katolikus templomban tartják az ortodox szertartásokat. De nálunk európaiaknál, az olaszok és románok között az ideiglenesség még eltart egy darabig."
ERDÉLY
Tőkés, Markó, Szőcs Géza, Hobo: a szabadegyetem első fele
Transindex, 2010. július 9.
A szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk.
A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket.
A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is.
Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával.
A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire.
A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség.
Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest).
Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz.
Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után.
MPP-elnökségi és ÖKT-ülés
Közlemény
Népújság, 2010. július 9.
Az MPP Maros megyei szervezete ma tartja soros elnökségi ülését, ezt követően az Önkormányzati Konzultatív Tanács ülésére kerül sor.
A napirenden többek közt egy határozattervezet elfogadása is szerepel, melynek értelmében a párt megyei vezetőinek átvilágítása tárgyában határoznak. A megyei szervezet elfogadja a Magyar Polgári Párt Marosvásárhelyi Szervezete a helyi elnökségi gyűlésén hozott határozatát, az MPP marosvásárhelyi tagjainak, a Kommunista Állambiztonság Irattárát Vizsgáló Bizottság által történő átvilágítása tárgyában. Ugyanakkor ezt kiterjeszti a megyei szervezet vezetőire is. Ennek értelmében az 1999. évi 187-es sz. törvény 2. szakasza (a-z) bekezdéseiben foglaltak alapján a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezete helyi elnöksége kérheti a párton belüli és kívüli közméltósági tisztségekbe vagy közalkalmazotti tisztségekbe jelölt tagjainak átvilágítását, az ún. lusztráció elvégzését – tájékoztatott László György, a párt elnöke.
Az ÖKT ülésén megválasztásra kerül a testület elnöksége és a működéssel kapcsolatos prioritásokról, teendőkről határoznak az önkormányzati tisztségviselők.
Elmarad a szakszervezeti tüntetés az SZKT alkalmával
Krónika, 2010. július 9.
Elmarad a Maros megyei szakszervezetek péntekre tervezett tiltakozó akciója a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt, ahol az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT) tartja ülését, miután Borbély László és Cseke Attila miniszterek jelezték: hajlandóak találkozni a szakszervezetek képviselőivel.
Călin Orlando Cociş, a CNSLR Frăţia szakszervezeti szövetség Maros megyei elnökének csütörtöki közleménye szerint Borbély László környezetvédelmi, illetve Cseke Attila egészségügyi miniszter pénteken 11 órakor, a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány székházában találkozik a szakszervezetek képviselőivel.
Cociş szerint a szakszervezetek kérésére létrejön a találkozó az RMDSZ-szes miniszterekkel, így a CNSLR Frăţia Maros megyei szervezete lemond arról, hogy az SZKT ülése idején tiltakozzon a Kultúrpalota előtt. A szakszervezeti vezető szerint a költségvetési megszorításokról kívánnak tárgyalni a miniszterekkel, többek között a közalkalmazotti bérek és a kórházi ágyak számának csökkentéséről.
Cociş azt nyilatkozta: a szakszervezetek szeretnék, ha a pénteki találkozó nyilvános lenne, és a sajtó is részt vehetne a tárgyalásokon, de – mint mondta – a megbeszélés szervezője az RMDSZ, és erről a szövetség dönt.
A CNSLR Frăţia eredetileg június 26-án tüntetett volna a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt, az SZKT akkorra tervezett ülését azonban július 9-re halasztották, mivel az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ütközőnek találta a megszorításokról szóló törvénycsomag bizonyos részeit, ennek nyomán pedig Emil Boc miniszterelnök azonnal kormányülést hívott össze.
KÁRPÁT-MEDENCE
Identitás, biznisz
Krónika, 2010. július 9. – Balogh Levente
Ha beigazolódik az a gyanú, hogy az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség irodahálózatán keresztül illetéktelenek – nem magyarok, esetleg ukrán bűnözők – is magyarigazolványhoz juthattak, akkor az nem csupán az etnobiznisz fogalmát értékeli újra, de az utóbbi idők egyik legnagyobb csalássorozatává is avathatja az ügyet.
A súlyos gyanú ellenére azonban nem árt az ártatlanság vélelmével élni a kivizsgálás hivatalos eredményének nyilvánosságra hozataláig. Hiszen meglehetősen képlékeny fogalomról, az identitásról van szó, így egyértelmű, és minden hiba lehetőségét kétségkívül kizáró kritériumrendszert tulajdonképpen nem is lehet kidolgozni. Az ugyanis mindig az egyén döntése, hogy milyen identitást vállal – ha valaki magyarul már nem tud, de bizonyíthatóan magyar származású, és magyarnak is vallja magát, nehéz kétségbe vonni az ehhez való jogát. Ha tehát a hivatalos népszámlálási adatokhoz képest többen igényelnek magyarigazolványt, az a szándékos csaláson kívül azt is jelentheti, hogy a remélt előnyök érdekében olyan, valóban magyar gyökerekkel rendelkező személyek is igényelték a dokumentumot, akik a népszámláláson még ukránnak vagy ruszinnak vallották magukat. Ha viszont valóban beigazolódik, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány által a Fidesz-barát KMKSZ helyett a kárpátaljai magyar ügyek teljhatalmú intézőjévé tett UMDSZ valóban visszaélt a ráruházott jogokkal, és esetleg anyagi ellenszolgáltatás fejében, üzletszerűen kereskedett a magyarigazolvánnyal, az már túllépi a politikai felelősség kérdését, és büntetőjogi eljárást is maga után kell vonnia. Nem szabad megengedni, hogy egy ilyen fiaskó árnyékolja be a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének remélhetőleg januártól beinduló gyakorlatát. Az UMDSZ-szel szemben fölmerült gyanú – még ha beigazolódására várni is kell – ismét csak rávilágít arra, milyen problémákat okozhat, ha egy szervezet hosszú időn keresztül monopóliumot gyakorolva, elszámoltatás nélkül viheti egy kisebbségi közösség ügyeit. Folyamatos ellenőrzés szükséges – felülről, a forrásokat biztosító illetékesek és alulról, a képviselt közösség részéről is. A fő kritériumnak pedig a pénzosztóhoz való feltétlen lojalitás helyett mindenkor a képviselt közösség iránti elkötelezttségnek és a feddhetetlenségnek kell lennie.
Tárcaközi bizottság a határon túli magyarságot érintő kérdések koordinálására
MTI, 2010. július 09.
Várhatóan évente kétszer ülésezik majd a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat koordináló tárcaközi bizottság, míg a szakértői apparátussal havonta tekintené át az aktuális kérdéseket nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna elmondta: a tárcaközi bizottság kedden a Parlamentben tartja előkészítő ülését. Közlése szerint az ülés megszervezésekor minden minisztert megkerestek, hogy delegálja a bizottságba a tárcánál a határon túli magyar témákért felelős államtitkárokat. A megbeszélésen így várhatóan 17 államtitkár és a tárcák szakértői apparátusa vesz majd részt.
Ezen az ülésen tekintik át a bizottság szervezeti felépítését, működési rendjét, és minden tárcától várják azokat az alapvető gondolatokat, amelyeket érvényesíteni szeretne a jövőben e területen - mondta. A tárcaközi bizottság megalakításához szükséges kormányrendelet egy-két héten belül megszülethet - jelezte.
Répás Zsuzsanna kiemelte: a kormánynak az az elképzelése, hogy a nemzetpolitikai szempontok, és a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód ne csak egy kis szegletében húzódjon meg az államigazgatásnak, hanem hassa át annak egészét. Legyen jelen minden tárca elképzelése, terve és koncepciója között ez a szempont is - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért szeretnék, ha minden minisztérium szervezeti és működési szabályzatában szerepelne a határon túli magyarságról való gondoskodás, mint feladat.
A helyettes államtitkár rámutatott: azért kell minden tárcánál szerepelnie a határon túli magyar ügynek, hogy építeni lehessen arra a szaktudásra, ami az adott minisztériumnál megjelenik. A nemzetpolitika minden területet érint, s így lehet az egyes tárcáknál a szakértelmet és tapasztalatot hasznosítani.
A nemzetpolitikai államtitkárságnak pedig az a feladata, hogy az információk begyűjtését és áramlását, valamint az együttműködést biztosítsa az egyes tárcák között.
SZLOVÁKIA ELTÖRLI FICO ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNYÉT
MTI, 2010. július 8.
Érvénytelenítené Szlovákia területén a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényt, de a leköszönő Fico-kormány által bevezetett retorziókat is visszavonatná Iveta Radicová, Szlovákia leendő kormányfője, aki a nemzetközi visszatetszést keltő szlovák nyelvtörvényből is több "értelmetlen" passzust kivenne.
A kijelölt szlovák miniszterelnök a HVG-nek adott interjúban elmondta: véleménye szerint a törvény mely Magyarországi állandó lakcím nélkül ad állampolgárságot, nemzetközi szerződéseket sért, de nem értenek egyet a Fico-kormány által a parlamenten keresztül vitt retorziókkal - mondta Iveta Radicová a HVG csütörtöki számában. "Elutasítjuk, hogy a polgárokat büntessék. Ehelyett azt javasoltuk, hogy a nemzetközi szerződéseket sértő magyar törvényt nyilvánítsuk érvénytelennek Szlovákia területén. A Fico-féle törvényt megszüntetjük" - mondja.
Az előző kormány által elfogadott és a magyar kormány által kifogásolt nyelvtörvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy módosítani kívánják azt is. Terveik szerint kikerülnek belőle az értelmetlen intézkedések, példaként említette a tankönyvekkel, a névhasználattal, a műemlékekkel kapcsolatos rendelkezéseket nyilatkozta.
Mint a Magyar Hírlap arról korábban beszámolt, miután a magyar Országgyűlés elfogadta a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt, Robert Fico volt szlovák miniszterelnök javaslatára a szlovák parlament villámgyorsan ellenlépéseket tett. A meghozott törvény értelmében, aki önként kéri egy másik állam állampolgárságát, az elveszíti a szlovákot.
Iveta Radicová vezetésével megalakult az új szlovák kormány
FN.hu-összeállítás, 2010. július 8.
A hárompárti jobbközép koalícióban a Híd-Most a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, de sikerült megszerezni az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettesi posztot is.
Csütörtökön délelőtt letették az esküt az új szlovák kormány miniszterei. A jobbközéphez sorolt koalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd párt hozza létre.
AZ MKP kiesése és Bugár Béla pártjának bekerülése új dimenziókat nyithat a szlovák-magyar együttműködésben. A Híd olyanokra talált, akik a mérsékelt szlovák szavazók szemében legitim módon jeleníthetik meg azokat a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, melyek eddig kizárólag magyar politikusok fellépéseihez voltak köthetőek s ezáltal az etnikai gettóba szorultak – fejtette ki A Híd szlovákjai címen az Új Szó című pozsonyi napilapban megjelent írásában Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző intézet vezető kutatója. Ilyen a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi pozícióba kerülő Rudolf Chmel, a hírek szerint a külügyi bizottság vezetésére kinézett Frantisek Sebej, a szlovák politikai elit egyik "lelkiismereteként" ismert Peter Zajac vagy éppen a civil aktivizmusát a parlamenti padsorokban is kamatoztatni tudó Ondrej Dostál.
Az elemző felhívja a figyelmet a Híd előtt álló kihívásokra és lehetséges buktatókra is. Hiábavaló lehet Bugárék politikai szándéka, egyes markáns szlovák politikusok együttműködése és a magyar és szlovák szavazók jelentős részének támogatása, ha a szlovák–magyar együttműködés projektjéhez nem találnak elegendő támogatást a többi párt képviselőinek körében. A Híd pozíciója ezért kétszeresen is nehéz: ha a párton és a koalíción belül a szlovák politikusok hozzáállása miatt nem sikerül a kisebbségi és különösen a magyar érdekek hatékony képviselete, bebizonyosodhat, hogy az MKP-nak volt igaza a konfrontatívabb tónus keresésekor - mutat rá a szerző.
Ha azonban sikerül kialakítani a párton belüli valódi multietnikus kooperációt, az lehetőséget nyújthat a parlamenten belüli hatékonyabb együttműködésre a koalíciós partnerekkel és az immár csaknem húsz éve megoldatlan kisebbségi kérdések kielégítő rendezésére is – fejtette ki.
Radicová - Szlovákia első női kormányfője - azután léphet hivatalba, hogy a Robert Fico vezette kormány benyújtja lemondását az új parlament csütörtöki megalakulása után. Az SDKU ugyan csak a második helyen végzett a Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) mögött a júniusi választáson, de szövetségeseivel együtt a 150 tagú parlamentben összesen 79 mandátum fölött rendelkezik.
Az új koalíciós kormánynak összesen 15 tagja lesz a miniszterelnökkel együtt. Az 1989-es rendszerváltás után ez lesz az első kormány Szlovákiában, amelynek nem lesz sem kommunista, sem volt kommunista a tagja. Az SDKU a kormányfői bársonyszéken kívül négy tárcát kap; szintén négy tárcát kap az SaS, s a párt adja a parlament elnökét is; a két kisebbik koalíciós tag - a KDH és a Híd - egyaránt három-három tárca birtokosa lesz.
Az SDKU kezében lesz a pénzügy, az oktatásügy, a külügy és az igazságügy; az SaS fogja vezetni a védelmi, a munkaügyi, a kulturális és a gazdasági tárcát. A KDH adja a belügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a közlekedési minisztert. A Híd a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, s övé lesz az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettesi poszt is.
EURÓPAI PARLAMENT
Korlátozzák a kisebbségi nyelvű közvetítést
Erdély.ma, 2010. július 8.
A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítése kapcsán a nemzeti kisebbségek nyelvén történő televíziós sugárzás korlátozásának problémája is felmerült az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának e heti ülésén – közölte csütörtökön Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport vezetője.
Az ülésen a dél-tiroli német csatorna (RAS) képviselői elmondták, hogy Olaszország egyetlen kisebbségi nyelven, németül sugárzó csatornája nem közvetítheti a világbajnokságot. A nemzetközi szövetség (FIFA) ugyanis csak az adott ország nemzeti csatornájának adott közvetítési jogokat.
Ugyanez a probléma merült fel Erdélyben is, ahol a Román Televízió kizárólagos jogára hivatkozva felfüggesztették az MTV1 sugárzását a meccsek idejére. Ennek eredményeként a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzó helyi adók nem közvetíthetik a mérkőzéseket, az anyaország csatornáit pedig a mérkőzések közvetítésének ideje alatt „felfüggesztik".
A dél-tiroli szakemberek arról is tájékoztatták a munkacsoport tagjait, hogy beadványban fordultak a FIFÁ-hoz, de azt a szervezet elutasította arra hivatkozva, hogy a műsorszolgáltatás jogait nem régiók, hanem államok szerint adják.
Paradox módon ugyanakkor a műholdon keresztül közvetítő német társaságok adásai – így például a ZDF és ARD – egész Európában foghatóak.
Fidesz.hu, 2010. július 7.
Támogatták Deutsch Tamás javaslatait az európai makrorégiókról elfogadott jelentésben Az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén nagy többséggel elfogadta Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő (Fidesz) módosító indítványait is tartalmazó, az európai makrorégiók jövőjéről szóló jelentést. A néppárti politikus javaslatai értelmében a tagállamokban indokolt esetben lehetővé kell tenni az operatív programok módosítását adott programozási időszakon belül annak érdekében, hogy az érintett térségekben a makrorégiós stratégiák céljaival összhangban az uniós fejlesztési források a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra.
Deutsch Tamás elfogadott javaslatai, a fenntartható fejlődés szellemében hangsúlyozzák a környezetvédelem érdekeinek erőteljes érvényesülését, valamint a környezetvédelmi, közlekedési és egyéb szempontok egyenrangú kezelését valamennyi makrorégió esetében. A helyi társadalom részvételének erősítése érdekében a fideszes EP-képviselő javasolta a helyi közösségek erőteljesebb bevonását az őket is érintő stratégiák kidolgozásába és végrehajtásába a helyi médiumokban is megjelenő konzultáció kiterjesztésével, továbbá az európai területi együttműködési társulások (ún. EGTC-k) kialakításával. A jelentés kapcsán Deutsch Tamás kiemelte: "stratégiai megközelítésre és hosszú távú tervezésre van szükség a makrorégiók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban elsőrendű fontosságú annak megfogalmazása, hogy a formálódó makrorégiók milyen jövőképet, milyen stratégiai fejlesztésekkel kívánnak megvalósítani".
Háttér:
Az ún. európai makrorégiók a formálódó uniós koncepció szerint olyan térségeket jelentenek, amelyeket azonos földrajzi területen közös fejlesztési célok köré szerveznek. Magyarország szempontjából jelenleg ilyen kiemelt fontosságú kezdeményezés a Duna-menti együttműködés létrehozása, amelyről a közelmúltban fogadott el támogató határozatot az Európai Parlament. Az erre vonatkozó átfogó, tíz európai országot magába foglaló fejlesztési programot, az ún. Duna-stratégiát az idei esztendő során dolgozzák ki az Unió intézményeiben és a tervek szerint a 2011. évi magyar soros EU elnökség idején nyeri el végleges formáját a kezdeményezés.
EURÓPAI UNIÓ
Strasbourg: az igazság fellegvára
Új Magyar Szó, 2010. július 9. – B. T.
A román állampolgárok által elindított tulajdonperek nagy száma idén júniusban arra késztette az Európai Emberjogi Bíróságot, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse az ilyenfajta eseteket előidéző strukturális problémák megoldásához.
Azt követően, hogy Románia 1994-ben aláírta az emberi jogok védelmében megfogalmazott európai konvenciót, több ezer román állampolgár fordult panaszával a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz (ECHR). Olyan személyekről van szó, akik Romániában hiába járták végig az igazságszolgáltatás kálváriáját, igazuknak nem tudtak érvényt szerezni.
Statisztikák
De a bíróságot más országból is tömegesen keresték meg a panaszosok, tavaly a megoldásra váró ügycsomók száma megközelítette a 118 ezret. Az ügyfelek számát tekintve Románia 9750 dossziéval a negyedik helyen áll Oroszország, Törökország és Ukrajna után, a panaszosok lakossági részaránya tekintetében azonban listavezető.
Ma már több tucatra rúg azoknak az ítéleteknek a száma, amelyekben az emberjogi bíróság elmarasztalta és kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. Az ECHR azonban nagyon szigorúan megszűri a panaszokat, azok 97 százalékát vagy megalapozatlannak, vagy nem a testület hatáskörébe tartozónak ítélte meg. Tavaly például a román állampolgárok által benyújtott 4247 panasz közül mindössze 153 esetben állapított meg jogsértést.
A román államot elmarasztaló ítéletek negyven százaléka – 91 határozat – a tulajdonjog megsértése, 36 százaléka – 72 döntés – pedig a méltányos romániai perlefolytatás hiánya miatt született meg. Jelenleg több mint ezer, Romániából érkezett tulajdonjogi dosszié vár megoldásra az emberjogi bíróságnál.
Az ECHR a román államot egyébként 1994 és 2009 között összesen 36 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte. A Bukarest által elveszített perek száma 2007 után rohamosan megnőtt, 2007-ig az államot ugyanis csupán 4,5 millió eurónyi kártalanításra ítélték Strasbourgban.
A bíróság döntései nem egy esetben gyökeresen megváltoztatták a romániai jogszabályok egy-egy kitételét, így például az előzetes letartóztatással, a telefonlehallgatással, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezéseket.
„Történelmi perek"
Az egyik ilyen – a román igazságszolgáltatás által egyenesen történelminek tartott – pert Alexandru Pantea indította a román állam ellen. A volt kommunista ügyészt a letartóztatási mandátum lejárta után sem engedték szabadon, őrizetbe vétele után csak négy hónappal állhatott bíróság elé, fogvatartása idején a börtönőrök szeme láttára bántalmazták cellatársai – ráadásul köztörvényes elítéltek.
A strasbourgi fórum a felperesnek adott igazat és 46 ezer eurós kártérítésre ítélte a román államot, miután jogtalannak mondta ki az előzetes letartóztatást, tekintve, hogy azt az ügyész és nem a bíró rendelte el. Két héttel a per után a román hatóságok ilyen értelemben voltak kénytelenek módosítani a büntetőeljárási törvénykönyv idevágó rendelkezéseit.
Ugyancsak történelmi jelentőségűnek mondható a Dumitru Popescu-ügycsomóban hozott ítélet is: a Cigaretta II. dosszié egyik vádlottjaként Popescunak sikerült bebizonyítania, hogy a titkosszolgálatok illegálisan hallgatták le telefonját.
Az ECHR kimutatta, hogy a romániai nemzetbiztonsági törvény lehallgatást szabályozó cikkelyei nem felelnek meg az európai emberjogi konvenció normáinak, mivel lehetővé teszik, hogy az ügyész, bírói ellenőrzés nélkül rendelje el a lehallgatást, ráadásul az ügycsomóban nem tüntették fel azokat a bizonyítékokat sem, amelyek megindokolták volna az intézkedést. Ezt követően a bukaresti illetékesek változtattak a vonatkozó román törvényen, és jelenleg Romániában is csak bírói meghatalmazással lehet lehallgatást elrendelni.
Amint a román kormány ECHR mellé kirendelt ügynöke, Răzvan Horaţiu Radu fogalmazott: a strasbourgi testület kiváló partnere volt Romániának az igazságszolgáltatási reformok tekintetében.
Tulajdonjogi panaszáradat
Bukarest és az ECHR viszonya azonban korántsem volt teljesen felhőtlen. Románia és az emberjogi bíróság kapcsolatait nagymértékben beárnyékolta a legfelsőbb bíróság 1995 februárjában hozott ítélete, amellyel törvénytelennek mondta ki az alsóbb szintű igazságszolgáltatási szervek mindazon döntéseit, amelyekkel visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak az elkobzott ingatlanokat.
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai nyomás egyértelmű volt, hiszen Ion Iliescu államfő röviddel azelőtt kifogásolta elhíresült szatmárnémeti beszédében az államosított házak visszaadását. Nem sokkal a legfelsőbb bíróság határozata után Iliescu aláírta a bérlőket védő 112-es számú törvényt. Mindennek nyomán az érintett tulajdonosok valóságos panaszáradattal lepték el a strasbourgi testületet, a román állam pedig az évek során több millió eurót volt kénytelen fizetni a pert megnyerő károsultaknak.
A tulajdonperek hatalmas száma idén júniusban arra késztette az ECHR-t, hogy irányadó eljárást dolgozzon ki a kérdésben. Ennek célja az, hogy a beperelt állam hatóságait hozzásegítse a hasonló ügyeket előidéző strukturális problémák megoldásához. A bíróság több mint ötven éves történetében ez a második eset, amikor a testület irányadó eljárásra kényszerül, a módszert első ízben 2004-ben, egy lengyel állam elleni tulajdonjogi per esetében alkalmazta.
Célegyenesben az Európai Külügyi Szolgálat
Új Magyar Szó, 2010. július 9. – Gy. Z.
Igencsak kell igyekeznie Catherine Ashtonnak, az Európai Unió külügyi főképviselőjének, ha az év végén meg kívánja kezdeni az Európai Külügyi Szolgálat működését.
Az EU új útjait, felépítését megszabó Lisszaboni Szerződés tavaly december 1-jén lépett érvénybe, és alig telik el egy év, máris színre lépnek az Európai Külügyi Szolgálat első hivatalnokai, diplomatái. Ismerve a brüsszeli malmok lassú őrlését, azt lehet mondani, hogy káprázatos a siker; máskor a döntéstől a megvalósulásig esztendők sorát is magunk mögött hagyjuk.
„Életfogytig" diplomaták
Igaz, a döntést hosszú vajúdás előzte meg, és miután három hete az állam- és kormányfők már aláírták a szolgálat létrehozásáról szóló dokumentumot, Strasbourgban most szerdán és csütörtökön az Európai Parlament (EP) képviselői is lefolytatták a szolgálatról szóló parlamenti jelentés vitáját.
A képviselők a működéssel kapcsolatos kompromisszumot megfelelő kiindulópontnak tekintik ahhoz, hogy a külpolitikában is érvényesüljenek a közösségi módszerek, továbbá a parlament megfelelő politikai és költségvetési ráhatással legyen a szolgálatra.
A szép szavak szintjén mindez valóban örvendetes, ám sok nyitott kérdésre, pontosabban jogosan megfogalmazott igényre – úgy tűnik – nincs válasz. Főként a 2004 óta felvett új tagországok, közülük is többnyire az egykori szocialista tábor államai kifogásolják, hogy máris tudni lehet: a létesítendő közös szolgálatba túlnyomórészt a régi tagok delegálhatnak vezető fizetésű csúcsdiplomatákat, akiknek a megbízatása gyakorlatilag „életfogytiglan", tehát korlátozott mértékben lesz lehetőség a helyükre lépni.
És akkor még nem is beszéltünk a küszöbön álló további bővítésről: Horvátországról, Izlandról, a Nyugat-Balkánról, amelynek leendő megfelelő képviselete elsőrendű érdeke a Közép- és Kelet-Európai térségnek.
A soros elnökség
Az első lépés a kidolgozott menetrend szerint december 1-jétől várható, és bár az EU „külügyminisztere", Lady Catherine Aston (úgy is, mint Upholland bárónője) a munkája során az EP-nek felelős, nem függetlenítheti magát a többszörös biztosítással működő unió egyik fontos intézményétől, a soros elnökségtől. Az ezt betöltő országnak meghatározó szerepe lehet az irányvonal megszabásában, márpedig januártól fél éven át Magyarországra, azt követően pedig Lengyelországra hárul ez a feladat.
Ezt tekintve értékelhető, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter a héten kötetlen munkavacsorán vett részt Brüsszelben; a közös asztalnál ült Cristian Diaconescu, a bukaresti diplomácia vezetője, továbbá a házigazda belga Steven Vanackere és brit, dán, francia, lengyel, máltai, svéd kollégáik. Megvitatták, hogy a létrejövő uniós külügyi szolgálatot milyen munkamódszerekkel kívánják közös külpolitikai tartalommal megtölteni.
Martonyi hangsúlyozta: a magyar fél fenntartja azt az igényét, hogy méltányos arányban kapjon szerepet, amikor megteremtik a szolgálatot. A témát az EP-ben is megemlítették néhányan – nem az egyenjogúság elvére, hanem főként a földrajzi egyensúlyra hivatkozva –, amire a külügyi főmegbízott azzal válaszolt: ebben a kérdésben is kéri az euroképviselők támogatását.
Nem – hanem
Miközben Strasbourgban a vegyes érzelmekkel viseltető tagországokat – mert ilyenek is szép számmal vannak – igyekezett megnyugtatni Lady Ashton, az EP három jelentéstevője, a néppárti német Elmar Brok, a liberális Guy Verhofstadt (egy időben a széteséstől fenyegetett Belgium miniszterelnöke), valamint a szocialista olasz Robert Gualtieri egyéb nézeteket ütköztetett.
Brok azt hangsúlyozta: a szolgálat lehetővé teszi majd az EU számára, hogy nem csupán közreműködője, hanem alkotója is legyen a nemzetközi folyamatoknak. „Nem EU-külpolitikát akarunk csinálni, hanem ellenőrizni akarjuk azt" – magyarázta.
Vele szemben Guy Verhofstadt kategorikusan fogalmazva fordult a bárónőhöz: „A szolgálat már létezik. Fejlessze hát a közösség egyik intézményévé! Mindeddig ugyanis csak ott értünk el sikereket, ahol a közösségi módszereket alkalmaztuk, mint például a belső piac megteremtésében." Roberto Gualtieri pedig elégedettségét fejezte ki, hogy bizonyos kérdésekben a szolgálat már szorosan kapcsolódik a kollégája által említett módszerekhez, miáltal az ellenőrzése demokratikussá válhat.
Brüsszeli megfigyelők egyébként a szolgálat legfőbb hibájaként azt róják fel, hogy többet foglalkozik elméleti kérdésekkel, a gyakorlat háttérbe szorul. Nem tudni semmit a leendő uniós nagykövet és a már működő képviseletvezetők viszonyrendszeréről. A diplomáciai kapcsolatokat tehát nem kiegészíti, nem az egyikkel a másikat pótolja, hanem egyszerűen megkettőzi.
Ilyenformában nem költségcsökkentő, hanem lényegesen azt megnövelő tényező anélkül, hogy egyszerűsítené a kapcsolatokat, az ügymenetet; magyarán: a bürokráciát dúsítja. És végül: egy-egy tagország különutas megnyilvánulása (amire mindig is akad példa: a szlovák nyelvtörvénytől a Macedóniával kapcsolatos görög álláspontig) nem emelni fogja az uniós nagykövet tekintélyét, hanem éppenséggel rombolni. Ezekről a kérdésekről Brüsszel mindig is hajlamos volt hallgatni.
|
