Sajtószemle 2011. január 12. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2011. január 12.

Sajtószemle 2011. január 12.

Médiafigyelő | 2011. január 12., szerda

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

Demokrácia Központ Kovásznán

Háromszék 2011. január 12. magyar_allampolgarsag

Nagy érdeklődés előzi meg a Demokrácia Központ megnyitását Kovásznán. Az orbaiszékieknek nagy előny, hogy a régióközpontban intézhetik a magyar állampolgárság megszerzésével, az iratcsomó összeállításával kapcsolatos dolgaikat.

Az avatóünnepségre csütörtökön, január 13-án este hat órakor kerül sor, péntektől fogadják az ügyfeleket. A kovásznai Demokrácia Központ a Ştefan cel Mare utca 77. szám alatt, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közelében található. Egy alkalmazott, Pete Beáta honosítási ügyintéző várja az érdeklődőket. Az iroda munkanapokon 9—17 óráig lesz nyitva, kivétel szerda, amikor 11—19 óráig várják az ügyfeleket — tudtuk meg Szabó Tünde orbaiszéki EMNT-elnöktől, a Demokrácia Központ igazgatójától.

ROMÁNIA

Hallani sem akarnak a paritásról

Szabadság, 2011. január 12.

Nem sikerült megállapodnia a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Jobbközép Szövetséggel (ACD). A felek között a fő akadályt a törvényhozási helyek elosztása jelenti, ugyanis a liberálisok és a konzervatívok egyelőre csak egyenlő partnerként hajlandók szövetkezni a szociáldemokratákkal, így paritásos mandátumelosztási rendszert kínáltak fel, amiről azonban a szociáldemokraták hallani sem akarnak.

A liberálisok és a szociáldemokraták tavaly már számtalanszor nekifutottak a szövetségkötésnek, de valamennyi kísérletük kudarcot vallott, hiszen nem sikerült megállapodniuk abban, hogy egy új ellenzéki együttműködési keretben kinek lesz a döntő szava. A liberálisok és a szociáldemokraták egyaránt ragaszkodtak a vezetői szerepkörhöz, így ahhoz, hogy ők jelöljenek miniszterelnököt és államelnököt is.

A Jobbközép Szövetség hétfői megalakulása után a szociáldemokraták ismét tárgyalóasztalhoz ültek az újonnan alakult, magát jobboldalinak valló tömörülés vezetőivel, de a tárgyalások ugyanazon a ponton rekedtek meg, ahol azelőtt is. A liberálisok és a konzervatívok a helyhatósági és a parlamenti választáson való közös szereplés tekintetében paritásos alapon történő mandátumelosztást javasoltak, de a PSD szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ők számítanak a legnagyobb ellenzéki pártnak, emellett a felmérések is megerősítik vezető pozíciójukat.

A hétfő délutáni tárgyalást tegnap újabb megbeszélés követte, amelynek elején Victor Ponta, a PSD elnöke elmondta: még nem állapodtak meg az együttműködésről, de annyiszor fognak találkozni egymással, ahányszor szükség lesz majd a közös nevezőre jutás érdekében. Ponta a jobbközép szövetségnek a paritásos jelöltállításra vonatkozó javaslata kapcsán kijelentette, hogy mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie, engednie kell ahhoz, hogy tető alá hozzák a megállapodást. A szociáldemokraták másik fontos kikötésük, hogy közös jelöltállítás esetén a felmérések döntsenek, melyik jelöltet küldik versenybe. Ponta szerint a PSD csak ezt hajlandó elfogadni például az államelnök-jelölés esetében, amennyiben létrejön a PSD és az ACD szövetsége.

RMDSZ: belharcok Krassó-Szörényben

Krónika, 2011. január 12.

Szűk másfél hónappal az RMDSZ kongresszusa előtt belharcok dúlnak a szövetség Krassó-Szörény megyei szervezetében. Bálint Mihály, a megyei szervezet elnöke már december végén bejelentette, a krassó-szörényiek Kelemen Hunort támogatják a februári elnökválasztáson, Rácz Virág Vilmától, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnökétől viszont megtudtuk: a megyei szövetségi tagok 90 százaléka több mint tíz hónapja kéri Bálint kizárását az RMDSZ-ből, mivel a legutóbbi, áprilisi megyei elnökválasztáson az alapszabály kijátszásával nyerte el a tisztséget.

Megtudtuk: a Krassó-Szörény megyei szövetség 105 tagja már több alkalommal is felhívta az RMDSZ ügyvezető elnökségének figyelmét arra, hogy Bálint Mihály „elvesztette a helyi magyar közösség bizalmát", mivel tavaly áprilisban közgyűlésen tűzte napirendre a tisztújítást annak ellenére, hogy az RMDSZ alapszabálya értelmében a megyei küldöttgyűlés számít a megyei szervezetek egyetlen határozatképes szervének.

A resicabányai szervezet képviselőitől tudtuk meg azt is, hogy az említett közgyűlésen felolvasott, választójoggal rendelkező tagok listájára 325 személy neve került fel, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a Krassó-Szörény megyei szervezet tagságának a létszáma nem haladta meg a 150-et. Mint később kiderült, Bálint Mihály a helyi szervezetek elnökei és tagsága tudomása nélkül, két héttel az említett gyűlés előtt 123 román nemzetiségű személyt vett fel az RMDSZ-be. „A közgyűlésen 244 személy jelent meg, Bálint Mihály 132 szavazattal megnyerte a választásokat, amiből 123 voksot az általa behozott román zsoldosok, többek közt a helyi PDL ifjúsági szervezetének tagjai biztosítottak" – nyilatkozta Rácz Virág Vilma.

A közgyűlést követően, 105 RMDSZ tag aláírásával április 19-én fellebbezést intéztek az RMDSZ ügyvezető elnökségéhez, melyben újabb tisztújítás kiírását kérték, ugyanakkor felhívták a testület figyelmét a Bálint Mihály megyei elnök által elkövetett szabálytalanságokra, etikai és jogi vétségre. „Azt reméltük, hogy a törvénytelenséget a szövetség keretében orvosolni tudjuk, ez sajnos nem történt meg az elmúlt 10 hónapban.

Az ügyet nem akartuk a sajtónyilvánosság elé tárni, nem akartunk botrányt, csupán arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a helyi magyarság akarata az, hogy újabb tisztújításra kerüljön sor, melynek következtében új vezetősége lehet a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-nek" – mondta Rácz Virág Vilma. Bálint Mihályt lapzártánkig nem tudtuk elérni.

Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, tisztában van a RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetében dúló vitákkal. „Azt javasoltam a helyi RMDSZ-nek korábban is, hogy tartsák be a szabályokat, az ügyvezető elnökség ugyanis jogi és etikai kérdésekben nem hozhat döntéseket.
Azok a helyi szövetségi tagok, akik kifogásolják a megyei elnökválasztás lebonyolításának törvényességét, a megyei szabályzat-felügyelő bizottsághoz kell hogy forduljanak – ez eddig nem történt meg –, melynek döntése alapján az országos szabályzat-felügyelő bizottság javasolhatja az újabb, rendkívüli tisztújító közgyűlés kiírását. Ugyanígy, etikai kérdésekben is a megyei etikai és fegyelmi bizottságnak kell döntést hoznia" – magyarázta Kovács Péter.

Bár a helyi román sajtó szerint a Krassó-Szörény megyei szervezet vitáját az RMDSZ csúcsvezetése azért nem kívánja megoldani, mert így Kelemen Hunor több támogatót tudhat maga mögött, Kovács Péter kérdésünkre leszögezte: az ügynek semmi köze a közelgő kongresszushoz. „Információim szerint a Krassó-Szörény megyei RMDSZ a kongresszusi küldöttek alig 1 százalékát adja, tehát egészen biztos, hogy a román sajtó enyhén szólva ferdít" – jegyezte meg az ügyvezető alelnök.

Kelemen Hunor újabb támogatói

A Fehér és Brassó megyei RMDSZ-szervezet is Kelemen Hunor kulturális minisztert támogatja a februári RMDSZ kongresszuson tartandó szövetségi elnökválasztáson.
Kelemen Hunor tegnap az Eckstein-Kovács Péter által kezdeményezett, az RMDSZ belső választásain érvényes etikai kódex megalkotásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, késeinek találja ellenfele felvetését, aki már két hónapja kampányol, és mostanáig nem tartotta fontosnak az etikai kódex megalkotását.
Kelemen Hunor elmondta továbbá, amennyiben az RMDSZ elnökévé választják, tárgyalni fog Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, akit meg szeretne győzni arról, hogy egy újabb magyar párt létrehozása taktikai hiba lenne az EMNT részéről.

Belső bírálatok Crin Antonescuval szemben

Krónika, 2011. január 12. – Balogh Levente

Taktikai hibának nevezte Călin Popescu-Tăriceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, korábbi miniszterelnök, hogy pártja hétfőn egyenlő félként kezelve a Konzervatív Pártot (PC) írt alá szövetségi megállapodást az alig egyszázalékos népszerűséggel rendelkező nacionalista alakulattal.

Rámutatott: Crin Antonescu pártelnök a PNL alapszabályát is megsértette, mivel előzetesen a párt nem hatalmazta fel őt arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szövetségkötésről. Mint kifejtette, kérdéses a szövetség megkötésének haszna is, hiszen az ellenzék nem eléggé erős a törvényhozásban. Felrótta azt is, hogy a megállapodás nyomán csupán a PC jár jól, a PNL viszont nem, hiszen a konzervatívok a PNL támogatásával a közös frakció tagjaivá válhatnak, míg a liberálisok semmit sem kapnak.

Kifogásolta azt is, hogy a két, támogatottság szempontjából a legkevésbé sem egy kaliberű párt a megállapodást egyenlő félként írta alá. Úgy vélte, a PNL-nek önállóan, erős jobbközép arculatú pártként kellene folytatnia a politizálást.
Annak kapcsán, hogy a PNL–PC-tandemhez esetleg a Szociáldemokrata Párt (PSD) is csatlakozhat, elmondta: korai lenne még, meg kell várni, hogyan módosítja a kormányzó PDL a választási törvényt. A PNL–PC szövetség képviselői ugyanakkor tegnap délután megkezdték a tárgyalást az együttműködésről a PSD-vel, és Victor Ponta PSD-elnök szerint márciusra tető alá hozhatják a szövetséget. Bírálta a PNL–PC-szövetséget Adriana Săftoiu PNL-s képviselőnő is, szerinte ugyanis Antonescunak, aki most a szekus besúgó Dan Voiculescu alapította PC-vel kötött szövetséget, bocsánatot kellene kérnie Mona Muscă volt művelődési minisztertől, amikor a pártból való kizárása mellett kardoskodott, miután kiderült: a miniszter együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel.

Baconschi: Románia korrekt elbírálást vár a schengeni csatlakozás ügyében

Krónika, 2011. január 12. –Balogh Levente

Korrekt bánásmódot kért tegnap Teodor Baconschi román külügyminiszter az ország schengeni csatlakozásának elbírálásakor, mivel – mint azt a bukaresti magyar nagykövetség által az uniós elnökség átvétele alkalmából megtartott konferencián kifejtette – az ország felelős módon viszonyul a célhoz, és jelentős energiát fektetett az EU külső határainak biztonságossá tételére.

Mint arról beszámoltunk, a nyilatkozat apropóját az adja, hogy néhány hete a német és a francia belügyminiszter levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben a márciusra tervezett román és a bolgár csatlakozás halasztását kérik a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött schengeni övezetbe. Indoklásul azt hozták fel, hogy a két országban nem sikerült felszámolni a korrupciót, nem ültették gyakorlatba az igazságügy reformját, és a határokat sem tették kellőképpen biztonságossá.

„Romániát korrekt módon kellene elbírálni, ugyanazon szabályok alapján, amelyek nyomán a korábban csatlakozott országokkal szemben is eljártak. Méltányos eljárást akarunk, és bízunk a magyar uniós elnökség további támogatásában" – fejtette ki Baconschi, aki korábban – a hivatalos román álláspontot hangoztatva – arra hivatkozott, hogy a schengeni csatlakozásnak csupán műszaki feltételei vannak, amelyeknek az ország maradéktalanul megfelelt.

Egyúttal fenyegetéseket fogalmazott meg, miszerint Románia egyoldalúan felmondhatja az igazságügyi reform nyomon követésére hivatott együttműködési és megfigyelési mechanizmust, és megakadályozza Horvátország EU-csatlakozását. Traian Băsescu államfő pedig azzal fenyegette meg Párizst és Berlint, hogy nem Románia fizeti ki a mintegy 300 millió eurós összeget a német–francia EADS-konszernnek, amely a határőrizet hatékonyságának növelését szolgáló informatikai rendszert szállította.

Baconschi tegnap ismét leszögezte: Románia készen áll a schengeni csatlakozásra. Kifejtette, nincs napirenden, hogy megkíséreljék elérni Románia és Bulgária különválasztását a csatlakozási folyamat tekintetében. Közölte, két nap múlva teszi közzé a feltételek teljesítését vizsgáló Sch-Eval bizottság a Romániára vonatkozó jelentést, amit meg kívánnak várni. Taglalta, Bukarest azt szeretné elérni, hogy a csatlakozási eljárásba ne keverjék bele a megfigyelési mechanizmust és a gazdasági kérdéseket, Franciaországgal és Németországgal pedig kétoldalú tárgyalásokon kívánják megtárgyalni a vitás ügyeket.

A rendezvényen Füzes Oszkár nagykövet elmondta, Magyarország tisztában van azzal, milyen nehézségekkel küzd Románia és Bulgária a schengeni csatlakozás terén, de mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a két ország felvételét. Reményét fejezte ki, hogy mindkét ország még a júliusig tartó magyar elnökség ideje alatt csatlakozhat. „A bővítéshez kapcsolódó bármely sikertelenség kudarc. De nem a magyar elnökség kudarca, és nem is Romániáé, hanem egész Európáé" – mutatott rá Füzes.

Az EU-ban nincs napirenden a kisebbségi ügy

Magyarország elsősorban nem a tagállamokban élő magyar közösségek érdekeinek képviseletére kívánja felhasználni soros elnöki tisztségét, mivel az Unió sajnos szinte alig foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével – hangoztatta tegnap Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet. Leszögezte: Budapest nem kívánja keverni a nemzeti törvénykezést az európai programokkal.
„Magyarország már több ízben is megkísérelte az Unióban napirendre vétetni a kisebbségek kérdését, de sajnos nem járt sikerrel, így az EU-nak ebben a témában kevés szerep jut" – mutatott rá. Leszögezte ugyanakkor: a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó többnyelvűség jelentette előnyöket hangsúlyozva mégiscsak foglalkoznak a kérdéssel. Rámutatott: olyan programokat is szervez a külképviselet munkatársainak, amelyek keretében meglátogathatják a magyarlakta vidékeket.

ERDÉLY

Faramuci döntés március 15-ről

Magyar Hírlap, 2011. január 12. – Kristály Lehel

Csak részben válhat hivatalos ünneppé a székelyföldi Háromszéken március 15. Több település önkormányzatának ez irányú határozatát érvénytelenítené György Ervin, Kovászna megye magyar származású prefektusa, a román kormány RMDSZ-es területi képviselője.

Ha nem vonják vissza a háromszéki önkormányzatok március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását, a prefektúra kénytelen lesz közigazgatási bíróságon érvényt szerezni igazának – jelentette be a hét elején György Ervin, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált kovásznai prefektus. Az elöljáró arra hivatkozott, hogy a törvény szerint hivatalos ünnepet csak a kormány határozhat meg, a települési tanácsok helyi ünnepekről dönthetnek. Úgy vélte, azok az önkormányzatok jártak el helyesen, amelyeknél a polgármester vagy a megyei tanácselnök a szakszervezet képviselőjével közösen módosította a kollektív munkaszerződést, és abban helyi jellegű hivatalos ünneppé, így szabadnappá nyilvánította március 15-ét. Túllépte azonban a hatáskörét az a helyi önkormányzat, amely határozatban nyilvánította március 15-ét hivatalos ünneppé.

Székelyföldön elsőként Kovászna megye tanácsa egyeztetett március 15. és november 1. munkaszüneti nappá nyilvánításáról a helyi szakszervezetekkel, majd a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is hasonlóképpen járt el. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere akkor kifejtette: reméli, ragadós lesz a példájuk, és a többi önkormányzat, közintézmény, valamint az iskolák és óvodák is átveszik ezt a rendszert, amely teljesen jogszerű, és így saját hatáskörben bővíthetik az államilag szavatolt munkaszüneti napokat. Ennek folyományaként a Magyar Polgári Párt tagjai valamennyi önkormányzathoz benyújtották a határozattervezetet, amelyhez több testület is csatlakozott. A Kovászna megyei önkormányzatban, amely decemberben nyilvánította munkaszüneti nappá a magyar nemzeti ünnepet, kisebb vita alakult ki, mert a román pártok képviselői jogi ellenvetéseket fogalmaztak meg a határozat ellen. Úgy vélték, erről a kérdésről csak a parlament dönthet.

Míg a háromszéki prefektus és a helyi politikusok közül többen vitatják a magyar nemzeti ünnep hivatalossá tételét, a lakosok egyértelműen igénylik azt. Sőt Hargita megyében nem is értik, mi történik a székely testvérmegyében. „Mi 1990 óta minden évben méltóképpen megünnepeltük március 15-ét, hisz ez jelentős ünnepe a magyarságnak, és ez ezután sem fog változni. Nem tudok olyan kormányzati lépést elképzelni, amely megakadályozhatná ezt" – jelentette ki Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere. Véleménye szerint Székelyföldön különösen nagy jelentősége van annak, hogy március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsák Romániában, de úgy gondolja: a legfontosabb, hogy a szívekben legyen ünnep az ünnep.

Hasonlóan vélekedik Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke is, aki szerint az általa vezetett testület már megtette a szükséges lépéseket azért, hogy munkatársai „szabadon", azaz szabad nappal ünnepelhessenek. György Ervin egyébként korábban arra hivatkozva, hogy a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő népszavazások megszervezését, megtámadta az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit is a közigazgatási bíróságon.

MAGYARORSZÁG

Jövő héten ülésezik a MÁÉRT három szakbizottsága

MTI, 20101 január 11.

– A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) négy újjáalakított szakbizottsága közül három – az oktatási, a külügyi és a gazdasági – jövő héten ülést tart – mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a tárcaközi bizottság keddi ülése után újságíróknak.

Répás Zsuzsanna elmondta, hogy még január folyamán összeül a Kárpát-medencei szórványbizottság, és ezt követően a nyugati diaszpórával foglalkozó testület is tanácskozik majd.
A bizottságok feladata a prioritások áttekintése lesz, amelyet aztán majd a magyar kormány munkájába becsatornáznak – mutatott rá a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna külön szólt a megváltozott és megújult nemzetpolitikai szemléletmódról. Mint kiemelte, az egyszerűsített honosítási eljáráshoz egy teljesen más szemlélettel viszonyulnak a magyar hivatalok és az egész magyar közigazgatás.
Ez volt a cél a kormányváltás után, hogy ez a fajta megváltozott nemzetpolitikai szemléletmód áthassa az egész közigazgatást – mondta Répás Zsuzsanna.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a honosítási eljárással kapcsolatban kérdésre válaszolva kiemelte: tudatosan alakították úgy a rendszert, hogy előjegyzést lehet benyújtani. Eddig minden gördülékenyen zajlik – jegyezte meg, hozzátéve: az előjegyzések sok helyen nyárig már beteltek. A hiánypótlási határidők is tarthatók – mondta, kiemelve, hogy a kérelem beadásától számított három hónap múlva az illető kezében lehet az állampolgárságot igazoló dokumentum.
Személyes találkozóra kétszer kerül sor, a kérelem beadásakor és az állampolgársági eskü letételekor.
További információkat az allampolgarsag.gov.hu címen találhatnak az érdeklődők.

„Szentháromság" dönt a támogatások sorsáról

Új Magyar Szó, 2011. január 12. – Cs. P. T.

Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásokat összefogó Bethlen Gábor Alap indulásáról tájékoztatta a testület tagjait.

A MÁÉRT szakbizottságainak éppen a Bethlen Alap által kezelt források szétosztásában leenne szerepük. Jövő heti ülésükön a testületek feladata – Répás Zsuzsanna tegnapi megfogalmazása szerint – a prioritások áttekintése lesz. A bizottságokat kormánypárti politikusok vezetik: az oktatási-kulturálist Hoffmann Rózsa, a gazdaságit Becsey Zsolt, a külügyit Németh Zsolt, a szórványt pedig Répás Zsuzsanna.

Határon túliak nélkül

Mint ismert, a Bethlen Alap a korábbi Szülőföld Alap jogutódja, és idén 13 milliárd forint felett rendelkezik. Tevékenységét egy múlt év végén sebtében elfogadott, január elsejétől életbe lépő törvény szabályozza. A jogszabály a „megváltozott nemzetpolitikai szemlélet" jegyében fogant. Kezdeményezői szerint jogelődjétől eltérően a Bethlen Alap egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes határon túliaknak szánt támogatást.

A Szülőföld Alaptól eltérően azonban a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős „szuperbizottság", melynek tagjai Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna. A vezető testület döntéseit kilencfős kollégium készíti elő, amelyből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit. A kollégium tagjait egyébként szintén a „szuperbizottság" nevezi ki.

„Túl bő csapat" a Szülőföldnél

Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól megtudtuk: a kilencfős kollégium csupán a Bethlen Alapot kezelő zrt. megalakulása után áll össze. „Nagyon bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt. A Szülőföld Alapnál túlságosan bő lére eresztett csapat dolgozott" – magyarázta lapunknak Ulicsák.

Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek.
A miniszteri biztos szerint a határon túli szervezetek a MÁÉRT szakbizottságai révén szólhatnak majd bele a támogatások odaítélésébe. Lapunk felvetette: a törvény értelmében a testületek az egyes szakterületekre vonatkozóan csak „elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak". „A szakbizottságok valóban nem dönthetnek az egyes pályázóknak szánt konkrét összegekről, ám azt javasolhatják, hogy mondjuk a szórvány számára 300 millió forintot ítéljünk meg összesen" – magyarázta a döntési mechanizmust felvetésünkre Ulicsák.

A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta. Szabó Vilmos szocialista politikus felszólalásában kifogásolta a kollégiumok számának csökkentését, azt, hogy egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, hanem a kollégium megbízatása is. „Gyanúnk szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont" – fogalmazott.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba nem kívánta bővebben kommentálni a Bethlen Alapról szóló törvényt és azt sem, hogy a határon túliakat kizárják közvetlen döntéshozatalból a támogatások megítélésekor. „Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom" – jelentette ki.

Kelemené Fehér és Brassó

Új Magyar Szó, 2011. január 12. –

Fehér megyében a két jelölt programjának meghallgatásával, Brassóban pedig hiányukban döntött úgy az RMDSZ megyei szervezete, hogy a februárban sorra kerülő tisztújító kongresszuson Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert támogatják a területi szervezet küldöttei. A Fehér megyei RMDSZ Nagyenyeden ülésező Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) lehetőséget biztosított mindkét jelölt számára, hogy ismertesse programját, majd titkos szavazással Kelemennek szavaztak bizalmat.

Az Eckstein-Kovács Péter által kezdeményezett, az RMDSZ belső választásain érvényes etikai kódex megalkotásával kapcsolatban Kelemen elmondta, elsősorban jóérzésre számít az ellenjelöltek részéről. Ugyanakkor késeinek találja Eckstein-Kovács felvetését, aki már két hónapja kampányol és mostanig nem tartotta fontosnak az etikai kódex megalkotását. Kelemen Hunor továbbá megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több jelölt megméretkezésére számíthatunk a szövetség tisztújító kongresszusán – mint mondta, az egészséges verseny jót tesz az RMDSZ-nek.

Brassóban tegnap közös sajtótájékoztatót tartott Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök és Kelemen Hunor, ahol az egy nappal korábban hozott MKT-döntést ismertették, majd az elnökjelölt vázolta programját. Kelemen az RMDSZ törvénykezési prioritásai között említette a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet parlamenti elfogadását. „A jogszabálytervezetet, kellő politikai akarattal, még az idei ülésszakban elfogadhatja a parlament, hiszen a nyilvános vita is megvolt már róla" – jelentette ki a miniszter.

Újságírói kérdésre a tárcavezető azt is hangsúlyozta, amennyiben a februári kongresszuson ő nyeri el a szövetségi elnöki tisztséget, felkéri Tőkés Lászlót arra, ne jegyeztessen be új pártot. „Számos együttműködési lehetőség van, így a magyar politikai képviseletnek nem kell földarabolódnia. Én ezeket a lehetőségeket fogom szorgalmazni Tőkés Lászlónak, hiszen az erdélyi magyarság esetében a kettő kevesebb, mint az egy" – tette hozzá Kelemen Hunor.

A jelölt fontosnak tekinti az RMDSZ kormányzati szerepvállalását a szövetség politikai programjának megvalósítása szempontjából, hozzátéve: jelen pillanatban az ellenzéki pártok nem igyekeznek átvenni a kormányzást, hiszen nem vállalnák azon népszerűtlen intézkedések felelősségét, amelyeket – a jelenlegi kormányhoz hasonlóan – nekik is meg kellett volna hozniuk.

Ellenzéki paktum 2016-ig

Új Magyar Szó, 2011. január 12. –

Legalább 2016-ig tartó együttműködési megállapodásról egyeztek meg tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD) valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Konzervatív Párt (PC) alkotta Jobbközép Szövetség (ACD) vezetői.
Még a tegnapi tárgyalások kezdete előtt vita robbant ki a PSD-ben arról, hogy mekkora engedményeket tegyenek az ACD-nek. Míg Victor Ponta pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az egyezség érdekében mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie, addig elődje, Mircea Geoană szenátusi elnök eleve kizárta, hogy a PSD és az ACD paritásos alapon osztozzon a parlamenti, illetve helyhatósági bejutó helyeken.

„Mind nekem, mind Crin Antonescunak engednünk kell, ha valóban együtt akarunk dolgozni. Egyelőre csak abban egyeztünk meg, hogy az ország érdekét szolgálná az együttműködésünk s máris vannak olyanok, akik arról beszélnek, hogy miért nem tudunk szövetségre lépni" – üzent az együttműködést ellenző elődjének Ponta.

A Hotnews hírportálnak adott interjúban a szociáldemokrata elnök leszögezte, amennyiben valóban sikerül megkötni a PSD-ACD-paktumot, és a felek úgy döntenek, hogy a 2014-es elnökválasztáson közös jelöltet indítanak, akkor azt a politikust kell támogatniuk, aki a legnagyobb népszerűségi mutatókkal rendelkezik. Hozzátette: Antonescunak semmiképpen sem vele kell majd megmérkőznie a jelöltségért, mert a következő elnökválasztásokon nem áll szándékában indulni. Mint ismeretes, a hét elején nyilvánosságra hozott Infopolitic-felmérés szerint a PSD a szavazatok 38, az ACD pedig 24 százalékára számíthat.

Sebastian Lăzăroiu államfői tanácsos szerint mind a PSD, mind a PNL veszít az együttműködéssel, számításai szerint az ellenzéki szuperstruktúra a szavazatok alig 40 százalékát kapná meg a következő választások alkalmával. Lăzăroiu blogbejegyzésben fogalmazta meg értetlenségét azzal kapcsolatban, hogy két olyan alakulat, amely együttesen a szavazatok 62 százalékát kapná, miért szövetkezik a 18 százalékra süllyedt Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ellen. Szerinte az ellenzékiek célja, hogy szétrobbantsák a jelenlegi kormánykoalíciót, egész alakulatokat vagy a kormányt támogató honatyákat szakítva le a kabinetet támogató többségből egy idei bizalmatlansági indítvány elfogadása érdekében.

Kelemen lebeszélné Tőkést a pártalapításról

Paprika Rádió, 2011. január 11.

Kelemen Hunor kulturális miniszter kedden Brassóban kijelentette, eddig 5 megyei RMDSZ-szervezet jelezte, hogy támogatja jelöltségét a szövetség elnöki tisztségébe. Az öt RMDSZ-szervezet között van a Brassó, Fehér és Hargita megyei is. Hozzátette, ha RMDSZ-elnökké választják, kérni fogja Markó Bélát, hogy mandátuma végéig maradjon meg a kormányfő-helyettesi tisztségben, Tőkés Lászlót pedig megpróbálja meggyőzni, hogy ne alakítson új pártot. Azt is elmondta, hogy megpróbálja javítani a kapcsolatokat Magyarországgal, és hogy nincs rá oka, hogy ne értsék meg egymást a Fidesszel és Orbán Viktor miniszterelnökkel.

„Úgy gondolom, semmi okunk nincs rá, hogy ne értsük meg egymást Magyarországgal. Orbán Viktorral ugyanahhoz a politikusgenerációhoz tartozunk. Én sem vele, sem a körülötte levőkkel nem álltam soha konfliktusban. Az RMDSZ és a Fidesz közti kapcsolatokat újra kell gondolni és a helyes útra kell terelni. Én nyitott vagyok", mondta Kelemen Hunor. Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Tőkés László EP-képviselő létre kívánja hozni az Erdélyi Magyar Néppártot, Kelemen Hunor azt válaszolta, a kezdeményezést nem fenyegetésnek, hanem „taktikai hibának" tartja – tudósít a Mediafax.

„Ha engem választanak február 26-án elnöknek, találkozót kérek Tőkéstől, és megpróbálom meggyőzni, hogy mondjon le a pártalapításról, mivel én azt hiszem, lehet megoldásokat találni, és nincs értelme megosztani a választókat", tette hozzá a kulturális miniszter.

KÁRPÁT-MEDENCE

Öt nap alatt ötezer kérelem – Az idei népszámlálások valószínűleg kedvezőtlen eredményt hoznak a külhoni magyarok számára

Magyar Szó, 2011. január 12. – Mihájlovits Klára

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével ülésezett tegnap az Országgyűlésben a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság. A kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében létrehozott testület elnöke, a nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes a tanácskozás kezdetén kiemelte: a határon túli magyarság mind demográfiai, mind asszimilációs szempontból nehéz helyzetben van.

– A közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadunk majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehetőleg kedvezőtlen számok lesznek a magyarságot illetően. Ha meg akarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában, ami pedig a magyar állam alapvető küldetése, akkor ehhez nagyon erős impulzust kell adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban. Ez az erős impulzus az állampolgárság– emelte ki a nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes, megismételve korábbi álláspontját, miszerint egyféle magyar állampolgárság van.

A Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság zárt ajtók mögött lefolytatott értekezletét követően Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott sajtótájékoztatót. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Bizottság nagyra értékeli és üdvözli, hogy Traian Băsescu román elnök aláírta a tanügyi törvényt, amely az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából rendkívüli horderejű lépésnek minősül. „A tanácskozás alaphangulatát meghatározta az a tény, hogy a nemzetpolitikánk sikertörténet" – mondta Semjén, majd hozzátette: a Bizottság megvitatta az egyszerűsített honosítási eljárás első hetének tapasztalatait, s megállapította, hogy a kérelmek átvétele minden fennakadás nélkül folyik. „A legnagyobb érdeklődés Csíkszeredán, Kolozsváron, Szabadkán és Beregszászon van, de Buenos Airestől Párizson át Ausztráliáig mindenütt vannak jelentkezők" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Január első hetében mintegy ötezer kérelmet vettek át a nagykövetségeken, konzulátusokon, illetve a magyarországi polgármesteri hivatalokban, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal irodáiban. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy egyetlen panasz nem érkezett, egyetlen probléma nem merült fel, sehol nem volt fennakadás, a visszajelzések csak pozitívak" – emelte ki Semjén Zsolt az egyszerűsített honosítási eljárás első hetének értékelésekor. A KDNP elnöke ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az érdeklődők a www.allampolgarsag.gov.hu honlapon minden, az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos információt megtalálhatnak, s minden, a kérelmezéshez szükséges űrlapot letölthetnek.

– A határon túli magyarok támogatására létrejött Bethlen Gábor Alap elkezdte működését. Lényege a világos szabályozás és a szigorú elszámoltathatóság. Az Alap munkájához a Magyar Állandó Értekezlet adja a stratégiai útmutatást, majd a Máért szakbizottságai szakterületekre bontják, a költségvetési javaslatot a Bethlen Gábor Alapkezelő készíti el és egy háromtagú bizottság hozza meg a döntéseket – mondta Semjén. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a Máért döntésének megfelelően négy szakbizottság állt fel. Az oktatási-kulturális szakbizottság Hoffmann Rózsa államtitkár vezetésével dolgozik, a gazdasági szakbizottság tevékenységét Becsey Zsolt államtitkár irányítja, a külügyi szakbizottság élén Németh Zsolt államtitkár áll, a szórvánnyal foglalkozó szakbizottságot Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár felügyeli. A szórványszakbizottság két albizottságból: a Kárpát-medenceiből és a nyugati magyarság ügyeivel foglalkozóból áll.

Semjén Zsolt elmondása szerint az államközi vegyes bizottságok is megkezdték munkájukat, a tavasz folyamán értekezleteket is tartanak. Magyarország számára a két legfontosabb a szlovák–magyar és az ukrán–magyar vegyes bizottság munkája lesz – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna a sajtótájékoztatón kiemelte: a tárcaközi bizottság munkájában is tükröződött a nemzetpolitikával kapcsolatos, megváltozott szemléletmód.

– Az egész magyar közigazgatás más szemlélettel viszonyul a külhoni magyarokhoz. Az egyszerűsített honosítási eljárás alkalmazásával kapcsolatban mindenhonnan olyan visszajelzéseket kapunk, hogy az ügyintézők mindenütt megértőek, szeretetteljesek, odafordulóak, segítőkészek. Ez is volt a célunk a kormányváltáskor: az, hogy minden hivatal, minden tárca saját működése során odafigyeljen arra, hogy hogyan tudja a határon túli magyarság érdekeit, szempontjait becsatornázni a saját munkájába – mondta a helyettes államtitkár.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Objektív elemzést ígér Brüsszel a médiatörvényről

MTI, 2011. január 11.

Az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a magyar médiatörvény objektív, mélyreható elemzését abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós jognak - közölte kedden Brüsszelben, a témában tartott európai parlamenti (EP-) közmeghallgatáson Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos. Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója által szervezett rendezvényen elhangzott Konrád György író videoüzenete, majd Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja és Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos beszélt bírálóan a médiatörvényről.

Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója által szervezett rendezvényt a meghívó szerint az indokolta, hogy az új magyar médiatörvény súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából. Kroes elmondta: azért kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól, mert a törvény felveti az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel való összhang kérdését, valamint - általánosabb értelemben - a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak a kérdését.

A biztos kitért arra, hogy a szóban forgó irányelv az "eredetország elvének" alapján áll a más országokban működő médiavállalkozások szabályozása tekintetében, tehát abból indul ki, hogy a vállalkozásnak csak az "eredetországban" érvényes szabályokhoz kell igazodnia. A magyar médiatörvény ugyanakkor "úgy tűnik, hogy vonatkozik" a Magyarországon kívül alapított médiavállalkozásokra is, ami ellentmondana az uniós alapelvnek - mondta.

Az EU-biztos szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye "meglehetősen tág" fogalomnak látszik. "Nehéz kérdésnek" nevezte Kroes a médiahatóság függetlenségének kritériumát. "Teljes mértékben bízom abban, hogy Magyarország, mint demokratikus ország, meg fog tenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadságra vonatkozó európai értékek, valamint a vonatkozó EU-jogszabályok teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" - fogalmazott Neelie Kroes. Utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: kiigazítást tesznek majd, ha az Európai Bizottság jogi elemzése hiányosságokat talál. Ezt az elemzést gyorsan el fogják készíteni - mondta.

A közmeghallgatást megnyitó beszédében Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök egyebek közt azt emelte ki, hogy a törvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használva teszi lehetővé a bírságolást.

Ezután elhangzott Konrád György videóüzenete, amelyben az író úgy vélekedett, hogy a magyarországi viszonyok a demokrácia és a diktatúra közötti vegyes állapotot mutatnak. Konrád kétségbe vonta, hogy Magyarországon tavaly tavasszal "a szavazófülkékben lezajlott forradalom" lett volna, és a kormány azóta tanúsított magatartását puccsszerűnek minősítette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényt nem vitatták meg a média- és a kiadói szakmával.

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja szerint a magyar médiatörvényre csak részben igaz, hogy minden eleme benne van más európai országok jogrendszerében is. Ám amiről ez valóban elmondható, ott sem a legjobb gyakorlatokat ültették át, hanem éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá. Haraszti bírálta a média- és hírközlési hatóság vezetőjének 9 évre szóló "teljhatalmát", akinek szerinte "gyakorlatilag médiaügyi miniszteri" hatásköre van. Kifogásolta, hogy a törvény feladatokat szab a médiának a "közjó" szolgálatára hivatkozva. Szóvá tette, hogy a médiatanács összetétele "egyértelműen pártos", valamint hogy a törvény teljes mértékben "újraállamosítja" a közmédiát.

"Ez nem cenzúratörvény, hanem dermesztő hatásában öncenzúratörvény" - fogalmazott Haraszti Miklós, és hozzátette: a médiatörvény csupán a jéghegy csúcsa, a magyar kormány visszaél választási győzelmével, aláássa a független intézményeket, tavasszal pedig egyetlen párt - az összes többi párt ellenzésének dacára - alkotmányt fog adni Magyarországnak.

Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos bírálta, hogy a törvényt titokban készítették elő. Ő is kiemelte a médiahatóság kiterjedt hatalmát, valamint azt, hogy "központosítják a hírkészítést", "politikai kinevezetteket" helyezve a vezető beosztásokba.

Az előadások elhangzása után megnyitott vitában elsőként Schöpflin György fideszes EP-képviselő kapott szót, aki védelmébe vette a jogszabályt. Szerinte az ügy felveti a hatalom - a politikai hatalom és a médiahatalom kérdését -, és hangsúlyozta, hogy a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Az igazmondás ugyanakkor feladat, és ezt a területet "bizonyos mértékben" szabályozni kell - tette hozzá.

Schöpflin nevetségesnek minősítette a "putyinizálódás" vádját, és úgy vélekedett, hogy Európában kettős mérce érvényesül: a régi uniós tagokkal szemben elnézőbbek, mint az új demokráciákkal, és ez utóbbiak közt most éppen a magyarok vannak célkeresztben. Szerinte a magyarországi baloldal, amely tavaly vereséget szenvedett, most igyekszik hitelteleníteni a kormányzatot.

Az ülést vezető Renate Weber liberális EP-képviselő visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a média következetes magatartást tanúsít.
A közmeghallgatás kezdetén az EP magyar néppárti frakciója közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormány ismételt hivatalos kérése ellenére sem vehetett részt méltó módon a vitában. Mint Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője újságíróknak elmondta, a szervezők csak azt engedték volna, hogy a magyar kormányzat képviselője a nézőtéren legyen jelen. Ez a magyar kormány szerint lehetetlenné tette azt, hogy kifejtse álláspontját. Mindez "meglepő a liberális frakciótól" - mondta Polner.
A közmeghallgatáson több liberális EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a médiaszabadság ügye az európai alapértékek közé tartozik, és szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság - az unió legfőbb végrehajtó testülete - ennek szellemében lépjen fel.

Brüsszel gyors választ ígér

Új Magyar Szó, 2011. január 12. –

Az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a magyar médiatörvény objektív, mélyreható elemzését abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós jognak – közölte tegnap Brüsszelben, a témában tartott európai parlamenti közmeghallgatáson Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos.
A meghallgatásokat az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének EP-frakciója által szervezett rendezvényt a meghívó szerint az indokolta, hogy az új magyar médiatörvény súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából.
„Teljes mértékben bízom abban, hogy Magyarország, mint demokratikus ország, meg fog tenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadságra vonatkozó európai értékek, valamint a vonatkozó EU-jogszabályok teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" – fogalmazott Neelie Kroes. Utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: kiigazítást tesznek majd, ha az Európai Bizottság jogi elemzése hiányosságokat talál.

Füzes a médiatörvényről: nem vagyunk vakok!

„A magyar kormány álláspontja az, hogy a médiatörvény néven ismert jogszabálycsomag az európai joggyakorlat szellemének megfelelő módon született meg" – szögezte le lapunk kérdésére Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet tegnap tartott sajtóértekezletén.
A bukaresti magyar nagykövetség és az Európai Bizottság romániai képviselete által, a magyar EU-elnökség feladatainak bemutatására közösen szervezett rendezvényen Füzes kérdésünkre kifejtette, a magyar kormány – bár meggyőződése, hogy a médiatörvény tiszteletben tartja a sajtó- és véleményszabadság elveit –, „tudomásul vette, hogy a hazai és nemzetközi közvélemény egy része ezzel nem ért egyet", ezért kezelni igyekszik ezt a problémát.
„Nem vagyunk vakok" – fogalmazott Füzes Oszkár. A nagykövet elmondta, a magyar kormány elkezdte a jogszabály szövegének nemzetközi nyelvekre történő lefordíttatását, és meghívja Magyarországra azokat a szakértőket, hivatalos személyeket, politikusokat, újságírókat, akik készek a törvény közös kielemzésére, megvitatására. (S. M. L.)

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Végre megértették Magyarország valódi céljait

Magyar Hírlap, 2011. január 11. – Ottlik Judit

„Rendkívül fontos, hogy világossá tudtuk tenni: alaptalanok azok a vádak, amelyek a kettős állampolgárságot egyfajta szomszédellenes politikaként próbálják meg feltüntetni" – fejtette ki a lapunknak adott interjúban Németh Zsolt.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint már azt is nagy eredményként kell értékelnünk, hogy Szlovákiában a puszta konfrontáció helyett szakmai párbeszéd folyik a kérdésről. A magyar EU-elnökség előtt álló kihívások sorából Románia schengeni csatlakozásának ügyét emelte ki az államtitkár, jelezve, hogy az a nemzeti érdekeinkkel is egybevág, hiszen az erdélyi magyarság szabad mozgását is lehetővé tenné az Európai Unión belül. A külpolitikai ügyek közül az energiabiztonság, a keleti partnerség és a bővítés kérdésköre lesz előtérben a fél év során, amelyet nézete szerint egyébként alapvetően az unió égető gondjai, a gazdasági ügyek alakítanak.

– Melyek azok a főbb pontok, amelyek külpolitikai szempontból markánsan befolyásolták és egyáltalán befolyásolhatták a fél évig tartó soros magyar elnökség programjának kialakítását? Hiszen az EU legégetőbb, aktuális gondjai kényszerűen kijelölnek bizonyos alapvető csapásirányokat.

– Először is át kellett tekintenünk az összes dossziét, majd meghatározni a magyar prioritásokat. A felkészülési munkát nagymértékben befolyásolta az, hogy éppen milyen aktuális folyamatok zajlottak az unióban, így aztán nem is lehet azon csodálkozni, hogy a fő irányt a gazdasági természetű ügyek adják. Az EU jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzete ezt tényleg indokolja, sőt az utolsó pillanatban egy szerződésmódosítás is a feladataink közé került. Reményeink szerint az ezzel kapcsolatos elvárásoknak is eleget tudunk majd tenni az elnökség időszakában annak érdekében, hogy az eurót és általában az eurózónát megmentsük magunknak és a tágabb térségnek. Ami a kifejezetten külpolitikai természetű kérdéseket illeti, azok között kiemelkedő jelentőségű az energiapolitika. Az energiabiztonság körül zajló többéves vita ugyanis nem függetleníthető attól, hogy az EU most érkezett el oda, hogy februárban csúcstalálkozó keretében stratégiai döntéseket is hozzon. Meg kell teremteni az unió egységes energiapiacát, és megoldani az energiabiztonság külső és belső feltételeit. Míg az előbbiek sorában első helyen az energiaszállítási útvonalak és a források diverzifikációja, a belső feltételek tekintetében az egységes piacok és a megfelelő infrastruktúra kialakítása szerepel.

– A magyar elnökség kiemelt jelentőséget tulajdonít a bővítésnek is, üzenetünk, hogy ezen keresztül szeretnénk visszaadni az unió lendületét. Miközben Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása sikertörténet lehet, a schengeni bővítéssel kapcsolatban már kicsit bonyolultabb a helyzet. Változott-e az álláspontunk Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban?

– Az már önmagában nagyon jó hír, hogy Horvátország decemberben még három csatlakozási fejezetet lezárt, és reméljük, a tárgyalásokat is sikerül befejezni az elnökség ideje alatt. Ez szimbolikus értékű és egyértelmű siker lenne. Ugyanakkor valószínű, hogy a szerződés aláírására már nem kerül sor a magyar elnökség fél éve alatt. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának ügyében az álláspontunk továbbra is az, hogy amennyiben a technikai feltételek adottak, ennek meg kell történnie, s mi elkötelezettek vagyunk ez iránt. Világossá kell tennünk, hogy ebben a kérdésben Románia és Bulgária mellett állunk. Az EU egyik legfontosabb alapértéke a személyek szabad mozgása, s abban is határozottak vagyunk, hogy mindez a mi nemzeti érdekeinkkel is egybevág, hiszen az erdélyi magyarság szabad mozgását is lehetővé tenné Románia schengeni csatlakozása. Ezért le kell fejteni minden rárakódó ügyet a kérdésről, s éppen ezért is vagyunk nagyon kezdeményezők a roma-keretstratégia kidolgozásában, amely természetesen a saját lábán is megáll, és önmagában rendkívül fontos. Alapvetően az Európai Bizottság januári értékelő jelentésének lesz döntő szerepe a kérdésben. Ha ez zöld lámpát ad, akkor jó esély van a két ország márciusi csatlakozására.

– Azon túl, hogy májusban megrendezzük a második keleti partnerségi csúcstalálkozót, milyen tartalommal tudjuk megtölteni a stratégiát, illetve hogyan járulhatunk hozzá a továbbfejlesztéséhez?

– A keleti partnerség szintén olyan ügy, amely igen határozottan lesz jelen a magyar elnökség alatt. Ez a stratégiai program egyfajta reakció a jelenlegi EU és Oroszország közti zóna jövőjére vonatkozóan. Ezen országok európai elkötelezettsége ugyanis egyértelmű: előbb-utóbb szeretnének csatlakozni. Az unió egyelőre mély és minőségi együttműködést tud ajánlani ennek a hat volt szovjet tagköztársaságnak: Ukrajnának, Moldovának, Azerbajdzsánnak, Örményországnak, Grúziának és Fehéroroszországnak. Célunk, hogy politikai lózungokon túlmutató projektek is jellemezzék a keleti partnerséget, amelyhez konkrét listát is szeretnénk elfogadni.

– Távol tarthatják-e Aljakszandar Lukasenka elnököt és küldöttségét a májusi, budapesti csúcstalálkozótól a december 19-i elnökválasztás és annak folyománya miatt? Mi az EU álláspontja erről?

– A választásokat kísérő erőszak nagymértékben visszavetheti az ország belső reformfolyamatát, illetve azt a közeledést, amely az elmúlt időszakban az EU és Fehéroroszország között minden szinten érzékelhető volt. Az unió válasza a következő hetekben alakul majd ki, az én álláspontom pedig az, hogy határozottan jeleznie kell Brüsszelnek, elfogadhatatlan a mindenféle európai normát nélkülöző, brutális rendőri attak, amellyel a választások éjjelén fölléptek. Mindez komoly kérdőjeleket vethet fel az ország keleti partnerségben betöltött szerepével kapcsolatban. Ugyanakkor azt is láttatni kell, hogy egy ilyen eseménysorozat nyomán nem járnak helyes úton, ha elszigetelődnek. A vízumliberalizáció kiterjesztésének kérdésével és a segélyprogramok növelésével mutatnunk kell a civil társadalom felé, hogy igenis van irántuk fogadókészségünk.

– Ön karácsony előtt pár nappal Pozsonyban járt. Milyen úton halad a kettős állampolgárság megítélése odaát, érzékelhető változás a szlovák kormányváltás óta?

– Fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszakban világossá tudtuk tenni, a szomszédságpolitika és az egyszerűsített honosítás ügye a magyar kormány külpolitikájával összhangban van, és alaptalanok azok a vádak, amelyek a kettős állampolgárságot egyfajta szomszédellenes politikaként próbálják feltüntetni. Ez a politika szomszédaink részéről is visszaigazolást nyert, megértik a szándékainkat. A kettős állampolgárság megadása ugyanis elementáris igény kielégítését jelenti a magyar állam részéről, s ez már nagyon régóta váratott magára, különösen 2004. december 5. óta. Szlovákia az egyetlen szomszédunk, ahol még az elmúlt fél év során is vita övezte a kérdést, de már sokkal másképpen folyt, mint annak előtte. Nekünk ezt értékelnünk kell, hiszen az a fajta konfrontáció, amely a választások előtt jellemezte a helyzetet, már a múlté, s jelenleg szakmai párbeszéd zajlik a kérdésről.

– Legutóbbi látogatásakor nem- csak Berényi Józseffel, az MKP, azaz a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, hanem Bugár Bélával, a Most-Híd vezetőjével is tárgyalt, s erre eddig nem volt példa. Elindult-e ezzel valami, avagy ez csupán gesztusértékű találkozó volt, s a kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy stratégiai okokból egy országban egyetlen határon túli magyar pártot támogat?

– Bízunk benne, hogy a legfontosabb kérdés eldőlt, hiszen Szlovákia miniszterelnöki szinten kinyilvánította: nem fogják megfosztani a magyarokat a szlovák állampolgárságuktól. Azt is reméljük, hogy sikerül olyan, diszkriminációmentes megoldást találniuk, amely nem ütközik európai normákba, és amely mielőbb életbe lép, hiszen a törvény végrehajtása nálunk már megkezdődött. Ebben a helyzetben tartom fontosnak, hogy a magyar kormány számára prioritás az MKP-val az együttműködés. Helyeslem, hogy Berényi József igényli az állampolgárságot, hiszen ezzel is oldani tudja a félelem légkörét az ottani magyarok körében.

Ami a magyar–magyar együttműködést illeti, abban a legitim magyar pártok vesznek részt. Legutóbbi pozsonyi látogatásom során azért tartottam fontosnak találkozni Bugár Bélával is, mert úgy gondolom, a Most-Híd esetében olyan szlovákiai magyar kormánypártról van szó, amelynek befolyása a nyitott kérdésekre meghatározó. Így az állampolgársági törvényre és a nyelvtörvényre is. Bugár álláspontja szerint csak a titkosszolgálati foglalkoztatási körökben tartja indokoltnak a kettős állampolgárság tilalmát, ami érthető is. Beszélgetésünk eme része már önmagában elég okot jelentett ahhoz, hogy folytassuk a párbeszédet, és találjuk meg azt a speciális együttműködési formát, amelyet a magyar kormány a Most-Híddal kialakíthat.

– Új politikai erő létrehozásának szükségességéről határozott a Tőkés László vezette Erdélyi Nemzeti Tanács, az EMNT, amely szándéka szerint nem csak a retorika szintjén képviselné a magyar autonómia ügyét. Valóban szükség van egy újabb magyar politikai alakulatra? Nem áll fönn annak a veszélye, hogy az újabb párt csak növeli az erdélyi magyarok megosztottságát?

– Ami Erdélyt illeti, nemhiába tekint a magyar kormány stratégiai partnerként Tőkés Lászlóra és az általa vezetett EMNT-re, amely felajánlotta közreműködését az állampolgársági törvény kapcsán. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az erdélyi magyar közösség bizonyos tekintetben elkényelmesedett, „reflexei" pedig már nem működnek. Fontos az egység helyreállítása, az EMNT és Tőkés László pedig ebbe az irányba politizál. Azt az erdélyi magyar közösségnek kell eldöntenie, hogy mindezt egy vagy több párttal valósítja meg.

Az imázsmentés terhe

Krónika, 2011. január 12. – Gazda Árpád

Minap az egyik televíziós hírcsatornán olyan meghívottak vitatkoztak Románia schengeni csatlakozásának körvonalazódó csúszásáról, akiknek külpolitikai kompetenciáját nehéz lenne kétségbe vonni.

A vitában Adrian Severin szociáldemokrata párti európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter, az EBESZ-parlament tiszteletbeli elnöke volt a leghangosabb, aki lekicsinylően beszélt a magyar EU-elnökségről. Azt próbálta érzékeltetni, hogy Magyarország a médiatörvényével, a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítésével annyira nevetségessé tette magát Európában, hogy immár teljesen alkalmatlan az Unió elnökségével kapcsolatos teendők ellátására.

Mi tagadás, rosszulesett a becsmérlő szavakat hallgatni. Úgy éreztem, az egész magyarságot sértik a kijelentései. De amikor mélyebben elmerültem a kérdés átgondolásában, az jutott eszembe, aligha lehet felróni valamit Adrian Severinnek. Tőle sem baloldaliként, sem románként nem várható el, hogy ne csapja le a magaslabdákat, amelyeket a jobboldali magyar kormány adogat. Az a mondás is eszembe jutott, a legjobb külpolitika a belpolitika. Egy országnak az növelheti legjobban a nemzetközi tekintélyét, ha példásan intézi a belső ügyeit. Nos, kétségkívül, a magyar kormány a belső használatra szánt törvényei miatt kezdte bal lábbal az EU soros elnökségét.

A rátermettsége villogtatása helyett most azért kell diplomáciai erőfeszítéseket tennie, hogy meggyőzze Európát európaiságáról, hogy elkerülje a nevetségessé válást. És a kialakult helyzetet nem lehet teljes egészében a baloldali médiafölényre, a multinacionális öszszeesküvésre, a kisantantos reflexekre fogni.

Ez bizony jelentős mértékben a magyar kormány sara. A kétharmados többség azt az illúziót kelthette a kormánypárti politikusokban, hogy nincs határ, hogy bármit megtehetnek. Nos, a romokban heverő imázs a kétharmad korlátait jelzi. A külhoni magyarok többsége minden bizonnyal örvend annak, hogy visszakaphatja a magyar állampolgárságot, de mégis az a leghőbb vágya az anyaországgal szemben, hogy lehessen büszke rá. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy Budapesten tanultak az elmúlt napokból, és a féléves magyar EU-elnökség végére feledhetővé válnak a kezdeti botladozások.

Évértékelő az SZNT elnökével

Polgári Élet, 2011. január 11. – Jeney István

Polgári kezdeményezésként kívánja az európai fórumok elé terjeszteni az autonómia kérdéskörét a Székely Nemzeti Tanács – jelentette be Izsák Balázs. A Székely Nemzet Tanács elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján egyértelmű diplomáciai sikerként értékelte az SZNT budapesti ülését és bejelentette, tavasszal Marosvásárhelyen veszi át a Gábor Áron-díjat Kövér László.

Az Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés 11. cikkelye értelmében lehetőséget kell biztosítani a polgároknak, hogy közvetlenül beleszóljanak a törvényhozásba, határozattervezeteket nyújthassanak be. Ezt kihasználva kezdeményezi az SZNT egy európai szintű határozat elfogadását az autonómia kérdéskörében, ami aztán kapaszkodót jelent minden történelmi kisebbség számára az önrendelkezési harcuk során.

Az út gyakorlatilag december 20-án nyílt meg, amikor az Európai Tanács életbe léptette az öt nappal korábban elfogadott határozatot az állampolgári kezdeményezések végrehajtási procedúrájáról. Ennek értelmében egymillió aláírást kell összegyűjteni. Az SZNT korábban Székelyföldön több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze. Most Magyarország és Szlovákia segítségével a három országból gyakorlatilag megszerezhetőek a szükséges aláírások, de a szabályozás szerint legalább hét uniós tagországból kell összeszedni a kézjegyeket.

A feladat így sem lehetetlen, mivel az országonkénti küszöb a lakosság 0,2%-a, ez pedig teljesíthető. Elég, ha csupán azokra az országokra gondolunk, ahol léteznek különböző autonómia-formák, vagy jelentős számban élnek őshonos kisebbségek. Ilyenek például Dél-Tirol Olaszországban és Ausztria, de említhetjük a spanyolországi katalánokat és baszkokat. Baszkok élnek szép számban az egységes nemzetállamként definiált Franciaországban is, ahol a bretonok, az oxitánok és legfőképpen a korzikaiak miatt is szép számú aláírás várható.

Érteni fogják és fogékonyak lesznek a probléma iránt a már igen magas önállósággal rendelkező, Nagy-Britanniában élő skótok vagy írek is, mondta Izsák Balázs. Az előkészületekre egyébként egy éve van a szervezetnek, mert szintén a végrehajtási feltételek között rögzítették, az elfogadástól számított egy év múlva indítható a folyamat, azt követően pedig maximum egy év áll rendelkezésre a szignók begyűjtésére.

Gábor Áron-díj Kövér Lászlónak

Az SZNT határozata értelmében idén nem osztja meg a díjat, ahogyan az eddig gyakorlat volt. A korábbi években négy-négy személyt is kitüntettek. Ezúttal egyedül a magyar házelnök veheti át az elismerést. Az indoklás szerint Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében kifejtett áldozatos munka elismeréseként illeti a Gábor Áron-díj Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét. A díjátadásra a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor március vagy április folyamán, egy később egyeztetett időponton, de az eseményt mindenképpen a budapesti SZNT-ülés méltó lezárásának tekintik – nyilatkozta Izsák Balázs.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke az elmúlt esztendő megvalósításait is áttekintette, ezeket három csoportra osztva. A tanács és az önkormányzatok együttműködése szintjén a sepsiszentgyörgyi Önkormányzati Nagygyűlést említette, ahol a magyar nyelv hivatalossá tétele érdekében fogadtak el határozatot. Az SZNT marosszéki megerősödéséről szólva kiemelte azt a tényt is, hogy több településen is leng már a székely zászló. Makfalva után immár Szovátán, Gyulakután, Sóváradon, Nyárádszeredában és legutóbb Nyárádgálfalván is kitűzték a kék-aranysávos zászlót az önkormányzat épületére.

Végül, de nem utolsósorban az év legnagyobb sikerének nevezte az SZNT budapesti ülését, amely diplomáciai áttörésként is értékelhető, hiszen a magyar Parlamentben megtartott gyűlésen 14 uniós ország nagykövetsége képviseltette magát és több mint 100 újságírót akkreditáltak. Ezek mellett természetesen az ott elfogadott dokumentumok is komoly hozadékai a 2010-es esztendőnek – összegzett Izsák Balázs.

Interjú Smaranda Enachéval

Polgári Élet, 2011. január 11. – Fülöp D. Dénes

Még messze vagyunk a jövő évi helyhatósági választásoktól, de Marosvásárhelynek már van egy potenciális és jó eséllyel induló polgármester-jelöltje, a magyarul is kiválóan beszélő Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki nemrég bejelentette: indul a megmérettetésen. A nevezett jól ismeri a román és magyar közösség problémáit, s amint mondta, ezután is a demokratikus emberjogi értékek érvényesüléséért küzd.

Mi készteti Önt, hogy Marosvásárhelyen versenybe szálljon a polgármesteri székért?

– A jelenlegi polgármester sok populizmussal, ígérettel kétszer nyerte meg a választásokat, de Marosvásárhely továbbra is egy kis provinciális város maradt, nem találta meg, nem mutatja fel azt a jövőképet, amire szüksége van ebben az eléggé éles vetélkedésben, romániai, de európai szinten is. A 21. században a demokratikus államok az erős helyi közösségekre fognak épülni, Marosvásárhely jelenlegi vezetői nem tudják összefogni a közösséget, nincsenek komoly, modern befektetések. Nem tudták erénnyé kovácsolni, kihasználni azt az előnyt, hogy ez a város kétnyelvű, itt két kultúra létezik, amely példa lehetne Európában ilyen szempontból is. Nem tudtuk eddig értékesíteni, hogy városunknak van egy nagyon erős egyetemi, főleg orvostudományi háttere és kulturális, turisztikai szempontból is sokat tud nyújtani.

Valamikor Marosvásárhely Székelyföld legerősebb városa volt, ez az adottság valahogy kimaradt, feledésbe merült és csak a pártcsoport- és egyéni érdekek kerültek előtérbe. A várost nem a közösséggel együtt kormányozza a polgármester, hanem sokszor a közösség érdekei ellen. Én az utóbbi húsz évben legalább 35 országban jártam a világban, és lehetőségem volt Románia nagyköveteként három évig a finn önkormányzatok európai példaértékű tevékenységét közelről figyelni. Meg vagyok győződve, hogy mindezen tapasztalataimat, meg amit az emberi jogok védelme terén is szereztem, a marosvásárhelyi közösség javára tudnám felhasználni. A város szülöttjeként úgy gondolom, hogy tartozom ennek a városnak, mert engem az 1990-es etnikai összetűzés tragédiája hozott a közéletbe, valahogy ebből nőttem ki ismert személyiséggé. Úgy érzem, tartozom a helyi interkulturális közösségnek, hogy egy egészen más, modern, „emberközelibb" dimenzióban gondolkodó önkormányzatot alakítsunk a jövőben.

Gondolom, Ön egyaránt számít a demokratikusan gondolkodó román és magyar szavazók bizalmára, támogatására. Hogyan látja: a nacionalista román körök mennyire befolyásolják majd a választást?

– A szélsőséges nacionalizmus hívei, a Vatra Romăneasca maradványai léteznek Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy nekik eddig nem sikerült megnyerniük semmilyen választást az utóbbi időben. A politikai élet peremére kerültek. Itt a lakosság fele magyar, de a román lakosság legalább fele nem támogatja a szélsőséges nacionalizmust, viszont nyilvánvaló, hogy ezeknek a köröknek még mindig van befolyásuk a város életében. Például meggyőzték a város vezetőit – a polgármester is, aki jelenleg PD-L „színű", de valamikor parasztpárti volt –, hogy annak a Ştefan Guşă tábornoknak emeljenek szobrot, akiről tudjuk, hogy a temesvári forradalmárok közé lövetett 1989 decemberében.

Ilyen és másfajta maradi, primitív elképzeléseket ezek a nacionalista körök fenn tudtak tartani. Nem vagyok olyan naiv, hogy elhiggyem: ezek a körök el fognak engem fogadni, vagy támogatnak, hiszen húsz évig ellenfelük voltam. Nekem velük ellenkező az elképzelésem, az, hogy ezt a várost fel kell szabadítani minden szempontból ettől az okkult hatalomtól is, amely nem nyert választásokat, de nagyon befolyásos. Szeretnék egy másfajta politikát előtérbe hozni, amely a megértésre, az európai értékekre épül, és ilyen szempontból remélem, meg tudom győzni úgy a magyar, mint a román marosvásárhelyieket, akik rájöttek, hogy húsz évig a szavazataikat olyan emberekre adták néha, akik a választások másnapján már elfelejtették ígéreteiket.

Egy új, friss felfogásról van szó, aminek a célja, hogy a közösséggel együtt kormányozzuk a várost, együtt dolgozzuk ki a jövőképet. Lemaradnak, háttérbe szorulnak az olyan városok Erdélyben, vagy bárhol Európában, amelyek nem találnak, nem alkotnak megfelelő jövőképet maguknak az elkövetkező két-háromszáz évre. Marosvásárhely ilyen szempontból nem tudta felhasználni adottságait, és ezen nagyon hamar változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy a város egy elfelejtett, provinciális településsé süllyedjen.

Ön független polgármester-jelöltként indul, de elképzelhető-e, hogy bizonyos feltételekkel elfogadja az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt vagy más politikai alakulatok támogatását?

– Én tudok azokról az ellentétekről, amelyek politikailag is megvannak a magyar közösségben, és tisztában vagyok azokkal az értékekkel is, amik léteznek egyes román pártokban. Nyilvánvaló, hogy elfogadnám a politikai támogatást, ha ez több párt részéről jönne és nem etnikai alapon történne, hanem egy program keretén belül. Lehet, hogy naiv és idealista vagyok, de nagyon szeretném, ha a valóban demokratikus román és magyar politikai erők egyaránt támogatnának. Ha csak egy-két párt támogatásáról van szó, amelyek különböző feltételekhez vannak kötve, azt nem vállalom, mert az én függetlenségem azt jelenti, hogy a Pro Európa Liga értékeinek a színeiben indulok.

Politikailag független vagyok, de nem „értékmentes" az én jelöltségem, azt szeretném magvalósítani, amiben hittünk a rendszerváltáskor. Elfogadhatatlannak tartom, hogy akik megvalósították a rendszerváltást, akik szembeszegültek a kommunizmussal, vagy akik az európai és a demokratikus emberjogi értékek mellett kiálltak, azokat most egészen háttérbe szorították mindenhol Romániában, és olyan erők kerültek előtérbe, amelyek kihasználták a helyzetet, és csak formálisan, mondhatni divatból lettek európaivá. Nagyon szeretném, hogy a „normális helyzet" visszaálljon Romániában és a demokratikus pro európai erők vezessék az országot.

Fülöp D. Dénes

Nem zárja ki az együttműködés lehetőségét az MPP
Kérdésünkre László György, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, nagyra értékelik Smaranda Enache asszony eddig tevékenységét, hozzáállásuk nagyon sok politikai témában azonos, örvendenek, hogy indul a választásokon, de egyelőre még korai az együttműködés lehetőségeiről nyilatkozni. Elképzelhető, ha a magyar közösség úgy kívánja, akkor mögéje fognak felsorakozni. Legfontosabb szempont a marosvásárhelyi magyaroknak, hogy egységesen egyetlen jelöltet támogassanak majd – nyilatkozta az elnök

Elkerülhető a vég kezdete?

Új Magyat Szó, 2011. január 11. – Ambrus Attila

A törekvések nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.

Hidegháború és árokásás zajlik Erdélyben január elseje óta, amióta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiban megkezdődött a magyar állampolgári kérvények kitöltése. Az RMDSZ palástolni próbálja féltékenységét, amiért az Orbán-kormány az EMNT-t tartja kizárólagos partnerének a visszahonosítási akcióban, közben attól tart, hogy a magyarországi támogatási összegek elosztása is teljes mértékben az EMNT feladata lesz az idéntől.

Eközben aktivizálódik az RMDSZ ellenzéke is, amelynek sajtója erős támadást indít a Markó Béla vezette alakulat ellen. Legutóbb a februárban leköszönő RMDSZ-elnököt igyekeztek rossz fényben beállítani, idézték válaszát, miszerint nem kíván (egyelőre) magyar állampolgár lenni. A tudósítók szándékosan vagy tudatlanságból viszont elhallgatták, hogy a román kormány miniszterelnök-helyetteseként a nemzetvédelmi törvény előírásai és a józan ész diktálta visszafogottság miatt nem is folyamodhat egy másik állampolgárságért.

Azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ kormányszerepének köszönhetően sem ütközik akadályba a magyar állampolgárság igénylése Erdélyben. Az erős erdélyi magyar érdekképviselet nélkül a román törvényhozás könnyen szlovakizálódhat!

Ma a nacionalizmus kártyáját a kormánykoalíció ellen kijátszó ellenzék hisztériakeltő próbálkozásait lehűti a kormányzó Demokrata-Liberális Párt, amely az RMDSZ támogatása nélkül népszerűtlenségének csúcsán hatalmasat bukna.

Az RMDSZ keresi az együttműködési lehetőséget a Fidesszel és a magyar külügygyel. Az együttműködést szorgalmazta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke is, aki szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogásán, hogy „nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság."

Borboly Csaba egyébként egy összmagyar alkotmány kidolgozását is javasolta. „Erdélyi székely magyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság" – mondja a Hargita megyei elnök, aki úgy látja, hogy az elmúlt húsz esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.

A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek első pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért" – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit, a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezze és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.

A javaslat – még akkor is, ha az már nehezen beékelhető a már elkészült magyar alkotmány szövegébe, mivel konvergens az alaptörvény szellemével – jelzi, hogy a magyar kormány és a romániai magyarság jelenlegi politikai képviseletének a törekvései nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.

Az erdélyi magyar törvényhozó képviselet szempontjából fontos, hogy a magyar kormány komolyan veszi-e az együttműködést a gazdasági válság bátortalan és rövidtávon egyáltalán nem eredményes kezelésében meggyengült, de még mindig jelentős támogatással rendelkező RMDSZ-szel vagy csak az EMNT-t tartja majd partnerének. Ha a magyar kormány nem az együttműködést, hanem a versengést szorgalmazza az erdélyi magyar politikai és közéletben, óhatatlanul a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki helyzetbe jutunk. Egy olyan országban, ahol a hatályos törvényeket sem tartja be a hatalom, ahol a nacionalizmus még mindig a politikai eszköztár aduja, ez az állapot a vég kezdetét jelentheti a magyar közösség számára.

Igényli a magyar állampolgárságot?

Nyugati Jelen, 2011. január 11. – Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János

Mai összeállításunkban ismert közéleti személyiségeket, politikusokat kérdeztünk meg, igényelni fogják-e a magyar állampolgárságot.

Arad

Király András oktatási államtitkár: „Jónak tartom a kettős állampolgárság bevezetését, és természetesen kérni fogom, miért ne tegyem, hisz édesapám az akkor magyarországi Nagyenyeden született, édesanyám Aradon, amely annak idején szintén Magyarországhoz tartozott. Ez egy érzelmi elégtétel, magyar vagyok, nem kell bizonyítanom, hogy otthon magyarul beszéltünk."

Bognár Levente, Arad alpolgármestere: „Igényelni fogom a kettős állampolgárságot az egész családommal együtt. Esetemben a kérelmezés helye már eleve adott volt, hisz lévén Arad testvérvárosának, Hódmezővásárhelynek a tiszteletbeli polgára, magától értetődik, hogy ott fogom letenni a kérelmet és a szükséges okmányokat. Tavaly decemberben erről beszéltünk is Hódmezővásárhely alpolgármesterével, részükről kaptam is ez irányban felkérést."

Bartok András, a pécskai Búzavirág Egyesület elnöke: „Egyelőre nem kérelmezem a magyar állampolgárságot, megvárom, amíg lefut az első nagy hullám, de utána természetesen én is élni kívánok a lehetőséggel. Nem az előnyök miatt, számomra ez egy jelképes dolog."

Erdős Bálint, Nagyszintye polgármestere: „Természetesen igényelni fogom én is, és családom többi tagja is, mert nagyon fontos számunkra a tudat, hogy magyar állampolgárok is lehetünk, ez egy összetartó erőt ad. De szerintem nem elhanyagolható, például, az esetemben, hogy magyar útlevéllel vízum nélkül látogathatom majd meg végre Kanadában élő rokonainkat."

Albert László az Aradi Magyar Ifjúsági Szövetség (AMISZ) elnöke: „Nem foglalkoztam a dologgal, mert úgy határoztam, hogy megvárom, amíg elmúlik az első nagy jelentkezési hullám. Utána persze én is benyújtom a szükséges iratokat, hogy megkapjam a magyar állampolgárságot, amit remek ötletnek tartok a magyar kormány részéről."

Nt. Czégé Imre arad-gáji református lelkész: „Egyelőre nem kérelmezem, ráadásul esetemben bonyolult a szükséges iratok beszerzése is."

Temes

Delesega Gyula, a Műszaki Egyetem professzora, a Techné Egyesület alapító elnöke: „Feleségemmel együtt kérni fogjuk a magyar állampolgárságot, mert magyarok a gyökereink és úgy érezzük, hogy ezt a hagyományt folytatni kell. Annak idején a magyarigazolványt is kértük, még a család legidősebb tagja számára is! A feleségem esetében nem lesz egyszerű a felmenők iratainak beszerzése, mert a bécsi döntés után román fennhatóság alatt maradt területeken sok nyilvántartás megsemmisült, ez egy olyan probléma, ami sok magyart érinthet!"

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke: „Feltétlenül kérni fogom a magyar állampolgárságot, mert a magyar nemzethez tartozom és ezt ilyen módon is ki akarom fejezni. Az Európai Unió több országában gyakorlat a kettős állampolgárság, ezért Romániában sem okozhat gondot, ha a polgárainak egy része kettős állampolgársággal rendelkezik, egyébként nálunk is bevett gyakorlat, hogy a moldovaiaknak kedvezményes feltételek mellett megadják a román állampolgárságot. Még az év első felében kérelmezni fogom a magyar állampolgárságot."

Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere: „2012 júniusában fogom kérelmezni a magyar állampolgárságot. Azért nem előbb, mert elképzelhető, hogy újból jelöltetem magam a polgármester-választásokon, ezért a helyhatósági választások utáni időpontban gondolkodok. A magyar állampolgárságnak számomra erkölcsi értéke van, úgy érzem, hogy a magyar nemzethez tartozom. A gyerekeim már most érdeklődnek a magyar állampolgárság megszerzése iránt, ők valószínűleg kérni fogják az egyszerűsített honosítást."

Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezetének elnöke: „Természetesen kérni fogom a magyar állampolgárságot, mert magyar vagyok. A kettős állampolgárság egyetlen előnyt jelenthet a számunkra: a magyar útlevelet, amellyel vízummentesen lehet utazni az Egyesült Államokba. Elképzelhető ugyanakkor, hogy belügyi vagy katonai pályára nem jelentkezhet olyan fiatal, akinek a román állampolgárságon kívül másik állampolgársága is van, de az ilyen irányú törvényes rendelkezéseket nem ismerem."

Szilágyi Géza, Újszentes polgármestere: „Kérni fogom a magyar állampolgárságot, de nem az elsők között, majd egy későbbi időpontban. Úgy tervezzük, hogy valamelyik testvértelepülésen, Szentesen, Sándorfalván fogjuk benyújtani az iratokat. Az esetleges előnyök vagy hátrányok nálam nem számítanak, a nemzeti hovatartozást pedig véleményem szerint nem irattal kell bizonyítani, ez érzelmi kérdés."

Vajda Pál, Újvár polgármestere: „Nem fogom kérelmezni a magyar állampolgárságot. 2004-ben a magyarországiak nem tartottak igényt ránk, most én nem tartok igényt a magyar állampolgárságra. Nem politikai megfontolásból hoztam ezt a döntést, nem akarok elindulni a következő polgármester-választáson. Ha mégis elindulnék, akkor lehet, hogy csak azért is kérném a magyar állampolgárságot, és ezt nem is titkolnám el!"

Hunyad

Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke: „Magyarországon és Erdélyben is otthon érzem magam, mindkettő közel áll a szívemhez, ezért igényelni fogom. Mindig azt mondom a gyerekeknek, ha két ló húzza a szekeret, akkor húzza egy irányba. Valahogy így van ez az erdélyi és anyaországi magyarokkal is, itt a lehetőség, hogy egy irányba húzzuk a Kárpát-medence szekerét. A Kárpát-medence természeti egység, a magyar nemzet is egységes, immár papíron is."

Dézsi Attila prefektus: „Még nem gondolkodtam el alaposan az ügyön, még nem tanulmányoztam át az egyszerűsített honosítási törvényt, annak előnyeit és hátrányait. Nem zárom ki, hogy kérni fogom, de nem is sietek. Nem az állampolgári oklevéltől vagyok magyar, magyarságomat úgy élem meg, hogy magyarként élek, teszek a magyar közösségért, nem a piros-fehér-zöld kitűzőkkel, vagy a mellveregetéssel. A kettős állampolgárság erkölcsi jóvátétel a határon túli magyarság számára, immár Budapest oklevéllel ismeri el a nyilvánvalót, hogy a határon túl rekedt magyarok is ugyanúgy a magyar nemzet részei, mint az anyaországiak. Csakhogy ez még mindig nem elég, a budapestieknek rá kell ébredniük, hogy nincs egységes magyar nemzet, amíg a határon túliak gondjai nem oldódnak meg, oklevéllel, vagy oklevél nélkül. Fennáll a veszély, hogy a kettős állampolgárság Magyarországra szívja el az erdélyi fiatalokat, ami súlyos, szinte kiheverhetetlen csapás lenne a szórványnak."

Gáll Sándor, a Hunyadi Református Egyházmegye esperese, lupényi lelkipásztor: „Természetesen kérvényezem a magyar állampolgárságot. Nem mondom, hogy fontos, azt sem, hogy nem fontos, de szűkebb erdélyi hazánkban az idők folyamán számos olyan dolog volt, amiről azt hitték, hogy lényegtelen, később mégis kiderült, hogy fontos lett volna. Felvidéken, Kárpátalján, vagy a Délvidéken minél többen kérvényezzék a kettős állampolgárságot, minél többen álljanak az anyaország mellé."

Máté Márta, főtanfelügyelő-helyettes: „Hamarosan kérvényezem a magyar állampolgárságot, mert erkölcsi jóvátételről van szó 2004. december ötödike után, másrészt erkölcsi kötelesség is. Tisztelet szüleinkkel, nagyszüleinkkel, felmenőinkkel szemben, akik annyira vágytak a magyar állampolgárságra, de sokaknak nem adódott meg a lehetőség, hogy megszerezhessék, vagy visszaszerezhessék."

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: „Nem kívánom a nyilvánosság elé vinni, ez magánügy. Minden esetre örvendek, hogy az erdélyi magyarság előtt ilyen lehetőség áll, remélem, minél többen élnek vele, s minél többen felveszik a kettős állampolgárságot."

Varga Károly, a Dévai Téglás Gábor Iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Alapítvány elnöke: „Egyelőre nem kérem a magyar állampolgárságot, gyermekeinknek viszont igen. Számomra nem fontos, előnyöm se, hátrányom se származik belőle, gyerekeim majd ott tanulhatnak. Nekem senki se kell hogy igazolja magyarságomat, nem kell ehhez papírt lobogtatni, tetteimmel azt hiszen kivívtam a nemzethez való hűséget".

Winkler Gyula EP-képviselő: „A kettős állampolgárság személyes kérdés, nem tartozik a nyilvánosságra. A dolog amúgy örvendetes, a budapesti politikum végre kielégíti az erdélyi magyarság régi vágyát, és érvényesíti is Magyarország alkotmányának azon cikkelyét, mely értelmében a mindenkori budapesti kormány felelős az egész magyar nemzetért, a határon túl rekedt részeiért is, másrészt későn érkezett erkölcsi restitúció december 5-ért."