Sajtószemle 2010. június 10. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2010. június 10.

Sajtószemle 2010. június 10.

Médiafigyelő | 2010. június 10., csütörtök

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

Szász Jenő nyílt levele Markó Bélához

Tisztelt Elnök Úr!

A választópolgárok akaratából 2008 óta az erdélyi magyarságnak kettős politikai képviselete van: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint kormányzó politikai erő, illetve a Magyar Polgári Párt, mint ellenzéki politikai erő.
Ez akkor is így van, ha Ön két esztendeje azzal taktikázik, hogy látványosan nem akar tudomást venni arról a tényről, hogy Önnek és pártjának a romániai magyarság felett gyakorolt tizennyolc esztendős politikai monopóliuma megszűnt, így nem akarja tudomásul venni a székelyföldi választópolgárok negyven százalékának akaratát sem. A valóságtól elzárkózó magatartása sok kárt okoz az erdélyi magyarságnak, ennek a magatartásnak például egyik fájó eredménye, hogy Marosvásárhelynek ma nincs magyar polgármestere, mert Ön és pártja gondolkodás nélkül elvetették a Magyar Polgári Párt azon javaslatát, amely biztosította volna, hogy Bölöni László visszaszerezze azt a polgármesteri széket, amit az RMDSZ a magyarságnak elveszített.
Bukaresti kormányzati szerepvállalásaival az RMDSZ 14 éven át egy hibás, az ország eladósításához vezető kormánypolitikának volt részese, most pedig abban segédkeznek, hogy a korábbi hibás politika árát népnyúzó kormányintézkedések révén a lakossággal fizettessék meg. Ezen felelőtlen politikájukkal az erdélyi magyar társadalom nagy részét, tanárainkat, egészségügyi dolgozóinkat, közalkalmazottainkat, nyugdíjasainkat, a falvaink népét mély megélhetési válságba sodorják.
Ebben a gazdasági-társadalmi vészhelyzetben, legalább most, a huszonnegyedik órában kérem, fontolják meg és fogadják el a Magyar Polgári Párt következő javaslatait:
1.) Minden magyar irányítású helyi és megyei önkormányzatban 2010. június 30. napjáig haladéktalanul vizsgáljuk meg, hogy a helyi bevételekből, egyéb tartalékokból miként tudunk jogszerűen átcsoportosítani forrásokat arra, hogy az érintett önkormányzatok területén dolgozó közalkalmazottak, illetve nyugdíjasok részére egészben vagy részben pótoljuk a bércsökkentések okozta veszteségeket. Ebben a megoldáskeresésben a Magyar Polgári Párt felajánlja az RMDSZ-nek teljeskörű és feltétlen politikai együttműködését és támogatását!
2.) A román kormány által az erdélyi magyarságnak szánt, de az RMDSZ által bitorolt, minden romániai magyar adófizető által befizetett adólejeiből képzett évi öt millió euró pénzügyi alapot a 2010-es és 2011-es években kizárólag szociális, ifjúságvédelmi és időseink támogatására fordítsuk oly módon, hogy a pénzügyi alap felhasználásáról ne a politika, hanem Böjte Csaba atya vezetésével egy köztiszteletnek örvendő, szociális segélyezésben jártas személyekből álló testület döntsön. Az RMDSZ fentiek szerint haladéktalanul kezdeményezze az erdélyi magyarságot megillető adólejek felhasználására vonatkozó kormányrendelet módosítását.
3.) A Magyar Polgári Párt által kidolgozott asszimetrikus regionalizmus elvei alapján az RMDSZ kezdeményezze az ország új közigazgatási átszervezését, mely folyamat eredményeként a központi közigazgatás, a túlburjánzó bürokrácia a jelenlegihez képest egyharmadára csökkenhet és az így felszabaduló költségek tehermentesítik a központi költségvetést, illetve annak bér- és nyugdíjalapjait, így a nyugdíjasok és a közalkalmazottak visszakaphatják, amit Önök elvettek tőlük.. Mint ismeretes, a Magyar Polgári Párt a következő tizenkét régiót nevesítette: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. A Magyar Polgári Párt ebben a kérdéskörben is készen áll átfogó politikai és szakmai támogatást nyújtani az RMDSZ-nek.
Tisztelt Elnök Úr!
Amennyiben a jelenlegi súlyos helyzetben az RMDSZ-nek nincs készsége vagy képessége a fenti intézkedések megtételére, akkor kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Önök Bukarestben nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és, hogy bukaresti kormányzati jelenlétük nem használ, hanem árt az erdélyi magyarságnak.

Válaszát várva, tisztelettel

Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke

Székelyudvarhely, 2010. június 8.

Az elsötétített átvilágítás

Új Magyar Szó, 2010. június 10. – Bogdán Tibor

Amint az politikai megfigyelők szerint teljességgel várható volt, az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel szembenállónak mondta ki az átvilágítási törvényt.

Romániában húsz évvel a félszájas rendszerváltás után még mindig nem létezik olyan jogszabály, amely megnyugtatóan rendezné az átvilágítás oly vitatott kérdését. Az alkotmánybírák által most elutasított, a törvényhozói testület által amúgy is jókora késéssel, idén május 19-én elfogadott jogszabályt eleve oly módon fogalmazták meg, hogy az megtámadható legyen – állítják politikai elemzők, akik szerint az országban még most sincs meg a kellő politikai akarat a volt kommunista nómenklatúra tagjainak félreállításához.

Szociáldemokrata ellenállás
A taláros testület a szociáldemokraták 29 szenátorának és 58 képviselőjének óvása nyomán vizsgálta felül az átvilágítási törvényt, amely a kommunista diktatúrában 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között vezetői tisztségeket betöltő személyeket öt esztendőre tiltotta volna el köztisztségek betöltésétől.
Az alkotmánybírák többségi szavazattal meghozott, végleges és általánosan kötelező érvényű döntésükkel alátámasztották az óvást benyújtó honatyák azon álláspontját, miszerint a közméltóságok betöltésétől való eltiltás szemben áll az Alkotmány rendelkezéseivel. Sokak szerint ezzel mintegy „elsötétítették" az átvilágítást. A törvény ellen egyébként csak a szociáldemokraták szavaztak a parlamentben, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ támogatta az átvilágítási törvényt.

Megkésett törvény
A jogszabálynak megfelelően azokat a személyeket fosztották volna meg öt esztendőre választott és kinevezett közméltóságok betöltésének lehetőségétől, akik a kommunista diktatúra 44 éve alatt fizetéssel járó tisztségeket láttak el a Román Munkáspártban, a Román Kommunista Pártban, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a Kommunista Diákszövetségben, nagynemzetgyűlési képviselők, megyei, municípiumi és városi néptanácsok tagjai voltak, az Államtanács és a Minisztertanács alkalmazottaiként dolgoztak, sajtó- és kommunista propagandaintézményeket, könyvkiadókat, pártoktatási intézményeket vezettek, a politikai rendőrségként működő Szekuritáté-struktúrák munkatársai vagy besúgói voltak, vezető tisztségekbe kinevezett igazságszolgáltatási főtisztségviselőként vagy a Milícia Főfelügyelőségének kötelékében szolgáltak, diplomáciai és konzuli kirendeltségek élén álltak.

Ők most a jogszabályban megállapított öt, egymást követő éven át nem választhatók meg államfővé, nem lehetnek honatyák, a Legfelsőbb Bírói Tanács, helyi és megyei tanácsok tagjai, államelnöki tanácsosok, a kormány tagjai, alkotmánybírák, a Román Nemzeti Bank vagy más állami bankok vezetőtanácsi tagjai, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség tagjai, nem tölthetik be a népügyvéd, illetve a főügyész tisztségét.
A jogszabály két évtizedes megkésése nyomán gyakorlatilag már alig érint felelős tisztségben lévő politikust (többek között Ion Iliescu esik még a jogszabály hatása alá, de ő az Alkotmány értelmében már amúgy sem indulhatna még egyszer az államfői tisztségért, és előrehaladott korára hivatkozva más felelős tisztségre sem pályázik). Amint a demokrata-liberálisok alelnöke, Cezar Preda találóan megfogalmazta, az átvilágítás alá eső személyek gyakorlatilag már minden ellophatót elloptak.

Puszta kézzel sündisznót fogni
Korábban Jure Knezovic, a volt politikai foglyok nemzetközi intézete, az Inter Asso horvát elnöke Romániában járva nem titkolta véleményét, miszerint az átvilágítás törvényének elfogadtatása olyasmi, mintha puszta kézzel próbálnánk sündisznót fogni. A kommunizmust Európa-szerte csak a nyilatkozatok szintjén ítélik el, a valóságban azonban az érintett személyekkel mindenütt kesztyűs kézzel bánnak, „magas rangú gyilkosoknak" tartják őket. A törvény mégis nagy felzúdulást váltott ki politikai körökben.
A szociáldemokraták testületileg ellene voksoltak a parlamentben, ahol ugyan nem sikerült megakadályozniuk az elfogadását, az Alkotmánybíróságnál azonban most elérték céljukat. A szociáldemokraták elnöke Victor Ponta szerint ostobaság lenne húsz évvel ezelőtt történt dolgokra most törvényt elfogadni, Ion Iliescu pedig a jogszabályt szubjektív, megalkuvó politikai megfontolásokon, a kollektív bűnösség elvén alapuló, a hatalmat kiszolgáló antidemokratikus, anakronisztikus, alkotmányellenes törvénynek nevezte.
Ezzel szemben Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke az alkotmánybírósági döntést azzal magyarázza, hogy a talárosok közül többen is áldozatául estek volna az átvilágításnak, így előrelátható volt, hogy elgáncsolják a törvényt. „Ha személyes érdekeikről van szó, akkor a bírók összetartanak", amit az is elősegít, hogy politikai szempontok szerint nevezik ki az alkotmánybírákat, akik már lassan az egész országot vezetik – jelentette ki.
Daniel Vighi írót szintén nem lepte meg a döntés, amiben annak következményét látja, hogy a gyilkosokat mindmáig nem büntették meg. Mircea Pora egyetemi professzor még keményebben fogalmazott: szerinte a kultúra hiánya tette lehetővé a törvény megbuktatását. „Ilyen ez a nemzet. Mindent lenyel. A románok diktatúrára vágynak. Sajnálatos módon mindez ennek a népnek a lényegét alkotja" – hangzik ítélete.
A képviselőház demokrata-liberális elnökasszonya, Roberta Anastase azonban bizakodó és biztosra veszi, hogy a parlamentnek sikerül oly módon módosítania a jogszabályt, hogy az teljes egészében alkotmányos legyen.

Készülődnek az európai diplomaták

Új Magyar Szó, 2010. június 10. – Gy. Z.

Nagy várakozások előzik meg az unióban az Európai Külügyi Szolgálat létrejöttét, amely legkorábban decemberben meg is kezdi a működését, ez azonban nem von maga után költségnövekedést. Hosszú hónapokon át tartotta magát a szóbeszéd, hogy a szolgálatban újabb költséges posztok létesülnek.

Kedden a késő éjszakába nyúló tárgyalásokon végre megszületett az a szervezeti felépítés, amelyre az Európai Unió (EU) állam- és kormányfői június 17-i és 18-i brüsszeli csúcsértekezletükön rábólinthatnak. Hónapokon át folyt a huzavona a nemzeti külügyminisztériumok és az Európai Bizottság (EB) között az Európai Külügyi Szolgálat kialakításáról, egészen pontosan megszervezésének rendjéről.
A bárónő csapata
Amióta életbe lépett a lisszaboni szerződés (2009. december 1.), nem képezi vita tárgyát, hogy a közösség saját diplomáciai testületet állítson fel. Az unió legújabb alapokmánya létrehozta az EU „külügyminiszteri", pontosabban külügyi főképviselői posztját is, amelynek betöltője – Catherine Ashton brit bárónő személyében – egyúttal az EB elnökének helyettese is. Ugyanakkor szócsata övezte, hogy milyen formában jöjjön létre ez az egységes Európai Külügyi Szolgálat, amelyben diplomáciai és nem diplomáciai státussal rendelkező hivatalnokok szolgálják és képviselik Brüsszelben, továbbá a világban 140 állomáshelyen Európa külpolitikai érdekeit.
A jelek szerint sikerült a végső formát kialakítania Lady Ashton mellett Maroš Šefèoviènak, az igazgatási ügyekért felelős szlovák biztosnak, a tagállamok képviseletében Miguel Moratinos spanyol külügyminiszternek, valamint a három nagy európai parlamenti frakció – a néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok – nevében a német Elmar Broknak, az olasz Roberto Gualterinek és a belga Guy Verhofstadtnak. Most tehát már csak az állam- és kormányfők aláírása hiányzik a tervezetről, hogy a nyár folyamán az Európai Parlament is ratifikálhassa, majd elkezdődhet a diplomáciai testület megszervezése, felállítása.

Nem az önállóságra
A diplomáciai testület mindazonáltal csupán egy része a közös külügyi szolgálatnak. A végső kiépítésében 6-7 ezer munkatárs közül mindössze 1100–1150 rendelkezik majd úgynevezett (jól fizetett) AD-besorolással – közölték brüsszeli körökben. Aki ilyen státust kap, azt egyszerűen EU-diplomataként fogják kezelni. A szolgálat egyéb személyzete asszisztensekből, tolmácsokból, biztonsági emberekből áll majd, akik között sokan helyi munkaerők lesznek.
Hónapokig tartott makacsul a szóbeszéd, hogy drága AD-posztok ezreit hozzák létre. Upholland bárónője (azaz Catherine Ashton) azonban állítja: csupán 350 állandó álláshelyről van szó, amelyet 2013-ig folyamatosan hoznak létre, a fennmaradó nyolcszázat rotációs alapon töltenék be, a diplomatákat pedig a nemzeti külügyminisztériumok jelölik és adják.
Lady Ashton egyfajta győzelmi jelentésként értékelte, hogy sikerül kész tervet helyezni az állam- és kormányfők asztalára, vérbeli diplomata módjára hallgatott viszont arról, hogy eredeti szándéka kudarcra ítéltetett. Elképzelése szerint ugyanis a szolgálat önállóságot élvezett volna, saját költségvetéssel, ezt azonban kedden – különösen a liberális Guy Verhofstadt heves ellenkezése nyomán – elvetették.
A fő ellenérv az volt: ha az EU-n, illetve az EB-n belül új önálló szervezet jön létre, saját elkülönített büdzsével, az veszélyes precedenst teremthet a jövőre nézve, és ellentmond annak, hogy az unió szeretné csökkenti a már így is túlburjánzott bürokráciát.

Térségi egyensúlytalanság
George Bushnak tulajdonítják a mondást: „Ha beszélni akarok az Európai Unióval, nem tudom, hogy kit kérjek a telefonhoz." Ez a bonmot jól jelzi, hogy lakosságának számát, gazdaságának méretét, illetve tagországainak világpolitikai helyzetét tekintve az Európai Unió akár a legnagyobb politikai hatalom is lehetne – de nem az.
A valóságot sokan a közös (és következetesen betartott) külpolitikának a hiányával hozzák összefüggésbe. Szándéka szerint ezen változtatna a már említett lisszaboni szerződés azzal, hogy létrehozta az EU – egyelőre nem elég fajsúlyos – elnöki tisztségét (betöltője Herman van Rompuy) és a „külügyminiszteri" posztot. Ezt a tekintélyt lesz hivatva elmélyíteni az Európai Külügyi Szolgálat is, amelybe egyharmad részt a tagországokból toborozzák a tisztségviselőket.
Az új tagországoknak, de különösen Közép- és Kelet-Európának azonban jogos aggodalma, hogy a szolgálaton belül ugyanúgy alulreprezentáltak lesznek, mint a brüsszeli és más központokban általában. A „zsíros" helyekre, vagyis az uniós nagykövetségekre (hivatalosan: „küldöttségekre") a máris bejelentkezett Berlin és Párizs teszi rá a kezét, a többieknek pedig nem marad más, mint szokás szerint a „konc".

Aláírást gyűjtenek a jobbikos EP-képviselő irodája ellen Marosvásárhelyen

MTI, 2010. június 9.

Tiltakoznak a helyi magyar és román értelmiségek az ellen, hogy Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője irodát nyitott az erdélyi Marosvásárhelyen.

Irodát nyitott az erdélyi Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője, aki az Új Magyar Szó és a Krónika című erdélyi napilapok szerint azt mondta, fel szeretnék vállalni az erdélyi magyarság ügyét, az autonómia megvalósítását, a magyar nyelv használatának kiszélesítését egész Erdély területére. Hozzátette, nemcsak a magyarokat, hanem a románokat is szívesen segíti problémájuk orvoslásában, ha felkeresik őt. Szegedi szerint az európai törvényhozói testületbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben bejutott három romániai magyar képviselő "soha nem beszél az autonómiáról, minden egyébbel kapcsolatosan hallatják a hangjukat, csak saját választóikért nem".

Az Új Magyar Szó szerint Marosvásárhely magyar polgárainak egy része határozottan elutasítja Szegedi Csanád jelenlétét a városban. Tegnap aláírásgyűjtés is indult a helyi értelmiségiek körében a jobbikos politikus irodanyitása ellen. A lap értesülései szerint a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői és a színművészeti főiskola több tanára csatlakozott a tiltakozáshoz. Az újság megszólaltatta Sebestyén Spielmann Mihály írót, történészt és könyvtárost, aki tiltakozik a jobbikos EP-képviselői iroda megnyitása ellen, akárcsak Tőkés András, a Romániát Brüsszelben képviselő Tőkés László EP-képviselő testvére. Utóbbi véleménye szerint káros a Jobbik jelenléte az erdélyi városban, ugyanis csak árthat az erdélyi magyaroknak, ha a Jobbik zászlajára tűzi az autonómiáért folytatott harcot.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint mindenkinek szuverén joga, hogy képviselői irodát nyisson, ha van erre pénze. Borbély szerint elsősorban a Jobbik vezetőinek kellene feltenniük maguknak a kérdést, miként folytathatnak egyszerre kisebbségvédő és kisebbségellenes politikát, és rámutatott: nem védelmezheti Romániában a kisebbség érdekeit a Jobbik, ha Magyarországon kisebbségellenes politikát folytat. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke viszont úgy véli, ahogy Tőkés László is nyitott irodát Budapesten, a magyarországi képviselők is nyithatnak irodát Erdélyben, Felvidéken vagy a Vajdaságban.

Új minőségű együttműködés Romániával

Népszava, 2010. június 10. –

Az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, s ebben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze - fejtette ki Németh Zsolt szerdán Bukarestben, a magyar sajtónak nyilatkozva.

A külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Budapest nyitott a két ország új minőségű együttműködésére, ezen kívül egy sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatot szeretne a magyar nemzetpolitika, illetve szomszédság- és térségpolitika között.

Németh Zsolt a Duna-stratégiában résztvevő 14 ország külügyminiszterének konstancai találkozójára érkezett Romániába, s út közben Bukarestben találkozott Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel. Markó Béla - aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - tájékoztatta vendégét a román kormány költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében tett legújabb intézkedéseiről. Megbeszélésükön érintették az ősszel esedékes újabb közös kormányülés előkészítését is.

Németh Zsolt szerint ezek az ülések kiváló alkalmat nyújtanak majd arra, hogy körvonalazzák azt a fajta stratégiai partnerséget, amit Románia kezdeményezett az új magyar kormány irányában. "Mi a magunk részéről maximálisan nyitottak vagyunk egy új minőségű együttműködésre" - hangsúlyozta.

Az államtitkár kifejtette: kormánya kiemelt feladatként tekint az érdemi közép-európai együttműködésre, s azt tartalommal kívánja megtölteni, konkrét projektek, akciótervek formájában. Ebbe a keretbe ól illeszkedik a Duna-stratégia - mondta.
Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek köti össze - mondta a politikus, utalva a két ország Európai Unió jövőjéről vallott elképzeléseire. "Szeretnénk fönntartani számos európai uniós közös politikát, így a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikát, de szeretnénk, ha közös energiapolitika is kialakulna" - hangsúlyozta.

A keleti partnerség az EU egyik fontos külpolitikai cselekvési iránya - tette hozzá az államtitkár, külön említve Ukrajnát mint olyan országot, amelyben jelentős magyar és román kisebbség él, s amely egyéb vonatkozásban is kiemelkedő közös partner. E partnerség keretébe sorolta Moldovát és a Kaszpi-tengeri térség országait is.

Németh Zsolt megköszönte Romániának, hogy félmillió homokzsákkal, illetve mintegy 50 millió forint gyorssegéllyel segítette a magyarországi árvízkárosultakat. Emlékeztetett: Magyarország is hasonló összegű támogatással sietett a szlovákiai árvízkárosultak segítségére. Ez a szolidaritás azt jelzi, hogy Közép-Európában új szemlélet van kialakulóban - állapította meg.

Szerinte a magyar EU-elnökség különösen jó alkalmat teremt majd arra, hogy elmélyítsék a kétoldalú kapcsolatokat. "Szeretnénk, ha például a magyar külügyminisztériumban fogadhatnánk román diplomatát, aki részt vesz a magyar EU-elnökség lebonyolításában" - hangoztatta Németh, jelezve, hogy ezeket a kérdéseket a román külügyminiszterrel és külügyi államtitkárral folytatandó tárgyalásain is fel fogja vetni.

A jövőben a kisebbségi kérdés fontos szerepet kap - közölte, megállapítva: "Szeretnénk, ha a jövőben sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolat alakulna ki a magyar nemzetpolitika, illetve a magyar szomszédság- és térségpolitika között".

Úgy fogalmazott: egyfajta nemzeti fordulatra van szükség a magyar nemzetpolitikában. Az elmúlt években Magyarország hidegen viszonyult a külhoni magyarokhoz. Az új kormány ezért tartotta fontosnak már első lépései között jelezni a külhoni magyarságnak, hogy nemzeti fordulat következik Magyarország és a határon túli magyarság viszonyában - fűzte hozzá, megállapítva: erről szól a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvény, és erről szól a kettős állampolgárságról szóló jogszabály sürgős elfogadása is.

"Nagyra értékeltük, hogy szomszédaink megértéssel fogadták ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a megértő magatartásban, csupán Szlovákia részéről tapasztaltunk hektikus reakciókat, de ezt mi alapvetően a választási kampánnyal magyarázzuk" - mondta az államtitkár, kifejezve reményét, hogy az a fajta szemlélet, amely az elmúlt években Szlovákiában egyre nagyobb jelentőséget kapott, elszigetelt jelenség marad a térségben. "Bízunk abban is, hogy a választásokat követően Szlovákia magatartásában is fordulat következik be" - tette hozzá Németh Zsolt.

Kihirdették a szerbiai nemzetitanács-választások hivatalos végeredményét

MTI Belgrád, 2010. június 10.

- Kihirdették Belgrádban a hét végi nemzetitanács-választások hivatalos végeredményét - írta csütörtöki számában a Magyar Szó című újvidéki lap.

Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsban 28 képviselője lesz a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a vasárnapi választásokon elindult másik négy lista között oszlik meg.
Négy mandátum jutott a Vajdasági Magyarként Európába nevű listának, amely mögött Boris Tadic szerb elnök Demokrata Pártja (DS) áll. Egy-egy képviselői helyet szerzett a VMSZ-ből az év elején kizárt Bunyik Zoltán újvidéki polgármester-helyettes és Rácz Szabó László, a zentai önkormányzat elnöke vezette Kézfogás a Magyarságért–Polgári Mozgalom lista, a Magyar Liga nevű lista, amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogatott és a Magyar Remény Mozgalom. Ez utóbbi lista mögött a szerb sajtóban tényként tálalt értesülés szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll.
A választások végeredményét Tordé Rozália, a Központi Választási Bizottság elnöke ismertette. Eszerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a bejegyzett csaknem 140 ezer választópolgár 55,5 százaléka vett részt. A VMSZ által támogatott lista a szavazatok 77 százalékát szerezte meg, a DS támogatta lista 13 százalékot, a másik három lista 3-3 százalékot ért el.
A magyar Külügyminisztérium hétfőn gratulált a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a választási eredményhez. A tárca közleménye szerint "a hétvégi szavazás visszaigazolja, hogy az elmúlt években a VMSZ hatékonyan képviselte a vajdasági magyarság érdekeit", és "azzal, hogy a VMSZ kezdeményezésére a szerb parlament lehetővé tette az érdemi hatáskörű nemzeti tanácsok megalakulását, Belgrád hozzájárult a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításához, amely növeli az ország és a régió stabilitását".
Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács várhatóan a hónap végéig megalakul. A testület a tavaly elfogadott új törvény szerint széleskörű javaslattételi és véleményezési joggal bír, de esetenként önállóan is dönthet a magyar kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben.
A nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács többek között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes jóváhagyása kell a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből folyjon a tanítás. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingó és ingatlan javakat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tv-t alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelv hivatalos használatban van.

Közfelkiáltással támogatták Tőkés jelölését

Népszava, 2010. június 10. –

Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségére - közölte szerdán Szájer József a frakció alelnöke, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője.

Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes EP-képviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés László jelölését.

Az EP egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak, a Magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyomán üresedett meg. Schmitt utódjául a fideszesek Tőkés László erdélyi EP-képviselőt javasolták, és a jelölést a román néppárti delegáció is támogatta.

"Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeken a zsidó-keresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik" - hangsúlyozta nyilatkozatában Szájer József. Emlékeztetett arra, hogy életpályája során a volt erdélyi református püspök "a szabadságjogok érvényesítésének következetes és rendíthetetlen képviselőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a román kommunista diktatúra megdöntésében, egy szabad Románia és Európa felépítésében".

Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság

Krónika, 2010. június 10. – Gazda Árpád

Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.

A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.

Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".

Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.

A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.

A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.

Csak magyar sérthet nyelvtörvényt Szlovákiában

Népszabadság, 2010. június 10.

Ondrej Dostál, a a Szabad Tájékoztatás Barátai szlovák polgári társulás alelnöke ma írásban figyelmeztette a kulturális minisztériumot, hogy a nyelvrendőrség diszkriminatív módon lép fel, ugyanis az ő szándékos nyelvtörvénysértése ügyében nem járt el, az MKP óriásplakátjaival kapcsolatban viszont már döntést hozott - írja a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.

Dostál a Szabad Tájékoztatás Barátai polgári társulás elnökeként először még februárban sértette meg a nyelvtörvényt, amikor a kulturális minisztérium előtt helyezett ki egy angol nyelvű hirdetést, melyen Mark szerelmet vall Bridgetnek. Erre a törvénysértésre fel is hívta a tárca figyelmét, ám azóta sem történt semmi az ügyben.

A politikus az OKS honlapján szerdán közölt írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a minisztérium nyelvrendőrségének arra viszont már volt ideje, hogy az MKP csak magyar nyelvű választási óriásplakátjaival kapcsolatban megállapítsa a nyelvtörvénysértést, annak ellenére, hogy ezeket májusban helyezték ki, tehát három hónappal később, mint ő az egynyelvű plakátját.

Dostálék márciusban is tudatosan megsértették a nyelvtörvényt, amikor egy spanyol nyelvű kulturális meghívót terjesztettek, de a kulturális tárca erre sem reagált még, pedig bejelentették a törvénysértést. Ezzel szemben májusban megállapították, hogy a kalászi Új Hajtás amatőr színjátszói egy teljesen hasonló esetben megsértették a jogszabályt, mivel kulturális rendezvényükre szóló meghívójuknak csak egy része volt államnyelvre lefordítva.

Az OKS alelnöke - aki néhány párttársával együtt a Híd listáján indul a választásokon - írása végén leszögezi, a két-két eset teljesen hasonló, ám a minisztérium nyelvőrei diszkriminatív módon kezelték azokat. Másként ítélték meg, ha a magyar nyelv használata ütközött a nyelvtörvénybe, mint azt, ha nem magyar, tehát spanyol vagy angol. Felhívta Marek Maďarič miniszter figyelmét arra is, hogy a tárca gyakorlata nincs összhangban az antidiszkriminációs törvénnyel.

Dostál szerint a nyelvtörvény ilyen diszkriminatív alkalmazása elfogadhatatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az államnyelvtörvény jelenlegi formájában abszurd.

Másfél magyar párt a szlovákiai választásokon

Orbán Viktor az MKP vezetőivel találkozik

Népszabadság, 2010. június 10. – Szilvássy József

Tizenkét év után ismét nem kis dilemma előtt áll a szlovákiai magyarság. Ugyanis 1998 júniusától – amikor megalakult a Magyar Koalíció Pártja – mostanáig a döntő többségük erre a politikai tömörülésre szavazott. E hét végén viszont választaniuk kell, leginkább az MKP és az alig egy éve alakult Híd-Most jelöltjei között.

A szakítás tavaly júliusban következett be, ám a Magyar Koalíció Pártján belüli feszültség évek óta érezhető volt, elsősorban Duray Miklós és Bugár Béla között. Az MKP jelenlegi stratégiai alelnöke többször bírálta a kollégáját, mert szerinte nem értékelvű, hanem érdekelvű politizálást folytat, s döntéseit egyre inkább a gazdasági lobbi képviselői, vagyis a szlovákiai magyar üzletemberek befolyásolják. Bugár viszont radikális nézetei és vitatható megnyilvánulásai miatt állította többször is pellengérre a párt és a szlovákiai magyar nemzetközösség egyik meghatározó politikusát.
Négy éve az MKP felemás eredményt ért el a parlamenti választásokon. Fennállása óta a legnagyobb támogatottsággal (11,68 százalék) és húsz képviselői hellyel büszkélkedhetett a százötven tagú pozsonyi parlamentben. Ugyanakkor a 2002-es adatokhoz képest több mint ötvenezer választópolgárt veszített. Az utóbbi kudarcot elsősorban Duray hívei a pártvezető Bugár nyakába varrták, akit a 2007. március 31-i tisztújító kongresszuson leváltottak és Csáky Pált választották elnökké. Ő azonban mindössze tizennégy szavazattal kapott többet az elődjénél. Ez a tény előrevetítette a két szekértábor közötti újabb viszályokat, amelyek végül elvezettek az új párt, a Híd-Most megalapításához.
A két politikai tömörülés első megmérettetésére a tavaly novemberi megyei választásokon került sor, amelyeken az MKP jelöltjei (több mint 350 ezer szavazattal) a 408 szlovákiai mandátumból negyvenet, a Híd pedig (230 ezer vokssal) hármat szerzett. Ugyanakkor a szétszavazás miatt negyven magyar képviselővel kevesebb jutott be a regionális önkormányzatokba.
A szombati választások kampányában Csáky Pál kifejtette: –Egy párt van, amely a szlovákiai magyar közösségből nőtt ki, ez az MKP, amely az elvek pártja. Meggyőződésem, hogy a Híd-Most nevű formációt Robert Fico hozta létre és pénzeli azzal a céllal, hogy szavazatokat vigyen el a MKP-tól, gyengítse a szlovákiai magyarságot. Bugár szerint viszont az a furcsa, hogy a Híd megítélésében Csáky Pál és Ján Slota teljesen egyetért.
– Volt kollégám attól tart, hogy ha sikeresek leszünk, akkor kiderül, hogy másként is lehet politizálni, mint ahogy azt ő teszi. A nacionalista pártvezér pedig valósággal retteg, mert ha a Híd értékrendje érvényesül, akkor kiütik a kezéből a magyarkártyát, s kiszorul a politikai porondról. Mondandóját azzal támasztja alá, hogy több szlovák, ukrán, ruszin polgár között Rudolf Chmel, az egykori Csehszlovákia utolsó nagykövete is belépett a Hídba, ahol az egyik alelnökké választották. Döntését azzal indokolta, hogy a pártoknak nem etnikai alapon kellene szerveződniük, hanem értékek mentén.
Mértékadó szlovák közvélemény-kutató intézmények az MKP várható támogattságát 6-8 százalékra becsülik, a Híd eseté ben még inkább rezeg a léc, mert az előrejelzéseik 4-6 százalék között ingadoznak, s a parlamentbe való bejutáshoz öt százalék kell.
Lapunk értesülése szerint Orbán Viktor kormányfő ma Esztergomban találkozik az MKP vezetőivel.
A szlovák kormány határozottan visszautasítja a magyar kormány és a parlament revizionista törekvéseit, mert azok szerinte megkérdőjelezik a XX. század történelmét – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a szlovák kormány fogadott el szerdán a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Pozsony szerint ez a magyar politika éket ver a nemzetek és az államok baráti és békés együttélése közé, s a nemzetközi békerendszerek és a XXI. századi modern európai politika iránti tisztelethiány megnyilvánulása. A szlovák kormány erélyesen tiltakozik az első világháború utáni politikai történések egyoldalú és tendenciózus értelmezése ellen – reagált Pozsony a június 4-i trianoni emléknapra.

Új Közép-Európát építene Magyarország

Krónika, 2010. június 10. – Rostás Szabolcs

A következő hetekben-hónapokban kézzelfoghatóvá fog válni az a nemzeti fordulat, amelyet az új magyar kormány fontosnak tart a nemzetpolitikában, és amelyet megelőlegezett a kettős állampolgárságról, valamint a nemzeti együvé tartozásról szóló törvény – jelentette ki a Krónikának tegnap Németh Zsolt, miután Bukarestben megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, kormányfőhelyettessel.

A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterének konstancai találkozóján vesz részt, és ebből az alkalomból ellátogatott a román fővárosba is. A fideszes politikus elmondta: a második Orbán-kormány új közép-európai koncepciót terjeszt elő, amelynek lényege a térség országai közötti együttműködés elmélyítése és intenzívebbé tétele, új Közép-Európa fölépítése.

„Ennek a kooperációnak nem célja, hogy negatív szándékkal lépjen fel akár kelet, akár nyugat irányában, hanem az az értelme, hogy kiaknázza a közép-európai országok együttműködésében rejlő, az itt élő polgárok jövője szempontjából szerteágazó lehetőségeket" – húzta alá Németh Zsolt, aki szerint a Duna-stratégia megalkotásának kérdése jelentős makrorégiós fejlesztési lehetőségeket hordoz. Hozzátette: Lengyelország mellett Magyarország különös jelentőséget tulajdonít Romániának, hiszen ezzel a két, magát középhatalomnak tartó országgal való együttműködésnek döntő jelentősége van a közép-európai építkezés szempontjából.

„Üdvözöljük, hogy Bukarest is stratégiai partnerség megteremtésében gondolkodik, készen állunk tartalommal megtölteni ezt a partnerséget" – szögezte le az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, Budapest kész arra, hogy román diplomatákat fogadjon a 2011-es magyar EU-elnökség idején az államigazgatásban, és szeretne olyan román célokat képviselni, mint az országnak a schengeni övezethez való csatlakozása. A politikus kérdésünkre közölte: Budapest a differenciáltság elvére épülő kiegyensúlyozottságra törekszik a magyar szomszédság- és nemzetpolitikában.

E tekintetben különösen örvendetesnek nevezte, hogy szomszédai egy kivétellel megértéssel fogadták az állampolgársági, valamint a Trianon-törvényt, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez a két jogszabály Szlovákia részéről hisztérikus reakciókat váltott ki. „Pozsony viszonyulása nem változtat azon, hogy a szomszédaink differenciáltan és alapvetően pozitívan viszonyulnak a magyar nemzetpolitikai célkitűzésekhez. Románia vonatkozásában azért is jók a stratégiai partnerség előfeltételei, mert a két, budapesti és bukaresti vezető kormánypárt ugyanazon európai pártcsaládhoz tartozik, az itt élő magyar közösséget érintő román magatartás ígéretes, a jelenleg zajló decentralizációs folyamatot messzemenően üdvözöljük, derűlátóak vagyunk az oktatási törvény elfogadása tekintetében is, és bízunk abban, hogy a központosítás leépítése folytatódni fog a székely fejlesztési régió kialakításával" – nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt, aláhúzva: az új budapesti kormány a kétoldalú kapcsolatok terén – mint általában a nemzetpolitikában – hangsúlyosan kezeli a regionalizáció kérdését.

Lapunk kérdésére a külügyminisztérium államtitkára elmondta, az Orbán-kormány nyitott a román–magyar együttes kormányülések folytatására, és reális célkitűzésnek tartja, hogy a következő tanácskozást ősszel megrendezzék. „Bízunk abban, hogy sikerül még inkább tartalommal megtölteni ezeket az együttes kormányüléseket" – jelentette ki a politikus. Németh Zsolt különben megköszönte, hogy a román kormány félmillió homokzsákkal és 50 millió forint gyorssegéllyel segítette a magyarországi árvízkárosultakat.

Látható különbség

Krónika, 2010. június 10. – Rostás Szabolcs

Sportnyelven szólva zongorázni lehet a különbséget a között, ahogyan a második Orbán-kormány, illetve a harmadik Boc-kormány nekiveselkedett a gazdasági-pénzügyi válság legyűrésének. Az áprilisi választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz–KDNP-pártszövetségnek az Orbán-kabinet május 29-i hivatalba lépésétől számítva bő egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy konkrét válságellenes lépéseket és gazdaságélénkítő intézkedéseket egyaránt tartalmazó stratégiát tegyen le az asztalra.

Ez a lépés tegnap megtörtént, amikor Orbán Viktor miniszterelnök ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét az Országgyűlésben. Persze tudjuk, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sokatmondó azonban, hogy a kormányfő beszéde közben a forint erősödésnek indult, jelezve: a beharangozott intézkedéseket bizalommal fogadták a befektetők, akik máris túltették magukat a Fidesz néhány vezető politikusának a napokban tett, a magyar gazdaság „elgörögösödéséről" szóló nyilatkozatai fölött. Jó jel az is, hogy budapesti és londoni elemzők egybehangzóan pozitívnak nevezték az Orbán-programot, külön kiemelve például az adórendszer átláthatóságát szolgáló vagy a magyarországi vállalkozások versenyképességét erősítő pontokat.

Ehhez képest a román demokrata-liberálisok és az RMDSZ alkotta kormánynak a beiktatása óta eltelt fél év sem volt elegendő a román gazdaság motorjait beindító lépésekre, sőt a költségvetési kiadások visszaszorítása érdekében elengedhetetlen, Traian Băsescu államfő által már május elején beharangozott megszorításokat sem volt képes gyakorlatba ültetni. A bukaresti egy helyben topogásra még az sem mentség, hogy kétharmados többsége révén az Orbán-kormány gyakorlatilag korlátlan lehetőséget kapott az országlásra, hiszen a Boc-kabinet is viszonylag kényelmes parlamenti többséget tudhat maga mögött.

A bökkenő csak az, hogy a bukaresti kormány tagjainak elképzelésük sincs arról, miként húzzák ki a kátyúból az országot, ráadásul tetézi a bajt, hogy a PDL vezető politikusai az elmúlt hetekben ott hátráltak ki pártelnök-kormányfőjük népszerűtlen intézkedései mögül, ahol csak tudtak. Ha igaz a hír, hogy a két kormány ősszel folytatni készül az együttes ülések hagyományát, kölcsön lehetne kérni a magyar akciótervet. Csak ne legyen túl késő.

Szász válságkezelő megoldásokat javasol Markónak

Krónika, 2010. június 10. – Dénes Emese

Az RMDSZ politikáját bírálja a Markó Béla elnökhöz intézett levelében Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Szász szerint az RMDSZ bukaresti kormányzati szerepvállalásaival 14 éven át az ország eladósításához vezető kormánypolitikának volt részese, amelyért felelősséget kell vállalnia – áll a levélben, melynek tartalmát tegnapi, székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján ismertette az MPP-elnök.

Mint mondta, nem nézhetik tétlenül, hogy az erdélyi magyar társadalom nagy részét ilyen mély megélhetési válságba sodorják. Ezért javaslatokat tesznek a gondok kezelésére. A tervben elsőként a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési átcsoportosítása szerepel, amelyekkel az MPP szerint meg lehetne oldani, vagy részben pótolni lehetne a közalkalmazottak, illetve nyugdíjasok részére a megszorítások okozta veszteségeket.

Másik javaslatuk szerint testület létrehozására lenne szükség – amelynek irányításával Böjte Csaba atyát bíznák meg –, hogy a romániai magyarok által befizetett adóból öszszegyűlt ötmillió euró pénzügyi alapot a 2010–2011-es években kizárólag szociális, ifjúságvédelmi célokra és az idősek támogatására fordíthassák. A harmadik pontban az MPP által kidolgozott asszimetrikus regionalizmus megvalósítása szerepel, amellyel véleményük szerint a jelenlegihez képest egyharmadára csökkenhetnének az ország költségei.

A javaslatok megvalósításához az MPP együttműködését ajánlotta fel az RMDSZ-nek. „Amennyiben a jelenlegi súlyos helyzetben az RMDSZ-nek nincs készsége vagy képessége a fenti intézkedések megtételére, akkor kétséget kizáróan megállapítható, hogy Önök Bukarestben nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, és hogy bukaresti kormányzati jelenlétük nem használ, hanem árt az erdélyi magyarságnak" – fogalmazott levelében Szász, amelyre huszonnégy órán belül választ vár.

Biztonsági fenyegetés a kettős állampolgárság?

Népszava, 2010-. Június 10.

A szlovákiai parlamenti választási matematika viszonylag egyszerű. Az a párt, amely szombaton megszerzi legalább a háromszázalékos támogatottságot, minden egyes érvényes választói szavazatért 14,8 eurót kap.

A parlamentbe bekerülő párt évente minden egyes mandátumra 22 335 euróhoz jut, legalábbis az első húsz képviselőig. Ha a párt ennél több honatyával rendelkezik, abban az esetben egy mandátumra éves viszonylatban 14 890 euró a szorzó. A Focus intézet májusi felmérése alapján a Robert Fico irányította Smer-Irány az elkövetkező négy évben több mint 15 millió euróhoz jutna hozzá. A Focus szerint ugyanis a Smer a parlamenti választáson megszerzi a 35,3 százalékot úgy, hogy a voksoláson való részvételi arány eléri az 50 százalékot. Ha az így alakul, a Fico-féle párt együttesen 759 ezer szavazatot szerezhetne, ami csaknem 90 ezerrel több a négy évvel ezelőttinél. A felmérés alapján a Smer lenne az egyedüli párt, amely mind a szavazatok számában, mind pedig az anyagiakban előrelépne a 2006-os választáshoz viszonyítva. A második legmagasabb pénzösszeget a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) kaparinthatná meg, mintegy 6,5 millió eurót.

A Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt nem sokkal kevesebbet, 6 milliót, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) pedig 3,8 millió eurót szerezhet. A Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Koalíció Pártja a legnagyobb vesztes lenne a korábbi választáshoz viszonyítva. Mindkét párt szinte azonos pénzösszeggel - körülbelül 2,7-2,7 millió euróval gazdagodna. A Bugár Béla irányította Híd-Most párt ennél 100 ezer euróval kereshet kevesebbet, már ha bejut a parlamentbe.

Biztonsági fenyegetés a kettős állampolgárság?
A szlovákok több mint fele Robert Fico miniszterelnökhöz hasonlóan biztonsági fenyegetést lát abban, hogy a magyar kormány módosította a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényt. Az ASA ügynökség június elején készített felmérése szerint 31,7 százalék ért egyert Fico kijelentésével, 27 százalék pedig inkább egyetért vele. Összesen tzehát 58 százalék tartja biztonsági fenyegetésnek a törvény elfogadását. Az inkább egyet nem értők aránya 14,9 százalék, s mindössze 12,2 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ért egyet a szlovák kormányfővel. A fennmaradó 14,2 százalék nem alakított ki véleményt a kérdésről.

A kettős állampolgárságról Brüsszeli szemmel

Erdélyma, 2010. június 10.

Mint az MSZP, mind a Fidesz európai parlamenti képviselője egyetértenek abban, hogy az állampolgársági törvény nem ütközik uniós jogba. Míg azonban Göncz Kinga, Magyarország volt külügyminisztere, és a szocialisták EP-képviselője úgy véli, hogy az ellenkezik a jószomszédság elvével és mindenképpen rosszul időzített lépés volt, Gál Kinga meggyőződése szerint a törvénnyel az ország olyan adósságot törlesztett, melyre soha nem volt alkalmasabb időpont.

Az új kormány egyik első új intézkedése a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása volt. A május 26-án, példátlan támogatással (344 igen, 3 nem és 5 tartózkodás) meg született jogszabály a korábbiakhoz képest legfontosabb módosítása, hogy a határon túl élő magyarság számára a magyarországi lakhely nélkül is lehetővé tenné az állampolgárság megszerzését.

Nem sokkal később a Robert Fico által vezetett szlovák kormány válaszul módosította saját állampolgárságról szóló törvényét úgy, amely mostantól úgy szól, hogy elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki másik ország állampolgárságát felveszi.

„Nem szabad meggondolatlanul fogalmazni, mert a megjegyzéseink a következő pillanatban visszahullanak a szlovákiai magyarok fejére." – mondta az EurActivnak egy korábbi interjúban Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere. A szocialista ellenzék éppen erre hivatkozva azt fogalmazta meg legfőbb kritikaként a törvénnyel szemben, hogy annak időzítése Robert Ficot és a szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártot segíti újabb kijátszható kártyákhoz a választási hajrában.

Az EurActiv ezért Gál Kingát és Göncz Kingát, a Fidesz, illetve az MSZP EP-képviselőit arra kérte, válaszoljanak szinte ugyanazokra a kérdésekre a kettős állampolgársági törvénnyel, és annak kritikáival kapcsolatban. Íme az eredmény:

A kettős állampolgárságról szóló törvény széles támogatást kapott Magyarországon, ám szinte alig késztette reakcióra Brüsszelt. Mégis, milyen hangokat hallott Ön ezzel kapcsolatban? Esetleg igyekezett-e ezt az ügyet az Európai Parlamentben kommunikálni?
Gál Kinga (Fidesz): A törvény elfogadása nem zavart sok vizet Brüsszelben. Nem váltott ki különösebb megdöbbenést vagy csodálkozást. A kérdést úgy kezelik itt, ahogy kezelni kell, mert az állampolgársági törvény módosítása minden ország saját szuverenitási körébe tartozik.

Az állampolgársági törvényt módosításával a magyar parlament egy olyan intézkedést tett, amelyet már 1990-ben meg kellett volna tennie. Az országgyűlés tulajdonképpen egy régi adósságot törlesztett döntésével, és tiszta helyzetet teremtett, mert magyar állampolgár felmenőkhöz és magyar nyelvtudáshoz kötötte a kedvezményes állampolgárság megadását. Ráadásul továbbra is egyéni kérelemre indul az eljárás, semmilyen újabb mechanizmust nem vezet be, ezért alaptalan a vád, miszerint a jogszabály tömeges útlevélkiosztáshoz vezetne.

Érdemes megnézni a környező országok állampolgársági törvényeit is, és a leginkább kiabáló Szlovákia esetében azt látjuk, hogy hasonló paragrafus található abban is. Azok elfogadásakor senkinek nem jutott eszébe, hogy nagyobb perpatvart csapjon.

Göncz Kinga (MSZP): Nyilvánosan egyelőre nem említette ezt a kérdést senki az Európai Parlament soraiban„informálisan annál inkább. Legfőképpen az értetlenség és távolságtartás jellemző a szlovák-magyar konfliktusok kapcsán.

Az értetlenség arra vonatkozik, hogy miért ezt kellett az új kormánynak első döntésként meghoznia. Itt Brüsszelben mindenki el van foglalva a gazdasági helyzettel; ez a fő téma. Magyarországot ráadásul az utóbbi hónapokban úgy emlegetik, mint mintaországot, amely nagyon nehéz helyzetben volt gazdaságilag és pénzügyileg egyaránt, de megtette a szükséges lépéseket a hiánycsökkentéshez.

Megütközést keltett, hogy az új kormány ezzel a nagy felhatalmazással nem a gazdasági helyzet további javítása felé indul el első lépésként, hanem olyan intézkedést hoz, melyet Brüsszelben ódivatúnak tartanak, sőt, amely szembemegy az Európai Unió alapító gondolatával. Az EU arra jött létre, hogy békét hozzon az egymással háborúzó nemzeteknek, és meghaladja a történelmi sérelmeket. Nekem az Európai Néppártból többen is azt mondták, hogy, ha Orbán Viktor nacionalista lépéseket tesz, akkor komoly figyelmeztetésekre számíthat európai kollégáitól.

Az értetlenség másrészt arra vonatkozott, hogy miért éppen a szlovák választások előtt történt mindez. Minden ország pontosan tudja, hogy a választások előtti, különösen szenzitív időszakban forrponton vannak az indulatok, érzelmek.
Sokan kérdezték, hogy mi volt ennek a háttérben meghúzódó célja, hiszen ezzel éppen a Szlovákiában élő magyarokat hozta nagyon rossz helyzetbe.

Kevésbé a törvény legitimitását vitatják, hiszen példátlan támogatást kapott a magyar parlamentben, inkább az időzítést tartották sokan rossznak. A Fidesz, gyors és nagy erejű választási győzelme után, gyorsan kellett megvalósítsa a kampányban tett vállalásait. Elképzelhető, hogy azért éppen ezzel a törvénnyel kezdték a munkát, mert az adócsökkentéshez vagy egymillió munkahely létrehozásához képest az állampolgársági törvény sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható volt?
Gál Kinga (Fidesz): Nem. Ezzel egyszerűen egy nagyon fontos adósságát törlesztette most a parlament. Az időzítés oka, hogy a parlamentnek most volt alkalma ezt megtenni. A kérdés inkább az, hogy miért nem lépték meg ezt az előző kormányok. Meg kellett volna tenniük, csak nem akarták. Most meglett a politikai akarat, és meglett hozzá a parlamentben az a létszám, amivel dönteni lehetett.

Az időzítéstől függetlenül Szlovákia mindig kitalált volna valamilyen kifogást. Az elmúlt két évben nagyon furcsán alakulnak a dolgok északi szomszédunknál. Ha összerakjuk, hogy mi mindenről volt szó, kezdve a nyelvtörvénytől, akkor látható, hogy önnön állampolgáraik felé sugallnak nagyon riasztó üzeneteket.

A Fidesz, gyors és nagy erejű választási győzelme után, gyorsan kellett megvalósítsa a kampányban tett vállalásait. Elképzelhető, hogy azért éppen ezzel a törvénnyel kezdték a munkát, mert az adócsökkentéshez vagy egymillió munkahely létrehozásához képest az állampolgársági törvény sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható volt?
Göncz Kinga (MSZP): Sokféle cél elképzelhető, de leginkább erődemonstrációnak szánhatták A belpolitikai üzenet, hogy a kormány villámgyorsan teljesíti az ígéreteit. A kérdés csak az, hogy milyen áron. Az, hogy az egyébként is nehéz szomszédsági viszonyba egyeztetés nélkül bevittek egy olyan elemet, amiről lehet tudni, hogy tovább nehezíti a viszonyt, beszűkíti a kormány jövőbeni mozgásterét.

Az időzítésre visszatérve: Nem tartanak mégis attól, hogy a döntés magyar szempontból negatív irányba befolyásolja a szlovákiai választás eredményeit?
Gál Kinga (Fidesz): Nem gondolom, hogy ez fogja meghatározni a szlovákiai választások eredményét. Nyilvánvaló volt, hogy a szlovák kormánypártok játszani akarnak a nemzeti kártyával, és, ha nem ez lett volna az ürügy, akkor találtak volna mást.

Azt gondolom, hogy az EU és alapelvei, és egész intézményrendszere, melyben Magyarország és Szlovákia együtt van jelen, idővel mégis csak érezteti hatását, hogy ne mindig a nemzeti- illetve a kisebbségi kártya legyen az, amit Szlovákiában időről-időre elő tudnak venni.

Milyenek reakciók érkeztek a határon túli magyar EP-képviselők részéről?
Göncz Kinga (MSZP): Az ő aggodalmaik is erről szóltak. Az ember, ha határon túli magyar közösségeket érintő kérdésről van szó, a szlovák-magyar viszonyban, vagy akár a román-magyar és a szerb-magyar viszonyban, mindig azt mérlegeli, hogy mi az, ami az ott élő emberek számára valóban segítséget jelent. A kormányzati kapcsolatoknak is ez az egyik fő szempontja.

A tény, hogy két magyar párt is indul a választáson, egyébként is gyengíti az 5 százalékos küszöb elérésének az esélyét és azt, hogy a magyarok kormányalkotó tényezővé váljanak.. Az új állampolgársági törvénnyel pedig mind ennek, mind annak az esélye is csökkent, hogy a nacionalista SMER leváltható legyen, illetve választási győzelme esetén ne a Szlovák Nemzeti Párttal kössön koalíciót.

Ön tehát úgy véli, hogy a két ország között fennálló konfliktus megoldásába be kell vonni Brüsszelt. Hogyan lehetséges ez, mikor a Bizottság a kérdést bilaterális módon megoldandó problémájának látja. Esetleg a Balázs Péter külügyminisztersége alatt felmerült, európai bírósági eljárás kezdeményezéséhez hasonló lépést tennének?
Gál Kinga (Fidesz): Az egy másik kérdés olt. Az Sólyom László Köztársasági Elnök Szlovákiába való belépésének megakadályozására vonatkozott, ahol Szlovákia megsértette az uniós közösségi jogot. Ha a közösségi jog sérelméről van szó, akkor be kell vonni az uniós intézményeket.

A magyar állampolgársági törvény esetében nem erről van szó. Másrészt viszont egy fontos kérdés, hogy az Unió, és más nemzetközi szervezetek meddig nézik, illetve tűrik majd, hogy egy uniós tagállam saját állampolgárainak egy csoportját, egy egész közösséget másodrangú állampolgárként kezel.

Ennek most már számtalan példáját láttuk. Nem csak a nyelvtörvényt, hanem a szlovák állampolgársági törvény módosítását is. Érdekes lesz látni, hogyan értelmezi a nemzetközi közösség az üzenetet, hogy Szlovákia különbséget tesz állampolgár és állampolgár között.

Ezek azok a kérdések, amelyekre a nemzetközi intézményeknek idővel válaszolniuk kell.

Ön úgy gondolja, hogy az Európai Bizottságnak vagy esetleg az Ön által elnökölt Állampolgári Bizottságnak kellene valamilyen véleményt formálnia a konfliktussal kapcsolatban?
Göncz Kinga (MSZP): Az EU nagyon óvatosan, általában inkább informálisan kezeli a tagállamok közti konfliktusokat. Meggyőződésem, hogy az informális csatornákon keresztül már a magyar kormány is kapott jelzéseket, mióta a parlament elfogadta ezt a törvényt.

Az állampolgári ügyekbe egyébként nem szól bele az Európai Unió. Azt gondolom, hogy ebben az értelemben a törvény nem is ütközik uniós jogba. A jószomszédság alapelvébe ütközik inkább, nem is feltétlen az állampolgársági törvény, hanem annak kezelése.
Arról nem is beszélve, hogy rengeteg kérdés maradt nyitva: a törvény nem tisztázza, hogy a megszerzett állampolgárságnak milyen konzekvenciái vannak. Kap-e az illető földvásárlási jogosítványt, jogosult-e az egészségügyi szolgáltatásokra, kap-e szavazati jogot, stb. Ez egy olyan törvény, ami egy sor kérdést nyitva hagy, de elképzelhető, hogy akkor lesznek ismét bajok, ha ezekre választ kíván adni az új kormány.

Ön szerint mit jelent a határon túli magyarok számára az állampolgárság?
Gál Kinga (Fidesz): Az állampolgárság megszerzése egyéni kérelemre történik, könnyített eljárásban. Mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, hogy neki adott esetben szükséges-e az állampolgárság, és mit jelent számára.
Én ezt egy szimbolikus kérdésnek tartom, egy szimbolikus adósságtörlesztésnek. Úgy gondolom, hogy a magyar országgyűlés ezzel törlesztette a maga részéről Magyarország nagyon rég fennálló tartozását a határon túli magyarok felé.
Azon túl, hogy ezt hogyan élik meg az egyes emberek egyéni életutak kérdése.

Göncz Kinga (MSZP): Európa elsősorban arról szól, hogy a politikai nemzet minden tagja rendelkezzen mindenféle alapvető joggal, akár a szabad nyelvhasználatnak, a kultúra megőrzésének, a kettős identitásnak a jogával. Aki a határon túli magyarok közül át akart települni Magyarországra, eddig is megtehette, könnyített eljárásban megkapta a magyar állampolgárságot.

Az áttelepülés nélküli állampolgárság más kérdés. Érzelmi jelentősége mellett, gyakorlati szempontból egészen mást jelent a különböző országokban.
Ukrajnában ma a nagyszámú orosz közösség miatt nem elfogadott a kettős állampolgárság, a kárpátaljai magyaroknak tehát nem segít. Ukrajnában ráadásul az igénylők uniós állampolgárokká válhatnának, amely ellenkezik az uniós szabályokkal. Ezzel kapcsolatban Románia is komoly figyelmeztetést kapott, mikor moldovaiaknak kezdtek nagyobb számban állampolgárságot adni.

Szerbia esetében nagyon keményen dolgoztunk rajta, hogy a polgároknak vízummentességgel biztosítsuk a szabad mozgást. A vízumliberalizáció decemberben megtörtént, ily módon a vajdasági magyarok is szabadon utazhatnak Magyarországra, illetve az EU területére.

Nyilvánvalóan azért is nem érkeznek ez utóbbi két országból tiltakozások, hiszen mindkét országnak vannak olyan közösségei, melyek a határon túl élnek, s maguk is éltek ezzel az eszközzel.

Románia jövőre csatlakozni fog a schengeni zónához, a határok virtuálissá válnak.
Románia és Szlovákia szempontjából tehát az egyének számára nincs különösebb jelentősége, aki akart, eddig is átjött dolgozni, vagy éppen a családját meglátogatni.

Ezért úgy vélem, hogy nem lehet egységesen kezelni ezeket az országokat.

Tőkés Lászlót jelölték az EP alelnöki tisztségébe

Új Magyar Szó, 2010. június 10.

Tőkés Lászlót jelöli az európai néppárti frakció az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségére - közölte tegap Szájer József, a frakció alelnöke, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője. Mint arról beszámolt, az erről tartott frakcióülésen a fideszes EP-képviselőcsoport javaslatára közfelkiáltással támogatták Tőkés László jelölését.

Az EP egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak, a Magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása nyomán üresedett meg. Schmitt utódjául a fideszesek Tőkés Lászlót, az RMDSZ EP-képviselőjét javasolták, és a jelölést a román néppárti delegáció is támogatta.

„Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeken a zsidó-keresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik" - hangsúlyozta nyilatkozatában Szájer József. Emlékeztetett arra, hogy életpályája során a volt erdélyi református püspök "a szabadságjogok érvényesítésének következetes és rendíthetetlen képviselőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a román kommunista diktatúra megdöntésében, egy szabad Románia és Európa felépítésében".

Winkler Gyula és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselők üdvözölték az Európai Néppárt frakciójának közfelkiáltással meghozott döntését. „Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának első helyezettje, jelölése és leendő tisztsége olyan eszközt jelentenek, amelyek által nagyobb hatékonysággal jeleníthetőek meg sajátos kisebbségi törekvéseink és az Európai Unió nemzeti kisebbségi közösségeinek jogairól rendelkező keretszabályozás ügye. A jelölés nyomán a parlament egyik fontos tisztségét romániai magyar töltheti be, ami újabb esélyt, lehetőséget teremt a romániai magyarság közösségi érdekeinek európai képviseletére" – fogalmaz közleményében Winkler és Sógor.

„Megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen fontos tisztségre jelöltek. Azon fogok munkálkodni, hogy az európai értékek alapján kiszélesítsük és erősítsük a magyar-román együttműködést. Amennyiben megválasztanak, azon leszek, hogy a temesvári forradalom értékeit, szellemiségét képviseljem a jövőben is" – nyilatkozta Tőkés László a frakciószavazás után.

Soros uniós elnökség a szórványmagyarokért is

Új Magyar Szó, 2010. június 10. – Gyulay Zoltán

„Együtt kell maradni, mert különben baj lesz" – idézte Markó Béla RMDSZ-elnök szavait Csutak István, a szövetség szakpolitikusa egy Budapesten megrendezett fórumon. A fő téma az új magyar kormány programjának „néhány kérdése" volt, de alapvetően a jövő év január 1-jétől esedékes európai uniós soros magyar elnökségről és a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetéről esett a legtöbb szó.

Markó Béla idézett szavai akkor hangzottak el, amikor az RMDSZ-elnök Felvidéken a Magyar Koalíció Pártjának kampányolt. Ezzel kapcsolatban Csutak István még egy epizódot felelevenített: amikor a magyarok egyidejűleg Romániában és Szlovákiában is kormánytényező voltak, a pozsonyi kormányfőhelyettes Bukarestbe látogatott, és ebből az sült ki, hogy a végig magyarul folyó megbeszéléseket a tárgyaló felek fordították le – a tolmácsoknak, akik hivatalból voltak jelen.

A Közép-Európai Club Pannonia (KEP) rendezvényén – amelyen jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is – Szabó András nyugalmazott nagykövet felvázolta azokat a várakozásokat, amelyek a soros magyar elnökséget előzik meg. Jóllehet az irányító szerepet betöltő országra rendszerint olyan feladatok várnak, amelyek vagy az előző elnökségből (jelen esetben a belgából) öröklődnek át, vagy az új rendszerben együttműködő – az előző és a következő elnökséggel közösen alkotott – trió munkatervéből adódnak, így is nyílik elegendő mozgástér.

Elhangzott: nagy valószínűség szerint a jövő év első felében írják alá Horvátországgal a csatlakozási szerződést, ami azt mutatja, hogy a magyar külpolitika prioritásai elmozdulnak a Nyugat-Balkán irányába. Megkezdődhetnek a tárgyalások Szerbiával, ami Budapestnek nem egyszerűen a szomszédság okán érdeke, hanem azért is, mert Vajdaságban negyedmilliós magyarság él.

„Az Uniónak nincs ugyan kisebbségi kérdésekben egységes állásfoglalása – ismertette a nagykövet –, és ennek egyebek mellett az is az oka, hogy vannak saját nemzetiségi problémái, a soros magyar elnökség mégis megragadhatja a lehetőséget a térséget feszítő gondok enyhítésére."

Erre a kijelentésre rímelt Csutak azon megállapítása, hogy amikor Románia EU-tagsága szóba került, az itteni magyarság számára nem volt kérdéses, hogy az ügy mellé kell állni. Mert az egységes állásfoglalás dacára a közösségben léteznek olyan mechanizmusok, amelyek garantálhatják a jogok kiteljesedését.

„A budapesti diplomácia is támogatta Bukarest felvételét, de – tette hozzá az RMDSZ szakpolitikusa – nem önzetlenül, hanem azért, hogy ezzel is segítse, támogassa a szórványban élő nemzettársait". Mivel a KEP egyike a soros elnökséggel kapcsolatban a magyar külügyminisztériummal együttműködő civil szervezeteknek, felvetette, hogy javítani kell a brüsszeli adminisztrációban és diplomáciai karban dolgozók arányain: ha sikerül több romániai alkalmazottat elhelyezni, az azt jelenti, hogy több magyar is lesz közöttük.

Ősszel közös kormányülés?

Új Magyar Szó, 2010. június 10. – Fleischer Hilda

Kiegyensúlyozottabb, szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani az új magyar kormány saját nemzetpolitikája és a határon túli magyarság térségpolitikája között – jelentette be tegnap Bukarestben Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. A Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalásán a felek felvetették a következő közös, magyar–román kormányülés témáját, s mint a szövetségi elnöktől megtudtuk, az előkészítéseken már dolgoznak, az első ülésre valószínűleg ősszel kerül majd sor.
„Az új magyar kormány tisztában van azzal, hogy egyfajta nemzeti fordulatra van szükség, hisz az elmúlt években Magyarország nagyon hűvösen viszonyult a külhoni magyarokhoz. Az első lépéseink között, ezért is tartottuk fontosnak jelezni, hogy ez számunkra prioritás, s ezt szolgálta a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvény is, illetve a kettős állampolgárság jogszabályának sürgős elfogadása is" – magyarázta Németh Zsolt, akitől mint megtudtuk, a magyar, illetve román külügyminiszterek között már voltak tárgyalások a kettős állampolgárságot illetően.

„Fontosnak tartom jelezni, hogy nagyra értékeltük azt, hogy Szlovákia kivételével minden szomszédos ország megértéssel fogadta ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a magatartásban, s mi bízunk abban, hogy Szlovákiában is bekövetkezik egy fordulat a választásokat követően. A témában egyébként a romániai magyar nagykövet is számos konzultációt folytatott a, de bármilyen kérdés felvetődik ezzel kapcsolatosan, mi nyitottak vagyunk az egyeztetések folytatására" – tette hozzá az államtitkár.

Elmondta, az új kormány kiemelt prioritásként tekint a közép-európai magyarságra, s szeretnék, ha ezt az együttműködést tartalmilag is meg tudnák tölteni. „Ebbe nagyon jól illeszkedik a Duna-stratégia, de emellett szeretnénk fenntartani a közös politikákat is, mint a mezőgazdasági kohéziós politika, illetve szeretnénk, ha olyan új politikák is kialakulnának, mint a közös energiapolitika, vagy ha például a magyar külügyminisztériumban fogadnánk román diplomatát, aki részt vesz a magyar EU-elnökség lebonyolításában" – számolt be bukaresti látogatása során a magyar külügyi államtitkár.

Oázis, globalizáció, homokvihar

Új Magyar Szó, 2010. június 10. – Ambrus Attila

A szórványlét nem a lemorzsolódás állapota, hanem értékőrző, értékteremtő vállalkozás, amelyet érdemes politikailag, erkölcsileg is támogatni.

Nem értette a szórványmagyarság lelkiállapotát a többségi nemzeti reflexeken edződött Németh László, aki 1935-ben Brassóba látogatott! (Annyira hiányzott belőle az empátia, mint a ma tömbben élők többségéből.) Az író a Cenk alatti magyarokban a kisebbségi idegbaj három megnyilvánulását vélte felfedezni. Három típusát írta le a szórványban élő embernek.

A legszerencsétlenebbet: a dohogót, aki minden sérelmet számon tart, tudja, hogy hol hány iskolát zártak be, melyik színmagyar faluban építettek ortodox templomot, aki szinte örül az újabb és újabb igazságtalanságnak, s a sérelmét azért növeszti apokaliptikussá, hogy ne lásson lehetőséget arra, amire nincsen ereje.

Aztán a lojálist, a hatalom támaszát, aki szereti elfordítani tekintetét arról, amire a dohogó dühösen rátapad, és minden kis többségi gesztusban vagy pesti vállveregetésben a megdicsőítő élet felkínált lehetőségét látja.

Végül a legférfiasabbat: a szervezőt, aki szerint, ha fenn akarunk maradni, az anyagi létünket kell rendezni, a gazdasági függetlenségben majd fészket talál a szellem is.

Ő az, aki hősnek képzeli magát, mondja Németh László, de hozzáfűzi, minden kisebbségi hősiesség valójában neurózis.

Ezeknek a kisebbségi embertípusoknak az ismertetése után a nemzeti író levonja a szomorú konzekvenciát: az erdélyi magyarságnak nincs komoly hadrendje, amelybe beállni férfipróba, egy nagy eszme sem fut szét a körében.

Németh László szerencsére tévedett, akárcsak korábban Herder. Férfipróbává vált az 1935 óta eltelt időszak, s ugyan a dohogók, a lojálisok és a szervezők ma is enyhe neurózisban rajzolják – a megmaradás-értékteremtés eszméjétől hajtva – a jövőt, hitük miatt kevésbé önpusztító az idegbajuk, mint a kiábrándult többségieké.

Ma Erdélyben legalább annyi magyar él szórványban, mint ahányan tömbben, a Székelyföldön! Nagyvárad, Arad, Temesvár, Déva, Brassó épp oly fontos pillérei az erdélyi magyarságnak, mint Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda.

Ennek ellenére a magyarországi és a romániai magyar média, amikor a szórványlétről tudósít, hajlamos a Németh László-i diagnózisra – állapították meg minap a dévai szórvány és sajtó viszonyát taglaló tanácskozás résztvevői.

A szórványkérdés tárgyalásának hangnemét ezidáig a veszteség élményének kiemelése jellemezte. Sokan aszerint ítélik meg a szórványt, hogy mennyire előrehaladott a közösség asszimilációja a többséghez, és ez a fajta megközelítés óhatatlanul elvezet ahhoz az olvasathoz, hogy a szórványlét halmozottan hátrányos helyzet, amellyel szükségszerűen együtt jár, hogy a közösség belső erejéből nem képes önazonosságát megőrizni! Ez a jóslat aztán akár önbeteljesítővé is válik, hozzájárul a kisebbségi csoport megszűnéséhez.

A szórvánnyal foglalkozó média és a szórványsajtó feladata éppen az, hogy belülről vizsgálja a kisközösségek mindennapjait és elfogadtassa azt a valós tényt, hogy a szórványban élő közösség a külső, beolvasztást célzó nyomásra éppen saját belső kohéziós erejének a növelésével tud hatékony válaszreakciókat felmutatni. Egy, a kilencvenes években készült vizsgálat megállapította, hogy a kisebbségi helyzet felértékeli a kulturális tradíciók, értékek szerepét, az esztétikailag értékesebb ízléskategóriák aránya szórvány-szituációban magasabb, mint tömbben.

A szórványlét – ha kigyógyulunk neurózisunkból, láthatjuk is! – nem a lemorzsolódás állapota, hanem értékőrző, értékteremtő vállalkozás, amelyet érdemes politikailag, erkölcsileg is támogatni, az összmagyarság érdekében is.

Mert a kisebbség leépülése a sivatagosodáshoz hasonló folyamat. Ha a kis autonómia-oázisok – amelyeket oly nagy hittel és áldozattal építettek a Kallós Zoltánok, Böjte Csabák, Szegedi Lászlók, Balázs Bécsi Attilák – eltűnnek, a leépülés folyamata eléri a tömböt. Nem is beszélve arról, hogy a szórványban kipróbált és felismert túlélési és közösségfejlesztési stratégiák a globalizáció és az anakronizmus veszélyével egyszerre hadakozó tömb számára is megoldást jelenthetnek.

Párturalom

Szabadság, 2010. június 10. – BORBÉLY TAMÁS

Pestisként pusztít és terjed továbbra is a hazai közintézmények átpolitizálása, amelynek oltárán feláldozzák a szakértelmet, és ami rendszerint felülírja az alapvető szabályokat. Köztudott, hogy a szabályok be nem tartása balkáni jellemvonás, de az optimisták azt gondolhatták, hogy az európai uniós csatlakozás következtében a Dâmboviţa partján is visszaszorul az ügyeskedés divatja, ami a román Ókirályságban erényt jelent. Ha valaki nem ügyeskedő, akkor páriának számít a Regátban. Ebből az ártalmas felfogásból ered a szabályokkal szembeni tiszteletlenség, amely mélyen áthatja az emberek mentalitását. Lehetőleg rossz, vagy betarthatatlan szabályokat kell hozni, hogy azok tág teret engedjenek az ügyeskedésnek, amit a vezetők többsége is hitvallássá magasztosított.

A szabályokat már olyannyira lazán kezelik, hogy például a kormány is tudatosan lép át rajtuk. A kabinet változtatni akar az áfa fizetésének a szabályain az adócsalás visszaszorítása érdekében. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter kitalálta, hogy az Európai Unióból néhány alapvető élelmiszert importálóknak ezentúl áfát kell fizetniük Romániában, ami ellenkezik az uniós normákkal. A szabálysértéshez már annyira hozzászoktunk, hogy a kormány a rendelkezést tartalmazó sürgősségi kormányrendelet indoklásában nyíltan, pironkodás nélkül beismeri az uniós normarendszerrel szemben elkövetett agressziót. Vlădescu a televízió nyilvánossága előtt is megismételte cinikusan, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó, amit addig alkalmaznak, amíg az Európai Unió beindítja a szankcionálási mechanizmust. Ez hosszas folyamat, így a következő hat hónapban a kormány nyugodtan megsértheti az uniós normarendszert.

A fenti példa is tükrözi, hogy mily törékenyek és könnyen elvethetők a szabályok, így a mindenható átpolitizálással szemben – amelyet az elmúlt húsz évben már-már kőbevésett gyakorlati normává emeltek a pártok – a szakmaiság szabályai megalázóan eltörpülnek. Ezt mutatja az Alkotmánybíróságban kialakult jogi patthelyzet, ami teljes szörnyűségében felvillantotta a párturalom mélységét. Az elmúlt öt évben az államfő képlékeny keretnek tekintette az alaptörvényt, és annak kereteit folyamatosan feszegette. Emiatt az ellenzéknek most esze ágában sincs szakmai megbecsülésnek örvendő, független személyeket jelölni a taláros testületbe, hanem igazi pártkatonákat (Valer Dorneanu és Teodor Meleşcanu) akar a jogrendszer szegletkövének számító intézménybe küldeni. Legutóbb az átvilágítási törvényt pimaszul elmeszelő Alkotmánybíróság számos szakmailag megkérdőjelezhető döntést hozott, amelyekben nyilvánvaló politikai szándék nyoma volt tetten érhető.

A taláros testület presztízsét pedig romba dönti a legutóbbi botrány, ami Ioan Vida, az AB volt elnöke és Ion Predescu, a testület ideiglenes vezetője között robbant ki. A 64 éves Vida mandátuma lejárt, így a testület kitalálta az ideiglenes tisztséget, ami a képviselőház és a szenátus jogi bizottságainak az elnökei szerint is nem teljesen törvényes, de hát – mint mondták – valamilyen módon kiutat kellett találni a jogi patthelyzetből. (Éljen az ügyeskedés!) Vida kitámadta a 83 éves Predescut, aki volt főnöke és kollégája nyilvános vádjaira reagálva szintén kipakolt, és elmondta, hogy Vida mindenképpen az AB elnöke akart maradni, majd amikor közölték vele, hogy nem lehet, üvöltözni kezdett, és kirohant a teremből. Ezek után a pártok is alaposabban elgondolkodhatnának azon, hogy kik alkotják és irányítják az ország gazdasági és szociális helyzetére nézve óriási horderejű kérdésekben is döntő, legmagasabb jogi fórumot, amelynek az ítéletei megtámadhatatlanok.

Mesaje iredentinste pe desene

Jurnal Bihorean, 2010. június 9. – CRINA DOBOCAN

Expoziţia de desene a fost vernisată ieri la Galeria „Euro Foto Art" din Oradea.

La iniţiativa viceprimarului Oradei, Biro Rozalia, UDMR Bihor a organizat un concurs pe tema „Naţiunea maghiară fără frontiere", în care au fost implicate 21 de clase de la diferite școli din municipiu. Competiţia a fost organizată pentru a marca 90 de ani de la semnarea Tratatului de la Trianon (4 iunie 1920), care a consfi nţit realizarea dreptului la autodeterminare a popoarelor. Pe desenele realizate de copii au fost înscripţionate în
limba maghiară mesaje iredentiste precum „Acela nu este ungur, pe care nu-l doare Trianonul", „Ungaria a fost o ţară", „Ungaria, inima frântă a Europei", „Credem în reînvierea Ungariei", „Credinţa și patria le-am primit de la strămoșii noștri, deci trebuie să fi m fi - deli patriei și credinţei". Fiul viceprimarului Biro Rozalia, Biro Barna, a realizat
un desen în care a reprezentat lupta dintre un maghiar și un turc, când a fost eliberată Cetatea Oradiei.

Expoziţia va rămane la Oradea patru zile, după care va fi mutată la Budapesta.
Mesaje iredentiste la o expoziţie de desene realizate de copii din clasele I-IV de
la câteva școli din Oradea. La iniţiativa viceprimarului Oradei, Biro Rozalia, UDMR
Bihor a organizat un concurs pe tema „Naţiunea maghiară fără frontiere", în care au
fost implicate 21 de clase din Școlile „Dimitrie Cantemir", „Nicolae Bălcescu", George
Coșbuc", „Szent Laszlo", „Dimitrie Cantemir", respective Liceele „Lucian Blaga"
și „Lorantff y Zsuzsanna". Competiţia a fost organizată pentru a marca 90 de ani de
la semnarea Tratatului de la Trianon (4 iunie 1920), care a consfi nţit realizarea dreptului
la autodeterminare a popoarelor.

Istoric
Tratatul a fost semnat între Puterile Aliate învingătoare în Primul Război Mondial și Ungaria,
în calitate de successor al Imperiului Austro-Ungar, stat învins în Primul Război
Mondial. Tratatul a fost semnat pentru a stabili frontierele dintre statele succesoare
ale Austro-Ungariei (Austria, Ungaria, Iugoslavia, Cehoslovacia), precum și dintre România
și Ungaria. Este arhicunoscut faptul că maghiarii nu au acceptat niciodată tratatul
din cauza căruia au pierdut Transilvania.

Dorinţe vii
Potrivit istoriografi lor, maghiarii din Ungaria și din afara graniţelor ţării au urmărit
în permanenţă revizuirea, fi e și parţială, a Tratatului de la Trianon.
Dorinţa maghiarilor de a reveni la starea de lucruri anterioară Primului Război
Mondial a rămas vie și după 90 de ani. Maghiarii încearcă să inculce această idee și vlăstarelor lor, încă din fragedă pruncie. O dovadă a acestui fapt este concursul de desene
organizat de UDMR Bihor în câteva unităţi de învăţământ din Oradea, în urmă cu
două săptămâni. Desenele realizate de copii, cu sprijinul învăţătoarelor, au constituit
obiectul unei expoziţii, vernisată, ieri, la Galeria „Euro Foto-Art" din Oradea. Galeria
a fost dată în folosinţă de CJ Bihor Asociaţiei „Euro Foto- Art", al cărei președinte este
Ștefan Toth. Asociaţia „Euro Foto-Art" din Oradea este benefi ciara mai multor proiecte
susţinute de CJ Bihor și Primăria Oradea.
„Acela nu este ungur, pe care nu-l doare Trianonul", „Ungaria a fost o ţară", „Ungaria,
inima frântă a Europei", „Credem în reînvierea Ungariei", „Credinţa și patria leam
primit de la strămoșii noștri, deci trebuie să fi m fi deli patriei și credinţei", „Avem
dreptul să trăim într-o patrie liberă fericiţi" sau „Celui care schimbă patria, trebuie să i se
schimbe inima". Acestea au fost printre puţinele mesaje inscripţionate în limba maghiară
pe desenele realizate de copiii din 21 de clase de la diferite școli din Oradea.
Fără frontiere Mai mult decât atât, majoritatea desenelor redau harta Ungariei Mari, iar Ardealul este smuls din ţinutul românesc și alipit Regatului maghiar. În unele desene apar copii care au feţele triste sau care varsă lacrimi din cauză că „Erdely" (Transilvania) a fost luată Ungariei. Biro Rozalia respinge acuzele de iredentism și spune că ideea expoziţiei a fost reconcilierea, nefi ind organizată să jignească românii. „În 2010, când aniversăm
împlinirea a 90 de ani de la Tratatul de la Trianon, obligaţia noastră este să le prezentăm
copiilor realitatea în care trăim. Iniţiativa noastră nu mi se pare exagerată. Învăţătoarele
nu le-au spus copiilor ce să deseneze. Ele doar le-au relatat ce s-a întâmplat în urmă cu 90 de ani. Exact așa cum Guvernul României pune accentul pe acordarea dublei cetăţenii românilor din Moldova, tot așa consider normală și dorinţa maghiarilor de a asigura cetăţenie locuitorilor de naţionalitate maghiară. Trăim într-o Europă unde graniţele există doar simbolic. Într-adevăr, există mai multe steaguri ale Ungariei, însă există și desene în
care copiii se prind de mână. Este un semn al reconcilierii", a declarat Biro Rozalia.
Una dintre învăţătoarele care i-au coordonat pe elevi, Bite Rozalia, de la Școala
„George Coșbuc", susţine că, deși este greu să le explice micuţilor istoria, ei trebuie să
o cunoască. „Fiecare popor are istoria lui și respectă pe cel care stă lângă el", a mai spus învăţătoarea. Reprezentanţii Inspectoratului Școlar Judeţean Bihor spun că nu știu nimic
despre această expoziţie și că, până ce nu vor afl a mai multe despre aceasta, se abţin de la orice comentarii. „Nicăieri în Europa nu se mai practică și nici nu se tolerează astfel de chestiuni. Până nu văd despre ce este vorba, mă abţin de la orice comentarii", a declarat inspectorul școlar adjunct Nicolae Ungur.