Cukrászdát Kolozsváron
Most jött el a magyarok ideje Tőkés László szerint
Magyar Hírlap, 2010. június 10.
Az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok, valamint a Nyugat-Balkán bővítése tartozik Tőkés László, az Európai Parlament új alelnökének hatáskörébe – számolt be a lapunknak adott interjúban az erdélyi politikus.
– Európának is el kell jutnia az újonnan csatlakozott országokhoz, nem csak fordítva érvényes a haladási irány – fejtette ki pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. A mikéntet hogyan képzeli el?
– Évtizedeken át egyirányú közlekedés zajlott Európa útjain: átléptek a vasfüggönyön a kommunista elnyomás alatt élők. Ma sincs másként: ifjúságunk színe-java, a mi esetünkben a nemzetmegtartó magyar középnemzedék legjobbjai távoznak szülőföldjükről, miközben mi nem a kivándorlás jogáért harcoltunk, hanem a megmaradásért és a felemelkedés ügyéért. Ezért Európában azt kell megértetnünk, hogy az unióban senki sem gondol arra: a mi problémánk nem az, hogy Bécsben nyithatunk-e cukrászdát, hanem hogy Kolozsváron önálló magyar vállalkozóként ezt megtehetjük-e.
– Azért némely törekvések esélyei mégiscsak megnőttek, amikor önt az EP alelnökévé megválasztották. Mit tehet a kisebbségi magyarokért?
– Nagyon tetszett annak idején, amikor Sarkozy francia elnök otthon tartással próbált megoldást találni a Franciaországot elárasztó észak-afrikai bevándorlók ügyére. Álságos megközelítés, amikor mi a nem őslakos harmadik világbeli bevándorlók jogaiért küzdünk Nyugat-Európában, és nem azzal foglalkozunk, hogy élhetővé tegyük az életet a hazájukban. Európa ezen a ponton tudathasadásos állapotba kerül, s miközben például kitoloncolja a cigányokat, nem tudja vagy kellőképpen nem akarja megoldani a helyzetet ott, ahol a cigányság mélynyomorban él. Nos, ezen rendkívüli problémák viszonylatában egy EP-alelnök szerepe nem mérhető, de kiváló terepek mutatkoznak, főleg ha megtaláljuk szövetségeseinket, és az EP vezérkara kialakítja az életrevaló európai, illetve nemzetközi politikát.
– Gondolom, nem mellékes ebből a szempontból az sem, hogy az ön másfél éves alelnöksége alatt tölti majd be Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztét.
– Nagyon jó a politikai környezet jelenleg, hiszen Magyarországon rendszerváltozással felérő kormányváltás történt, és megnyílt az út a nemzetpolitikai rendszerváltozás előtt is a Kárpát-medencében. Személyi téren ide számítanám még Schmitt Pál államfővé választását és Jerzy Buzeknek, az EP lengyel elnökének kelet-európai illetőségét. Hadd tegyem hozzá szerényen, hogy az én megválasztásommal is ez az integrációs és emancipációs vonulat erősödött meg. Nagyobb beleszólásunk van és lesz Európa ügyeibe, főleg a magyar EU-elnökség idején. Ha ezeket a kedvező körülményeket összeadjuk és messzemenően kihasználjuk, mind nemzeti, mind kelet-közép-európai szempontból nagy szolgálatot tehet Magyarország Európának, és hatékonyan szolgálhatja saját nemzeti érdekeit.
– Felvetette a román–magyar megbékélés lehetőségét is. Milyennek tartja a két nemzet és ország mostani viszonyát?
– Gondviselésszerűnek érzem, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron magyar és román összefogással indult a diktatúra bukásával végződő népfelkelés. Ezt neveztük el aztán Temesvár szellemének. Temesvár szelleme megelőlegezte a hiteles Európa szellemiségét. Az unió nem fenékig tejfel, de ne mondjunk le annak a lehetőségéről, hogy létrejön a valóban demokratikus, az emberi és nemzeti közösségek jogait, méltóságát, a jogállamiság elveit tiszteletben tartó, spirituális szinten is tételeződő, egységes Európa. Hadd legyünk mi Európa legjobb szellemének hordozói, ebbe a célkitűzésbe beleillik a román–magyar vagy a szlovák–magyar megbékélés is. Három éve a román néppárti küldöttség még megvétózta a néppárti frakcióba való felvételemet is, most támogatta az alelnökké választásomat. Ilyen nagy eredményt elérni igazi temesvári eredmény.
– Öntől függ, hogy milyen egyházpolitikája lesz az EP-nek. Mire számíthatunk?
– Brüsszelben tapasztaltam, hogy a kommunista ateizmusnál is van rosszabb: a szekuláris, érték- és identitását vesztett vallástalanság. Ez megviseli Európát, elvágja a gyökereit. Igyekezni fogok a legjobb ökumenikus hagyományokat folytatva olyan intézményes és rendszeres európai egyházügyi kapcsolatot kiépíteni és elősegíteni, amely Európának a már említett hiányzó dimenzióját, a spiritualitást és a nemzetek értékközösségen alapuló egységét kialakíthatja.
Tőkés lebontaná a vasfüggönyt
MTI, 2010. július 12.
Tőkés László az EU-ban továbbra is létező, az új tagokat a régiektől elválasztó "virtuális vasfüggöny" lebontásán dolgozik – mondta az Európai Parlament (EP) nemrégiben megválasztott alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Tőkés László az EU-ban továbbra is létező, az új tagokat a régiektől elválasztó "virtuális vasfüggöny" lebontásán dolgozik – mondta az Európai Parlament (EP) nemrégiben megválasztott alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A volt református püspök úgy vélte, megkönnyíti e cél elérését, hogy az EP elnöke, a lengyel Jerzy Buzek szintén az unió egyik kelet-európai tagállamából érkezett. A csatlakozással az új tagországok ugyan formálisan eljutottak Európába, de ennek ténylegesen is meg kell valósulnia – nyilatkozta.
Az alelnök beszámolt arról, hogy csütörtökön találkozott Jerzy Buzekkel, aki elmondta, az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok feladatköre Tőkés László „hivatásával egybeillő szolgálati terület".
A Lisszaboni Szerződés is fontosnak tartja a vallási párbeszéd megvalósítását – emlékeztetett Tőkés László. Hozzáfűzte: intézményesíteni és rendszeresíteni kell az egyházakkal, vallásokkal való kapcsolatot. Feladatairól az alelnök kiemelte, hogy elődje, Schmitt Pál munkáját viszi tovább, foglalkozni kíván a sporttal és az ifjúsági ügyekkel is.
ERDÉLY
Markónak elvárásai vannak
Impulzus, 2010. július 9.
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal" – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb" témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett, mivel azonban a nyugdíjakat érintő tervezet alkotmányellenesnek bizonyult, a fizetéscsökkentő rendelet mellett mégis csak növelni kellett az áfa értékét.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Frunda György szenátor levele az SZKT-hez
Erdély.ma, 2010. július 10.
Azt gondolom, túl későn ülésezik az SZKT, és, hogy a június 26-ára összehívott ülés szabályellenesen volt elhalasztva. Nem az ügyvédi pontosság beszél belőlem, de elfogadhatatlannak és lekezelőnek tartom azt az ügyvezető elnökségi sms-t, amely 25-én mindannyiunk tudomására hozta, hogy az SZKT július 9-ére van halasztva.
Maga az SZKT elnökasszonya is sms-ben vett tudomást a halasztásról, és egyébként is a szabályzat nem ír elő halasztási lehetőséget, azért mert a kormány ülésezik. Az elhalasztás döntésével megszegtük a háromnaponkénti SZKT összeülés gyakorlatát is.
Az is igaz, hogy már a június 26-ikai időpont is túl késői volt. A parlamentünket – ahogy nevezni szeretjük az SZKT-t – akkor kellett volna összehívni, amikor az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy szövetségük támogatja a kormány megszorító intézkedésekre vonatkozó felelősségvállalását, vagy talán már azelőtt, amikor eldőlt, hogy az RMDSZ támogatja a PDL kérését, hogy egykamarásra szűkítse Románia parlamentjének összetételét.
Ilyen fontos kérdésekben nem elég a Szövetségi Állandó Tanácsnak vagy az RMDSZ szűkebb vezetőségének döntenie, hanem az SZKT-nak, mint a romániai magyar parlamentnek kell meghoznia a döntést. Nem „post factum" elfogadni a Szövetségi Állandó Tanács döntését, hanem „act priori" megbeszélni, megvitatni a változatokat, és a legjobb döntést meghozni, legalábbis a legkevésbé rosszat.
Azért mondom ezt, mert meggyőződésem szerint az RMDSZ vezetősége a kormánykoalícióba lépés óta több rossz döntést is hozott, amely Szövetségünk népszerűségét eddig ismeretlen mélypontra hozta. Annak ellenére, hogy a képviselőházi és szenátusi frakciók ülésén Markó Béla miniszterelnök-helyettes úr és Basescu államelnök jelenlétében elmondtam, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, az RMDSZ vezetősége meggyőzte a kollégákat, hogy elfogadják a Boc-kormányzat felelősségvállalását. A döntés hibás volt, hibánkat az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette.
Hibázunk abban is, hogy túl könnyen, előzetes egyeztetés nélkül felsorakozunk a Demokrata Párt elvárásai mellett. Amikor azt kérték tőlünk, hogy váltsuk le Mircea Geoana szenátuselnököt, annak ellenére, hogy a frakcióülésen elmondtam, hogy az indítvány kivitelezhetetlen, és alkotmányjogi kérdéseket is felvet, felsorakoztunk a PDL mellé. Meg sem kérdezték, mi a véleményünk, egyszerűen felkértek minket, hogy támogassuk őket, és mi elfogadtuk azt. Hiba volt.
Aztán ezelőtt néhány héttel az RMDSZ szenátorai és képviselői is megszavazták a demokraták által javasolt alkotmánybírókat. Amióta létezik Alkotmánybíróság, ez az első alkalom, amikor az alkotmánybírák kinevezését egyetlen párt teszi meg. Rossz döntés volt. Politizálta az Alkotmánybíróságot és az egész Romániai jogrendszert egy autoritárius állam felé tolta el, ahol az Alkotmánybíróság amely eddig kijavította a parlament túlpolitizált döntéseit, most ő maga is politizálttá vált.
És végül a legsúlyosabb következményekkel járó döntésünk, a kormány felelősségvállalása a fizetések és a nyugdíjak megnyírbálására, valamint az utólagos áfanövelésre. Egyetértek és tudatában vagyok az állami költséges csökkentésének szükségességével, de több kollégával, együtt RMDSZ-es miniszterekkel is, hangsúlyoztuk, hogy gazdasági fejlesztést stimuláló javaslatok nélkül az elszegényítő döntések csak rövid időre szóló foltozások.
...(hiányzó szövegrészlet az audió-anyagban)... döntést, amely megtiltja, hogy a jövőben az RMDSZ kormány-koalícióba lépő tagjai olyan megszorító intézkedéseket hozanak, vagy elfogadjanak, amelyek eredményeképpen csökkenek a reáljövedelmek.
Tűzzünk ki egy határidőt, mondjuk október elsejét, ameddig a kormány hozza meg gazdaságélénkítő és adócsökkentő intézkedéseit. Ha ezt a kormány nem teszi meg, akkor lépjünk ki a koalícióból.
Megkérem a vezetőség azon tagjait, akik engem és a hozzám hasonlóan gondolkodókat belső ellenzéknek, vagy ne adj' Isten, ellenfélnek ítélnek meg, ne tegyék ezt! Ne próbáljanak sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódom, aggódunk a Szövetség és a romániai magyarság jövőjéért.
Elhangzott az SZKT 2010.07.09-i ülésén Marosvásárhelyen
A szöveg a helyszínen rögzített hanganyag leírása.
Az RMDSZ-nek nincs konfliktusa Traian Băsescuval
Nyugati Jelen, 2010. július 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes tegnap Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy nincs konfliktus Traian Băsescu államelnök és az RMDSZ között, és kérte az egész politikai osztály összefogását.
Markó tagadta, hogy akár lappangó konfliktusa lenne az RMDSZ-nek Traian Băsescuval, hozzáfűzve: senkinek nincs szüksége konfliktusra sem a kormánykoalícióban, sem a jelenlegi politikai osztályban.
„Miért gondolják, hogy létezik egy lappangó vagy bármilyen konfliktus? Jelenleg semmilyen konfliktusra nincs szükség, nemcsak a kormánykoalícióban nincs erre szükség, de a politikai osztály egészében sem, jobb lenne, ha nagyobb összefogás lenne, ha az ellenzék is szolidaritást vállalna. Én értem az ellenzéki bírálatot, de amikor előbb a nyugdíjak csökkentéséért bírálnak, majd a másik alternatíváért, az áfaemelésért, akkor nem értem, mit akarnak, mit javasolnának" – fejtette ki Markó Béla.
Az újságírók sorozatos kérdéseire elmondta, „hallotta", hogy az államelnök beszélt az RMDSZ-ről.
Az államfő Frunda Györggyel kapcsolatos bírálatáról Markó Béla kifejtette, nem kívánja azt kommentálni. „Frunda úr válaszol a bírálatokra, nekem nincs mit mondanom. Valójában nem a Frunda György szavazatáról volt szó, hanem a teljes politikai osztály voksáról. Egyetértek, hogy tárgyalnunk kell a román társadalom korrupciós problémáiról, főként most, válságban" – mondta.
Arra a kérdésre, támogatná-e az RMDSZ távozását a kormányból Markó Béla elmondta, nem híve egy ilyen megoldásnak.
Elismerte, nem számítottak arra, hogy ilyen nehéz a kormányzás, de kiemelte, ha az RMDSZ vállalta az ország vezetésében való részvételt, akkor a nehézségeket is vállalnia kell. „Én a magam részéről nem támogatnék ilyesmit. Igaz, amit többször megfogalmaztam, hogy egy ilyen időszakban, jobb ellenzékben lenni, és egy fél évvel ezelőtt, amikor vállaltuk a kormányzati részvételt nem is gondoltuk, hogy ilyen nehéz idők várnak ránk. Tudtuk, hogy nehéz a helyzet, de nem gondoltuk, hogy ilyen fájdalmas intézkedésekre lesz szükség. De, ha esélyed van, hogy véghez vidd a közigazgatás reformját, a decentralizációt, akkor élned kell ezzel az eséllyel" – hangsúlyozta Markó.
Markó: nincs konfliktus az RMDSZ és az államfő között
Băsescu Frundát támadta
Krónika, 2010. július 9.
Nincs konfliktus az RMDSZ és Traian Băsescu államfő között, a szövetség pedig nem lép ki a kormányból – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülése előtt nyilatkozta ezt újságíróknak, miután Băsescu a közszolgálati televízióban csütörtök este azt mondta: a kormánykoalíció egyik pártja kilátásba helyezte kilépését, ha a nyugdíjak csökkennek. Az államfő azzal vádolta Frunda Györgyöt, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az ANI-törvény kapcsán, de az RMDSZ-t lojális partnernek nevezte. Markó ezt nem kommentálta, Frunda elutasította a vádakat.
Markó Béla azt nyilatkozta pénteken Marosvásárhelyen, hogy nem javasolja az RMDSZ kilépését a kormánykoalícióból, noha a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb a várakozásoknál. „Nem javasolnék ilyesmit. Igaz, többször is azt mondtam, hogy egy ilyen időszakban jobb lenne ellenzékben lenni. Félévvel ezelőtt, amikor kormányzati szerepet vállaltunk, nem tudtuk, hogy ennyire fájdalmas megszorításokat kell majd alkalmaznunk, de ha vállaltuk a kormányzást, akkor vállalnunk kell a nehézségeket is, és ha esélyünk van a teljes közigazgatás megreformálására, a decentralizációt is beleeértve, akkor meg kell ragadnunk ezt az esélyt" – fogalmazott újságírók előtt az RMDSZ elnöke.
Semmiféle konfliktus nincs az RMDSZ és Traian Băsescu elnök között – szögezte le Markó, aki szerint nem csupán a kormánykoalíción belül, hanem a teljes politikai palettán szolidaritásra van most szükség.
Markó azt követően mondta mindezt, hogy Traian Băsescu államfő a román televízió egyik csütörtök esti műsorában azt nyilatkozta: a kormánykoalíció egyik pártja azzal fenyegetőzött, hogy kilép, ha a nyugdíjak összege csökken. Az elnök úgy vélte, ha ez az ára az ország megmentésének, akkor a fenyegetőző pártnak mennie kell. Băsescu nem említette, melyik pártról van szó.
Frundát támadta Băsescu
A tévéinterjúban az államelnök azzal vádolta Frunda György szenátort, hogy Románia érdekei ellen cselekedett az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény szenátusi szakbizottsági vitája során. Mint tájékoztattunk, a szenátus úgy fogadta el az ANI-törvényt, hogy a jogi és emberi jogi szakbizottság együttes ülésen, Frunda György vezetésével elutasította az államfő javaslatainak jelentős részét, miután Băsescu visszaküldte a parlamentbe a jogszabályt az alkotmánybíróság kifogásemelés után.
„Frunda György úr álláspontja Románia érdekei ellen irányul, nem amiatt, hogy magyar, hanem mivel vélhetően rejtegetnivalója van neki is, és klientúrájának is" – fogalmazott csütörtök este Băsescu, aki arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság különös figyelemmel kíséri az ANI működését, és a jelenlegi törvény elfogadásának kedvezőtlen következményei lesznek.
„Románia jelentősen veszített hiteléből, annál is inkább, hogy a kihirdetett törvény – és ki kell hirdetnem a jogszabályt – lenullázza az ANI eddigi tevékenységét is" – fogalmazott Băsescu.
Frunda: igazam van, ha meggyőztem 115 szenátort
Frunda György „határozottan és megdöbbenéssel" utasította el az államfő vádjait. „Méltatlan gesztus ez egy államelnök részéről" – nyilatkozta pénteken a Mediafax hírügynökségnek az RMDSZ-szenátor.
Hangsúlyozta: nem egyedül fogadta el az ANI-törvényt, hanem 115 szenátor szavazott rá igennel, és csak ketten tartózkodtak. „Ez Románia szenátusának döntése" – szögezte le. Hozzátette: a felsőház emberi jogi bizottságának elnökeként mindig az alkotmány és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása volt a célja, és a továbbiakban is az.
„Az elnök úr megtéveszti a közvéleményt mondván, hogy én javasoltam az ANI-törvény gyengítését, mivel a bevezetésre javasolt vagyonvizsgáló bizottságok egyrészt alkotmányellenesek, másrészt a kormány sem kérte ezek létrehozását, sőt, soha nem is léteztek, az ANI-nak soha nem voltak ilyen struktúrái" – fejtette ki Frunda György.
Markó: Magyarország támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát
Krónika, 2010. július 9.
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműbben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve ezzel, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel kitűzött céljainak valóra váltásáért - mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot is érintő első fontos intézkedéseket. „Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal" - hangsúlyozta Markó.
Szabadság, 2010. július 10.
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal" – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb" témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Az SZKT tegnapi ülésén eldöntötte: 2011. február 26–27. között szervezik meg az RMDSZ X. kongresszusát. Ennek helyszínéről szeptember 10-én határoznak majd. A területi szervezetek ez időpontig nyújthatnak be pályázatot a kongresszus megszervezésére vonatkozóan.
Markó Béla: A szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetnek bennünket
Felvidék.ma, 2010. július 9.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért - mondta Marosvásárhelyen Markó Béla. "Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal" - hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett - de kevésbé hatékonynak bizonyuló - érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti - szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés "legforróbb" témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket - tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet - hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett, mivel azonban a nyugdíjakat érintő tervezet alkotmányellenesnek bizonyult, a fizetéscsökkentő rendelet mellett mégis csak növelni kellett az áfa értékét.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket - mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Krónika, 2010. július 12.
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen" – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt", aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban". Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi" – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat."
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések" kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni" – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek.
Többfrontos harc
Krónika, 2010. július 12. – Balogh Levente
Az RMDSZ „miniparlamentjének" is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi ülésén történtek alapján az az érzése támadhat a külső szemlélőnek, hogy a kormányzati nehézségek, az ország egyre kilátástalanabb gazdasági helyzete, valamint a magyarországi kormányváltás nyomán felszínre törni látszanak a szövetségen belüli, illetve az új budapesti kabinet és az RMDSZ között megbúvó feszültségek. Kormányra lépve az RMDSZ-nek vállalnia kell a felelősséget mindazért, amit korábban a PDL–PSD-nagykoalíció tett – illetve nem tett meg az ország gazdaságának talpra állítása érdekében.
A közalkalmazottak bérének csökkentése és az áfa emelése most megannyi vádpont, amelyet az ország lakossága az RMDSZ bűnéül ró fel. Érthető, hogy ez idegességet kelt a szövetség vezető politikusai körében, és hogy akad olyan is, aki – talán mintegy a jövendő hatalmi harcokra készülődve – súlyos bírálatokat fogalmaz meg az RMDSZ vezetésével szemben. Persze az is benne van a pakliban, hogy Frunda György csupán előre menekül azt követően, hogy Traian Băsescu első számú közellenséggé nyilvánította az ANI-törvény „megtorpedózása" miatt, és a legjobb védekezés a támadás alapon a szövetség által a PDL és Băsescu iránt tanúsított túlzott lojalitás bírálatával próbálja a maga oldalára állítani a választókat. A belső konfliktusokat külső ellentétek is súlyosbítják. A Fidesz és az RMDSZ közötti viszony nem túl szívélyes volta már az első Orbán-kormány óta közismert, mint ahogy az is, hogy most vélhetően az EMNT számít majd a budapesti kabinet legfontosabb erdélyi partnerének. Ennek megakadályozására tett kísérletként értékelhető Markó Béla azon kijelentése, amelyben a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságának támogatását kéri a magyar kormánytól. Ez ugyanis burkoltan arra utal, hogy az RMDSZ azt szeretné: a Fidesz ne sorolja az ellenség kategóriába a szövetséget, és ne akarja az RMDSZ kihagyásával irányítása alá vonni a romániai magyar politikát. Markó kérésének beteljesülése azonban legalább annyira kétséges, mint amennyire kétesélyes az, hogy az RMDSZ-nek és a Markó-féle irányvonalnak sikerül-e súlyos veszteség nélkül egyszerre három fronton, a belső „ellenzékkel", az erdélyi riválisokkal és a budapesti kormánnyal szemben is eredményesen küzdenie.
Új Magyar Szó, 2010. július 12. – Antal Erika
„Az RMDSZ úgy döntött: tovább vállalja a kormányzati szerepet, mert most előzménytelen esély van arra, hogy mélyreható reformokat hajtsanak végre az államigazgatás és a bürokrácia leépítése, valamint a decentralizáció kiteljesítése terén" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.
Az elmúlt hónapokban választanunk kellett két éles alternatíva, a kormányzás vagy az ellenzékiség között. Az RMDSZ úgy döntött: tovább vállalja a kormányzati szerepet, mert most előzménytelen esély van arra, hogy mélyreható reformokat hajtsanak végre az államigazgatás és a bürokrácia leépítése, valamint a decentralizáció kiteljesítése terén" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén. A testület az általános politikai helyzet áttekintése mellett megvitatta és elfogadta az RMDSZ gazdaság-ösztönző csomagját.
Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában arról beszélt: az RMDSZ arra vállalkozott és a továbbiakban is arra törekszik, hogy a nehéz körülmények közepette is teljesítse a romániai magyar közösséggel szemben tett vállalásait, és az adott lehetőségekhez mérten minden eszközzel támogassa a helyi magyar közösségeket, önkormányzatokat.
Markó Béla nem érti azok logikáját, akik szerint azért kéne kilépni a kormányból, hogy az RMDSZ két év múlva bejusson a parlamentbe
Markó elmondta, annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásáért elsősorban az előző, a PSD–PDL-kormányt terheli a felelősség, az RMDSZ kiállt a megszorító intézkedések mellett, vállalta azt a döntést a gazdasági helyzet kezelésére, amely népszerűtlennek bizonyult.
„Románia gyakorlatilag az elmúlt húsz év mulasztásai, az ország gazdasági, infrastrukturális lemaradása miatt jutott ebbe a helyzetbe, éppen ezért itt az ideje annak, hogy legalább most újragondoljuk az egész államigazgatást" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, leszögezve, csakis ezzel a céllal hajlandóak folytatni a kormányzást, és ezt a hozzáállást várja el a nagyobbik kormányzópárttól is.
Álláspontja szerint az RMDSZ ez irányú elkötelezettségét mutatja, hogy egy minisztere által vezetett egészségügyi tárca – az országban egyedüli módon – véghezvitte a decentralizációt, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ugyanez történjen az oktatási intézmények esetében is.
Bírálat az ellenzőknek
Markó Béla bírálta azokat a politikusokat, akik az RMDSZ jövőbeni választási esélyeit féltve a kormányból való kilépést szorgalmazzák.
„Soha ilyen nehéz kormányozni nem volt, mint most: többen azt mondják, lépjünk ki a kormányból, hogy két év múlva bejuthassunk a parlamentbe. De, kérdem én, akkor miért akarjuk két év múlva megnyerni a választásokat? Nem azért, hogy ott legyünk, ahol a döntéseket hozzák? Számomra nem érthető ez a logika" – mondta Markó Béla, aki ugyanakkor „megfeddte" azokat a magyar önkormányzati vezetőket is, akik azt állítják, a decentralizáció révén az RMDSZ „átdobja a kerítésen" az említett intézmények feletti felelősséget az önkormányzatokhoz.
Frunda György levelét megírta
Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoringbizottságának tagjaként Moszkvában és Murmanszkban tartózkodott, nem vehetett részt az SZKT ülésén, így levélben fordult a testülethez. A szenátor elsősorban azt kifogásolta, hogy június 26-ról július 9-re halasztották az SZKT ülését, ami szerinte szabályellenes volt.
Azt írta: akkor kellett volna összehívni a tanácskozást, amikor az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy támogatni fogja a kormány megszorító intézkedésekre vonatkozó felelősségvállalását. Frunda úgy véli, az RMDSZ túl keveset kapott azért, amit a koalícióban nyújtott. „Az igazat megvallva túl keveset kértünk: a tanügyi és kisebbségek jogállásáról szóló törvényt" – fogalmazott a szenátor.
Azt is hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha a jövőben a vezetőség a hozzá hasonló gondolkodókat belső ellenzéknek vagy ellenfélnek tekintené. „Egyszerűen aggódunk az RMDSZ és a romániai magyarság jövőjéért. Alternatív megoldásokat javasolunk" – tette hozzá Frunda György. Markó röviden reflektált a levélre. „Nem értem, hogy miért tartja szabályellenesnek Frunda György az SZKT-ülés időpontját, hiszen erre vonatkozóan nincs is szabály" – mondta a szövetségi elnök.
Lakatos Péter képviselő a Partium Frakció részéről a kormányon való maradást hangsúlyozta, ahogy Borbély László környezetvédelmi miniszter is, aki szerint „aki azt hitte, hogy könnyű lesz a kormányzás, az tévedett, inkább azt nem hitte senki, hogy ilyen nehéz lesz". Eckstein-Kovács Péter a Szabadelvű Kör álláspontját ismertette a gazdasági válságkezelési programról, arról, hogy az adó- és illetékemelést nem támogatták.
Az SZKT ülésén döntöttek a 2011-ben esedékes 10. RMDSZ-kongresszus időpontjáról is. Február 26-27-én tartják az értekezletetet, amelynek a helyszínéről a beérkezett pályázatok alapján ezután döntenek majd.
Gazdaságélénkítés
Lakatos Péter összeállította és minden SZKT-tagnak eljuttatta azt a gazdaságélénkítő tervcsomagját. A tervezet kitér a köz- és magánszféra közötti kapcsolatokat lehetővé tevő és szabályozó törvényre, a közbeszerzési törvény módosítására, a lakótársulások támogatására a hőszigetelési program keretében, a közép- és kisvállalkozások a Magyarországon népszerű Széchenyi-programhoz hasonló projekt ösztönzésére.
Annak érdekében, hogy a tervezet ne maradjon csak az RMDSZ berkeiben, Lakatos ajánlatokat vár, és két hét múlva összefoglalva a leglényegesebb pontokat, a kormánykoalíciónak is bemutatja a csomagot.
A szakszervezetek vezetőivel tárgyalt Borbély László az SZKT-ülés előtt
A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése előtt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban több szakszervezet vezetőjével tárgyalt Borbély László környezetvédelmi miniszter. A szakszervezetisek elsősorban a szakemberek elbocsátását kifogásolták. Szerintük a leépítések során nem az igazgatóktól válnak meg, hanem azoktól a kórházi dolgozóktól vagy más állami intézmények munkatársaitól, akiknek száma jelenleg is sokkal kisebb a szükségesnél.
Borbély meghallgatta a kifogásokat, átvette a kormánynak szánt iratcsomót, és megígérte, megszervezi a tanácskozást a szakszervezet és az egészségügyi miniszter között is. „Azt tanácsoltam, használják ki azt a lehetőséget, hogy marosvásárhelyi a miniszterelnök-helyettes és az egyik minisztere a kormánynak" – nyilatkozta a tanácskozást követően a politikus.
KÁRPÁT-MEDENCE
Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának új elnöke
Bumm.sk, 2010. július 10.
Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának új elnökeKorábban Kvarda József is bejelentette indulását az elnöki székét, de visszavonta azt, így Berényi Józsefet egyedüli jelöltként választotta meg a 282 szavazatot leadott küldött 236 tagja. Berényi lett az MKP harmadik elnöke.
Kvarda József visszalépésével Berényi József maradt az egyetlen jelölt az elnöki posztra, aki először azt jelezte, hogy szeretné látni az elnökség felállását, és azután erősíti meg véglegesen elnöki ambícióit.
Berényi végül a jelöltetés mellett döntött, 282 leadott szavazatból 236-an támogatták, így ő lett az új MKP elnök. 14 társával, 15 tagú elnökséggel vezeti majd az MKP-t.
Az Országos Tanácsot eddig Farkas Iván vezette, most az egyedüli jelölt Bárdos Gyula volt.Bárdos 223 szavazatot kapott.
Öt szakmai bizottság alakul. A Gazdasági és Régiófejlesztési bizottság élére egyedül Farkas Iván került jelölésre, és 244 szavazattal választották meg. A Közigazgatási bizottság élére Kvarda József mellett Szabó Olga is indult. Szabó Olga az első körben kiesett, de Kvarda nem kapta győztesként nem kapta meg az elégséges szavazatot a győzelemhez az első körben. A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi csapat élére Mikós László mellett Pomichal Istvánt is jelölték, de Miklós László az első körben nyert 176 szavazattal. Az oktatási és Kulturális bizottság élére Szigeti László volt az egyedüli jelölt, aki 242 szavazattal győzött. A Szociális Bizottság élére kerültek csak teljesen új arcok jelölésre Őry Péter (Csallóközcsütörtök polgármestere) és Neszméri Tünde személyében, azonban az első körben nem született döntés.
Duray Miklós és Csáky Pál nem került jelölésre semmilyen posztra.
Berényi József pályafutása
Az 1967-ben született politikus a rendszerváltás óta vesz részt a politikábán.
Az Alsószelin lakó politikus Pozsonyban a Komenský Egyetem magyar-történelem szakos tanári karán szerzett oklevelet. 1990-92 között a Magyar Diákszövetség képviseletében az FMK listáján képviselő lett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. 1992/93-ban tanít, majd a budapesti Közép-Európa Egyetem (CEU) Politológiai Tanszékén végzett (1993/94). Ezt követően Amerikában kutat, majd alapítványoknál dolgozik. 1996 februárjától a Magyar Polgári Párt politikai és külügyi titkára.
Az 1998-as megalakulása óta tagja az MKP-nak. 1998 és 2002 között parlamenti képviselő. Majd 2002 és 2006 között külügyi államtitkár. 2006 után visszaül a parlamenti padsorokba.
Csáky Pál elnökké választásakor 2007 márciusában elnök-helyettesnek választják az MKP-ban.
Csáky: az MKP négy év múlva megerősödve visszatér – A szlovákiai magyaroknak újból kell definiálnia magukat a szülőföldjükön
Bumm.sk, 2010. július 10.
Csáky: az MKP négy év múlva megerősödve visszatérCsáky Pál a június 12-i választások óta először szólalt meg nyilvánosan. Elmondása szerint optimistának kell lenni a szlovákiai magyaroknak, akiknek újra kell definiálni magukat. Meglátása szerint a következő parlamenti választásokon a MKP erősebben fog visszajönni a parlamenti térfélre is, mint az történt bármikor a történelem folyamán.
„A pártot és az új vezetését támogatni fogom. Hogy ebből milyen egyéb konklúziók jönnek le az nem fontos, és nem vagyok kötve egyetlen funkcióhoz, egyetlen székhez sem. Nem beszélve arról, hogy jövőre újra végbe megy egy tisztújító folyamat a pártban. Valószínűleg egy pici idő jut arra, hogy most átgondoljuk ezeket a dolgokat, hogy esélyt és lehetőséget adjunk másoknak is. Akik támogatást kapnak a kongresszustól, azok számíthatnak az én feltétlen támogatásomra, mivel a legtöbb információm nekem van a pártot és a párt kapcsolatait illetően. A kapcsolati tőke is nagyon fontos lesz az elkövetkező időben, amit szeretnék az ügy érdekében tovább kamatoztatni." – fogalmazott Csáky Pál a Pátria Rádió szombati Hétről-hétre műsorában.
„A szlovákiai magyarságnak optimistán kell a jövőbe tekinteni, és újból kell definiálnia magát a szülőföldjén, amibe a párt nagyon fontos segédeszköz kell hogy legyen, de nem kizárólagos szereplője ennek a folyamatnak. Úgy gondolom újra meg kell néznünk a civil szervezeteket és az egyházakkal való kapcsolattartást, meg kell nézni a médiapolitikánkat, meg kell nézni a kommunikációs lehetőségeinket. Mindezt lépésről lépésre újjá építve kell visszahoznunk ezt a pártot erőteljesebb pozícióba. Meg vagyok arról győződve, hogy a következő parlamenti választásokon a Magyar Koalíció Pártja erősebben fog visszatérni a parlamentbe is, mint aa történelem folyamán bármikor" – szögezte le Csáky Pál, az MKP nemrégiben távozó elnöke.
Arra a kérdésre, hogy lehet- valamikor újra Csáky Pál az MKP elnöke, az érintett így válaszolt: „Én most nem gondolkodok funkciókban. Az elmúlt 3-4 hónap annyira az én nevemhez égett hozzá, hogy nekem nincs jogom, és nem is tartom szükségesnek, hogy bármilyen, a személyemet érintő funkcióban gondolkodjak. Nekem az ügy a folyamat, a szervezet fontos és a szlovákiai magyarság jövője. Én pedig mindent meg fogok tenni, hogy a dolgok jobbra forduljanak."
Bauer Edit: Az MKP-nak olyan feladatai vannak, amilyeneket más párt nem vállal fel
Felvidék.ma, 2010. július 10.
Tárgyilagosnak tartja a Magyar Koalíció Pártja rendkívüli kongresszusának hangnemét Bauer Edit, a párt európai parlamenti képviselője. A tanácskozás szünetében úgy fogalmazott: tévedtek, akik azt gondolták, hogy az MKP nem képes az önbírálatra.
A munkaelnökség tagjaként Bauer Edit úgy látja, önkritikus értékelések hangzottak el a választási kampányról, sok felszólaló pedig elsősorban azzal foglalkozik, mit kell tennie a pártnak a jövőben, hogyan kell készülnie a helyhatósági választásokra. „A helyzet indokolt reményre ad okot az MKP jövőjét illetően – fogalmazott. – Kivétel nélkül mindenki úgy látja, hogy a szlovák politikai porondon szükséges pártunk fennmaradása, mert nélküle nem lenne teljes a paletta. Az MKP olyan feladatokat lát el és szerepeket tölt be, amelyet egyetlen más szlovákiai politikai párt sem vállal fel."
Bauer Edit azt is elmondta, a ma megválasztásra kerülő pártvezetés egyéves megbízatást kap, az MKP rendes tisztújító kongresszusáig áll majd a politikai szervezet élén. A rendkívüli kongresszus küldöttei az EP-képviselő szerint minden erejükkel arra törekednek, hogy még ma felálljon az új vezérkar.
Bugár Béla azt üzente
Felvidék.ma, 2010. július 11.
Bugár Béla megoldotta a magyar-szlovák viszonyt. A Híd-Most (amely nem jelen idejű hidat jelent magyarul, hanem hidat két nyelven) elnöke frappánsan úgy fogalmazott, hogy mindkét félnek több engedményt kell tennie. Lesz akkor itt magyar–szlovák összeborulás, barátság, felebaráti szeretet, még egymás emlékkönyvébe is beleírunk.
Mégis, kedves Béla: miből kellene engednünk? Nekünk, itt, a Magyar Köztársaságban ugyan milyen konkrét ügyben kellene meghátrálnunk? Az elmúlt esztendő arcpirító szlovák provokációi után vajon mit kellene másként tennünk?
Egyetlen apró baj akad mindösszesen Bugár Bélával. Aprócska foltja, hogy azt ne mondjam, szépségtapasza az ő tündérmesei fordulatának, a Híd-Most sikersztorijának, hogy pártjáról mindeddig nem derült ki, magyar avagy szlovák képződmény. Értem én, hogy magyarok és szlovákok között hídra, pardon, mostra volna szükség, de azért ne tegyünk úgy, mintha Bugár Bélának nem volna múltja. Húsz éve élvonalbeli politikus, sok mindent mondott és tett már, sőt annak és mindennek az ellenkezőjét is, ahogyan azt más magyar vagy szlovák politikusok is szokták. De Bugár Béla sem szeplőtlen ártatlansággal lépett fel a ma magyar, holnap viszont szlovák vagyok elnevezésű felvidéki ringlispílre. A Híd-Mostban ott találjuk továbbá Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövetét, Rudolf Chmelt, aki állítólag „normálisabb" szlovák... Akkor bezzeg nem volt elég „normális", amikor a Dzurinda-kormány kulturális minisztereként keresztbe tett az MKP kisebbségvédelmi törvénytervezetének.
A Híd-Most a koalíciós tárgyalásokon a mérleg nyelvének készült. Kőkeményen lenullázhatták volna a Fico-korszak magyar- és polgárellenes törvénykezését – nem tették. Pontosabban tették volna ők, de elfogyott a bátorság. Vagy rövid a póráz. Esetleg a magyar képviseletnél fontosabb a 90-es év elején összeverbuvált szlovákiai magyar SZDSZ, a néhai Magyar Polgári Párt posztumusz képviselete, önkormányzatban, igazgatótanácsban, ahol csak lehet.
Nézzük csak, mit írt a minap a Híd-Most alkupozíciójáról a pozsonyi Új Szóban Molnár Norbert, aki mondjuk Duray Miklóst nagyjából annyira kedveli, mint Ján Slotát:
„A három szlovák párt egyértelműen azt jelezte, nem akarják, hogy a kisebbségek önmagukról döntsenek, a kisebbségi skanzen igénytelen és könnyebben kezelhető. A szlovák dominancia mindenek felett, egy magyar–szlovák párt is csak megtűrt lehet, mert nevében ott szerepel a magyar jelző. Hatalmas pofon ez a Hídnak és mindenkinek, aki azt hitte, lehet magyar–szlovák békés egymás mellett élés, természetes lehet a közös politikai akarat."
Szóval, még az Új Szó szerint is... Akárhogy is finomkodunk, a Híd-Most felsült az első vizsgán. Más szóval, négy évig nem lesz magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. Lesz viszont helyette egy elkent, magánbirodalmak euróin építkező, a kettős identitás, s így az asszimiláció irányát nyíltan mutató párt. Egy önfeladó, megalkuvó, magyarságát önkezével kiherélő fattyú párt. Háttérben Világi Oszkárral, a Slovnaft igazgatójával, Szlovákia Leisztingerével, aki finoman szólva sem a dunaszerdahelyi, szepsi vagy bősi kisemberek szemüvegén keresztül nézi a világot. Erre utal Bugár Béla első üzenete is: a Fidesz jöjjön ide, én nem megyek a Fideszhez. Derék nyilatkozat, az önálló gondolkodás fontos dokumentuma. A második pedig ez: mi a választóinknak akarunk bizonyítani, nem Semjén Zsoltnak, és nem Magyarországnak...
Egyenes beszéd, Bugár elnök. De ugye, észrevettük: a Híd-Most elnöke nem is titkolja ellenérzéseit tízmillió magyar nemzeti otthona iránt. Ez nem súlyos frusztráció? Nem a magyar pártból kiszorult politikus kis magánbosszúja zajlik a saját felvidéki közössége és magyar nemzete ellen?
Ehelyütt szólni kell a Magyar Koalíció Pártjának felelősségéről is. Hosszú-hosszú évek alatt elkopott, elhasználódott a hagyományos magyar érdekképviselet. Elhasználódott Pozsonyban, elkényelmesedett az önkormányzatokban, a párt kiüresedett, belső tartása megbillent. Viszont jelenleg az a helyzet, hogy az MKP nélkül nincs felvidéki magyar jövő. Nélkülük nincs magyar politika, nincs magyar tulajdon, nincs semmi. Ha gyorsan rendezik soraikat, akár már az önkormányzati választásokon bizonyíthatnak. Mindenesetre az MKP sikeressége legelsősorban a Híd-Most parlamenti sikereitől vagy kudarcaitól függ. Gondolom, az MKP-ben is tudják: a jelenlegi kormánykoalíció felettébb törékeny, és Fico már a kapuk előtt feni a kést.
Négy év múlva vissza kell foglalni a magyar mandátumokat a pozsonyi parlamentben.
EURÓPAI UNIÓ
Az Európa Tanács jelentést fogadott el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ukrajnai alkalmazásáról
umdsz, 2010. július 9.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elfogadta az első jelentést a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ukrajnai alkalmazásával kapcsolatban. A jelentést az a független szakértői bizottság készítette, amely a charta alkalmazását ellenőrzi — olvasható az Európa Tanács honlapján.
Az Európa Tanács arra szólítja fel Ukrajnát, hogy tegyen meg mindent a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos helyzet javítása érdekében, garantálja a jogot arra, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a nemzeti kisebbségek képviselői.
Az Európa Tanács továbbá felkéri Ukrajnát, hogy eszközöljön változtatásokat a kisebbségi nyelvek a közigazgatási hivatalokban, illetve helyi és regionális szinten való hivatalos használatának jelenlegi kereteire vonatkozóan.
A szervezet azt tanácsolja a hatalmi szerveknek, hogy szavatolja az anyanyelvi műsorok sugárzását a nemzeti kisebbségek számára mind a televízióban, mind a rádióban.
Egészében véve, az Európai Tanács a kisebbségi nyelvek azon szintjének védelme mellett száll síkra, amely a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása előtt volt tapasztalható.
Egymilliónál is többen tüntettek Katalónia autonómiájáért
MTI, 2010. július 11.
Több mint egymillió katalán tüntetett szombat este Barcelonában nagyobb autonómiát követelve Katalóniának, és tiltakozva a spanyol alkotmánybíróság döntése ellen, amely értelmében a régióban többségben élő katalánokat nem lehet "nemzetalkotó" népcsoportnak tekinteni a spanyol alaptörvény szerint.
A rendőrség szerint a belvárosban tartott tömegmegmozduláson 1,1 millió ember vett részt, de a tüntetés szervezői 1,5 milliósra becsülték a tömeget.
A tüntetésre egy nappal az után került sor, hogy a spanyol alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette Katalónia új, 2006-ban elfogadott autonómia-statútumának egyik fontos részét. Ez a statútum - amely nagyjából a német tartományok helyi alkotmányának felel meg - mind a spanyol, mind a katalán parlamentben jóváhagyást nyert, Katalónia polgárai pedig népszavazáson adták rá áldásukat, de a konzervatív Néppárt (PP) 2006-ban panaszt emelt ellene a madridi alkotmánybíróságon.
A taláros testület - a liberális és konzervatív bírák négy évig tartó vitája után - döntést hozott arról, hogy a katalánok nem lehet "nemzet" (mint azt a statútum preambuluma rögzíti), mert az ellentétes a spanyol alkotmánnyal, amely csak egy nemzetet - a spanyolt - ismer el Spanyolországban.
|
