|
EP-ALELNÖK
Tőkés: Politikai hisztéria és hecckampány folyik
Székelyhon.ro, 2011. június 9. - Szőcs Lóránt
Politikai hisztéria és hecckampány folyik – így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet miatt jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
Mint mondta, állampolgárságától és alelnöki posztjától is megfosztanák, számos uniós vezetőnél is feljelentették őt ugyanezen ok miatt. „Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani" – nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Hozzátette: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi".
A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, vagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel, ami történt, az „egy anakronizmus" az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy Partiumban, itt, Európában" – hangoztatta érveit az EP-alelnök.
A politikus hozzátette: „nem fogy ki" a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus", amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Basescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt" – összegzett.
Tőkés: a jövő a székely autonómiáé
Krónika, 2011. június 10.
Politikai hisztéria és hecckampány folyik – így reagált Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel őt és két EP-képviselőtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
„Feljelentősdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségről is le akarnak váltani" – nyilatkozta Tőkés László az ellene és képviselőtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: „nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi". A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy ő maga milyen lépéseket tervez, Tőkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az „anakronizmus" az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínűsége alapvető érték.
„Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövő a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában" – hangoztatta érveit Tőkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: „nem fogy ki" a feljelentésekből az utóbbi időben, mivel tavaly a szervezett bűnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel őt egy „posztkommunista politikus", amiatt is folyik a vizsgálat. Később a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdőn Traian Băsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. „A sort folytathatnám, mindenféle színű politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetőnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt" – mondta Tőkés László.
EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
GENTLEMAN'S AGREEMENT - Kapott magyar kormánypénzeket az EMNT a DK-hálózat működtetésére
Transindex, 2011. június 9 - Kertész Melinda
A Demokrácia Központok pénzügyeire vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Toróék szerint a pénzügyőrség valamely alkalmazottja szivárogtatott.
Bizonyos kérdésekben pontatlanul fogalmazott az EVZ abban a tegnapelőtti tényfeltáró cikkében, amelynek szerzője az EMNT által működtetett Demokrácia Központok pénzügyeiről és alkalmazottainak fizetéséről írt – mondta mai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, a Demokrácia Központok központi koordinációs irodájának vezetője.
A két politikus azt azonban elismerte, hogy magyarországi kormánypénzeket kapnak a Demokrácia Központok működtetésére, tehát az EVZ-ben megjelent, erre vonatkozó információ helyes. A lap román állami intézmények keretéből származó információkra hivatkozva azt írta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik alapítványától 2,25 millió lejt, valamivel több, mint 500 ezer eurót kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Demokrácia Központok működtetésére. Az első, mintegy 775 ezer lejes részlet tavaly októberben érkezett meg, majd idén májusban a magyarországi hatóságok újabb 1,5 millió lejt kitevő részletet folyósítottak. Kérdésünkre, mely szerint miért nem számoltak be korábban erről a tényről, Toró elmondta, mindig érzékenyen érinti a román közvéleményt az az információ, mely szerint Magyarországról pénzek érkeznek a romániai magyar közösséghez, így létezett egy
"gentleman's agreement"
(hallgatólagos egyezség - szerk.) arra vonatkozóan, hogy nem nyilatkoznak erről.
Hozzátette, egyébként teljesen normális az, hogy a magyar állam támogatja a többek között a kedvezményes honosítások lebonyolításában szerepet vállaló Demokrácia Központokat. Hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapból származnak, meghívásos pályázat alapján nyerték el az összeget.
A sajtótájékoztató során elmondták: a Demokrácia Központokban az önkéntesek mellett összesen 110 szerződéssel rendelkező személy rész- vagy egész munkaidőben dolgozik, ezeknek a fizetése 870 és 1100 lej között mozog. 30 személy irodavezető igazgatói tisztséget tölt be, ők havi 1200 és 2000 lej közötti összeget kitevő bérben részesülnek. A DK irodahálózat legmagasabb funkcióiban hat személy dolgozik, ők 2000 és 2900 lej közötti összeget keresnek. A DK-hálózat összesen 30 irodából áll. Egy iroda fenntartására, illetve eszközbeszerzésre havi 800 és 1500 lej közötti összeget költenek.
Gergely egy OTP-kivonattal érkezett a sajtótájékoztatóra, azt alátámasztandó, hogy messze nem keresi meg a cikkben szereplő 4100 lejt, elmondása szerint nettó 2900 lejt keres. Miután felhívtuk figyelmét arra, hogy a nettó 2900 lej bruttó 4154 lejnek felel meg, Gergely megjegyezte, az EVZ-ben nem szerepelt az, hogy a neki tulajdonított
4100 lejes fizetés bruttó összegként értendő.
Toró szerint megalapozott az a gyanú, hogy az EVZ újságírójának a pénzügyőrségtől szivárgott ki az információ. Elmondta, a pénzügyőrségnek nincs arra joga, hogy magánjellegű információt nyilvánosságra hozzon, az EMNT egy civil szervezet, amely nem köteles nyilvánosan elszámolni, ilyeténképpen az EMNT által működtetett DK-központok pénzügyeire vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Toró leszögezte:
a pénzügyőrség a dolgát végezte,
így nem az intézményre, hanem az információt kiadó személyre neheztelnek.
Toró az RMDSZ-nek a szivárogtatáshoz, illetve az információk leközléséhez való hozzájárulását sejtetve hozzátette, a napilapban megjelentek hitelét az is rombolja, hogy tudomása szerint a laphoz közel álló személy, Dan Andronic (az EVZ egykori főszerkesztő-helyettese, jelenleg politikai tanácsadókét és politikai elemzőként tevékenykedik - szerk.) Kelemen Hunor politikai tanácsadója, emellett a pénzügyőrség vezérigazgatóját, Ladányi Árpád Csabát az RMDSZ javaslatára nevezték ki.
Toró továbbá rámutatott: a cikk abban is téved, hogy 26 éves fia a Demokrácia Központok struktúrájában tevékenykedne és ezért pénzt is kapna. Gergely Balázs hozzátette: a hír megjelenését követően átvilágították a DK-irodák személyzetének listáját, és rajta kívül még két személyt találtak, akik rokoni viszonyban állnak a vezetőséggel (az EVZ cikke azt is megjegyezte, hogy Gergely Tőkés László EMNT-elnök unokaöccse - szerk.).
Update, 17:33: a cikkben eredetileg azt írtuk, hogy az EMNT feljelentette a sziváriogtató pénzügyőrségi alkalmazottat. Ez az információ téves, a szöveget módosítottuk, az érintettektől elnézést kérünk.
Magyar pénzek az EMNT-nek
Háromszék, 2011. június 9.
Részben pontatlanok, de nem minden alapot nélkülözőek azok az adatok, amelyek az Evenimentul zilei lapban jelentek meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyeiről és alkalmazottainak fizetéséről. Erről Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, a Demokrácia Központok központi koordinációs irodájának vezetője nyilatkozott tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A két politikus elismerte, hogy magyarországi kormánypénzeket kapnak a Demokrácia Központok működtetésére, tehát az Evenimentul zileiben megjelent, erre vonatkozó információ helyes. A lap román állami intézményektől származó információkra hivatkozva azt írta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik alapítványától 2,25 millió lejt, valamivel több, mint 500 000 eurót kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Demokrácia Központok működtetésére. Az első, mintegy 775 000 lejes részlet tavaly októberben érkezett meg, idén májusban a magyarországi hatóságok újabb 1,5 millió lej értékű részletet folyósítottak. Toró szerint erről azért nem beszéltek eddig, mert a hasonló témák mindig érzékenyen érintik a román közvéleményt, így létezett egy hallgatólagos egyezség arról, hogy nem nyilatkoznak a témáról. Szerinte amúgy normális dolog, hogy a magyar állam támogatja többek között a kedvezményes honosítások lebonyolításában szerepet vállaló Demokrácia Központokat. "Ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapból származnak, meghívásos pályázat alapján nyerték el az összeget" – hangsúlyozta Toró.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a Demokrácia Központokban az önkéntesek mellett 110, szerződéssel rendelkező személy dolgozik teljes vagy részmunkaidőben, fizetésük 870 és 1100 lej között mozog. Harminc személy irodavezető igazgatói tisztséget tölt be, ők havi 1200 és 2000 lej közötti javadalmazásban részesülnek. Az irodahálózat legmagasabb funkcióiban hat személy dolgozik, ők 2000 és 2900 lej közötti összeget keresnek. A 30 irodából álló hálózat fenntartására irodánként havi 800 és 1500 lej közötti összeget költenek.
Toró megalapozottnak nevezte a gyanút, hogy a bukaresti lap újságírójának a pénzügyőrségtől szivárogtattak ki információt. Elmondta, az EMNT civil szervezet, amely nem köteles nyilvánosan elszámolni, így az EMNT által működtetett DK-központok pénzügyeire vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Toró leszögezte: a pénzügyőrség a dolgát végezte, nem az intézményre, hanem az információt kiadó személyre neheztelnek.
Toró az RMDSZ-nek a szivárogtatáshoz, illetve az információk közléséhez való hozzájárulását sejtetve hozzátette: a napilapban megjelentek hitelét az is megkérdőjelezi, hogy tudomása szerint a laphoz közel álló személy, Dan Andronic (az Evenimentul zilei egykori főszerkesztő-helyettese, jelenleg politikai tanácsadókét és politikai elemzőként tevékenykedik) Kelemen Hunor politikai tanácsadója, a pénzügyőrség vezérigazgatóját, Ladányi Árpád Csabát pedig az RMDSZ javaslatára nevezték ki.
Az RMDSZ elnöke a Transindex hírportál kérdésére elmondta: sem az RMDSZ-ben, sem pedig a minisztériumban nem tanácsadója Dan Andronic, soha nem találkozott vele személyesen. Ami pedig a pénzügyőrségi szivárogtatást illeti, az intézmény az RMDSZ-nél is több ízben végzett ellenőrzést, és szivárogtatásra akkor is volt példa. "Romániában minden szivárog, ilyen szempontból nem tudom, hogy miért kell az RMDSZ ellen fordulni" – fogalmazott Kelemen.
Toró hitelrontásról beszél – Állítások, cáfolatok a demokráciaközpontok finanszírozásáról
Népújság, 2011 június 9. – Mózes Edith
Az egyik román központi napilap „feldobta" a magas labdát, amelyet, természetesen, a többi sajtóorgánum leütött. A hír arról szólt, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke korábban kijelentette, az EMNT által működtetett demokráciaközpontok „nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartozunk".
Az említett napilap azonban állítólag kiderítette, hogy az állítás hamis, mert a demokráciaközpontok az elmúlt hónapokban 2,2 millió lejt (500 ezer eurót) kaptak magyarországi közpénzekből. A lap szerint a pénzeket egy, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó alapítvány utalta át az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom számlájára, amelyet a tavaly nyáron jegyeztek be. A pénzt a magyar állampolgárságot igénylő romániai magyarok tájékoztatási költségeire kapták, olvasható az említett újságban, amely azt is tudni véli, hogy a demokráciaközpontok alkalmazottainak listáján Tőkés László és Toró T. Tibor rokonainak, valamint a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetőségi tagjainak neve is szerepel, akik több ezer eurós „fizetéseket" vesznek fel.
A magyar kormány prioritása a nemzetpolitika
Megkeresésünkre, hogy igaz-e, miszerint a rokonai is a demokráciaközpontok alkalmazottainak listáján szerepelnek és hatalmas pénzeket „nyúlnak le" magyarországi közpénzekből, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: „A cikk a hitelrontás kategóriájába tartozik. Valóban van egy 26 éves fiam, Toró Tamás, de semmi köze a demokráciaközpontokhoz és semmilyen fizetést nem vett fel olyan munkáért, amit nem végzett el. Véleményem szerint a hitelrontó írás megállapításait egyes RMDSZ-vezetők bizonyítékként fogták fel, például Kovács Péter főtitkár, holott nagyon jól tudják, mennyire lehet egy ilyen elfogult forrást bizonyítékként kezelni. Egyébként, aki elindította az egészet, annak a politikusnak az érdekszférájába tartozik, aki valamikor Adrian Năstasénak, majd Călin Popescu Tăriceanunak adott, most pedig állítólag Kelemen Hunornak ad tanácsokat.
Jogállami szempontból lényeges, hogy a pénzügyőrségre hivatkozó cikk írója – a pénzügyőrség egyébként a rendszeres vendégeink közé tartozik – nem tudja, hogy a magáncégek fizetései nem közérdekű információk, és ezek kiszivárogtatása törvényt sért. Csak ha valaki akarja, hozhatja nyilvánosságra a fizetését, amit egyébként Gergely Balázs meg is tett, egy banki kivonatot mutatott be a saját fizetéséről".
A továbbiakban Toró elmondta, hogy három kategóriájú munkaszerződéses viszony van a demokráciaközpontokban, amelyekben több mint 100 alkalmazott dolgozik: vannak negyed, fél vagy egész normával dolgozók, az ügyintézők fizetése 870 és 1100 lej között van, az irodavezetők havi 1200-2000 lejt kapnak. Ezenkívül hatan a központi koordinációval foglalkoznak, bérük 2000 és 7900 lej között van. „Ezek az emberek komoly munkát végeznek, a demokráciaközpont alapprogramja mellett honosítással is foglalkoznak, amelyben eredményeket mutattak fel".
Nagy felfedezés – jelentette ki –, hogy egyes civil szervezeteket a magyar kormány támogat. Ez a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége, bár egyesek a román nemzetállam elleni merényletnek fogják fel. Nincs titkolnivalónk, a magyar kormány nemzetpolitikája prioritásnak tekinti a határon túli magyar nemzetrészek ügyeit.
Magyar–magyar konszenzus kell a kisebbségi törvény kapcsán
Szabadság, 2011. június 9. – PAPP ANNAMÁRIA
Torz és valós adatok a Demokrácia Központok anyagi helyzetéről
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásával kapcsolatos álláspontjukról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok finanszírozásáról tájékoztatta tegnap Kolozsváron a sajtó képviselőit Toró T. Tibor ügyvezető alelnök és Gergely Balázs közép-erdélyi régió-elnök. Toró T. Tibor a kisebbségi törvény kapcsán – amelynek megszavazását még ebben az ülésszakban meg kellene ejteni az RMDSZ és a PD-L közti megállapodás értelmében – úgy vélekedett: meg kell teremteni a magyar–magyar konszenzust a jogszabályt illetően. Ugyanakkor Gergely Balázsal együtt reagáltak arra az Evenimentul zilei román napilapban megjelenő írásra, amely a Demokrácia Központok anyagi helyzetét, illetve munkatársainak jövedelmét firtatja. Az EMNT képviselői konkrét adatokkal cáfolták meg a cikkben megjelenő egyes valótlan adatokat. Továbbá tiltakoztak az ellen, hogy a pénzügyőrség magánjellegűnek számító információkat szolgáltat ki a sajtónak.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása nagyon fontos a romániai magyar közösség számára. Az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet 2005-től szerepel a parlament és a közbeszéd napirendjén, időnként előkerül, s politikai bokszmeccsek témájává válik.
„Úgy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de csakis akkor, ha erre tényleges politikai akarat létezik" – mondta Toró T. Tibor, aki azonban kételyeinek adott hangot ezzel kapcsolatban.
Véleménye szerint a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdése egyrészt a román–magyar kapcsolatokat terheli, másrészt pedig mindmáig nem sikerült magyar–magyar konszenzust kialakítani az ügyben.
A kamarilla egyezségek nem jelentenek megoldást
„Ilyen horderejű kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez előbb-utóbb megbosszulja magát" – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának a tagjaként módosító javaslatokat nyújtott be a tervezet kapcsán, amelyek ott vannak ugyan a törvényhozás asztalán, de azokat nincsen, aki képviselje.
Toró felhívta a figyelmet a jogszabály néhány kitételére, amelyek szerinte változtatásokat igényelnének. Egyebek mellett ilyen például a kisebbségi politikai szervezetek státusára vonatkozó rész, amely szerinte kétszeresen is diszkriminatív. Egyrészt azért, mert a többség meg próbál akadályokat gördíteni a kisebbségi szervezetek létrehozása ellen, másrészt pedig a jelenleg létező parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek nem akarnak maguknak konkurenciát, s letörnek minden olyan kísérletet, amely az ő monopolhelyzetüket veszélyeztetné.
„Ez a román politikai elitnek is érdeke lehet, hiszen ha kialakít egy klientúra-rendszert valamilyen szervezettel, akkor annak az érdekeit próbálja védeni. Itt találkozik a román politikai elitnek az érdeke a jelenleg parlamentben lévő kisebbségi szervezetekével. Akik fent vannak a fán, felhúzták a létrát, s nem engednek mást felmászni a fára, ami kedvez az etnobiznisz jelenségének" – mondta.
„Körülbelül négyest adnék a kisebbségi tervezetre"
Toró T. Tibor hangsúlyozta: kisebb módosításokkal elfogadhatóbbá lehet tenni a törvényt, ehhez körülbelül tíz cikkelyt kellene módosítani.
„Ha egy tízes skálán kellene osztályozni a tervezetet, nálunk elbukik, körülbelül 4-est adnék rá. Kis erőfeszítéssel és egyeztetéssel azonban ez 7-8-ra feltornázható. Úgy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik ez a kormány, akkor az érdekvédelmi szövetségnek legalább 8-asra fel kellene emelnie a törvényt ahhoz, hogy meglegyen mögötte a szükséges magyar–magyar konszenzus" – fejtette ki a politikus.
Elmondása szerint levélben fordultak Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben egyeztetést szorgalmaztak az ügyben. Toró úgy véli, kőkemény közösségi érdekről van szó, ezért egyebek mellett a kisebbségi törvény kérdését politikamentessé kell tenni, s egyezségre kell jutni.
A pénzügyőrségtől származhatnak az adatok
Az EMNT vezetői kitértek az Evenimentul zilei című központi román napilapban a hét elején megjelenő írásra is, amely az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok működését és anyagi hátterét taglalja, illetve adatokat közöl az intézmény munkatársainak a jövedelméről.
Toró T. Tibor és Gergely Balázs az ügy kapcsán kifejtették: alapos a gyanú, hogy a cikkben foglalt számok a pénzügyőrségtől szivárogtak ki, ugyanis a hivatal munkatársai az elmúlt időszakban négy héten keresztül napi rendszerességgel a vendégeik voltak. Alig fejeződött be az ellenőrzés, és az információk – amelyek közül bizonyos adatok hitelesek, mások viszont torzak – máris napvilágot láttak.
„Amúgy a pénzügyőrség jelenlegi vezetője az RMDSZ képviselője (Ladányi Árpád – szerk. megj.), akitől kérjük, hogy folytasson belső vizsgálatot az ügyben, s nézzen utána, hogyan szivároghattak ki egy jogállamban ilyen adatok" – mondta Toró T. Tibor.
Közölte: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmény, hanem civil szervezet, tehát belső pénzügyei nem tekinthetők közérdekű információknak.
„A törvény szerint a pénzügyőrségnek joga van kutakodni, és szívesen is láttuk őket, de ahhoz nincs, hogy magánjellegű adatokat szivárogtasson ki " – szögezte le az EMNT ügyvezető elnöke.
Kifejtette: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával működnek, amely összegek azonban nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített pénzekből származnak. Elmondása szerint megfelel a valóságnak az az adat, amely szerint 2,25 millió lejt biztosítottak a Demokrácia Központok működésére.
Száztíz szerződéses alkalmazott van
Toró T. Tibor tájékoztatott, hogy a 30 Demokrácia Központban 110 munkaszerződéses alkalmazott dolgozik. Az ügyintézők bére 870–1100 lej, az irodavezetők, igazgatók fizetése 1200-2000 lej, a központi koordinátoroké (6 személyről van szó) pedig 2000–2900 lej közé tehető.
„Köszönöm szépen az Evenimentul zileinek, hogy 30 százalékos fizetésemelésben részesített"– mondta Gergely Balázs, aki bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat igazgatójaként nettó havi 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az a cikkben megjelent.
„Szerintem vállalható, hogy mint a rendszer igazgatója, ennyi volt a fizetésem. Nyugodtan össze lehet vetni akár más – magán, üzleti és politikai – szférában nyújtott fizetéssel" – mondta Gergely Balázs.
Közlése szerint az eltelt öt hónap alatt a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent. Ugyanakkor 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Csak három rokoni kapcsolat létezik
Toró T. Tibor cáfolta, hogy Tamás nevű fia a Demokrácia Központ munkatársa lenne. Az egész rendszeren belül három esetben fordul elő, hogy az illető alkalmazott az EMNT-hez közel álló valamely személy rokona. Egyikük közülük Gergely Balázs, aki Tőkés László unokaöccse, de aki nem ilyen jogon kapta a fizetését, hanem mint aki az egész hálózatot létrehozta, és irányította – mondta Toró.
Az EMNT ügyvezető elnöke szerint a cikk az új magyar párt bejegyzésével hozható kapcsolatba, ugyanis nem véletlenül emelték ki az írásban azokat a személyeket, akik a leendő politikai alakulatban szerepet játszanának.
RMDSZ
Krónika, 2011. június 9.
A Demokrata - Liberális Párt a kisebbségi törvényhez csatolt áruként teszi hozzá a közigazgatási felosztás tervezetét, ezt azonban az RMDSZ visszautasítja – mondta csütörtökön Kelemen Hunor, a háromszéki önkormányzati vezetőkkel való találkozóján.
„Mi nem fogadhatjuk el az általuk elképzelt közigazgatási felosztást, mert ez gyakorlatilag a magyar megyék beolvadását jelentené. Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak egy olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye valamint a Partium és Szilágyság megyéi egységet alkotnak. Én még bízom abban, hogy a racionális és bölcs hozzáállás győzedelmeskedik ebben a kérdésben, és sikerül közös nevezőre jutnunk" – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen úgy fogalmazott: ez a kormányzati periódus nem volt olyan sikeres, mint az előző, ennek ellenére úgy látja, hogy minden magyar településen történtek változások, sikerült fejlesztésre szánt összegeket eljuttatni
önkormányzatokhoz.
Népszámlálás: átfogó kampányt szervez az RMDSZ
Krónika, 2011. június 10.
Az RMDSZ listát készített a településekről, ahol a szervezet szerint hangsúlyosan oda kell figyelni a népszámlálás kérdésére – jelentette be csütörtökön Kovács Péter főtitkár.
Mint mondta, azokat a településeket vették számba, ahol a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyarság aránya 18,5–23 százalék között mozgott. „Ezekre a településekre különösen oda kell figyelnünk a népszámlálást megelőző kampányban, hiszen a nyelvi jogoknak a közigazgatásban való használata attól függ, hogy a helyi magyarság aránya eléri-e a 20 százalékot" – hangsúlyozta Kovács, aki elmondta azt is, hogy ezeknek a településeknek a jegyzékét továbbították az illetékes megyéknek, ugyanakkor egyeztettek a megyék megbízottjaival az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről.
„A népszámlálásról nem elég beszélni: dolgozni is kell a megfelelő eredmény érdekében, mindennapos, erdélyi szinten koordinált munkára van szükség" – szögezte le a főtitkár. A népszámlás előkészítésében a szövetség hangsúlyt fektet a kérdezőbiztosok felkészítésére is. Mint ismeretes, az önkormányzati alkalmazottak mellett a pedagógusok adatgyűjtőként vesznek részt az öszszeírásban. „Fontosnak tartjuk, hogy még a nyári szünet előtt tudatosítsuk a pedagógusokban a részvételük fontosságát. Számunkra prioritás, hogy még a nyári szünidő előtt bevonjuk a felkészülési folyamatba a pedagógusok szervezeteit, az önkormányzatokat, az RMDSZ helyi szervezeteit. Ennek érdekében levelet küldtünk minden magyar pedagógusnak, amelyben segítségüket kérjük" – mutatott rá Kovács Péter.
Ülésezett az RMDSZ főtitkársága
Nyugati Jelen/RMDSZ, 2011. június 9.
A népszámlálásról nem elég beszélni: dolgozni is kell a megfelelő eredmény érdekében!
A népszámlálás előkészítése, az idei EU-tábor, valamint az RMDSZ főtitkársága által meghirdetett Nyílt Év első szakaszának kiértékelése szerepelt a testület mai ülésén – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól.
A népszámlálási kampány kapcsán elhangzott: megtörtént azoknak a településeknek a beazonosítása, ahol hangsúlyosan oda kell figyelni a népszámlálás kérdésére. Olyan településekről van szó, ahol a 2002. évi népszámlálás során a magyarok mért aránya 18,5-23 % közötti sávban mozgott. „Ezekre a településekre hangsúlyosan oda kell figyelnünk, hiszen a nyelvi jogoknak a közigazgatásban való használata 20 %-tól függ" – hangsúlyozta Kovács, aki elmondta azt is, hogy ezeknek a településeknek a jegyzékét továbbították az illetékes megyéknek, ugyanakkor egyeztettek a megyék megbízottjaival az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről. „Nem elég a szlogenek puffogtatása, ebben a folyamatban mindennapi, Erdély-szinten koordinált munkára van szükség, – szögezte le a főtitkár.
A népszámlás előkészítésében a Szövetség hangsúlyt fektet a kérdezőbiztosok felkészítésére is. Mint ismeretes, az önkormányzati alkalmazottak mellett, a pedagógusok adatfelvevőként vesznek részt a népszámlálásban. „Fontosnak tartjuk, hogy még a nyári szünet előtt tudatosítsuk a pedagógusokkal e folyamatban való részvételük fontosságát. A Statisztikai Hivatal csak augusztusra tervezi a pedagógusok összegyűjtését, amikor ők szabadságon vannak. Számunkra prioritás, hogy még a nyári szünidő előtt bevonjuk a felkészülési folyamatba a pedagógusok szervezeteit, az önkormányzatokat, az RMDSZ helyi szervezeteit. Ennek érdekében levelet intéztünk minden romániai magyar pedagógushoz, amelyben segítségüket kérjük" – mutatott rá Kovács Péter.
A főtitkárság ülésén felvázolták az idei EU-tábor előkészületeit is. „Kiemelt fontossággal bír, hogy a 2011. július 5-10. időszakban sorra kerülő EU-Tábort az RMDSZ idén is partnerségben szervezi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetemmel, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlettel – mondta Kovács Péter, majd hozzáfűzte: a politikum, az egyetemi körök, illetve az ifjúsági szervezetek együttműködése garancia arra, hogy a nyár egyik kiemelkedő erdélyi eseményére kerüljön sor Tusnádfürdőn. A főtitkársági ülésen áttekintették a programtervezetet, véleményezték az előadók körét, illetve jóváhagyták a rendezvény szlogenjét: Erdélyinek lenni jó!
A mai gyűlés során kiértékelésre került a főtitkárság által meghirdetett Nyílt Év első szakasza, amely során mindazok jelentkezését várták, akik betekintést szeretnének nyerni az intézmény mindennapi munkájába, rendezvényeinek megszervezési, lebonyolítási folyamatába. Ennek kapcsán Kovács Péter kifejtette: „A Nyílt Év az eddigiekben főként a fiatalok körében örvendett nagy népszerűségnek. A jelentkezők többségében társadalomtudományok (kommunikáció, politológia, szociológia, filozófia, újságírás) szakon tanuló egyetemisták, akik elsősorban rendezvényeink iránt érdeklődnek. Ennek következtében az elmúlt időszakban néhányan az Építjük Erdélyt képzéssorozaton végezték a szakmai gyakorlatukat (beszámolóik az RMDSZ honlapján olvashatók), továbbá több mint 30 diák jelentkezett a nyári rendezvényekre (EU Tábor, Félsziget)" – értékelte a programot a főtitkár.
ROMÁNIA
Adevarul: autonómiát kellene adni Románia minden régiójának
Erdély,ma, 2011. június 9.
Az Evenimentul Zilei írása fantáziátlansággal vádolja a román politikusokat.
Székelyföld létezik, függetlenül attól, hogy a román politikusok nem akarják ezt elismerni, mert a „magyarok sovinizmusának" rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására – ezt a gondolatot fejti ki szerdai kommentárjában az Evenimentul Zilei.
A román napilap szerdai vezércikkében Mircea Marian megállapítja: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben nem volt Romániában olyan választási kampány, amelyben ne került volna terítékre, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
Hivatalosan ugyan Románia EU-tagként már évek óta szorgoskodik, hogy felszámolja a határt Magyarországgal, magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak földet Erdélyben, és román állampolgárok is átköltözhetnek magyar területre, ha akarnak – olvasható cikkben. Ennek ellenére román politikusok minden esztendőben azzal ijesztgetnek, hogy a „horthysták" be akarják tenni lábukat Erdélybe – írja a szerző. Arra is felhívja a figyelmet: míg a 90-es évek elején a szélsőségesen nacionalista pártok használtak ilyen érveket a szavazatok gyűjtéséhez, ma az ellenzékben lévő liberális párt teszi ugyanezt.
A cikkíró szerint a magyar veszélytől tartva a romániai fejlesztési régiók jelenlegi rendszerét szándékosan politikai szempontok alapján rajzolták meg, ahelyett, hogy a történelmileg kialakult területeket vették volna figyelembe. Márpedig Székelyföld mindig is létezni fog a magyarok számára, bármennyire is próbálják eltörölni ezt az elnevezést a román politikusok – áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet: még Franco kemény spanyolországi diktatúrája sem volt képes lerombolni a katalánok vagy a baszkok identitását. A demokratikus Európai Unióban a tagállamok mára megtanulták, hogy a kisebbségek értéket képviselnek- fűzi hozzá.
Ezek alapján az Evenimentul Zilei vezércikkírója leszögezi: nem Székelyföld léte, nem Tőkés László személye jelenti a veszélyt Románia számára. „Ennél sokszorosan veszélyesebbek azok az idióta és felületes politikusok, akik 21 évnyi politizálás után sem képesek másként mozgósítani a szavazókat, mint a magyar sovinizmus rémképének felfestésével. E politikusoknak egyszerűen nincs más ötletük" – írja a szerző.
Az Adevărul szerdai vezércikke is a régiós térkép átrajzolásának a tükrében vizsgálja a magyarokhoz való viszonyulás kérdését. Ion M. Ionita vezető szerkesztő szerint az uniós pénzek hatékonyabb lehívása érdekében feltétlenül szükség van a régiós felosztás átalakítására, de az szerinte csak akkor valósítható meg, ha valóságos helyi autonómiát biztosítanak.
Az újonnan megalakított régiókat – amelyeket lehet akár továbbra is megyéknek nevezni – fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy közvetlenül tárgyalhassanak Brüsszellel, és anélkül tehessenek javaslatokat különféle projektekre, hogy szükség lenne Bukarest bürokratikus jóváhagyására – írja a szerző.
Szerinte a román politikának le kellene vetkőznie végre a magyar többségű megyék autonómiájától való félelmet. „Ha megszabadulunk ettől a komplexustól, és európai szellemben – nem etnikai alapon – autonómiát adunk Románia minden egyes régiójának, akkor az európai pénzek is bejutnak Romániába" – olvasható az Adevarul vezércikkében.
Megyék vagy régiók?
Szabadság, 2011. június 10.
Meglehetősen eltérőek a kormánykoalíciós elképzelések arról, hogy hány gazdasági fejlesztési régiója legyen az országnak. A régiók száma mellett a hatásköri kérdés egy másik olyan kényes pont, ami a pártoknak a mélyreható reformokkal szembeni ódzkodását ismerve, már-már kilátástalanná teszi egy ésszerű kompromisszum kialakítását.
A második és utolsó elnöki mandátumát töltő Traian Băsescu ismét radikális reformjavaslattal állt elő. Az ország első embere a legutóbbi kormányülésen fejtette ki álláspontját, miszerint legfeljebb nyolc megyét kell létrehozni a jelenlegi 41 helyett. Băsescu szerint az új szupermegyék egyben gazdasági fejlesztési régiók is lennének, tehát lényegében a fejlesztési régiókat ruházná fel az államfő közigazgatási hatáskörrel. Az államfő ötlete értelemszerűen azt is jelenti, hogy Băsescu nem ért egyet az RMDSZ javaslatával, miszerint tizenhat kisebb fejlesztési régiót kellene kialakítani a jelenlegi nyolc helyett. Az RMDSZ korábban erről egy törvénytervezetet is elkészített.
A régiókról folytatott vita egyik nagy tétje az, hogy az újonnan létrehozott fejlesztési régiók mennyire széles közigazgatási jogkört kapnak majd. Băsescu szerint a nyolc gazdasági fejlesztési régiónak azért kell megyei státust tulajdonítani, hogy csökkenjen a bürokratikus közigazgatási apparátus. Érvelése szerint nem kell 41 tanfelügyelőség, valamint a kormány alárendeltségébe tartozó igazgatóságokból olyan sok, ahány most van, bőven elegendő lenne nyolc ilyen megyei intézmény. Másrészt szerinte a jelenlegi 41 megyének nyolc megyébe való tömörítése az európai uniós támogatások hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszi. Az államfő nem részletezte, hogy a nyolc megye határai a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonalát követik-e majd az ő elképzelése szerint, vagy azoktól eltérnek.
A megyék összevonása a megyei tanácsok számának csökkenését is maga után vonja, amitől a pártok ódzkodnak. Ezt maga Băsescu is elismerte, de jelezte, hogy ha valóban fel akarják számolni az 1968-ban kialakított központosított közigazgatási rendszert, akkor vállalniuk kell ezt a merész reformlépést.
Egyelőre képlékenyek a kormánykoalíciónak a régiók újrarajzolásáról szóló tervei, ugyanis még nem dolgozták ki azt a tervezetet, amelyet a parlamentnek elfogadásra javasol majd. Az RMDSZ 16 kisebb régió kialakítására tett javaslatot, a PDL 8 vagy 12 létrehozását ajánlotta, de a pártok még nem nyilatkoztak arról, hogy ezek a régiók megyékké alakulnak-e át vagy sem.
Az Európai Unió felfüggesztheti ideiglenesen a Romániának szánt európai pénzek folyósítását, ha bebizonyosodik, hogy négy dél-romániai megyében szabálytalanul használták fel a Brüsszelből érkezett támogatásokat. Erről maga Băsescu nyilatkozott, aki szerint a helyi hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük, miként használják fel az európai pénzeket, különben komoly összegeket kell majd visszafizetni az EU-nak. Az Evenimentul Zilei című napilap kormányzati forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy az Európai Bizottság egy egyelőre még nem nyilvános jelentést készített, amely ideiglenesen felfüggeszti a Romániának nyújtott vissza nem térítendő uniós hiteleket.
Szükséges a regionalizáció
Szatmári friss Újság, 2011. június 9. – SÓGOR BEÁTA
Szakmai szempontból létjogosultsága van a székelyföldi és a partiumi régiónak, nem etnikai, hanem funkcionalitásbeli szempontok alapján.
— Szükséges–e Románia területi átszervezése? – kérdeztük Pataki Csaba alprefektustól.
— Az Európai Unió előírja a NUTS2–es szintű adminisztratív egységek, azaz a régiók létrehozását, ugyanakkor az EU alapelve az is, hogy a döntéshozás az állampolgárhoz közel történjen, tehát nem kéri a NUTS2 alatti egységek megszüntetését. Ha megfigyeljük, az EU nagy tagállamaiban (Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Lengyelország) jól működnek a régiók, melyek vezetőjét politikai megerősítéssel választják. A régiók
mellett vannak a megyei szinten működő közigazgatási egységek, a különböző területi szövetségek (ADI), a községi és a helyi szinten működő igazgatási egységek, tehát a NUTS2– es szintű adminisztratív egységen belül öt szintet különböztetnek meg, és az európai uniós fejlesztési stratégia erre a rendszerre van kiépítve.
— Hogyan működik mindez Romániában?
— Romániában jelenleg a Regionális Fejlesztési Ügynökség köztes hatóságként működik, de ez nem a leghatékonyabb, ezért szükséges a régiók létrehozása,
két fontos dolog figyelembe vételével. Egyrészt a régiókat objektív szempontokat (gazdasági helyzet, infrastruktúra, földrajzi elhelyezkedés, emberek közötti kapcsolatok) is szem előtt tartva úgy kell kialakítani, hogy a földrajzi tájegységeket
ne vágják ketté. Másrészt fontos úgy megalkotni a régiókat, hogy azok legyenek működőképesek és legyenek előre meghatározva a különböző szintű kompetenciák, ugyanakkor ne legyen semmiféle alá– vagy fölérendeltségi szint.
— Mi a véleménye a regionális prefektúrák létrehozásáról?
— A Liberális Demokrata Párt azon törekvése, miszerint regionális prefektúrákat hoznának létre, nem régiókat, nem vezetne semmi jóhoz, és az EU ezt nem kéri. A prefektúrákat elég lenne regionális szinteken működtetni, akik Bukarestből kapnák az utasításokat, és ezáltal eleget lehetne tenni annak az alapvető elvárásnak is, hogy egy fokkal közelebb kerüljenek a lakossághoz az információk. A közigazgatási szinteket mindenképp lentről felfelé kell építeni.
— Hogyan oldható meg a régiók elosztása Romániában?
— Az átszervezést gyorsan és okosan kell megoldani, de nem szabad politikai csatározásoktól függővé tenni egy régió fejlődését, hisz egy rossz döntéssel 2020–ig félrecsúszhatunk. Ezt a kérdést nem szabad úgy kezelni, hogy kinek hány szavazója van az említett térségben, hanem a tájegységeket kell egyben hagyni, mindezen átszervezést szakmailag kell megközelíteni. Ha szakmailag nézzük a régiók kialakítását, akkor létjogosultsága van a székelyföldi és a partiumi régiónak is, nem etnikai, hanem funkcionalitásbeli szempontok alapján. A NUTS 2 előírásai szerint egy régióba minimum 800 ezer lakos kell legyen, optimálisan viszont 1–2 millió ember köré építhető. Az EU–s regionális politika esetén választott küldöttek irányítanák a régiókat, akik közel állnának az emberekhez. Az új közigazgatási rendszerben a prefektúrák és a helyhatóság két különböző egységet jelentenének, és semmiképp nem kellene plusz embereket alkalmazni, csupán a kompetenciákat kellene tisztázni.
— Szatmár megye melyik region része kellene hogy legyen?
— 1998–ban Romániában elkészült egy regionális törvény, mely alapján működnek jelenleg a Regionális Fejlesztési Régiók, de a törvény sok előírása akadozottan működött, ezért újra kellene értelmezni a törvényt, és régiókat létrehozni. A kormánypárt (PDL) által a napokban közzétett régiók a jelenleg működő regionális fejlesztési régiók, de ezek túl nagyok, és nehéz őket kezelni. Szatmár megye optimális esetben a partiumi régió része lenne, Bihar és Szilágy megyékkel közösen, mely földrajzi szempontból egységes tájegység, hegyekkel körülvéve, jól kialakított infrastruktúrával és a lakosság összetétele, érdeklődése is hasonló.
ERDÉLY
Az egyházak felszólítják a politikai pártokat
szekelyhon.ro, 2011. június 8. – Hajnal Csilla
Összefogásra buzdítanak az egyházak tisztségviselői
Nagy László unitárius főjegyző, Ötvös József generális direktor, Oláh Dénes római katolikus főesperes, Kántor Attila református esperes, Kecskés Csaba unitárius esperes és Pappné Tóth Noémi evangélikus lelkipásztor is aláírta azt a közleményt, amelyben összefogásra szólítják fel a marosvásárhelyi magyar politikai pártokat a közös polgármester-jelölés ügyében.
A magyar történelmi egyházak tisztségviselőinek szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye:
Mint a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak választott tisztségviselői, felelősséget hordozunk a város jólétének megteremtésében. Úgy érezzük, a marosvásárhelyi magyar egyházakat is támogató polgármester választásának lehetősége előtt állunk, de csak teljes összefogással és egymás gyönyörűséges terhének felvállalásával lehetséges mindez. Mint Isten dicsőségére és embertársaink javára esküt tett egyházi tisztségviselők, felszólítjuk a marosvásárhelyi politikai pártokat – RMDSZ, MPP, EMNT (amely az alakuló EMNP előfutára) –, hogy teljes nyitottsággal fogjanak össze a magyar keresztyének érdekeit felvállaló és valóban képviselő polgármesterjelölt állításához.
Az ószövetségi prófétáknak adott isteni küldetés alapján – főjegyzőként, esperesként és lelkipásztorként – szólunk még időben, az Isten adta lehetőséggel ne játszadozzanak a magyar politikai pártok vezetői, mert gyermekeink és unokáink jövőjéért mind-mind felelősök vagyunk.
Lelkipásztorok szolgálata az igehirdetés, imádkozás, szeretetszolgálat, de Keresztelő János küldetése alapján – ha kell, és most kell! – Kiáltó Szónak is lenni kell. Amiképpen pontosan 90 évvel ezelőtt – 1921-ben – Kós Károly felvállalta, hogy Kiáltó Szó legyen egy egész nemzet számára, úgy vállaljuk fel mi is haton, hogy kiáltunk Marosvásárhely jövőjéért. Éppen erdélyi nagy elődeink példái, kiállásai és kiáltásai igazolják, nemzeti siker csak ott és akkor van, ha a köz, közösség érdekében alárendeljük politikai vagy gazdasági, egyéni vagy érvényesülései érdekeinket.
Hisszük, hogy kiáltásunk eljut minden marosvásárhelyi magyar keresztyén emberhez, és felvállalják a jövő évi önkormányzati választáson való részvételt.
Hisszük, hogy kiáltásunk eljut minden felelős politikushoz és tisztségviselőhöz, és egyéni érdekeket félretéve, őszintén és tisztességesen a közösség ügye mellé állnak.
Hisszük, hogy kiáltásunk több pusztába kiáltott szónál, és jövő évtől, 2012-től érettünk dolgozó polgármestere lesz Marosvásárhelynek.
Marosvásárhely,
2011. június 7.
Nagy László, unitárius főjegyző
Ötvös József, generális direktor
Oláh Dénes, római katolikus főesperes
Kántor Attila, református esperes
Kecskés Csaba, unitárius esperes
Pappné Tóth Noémi, evangélikus lelkipásztor
MAGYARORSZÁG
Elindult a Csíksomlyó Expressz
MNO/ MTI, 2011. június 10.
Egyházi áldással ezerötszáz zarándok kelt útra vonattal pénteken Magyarországról a pünkösdi csíksomlyói búcsúra; a Sopronból indult Csíksomlyó Expressz, illetve a Székely Gyors utasait a budapesti Keleti pályaudvaron Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László korábbi református püspök, az Európai Unió alelnöke áldotta meg – közölte az utazást szervező iroda.
A zarándoklat, amelyet a Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház Vasúti Magazin szervezett, pünkösdhétfőig tart. A Székely Gyors Felcsíkra, a Csíksomlyó Expressz Alcsíkra érkezik. Idén először jelmondata is van a programnak: az „Egyek vagyunk" mottót zászlókra és transzparensekre is felírták.
Az egyik mozdonyra a magyar címeren kívül Liszt Ferenc arcmását is elhelyezték, felhívva a figyelmet a zeneszerző születésének 200. évfordulójára. A vonatokon annak a tájnak a népzenéjét játssza egy-egy zenekar, ahol éppen áthaladnak a szerelvények.
A pünkösd előtti szombaton tartandó csíksomlyói szentmise és az azt követő körmenet arra emlékezik, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyeket protestáns hitre akarta téríteni, de ez ellen a székelyek sikeresen összefogtak. A Kis- és a Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregben tartják meg a szentmisét, amelyen tavaly mintegy félmillióan vettek részt.
Pünkösdvasárnap Gyimesbükkön előreláthatóan mintegy 50 ezer zarándok tekinti meg a történelmi Magyarország határvonalát, ahol az egykori legkeletibb magyar vasútállomás található, majd részt vesznek a kontumáci kápolnánál tartandó szentmisén. Ezen a napon népzenei koncertet is terveznek.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is szervez zarándoklatot a csíksomlyói búcsúra. A fiatal kereszténydemokraták felkeresik Körösfő és Bánffyhunyad református templomait, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot, illetve megtekintik a madéfalvi veszedelem emlékművét. Programjukban szerepel fakultatív misehallgatás is a csángó magyarok körében.
Az MPP megnevezte kolozsvári jelöltjét
Új Magyar Szó, 2011. június 10.
Fodor Alpár mérnök indul a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben a kolozsvári polgármesteri tisztségért – jelentette be Keizer Róbert, a polgári párt kincses városi szervezetének elnöke.
„Fontos, hogy olyan embert jelöltünk a polgármesteri tisztségre, aki nem a politikából akar megélni, hiszen Fodor Alpárnak nincsenek anyagi problémái, ellenben valóban tenni akar a közösségért" – nyilatkozta Keizer Róbert.
Azzal indokolta Fodor Alpár jelölését, hogy gazdasági szakemberként már több alkalommal bizonyított, ezért az MPP szerint alkalmas a város vezetésére. A jövő évi önkormányzati választásokon a Kolozs megyei MPP 5-6 községben tervez polgármester-jelöltet állítani.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Schengen halasztva
Új Magyar Szó, 2011. június 9.
Románia és Bulgária csatlakozási időpontját a schengeni rendszerhez. Abban maradtak, a Schengen-bővítés ügyére szeptemberben visszatérnek.
Bizonytalan ideig elnapolták tegnap a Luxembourgban ülésező uniós belügyminiszterek Románia és Bulgária csatlakozási időpontját a schengeni rendszerhez. Abban maradtak, a Schengen-bővítés ügyére szeptemberben visszatérnek. Pintér Sándor magyar belügyminiszter szerint a két ország fokozatosan csatlakozhat a rendszerhez: a légi közlekedésben még az idén, a szárazföldi és a vízi határok tekintetében később.
Hangsúlyozta azonban, hogy ez csupán az egyik lehetőség, és nem akarja megelőlegezni a szeptemberi tanácskozás kimenetelét. Mindenesetre reménynek adott hangot, hogy szeptemberben „előre lehet lépni" a kérdésben. Pintér Sándor reményei szerint a légi közlekedésben már idén csatlakozhat Románia és Bulgária a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszerhez.
A miniszterek megállapították, hogy technikai értelemben Románia mellett immár Bulgária is felkészült a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való csatlakozásra. Bulgáriának ennek érdekében ez év elején számos, addig elvégzetlen feladatot kellett megoldania, ki kellett alakítania a török határ mentén a megfelelő határvédelmet. Mint ismert, szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) fogadott el nagy többséggel olyan értékelést, miszerint mindkét ország felkészült a Schengen-tagságra. Ezután Jerzy Buzek EP-elnök felszólította az uniós tagállami kormányokat, hogy most már ne halogassák tovább a két ország befogadását.
Azt azonban a miniszterek nem mondták ki, hogy szeptemberben dönteni kívánnak a csatlakozás időpontjának kitűzéséről. Ennek hátterében az áll, hogy korábban több tagország – köztük Németország és Franciaország – politikai aggályokat fogalmazott meg Romániával és Bulgáriával szemben, veszélyesnek ítélve az ott tapasztalható korrupció és szervezett bűnözés elterjedtségét. A tegnapi ülés előtt már csak a hollandok ellenezték a közös álláspontról szóló elnökségi tervezetet, majd végül ők is elfogadták azt.
Uniós források szerint több tagország – Hollandia és Németország is – utalt arra, hogy végleges álláspontjának kialakítása előtt látni akarja az Európai Bizottság júliusban esedékes jelentését, amely az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében készül Romániáról és Bulgáriáról. Ez a mechanizmus azt szolgálja, hogy figyelemmel kísérjék az újonnan csatlakozott országok vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
Új alaptörvény - hvg.hu: aggályokat fogalmaz meg a Velencei Bizottság jelentéstervezete
MTI, 2011. június 9.
Több ponton is aggályokat fogalmaz meg a Velencei Bizottság jelentéstervezete az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban a hvg.hu csütörtöki írása szerint. A testület - közli a portál a birtokába került anyagra hivatkozva - ugyanakkor üdvözli, hogy figyelembe vették észrevételeit az alkotmány véglegesítésének utolsó szakaszában.
A Velencei Bizottság - a hvg.hu által összefoglalt következtetései szerint - üdvözli azt is, hogy az európai emberi jogi charta kötelező érvényű szabályaira alapozva készült az új magyar alaptörvény szövege.
A portálra felkerült összefoglaló szerint a Velencei Bizottság ezzel szemben sajnálatosnak nevezi, hogy az alkotmányozás nélkülözte az átláthatóságot, hiányosságok mutatkoztak a kormánypártok és az ellenzék közti párbeszédben, nem voltak biztosítva megfelelő körülmények a szükséges társadalmi párbeszédhez, és rendkívül rövid volt az időkeret az egész folyamatra.
A testület nehezményezi, hogy számos területet nem szabályoz részletesen az alkotmány, és kétharmados, sarkalatos törvények körébe utalja azokat a szabályozásokat is, amelyek a legtöbb jogrendben a napi politikai jogalkotás területére tartoznak, és egyszerű többségi döntést igényelnek.
A Velencei Bizottság szerint problémás továbbá az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása az adózási és pénzügyi kérdésekben, valamint a Költségvetési Tanács kiemelt szerepe a költségvetés elfogadásának folyamatában. Hasonlóképpen aggályos a független szabályozó testületek felállításának mikéntje - írják a jelentéstervezetben a hvg.hu közlése szerint.
A szöveg emellett megemlíti, hogy túlzottan általánosan fogalmaz az alaptörvény az olyan kulcsterületekkel, mint a bíróságokra vonatkozó keretszabályokkal és más, a társadalom számára alapvető területekkel kapcsolatban. A tényleges életfogytiglanra vonatkozó kitételek ugyancsak kérdéseket vetnek fel - olvasható a hvg.hu-n.
Kérdéseket vet fel a testület szerint a preambulumnak a határon túli magyarok jogairól szóló bekezdése is.
A Velencei Bizottság reményét fejezi ki, hogy az alkotmány jövőbeni értelmezése és alkalmazása, beleértve az annak tág teret hagyó sarkalatos törvények megszületését is, jó lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően járjon el - olvasható a portálon.
Legutóbb május 17-én járt Magyarországon a Velencei Bizottság az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvénnyel kapcsolatban. A megbeszélés után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, elsősorban az új alaptörvénnyel kapcsolatos sarkalatos törvények megalkotásáról, azok elfogadásának időzítéséről kérdezte őt a Budapesten tárgyaló delegáció. A Velencei Bizottság titkárságának igazgatója akkor az MTI-nek azt mondta, az új magyar alaptörvény körüli helyzet még "nem nagyon világos", a szöveget értelmezni kell, fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása és egyéb fontos döntések meghozatala helyes irányban történjen.
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, amely 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik a hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alaptörvények elfogadásában.
Heves vita az EP-ben a magyar alkotmányról
Krünika/MTI, 2011. június 10.
Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, kétórás, időnként indulatos vitát folytatott szerdán Strasbourgban az Európai Parlament az új magyar alkotmányról.
Az elnöklő Roberta Angelilli bejelentése szerint a témában a júliusi plenáris ülésen szavaznak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos közölte: az Európai Bizottság nem alkot politikai véleményt arról, hogy a tagországok milyen alkotmányt fogadnak el. Az uniós végrehajtó testület értékelheti ugyan azt, hogy az alkotmány összhangban áll-e az EU jogi előírásaival, de ez csak akkor mutatkozhat meg, ha megszületnek az alkotmányos rendelkezéseket végrehajtó jogszabályok, kialakul az igazgatási, illetve bírói gyakorlat – tette hozzá. A vitában a magyar néppárti képviselők amellett érveltek, hogy az új magyar alaptörvény mindenben megfelel az európai értékeknek és jogi alapelveknek.
Más néppártiak, illetve egyes konzervatív EP-képviselők szerint indokolatlan Magyarországot célba venni, hiszen Európában eltérő alkotmányos megoldások léteznek. Másfelől – mondták – az alkotmányozás minden állam elidegeníthetetlen joga. Szocialista, liberális, zöldpárti, illetve radikális baloldali képviselők azonban kételyeket, esetenként éles bírálatokat fogalmaztak meg a magyar alkotmány demokratikus voltát illetően, és azt hangoztatták, hogy az Európai Parlamentben igenis indokolt megvitatni, ha veszélyeztetve látják az emberi jogi alapértékeket. Néhány szlovák, illetve román EP-képviselő emellett „területen kívüli hatályt" tulajdonított az új magyar alaptörvénynek, elítélve azt, hogy Magyarország állampolgári jogokat biztosít a határon túl élő magyaroknak. Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke kettős mérce alkalmazásával vádolta a vita kezdeményezőit: hiszen más országok alkotmányait nem vitték plenáris vitára, és a 2006-os magyarországi hatósági jogtiprásról sem kívántak beszélni.
Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselőnek az a benyomása, hogy Magyarországon egy kétharmados többség olyan alkotmányos reformot indított el, amely korlátozza a pluralizmust. Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az új magyar alaptörvény lebontja a demokratikus ellenőrzés eszközeit. A szlovák Jaroslav Paska azt állította, hogy a magyar alkotmány „primitív támadás a békés egymás mellett élés ellen", és nemzetközi jogot sért. A szlovák szocialista Boris Zala szerint a magyar alaptörvény kétségbe vonja a határokat. A román szocialista Victor Boştinaru is elfogadhatatlannak nevezte a „területen kívüliség" elvét. Az ír néppárti Seán Kelly viszont arra hívta fel a figyelmet: az ír–brit viszonynak csak javára vált, hogy Írország útlevelet ad az Észak-Írországban, illetve Nagy-Britanniában élő íreknek. A vita egyik leágazásaként – a magzati élet védelmének alkotmányos kitétele kapcsán – kérdést intéztek Viviane Redinghez az Európai Unió Progress Programjából finanszírozott magyarországi abortuszellenes kampány ügyében is. Reding kijelentette, hogy a kampány nincs összhangban a Progress Program szabályaival. Mint közölte, az EU felszólította Magyarországot, hogy állítsa le a kampányt, és vonják be az összes elkészített posztert.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Közös belügyek
Krónika, 2011. június 9. – Rostás Szabolcs
A román politikusokat mindig érzékenyen érinti, valahányszor magyarországi hivatalos személyek véleményt nyilvánítanak a romániai politikai és közéletet érintő kérdésekről, a demokrácia állapotáról. Még akkor is, ha a megállapításokat nem kioktató, kritikai szándékkal fogalmazzák meg.
Olyankor pedig különösen elszakad a cérna , amikor Budapestről a kisebbségi jogok rendezéséről, az anyanyelvhasználat biztosításáról vagy netán az autonómia ügyében érkeznek észrevételek, elvárások, javaslatok. Bukarest e tekintetben bizony leragadt a Ceauşescu-féle retorikánál, és sokszor úgy tesz, mint a néhai diktátor, aki Románia belügyeibe való beavatkozásnak nyilvánította az emberi jogok egyetemes érvényesítését szorgalmazó elvárásokat is. Tipikus eset a Horea Uioreanu liberális képviselőé, aki a minap szintén Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak nevezte, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kincses városi Mátyás-szoborról. Persze az efféle mentalitás először is arról árulkodik, hogy sokakban még mindig nem tudatosult: az EU-csatlakozással véget ért az a hidegháborús időszak, amikor a térség államai azt tehettek a határaikon belül, amire a kedvük szottyant, a hagyományos értelemben vett belügyből pedig nagyon könnyen válhat több tagállam közügyévé.
Persze Uioreanuéknak igazából az fáj, hogy a magyar nemzet – ahogy azt most Szlovákiában nagy port kavart nyilatkozatában Kövér László házelnök kifejezte – nem mond le egyetlen részéről sem, a külhoni magyarok szellemi és kulturális értelemben Trianon után 91 évvel is hozzá tartoznak, ilyen indokkal szól bele Budapest abba, ha Kolozsváron, Ungváron, Szabadkán vagy Rozsnyón sérelem éri a magyarokat. Elképzelni is rossz, mekkora vircsaft kerekedne abból, ha Magyarország bukaresti vagy kolozsvári diplomatája illetné Romániát olyan kritikával, mint például az amerikai vagy a brit nagykövet, amely rendszeresen felrója még a romániai reformok, a restitúció hiányosságait vagy a politikusok törvénytelen vagyonosodásának problémáját is. A holland nagykövet minapi megállapításáról nem is beszélve, miszerint az igazságszolgáltatás reformjának akadozása miatt Románia nem tekinthető jogállamnak. Akkor hogy is állunk a belüggyel és a beavatkozással?
Trianon előzményei és következményei – Dr. Szabó Pál Csaba előadása
Nyugati Jelen, 2011. június 9. - Pataki Zoltán
Az EMNT helyi szervezetének a meghívására dr. Szabó Pál Csaba történész tartott előadást kedden este a Belvárosi Református Templomban, Trianon előzményei és következményei címmel.
Dr. Szabó Pál Csabát, a Trianon Múzeum igazgatóját és a szép számú érdeklődőt Borbély Zsolt Attila politológus köszöntötte, majd Gárdián Gábor csellóművész közreműködésével, a jelenlevők a Himnusz eléneklésével adták meg az esemény alaphangulatát.
Dr. Szabó Pál Csaba egyórás előadásában elsősorban arra a nyugtalanító kérdésre kereste a választ: hogyan történhetett meg, hogy 1918-ban néhány hét alatt összeomlott Európa egyik legegységesebb kultúrájával, legöntudatosabb középosztályával, legbátrabb hadseregével rendelkező országa, Magyarország. Kielemezve a Trianonhoz vezető XIX. századi történelmi folyamatokat, különösen az 1867-es kiegyezés utáni magyarországi nemzetiségpolitikát, dr. Szabó Pál Csaba azt állítja: 1918-ban megfelelő katonai reagálással még mindig megmenthető lett volna Erdély és a történelmi Magyarország területeinek nagy része.
„Azokat a tanulságokat, amelyeket a Trianoni összeomlást megelőző néhány évtized rejt magában, ma is fel lehet használni, akár Temesváron is – vonta le a következtetést a Trianon múzeum igazgatója. – A legfontosabb üzenet véleményem szerint a következő: a történelemnek nincs vége és ami történt velünk, az nem volt szükségszerű. A trianoni fegyverszünet olyan mértékben sértette meg a közép-európai egyensúlyokat, hogy 2011-ben ezen egyensúlyok helyreállítása nélkül nincs lelki béke Közép-Európában és Európában. A magyar ügy 2011-ben is európai ügy, amelynek megnyugtató megoldása nélkül nem lehet konszolidált európai modernizációs megoldásokat találni – ez a legfontosabb tanulsága a 91 évvel ezelőtt történteknek".
Lehetetlennel határos küldetés (Akadályok a kisebbségi törvény útjában)
Háromszék, 2011. június 10.
Újabb akadályok gördültek a kisebbségi törvény elfogadása elé, ezúttal a nemzeti kisebbségek képviselői csoportja terjesztett be módosító javaslatokat, és ez meggátolhatja, hogy az RMDSZ elvárásainak megfelelően a parlamenti ülésszak végére elfogadják a jogszabályt.
Márton Árpád képviselő szerint ultimátumuk teljesítése nem lehetetlen, de ehhez nagyon sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie.
A kisebbségek Varujan Pambuccian képviselő által vezetett csoportja azt szeretné elérni, hogy az etnikumközi kapcsolatok igazgatósága a kormány fennhatósága alól parlamenti alárendeltségbe kerüljön, és a hivatal testülete, a kisebbségi tanács független intézményként váljék fő hitelutalványozóvá – mondta el Márton Árpád, aki azt is kiemelte, hogy a változás a kisebbségi törvény 15. cikkelyének módosításához vezet. "Minél több módosító javaslatot kezdeményez a koalíció, annál inkább nehezíti az elfogadást" – mondotta. Az RMDSZ-nek sikerült megállapodnia a Demokrata Liberális Párttal, végigtárgyalták a jogszabály összes cikkelyét, és megszületett az a változat, amelyet a koalíció minden képviselője megszavazhat – fejtette ki, majd hozzáfűzte: váratlan helyzettel szembesültek a kisebbségek kezdeményezése miatt. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnökének a napokban megfogalmazott kifogásaival kapcsolatban a háromszéki képviselő elmondta: az lenne a legfontosabb, hogy elfogadják a jogszabályt, aztán lehet változtatni, módosítani rajta. "Most semmilyen törvény nincs, se jó, se rossz" – érvelt.
Az RMDSZ-es politikus szerint, ha a bizottság elnöke megfelelően viszonyul a kérdéshez, jövő hétre elkészülhet a jelentés. Persze csak akkor, ha időközben a kormánytól is megérkezik az újabb véleményezés, időközben ugyanis változott a kabinet összetétele, és némelyek szerint erre is szükség van. Ha elkészül a bizottság jelentése, egy héten belül a plénum elé kerülhet a jogszabály, és ha minden kormánypárti képviselő jelen lesz, s fegyelmezetten megszavazza, akkor elfogadhatják még június vége előtt. "Nagyon sok a ha..., de nem lehetetlen a kisebbségi törvény elfogadása" – vélekedett a képviselő, aki elismerte, külön akadályt jelent még az ellenzék is, amely valószínűleg módosítások sokaságát nyújtja majd be, és mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse az RMDSZ ultimátumának teljesítését. Kelemen Hunor szövetségi elnök és több vezető politikus jelentette be: a koalíció szakítópróbája a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása még ebben a parlamenti ülésszakban.
A közös és egységes fellépés a tét
Háromszék, 2011. június 9. - Sylvester Lajos
A hazai magyar lakosságra a következő időszakban alighanem a legnagyobb kihívás súlya nehezedik, kátyús, gödrös válaszút áll előttünk: az, hogy az ország hirtelen, fuzsitus régiósítása közepette a tömbmagyar területen élők együtt tudnak-e maradni, szétcincálják-e őket több adminisztratív terület között, vagy akkora régióba ékelik, olvasztják bele, amelyből ki sem látszik, fizikai határvonalai nem rajzolódnak ki.
Mindez elsősorban azon múlik, hogy az erdélyi magyarok végre képesek lesznek-e egységben és egységesen fellépni, vagy tovább folyik egymás gyötrése, devalválása, a szájjáratás és frázispufogtatás, hogy így meg úgy az autonómia, ki és miért nem "harcolta" ki, kik vonuljanak ki a politikai pástról, mert mi jobban tudjuk, mint bárki más, hogy mit is kell tenni.
Látnunk és tudnunk kell, hogy ami számunkra természetes és normális – a három székely megye, azaz Székelyföld, illetve a Partium együtt maradása –, az mások számára megsemmisítendő, térképről letörlendő tétel, hisz "ilyen nincs is", nem is volt, ez a térség időtlen idők óta ősi román föld. Ennek az alaptalan, történelmietlen ostobaságnak csak úgy lehet ellene szegülni, ha hangadó politikusaink, a hazai magyar értelmiség képes lesz arra, hogy a közömbösség, a széthúzás ellen a tömegek – képletesen mondom – hadrendbe állítására összpontosítsa figyelmét, ha ebben az egységes akarat a domináns elem. Ha képesek leszünk, amennyiben ez szükséges, tömegesen utcára vonulni, a nemzetközi érdeklődést felkelteni ügyünk iránt, ha hisszük mi magunk is, hogy ellenkező esetben a szétdaraboltságunk etnikai létünk, nyelvünk, kultúránk, nemzeti együvé tartozásunk felszámolását eredményezi.
1968-ban Háromszék a mozgás irányát, a fő erővonalakat tekintve nem alkudott. Akkor Brassó bekebelezési szándékát semlegesíteni tudtuk. Közben azokat a térségi funkciókat, amelyek a '68-as megyésítés után önállóságunkat biztosították, apránként elveszítettük. Figyeljük meg, hogy milyen társadalmi feladatkörök csúsztak át brassói fennhatóság, irányítás alá.
Hagyjuk tehát az ötletversengést, azt, hogy ki mit mondott ki hamarabb, ki nem kiabálta ki húsz év alatt a mennyei viszonyokat Székelyföldön. Ne játsszunk a tűzzel, mert amink most van, torzsalkodásaink és hergelődéseink közben az is eléghet. És nemcsak egyedenként, hanem nemzetrészként is porrá és hamuvá válunk.
Hazabeszélve: a három székely megye együvé tartozását követeljük. Nemcsak mi, és nemcsak az innen elszármazottak, hanem minden magyarok, bárhol is
élnek.
Krónika, 2011. június 9.
A Demokrata - Liberális Párt a kisebbségi törvényhez csatolt áruként teszi hozzá a közigazgatási felosztás tervezetét, ezt azonban az RMDSZ visszautasítja – mondta csütörtökön Kelemen Hunor, a háromszéki önkormányzati vezetőkkel való találkozóján.
„Mi nem fogadhatjuk el az általuk elképzelt közigazgatási felosztást, mert ez gyakorlatilag a magyar megyék beolvadását jelentené. Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak egy olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye valamint a Partium és Szilágyság megyéi egységet alkotnak. Én még bízom abban, hogy a racionális és bölcs hozzáállás győzedelmeskedik ebben a kérdésben, és sikerül közös nevezőre jutnunk" – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen úgy fogalmazott: ez a kormányzati periódus nem volt olyan sikeres, mint az előző, ennek ellenére úgy látja, hogy minden magyar településen történtek változások, sikerült fejlesztésre szánt összegeket eljuttatni önkormányzatokhoz.
Népszámlálás: átfogó kampányt szervez az RMDSZ
Krónika, 2011. június 10.
Az RMDSZ listát készített a településekről, ahol a szervezet szerint hangsúlyosan oda kell figyelni a népszámlálás kérdésére – jelentette be csütörtökön Kovács Péter főtitkár.
Mint mondta, azokat a településeket vették számba, ahol a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyarság aránya 18,5–23 százalék között mozgott. „Ezekre a településekre különösen oda kell figyelnünk a népszámlálást megelőző kampányban, hiszen a nyelvi jogoknak a közigazgatásban való használata attól függ, hogy a helyi magyarság aránya eléri-e a 20 százalékot" – hangsúlyozta Kovács, aki elmondta azt is, hogy ezeknek a településeknek a jegyzékét továbbították az illetékes megyéknek, ugyanakkor egyeztettek a megyék megbízottjaival az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről.
„A népszámlálásról nem elég beszélni: dolgozni is kell a megfelelő eredmény érdekében, mindennapos, erdélyi szinten koordinált munkára van szükség" – szögezte le a főtitkár. A népszámlás előkészítésében a szövetség hangsúlyt fektet a kérdezőbiztosok felkészítésére is. Mint ismeretes, az önkormányzati alkalmazottak mellett a pedagógusok adatgyűjtőként vesznek részt az öszszeírásban. „Fontosnak tartjuk, hogy még a nyári szünet előtt tudatosítsuk a pedagógusokban a részvételük fontosságát. Számunkra prioritás, hogy még a nyári szünidő előtt bevonjuk a felkészülési folyamatba a pedagógusok szervezeteit, az önkormányzatokat, az RMDSZ helyi szervezeteit. Ennek érdekében levelet küldtünk minden magyar pedagógusnak, amelyben segítségüket kérjük" – mutatott rá
Kovács Péter.
Trianonról másképpen
Nyugati Jelen, 2011. június 9.
Az EU-csatlakozás idején fennen és magabiztosan szavalta mindenki az MDF-től az SZDSZ-en s a határon túli szervezeteken keresztül az MSZP-ig, hogy majd az Unió mindent megold, a határok légiesítése gyógyír Trianonra, a kisebbségi sérelmeinket nem kell nagyon exponálni, fő, hogy Szlovákia és Románia bekerüljön mielőbb az EU-ba, mert ott vár minket a Kánaán.
S már-már eretneknek, Európa-ellenesnek kiáltották ki Orbán Viktort, aki annyit mert mondani, hogy mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat az előnyök vannak túlsúlyban. Nos, azóta tisztábban látunk, de mi mást tehetünk, igyekszünk az optimumot kihozni a peremfeltételekből, melyek között már Uniós tagságunk is szerepel. Trianon problémáit természetesen nem oldotta meg az Unió, attól, hogy a határ átjárható, attól még ez jelöli ki azt a földrajzi területet, melynek keretén belül a magyar nemzeti közösség ki van szolgáltatva a többségi kulturális elnyomásnak.
Mit lehet mégis tenni ilyen körülmények között? – erről szólt az az előadás, amit Szabó Pál Csaba történész tartott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében hétfőn lezajlott trianoni megemlékezésen.
A Trianon Múzeum igazgatója messziről indított: a bajok egyik forrásaként azt jelölte meg, hogy a magukat nemzeti beállítottságúnak valló konzervatívok is átvették a liberális problémaszemléletet és megoldási sémákat, a liberálisok nyelvezetét és mögöttes értékbázisát. Vagyis a konzervatívok az ellenfél fogalmi készletét próbálják felhasználni a saját problémáik beazonosítására és kibeszélésére.
Szabó Pál Csaba a következőkben foglalta össze a liberalizmus történelemfilozófiáját: a világtörténelem olyan folyamat, melyben a fejlődés szükségszerű, mindig meg kell haladni az éppen adott állapotot, az egyes állapotok determinisztikusan kapcsolódnak össze, vagyis a fejlődés történelmi szükségszerűség, a szakaszolásnak pedig beazonosítható iránya van. (Ez egyébként, tegyük hozzá, mint alapszemlélet, semmiben nem különbözik a kommunista történelemfilozófiától, nem véletlenül mondta Márton Áron, hogy a bolsevizmus és a liberalizmus egyívású ideológia.) A liberalizmus magával hozta a kapitalizmust és a „szabadversenyre" alapuló demokráciát, mely önmagát a történelem betetőzéseként tételezi. Ebben a világban a piac az értékmérő, aminek következményeképpen általános világjelenség a kulturális egyneműsítés, a lefele nivellálás, az értékrelativizmus. Eltűnnek a mindennapi élet biztos eszmei kapaszkodói, kérdőjel alá kerülnek az olyan évezredekig végsőnek tételezett értékek, mint haza, nemzet, Isten, család, kötelesség, felelősség, közösség s egyre nagyobb teret hódít a tisztességes módszerekre rá nem kérdező, csak az eredményt vizsgáló, amorális „winner/loser", azaz győztes/vesztes szemlélet.
Szabó Pál Csaba szerint a liberális történelemszemlélet paneljei, melyeket a kádári idők marxista történelemoktatása gyártott le, ma is meghatározóak a felnövekvő fiatal generációk tudatában Trianon szükségszerűségével továbbá a magyar felelősséggel kapcsolatban. Konkrét példákkal illusztrálta, hogy mennyire felelőtlen volt az Osztrák Magyar Monarchián belül a politikai elit, nem azért, mert nem biztosított az akkori Európában egyébként példátlanul széles jogkörökön túl még több jogot a nemzetiségeknek (amint azt a liberálisok hirdetik), hanem azért, mert nem volt képes sajátos magyar érdekeket beazonosítani és azokat követni. Nem volt koncepció az országon belüli népességtelepítésre, nem volt koncepció arra, hogy megakadályozzák azt, hogy a nemzetiségek párhuzamos pseudo-állami struktúrákat hozzanak létre, mintegy előkészítve Trianont.
A konkrét cselekvés irányainak vonatkozásában az előadó hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jelenlegi eseménykövető, szakszervezeti logikára épülő érdekvédelmi paradigma mellett egy másik is megjelenjen, mely offenzivitásra, kezdeményezésre épül, mely a magyar elem lokális növekedését irányozza elő, mely sikerélményt igyekszik biztosítani a közösségnek. Úgy vélte, a hátrányt előnyre lehet fordítani, a magyar nemzet egységes tudatú, egységes nyelvű miközben tekintélyes része ismeri, uralja a szomszédok nyelvét is, ezt kell kiaknázni határon átívelő kulturális, gazdasági kezdeményezésekkel. A meglevő értékeinkre, a több száz éves helyismeretünkre, a nemzet egyveretűségére kell alapozni a jövő megtervezésekor. Úgy vélte, a legkevesebb, ami elvárható, hogy a magyar ne féljen saját nyelvét használni a nyilvánosságban, s akár olyan városokban is, ahol kisebbségben vagyunk, köztéren, üzletekben, hivatalokban magyar köszönéssel kezdeményezzünk beszélgetést, különben lassan az egymást nem ismerő magyar a másikkal a többségiek nyelvén fog beszélni, más részről azért is, mert a magyar jelenlét nekünk magabiztosságot ad, a többségiek előtt pedig tekintélyt biztosít.
Szabó Pál Csaba előadása azért is hatott újszerűen, mert nem a múlt sérelmeivel foglalkozott, hanem azzal, hogy miként lehet a jelen helyzetből kihozni a legtöbbet. Sok hasonlóra lenne szükség.
Borbély Zsolt Attila,
az országos EMNT jegyzője
A magyaroktól való félelem és a regionalizáció
Krónika, 2011. június 10.
Alkotmánymódosító kezdeményezésében Traian Băsescu elnök elmulasztott megemlíteni valamit a regionalizációról. Az államelnöki tervezetben változatlan maradt az ország közigazgatási beosztásáról szóló cikkely, ennek következtében az alaptörvény a jövőben is csak a községeket, városokat és megyéket ismeri el.
Traian Băsescu kifejtette, hogy a régió elnevezés negatív értelemmel bírna, mivel a kommunista időszakra emlékeztet. Jobban mondva a második világháború után a szovjetek által megszabott területi beosztásra emlékeztet. Mivel az emlékek erősebbek a jelennél, és fontosabbak a jövőnél, egyik napról a másikra lemondtunk a regionalizációról. De megtaláltuk a román megoldást, mégpedig abban a stílusban, amellyel a közlekedési minisztérium főfelügyelője egy letört faággal javította meg a meghibásodott miniszteri vonatszerelvényt.
Vagyis nem bolygatjuk fel az emlékeket, de mamutmegyéket kreálunk, akkorákat, mint egy régió. Hab a tortán, hogy a közigazgatási átszervezést muszáj sürgősen végrehajtani, ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy elveszítjük az európai pénzeket. Ennek következtében a kérdésről este tárgyalnak, amikor az elnök a Victoria-palotában találkozik egy elvtárscsoporttal. Az európai pénzalapok elveszítésének kockázata nem mostantól, hanem még 2007. január elsejétől fenyeget bennünket, amikor is az Európai Unió tagjai lettünk. Sem az akkori kormány, sem az akkori államfő, Traian Băsescu nem dolgozott ki tervet már 2005-ben vagy 2006-ban az EU által rendelkezésre bocsátott milliárdok lehívása érdekében.
Pedig tanulhattunk volna a csatlakozás előtti időszakban a magyar, lengyel, cseh vagy szlovák barátainktól, akik már 2004-től, az Unió korábbi bővítésének évétől ismerték az európai mechanizmust. De nekünk ez nem kellett. Így 2011-re oda jutottunk, hogy Románia éri el a leggyengébb eredményeket az ország fejlesztésére ingyenesen rendelkezésre bocsátott európai pénzek felhasználása terén. Az Európai Unió, amely nekünk kiutalta ezeket a nagylelkű pénzalapokat, értetlenül szemléli, hogy a bukaresti hatóságok képtelenek a tarisznyába rakni mindazt, amit istentől kapnak. Az EU jövő évi költségvetése kíméletlen harctér lesz az európai tagállamok között, ugyanakkor az az érvelés, miszerint a bukaresti libákra pazarolták az árpát, hatékony fegyver lesz azok kezében, akik nagyobb szeletet kívánnak lekanyarítani a palacsintából.
Holott nem oldja meg a problémát, ha Romániát máról holnapra, párbeszéd, közvita nélkül alakítják át egy nyolc vagy tíz, felduzzasztott megyéből álló országgá. Ha Romániát az EU-tól származó pénzekkel akarjuk megmenteni az alulfejlettségtől, a közigazgatási térkép átrajzolásához feltétlenül társítani kell egy valós helyi autonómiát. Az újonnan megalakított régiókat – még akkor is, ha továbbra is megyéknek nevezzük őket – fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy közvetlenül tárgyalhassanak Brüsszellel, és anélkül tehessenek javaslatokat különféle projektekre, hogy szükség lenne Bukarest bürokratikus jóváhagyására. A regionalizációt nem a kommunista emlékektől való félelem tette tabutémává, hanem a magyar többségű megyék autonómiájától való rettegés. Ha megszabadulunk ettől a komplexustól, és európai szellemben – nem etnikai alapon – autonómiát adunk Románia minden egyes régiójának, akkor az európai pénzek is bejutnak Romániába. Ha nem, mindhiába hozunk létre megannyi „büszke" megyét, akkorákat, mint valami régiók.
Ion M. Ioniţă
Megjelent az Adevărul 2011. június 8-i számában.
Fordította: R. Sz.
Tőkés és a világ többi része
Krónika, 2011. június 10.
Brüsszel mindig jó ötlet. A kijelentés talán kissé szirupos, de annyira jól hangzik, és a Harrison Forddal és Julia Ormonddal a főszerepben készült filmet, a Sabrinát juttatja eszembe.
Az eredetiben természetesen a „Párizs mindig jó ötlet" kifejezés szerepelt. Ezúttal azonban azok voltak ihletettek, akik a Székelyföld brüsszeli képviseletének ötletét kitalálták. Még akkor is, ha ezzel nem csupán a teljes román politikai osztály, hanem a sajtó nagy részének haragját is a fejükre vonták.
Először is Európa ennek révén értesülhet arról, hogy létezik a Románia turisztikai térképéről kifelejtett három megye (minden reklám, még a negatív is jó, erről a képviseletről pedig még Stefan de Vries is beszélt heti műsorában).
Másodsorban kitűnő módszer a pénzszerzésre, arra, hogy Erdélybe hozzák azon strukturális alapok egy részét, amelyekről mindenki beszél, de senki sem tudja, hogyan kell felhasználni őket.
Harmadsorban egyértelmű, hogy az európai parlamenti képviselők, legalábbis egy részük, megmutatta, hogy nem potyára küldték őket Brüsszelbe, és hogy tesznek is valamit, felhasználják a nevüket és sajtóbefolyásukat Románia imázsa érdekében. Románia érdekében, igen, nem tévesztettem el az elnevezést, még ha a rossz nyelvek a Székelyföldet is fogják emlegetni. Ahogy az Európai Parlamentben, a rue Wiertzen megtartott hivatalos fogadás résztvevői – legyen szó Tőkés Lászlóról, Sógor Csabáról vagy a Kovászna és a Hargita Megyei Tanács elnökeiről (a kovásznai Tamás Sándor szerint „Európa a régiók egysége, harmónia a sokféleségben) – románul, magyarul és angolul is számtalanszor leszögezték, ezzel a képviselettel Romániának büszkélkednie kellene, mivel élő bizonyítéka a multikulturalizmus létezésének.
Sajnos nem hallhatták ezeket a szavakat, és nem is láthatták, ami történt, azon egyszerű oknál fogva, hogy a teremben EGYETLEN ROMÁNIAI EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐ SEM VOLT JELEN. Persze a házigazdákon kívül... Nem baj, voltak ott szlovén EP-képviselők (Milan Zver, EPP: „Európa jövője a régiók, a polgárok jövője. Örülök, hogy előmozdíthatom a régiós politikát, és támogathatom Tőkés Lászlót, akinek tekintélye van a parlamentben"), finnek, lettek, európaiak általában, akik megértették, hogy az igazi európai szellem a szolidaritáshoz, a barátokhoz, a támogatáshoz és a multikulturalizmushoz kapcsolódik. Nem értettek sokat a szónoklatokból, de tudni akarták, mi a helyzet ezzel a Székelyfölddel. Román kollégáik viszont hirtelen más elfoglaltságot találtak. Még csak annyira sem voltak kíváncsiak, hogy arra járjanak, hogy lássák, miről is van szó. Hogy legalább kémkedjenek, miért is ne... Az assziszteneseik ott voltak, és ez már pozitívum.
Milyen következtetéseket vonhatunk le... Keserűeket. A román politikai osztály szecesszionizmust és az államra leselkedő veszélyt látott ott, ahol valójában semmi egyéb nem történt egy imázsjavító akción kívül, ahogy Bukarestnek is el kellene járnia: a Barcaság és Dobrudzsa, Moldva vagy Olténia, Máramaros megérdemli, hogy képviselete ott legyen Brüszszelben (ezt Tőkés mondta), akárcsak a többi háromszáz európai regionális képviselet (Baden Baden, Bajorország stb.). Az ellenség nem itt van, drága barátaim!
A politikai képmutatás még elemében van a Dâmboviţa partján. A romániai magyar lakosság, a székelyek, a többiek jól jönnek, amikor a kormányzáshoz van rájuk szükségünk. De nem hallottunk róluk, és egyéb helyzetekben nem ismerjük őket.
Az Európai Unió képes volt üdvözölni és érrtékelni egy Romániából érkezett alelnököt, az 1989-es román forradalom jelképét. Valódit, nem kitaláltat. Az otthoni románok még ezt az egyedüli, román által betöltött magas tisztséget sem képesek értékelni, sem támogatni és kihasználni ezt a kiváló imázsépítési lehetőséget. Azért, mert magyar? Akkor vajon miért erőlködik, hogy az interjúkban románul válaszoljon, és miért kínlódik, hogy románul tartson beszédet, amikor bármikor megtarthatná magyarul is? Miért töri ki a nyelvét, hogy azt mondhassa: ez hatalmas megvalósítás Románia részéről?
Végső soron kár, hogy még egy esélyt elszalasztottunk arra, hogy egy imázsépítő gesztus révén bekerüljünk a sajtóba. Sikerült megtöltenünk az újságok hasábjait a bukaresti magyar nagykövetnek adott figyelmeztetésekkel és egy román megnyilvánulástól való távolmaradással. Képmutatóan és gyáván ismét a nyilvánosság előtt mossuk a szennyesünket. Türelmetlenül várom a következő választásokat. Talán a magyarok jobban megválogatják majd partnereiket. Á, bocsánat, tulajdonképpen már nem nagyon van miből válogatniuk. E sorok írójáról meg majd azt mondják, hogy nem ismeri a hazai valóságot. Elnézést, de kovásznai román vagyok, szóval a Székelyföldről származom.
Iulia Badea Guéritée
Iulia Badea Guéritée 1972-ben Romániában született francia újságíró. A presseurop.eu honlap román változatának felelőse, és a Courrier International című folyóirat Romániával és Moldovával foglalkozó rovatait is szerkeszti. Itt működteti személyes blogját is. A 20. századi francia irodalomból, valamint jogból diplomázott, 2000 óta dolgozik Párizsban. Az idők során számos francia és román nyelvű sajtóorgánumban közölt. Az Európai Újságírószövetség tagja, 2006-ban megkapta a legjobb európai újságírónak járó Louise Weiss-díjat.
Megjelent a presseurop.eu honlapon.
Fordította: B. L.
Schengeni öröm és üröm
Krónika, 2011. június 10. – Balogh Levente
Alig egy nap jutott Romániának és Bulgáriának az ünneplésre azt követően, hogy sikerrel vették az egyik akadályt a schengeni csatlakozás felé vezető úton.
Szerdán ugyan az Európai Parlament méltónak találta a két országot a belső határellenőrzés nyomán létrejött uniós „elitklubba" való felvételre, ám huszonnégy óra múlva a holland bevándorlási és a francia belügyminiszter máris lehűtötte a kedélyeket, mondván: országuk továbbra sem feltétlenül támogatja az idei csatlakozást, mivel azt továbbra is a visszafordíthatatlan igazságügyi reformhoz, valamint a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez kötné. Azaz megismételték a holland, a német és a francia kormány által eddig is hangoztatott kifogásokat, jelezve, hogy a kedvező parlamenti voks ellenére álláspontjuk mit sem változott. Márpedig az köztudott, hogy az EU-ban a franciák és a németek hozzájárulása nélkül semmi sem történhet – főleg úgy, hogy az újabb országok schengeni csatlakozásához az eddigi tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. Az ugyan tény – és ezt immár az EP-szavazás is megerősíti – , hogy Románia technikai szempontból felkészült a csatlakozásra, de az emberi tényező továbbra is bizonytalan.
A határőrizeti szervek tagjai körében elburjánzott korrupciót a közelmúltban végrehajtott razziák és letartóztatások valószínűleg csak ideiglenesen tudják viszszaszorítani mindaddig, amíg a bérek nem növekednek olyan szintre, hogy a vámosnak ne érje meg állását és személyi szabadságát kockáztatnia a csempészektől kapott kis „mellékesért". Márpedig a területért felelős belügyminisztérium anyagi helyzete ezt bizonyára évekig nem teszi lehetővé: a legkevésbé sem biztató a jövőre nézve, hogy a pénzhiány miatt ezrével kell a belügyi apparátus tagjait elbocsátani és a kiadásokat lefaragni. Ilyen körülmények között pedig hiába az uniós támogatással kiépített határőrizeti infrastruktúra, ha a határőrök és a vámosok napi egzisztenciális problémákkal szembesülnek, ráadásul az állományon belüli korrupciós hálózatokat is csak szelektíven, tessék-lássék számolják fel, akkor továbbra is a rendszer gyenge láncszemei maradnak.
Az igazságügyi rendszer reformja sem egyszerűbb: a politikummal szembeni függőség, valamint az ott is mélyen meggyökerezett korrupció felszámolása aligha valósítható meg a Btk. módosításával és néhány korrupt bíró vagy ügyész propagandisztikus leleplezésével. A rendszer megtisztításához, a követelt „mélyreható" és „visszafordíthatatlan" reformok megvalósításához évek kellenek. Igaz, hogy ezek konkrétan nem képezik a schengeni csatlakozás feltételeit – de ha nem valósulnak meg, Románia belülről gyengíti majd tovább a rendszert. Kikényszerítésükre viszont jóval nagyobb az esély, amíg tagjelöltként kell bizonyítania.
Svájcot!
Krónika, 2011. június 10. – Benkő Levente
Politikai indíttatást sejtet az a sietség, amellyel napirendre tűzte a megyehatárok átrajzolását az államfő és a Boc-kormányzat demokrata-liberális része.
Ha csak ez a szándék vezérli mindazokat, akik több megye összevonásával lényegesen átrajzolnák az ország közigazgatási térképét, nos ebből aligha sülne ki vajmi jó, és aligha érvényesülne az az – egyébként hamis – elmélet, miszerint kevesebb megyével jobban lelehetne hívni a fejlesztéshez mérhetetlenül szükséges európai uniós forrásokat. Merthogy azokhoz aligha megyék száma és mérete okán nemjut hozzá Románia, hanem annál inkább az agyonközpontosított, balkáni típusú, amolyan patópálos ügyintézés miatt. Jó volna látni azokat a felméréseket és tanulmányokat – ha léteznek –, amelyek nyomán a többféle változat szerinti vonalakat meghúzták. Vagy meghúznák. Sejtem, hogy ilyenek nincsenek, így alapos a gyanúm, hogy a mondvacsinált takarékosság és a majdani hatalomgyakorlás hogyan továbbja mellett a forgatókönyvbe jó adag olyasfajta szubjektív tényező is beletartozik, amely a magyar tömbvidékeken – például a Partiumban, a Szilágyságban, a Székelyföldön –, de akár a szórványban is tovább nyirbálná, ha éppen el nem lehetetlenítené a magyarok beleszólási lehetőségét. Ami a nemzetállami törekvések kiteljesedését jelenti, és aminek ránk nézve katasztrofális következményei lesznek. Ne szépítsük: egy, a mai Brassó, Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló „nagymegye" a Székelyföld beolvasztását, tehát az utolsó vár elestét jelenti.
A kérdésben néhány érdekes vélemény látszik körvonalazódni. Az egyik szerint Romániát kizárólag gazdasági és társadalmi szempontok szerint kell újraosztani, a másik szerint a két világháború közötti, ún. kistérségi felosztáshoz kellene visszatérni. A harmadik vélemény szerint a kantonok országa, Svájc a követendő példa, ahol a helyi közösségek döntési joga és pénzforrásaik a lehető legnagyobbak. És ahol – figyelem– éppen az egész ország jóléte és svájcióra-típusú működése, ezen belül pedig az állampolgárok jó közérzete érdekében a társadalmi és gazdasági szempontok mellett a földrajzi, kistérségi, történelmi és nyelvi szempontok és sajátosságok is érvényesülnek.
Ezt tessenek lemásolni!
Kénköves autonómia
Krónika, 2011. június 10. – Balogh Levente
Lassan már csak a hadüzenet hiányzik. Pedig hát nem egy Románia területi épségére törő országról van szó, hanem egyszerű, néhány négyzetméteres, két-három személyt foglalkoztató irodáról, amelyet a székely megyék önkormányzatai azért nyitottak meg, hogy gazdasági és idegenforgalmi lobbitevékenységet fejtsen ki a Székelyföld érdekében.
A román politikum azonban olyan kardcsörtetésbe kezdett, mintha legalábbis egy újabb kisantant alakult volna, amely meg sem áll addig, amíg Bukarestet annak XXIV. kerületeként Budapesthez nem csatolja.
Az országféltő düh teljességgel irracionális méreteket öltött, mintha a hisztérikusan rettegők attól tartanának, hogy az iroda személyzete hazaútjai során fokozatosan csempészi be az autonómiát Nyugatról a Székelyföldre, hogy aztán egyszer csak arra ébredjenek Bukarestben, hogy amíg nem figyeltek oda, a régiót egyszer csak ellepte az autonómia, és már semmit sem lehet tenni ellene. Vagy ami még rosszabb, a képviselet munkatársai akár arra is képesek lehetnek, hogy az aktatáskájukban, darabonként csempésszék ki a Székelyföldet az országból, hogy aztán a végkifejlet hasonlatossá váljék az előzőekben vázolthoz: mire a méla román politikum észbe kap, az ország közepén ott éktelenkedik egy hárommegyényi lyuk, a Székelyföld meg közben vidáman lebeg valahol Brüsszel fölött.
A hisztériakampány nyomán már az sem elképzelhetetlen, hogy a román anyák előbb-utóbb az autonómiával kezdik ijesztgetni rakoncátlan gyermekeiket (Ha nem eszed meg a tejberizst, elvisz az autonómia!), az ortodox templomokban pedig az ördögöt a továbbiakban nem az elnyomó magyar gróf, hanem az autonómia testesíti meg, amint kénköves lángokat lehelve, karmos mancsaival éppen nem engedi Bukarestbe vinni a Hargita megyei helyi adókat. Az irodaügy immár olyan fejleményeket eredményezett, amire valóban aligha számíthattunk: a magyarokat a legkevésbé sem szívelő egyik román politikus kijelentette, megtorlásul megnyitja a Mócföld brüsszeli képviseletét. Ami, lássuk be, nagyjából olyan kaliberű büntetés, mint amikor a Monty Pythonnál a spanyol inkvizíció úgy akarja móresre tanítani az eltévelyedetteket, hogy puha párnákkal döfködi őket. Arról nem is beszélve, hogy azon vajon mikor gondolkodnak el a Székelyföld-tagadó román politikusok: ha egyszer szerintük ilyen régió nem létezik, akkor miért beszélnek róla naponta közel huszonnégy órán keresztül?
Sajtótájékoztató-összefoglaló
A 2005 óta készülő, nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, a Demokrácia Központok működéséről megjelent újságcikkekről, valamint a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatos legújabb fejleményekről számolt be, illetve fejtette ki álláspontját 2011. június 8-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs.
Javítani kell a kisebbségi törvénytervezetet
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetéről Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása rendkívül fontos, mert megnyugtatóan rendezheti a többség-kisebbség viszonyt. „Úgy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de a jelek szerint erre nincs tényleges politikai akarat" – mondta Toró T. Tibor, aki felvázolta a készülő jogszabály néhány hiányosságát. Ezek közé sorolta, hogy a törvénytervezet nem fogalmazza meg tisztán a kulturális autonómiát, nem jeleníti meg egyértelműen a kollektív jogokat, nem rendelkezik a kisebbségi önkormányzatok állami finanszírozásáról, ugyanakkor komoly akadályokat gördít újabb kisebbségi szervezetek létrehozása elé.
Toró T. Tibor elmondta: évekkel ezelőtt az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaként benyújtotta a törvénytervezettel kapcsolatos módosító javaslatait, amelyeket nem vettek figyelembe. Hozzátette: mivel nagyon komoly közösségi érdekről van szó, a törvénytervezet ügyében levelet intéztek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz, arra kérve őt: tegyék félre a politikai nézeteltéréseket, és egyeztessenek. „Ilyen horderejű kérdésekben nem lehet kamarilla egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez előbb-utóbb megbosszulja magát. Ha egy tízes skálán osztályoznánk a törvénytervezetet, ez nálunk négyest érne, vagyis elbukna. Úgy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik a kormány, romániai magyar-magyar konszenzussal és közel tíz cikkely módosításával ez a törvény legalább nyolcas szintre feljavítható" – mondta Toró T. Tibor.
Lejárató célú újságcikkek
Az EMNT vezetői kitértek az Evenimentul Zilei, valamint az Új Magyar Szó című központi napilapokban az elmúlt napokban megjelent cikkekre is. Emlékeztetőül: a két bukaresti lap az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok működését és finanszírozását taglalta, a civil intézmény munkatársai béréről is közölve adatokat. Toró T. Tibor és Gergely Balázs elmondták: alapos a gyanú, hogy az említett cikkekbe foglalt, „részben hiteles, részben eltorzított, de mindenképpen lejáratási szándékkal közölt" információk a pénzügyőrségtől szivárogtak ki, ugyanis e hivatal munkatársai négy héten át vizsgálódtak a Demokrácia Központokban. „A pénzügyőrségnek kötelessége vizsgálni a törvényességet, ez ellen nincs kifogásunk, de nincs joga kiadni az információkat. A pénzügyőrség jelenlegi vezetője az RMDSZ által javasolt személy (Ladányi Árpád – sz. m.), és kérjük tőle, hogy belső vizsgálat útján tisztázza, hogyan szivároghatnak ki ezek az adatok" – mondta Toró T. Tibor. Hozzátette: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmények, hanem civilszervezetek, tehát belső pénzügyeik nem tekinthetők közérdekű információknak.
Toró T. Tibor elmondta: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jószándékú támogatók finanszírozásával működnek, de nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített forrásokból. A magyar kormány 500 000 eurót (2,25 millió lejt) biztosított a Demokrácia Központok működésére, miután a magyar kormány nemzetpolitikai prioritásai és a Demokrácia Központok szándékai nagymértékben azonosak. A Romániában jelenleg működő harminc Demokrácia Központban összesen száztíz alkalmazott dolgozik munkaszerződéssel teljes vagy részleges munkaidőben; az ügyintézők bére havi 870–1100 lej, az irodavezetőké, igazgatóké 1200–2000 lej, a hat központi koordinátoré pedig egyenként 2000–2900 lej közé tehető. Az elmúlt öt hónapban a Demokrácia Központok munkatársai 20 000 könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 000 személyt jelent, egyben 118 000 embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Gergely Balázs megköszönte az Evenimentul Zilei napilapnak, hogy mintegy harminc százalékos fizetésemelésben részesítette, és bankszámlakivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat egykori igazgatójaként havi nettó 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az az Evenimentul Zilei, illetve Új Magyar Szó című lapokban megjelent.
Toró T. Tibor elmondta: a lejárató szándékú cikkekben éppen azok a személyek szerepelnek, akik kezdeményezői az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának és jogi bejegyzésének, az Evenimentul Zilei című lap annak a politikai vállalkozónak az érdekeltségébe tartozik, aki több román politikus mellett „állítólag Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tanácsadója"; az Új Magyar Szó pedig RMDSZ-közeli lap.
A Mátyás-szobor nem eladó
„Nem vagyunk eladhatók, a szobrok sem adhatók el. Mátyás király szobra mindazoké, akik magukénak érzik" – szögezte Gergely Balázs arra a kérdésre válaszolva, hogy mit szól az EMNT Horia Uioreanu kolozsvári liberális párti politikus javaslatához, miszerint Kolozsvár fizesse vissza a magyar kormánynak a Mátyás-szobor restaurálására fordított 400 000 eurót. Gergely Balázs elmondta: az ilyen javaslatok a zsidóknak és főleg a szászoknak a Ceauşescu-diktatúrában lezajlott kiárusítására emlékeztetnek. Téved Horea Uioreanu, ha azt hiszi, hogy az erdélyi magyarság és a magyar kulturális örökség üzlet tárgyát képezheti.
Hozzátette, eddig egyedül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezett jogi lépést a Mátyás-szobor talapzata elé törvénytelenül elhelyezett, a magyarokat sértő Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla ügyében, amikor ismeretlen elkövető ellen feljelentést tett az ügyészségen. „Amennyiben a helyzet nem változik, a jövő héten széles körű konzultációt tartunk, és az utcai kivonulást sem tartjuk kizártnak a vitatott bronztábla ügyében" – mondta Gergely Balázs.
Kolozsvár, 2011. június 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Kolozsvár, 2011. június 8.
EMNT sajtóiroda
|
