|
ERDÉLY
„Leporolt" tervek – Markó: vészmegoldás a sürgősségi kormányrendelet
Új Magyar Szó, 2010. szeptember 15. – S. M. L.
Az RMDSZ számára csupán „vészmegoldás" az oktatási decentralizáció kormányrendelettel történő elfogadtatása, a szövetség a teljes oktatási törvény törvényhozási elfogadására törekszik – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes az Új Magyar Szó kérdésére tegnapi, bukaresti sajtóértekezletén.
Az RMDSZ számára csupán „vészmegoldás" az oktatási decentralizáció kormányrendelettel történő elfogadtatása, a szövetség a teljes oktatási törvény törvényhozási elfogadására törekszik – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes az Új Magyar Szó kérdésére tegnapi, bukaresti sajtóértekezletén. Markót annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban az Erdély TV-nek adott interjúban a szövetségi elnök meglebegtette ezt a lehetőséget.
„Magának a tanügyi törvénynek a sürgősségi rendelettel történő elfogadtatását nem teszi lehetővé az alkotmány – szögezte le Markó – ehhez a szenátusban kell a törvény vitájának kilendülnie a holtpontról."
A szövetségi elnök közölte: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának hétvégi, marosvásárhelyi ülésén is megállapítást nyert, hogy a területi szervezetek is egyik legfontosabb prioritásnak tekintik a kisebbségi oktatási jogok kibővítését, valamint a rendszer átfogó reformját ígérő jogszabály elfogadtatását a szenátusban.
A nyári szünet utáni első sajtótájékoztatóját tartotta Markó Bukarestben
A további prioritásokról szólva leszögezte: végre „le kell porolni", vissza kell hozni „a klinikai halál" állapotából a kisebbségi törvényt, és komolyan foglalkozni kell a gazdasági fejlesztési régiók újraszervezésének kérdésével is.
Az egészségügyi témában benyújtott ellenzéki egyszerű indítvány kapcsán kifejtette: bár való igaz, hogy az egészségügyi rendszer igen komoly finanszírozási problémákkal küszködik, ennek dacára éppen az egészségügyi tárca – amelyet az RMDSZ vezet – hozta meg az elmúlt időszak legfontosabb reformintézkedéseit.
„Az RMDSZ-nek határozott elképzelései vannak az ágazat további reformját illetően is: az a szándékunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztárat az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe utaljuk át, ezáltal ugyanis felszámolható lenne az a „kétfejű" rendszer, amelyben, míg a minisztérium vállalja a felelősséget a teljes egészségügyi rendszer működéséért, az egészségügyi intézmények költségvetése fölött a pénztár rendelkezik" – tette hozzá Markó. Az európai szintűvé terebélyesedő romaügy kapcsán Markó Béla leszögezte: Franciaország tévedett, amikor a romák kitoloncolása mellett döntött, álláspontja szerint ezzel az antidemokratikus lépéssel gyakorlatilag azt bizonyítja Európa számára, hogy Franciaországnak nincs megoldása a kérdésre, miközben kizárólag Romániára kívánja hárítani e súlyos és összetett probléma kezelését. „A romák kérdésének megoldása nem lehet egyetlen ország feladata, erre közös európai választ kell találni" – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
MPP: lépjen ki a kormányból az RMDSZ
Új Magyar Szó, 2010. szeptember 16. –
Újból a kormányból való kilépésre szólította fel az RMDSZ-t a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete. Kulcsár Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: ellentmondás van a szövetség vezetőinek nyilatkozata és az RMDSZ-es polgármesterek véleménye között.
Újból a kormányból való kilépésre szólította fel az RMDSZ-t a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete. Kulcsár Terza József, a polgári párt háromszéki elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: ellentmondás van a szövetség vezetőinek nyilatkozata és az RMDSZ-es polgármesterek véleménye között.
Emlékeztetett, hogy Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezeté-nek elnöke korábban azt nyilatkozta, azzal nem javulna az ország gazdasági helyzete, ha a szövetség kilépne a kormányból, ellenben azért van szükség a jelenlétükre, hogy kormánypénzeket kaphassanak az önkormányzatok. Ezzel szemben néhány napja találkoztak az erdővidéki RMDSZ-es polgármesterek, akik elpanaszolták, hogy leálltak a beruházások, és nem érkeznek a kormánypénzek.
Az MPP háromszéki elnöke bírálta Markó Bélát is, aki húsz év után is a kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazza, ahelyett, hogy elkezdenének a székelyföldi autonómiával foglalkozni. Kulcsár Terza József meglátása szerint eljött az ideje a kormányból való kilépésnek, és annak, hogy az RMDSZ valóban felvállalja az autonómia ügyét.
A Kovászna megyei MPP-s politikus kifejtette: „reméli, hogy a magyar kormány majd felszólítja az RMDSZ-t, hogy lépjen ki a román kormányból, hiszen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is kifejtette, hogy a Fidesz- kormány támogatja Székelyföld autonómiáját".
NAGY HALAK, KIS HALAK
Transindex, 2010. szeptember 15. – S. Z.
Magyar önkormányzati politikusok akadtak fenn a CNSAS szűrőjén
Egy polgármester és két megyei tanácsos működhetett együtt a kommunista titkosszolgálattal – áll az átvilágító hatóság tavalyi jelentésében.
Tavaly látványosan felpörgött A Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) tevékenysége: a napokban közzétett 2009-es beszámolójukból kiderült, 563 személy – lehetséges együttműködő és Securitate-alkalmazott – iratcsomóját küldték a bíróságra. Ez a 2008-as szám duplája. A perek is jól haladtak: 311 esetben ítélet született, ezek nagy részében – konkrétan 263 ügyben – a bírók megalapozottnak ítélték az átvilágítók által szolgáltatott terhelő bizonyítékokat. Ezek közül 16 ítélet visszavonhatatlan.
A jelentésből kitűnik, a CNSAS 2009-ben a választásokon induló jelöltek átvilágítását kezelte prioritásként. Míg 2008-ban mintegy 5 ezer személy múltját ellenőrizték, 2009-ben már több, mint 7500 jelölt lett átvilágítva. Megvizsgálták a 2008-as EP-választásokon indult 184 jelöltet, átvilágították a 2009-es elnökválasztások 13 jelöltjét. Ezen kívül mintegy 5900, egyéb hivatalt betöltő személyt is megvizsgáltak.
A szűrőn több „nagyhal" is fennakadt:
a tunéziai nagykövet, Mihail Sorin Tănăsescu és két PSD-honatya, Florin-Costin Pâslaru és Elena Mitrea is elveszítette a CNSAS-pert. Egy sor kormányban vagy kormányzati intézményben dolgozó hivatalnokról is kiderült, hogy együttműködött: a listán szerepel a Külügyminisztérium több fontos tisztségviselője, a környezetvédelmi tárcánál egy, a mezőgazdasági tárcánál két igazgató vesztett pert.
A kiemelkedő hatékonyság kulcsa a szervezés – mondta el a Transindexnek Csendes László volt CNSAS-elnök. A jelenleg egyszerű tagként tevékenykedő átvilágító hangsúlyozta, a siker titka az volt, hogy olyan embereket foglalkoztatott, akik valóban értenek a munkájukhoz. „Ha az ember dolgozik, akkor általában vannak eredmények" – jelentette ki.
Kérdésünkre, hogy milyen következményekkel jár egy jogerős bírósági végzés egy időközben megválasztott vagy más módon funkcióba került közéleti személy számára, Csendes így válaszolt: mivel a lusztrációs törvényt rögtön elfogadása után az Alkotmánybíróság alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte júniusban, ezen politikusok számára pusztán a közvélemény nyomása jelenthet kellemetlenséget.
Mona Muscă visszavonulása jó példa arra, hogy mi történik akkor, ha egy politikusról kiderül: együttműködött. A hazai törvénykezés ez ügyben csak a hamis nyilatkozatért marasztalhatja el őket. Ugyanis minden, választásokon induló politikusnak saját felelősségre nyilatkozatot kell írnia arról, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal, vagy sem – nyilatkozott Csendes.
Az átvilágító elmondta, idén valószínűleg az ún. kuláklistások kárpótlása lesz az egyik prioritás. A 221/2009-es kormányhatározat értelmében ugyanis bizonyos pénzösszeget kaphatnak azok, akik a kommunista rendszerben politikai okok miatt szenvedésnek voltak kitéve. Ez ügyben igen sok kérvény érkezett – így a tisztségviselő. A Hotnews.ro szerint idén 287 dossziét állított össze a CNSAS: 88 személyt együttműködés vádjával perelnek, 199 személy esetében pedig az a gyanú, hogy a titkosszolgálat alkalmazásában álltak. A CNSAS egy sor önkormányzati politikust is átvilágított tavaly: prefektusok, alprefektusok, polgármesterek és tanácsosok között itt már magyar vonatkozást is találunk,
hiszen egy Kolozs megyei magyar polgármester és két Hargita megyei tanácstag is szerepel az átvilágítók által közzétett listán. Horváth Márton (RMDSZ) mócsi polgármester valamint Bondor István (RMDSZ) Hargita megyei tanácstag ügyében még nem született döntés, ellenben Vajna Imre (MPP) tanácsos esetében már megvan az elmarasztaló ítélet.
Horváth Márton mócsi polgármester szerint valami félreértés lehet a dologban: ő ugyanis nem működött együtt a Szekuritátéval. A polgármester politikai felettese, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint nem marad politikai következmények nélkül, ha bebizonyosodik: a CNSAS vádja igaz. László szerint a jövő heti MKT-ülésen külön napirendi pont lesz Horváth ügye.
Vajna Imre megkeresésünkre elmesélte beszervezése történetét: negyedéves orvostanhallgatóként volt néhány, akkoriban botrányosnak számító kijelentése. Bekísérték a marosvásárhelyi Szekuritátéra, ahol kihallgatták. A lakásukon házkutatást tartottak, és megfenyegették, hogy kicsapják az egyetemről, amennyiben nem beszél az egyetemen tanuló külföldi diákok viselt dolgairól. Mivel félt attól, hogy sosem gyakorolhatja majd az orvosi hivatást,
Vajna engedett a zsarolásnak: több ízben is elmesélte a szekusoknak a külföldi diákokról keringő pletykákat. Mivel az ügyet zsarolásnak érezte, a megyei tanácsos azt nyilatkozta megválasztása előtt, nem működött együtt a kommunista titkosrendőrséggel.
Vajna hangsúlyozta, nem örömmel jelentett, pénzt sem kapott ezért, barátairól, ismerőseiről pedig sosem érdeklődtek. Ami saját politikai jövőjét illeti, a tanácsos elmondta, ő mindig is megyegazdának tartotta magát, nem pedig politikusnak. Amennyiben a jövőben nem tartanak igényt szolgálataira, az nem töri derékba életét - jelentette ki.
Nem javult a megyei intézményvezetők nemzetiségi aránya
Háromszék, 2010. szeptember 16. – Farkas Réka
Összeállította a Kovászna megyei prefektúra az intézményvezetők jelenlegi helyzetére vonatkozó jegyzéket, az elmúlt fél évben ugyanis követhetetlenné vált, hol maradt helyén a korábbi vezető, hol került vissza posztjára a régi igazgató, és melyik hivatalt irányítja új főnök.
A kormányhivatal listáján 41 megyei intézmény szerepel, jelen pillanatban 24-nek román vezetője van, 17-nek magyar.
Az RMDSZ kormányra kerülését követő megyei egyezkedést igen gyorsan, már januárban tető alá hozták, és Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök rendkívül sikeresnek nevezte az elért eredményt, bejelentése szerint a megvitatott intézmények kétharmadát „sikerült megszereznie" az RMDSZ-nek. Utóbb azonban kiderült, a kását nem eszik éppen ennyire forrón, alkotmányellenesnek nyilvánították a vezetőcseréket szabályozó kormányrendeletet, és elkezdődött a hercehurca. Időközben néhányan, a liberális kormány által kinevezett, a DLP—SZDP-kabinet által menesztett vezetők közül bíróságon támadták meg leváltásukat, és pert nyertek. Így kerül vissza magyar vezető a munkaügy élére vagy a pénzügyi igazgatóságra, s valamilyen úton-módon sikerült egy-két új embert kineveztetni néhány vezetői posztra, például az Egészségügyi Biztosítópénztár élére.
Ez tehát a pillanatnyi helyzet, korántsem nevezhető sikertörténetnek, és távol áll az RMDSZ sokat hangoztatott célkitűzésétől: a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányt elérni a megyei hivatalok vezetésében.
Kormányzati mérleg
Háromszék, 2010. szeptember 16.
Elégedettséget igyekszik sugározni Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes. Próbálja elhitetni a nagyvilággal s ta¬lán magával is: kormányzati szerepvállalásuk nem teljes csőd, van, lesz hozadéka az ország polgárai és a magyarság számára is.
Nincs könnyű dolga, hisz a kabinetnek, melynek túlélésében jelentős szerepet vállaltak, egyetlen elfogadható, koherens lépése sincs, hibát hibára halmoznak, kiútkeresés helyett fokozzák a zűrzavart, mélyítik a válságot. A Markó által sorozatosan dicsért, s elmondása szerint nekik, no meg a magyar Cseke Attila miniszternek köszönhető egészségügyi decentralizáció rákfenéi nap mint nap előtűnnek, a jó elképzelés sebbel-lobbal, átgondolatlan intézkedésekkel történt megvalósítása miatt hol egyik, hol másik kórházban robban ki botrány, tüntetés, olykor akár verekedés is.
Az önkormányzatok miatt érdemes kormányon lenni, hisz így pénzt kaphatnak beruházásokra — hangzott oly sokszor, ám most ez sem látszik megvalósíthatónak. Üres az államkassza, nem jut sem iskolák, sem megkezdett sportcsarnokok befejezésére, utak feljavítására. Befektetésekre csak pályázatokon, többnyire EU-s alapokból elnyert pénzek kerülnek, ezek odaítélése pedig — reményeink és hivatalos állítások szerint — nem politikai színezettől függőek.
Az RMDSZ hatalmi regnálása nemzetpolitikai kérdésekben sem hozott előrelépést. Gyermekeink továbbra is románul tanulják a történelmet, földrajzot, ugyanolyan zsúfolt órarend szerint, központosított iskolákban próbálják fejükbe pumpálni az információhalmazt. Újabb tanévet veszítenek, s jelenleg csak a halovány RMDSZ-es fenyegetőzések próbálják éltetni a reményt, hogy egy esztendő múlva talán másképp lesz. A kisebbségi törvény ma már csak arra alkalmas, hogy időnként követelés vagy ígéret szintjén emlegessék, a regionális átszervezésről, a Székelyföldi Fejlesztési Régióról mind ritkábban szólnak a magyar politikusok, s ha megteszik, kormányzati partnerük élesen utasítja rendre őket. Még a megyei intézményvezetők cseréjét sem sikerült véglegesíteniük itt, Háromszéken sem, ahol pedig már január közepén bejelentették a gyors és sikeres megállapodást a demokrata-liberálisokkal.
Nagyon erős meggyőzőképességre van szüksége Markó Bélának, hogy elhitesse: van értelme hatalmi szerepvállalásuknak, mikor már azt sem mondhatják el, legalább néhány kilométer leaszfaltozott utat nyertek az autonómia feladásáért cserébe.
MAGYARORSZÁG
Semjén: átfogó nemzetregisztert kell készíteni
Krónika, 2010. szeptember 16.
Átfogó nemzetregiszter kidolgozását szorgalmazta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Demokrata című hetilapban tegnap megjelent interjúban. Nemzetstratégiát is csak akkor lehet részletesen kidolgozni, ha egyre pontosabban ismerjük a világ magyarságát – mondta a KDNP elnöke.
A nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes kifejtette: az az álma, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló jogállású köztestületet hozzanak létre, amelynek feladata lenne feltérképezni a világon minden magyart, felvenni és tartani vele a kapcsolatot, szervezetekkel, intézményekkel és az egyes személyekkel is. Ez folyamatos információáramlást jelentene, s nagymértékben javítható lenne Magyarország pozíciója is Nyugaton – fűzte hozzá.
Semjén arra, hogy a szocialisták azt követelik, ne kaphasson magyar állampolgárságot, aki nem Magyarországon fizet adót, úgy válaszolt: az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan. Az már az Országgyűlés bölcsességén múlik, hogy ezt milyen jogi megoldással érvényesíti – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az adófizetés nem függ össze a szavazati joggal, a magyarországi társadalom egy része egyáltalán nem adózik, mégis van szavazati joga.
Csodálnám, ha épp a szocialisták akarnák e rétegtől azt megvonni – mondta, hozzátéve: ez a felvetés kifejezetten a határon túli magyarság ellen irányul. Kiemelte: a Kárpát-medence határon túli magyar közösségeiben mindennek az alapja az etnikai alapú magyar párt vagy szervezet; ez és az autonómia melletti elkötelezettség jelent védelmet az asszimilációval szemben. A vegyes pártok szerinte így vagy úgy, de a beolvadáshoz vezetnek, ez esetben ugyanis a nemzeti lét pusztán járulékos jegy a sok közül, nem pedig a karaktert adó lényeg. Semjén Zsolt szerint a kisebbségi létben nemhogy nem járt le az etnikai politizálás ideje, hanem éppen most értékelődik fel.
EURÓPAI PARLAMENT /EURÓPAI UNIÓ
Az ENSZ-ben elakadt az EU-nak képviseleti jogokat biztosító indítvány
MTI, 2010. szeptember 15. 08:10
Az ENSZ-közgyűlésben kedden elakadt az a kezdeményezés, amelynek elfogadása esetén képviseleti jogokat kapna az Európai Unió a világszervezetben. Az EU a világban betöltött szerepének növelése érdekében szeretné, hogy a közgyűlésen inkább állandó képviselői kapjanak szót, mintsem a soros elnökséget betöltő országok nagykövetei. A 27 országot tömörítő unió törekvése összhangban áll a Lisszaboni Szerződéssel. Az indítvány fontos Brüsszel számára, ugyanakkor kiváltotta számos fejlődő ország ellenkezését. Ez utóbbiak attól tartanak, hogy a kezdeményezéssel az EU többletjogokat kapna más regionális szervezetekhez képest.
A Karib-tengeri Országok Közössége (CARICOM) ezért felszólította a közgyűlést, hogy napolja el az európai javaslatot. Az indítványt 76 ország támogatta, 71 ellenezte, 26 tartózkodott. Mivel kedden fejeződött be a 2009-2010-es közgyűlés, az EU-javaslatot áttették a következő évi ülésszakra, ami érdekes módon ugyancsak kedden kezdődött el, de más fontosabb kérdések miatt a zsúfolt napirendben ezt témát csak hónapok múlva vehetik ismét elő.
Uniós diplomaták, akik nem számítottak a javaslat elakadására, azt mondták, meg kell vitatni, hogy miképpen lépjenek előre a kérdésben. Az egyik diplomata szerint a történtek kínosak az EU-ra nézve.
Jan Grauls belga nagykövet az indítvány előterjesztője, számos módosítást jelentetett be, hogy megnyugtassa a fejlődő országokat. Közölte, szervezeteik is kaphatnak a jövőben az EU-hoz hasonló kiemelt státust. Hangoztatta, hogy az EU nem a teljes tagsággal járó jogokat szeretné megszerezni, továbbra is megfigyelő maradna a szervezetben. Kizárt, hogy az unió olyan alapvető jogokat szerezzen, mint amilyenek csupán az ENSZ-tagállamokat illetik meg - mondta a diplomata.
Uniós külpolitika, belharcok közepette
Új Magyar Szó, 2010. szeptember 16. – Gy. Z.
A közös európai külpolitika és képviselete lesz az unió állam- és kormányfői mai csúcsértekezletének hivatalos témája, ám a vezető politikusok a tervbe vett európai bankadótól a törökországi népszavazásig sok egyéb fontos kérdést sem kerülhetnek meg.
Az év eleje óta hivatalban lévő „közös államfő", Herman van Rompuy (egészen pontosan az Európai Tanács állandó elnöke) nagy napjai jönnek: meghívó levelében az unió külkapcsolatai – külpolitikai, valamint gazdasági együttműködési – stratégiájának irányszabását tűzte ki a mai csúcsértekezlet céljául. Ennek a tanácskozásnak az ő szempontjából különleges hátteret ad, hogy hazája, Belgium látja el az EU december végéig tartó soros elnökségét, ráadásul nem mindennapi körülmények közepette.
Alkotmányozás közben
Ritkán fordult eddig elő az államközösség több évtizedes történelmében (már amennyiben a kezdetektől, azaz az ötvenes években létrejött Európai Szén- és Acélközösségtől, valamint az ebből „kinövő" Római Szerződéstől számítjuk az eredethistóriát), hogy olyan ország határozza meg gyakorlatilag az egész földrész jövőjét, amely belpolitikai eseményei jóvoltából mindent elkövet önmaga leradírozásáért a térképről.
Brüsszelben már hónapok óta nem sikerül végleges kormányt alakítani, korlátozott jogkörrel ellátott minisztertanács intézi az ország ügyeit (érdekesség: a szavazásokon való részvétel már csak azért is százszázalékos, mert a voksok leadása büntetés terhe mellett kötelező), és a flamand-vallon ellentét egyre inkább afelé tendál, hogy a belga tartományok széthulljanak.
A mai csúcsértekezlet persze egyéb szempontból is érdekes lehet a mi térségünkben, jelesül azért, mert január 1-jén Magyarország veszi át fél esztendőre a soros elnökséget. Érdemes a belgák belpolitikai helyzetét azért is górcső alá vennünk, mert a korábbi magyar külügyminiszter, jelenleg szocialista euroképviselő, Göncz Kinga nemcsak a kormánypárti, hanem a baloldali elveket valló magyar sajtó tálalásában is érdekes kijelentést tett az elmúlt hét végén. Szerinte „informális beszélgetéseken Brüsszelben már felmerült, hogy Orbán Viktor és Magyarország ezzel a kormánnyal alkalmas-e az Európai Unió soros elnöki tisztének betöltésére", ha másért nem, azért, mert épp az elnökség idején készül alkotmányozásra, ami Göncz Kinga szavai szerint „nem szokás".
Globális problémák
Példát ugyan sem pró, sem kontra nem lehet felhozni erre az állításra, a kijelentést taglaló magyar és nemzetközi sajtó viszont nem lát összefüggést az alkotmányozás és az elnökösködés között – éppúgy, mint a belga belpolitikai válság és az uniós irányítás között sem.
A vezető politikusokat a közös Európa szempontjából most sokkal inkább érdekli az, hogy a világ feltörekvő hatalmai közül több jelentős ázsiai országgal – köztük Kínával, Indiával, Dél-Koreával – készülnek csúcstalálkozóra, és várható, hogy a novemberi lisszaboni NATO-csúcson az amerikai elnökkel is megbeszéléseket folytathatnak.
Az uniót és vezető politikusait főként a klímaváltozás elleni küzdelemről rendezett, ám kudarccal végződött koppenhágai világkonferencia döbbentette rá arra, hogy Európa érdekérvényesítő képessége a nemzetközi színtéren lélekszámához, fejlettségéhez és adottságaihoz képest meglepően alacsony. Sem az Egyesült Államok, sem Kína nem volt hajlandó felsorakozni az EU mellé a széndioxid-kibocsátás csökkentésének nagyratörő célkitűzéseihez.
Európa – ha a nagyobb egység és határozottság helyett széthúzást mutat, és nem képviseli következetesen saját koncepcióit – könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy az éghajlat védelmét célzó, nagy anyagi áldozatokat igénylő vállalások zászlaját egymaga cipeli, mögötte nem menetel senki, és így csak az ő versenyképessége romlik a globális vetélkedésben.
Több nőt a testületbe
Amennyire közös azonban a cél, annyira nagyobb a különbség megközelítéshez vezető út megítélését illetően. A mai magas szintű tanácskozást a hét elején a külügyminiszterek összejövetele előzte meg, és az Európai Parlament frakciói is különvéleményüknek adtak hangot.
A tervek szerint az esztendő végétől felálló és folyamatosan kiépülő közös európai külügyi szolgálat négy brüsszeli csúcsposztjára (értsd: csúcsirányító és csúcsfizetéssel járó álláshelyére) még mindig nem sikerült megtalálni a megfelelő személyeket, de az uniós törvényhozás frakcióinak a sorában máris heves viták dúlnak a személyi összetételről.
Különösen két kérdésben nem sikerül egyezségre jutni, az egyik a nők számarányát, a másik a – nyugati szóhasználat szerint – kelet-európai, valójában az új tagországok képviseletének az arányát illeti. Az Európai Tanács „külügyminisztere", Lady Ashton ugyan a júliusi plenáris ülésen megerősítette a nemek közötti arány és a földrajzi elhelyezkedés figyelembe vételét, a jelek szerint mindez mégsem valósul meg.
Közelebb Brüsszelhez
Megkerülhetetlen probléma lesz a mai csúcsértekezleten az unió bővítése is. A vasárnap megtartott törökországi népszavazás az alkotmányos berendezkedésről nyilvánvalóan új helyzetet teremtett: Ankara közelebb került Brüsszelhez. A görög-török viszony és Ciprus megosztottsága azonban változatlanul kérdőjeleket vet föl, márpedig ezek megválaszolásához az uniós charta értelmében szinte kivétel nélkül minden tagország ragaszkodik.
Autonómiáért az együttműködés jegyében
Duna Televízió, 2010. szeptember 15.
A jövőben az Európa Tanács magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban – közölte Braun Márton (Fidesz), az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek szerdai budapesti találkozója után.
Braun Márton a sajtótájékoztatón elmondta, az volt a székely tanács kérése, hogy képviseljék az érdekeit Strasbourgban, s ennek, mint kifejtette: jó szívvel eleget kívánnak tenni. Valamennyien egyetértettek abban, hogy „a delegációnak feladata kell, hogy legyen, hogy képviselje a székely tanácsot, illetve a határon túli magyarok érdekeit az Európa Tanácsban".
Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb európai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével – mutatott rá.
Hozzátette: ez eddigi lelki kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a román kormányt alkotó pártok ugyanabba politikai családba tartoznak, mint a magyar kormánypártok. Ez egy közös gondolkodást, és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot – mondta.
Felidézte, hogy a mostani találkozó nem az első kapcsolatfelvétel volt, a székely tanács 2008-ban részt vett az Európa Tanács ülésén, de az akkor Strasbourgban volt.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalásokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megteremteni, amelyek az Európa Tanácsa működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek – fejtette ki a székely politikus.
„A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön" – mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a saját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei vannak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy autonóm régiójában – tette hozzá.
Kiemelte: bízik abban, hogy a magyar delegáció ebben partnerük lesz. Bíznak abban is, hogy a romániai többség ebben nem a konfrontáció, hanem az együttműködés útját látja majd.
Az autonómia megteremtése a többség és kisebbség közötti együttműködés alapján történik. Nem a konfrontáció, hanem az együttműködés útját keressünk otthon, Magyarországon és egész Európában egyaránt – mondta Izsák Balázs.
Mint közölték, a Székely Nemzeti Tanács tagjaival tartott találkozón minden frakció képviseltette magát. Kedden a tanács tagjait fogadta Kövér László házelnök is.
A tanács honlapja szerint a Székely Nemzeti Tanács 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön alakult meg. A székelység közképviseleti testületeként működő szervezet célja többek között, Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját, nemzeti alapú eurórégióvá nyilvánítását.
A honlapon idézik az Európa Tanács ajánlását is, amely előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően, sajátos státussal rendelkezzenek.
Magyar ET-tagok képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot
MTI, 2010. szeptember 16.
A jövőben az Európa Tanács (ET) magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban – közölte Braun Márton (Fidesz) , az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után.
A jövőben az Európa Tanács (ET) magyarországi tagjai képviselik a Székely Nemzeti Tanácsot Strasbourgban – közölte Braun Márton (Fidesz) , az ET parlamenti közgyűlése magyar küldöttségének vezetője a felek tegnapi budapesti találkozója után. Braun Márton a sajtótájékoztatón elmondta, az volt a székely tanács kérése, hogy képviseljék az érdekeit Strasbourgban, s ennek, mint kifejtette: jó szívvel eleget kívánnak tenni.
Valamennyien egyetértettek abban – mondta –, hogy „a (...) delegációnak feladata kell, hogy legyen, hogy képviselje a székely tanácsot, illetve a határon túli magyarok érdekeit az Európa Tanácsban". Az Európa Tanácsnak az emberi jogokért küzdő legfőbb európai szervezetként foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal és azok védelmével – mutatott rá.
Hozzátette: ez eddigi lelki kapcsolat az anyaországi és a határon túli magyarok között közjogivá válik a jövőben a kettős állampolgárság könnyített megadásával. Kiemelte még: kedvező, hogy a román kormányt alkotó pártok ugyanabba politikai családba tartoznak, mint a magyar kormánypártok. Ez egy közös gondolkodást, és egy olyan közös értékrendszert feltételez, ami bizakodásra ad okot – mondta.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott: a tanács a keddi és szerdai tárgyalásokkal részévé vált a nemzeti együttműködés rendszerének. Székelyföld területi autonómiáját azon elvek és értékek alapján szeretnék megteremteni, amelyek az Európa Tanácsa működését jellemzik. A tanács által elfogadott határozatok és ajánlások kedvezőek és kedveznek a székelyföldi autonómiai törekvésnek - fejtette ki a székely politikus.
„A mi célunk, érdekünk az, hogy ezek az értékek, elvek maradéktalanul érvényesüljenek Székelyföldön" – mondta. A teljes és tényleges egyenlőséget a székelység a saját szülőföldjén akkor és úgy tudja megélni, ha saját törvényhozó és végrehajtó intézményei vannak, úgy ahogy az Európai Unió nem egy autonóm régiójában – tette hozzá.
Megkezdődött az EU-csúcs Brüsszelben
MTI, 2010. szeptember 16.
Az EU stratégiai partnereivel való kapcsolatok összehangolt alakításáról folytatnak véleménycserét az uniós országok állam-, illetve kormányfői, csütörtök délelőtt megkezdődött brüsszeli tanácskozásukon. Rendkívüli megbeszélést kezdtek ezzel párhuzamosan a tagországok külügyminiszterei is, és ennek nyomán uniós források úgy vélekednek, hogy esély lehet a megállapodásra a Dél-Koreával megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás ügyében. A megállapodás aláírásához Olaszország eddig nem adta hozzájárulását. Az olaszok főként autóiparukat féltik a beözönlő dél-koreai importtól.
Yves Leterme, az EU soros elnökségét adó Belgium ügyvezető miniszterelnöke szerint jelentős jó hír lenne az uniós országok gazdaságának, ha sínre kerülne a Szöullal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás ügye. Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak elmondta: a stratégiai partnerek közül most főként Kínáról és Indiáról lesz szó, de terítékre kerül Oroszország is.
Merkel szerint az unió azt reméli ugyan, hogy Kína fontos partnerré válhat, ám az emberi jogok kérdésében még "előrelépésre van szükség".
A délutánig tartó csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke beszámol a csúcsvezetőknek arról, hogy eddig milyen eredményeket ért el az általa irányított pénzügyminiszteri munkabizottság a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása terén.
ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Autonómia
honline.ro, 2010. szeptember 16. – Sarány István
Mesélik – s ha nem igaz, annyi! –, hogy egy RMDSZ-es vezető tisztségviselőtől megkérdezte egy másik európai nemzetállam kisebbségi politikusa: hogy hívják a ti kisebbségi terrorszervezeteteket? Emberünknek erre nem volt mit válaszolnia, de leszűrte magának azt a következtetést, hogy Nyugaton vannak olyan kisebbségek, amelynek tagjai – hű, de liberálisra sikeredett ez a megfogalmazás! – minden eszközt bevetnek nemzeti létük megóvása érdekében.
Az más tál tészta, hogy ők szabadságharcnak, a többségiek közönséges terrorizmusnak nevezik a politikai küzdelem e nagyon szélsőséges formáját. Nézőpont kérdése – de nem változtat a lényegen: az erőszak alkalmazásán. Ez riasztó a keresztény Európában, riasztó a nyugati kultúrán nevelkedett ember számára. Számomra is. Riasztó és elfogadhatatlan.
Nemrégiben Baszkföld franciaországi részéből érkeztek vendégek Csíkszeredába, elhozva táncaikat, énekeiket, korlátlan derűjüket. S e vendégek mesélték, hogy Franciaország egyszerűen nem vesz tudomást róluk, nem vesz tudomást kisebbségeiről általában. A kétmilliós baszk közösség – amely Európa egyik legősibb népcsoportja, s amely két állam, Spanyolország és Franciaország területén él – azonban baszkként akar megmaradni. Még olyan körülmények között is, hogy hivatalosan nem léteznek, nincsenek az állam által finanszírozott iskoláik. Némi irigységgel tekintenek Spanyolországban élő nemzettársaikra, akik már kivívták az autonómiát, elismerik létüket és elismerik közösségi jogaikat. Még akkor is irigykednek rájuk, ha a baszk autonómia nem ugyanolyan mértékű, mint a katalán – de a népcsoport életében mindenképp előrelépést jelentett annak kivívása. Igaz, hosszú út vezetett az autonómia elnyeréséig, az ETA betűjelű baszk szeparatista szervezet gyakran hallatott magáról, sok ártatlan ember vére ömlött a baszk szabadságért. A fáma – értsd a hírközlő eszközök – azonban nem sokat beszélt arról, hogy hasonló módszerekkel küzdenek a franciaországi baszkok is.
Baszk barátaink azonban azt is elmesélték, hogy a családok költségvetését jelentős mértékben megterhelő magániskolákba járnak azért, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, s olyan is volt köztük, aki azt is megkockáztatta, hogy számára idegen nyelv a francia nyelv, nagyobb gyerek korában kezdte elsajátítani. Szóba került az is, hogy Korzika elnyerte autonómiáját. Legalábbis mi így tudtuk. Baszk vendégeink felvilágosítottak: Korzika fele elnyerte autonómiáját, de az – jogosítványait tekintve – nem mérhető a spanyolországi baszk autonómiához sem.
Ezen elcsodálkoztam egy kicsit, de a napokban láttam egy korzikai rendszámú autót. Az európai szabványok szerint készített rendszámtáblán az országjelzés Korzika volt.
A baszknak kevés az az autonómia, amelynek ilyen külsőségei vannak.
Nekünk egyelőre sok. S még csak terrorszervezetünk sincs (nem mintha nekem kellene, hiszen gyűlölök mindenféle erőszakot!) –, holott a többségi politikusokból többen neveztek már minket terroristáknak.
|
