Sajtószemle 2010. július 13. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2010. július 13.

Sajtószemle 2010. július 13.

Médiafigyelő | 2010. július 13., kedd

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány lépését Verespatak ügyében

Magyar Nemzet, 2010. július 13. verespatak

Érthetetlenek Románia kormányának intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament (EP) döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást – közölte Tőkés László hétfőn.

Az Európai Parlament alelnöke erről szóló nyilatkozatát Nagyváradon, sajtóértekezleten ismertette, és eljuttatta az MTI bukaresti irodájába is. A politikus emlékeztet: május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. A határozat előzményét a tíz évvel ezelőtti tragikus nagybányai események képezik, amikor nagy mennyiségű cián ömlött a Tiszába, óriási ökológiai katasztrófát okozva – idézi fel Tőkés.

Az európai parlamenti alelnök követendő példaként említi: a nagybányai városi tanács nemrég határozatot hozott arról, hogy július 25-én helyi népszavazást szerveznek a ciántechnológiás bányászat betiltásáról Nagybányán. Tőkés szerint ez tökéletesen összhangban áll az Európai Parlament határozatával, és jelzi, hogy a helybeliek meg akarják óvni környezetüket a további természeti katasztrófáktól. Az alelnök elismerően szól az EU bányászati ágazati párbeszéd bizottságának (Euromines) július elsejei sajtóközleményéről is, amely Janez Potocnik európai környezetvédelmi biztos nyilatkozatára reagál, ez utóbbi szerint ugyanis a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt. A nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szigorúan bírálták a környezetvédelmi biztost.

Tőkés a lisszaboni szerződés szellemére hivatkozva vitathatónak tartja az európai biztos álláspontját, mert – hangsúlyozza – a dokumentum az unió határozathozatali folyamatában kibővített hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet. Ezek alapján Tőkés érthetetlennek tartja a román kormány intézkedéseit, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament, tehát az unió polgárainak választott testülete döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. „Mint a határozat EP-beli kezdeményezőinek egyike kérem a kormányt és a szakminisztereket, tegyék egyértelművé: vállalják, hogy betartják az Európai Parlamentnek a ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát, vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását?" – áll a nyilatkozatban.

Emlékeztet arra, hogy közvetlenül a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – mielőtt kinevezték volna a román kormány miniszterelnök-helyettesévé – úgy nyilatkozott: az RMDSZ álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tőkés utal arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek (Borbély László a környezetvédelmi, Kelemen Hunor pedig a kulturális és örökségvédelmi tárcát vezeti). „Határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt, vagy módosult az RMDSZ-nek a verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?" – olvasható Tőkés nyilatkozatában.

Verespatak: az Európai Bizottságot bírálta Tőkés

Krónika, 2010. július 13.

Bár a lisszaboni szerződéssel az Európai Parlament szerepe megnőtt, az Európai Bizottság nem veszi komolyan azt az EP-határozatot, amellyel a ciánalapú bányászatot szabályozták volna – fejezte ki rosszallását a határozat egyik kezdeményezője, Tőkés László. Az EP-alelnök azt is kifogásolja, hogy a román kormány újra zöld utat adott az engedélyeztetési procedúra elindításának, amelynek eredményeképpen Verespatakon megépülhet az aranybánya.

Tőkés László bejelentette: a kabinethez fordult a környezetszennyező technológia betiltásának ügyében. Mint mondta, bár kezdetben az RMDSZ is partner volt az ellenlobbiban, most mégis két magyar miniszter asszisztál a csődös román kormány politikájához. Tőkés nem érti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök miért ellenezte a verespataki bánya megnyitását tavaly, és miért nem tesz lépéseket most. „A gazdasági érdekek tupírozása sem igazolhatja a rossz oldalra állást" – fogalmazott Tőkés László.

„A politikus ne akarjon egyházi funkciót"
Népújság, 2010. július 13.

Tőkés László, az EP alelnöke elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ egyes képviselői, akiknek „súlyos konfliktusuk volt" a református egyházzal, most vezető funkciót szeretnének ebben.

Tőkés László volt református püspök hétfőn, nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta, üdvözli, hogy a lusztrációs törvényt elfogadta a parlament, de ő és a református egyház több tagja aggasztónak találja, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt.
Felhívta a figyelmet, hogy a Királyhágó-melléki Református Püspökség példamutatóan járt el a múlt átvilágításában, és ismét felidézte a kolozsvári Balogh Béla református lelkész ügyét, akit kizártak a papság soraiból.
Tőkés kiállt a mellett az elképzelése mellett, hogy a románoknak is tudniuk kell, kik voltak a szekuritáté besúgói. Ez utóbbi felvetés kapcsán néhány RMDSZ-es tisztségviselőre vonatkozóan fogalmazott meg bírálatot, akik az egyházi ranglétrán szeretnének előrébb kerülni. „Lakatos Péter, Pető Csilla és Varga Attila képviselők, ez utóbbi Szatmárról, magas rangú egyházi pozíciókra pályáznának. Ez egy cseppet sem örvendetes, mert Lakatos Péternek például nagyon komoly konfliktusa volt egyházunkkal", mondotta Tőkés, aki utalt korábbi állításaira, miszerint Lakatos 1989 előtt a belügyminisztérium alkalmazottja volt.

ROMÁNIA

Egy államtitkárt veszít az RMDSZ

Új Magyar Szó, 2010. július 13. – Cseke Péter Tamás

Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi közigazgatás már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – tudta meg lapunk a koalíciós felek tegnapi egyeztetése után. Az ÚMSZ értesülései szerint a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania.

Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. Értesüléseinket Tánczos Barna is megerősítette.

„Valóban szó van arról, hogy a mezőgazdasági tárcához kerüljek vidékfejlesztési államtitkárnak. A koalíciós partner nagyon erőltette azt, hogy a fejlesztési minisztériumnál meglévő tisztséget vegye el az RMDSZ-től" – mondta az államtitkár. Haschi András szintén tud a koalíció terveiről. „Csak annyit mondhatok, hogy a tárgyalások még folynak, nem született végleges döntés" – jelentette ki lapunknak a mezőgazdasági államtitkár.

Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha: a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik elvesztett tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.

Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Mint ismert, Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát.

Ne segédkezzen az RMDSZ a „csődös román kormánynak"!

A ciánalapú bányászatot ellen szólt az EP alelnöke Váradon
Reggeli Újság, 2010. július 13.

A ciánalapú bányászat ügye volt a kiemelt témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet nagyváradi központi irodájában tartott TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti alelnök tegnap. Nyilatkozatot tett közzé, ebben emlékeztet az EP azon határozatára, amelyben a ciántechnológiának a bányászatban való használata betiltását kérte az Európai Bizottságtól.

Az indítványt Áder János magyarországi EP-képviselővel kezdeményezték, és 488 támogató, illetőleg 48 ellenző szavazattal elfogadta az uniós döntéshozatali testület. Ezzel szemben áll az, hogy a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt Janez Potoćnik környezetvédelmi biztos szerint. Annak ellenére, hogy például Nagybányán július 25-én helyi népszavazást tartanak a betiltás érdekében. Számos nemzetközi környezetvédelmi szervezet is bírálta a biztost, hiszen a ciánalapú színesfémbányászat a csernobili utáni második legnagyobb ökológiai katasztrófához vezetett a régióban. Amint Tőkés rámutatott, a romániai kormány intézkedései is értethetetlenek, hiszen figyelmen kívül hagyják az unió polgárai által választott testület, az EP döntését, amikor is kezdeményezik a verespataki bánya engedélykiadási eljárását.
Az RMDSZ felelősségét is hangoztatta az EP-alelnök, már csak azért is, mert két minisztere is érintett az ügyben. A „csődös román kormányt" nem szabad támogatni még gazdasági érdekek mentén sem – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy mielőtt miniszterelnök-helyettesé nevezték volna ki, Markó Béla állította: ellenzi a verespataki bánya megnyitását. A szövetség elnökének nyilatkozata vajon magánvélemény-e, avagy módosult az RMDSZ álláspontja a verespataki bányatervvel kapcsolatban? – kérdezett rá Tőkés.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter legutóbb már azzal érvelt a bukaresti állami televízióban a ciánalapú aranytermelés mellett, a beruházó Roşia Montană Gold Corporation kanadai-román cég malmára hajtva a vizet, hogy Svédországban is művelik mind a mai napig.

ERDÉLY

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor-Traian Băsescu találkozó

Transindex, 2010. július 13.

Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.

Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.

Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.

Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.

Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.

De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg. Részletes programmal később még visszatérünk.

A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.

Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.

A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.

Autóval behajtani tilos
A tábor területére – helyhiány miatt – autóval behajtani nem lehet majd, közölték hétfőn a szervezők. Épp ezért a táborba készülődők hagyják otthon az autójukat, vagy készüljenek arra, hogy valahol Tusnád területén kell parkolóhelyet találniuk. Ugyanakkor idén lesz Tusványos-taxi, 5 lejért Tusnádfürdőn belül bárhová elvisz bárkit.

Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.

A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.

A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.

A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.

Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni.

Kétnyelvű tanfolyam uniós pénzből

Reggeli Újság, 2010. július 13.

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Központja partnerségben a Nagyváradi Egyetem Eurorégiós Tanulmányi Intézetével jövendő gazdálkodó vállalkozóknak szervezett gyorstanfolyamot tegnap Nagyváradon. A Continental Szállóban magyarországi és itteni előadók értekeztek a bioenergetika hasznosításáról a mezőgazdaságban, illetve ennek környezetvédelmi jelentőségéről. A februárban kezdődött, nyolchónapos lefutású projekt része lesz még egy előadássorozat Debrecenben szeptemberben, akkor pályázatírásról, a hozzáférhető pénzalapokról kapnak gyakorlati tájékoztatást a hallgatók.

A Románia–Magyarország Határon Átívelő Együttműködés 2007–2013 program keretében pályázott közösen a két felsőoktatási intézet az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál egy e-tanulási tárhely létrehozására – mondták el a főszervezők a tanfolyam szünetében tartott sajtóértekezleten. Ioan Horga dékán közölte, hogy a felnőttképzés részeként a kialakított honlapon a majdani agrárvállalkozók találnak őket érintő információkat, ötleteket, a „fórumon" meg is beszélhetik a tanultakat. Természetesen felteszik az oldalra a tanfolyam anyagait is román, magyar és angol nyelven.
Polgár István nagyváradi projektvezető elmondta, hogy a végzős egyetemistáknak szánták a képzést, ötven hallgatót terveztek, fele-fele arányban a két országból. Juhász Csaba debreceni tanszékvezető-helyettes, az egyik előadó közölte, hogy az agrártudományi központ szakkollégiumának negyven hallgatója is felveszi a kurzusokat. A magyarországi projektvezető, Harsányi Endre, az agrártudományi központ vezetője a közös projektet első lépésnek nevezte a két felsőoktatási intézet együttműködésében vidékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés terén. Az e-learning honlap és a tanfolyam közel 108 ezer euróba került, ennek 85 százalékát állta az EU, 13 százalékát a vidékfejlesztési minisztérium fizette, a váradi partner pedig 2 százalékos önrésszel szállt be.
M. Zs.

Sapientia: a titokzatos egyetem vége

Erdély.ma, 2010. július 12. – Isán István Csongor

Beszélgetésre hívtak meg a csíkszeredai Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi karának vezetői több közéleti személyiséget, intézményvezetőket, tehetős üzletembereket. Biró Zoltán és Lányi Szabolcs arra kértek minket, akik jelen voltunk, hogy segítsünk az egyetemnek beilleszkedni a székelyföldi társadalomba annak érdekében, hogy ténylegesen a térség hasznára tudjon válni, tudjon székelyföldi intézményként működni.

A tanácskozáson kiderült néhány olyan dolog, ami valójában addig is szinte evidencia volt azok számára, akik az egyetem sorsán elgondolkodtak. Elsősorban az, hogy jelenleg a Sapientia nem felel meg annak a szerepnek, amire szánták. Vagyis nem tudott térségi intézménnyé válni, elszakadt a társadalomtól, egyre titokzatosabbá vált, és ezért sokat veszített presztízséből, illetve hatékonyságából. Veszített annak ellenére, hogy közben az akkreditációs folyamat sikeresen haladt előre, és technikai felszereltségben sincs hiány. Ennek ellenére, a jelentkezők száma évről évre csökkent, senki sem látott bele a folyamatba, ezért a bizalom helyett a tanintézmény iránti bizalmatlanság nőtt.

A beszélgetésen arra is fény derült, hogy többen azok közül, akik részt vettek az egyetem elindításában, úgy érzik, nem olyan irányba fejlődtek a dolgok, amerre ők szerették volna, és amerre a térségi igények alapján kellett volna elmozduljanak.

A Sapientia egy térségi innovációs központként kellene működjön, ennek ellenére nem tudunk helyi vállalatokkal közös fejlesztési beruházásokról. Az egyetem tudásközpont kellene legyen, de nem érezzük a tudományos munkacsoportok tevékenységének kisugárzását, és a kritikai észrevételek sorát lehetne folytatni.

Ezenkívül az intézménybe belekódolták a menedzsmenti működésképtelenséget is akkor, amikor két dékánt neveztek ki egyetlen helyszínre. A két struktúra képtelen kezelni az adminisztrációs helyzetet, a kinevezett rektorhelyettes, Szép Sándor nem tudta helyreállítani a természetes működés rendjét, intézkedéseit és terveit folyton megkerülték, végül egészségi okokra hivatkozva lemondott.

És ez – még ha igyekeztek is az épület falai között tartani a problémákat – valamiképpen hangulat szintjén kisugárzik az egyetemről.

Ebben a helyzetben fordulópontot jelentett a múlt heti találkozó: a karok egy része elhatározta, hogy az intézményhez kapcsolódó döntések meghozatali folyamatába bevonja a térség elitjét is. Ennek első lépése, hogy a Sapientia kiterítse kártyáit – vagyis a segítségkérés mellett fel kell fedje titkait. Nyilvánosságra kell hozni a hatékonysági mutatókat, az erőforrások felhasználásának eredményeit, az egyes szakokhoz kapcsolódó tudományos műhelyek szakembergárdáját (lássuk, vajon mennyire helyi a tanári kar, illetve ide csupán óraadni járó személyekről van szó). Ha ezeket az információkat kiadja az egyetem, és akkor elkezdődhet beillesztése a társadalomba, igazi székelyföldi intézménnyé alakítása.

A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy kivétel nélkül minden meghívott hajlandó segíteni, megelőlegezve a bizalmat, illetve, hogy a Sapientia részéről is őszinte nyitási szándékról van szó. És erre lehet alapozni.

Kétnyelvű jogászképzés az erdélyi Sapientia Egyetemen

Kárpátalja, 2010. július 12.

Megkezdődött a beiratkozás a magyar állam támogatásával működő Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A meglevő húsz szak mellett az idén hét újat is indítanak, köztük kétnyelvű magyar—román jogi szakot.

A kétnyelvű jogászképzés a romániai magyar nyelvű jogászképzés ötvenéves kiesése után rendkívüli jelentőséggel bír - írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldalán. A szakon a kétnyelvűség azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyakat — büntetőjog, polgári jog — románul tanulnak a hallgatók, a tárgyak többségét pedig magyarul sajátítják el. A negyven meghirdetett helyből tizenöt tandíjmentes, felvételi kritérium fele-fele arányban az érettségi, illetve a középiskolai évek tanulmányi átlaga.

A Sapientia Egyetem kolozsvári karain július 9-től, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai karokon 12-től lehet beiratkozni.

A 2001-ben alapított egyetem gazdasági, műszaki, társadalom-, természettudományi és művészeti területen képez hallgatókat. Az elmúlt tanévben közel kétezer diákkal, valamint kétszázhatvan romániai oktatóval és külföldi vendégtanárral működött.

Az idei felvételire 1165 helyet hirdettek meg, ebből 434 ingyenes, a többi tandíjas.

Kolozsváron jogászképzéssel, Marosvásárhelyen egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szakkal bővül a kínálat, Csíkszeredában pedig öt új szak indul: marketing, statisztika és gazdasági előrejelzés, világ- és összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom, ipari biotechnológia, valamint közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser. A szakok többsége akkreditált.

Székely önrendelkezés a tudományban (is)

Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban – konferencia Gyergyóremetén
Erdély.ma, 2010. július 12. – Köllő Zsófia

A székelység kisebbségi létéhez, önrendelkezéséhez sokan sokféle szempontból közelítettek már, viszont a székelyföldi oktatás, kutatás és tudás autonómiája viszonylag ritkán került szóba. Ezért nevezhető úttörőnek a gyergyóremetei falunapok keretén belül szombaton megrendezett „Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban" című konferencia, melyen neves előadók és fiatal tehetségek tárták az érdeklődők elé a székelyföldi tudomány jelen állását és jövőjét.

A konferenciát imával nyitó Orbán László esperes Wass Albertet idézve adta át a szót a tudomány képviselőinek, mely szavak akár a rendezvény mottóját is képezhették volna: „magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni... egy kicsit többnek lenni minden tekintetben..."

Így vélekedett az első előadó, Andrew Balas remetei származású amerikai orvos-matematikus is, aki szerint ha a tudós, kutató nem tud kisebbségben lenni, elviselni, hogy nem ért vele egyet a többség abban, amit felfedezett, akkor sikeres sem tud lenni. A nagy felfedezések tehát mindig kisebbségben kezdődnek. Hogy ez Székelyföldön is megvalósulhasson, megalapította a Székely Előfutár Alapítványt, mely a Balás Elek nevet viselő ösztöndíjjal támogat minden évben tíz fiatal székelyföldi kutatót. A konferencia során ők is bemutatkoztak, beszámoltak tevékenységükről. A humán szekció ösztöndíjasai székelyföldi vonatkozású társadalmi jelenségeket vizsgáltak, hozzásegítve a székelységet saját hagyományainak, szokásainak és múltjának jobb megértéséhez. Kinda István, aki korábban a moldvai csángókkal is foglalkozott, dokumentumfilmet vett fel a téglavetés hagyományos mesterségéről Nagyborosnyón, Sütő István saját családtörténetén keresztül írta meg a vargyasi bútorfestés múltját és jelenét, Kiss Adél pedig a székelyföldi felnőttképzést vizsgálta. A természettudományos szekció ösztöndíjasai nemzetközi kutatóhálózatok munkájába kapcsolódtak be, Kovács Katalin egy román-magyar-cseh projekt keretén belül az intenzív lézerimpulzusokkal foglalkozik, melyek segítségével a rák molekuláris fázisában felismerhetővé válhat, Kovács Levente pedig a programozott sejthalált kutatja egy szegedi csoportban, amely munka szintén a rák gyógyítását célozza, hiszen a rákos sejtekbe programozott sejthalál megállíthatná a betegség elburjánzását.

Az ösztöndíjasok előadásai is abba az irányba mutatnak, amit Kötő József hozzászólásában kulcsszóként emelt ki: glokalizáció (a globális és lokális összekapcsolódása). Bekapcsolódni a nemzetközi körforgásba, kihasználni a globalizáció adta lehetőségeket, ahogy azt a természettudósok is tették, ugyanakkor figyelni a lokális jegyekre, székely jellegzetességekre és őrizni azokat, amire az ifjú társadalomtudósok tevékenysége is irányult.

A legtöbb vitát kiváltó felvetés a szintén a glokalizációval összefüggő önálló székelyföldi egyetem kérdése volt, melyet Andrew Balas nevezett meg célként. Az amerikai előadó szerint Székelyföldnek szüksége van egy mágnesként működő saját tudományegyetemre, amely lehetővé teszi a helyi kutatók együttműködését, akik speciális, helyi problémákra kereshetik majd a választ. Bíró Zoltán, a Sapientia dékánja szerint inkább a Székelyföldön működő állami és magánegyetemek, kihelyezett tagozatok szorosabb együttműködésére lenne szükség az egyéni munkavállalás helyett, egyeztető fórumra, közös hírlevélrendszerre, közös kiadványokra, akár közös kutatóhálózatra, valamint a térséggel való szoros kapcsolatra. Szerinte a székelyföldi autonómiát nem kérni kell valakitől, hanem, legalábbis tudományos téren, meg kell valósítani az intézmények együttműködése által.

És mivel a hagyományápolást Andrew Balas a közösség sikerességének és jó egészségi állapotának feltételeként nevezte meg (ellenpéldának felhozta a marginalizált indiánok esetében tömegesen jelentkező alkoholizmust és elhízást), olyan előadásokra is sor került, amelyek a székely múlttal foglalkoztak. Nagy József, Szabó József János, Egyed Ákos és Csikány Tamás is a székelység forradalmakban és háborúkban vállalt szerepét mutatták be, melynek egy szeletét élethűen meg is jelenítették másnap a hagyományőrző egyesületek a piski csata Maros-parti újrajátszásával.

Ne próbáljanak kiszorítani!

Háromszék, 2010. július 13.

Kár, hogy Frunda György épp Oroszországban tartózkodott a pénteki SZKT alatt, s így levélben volt kénytelen megfogalmazni az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos aggályait, s lehetőséget adott arra is, hogy Markó Béla a helyzethez egyáltalán nem illő szarkazmussal levelezőtagnak nevezze a szövetség politikáját bíráló szavakkal illető szenátort.
Frunda tulajdonképpen azt fogalmazta meg, ami a köznép ajkán forog: Markóék nyakig merültek a Demokrata Liberális Párt, illetve Băsescu elnök irányította kormányzási politikában, elveszítették realitásérzéküket, azt gondolják, hogy kisebb-nagyobb szépségflastromaikkal elterelhetik a közvélemény figyelmét megalkuvó és a kisebbség tagjai számára káros viselkedésükről.

Frunda György levelében kifejtette: nem volt szerencsés, hogy kormányelfoglaltságaikra hivatkozva Markóék elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának két héttel korábbi ülését, így a testület konzultálása nélkül vállalták, hogy fenntartás nélkül támogatják Bocék megszorító intézkedéseit. Emlékeztette a szövetségi elnököt, hogy a frakció Traian Băsescuval való találkozásakor elmondta: a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, mégis az RMDSZ vezetősége a kormány támogatása mellett döntött. Helytelen volt belemenni abba is, hogy az RMDSZ-képviselők és -szenátorok megszavazzák a demokraták által javasolt mindhárom alkotmánybírót, mert így hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai jogrendszer egy autoritárius állam felé tolódjék el.
A legsúlyosabb következményekkel járó döntésnek Frunda a kormány felelősségvállalását, a fizetések és nyugdíjak megnyirbálását, valamint az utólagos áfamódosítást nevezte. Főként, mert egyetlen gazdasági fejlesztési javaslat nélkül fogadták el azt, ami elszegényedéshez vezet, és csak rövid időre szóló foltozást jelent.
A szenátor úgy véli, az RMDSZ túl sokat adott, túl keveset kapott e kormánykoalícióban: nincs még tanügyi törvény, a státustörvény még ,,bizottsági szinten sínylődik", s a koalíciós partnerek ,,nem mutatnak igazi hajlandóságot az együttműködésre". Felkérte a kormány magyar tagjait, ne fogadjanak el több olyan intézkedést, mely a reáljövedelem csökkenését eredményezi. S ha őszig sem szedi össze magát a kormány, nem fogad el adócsökkentő, gazdaságélénkítő intézkedéseket, lépjenek ki a koalícióból. Népszerűségük ugyanis mélypontra jutott.
Vajon Markóék megszívlelik-e Frunda György tanácsait? És vajon eleget tesznek-e ama kérésének, hogy ne tekintsék belső ellenzéknek vagy ellenfélnek, és ne próbálják kiszorítani.

Vita is volt az SZKT-ülésen

Háromszék, 2010. július 13.

Mégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat.

Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben.
Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette.
Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel.

Pengeváltás Tőkés László és Lakatos Péter között

Kónika, 2010. július 13. – Nagy Orsolya

Tőkés László ellenzi, hogy az RMDSZ némelyik parlamenti képviselője is részt vegyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tisztújításain. Az Európai Parlament frissen megválasztott alelnöke tegnapi váradi sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy tudomása szerint Lakatos Péter és Pető Csilla bihari képviselők, illetve a szatmári Varga Attila is laikus tisztségekre pályázik a református egyházon belül, miközben szerinte meg kellene elégedniük a világi befolyásukkal, mert „nem méltó konjunkturális üggyé degradálni az egyházi tisztségek betöltését".

Különösképpen Lakatos Péter személye zavarja Tőkést, akiről többször elmondta már, hogy tudomása szerint tűzoltótisztként szorosan együttműködött az 1989 előtti hatalommal. „Határozottan elvárható, hogy az RMDSZ – kiváltképpen itt, Bihar megyében – se közvetlen, se közvetett módon ne avatkozzék bele az egyházi választásokba" – olvasható Tőkés tegnapi közleményében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli, bár az átvilágítási törvényt visszautasította az alkotmánybíróság, az RMDSZ-nek példát kellene mutatnia, magára érvényesnek vennie és alkalmaznia azt.
Tőkés vádjai nyomán lapunk megszólaltatta Lakatos Pétert is. „A már megszokott Tőkés László-féle csúsztatásoknak és hazugságoknak lehetünk szem- és fültanúi. Nem pályáztam semmilyen vezető tisztségre a KREK-ben, pedig nagyon jó viszonyban voltam és vagyok az egyházkerület espereseivel, lelkészeivel" – nyilatkozta a képviselő. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, Tőkés László a tavaly őszi váradolaszi egyházközségi presbiteri választásokra gondol, amelynek jelöltlistájára akaratán kívül, valakinek a javaslatára került fel. „Veres-Kovács Attila parókus lelkésztől tudom, hogy Tőkés dührohamot kapott, amikor meglátta a nevemet a jelöltlistán" – közölte Lakatos, aki azt mondja, azonnal meg is kérte a lelkipásztort, hogy a választás alkalmával mentse ki, mondja el, hogy hízelgőnek tartja a jelölést, de nem kíván élni vele. „Tőkés aljasságára vall, hogy ilyesmit hoz fel. Ideje lenne orvoshoz fordulnia, és kivizsgáltatnia magát" – zárta szavait Lakatos Péter.
Tőkés hangsúlyozta, hogy Pető Csilla személye ellen semmilyen kifogása nincs, a képviselő szerint pedig ennek az oka az, hogy tisztában van közel húszéves egyházi tevékenységével. Pető 1993 óta presbitere a váradrogériuszi egyházközségnek, 2008 óta pedig egyik gondnoka. Mint a Krónikának elmondta, hallomásból tudja, hogy Kerekes József lelkipásztor őt javasolta a Bihari Egyházmegye főgondnokának, és biztos benne, hogy ez azért történt, mert évek óta erkölcsileg és anyagilag is támogatta az egyházközséget.

Megfigyelőből megfigyelt

Tőkés László EP-alelnök tegnapi sajtótájékoztatóján Balogh Béla volt kolozsvári lelkipásztor esetével illusztrálta, hogy a Szekuritáté hozzáférhető iratai hiányosak és manipuláltak. A nemrég még megfigyelőből lett megfigyeltként elkönyvelt, azóta palástjától megfosztott lelkészről nemrég derült ki, hogy 1989-ben újra beszervezték – közölte tegnap Nagyváradon Tőkés.

Tőkés László számára érthetetlenek a kormány intézkedései

Szabadság, 2010. július 13.

Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: érthetetlenek számára a román kormánynak azon intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az EP, tehát az Európai Unió polgárainak választott testülete döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást. Mint ismeretes, Tőkés László kezdeményezésére május 5-én az EP határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítványozzon olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban.

Tőkés László elmondta: üdvözli és támogatja a nagybányai helyi tanács azon határozatát, miszerint július 25-én helyi népszavazást szerveznek a ciántechnológiás bányászat betiltásáról. Az EP alelnöke szerint a hasonló polgári kezdeményezések felvállalásának aktualitását jelzi az EU Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságának (EUROMINES) július 1-jei közleménye is, amely Janez Potoænik európai környezetvédelmi biztos nyilatkozatára reagál, aki úgy véli: a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt.
Mindezeket szem előtt tartva, Tőkés László arra kéri a román kormányt és a szakminisztereket, tegyék egyértelművé: vállalják, hogy betartják az EP ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását?
„Közvetlenül a tavalyi államelnök-választás után Markó Béla elnök úr, mielőtt kinevezték volna a kormány miniszterelnök-helyettesévé, azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ álláspontja változatlan, továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Tekintettel arra, hogy az engedélyek kibocsátásáért felelős miniszterek közül ketten éppen RMDSZ-esek, határozottan követelem, hogy nyilatkozzanak: Markó Béla elnök úr tavaly decemberi nyilatkozata magánvélemény volt vagy módosult az RMDSZ-nek a verespataki bányatervvel kapcsolatos álláspontja?" – teszi fel a kérdést az EP-képviselő.

Tőkés László ugyanakkor a parlament által elfogadott, de az Alkotmánybíróság által elkaszált átvilágítási törvénynek az erdélyi magyar kistársadalomra való önkéntes alkalmazását sürgette, másfelől örömmel nyugtázta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Átvilágító Bizottsága múlt héten döntött hat dosszié ügyében, amelynek során három lelkipásztorról mondták ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Ugyanakkor leszögezte: szégyennel tölt el minden magyart az RMDSZ-nek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos elvtelen magatartása.

Tőkés László: valljon színt a kormány Verespatak-ügyben

Új Magyar Szó, 2010. július 13.

Érthetetlenek a kormány intézkedései, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást – közölte Tőkés László tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján.
A politikus emlékeztetett: május 5-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen egy olyan jogszabályt, amely betiltja a ciántechnológia használatát a bányászatban. A határozat előzménye a tíz évvel ezelőtti tragikus nagybányai események, amikor nagy mennyiségű cián ömlött a Tiszába, óriási ökológiai katasztrófát okozva – idézi fel Tőkés.
Az európai parlamenti alelnök követendő példaként említi: a nagybányai városi tanács nemrég határozatot hozott arról, hogy július 25-én helyi népszavazást szerveznek a ciántechnológiás bányászat betiltásáról Nagybányán. Tőkés szerint ez tökéletesen összhangban áll az Európai Parlament határozatával, és jelzi, hogy a helybeliek meg akarják óvni környezetüket a további természeti katasztrófáktól.
Mint ismert, korábban Janez Potocnik európai környezetvédelmi biztos kijelentette: a ciántechnológia teljes betiltása nem indokolt. Tőkés László a Lisszaboni Szerződés szellemére hivatkozva vitathatónak tartja az európai biztos álláspontját, mert – hangsúlyozta – a dokumentum az unió határozathozatali folyamatában kibővített hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet.
Ezek alapján Tőkés László érthetetlennek tartja a román kormány intézkedéseit, amelyekkel – figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament, tehát az unió polgárainak választott testülete döntését – kezdeményezi a verespataki bányára vonatkozó engedélykiadási eljárást.
„Mint a határozat EP-beli kezdeményezőinek egyike, kérem a kormányt és a szakminisztereket, hogy tegyék egyértelművé: vállalják-e, hogy betartják az Európai Parlamentnek a ciánalapú technológia betiltására vonatkozó határozatát, vagy támogatják a verespataki bánya megnyitását" – mondta Tőkés.

MAGYARORSZÁG

Semjén: információs rendszer a támogatások átláthatóságáért

MTI, 2010. július 13.

Évente készít majd jelentést és információs rendszert kíván létrehozni a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosításáért a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amely kedden tartotta előkészítő ülését a Parlamentben. Semjén Zsolt, a területért felelős miniszterelnök-helyettes a bizottság ülése után újságírók előtt kiemelte: a bizottság évente jelentést készít majd a kormánynak. Hozzátette: minden egyes minisztériumnak és államigazgatási egységnek el kell készítenie nemzetpolitikai stratégiáját, és lennie kell egy olyan személynek, aki a határon túli magyar ügyekért felelős.

Rámutatott: az egyes tárcáknál, a határon túli területekre szánt forrásokat nem elvonni kívánják, hanem annak kereteit szeretnék megteremteni, hogy egységes információs rendszer legyen, kötelező tájékoztatással. A határon túli magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba "fogják össze", s ebbe nem csak a társadalmi, egyházi vagy határon túli magyar politikai szervezeteknek jutó támogatás fér majd bele, hanem a gazdasági természetűek is - jelezte.

Találkozik 17 államtitkár: összeül a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság

Magyar Nemzet, 2010. július 13.

Ma tartja a Parlamentben előkészítő ülését a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére létrejövő nemzetpolitikai tárcaközi bizottság.

Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár korábban elmondta, hogy az ülés megszervezésekor minden minisztert megkerestek, hogy delegálja a bizottságba a tárcánál a határon túli magyar témákért felelős államtitkárokat. A megbeszélésen így várhatóan 17 államtitkár és a tárcák szakértői apparátusa vesz majd részt.

Ezen az ülésen tekintik át a bizottság szervezeti felépítését, működési rendjét, és minden tárcától várják azokat az alapvető gondolatokat, amelyeket érvényesíteni szeretne a jövőben e területen.

A testület várhatóan évente kétszer ülésezik majd, míg a szakértői apparátussal havonta tekintené át az aktuális kérdéseket Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

Megvitatják a határon túli iskolai kirándulások programját

Magyar Nemzet, 2010. július 13.

A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően nem öt, hanem csak három évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek, ha az Országgyűlés elfogadja az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást.

A törvényjavaslatot, amelynek ma folytatják le az általános vitáját, múlt héten nyújtott be a fideszes Lázár János és Kocsis Máté, majd hétfőn visszavonták és új változatban nyújtották be. Az új változatban az öt helyett már csak három év szerepel.

Lefolytatják az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a trianoni döntéssel kapcsolatban. Emellett azt is kérik a kormánytól, tegyen javaslatot a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulásokról szóló program kiterjesztésére 2013-ig pályázati formában.

Részletes vita is lesz a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról, amely alapján hetente legalább öt testnevelés órát kellene tartani az általános iskola mind a nyolc évfolyamán a 2014-2015-ös tanévtől. Az előterjesztés szerint megszűnne a Nemzeti Sporttanács és visszaállítanák a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett adómentességét.

ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Ahány identitás, annyi állampolgárság

Népszabadság, 2010. július 13. – Dési András

Semjén Zsolt szerint az emberi jogok érvényesülése lehet mérvadó a Pozsonnyal folytatandó párbeszédben Anyai ágon erdélyi származású, és ha édesanyja azt akarta, hogy a gyerekek ne értsék, amit a nagymamával beszélt, románra váltott. Semjén Zsolt családi gyökerei miatt is kötődik a határon túli magyarsághoz, amelyért a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként is felelős.
- A KDNP elnökétől először azt kérdeztük: igaz-e, hogy közel hatéves szünet után még a nyáron összeülhet a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), illetve megrendezik a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát (KMKF) is?

– Nyár után összehívjuk a MÁÉRT-et és a KMKF-et is – kezdte válaszát Semjén Zsolt. – Levelet írtam valamennyi korábbi MÁÉRT-meghívottnak, kérve őket: tegyenek javaslatokat, milyen témákat vitatnának meg. A válaszok alapján döntünk a napirendekről. Érdemes volna az EU-ban már bevált autonómiaformákról be szélni, de nem kívánom azt a benyomást kelteni, hogy „ex cathedra" mondjuk meg, miről szóljon a két fórum.

– Bugár Bélának, a szlovákiai Híd párt elnökének is küldött levelet. A szlovákiai választások előtt ön és Orbán Viktor kormányfő vele nem, ellenben Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának vezetőjével találkozott. Az eredmény ismere tében nem gondolja, hibás taktika volt az egyoldalú támogatás?

– Bugár úrnak is küldtem levelet. A kiindulási pont azonban a MÁÉRT érvényes statútuma, amely értelmében az önmagukat magyar pártként meghatározó politikai szervezetek kapnak oda meghívást. Az Bugár Béláék dolga, ők miként határozzák meg magukat, a MÁÉRT alapelve összeegyeztethető-e az ő politikai identitásukkal.
HIRDETÉS

Nemzetpolitikai stratégiai célokból elsőrendűnek tartom, hogy a Kárpát-medence országaiban legyenek etnikai magyar pártok, ezek akadályozhatják meg az asszimilációt, ezek a legalkalmasabbak a magyarság érdekeinek képviseletére. Természetesen a határon túli magyarságnak jogában áll ideológiai vagy rétegérdekek alapján pártot választania. Ennek is van hozadéka, de szerintem ez a politizálás már sodródás az asszimiláció felé.

– A szlovákiai választásokon az etnikai alapú magyar párt nem jutott be a parlamentbe, a magyar–szlovák összefogást hirdető Híd (Most) viszont kormányzati erő lett.

– A nemzetpolitikai szempontokat sosem szabad az aktuálpolitikának alá rendelni. Szlovákiában él annyi magyar, ráadásul érte őket anynyi sérelem, ami indokolja egy etnikai alapú magyar párt létét. Minden határon túli magyar politikussal szeretnénk kapcsolatot tartani, de a kapcsolat érthetően más egy etnikai alapú és például egy ideológia alapú politikai szerveződés esetében. A Magyar Koalíció Pártjával a Fidesz–KDNP azért is tart fenn szoros viszonyt, mert az Európai Parlamentben mindkét erő az Európai Néppárt tagja. Az uniós konzervatív politikai család tagja még a Kárpát-medencében az RMDSZ és Tőkés László is.

– Miniszterelnök-helyettesként az ön első külföldi útja Romániába vezetett. A vizit sokak szerint komoly fordulatot jelent, mivel külön nem találkozott a Fidesz által korábban felkarolt, és az RMDSZ-szel, majd Tőkés Lászlóval is konkuráló MPP képviselőivel.

– Nézze, Erdélyben súlyos következményekkel járna, ha az etnikai alapú magyar politika kiesne a bukaresti parlamentből. Ebben az esetben megnőne annak a veszélye, hogy a román pártok ideológiai alapokon „szívják fel" az erdélyi magyar értelmiséget. E „csábítással" a romániai pártok már régóta próbálkoznak.

A magyar etnikai politika csak minél szélesebb magyar összefogással tud bekerülni a bukaresti törvényhozásba. Iránymutatónak tekintem a Tőkés László által támogatott, az egységet erősítő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Az MPP képviselőjével Sepsiszentgyörgyön találkoztam, ahová a székelyföldi megyei vezetőket és polgármestereket hívtuk el.

– Vagyis azt üzenik az RMDSZ-szel rivális MPP-nek: új helyzet van, és jobban teszik, ha kiegyeznek Tőkéssel és Markóval?

– Az erdélyi magyar politika támogatottsága egyre csökken. A negatív trend nem magyarázható pusztán az erdélyi magyarság csökkenésével, a szavazatvesztés mértéke ennél nagyobb. Ebben nyilván benne van a választók kritikája az RMDSZ-ről, és a magyar szervezetek marakodása miatti kiábrándultság. A sokszínű erdélyi magyar politikai élet összefogása változatlanul stratégiai cél – másként nem lehet stabilan átlépni a parlamenti küszöböt. Minden, ami az összefogás ellen irányul – akár az egyik, akár a másik oldalról –, az épp az etnikai magyar politikai érdekképviseletet teszi kockára.

– Romániában ön az erdélyi magyarság nevében is köszönetet mondott Basescu elnöknek a magyarországi kettős állampolgárságot illető pozitív hozzáállásáért. A Székelyföld esetleges területi autonómiája változatlanul vörös posztó a román politikai elit szemében.

– A romániai utam két legfontosabb aktuális témája a kettős állampolgárság és az erdélyi magyar oktatás szempontjából kulcsfontosságú tan ügyi törvény volt. Emlékeztetnék rá, hogy a kettős állampolgárság miatt nem állt öszsze a „kis antant". A hét szomszédunk közül csak Szlovákiában tört ki hisztéria. A magyar–román viszonyban van egy sor vitatott kérdés, ilyen az autonómia vagy a ciános aranybányászat. Mindig ott kell előre lépni, ahol lehet.

– Szlovákiában új kormány lépett hivatalba. Sokak szerint a megromlott politikai viszony kölcsönös engedményekkelhoz ható helyre. Milyen gesztusokra kész az Orbán-kormány?

– Naivitás lenne azt hinni, ha más tartalmú kettős állampolgársági törvényt hoztunk volna, akkor a Fico–Slota koalíció nem lendült volna frontális támadásba. Az a koalíció, amely egy sor kérdésben – Benes-dekrétumok, Malina Hedvig, a dunaszerdahelyi rendőri erőszak ügyében, a nyelvtörvénnyel vagy Sólyom László államfő beutazásának megakadályozásával – egyetemes emberi jogokat sértett meg.

Az új szlovák kormánnyal nyitottak vagyunk a párbeszédre. Gesztusokra is. A kettős állampolgársággal olyan törvényt hoztunk, ami természetes a szomszédok többségénél. Semmi veszélyt nem látok abban, ha egy piliszszentkereszti szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Viszont a szlovákok se tekintsék nemzetbiztonsági kockázatnak, ha valaki Dunaszerdahelyen magyar állampolgárságért folyamodik. Mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.

– A szavaiból az tűnik ki, Szlovákiától jóval több gesztust és engedményt vár el.

– Magyarország nem fogadott el olyan törvényt, amely szembe menne az Európai Unió vagy a környező országok gyakorlatával. A Fico–Slota koalíció viszont mondjuk a nyelvtörvénnyel súlyosan megsértette az alapvető emberi jogokat. Miért ne beszélhetne egy felvidéki magyar orvos magyarul a magyar asszisztensével, és ha mégis azt teszi, akkor megbüntethetik? Milyen dolog a szlovák állampolgárság elvesztésével fenyegetni azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot? Úgy látom, az új szlovák kormány számára is tarthatatlanok ezek a diszkriminációk. A jövőre nézve jó kiindulási alap lehet, ha az alapvető emberi jogok érvényesülését tekintjük mérvadónak.

Sok fóka, kevés eszkimó

Magyar Nemzet, 2010. július 13.

„Lámpással" keresik a hazai egyetemek a diákokat: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézményvezetők, mint az elmúlt években.

Hosszú ideje érvényesülő tendencia, hogy a népességfogyással egyenes arányban a továbbtanulók száma is csökken, az idén azonban a demográfiai hátrányt az elégtelen érettségi eredmények is tetézik. A középiskolát végzettek alig fele felelt meg az idei záróvizsgán: kevés frissen érettségizőből lehet válogatni az idén.
Drámai létszámhiány

A drámai helyzetet jól jelzi, hogy a bukaresti egyetem jogi karára tegnap, az első napon csupán 28 érdeklődő tévedt be, mindannyian a költségtérítéses helyek iránt érdeklődtek. „Rosszak az érettségi statisztikák, rosszak a demográfiai mutatók, de még rosszabb a gazdasági helyzet, az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak a tandíjfizetést" – ismertette a rendkívüli nehézségeket Flavius Baias, az egyetem dékánja.

A fővárosi egyetem matematika- és informatikai karának dékánja, Victor Tigoiu szerint a kis számú beiratkozó közül is kevesen fejezik be a tanulmányaikat. „Olyan rossz a hazai középiskolákban folyó oktatás minősége, hogy az első év után diákjaink egyszerűen megszöknek, tizenöt százalékos az egyetem-elhagyás aránya" – mutatott rá az intézményvezető. Az erdélyi magyar egyetemeken ugyanúgy érzékelhető a demográfiai és gazdasági hullámvölgy, mint a nagy romániai egyetemi központokban, ez ellen az intézmények a kínálat bővítésével és átalakításával igyekeznek küzdeni.

Elszánt optimizmus

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk kérdésére elmondta, több új szak is indul az idén. Stratégiai fontosságú lépés, hogy Kolozsváron magyar nyelvű jogászképzés indul. „Piacképes" lehet a Csíkszeredában frissen debütáló pénzügyi előrejelzés-szak, Marosvásárhelyen pedig egészségügyi szak is indul.

Ez utóbbi, az egyetemvezetés elképzelése szerint, kiegészíti a Marosvásárhelyen történelmi hagyományokkal rendelkező orvosképzést, mert a Sapientia végzősei mentálhigiénés feladatokat lesznek majd képesek ellátni, hozzájárulhatnak a szociális háló fenntartásához és megerősítéséhez. A betölthető helyek számát illetően az egyetemvezetés sokkal optimistább a fővárosi intézményvezetőknél: csupán a marosvásárhelyi tíz szakra 440 egyetemista jelentkezésére számítanak az idén.

A derűlátás azért is elgondolkodtató, mert még mindig nem zárult le az egyetem akkreditációjának folyamata. Ezzel kapcsolatban Dávid László elmondta, a június 24-re kitűzött ARACIS-tanácskozás elmaradt, a következő tárgyalásra július 22-én kerül sor. „A nemzetközi és a hazai szakemberek, valamint a diákok részéről szükséges véleményezés egyaránt pozitív, így reméljük, a bizottságtól is pozitív választ kapunk" – nyilatkozta a rektor.

Kínálat van, kereslet nincs

A szakindítás ellenére sem volt nagy az érdeklődés a kolozsvári Sapientián. Ottjártunkkor csupán két diák tájékozódott a helyszínen a beiratkozás módjáról, és senki sem jött a jelentkezéshez összeállított kész dossziéval, noha a hallgatókat az intézmény múlt hét vége óta tárt karokkal várja.

A fotó-film-média szakra az elmúlt napokban szintén csak két diák jelentkezett, pedig itt 12, tandíjmentes helyet biztosítanak a továbbtanulók számára, 13 helyet pedig azoknak tartanak fenn, akik a tandíjfizetést is vállalják. Várja a jelentkezőket továbbá a környezettudományi szak, összesen 25 hellyel, és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szak is, ahová 42 jelentkezőt várnak. A Dávid László által beharangozott magyar nyelvű jogászképzés 40 hallgató befogadására képes.

„Legfontosabb célkitűzésünk az új szak beindításával az volt, hogy Kolozsváron háromnyelvű, azaz magyar– román–angol nyelvű jogi képzés működjön" – mondta Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE kolozsvári karának főtitkára. A fotó-film-média szakra július 18-ig, a többi fakultásra július 23-ig lehet jelentkezni, a felvételi eredményéről július 26-án tájékoztatják az érdekelteket.

„Nagyipar" a BBTE-en

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idén is „ipari" léptékben gondolkodik: 21 karon összesen 11914 helyet hirdettek meg, több mint kétezer magyar nemzetiségű hallgatót vár az egyetemvezetés. A BBTE-n is tegnap kezdődött a beiratkozás, és július 23-ig tart.

A hallgatói létszámot illetően nem borúlátó a Partiumi Keresztény Egyetem sem: itt 14 alapszakon és 5 mesteri programmal várják a jelentkezőket: összesen 652 diák tanulhat tovább a PKE padjaiban.

Az egyetemvezetés itt is a sokirányú képzés vonzóerejében bízik, a klasszikus bölcsészképzésen, közgazdaság-tudományi kínálaton túl olyan mesteri képzésekre is lehet jelentkezni, mint a „kortárs politikai filozófia", a „többnyelvűség és multikulturalitás", a „társadalmi marginalitás és inklúzió", valamint a „filozófia és művészet a nyilvános térben" szakterülete – tudtuk meg Mostis Gergőtől, a PKE közönségkapcsolati referensétől.