Tőkés László: az Erdélyi Néppártban látom az összefogó erőt
hirado.hu, 2011. február 22.
Szükség van egy olyan erdélyi magyar pártra, amely valóban az autonómia ügyét képviseli – ezt mondta Tőkés László Kézdivásárhelyen. A politikus szerint az Erdélyi Magyar Néppárt az összefogást képviseli, és nem veszélyezteti az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét – hangzott el a Duna Televízió Híradójában.
A romániai parlamenti választásokon a magyar pártoknak össze kell fogniuk. Az önkormányzati megmérettetésen azonban lehetőséget kell adni arra, hogy az emberek több párt közül válasszák ki képviselőiket – ezt hangoztatta Tőkés László.
„Mi feltettük magunkban, hogy a '89-es induláshoz méltóan egy olyan pártot hozunk létre, amely célirányosan, hatékonyan képviseli a nemzeti önrendelkezés ügyét, vagyis célravezető út és eszköz lesz ez irányba" – tette hozzá Tőkés.
A fórumon aláírásokat gyűjtöttek az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez.
„Az Erdélyi Néppártban látom azt az összefogó erőt, ami minket, székely embereket, vagy tágabb fogalomban erdélyi magyar embereket talán fog tudni képviselni" – mondta egy támogató.
Romániában egy új párt bejegyzéséhez 25 ezer aláírás szükséges. Háromszéken eddig 2 ezer gyűlt össze, remélik, hogy március 15-ig meglesz az ötezer támogatói aláírás is.
ROMÁNIA
Még a héten aláírják a koalíciós megállapodást
Szabadság, 2011. február 22.
Várhatóan már csütörtökön aláírják a 2012-re szóló koalíciós megállapodást. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) állandó bizottsága megbízta Emil Boc kormányfőt, hogy még a héten véglegesítse az egyezmény tartalmát, és a felek alá is írják azt. Gheorghe Flutur, a PDL főtitkár-helyettese szerint a megállapodás a 2012-es választások megnyerése és az ezt követő további együttműködés mellett gazdaságélénkítő irányelveket tartalmaz.
Az együttműködési protokollumot a PDL, az RMDSZ, az UNPR és a nemzeti kisebbségek képviselői írják majd alá – erősítette meg a hírt Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátori frakciójának vezetője. Az egyezmény megkötését az RMDSZ javasolta, és amint azt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter korábban elmondta: ebbe be kell kerülnie a kisebbségek jogállásáról szóló törvénynek és a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabálynak is.
„A koalíciót erősítené az RMDSZ"
Népújság, 2011. február 22.
Borbély László egy múlt hét végi marosvásárhelyi sajtótájékoztatón kijelentette, örvendetesnek és hízelgőnek tartja az ellenzéki pártok közeledését az RMDSZ-hez, de a kormányzásban maradásról vagy kilépésről nem a kongresszus dönt, így ez nem is kerül napirendre. Ezzel szemben azt fogják kérni a koalíciós partnerektől, hogy a kormányzás hátralevő időszakára dolgozzanak ki egy pontos protokollumot, ami tartalmazza mindazokat a gazdaságélénkítő intézkedéseket, a jogszabályok hatályba helyezésének időpontjával, amelyeket a kormánypártoknak meg kell majd hozniuk az elkövetkezendő időszakban.
– Azzal tisztában kell lennünk, hogy ez egy áldozati kormány, amely a gazdasági válság hatásának a kivédése érdekében népszerűtlen intézkedéseket kellett hozzon. Jó jel, hogy sikerült aláírni a memorandumot a Világbankkal és a társadalmi elégedetlenség ellenére a tavalyi év végére kismértékű gazdasági növekedés is tapasztalható. A találgatások ellenére, a kongresszus után, az RMDSZ nem fogja kérni a miniszterelnök leváltását – mondta a környezetvédelmi miniszter, majd újságírói kérdésre válaszolva hozzáfűzte, amennyiben az RMDSZ-t kérné fel a Demokrata Liberális Párt, hogy jelöljön miniszterelnököt, megtehetik, mert a szövetség bebizonyította, hogy hiteles politikusokkal, jó szakemberekkel rendelkezik, így találnának erre a posztra alkalmas embert.
Az RMDSZ jelenleg a kongresszus előkészítésére összpontosít, majd ezt követően hozzáfognak az említett pártközi egyezmény kidolgozásához, jelenleg ezek a szövetség politikai prioritásai – mondta Borbély László.
KONGRESSZUSI HÍREK
RMDSZ.ro, 2011. február 21.
Egyenlő megjelenést biztosítanak a szervezők a három elnökjelöltnek
Az RMDSZ 10. Kongresszusának szervezői mind tartalmi, mind formai szempontból az esélyegyenlőség biztosítására törekednek.
Kovács Péter kongresszusi biztos, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a hétvégén Nagyváradon arról számolt be, hogy a napirendet a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) javasolja a küldöttek számára elfogadásra. Elegendőnek tartom, hogy jelöltenként 10 perc bemutatkozási időt biztosítsunk, illetve szükségesnek látom, hogy egymás mondandójára fejenként 3 percben lehessen reagálni – mondta Kovács, majd hozzátette: ennek jóváhagyását fogom kérni a SZÁT tagjaitól.
A kongresszusi biztos tájékoztatójából kiderült, hogy az RMDSZ elnöki tisztségét megpályázó politikusok kampányanyagai számára, meghatározták az épületben való megjelenés kereteit. Ennek értelmében a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házának előterében jól látható helyen, egymás mellett a három elnökjelölt egy-egy asztalt vehet használatba, amelyen elhelyezheti kampányanyagait. Az asztal mögött jelöltenként egy roll-up elhelyezésére lesz lehetőség. Szintén a kongresszusi épület előterében, a szervezők által megjelölt helyen, egymás mellett, a jelöltek által legyártott egyforma méretű molinó kihelyezését biztosítják.
Az RMDSZ 10. Kongresszusának napirendjén Markó Béla szövetségi elnök beszámolója, elnökválasztás, illetve alapszabályzat- és programmódosítás szerepel.
Megkezdődött a mandátumigazolási folyamat
Az RMDSZ Alapszabályzata, illetve a kongresszusi képviselet kiválasztására vonatkozó SZKT Határozat keretein belül megkezdődött a mandátumigazolási folyamat – számolt be Nagyváradon Kovács Péter kongresszusi biztos.
A mandátumok igazolása teljes mértékben a szabályoknak való megfelelés leellenőrzésében áll, nem tartalmaz szubjektív elemeket. Ezt a munkát a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) végzi – mondta el Kovács Péter. Az SZKT Határozata szerint a kongresszusi biztos február 17-én jelentést tesz a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak, valamint Ügyvezető Elnökségnek a jelölési folyamat lezárásáról, valamint írásban értesít minden jelölő testületet a küldöttlisták iktatásáról. A kongresszusi küldöttek névsorát átadja az SZSZFB elnökének. Kovács tájékoztatása szerint ez a folyamat lezárult.
Az RMDSZ Alapszabályzata 44. cikkelyének 4. bekezdése értelmében a kongresszusi küldöttek szervezetüktől írásos megbízást kapnak, amelyet a Kongresszus megkezdése előtt a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság igazol. Az írásos megbízatás mellett az SZSZFB tagjai átvehették az Ügyvezető Elnökség megbízottjainak jelentését is, amelyben szerepel minden egyes jelölő gyűlés szabályosságára vonatkozó leírás, illetve a küldöttek megszavazását tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat.
Az RMDSZ 10. Kongresszusára 2011. február 26-27-én kerül sor Nagyváradon.
555 küldött választja meg a Szövetség elnökét
Változott a hét elején nyilvánosságra hozott kongresszusi létszám, hiszen egyes jelölő testületek olyan személyeket nevesítettek a választott küldötteik sorába, akik normatív módon rendelkeztek már a küldötti státusszal. Természetesen senki nem szavazhat kétszer hangsúlyozta Nagyváradon Kovács Péter kongresszusi biztos, majd leszögezte: ezekben az esetekben csak akkor helyettesíthető az illető személy, amennyiben a jelölő testület február 6-ig pótlistát is elfogadott. A kettősségek kiszűrését követően kiderült, hogy a Kongresszuson 555 küldött rendelkezik szavazati joggal.
ERDÉLY
A transzilván politika folytatása érték - Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Medgyesen tett látogatást
RMDSZ.ro, 2011. február 21.
„Vissza kell hoznunk a köztudatba azt a fajta transzilván politikát, amely leginkább Kós Károly nevéhez fűződik. Ennek az identitás-tudatnak egyetlen lehetséges kerete a demokrácia, ezért mindig saját közösségünk akaratát képviselve, a többségi nemzet demokratikus erőivel partnerséget keresve haladhatunk saját utunkon. Ehhez szükségünk van még a mindenkori magyar kormány támogatására is. Engem sokszor és sokan támadtak, hogy a folytonosságot képviselem. Ha a transzilván, önálló politizálásról van szó, akkor vállalom, hogy a folytonosságot viszem tovább. Ez a közösség azért erősödött meg, mert soha, senkinek nem vált a csatlósává, mindig megállt a saját lábán, mindig meghozta a neki megfelelő döntéseket" – jelentette ki Kelemen Hunor hétfőn, Medgyesen.
Az RMDSZ Szeben megyei szervezetének választmányi ülésén a kulturális és örökségvédelmi miniszter elsősorban a Szövetség önállóságáról beszélt, kiemelve programjának egyik alappontját: a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek egyetlen örök szövetségese van: a Romániában élő magyarok közössége.
„Ezért a továbbiakban is abból indulunk ki, hogy el akarjuk látni a közösség politikai és érdekvédelmi közképviseletét önkormányzati, országos és európai szinten egyaránt. A Szövetséget abból az alapgondolatból kiindulva kell továbbépítenünk, hogy az RMDSZ nemcsak a politikusoké, vezetőké, hanem minden romániai magyar emberé. Meg kell erősítenünk azok hitét, akik dolgoztak, tettek a magyar közösségért. Én bízom abban, hogy vissza tudjuk adni azok bizalmát, akik eltávolodtak a közélettől. Minden magyar ember érdeke az, hogy az RMDSZ erős, következetes és szavahihető legyen. Ha ezt megvalósítjuk, akkor olyan Szövetségünk lesz, amelyben továbbra is bíznak a magyar emberek, amelyre mindannyian büszkék lehetünk" – ismertette elképzeléseit Kelemen Hunor.
Hozzátette, az RMDSZ-nek elsősorban ott kell jelen lennie, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdélyi jelenlétre, hiszen a magyar emberek érdekeinek feltárása és egyeztetése csupán helyben történhet meg.
A Szeben megyei RMDSZ már néhány héttel ezelőtt döntött arról, hogy Kelemen Hunort támogatják a Szövetség tisztújító kongresszusán, ezt a támogatást Medgyesen megerősítették. Kelemen Hunor köszönőbeszédében elmondta, nagyra értékeli a szebeni választmány támogatását, amely egy kicsi szervezet ugyan, de életképes és erős, amit az elmúlt években számtalan bebizonyítottak, amikor megfelelő helyi politizálással sikerült magyar iskolát újraindítani, magyar érdekeltségű műemlékeket rendbe hozni, részt venni a helyi önkormányzatok munkájában annak ellenére, hogy az egyik legkisebb erdélyi magyar közösségről van szó.
MAGYARORSZÁG
Irányt szabna a hitnek a kormány
Népszava, 2011. február 22.
Hamarosan elkészül az új egyházi törvény, amellyel a Fidesz-KDNP kiszűrné az "adóelkerülés céljából" alapított egyházakat. A tervezett szabályozás azonban könnyen alapjogokat sérthet. A felekezetek közötti különbségtételhez ugyanis olyan kitételeket állítanának, amelyek kétségbe vonnák az állam kötelező semlegességét a vallási és lelkiismereti meggyőződésre vonatkozó kérdésekben.
Már az előző Orbán-kormány is szorgalmazta az egyházak megkülönböztetését, ám akkor nem rendelkeztek kétharmados többséggel, így maradhatott a vallásszabadság.
Még tavasszal új egyházi törvény elfogadására készül az Orbán-kormány, amely különbséget tesz majd egyházak és nem egyházi vallási felekezetek között. A törvénytervezet áprilisban kerül a parlament elé, egyelőre nem ismert a szövege, ám a Fidesz-KDNP illetékes politikusainak nyilatkozataiból, valamint az első Orbán-kormány azonos szándékú törvénymódosítási javaslatából könnyen kikövetkeztethető: az új jogszabály kétharmados elfogadása, majd hatálybalépése után több tucat vallási közösségnek kell búcsút vennie az egyházi jogállásától.
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt 1990 elején, még a szabad választások előtt, ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály kimondta, hogy "az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik", ezen felül deklarált célja volt a vallásszabadság minél teljesebb biztosítása, valamint az állami befolyás, ellenőrzés minél teljesebb kiiktatása. Talán éppen azért, mert egyházak között nem tett különbséget, sok jobboldali kritika érte és éri a szabályozást, a Fidesz-KDNP pedig leginkább azt a passzust kifogásolja, mely szerint Magyarországon szabadon alapítható egyház, amennyiben egy felekezeti közösségnek 100 természetes személy tagja.
Tavaly nyár óta kormánypárti politikusok többször is nyilatkoztak az új alkotmány mellett elkészülő egyházi szabályozásról, valamint annak célkitűzéseiről. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca KDNP-s államtitkára azzal indokolta az új szabályozás szükségét, hogy "ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülés céljából alapítottak vallási közösségeket". Azt is mondta: az új jogszabály értelmében kizárólag "a nagy intézményfenntartó egyházaknak és az egyéb, valós teológiai tartalmakat hirdető vallási közösségeknek" jár majd a különleges jogállás. Hasonlóképp érvelt Szászfalvi László egyházügyi államtitkár is. Nagykanizsán egy előadáson úgy fogalmazott: a kormány a jövőben az egyházak támogatási köréből kiszűri a destruktív bizniszegyházakat, és a szcientológiai egyházat akkor is, ha a vallásszabadságra hivatkozva hasonló támadás éri, mint a médiatörvény esetében - írta tudósításában a kanizsaujsag.hu.
A nyilatkozatok értelmében a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását olyan sarkalatos törvény fogja szabályozni, amelyben különbségtételi szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. A különleges jogállás megszerzéséhez vélhetően bizonyítani, sőt, visszamenőleg vizsgálni kell majd, hogy folytat-e az adott közösség "valós hitéleti tevékenységet".
Mára Magyarországon több mint háromszáz egyház jegyeztette be magát, és mintegy 150 közösség igényelt adószámot a felekezeteknek felajánlható egy százalékos adóforintok fogadására. Nyilván okot adhat a gyanakvásra, hogy a törvények alapján előnyösebb anyagi feltételekkel lehet működtetni az egyházi idősotthonokat, hajléktalanszállókat, iskolákat, mint mondjuk alapítványi formában - így a jogcím elnyerése kiváltság.
Az alkotmány kimondja: mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, az Alkotmánybíróság egy határozata pedig arról rendelkezett: "az államnak a vallási és lelkiismereti meggyőződésre tartozó kérdésekben semlegesnek kell lennie, a vallásszabadsághoz való jogból pedig az államnak az a kötelessége következik, hogy az egyéni meggyőződés szabad kialakításának lehetőségét biztosítsa." Az állam tehát különbséget sem tehet egy vagy másik vallási meggyőződés között, nem ítélkezhet a vallásos hit, vagy más meggyőződés igazságáról. Ha azonban nem vizsgálhatja egy-egy vallási tanítás tartalmát, akkor azt sem állíthatja egy egyházról, hogy az "ál-egyház, vagy business-egyház", illetve hogy egy felekezet nem végez "valós hitéleti tevékenységet".
Jogvédők szerint nem is az a baj, hogy nehezebben juthatnak a felekezetek az egyházi jogálláshoz, hiszen ha ismertek a feltételek, akkor azok teljesíthetőek is a valóban vallási tevékenységet folytatóknak. Sokkal nagyobb problémaként értékelték, hogy egy regisztráció törlése hívő emberek egész közösségeit foszthatja majd meg az egyházhoz tartozás státusától. Ráadásul a legnagyobb kiváltságnak szánt, legtöbb kedvezménnyel és állami elismeréssel járó történelmi egyházi státusszal rendelkező vallási közösségek ma is elegendő joggal rendelkeznek. A "nagy intézményfenntartó egyházak" egyes intézményeit ugyanis nem maguk az egyházak, hanem jelenleg is az állam tartja fenn. Ráadásul a második Orbán-kormány számos újabb kedvezménnyel szolgált, illetve szolgál előbbieknek. Tavaly nyáron egyéni képviselői indítványként került a parlament elé például az a közoktatási törvénymódosítás, amely megkönnyítette az önkormányzati közoktatási intézmények átadását az egyháznak. Így most dömpingszerűen kerülnek iskolák egyházi kézbe. Az állam a történelmi egyházak teljes működtetési költségét megtéríti, szemben az önkormányzati vagy alapítványi fenntartókkal, ráadásul a hatályos és a készülő közoktatási törvény is számos kedvezményt tesz a "világnézetileg elkötelezett" iskolák üzemeltetőivel szemben. A törvénytervezet legújabb változatában például az áll, hogy az egyházi fenntartású intézmények "főszabálytól eltérő módon" szervezhetik munkájukat, saját kerettantervet írhatnak elő, kötelezővé tehetik, sőt alkalmazási és felvételi feltételként írhatják elő a hitéleti tevékenységet a dolgozóknak és a diákoknak egyaránt.
Már lista van a "visszaélőkről"?
A Heti Válasz című jobboldali hetilap nemrégiben - vélhetően a kormányzati tervek alapos ismeretének birtokában - összeállította az 50 legkétesebb egyházi csoportosulás listáját. "Azokét a szervezetekét, amelyek státusa - mert nem, vagy nem főként hitéleti tevékenységet végeznek, illetve tanaik túlmutatnak a józanész legtágabban értelmezett határán is - leginkább rászolgál a felülvizsgálatra" - írták. A felsorolásban szerepel például a Noé az Életért Közösség, a Közösség a Születés Méltóságáért, az Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza, a Magyarországi Szcientológia Egyház, és az Ősmagyar Egyház. Érdekes módon azonban olyan felekezetet is ide soroltak, melyről egyáltalán nem mondható, hogy ne végezne valós hitéleti tevékenységet, de az is nehezen megkérdőjelezhető, hogy nem vállalt szerepet a közfeladatok ellátásában. A Dzsai Bhím Közösség a hetilap szerint "nem annyira egyház, mint inkább cigány érdekvédő szervezet buddhista köntösben". Ezzel szemben a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó egyház, illetve a gyülekezet tevékenysége kiterjed az oktatástól kezdve a vallási tanításon, hitgyakorláson át a szociális segítségnyújtás minden formájára.
Megalakult a Nemzeti összetartozás bizottsága
MTI, 2011. február 22.
Nemzeti összetartozás bizottság néven új testület jött létre. A bizottságnak tizenkét tagja lesz. Kövér László házelnök nyújtotta be csütörtökön a határozati javaslatot, amelyet az Országgyűlés 314 igen, 46 nem, 3 tartózkodással fogadott el.
A határozati javaslat szerint 2011-ben, az állampolgársági törvény kiterjesztésével, a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és a magyar állam között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílik meg, amely az elmúlt kilencven, illetve elmúlt húsz esztendőhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremt, valamint új feladatokat ró a magyar–magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt.
A javaslat indoklása szerint a 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azt a politikai szemléletváltást, amely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata.
A javaslat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosítja a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. A határozat 2011. január 1-jén lép hatályba.
A testület elnöke Potápi Árpád János (Fidesz), alelnöke Kovács Ferenc (Fidesz) és Szili Katalin (független). Tagjai Ékes Ilona (Fidesz), Hoppál Péter (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Révész Máriusz (Fidesz), Kalmár Ferenc András (KDNP) és Stágel Bence (KDNP), valamint Szávay István (Jobbik). Az LMP frakciója az Országgyűlés első tavaszi ülésnapján tesz javaslatot a bizottság tagjára.
Tóbiás József az MTI-nek úgy nyilatkozott, az MSZP nem jelöl tagot a bizottságba. Indoklásképpen azt mondta: pártja a házbizottság csütörtöki ülésén azt kérte, ne most döntsön a határozati javaslatról a parlament. Véleménye szerint nehéz olyan bizottságról dönteni, amelynek nincsenek meghatározva a céljai, a feladatai.
KÁRPÁT-MEDENCE
Pénzbírságot is tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezete
MTI, 2011. február 21.
A szlovák államnyelvtörvényhez hasonlóan a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabály tervezete is 50 és 2500 euró közötti bírságokat tartalmaz - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn. Az újság leszögezi: most a koalíciós politikusokon a sor, hogy korábbi ígéreteikhez híven ezt is elfogadják – az államnyelvtörvényben azért ragaszkodtak a szankciókhoz, mert ezek nélkül többségük szerint fogatlanná és értelmetlenné vált volna a jogszabály.
"A tervezet alapján bírságot kaphatnak a hivatalok, ha nem kommunikálnak a kisebbségi lakossal annak anyanyelvén, és bírságra számíthatnának azok a jogi és természetes vállalkozó személyek is, akik az élet, az egészség, a vagyon, valamint a biztonság veszélyeztetettségére felhívó figyelmeztetést nem helyezik el a kisebbség nyelvén is" - írja a lap.
Hozzáteszi: ez azokra a településekre érvényes, amelyekben egy adott kisebbség aránya eléri a törvényben meghatározott nyelvhasználati küszöböt. Jelenleg ez 20 százalék, a múlt pénteken tárcaközi véleményezésre küldött tervezet viszont 15 százalékra csökkentené.
Az Új Szó birtokába jutott, a tervezethez készült kormányzati kimutatás szerint 656 olyan település van Szlovákiában, ahol több mint 20 százalékot alkot egy kisebbség. Ezek közül 512-ben a magyarok lépik túl ezt az arányt. Ha 15 százalékra csökkenne a küszöb – ezzel számol a tervezet –, 834 községben lehetne a hivatalokban az érintett kisebbség nyelvét használni, közülük 530-ban a magyart. Ha 10 százalékos lenne a küszöb, 995-re nőne az előbbi szám, a magyar nyelvhasználat viszont csupán nyolccal több településen lenne lehetséges.
A kimutatás szerint a küszöb csökkentése elsősorban a roma, a ruszin és az ukrán, valamint arányaiban a német kisebbségnek jönne jól.
A tervezet március elején kerül a kormány elé, ha a kabinet elfogadja, a parlament még ugyanabban a hónapban tárgyalhat róla.
A KMKSZ elítéli a vereckei emlékmű elleni újabb támadást
MTI, 2011. február 21.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elítéli a vereckei magyar honfoglalási emlékmű elleni hétvégi támadást, a szövetség a gyújtogatást a kárpátaljai magyarság ellen irányuló cselekedetként értékeli – közölte hétfőn Ungváron Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.
Az üggyel kapcsolatban a kárpátaljai magyar vezető az MTI-nek elmondta: a szombat hajnalban elkövetett vandál cseleket folytatása a vereckei honfoglalási emlékmű ellen korábban elkövetett támadássorozatnak, azzal a lényeges különbséggel, hogy ezúttal az ukrán rendvédelmi szervek gyakorlatilag tetten érték az elkövetőket, a Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három vezetőjét. A kérdésre, hogy milyen büntetésre számíthatnak a tettesek, Kovács kifejtette: a hatóságokon múlik, hogyan minősítik a cselekedetet, de azt figyelembe kell venni, hogy az anyaország anyagi támogatásából emelt vereckei emlékmű jogállása továbbra is rendezetlen, az építmény hivatalosan nem minősül emlékműnek, jóllehet a tulajdonjogát a múlt évben hivatalosan is a KMKSZ-re ruházta a magyar kormány.
A magyar vezető szerint külön pikantériája az ügynek, hogy a sajtójelentések a vereckei magyar honfoglalási emlékmű felgyújtásáról szólnak, miközben az emlékjel köztudomásúan éghetetlen vasbetonból készült. A KMKSZ már az emlékmű másfél évtizede kezdődött építése előtt számolt azzal, hogy támadások érhetik a létesítményt, ezért olyan konstrukciót terveztetett, amely csak nagy mennyiségű robbanóanyaggal lenne megsemmisíthető – tette hozzá.
Kovács azt is kifejtette, hogy a vereckei emlékmű elleni támadás hatósági megítélésében szerepet játszhatnak a kárpátaljai magyarságtól független tényezők is.
Szerinte az ügy nagypolitikai színezetet kaphat azáltal, hogy a feltételezett elkövetők a múlt év végi ukrajnai helyhatósági választásokon – elsősorban Nyugat-Ukrajnában – rendkívüli módon előretört szélsőjobboldali Szvoboda párt regionális vezetői. A kormányzó Régiók Pártja (PR) ezért a magyar emlékmű elleni atrocitás felhasználásával megpróbálhatja kompromittálni a nacionalista pártot, amelyről egyébként Ukrajna-szerte az a szóbeszéd járja, hogy a PR pénzeli a mérsékeltebb ukrán jobboldal megosztása érdekében – emlékeztetett a KMKSZ elnöke.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Berényi: amíg tabu a kulturális autonómia, erős etnikai párt kell
Bum.sk, 2011. február 21. – Tokár Géza
A jelenlegi politikai helyzet kapcsán Berényi Józseffel, az MKP elnökével beszélgettünk a kettős állampolgárságról, az aktuális kérdésekről, és a párt jövőjéről.
A kormánykoalíció a várakozásokkal ellentétben nem tudta módosítani a kettős állampolgárságról szóló ellentörvényt. Ön az egyetlen, aki hivatalosan is bejelentette, hogy kérvényezi a magyar állampolgárságot, s így megfoszthatják a szlováktól. Nem kellemetlen az Ön számára ez a fejlemény?
Egyénileg nem hoz kellemetlen helyzetbe a dolog, csak azért vagyok elégedetlen, mert így nem teszik lehetővé a felvidéki magyarok számára a magyar állampolgárság nyilvános vállalását. Az én válaszom egyszerű: ahogy a kormánykoalíció sem teljesíti az ígéretét, én sem tájékoztatok a kérvényem sorsáról, a leadásáról mindenki tud. A szlovák állam derítse ki, mi lesz a sorsa a beadványomnak, ha tudja.
Ön szerint minek köszönhető, hogy kudarcot vallott a kormánykoalíció?
A kiindulópont volt rossz, hiszen a kormányprogramba belekerült egy gumimondat. A törvény negatív hatásainak semlegesítését sokféleképpen lehet magyarázni, ebbe kapaszkodnak Procházka és Matovič képviselő urak is. Több helyen is vissza fog ütni, hogy túlságosan lazán fogalmazták meg, sebtében rakták össze a kormányprogramot.
Személy szerint Ön nem követett el azzal hibát, hogy előre bejelentette, felveszi az állampolgárságot, s így politikai nyomás alá helyezte a Hídat és a kormánykoalíciót? Az MKP sem tehetett volna többet azért, hogy a Fidesz ne májusban fogadja el a törvényt?
Az időponttal kapcsolatban egyetértek, többször is elmondtuk, hogy az nem volt a szerencsés a számunkra. A tartalmi kérdésekkel viszont minden határon túli szervezet egyetértett. Ami az én lépésemet illeti, nem hiszem, hogy jelentősebb nyomás alá helyeztem volna a kormányt, én csak az ő ígéreteiknek megfelelően jártam el. Ha kikeressük a nyári, vagy akár a helyhatósági választások előtti nyilatkozatokat, látjuk, hogy sugárzik belőlük az optimizmus. Kiderült, hogy ez alaptalan kampányfogás volt a Híd részéről.
Bugár Béla pártjának egyik központi üzenete, hogy azért nem szükséges felvennünk a magyar állampolgárságot, mert itt kell boldogulnunk Szlovákiában. Az MKP mit üzen?
Rosszabb kritikát is hallottam már tőle, egy szerencsétlenül fogalmazott mondatban kijelentette, attól nem leszek nagyobb magyar, ha felveszem a magyar állampolgárságot. Véleményünk szerint két irányból is megközelíthető ez a kérdés. Egyrészt ez egy, a kárpát-medencei magyar összetartozást erősítő és felvállaló eszköz, ami sokaknak a régi sérelmekre adhat gyógyírt. Másrészt a szlovák politika gyakorlatilag húsz éve nem hajlandó szinte semmit sem engedni a kisebbségi ügyekben, a magyar intézkedés hozzájárulhat a változáshoz, utat törhet a jogbővítések irányába.
Ahhoz viszont elsősorban itthon kell utat törni. A Híd és az MKP közötti különbség például, hogy a Híd egyik központi üzenete a kompromisszumokra való törekvés, ami eredményeket hoz. Az MKP sokkal sarkosabban fogalmaz kisebbségi ügyekben. Ez egy jó stratégia?
Szerintem ez egy újságírói sablon. Mi sem vagyunk a kompromisszumok ellen, tudom, hogy a politika a helyzetteremtés és a kompromisszumkötések művészete, csak nem mindegy, mikor, kivel és miről kötünk kompromisszumot. Abban az esetben, ha a pártban vannak szlovákok, a célkitűzések már eleve kompromisszumként kerülnek előterjesztésre. A végeredmény a parlamentben a kompromisszumok kompromiszuma lehet csak, így maradtak benne a nyelvtörvényben a szankciók, a koalíció megalakulásakor így nem esett szó a kollektív bűnösség eltörléséről. Szerintünk amíg a szlovák fél ilyen mereven áll hozzá a kisebbségi kérdésekhez, és nem hajlandó még csak tárgyalni sem például a kulturális autonómiáról, egy erős etnikai pártra van szükségünk.
A legutóbbi választások nem azt mutatták meg, hogy a Híd-féle megközelítés jobban megszólítja a szavazókat?
Nem hiszem, hogy a szlovákiai magyar választók ennyire koncepcionálisan közelítették meg a választásokat, a siker inkább Bugár Béla személyéről szólt, valamint arról, hogy a 2007-es MKP-s elnökcserét és annak okait az emberek jelentős része nem értette meg vagy nem fogadta el. Leegyszerűsített vélemény ez, viszont tény, hogy a megyei és a helyhatósági választásokon jobb eredményt tudtunk elérni, mint a Híd, ami igazolja, hogy a választások elsősorban személyiségekről szólnak, csak utána koncepciókról. Emellett a parlamenti választások után elmondtuk azt is, hogy mi is hibáztunk néhány területen.
Parlamenten kívüli pártként mennyire szűkültek az MKP lehetőségei?
Természetesen szűkültek, bár európai és megyei szinten is képviselve vagyunk. Nehezebben jut el az üzenetünk a választókhoz, mivel parlamenten kívüli pártként például nem kapunk meghívást a politikai vitaműsorokba. Viszont a honlapunk naponta frissül, továbbra is kiadjuk a Hírvivőt, próbálunk kapcsolatot tartani a médiákkal. Ezentúl a helyi kapcsolattartásra is nagy hangsúlyt helyezünk.
Voltak olyan pletykák, miszerint a választási kudarc hatására a párt pénzügyileg is nehéz helyzetbe került. Van ennek alapja?
Jelentős mértékben csökkent az állami támogatás, ez igaz, kevesebb ember dolgozik a pártban, mint a választások előtt.
Ez nem lehet egy lefelé tartó spirál kezdete?
Pontosan ezért voltak fontosak számunkra a sikeres helyhatósági választások. A helyi struktúrákat bizonyos szempontból helyettesíthetik a polgármesterek és a helyi képviselők.
Az MKP tisztújítás előtt áll. Formálódik egy új generáció, feltűntek új arcok a helyhatósági választásnak köszönhetően, akikre lehet építeni a jövőben országos szinten is?
Igen, akik polgármesteri székeket szereztek, azok nagy örömömre fokozatosan fogalmazzák meg ambícióikat a párt járási, kerületi, országos szintjén is. Ez a folyamat most zajlik, pozitív jelenségnek tartom, ebben látom a visszatérésünk egyik garanciáját is.
Vannak olyan régiók, ahol az MKP pozíciói gyengültek, és okvetlenül erősítésre szorulnak?
Természetesen vannak, ilyen például Bodrogköz, ahol néhány helyen érzékeny vereséget szenvedtünk, nem igazán jó a helyzet Rozsnyó városában, de ott a Híd is ugyanezt mondhatja el magáról, Füleken és a Mátyusföld néhány területén szintén akadnak hiányosságaink.
Az Ön mandátuma áprilisban lejár. Tervezi magát ismét jelöltetni az MKP élére?
Nem kívánok önjelölt lenni, de ha a járási konferenciákon megfogalmazódik az igény, akkor vállalom a jelölést. Ha egy másik, erősebb igény formálódik, minden gond nélkül félreállok. Egy dolog számomra azért fontos: aki ezt a pártot vezetni fogja áprilistól, az lehetőleg előremutató, ne pedig visszatekintő politikus legyen.
A Fidesz az MKP-t egyedüli, kiemelt partnereként kezeli. Ez néha előny, néha pedig teher, hiszen a magyar kormányt sok nemzetközi kritika éri. Nem kellene az MKP-nak egyenrangú párbeszédet folytatnia külföldi partnerével, esetleg nyíltan kritizálnia a Fideszt?
A Fidesz kijelentette a választások után, hogy partnerként tekint ránk. A pártunk rendkívül nehéz helyzetben volt, s akkor jött Magyarország miniszterelnöke, és olyan gesztust tett, ami fölött nem lehet átsiklani. Másrészt ez a partneri viszony nem arról szól, hogy a médián keresztül üzengetünk egymásnak, hanem bekopogok hozzá, és elmondom neki a véleményem. Harmadrészt Szlovákiában eddig még egyetlen magyar kormányt sem dicsértek, ezért nem is tartom fontosnak, hogy egy magyar politikus beszálljon a szlovák falkába, ha elindul a csaholás a magyar kormány irányába. Nem azt mondom, hogy nem fogalmazunk meg kritikát a magyar kormány tevékenységével kacsolatban, de nem a médián keresztül üzengetünk. És ők sem teszik ezt velünk szemben.
Mennyire tartja jó lépésnek, hogy a Fidesz nem hajlandó kommunikálni a Híddal?
Történt kapcsolatfelvétel a kért párt között különböző szinteken, de a Híd vegyes párti léte, mint olyan, problémás. A MÁÉRT és az alakuló KMKF tanácskozásain az RMDSZ és a VMSZ is megerősítette, hogy ez a kulcsa és kiindulópontja az egésznek. Magyarországon is a választások után sokan érdekes kezdeményezésnek vélték azt a tervet, hogy Rudolf Chmel mondja el a magyarok igényeit. Miközben ez nem így történik, hiszen a kettős állampolgárság és a nyelvtörvény ügyében sem volt példa a határozott kiállásra a hidas szlovákok részéről. Az OKS egyedüliként küzd, de közben távolodik el a Hídtól, ők pedig hallgatnak.
Mikor Dostál védi a magyarokat, előtte nem egyeztet a Híddal?
Ezt nem tudom, de azt tudom, hogy Dostál úr és az OKS-esek már korábban is hasonló véleményeket hangoztattak, egyszerűen ez a meggyőződésük. Ismerve a kijelentéseiket az OKS és a Híd kapcsolatáról pedig úgy tűnik, hogy nagy koordináció kettőjük között nincsen. A Híddal szemben ugyanakkor egyetlen egy dolgot elismerek, és sajnálom, hogy nem mi tettük meg: az OKS-t nem mi kértük fel koalíciós partnernek.
Az MKP a jövőben nyitott lenne a polgári konzervatívokkal való együttműködésre?
Ez természetesen az elnökség és az Országos Tanács dönti el, én személy szerint nagyon nyitott lennék egy ilyen elképzelésre. Információim szerint viszont az OKS egy teljesen más irányba, Iveta Radičová kormányfő felé nyitna.
Miként értékeli a kormány háromnegyed évet?
Illúzióromboló. Hasonló veszekedések a választások előtt szoktak történni, nem utána. A sokszínűség a cselekvőképesség és a koordináció hiányában is megmutatkozik. A szlovákiai magyarok számára is jóval nagyobbak voltak az ígéretek és az elvárások, mint a realitás. Néha azonban az az érzésem, hogy ezt nem is annyira nekünk kell hangoztatni, hanem az embereknek maguknak kell rájönni.
Ön szerint lesznek előrehozott választások?
Igor Matovičnak két lehetősége van: továbbra is különutas politikusként ténykedik, vagy pedig megpróbál a kormánykoalíció csapattársa lenni – ez a második alternatíva kevéssé valószínű, ebben az esetben nem lesznek. Ugyanakkor, ha Matovič a tézisek homályosságára hivatkozva akadályozni fogja a kormányprogram teljesítését, előrehozott választások lehetnek, hiszen Robert Ficónak sem érdeke közösen kormányozni a jelenlegi erőviszonyok mellett a KDH-val vagy a Híddal. Nehéz előrevetíteni a jövőt, de gondolom, egyetért velem abban, hogy senki nem számított arra, hogy háromnegyed évvel a választások után már az előrehozott választásokról fogunk beszélni.
Mi lehet az MKP célja a következő választásokon?
A parlamentbe való bejutás és a lehető legjobb választási eredmény elérése. Meg kell határoznunk továbbá, mi a párt politikai küldetése? Felvállalhatunk olyan politikai célkitűzéseket, amikről tudjuk, hogy egyrészt szükségesek, másrészt Szlovákiában konfrontatív jellegűek. Ilyen például az autonómiakérdés, viszont ez eleve kilökhet minket bármilyen kormánykoalícióból, de a szlovákiai magyarok számára ez egy elengedhetetlen téma, amit napirenden kell tartani. Ez egy alapprobléma az MKP-n belül, amit tisztázni kell a következő időszakban.
Az ön személyes véleménye, hogy meg kell tartani ezeket a témákat?
Ez a vita az MKP-ban most zajlik igazán, és nem a mostani, hanem a következő kongresszuson fog eldőlni, de nem azért kell politizálnia valakinek, hogy mindenáron kormányon legyen. Lehet, hogy lesz járda, vagy tisztítóállomás a faluban, de egy bizonyos idő után mondjuk, eltűnik a magyar felirat a falu elejéről. Ahogy egy jobboldali pártnak időnként fel kell vállalnia a népszerűtlen gazdasági reformokat, egy kisebbségi pártnak is ragaszkodnia kell a megmaradás alapkérdéseihez, mert egyébként nem kisebbségi párt, hanem kisebbségek által alkotott standard jobb-, baloldali vagy értékek nélküli lobbisták pártja.
Látjuk-e Berényi Józsefet még Neóként az MKP Hírvivőben?
Látja, a célomat elértem, mert erről sokat beszélnek, és mindegy, ki hogy értékeli ezt a dolgot, a figyelmfelkeltés már megvolt. Lehet, hogy Neóként már nem, de ha más hasonló ötlet jön, nem fogok tőle elzárkózni, hiszen miért ne szórakozzanak az emberek kicsit, mi miért ne poénkodjunk?
Műholdas jelöltbuktatás
Manna.ro, 2011. február 21. – Parászka Boróka
Míg Olosz a budapesti stúdióban fényeskedett, addig Eckstein megjelenése alig volt megnyugtatóbb egy 1987-es erdélyi menekültéjénél. Bármennyire is fegyelmezett, jól felépített, kisugárzó mosoly-stratégiával kommunikált.
Az egyenlő feltételeket hiányolta Kelemen Hunor, az RMDSZ legesélyesebbnek tartott elnökjelöltje, és erre való hivatkozással maradt távol vasárnap este a Duna TV stúdiójától. Televíziós szempontból abszolút igaza volt.
Míg Olosz Gergely a budapesti stúdióban fényeskedett
(átvitt és konkrét értelemben, RMDSZ-szabvány tar fején ugyanis dolgozhattak volna még a sminkesek), addig Eckstein-Kovács Péter szürkén, torz, elcsúszott hanggal igyekezett felvenni a versenyt a lépéselőnyben és ideális stúdióban lévő riválisával. Bármennyire is fegyelmezett, jól felépített, kisugárzó mosoly-stratégiával kommunikált Eckstein, megjelenése alig volt megnyugtatóbb egy 1987-es erdélyi menekültéjénél.
Egyetlen szerencséje a liberális jelöltnek az volt, hogy Olosz Gergely minden egyes kérdésnél elvérzett: nem a feltett kérdésre, problémára válaszolt, mereven beszélt, jól érezhető izgalommal felmondta a láthatólag előre betanult leckét. Nem derült ki, hogy a háromszéki jelölt mit keresett Budapesten, hogy miért nem sikerült végül közös helyszínt találni mindhárom jelölt számára.
Mint ahogy az is homály, hogy másfél évtizednyi „kárpát-medencei" televíziózás után a Duna TV miért nem tudja megoldani, hogy elviselhető minőségű adást sugározzon Kolozsvárról rendes világítással, sminkkel és profi képminőséggel. Olyant, amilyent egyetlen nyilatkozónak sem szégyen felvállalni. Eckstein-Kovács Péter számára ez a közvetítés, dacára annak, hogy jól szerepelt, jelentős presztízsveszteség volt, ennyi erővel a
csajágaröcsögei tanyasi tévéből is bejelentkezhetett volna webcamen.
Azzal viszont, hogy Kelemen sem Budapesten sem Kolozsváron nem jelent meg, tovább erősítette a róla kialakult kincs, ami nincs benyomást. Leszámítva a rövid, nyomtatott sajtós és rádiós megjelenéseit, a román televízióadóknak adott nyilatkozatait, Kelemen ismeretlen az erdélyi magyar választó számára.
Aki ismeri, merev, gyors és személyes reakciókra nehezen rávehető embernek ismeri. Ez az elnökválasztási kampány kiváló alkalom lett volna a bizonyításra, hogy többre és másra is képes – nem élt vele. Még öt napja van, hogy bebizonyítsa, nem bujkál a nyilvánosság elől.
Mindenképpen fontoljuk meg: szükség volt-e a televíziós vitára, és az RMDSZ-en belül folyó választási kampány nyilvánossá tételére. Elvileg 555 kongresszusi küldött szavaz a Szövetség elnöki tisztségéről, de
ez a szavazás nem szervezeti belügy.
Egyrészt azért nem, mert strukturális változásokat ígér a szervezet, amelyekkel a tervek szerint közelebb kerül a választóihoz. Másrészt azért, mert most korszakváltó elnökválasztás lesz: az eddig többé-kevésbé automatikusan működő, majdhogynem egyszemélyes – Markó Béla által irányított – „szavazógép" helyét átveszi egy nyitottabb, csapatjátékra alapozó szervezet. Ha minden igaz.
Továbbá az erdélyi magyar közösség kegyeiért küzd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Tőkés László is. Divatos meggyőződés, hogy most a jobboldal van „médiafölényben" (már ha jobboldalként tarthatjuk számon az EMNT-t, a most szerveződő Erdélyi Magyar Néppártot és Tőkés Lászlót). Ha mégis igaz a médiafölény mítosza, akkor Kelemen Hunornak kutya kötelessége kihasználni minden alkalmat, amikor elérheti a választóit, az RMDSZ-en belülieket és kívülieket egyaránt. A vasárnap esti televíziós vitának
van néhány felbecsülhetetlen tanulsága.
Az egyik az, hogy az erdélyi magyar politika élvonala sem érett meg még a rendszeres és sikeres nyilvános szereplésre. (Mert tartalomszegény, rutintalan, beszédhibás, felkészületlen.)
A második annak felismerése, hogy nem biztos, hogy az RMDSZ elnöki tisztségéért folytatott küzdelem a szervezet jövőjét szolgáló erőfeszítés. Olosz például egyértelműen kifelé beszélt, vasárnap jól látszott: nem a pártpolitikus, hanem személyes politikai karrierjét építi ebben a játszmában.
És itt most nem arra gondolok, amikor halált megvető bátorsággal le „nemzetárulózta" Gyurcsány Ferencet, és elképesztő elszántsággal elkötelezte magát a Fidesz és a KDNP mellett. (Tudjuk, tudjuk, a későn felpörgött Olosz PR-gép egyik fontos üzenete, hogy a legfiatalabb jelölt Semjén embere. Így már egészen jól érthető, miért volt ő most „Budapest hangja", miért nem elégedett meg a kolozsvári stúdióval.)
Hanem az olyan jellegű nyilatkozatokra, hogy az RMDSZ „elvesztette az erdélyi magyar közösség bizalmát", továbbá hogy a szervezet felelős az elszegényedésért. Ha ez így van, ha ez a szervezet ennyire reménytelenül rossz, akkor miért küzd az elnöki tisztségért?
Ha ez igaz, akkor megválasztása esetén Olosz Gergely legfontosabb intézkedése az lehet, hogy megszünteti a bukott szervezetet, és újat hoz létre. Erdélyi Magyar
Néppárt néven, vagy something.
Olosz Gergely a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában
Olosz Gergely honlapja, 2011.február 21.
A politikának a közösségünk tagjairól kell szólnia, hogy a magyarok nyerjenek!
Az RMDSZ és az erdélyi magyarok ma választóponthoz érkeztek, értékelte Olosz Gergely elnökjelölt a Szövetség és az általa képviselt magyarok politikai helyzetét a Duna televízió vasárnap esti, Heti Hírmondó címet viselő műsorában.
Az élő vitaműsorban Olosz Gergely képviselő, az RMDSZ elnökjelöltje határozottan vitázott a tévéadó kolozsvári stúdiójából bejelentkező Eckstein-Kovács Péterrel, ahhoz tartva magukat, ahogyan azt választóik előtt egy Etikai kódexben is megfogalmazták, a harmadik elnökjelölt az adóval való három hetes egyeztetés után sem volt hajlandó a vitán megjelenni.
„Választóponthoz érkeztünk, mert az elmúlt időszakban többször hangsúlyozták azt, hogy az identitás megőrzésével kell a közösségünknek foglalkoznia. Ez igaz, csak kifelejtették belőle, hogy az identitás megőrzésének része a jólét!" – hangsúlyozta az elnökjelölt.
Olosz Gergely a Szövetség mai állapotával kapcsolatban kifejtette:
„Kétségtelen, hogy az RMDSZ csúcsvezetése elveszítette a romániai magyar nemzeti közösség bizalmát. Erre az elmúlt időszakban már számos példa volt. A közösségünk támogatását már nem élvezték, és ráadásul fel kell tennünk ilyen kérdéseket is, hogy vajon jól politizáltak-e akkor, amikor oda jutottunk, hogy a magyarság elszegényedett? És fel kell tenni a másik kérdést is a hiányzó jelölttel kapcsolatban: ki lenne az RMDSZ vezetője, hogyha Kelemen Hunor lenne az elnök? Hiszen Kelemen Hunor nem élvezi az erdélyi magyarság bizalmát, ezt a legjobban az bizonyítja, hogy őt indítottuk annak idején az államelnök-jelölti kampányban, és a lehető legrosszabb eredményt hozta, amit egy magyar ember hozni tudott. Ezzel is bizonyította, hogy nem alkalmas erre a feladatra."
Arra a kérdésre, hogy mi a teendő az RMDSZ-szel, Olosz Gergely kifejtette:
„Erős magyarságra van szükség, ezért minden magyar emberre szükségünk van! Akkor tudjuk legjobban érvényesíteni az akaratunkat, ha egy erős szervezetünk van. Jelen pillanatban ez a legfontosabb számunkra, hogy a mérleg nyelve maradhassunk. Ehhez meg kell szólítanunk minden magyar embert.
Mindenkire számítanunk kell, és mindenkinek felelősséget kell vállalnia, és meggyőződésem, hogy a magyar emberek részt vesznek a közösségi életben, a szervezeti életben, ha azt érzik, hogy a politika róluk szól. Az elmúlt időszakban a politika a politikusokról szólt, nem a közösségünk tagjairól. Éppen ezért itt változtatni kell, hogy a magyarok nyerjenek! – mondta Olosz Gergely a Duna televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.
|
