| Sajtószemle 2011. november 3. |  |
 |
| Médiafigyelő | 2011. november 03., csütörtök | ( 0 szavazat ) |
|
Pert fontolgat a népszámlálás kapcsán az EMNT és az EMNP
„Elengedhetetlen, hogy a népszámlálás leglényegesebb részénél, az adatfeldolgozásnál is jelen legyenek a megfigyelők. Egyelőre még nem világos, hogy ki hozta ezeket a döntéseket, ki a felelős az akkreditációk megvonásáért, ez azonban mindenképpen ellentmond a hatályos kormányrendeletnek. Nincs tudomásom arról, hogy mindez más szervezetek esetében is így történt-e, véleményem szerint azonban általános jelenségről van szó” – fejtette ki Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Hozzátette: az EMNT és az EMNP valamennyi megyében kért akkreditációt, eddig azonban kizárólag negatív választ kaptak a megyei, illetve helyi tanácsoktól, többek között Bihar és Máramaros megyében. „Már az adatgyűjtés alatt is szembesültünk azzal a problémával, hogy akadályozzák megfigyelőink tevékenységét, több esetben pedig – például Kolozsváron – az akkreditációkat csak a népszámlálás befejezése előtt pár nappal adták meg. Úgy gondolom, az illetékesek elbukták a cenzus megrendezésének tesztjét, többször is bizonyították szakértelmük, valamint a magyar közösséggel szembeni jóindulatuk hiányát. Az Európai Bizottságnál is panaszt fogunk tenni, ha bebizonyosodik, hogy meghamisították a népszámlálás eredményeit” – fogalmazott Toró. Nyílt levél a rendellenességekről A szervezet nemcsak jogi úton tiltakozik az akkreditációk megvonásáért. Toró T. Tibor azt a nyílt levelet is bemutatta, amelyben Tőkés László felszólítja Emil Boc miniszterelnököt, valamint Traian Igaş belügyminisztert a közbelépésre, illetve a rendellenességek megoldására. Az Európai Parlament alelnöke szerint a népszámlálás rendkívül fontos egy állam igazgatása szempontjából, de a nemzeti közösségek számára is, mivel jogaik egy része számarányukra alapozódik, az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői pedig számos szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. A sajtótájékoztatón az is kiderült: az EMNT által működtetett zöldvonalon közel ezer visszaélést jeleztek az adatgyűjtés során. Toró ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetnek az RMDSZ munkacsoportjával erről, a visszaélések kezeléséről pedig ezt követően, közösen döntenek majd. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke arra mutatott rá, hogy az adatgyűjtés második felében csökkent a negatív visszajelzések aránya, szerinte ez leginkább annak tudható be, hogy sikerült megfelelőképpen összehangolni a tanács és az RMDSZ tevékenységét. Gergely elmondta, jogászokkal konzultáltak az említett jogi eljárással kapcsolatban, akik azonban negatívan vélekedtek az ügy sikerességéről. „Számunkra elvi kérdésről van szó. Jogsértés történt, amelyért felelősségre kell vonni az illetékeseket” – fogalmazott a régióelnök. Közös fellépés Biharban? Az EMNP Bihar megyében akár az RMDSZ-szel közösen tenne jogi lépéseket amiatt, hogy az Országos Népszámlálási Bizottság nem volt hajlandó meghosszabbítani megfigyelőik akkreditációját – közölte a Krónikával Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója. A két megyei szervezet múlt héten együttműködési megállapodást írt alá, amelyben megegyeztek, hogy a cenzus kapcsán felbukkanó problémákat és visszaéléseket közös erővel próbálják meg rendezni, ugyanakkor az adatok összesítésének procedúráját is együtt ellenőrzik. A közös fellépés azonban egyelőre nem kezdődhetett meg, mivel a cenzus még nincs abban a fázisban, hogy az űrlapok megfigyelőink kezébe kerülhessenek – mondta el lapunknak Szabó József, a bihari RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás kapcsán az igazi „harc” most, az eredmények összesítésekor kezdődik. Csomortányi István azt mondja, a legfőbb gond épp az, hogy a szervezetek akkreditált megfigyelői nem asszisztálhatnak az ellenőrzésnél, mivel engedélyük csak a cenzus időtartamára szólt. Ezért véli úgy, jogi úton kellene ezt a bajt orvosolni, és az ügyben az RMDSZ-t is megkeresik majd, hogy közösen léphessenek fel. Az EMNP egyébként tegnap közleményben azt jelezte, szerinte „a 2011-es népszámlálás megszervezését méltán nevezhetjük a román közigazgatás csődjének. Az elmúlt időszak kormányai odajuttatták az államot, hogy már a saját polgárait sem képes megszámolni.” Hiányos metodika, nem létező megfigyelők A népszámlálás hiányos módszertana miatt az adatrögzítés folyamatába nem delegálhatnak megfigyelőket a civil szervezetek – mondta el lapunknak Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettese. A szakember szerint bár a jogszabályok kétfajta megfigyelői státust említenek, a metodológia csak az egyikre lett kidolgozva, aki az adatfelvétel során kísérte el a számlálóbiztost; az ő akkreditációjuk azonban csak az adatgyűjtés idejére, az október 20–31. közötti időszakra szólt. Bár a jogszabályokban az uniós illetékesek ajánlására egy másik megfigyelői státusra is van utalás, mely szerint a civil szervezetek a népszámlálási bizottságokba is delegálhatnak képviselőket, erre nem dolgozták ki a metodológiát, űrlap sincs rá, és a polgármesteri hivatalokat sem tájékoztatták. Székely a Krónikának elmondta, megfigyelők hiányában az adatrögzítés folyamatát csupán a népszámlálási bizottságok önkormányzat vagy más intézmények által delegált magyar tagjai felügyelhetik; egy egyezség értelmében az RMDSZ-nek a legtöbb magyarlakta településen van képviselője ezekben, Kolozsváron például László Attila alpolgármester személyében. A szövetség az Országos Statisztikai Intézet (INS) által végzett adatbevitelt is felügyeli az általa delegált országos igazgatóhelyettes révén. Szétváló adatrögzítési folyamat A népszámlálás során összegyűjtött adatokat két külön folyamat során dolgozzák fel. Az adatgyűjtés befejeztével a számlálóbiztosok kódolják a válaszokat (ez ugyanis a helyszínen nem volt kötelező), majd a lakásban kitöltött űrlapok alapján elkészítik az összesítést, és az űrlapokkal együtt átadják a főszámlálóbiztosnak. „Ő leellenőrzi ezeket, és amennyiben eltérést tapasztal a kézzel beírt szöveg és a kód között, javítást kér” – magyarázta Székely István, hozzátéve, hogy ilyen esetben a betűvel beírt választ tekintik érvényesnek. A főszámlálóbiztos a leellenőrzött űrlapokat benyújtja a helyi népszámlálási bizottságnak, ahol szétválik a folyamat. A számlálóbiztosok által készített összesítés az Országos Népszámlálási Bizottságnál marad, mely az előzetes becslések szerint 2012 márciusáig összesíti ezeket, és közli a népszámlálás ideiglenes adatait. A lakásokban kitöltött űrlapok viszont az Országos Statisztikai Intézethez kerülnek, ahol minden egyes adatot számítógépbe vezetnek. „Ez a folyamat becslések szerint 2013 november–decemberére fejeződhet be, ekkor derülnek ki az idei népszámlálás végleges eredményei” – magyarázta Székely István. Nem vált be a módszertan A szakember lapunk kérdésére elmondta, az INS által kedden ismertetett részeredmény, miszerint a népszámlálás során mintegy 19,6 millió romániai állampolgár adatait rögzítették, relevánsnak tekinthető. „Millió probléma van a népszámlálás kapcsán, de ezek az adatok még mindig pontosabbak, mint bármilyen más adat” – jelentette ki Székely István. Mint arról beszámoltunk, az INS keddi közleményében hangsúlyozta, hogy ez a szám nem azonos a romániai lakosság számával, hiszen a bukaresti önszámlálók, a polgármesteri hivatalban jelentkezők, a bel-, kül- és védelmi minisztérium bizonyos alkalmazottai (a diplomáciai testületek, a külföldi misszió tagjai, a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú intézmények, például lőszerraktárak alkalmazottai) nem lettek még bevezetve. Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese szerint a részeredmény egy érdekes helyzetre világít rá, hiszen a népszámlálásra 20 millió 400 ezer P és PPI űrlapot nyomtattak ki, míg a keddi jelentés lényeges, 800 ezres különbséget mutat. Elmondta, ennek egyik oka az is lehet, hogy a számlálóbiztosok a napi jelentéseikbe nem vezették be a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó (PPI) személyeket. „Világosan látszik, hogy a statisztikai intézet által kidolgozott módszertan, például hogy a szomszédok vagy a házmester nyilatkozik, nem hozta meg a várt eredményt, a külföldön élők jelentős részét nem sikerült összeírni” – összegzett Székely István. Példaként Kolozsvárt említette, ahol mintegy tízezer lakásba nem tudtak bemenni a számlálóbiztosok, ezeket feltehetően albérlők lakják, és a bérlő külföldön él. Ha ezekben az esetekben 4–5-ös szorzót alkalmaznak – bérlő és 3-4 albérlő –, kiderülhet, hogy a kincses városban 40–50 ezer személyt nem számoltak meg. Egyértelmű csökkenés Az INS kedden ismertetett adatai szerint az erdélyi, magyarok által is lakott városokban számottevően csökkent a lakosság száma. Kolozsváron például idén 314 513 személyt írtak össze, míg a 2002-es népszámláláson 317 953 lakost számoltak. De Marosvásárhelyen még nagyobb az eltérés, míg 2002-ben 150 ezer lakos volt, a részeredmények szerint idén alig több, mint 130 ezer személyt számoltak, és hasonló a népességcsökkenés aránya a székelyföldi és partiumi városokban is. Székely István rámutatott, a lakosság számát jelentősen módosíthatta a fiatalok kirajzása a nagyvárosok vonzáskörzeteibe, Kolozsvár esetében Szászfenesre, Kisbácsba, Apahidára. De természetes fogyás is van, amely a magas elhalálozási arány, illetve alacsony gyermekvállalási kedv eredménye, és amely a nagyvárosokban halmozottan jelenik meg. „Abszolút számokban az erdélyi magyarság száma biztos, hogy csökken, a kérdés az, hogy a többségi lakossághoz viszonyítva az erdélyi magyarság számarányának csökkenése megállt-e, vagy esetleg javult” – jelentette ki kérdésünkre Székely István. Mint mondta, utóbbi lehetőségre az adhat reményt, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül jelentkező negatív folyamatok a román társadalomban halmozottan vannak jelen, például a románok körében jóval nagyobb a kivándorlók aránya, így elmondható, hogy az erdélyi magyar társadalom demográfiai mutatói jobbak. Csökkent a lakosság száma az erdélyi városokban Város Idei részeredmények (megszámlált lakosok) 2002-es népszámlálásadatai
Polgárjogi pert fontolgat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) amiatt, hogy az általuk delegált népszámlálási megfigyelők hatáskörét korlátozták az illetékes hatóságok. A megfigyelők akkreditációját ugyanis nem hagyták jóvá az adatfeldolgozás időszakára, csupán az adatgyűjtést követhették nyomon, de ez utóbbi sem ment zökkenőmentesen. Kolozsváron például jóval a népszámlálás megkezdése után kapták kézhez az engedélyeket, tájékoztatott ma a kincses városban Gergely Balázs, EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Elvi per gyakorlati jogsértés miatt Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye annak, hogy a pert még a népszámlálás lejárta, vagyis november kilencedike előtt megnyerik úgy, hogy még el sem indították, Gergely Balázs elmondta, 51-52 százalékos ennek a lehetősége. „Konzultáltunk már ügyvédekkel, jogászokkal, nem sok jóval biztatnak. 51-52 százalék esélyt adnak arra, hogy ezt a pert megnyerhetjük. A gond az, hogy hivatalosan az adatgyűjtés feldolgozásának fázisa november kilencedikén lejár, ezért könnyen meglehet, hogy a bíróság nem fog ítéletet hozni, hanem azt mondja, gyakorlatilag tárgytalan a per. Nekünk elvi kérdés az ügy és a jogi eljárás elindítása, hiszen itt komoly jogsértés történt. Egy jogállamban akár nyerünk, akár nem, az ilyen eseteket szóvá kell tenni”, mondta a politikus. A népszámlálással kapcsolatos kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a civil szféra is megfigyelőket küldhessen a folyamat egész időtartamára. Az EMNT és az EMNP közös munkacsoportja 30 ilyen személyt kért fel erre. Toró szerint a gond viszont az, hogy az Országos Népszámlálási Bizottság felülbírálta a jogszabályt, és a megfigyelők tevékenységét szigorúan az adatgyűjtési időszakra korlátozta, „holott éppen most lenne szükség a tevékenységükre, nagy a csalás lehetősége”. Kézdin utasították el elsőként az EMNT-t „A megfigyelők akkreditációja az adatgyűjtéssel lejárt. Az érintett megyeszékhelyeken kértük, hogy hosszabbítsák meg ezeket. Néhány választ már kaptunk is kérésünkre, amellyel gyakorlatilag elutasítanak az Országos Népszámlálási Bizottságra hivatkozva. Az csak az eset diszkrét bája, hogy az első visszautasítást éppen Kézdivásárhelyről kaptuk, miután románul leveleztünk az MPP-s polgármesterrel, Rácz Károllyal. Bihar megyében a prefektus utasított el, Nagybányán a megyei bizottság”, mondta Toró. Hozzátette, minden okuk megvan, hogy kételkedjenek a népszámlálás hitelességében egyrészt a szakszerűtlenség miatt, ahogyan az egészet lebonyolították, másrészt a jóindulat hiánya miatt. A visszaélésnek és diszkriminációnak minősített ügy kapcsán a két szervezet Tőkés László, az EMNT elnöke és az Európai Parlament alelnöke aláírásával nyílt levelet intézett Emil Boc kormányfőhöz és Traian Igaş belügyminiszterhez. A levélben kifejtik, az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői egy sor szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. Ilyen például, hogy több erdélyi településen a számlálóbiztos nem megfelelően kezelte a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdéseket. Vagy elfelejtették feltenni, vagy szándékosan átugortak a kérdés fölött. Arra is akadt példa, hogy a számlálóbiztosok csak az etnikai-vallási identitást nem firtató M-típusú űrlapon rögzítették az egy évnél rövidebb ideje külföldön tartózkodó személyek adatait, holott ezt a P űrlapon is meg kellett volna tenniük. A két szervezet a kormányfőtől és a belügyminisztertől kéri, a helyi illetékesek döntése ellenére hosszabbítsák meg a megfigyelők engedélyét a népszámlálási végeredmények közzétételéig. Az EMNT és az EMNP közös népszámlálási munkacsoportja 435 önkéntes bevonásával Székelyföldön 480, Partiumban körülbelül 400 települést látogatott meg. A két régióban és Közép-Erdélyben 300 ezer tájékoztató szórólapot osztottak szét. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a népszámláláson jó együttműködést alakítottak ki az RMDSZ-szel, különösen Bihar megyében és Kolozsváron.
Népszámlálás – csak jövőre válik ismertté a lakosság tényleges száma
Az október 20. és 31. között lezajlott népszavazáson nem sikerült teljes képet kapni a társadalom tagjainak tényleges számáról és annak összetételéről. A számlálóbiztosok 8 387 153 lakás és 19 599 506 személy adatait tudták nyilvántartásba venni – jelentette be az országos statisztikai hivatal (INS), hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez utóbbi szám nem azonos Románia lakosságával. Az említett adat egyaránt tartalmazza az országban tartózkodókat és az ideiglenesen külföldre távozott vagy hosszabb időre külhonba utazott személyeket. Ugyanakkor e számban nincsenek benne az „önszámlálók", vagyis akiket nem keresett meg vagy nem talált meg a számlálóbiztos, így maguk jelentkeztek személyesen vagy interneten a hivatalnál. Ugyancsak hiányoznak a fenti adatból a kollégiumok és egyéb közös szállások lakói, a külügy-, a belügy- és a védelmi minisztérium alkalmazottai, illetve azok a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek, akiknek létéről a romániai családtagok nem közöltek semmilyen információt. Végleges adatok csak jövőre várhatók – jelezte az INS. Nem tudni még, hogy a romániai magyarság tényleges létszámáról mennyire pontos adatokra lehet számítani. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igas belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat. A levél tartalmát – melyet Tőkés László írt alá az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként – szerdán Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke. Az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői egy sor szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. Ilyen szabálytalanság történt Kolozsváron, ahol a törvényes határidőn belül kérelmezett megfigyelői akkreditációkat csak hét nappal a népszámlálás kezdete után bocsátotta ki az illetékes hatóság. A levél arra is kitér, hogy több erdélyi településen a számlálóbiztos nem megfelelően kezelte a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdéseket. Átugrottak rajtuk, vagy „elfelejtették" feltenni, esetleg megtagadták a válaszok rögzítését a kérdések fakultatív jellegére hivatkozva. Egy másik szabálytalanság volt az, hogy a számlálóbiztosok csak az etnikai-vallási identitást nem firtató űrlapokon rögzítették a 12 hónapnál rövidebb ideje külföldön tartózkodó személyek adatait, holott ezt a másik típusú űrlapokon is meg kellett volna tenniük. Azt is jelzi az EMNT és az EMNP, hogy több településen az adatfelvételt olyan írószerszámmal rögzítették, amelyek lenyomata eltüntethető. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró a sajtóértekezleten hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.
Bár a hivatalosan lezárult romániai népszámláláson 8 387 153 lakás és 19 599 506 személy adatait rögzítették, csak a jövő év első felére válik ismertté a lakosság tényleges létszáma, ráadásul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) írásban jelezte a kormányfőnek és a belügyminiszternek a cenzus idején tapasztalt szabálytalanságokat. Az október 20. és 31. között lezajlott népszavazáson nem sikerült teljes képet kapni a társadalom tagjainak tényleges számáról és annak összetételéről. A számlálóbiztosok 8 387 153 lakás és 19 599 506 személy adatait tudták nyilvántartásba venni - jelentette be az országos statisztikai hivatal (INS), hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez utóbbi szám nem azonos Románia lakosságával. Az említett adat egyaránt tartalmazza az országban tartózkodókat és az ideiglenesen külföldre távozott vagy hosszabb időre külhonba utazott személyeket. Ugyanakkor e számban nincsenek benne az "önszámlálók", vagyis akiket nem keresett meg vagy nem talált meg a számlálóbiztos, így maguk jelentkeztek személyesen vagy interneten a hivatalnál. Ugyancsak hiányoznak a fenti adatból a kollégiumok és egyéb közös szállások lakói, a külügy-, a belügy- és a védelmi minisztérium alkalmazottai, illetve azok a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek, akiknek létéről a romániai családtagok nem közöltek semmilyen információt. Végleges adatok csak jövőre várhatók - jelezte az INS. Nem tudni még, hogy a romániai magyarság tényleges létszámáról mennyire pontos adatokra lehet számítani. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igas belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat. A levél tartalmát - melyet Tőkés László írt alá az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként - szerdán Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke. Az erdélyi Krónika internetes honlapján olvasható beszámoló szerint az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői egy sor szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban. Ilyen szabálytalanság történt Kolozsváron, ahol a törvényes határidőn belül kérelmezett megfigyelői akkreditációkat csak hét nappal a népszámlálás kezdete után bocsátotta ki az illetékes hatóság. A levél arra is kitér, hogy több erdélyi településen a számlálóbiztos nem megfelelően kezelte a nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó kérdéseket. Átugrottak rajtuk, vagy "elfelejtették" feltenni, esetleg megtagadták a válaszok rögzítését a kérdések fakultatív jellegére hivatkozva. Egy másik szabálytalanság volt az, hogy a számlálóbiztosok csak az etnikai-vallási identitást nem firtató űrlapokon rögzítették a 12 hónapnál rövidebb ideje külföldön tartózkodó személyek adatait, holott ezt a másik típusú űrlapokon is meg kellett volna tenniük. Azt is jelzi az EMNT és az EMNP, hogy több településen az adatfelvételt olyan írószerszámmal rögzítették, amelyek lenyomata eltüntethető. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró a sajtóértekezleten hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.
A leggyakoribb panaszok a számlálóbiztosok magatartásával voltak kapcsolatosak: egyesek megtagadták a nemzetiségre, az anyanyelvre és a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdéseknek megfelelő kódok beírását, mások egyszerűen átugrották a három kérdést, mondván, hogy azokra nem kötelező válaszolni. Többen jelezték, hogy volt olyan számlálóbiztos, aki az állampolgárság alapján automatikusan románnak írta a nemzetiséget és az anyanyelvet is. Vallja magát románnak… Az egyik legsúlyosabb eset, amelyről értesítették a munkafelügyelőinket, Nagyváradon történt, amikor is a népszámláló biztos arról próbálta meggyőzni a magát magyar nemzetiségűnek valló állampolgárt, hogy mivel Romániában él, vallja magát románnak. Sok telefonáló volt a népszámlálás utolsó napján, akik afelől érdeklődtek, hogy mi a teendő abban az esetben, ha még mindig nem számláltattak meg. Ezzel kapcsolatos megkeresésünkre az önkormányzat többször is ellentmondó információt közölt. Miközben nekünk azt állították, hogy elég, ha az érintett személy megadja címét és telefonszámát és a biztos egy megbeszélt időpontban majd felkeresi az illetőt, addig már a hivatalokban is folyamatban volt az összeírás. Fejetlenség Tapasztalataink szerint nagy fejetlenség mutatkozott az akkreditált megfigyelők kérdésében is. Az EMNT és az EMNP több megfigyelőt is delegált úgy a Nagyváradon, mint a megyében összeírást végző biztosok mellé, akik elviekben felügyelhették a kérdőívek kitöltésére vonatkozó szabályok betartását. Az önkormányzat két napos késéssel juttatta el a kérdezőbiztosok utcákra lebontott beosztási rendjét és akkor is csak hiányosan. A szükséges információk pótlásáért felvettük a kapcsolatot az Statisztikai Hivatallal, mely megtagadta a kiegészítésként kért adatok szolgáltatását. Ugyanakkor kérvényeztük a megfigyelők mandátumának meghosszabbítását és kiterjesztését a kódok bevezetésének folyamatára. Ezt úgyszintén megtagadták. Kérdéses hitelesség Összességében elmondhatjuk, hogy a 2011-es népszámlálás megszervezését méltán nevezhetjük a román közigazgatás csődjének. Az elmúlt időszak kormányai oda juttatták az államot, hogy már a saját polgárait sem képes megszámolni. A katasztrofális szervezés miatt egyformán felelősnek tartjuk a helyi önkormányzatokat, mint az állami illetékes szerveket. A népszámlálás előtti és alatti folyamatos félretájékoztatás (személyi számok megadásának kérdése, az opcionális nemzetiségi, anyanyelvi és vallási kérdések ügye), valamint megfigyelőink munkájának megakadályozása nyomán jó indulattal is csak kérdőjelesnek mondhatjuk a cenzus eredményének hitelességét. Annak érdekében, hogy kivívjuk az akkreditált megfigyelők mandátumainak meghosszabbítását, ezáltal pedig a kódok helyes bevezetésének ellenőrzési jogát, eljárást indítunk az Országos Népszámlálási Bizottság ellen. Az együttműködési szerződés jegyében reméljük, a partnerszervezetek is csatlakoznak ebben kérdésben kezdeményezésünkhöz. Tekintettel arra, hogy önhibájukon kívül több százan maradhattak ki a népszámlálásból – akikre a hatóságok akár pénzbüntetést is kiróhatnak – az EMNT arra kér minden olyan magyar nemzetiségű személyt, akit nem számláltak meg, hogy jelentkezzen a szervezet Széles/Menumorut utca 23. szám alatti székhelyén vagy a 0259/220–126-os telefonszámon. A Bihar megyei EMNT Sajtóirodája
CNMT a distribuit prin 435 voluntari un număr de 400.000 de fluturaşi comunităţii maghiare, pentru ca aceasta să răspundă corect la întrebările din recensământ. "Am înfiinţat un oficiu de informaţii şi sesizări în cadrul CNMT, unde am fost apelaţi de aproape 1.000 de cetăţeni în 10 zile. Au cerut informaţii sau au formulat sesizări şi reclamaţii faţă de o serie de nereguli privind activitatea recenzoriilor", spun reprezentanţii CNMT. "Putem afirma că autorităţile au picat testul de buni organizatori", adaugă aceştia. "Cea mai mare problemă a fost reacţia negativă faţă de activitatea observatorilor noştri. O hotărâre de guvern face posibil ca o organizaţie civilă să acrediteze observatori care să urmărească procesul de culegere a datelor. comisia naţională de recensământ şi-a depăşit atribuţiile şi a limitat acreditorile acestor observatori doar la perioada culegerii datelor. Avem toate motivele să avem dubii serioase faţă de corectivudinea acestui recensământ. Ne-am lovit de neprofesionalismul autorităţilor şi a celor care au avut sarcina de a organiza, iar într-o serie de judeţe din Transilvania a lipsit şi bunăvoinţa, mai ales faţă de comunitatea maghiară", spun ei. "În municipiul Cluj-Napoca, deşi cererea pentru obţinerea acreditării observatorilor a fost depusă în termen legal, acreditarea a fost eliberată doar după şapte zile de la începerea efectuării recensământului, adică cu patru zile înaintea încheierii acestuia", arată CNMT într-o scrisoare deschisă trimisă premierului Emil Boc şi ministrului Traian Igaş, şi ataşată acestei ştiri.
Presedintele interimar al PPMT, Toro T. Tibor, a declarat la Cluj ca autoritatile au picat testul de bun organizator si ca are dubii serioase fata de corectitudinea recensamantului. El sustine ca cea mai mare problema a fost reactia negativa fata de observatori. Cele doua formatiuni ale maghiarilor au adresat si o scrisoare deschisa premierului Emil Boc si ministrului de Interne. In scrisoarea semnata de Laszlo Tokes se spune ca neregulile pot denatura rezultatele reale ale recensamantului, „influentand astfel in mod direct drepturile culturale si lingvistice ale comunitatii maghiare din Transilvania”. Tokes sustine ca in mai multe localitati din Transilvania au existat probleme referitoare la modul de prezentare si inregistrare a intrebarilor „etno-culturale” si ca multi recenzori au sarit peste intrebarile privitoare la etnie, limba materna sau religie. De asemenea, conform scrisorii deschise, in Cluj-Napoca acreditarea pentru observatori ar fi fost eliberata doar dupa sapte zile de la inceperea efectuarii recensamantului, adica cu patru zile inainte de incheierea acestuia, desi cererea pentru obtinerea acreditarii ar fi fost depusa in termen legal. In scrisoarea semnata de Laszlo Tokes se mai arata ca o alta problema o constituie faptul ca s-au folosit stilouri cu gel la completarea formularelor, iar aceste inscrisuri pot fi sterse fara urma sau modificate.
Preşedintele interimar al PPMT, Toro T. Tibor, a declarat, miercuri, într-o conferinţă de presă, că neregulile constatate pot influenţa şi denatura rezultatele recensămîntului şi că se gîndeşte şi la o acţiune în instanţă împotriva ministrului Administraţiei şi Internelor, comisiei naţionale de recensămînt, prefecturilor. “”Putem să afirmăm că autorităţile au picat testul de bun organizator. Cea mai mare problemă a fost reacţia negativă faţă de observatori. Comisia naţională de recensămînt a limitat acreditările acestor observatori doar la perioada culegerii datelor. Avem dubii serioase faţă de corectitudinea acestui recensămînt””, a subliniat Toro T. Tibor. Neregulile “”pot influenţa şi denatura rezultatele reale ale recensămîntului, influenţînd astfel în mod direct drepturile culturale şi lingvistice ale comunităţii maghiare din Transilvania””, se precizează şi în scrisoarea deschisă, semnată de Laszlo Tokes, preşedinte al CNMT şi vicepreşedinte al Parlamentului European. Potrivit scrisorii deschise, în Cluj-Napoca, deşi cererea pentru obţinerea acreditării observatorilor a fost depusă în termen legal, aceasta ar fi fost eliberată doar după şapte zile de la începerea efectuării recensămîntului, adică cu patru zile înainte de încheierea acestuia. De asemenea, în scrisoarea lui Laszlo Tokes se reclamă faptul că în mai multe localităţi din Transilvania au existat probleme referitoare la “”modul de prezentare şi înregistrare a întrebărilor etno-culturale””, mulţi dintre recenzori fiind acuzaţi că au trecut peste întrebările privitoare la etnie, limbă maternă şi religie.
Oficialii CNMT sustin ca au primit sute de sesizari din partea etnicilor maghiari care au reclamat diverse nereguli. "Pe langa toate problemele create de recenzori am avut si probleme cu modul in care au fost primiti observatorii nostri. Conform unei hotarari de Guvern noi, dar si orice alta organizatie civica, putea sa desemnam observatori care sa monitorizeze recensamantul. Am fost lasati sa vedem numai cum se strang datele nu si cum se proceseaza", au spus reprezentantii CNMT. Acestia au mai spus ca etnicii maghiari s-au plans unui oficiu de informatii organizat la nivelul Consiliului. "Am primit in aceste zile peste 1000 de plangeri, reclamatii sau ni s-a cerut ajutorul. Organizarea referendumului a fost deficitara", au mai afirmat reprezentantii Consiliului. Vezi mai jos principalele nemultumiri: 1. in municipiul Cluj-Napoca, desi cererea pentru obtinerea acreditarii observatorilor a fost depusa in termen legal, acreditarea a fost eliberata doar dupa sapte zile de la inceperea efectuarii recensamantului, adica cu patru zile inaintea incheierii acestuia. 2. O plangere semnalata din mai multe localitati din Transilvania se refera la modul de prezentare si inregistrare a intrebarilor etno-culturale (etnia, limba materna, religia). in procesul de completare a formularelor unii recenzori ori au incercat sa refuze, ori au trecut sau au „uitat” citirea intrebarilor referitoare la etnie, limba materna si religie din formularul P, motivand ca aceste intrebari sunt facultative. 3. Am sesizat probleme si cu privire la inregistrarea persoanelor temporar absente, plecate pe o perioada mai scurta de 12 luni in strainatate. in mai multe situatii recenzorii nu au inregistrat pe ambele (P si M) formulare persoanele de etnie maghiara care sunt plecate pe o perioada mai scurta de 12 luni in strainatate, doar pe formularul M, care nu contine intrebarile etno-culturale. Prin urmare, in aceste cazuri nu a fost respectata metodologia corecta, potrivit careia persoanele temporar absente, plecate pe o perioada mai scurta de 12 luni in strainatate, trebuie inregistrate pe ambele formulare, adica si pe formularul M, si pe formularul P. 4. Alaturi de cele mentionate mai sus, pe parcursul recensamantului au fost semnalate numeroase neregularitati din mai multe localitati ale Transilvaniei. Mai precis, unii recenzori au completat formularele cu stilouri cu gel care se sterge si permite stergerea fara urme, fapt care trezeste suspiciune prin crearea posibilitatii ca raspunsurile date de persoanele in cauza sa fie modificate. 
Cimkék: |
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Legolvasottabb hírek
-
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak elérhetőségei
[ Országos hírek | 2011. január 10., hétfő ] -
Okmányt is hamisított a besúgó esperes
[ Szatmár megyei szervezet | 2010. augusztus 13., péntek ] -
Válság és autonómia: romániai magyar átrendeződés?
[ Országos hírek | 2010. augusztus 30., hétfő ] -
Sajtószemle 2010. október 13.
[ Médiafigyelő | 2010. október 14., csütörtök ] -
Újabb árvizek a Nyikómentén
[ Országos hírek | 2010. július 15., csütörtök ]
Médiafigyelő archívum
Linkfelhő