Tőkés-levél Merkelnek: hamis a BBTE multikulturalitása
Új Magyar Szó, 2010. október 22.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) „hamis multikulturalitására" figyelmeztette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Angela Merkel német kancellárt, akit a múlt héten díszdoktori címmel tüntetett ki a felsőoktatási intézmény.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) „hamis multikulturalitására" figyelmeztette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Angela Merkel német kancellárt, akit a múlt héten díszdoktori címmel tüntetett ki a felsőoktatási intézmény.
Az EMNT elnöke Merkel közelmúltbeli kolozsvári látogatását megelőzően levélben kereste meg a német kancellár külpolitikai főtanácsadóját, hogy figyelmeztessen a BBTE „hamis multikulturalitására", és emlékeztesse a kancellárt az egykori Bolyai-egyetem „erőszakos felszámolására". Tőkés szerint a levél tartalma a látogatás után szivárgott ki a román sajtóba, ezért a korrekt tájékoztatás érdekében ő maga ismerteti most tette közzé.
A levélben a volt református püspök hangsúlyozta, hogy a XVI. századi gyökerekre visszanyúló kolozsvári egyetem eredetileg Bolyai János nevét viselte. „1959-ben azonban az egyre erőszakosabb román nacionálkommunista diktatúra a magyar egyetemet önkényesen felszámolta, és az új keletű Victor Babeş román egyetembe olvasztotta, majd teljesen elrománosította" – írta az erdélyi magyar politikus Merkel főtanácsadójának.
Tőkés szerint az egyetemegyesítés óta a magyar és a német hallgatók anyanyelvű oktatása terén van némi előrelépés, de mindez mit sem változtat a lényegen: az egykori magyar intézmény brutális és jogszerűtlen megszüntetésén.
Tőkés László a kolozsvári egyetem „hamis multikulturalitására" figyelmeztette Angela Merkelt
Krónika, 2010. október 22.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) „hamis multikulturalitására" figyelmeztette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Angela Merkel német kancellárt, akit díszdoktori címmel tüntetett ki az erdélyi felsőoktatási intézmény.
Az EMNT elnöke - csütörtöki közleménye szerint - Merkel közelmúltbeli kolozsvári látogatását megelőzően levélben kereste meg a német kancellár külpolitikai főtanácsadóját, hogy figyelmeztessen a BBTE „hamis multikulturalitására", és emlékeztesse a kancellárt az egykori Bolyai Egyetem "erőszakos felszámolására".
Tőkés azzal indokolta a levél megírását, hogy Merkel „nehogy áldozatul essen a hivatalos félrevezetésnek", és ne próbálják felhasználni „a diszkriminatív román oktatáspolitika legitimálására".
Az EMNT elnöke szerint a levél tartalma a látogatás után bő egy hetes késéssel szivárgott ki a román sajtóba, ezért a korrekt tájékoztatás érdekében ő maga ismerteti most a Merkel főtanácsadójának írt levelét.
A levélben a volt református püspök gratulált Angela Merkel díszdoktori címéhez, majd megállapította, hogy a XVI. századi gyökerekre visszanyúló kolozsvári egyetem eredetileg Bolyai János nevét viselte. „1959-ben azonban az egyre erőszakosabb román nacionál-kommunista diktatúra a magyar egyetemet önkényesen felszámolta, és az új keletű Victor Babeș román egyetembe olvasztotta, majd teljesen elrománosította" - írta a politikus Merkel főtanácsadójának.
Emlékeztetett arra, hogy 1989 óta eredménytelenül küzdenek a hajdani magyar egyetem helyreállításáért, „a magyar nyelvű felsőoktatás törvényes engedélyezéséért". Tőkés szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a BBTE „multikulturális" egyetem, hiszen az 1959-es egyetemegyesítés óta ugyan valamelyest javult a helyzet a kolozsvári intézményben, a magyar és a német hallgatók anyanyelvű oktatása terén van némi előrelépés, de mindez mit sem változtat a lényegen: az egykori magyar intézmény brutális és jogszerűtlen megszüntetésén.
Az EMNT elnöke szerint „a román kirakatpolitika a felszínes többnyelvűség javára tett engedményeivel csupán egy Európának tetsző látszatot táplál, miközben továbbra is a román nacionalizmus szellemében diszkriminálja a kisebbségi oktatást" - olvasható a közleményben.
Új párt, új remény – EMNT-tisztújító közgyűlés
Háromszék, 2010. október 22. – Farkas Réka
Leginkább az új párt alakítása, céljai foglalkoztatták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító ülésére összegyűlteket, sok fiatal, új arc jelent meg, a jelek szerint politikai alakulatok környékén eddig még nem próbálkozó generáció keresi helyét, számosan érdeklődnek a közélet, a politika iránt. A budapesti, brüsszeli szerencsés konstelláció ad reményt az újrakezdéshez — mondta a sepsiszentgyörgyi ülésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
Jakabos Janka, a háromszéki EMNT elnöke felvezetőjében arra figyelmeztetett: hinni kell a közösség építő erejében, az erdélyi magyarságot ki kell mozdítani jelenlegi állapotából, a kiábrándultságból, meggyőzni, hogy nem járható út a tenni akarástól való eltávolodás. Antal Árpád polgármesterként és az RMDSZ helyi elnökeként köszöntötte szervezete „szövetségesét", az EMNT-t, „csak együtt tudunk eredményeket elérni" — mondotta, és leszögezte, „függetlenül attól, hogy az EMNT civil szervezet marad, vagy párttá alakul, partnerként fogjuk kezelni".
Toró T. Tibor rögtön felszólalása elején tisztázta, a párt egy külön szervezet lesz, az EMNT továbbra is mozgalom marad, pártpolitikai hovatartozástól füg¬getlenül helye lesz benne mindenkinek, aki az autonómiáért tenni kíván. Kiemelte, Tőkés László támogatja az autonomista párt létrehozatalát, ám nem kíván ennek elnöke lenni, ezt el kell fogadniuk, hisz „nem kellene lehúzni az erdélyi magyar politikai harcok mocsarába". Az új alakulat létrehozói vállalják a Tőkés által képviselt érték¬rendet, és azért szánták rá ma¬gu¬kat e lépésre, „mert fontos politikai dön¬téseket csak pártpolitikai eszközökkel lehet kikényszeríteni".
A jó kétórás ülésen legtöbb szó a bejegyzés előtt álló pártról esett, erre vonatkoztak a teremből érkező kérdések is, némelyek üdvözölték a kezdeményezést, mások az erdélyi magyarság egységét féltették. Akadt, aki az MPP-ért aggódott, és azt ajánlotta, az új párt inkább a Par¬tiumban, Belső-Erdélyben épít¬kezzék, mások az évek óta folyó szócséplést emlegették, az autonómia érdekében tett konkrét lépéseket hiányolták. „Na¬gyon sok jóindulatú ember próbálta vinni a zászlót, de átvették az irányítást a politikai kalandorok" — idézte fel a korábbi történéseket Sántha Imre református lelkész, aki az autonómia elkötelezettjeként arra kért biztosítékot, hogy nem ismétlődik meg ugyanez. A kételyeket Toró T. Tibor próbálta eloszlatni: az autonómia elkötelezettjeiként próbálnak tevékenykedni, ám ehhez erős bukaresti jelenlétre is szükségük van. Brüsszelben Tőkés László EP-alelnökké választásával jelentős súlyt nyert programjuk és a magyar kormány nemzetegyesítő politikája, Tőkés budapesti hitele új lehetőségeket teremtett. Itthon az RMDSZ és az MPP is bizonyította, érdekből vagy kényelemből nem vállalja az autonómiaharcot, ezért van szükség az új pártra, csak így érhető el áttörés Bukarestben. Toró hangsúlyozta, legutóbb 1990-ben volt ennyire kedvező a politikai helyzet, a „csillagok állása".
Az EMNT ülésének végén megválasztották az elnökséget, maradt az eddigi elnök, alelnökök, és még néhány szakosztállyal bővült is listájuk. Az új párt megalakításáról az EMNT november 27-i országos közgyűlésén hoznak határozatot.
ROMÁNIA
Markó még nem döntött, hogy marad-e az RMDSZ élén
Székelyhon.ro, 2010. október 21. – Szőcs Lóránt
Markó Béla RMDSZ-elnök az RFI-nek azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát" jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán.
A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de a megfelelő pillanatban döntök erről" – jelentette ki az RFI-nek Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat."
Markó csak abban az esetben, ha úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor szállna megint versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is" – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva. Néhány demokrata-liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért" – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Hozzátette: jelenleg ő nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Megfenyegették a magyarokat a román papok – Nem érte el fő célját a Csángó Oktatási Program
kulturpart.hu, 2010. október 21. – Kovács Eszter
Tíz éve indította el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) azt az oktatási programot, melynek hála ma már 25 moldvai településen tanulhatják a csángó gyermekek anyanyelvüket, népi kultúrájukat. A MCSMSZ mögött óriási munka és – mondhatjuk – sikeres 10 esztendő áll, azonban a program egyik vezetője szerint a fő célt, a csángók asszimilációjának megállítását még nem sikerült elérniük.
A Kárpátoktól keletre, a romániai Moldvában él egy közel 250 ezer fős közösség, melynek tagjai hosszú időn keresztül csak úgy nevezték magukat: katolikusok. Ez különböztette meg őket a környezetükben élő (ortodox vallású) románoktól. Ők a moldvai csángók, akik közül 60 ezerre becsülik azok számát, akik beszélik a magyar nyelvet, pontosabban annak „csángó" változatát, amely a magyar és a román sajátos keveréke, sok archaikus magyar kifejezéssel és román jövevényszóval tarkítva.
A csángó települések oktatása a 19-20. század fordulóján kezdődött – román nyelven. Egy pár éves intermezzót (ötvenes évek) kivéve egészen 2000-ig nem volt magyar nyelvű oktatás Moldvában, így nem csoda, hogy bekövetkezett a csángók nagymértékű asszimilációja. Az 1990-ben alakult Moldvai Csángómagyarok Szövetsége így valóban a 24. órában lépett közbe, amikor 2000-ben útjára indította a Csángó Oktatási Programot.
Minden kezdet nehéz
2000-ben két helyszínen 70 gyerekkel kezdődtek az eleinte még iskolán kívüli magyar nyelvű foglalkozások. Ahogy a Duna TV riportfilmjéből kiderül, a magyar oktatás népszerűsítése nem volt éppen zökkenőmentes, ugyanis több irányból is támadták a kezdeményezést. A legkeményebb ellenállást az egyház fejtette ki (s gyakran fejti ki ma is): a román anyanyelvű papok gyakran fenyegették meg azokat a szülőket, akik magyarul taníttatták gyereküket, de nem volt ritka a feljelentéstétel és a zsarolás sem. (Az egyik faluban a helyi plébános például nem engedte ministrálni
A nehézségek ellenére a tíz év alatt sikerült elvinni a magyar nyelvű oktatást 25 moldvai településre, melynek köszönhetően ma 1600 gyerek tanulhat magyar nyelvet és irodalmat, a szerencsésebb helyeken – 2002 óta – akár iskolai óra keretében is. A számok első hallásra sikertörténetet sejtetnek az olvasóval, azonban ahogy azt az MCSMSZ oktatási felelőse, Ferencz Éva hangsúlyozta: a magyarul beszélő moldvai gyerekek becsült száma 9000, közülük viszont csak 1600-hoz jutottak el eddig...
De kik oktatják a csángó gyermekeket? A Marosvásárhelyi Rádió Jelenlét című műsorában elhangzottak szerint közel száz fiatal és idős, székelyföldi, szórványbéli és magyarországi pedagógus szolgált már Csángóföldön. Meglepetésre a legnagyobb számban magyarországiak jelentkeznek önkéntes magyartanárnak, de pozitív fejlemény, hogy egyre több a csángó származású oktató is.
Lássuk a tíz év eredményeit!
Mára elmondható, hogy az MCSMSZ oktatási tevékenysége átfogja a gyermekek magyar nyelven való tanulásának segítését az óvodától egészen az egyetemig. Az oktatási program egyik kezdeményezője, Hegyeli Attila beszámolója szerint 14 éves korig saját településükön iskolai és iskolán kívüli foglalkozások során tanítják a nyelvet, az írást, olvasást. Később a legügyesebb diákok számára – mivel Moldvában nincs magyar nyelvű iskolaközpont – biztosítják a székelyföldi magyar tannyelvű oktatásban való továbbtanulás lehetőségét (teljes ellátásuk és felzárkóztató programjuk, nevelésük révén). Csíkszeredában egy 76 fős csángó kollégium várja a továbbtanulni vágyó fiatalokat, Székelyudvarhelyen pedig a felsőfokú tanulmányok alatt van mód kollégiumban lakni. A gyerekek Magyarországra mehetnek felsőoktatási intézményekbe (az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosít évente 10 helyet számukra) vagy maradhatnak az MCSMSZ által biztosított ösztöndíjjal valamely romániai magyar egyetemen is.
Az oktatási tevékenység mellett az MCSMSZ nagy hangsúlyt fektet a közösségi programokra és a tanárok szakmai fejlődésére is. Ennek okán rendszeresen sort kerítenek tanári találkozókra, népdalversenyekre, táboroztatásra és más kulturális programokra
Pénzügyek...
Az MCSMSZ adományok révén szerzi meg a szükséges pénzügyi alapokat az Oktatási Programhoz. A budapesti állami támogatás teszi ki a költségek fedezésének viszonylag nagy részét. Ezt egészíti ki a Keresztszülők a Moldvai Csángókért program keretében befolyt összeg. A KEMCSE egyedülálló kezdeményezés, melyben bárki részt vehet, aki személyesen is szeretne felelősséget vállalni a csángómagyar gyerekekért.
A keresztszülős program lényege, hogy a támogató vállalja egy moldvai magyar gyermek magyarul tanításának finanszírozását. Ez általános iskolások esetében évi 40 ezer, középiskolások esetében 150 ezer Ft. Az anyagiakon túl azonban hangsúlyt fektetnek a személyes kapcsolatra is, így a jelképes keresztszülő levélben tarthatja a kapcsolatot „új családtagjával", de személyes találkozókra is gyakran sor kerül.
Az érem másik oldala
A szívmelengető eredmények azonban nem fedhetik el azokat a hiányosságokat, melyek pótlása elengedhetetlen a csángók asszimilációjának megakadályozásához. Hegyeli Attila véleménye szerint nem elég a gyermekek oktatása, a moldvai felnőttek számára is programokat kellene indítani, és gazdasági, szociális és kulturális téren is lépéseket kell tenni, hogy ez a magyar közösség fennmaradjon.
Ahhoz, hogy a csángómentő akció valóban sikeres legyen, még legalább 30-35 faluban szeretnék bevezetni a magyar oktatást. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minden faluban működjön egy „Gyermekek Háza", amely helyszínéül szolgálhat minden, a magyar kultúrával kapcsolatos iskolán kívüli programnak. Mindemellett pedig szeretnék elérni, hogy a csángóföldi magyar falvakba magyar plébánost küldjön az egyház. Az ugyanis, hogy hitüket milyen nyelven gyakorolják ezek a közösségek, nagymértékben befolyásolja a magyar nyelvhez való ragaszkodásuk mértékét.
A feladat tehát még koránt sincs elvégezve, hiszen a tíz év eredményei csak a kezdeti lépéseket jelentik a hosszú és göröngyös úton. Állhatatos munkájáért minden kétséget kizáróan nagy tiszteletet érdemel a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Ahhoz azonban, hogy erőfeszítésük ne váljék szélmalomharccá, s eddigi munkájuk valóban meghozza gyümölcsét, szélesebb körű összefogás szükséges – határon innen és túl.
ERDÉLY
Antal: az RMDSZ törekedjen partnerségre Tőkés Lászlóval
Krónika, 2010. október 21. –
Antal Árpád, Sepiszentgyörgy RMDSZ-szes polgármestere úgy véli, a szövetségnek partnerségre kell törekednie Tőkés Lászlóval és az EMNT-vel.
Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek továbbra is az erdélyi magyar közösség összefogása mentén kell politizálnia, ennek érdekében pedig partneri kapcsolatot kell kialakítania Tőkés Lászlóval és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), attól függetlenül, hogy az EMNT párttá alakul-e vagy sem.
A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli, a román pártokkal etnikai alapú partnerséget kell kialakítania az RMDSZ-nek. „A román pártokkal nem lehet stratégiai partnerséget kiépíteni, mivel a román alakulatok mindegyike magyarellenes, amikor ellenzékben vannak az RMDSZ-szel szemben, és csak tessék-lássék módon partnerei, ha vele egy oldalon helyezkednek el" – mondta sajtótájékoztatón Antal Árpád. Szerinte ezért az RMDSZ-nek etnikai paktumot kell kötnie a román pártokkal. Az is fontos – tette hozzá –, hogy a magyar kormány és a Fidesz is az RMDSZ partnere legyen.
Antal úgy véli, a februári RMDSZ-kongresszuson meglesz az esély a változtatásra a szövetség struktúráiban. „Számomra ez a legfontosabb cél" – fogalmazott.
Amíg Markó Béla nem szögezi le egyértelműen, hogy visszalép-e vagy sem az RMDSZ-elnöki tisztségből, addig nincs értelme találgatni, hogy a kongresszuson kit választanak szövetségi elnökké.
Markó: Nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Nyugati Jelen, 2010. október 22.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát" jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről" – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat", nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is" – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért" – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Borbély: Mindenféle autonómia a román állam felelőssége
Paprika Radió 2010. október 22.
Mindenféle autonómia a román állam felelőssége a parlament és a kormány által – mondta csütörtökön Borbély László környezetvédelmi tárcavezető, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a különféle autonómiákkal kapcsolatos tervezetek – például a nemzeti kisebbségek jogállásáról, vagy a gazdasági régiók újraosztásáról szóló tervezetek – a kormányprogram részei. Ezekről pedig a kabinetnek és a parlamentnek kell döntenie a program szerint. Arra a kérdésre, miszerint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke reményeket fűz az autonómia ügyéhez, tudniillik 2011 januárjától Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, Borbély azt válaszolta: ez két különböző ügy. – Nincs szükség külső segítségre, Románia kormányának, parlamentjének kell döntenie a kormányprogram alapján – válaszolta Borbély László. Annak kapcsán, hogy Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, Borbély úgy vélekedett, ez fontos lehetőség Románia számára, például a Duna-stratégiát illetően, de egyéb ügyekben is, Magyarország ugyanis bejelentette, támogatni fogja Romániát ezen törekvéseiben.
Borbély: az autonómia a kormány felelőssége
Krónika, 2010. október 22.
Az autonómia, bármilyen szintű is legyen, a román állam felelőssége, és nincs szükség külső beavatkozásra annak eléréséhez – jelentette ki csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke újságírói kérdésre válaszolva – miszerint mit gondol a „szeparatista" magyar szervezetek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és Magyar Polgári Párt autonómiatörekvéseiről –, kifejtette: az autonómia bizonyos formáira vonatkozó törvénytervezetek, mint a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, illetve a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó jogszabály szerepelnek a kormányprogramban, a kabinetnek és a parlamentnek ennek megfelelően kell döntenie.
Borbély úgy vélte, ebben a kérdésben, koalíciós partnerként az RMDSZ-nek is megvan a felelőssége. A környezetvédelmi miniszter szerint az autonómiatörekvések nem függnek össze azzal, hogy 2011 januárjától Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét, szerinte a két dolognak semmi köze egymáshoz. „Itt nekünk kell megoldani a problémákat. Az RMDSZ azért van 1990 óta, és azért tesszük mindazt, amit teszünk, hogy nyugodtan, alkotmányos eszközökkel megoldjuk ezeket a problémákat" – hangsúlyozta.
Az RMDSZ politikusa a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Maros megyei szervezetei közötti együttműködésre is kitért, elismerve, hogy az „döcög", azonban szerinte nem az RMDSZ hibájából. Úgy vélte, ezt a problémát a két szervezet megyei elnökeinek kell megoldaniuk. Mint mondta, találkozóra hívta a Dorin Florea megyei PDL-elnök vezette marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Tanács képviselőit, valamint a két párt honatyáit, azonban még nem kapott választ a felkérésre. Florea múlt héten azt nyilatkozta, jelezte pártja országos vezetésének, hogy helyi szinten nem működik a koalíció: az elöljáró ennek okát abban látta, hogy az RMDSZ a megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) működik együtt, míg a vásárhelyi tanácsban nem támogatja a városvezetés projektjeit.
Ortodox püspökséget alapítana a Szatmár megyei prefektus
Szatmári Magyar Hírlap, 2010. október 21.– Babos Krisztina
Radu Giurca prefektus tegnap sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy célul tűzte ki egy ortodox püspökség alapítását Szatmár megyében. Mint mondta, az első lépéseket már megtette, ugyanis véleménye szerint megyénkben van elég hívő ahhoz, hogy saját püspöksége legyen a szatmári ortodoxoknak. Ez ügyben tárgyalt már a pátriárkával is és azt reméli, jövő évben létrejön az új egyházi intézmény.
A szatmári 298 parókia jelenleg a máramarosi ortodox püspökséghez tartozik. A kormánybiztos beszámolt továbbá a küszöbön álló, EU-s szintű mezőgazdasági felmérésről is. Giurca kihangsúlyozta: fontos, hogy pontos kép alakuljon ki a földterületekkel kapcsolatosan, ugyanis ennek figyelembe vételével alakítják majd az unió és az ország agrárpolitikáját. A begyűjtött adatokat egyébként nem használják fel az adók kiszámításánál. Az akció 2010. december 2., illetve 2011. január 30. között zajlik majd. A felmérésben 612 adatgyűjtő, 98 főadatgyűjtő valamint 65 szervező vesz részt megyénkben. A 16 oldalas formanyomtatvány, melyet a kérdezőbiztosok töltenek ki, 150 kérdést tartalmaz majd, és hozzávetőlegesen másfél óra kell majd a kitöltéséhez. A felmérésben dolgozók körülbelül 2000 lejes fizetést kapnak majd munkájukért. A prefektus arról is beszámolt, hogy meghívta megyénkbe Valeriu Tabara mezőgazdasági minisztert, aki az ígéretek szerint novemberben érkezik majd.
Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Szabadság, 2010. október 22.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat" – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy
Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel.
Erdély: Markó Béla dilemmázik
Kitekintő.hu, 2010. október 22.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát" jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről" – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat", nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is" – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért" – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek
ügyében.
Marko Bela vrea să se retragă din fruntea UDMR şi să-l lase în loc pe Kelemen Hunor
Gandul, 2010. október 20. – Raluca DUMITRIU, Liliana RUSE
Preşedintele UDMR, Marko Bela, ar putea renunţa să mai candideze, la Congresul formaţiunii de anul viitor, pentru un nou mandat în fruntea Uniunii.
Surse interne din UDMR au declarat pentru gândul că Marko Bela preferă să-l susţină pentru această funcţie pe Kelemen Hunor, preşedintele executiv al UDMR şi ministru al Culturii. "Marko Bela vrea să se retragă. Astfel se pune problema ÎN ACEST MOMENT, dar lu-crurile pot evolua", ne-au spus sursele citate. Conform acestora, în cazul în care Marko va considera că protejatul său nu va avea forţa necesară de a câştiga bătălia internă în faţa adversarilor, atunci el se va înscrie în competiţia pentru funcţia de preşedinte.
În ceea ce priveşte tabăra adver-sarilor, aceasta nu e foarte bine con-turată în prezent. În interiorul Uniunii se vorbeşte despre candidatura ministrului Mediului, Laszlo Borbely, dar şi despre cea a preşedintelui Consiliului judeţean Harghita, Borboly Csaba, şi a liderului deputaţilor UDMR, Olosz Gergely.
Borbely vrea scaunul lui Marko
Ministrul Mediului Laszlo Borbely ar putea candida, anul viitor, la şefia UDMR, formaţiune care l-a avut în frunte în ultimii 17 ani pe Marko Bela.
Conform unor surse din Uniune, Borbely, unul dintre colaboratorii apropiaţi ai Marko, vizează şefia UDMR, cerându-i chiar actualului preşedinte să-l anunţe ca succesor.
Refuzat, Borbely încearcă să-şi facă campanie în interiorul Uniunii, prezentându-se ca o alternativă la linia politică pe care o promovează Marko Bela.
l Sursele citate au precizat că Borbely ar putea susţine, la viitorul congres, ruperea UDMR de PDL şi intrarea într-o coaliţie cu PSD şi PNL.
De altfel, unii dintre liderii democrat-liberali susţin că Borbely a insistat pe lângă parlamentarii udemerişti să voteze, în 2008, pentru demiterea Guvernului Boc la moţiunea de cenzură pesedistă, deşi Marko înclina atunci pentru menţinerea la putere a Cabinetului de atunci.
Pe de altă parte, colegii lui Borbely susţin că acesta îşi doreşte, de fapt, funcţia de preşedinte executiv, ocupată în prezent de Kelemen Hunor, şi că ar renunţa, într-un final, la candidatura pentru şefia UDMR ca să o obţină.
Pe cine susţine FIDESZ. De ce s-au supărat parlamentarii UDMR
Preşedintele Consiliului judeţean Harghita, Borboly Csaba, unul dintre radicalii din UDMR, ar vrea şi el să candideze.
Surse interne susţin că acesta are promis sprijinul FIDESZ, partidul de guvernământ din Ungaria, în cursa pentru şefia Uniunii. O parte a FIDESZ l-ar susţine însă şi pe liderul grupului UDMR de la Camera Deputaţilor, Olosz Gergely.
l Un semnal că FIDESZ nu mai agreează actuala conducere a Uniunii este şi faptul că, luni, vizita preşedintelui Ungariei, Pal Schmitt, la Bucureşti, nu a inclus şi o discuţie cu reprezentanţii UDMR.
Surse interne ne-au declarat că deputaţii şi senatorii Uniunii s-au supărat foarte tare atunci când, aflat în Palatul Parlamentului, Pal Schmitt nu a mai urcat două etaje până la grupul UDMR, aşa cum s-a mai întâmplat, şi s-a oprit să vorbească doar cu şefa Camerei, Roberta
Anastase.
Marko ar putea să renunţe la candidatura pentru şefia UDMR şi să îl susţină pe Kelemen
Mediafax, 2010. október 20.
Preşedintele UDMR, Marko Bela, ar putea renunţa să mai candideze, la Congresul formaţiunii de anul viitor, pentru un nou mandat în fruntea Uniunii, fiind posbil să îl susţină pe Kelemen Hunor ca succesor, o altă posibilă candidatură fiind cea a lui Laszlo Borbely, notează ziarul "Gândul".
"Surse interne din UDMR au declarat pentru Gândul că Marko Bela preferă să-l susţină pentru această funcţie pe Kelemen Hunor, preşedintele executiv al UDMR şi ministru al Culturii. «Marko Bela vrea să se retragă. Astfel se pune problema în acest moement, dar lucrurile pot evolua", au spus sursele citate de publicaţie.
Conform acestora, în cazul în care Marko va considera că protejatul său nu va avea forţa necesară de a câştiga bătălia internă în faţa adversarilor, atunci el se va înscrie în competiţia pentru funcţia de preşedinte.
"În ceea ce priveşte tabăra adversarilor, aceasta nu e foarte bine conturată în prezent. În interiorul Uniunii se vorbeşte despre candidatura ministrului Mediului, Laszlo Borbely, dar şi despre cea a preşedintelui Consiliului judeţean Harghita, Borboly Csaba, şi a liderului deputaţilor UDMR, Olosz Gergely", notează "Gândul".
Conform unor surse din Uniune, citate de ziar, Borbely, unul dintre colaboratorii apropiaţi ai Marko, vizează şefia UDMR, cerându-i chiar actualului preşedinte să-l anunţe ca succesor.
"Refuzat, Borbely încearcă să-şi facă campanie în interiorul Uniunii, prezentându-se ca o alternativă la linia politică pe care o promovează Marko Bela. Sursele citate au precizat că Borbely ar putea susţine, la viitorul congres, ruperea UDMR de PDL şi intrarea într-o coaliţie cu PSD şi PNL. De altfel, unii dintre liderii democrat-liberali susţin că Borbely a insistat pe lângă parlamentarii udemerişti să voteze, în 2008, pentru demiterea Guvernului Boc la moţiunea de cenzură pesedistă, deşi Marko înclina atunci pentru menţinerea la putere a Cabinetului de atunci. Pe de altă parte, colegii lui Borbely susţin că acesta îşi doreşte, de fapt, funcţia de preşedinte executiv, ocupată în prezent de Kelemen Hunor, şi că ar renunţa, într-un final, la candidatura pentru şefia UDMR ca să o obţină", se mai arată în ziar.
"Gândul" mai notează că preşedintele Consiliului judeţean Harghita, Borboly Csaba, "unul dintre radicalii din UDMR", ar vrea şi el să candideze.
"Surse interne susţin că acesta are promis sprijinul FIDESZ, partidul de guvernământ din Ungaria, în cursa pentru şefia Uniunii. O parte a FIDESZ l-ar susţine însă şi pe liderul grupului UDMR de la Camera Deputaţilor, Olosz Gergely. Un semnal că FIDESZ nu mai agreează actuala conducere a Uniunii este şi faptul că, luni, vizita preşedintelui Ungariei, Pal Schmitt, la Bucureşti, nu a inclus şi o discuţie cu reprezentanţii UDMR. Surse interne ne-au declarat că deputaţii şi senatorii Uniunii s-au supărat foarte tare atunci când, aflat în Palatul Parlamentului, Pal Schmitt nu a mai urcat două etaje până la grupul UDMR, aşa cum s-a mai întâmplat, şi s-a oprit să vorbească doar cu şefa Camerei, Roberta Anastase", mai scrie "Gândul".
Borbely: Marko Bela nu a zis nici că va candida, nici că nu, la şefia UDMR
Liderul UDMR Laszlo Borbely a declarat, miercuri, că preşedintele formaţiunii, Marko Bela, nu a făcut niciun anunţ legat de o eventuală candidatură la şefia Uniunii, ministrul Mediului precizând că el nu este preocupat în prezent de subiectul candidaturilor la congresul de anul viitor.
Borbely: Marko Bela nu a zis nici că va candida, nici că nu, la şefia UDMR (Imagine: Mihai Dascalescu/Mediafax Foto)
Întrebat despre informaţiile potrivit cărora i-a cerut actualului preşedinte al UDMR să-l anunţe ca succesor, Borbey a negat.
"Nici vorbă să îl fi rugat pe Marko Bela aşa ceva. Congresul UDMR va fi la sfârşitul lunii februarie anul viitor, Marko Bela nu a zis nici că va candida, nici că nu. Probabil spre sfârşitul anului se va hotărî şi atunci s-ar putea eventual pune problema altor candidaţi", a declarat Borbely.
Acesta a adăugat că, în conformitate cu statutul Uniunii, orice membru poate să îşi manifeste dorinţa de a candida, cu unele condiţii legate de sprijinul unor organizaţii, însă în momentul de faţă problema nu este de actualitate.
"Nu ne ocupăm de aşa ceva acum, nu ne preocupă această problemă, pe mine sigur nu. Problema va fi de actualitate la sfârşitul anului sau la începutul anului viitor", a afirmat Borbely.
Preşedintele UDMR, Marko Bela, ar putea renunţa să mai candideze, la Congresul formaţiunii de anul viitor, pentru un nou mandat în fruntea Uniunii, fiind posbil să îl susţină pe Kelemen Hunor ca succesor, o altă posibilă candidatură fiind cea a lui Laszlo Borbely, notează ziarul "Gândul".
"Surse interne din UDMR au declarat pentru Gândul că Marko Bela preferă să-l susţină pentru această funcţie pe Kelemen Hunor, preşedintele executiv al UDMR şi ministru al Culturii. «Marko Bela vrea să se retragă. Astfel se pune problema în acest moement, dar lucrurile pot evolua", au spus sursele citate de publicaţie.
Conform acestora, în cazul în care Marko va considera că protejatul său nu va avea forţa necesară de a câştiga bătălia internă în faţa adversarilor, atunci el se va înscrie în competiţia pentru funcţia de preşedinte.
"În ceea ce priveşte tabăra adversarilor, aceasta nu e foarte bine conturată în prezent. În interiorul Uniunii se vorbeşte despre candidatura ministrului Mediului, Laszlo Borbely, dar şi despre cea a preşedintelui Consiliului judeţean Harghita, Borboly Csaba, şi a liderului deputaţilor UDMR, Olosz Gergely", notează "Gândul".
Conform unor surse din Uniune, citate de ziar, Borbely, unul dintre colaboratorii apropiaţi ai lui Marko, vizează şefia UDMR, cerându-i chiar actualului preşedinte să-l anunţe ca succesor.
"Refuzat, Borbely încearcă să-şi facă campanie în interiorul Uniunii, prezentându-se ca o alternativă la linia politică pe care o promovează Marko Bela. Sursele citate au precizat că Borbely ar putea susţine, la viitorul congres, ruperea UDMR de PDL şi intrarea într-o coaliţie cu PSD şi PNL. De altfel, unii dintre liderii democrat-liberali susţin că Borbely a insistat pe lângă parlamentarii udemerişti să voteze, în 2008, pentru demiterea Guvernului Boc la moţiunea de cenzură pesedistă, deşi Marko înclina atunci pentru menţinerea la putere a Cabinetului de atunci. Pe de altă parte, colegii lui Borbely susţin că acesta îşi doreşte, de fapt, funcţia de preşedinte executiv, ocupată în prezent de Kelemen Hunor, şi că ar renunţa, într-un final, la candidatura pentru şefia UDMR ca să o obţină", se mai arată în ziar.
MAGYARORSZÁG
A választás joga
Krónika, 2010. október 22. – Balogh Levente
A Magyar Köztársaság területén lakók ne legyenek a határon túliak cselédjei! – hirdeti az olvasói komment a Népszabadság honlapján azon cikk alatt, amely arról szól, hogy az alkotmány szövegéből vélhetően kiiktatják azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakóhelyhez köti.
Már ez is jelzi, hogy azért az anyaországban nem akkora az egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében, mint az az állampolgársági törvény tavaszi módosításakor a parlamentben volt. Hiszen még akkor is, ha a nagy többség távol áll attól, hogy ilyen szélsőséges álláspontot képviseljen az elszakított területeken élő nemzettársakkal szemben, sokan vannak, akik visszásnak tartanák, ha azok is beleszólhatnának Magyarország politikai ügyeibe, akik nem viselik voksuk minden közvetlen következményét. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a magyar kormány darázsfészekbe nyúl, ha valóban választójogot kíván biztosítani a határon túliaknak. Mert igaz ugyan, hogy csak akkor lennénk teljes jogú állampolgárok, ha szavazhatnánk is, azonban a fentebb vázolt okok miatt előfordulhat, hogy ez több viszályt gerjesztene, mint amennyire a nemzet egységét erősíti.
Persze az egyértelmű, hogy a választójog kiterjesztésétől a balliberális oldal ódzkodik a leginkább, hiszen egyértelműnek tekinti, hogy a határon túliak többsége a jelenlegi kormánypártokra szavazna – és lássuk be, ebben nem is téved, hiszen az elmúlt nyolc évben a Kempinski-szállóban megejtett koccintástól december 5-éig,a határon túliak élősködőként történő beállításáig számos olyan dolgot követtek el, ami nehezen szerethetővé teszi őket. Ezért attól rettegnek, hogy beigazolódik a Mikola-féle jóslat a Fidesz–KDNP-kormány hosszú időre szóló bebetonozásáról. (Az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítménye alapján amúgy nem biztos, hogy ez akkora tragédia lenne).
Mégis, a választójogi törvény módosítása előtt jó lenne valamilyen módon kikérni a határon túliak véleményét – nem politikai szervezeteik útján, hanem közvetlenül –, hogy valóban igénylik-e a választójogot. Ha pedig igen, akkor a legszerencsésebb megoldás az lenne, ha az országos listára való voksolás helyett saját képviselőket küldhetnének az Országházba, akik kiemelten az ő érdekeiket képviselik. Talán így lehetne a leginkább elejét venni annak, hogy arról induljon vita: ki kinek a cselédje.
Kereszténység, Szent Korona – Megtette javaslatait az államfő is
MTI, 2010. október 21.
Schmitt Pál köztársasági elnök a kereszténységre való utalást, a Szent Koronát, az anyanyelv védelmét, a család és a gyermek alkotmányos alapjogait, az élethosszig tartó tanulás támogatását, valamint a sportoláshoz való alapjogot emelné be a készülő új alkotmányba.
A köztársasági elnök iránymutatásai alapján az elnöki hivatal hat témakörben tett javaslatot a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a készülő új alaptörvényhez. Az első javaslat a kereszténységre való utalás az alkotmányban. Az indoklás szerint a kereszténység hatása, illetve megjelenése az alaptörvényekben az alkotmányosság követelményeinek egy meghatározó része, és az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. A hivatal által kidolgozott javaslatban megfogalmazzák: egy olyan alaptörvényt kell alkotni, mely nem a „rossz emlékű" 1949-es évszámot viseli, viszont amiben nem muszáj, nem tér el a mostanitól. Preambulumában helyreállítja a jogfolytonosságot, azaz kontinuitást vállal a történeti magyar alkotmánnyal. A javaslat tehát beemeli a Szent Korona-tanra való utalást ilyenképpen: „közösséget vállalva történelmi hőseinkkel és emlékezve hazánk történelmének dicső pillanataira, a Szent Korona-tanra, mely már évszázadokkal ezelőtt magában testesítette meg a nemzeti önrendelkezés és a jogegyenlőség eszméjét".
A magyar nyelv alkotmányi szintű védelmével kapcsolatban hangsúlyozzák, „a magyar nyelv nemzeti összetartozásunk legfőbb letéteményese, óvása, ápolása alapvető nemzeti érdek. Álláspontjuk szerint a magyar nyelv védelmében kitűzött célok jelentőségéről tanúskodna, ha az anyanyelv oltalmazását mint alapvető követelményt az alkotmány is rögzítené. Megfontolásra ajánlják, hogy az alaptörvény a következőket mondja ki: „A Magyar Köztársaság számára alapvető (nemzeti) érték a magyar nyelv. A Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja/köteles támogatni a magyar nyelv ápolására és megóvására irányuló törekvéseket". Az államfő javasolja, hogy a preambulumban kapjon helyett az a mondat, amely szerint „a magyar nyelv nemzeti önazonosságunk és összetartozásunk legfőbb letéteményese".
A gyermek és a család alkotmányos alapjogaival kapcsolatosan a javaslatban az áll, hogy az alkotmány szintjén csak a legfontosabb elvi kérdéseket kell rögzíteni. Ezt követően több európai állam alkotmányának vonatkozó passzusait ismertetik. A köztársasági elnök megfontolandónak tartja például a német alkotmány azon szövegrészét, amely hitet tesz azon keresztény alapelv mellett, hogy a társadalom alapegysége a család, valamint hogy az abban részt vevő felek jogai erkölcsileg is egyenlők. A portugál alkotmányból megszívlelendőnek tartja azt a tézist, amely szerint „az apaság és az anyaság kiemelkedő társadalmi érték. A szlovén alaptörvényre utalva úgy véli, egy olyan vagy egy ahhoz hasonló megfogalmazás, amely szerint „az állam olyan körülményeket biztosít, amelyek a szülőknek lehetővé teszik, hogy gyermekeik vállalása mellett döntsenek", a készülő magyar alkotmánytervezetben vagy akár a normaszövegben is helyet kaphatna.
Rögzítenék az alkotmányban továbbá azt, hogy „a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja/támogatni köteles állampolgárai élethosszig tartó tanulását". Külön szólnak a sportról, amellyel kapcsolatban hangsúlyozzák: fontos a sportoláshoz való jog kifejezett deklarálása az új alaptörvényben.
Magyarországon különböznek az álláspontok a határon túli magyarok szavazati jogáról
Szabadság, 2010. október 22.
Eltérő véleményen vannak a parlamenti pártok a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát illetően: a kormánypártok támogatják, hogy vegyék ki az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek, míg az LMP határozottan elutasítja, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. Az MSZP nem kívánt állást foglalni a kérdésben.
Gulyás Gergely (Fidesz) a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapvető jogok és kötelességek munkacsoportjának álláspontját ismertetve azt mondta: a választójoggal kapcsolatos szabályozást, beleértve a korlátozásokat is, kétharmados törvényben kell szabályozni; ez megnyitja a vita lehetőségét a határon túli magyarok választójogának kérdéséről is. Kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni – tette hozzá. A politikus elmondta: még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a határon túli, állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati joga, de elképzelhetőnek tartja, hogy hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntsenek. Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI kérdésére közölte: ha a parlament elé kerül a határon túli magyaroknak szavazati jogot megadni szándékozó kormány-előterjesztés, a KDNP támogatni fogja. Harrach Péter ugyanakkor hozzátette: a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében nem ismerik a kormány álláspontját, és nem tudják milyen döntést hoz majd a Fidesz frakció. Azok a nemzettársaink, akik a magyar állampolgárságot igénylik és megkapják, erős magyar kötődésről tesznek tanúbizonyságot, ezért a magyar államtól megérdemelten kapják meg a szavazati jogot – jegyezte meg.
A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek. Szávay István országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: elképzelésük szerint 26 mandátum sorsáról határozhatnának a külföldön élő magyar állampolgárok úgy, hogy – lakóhelyüktől függetlenül – a pártok országos listáira adják le szavazatukat, majd azokat a töredékszavazatokkal együtt összesítik. Vagyis a határon túl élő magyarok egyetlen választókerületet alkotnának. A parlament létszáma így legfeljebb 239 lehetne, mivel az alkotmány kétszázban maximálja a Magyarországon megválasztható képviselők számát, további 13 politikus pedig az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselheti.
Az LMP szerdai közleményében határozottan elutasította azt a kormánypárti tervet, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. A választójoggal például a rendészeti politikába, a nyugdíjrendszerbe, az adózásba lehet beleszólni. Ezt pedig az LMP véleménye szerint ne tegyék azok, akiket ezek az ügyek nem érintenek, döntéseik következményeit nem ők viselik – írták.
Az MSZP az MTI megkeresésére nem kívánt állást foglalni a kérdésben.
Jobbik: 26 képviselői helyről a határon túliak döntsenek
MTI, 2010. október 20.
A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek. Szávay István országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: elképzelésük szerint 26 mandátum sorsáról határozhatnának a külföldön élő magyar állampolgárok úgy, hogy - lakóhelyüktől függetlenül - a pártok országos listáira adják le szavazatukat, majd azokat a töredékszavazatokkal együtt összesítik. Vagyis a határon túl élő magyarok egyetlen választókerületet alkotnának.
A parlament létszáma így legfeljebb 239 lehetne, mivel az alkotmány kétszázban maximálja a Magyarországon megválasztható képviselők számát, további 13 politikus pedig az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselheti.
A magyar parlamentben az itt működő pártoknak kell képviselettel rendelkezniük - válaszolt arra a kérdésre, hogy javaslatuk alapján a határon túli magyar szervezetekre miért nem voksolhatnának a magyarországi választásokon a külföldön élő magyar állampolgárok.
Javaslatukat indokolva Szávay arról is beszélt, hogy a fideszes Gulyás Gergely által felvetett hat-nyolc, a határon túli magyarok számára juttatható képviselői hely "megalázóan kevés".
Ugyanakkor örömének adott hangot, amiért a Fidesz - mint mondta - ismét magáévá tette a Jobbik egy korábbi javaslatát. Emlékeztetett, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik programjában szerepelt, hogy a határon túli magyarokat a magyarországi politikai döntéshozatal részévé kell tenni.
A fideszes Gulyás Gergely kedden a TV2 Tények című műsorában arról beszélt, vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Később az Index.hu-nak azt mondta: még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a határon túli, állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati joga, de elképzelhetőnek tartja, hogy hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntsenek.
A politikus szerdán az MTI-nek azt mondta: a választójoggal kapcsolatos teljes szabályozást, a korlátozásokra is tekintettel, kétharmados törvényben kell szabályozni. Ez megnyitja a vita lehetőségét, és ha a jogalkotó is úgy gondolja, akkor választójogot biztosíthat a határon túli magyaroknak - közölte, hozzátéve, ez szerinte indokolt lenne.
Lejárt a nyolc szűk esztendő – Szőcs Géza számára a teljes magyar kultúra fontos
Erdély.ma, 2010. október 22. – Jakab Lőrinc
Szőcs Géza kolozsvári költő, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként vett részt Csíkszeredában a hatodik filmdok fesztivál díjkiosztó ünnepségén. A díszvendéggel székelyföldi látogatása alkalmából a napi politikáról, erdélyi kapcsolatairól, a magyar össznemzeti kultúra jövőjéről és kilátásairól beszélgettünk.
— A filmdok fesztivált eddig csak távolról követtem, soha nem volt alkalmam személyesen is jelen lenni az eseményen. Ettől függetlenül felfigyeltem rá és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egy adott pillanatban úgy tűnt, magyar állami támogatás híján a rendezvény kimúlik. Az új kormány hivatalba lépésével örömmel tapasztaltam, hogy van remény és lehetőség a filmdok feltámasztására. Megtettük a megfelelő lépéseket, és azért is jöttem örömmel az eredményhirdetésre: kicsit úgy érzem, a fesztivál a mi gyermekünk is, vagyis az új kulturális minisztérium államtitkárságáé.
Mennyire érte meglepetésként, amikor felkérték a miniszteri ranggal bíró, kultúráért felelős államtitkári poszt betöltésére?
— Többször elmondtam már: meglepetés volt és mégsem. Eredetileg egy elméleti koncepció kidolgozása lett volna a feladatom. Pontosabban az, hogy miként lehetne helyrehozni azt a tudatrombolást, amelyet az elmúlt évek, évtizedek okoztak a magyar lelkületben. Miután ezt a felkérést elfogadtam és igyekeztem eleget tenni a kihívásnak, beleástam magam a kulturális intézményrendszer valóságába. Bevallom, elrettentő kép tárult elém. Amikor felkértek a szakterület irányítására, fenyegető hangokat hallottam magamban: ebbe csak belebukni lehet, ne vállald el. Közben annyi bizalmat éreztem és annyira megtisztelő volt a felkérés, hogy csak igent mondhattam. Pedig jó ideje eldöntöttem már, hogy nem fogok visszatérni a politikába: sem a parlamentbe, sem a végrehajtó hatalomba.
Valószínűleg sok támadás éri kolozsvári származása miatt, ugyanakkor az erdélyiek minden bizonnyal több odafigyelésre számíthatnak az anyaország részéről.
— Örömmel hallok az erdélyiek bizalmáról, de el kell mondanom, hogy sok fanyalgást, sőt egyenesen rosszindulatú nyilatkozatokat is láttam ebből az irányból kinevezésem óta. Ennek dacára csak azt ígérhetem, amit az én helyzetemben bárki más ígérne: a határon túli magyarság a legjobbra és maximális támogatásunkra számíthat. Egységesen fogjuk kezelni a magyar kultúrát: a továbbiakban elképzelhetetlen a diszkrimináció és a hátrányos helyzet tudatos kialakítása vagy fenntartása. Nem egy tízmilliós, hanem egy tizenvalahány milliós közösség kultúrájáról, értékeiről, feladatairól, intézményi működéséről lesz szó. Ezt könnyű kijelenteni, de megvalósítani a legjobb szándék ellenére is nehéz.
Megnevezne néhány akadályt?
— Most hívott fel valaki a frankfurti könyvvásárról: kiderült, a magyarországi könyvterjesztők cinizmusa folytán, a határon túli kiadók nem jutottak felülethez. Kérdem én: milyen más lehetősége van az erdélyi, a felvidéki vagy a délvidéki magyar kiadónak bemutatkozni a nemzetközi porondon? Nemrég néhány kiadó értesítést kapott: ha vannak Frankfurtban kiállítandó kötetei, néhány napon belül elküldhetik. Ezt tekintsük naiv és komolytalan ügykezelésnek. A Magyarország határain kívüli magyar kiadók átgondolt és előkészített bemutatása megoldatlan, bár én személyesen minden magyar műhely helyzetbe hozását támogatom, ez a saját felelősségem is. Azzal a kínálattal kellene megjelennünk, amit a közel tizenötmilliós lehetőségünk határoz meg. Más ügyek vonhatták el a figyelmünket, nem foglalkoztunk kellőképpen a vásárral, mert azt hittük, minden megy a maga jól bejáratott útján. Tévedtünk.
Beszéljünk a magyarországi sajtótámogatásról is: az elmúlt években a hazai ellenzéki, vagy ellenzékibb média teljesen kikerült az RMDSZ pénzosztásából. Lesz-e változás?
— Helyzetem eleve nehéz, mert elfogultnak és ellenzékinek számítok, pontosabban RMDSZ- ellenesnek állítanak be. Időnként feltételezett vendettáimról röppennek fel teóriák, és sorolhatnám. Éppen ezért óvatosan közelítem meg a kérdést. Véleményem már sok évvel ezelőtt megfogalmaztam egy tanulmányban, amely a Magyar Kisebbség című folyóiratban jelent meg, Az RMDSZ faszarizmusa címmel. Már akkor jeleztem, hatalmas koncepcionális gondok vannak a kisebbségi területekre eljuttatott pénzek elszámolásával kapcsolatban. Konkrétan: ki és milyen elvek alapján osztja el a magyar adófizetők pénzét? Miután a világon semmi nem homogén, az erdélyi magyar közösség preferenciái sem írhatóak le homogén képletekben. Tömbmagyarságtól és szórványtól függetlenül nem lehet minden elvárásnak eleget tenni. Kétségtelen viszont, hogy valamiféle monopóliumot kiépíteni és megőrizni még eredményessége esetén is reménytelen dolog. Akinek jól megy, az a pénzcsapnál tolong, aki meg nem fér oda, az rosszul jár: így még az a hatásfok sem érhető el, amit a rendszer működtetői feltételeznek. Végtelenül differenciáltan, nagy odafigyeléssel és felelősségtudattal kell megtalálni a valóban támogatandó kulturális célokat. Ezeket a szándékokat nem írhatja felül a napi politika, nem válhatnak annak játékszerévé.
És a sajtó?
—Nyilván a sajtó is a kultúra része, de egy napilap önmagában nem kulturális termék, csak hordozója annak. Ebben a dologban nem én vagyok a kompetens, hanem a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által irányított struktúra, amit jelenleg Répás Zsuzsa államtitkár vezet. Az általános vélemény az, hogy véget kell vetni mindenféle hegemóniának. Nyilvánvalóan van átjárás és konzultáció a tárcák között, ez nem is lehet másként. Megkockáztatom azt az állítást, hogy az erdélyi magyar sajtóra jobb napok várnak a nyolc szűk esztendő lejártával. Bár az ország anyagi-pénzügyi helyzete olyan amilyen, biztos, hogy a meglévő forrásokból az erdélyi magyar média teljes palettájának részesülnie kell.
Sokszínűbb lett az erdélyi magyar politika: kivel és milyen szinten tartja a kapcsolatot?
— Örök életemben pártellenes voltam. Az átkosban is inkább elszenvedtem a párton kívüliség hátrányait, de nem léptem be. Annak idején az RMDSZ-nek is azért lettem tagja, mert vezetővé választottak, és ezzel automatikusan együtt járt a tagság. De – ideértve a Fideszt is – soha semmilyen más pártnak nem voltam tagja. Meggyőződésem, hogy a világ egyetlen országa, ahol a pártok a maguk valós és kívánatos fontossága szerint vannak jelen a társadalom életében, az Svájc. Rendkívül károsnak tartom, hogy barátságokat, sőt családi viszonyokat mérgez meg a pártpreferencia. Igyekszem emberi kapcsolataimat függetleníteni attól, hogy ki milyen színekben nyilvánul meg a közéletben. Az RMDSZ-szel például nincsenek intézményes kapcsolataim, de jó kapcsolatban állok néhány vezető képviselőjükkel, ugyanakkor vannak barátaim az MPP-ben és Tőkés Lászlóval az élen az EMNT-ben is. Ennek továbbra is így kell maradnia, mert a politikai zászlók cserélődnek, de a barátságok megmaradnak.
Kultúráért felelős államtitkárként globálisan tekint Erdélyre, vagy vannak kedvencei, például színház, vagy bármi más?
— Alig van olyan terület, ami – ha szóba kerülne – ne lenne rendkívüli fontosságú. Kiemelt helyet érdemel a műemlékvédelem, a színház, az irodalom, a zene, a film, a sajtó. Szinte komolytalannak tűnik, hogy minden nagyon fontos, de valóban az: ez az értékvilág, amelyen belül az erdélyi magyar meg tudja élni, és kifejezésre tudja juttatni hovatartozását.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Brüsszelben lépnek fel a pusztinai hagyományápolók
pustiana.ro, 2010. október 22. – Bartha András
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alenöke meghívására az Európai Parlament brüsszeli épületében lépnek fel a pusztinai Hagyományőrző Csoport tagjai.
Az esemény 2010. október 26-án fog zajlani a EP Antall József magyar miniszterelnökről elnevezett szárnyában azon a nyilvános meghallgatáson, melynek témája: A Csán- gók – Veszélyeztetett európai közösség, amelyen jelen lesz és felszólal Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, volt finnországi oktatási miniszter és Európa Tanács raportőr, Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke, és más meghívottak.
A meghallgatás után az 1956-os magyar szabadságharc 54. évfordulója alkalmával tartandó megemlékezésen vesznek részt, amely alkalommal beszédet mond Gyürk András, a Néppárti magyar delegáció vezetője, és Tőkés László, az EP alelnöke.
A meghallgatás és megemlékezés záróakkordjaként fellép a pusztinai Hagyományőrző
Csoport és a csíkszeredai Heveder együttes.
Ebből is kihagyták a magyarokat
Kitekintő.hu, 2010. október 22.
Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) felállításához szükséges utolsó három jogszabályt is, így december 1-jén, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének első évfordulóján állhat fel az Unió új diplomáciai testülete.
Az Európai Parlament szerdán strasbourgi plenáris ülésén fogadta el a személyzetre, a pénzügyekre és az EKSZ 2010-es költségvetésére vonatkozó szabályozásokat. Az EKSZ személyzeti szabályozását 513 támogató-, 51 ellenszavazat és 98 tartózkodás mellett fogadták el. A költségvetési szabályokat 578-39-28 arányban hagyták jóvá. A képviselők a 2010-es költségvetést módosították ugyan, de ezt követően 608 igen, 41 nem, és 11 tartózkodás mellett elfogadták.
Catherine Ashton, az Európai Külügyi Szolgálat vezetője mosolyogva fogadta a szavazás eredményét. A most megteremtett jogszabályi háttérrel ugyanis lehetővé vált, hogy kinevezze az EU új diplomáciai szolgálatának felsővezetőit, akik segítenek majd a mintegy 80 középszintű menedzsment-pozícióra a megfelelő jelölteket megtalálni.
Az EKSZ végső formájában 6000 alkalmazottat foglalkoztat majd, így az elmúlt időszakban sok tagállam igyekezett befolyását latba vetve, saját jelöltjét kulcspozícióba helyezni. A kiválasztás eddigi folyamata éppen ezért inkább keserűséget szült. Egy, a neve elhallgatását kérő nagykövet egyenesen azt mondta az EurActivnak, hogy „az EKSZ egyre inkább a hatalommal bíró kormányok, nagy befolyású védenceinek otthonává válik".
Kompromisszum a nemzeti kvóták felől
Különösen az új tagállamok körében okozott aggodalmat, hogy kiszorulnak a döntéshozatalból, miután a Catherine Ashton által kiválasztott felsővezetők között alig van az új tagállamok képviselői közül. Az eddig napvilágra került egyetlen ilyen jelölt a lengyel uniós ügyekért felelős miniszter, Mikolaj Dowgielewicz.
Éppen ezért a személyzeti szabályozás körül heves vita alakult ki. A képviselők egy része azt szerette volna, ha nemzeti és földrajzi kvóták biztosítják az új tagállamok egyenlő képviseletét. A Parlament részéről a szocialista (S&D) frakció német tagja, Berhard Rapkay tárgyalt, és állapodott meg az intézményekkel. A kompromisszum értelmében nem lesznek ugyan számszerű kvóták, de a jogszabály tartalmazza, hogy „minden tagállam megfelelő és értelmes arányban képviselteti magát" a szervezetben.
Költségvetési értelemben az EKSZ az EU intézményeként működik majd, vagyis – más uniós intézményekhez hasonlóan – saját sort kap a büdzsében. Az EKSZ forrásait a Parlamentnek kell majd jóváhagynia, vagyis a képviselők jelentős ellenőrzést gyakorolnak majd a diplomáciai testület felett. Ugyanakkor az Európai Bizottság felel majd a szolgálat költségvetésének és működési költségeinek kezeléséért.
Az átláthatósági intézkedések értelmében a leendő delegációvezetők hivatalba állásuk előtt „speciális továbbképzésen" kell részt venniük, hogy költségvetési kötelességeikre és a rájuk nehezedő felelősségre felkészüljenek. A képviseletvezetőknek „teljes mértékben együtt kell működniük" a Parlamenttel, minden szükséges információval el kell látniuk a Házat és előfordulhat, hogy meghívást kapnak a bizottságok ülésére.
2013 június 30-ig, az EKSZ a Tanács általános titkárságáról, a Bizottságból, vagy a nemzeti diplomáciai szolgálatból rekrutálja majd alkalmazottait. 2013 július 1-jétől azonban az EKSZ posztjai más uniós intézmények, így az Európai Parlament alkalmazottai számára is megnyílnak majd. Ha az EKSZ eléri teljes létszámát, a hivatalnoki szinten az uniós tisztviselőknek kell képezni majd az alkalmazottak 60 százalékát, a tagállami tisztviselőknek pedig legalább 30 százalékban kell képviseltetniük magukat.
Ashton várhatóan a közeljövőben választ székhelyet az EKSZ-nek. Brüsszeli értesülések szerint a brüsszeli Schuman-téren álló új AXA épület a legesélyesebb erre.
Vélemények:
A Fidesz európai parlamenti frakciójaüdvözölte ugyan az EKSZ felállításhoz szükséges jogszabályok megszavazását, de csalódását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült az új tagállamok számára biztosítani a földrajzi és nemzeti egyensúlyt. Surján László és Schöpflin György szerint ugyanakkor az EKSZ felállítása „összeurópai érdek".
„A földrajzi egyensúly elve politikai áldozattá vált a vitában és megfelelő jogszabályi keretek nélkül az új tagállamok szavazói számára meglehetősen nehéz lesz a Külügyi Szolgálatot sajátjuknak érezni" - hívta fel a figyelmet a következményekre Schöpflin György. Az új tagállamok képviselői feltételesen tudták csak támogatni a jelentést, elősegítve, hogy a Külügyi Szolgálat elindulása ne késlekedjen tovább – tette hozzá.
Surján László a költségvetési tervezést nem tartja megfelelően átgondoltnak.
"Szeretnénk látni, hogy az új szolgálat a tagállamok külszolgálataival ésszerűen és hatékonyan működik együtt, és ez jelentsen valódi megtakarításokat az egyes országok számára." – mondta felszólalásában a képviselő. Hozzátette: "Követeljük, hogy a szolgálat tagjai között minden tagállam arányosan legyen képviselve!"
A szocialista magyar frakció hasonló kifogásokkal élt. Herczog Edit, a költségvetési ellenőrzési bizottság jelentéstevője arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a törvényhozáskor, de a pozíciók feltöltésekor is szem előtt kell tartani a földrajzi és nemzeti kiegyensúlyozottság elvét.
„Jól kidolgozott pénzügyi intézkedésekre van tehát szükség a költésvetési és pénzügyi elszámolhatóság érdekében" – érvelt hozzászólásában a képviselő. Herczog ugyanígy fontosnak véli az EKSZ funkció, forrás és hatáskör megkettőzésének elkerülését, ezzel lehet a kiadások hatékony megtérülését tovább javítani. „Kerülhetnek még elő aknák az EKSZ felállítása során" – fogalmazott a képviselő a szavazást követően, utalva ezzel arra a képviselők által támasztott legfontosabb igényre, hogy a szolgálat munkatársainak kiválasztásánál – ideértve a nagykövetekét is – érvényesülnie kell a földrajzi és nemek közötti egyensúly elvének.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Az élve kitömött forradalom: 1956
Háromszék, 2010. október 22. – Czegő Zoltán
Más egy egész nép emlékezete, más egy személyé. A nép emlékezete átmegy a folklórba, ugyanarról a nagy nemzeti eseményről azonban egyes személyek úgy emlékeznek meg, hogy maguk is át akarnak kerülni hősként a nemzeti tudatba. A történelem nem hamis, azt az egyes emberek hamisítják.
Egy egész népet nem lehet kifordítani, akár egy köpönyeget, de meg lehet verni egy egész népet.
Ez történt 1956-ban Magyarországon, ez történt ugyanott Budapesten az '56-os évfordulón, 2006. október 23-án. Akkor Gyurcsá¬nyék vertek meg egy egész népet...
Azokon a pusztákon, amelyeket már a talajvíz is elhagyott, onnan fel Budapestig, Deb¬recenig fogcsikorgatva mondotta a magyar: Az nem lehet, hogy az Isten is ennyire elhagyott!
Az ásott kutak kiszáradtak, a börtönök rakva voltak politikai foglyokkal ott, ahol politizálni tilos volt. Kivéve a pártot.
Úgy is tudhatjuk, hogy az egész országot átfogó láng abból a szikrából fakadt, hogy Debrecenben Székelyhídi Ágoston egyetemi hallgató egy bizonyos lépcsőn lázító beszédet mondott. Mások szerint Szegeden pattant a szikra, Budapesten a Műegyetem hallgatói tartottak jó szikrázó kövek fölé száraz taplót, hadd gyúljon immár láng, s égesse a szemetet...
Október 6-án, az aradi vértanúk örök jelkép-napján azt latolgattuk, bizony érett volt a magyar nép s Magyarország a győzelemre a Habsburg ellen, de hát ott volt a Szent Szövetség a szabadságharcokkal szemközt. „Győznünk nem lehetett" — írta Petőfi halála előtt néhány hónappal.
1956-ban eleve úgy indult a lázadás, melyből forradalom edződött, hogy győzni nem tudunk a Nagy Dicsőséges Szovjet ellen. Mégis, valahol ott bujkált az a szikra a tudatban is, esengve a Nyugat felé: hátha jön onnan valami, a vérünkbe infúziózott Nagy Ellenség felől?
Nem jött, csak hitegetés. Ám amihez hozzáfogott akkor a magyar nép, elvégezte a vállalt forradalmat önkezűleg. Reszketni méltóztatott a kommunista kormány, és menekült, a nép ünnepelte az álságosan „kivonuló" szovjetek utáni újabb országépítés lehetőségét.
A szovjet visszatért. November 4-én egy egész nemzetet veretett meg a maradék magyar kommunista söpredék a szovjet csapatokkal! A kutak elapadtak, akár a remény forrásai, a börtönök roskadásig teltek ismét ártatlanokkal, és a szocializmus nevében hasmánt fektették a kivégzettek százait hazai földbe, orosz módra.
Az '56-os forradalmat élve kitömték, és elnevezték fasiszta, horthysta, revizionista ellenségnek.
Hadd ismételjem jellemzőként korunkra: 2006. október 23-án ugyanaz a szocialista párt őrült álarcos rendőrsereggel megverette a népet sokadjára is!
Románia forradalomként tuszkolta bele műanyag történelmébe az 1989-es köpönyegfordítást, melynek idején önmagára lövetett a román néppel. Szomorú. Magyarországon háztáji földecskét kaptak az élve kitömött forradalomért cserébe 1956 után. Nos, így lehet egy népet megverni reménytelenséggel, vízzel, gázbombákkal és nemzeti torzulással. Benne élünk. Annak isszuk a levét ma is, míg Romániában az urak muscat otonelt isznak, Magyarországon muskotályost — a nép issza lázongásainak levét.
A világ változik
Székely Hírmondó, 2010. október 21. – Magyari Lajos
Angela Merkel, Németország kancellár asszonya végre kimondta a szót: nem lehet eltűrni a bevándorlók, helyfoglalók pofátlanságait, vagy beilleszkednek egy kultúrába, egy társadalomba, vagy menjenek haza! Szörnyű dolgok történnek Európában. Aljas iszlamista ügynökök, beépülnek az államszervezetekbe, mindenhová, ahonnan pénzt és befolyást lehet szerezni.
A „nagy Nyugat" ezt eddig nem akarta tudomásul venni. Az idióta liberalizmusok védjegyével törtek rá Európa ezeréves értékeire, hogy egy teljesen idegen, a Sátán által képviselt koncepciót hozzanak be földrészünkre, mely mégis a kereszténység értékrendjét képviselné. Ők ezt nem veszik tudomásul, s a hülye liberalizmus meg is engedte terjeszkedésüket. Vége.
Hollandia, a földrész leginkább türelmes országa, a befogadásról elhíresült kis ország is fölébredt: nem lehet tovább. Európát az iszlamizmus réme fenyegeti, ezek nem ismernek sem embert, sem Istent, ezek tényleg a Sátán küldöttei. Lerombolnak kultúrákat, tönkretesznek mindent, amit értelmes emberek évszázadokon át fölépítettek. Ilyen, Sátán által küldött elmebeteg volt Hitler, Sztálin, ilyen Oszama Bin Laden, de legfőképpen Irán mai, állandóan újraválasztott agresszív elnöke, a kimondhatatlan nevű senki, akit az emberek még az ENSZ közgyűlésében is hagynak fölszólalni. Ezt a közveszélyes embert azonnal őrizetbe kellett volna venni, ahogyan elhagyta országa légterét, mert őgyermetegsége a világot akarja fölrobbantani.
Egy ország, mely ilyen elmebeteget választ vezetőjének, nem érdemel mást, mint egy globális támadást, ami nem zárja ki esetleg a nukleáris fegyverek használatát sem. Mert ők használnák! Arra készülnek, csak azt sem tudják, hogy ellenük sokkal gyorsabban lehet alkalmazni. Özönlenek be Európába, sejtekbe szerveződnek, készülnek az ártatlan és gyanútlan emberek megsemmisítésére. Mindenütt.
Ez az iszlám nem vallás, hanem egy veszélyes világpolitikai törekvés, mellyel az olajkutakon ülő senkik a földkerekséget foglalnák el, az úgynevezett tanok nevében. Mi nagyon nagy barátok vagyunk most a törökökkel, de fölvetném a kérdést: ama százötven évek alatt hogyan fogyott a magyarság korábbi számának egytizedére!?
Az autonómiáról, másképp
Erdély.ma, 2010. október 20.
Székelykeresztúrra érkezett a Székelyföldi Akadémia „karavánja". A rendezvénysorozat ötödik helyszínén, a Molnár István Múzeumban mintegy száz helyi értelmiségi jelent meg, hogy meghallgassa az egészségügy és az oktatás decentralizációjáról szóló előadásokat, amelyeket dr. Csíki Csongor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóhelyettese, valamint Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő tartott. A Székelyföldi Akadémiát Hargita Megye Tanácsa azzal a céllal indította útjára, hogy bevonja a Hargita megyei értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat és önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.
A hallgatóságot Antal Zoltán református esperes, Rafai Emil polgármester és Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte. Utóbbi szerint az előadások tulajdonképpen az autonómiáról szólnak, csak nem úgy, ahogy sokan megszokhatták: nem hangzik el harmincszor az „autonómia" szó, hanem az ahhoz vezető konkrét lépésekről beszélnek. Borboly Csaba abban látja a Székelyföldi Akadémia értelmét, hogy a rendezvénysorozaton a döntéshozók és értelmiségiek között kialakuló párbeszéd nyomán döntésekké formálják a szakmai konzultációt. A tanácselnök szerint a közéletben való részvétel még nem jelent politizálást, és szükség van a szakmai véleményekre a politikai döntéshozatalban.
Csíki Csongor pozitívan értékelte az egészségügy decentralizációját, mivel korábban „egyetlen bukaresti irodában döntöttek négyszáz kórházról", ami nyilván nem működhetett hatékonyan. Az orvos igazgató szerint a Hargita megyei egészségügyi szolgáltatás az utóbbi tíz évben javult, de ezzel együtt az emberek elvárásai is nőttek. Az igényeket pedig helyi szinten lehet leginkább kielégíteni, ecsetelte a decentralizáció egyik nagy előnyét Csíki Csongor.
Vargyas Lehel az egészségügyi biztosító pénztárak működését ismertette, majd Ferencz S. Alpár beszélt az új oktatási törvény tervezetéről, amelyet a kormány felelősségvállalással készül elfogadni. A főtanfelügyelő által az eddigi lehető legjobbnak nevezett jogszabálytervezet kedvező a nemzeti kisebbségek számára, és a helyi közösségek kezébe adja a tanintézetek menedzselését. Jelentősen csökken a kötelező tananyag, harminc százalékot választható tantárgyak képezhetnek.
Az előadások után a felszólalók panaszkodtak a keresztúri szakorvoshiányra, a családorvosi rendelőknek otthont adó épületek rossz állapotára, illetve a városi kórház fenntartási gondjaira. Vargyas Lehel, a megyei egészségügyi biztosító pénztár aligazgatója kijelentette, megoldható, hogy legalább négy szakorvos akár részmunkaidőben rendeljen Székelykeresztúron. Borboly Csaba azt mondta, hogy a Székelyföldi Akadémián felmerülő kérdéseket továbbítják a bukaresti illetékeseknek is.
A végén Hargita Megye Tanácsának elnöke átadta a polgármesternek a székely zászlót, amely egyben a megye zászlaja is. „A lobogó méltó helyére kerül" – ígérte Rafai Emil.
Ne féljünk!
Krónika, 2010. október 21. – Benkő Levente
Sok évtized óta példátlan fordulatot vetít előre az a két kezdeményezés, amelyek közül az egyik a határon túli nemzetrész magyarországi szavazójogát, a másik pedig a Romániában tömbben élők számára a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé nyilvánítását rendezné. Talán az látszik bizonyosabbnak, hogy kétharmados parlamenti többségének birtokában a Fidesz–KDNP valóban keresztülviszi abbéli szándékát, hogy a kulturálisan egységes magyar nemzet együvé tartozása valamilyen módon politikai vonalon is érvényre jusson.
Ilyesmire mifelénk nagyon rég volt példa, még Trianon előtt, az 1938-as, illetve 1940-es bécsi döntések értelmében az anyaországhoz visszacsatolt területekről ugyanis nem választás, hanem meghívás révén foglaltak helyet magyar képviselők az Országgyűlés padsoraiban – ameddig az 1944 késő nyári-őszi fordulat be nem következett.
Most olyan helyzet állhat elő, mint amilyent például Románia gyakorol a határain kívül élő román nemzetrész esetében. Politikai rövidlátásra utalnak azok az ellenzéki vélemények, miszerint a Fidesz–KDNP szándéka szerencsétlen. Mert – bár közhelyesnek tűnik – cáfolhatatlan az az örök érvényű gondolat, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. Ezt az elvet kellene végre a gyakorlatban is érvényre juttatni, a kivitelezés mindenki számára elfogadható részleteinek és eszközeinek a megfontolt kidolgozásával; és végre sutba kellene vágni azt a rossz beidegződést, amely szerint a határon túli magyarok sorsa az illető országok belügye, a nemzetközi fórumokon legfeljebb szóvá lehet tenni egyes sérelmeiket.
Az ilyen sérelmek közé tartozik, és ugyanúgy sutba vágandó tehát az a szintén sok évtizedes úzus, miszerint a főleg tömbmagyar vidékeken a szülőföldjükön élő magyarok nem gyakorolhatják hivatalosan saját anyanyelvüket. A Magyar Polgári Párt kezdeményezése folytatásaként mutatkozik annak az igénynek, amelyet az egykori Magyar Népi Szövetség a népi demokrácia ígéretes – most már tudjuk: inkább ígérgetős – első éveiben is megfogalmazott, és amelyet 1956 szeptemberében (!) egy kolozsvári pártgyűlésen Szabédi László is igen markánsan követelt: a magyar nyelv hivatalossá tételét. Ne féljünk tehát, mert ha meg sem próbáljuk, akkor tényleg nem sikerül.
Kell-e új alaptörvény?
Népszava, 2010. október 22.
A kormánypártok által korábban már felvetett javaslatokkal álltak elő az új alkotmány részkoncepciót előkészítő munkacsoportok. A testületekben felmerült például a kétkamarás parlament, de fontosnak tartanák hangsúlyozni, hogy a házasság deklaráltan férfi és nő kapcsolata legyen. Némileg - a parlament feloszlatása ügyében - bővítenék az államfő jogait is.
Sólyom László volt államfő a HVG-ben azt írta, ma nincs alkotmányozási kényszer, ahogyan az 1989-90-ben volt, ám az új alaptörvény arra jó lehet, hogy "az agyonmódosított szöveget" kitisztítsa.
Kétkamarás parlamentje lehet az országnak, ha az Országgyűlés jövő tavasszal elfogadja az alkotmány-előkészítő bizottság kormányzati rendszerrel foglalkozó munkacsoportjának erre vonatkozó javaslatát. Az ötlet ugyan nem újdonság, ám a mostanii alkotmányozási hullámban eddig erről nem esett szó. Igaz, a koncepció csak lehetőségként említi e rendszer bevezetését és továbbra is járható útnak tartja az egykamarás parlamentet. Ha kétkamarás Országgyűlés jönne létre, a felsőházban mások mellett a kisebbségek, a történelmi egyházak, tudományos szervek - például az MTA -, "kiemelkedő súlyú civil szervezetek" képviselői foglalhatnának helyet.
Ugyancsak felmerült a részkoncepcióban, hogy "az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja". Ebben az esetben is két lehetőség verseng egymással: egy másik ötlet a jelenleg hatályos szabályozást tartaná meg, azaz nem adna pluszjogot az államfőnek. Ha kétkamarás parlament lenne, átírnák a köztársasági elnök megválasztásának módját is: a két háznak együtt kellene döntenie személyéről. A szövegbe - ugyancsak lehetőségként - bekerült a konstruktív bizalmatlansági indítvány elhagyása is, ahogy az már ugyancsak többször felmerült korábban. Ugyancsak az Országgyűlés feloszlatásához kapcsolódik a közpénzügyi csoport egy ötlete: ha a költségvetést március 31-ig nem fogadja el a parlament, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.
Az igazságszolgáltatási munkacsoport pedig azzal állt elő, hogy hozzák létre a közigazgatási bíróságokat; ide kerülnének az önkormányzatokkal kapcsolatos jogkörök az Alkotmánybíróságtól (Ab). Bővítenék az ügyészséget ellenőrző parlamenti jogköröket is, és a bírósági ítéletek nyilvánosságát az alaptörvényben szabályoznák. Korábban felmerült az is - a miniszterelnök által felkért tanácsadói testületben, amelynek további javaslatai egyelőre nem ismertek - , hogy szűkítenék azok körét, akik Ab-hez fordulhatnak törvények normakontrollja miatt. A munkacsoport ezeket a jogokat azonban nem nyirbálná meg.
Több munkacsoport, például az alapvető jogokkal és kötelességekkel-, és az alkotmányos alapértékek foglalkozó is javasolta a család, illetve a házasság alkotmányos védelmének megjelenítését. Előbbi testület azt venné bele az alaptörvénybe, hogy a házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre. Korábban már nyilvánosságra kerültek az egyházak alkotmányozáshoz küldött ötletei, ezek közül többen is megjelent ez az ötlet. Az alkotmányos alapértékekkel foglalkozó csoport az emberi élet védelmének is terjedelmes részt szánt. Megőrzendőnek nevezik a köztársasági államformát, a parlamentáris kormányformát, a hatalommegosztást, a többpártrendszert, a szabad választásokat, a piacgazdaságot.
Ugyancsak előkerül az alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozó munkacsoport részkoncepciójában a határon túli magyarok választójoga. A koncepció kidolgozói ennek részleteit azonban nem az alaptörvénybe vennék bele. Nem meglepő az sem, hogy felbukkan a Szent Korona tan, illetve a kereszténység említésének kérdése is. A munkacsoport írása szerint egyébként "két álláspont rajzolódott ki (...) Az egyik vélemény szerint a Szent Korona alkotmányi megjelenítése egyáltalán nem lehetséges. A másik álláspont szerint viszont a Szent Koronára való utalás nem mellőzhető". A koncepció azonban nem részletezi, hogy ki, melyik oldalra állt, de több ponton is volt nézeteltérés a munkacsoportokban. Az MSZP és az LMP nem támogatta például, hogy a házasságot kizárólag férfi és nő kapcsolataként határozzák meg. De a szocialisták egyértelműen elzárkóztak attól is, hogy kétkamarás Országgyűlése legyen az országnak.
A munkacsoportok - amelyekből az összegzőt leszámítva hat működik - részkoncepciói olvashatók az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapján. Kivéve az önkormányzati ügyekkel foglalkozóét, amely lapzártánkig még nem készült el munkájával. Még annak ellenére sem, hogy október 20-án lejárt a határidejük. Az összegző munkacsoportnak november 15-ig van ideje a végleges koncepció kidolgozására, javaslatukat pedig benyújtják a Háznak.
Sólyom: nincs alkotmányozási kényszer
"A legfontosabb, hogy ne csináljunk újabb adósságot. Ennek feltétele az alkotmányozás őszintesége. Őszinteség az új alkotmány indítékait, továbbá a mostani alkotmányozás természetét és lehetőségeit illetően. Ezen múlik az új alkotmány legitimitása, de egyben technikai sikere is" - írta a HVG-ben megjelent esszéjében Sólyom László. A volt államfő szerint az új alkotmánnyal régi tartozását rendezhetné az Országgyűlés: az 1989-es alaptörvény ugyanis átmeneti jellegű volt. Ezért bár az alkotmány több szempontból is megfelelő "tartalma és formája között (...) ellentmondás feszül". Sólyom szerint ilyen szempontból új alkotmányt érdemes elfogadni, ám "csakis megalapozott és súlyos indokok esetén változtassanak a működő jogokon és intézményeken".
Az új alkotmány arra is jó lehet - vélte -, hogy "az agyonmódosított szöveget" kitisztítsa. Sólyom szerint most nincs alkotmányozási kényszer, ahogyan az 1989-90-ben a fennálló rendszerrel szemben volt. Az Ab első elnöke arra is kitért, hogy nem lenne szerencsés egy igen rövid, magalkotmányt létrehozni, és a többi szabályozást adott törvényekben rendezni. (Erre vonatkozó javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök tett - a szerk.) "A magalkotmány azonban nem kiút, hanem zsákutca" - írta Sólyom, aki szerint, ha nem megfelelő, és nem részletező alkotmányt hoznak létre, akkor az új alaptörvény újabb adósságot hoz csak magával.
Nem lóverseny
Az alkotmányozás nem lóverseny, nem lehet kellő felkészültség nélkül belevágni - jelentette ki Kilényi Géza az alkotmányozásról tartott vitadélutánon a Politikatörténeti Intézetben. Az egykori alkotmánybíró hangsúlyozta: alkotmányozáskor a legnagyobb bűn, ha a jogszabályt egyetlen emberre vagy egy múlékony történelmi szituációra szabják, ráadásul Európában a magyar a legkönnyebben módosítható alaptörvény. Pokol Béla egyetemi professzor ezzel szemben más hangot ütött meg, amikor azt mondta: a jelenlegi alkotmány legitimitása kérdéses, hiszen egy felhatalmazással nem rendelkező testület fogalmazta meg. Hozzátette: a Szent Korona-eszmének szerepelnie kell az alkotmány bevezetőjében, az ugyanis hozzájárulhat a nemzeti öntudat erősödéséhez.
Azt ugyanakkor már nem tartaná jónak, ha az emberi méltóság fogalma bekerülne az alapjogok közé, mert "ez túl absztrakt fogalom". Pokol hangsúlyozta: 2050-re összeomolhat Európa a túlszaporodó bevándorlók miatt, Magyarországnak pedig a cigányság problémájával kell szembenéznie. A következő előadó, Vastagh Pál már szintén úgy vélte: nincs alkotmányozási kényszerhelyzet. Az egykori szocialista igazságügyi miniszter szerint az új alkotmányban szükséges a közpénzügyek részletes szabályozása, így az alaptörvényben kellene meghatározni a gazdasági működés alapelveit és az állami beavatkozás korlátait is.
Horváth B.Barnabás / Népszava
|
