Aláírásgyűjtést indít az EMNT
Hargita Népe, 2011. február 24. – Jakab Árpád
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete nekilátott összegyűjteni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Nagy Pál széki elnök a Hargita Népe kérdésére elmondta, a jövő évi önkormányzati választás az új párt számára jó lehetőség lesz a megmérettetésre.
A pártalapítást felkarolókat eddig is tárt karokkal fogadták: az EMNT székelyudvarhelyi Vár utcai irodájában korábban is elláthatta kézjegyével bárki a leendő párt támogatására vonatkozó dokumentumot. A szervezett aláírásgyűjtés tulajdonképpen a héten veszi kezdetét: Nagy Pál, a széki szervezet elnöke a sajtón keresztül tett felhívást önkéntesek toborzására. „A pluszsegítség mindig jól jön" – magyarázta Nagy. Az elnök kifejtette, Udvarhelyszék egészére 2800 aláírás van osztva, de céljuk a háromezer szignó összegyűjtése. „Ez az alsó határ, három hetünk van erre" – tette hozzá.
Nagy elmondta, az EMNT emberei a falvakban is házról házra járnak, szórólapokat osztogatnak, amelyeken elmagyarázzák, hogy olvasatuk szerint hogyan jutott ebbe a helyzetbe az erdélyi magyarság, miért van szükség a Néppártra, illetve melyek a célok. „Igyekszünk elűzni az egységbontástól való félelmet. Hangsúlyozzuk, mindenre van megoldás, ha értelmes, jó szándékú politikusok ülnek egy asztalhoz." Nagy Pál szerint „a jobb sorsra érdemes RMDSZ-ben „ továbbra sem akar kirügyezni a demokrácia, ezért sok MPP-s és RMDSZ-es tisztségviselő a leendő Néppártban köthet ki. „Sok emberben megvan a szándék, hogy – csúnya szóval éljek – átálljanak. Őket csak bátorítani tudjuk, ha úgy látják jónak, akkor időben lépjenek. A Néppárt nyitott."
Az EMNT udvarhelyszéki szervezetének elnöke azt mondja, az aláírásgyűjtés jól halad más megyékben, s ez őket is optimizmussal tölti el. „Udvarhelyszék nem egy könnyű eset: az elnök jelenlétének köszönhetően erős az MPP, s a belső harcok ellenére az RMDSZ is. Az aláírásgyűjtést ezért jól meg kell szervezzük, nem lehet csak úgy odaállítani az emberekhez."
Nagy a Hargita Népe kérdésére elmondta, a jövő évi önkormányzati választás az új párt számára kiváló lehetőség lesz a megmérettetésre, és „ez adja majd azokat a számokat, amelyek alapján le tudunk ülni majd tárgyalni az RMDSZ-szel".
Tőkés: pluralista szövetségbe tömörüljenek a magyar szervezetek
Krónika, 2011. február 23. – Nagy Orsolya
Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ totalitárius szemlélete miatt erre eddig nem volt lehetőség. Elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben.
Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki kedden Nagyváradon Tőkés László. Az EMNT elnöke szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ „totalitárius szemlélete" miatt erre eddig nem volt lehetőség.
Tőkés László azt is kifejtette, nagy hibának tartja az RMDSZ részéről, hogy a román parlamenti pártokhoz hasonló „posztkommunista" politikai alakulattá vált, és nem emelkedett a pártérdekek fölé, ezzel az erdélyi magyarság megosztását eredményezve.
Tőkés főképp a Bihar megyei RMDSZ-szervezet tevékenységét bírálta. Kijelentette, az RMDSZ megyei szervezete pénzért vásárolja meg a szavazatokat és a lelkeket.
Nehezményezte azt is, hogy szerinte a szövetség egyre inkább teret hódít a történelmi egyházak berkeiben is, utalva elsősorban arra a nemrég megrendezett diakóniai konferenciára, amelyen Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is tiszteletét tette.
A szövetség egykori tiszteletbeli elnöke különben a közelgő kongresszus alkalmával – amelyre egyébként nem hívta meg az alakulat vezetősége – felszólítja az RMDSZ-t, „állítsa le az egyház politikai bekebelezésének és kiszolgáltatásának folyamatát", és számoljon el az adófizetők pénzével, de ne csak a Számvevőszék, hanem a romániai magyar közösség felé is.
Tőkés László elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben, de rámutatott, hogy csak Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter beszélt nyíltan a változás igényéről.
Akik még bíznak az igazságos Mátyásban...
Szabadság, 2011. február 24.
Az EMNT Kolozs megyei szervezete, a Donát Alapítvánnyal, valamint a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) együttműködve, Mátyás király közelgő, 568. születési évfordulójára emlékezve pályázatot hirdetett gimnáziumi és líceumi osztályok részére Mátyás király visszatér címmel, amelyre 21 dolgozat érkezett.
„A Mátyás király alakjához kapcsolódó mesék jól tükrözik kora társadalmi viszonyait. A pályázat kiírásával kettős célt tartottunk szem előtt: egyrészt a figyelem középpontjába akartuk állítani ezeket a történeteket, másrészt pedig a kamaszkorra társuló kritikai érzék tükrében kívántuk megvizsgálni korunk társadalmát úgy, hogy legendás királyunk helyébe képzelve magunkat keressünk megoldást ezekre a helyzetekre" – tudtuk meg a pályázatokat tömörítő kiadvány bevezetőjéből, ám hasonlóan vélekedett a pályázati díjak kiosztásakor Gergely Balázs, az EMNT Közép-erdélyi régiójának elnöke is. – Jövőre kiszélesítsük a pályázók körét – biztatta a jelenlevőket, majd azt is megjegyezte, hogy a felnőttek is tanulhatnak a gyerekek pályamunkáiból.
Zsigmond Ilkától, az O. Ghibu Elméleti Líceum magyartanárától, illetve a Donát Alapítvány elnöke elmondta: nem egyéni, hanem osztálypályázatról van szó. A 21 pályamunka 5 megyéből, illetve 6 helységből érkezett; 13-an pályáztak az V–VIII. osztályos kategóriában és 8-an a líceumi osztályokból. – A zsűritagok minden dolgozatot elolvastak és külön pontot adtak mindegyik alkotásra. Értékeljük a változatos témákat és a különböző hangulatú írásokat – magyarázta a magyartanár.
A díjakat Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke adta át. Az V–VIII. osztályos kategóriában a díjazottak a következők: I. díj: Kolozsvári Református Kollégium V. osztálya (irányító: Szilágyi Gizella magyartanár); II. díj a János Zsigmond Unitárius Kollégium VII. A. osztálya (irányító: Demeter Júlia magyartanár), III. díj: Apáczai Csere János Elméleti Líceum VII. A. osztálya (irányító: Szilveszter Anikó osztályfőnök).
A pályázó IX–XII. osztályok közül I. díjat kapott a Kolozsvári Református Kollégium XI. B. osztálya (irányító: Szilágyi Gizella); II. díjat nyert a Kolozsvári Református Kollégium X.A. osztálya (irányító: Szilágyi Gizella), III. díjas lett az O. Ghibu Elméleti Líceum XII. M. osztálya (irányító: Fórizs Enikő magyartanár).
Szabó Lilla főszervező többek között azt hangsúlyozta, hogy a Szabadság és az Erdélyi Napló közli a nyertes pályamunkákat. Végezetül a két első díjazott osztály egy-egy képviselője – Kedves Albert V. osztályos és Gurka-Balla Júlia XI. B. osztályos tanuló a Kolozsvári Református Kollégiumból – felolvasta az első díjat nyert humoros és kreativitásról tanúskodó pályamunkákat.
ROMÁNIA
Protokollum csak kongresszus után
Új Magyar Szó, 2011. február 24. – Cs. P. T.
Mégsem születik meg ezen a héten a korábban beharangozott protokollum a kormányt támogató pártok között. A hétfői koalíciós egyeztetések után a Demokrata-Liberális Párt vezetői azt nyilatkozták, a dokumentumot ma írják alá a felek, ám Kelemen Hunor művelődési minisztertől megtudtuk, az eseményt a hétvégi RMDSZ-kongresszus utánra halasztották.
Mégsem születik meg ezen a héten a korábban beharangozott protokollum a kormányt támogató pártok között. A hétfői koalíciós egyeztetések után a Demokrata-Liberális Párt vezetői azt nyilatkozták, a dokumentumot ma írják alá a felek, ám Kelemen Hunor művelődési minisztertől megtudtuk, az eseményt a hétvégi RMDSZ-kongresszus utánra halasztották.
A politikus hangsúlyozta, a dokumentum valójában nem együttműködési megállapodás, hanem a közös kormányzás ütemterve. „Koalíciós megállapodásunk már van. A dokumentumban tételesen rögzítjük a kormány feladatait a 2012-es választásokig" – magyarázta.
Kelemen Hunor kérdésünkre hangsúlyozta, a „szerződés" a Boc-kormány mandátumára szól. A miniszter Gheorghe Fluturnak, a PD-L főtitkárhelyettesének kijelentésére reagált, amely szerint a megállapodás nemcsak 2012-ig szól, célja, hogy ez a koalíció kormányozzon a 2012-es választások után is. A dokumentum kidolgozása egyébként jó ideje húzódik már. Fekete-Szabó András szenátusi frakcióvezető három hete azt nyilatkozta lapunknak, hogy a megállapodást „egy-két héten belül" írják alá a koalíciós pártok.
A poltikus szerint azért volt szükség írásos megállapodásra, „hogy ne maradjon a levegőben az, amikben a koalíciós tanácskozásokon megegyezünk". Mint ismert, hangsúlyos szerepet kapnak majd a dokumentumban a gazdaságélénkítő intézkedések, például a kisvállalkozások kedvezményes hitelezése vagy a fiatal vállalkozók tízezer eurós támogatása. Újdonság, hogy határidőkhöz kötik a különböző jogszabályok – köztük az RMDSZ által szorgalmazott törvények – elfogadását. A prioritáslistán szerepel az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvény és a régiók átszervezéséről szóló jogszabály is.
Eckstein: nem lépek vissza. Nyerni tudok, és nyerni akarok!
Transindex, 2011. február 24.
"Az RMDSZ Kongresszus nemcsak annyiról szól, hogy 500-nál valamivel több ember megmondja, hogy ki lesz az elnök, illetve, hogy mi lesz a szövetség további sorsa. Arról is szól, hogy az RMDSZ hogyan fog szerepelni a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokon, illetve arról, hogy fog kinézni az elkövetkezőkben: nyitott lesz, barátságos, avagy egy zárt, felülről kormányzott struktúra lesz, amely keretében a vezetők adják ki az ukázt.
Én nem ilyen szövetséget szeretnék: nyitott, barátságos, befogadó RMDSZ mellett teszem le a garast" - jelentette ki Eckstein-Kovács Péter Kolozsváron, az RMDSZ hétvégi kongresszusa előtti utolsó, kampányzáró sajtótájékoztatóján.
Az elnökjelölt megismételte korábbi álláspontját, mely szerint a platformoknak nagyobb szerepet biztosítana a szövetség struktúráin belül, emellett párbeszédet folytatna a többi erdélyi magyar politikai szervezettel, hiszen a jó viszonyoktól is függ, hogy két, avagy három magyar politikai alakulat indul a választásokon - célzott Eckstein az EMNT-sek pártalakítási szándékaira.
Ugyanakkor bírálta a szerinte Kelemen Hunor diskurzusában bekövetkezett változást. "Míg Kelemen Hunor a kampány első felében azt hangoztatta, hogy a folytonosság híve, látván a közhangulatot, amely a változást igényli, most lemezt cserélt, és ő is a változás szükségességét hangoztatja. Ebben a szerepében pedig nem hiteles" - vélte Eckstein.
Az elnökjelölt optimizmusa a kampány során növekedett, hiszen a területi kiszállásai során világossá vált számára az a tény, hogy benne látják a változás valós képviselőjét.
Emellett bírálta a politikai alelnöki tisztség létrehozására tett erőfeszítéseket is. Mint mondta, az RMDSZ-t a szövetségi elnöknek, nem pedig a politikai alelnöknek kell vezetnie. Ugyanakkor hangsúlyozta, Borbély László - aki értesülések szerint ennek a tisztségnek a várományosa - különösen alkalmatlan ennek a tisztségnek a betöltésére. "Borbély László politikai alelnöksége egy vicc" - mondta, hozzátéve, hogy bármikor elismeri a környezetvédelmi miniszter jó szervezőképességét, viszont a politikai irányszabás nem az erőssége. Állítását Eckstein azzal támasztotta alá, hogy a polgármesteri tisztségért induló Borbélynak csupán a szavazatok 40%-át sikerült összegyűjtenie 2008-ban, ez az arány viszont a marosvásárhelyi magyarság számarányánál alacsonyabb.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a héten azt nyilatkozta, hogy értesülései szerint Eckstein visszalép egy másik jelölt, Olosz Gergely javára. Eckstein kijelentette, Szász Jenő egy füstbombát dobott be, ami nem több egy figyelem-elterelő manővernél.
"Nem lépek vissza senki javára. Semmi oka a visszalépésemnek, hiszen esélyes jelölt vagyok. A kongresszuson nyerni tudok, és nyerni akarok" - szögezte le Eckstein. (tudósítónktól)
Napirend előtti vita
Új Magyar Szó, 2011. február 24. – Cseke Péter Tamás
Feszültségteli várakozások előzik meg a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) mai ülését, amelyen az RMDSZ operatív vezetése a hétvégi nagyváradi kongresszus napirendtervezetét véglegesíti. A három elnökjelölt közül kettő ugyanis bírálja az elnökválasztásnak azt a forgatókönyvét, amelyet a kongresszusi biztos készül a SZÁT elé terjeszteni.
Kovács Péter javaslata szerint sorshúzással döntenék majd el a jelöltek felszólalási sorrendjét a kongresszuson, s mindegyikük tíz percet kapna a bemutatkozásra. A SZÁT-nak arra vonatkozóan is javaslatot kell megfogalmaznia, hogy az elnökválasztást a kongresszus első vagy második napján tartsák.
Olosz Gergely elnökjelölt már azt is kifogásolja, hogy az operatív testület „az utolsó pillanatban" ül össze megtárgyalni a kongresszus napirendtervezetét. „A küldöttekkel szembeni tiszteletlenségnek tekintem azt, hogy az RMDSZ felső vezetése halogatta ezt az ülést. Nyakunkon a kongresszus, és még azt sem lehet tudni, hogy melyik napon tartjuk az elnökválasztást" – háborgott a képviselő.
Olosz azonban leginkább azt fájlalja, hogy Kovács Péter elképzelése szerint a jelöltek csak tíz percet kapnak a bemutatkozásra.
„Markó Béla leköszönő elnök 45 percet kap majd arra, hogy a múltról beszéljen. A jelöltek pedig összesen 30 percet kapnának arra, hogy a jövőről beszéljenek. Ezt az aránytalanságot én méltánytalannak tartom" – mondta a háromszéki elnökjelölt, aki azonban annak már nem tulajdonít jelentőséget, hogy az elnökválasztást melyik napon tartják. „Nekem mindegy, lehet szombaton is, vasárnap is" – jelentette ki az ÚMSZ-nek.
Eckstein-Kovács Péter elnökjelölt szintén kevesli a tíz perc felszólalási lehetőséget. Leginkább azonban azt fájlalja, hogy a jelöltek a kongresszus előtt nem ütköztették a közvélemény előtt az elképzeléseiket. „Jó lett volna, ha az Erdély TV-ben a bukaresti tévé magyar adásában vitatkozhattunk volna egymással" – mondta az államfő kisebbségügyi tanácsadója. Eckstein ugyanakkor továbbra is kifogásolja a kongresszusi biztos személyét.
Szerinte Kovács Péter elkötelezte magát az egyik jelölt mellett, így nincs biztosítva az esélyegyenlőség a kongresszuson. Amúgy a jelölt az elnökválasztást vasárnapra tenné. „Jobb lenne, ha a kongresszus végén választanánk meg az elnököt, mert így a küldöttek meghallgathatják a jelöltek véleményét az alapszabályzattal és a programmal kapcsolatban" – mondta lapunknak.
Ellenjelöltjeivel szemben Kelemen Hunor elegendőnek tartja a tíz perc felszólalási időt. „Szerintem a hegy alatt akar abrakolni az, aki ennél hosszabb beszédre tart igényt. Ez nem bemutatkozó beszéd, hiszen a küldöttek már mindannyiunkat ismernek" – magyarázta lapunknak a művelődési miniszter.
A jelölt azt szeretné, ha a tisztújítást már szombaton megtartanák. „A küldötteket is ez érdekli a leginkább. Emellett természetesnek tartom, ha a jelenlegi elnök leköszönése után új elnököt választanánk, mert így nem keletkezne hatalmi űr a szövetség élén" – jelentette ki Kelemen.
Kovács Péter elutasította Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter bírálatait. „A SZÁT akkor se ülhetett volna össze hamarabb, ha a feje tetejére áll. Amúgy is, ez a viccbeli nyuszi esete a sapkával és a cigarettával. Ha egy hónappal ezelőtt hozzuk nyilvánosságra a napirendtervezetet, akkor az lett volna a baj. Én nem csodálkoznék, ha abba kötnek bele egyesek, hogy a nagyváradi szállodai szobájuk nem a tengerre néz" – üzente Olosz Gergelynek a kongresszusi biztos.
Kovács kitart amellett, hogy tíz perc kortesbeszéd elegendő a kongresszuson. „Akinek hosszú hetek nem voltak elegendőek a küldöttek meggyőzésére, annak egy óra sem lesz elég" – vélekedett. Eckstein támadásaira úgy reagált: az RMDSZ szabályzata szerint a kongresszusi biztosnak nincs megszabott feladata az elnökjelöltek vonatkozásában. „Amit a szabályzat nem tilt, azt megengedi. Tetszik, nem tetszik, az ügyvezető alelnököknek van hangja, van álláspontja, van véleménye" – jelentette ki. Leszögezte: garantálni tudja az esélyegyenlőséget a kongresszuson a jelöltek számára.
Dilemmák
Nyugati Jelen, 2011. február 24. – Kilin Sándor
Néhány nappal az RMDSZ kongresszusa előtt a Nagy-Románia Párt ilfovi szervezete együttműködési szövetséget kötött a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetével.
Az aláírás ünnepélyes aktusán ott feszített maga a Vezér is, hogy tudja meg a nagyvilág: politikai alakulata bár kiszorult a parlamentből, ez az időszak csak kényszerszünet számára, lám, a legnagyobb és legbefolyásosabb párt már nem tartja őt szalonképtelennek.
E hét elején Victor Ponta SZDP-elnököt is megkérdezték az újságírók: szándékszik-e más megyei vadimtudorosokkal szövetkezni.
Nem, volt a válasz, azt azonban elfelejtette kifejteni az ifjú szociáldemokrata titán, hogy a Nagy-Románia Párt és a SZDP más megyei szervezetei is kötöttek hasonló szerződéseket, a két párt közötti együttműködés nem új, az SZDP számos NRP-tagot is átvett már.
Amire csak azért emlékeztetjük az olvasót és az elitcserére készülő RMDSZ-t, mivel Ponta úr az REMDSZ kongresszusán is részt fog venni, sőt, azt akarja üzenni a kongresszusi tagoknak, hogy a jelenlegi kormánypárt helyett szövetkezzenek velük és a liberálisokkal.
E javaslatban van ugyan realitás, de csak akkor, ha a szociáldemokraták élesen és határozottan elhatárolódnak a Nagy-Románia Párttól, s hajlandóak lesznek megígérni, hogy megszavazzák a kisebbségi törvényt, nem gátolják meg az oktatási törvény kisebbségekkel kapcsolatos paragrafusainak életbe ültetését, a tárgyalási alkun adnak is valamit, nemcsak kapni akarnak.
A lecke mind a szociáldemokratáknak, mind a liberálisoknak, mind az RMDSZ-nek fel van adva, pár nap múlva talán már azt is tudni fogjuk, hogy ki tanulta meg azt.
Annál is inkább, mivel az a furcsa helyzet állt elő a 2001-es esztendőben, hogy Románia közeljövőbeli sorsa a mostani RMDSZ-kongresszustól függ.
Míg az egyik nagy tét a hazai magyarság számára az, hogy ki fog Markó helyébe kerülni, a román politikai pártok azért követik nyomon az eseményeket, hogy megtudják: marad-e az új vezetőségű RMDSZ a kormányban, és a kormánykoalícióban, mert ha nem, a Boc-kabinet megbukik.
És azt is tudni szeretnék, hajlandó-e az RMDSZ a liberális–szociáldemokrata szövetséghez csatlakozni, vagy nem.
Azt még nem fogták fel az ellenzéki pártok: az igen vagy nem attól függ, hogy ők maguk hajlandóak-e megszabadulni maradi nacionalista béklyóiktól.
Frunda György nem zárja ki a meglepetést az RMDSZ-kongresszuson
Krónika, 2011. február 24. – Rostás Szabolcs
Frunda György nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ elnöki tisztségére legnagyobb eséllyel pályázó Kelemen Hunor mégse kerüljön ki győztesen a hét végi tisztújító kongreszszusról, ha ellenfelei egyesítik erejüket egy esetleges második fordulóban.
A Maros megyei szenátor a ziare.com portálnak tegnap úgy nyilatkozott: ha a kulturális miniszter nem szerzi meg a szavazatok többségét már az első fordulóban, akkor kiegyensúlyozottá válik a küzdelem, mivel a továbbjutó Eckstein-Kovács Péternek vagy Olosz Gergelynek reális esélye nyílik a győzelemre.
„A három jelölt közül az Eckstein-Kovács programját tartom jobbnak, ugyanakkor Kelemen az esélyesebbik jelölt, mivel őt támogatja Markó Béla is, aki intenzív lobbit folytatott a területi szervezetekben ilyen irányban. Noha a területi szervezetek döntésének értelmében a küldöttek jelentős részének Kelemenre kell voksolnia, a szavazófülkében egyedül maradnak a lelkiismeretükkel" – állapította meg Frunda György, aki egyébként az RMDSZ gyengeségének beismerését véli felfedezni Kelemen Hunor javaslata mögött, miszerint a helyhatósági választások esetében csökkentsék három százalékra a küszöböt.
A szenátor továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint az RMDSZ-nek ki kellene lépnie a kormányból, elismeri azonban, hogy a szövetség vezetőségének többsége maradáspárti. Kelemen Hunor azonban nem osztja Frunda forgatókönyvét. A művelődési miniszter tegnap Kolozsváron úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy már az első fordulóban megszerzi a szövetségi elnöki tisztséget a nagyváradi fórumon.
ERDÉLY
Április 2-án avatják a felújított Mátyás-szoborcsoportot
Székelyhon.ro, 2011. február 23. – Szőcs Lóránt
A nemrég restaurált Mátyás-szoborcsoport hivatalos avatóünnepségét április 2-án tartják Kolozsvár központjában.
A Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium sajtóirodájának képviselői szerdán a Mediafaxnak azt nyilatkozták, hogy többszörös egyeztetés után az időpontot közösen rögzítették a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériumával.
„Korábban több időpontjavaslat elhangzott, január 22., február 23., március 3–5., végül elfogadták április 2-t. A következőkben a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium előkészíti a rendezvény tervezett programját, és egyeztet erről a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériummal és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal" – szögezték le a román tárca képviselői.
Elmondták, az avatóünnepségen jelen lesznek romániai és magyarországi hivatalosságok, valószínű, hogy a két ország kormányfői is. „Jelenleg diplomáciai egyeztetések folynak Románia és Magyarország között. Ha Magyarországot miniszterelnök vagy miniszterelnök-helyettes képviseli, ugyanilyen szintű lesz a romániai képviselet is."
A Mátyás-szoborcsoport felújításának munkálatai 2009 nyarán kezdődtek, és több mint 800 000 euróba kerültek, a költségeket fele-fele arányban állta a román és a magyar kormány. A restaurálást 2010 novemberében fejezték be.
A Fadrusz János szobrászművész által készített Mátyás-szoborcsoportot eredetileg 1902-ben avatták fel Kolozsvár főterén. Szerdán, február 23-án, a néhai Mátyás király születésnapján megkoszorúzták az emlékművet.
Egymillió aláírás Székelyföldért – SZNT-közlemény
2011. február 23.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs február 17. és 21. között Magyarországra látogatott.
Mint köztudott, az SZNT még a tavalyi év végén nyilvánosságra hozta, hogy élni akar a Lisszaboni Szerződés 11-es cikkelye adta lehetőséggel, és kezdeményez egy uniós szintű jogszabályt a szülőföldjükön őshonos nemzeti közösségek jogainak elismerésére és szabályozására. A jelenlegi út elsősorban ennek a kezdeményezésnek a jegyében zajlott. Ennek keretében a küldöttség találkozott a Harrach Péterrel, a KDNP-, illetve Vona Gáborral, a Jobbik frakcióvezetőjével. Mindkettőjüktől azt kérte, hogy nemzetközi kapcsolataikat felhasználva segítsenek lobbizni a beterjesztendő jogszabály-tervezet érdekében, illetve hogy odahaza Magyarországon vállaljanak szerepet a várhatóan jövő tavasszal induló aláírásgyűjtésben. Folyamatban van a találkozó előkészítése a többi országgyűlési képviselői csoport vezetőivel.
Az út fontos eleme volt az Országgyűlés Külügyi Hivatalának égisze alatt lezajlott szakértői konzultáció, amelynek keretében a küldöttség a tárgy szakértőivel a jogszabály-tervezet előkészítésének és beterjesztésének ügyében egyeztetett. Lényeges ugyanis, hogy egy olyan tervezet szülessen, s annak akkora támogatást sikerüljön megnyerni mind a szavazópolgárok, mind a politikai elit körében, hogy a kezdeményezés sikeres legyen.
A magyar-magyar kapcsolatok erősítésének a jegyében zajlottak azok a kerepesi és váci találkozók, amelyek során a polgármesterek fogadták a küldöttséget, folytatván azt a tavaly megkezdett folyamatot, melynek keretében a Székely Nemzeti Tanács intézményes kapcsolatokat épít anyaországi önkormányzatokkal. Ennek kiemelt jelentősége van azért, mert lehetőséget teremt arra, hogy az anyaországi helyi vezetők minél szélesebb köre kerüljön közvetlen kapcsolatba az SZNT-vel, váljanak a székely autonómia támogatójává. Ugyanezen meggondolásból került sor találkozókra több civil szervezettel is, köztük kiemelten a bejegyzés alatt álló Székelyföldért Társaság vezetőivel, amely tavaly év végén alakult, célja pedig a székely autonómia-törekvések támogatása az anyaországban.
A látogatás ugyanakkor lehetőséget teremtett arra is, hogy több helyi és országos rádió, valamint televízió műsorában helyet kapjon a székely autonómia ügye illetve uniós jogszabály-kezdeményezése.
A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája
Magyarosításra csábítja a románokat a kettős állampolgárság
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. február 24. – Kovács Zsolt
A könnyített magyar állampolgárság megszerzésének köszönhetően Sepsiszentgyörgyön megnőtt a kedv a románul anyakönyvezett személynevek magyarosítására.
Fekete Réna sepsiszentgyörgyi anyakönyvvezető elmondta, az elmúlt egy hónap alatt nyolcan kérték, hogy fordítsák magyarra a születésükkor románul bejegyzett utónevüket. Fekete Réna elmondta, korábban egy év alatt sem kérték ennyien a névmódosítást, így valószínű az egyszerűsített honosítási eljárás hozta meg a sepsiszentgyörgyiek kedvét, hogy a hazai irataikban is az a magyar keresztnév szerepeljen, amit valójában használnak.
A névmódosításért mindössze kétlejes okmánybélyeget kell vásárolni. A sepsiszentgyörgyi születésű kérelmezők 3-4 nap alatt megkapják a magyar utónévvel kiállított új születési bizonyítványt. Aki más településen született két-három hetet kell várjon, amíg hivatalosan is módosítják az utónevét.
Tüntetéssel készülnek a szakszervezetek az RMDSZ-kongresszusra
Krónika, 2011. február 23.
Tüntetni készülnek a szakszervezetek szombaton Nagyváradon, a szakszervezeti művelődési ház előtt, ahol a hétvégén az RMDSZ kongresszusa zajlik. A szakszervezetek amiatt tiltakoznak, hogy a kormány felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet. Kelemen Hunor kulturális miniszter, szövetségi elnökjelölt kérte a nagyváradi polgármestert, ne engedélyezze a megmozdulást, mivel az RMDSZ-kongresszusnak „semmi köze a szakszervezetek kéréseihez".
Öt szakszervezeti szövetség – a BNS, a CNSLR Frăţia, a CSDR, az Alfa Kartell és a Meridian – kérvényezte a nagyváradi polgármesteri hivatalnál, hogy a városvezetés hagyja jóvá azt a tiltakozó megmozdulást, amelyet a szakszervezetek művelődési háza elé terveznek szombaton, amikor az épületben az RMDSZ 10. kongresszusa zajlik. A szakszervezetek amiatt kívánnak tiltakozni, hogy a kormány felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül kívánja elfogadtatni a munkatörvénykönyvet.
Ioan Bogdan ezredes, a Bihar megyei csendőrség szóvivője szerint az öt szakszervezet szombaton 10.30 és 12.30 között kíván tüntetni. Elmondta, a kérelem kapcsán döntés csütörtökön születik a nagyváradi önkormányzat közrendészeti bizottságában, amely a csendőrség, a megyei rendőrség, a nagyváradi közösségi rendőrség, valamint a városi önkormányzat képviselőiből áll.
A csendőrségi szóvivő szerint a törvényes előírások szerint az ilyen megmozdulásokat csak akkor lehet engedélyezni, ha azok nem akadályoznak más, ugyanott és ugyanakkor zajló rendezvényeket
Kelemen Hunor: ne engedélyezzék a tüntetést
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, akit a legesélyesebbnek tartanak a hétvégi RMDSZ-kongresszuson esedékes elnökválasztás megnyerésére, bírálta a szakszervezetek szándékát. „A szakszervezetek összetévesztik egy politikai szervezet belső eseményét a kormány vagy a parlament munkájával. Mi a kongresszuson nem a Munkatörvénykönyvet vitatjuk meg, hanem a Szövetség legmagasabb szintű eseményére kerül sor, ahol saját, belső dolgainkról beszélünk" – olvasható Kelemen Hunor közleményében.
Kelemen jelezte: kérte a nagyváradi polgármestert, hogy ne engedélyezze a tüntetést, mivel szerinte az RMDSZ kongresszusának „semmi köze a szakszervezetek kéréseihez"
A kulturális miniszter leszögezte: ha ő lesz az RMDSZ elnöke, a kongresszus után nyitott a szakszervezetekkel való párbeszédre.
Kovács Péter: autók parkolnak majd a téren
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnök, kongresszusi biztos szerdán közölte: a nagyváradi szakszervezeti művelődési ház előtti téren nem lesz elegendő hely egy tiltakozó akcióhoz, mivel ott parkolnak majd a kongresszuson részt vevők autói. „Tiszteletben tartjuk a szakszervezetek szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, de úgy gondoljuk, nekik is tiszteletben kellene tartaniuk az RMDSZ-kongresszust, amelynek helyszíne régóta ismert" – hangsúlyozta Kovács Péter.
Mátyás király születésnapja,a Kolozsvári Összefogás Napja? – Április 2-a az újabb – végre hivatalos – szoboravató időpontja
Szabadság, 2011. február 24. – ZAY ÉVA
Mátyás király születésének évfordulóját ünnepelte tegnap délután Kolozsvár Főterén a szoborcsoportnál szép számban összegyűlt polgárság, amely úgymond felavatta a több hónapja hivatalos újraavatására váró, tavaly felújított emblematikus műemléket. A koszorúzással, majd a Himnusz eléneklésével záruló megemlékezésen Molnos Lajos városi tanácsos, illetve a római katolikus, az evangélikus-lutheránus és az unitárius egyház képviselői rövid méltatásokkal, fohászokkal emlékeztek a város nagy szülöttjére. Koszorút helyezett el ugyanakkor Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter is, aki megerősítette: április 2-án sor kerül a világhírű Fadrusz-alkotás restaurálásának hivatalos átvételére, újraavatására. Mátyás király születésének 568. évfordulója alkalmából egyébként más rendezvényekre is sor került a kincses városban, így a koszorúzás körüli félreértések ellenére végül méltóképpen ünnepelt Kolozsvár magyarsága.
Molnos Lajos RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos, az ünnepi megemlékezés, egyben a kolozsvári közösségnek címzett, az ünneplésre (Meg)hívó szó ötletgazdája az ünnepélyes zsoltáréneklést követő felvezető beszédében Mátyás király születésének évfordulója alkalmából közös kívánságként fogalmazta meg, hogy Mátyás király megszámlálhatatlan évig a kolozsvári magyar közösség szívében, tudatában, szobra pedig szülővárosa Főterén maradhasson.
„Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket" – idézett ezt követően János evangéliumából Takó István egyetemi lelkész, aki a római katolikus egyház képviselőjeként vett részt a megemlékezésen. Takó az „igazságos" uralkodóként elkönyvelt Mátyás király által képviselt szellemiséget példaként állította a közösség és annak vezetői elé.
Kiemelte: emberi életünk legalapvetőbb vágya az igazság megismerése, a szabadság elnyerése. – „Meghalt Mátyás király, oda az igazság" – emlékeztetett a lelkész a népszerű mondásra, felvetve a kérdést: megmaradhatunk-e mindössze ennél a megállapításnál, amikor nagy királyunk emléke előtt tisztelgünk, aki hatalmát az igazság szolgálatába állította és azon szellemben gyakorolta, miszerint minden hatalom Istentől származik. Mint elmondta, a Mátyás király kőbe és bronzba zárt emléke előtt lerótt kegyelet csak úgy lehet őszinte, ha cselekedeteinkben ragaszkodunk az igazságosság általa képviselt eszményéhez, amely ugyanakkor szabaddá tehet bennünket. Végül azért fohászkodott, hogy a mai vezetők is ezen elvek és szempontok tudatában gyakorolják a rájuk bízott hatalmat.
Az evangélikus-lutheránus egyház képviseletében Kalit Eszter vezetőkért és közösségért fohászkodott: Isten segítségét kérte a hatalmi feladatok felelősségteljes teljesítéséhez, illetve ahhoz, hogy Kolozsvár közössége méltón őrizhesse Kolozsvár emlékét. Kijelentette: Mátyás király személyének nagysága századok után sem halványodott, a szoborcsoportban megörökített emléke városunk kincse, büszkesége. Rüsz Fogarasi Tibor lelkipásztor az unitárius egyház megbízottjaként imájában hálát adott azért, hogy a magyar közösség megünnepelhette Mátyás király születésének évfordulóját. Köszönetet mondott ugyanakkor városunk nagy szülöttjéért, Fadrusz Jánosért, továbbá azokért – és azoknak –, akik adományaikkal, munkájukkal, hozzáállásukkal a műemlék felújítását támogatták.
Háromszor ennyien április 2-án?
Teljesen érthető a Mátyás király születésének évfordulója alkalmából szervezett tiszteletadó ünnepség – jelentette ki az eseményen résztvevő, majd a szoborcsoportnál koszorúját elhelyező Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. A politikus kijelentette: szerette volna, hogy február 23-a legyen a felújított szoborcsoport hivatalos átadásának időpontja, biztosnak tekinthető ellenben április másodika. „Bízom benne, hogy az elkövetkező száz évben nem szorul majd a szoborcsoport felújításra" – tette hozzá Kelemen Hunor.
Molnos Lajos később lapunknak elmondta: a magát szép számban képviselő közösség ékes bizonyítéka a kolozsvári összefogás érvényesülésének. Bízik abban, hogy a közösség jövő ilyenkor az általa javaslandó a Kolozsvári Magyar Összefogás napja keretében ünnepli majd meg a nagy király születését.
Gergely Balázs, az EMNT Közép-erdélyi régióelnöke szerint örömteli esemény volt a közös ünneplés. Hozzátette: bízik abban, hogy április másodikán, a szoborcsoport hivatalos átvételekor háromszor ennyi résztvevő jelenik majd meg Kolozsvár Főterén, ezzel a mozzanattal is méltó módon átadva a műemléket az utókornak.
Tegnap egyébként több mint 300-an voltak jelen az ünneplésen, köztük Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsosa. Mint elmondta, tősgyökeres kolozsváriként vett részt a megemlékező ünnepségen: „Kolozsvári vagyok, és egyértelmű, hogy minden kolozsvárinak szíve-csücske Mátyás király és ez a szoborcsoport" – fogalmazott a politikus, aki örvendetesnek minősítette a tényt, hogy az emlék immár felújítva, egykori méltóságában díszeleghet Kolozsvár főterén.
A koszorúzás ünnepi mozzanatát követően a rendezvény a magyar himnusz közös éneklésével zárult.
MAGYARORSZÁG
MTI, 2011. február 23.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítására vonatkozó javaslatát szerda délután. A kabinet kezdeményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabálytól az indítvány tárgyalásakor, hogy azt mielőbb elfogadhassa a Ház.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány a múlt héten állapodott meg a médiaszabályozás változtatásáról. A szerdán beterjesztett törvénymódosítási javaslat - amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez - érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését.
A törvényjavaslat kimondja, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető audiovizuális tartalmakra nem vonatkozna. Rögzítenék azt is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének részletes szabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően kell megállapítani.
A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. Kimondanák továbbá, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Változás várható abban is, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók lennének.
Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok vagy más "magáncélú közlemények" nem.
E három, korábban már ismert felvetés mellett - a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján - Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár múlt héten egy negyedik változtatást is bejelentett, amely szerint hatályon kívül helyezik a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó médiatörvényi tilalmat. Ez a kitétel a törvényjavaslat hatályával kapcsolatos rendelkezések között szerepel.
A javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek, és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel.
Navracsics Tibor indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés úgy térjen el a házszabály rendelkezéseitől a javaslat tárgyalása során, hogy azt mielőbb elfogadhassák. Arra az esetre ha a parlament nem szavazza meg a házszabálytól való eltérést, a miniszterelnök-helyettes a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kezdeményezi olyan menetrenddel, hogy a Ház március 16-án dönthessen a módosításról.
Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érintette: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.
Az Országgyűlés tavaly december 21-én, hajnalban fogadta el a médiatörvényt, amelyet fideszes képviselők terjesztett a Ház elé.
Alkotmányozásról és az EU-elnökségről is tárgyalt Schmitt Pál és Orbán Viktor
MTI, 2011. február 23.
Az alkotmányozás és a magyar európai uniós elnökség is téma volt Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök szerdai megbeszélésén - tájékoztatta a kormányfő szóvivője az MTI-t a találkozó után. Szijjártó Péter közölte: az alkotmányozás helyzetének áttekintése után a miniszterelnök beszámolt az államfőnek Magyarország uniós elnökségének eddigi tapasztalatairól, tájékoztatta őt a márciusban esedékes EU-csúcs napirendjén szereplő kérdésekről, valamint az ország alkotmányos átszervezésének tervéről.
Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője szerdán az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, az államfő megkülönböztetett figyelemmel kíséri az alkotmányozási folyamatot, így nemcsak a politikai pártokkal, hanem magával a kormány vezetőjével is szeretne erről konzultálni.
„Jogos juss": Lakiteleken tehetik le az állampolgársági esküt
MTI, 2011. február 24.
Kárpát-medencei testvértalálkozót és honosítási ünnepséget szervez augusztus utolsó hétvégéjére a Lakitelek Népfőiskola – olvasható Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Felföldi Zoltán lakiteleki polgármester közös üzenetében.
A Mezőségi Őrzőkör Alapítvány hírlevelében közzétett felhívásban felidézik, hogy a törvényi szabályozás szerint a kedvezményes honosítást igénylők az állampolgársági esküt magyar külképviseleten vagy szabadon választott, az igényléskor megjelölt polgármester előtt tehetik le.
A lakiteleki önkormányzat, valamint a Lakiteleki Népfőiskola augusztus 26–28-án Kárpát-medencei testvértalálkozót és honosítási ünnepséget szervez, amelyen augusztus 27-én, szombaton állampolgársági eskütételt tartanának.
Az Országgyűlés alelnöke és a polgármester közös felhívásukban arra is kitérnek, hogy 2011. január 1-jétől az elszakított országrészekben élő magyarok nagy számban igénylik „jogos jussukat", a magyar állampolgárságot. A magyar Országgyűlés alelnökeként és Lakitelek polgármestereként ennek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak – folytatják, hozzátéve: ezt kívánják kifejezni azzal, hogy a magyar állampolgárságot igénylő, a jelenlegi határokon kívül élő magyaroknak felajánlják, hogy az állampolgársági esküt Lakiteleken tegyék le.
A hétvégi ünnepségsorozat részeként emellett országzászlót és trianoni haranglábat állítanak a Templom parkban, és a nagyközség hivatalos testvér-települési kapcsolatot létesít több, Kárpát-medencei településsel. A népfőiskolán ökumenikus istentisztelet keretében avatják fel a Szent István-kápolna festett üvegablakait.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Jelentett a Szekuritáténak Balázs F. Attila Erdélyből elszármazott költő
Krónika, 2011. február 23.
„A z 1990 óta Pozsonyban élő Balázs F. Attila költő, író, műfordító, könyvkiadó is jelentett rólam a Szekuritáténak a hetvenes-nyolcvanas években" – hozta nyilvánosságra Kozma Szilárd csíkszeredai asztrológus, író, költő, miután a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) olvasótermében tanulmányozta megfigyelési dossziéját.
A Poetul (A költő) elnevezésű dosszié anyaga az 1978–81 közötti, illetve az 1984-től a rendszerváltásig terjedő időszakban keletkezett, és Kozma elmondása szerint három különböző fedőnév takarja az ügynököket, akiknek a jelentéseit tartalmazza.
A csíkszeredai asztrológus-irodalmár a Székelyhon hírportálnak kifejtette: kezdetben arra gyanakodott, hogy mindhárom fedőnév egykori jó barátját, Balázs F. Attilát takarja, az Erdélyből Szlovákiába elszármazott költőtárs azonban a Facebook közösségi oldalon elküldött levelében elmondta, hogy ő csak Nica Ştefan álnéven működött együtt a kommunista titkosszolgálattal. Csíkszeredában a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején heti rendszerességgel működött a Tamási Áron Irodalmi Kör, amely 1977-ben egy Ady Endre-emlékestet is szervezett. A kör tagja, majd vezetője is volt Kozma Szilárd, aki szerint az Ady-megemlékezés után kezdték el rendszeresen figyelni.
Kozma elmondta: furcsa volt ugyan, hogy Csíkszeredába költözése után Balázs F. Attila máris könyvtárosi állást kapott, mégis barátságot kötött vele, és nemcsak a Tamási Áron körben tevékenykedtek együtt, de kolozsvári és nagyváradi kulturális rendezvényekre is eljártak. Balázs F. Attila 13 évig volt a csíkszeredai megyei könyvtár könyvtárosa. 1990-ben a Felvidéken telepedett le, ahol 1994-ben megalapította a pozsonyi AB-ART Könyvkiadót, 1999 és 2001 között pedig a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke volt.
„Az én becserkészésem 19 éves koromban a katonaságnál történt. Teológusként 9 hónapos szolgálatra hívtak be Sepsiszentgyörgyre. Akkoriban épült a transzfogarasi út, ahol naponta történtek munkabalesetek a nehéz terepen, így aztán gyakran hoztak lezárt fémkoporsókat a kaszárnyába. Ez a tapasztalat késztetett a Falak hatalma című poémám megírására, amelyben a nép zsarnokának neveztem a diktátort. A verset, a fentebb leírt tapasztalatokról írt levél kíséretében, elküldtem legjobb középiskolai barátomnak, nem is sejtve, hogy az általunk írt leveleket szűrik, felbontják, ellenőrzik. Lebuktam..." – olvasható Balázs F. Attila válaszában, amelyet a Székelyhonnak küldött el.
A „hazaellenes" vers miatt megfenyegették, hogy vagy jelentéseket ír a Szekuritáténak, vagy börtönbe zárják. „Kozma Szilárd nem töltött be sosem vezető funkciót, hivatalos körökben munkásköltőnek számított, tudtommal az egyetlen csoportosulás, amelyben részt vett, az irodalmi kör volt, amelyet 8-10 személy látogatott. Nem volt olyan fontos személyiség, hogy állandó megfigyelés alatt állt volna" – írta Balázs F. Attila. „A rendszerváltás után is beszéltem ezekről, talán nem eleget" – fogalmazott Balázs F., aki azt is elmondta: tiszta a lelkiismerete, mert „távol tartotta magát az események sűrűjétől, így nem jelenthetett semmi terhelőt a Szekuritáténak.
Márton Árpád: az autonómia a negyedik hatalmi ág
Krónika, 2011. február 23. – Balogh Levente
Az RMDSZ a jelenlegi három hatalmi ág mellé negyedikként a helyi és regionális autonómiát szeretné bevezetni – jelentette ki Márton Árpád, a szövetség képviselője szerdán, egy bukaresti beszélgetésen, amelyen az alkotmányreformról esett szó.
„Az alkotmánymódosítás javított az alaptörvényen, nem eléggé. Szerintünk a kormányt a miniszterelnöknek kell vezetnie, az államfőnek pedig egyetlen állami intézményt sem szabadna irányítania. A negyedik hatalmi ág, a helyi és regionális autonómia, a helyi vagy regionális önkormányzatiság, a helyi önigazgatás mellett tesszük le a voksot" – szögezte le Márton.
Mint kifejtette, a parlament és a kormány közötti egyensúly helyreállítása érdekében az RMDSZ amellett kardoskodik, hogy korlátozzák a kormány sürgősségi rendeletek vagy egyszerű rendeletek kibocsátására, valamint a jogszabályokért való felelősségvállalásra vonatkozó jogát.
Leszögezte ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás jelen pillanatban nem időszerű, hiszen sem a kormányzati, sem az ellenzéki oldal nem rendelkezik kétharmados parlamenti támogatottsággal.
Emil Constantinescu volt államfő úgy vélekedett, az alaptörvény módosítása már csak azért sem időszerű, mert a polgárokat sem érdekli különösebben a téma, ezért egy erről megrendezett népszavazáson sem jelennének meg kellő számban. Mindezért szerinte Traian Băsescu jelenlegi államfő a felelős, aki olyan messzire ment az államfői hatalom megerősítésének szándékában a többi állami intézménnyel szemben, hogy sikerült kompromittálnia az alkotmánymódosítás témáját.
Szerinte az érdemi vita hiánya oda vezetett, hogy a polgárok labdarúgó-szurkolókká váltak, akik 2008-ban és 2009-ben már arra is képtelenek voltak, hogy a számukra jobb megoldást válasszák. „Nehéz elképzelni, hogy egy ennyire könnyen és gátlástalanul manipulálható nép jól döntene egy olyan alkotmányról, amelyet nem is ért" – vélte az egykori köztársasági elnök.
Petre Roman volt kormányfő a korrupció elterjedtségét és a kormány parlament rovására történő megerősödését nevezte az egyik legnagyobb gondnak.
Aláírásokat gyűjtöttek a dél-tiroliak kettős állampolgárságáért
Bumm.sk, 2011. február 23.
Az olaszországi német ajkúak kettős, osztrák-olasz állampolgárságát kezdeményező aláírásokat adott át szerdán egy dél-tiroli párt az osztrák parlamentnek - közölték parlamenti képviselők.A Dél-tiroli Szabadság elnevezésű párt összesen több mint húszezer aláírást gyűjtött össze Ausztria és az 1919-ben Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol területén.
Legkevesebb ötszáz érvényes aláírás szükséges ahhoz, hogy a parlament megvitassa, napirendre tűzi-e az állampolgári kezdeményezés formájában benyújtott petíciót. Az érvényes aláírások közé nem számítanak bele az Olaszország területén gyűjtöttek, s azt egyelőre nem tudni, hány támogatót gyűjtöttek a kezdeményezők Olaszországban, és hányat Ausztriában.
A párt három hónapig gyűjtötte az aláírásokat Ausztria egész területén valamint az első világháború után elcsatolt Dél-Tirolban. Akciójuk kezdetekor kijelentették, hogy bár a dél-tiroli aláírások jogi szempontból nem számítanak, ezeket is mellékelik majd, hogy alátámasszák a kezdeményezés megalapozottságát.
A kezdeményezők szerint a kettős állampolgárság elősegítené a dél-tiroliak kulturális önazonosságának megőrzését, jobb munkavállalási lehetőségekkel járna, emellett nagyobb lehetőséget jelentene Ausztria számára arra, hogy a nemzetközi színtéren fellépjen jogaik védelmében.
A megfelelő számú érvényes aláírás megléte esetén a kezdeményezést a törvényhozás petíciós bizottsága tűzi napirendre és dönt a további sorsáról. A bizottság törvényjavaslatot terjeszthet be róla, másik szakbizottsághoz utalhatja vagy akár a további tárgyalásra alkalmatlannak nyilváníthatja az állampolgári kezdeményezést.
A kezdeményezés politikai támogatottsága csekély Ausztriában. A parlamentben többséget alkotó két osztrák kormánypárt tartózkodóan, illetve elutasítóan viszonyul hozzá. Egyedüli támogatója a parlamentben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amelynek mintegy harminc képviselője van a 183 tagú képviselőházban. Az FPÖ tavaly májusban üdvözölte az határon túli magyarok kettős állampolgárságát megkönnyítő - akkor még tervezett - törvénymódosítást és modell értékűnek nevezte azt a dél-tiroli német, illetve a ladin nyelvű kisebbség kettős állampolgársága szempontjából.
Látja – nem látja – na látja
Krónika, 2011. február 18. – Adorjáni Dezső Zoltán
Többéves ádáz küzdelem után az ezredfordulóra végre megszületett a „minden európai igényt és követelményt" kielégítő romániai restitúciós törvény, magyarán az elkobzott magán- és közösségi tulajdon visszaszolgáltatását szabályozó normák csokra. Néhány lelkesen naiv magyarországi ismerősöm nem titkolt irigységgel mondogatta: ez a mi autochton kreációnk menynyivel ésszerűbb, egyszerűbb, egyértelműbb, mint az elbonyolított magyarországi változat.
Igyekeztem megnyugtatni őket, hogy azért a látszat néha csal, meg szép hazánkban nem is annyira a törvény szellemével, intenciójával van a baj, hanem annál inkább a törvényalkalmazó politikai szándékkal, egyáltalán a jogkövetés és jogérvényesítés gyakorlatával, hiszen az ördög a részletekben rejtőzik. Lelkesedés ide vagy oda, már vártam – ismerve a cégért –, hogy leleményes törvényalkalmazóink milyen fortélyokat fognak kieszelni, megakadályozván az „idegen jellegű" kisebbségi egyházak, szervezetek, magánszemélyek hirtelen gyarapodását, nyilvánvalóan a legitim többség, az őt reprezentáló állam kárára.
Erre sajnos nem kellett sokat várni. Egy régi Hofi-kabaré jelenete jutott eszembe a restitúció alkalmazásáról. Az ország nagy nevettetője egy alkalommal felmutatta bütykös hüvelykujját, mondva: Látja?!, majd öklébe zárva elrejtette: Nem látja!, ezután a szokásos mutatvánnyal hüvelykujját a mutató és a középső ujj közé dugva jókora fityiszt mutatva jelentette ki: Na látja! Hasonlóan működik ma a romániai, demokratikus, EU-konform restitúció. Nesze semmi, fogd meg jól alapon. Ha valaki a Hofi-intermezzo sokatmondó jelentését nem ismerné, élnék egy másik jeltolmácsolással. Pest vagy Kolozsvár utcáin széles körben elterjedt szívélyes köszöntése sok-sok gépkocsivezetőnek, amikor égnek emelt középső ujjukat mutatják egymásnak. Valami hasonló értelmű megoldást nyújtanak a jóvátételi törvény hűséges alkalmazói is, biblikusan értelmezve és alkalmazva, miszerint akinek van, az még kap, akinek nincs, attól még azt is elvennék, amije nincs.
Efféle furcsaságokat éppen az elmúlt EU-konform időkben próbálunk túlélni.
Az eddigi általános gyakorlat az volt, hogy egyházunk, s vele együtt a történelmi magyar testvéregyházak, rendszerint olyan ingatlanokat kaptunk vissza simán, gond nélkül, amelyek többnyire értéktelenek voltak, lepusztított, romos állapotú, amolyan se ajtaja, se ablaka, se teteje állapotban levőket, melyek egyértelműen terhet és nem hasznot jelentettek. Más a helyzet és a módszer az értékes, jobb állapotban levő városi ingatlanok viszszaszolgáltatásával. Itt ügyesen beindult a „Hofi-effektus". Az értékes ingatlanok egy részét – hála az európai demokrácia ambivalenciáinak, az intézményesített amnéziának, no meg a szelektív típusú demokráciának – az állam ilyen-olyan mondvacsinált jogcímen eladta, mondván: visszaállamosítani „újkori demokráciában" pedig nem lehetséges. Marad hát az évekig tartó kilátástalan kimenetelű pereskedés, valamint a perrel járó csillagászati kiadások. Egy másik alkalmazott módszer olyan esetekben, ahol egy kormányhatározat, netán bírósági végzés birtokba juttatta a jogos tulajdonost, a gyorsított tatárjárás bevetése volt, az ingatlan tulajdonba helyezés előtti céltudatos és határozott tönkretétele, ami által megkaphattuk történelmünk rommá lett relikviáit.
Most egy újabb módszernek vagyunk tanúi és elszenvedői. Annak rendje és módja szerint valamikori brassói evangélikus középiskolánk belvárosi, gyönyörű épületét, amit 1948-ban egy tollvonással államosítottak, 2009-re sikerült törvényesen és végérvényesen visszaszerezni. Legalábbis azt hittük mi, boldog naivak. Volt itt is természetesen gyorsított tatárjárás, de hogy a dolog mégse legyen olyan egyszerű, sőt még ennél is bonyolultabb, született egy olyan jópofa határozati alpont, melynek értelmében a 61 év bitorlás után mi, a jogos tulajdonosok kénytelenek vagyunk tetemes kártérítést fizetni az államnak, amiért a 60-as évek közepén a hozzájárulásunk nélkül és akaratunk ellenére megtoldotta egy új szárnnyal az épületet. Az okos kis határozat pedig kimondja, hogy az újra tulajdonba helyezésnek csak akkor lehet érvényt szerezni, ha megtérítettük az államot ért kárt. Ellenkező esetben demokrácia ide vagy oda, emberi jog, tulajdonjog, a tulajdon szentsége, lesz mégis viszszaállamosítás. Ennél is cifrább módszer a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium visszaszolgáltatásának ügye, ahol a 2008-as visszaszolgáltatás és birtokbavétel után, most a korrupcióellenes ügyészség rendelt el nyomozást és vádemelést „okirat-hamisítás" címen.
Nevezetesen azzal vádolva a református egyház jogtanácsosát, a visszaszolgáltató bizottság magyar tagját, hogy meghamisították az eredeti dokumentumokat, a tulajdonpapírokat, mivel a 200 éves épület sosem volt a református egyház tulajdona. Felhívom kedves olvasóink figyelmét, hogy egy 200 éves épületről van szó, amit évszázadokon keresztül birtokolt és működtetett az Erdélyi Református Egyházkerület, akkor is, amikor közjogi értelemben még nem is létezett Románia. Vagyonzárolás, kihallgatás, meghurcolás, besározás. Mi ez, ha nem durva megfélemlítése mindazoknak, akik jogos örökségükről, jóvátételről, kártérítésekről mernek álmodozni, netán ennek érdekében valamit is tenni? Értsük meg végre, hogy nálunk nagyon szelektíven működik a demokrácia, mert amit szabad s lehet Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. Ilyenkor megnyugtató, hogy minden elkövetett és elkövethető törvénytelenség, jogsértés ellenére mi az EU részei, tagjai vagyunk. Azé az EU-é, amelyik köztudottan az újkori demokratikus berendezkedés szigorú és halálosan elkötelezett őre. A magyar médiatörvény gerjesztette többhetes cirkusz kapcsán legalábbis ebben a szerepben tündökölt, megvédve a demokráciát és talán a köztársaságot Magyarországon.
Egy kicsit csodálkozom azon, hogy a bennünket érő folyamatos jogsértések, diszkrimináció, szelektív demokrácia ügyében miért nagy a csend. Mintha a mi helyzetünk visszássága nem váltott volna ki akkora felháborodást, olyan hangorkánt, mint az elhíresült magyar médiaügy. Én biztos vagyok benne, hogy ez csak egy kis véletlen, esetleg félreértés. Meg vagyok szentül győződve, hogy a magukat demokratának, progresszívnek, humánusnak, igazságpártinak definiáló hivatásos filozófusaink, hiteles szócsöveink, közéleti nagyjaink nemcsak a magyarországi sajtószabadság ügyében, a magyarországi demokráciát féltve ébresztgetik vehemensen a világ lelkiismeretét, hanem elkötelezett demokrataként értünk, a mi ügyünket illetően is megteszik.
Meg vagyok győződve, hogy ezt ugyanolyan nyíltan, bátran és kellő vehemenciával fogják megtenni, mint néhány hete odahaza, ezáltal megmutatva, hogy hamis vád, miszerint bizonyos pártok, érdekcsoportok szócsövei lennének, hogy őket nem aljas önérdek motiválta, hanem valóban egy magasabb rendű filozófiai, etikai, netán politikai eszme. És várom, hogy az elkövetett jogtiprás ügyében Jean Asselborn luxemburgi külügyér úr, Martin Schulz, Daniel Cohn-Bendit, Bokros Lajos képviselők és szócsöveik – a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Financial Times, a Süddeutsche Zeitung – értünk, a mi ügyünkért pont olyan hévvel és indulattal síkraszálljanak, mint ahogy a médiatörvény esetében tették. Mert ha netalán fellépésük túlzó is volt, tele tévedésekkel, csúsztatásokkal, drámai felhangokkal, indulattal – mégis hiteles, mert őszinte, mert ők így érezték, és ekként cselekedtek. Ha azonban most csendben lapítanak, nem látnak, nem hallanak, nem szereznek tudomást a romániai visszaélésekről, jogsértésekről, akkor az egész ügy evidens.
Akkor semmi más nem történt, mint hogy aljas politikai eszközzé silányították önmagukat, részeivé váltak egy agymosó, tömeghülyítő propagandagépezetnek, amolyan szelektív demokraták lettek.
Akkor számomra ez az egész EU-s ügy, demokrácia, szabadság, jogegyenlőség nem más, mint egy nemes gondolat ízléstelen karikatúrája, célzott demagógia, dagadó számlákkal, afféle: Látja?! – Nem látja – Na látja!
A szerző a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke
Az igazi szövetséges – Az RMDSZ X. kongresszusa
Új Magyar Szó, 2011. február 24. – Bogdán Tibor
A romániai politikai élet középpontjába került az RMDSZ hétvégi, X. kongresszusa. A főbb parlamenti pártok, az államfő, de még a szakszervezetek is a tisztújító rendezvényhez kötik további lépéseiket.
Traian Băsescu államfő nem titkolta, Emil Boc sorsáról, illetve az esetleges új kormányfő személyéről az RMDSZ összejövetele után hoz majd döntést. A szociáldemokraták félszemmel úgyszintén a nagyváradi esemény felé sandítanak, feltehetően elnökük a kongresszus eredményére várva állította le a megyei pártszervezetek Nagy-Románia Párttal történő további helyi megállapodásainak megkötését.
Az érdekvédelmiek körében pedig már amolyan szokássá vált, hogy (ki tudja, milyen ráció alapján) az RMDSZ különféle összejövetelei – a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülései, most pedig a kongresszus – alkalmából tüntetnek „dolgozói jogokért" a rendezvények helyszíne előtt.
Felértékelődött szerep
Kétségbevonhatatlan tény tehát, hogy az RMDSZ szerepe jelentősen felértékelődött az utóbbi időszakban. A romániai magyarság képviseleti szervének támogatása nélkül ugyanis a kormány elveszíti parlamenti többségét, ami érthetővé teszi a demokrata-liberálisok „vonzalmát". Az ellenzéki pártok pedig – hatvan százalékot meghaladó népszerűségi mutatójuk ellenére – a teljesen biztos majdani törvényhozási fölény szavatolása céljából udvarolnak az RMDSZ-nek, amely azonban egyelőre nem kíván szakítani kormánykoalíciós partnerével.
Igaz, erre egyelőre az ellenzéki parlamenti politikai alakulatok magatartása sem igen ösztönzi. Mind a Szociáldemokrata Párt, mind a Nemzeti Liberális Párt több alkalommal is tettek magyarellenes kijelentéseket az utóbbi időben, Victor Ponta szociáldemokratái pedig nemcsak a Szociál-Liberális Szövetségen belüli partnerüket, a nemzeti liberálisokat döbbentették meg, de az RMDSZ-t is még inkább eltávolították maguktól a Nagy-Románia Párttal kialakított helyi együttműködésükkel.
Az RMDSZ ellenzékkel szembeni jelenlegi bizalmatlanságát egyébként alátámasztja az a körülmény is, hogy az utóbbi években szűk egyéni vagy pártérdekekből mind a szociáldemokraták, mind a nemzeti liberálisok késznek mutatkoztak a szövetkezésre Corneliu Vadim Tudor szélsőséges tömörülésével; a Nagy-Románia Párt jelentette a „kompromisszumos megoldást" valamennyi román párt számára, ha érdekeik éppen úgy kívánták meg.
Kísért a „vörös négyszög"
A szociáldemokraták Ilfov megyei szervezete nemrégiben szövetségre lépett Vadim Tudorék pártjának helyi tömörülésével. Igaz, a szociáldemokraták már két évtizede kacsintanak össze minden lehetséges alkalommal a nagyromániásokkal, akikkel Nicolae Văcăroiu kabinetjében a hírhedett „vörös négyszög" keretében együtt is kormányoztak a Ceauşescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdeţ által alapított Szocialista Munkapárt és Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett.
A mostani protokollumnak azonban közelebbi előzménye is van: a két alakulat tavaly decemberben Gorj megye szintjén kötött hasonló megállapodást, szavatolva maguknak a többséget a megyei tanácsban.
De a demokrata-liberálisok sem voltak finnyásak, amikor 2009 júniusában többséget akartak szerezni maguknak a bukaresti főtanácsban: habozás nélkül szövetségre léptek a Nagy-Románia Párttal.
A demokrata-liberálisok egyébként Gigi Becali Új Nemzedék Pártjával is együttműködési protokollumot kötöttek azért, hogy szavatolják az egyszerű többséget két fővárosi alpolgármester megválasztásához. Ezzel egyben megakadályozták a szociáldemokratákat abban, hogy leváltsák a demokrata-liberálisok által támogatott alpolgármestereket, és ellehetetlenítették a szociáldemokrata Marian Vangheliének azt a törekvését is, hogy kiterjessze hatalmát a teljes fővárosra.
De szükség esetén fenntartás nélkül szövetkeztek Vadim Tudorékkal a nemzeti liberálisok is: Hunyad megyei képviselőjelöltjük tavaly a nagyromániások segítségével jutott mandátumhoz.
Vállvetve az erdélyi magyarsággal
Ilyen körülmények között aligha lehet komolynak venni Victor Ponta legfrissebb bejelentését, miszerint leállítja pártja és Vadim Tudorék további helyi együttműködését. Egyrészt feltehetően csak konjunkturális „szüneteltetésről" van szó – Ponta még mindig bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusa után meggyőzheti az új elnököt a Szociál-Liberális Unióhoz való csatlakozásról. Másrészt a már megszületett megállapodásokat nem lehet meg nem történtté tenni, már csak azért sem, mert a szociáldemokraták és a nagyromániások Ilfov megyei együttműködési egyezménye 2019 végéig szól!
És bár Victor Ponta szerint a kétoldalú együttműködésről kizárólag helyi szinteken lehet szó a két párt között, az a tény, hogy az Ilfov megyei egyezményt a szociáldemokraták részéről a párt alelnöke, Robert Negoiţa írta alá, bizonyos mértékig nyilvánvalóan országos szinten is elkötelezi a tömörülést. Főleg, hogy az együttműködést az alelnök újabb győzelemnek nevezte a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztéséhez vezető úton.
Mindez igazolja a politikai elemzők megállapítását, miszerint lépésükkel a szociáldemokraták a Nagy-Románia Pártot voltaképpen becsempészték a „cselédbejárón" a Szociál-Liberális Szövetségbe. Amelyhez tehát ilyen körülmények között az RMDSZ-nek vajmi kevés köze lehet.
A kialakult helyzet még inkább érvényessé teszi a romániai magyarság képviseleti szervezetének elnöki tisztségére pályázó Kelemen Hunor programjának egyik sarkalatos megállapítását, miszerint egyetlen állandó szövetségesének csakis az erdélyi magyarságot tekintheti az RMDSZ, amely így nem is kíván semmilyen román vagy határon túli politikai párt kiszolgáltatottjává lenni.
|
