|
EP-ALELNÖK
A PSD EP-frakciójának vezetője Tőkés László EP-alelnöki tisztségből való lemondását kéri
Nyugati Jelen/ Mediafax, 2011. június 8.
Cătălin Ivan, a PSD-s európai parlamenti frakciójának vezetője kéri Tőkés László EP-alelnöki tisztségről való lemondását, amiért kezdeményezte a Székelyföld képviseletének megnyitását Brüsszelben, és az EP-ben hangoztatta az „autonómiatörekvéseket".
Cătălin Ivan kedden sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, hogy az EP plenáris ülésén kérte Tőkés László EP-alelnök lemondását. Amikor a PSD-s képviselő a plenárisban felszólalt, trikóján angol nyelven ez a felirat volt olvasható: „Európa – egység, nem etnikai szegregáció!"
„Az EP egyik alelnöke naponta emlegeti nekünk az etnikai alapú szegregációt, egy tagállam területeinek elszakítását és ugyanazon unió másik tagállamához való csatolását, egy állam tekintélyének aláaknázásáról beszél annak határain belül. A magam, de a PSD EP-képviselői nevében is kérem Tőkés László lemondását az alelnöki tisztségről" – nyilatkozta a PSD EP-küldöttségének vezetője, Cătălin Ivan.
Azt mondta, üzenetét annak nyomán is megfogalmazta, hogy „Tőkés László kezdeményezte az úgynevezett Székelyföld brüsszeli képviseletének létrehozását".
A PSD európai parlamenti csoportja néhány nappal ezelőtt nyílt levelet intézett az EP elnökéhez, Jerzy Buzekhez, amelyben arra kérték, ne ismerje el a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodáját.
A nyílt levelet a PNL EP-képviselői is aláírták.
EMNT
Az EMNT tisztázni kívánja a demokrácia-központok budapesti támogatottságáról szóló híreket
MTI, 2011. június 8. – Garzó Ferenc
- Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztázni kívánja a nyilvánosság előtt azokat a vádakat, amelyeket az Evenimentul Zilei napilap internetes oldalán közölt, s amelyek szerint a szervezet összesen 2,25 millió lejt (félmillió eurót) kapott magyarországi közpénzekből a demokrácia-központok működtetésére.
A román napilap írásával a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika egyaránt foglalkozott. A cikk szerint az összeget a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítvány utalta át a Kolozsváron bejegyzett, Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom elnevezésű civil szervezet számlájára több részletben. A támogatásból az EMNT működtette demokrácia-központok a magyar állampolgárságot igénylő romániai magyarok tájékoztatásához szükséges költségeket fedezik.
Az Evenimentul Zilei információit több romániai intézmény ez ügyben végzett ellenőrzéseire alapozza. Az intézményeket a román lap nem nevezte meg, a Krónika szerint azonban egyértelmű, hogy a demokrácia-központoknál vizsgálódó pénzügyőrség is segített az "adatgyűjtésben".
Ezzel kapcsolatosan mindkét romániai magyar napilap idézte Tőkés László közleményét, amelyben az EMNT-elnök leszögezi: "az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek".
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Transindex hírportálnak kijelentette: több helyen pontatlan az Evenimentul Zilei által közzétett információ. Toró azonban nem részletezte, milyen pontatlanságokra utalt, hanem közölte, hogy közleményben reagálnak majd a lapban megjelentekre. Ezt a szándékot Toró az MTI bukaresti tudósítójának is megerősítette, jelezve, hogy valószínűleg szerdán egy kolozsvári sajtóértekezleten fognak válaszolni a román lap vádjaira.
DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Evenimentul Zilei: budapesti támogatásban részesültek a demokrácia-központok
Krónika, 2011. június 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) várhatóan mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján ad magyarázatot az Evenimentul Zilei napilap internetes oldalán közölt vádakra, melyek szerint a szervezet összesen 2,25 millió lejt (félmillió eurót) kapott magyarországi közpénzekből a demokrácia-központok működtetésére.
A cikk szerint az összeget a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítvány utalta át a Kolozsváron bejegyzett, Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom elnevezésű civil szervezet számlájára több részletben, a támogatásból az EMNT működtette demokrácia-központok a magyar állampolgárságot igénylő romániai magyarok tájékoztatásához szükséges költségeket biztosítják. Az Evenimentul Zilei információit több romániai intézmény ez ügyben végzett ellenőrzéseire alapozza. Az intézmények nincsenek megnevezve, azonban egyértelmű, hogy a demokrácia-központoknál vizsgálódó pénzügyőrség is segített az „adatgyűjtésben"
Erre utal tegnapi Facebook-bejegyzésében Demeter Szilárd, Tőkés László EMNT-elnök irodavezetője is: „A román hatalom természetrajza: Traian Băsescu a korrupcióellenes ügyészséget használja politikai ellenfelei lejáratására, az RMDSZ a pénzügyőrséget. Bejegyzésében Demeter idéz Tőkés április 6-i közleményéből is, melyben az EMNT-elnök leszögezi: „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek."
A bukaresti lap úgy tudja, a demokrácia-központokban jelenleg több mint százan dolgoznak, és többek közt Tőkés László és Toró T. Tibor ügyvezető elnök rokonai és barátai szerepelnek az alkalmazottak listáján.
A szerző szerint Toró T. Tibor fia, Toró Tamás neve is fellelhető ezen a listán. Az információ azonban pontatlan: a brassói demokrácia-központ vezetője, Toró Tamás nem az ügyvezető elnök fia. A lap információi szerint míg a tájékoztató irodák alkalmazottai 921 és 1500 lej közötti béreket kapnak, Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke havi 4100 lejt keres, míg Papp Előd, az EMNT alelnöke, Zatykó Gyula, az ideiglenes vezetőség egy másik tagja és Kovács Csaba újságíró 4000 lejes fizetést kap kézhez. Gergely Balázs tegnap internetes oldalán megjegyezte: a szerző valószínűleg megfeledkezett arról, hogy néhány hete lemondott a demokrácia-központok igazgatói tisztségéről, tehát nem számít alkalmazottnak, ugyanakkor közölte, a cikkben említett kollégái korántsem kapnak akkora javadalmazást, mint amiről a cikk szerzője írt.
RMDSZ
„Erőltetett a nyolc megyébe való tömörítés"
Nyugati Jelen/Mediafax, 2011. június 8.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden kijelentette: erőltetett lenne az ország közigazgatási átszervezése a jelenlegi nyolc fejlesztési régióra alapozva, hiszen 300-400 kilométert kellene utazni egy-egy gond megoldásáért.
Hozzáfűzte: az RMDSZ-nek van saját tervezete a területi-közigazgatási átszervezésről, amelyet a parlament elé terjesztettek, és amely 15-16 régióról szól. „Mi abból indultunk ki, hogy a jelenlegi 8 régió nem koherens, és ezért lenne szükség 15-16 fejlesztési régióra. Alapos vita kell, a koalícióban is tárgyalunk kell a kérdésről" – mondta, hozzátéve: az RMDSZ javaslata gazdasági, szociális és történelmi szempontból is olyan változat, amelyből ki lehet indulni.
Traian Băsescu államfő kedden Londonban, a brit üzleti világ képviselőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: Romániában még az idén sor kerülhet a területi-közigazgatási átszervezésre, hogy csökkentsék a bürokráciát, és engedjék a közösségeket saját döntésüknek megfelelően cselekedni.
„Úgy véljük, idén képesek leszünk végrehajtani a közigazgatási átszervezést, hogy csökkentsük a helyi hatóságok számát, visszaszorítsuk a bürokráciát, növeljük a városok, falvak autonómiáját, és hagyjuk a közösségeket saját döntésüknek megfelelően cselekedni a központi szintű döntések életbe ültetése helyett" – mondta az államfő.
Emil Boc kormányfő hétfőn kijelentette, szükséges a területi-adminisztratív átszervezés, hogy Románia ne kockáztassa az európai pénzek lehívásának esélyeit, a decentralizált intézmények vagy a megyei tanácsok hatásköreit a polgármesteri hivataloknak kell átvenniük.
Emil Boc kifejtette, hogy a decentralizációt a legutolsó szintig végre kell hajtani, a decentralizált intézményekre vagy a megyei tanácsokra háruló feladatkörök nagy részét a polgármesteri hivatalokra kell átruházni, mert „azokhoz áll közelebb az állampolgár".
A miniszterelnök rámutatott, hogy az új megyei tanácsok hatáskörében marad a regionális fejlesztési politika, az európai alapok felhasználása, a beruházási alapok elosztása, az utak, a környezetvédelem.
„A mostani megyék nem felelnek meg a század kihívásainak, hogy európai pénzeket vonzzanak, és összefüggő beruházás-politikát tudjanak folytatni" – mondta Boc, példaként említve az utakat, amelyek egyik megyében kezdődnek, és folytatódnak a másik megyében.
A párthoz közeli források szerint a Demokrata Liberális Párt vezetőségének szándéka még a héten véglegesíteni az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tervezetet.
Amennyiben a tervet a Traian Băsescu és a PDL által támogatott változatban fogadják el, Romániában nyolc régió lesz, szintén megyének fogják nevezni őket. Ugyanakkor megszűnnek a jelenlegi megyei tanácsok és a prefektúrák, mivel egyetlen adminisztratív testület működik majd megyei szinten – jelezték az idézett források.
A 315/2004-es régiófejlesztési törvény módosítására és kiegészítésére az RMDSZ összes honatyája által aláírt tervezetet terjesztett a parlament elé, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, és amelyet a képviselőháznak is meg kell vitatnia.
Az RMDSZ régióátszervezési törvényjavaslata szerint 16 fejlesztési régiót hoznának létre, melyek közül az egyik Kovászna, Hargita és Maros megyét foglalná magába. A régiók öt makrorégióba tömörülnének. A tervezet szerint a 16 fejlesztési régió, illetve az 5 fejlesztési makrorégió nem rendelkezne jogi személyiséggel, és nem minősülnének területi-közigazgatási egységnek.
A 16 fejlesztési régió a következő lenne: Botoşani–Suceava, Bákó–Iaşi–Neamţ–Vaslui, Brăila–Buzău–Galac–Vrancea (1-es makrorégió), Konstanca–Tulcea, Bukarest, Călăraşi–Ialomiţa–Ilfov, Giurgiu–Teleorman, Dolj–Mehedinţi–Olt (2-es makrorégió), Gorj–Vâlcea, Argeş–Dâmboviţa–Prahova (3-as makrorégió), Arad–Krassó-Szörény–Temes, Fehér–Hunyad, Szeben–Brassó (4-es makrorégió) és Kovászna–Hargita–Maros, Beszterce-Naszód–Kolozs–Máramaros és Bihar–Szilágy–Szatmár (5-ös makrorégió).
ROMÁNIA
A magyar veszéllyel riogatnak
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. június 8. – Veres István
A jelek szerint konkrétabb lépésekre szánta el magát Traian Bãsescu és a kormánykoalíció nagyobbik pártja a közigazgatás reformja területén. Mégpedig igencsak radikális módon: a PDL arról akar konzultálni partnereivel, hogy az átszervezés után a mai fejlesztési régiók alakuljanak át megyékké. Így mindössze nyolc megyéje lenne Romániának.
Az elképzeléssel az a legnagyobb baj, hogy ezek a megyék túl nagyok lennének, hiszen a települési önkormányzatokig lefelé nem lenne semmilyen köztes szerv. Itt jut eszünkbe az a korábban már megszellõztetett elképzelés is, mely szerint a legkisebb közigazgatási egységnek minimum ötezer lakosa kellene hogy legyen. A megamegyékrõl született elképzelés nyilvánvalóan összefügg ezzel. Ami azt jelentené, hogy nem csupán 33 megyei önkormányzat és prefektúra szûnne meg, hanem polgármesteri hivatalok és helyi tanácsok százai is. Takarékossági szempontból valóban radikális elképzelés ez, de hogy miként mûködne, azt szerintünk a kiagyalói sem tudják.
Az RMDSZ nem ellenzi az elképzelést, csak nem ebben a formájában. Az érdekvédelmi szervezet szerint 16 közigazgatási egységre kellene osztani az országot, amely elképzelésben az is benne van, hogy a három székely megye - Maros, Hargita és Kovászna alkotna egy régiót, vagy új megyét. Ebben a változatban egyébként Szatmár megye Szilággyal és Biharral társulna, míg például Kolozs megye Beszterce-Naszóddal és Máramarossal lépne frigyre.
Természetesen máris beindultak az ellenzék tankjai a tervezet ellen. A konzervatívok egyik képviselõje egyenesen azt mondta, hogy a három székely megye egyesülésével létrejönne Románia Koszovója, amit minden áron meg kell akadályozni. Azt is vizionálja az illetõ, hogy amennyiben egy ilyen, magyar többségû terület létrejön, következik a területi autonómia kikövetelése. Holott a 16 új megye nem csupán a székelységnek jönne jól, hanem a többinek is. Azt ugyanis be kell látnunk, hogy ma túl sok közigazgatási egység van az országban, sok a szegény, tehetetlen megye (köztük Kovászna és Hargita is), ágrólszakadt községek, amelyek képtelen élni egyebek mellet az uniós támogatásokkal is. Ezért egy értelmes közigazgatási reformra szükség van, amely azonban elakadhat amiatt, hogy a székelyek is levegőhöz juthatnának.
Nem egyezik a román és a magyar elképzelés a régiók átszervezéséről
Krónika, 2011. június 8. – Bálint Eszter, Bíró Blanka, Szucher Ervin
Romániának legkevesebb nyolc, legtöbb tizenkét régiója lesz – jelentette ki tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselő, aki szerint az átszervezés nyomán nyolc régió bőven elég lenne. A régiótérkép átrajzolásának kérdése azt követően lett ismét a közbeszéd témája, hogy a PDL állandó bizottsága hétfőn felhatalmazta az alakulat vezetőségét, hogy a kormánykoalícióban dolgozzák ki az ország közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. PDL-s források szerint az alakulat vezetősége azt szeretné, ha ez a jogszabályjavaslat már a héten elkészülne.
A Gândul információi szerint Traian Băsescu államfő vasárnap este magához hívatta Emil Boc kormányfőt, és a régióátszervezés témájában egyeztettek. A hírportál újságírója úgy tudja, úgymond „szupermegyék" jönnének létre. Közlése szerint ezek kialakítására két munkaverzió létezik. Az egyik a lengyel vajdaságokat venné példának, amelyekben egyenként 3–4 millió lakos élne, s amelynek közvetlen fennhatósága alá tartoznának a megyei jogú városok, városok, községek. A másik verzió szerint a leendő régiók keretében megmaradnának a jelenlegi megyék, a régiókat a prefektus vezetné, s ezen a felső szinten születnének a nagyobb döntések.
Sulfina Barbu tegnap annyit árult el, hogy a tervezet megalkotásában jó kiindulópontot jelent a jelenlegi régiós felosztás. A legnagyobb kormánypárt képviselője azonban leszögezte, kihívás lesz a koalícióban elfogadtatni ezt az elképzelést.
Kelemen: ez nem járható út
„A koalíciós partnerek hivatalosan nem mutattak be semmilyen, Románia regionális átszervezésére vonatkozó tervet. Ez a téma fel sem merült a hétfői koalíciós egyeztetésen" – szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a sajtóba kiszivárogtatott „fél vagy negyed tervezetről" nehéz véleményt nyilvánítani, ezt szerinte csak akkor lehet érdemben megtenni, ha a koalíciós partnereik hivatalos tervezettel rukkolnak elő. „Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt mindenki elismeri, és ez lehet a tárgyalásokhoz a kiindulási alap. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely a régiók történelmi-kulturális-társadalmi-szociális sajátosságait figyelembe véve javasolja az újrafelosztást. Ez a tervezet szenvedhet árnyalatnyi módosításokat, de például a romániai közéletben nem folytattak még nyilvános vitát a megyék megszüntetéséről vagy egy harmadik közigazgatási szint beiktatásáról" – részletezte Kelemen Hunor.
Szerinte ezeket a módosításokat alaposan meg kell fontolni, és erről még nem voltak egyeztetések. A szövetségi elnök szerint azonban a kiszivárgott felosztástervezet az RMDSZ számára nem járható út. „Az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszűnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés" – fogalmazta meg Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, a koalíciós megállapodás szerint a régióátszervezésnek legkésőbb a jövő év tavaszi ülésszaka alatt kell napirendre kerülnie. „Ez egy tartható határidő, de fel is gyorsítható" – összegzett a szövetség elnöke.
Mint ismeretes, Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője a szövetség felkérésére készítette el a szövetség régióátszervezési törvénytervezetét. Ennek alapján az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája).
Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék – NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözősége anynyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkező hatást váltott ki, mint ami a célja lett volna, a gyengébben fejlett megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek.
Az MPP aggódik
A történelmi régiók visszaállítását szorgalmazza a Magyar Polgári Párt is. Kiss István országos alelnök szerint a Székelyföldet sem megosztani, sem máshova csatolni nem szabad. Mint tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, Hargita és Kovászna megye összevonásával, négy Brassó és 26 Maros megyei település hozzácsatolásával kellene újjárajzolni a régiótérképet. Az MPP-s politikus azt is fontosnak tartja, hogy a leendő régió fővárosa – akárcsak az 1968-ban megszüntetett Magyar Autonóm Tartományé – Marosvásárhely legyen. „A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembevételével kell kialakítani. Az MPP a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körösvidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld" – áll a párt tegnap kiadott közleményében.
A székelyföldi régió megalakulásával Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is egyetért. A polgáriak mégis attól tartanak, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szövetség nem áll ki a székelység akarata mellett. Éppen ezért az MPP a tegnap felszólította az RMDSZ-t mint a kormánykoalíció tagját és a parlamenti többséget biztosító pártot, hogy ne járuljon hozzá egy, az erdélyi magyarság és főként a székelység számára elfogadhatatlannak bizonyuló átszervezéshez. Egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően, vélik a polgáriak. „Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken" – hívják fel a nagyobbik erdélyi magyar párt vezetőségének figyelmét. Az MPP vezetői úgy tudják, hogy PDL tervei szerint a három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az úgynevezett Erdély régiót, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne.
Kérdésünkre, hogy a Demokrata-Liberális Párt országos alelnökeként mi a véleménye arról, hogy amennyiben mégis a magyarság akarata érvényesül, rövid időn belül a régió fővárosának, Marosvásárhelynek a polgármestere lehet, a város elöljárója, Dorin Florea nem adott választ. Kifejtette: előbb pártbeli kollégáival tanakodik, s csak azután hozza nyilvánosságra álláspontját. Ezzel szemben Cornel Brişcaru, a Szociáldemokrata Párt Maros megyei ügyvezetője kijelentette, hogy a Székelyföld esetleges egységesítése ezer évvel vetné vissza a régiót. Szerinte Maros megyének Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal kellene társulnia.
Arad prefektusa is változtatna
Nem ért egyet a jelenlegi régiókon alapuló újratervezéssel Călin Bibarţ, Arad megye prefektusa sem. Szerinte jobb lenne, ha Arad Temes és Bihar megyével kerülne egy területi egységbe, amelynek neve Bánság–Körösvidék lehetne, fővárosa pedig „valahol a régió közepén" lenne – kijelentésével Bibarţ Aradra utalt. A kormánymegbízott szerint azonban valószínűsíthető, hogy az új régiótérkép a jelenlegiből indul majd ki, így Arad Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyével fog egy egységbe tartozni.
Az ellenzékre várni kell
Az ellenzéki szociáldemokraták, nemzeti liberálisok és konzervatív pártiak alkotta Szociálliberális Unió (USL) szombaton a három alakulat önkormányzati képviselőinek találkozóján mutatja be elképzelését a régiók átszervezéséről – válaszolta tegnap újságírói kérdésre Victor Ponta PSD- és Crin Antonescu PNL-elnök, akik egyelőre nem kívántak részleteket elárulni.
Az RMDSZ által javasolt felosztás
Maros–Hargita–Kovászna, Szeben–Brassó, Kolozs–Beszterce-Naszód–Máramaros, Szatmár–Szilágy–Bihar, Fehér–Hunyad, Arad–Temes–Krassó-Szörény, Gorj–Vâlcea, Mehedinţi–Olt–Dolj, Argeş–Dâmboviţa–Prahova, Teleorman–Giurgiu, Ilfov–Bukarest, Ialomiţa–Călăraşi, Tulcea–Konstanca, Buzău–Brăila–Vrancea–Galac, Bákó–Vaslui–Iaşi–Neamţ, Suceava–Botoşani.
Makrorégiók: I. makrorégió: Botoşani–Suceava, Bákó–Iaşi–Neamţ–Vaslui, Brăila–Buzău–Galac–Vrancea; II. makrorégió: Konstanca–Tulcea, Bukarest, Călăraşi–Ialomiţa–Ilfov, Giurgiu–Teleorman, Dolj–Mehedinţi–Olt; III. makrorégió: Gorj–Vâlcea, Argeş–Dâmboviţa–Prahova; IV. makrorégió: Arad–Krassó-Szörény–Temes–Fehér–Hunyad, Szeben–Brassó; V. makrorégió: Kovászna–Hargita–Maros, Beszterce-Naszód–Kolozs–Máramaros–Bihar–Szilágy–Szatmár.
Újrarajzolná a kormány Románia közigazgatási térképét
Krónika, 2011. június 8..
Elsőrendű fontosságúvá vált a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) számára az ország közigazgatási újraosztása. A PD-L a közeljövőben tárgyalja meg koalíciós partnereivel felosztási javaslatát, amelynek egyik fő eleme az, hogy az ország 42 megyéje helyett csak 8 megye marad.
A jogi státussal rendelkező régiók kijelölése alapvető követelménye annak, hogy Románia 2013–2014 között megkapja azt a tízmilliárd eurót, amelyet az Európai Bizottság Fejlesztési Programja által utalnának ki az infrastruktúra fejlesztésére, pontosabban csatornarendszerek és megyei utak javítására, létesítésére.
A PD-L által kidolgozott terv szerint megmaradna az eddigi nyolc euró-régiós övezet, amelyet ez után megyéknek neveznének, és a prefektus igazgatná. Ez pedig azzal járhat, hogy a közigazgatásban rengeteg állás szűnik meg, és a megyei tanácselnökök befolyása csökken.
A három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az ún. Erdély megyét, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne.
A Magyar Polgári Párt (MPP) határozottan felszólítja a kormánykoalícióban részt vevő, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a tervezett átszervezéshez, ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken! – áll az MPP sajtóirodája által kibocsátott közleményben.
Máté András Levente Kolozs megyei parlamenti képviselő lapunknak az ügy kapcsán a következőket nyilatkozta: a PD-L által kidolgozott, az ország közigazgatási újraosztására vonatkozó terv még nem tekinthető véglegesnek. – A PD-L még nem egyeztetett koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel erről. Remélhetőleg jövő héten kerül sor erre. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel a tervezettel, mivel ez nem előnyös a romániai magyarság számára. Például azért nem, mert a nyolc megyében a magyarság aránya 15 százalék alá csökkenne – vélekedett a képviselő.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a nyolc nagy közigazgatási egység helyett 15-16-ot képzelne el. – Az RMDSZ kész tárgyalni a PD-L-el az általuk összeállított javaslatról, habár az országnak a nyolc megyére való felosztása nem koherens – nyilatkozta Kelemen.
Hazaárulás miatt feljelentette egy román szervezet a romániai magyar EP-képviselőket
Krónika, 2011. június 8. – Balogh Levente
Feljelentette a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselőt a legfelsőbb bíróság ügyészségén a Polgárokat az Állami Visszaélésektől Védő Alapítvány (Facias), amiért azok támogatták a Székelyföld brüsszeli lobbiképvisletének megnyitását.
A Facias szerint Tőkés László – aki egyben az EP alelnöke is –, Sógor Csaba és Winkler Gyula tette az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetnek, illetve összeesküvésnek minősül.
A Facias rámutat: az eddigi európai uniós gyakorlat szerint a tagállamokban elismert területi egységek nyithatnak lobbiirodát Brüsszelben annak érdekében, hogy európai szinten népszerűsítsék érdekeiket. „Mivel a Székelyföldet, amely Hargita, Kovászna és Maros megyéből áll, a román hatóságok nem ismerik el, mesterséges, helyi szinten el nem ismert csoportosulásról lévén szó, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelensége és alkotmányellenessége" – állítja a Facias, amely azt is felrója, hogy az irodát a Magyar Régiók Házában nyitották meg, így az – szerinte – nem gazdasági, hanem etnikai alapon működik. A szervezet szintén kifogásolja, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján Csíkszeredában olyan megemlékezést szerveztek, amelyen elhangzott: a Székelyföld nem Románia.
Támadásba lendült az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetője, Cătălin Ivan is, aki az uniós törvényhozás plénumában Tőkés László leváltását követelte az EP alelnöki tisztségéből. A politikus, aki „Európa – egységet, nem pedig etnikai alapú szegregációt!" feliratú pólóban feszített, – valótlanságot állítva – azzal vádolta meg Tőkést, hogy „nap mint nap etnikai alapú szegregációról beszél, valamint arról, hogy egy uniós tagállamból területeket kell kiszakítani, és azokat egy másik tagállamhoz kell hozzácsatolni."
Mint arról beszámoltunk, a Hargita és Kovászna megyei közgyűlés által finanszírozott, de Maros megyét is képviselő Székelyföld-iroda szerdán nyílt meg Brüsszelben Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes részvételével. Az iroda megnyitására a román politikum és a sajtó egy része hisztérikusan magyarellenes kirohanásokkal reagált, az eseményt az ország területi egyesége elleni támadásként próbálva beállítani.
ERDÉLY
Különleges státuszt Székelyföldnek
Háromszék, 2011. június 8 – Farkas Réka
Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány – mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke. A tárgyalások folynak, a Demokrata Liberális Párt már a héten megoldást kíván, de koalíciós partnerük, az RMDSZ kitart a kisebbségi törvény sürgős elfogadása mellett is – hangsúlyozta Borbély.
A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székelyföldi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelő, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra – fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanakkor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára előnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idő sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsődleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt.
A legnagyobb kormánypárt hétfőn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romániát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfőtől kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3–4 millió lakosú mamutrégiókat hoznak létre, vagy megmaradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentős része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bukaresti források szerint a miniszterelnök felelősségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz.
MPP-s tiltakozás
A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplő aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelőbbnek, és a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevő, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően. „Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken!"– áll az MPP dokumentumában.
MPP: Bölöni – nincs B terv
Új Magyar Szó, 2011. június 8. – Antal Erika
Ha nem vállalja Bölöni László a polgármesteri jelölést, a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nincs másik terve arra, hogy kit jelölhetne Marosvásárhely polgármesterének. De az már eldöntött tény, hogy az MPP Maros megyei szervezete nem támogat egy esetleges RMDSZ-es jelöltet a helyhatósági választásokon.
Ha nem vállalja Bölöni László a polgármesteri jelölést, a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nincs másik terve arra, hogy kit jelölhetne Marosvásárhely polgármesterének. De az már eldöntött tény, hogy az MPP Maros megyei szervezete nem támogat egy esetleges RMDSZ-es jelöltet a helyhatósági választásokon. László György, az MPP megyei elnöke úgy véli, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek az összefogás mellett tették le voksukat.
„Sokszor felvetődött, hogy mindannyian támogassuk az RMDSZ jelöltjét, de ez biztosan nem lesz, hanem közösen döntünk a jelöltről, ez az egyetlen járható út. 2008-ban visszaléptünk az RMDSZ-es jelölt javára, aki elbukta a választást. Üdvözlöm Borbély László kijelentését, hogy Bölöni László jó megoldás lenne, őt ugyanis az MPP javasolta 2008-ban, és 2012-re vonatkozóan is megerősítjük ezt.
Mindent meg kell tennünk azért, hogy a marosvásárhelyi önkormányzatban az MPP–EMN– RMDSZ visszaszerezze a többséget" – fogalmazott László György. Elmondta, ha Bölöni nem vállalja a jelöltséget, keresnek egy másik személyt, de hogy ki lenne a megfelelő jelölt, arról nem nyilatkozott a megyei MPP-elnök. „Nem gondolkodunk még a B tervben" – jelentette ki.
MAGYARORSZÁG
A Keresztény-iszlám-zsidó vallásközi párbeszéd konferencia záródokumentuma
MTI/OS, 2011. június 7.
1. A 2011. június 2-án és 3-án, Gödöllőn lezajlott konferencia résztvevői nagy örömmel üdvözölték az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége Keresztény-zsidó-iszlám vallásközi párbeszéd konferencia megrendezésére irányuló kezdeményezését.
2. A konferencián zsidó, keresztény és iszlám közösségek képviselői vettek részt mind az Európai Unió országaiból, mind pedig ugyanezen közösségekből a Közel-Keletről, Törökországból és Oroszországból. Az egyetemek és az Európai Unió tagállamainak kormányzatai is képviseltették magukat a konferencián.
3. A konferencia középpontjában olyan hangsúlyos kérdések álltak, mint a vallási sokszínűség és a migráció. A résztvevők különösképpen hangsúlyozták a vallásszabadság alapvető fontosságát, amely az általános emberi jogok egyik lényeges eleme. A konferencia résztvevői mély aggodalommal megállapították, hogy a világ számos tájékán súlyosan korlátozzák a vallás szabad gyakorlását, továbbá azt, hogy jelenleg különösen a keresztény hívők elleni erőszak, de az iszlámfóbia és az antiszemitizmus folyamatos megnyilvánulásai is, valamint az egyéb vallási és etnikai kisebbségek ellen irányuló diszkrimináció széles körben elterjedt.
4. Az emberi méltóság elismerése a judaizmus, a kereszténység, valamint az iszlám középpontjában áll, és ez, ezen vallások Isten és ember kapcsolatának egyedi megértésében gyökerezik. Ez az a kapcsolat, amely meghatározó alapját képezi annak a tiszteletnek, amely minden egyes embert megillet.
5. A konferencia jelentőséget tulajdonít a népek különbözőségének, mint értéknek, mely mindig is szerves részét képezte az európai örökségnek és a migrációval ez az értékrend számos országban még inkább elmélyült. Nélkülözhetetlen, hogy az európai társadalmak a bevándorlókat az őket megillető emberi méltóságuk tiszteletben tartásával fogadják és örömmel veszik tudomásul a különbözőségek egységbe fonódásának lehetőségét az integráció folyamatának valódi megvalósításával.
6. A vallásos hit nélkülözhetetlen alkotórésze az egészséges társadalomnak, ezért a hatóságoknak garantálniuk kell a vallási értékek szabad kifejezését és a vallási szimbólumok megfelelő tiszteletben tartását. Bármilyen, a vallásos hit legitim szerepének megkérdőjelezésére és a vallás gyakorlásának a megakadályozására irányuló tendenciával szembe kell helyezkedni. Különösen fontos a különböző vallások és hitbeli meggyőződések közötti dialógus és az ezt elősegítő oktatás fejlesztése.
7. A magyar elnökség által elindított kezdeményezést nagy örömmel fogadták a konferencia résztvevői, akik a soron következő elnökségeket is arra bátorítják, hogy folytassák azt a munkát, amely Gödöllőn elkezdődött, hogy biztosítani lehessen a jövőbeni hasonló kezdeményezések feltételeit a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelyének megfelelően.
Gödöllő, 2011. június 3.
Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért
Felelős Államtitkárság
Sajtóiroda
KÁRPÁT-MEDENCE
Élesen bírálja Kövér László hétfői lapinterjúját a szlovák ellenzék
MTI, 2011. június 7. – Kokes János
Élesen bírálta Kövér Lászlót a két szlovák ellenzéki párt, mert az Országgyűlés elnöke a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak.
Ugyancsak visszautasították Kövér azon állítását, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.
Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt szerint nem kell tapasztalt diplomatának lenni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a vezető magyar politikusoktól érkező jelzéseket. "Budapestről olyan csípős pofont kaptunk, mint a csípős paprika. Itt az ideje reagálni" - jelentette ki Olga Algayerová, a Smer árnyékkormányának külügyminisztere.
A Robert Fico vezette párt képviselői keményen bírálták Iveta Radicová kormányát, hogy nem reagált Kövér László interjújára. "Szlovákia nagyon gyors választ kapott meghátráló, sőt szervilis külpolitikájára" - jelentette ki Marek Madaric, a Smer alelnöke.
Algayerová szerint nagyon kell figyelni a kettős állampolgárság ügyében. E tekintetben "figyelmeztető jelzésnek" mondta, hogy Budapest lemondta a magyar-szlovák parlamenti külügyi bizottsági találkozót, egy nappal annak megtartása előtt.
Madaric úgy vélte: Kövér nyilatkozata, hogy Szlovákia megváltoztatta az államhatárt, illetve utalása a katonai erő esetleges alkalmazására, botrányos és elfogadhatatlan. "Ezzel csak megerősítette a magyar politika revizionista szellemét és a szuverén Szlovák Köztársaság iránti tisztelet hiányát" - szögezte le a politikus.
A szlovák külügyminisztérium a Smer bírálatát visszautasította. Szerinte a Smer csak olyan politikára képes, amely feszültséget kelt, s azt a Szlovák Köztársaság állampolgárai elutasítják. "A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma továbbra is felelős külpolitikát fog folytatni az erős és öntudatos Szlovákia nevében" - olvasható a tárca állásfoglalásában.
Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint Kövér nyilatkozata a szlovák nemzet számára megalázó, s beavatkozás Szlovákia belügyeibe.
"Otromba állításokról van szó, amelyek megalázzák a szlovák nemzetet. Magukénak tekintik a szlovák földet. Ráadásul a Fidesz képviselője világos céllal mondta el ezeket a gondolatokat. S ha legújabban ez az úr, a magyar Országgyűlés elnöke állítólag a katonai erő alkalmazását sem zárja ki Szlovákia ellen, akkor valóban nincs miről beszélni, és minden normális kormánynak azonnal cselekednie kellene" - áll Slota nyilatkozatában.
A szélsőségesen nacionalista párt elnöke cselekvésre szólítja fel a szlovák kormányt, követeli a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és a szlovák-magyar alapszerződés felmondását, amelyet a magyar fél "folyamatosan durván és arrogánsan megsért".
Kövér az interjúban arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, kifejtette: "sajnos", minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit.
"Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részeiről, amelyek ezzel a területtel kötik össze" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
"A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható, megtartható, főleg az egyesülő Európában" - mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. "Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is" - szögezte le a politikus.
Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Románia és Bulgária felkészült a schengeni csatlakozásra - Gál Kinga sajtóközleménye
MTI/OS, 2011. június 7.
- Az Európai Parlamentben ma késő délután Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról megrendezett vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő kiállt Románia és Bulgária mielőbbi schengeni csatlakozása mellett, s felszólított az országokkal szemben alkalmazott kettős mérce elkerülésére. A témával kapcsolatos jelentés holnapi elfogadásával az Európai Parlament egyértelmű politikai üzenetet küld a tagállamoknak: a két ország felkészült és csatlakozásuk tovább nem hátráltatható.
Gál Kinga felszólalásában elmondta, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló jelentés szerdai megszavazásával az Európai Parlament egyértelmű jelét adja: elismeri Románia és Bulgária felkészültségét és támogatja a két ország csatlakozását a közösségi vívmányaink egyik legfontosabbikához, a schengeni övezethez. A schengeni övezethez való tartozás a kelet- és közép európai országok számára történelmi okokból is különös fontosságú, a szabad és akadálymentes utazás lehetőségét jelenti.
Gál Kinga véleménye szerint a vita másik fontos üzenete, hogy a tagországok nem alkalmazhatnak kettős mércét a mostani csatlakozás esetén, tehát nem támaszthatnak több feltételt, mint amit a korábban csatlakozott országok teljesítettek. Ennek elkerülése azért is ajánlott, mert ez pontosan azt az alapot kezdi ki, amire a schengeni vívmány épül: a kölcsönös bizalom intézményét. Az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy Európa legfontosabb vívmánya védelemre és a mellette való kiállásra szorul - mondta Gál Kinga.
Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament
Románia „schengeni hete"
Új Magyar Szó, 2011. június 8. – Cs. P. T.
A román belügyminiszter „99 százalékos esélyt" lát arra, hogy Románia még ebben az évben csatlakozzék a Schengen-térséghez. Traian Igaş ezt tegnap nyilatkozta, egy nappal azelőtt, hogy a kérdésről az Európai Parlament (EP) is szavaz. Románia és Bulgária csatlakozásáról tegnap este kezdődött vita az EP plenárisában arról, hogy teljesíti-e a két ország a határok nélküli térséghez való csatlakozás feltételeit.
A román belügyminiszter „99 százalékos esélyt" lát arra, hogy Románia még ebben az évben csatlakozzék a Schengen-térséghez. Traian Igaş ezt tegnap nyilatkozta, egy nappal azelőtt, hogy a kérdésről az Európai Parlament (EP) is szavaz. Románia és Bulgária csatlakozásáról tegnap este kezdődött vita az EP plenárisában arról, hogy teljesíti-e a két ország a határok nélküli térséghez való csatlakozás feltételeit. A végső döntés azonban a hétvégén ülésező uniós belügyminiszterek tanácsa hozza meg.
Traian Igaş szerint Románia „vitán felül" teljesíti a csatlakozás feltételeit, s ezt igazolják az ország felkészültségéről írott jelentések is. „Tudjuk, hogy a kérdésről politikai döntés születik majd, de úgy vélem, hogy valamennyi uniós tagállam értékeli majd Románia erőfeszítéseit" – fogalmazott a tárcavezető.
A belügyminiszter jelezte, az ország Schengen-csatlakozását támogatja az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország, illetve az elnökséget július elsejétől átvevő Lengyelország is.
Mint ismert, Románia csatlakozását több uniós tagállam – elsősorban Franciaország és Németország – az igazságszolgáltatás reformja terén elért eredményekhez köti. Az Európai Bizottság júniusban fogad el új jelentést a román igazságszolgáltatás helyzetéről.
Traian Băsescu az FT-nek: még az idén csatlakozunk
Traian Băsescu is úgy látja, hogy Románia még ebben az évben bebocsátást nyer a Schengen-övezetbe. Erről a kétnapos londoni találkozón tartózkodó román államfő a Financial Timesnak adott interjúban beszélt. A politikus reményét fejezte ki, hogy az uniós tagállamok nem fűznek „újabb feltételeket" az ország csatlakozásához.
Az államfővel készült interjúval egy időben a Financial Times arról közölt cikket, hogy „évekbe telhet", amíg Románia csatlakozhat a Schengen-térséghez. A lap brüsszeli forrásokra alapozta ezt az információt. „Annyira megrendült az Európai Unió bizalma a román és a bolgár jogrendszerben, hogy igencsak kérdéses a két ország csatlakozása" – nyiltakozta az FT-nek egy nevét elhallgató diplomata.
Sógor Csaba felszólalt a hisztériakeltés ellen
Szabadság, 2011. június 8.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének első napján, napirenden kívül, a közelmúltban, Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót. Hétfő esti beszédében az erdélyi magyar képviselő utalt a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága előtt tisztelgő, hazai, békés akciókat ért támadásokra is.
„A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élő népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában. Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fővárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában? – tette fel a kérdést a politikus.
Ugyanakkor leszögezte: hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. „Erre is volt példa a napokban, amikor az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésre emlékeztünk június 4-én.
Kirekesztő, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlődését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülő, a kisebbség jogait tiszteletben tartó erős Európa."
Egyébként Cătălin Ivan szociáldemokrata parlamenti képviselő Tőkés Lászlónak az EP-alelnöki tisztségről való lemondását követelte.
Aderarea României şi Bulgariei la Schengen a fost aprobată de Parlamentul European
Mediafax, 2011. június 8.
Raportul europarlamentarului Carlos Coelho privind aderarea României şi Bulgariei la spaţiul Schengen a fost adoptat, miercuri, de plenul Parlamentului European, cu 487 voturi "pentru", 77 de voturi "împotrivă" şi 29 abţineri.
Aderarea României şi Bulgariei la Schengen a fost aprobată de Parlamentul European (imagine: Cristina Nichitus/Mediafax Foto)
Verificarea îndeplinirii tuturor cerinţelor Schengen de către noii membri (control de teren, frontiere maritime şi aeriene, eliberarea vizelor, cooperarea poliţienească, conectarea şi utilizarea Sistemului de Informaţii Schengen şi de protecţie a datelor) este o precondiţie pentru ca, în urma consultării PE, Consiliul de Miniştri să decidă eliminarea controalelor la frontierele interne cu statele membre.
"Schengen reprezintă una dintre cele mai mari realizări ale UE, pe care nu avem voie să o distrugem cu decizii pripite. Sistemul Schengen oferă cele mai înalte standarde pentru managementul frontierelor. România şi Bulgaria îndeplinesc aceste criterii - în consecinţă, nu trebuie să amânăm integrarea lor. Solicit Consiliului să urmeze recomandările votului exprimat azi de o mare majoritate a Parlamentului European", a declarat preşedintele PE, Jerzy Buzek, conform unui comunicat.
Dezbaterea raportului întocmit de europarlamentarul PPE, Carlos Coelho, a avut loc marţi seară în plenul PE, reunit la Strasbourg, iar votul pozitiv a fost anticipat de preşedintele de şedinţă, vicepreşedintele PE Stavros Lambrinidis, care la finalul discuţiilor a adresat anticipat "calde felicitări" României şi Bulgariei pentru reunşită. În cursul discuţiei au fost însă exprimate şi opinii contrare.
Raportul eurodeputatului portughez, votat la 2 mai în Comisia de specialitate - LIBE - a PE, este favorabil integrării celor două state. Ultimul cuvânt în privinţa aderării îl vor avea cele 25 de state membre ale Spaţiului Schengen, care trebuie să aprobe în unanimitate.
Raportul va fi dezbătut joi în Consiliul JAI.
Majoritatea celor peste 40 de eurodeputaţi care au luat cuvântul, marţi seară, în dezbaterea care s-a desfăşurat în plenul PE, s-au pronunţat în favoarea aderării celor două state la Spaţiul Schengen. Europarlamentarii au susţinut că ambele state au depus eforturi majore pentru îndeplinirea criteriilor de aderare, subliniind în acelaşi timp că cele două ţări sunt pregătite tehnic pentru integrare.
Totodată europarlamentarii care au luat cuvântul au subliniat că este importantă evitarea aplicării dublelor standarde şi că regulile de aderare nu ar trebui schimbate pe parcurs, ci ar trebui menţinute criteriile stabilite deja.
Printre europarlamentarii care au luat cuvântul în favoarea aderării României şi Bulgariei la Spaţiul Schengen s-au numărat: Augustin Diaz de Mera Garcia Consuegra (PPE), Timothy Kirkhope (European Reformists and Conservatives), Cornelia Ernst, Andrey Kovatchev (PPE), Monika Flasikova Benova (S&D), Stanomir Ilchev (ALDE), Pawel Robert Kowal (ECR), Tanja Fajon, Kinga Gal (PPE), Anna Hedh (S&D), Salvatore Iacolino (PPE), Iliana Malinova Iotova (S&D), Veronique Mathieu (PPE), Hubert Pirker(PPE), Antigoni Papadopoulou, Ivaylo Kalfin (S&D). De asemenea, mai mulţi eurodeputaţi români au susţinut integrarea celor două state în Schengen. Este vorba despre Ion Enciu, Marian Jean Marinescu, Petru Luhan, Sogor Csaba, Rovana Plumb, Viorica Dăncilă, Cristian Buşoi, Ioan Mircea Paşcu şi Traian Radu Ungureanu.
Dintre cei care au luat cuvântul în favoarea aderării celor două state, eurodeputatul Hubert Priker, membru al popularilor europeni, a spus, asemenea celorlalţi colegi de grup, că cele două ţări au îndeplinit criteriile pentru aderarea la Schengen, dar a subliniat că ridică semne de întrebare anunţata reducere a veniturilor poliţiştilor din România.
"Mă nelinişteşte însă o informaţie pe care nu o pot verifica, pe care am primit-o astăzi. Se pare că, în România, veniturile Poliţiei vor fi reduse cu o treime. Şi ştim că o condiţie sine qua non pentru a evita corupţia şi pentru a se garanta o muncă corectă este reprezentată de salariile bune pentru poliţişti. Sper că informaţia privind reducerea salariilor poliţiştilor este falsă şi că poliţiştii, care trebuie să garanteze securitatea întregii Uniuni Europene, vor continua să fie plătiţi în mod adecvat", a spus el.
Au fost şi eurodeputaţi care s-au pronunţat categoric împotriva aderării celor două state la Spaţiul Schengen. Este vorba despre eurodeputaţi ai grupului Europe of Freedom and Democracy (EFD), dar şi neafiliaţi. Astfel, italianul Mario Borghezio, membru al EFD, a vorbit despre riscurile "infiltrării prin România şi Bulgaria a unor persoane nedorite care ar putea pune sub ameninţare securitatea statelor membre".
"Sugerez suspendarea procesului de aderare a României şi Bulgariei în Spaţiul Schengen pe baza principiului precauţiei", a mai spus el, reclamând existenţa unor enorme presiuni de la frontierele externe din direcţia acestor două ţări. Borghezio s-a referit la România şi Bulgaria cu expresia "găurile din şvaiţerul care este UE în legătură cu clandestinii".
La rândul său, Daniel Van Der Stoep, europarlamentar olandez neafiliat, a spus: "Trebuie să privim lucrurile în faţă: România şi Bulgaria nu trebuie să adere la Spaţiul Schengen nici altădată".
"România şi Bulgaria sunt state corupte care nu respectă criteriile Schengen", a mai spus el, adăugând că, a accepta aderarea celor două este "un lucru nerealist, cu adevărat infantil pentru că cele două au arătat că nu sunt demne să facă parte din spaţuiul Schengen". El a menţionat şi rapoartele Transparency International, spunând că România şi Bulgaria se confruntă cu cazuri majore de corupţie.
De asemenea, Gerard Batten, europarlamentar britanic din grupul EFD, s-a plâns de numărul mare de romi români. "Iată că Zona Schengen se desfiinţează în nucleul său dur dar sunt planuri să fie incluse România şi Bulgaria, unde sunt sute de mii de ţigani care toţi doresc să emigreze şi, după ce vor putea călători liber în zona Schengen, mulţi dintre ei inevitabil vor ajunge în Marea Britanie ca să profite de sistemul nostru generos de ajutoare sociale, ca mulţi înaintea lor", a spus el.
"Poate că mulţi întreprinzători britanici ar dori să se întâlnească cu romii, când debarcă la Callais, şi să le dea hărţi ca să găsească drumul spre domiciliul premierului şi miniştrilor. Doar când romii îşi vor parca căruţele la Downing Street 10, poate că atunci se vor schimba opiniile cu privire la beneficiile aderării acestor două state la Schengen", a comentat el.
Printre europarlamentarii care s-au exprimat radical împotriva aderării celor două state s-a numărat şi Mara Bizzotto (EFD), care a spus că "Europa vrea să facă o mare favoare criminalităţii organizate". "Cine va vota mâine (în favoarea raportului pozitiv privind aderarea României şi Bulgariei, n.red.) va deschide o autostradă până în inima Europei pentru crima organizată", a spus ea.
Comisia pentru Libertăţi Civile a Parlamentului European a stabilit, la 2 mai, că România şi Bulgaria îndeplinesc condiţiile necesare aderării la Schengen. Pe baza rapoartelor de evaluare, membrii Comisiei PE au stabilit că România şi Bulgaria îndeplinesc condiţiile necesare pentru aderarea la Schengen, recomandând ca Parlamentul European să fie informat în continuare în legătură cu măsurile suplimentare care trebuie luate în sectorul frontierei dintre Bulgaria, Turcia şi Grecia. Membrii Comisiei au considerat că, deşi există unele probleme care vor trebui reevaluate şi care vor fi în centrul atenţiei în continuare, acestea nu reprezintă obstacole în calea admiterii României şi Bulgariei în Spaţiul Schengen.
Consiliul Justiţie şi Afaceri Interne (JAI) va adopta, în sesiunea organizată joi şi vineri, la Luxemburg, concluziile privind stadiul evaluării României şi Bulgariei în cadrul procesului de aderare la Spaţiul Schengen.
Reuniunile se vor desfăşura sub conducerea preşedinţiei ungare a Consiliului, respectiv ministrul de Interne Sandor Pinter şi ministrul Justiţiei Tibor Navracsics.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Van-e takargatnivaló?
Krónika, 2011. június 8. – Gazda Árpád
Kétségkívül érzékeny témát érintett az Evenimentul Zilei, amely hatósági forrásokból arról értesült, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt működő demokrácia-központok félmillió eurós apanázst kaptak valamely magyarországi közalapítványtól.
Ha a hír igaz, ebből – minden bizonnyal – megerősítést nyernek azok, akik eddig is kizárólag a külső beavatkozás következményének tekintették az erdélyi magyar politika polarizálódását, akik a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppártot a Fidesz által összegründolt kreációnak tudták. Már a felvetés is jelzi, a Tőkés László körül szerveződő csapat nem kívánt kommunikációs helyzetbe került, amely kínálja a vele kapcsolatos sztereotípiák megerősödését. Ha az információk helytállóak, botorság lenne az EMNT vezetői részéről ezeket cáfolni. Toróéknak azonban arra a kérdésre is magyarázatot kell adniuk, hogy miért szerepelnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom fizetési listáin olyan személyek, akikről eddig nem derült ki, hogy szerepük lenne a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadásban, akik inkább az EMNP bejegyzése ügyében mutattak aktivitást. Ezzel pedig elérkeztünk a valódi politika háza tájára.
Romániában ugyanis a pártok hitelessége addig terjed, amíg a pártfinanszírozás problémáit nem kezdi bolygatni valaki. Az RMDSZ-ből is ideges reakciókat váltott ki, amikor a Krónika a román költségvetésből viszszaosztott közpénzek ügyét, a magyar kisebbség önazonosságának megőrzésére, kultúrája ápolására szánt összegek máig nem ismert rendeltetését kezdte firtatni. Alighanem nincsen ma Romániában olyan számottevő politikai erő, amelyiknek a pártkasszával kapcsolatban ne lenne takargatnivalója. Amelyiknek ott a szűzpír az orcáján, az kívülről szemléli az eseményeket. A politikát felügyelő civil szervezetek valamennyi választás után megkongatják a vészharangot amiatt, hogy a bejelentett összegek többszöröse ment el a választási kampányra. A valószínűsíthető magyarországi támogatással az EMNT-nek is oda a szűzies pír az arcáról. Ez a csoport is beiratkozott a román nagypolitikába az RMDSZ és a többi parlamenti párt mellé. Azzal tűnhetne ki a mezőnyből, ha nem mutatna idegességet a témát firtatókkal szemben, ha higgadt, hiteles és kimerítő választ adna a felmerülő kérdésekre.
Ráérünk arra még?
Új Magyar Szó, 2011. június 8. – Székedi Ferenc
Az unió most megint beintett: ha lesz területi-közigazgatási átszervezés, akkor az elkövetkező években jön Romániába a tízmilliárd euró, persze lehívható pályázati pénzekként, ha viszont nem, akkor nyugodtan lehet tovább téblábolni a jelenlegi megyék keretében.
Az unió most megint beintett: ha lesz területi-közigazgatási átszervezés, akkor az elkövetkező években jön Romániába a tízmilliárd euró, persze lehívható pályázati pénzekként, ha viszont nem, akkor nyugodtan lehet tovább téblábolni a jelenlegi megyék keretében. Ugyanis már hosszú esztendők teltek el, amióta Brüsszelből sugallták: a nem jogi személyeknek tekinthető fejlesztési régiókat vagy utódjaikat át kell alakítani jogi személyiségekké, különbön nem lehet kellőképpen kapcsolódni az uniós intézményrendszerhez.
Az átalakításhoz tiszteletben kell tartani egész sor, a lakosságszámra, a gazdasági potenciálra, több más társadalmi vonatkozásra jellemző kritériumot, és az RMDSZ szakemberei ezeknek megfelelően már el is készítették a tizenhat régiós Romániára vonatkozó javaslatokat, amelyek alapján Hargita, Kovászna és Maros megye egyetlen régióhoz tartozna.
Csakhogy az államelnökkel folytatott tárgyalásokra igen fogékony nagyobbik kormánypárt véleménye szerint az országot nyolc vagy a legtöbb tizenkét régióra kellenne felosztani, és ez alaposan feladja a leckét az elkövetkező napokban nem csupán az RMDSZ-nek, amely nyilvánvalóan szeretne földrajzi-etnikai szempontokat is megőrizni, hanem mindazoknak a megyéknek, ahol úgy érzik, hogy a vezetőségeknek menniük kell. Kevesebb számú régióban ugyanis – nevezhetik ezeket akár továbbra is megyéknek – jóval kevesebb megyei tanácsra és prefektúrára van szükség, nem beszélve az alárendeltségük alá tartozó intézmények sokaságáról és a tisztviselők tömkelegéről.
Ez megint csak fájdalmasan érinti a székelyföldi megyéket, hiszen azokban a térségekben, ahol a gazdasági élet pang, ott immár történelmi hagyományként általában felülméretezik a közigazgatási apparátusokat, és ráadásul nagyapáról apára, apáról fiúra öröklődik az az életmód, miszerint valaki délután négyig egyik vagy másik közintézményben végzi a munkáját, majd gyorsan igyekszik hazafelé, hogy otthon is tudjon tenni-venni a háztájiban vagy éppen a mezőn.
Mindent összevetve azonban, amennyiben hosszú esztendők balkáni vagy éppenséggel Pató Pál-os stílusa után (az „ej, ráérünk arra még"-et nevezhetjük így is, meg amúgy is) a régiók átszervezését egyetlen hónap alatt kell lebonyolítani, akkor a teljes romániai politikai elitnek lesz miért fognia a fejét, szónokoljon akár kormánypárti, akár ellenzéki színekben.
Nagy politikai játszma kezdődik most, és egyáltalán nem babra megy a játék a Székelyföldön sem. A szólamoknak most olyan konkrét tényekkel és cselekvésekkel kell szembesülniük, amelyekkel meg kell találni az egyensúlyhelyzetet: a jövőépítést, a térség európai fejlesztésének a képességét lehetőleg a népességi jellemzők arányeltolódása nélkül kell biztosítani.
Alighanem jóval nehezebb ez, mint egy szobrot leleplezni. De sokkal fontosabb.
Kövér: Bős után akár katonai erőt is bevethettünk volna
MTI, 2011. június 7.
Élesen bírálta Kövér Lászlót a két szlovák ellenzéki párt, mert az Országgyűlés elnöke a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak.
Ugyancsak visszautasították Kövér azon állítását, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.
Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt szerint nem kell tapasztalt diplomatának lenni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a vezető magyar politikusoktól érkező jelzéseket. "Budapestről olyan csípős pofont kaptunk, mint a csípős paprika. Itt az ideje reagálni" - jelentette ki Olga Algayerová, a Smer árnyékkormányának külügyminisztere.
A Robert Fico vezette párt képviselői keményen bírálták Iveta Radicová kormányát, hogy nem reagált Kövér László interjújára. "Szlovákia nagyon gyors választ kapott meghátráló, sőt szervilis külpolitikájára" - jelentette ki Marek Madaric, a Smer alelnöke.
Algayerová szerint nagyon kell figyelni a kettős állampolgárság ügyében. E tekintetben "figyelmeztető jelzésnek" mondta, hogy Budapest lemondta a magyar-szlovák parlamenti külügyi bizottsági találkozót, egy nappal annak megtartása előtt.
Madaric úgy vélte: Kövér nyilatkozata, hogy Szlovákia megváltoztatta az államhatárt, illetve utalása a katonai erő esetleges alkalmazására, botrányos és elfogadhatatlan. "Ezzel csak megerősítette a magyar politika revizionista szellemét és a szuverén Szlovák Köztársaság iránti tisztelet hiányát" - szögezte le a politikus.
A szlovák külügyminisztérium a Smer bírálatát visszautasította. Szerinte a Smer csak olyan politikára képes, amely feszültséget kelt, s azt a Szlovák Köztársaság állampolgárai elutasítják. "A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma továbbra is felelős külpolitikát fog folytatni az erős és öntudatos Szlovákia nevében" - olvasható a tárca állásfoglalásában.
Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint Kövér nyilatkozata a szlovák nemzet számára megalázó, s beavatkozás Szlovákia belügyeibe.
"Otromba állításokról van szó, amelyek megalázzák a szlovák nemzetet. Magukénak tekintik a szlovák földet. Ráadásul a Fidesz képviselője világos céllal mondta el ezeket a gondolatokat. S ha legújabban ez az úr, a magyar Országgyűlés elnöke állítólag a katonai erő alkalmazását sem zárja ki Szlovákia ellen, akkor valóban nincs miről beszélni, és minden normális kormánynak azonnal cselekednie kellene" - áll Slota nyilatkozatában.
A szélsőségesen nacionalista párt elnöke cselekvésre szólítja fel a szlovák kormányt, követeli a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és a szlovák-magyar alapszerződés felmondását, amelyet a magyar fél "folyamatosan durván és arrogánsan megsért".
Kövér az interjúban arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, kifejtette: "sajnos", minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit.
"Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részeiről, amelyek ezzel a területtel kötik össze" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
"A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható, megtartható, főleg az egyesülő Európában" - mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. "Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is" - szögezte le a politikus.
Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét.
Román lap: Székelyföld létezik, a román politikusok ötlethiány miatt tagadják
MTI, 2011. június 8. – Garzó Ferenc
- Székelyföld létezik, függetlenül attól, hogy a román politikusok nem akarják ezt elismerni, mert a "magyarok sovinizmusának" rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására - ezt a gondolatot fejti ki szerdai kommentárjában az Evenimentul Zilei.
A román napilap szerdai vezércikkében Mircea Marian megállapítja: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben nem volt Romániában olyan választási kampány, amelyben ne került volna terítékre, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.
Hivatalosan ugyan Románia EU-tagként már évek óta szorgoskodik, hogy felszámolja a határt Magyarországgal, magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak földet Erdélyben, és román állampolgárok is átköltözhetnek magyar területre, ha akarnak - olvasható cikkben. Ennek ellenére román politikusok minden esztendőben azzal ijesztgetnek, hogy a "horthysták" be akarják tenni lábukat Erdélybe - írja a szerző. Arra is felhívja a figyelmet: míg a 90-es évek elején a szélsőségesen nacionalista pártok használtak ilyen érveket a szavazatok gyűjtéséhez, ma az ellenzékben lévő liberális párt teszi ugyanezt.
A cikkíró szerint a magyar veszélytől tartva a romániai fejlesztési régiók jelenlegi rendszerét szándékosan politikai szempontok alapján rajzolták meg, ahelyett, hogy a történelmileg kialakult területeket vették volna figyelembe. Márpedig Székelyföld mindig is létezni fog a magyarok számára, bármennyire is próbálják eltörölni ezt az elnevezést a román politikusok - áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet: még Franco kemény spanyolországi diktatúrája sem volt képes lerombolni a katalánok vagy a baszkok identitását. A demokratikus Európai Unióban a tagállamok mára megtanulták, hogy a kisebbségek értéket képviselnek- fűzi hozzá.
Ezek alapján az Evenimentul Zilei vezércikkírója leszögezi: nem Székelyföld léte, nem Tőkés László személye jelenti a veszélyt Románia számára. "Ennél sokszorosan veszélyesebbek azok az idióta és felületes politikusok, akik 21 évnyi politizálás után sem képesek másként mozgósítani a szavazókat, mint a magyar sovinizmus rémképének felfestésével. E politikusoknak egyszerűen nincs más ötletük" - írja a szerző.
Az Adevarul szerdai vezércikke is a régiós térkép átrajzolásának a tükrében vizsgálja a magyarokhoz való viszonyulás kérdését. Ion M. Ionita vezető szerkesztő szerint az uniós pénzek hatékonyabb lehívása érdekében feltétlenül szükség van a régiós felosztás átalakítására, de az szerinte csak akkor valósítható meg, ha valóságos helyi autonómiát biztosítanak.
Az újonnan megalakított régiókat - amelyeket lehet akár továbbra is megyéknek nevezni - fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy közvetlenül tárgyalhassanak Brüsszellel, és anélkül tehessenek javaslatokat különféle projektekre, hogy szükség lenne Bukarest bürokratikus jóváhagyására - írja a szerző.
Szerinte a román politikának le kellene vetkőznie végre a magyar többségű megyék autonómiájától való félelmet. "Ha megszabadulunk ettől a komplexustól, és európai szellemben - nem etnikai alapon - autonómiát adunk Románia minden egyes régiójának, akkor az európai pénzek is bejutnak Romániába" - olvasható az Adevarul vezércikkében.
EDITORIALUL EVZ: Ţinutul Secuiesc există. Şi fără aprobarea lui Crin Antonescu
Evenimentul Zilei, 2011. június 8. –Mircea Marian
Cât de mult a evoluat clasa politică din România din 1990 până azi se vede din faptul că, în ultimii 21 de ani, nu a fost campanie electorală în care să nu se dezbată pericolul ca maghiarii să ne fure Ardealul.
Oficial, România se luptă să desfiinţeze graniţa cu Ungaria, în câţiva ani o să avem monedă comună şi, potrivit reglementărilor europene, cetăţenii unguri vor putea cumpăra pământ ardelenesc fără nici un fel de restricţii. Iar românii vor putea să se mute în pusta ungară – dacă doresc, bineînţeles. Şi totuşi, nu este an în care politicienii români să nu spărie babele din fundul Moldovei cu ameninţarea că horthyştii vor să pună laba pe sfânta noastră Transilvanie. Interesant este că, la începutul anilor 90, cei de la PRM, PUNR şi PSD erau cei care strângeau voturi dându-se drept mari patrioţi. Acum, în fruntea celor care luptă cu pastorul Tokes se află un partid care-şi spune "liberal" şi care, în teorie, ar trebui să se opună tiraniei majorităţii şi să promoveze drepturile minorităţilor.
Şi, de fapt, care-i problema cu Ţinutul Secuiesc? Să facem un exerciţiu de imaginaţie: plecaţi în vacanţă în Franţa şi, în loc să descoperiţi Alsacia, ajungeţi într-o regiune denumită în mod tembel "Nord-Est". De ce ar fi denumită astfel? De teamă ca nu cumva nemţii să revendice vechiul "Elsass" – denumirea germană a Alsaciei. Asta au făcut politicienii români: pentru ca nu cumva minoritatea maghiară să se grupeze şi să deţină majoritatea într-una din regiunile de dezvoltare au plasat Harghita şi Covasna alături de judeţele Alba, Braşov şi Sibiu. Şi au denumit această asociere forţată "Agenţia pentru Dezvoltare Centru". Invocând pericolul unguresc, România a organizat regiunile de dezvoltare pe criterii politice, fără să încerce să reconsituie, aşa cum era firesc, zonele istorice. Arad, Caraş-Severin şi Timişoara, în loc să formeze o regiune denumită Banat, sunt grupate, împreună cu Hunedoara, în "Agenţia pentru Dezvoltare Vest". Această asociere nefericită, în care judeţe cu interese divergente au fost forţate să se grupeze în aceeaşi regiune de dezvoltare, este una din numereoasele cauze ale absorbţiei slabe a fondurilor europene.
Realitatea este că "Ţinutul Secuiesc" va exista mereu în mintea maghiarilor, oricât de mult se vor strădui politicienii de la Bucureşti să suprime această denumire. Nici măcar un regim de forţă, aşa cum a fost cel al lui Franco, în Spania, nu a reuşit, pe parcursul a aproape 40 de ani de opresiune dură, să distrugă identitatea culturală a catalanilor sau a celor din Ţara Bască. Dimpotriă, într-o Uniune Europeană democratică, statele au învăţat că minorităţile reprezintă un câştig. Italia, care, ca stat unitar, nu are o istorie cu mult mai îndelungată decât România, are mai multe limbi co-oficiale: franceză, în Valea Aosta, slovenă în provincia Trieste şi germană şi "ladin" în Tirolul de Sud. În 1996, Tirolul austriac s-a grupat cu cel italian şi împreună au format o euroregiune. Să nu credeţi că italienii au viaţa uşoară în Tirolul de sud: în 2006, aproape toţi primarii din regiune au semnat o petiţie către parlamentul de la Viena, cerând ca statul austriac să-şi asume rolul de protector. După declararea independenţei Kososvo, mişcările naţionaliste s-au intensificat, iar zona este plină de plăcuţe pe care scrie: "Tirolul de sud nu este Italia" (vă închipuiţi aşa-ceva în Harghita?). Dar răspunsul Italiei nu a fost unul dur, ci dimpotrivă, un fost preşedinte al Italiei a încercat să iniţieze un referendum în care cei din provincie să se poată pronuţa asupra independenţei.
Nu pastorul Tokes, "Ţinutul Secuiesc" şi zisele "sfidări" ale Constituţiei sunt o primejdie pentru România. Infinit mai periculoşi sunt politicienii idioţi şi superficiali care, după 21 de ani de politică, nu sunt în stare să-şi mobilizeze electoratul decât rostogolind primejdia şovinismului unguresc. Politicienii nu au alte idei, pur şi simplu. Dar este responsabilitatea alegătorilor dacă după atâta vreme continuă să aleagă după aceleaşi criterii ca şi în mai 1990: foame şi frică.
UDMR se împiedică de harta lui Boc
Adevarul, 2011. június 8. – Valentina Deleanu, Romulus Georgescu
Graba cu care PDL vrea să „redeseneze" România prin comasarea actualelor judeţe în mai multe regiuni nu este văzută cu ochi buni de liderii UDMR, conştienţi de pericolul pierderii funcţiilor la nivel local. Democrat-liberalii ar vrea concentrarea puterii administrative în opt regiuni, care se vor numi tot judeţe, în timp ce Uniunea ţine la împărţirea în 16 regiuni.
Cele 41 de judeţe plus municipiul Bucureşti ar urma să fie comasate în aşa fel încât să se ajungă la opt sau maximum 12 judeţe mari, care să respecte în principiu actuala împărţire pe regiuni, prevăzută în lege. Acestea vor fi conduse în continuare de preşedinţi de consilii aleşi prin vot uninominal într-un singur tur de scrutin, conform planurilor PDL.
Noile unităţi administrative se vor numi tot judeţe, şi nu regiuni, pentru a evita astfel modificarea Constituţiei. Preşedintele UDMR, Kelemen Hunor, a susţinut că propunerea democrat-liberalilor nu a fost încă discutată în Coaliţie, apreciind-o drept „forţată". „Mi se pare forţat să mergi şi să faci astfel de judeţe, să-i faci pe oameni să bată 300-400 de kilometri să-şi rezolve problemele. UDMR a depus anul trecut un proiect privind reorganizarea regiunilor de dezvoltare şi pe acesta noi putem discuta. Am plecat de la constatarea că cele opt regiuni nu sunt coerente şi am avea nevoie de 15‑16 regiuni de dezvoltare sau chiar 14, dar trebuie o dezbatere profundă", a spus ministrul Culturii.
De ce sunt nemulţumiţi liderii maghiari
Adeptul unei discuţii care să aibă ca punct de plecare proiectul UDMR s-a declarat şi ministrul Laszlo Borbely. „Noi insistăm pentru comasarea celor trei judeţe: Mureş, Harghita şi Covasna. Trebuie să discutăm, nu ştim care sunt intenţiile PDL. Nu putem epuiza acest subiect într-o săptămână", a spus Borbely.
În opinia şefului senatorilor UDMR, Fekete Andras Levente, dezbaterile ar trebui să fie începute abia la toamnă, după consultări şi cu autorităţile locale. „Pentru noi este o nebuloasă ce vrea PDL, ştim doar ce e prin mass-media, că ar dori să denumească tot judeţe nişte teritorii-mamut. Nu înţelegem graba democrat-liberalilor, în condiţiile în care UDMR are un proiect care zace de cinci ani în Parlament. Ar trebui să fie mai bine rumegată această reorganizare, noi suntem dispuşi la discuţii pentru o modificare de astfel de anvergură", a comentat liderul senatorilor.
Liderii UDMR vor ca judeţele Mureş, Harghita şi Covasna (aşa-zisul Ţinut Secuiesc), unde deţin şi în prezent şefia Consiliului Judeţean, să fie comasate într-o singură regiune. Dacă PDL merge pe varianta celor opt regiuni, care sunt prevăzute în prezent în Legea dezvoltării regionale, fără a fi considerate însă unităţi administrative, cele trei judeţe vizate de Uniune ar fi înglobate într-o regiune mai mare, alături de Braşov, Alba şi Sibiu. UDMR şi-ar pierde, astfel, influenţa în zonă.
Desenarea hărţii după fiefurile partidului i-ar avantaja însă pe democrat-liberali, care ar putea astfel să-şi maximizeze şansele la alegerile locale, când ar putea să-şi adjudece mai mulţi preşedinţi de consilii judeţene, în detrimentul USL.
Pe marginea reorganizării, democrat-liberalii continuă discuţiile, urmând ca, până la începutul săptămânii viitoare, să vină cu un proiect concret. Preşedintele Comisiei de administraţie din Camera Deputaţilor, Sulfina Barbu (PDL), a declarat ieri că România ar putea fi împărţită în „minimum opt, maximum 12 regiuni", precizând că opt regiuni ar fi „suficiente" în opinia sa. Deputatul PDL Vasile Gherasim a explicat că „judeţele vor fi menţinute, fiind prevăzute de Constituţie, dar vor exista şi prefectura, şi consiliul judeţean, care vor avea o coordonare regională".
PNL, mai aproape de UDMR decât de PSD
Liderii USL vor negocia propria variantă privind regionalizarea, în condiţiile în care între propunerile PNL şi viziunea PSD există diferenţe. „Noi propunem între 15 şi 20 de regiuni de dezvoltare, fără desfiinţarea judeţelor . O regiune de dezvoltare ar urma să cuprindă între două şi patru judeţe", ne -a declarat Victor Paul Dobre, coordonatorul programului PNL pe administraţie. Liberalii susţin că o astfel de împărţire se va face ţinând cont de zonele istorice, dar şi de realităţile economice şi sociale. În acest fel, noile regiuni ar fi mai eficiente în atragerea fondurilor europene, decât cele opt regiuni actuale.
Liberalii propun ca noile structuri să aibă propriile organisme de conducere alese: ar fi vorba de un Consiliu Regional cu rol deliberativ şi un preşedinte, flancat de o comisie , care împreună să constituie Executivul. Regiunile vor prelua o parte din atribuţiile deţinute în prezent de administraţia centrală. Liberalii susţin că se opun proiectului PDL pentru că „nu este nicidecum vorba de o regionalizare pentru atragerea fondurilor europene, ci o de o federalizare cu obiective politice.
Pe de altă parte, proiectul PNL nu se potriveşte cu ideile în domeniu ale social-democraţilor care susţin, prin vocea secretarului general Liviu Dragnea, că nu este nevoie de o nouă împărţire administrativă, ci se pronunţă pentru sporirea competenţelor celor opt regiuni deja existente. Negocierile dintre PNL şi PSD ar trebui finalizate până sâmbătă, când liderii celor două formaţiuni ar urma să prezinte viziunea comună a USL pe administraţie.
Anastase face instrucţie cu deputaţii PDL
Preşedintele Camerei Deputaţilor, Roberta Anastase, le-a transmis printr-un mail deputaţilor PDL instrucţiuni privind abordarea temei reorganizării. Pentru ca subalternii săi din partid să nu fie surprinşi pe picior greşit când sunt întrebaţi despre deciziile luate la nivel înalt, Anastase le-a „structurat" mesajul. „Subiectul trebuie abordat din prisma eficienţei absorbirii fondurilor europene. O reîmpărţire administrativă cât mai apropiată de actualele zone de dezvoltare europene va duce la o creştere a absorbţiei fondurilor.
Trebuie accentuat faptul că fondurile europene vor fi distribuite din 2012 pe regiuni", sunt „directivele" transmise de şefa deputaţilor. „Nu este nevoie de modificarea Constituţiei pentru aceasta, ci se va merge pe prevederile actuale. „O variantă de reorganizare ar fi să se ţină cont cât mai mult de actualele zone de dezvoltare, stabilite împreună cu Uniunea Europeană. În noua împărţire trebuie să existe un echilibru între suprafaţă şi populaţie", le-a mai transmis preşedintele Camerei Deputaţilor, Roberta Anastase.
"Pentru noi este o nebuloasă ce vrea PDL, ştim doar ce e prin mass‑media, că ar dori să denumească tot judeţe nişte teritorii‑mamut. Nu înţelegem graba, în condiţiile în care UDMR are un proiect care zace de cinci ani în Parlament."
Fekete Andras Levente, liderul senatorilor UDMR
"Mi se pare forţat să mergi şi să faci astfel de judeţe, să-i faci pe oameni să bată 300-400 de kilometri să-şi rezolve problemele. UDMR a depus anul trecut un proiect privind reorganizarea regiunilor de dezvoltare şi pe acesta noi putem discuta."
Kelemen Hunor, preşedintele UDMR
|
