|
ROMÁNIA
A Markó-doktrína, a bolond kotlós és a megveszekedett oroszlán
Háromszék 2011. február 8. – Simó Erzsébet
Különösebb megrázkódtatást senkinek sem okozhat a Maros Megyei Küldöttek Tanácsának megbeszéléséről készített, nyilvánosságra került hangfelvétel. Hogy demokráciahiánnyal küzd a szövetség, s igyekszik döntéseit a lehető legszűkebb közben, a sajtó kizárásával meghozni, eddig is tudtuk, s az is biztos, az e fajta viselkedés őket minősíti.
Bajosabb, hogy így választóikat és híveiket is megfosztják a tájékozódás jogától. És jelzi, hogy a Maros megyeiek, akik választást választás után veszítettek, akik feladták Marosvásárhelyt, de akik a jelenlegi vezérkar révén az RMDSZ csúcsvezetését adják, jobban szeretnek saját zsírjukban sülni-főni, egymás közt legénykedni, mint a demokrácia alapszabályait tiszteletben tartani.
Hogy ki készítette a hangfelvételt, s miért épp a Hotnews-nek — Băsescu szócsövének — juttatta el, talány. Ha belső ember tette, azt kell gondolnunk, hogy bomladozik a szövetség kemény magjának egysége, ha valamelyik titkosszolgálat vetemedett egy kisebbségi politikai párt lehallgatására, annak a hatalomnak a romlottságát jelzi, mellyel Markóék sorsukat összekötötték.
A hanganyag — ha eget-földet rengető újdonságokat nem is tartalmaz, néhány pillanat erejéig felvillantja, bizony-bizony, meztelen a király. Lehangoló Markó elégedettsége és ama elvárása, miszerint a Markó-doktrínának (eddig nem tudtuk, hogy ilyen is létezik) tovább kell élnie. Viccölődése, miszerint lehetnek RMDSZ-vezetők, kiket az asszony irányít, de íme egy utódjelölt, kinek nincs felesége, nem biztos, hogy Kelemen Hunor malmára hajtja a vizet. A román sajtó felkapta a fejét az elnök úr állítására, miszerint nem fogadtak örök hűséget Băsescunak. Számunkra nem meglepetés, hisz akkor a Markó-doktrína része az is, hogy mindig a győztessel kell összefeküdni.
Jó, hogy Kelemen Hunor többször elmondta, hátha végre megértjük: ő nem Markó Béla. Meglehet, de úgy néz ki, s programja is, a bejelentett nyitás ellenére, a szövetség eddigi politikájának folytatását jelzi, s az a tény, hogy főtitkárnak (milyen rosszul cseng) a szövetség politikacsinálóinak egyikét, Borbély Lászlót nevezné ki. És meggyőződtünk arról, hogy ez a negyvenes férfiú tökéletesen elsajátította a menő politikusok alaptulajdonságát, a hízelgés tudományát: Mar¬kót a Kárpát-medence legjelentősebb politikusának nevezte. Hogy ezt ki, milyen ismérvek, kutatások alapján állapította meg, arról szó nem esik.
Eckstein most is, mint más alkalmakkal, függetlenségét hangsúlyozta, nyitottságát emelte ki, s mert a sajtó kizárása felháborította, kis demokratikus leckét is tartott a jelen lévőknek. Bebizonyo¬so¬dott, nehéz szabadulnia ama vádtól, miszerint — jelen állása okán — akár az államfő trójai falova is lehet. Olosz Gergely más elfoglaltságaira hivatkozva csak programját küldte el Ma¬rosvásárhelyre, vitát nem generált igaz, de egyetlen képviselő szavazatát mégis elnyerte.
Tanulságos Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-es nagyágyú értekezése a sajtó fölöslegességéről, s elszólása, hogy heten a vezetőségből már eldöntötték, Kelement támogatják. Érdemeit kiemelendő, elmondta, hogy párton belül, mint egy bolond kotló, azon kívül, mint megveszekedett oroszlán védi az RMDSZ-t.
Tessék mondani, ez használ?
Az RMDSZ nem javasolja a romániai parlamenti választási küszöb csökkentését
MTI 2011. február 7.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogja javasolni a jelenlegi 5 százalékos romániai parlamenti választási küszöb csökkentését - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, akit a hétfői romániai magyar sajtó idéz. A Krónika és az Új Magyar Szó című napilapok tudósítása szerint az RMDSZ elnöke Kolozsváron elmondta: a szövetségben fel se merült a parlamenti választási küszöb módosítása. Ezzel cáfolta azt a korábbi sajtóértesülést, miszerint az RMDSZ csökkenteni szeretné a parlamenti bejutás alapvető feltételét jelentő 5 százalékos küszöböt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter ugyanis korábban kijelentette, hogy a helyhatósági választások esetében 3 százalékra kellene csökkenteni a választási küszöböt. Ez előnyös lenne a szórványban élő romániai magyar közösségek számára, amelyek képviselőket juttathatnának be a települési és a megyei önkormányzatokba. Markó elmondta, hogy ez a változat valóban felmerült az RMDSZ-ben, de még e tekintetben sem született végleges álláspont, hiszen a szövetségben sem ért mindenki egyet a javaslattal.
A román Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció a következő időszakban legsürgősebb teendői közé sorolja egyebek között a választási törvény módosítását, valamint a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájának folytatását. Ez utóbbi jogszabály évek óta a parlamentben porosodik, miután a román pártok többsége nem értett egyet a törvénytervezetnek a kulturális autonómiát szabályozó fejezetével.
Romániában jelenleg egy pártnak a voksok legalább öt százalékát kell összegyűjtenie az országos és az önkormányzati választásokon ahhoz, hogy jelölteket juttathasson be a megpályázott testületekbe. A romániai magyarság a romániai lakosság 6,5 százalékát teszi ki. A Tőkés László által vezetett, civil szervezetként működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az idén kezdett aláírásokat gyűjteni egy erdélyi magyar néppárt megalapítása érdekében, amely részt akar venni a jövő évi romániai helyhatósági választásokon.
Kisebbségi törvény: start!
Új Magyar Szó, 2011. február 8. – Cs. P. T.
A nemzeti kisebbségek képviselői is sürgették tegnap a koalíciós tanács ülésén a kisebbségek jogállásáról szóló törvény vitájának felgyorsítását – tudtuk meg Márton Árpádtól.
A nemzeti kisebbségek képviselői is sürgették tegnap a koalíciós tanács ülésén a kisebbségek jogállásáról szóló törvény vitájának felgyorsítását – tudtuk meg Márton Árpádtól.
A jogszabály elfogadása a kormányzó pártok közötti, aláírásra váró együttműködési megállapodás tervezetében is szerepel, s az RMDSZ-es politikus szerint sikerült megteremteni a feltételeit annak, hogy vitája még ebben az ülésszakban kimozduljon a holtpontról. A törvény korábban megfeneklett a képviselőház oktatási, jogi és emberi jogi szakbizottságánál, amelyeknek együtt kell elkészíteniük jelentésüket a tervezetről.
Márton Árpád szerint az elakadás oka az volt, hogy egy korábbi házbizottsági határozat értelmében a három szakbizottság együttes ülése csak akkor volt döntőképes, ha a testületekben külön-külön megvolt a kvórum. Ez az akadály részben elhárult már, mivel a képviselőház vezetőségében most az az egyezség született, hogy a tanügyi bizottság tagjainak már nem kell részt venniük az üléseken – tájékoztatott a képviselő.
Az egyezség hátterében gyakorlati megfontolások is állnak, hogy a törvény cikkelyenkénti vitájában a tanügyi fejezet végére érkeztek a szakbizottságok, így már nincs érdemi szükség az oktatási testület munkájára.
Márton Árpád nem tudott arról tájékoztatni, mikor folytatódik a jogszabály vitája. Elmondta, a törvény újbóli napirendre tűzésében a három szakbizottság elnökének kell megegyeznie. „Vannak azonban más lehetőségeink is arra, hogy ismét napirendre kerüljön a jogszabály" – mondta a képviselő, de nem kívánta részletezni, milyen lehetőségekre utalt.
Hosszú utat kell még bejárnia a kisebbségi törvénynek, amíg a képviselők a plénumban szavazhatnak róla
Az RMDSZ-es politikus fontos előrelépésnek nevezte, hogy tartalmi kérdésekben is sikerült megegyezni a koalíciós partnerekkel. „Megállapodtunk abban, hogy a vitát ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, vagyis az oktatási fejezet végétől. Időközben sikerült rekonstruálni a korábbi szakbizottsági ülések jegyzőkönyveit is" – magyarázta a képviselő. Arra utalt: korábban – jegyzőkönyvek híján – vita tárgya volt az is, melyik paragrafustól kellene folyatni a cikkelyenkénti vitát.
Márton Árpád szerint a törvény kulturális autonómiatanácsokról szóló fejezete lehet még vita tárgya a koalícióban. „Ebben majd a pártelnököknek kell egyezségre jutniuk. Dolgunkat némileg megkönnyíti, hogy a kulturális autonómiatanácsokhoz hasonló testületek alakultak nemrégiben Szerbiában is" – mondta a képviselő.
A tervezet szerint a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai jogi személyiséggel rendelkező autonóm közigazgatási hatóságok lesznek. A testületek javaslatára a parlament, a kormány, a választott helyi közigazgatási hatóságok olyan jogszabályokat fogadhatnak el, amelyekkel a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi önazonosságának megőrzésére, kinyilvánítására és fejlesztésére való jogok gyakorlására vonatkozó saját hatáskörüket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára ruházzák át.
A kisebbségi törvény tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé az RMDSZ.
A jogszabály kimondja a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához. A tervezet a nemzeti kisebbségek önazonosságát a román állam törvény által védett, alapvető értékként határozza meg.
Tiltja a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítását, a kisebbségek elleni uszítást, a közvetlen vagy közvetett asszimilációt, a nemzeti kisebbségek által lakott régió etnikai összetételének megváltoztatását, szavatolja a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatát, nemzeti és vallási ünnepeik megszervezését, a törvény feltételeinek megfelelően.
MAGYARORSZÁG
Orbán: mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes
MTI, 2011. február 7.
Az idei évet a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Millenárison elmondott, hagyományos országértékelő beszédében. A kormányfő szólt az új alkotmányról is, amely szerinte lezárja majd a múltat; továbbá kijelentette: mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Az MSZP szerint a miniszterelnök üres, halogató beszédet tartott. A konkrétumokat hiányolta a Jobbik és az LMP is.
A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelmük.
Ez a terv, sokmillió magyar ember közös terve, amely nem a szocializmus ötéves terve, hanem egy lehetőség, de nem egy a sok közül, hanem az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége - mondta.
Orbán Viktor beszédében Magyarország átszervezése kulcskérdésének nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt; így lehet a megújulásból újjászületés.
Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. "Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból" - fejtette ki, kijelentve: gondoskodni kell méltó módon mindenkiről, aki nem képes munkából megélni, de csak azokról.
2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.
A miniszterelnök országértékelő beszédére reagálva Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit - a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását - emelte ki az MTI-nek. Mint fogalmazott: a kormányfő kettős szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztető, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben.
A miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde. A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt mondta, Orbán Viktor országértékelő beszédét "a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni".
A jobbikos politikus hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra.
Az LMP-s Jávor Benedek úgy reagált: a kormányfő évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.
Orbán Viktor: 2011 a megújulás éve
Kossuth Rádió, 2011. február 7.
A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. Orbán Viktor hétfőn országértékelő beszédében azt is elmondta, hogy 2013 a felemelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelme.
Nem létezik olyan terv, amely Magyarország megújulása nélkül vezet sikerre. Újjászületés, küzdelem, küldetés – ezek a megújulás legfontosabb elemei a miniszterelnök szerint.
A miniszterelnök szerint olyan új alkotmányra van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak és ezzel biztonságba helyezi a jövőt. A kormányfő úgy fogalmazott: a jelenlegi „nem a magyarok alkotmánya", hiszen szovjet minta alapján készült, politikai paktumok írták és bár „nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, de mégiscsak kényszerből született." Orbán Viktor hangsúlyozta: a mai magyar élet az 56-os forradalom alapjára épült, a jelenlegi alkotmányban azonban egyetlen szó sincs erről.
Ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell – jelentette ki Orbán Viktor. „2011-ben hadat üzenünk az államadósságnak" – mondta a miniszterelnök a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén, hozzátéve: az ország legtöbb gondjának okozója a magas államadósság. Kijelentette: az arányos adórendszerrel, a bankadó és a válságadók bevezetésével, „a nyugdíjrendszer megmentésével" a kormány az első lépéseket megtette, ez azonban nem elég, a válság és az adósság leküzdéséhez az szükséges, hogy minél többen dolgozzanak.
Orbán Viktor szerint ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt, „ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája, és hosszú időre elveszítjük az esélyt a felemelkedésre". A miniszterelnök országértékelő beszédében hangsúlyozta: ha viszont „sikeresen vívjuk meg a küzdelmet, ha néhány dologban ismét elsők lehetünk Európában, mint ahogy az adórendszerünkkel már azok vagyunk", akkor Magyarország képes lesz biztosítani a boldogulást itthon minden becsületesen dolgozó és vállalkozó magyar ember számára.2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta szavait Orbán Viktor.
Orbán Viktor kormányfő a meghívott vendégek előtt most tizenharmadik alkalommal elemzi az előző év eseményeit és az ország helyzetét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület budapesti rendezvényén. A budai Millenáris Park Teátrumában felállított szónoki pulpituson a Magyarország megújul szlogen olvasható, amely a beszéd címe is egyben. Ugyanez a felirat látható a szónoki emelvény mögött is, ahová drapériára reflektorokkal a magyar zászló színeit vetítették ki, a pulpitus mögé pedig nemzeti lobogókat állítottak fel.
A vendégek között foglal helyet Mádl Ferenc volt államfő és felesége, több kormánytag, kormánypárti politikus és európai parlamenti képviselő – köztük Tőkés László –, Tarlós István főpolgármester, továbbá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Antall Józsefné, a korábbi miniszterelnök felesége, Széles Gábor vállalkozó, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Andrew G. Vajna, a filmipar reformjáért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos, Kálomista Gábor producer, Kun Miklós és Gereben Ágnes történész, Kautzky Armand színművész, Balázs Péter színházigazgató, Jókai Anna író, Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa és Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere.
Orbán Viktor 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.
A mai magyar élet 1956 alapjára épül
Magyar Hírlap, 2011. február 8.
Orbán Viktor miniszterelnök: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás esztendeje lesz
2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 a gyarapodás éve – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárison tartott tizenharmadik évértékelő beszédében.
A tavalyi az összefogás éve volt, amellyel létrehoztuk a minden további remény alapját jelentő változást. Az idei a megújulás esztendeje, amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot. 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor visszanyerjük elvesztett egyensúlyi helyzetünket. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor mindannyian látni fogjuk, hogy megindultunk felfelé. 2014 a gyarapodás éve lesz, amikor megérezzük, bizonyítékot kapunk, hogy erőfeszítésünknek volt értelme. Így vázolta a kormány terveit Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta, ez nem a szocializmus ötéves terve. Ez csak egy emberi terv, sok millió magyar közös, személyes terve, amelynek sikere a saját elhatározásunkon múlik.
A kormányfő emlékeztetett, az elmúlt nyolc év irtózatos eladósodást, csúcsokat döntő munkanélküliséget, burjánzó korrupciót, elszabaduló bűnözést hozott. A fővárost a tönk szélére sodorták, a vidéket elsorvasztották. Ez a politika a hatalommal való visszaéléshez, a szélsőségek térnyeréséhez vezetett, és vissza akar térni. Ezt nem szabad engedni, csak a megújulás lehet a kiút.
Nem létezik azonban olyan menetrend, amely a megújulás helyett a felemelkedéssel és a gyarapodással kezdődne. „Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával" – hangsúlyozta. A megújulás Orbán érvelése szerint újjászületés, így a nemzet szelleme kiszabadulhat a palackból.
Azonban ennek nyoma sincs a mostani alaptörvényben, amellyel a szakjogászok még ellennének, de ez nem a magyarok alkotmánya. Azt ugyanis szovjet mintára szerkesztették, politikai paktumok, kompromisszumok eredménye. „A mai magyar élet 1956 alapjára épül, alkotmányunkban azonban semmi sincs erről" – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, olyan alkotmány kell, amely a magyar szellem megnyilatkozása, elhatárolódik a minket megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, szilárd alapot nyújt az országnak, és így biztonságba helyezi a jövőt.
Arra is kitért, hogy a gazdasági válság lavinaként fenyegeti az egész nyugati világot, a küzdelem még nem ért véget. Ezért elmondása szerint 2011-ben hadat üzenünk az államadósságnak. A kormány az első lépéseket az arányos adórendszerrel, a bankadó és a válságadók bevezetésével, a nyugdíjrendszer megmentésével megtette, ez azonban nem elég, a válság és az adósság leküzdéséhez az kell, hogy minél többen dolgozzanak.
Hangsúlyozta, a magyar ember munkából, és nem segélyből akar élni, nem ügyeskedni, hanem dolgozni akar. „Határozott, bátor lépéseket teszünk az idén, hogy akit csak lehet, visszahozzunk a legális munka világába, és ott is tartsuk" – mondta. Hozzáfűzte viszont: nem mindenki azért munkanélküli, mert nem kap munkát. Nem szabad egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak lehetőséget, és azok közé, akik tudnának dolgozni, ám úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson kényelmesebb élni.
MSZP: megoldási javaslatok nélkül
Üres, halogató évértékelő beszédet tartott a miniszterelnök Mesterházy Attila szerint. Az MSZP elnöke úgy véli, a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelése. A kormányfő csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt – jegyezte meg. Nem beszélt a beígért háromszázezer új munkahelyről, ahogy a devizahitelesek gondjainak megoldásáról, valamint az igazságtalan adórendszer veszteseinek kormányzati kárpótlásáról sem. Mesterházy hozzátette: egy ilyen típusú évértékelő még egy ellenzéki vezető részéről is kevés lenne. (MTI)
Jobbik: értékelhetetlen beszéd
A konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni Orbán Viktor beszédét – jelentette ki Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke.
A politikus hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó szerint Orbánnak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen, milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra. Orbán beszédéből az derült ki, hogy a Fidesz félmegoldásain keresztül az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből.
(MTI)
LMP: folytatódik az ötletelés
Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie – mondta Jávor Benedek LMP-s képviselő. Szerinte vagy nincsenek megoldási javaslatok, és folytatódik az alkalmi rögtönzések, ötletelések, a káosz kormányzati politikája, amit az elmúlt hónapokban lehetett tapasztalni, vagy nem merik az emberek elé tárni az elképzeléseket. A miniszterelnök nem beszélt a devizahitelesek megsegítéséről, arról, hogy mit tartalmaz majd a sajtóban már több ízben beharangozott gazdasági megszorítócsomag, hogyan szabják át a magyar gazdaságpolitikát, de nem említette az oktatást, az egészségügyet és általában a nagy szociális ellátórendszerek reformját sem. (MTI)
Orbán: Ha nem sikerül a megújulás, ránk szakad az ég
Magyar Nemzet, 2011. február 8
2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés éve, míg 2014 a gyarapodás éve lesz – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évértékelő beszédében.
– Ez valójában a 13. alkalom, hogy együtt lehetünk – mondta Orbán. – Most tizenharmadszor lehetünk itt, ez azt jelenti, hogy bennünket nem fog sem a golyó, sem a vas – tette hozzá. – Nincs időnk várakozni, és hálát adunk az Istennek, hogy idáig elhozott minket – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán kijelentette, lassan úgy áll itt, mint egy politikai veterán, aminek megvannak az előnyei. „A határidő fontos, a terv is fontos, de a legfontosabb, hogy a terv és a határidő ne szerepeljen egy mondatban." – Ezt nem engedhetjük meg magunknak, köntörfalazás nélkül kell beszélnünk a jövőről – tette hozzá.
Orbán elmondta, hogy rengeteg kérdést és tanácsot kapott az elmúlt napokban, „nem veszett ki a magyarokból a közélet iránti érdeklődés". – Ma már abban a helyzetben van Magyarország és a parlamenti harcokban megedződött kétharmados többség és a kormányzás, úgy érzem, képesek vagyunk választ adni a jövőt érintő kérdésekben – tette hozzá. „2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, 2013 az emelkedés éve lesz, míg 2014 a gyarapodás éve lesz.
Nem lehet a disznótorossal kezdeni a disznóvágást
Ez a terv azonban nem a szocializmus ötéves terve, hanem sok millió magyar közös terve, közös akaratunk, elszántságunk, elhatározásunk adja a fedezetét, és végig fogjuk csinálni – mondta Orbán. Ez nemcsak egy lehetőség, hanem az utolsó lehetőség. Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év megbukott terveitől – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, a becsapott emberek összetalálkoztak, és kétharmados lendülettel elsöpörték az előző kormányt, „ám a tenyerek viszketése nem múlt el" – tette hozzá.
A veszély nem múlt el. Nincs olyan terv, amely Magyarország megújulása nélkül vezethetne sikerre. Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával – figyelmeztetett a Fidesz elnöke. Magyarország megújulásáról elmondta: ez újjászületés lesz, küzdelem és küldetés.
Szülőként sűrűn találkozhatunk a kérdéssel, hogy ha átszúrunk a földgolyón, hogyan tudunk fordítva élni a Föld túlsó oldalán; hogyan tudtunk eddig fejjel lefelé élni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A fejéről a talpára állítjuk a magyar életet
Ma már a több munkáért elismerés, a törvénysértésért büntetés jár – ezt jelenti a megújulás, vagyis hogy a fejéről a talpára állítjuk a magyar életet – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: a megújulás ugyanakkor újjászületést is jelent. Azt, hogy a magyar nép saját képére kezdi formálni a jövőt, „véget vet a sodródásnak". Ilyenkor mindenki érzi, hogy a nemzet szelleme kiszabadul börtönéből. Ekkor tudtak a népek nagy tetteket végrehajtani, mi, magyarok is emlékezhetünk ezeréves kereszténységünkre, Európa védelmére, Széchenyire és a reformkor nagyjaira, '48-ra és '56-ra, nagyszerű tudósainkra – sorolta Orbán Viktor.
A kormányfő elmondta, a nagy elődök erőt adnak, hanyatlás idején emlékeztetnek, hogy többre vagyunk hivatottak. „A magyar szellem ott van minden magyar mozdulataiban." Mint Orbán Viktor fogalmazott, ezt érezte az árvízi mentéskor, és a vörösiszap-katasztrófa idején is találkozott vele. „Itt volt velünk, mint egy őrláng, melyből 2010-ben igazi tűz lett." A magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet – tette hozzá.
Ugyanakkor szellemünk táplálására is szükség van, viszont ennek a szellemnek nyomát sem találjuk alkotmányunkban. A szakjogászok még ellennének az átmenetivel, de az nem a magyarok alkotmánya, hanem szovjet mintára készült, kényszerű kompromisszumok eredménye, amire akkor lehetőség volt. A mai magyar élet 1956-ra épül, alkotmányunkban azonban semmi sincs erről – mondta a miniszterelnök.
Félelmetes és felemelő
A sorsdöntő küzdelem előtt állva egyszerre félelmetes és felemelő pillanatokat élünk át – mondta a miniszterelnök. A nyugati világot ugyanis óriási lavina fenyegeti, a válság. Az első hótömeg majdnem elsodorta hazánkat, „Görögország már elhasalt, Írország térdre kényszerült", és újabb és újabb országokat méricskélnek a spekulánsok. Az európai országok ezért közös gazdasági kormányzásra szánták rá magukat, de mi kívül rekedtünk a biztonságos övezeten, így attól félünk, hogy mi lesz a gazdaságunkkal, mi lesz a forintunkkal.
Orbán szerint sebezhetőek vagyunk, a múlt mintha vissza akarna térni az eladósodással, a korrupcióval, a szélsőségek megerősödésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, a válság, az adósság elől nem térhetünk ki, vállalni kell a küzdelmet, nem húzhatjuk össze magunkat „régi, jó magyar szokás szerint", mert ez az összeomláshoz vezető út lenne.
Orbán szerint a félelem mellett ott van a felemelő érzés is. Amikor Edison laboratóriuma leégett, az öreg feltaláló azt mondta: a katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésük elégett vele. És ahogy Orbán Viktor megjegyezte: a feltaláló három hét múlva megszerkesztette a fonográfot.
Európa tehát hadat üzent a válságnak, 2011-ben mi is hadat fogunk üzenni az adósságnak. „Ha nem gyűrjük le, ő gyűr le bennünket" – jelentette ki Orbán Viktor. Megjegyezte: az első lépéseket a bankadóval, a válságadókkal és a nyugdíjrendszer megmentésével már megtettük. Most az a feladat, hogy mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes. Mert a tétlenség megöli az embert,„a magyart különösképpen". A magyar ember a maga lábán akar állni, nem segélyből, ügyeskedésből megélni – állapította meg Orbán, aki ismét levelekből idézet, melyekben 40-50 éves emberek panaszkodtak neki, hogy ők úgy érzik, már leírták őket, hiába keresnek munkát.
A miniszterelnök szerint a munkanélküliség nem egy adat, melyen széttárt karral sajnálkozni kell, mint ezt tették nyolc éven át. Mindenkit kortól és nemtől függetlenül vissza kell hozni a munka világába – jelentette ki. De azt is tudja, hogy ez nem lesz egyszerű dolog. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok között, akik szeretnének dolgozni, de nem képesek rá, és azok között, akik tudnának, csak inkább „ebből-abból akarnak pénzt csinálni, ha másból nem, akkor tyúklopásból". Orbán megállapította: az állástalanok nagy többsége akar dolgozni. El kell tehát érni, hogy aki képes rá, az a munkából tudjon megélni. Nem elég tehát felkelni a betegágyból, ki is kell jönni a kórteremből, és el kell hagyni a kórházat – hozta a példát a miniszterelnök. Mert nem maradhat a külföldi hitelezők lélegeztetőgépén a kórház, drága ugyanis a bérleti díj, és sokba kerül az oxigén is – mondta Orbán.
A miniszterelnök ezután köszönetet mondott minden embernek az összefogásért, a kilenc hónap alatt elért eredményekért, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, ha nem sikerül a megújulás, akkor ismét ránk szakad a múlt, elönt bennünket az államadósság.
Elengedhetetlen a megújulás
A megújulás küldetés, ahogyan az igazi sportoló számára, hogy élete nagy küzdelmét sikerrel vívja meg – mondta a miniszterelnök. Most nekünk is erre kell gondolnunk, nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget – tette hozzá. Orbán szerint kiharcoltuk magunknak a történelmi lehetőséget, hogy Magyarországot a saját elképzelésünk szerint újjászervezzük. A küldetés teljesítéséhez nekünk is a legjobb állapotba kell hoznunk magunkat – mutatott rá Orbán. A miniszterelnök szerint elengedhetetlen a megújulás ahhoz, hogy tudjuk, mi a jó. „Magunknak is tartozunk annyival, hogy ne csak a jobbnak látszó utat lássuk, hanem ismerjük föl a saját hibáinkat." Mindenki tudására szüksége van a közösségnek – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Múlhatatlanul szükséges, hogy mindnyájan gondját viseljük annak, amit ránk bíztak, ezért nem mondhatunk le a fiataljainkról, küzdenünk kell értük – vélte Orbán. A miniszterelnök szerint a siker és boldogulás kapcsán minden fiatalnak az jut az eszébe, hogy hogyan lehet elmenni Magyarországról. „Ha megállták a helyüket, akkor jöjjenek vissza." 2011 a megújulás éve, a megújulás újjászületés, a megújulás küzdelem, a megújulás küldetés – zárta évértékelő beszédét a miniszterelnök.
Financial Times: Orbán kormányának sorsa a gazdasági sikerességen múlhat
MTI, 2011. február 8.
A magyar kormányfő országértékelő beszéde kapcsán közöl magyar kormányilletékeseket és külföldi diplomatákat is megszólaltató elemzést a Financial Times.
A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent írás szerint Orbán Viktor a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét, kijelentve, hogy 2011 a megújulás éve lesz.
Mindazonáltal - bár a médiatörvényről folyó viták, amelyek beárnyékolták a soros magyar EU-elnökség kezdetét, mára alábbhagytak - fennmaradtak azok az aggályok, hogy "a miniszterelnököt reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti".
A Fidesz tavalyi hatalomra kerülése óta értelmiségiek, ellenzéki személyiségek, újságírók, diplomaták hívják fel a figyelmet olyan lépésekre, amelyek a politikai élet minden területének eluralására irányulnak, és ennek csak csekély részét jelenti a médiatörvény - áll a Financial Times írásában. A lap szerint e személyiségek arra is figyelmeztetnek, hogy további összecsapások lehetségesek Brüsszellel, különösen amikor a kormány bemutatja az új alkotmányt.
A Financial Times idéz egy név nélkül nyilatkozó "nyugat-európai diplomatát", aki szerint aggodalom forrása, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.
Az írás felidézi, hogy a kormány "gyors intézkedésekkel" megnyirbálta az Alkotmánybíróság ítélkezési illetékességét gazdasági kérdésekben, lefaragta a Költségvetési Tanács juttatásait, az új médiatörvénynek érvényt szerző testületben Fidesz-kinevezettek ülnek, és javaslat született arra is, hogy "a Fidesz által dominált parlament" a jelenleginél több tagot nevezhessen ki az MNB monetáris tanácsába.
Mindemellett "tartja magát a szóbeszéd", hogy az új alkotmány választójogot adna a határokon kívül élő, becslések szerint kétmilliós magyarság azon tagjainak, akik állampolgárságért folyamodnak. Elemzők szerint közülük valószínűleg sokan voksolnának a Fideszre, ami tartós előnyt jelentene egy alig tízmilliós országban - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a Fidesz és támogatói azonban azzal érvelnek, hogy csupán egy nem működő rendszert próbálnak működésbe hozni. "Forradalmi hevülettel" beszélnek a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején lefulladt posztkommunista átmenet befejezéséről. A párt azt mondja: szembeszáll a korrupcióval, javítja a versenyképességet, ösztönözni fogja az innovációt és a társadalombiztosítástól a helyi önkormányzatokig mindent megreformál.
"Húsz évet elvesztegettünk, és nem maradt vesztegetnivaló időnk" - idézi a Financial Times Kovács Zoltán államtitkárt. A magyar kormánytisztviselő hozzáteszi: "nem csupán retorika, amikor a miniszterelnök forradalomról beszél".
Vezető tisztségviselők szerint az EU-társállamok bírálatai értetlenségből és a Fidesz kétharmados többsége miatti irigységből erednek - áll a cikkben.
A lapnak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kijelentette: "demokráciában élünk, pártunk azért született, hogy biztosítsa a demokráciát az országnak ... nem hiszem, hogy szép dolog mások részéről a demokrácia iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezése".
A Financial Times szerint azonban Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat - és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye "vegyes".
Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) - amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak - az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután "szakított az IMF-fel", és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem "válságadókat" rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban - áll a Financial Times ismertetésében.
A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.
A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody's hitelminősítő úgy reagált, hogy a "bóvli" (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.
E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira.
"Hosszú távon sikeres ország leszünk ... és remélhetőleg a sikeresség és a hitelesség első jelei már az idei év első felében jelentkeznek" - idézte befejezésül Szijjártó Pétert a Financial Times írása.
Drámai beszéd volt – politológusok az országértékelőről
Magyar Nemzet, 2011. február 8. – Bittner Levente-Kovács András- Lippai Roland
Drámai beszédet tartott Orbán Viktor a Millenárison, amelyben az ország közvéleménye elé tárta, hogy nehéz a helyzet – fogalmazott az MNO-nak Fricz Tamás politológus. Bevett formalitások közepette és már megszokott celebrális beszédet mondott Orbán Viktor a 13. évértékelésen – így jellemezte a beszédet Zárug Péter Farkas. A miniszterelnök évértékelője megfelelt a hasonló beszédektől elvárható szempontoknak, valamint az előzetes várakozásoknak, alapvetően optimista volt, egy sikeres ország képét rajzolta fel – jelentett ki az MNO-nak Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője.
Drámai beszédet tartott Orbán Viktor a Millenárison, amelyben az ország közvéleménye elé tárta, hogy nehéz a helyzet – fogalmazott az MNO-nak Fricz Tamás politológus. Az elmúlt nyolc év kormányzása olyan helyzetet hagyott hátra, hogy nincsen kikövezett út a jóléthez – tette hozzá. Fricz szerint távol állt a miniszterelnöktől, hogy illúziókat keltsen a jövő iránt. „Ez az egyik legnagyobb értéke a beszédnek, hogy nem szépítette meg a jövőt."
Orbán azt próbálta elérni, hogy az országot szembesítse a jelenlegi helyzettel – hangsúlyozta a politológus. Fricz szerint a miniszterelnöknek van egy évről évre lebontott menetrendje, amit jól szimbolizált, hogy 2014-ig minden évnek adott egy jellemző tulajdonságot. Megfogalmazta a középtávú lépéseket, hogy miről szól majd a következő négy év – mutatott rá Fricz.
Elmaradt a konkrét lépések bemutatása, de erre vélhetőleg majd jövő héten, a parlamentben fog sor kerülni, amikor megkezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka – vélte a szakértő. Fricz szerint kifogásként lehet fölhozni, hogy kevés szó esett az uniós elnökségünkről és a hazánkat ért külföldi kritikákról, de ennek a mai értékelésnek nem ez volt a célja.
Fricz úgy látja, hogy a miniszterelnök által többször döntő mérkőzésnek emlegetett helyzet utalhat Demján Sándor korábbi kijelentésére, miszerint ha nem sikerül elég munkahelyet teremteni, akkor az ország egyszerűen asszimilálódik a világban. „Iszonyatos nagy tétet bontott ki azzal, hogy az ország sorsa dőlhet el a következő években."
Arról, hogy mit kell tenni, világosan beszélt
Bevett formalitások közepette és már megszokott celebrális beszédet mondott Orbán Viktor a 13. évértékelőn – fogalmazott az MNO-nak Zárug Péter Farkas. A politológus szerint „a külső formalitások is azonosak voltak, ahogyan a beszéd struktúrája szintén követte az Orbán Viktor által meghonosított évértékelők beszédtípusát".
A miniszterelnök egyszerre volt 2010-re tekintő, s erről az alapról egyben már 2011 fő célkitűzéseit is megjelölte – tette hozzá Zárug. „Arról, hogy mit kell tenni, világosan beszélt, ahogyan az összefogás is hangsúlyosan szerepelt a beszédben." Zárug szerint – miként a korábbi időkben, úgy most is – viszont kevesebb szó esett a hogyanról. Ezt, úgy tűnik, Orbán Viktor már nem is tartja e celebrális beszéd fontos elemének, inkább a pozitív és előre mutató terveket vázolta és vázolja ilyenkor röviden, amelynek a központi eleme a megújulás fogalma körül forgott.
A kormány világos terveit viszont egészen a ciklus végéig pontosan megjelölte a kormányfő, s ezzel is a működésük pozitív kimenetelét hangsúlyozta – állítja a politológus. Eszerint – idézte Orbán szavait – 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, a 2014-es esztendő a gyarapodás éve lesz. Összességében ebben a kormány terveit summázta a miniszterelnök – teszi hozzá Zárug.
Szerinte a gyurcsányi időszakhoz képest fontos ellenpontként jelentkezett a beszédben az ifjúság hazai megtartása és az is, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a fiatalok itthon boldoguljanak s legyenek sikeresek.
A munka és a munkahelyteremtés talán mind a tizenhárom évértékelő beszédben egyaránt szerepelt – idézi föl a korábbi beszédeket a politológus, s mint mondta, „erre most is kitért a kormányfő, és a munkahelyteremtés felelősségét egyértelműen hangsúlyozta mint kormányfeladatot". Zárug kijelentette: itt szintén eltért a korábbi szocialista retorikától, amely egyértelműen a piac feladataként nevezte meg a munkahelyteremtést. A megújulás tehát mindezek alapján strukturális modernizációt jelent Orbán számára, amely mögött politikai megosztottságokat nem vesz figyelembe, hanem azokat alárendeli az országot előre vivő feladatoknak – értékelt a politológus.
Egy sikeres ország képe
A miniszterelnök évértékelője alapvetően megfelelt a hasonló beszédektől elvárható szempontoknak, valamint az előzetes várakozásoknak, alapvetően optimista volt, egy sikeres ország képét rajzolta fel – jelentett ki az MNO-nak Gyömöre Máté. A Magyar Progresszív Intézet elemzője utalt arra, hogy a beszéd nem tartalmazott sok újdonságot, Orbán Viktor alapvetően azokat a retorikai elemeket ismételte meg, amelyeket már korábban is hangoztatott, a beszéd kulcsszava, a megújulás is előfordult már többször.
Ugyanakkor ez alapvetően az évértékelő műfajának sajátosságából adódik, hiszen ezen alkalmak inkább szimbolikus események. A várakozásokat növelte, hogy Orbán 2002 után most először tartott miniszterelnökként országértékelést, ráadásul először az Európai Unió soros elnökeként. Gyömöre hiányolta, hogy az unióval kapcsolatos ügyek nem kerültek szóba. Bár ennek elmaradását is főleg a műfaji sajátosságoknak tulajdonítja, hiszen ezek a beszédek alapvetően a saját tábornak szólnak, őket kell felrázni, mozgósítani – tette hozzá. Arról nem is beszélve, hogy az EU nem éppen felkapott téma.
A politológus hiányolta, hogy bár a kormányfő sokat beszélt a megújulásról, az alrendszerek átalakításáról már kevesebbet. Ugyanakkor a politológus azt várja, hogy jövő heti, a parlamentben rendezendő évértékelőn más helyszínen, más közönség előtt a hétfőitől eltérő karakterű beszédet hallhatunk majd. A gazdasági kérdések ott hangozhatnak majd el, mint ahogy az alkotmányozás is hangsúlyosabb szerepet kaphat.
Utóbbival kapcsolatban az elemző megjegyezte, a miniszterelnök kicsit élesebben fogalmazott, mint szokott. Szerinte ennek oka az lehetett, hogy meg kell ágyazni az alkotmányozási folyamatnak. Gyömöre megemlítette, hogy az alkotmány módosításakor gyakorlatilag minden kicserélődött már a sztálinista alapok közül. Az elemző úgy vélte, Orbán Viktor a megújulás hangsúlyozásával igyekezett hűteni a kedélyeket, visszafogni a gyors fellendüléssel kapcsolatos várakozásokat. A kormányfő utalt arra, hogy idén még nem lehet gyökeres gazdasági fellendülésre számítani, figyelmeztetett rá, hogy a válság még nem múlt el, mint ahogy az ország is komoly problémákkal küzd.
Az évértékelő ennek ellenére optimista volt, azt üzente, hogy ha megtörténik a változás, akkor Magyarország sikeres ország lesz – hangsúlyozta az elemző. Gyömöre Máté kiemelte, a beszéd lényegesen kevésbé volt offenzív, mint ellenzékben, bár folyamatos volt a visszautalás az elmúlt nyolc évre és a Gyurcsány-időszakra.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
EU-szóvivő: tervezetet készít a magyar fél az esetleges törvénymódosításra
MTI 2011. február 7.
Még a héten tervezetet készítenek és juttatnak el Brüsszelbe a magyar hatóságok a médiatörvény esetleges módosítási lehetőségeiről - ebben állapodtak meg a kormányt képviselő szakértők az Európai Bizottság szakértőivel hétfőn Brüsszelben Jonathan Todd bizottsági szóvivő közlése szerint. Az uniós testület ezt tanulmányozni fogja, és szükség esetén további egyeztetéseket fog kérni - tette hozzá Neelie Kroes, bizottsági alelnök, digitális politikáért felelős biztos szóvivője az MTI-nek nyilatkozva. A tervezet a hétfőn megtárgyalt elemekre koncentrál majd, a tárgyaláson elsősorban a holland biztos korábbi levelében szereplő témákról volt szó - mondta el Todd.
Emlékeztetett: a levélben három aggodalom szerepelt: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztése minden audiovizuális médiaszolgáltatóra, a más tagállamokban alapított médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályozás, valamint a médiaregisztrációs szabályok kiterjesztése minden médiára. A magyar tervezetet a megállapodás szerint legkésőbb csütörtökön eljuttatják Brüsszelbe.
Todd hangoztatta, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes már Kroesnak írt válaszában jelezte, hogy a kormány szükség esetén készen áll változtatni a törvényen. Egy folyamat kezdetéről van szó - mondta a szóvivő -, amely a bizottság reményei szerint oda vezet majd, hogy a médiaalkotmány és a médiatörvény teljes összhangban lesz az uniós jogszabályokkal, beleértve az alapvető jogok chartáját is. A hétfői többórás szakértői tárgyalás kifejezetten építő jellegű, konstruktív volt - értékelte Jonathan Todd. A mostani egyeztetést a magyar kormány javasolta, azt követően, hogy elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület aggályaira.
Szövegszerű törvénymódosító javaslatokról tárgyaltak egymással a kormány és az Európai Bizottság szakértői - jelentette be Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón a médiatörvény ügyében kezdett egyeztetés részleteit ismertetve. Elmondta: mindkét fél szakértői szövegszerű javaslatokat tettek azzal a három észrevétellel kapcsolatban, amelyeket az Európai Bizottság a médiatörvényről korábban levélben megfogalmazott. Hozzáfűzte, hogy a hatfős magyar delegáció a bizottság észrevételeit "hazahozza", a kormány azokra csütörtökön válaszol, a tárgyalás így tovább folytatódik.
Az államtitkár az egyeztetést minden részletre kiterjedőnek és rendkívül konstruktívnak értékelte, majd újból megerősítette: ha szükséges, változatnak a médiatörvényen. Az MTI kérdésére Kovács Zoltán közölte: a magyar delegáció minisztériumi jogászokból és médiaszakértőből állt, a médiahatóság képviselői nem voltak a tagjai.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közti egyeztetéstől függetlenül az Európai Parlamentben (EP) folynak az előkészületek arra, hogy a jövő héten szerdán Strasbourgban plenáris ülésen vitassák meg a magyar médiatörvény ügyét - tájékoztatták EP-források az MTI-t. Az EP honlapján olvasható napirendtervezet szerint a magyar médiatörvényről szerda délután folytatnak vitát. Az említett források úgy tudják: a liberálisok, a zöldpártiak, valamint a radikális baloldal képviselői támogatnák, hogy Magyarországot elmarasztaló állásfoglalást hozzon az Európai Parlament.
Egyelőre nem ismert az EP második legnagyobb pártcsaládjának, a szocialistáknak az álláspontja. A korábbi megnyilvánulások szerint a szocialisták szeretnék ugyan elérni a törvény visszavonását - vagy legalábbis alkalmazásának felfüggesztését - az Európai Bizottsággal való egyezség megszületéséig, de nem ragaszkodnak az elmarasztaló parlamenti állásfoglaláshoz. Egyfelől látni akarják, miként érvényesül a törvény a gyakorlatban, másfelől nem akarják, hogy az ügy túl hosszan terhelje a magyar EU-elnökséget. Hogy mi a szocialista frakció álláspontja a legújabb fejlemények tükrében, arról alighanem Hannes Swobodának, a frakció osztrák elnökhelyettesének a csütörtöki sajtóreggelijén kaphatnak majd tájékoztatást az újságírók.
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakcióban - e pártcsaládhoz tartozik a Fidesz - elutasítják a Magyarországot elmarasztaló állásfoglalás gondolatát.
Kedden és szerdán Brüsszelben tartózkodik az LMP több országgyűlési képviselője, és találkozik az EP zöldpárti frakciójának társelnökeivel, köztük Daniel Cohn-Bendittel, aki január 19-én az EP plenáris ülésén éles hangon bírálta a magyar médiatörvényt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztette a magyar EU-elnökség programját. Az LMP által adott előzetes tájékoztatás nem szól arról, hogy a megbeszéléseknek tárgya lenne a médiatörvény: az EU-n belüli gazdasági kormányzást, a romakérdést és a vörösiszap-katasztrófa összefüggéseit említették a várható témák közt. A frakciók vezetői csütörtök este egyeztetnek a jövő heti plenáris ülés végleges napirendjéről, és akkor dől el, hogy a szerda délutáni vitán túlmenően állásfoglalás-tervezet is kerül-e az EP-képviselők elé. A csütörtök esti döntésről az EP péntek délelőtt tart sajtótájékoztatót.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Mátyás szappanoperája
Szabadság, , 2011. február 8. – Sipos M. Zoltán
A kincses város magyar lakossága és a helyi önkormányzat is megelégelte a román és magyar állami pénzekből restaurált kolozsvári Mátyás szoborcsoport hivatalos átadása körüli huzavonát. Mint ismert, a felújítási munkálatok már tavaly ősszel befejeződtek, ám a finanszírozók – a bukaresti és a budapesti kulturális tárca – képtelenek megegyezni az ünnepélyes szoboravató időpontjában.
A kincses város magyar lakossága és a helyi önkormányzat is megelégelte a román és magyar állami pénzekből restaurált kolozsvári Mátyás szoborcsoport hivatalos átadása körüli huzavonát. Mint ismert, a felújítási munkálatok már tavaly ősszel befejeződtek, ám a finanszírozók – a bukaresti és a budapesti kulturális tárca – képtelenek megegyezni az ünnepélyes szoboravató időpontjában.
Korábban a Kelemen Hunor vezette román művelődési minisztérium két időpontot is javasolt a magyar félnek, Budapest mindkettőt alkalmatlannak találta. Legutóbbi hivatalos átiratában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium március harmadikát, negyedikét vagy ötödikét indítványozta, ám ezek az időpontok már Kelemen Hunoréknak nem felelnek meg.
Fityisz a politikusoknak. A kolozsvári fiatalok január 20-án, villámcsődületen leplezték le szimbolikusan a szoborcsoportot
„Úgy látom, hogy ez a történet hovatovább egy harmadrendű, olcsó brazil szappanoperához hasonlít: minél többet foglalkozunk ezzel az átadási üggyel, annál laposabbá és tartalmatlanabbá válik" – kommentálta a kialakult helyzetet lapunknak László Attila. Kolozsvár alpolgármestere védelmébe vette Kelemen Hunor művelődési minisztert. „A huzavonáért nem Kelemen Hunor a felelős, a magyar fél kötötte az ebet a karóhoz" – mondta az elöljáró, aki azt szeretné, a hivatalos átadás minél hamarabb történjen meg.
A szoborcsoport vezető restaurátora, Kolozsi Tibor higgadtan figyeli a felújított szoboregyüttes utóéletét. „Felszabadultnak érzem magam egy ekkora jelentőségű és felelősségteljes munka után. A huzavonáról annyit mondhatok: ha a tényleges restaurálást, a fizikai munkát is a politikusoknak kellett volna elvégezniük, akkor a szoborcsoport még mindig deszkaállványok közé lenne szorítva. Mi, a szobrászok úgy érzem, hogy elvégeztük a munkánkat, most a szónokokon van a sor" – mondta az ÚMSZ-nek Kolozsi Tibor.
A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos is méltatlannak tartja a szoborcsoport körüli helyzetet. „Undorító komédia ez, átpolitizált marhaság, amely nem méltó sem a kolozsváriakhoz sem pedig a nagy király emlékéhez" – fogalmazott. Kántor szerint a kolozsvári magyarság identitástudatának fontos megerősítője Fadrusz János alkotása, és ez független attól, hogy mikor adják át újra hivatalosan „Azt hiszem, a mundér becsületét azok a fiatalok mentették meg, akik korábban, spontán módon leleplezték és felavatták a szoborcsoportot. Így jelezték, hogy szükség van az ünnepekre, szükség van a Fadrusz-alkotás újraátadására, bár ha így folytatódnak a dolgok, akkor valószínű, hogy erre soha nem fog sor kerülni" – mondta Kántor Lajos.
A Korunk volt főszerkesztője arra a villámcsődületre utalt, amelyet január 20-án szerveztek azok a fiatalok, akik megelégelték a politikusok vitáját. A flash-mob résztvevői akkor szimbolikusan leleplezték a Mátyás-szobrot.
A magyar fél hivatalosan nem indokolta meg, miért utasítja el a Bukarest által javasolt időpontokat. Szőcs Géza budapesti kulturális államtitkár azonban lapunknak korábban azt mondta: nem szeretnék, ha az átadást az RMDSZ-kongresszus elé időzítenénk, mert az eseményt szerinte az elnökjelölt Kelemen Hunor kampányolásra használná. Ezt a feltételezést a bukaresti művelődési miniszter elutasította.
Illúziótlanul
Magyar Nemzet, 2011. február 8. – Körmendy Zsuzsanna
Mindannyian ismerjük a megújulás érzését. Meg tudunk újulni egy szerelemben, testestől-lelkestől újjászületünk az anyaságban, ha elég kitartók vagyunk, hogy eljussunk az alázatig, megújulhatunk a hitben. S egy ország? Egy ország mitől újul meg? Merthogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében azt hallottuk, ez lesz a 2011. év programja: a megújulás, „ami újjászületés, küzdelem és küldetés".
Elsőre nehéz elhinni, de egy ország ugyanattól újul meg, mint egy ember. Egy érzéstől, egy érzésben, ami átrendezi a dolgok fontossági sorrendjét. No nem olyan egyszerűen, hogy visszatesszük a polcra a szlovák tejet, magunk elé mormoljuk, hogy „a haza minden előtt", és levesszük az ötven forinttal drágább magyar terméket. Ugyanakkor a megújulás mégsem képzelhető el a hazához való viszony tisztázása nélkül. Megújul az ország abban is, ha végiggondoljuk, és nem alkalomszerűen, hogy mit tudunk a közösségnek adni.
Nem csak a devecserieknek vagy a felsőzsolcaiaknak. Hanem hogy mit tudunk adni a munkánkban, mit jelent részvételünk a társadalom életében. Ha ez fellengzősnek hatna, emlékezzünk rá: a szocialista kormány abba bukott bele, hogy tisztségviselőinek többsége nemhogy nem képviselte, hanem nyíltan és fennhéjázva lenézte a közösségi érdekeket.
De ha emberről országra vetítem, akkor a hitben való megújulás helyett inkább a bizalom megújítását írnám. Igen, bízni kell abban, hogy akiket megválasztottunk, azokkal kikeveredünk a szakadékból. Orbán Viktor programja az egy évvel ezelőtt szintén a Millenárison tartott évértékelőn már kirajzolódott. A mostani beszéd annak az egy évvel ezelőttinek a folytatása, csak most már a feladatok tisztábbak, a nehézségek konkrétabbak. A miniszterelnök szerint 2012 az elrugaszkodás, 2013 a felemelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Vagyis semmiképpen nem az idei és nem is a jövő év lesz a gyarapodás esztendeje. Mitől is lehetne az?
Négyéves programját egy olyan kormányfő vázolta föl, akiről tudható, hogy nem „elvi síkon" nem ért egyet azzal, hogy „a külföldi tőke lélegeztetőgépén" legyünk, hanem elszánt akarattal keresztül is viszi, hogy saját lábunkon állva, saját tüdőnkkel lélegezzünk. A sok harcászati kifejezés („hadat üzenünk a válságnak", „ha mi nem győzünk, ők győznek le minket") nemcsak arra utal, hogy itt még igen kemény küzdelmek várhatók, hanem arra is, hogy a miniszterelnök ellen részben a hazai balliberálisok részéről, részben európai szinten nemtelen támadások sorozata indult, s ez benne, érthető módon, a küzdőreflexeket erősítette föl. Benne a küzdőreflexek izmosodtak, a választókban pedig a szolidaritási, azonosulási reflexek. Sokan gondolják ma azt, hogy jelen helyzetben a kormányfő és céljai mellett maradni a haza iránti erkölcsi kötelesség. Nem csak jobboldaliaknak.
Mint hallottuk, „a sírból visszahozott lehetőség" áll most előttünk, magyarok előtt. Ez nem az a kifejezett hurráoptimizmus. Orbán kemény számvetése, illúziótlansága a beszédében használt képekben szinte jobban megfogalmazódott (lavina, hegyi mentők, sötét fellegek, beszűkült, azaz sírból visszahozott perspektíva, folyón úszó tetem, lélegeztetőgép stb.), mint a mondatok verbális tartalmában. Mégsem mondhatjuk, hogy pesszimista beszéd lett volna. Illúziótlan beszéd volt. Dolgozni és nem föladni. Sokat dolgozni, és soha nem föladni. Ez volt az üzenet.
Van, amikor az ember kegyetlen küzdelmet folytat azért, hogy a mínuszból a nullpontra jusson. De ha fölkerült az origóba, akkor a kezdeteknél megtanult kegyetlen küzdéssel már gyerekjáték lesz neki följebb jutni a pozitív tartományban.
Ez is benne volt a beszédben.
|
