|
• ROMÁNIA
A kalandozások bosszúja
Krónika, 2010. június 16. – Gazda Árpád
Hol vannak az erdélyi magyar politika román szövetségesei? Vajon melyik román párttal köthet elvi szövetséget az RMDSZ, vagy a magyarság más politikai szervezete? A kérdés immár a kilencvenes évek elejétől, a Demokrata Konvenció létrejöttétől visszaköszön a romániai magyar politikában.
A konvenció idején úgy tűnt, a kommunistaellenesség lehet az az elvi alap, amelyen szövetség köthető. Hamar kiderült azonban, a sajátosan magyar kérdésekben a szövetségesek ugyanolyan elutasítók, mint a kívülállók. 2000 és 2004 között az elszigeteltségből magyar támogatással kitörő Szociáldemokrata Párt (PSD) tűnt a következő barátnak. Traian Băsescu győzelme és a DA Szövetség 2004-es kormányalakítása azonban kijózanítóan hathatott a magyar politikusokra.
Azt láthatták, nyoma sincs már annak a megértésnek, amely korábban kétnyelvű feliratozást, aradi szoborállítást termett. A kisebbségi kérdésekben a PSD visszatért a nacionalista retorikához. A Nemzeti Liberális Párt volt a következő reménység. A Tăriceanu-kormány idején úgy tűnt, elvi alapjai is vannak az együttműködésnek. Az RMDSZ legutóbbi, kolozsvári kongreszszusát köszöntő politikusok közül egyedül Crin Antonescut jutalmazták vastapssal a küldöttek. Napjaink politikai fejleményei azonban azt mutatják, a liberális szövetség is csak konjunkturális volt. Crin Antonescu semmivel sem különb a többi bukaresti politikusnál; nacionalista hévvel viszonyul az oktatási törvény kisebbségbarát módosításaihoz, akárcsak Tőkés László EP-alelnökségéhez.
Noha az európai néppárti tagság elvi összetartozást sugall, Traian Băsescuval és a Demokrata- Liberális Párttal (PDL) az RMDSZ is csak konjunkturálisnak tekinti az együttműködést. Semmi kétség, hogy a PDL-t sem sikerül a közös kormányzás végére kisebbségbaráttá, megértővé tenni. Az RMDSZ e szomorú tapasztalatból arra következtetett: ha elvi társ nincs, alkalmi partnerekkel kell kielégíteni a vágyakat. Csak a Nagy-Románia Pártot zárta ki a potenciális társak közül. A szövetségnek azonban azt a kérdést is fel kell tennie, hogy nem maga gátolta-e meg a hosszú távú kapcsolat kialakulását azzal, hogy politikai hovátartozását sutba vágván hol az egyik, hol a másik párttal feküdt össze egy-egy kormányzati ciklus erejéig.
• ERDÉLY
Aranyon forró Verespatak
Népújság, 2010. június 16. – Mezey Sarolta
Verespatak: gazdaságos aranykitermelés, visszafordíthatatlan környezetrombolás – évek óta hálás, kiapadhatatlan téma, pró és kontra érvek felsorakoztatása a bányaterv kapcsán. Gazdasági, környezetvédelmi miniszterek jöttek-mentek, civil szervezetek hangosan tiltakoztak, miközben a Nyugati-Érchegység arany négyszögében a hanyatlás, a leépülés, a szegénység lett úrrá mindenütt, a nehézfémeket „görgető" savas és veres patakok könyörtelenül mérgezik az élővilágot. A bányák bezárásának következményeként, ami a román állam szakszerűtlen hozzáállása miatt következett be, a vidék munkaképes lakossága más tájakon keresi a boldogulást. Aki maradt, munkanélküliként tengeti az életét vagy szociális esetként gazdagítja a segélyezettek táborát. Jó-e a bányaterv? Megmenti-e a vidéket a teljes pusztulástól? A kitermelésnél alkalmazott ciántechnológia kimeríti-e az ökológiai katasztrófa fogalmát vagy sem? Ezek a kérdések foglalkoztatták az újságírókat múlt héten, amikor tömegesen lepték el Verespatakot.
Ezer éve hömpölyög a vörös víz
Sokat beszéltek róla, mégis jó feleleveníteni, hogy Európa egyik legrégebbi aranybányája Verespatakon működött, Kr. e. 550-450 között már folyt itt kitermelés. A köztudatban úgy él, hogy a bányászatnak e vidéken kétezer éves múltja van. A rómaiak termelték ki az arany java részét, körülbelül 70 kilométernyi tárnát, vájatot és számos tárgyi emléket hagytak maguk után. Ezek arról tanúskodnak, hogy 106-ban már teljében folyt az arany kiaknázása. A római kitermelés egyik fontos ismertetője, hogy a tárnák keresztmetszete trapéz alakú, mely statikai szempontból a maximális biztonságot nyújtja. Ezeknek a tárnáknak egy része ma látogatható. A rómaiak után németek, franciák, szászok, magyarok termelték ki az aranyat, mindenki hagyott valamit a kultúrájából. A román állam 2006-ban állt le a kitermeléssel, mert az elavult technológia miatt nem volt gazdaságos. A Cetate, a Kirnyik, Zsig lelőhelyeken a terep úgy maradt, ahogy négy éve hagyták. Minden félbe-szerbe, a környék ökológiai helyreállításának nyoma sincs. A tárnákból hömpölyög a savas, vörös víz. Ez azért van, mert a vájatokat nem zárták le szakszerűen, a vasat és ként tartalmazó piritet mossa a víz. Ebből kénsav és vastartalmú vegyületek keletkeznek. A kénsav a kőzetekből kioldja a nehézfémeket, ennek „köszönhetően" Verespatak vizeiben 3-szor magasabb a kadmium, 3,4-szer az arzén, 64-szer a vas és 110-szer a cink koncentrációja. Mindez kihat az élővilágra, az emberek egészségi állapotára. Naponta 12 millió liter vörös víz ömlik bele az Aranyosba, Topánfalvánál látni, hogy a folyó fele zöld, a másik vörös. Így lesz az Aranyos Tordáig halott, semmi sem él meg a vízben.
A bányaterv
Az erdélyi, partiumi és bukaresti magyar újságírókat Szentesy Cecilia, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) műszaki igazgatója kísérte végig Verespatakon. Ő mutatta be a bányatervet is.
– A világ aranyszükséglete évi 4000 tonna, ebből csak 3200 tonnát tudnak fedezni. Óriási a kereslet, 2200 tonnát használnak ékszerkészítésre, 320 tonnát igényelnek a bankok, 392 tonna kell aranyrudak előállítására. A legjobb befektetésnek ma az arany bizonyul. Nem csoda, hogy újabb bányákat nyitnak meg. Világszerte jelenleg 500 bányában ciántechnológiával termelik ki az aranyat és az ezüstöt. Oroszországban 300, Törökországban 70 bánya működik így, Finnországban évi 5 tonnát nyernek ki. Oroszország nemcsak a gáznak és a kőolajnak, hanem az aranynak is köszönheti gazdasági fellendülését. A Nyugati-Érchegység 950 négyzetkilométeres „arany négyszö-gében" a verespataki 22,8 négyzetkilométer. Ennek a kitermelésére készül a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) – mondta Szentesy Cecilia.
„Verespatak nem új Nagybánya"
Tizenhárom év alatt, amióta itt van, mit tett itt a cég? – kérdeztük az igazgatót. – Óriási explorációs programba kezdtünk. Rengeteget fúrtunk, hétméterenként 300 méter mélyre. A mintákat megvizsgálták, amiből kiszámítottuk, hogy 320 tonna arany és 1480 tonna ezüst van még Verespatakon, ami részben a rómaiak és az osztrák-magyar monarchiabeli bányák meddőiben, részben új lelőhelyeken található. Egy tonna kőzetből átlagosan 1,5 gramm arany nyerhető ki. A kitermelés kizárólag felszíni lesz. A „gödrök" nem maradnak meg, ahogy eddig, mert feltöltik meddővel. A kitermelés komplex folyamat, robbantás, rakodás, szállítás, őrlés után ciánnal lúgosítják az ásványt, ami kioldja az aranyat és az ezüstöt, majd elektrolízises eljárással az aktív szénből visszanyerik az aranyat. A folyamat végén a ciánt semlegesítjük, koncentrációját literenként 5-7 milligrammra csökkentjük – mondta az igazgató.
Szakemberként tudhatja, hogy sok ez vagy kevés, mérgező-e vagy sem. Azonban a laikus a ciánhoz csak szörnyűségeket, pusztulást és halált társít. Fel sem kellett tenni a kérdést, azonnal folytatta. – Ez a mennyiség már nem mérgező, egy liter Coca-Colában is 5 milligramm van. A kávéban, a mandulában is, mégsem hal meg tőle senki! Tudjuk, mekkora katasztrófa történt Nagybányán 2000-ben, de Verespatak nem lesz újabb Nagybánya! Ott szakszerűtlenül építették meg a meddőtározót, nem építettek másodlagos gátat, az eső kimosta a ciánt. Az itteni gátat amerikai szakemberek építik, aminek 20 méteres betonalapja lesz, 215 millió tonna meddő tárolására alkalmas úgy, hogy 35 millió tonna még elférne benne. A technológiai folyamat szigorúan, számítógéppel ellenőrzött. Emberi hanyagság nem jöhet számításba. A kitermeléshez 255 ha erdőt kell kivágni, de 1000 hektárt telepítünk. Eddig 400 millió dollárt költöttünk, a beindításig egymilliárd dollárt költünk. A húszéves kitermelés után 137 millió dollárt költünk a bánya bezárására és a vidék ökologizálására. Ha beindul a bánya, a román állam 1,8 milliárd dollárt nyer, míg a kanadai befektetőnek 1,2 milliárd dolláros profitja lesz – összegzett Szentesy Cecilia.
Ezer ingatlan „költözik"
A bányaterv Verespatak községben, amely 16 faluból és 3000 lakóból áll, ezer ingatlant – házat, telket, parcellát – érint, ezek 74 százalékát az RMGC már megvásárolta. Több mint 100 ügyvéd dolgozott a kisajátításon, volt olyan ház, amelynek megvásárlásához 250 leszármazottat kellett megkeresni, hiszen az utolsó telekkönyvi bejegyzés az 1800-as évek elején volt. A lakók többféleképpen reagáltak, volt, aki szívesen szedte a sátorfáját, volt, aki körme szakadtáig ragaszkodott az ősi birtokhoz. A telkeket a piaci áron felül fizették ki. Ebből az emberek másfele vásároltak lakást. Úgy gazdálkodtak a pénzzel, hogy a gyerekek is lakáshoz juthattak. Aki a cég által felkínált lehetőséget választotta, Gyulafehérvárra költözött, ahol a Hidegvölgy negyedben 125 házat építettek. A negyed az általunk ismert Benţa-negyedekre emlékeztet. Új falu építését tervezik Verespatakon, ennek látványtervét is láthattuk. Azok, akik maradtak, utolsó percig nagyobb összegekben reménykedtek, de két éve nem vásárolnak ingatlant. Most kérdezgetik az emberek, mikor történik újabb felvásárlás? Erre viszont addig nem kerül sor, amíg a Környezetvédelmi Minisztérium jóvá nem hagyja a kitermelésre vonatkozó hatástanulmányt.
Munkanélküliség – tragikus jelen
Verespatak és a környék munkaképes lakosságának 80%-a munkanélküli, 20%-a, azaz 260 személy az RMGC-nek dolgozik. Jelenleg 1500 munkakérést iktattak. A környezetvédelmi miniszter látogatása után 50 munkást alkalmaztak, mely a 714-es tárna csatornáit építi – itt a legnagyobb a vörös víz kiáramlása. A kétévesre tervezett építkezés alatt 2300 személy kapna munkát, a bánya működtetésére 800 alkalmazottra lesz szükség.
Megroggyant épített örökség
Verespatakon 137 hektárt védett területté nyilvánítottak. Itt 317 lakóház található, amiből már 233 az RMGC-é. A település szíve a magyar központ, ahol 41 műemlék épület található. A lista nem teljes, hiszen nem minden épület került fel rá. A három magyar templom közül is csak a katolikus van a műemlékek listáján. – A mócvidéki falura rátevődött magyar polgári település már Szent István korában kiváltságokkal rendelkezett. Az épületek hajdani fénye már a múlté. A házak düledeznek. Van, amelyik már menthetetlen. A református parókia is beomlott, holott 2004-ben még meg lehetett volna menteni, úgy, mint az unitárius papilakot. A református lelkészi parókia és templom restaurálását éppen Papp Géza püspök ellenezte. Az ingatlanok restaurálása 14 millió euróba kerülne, de eddig csak az Ajtay-palotát restaurálták, ahol a bányamúzeumot rendezték be – mondta Moscu Katalin, történeti épületek kutatására és helyreállítására szakosodott műépítész, az RMGC független tanácsadója.
A konferenciaterem hűvöséből kilépve, dzsipbe szállva jártuk be a Cetate, Kirnyik hegyét, majd a római kori bányászat nyomát viselő tárnákhoz, a Hollókőhöz, a 714-es szennyező tárnához is ellátogattunk. Helybelivel nemigen találkoztunk, azonban akivel szóba álltunk, egyértelműen foglalt állást: akarjuk a bányát. Bizonyára sokan vannak olyanok is, akik nem akarják, de többségük munkát keres. A környezetvédelmi szakemberek véleményezésétől függ, de a gazdasági érdekeken múlik, lesz-e kitermelés vagy sem Verespatakon.
Tőkés László az Európai Parlament alelnöke
Háromszék, 2010. június 16.
Az Európai Parlament tegnapi strasbourgi ülése alelnökévé választotta Tőkés Lászlót. Az erdélyi magyarság képviselője személyével a második magyar származású és első román állampolgárságú alelnöke lett az Európai Parlamentnek.
Az Európai Parlament egyik alelnöki posztja Schmitt Pálnak a magyar Országgyűlés elnökévé történő választása révén üresedett meg. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja Tőkés László erdélyi EP-képviselőt javasolta a tisztség betöltésére. Tőkés László jelölését, a román néppárti delegáció támogatásával, az EP néppárti frakciója közfelkiáltással támogatta múlt heti ülésén.
Tőkés László személyében megtestesíti mindazokat az értékeket, amelyeken a keresztény gyökerű, civilizációs vívmányaira büszke, polgárainak szabadságjogait védelmező Európa nyugszik. Élete során a szabadságjogok érvényesítésének következetes és rendíthetetlen képviselőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a román kommunista diktatúra megdöntésében, egy szabad Románia és Európa felépítésében.
Tőkés László európai parlamenti alelnökké választása újabb állomás a határokon átnyúló nemzetegyesítés folyamatában, a határok nélküli Európa létrejöttében, a Kárpát-medencei magyarság érdekeinek közös uniós képviselete megteremtésében. Tőkés László alelnökké választásával ugyanakkor nemcsak a Kárpát-medencei magyarság nyerte el az unió egyik legmagasabb tisztségét, hanem Erdély és Románia is. Tőkés László ebből a speciális szerepéből adódóan még fontosabb összekötő kapocs lesz a magyar és a román nemzet között, személyében megtestesítve és EP-alelnöki pozíciójával elősegítve a két nép közötti szoros, baráti együttműködést.
„Különleges megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Néppárt Politikai Csoportjának támogatásával az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelöltek — fogalmazott felszólalásában Tőkés László. — Hasonló megtiszteltetésben legutóbb akkor volt részem, amikor tavaly decemberben, a romániai kommunista diktatúra bukásának 20. évfordulóján a legmagasabb állami elismerésben, a Románia Csillaga kitüntetésben részesítettek. Öröm számomra, hogy éppen a Lisszaboni Szerződés elfogadásának időszakában lehetek az Európai Parlament tagja, amely minden bizonnyal új korszak kezdetét jelenti az Egyesült Európa történetében."
Az elektronikus és titkos szavazás viszont nem bizonyult egyszerű feladatnak a jelen lévő EP-képviselők számára, Jerzy Buzek több ízben is elmagyarázta kollégáinak a szavazás szabályait. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy — eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazástól — az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban", és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súllyal esik latba.
Tőkés László megválasztása az Európai Parlament alelnöki tisztségébe nemcsak az erdélyi magyar nemzeti közösségnek, hanem az egész Kárpát-medence magyarságának szép sikere — fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökségének tegnapi állásfoglalása. A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírásával jegyzett állásfoglalás szerint mindez közvetett elismerése annak, hogy a határokon átívelő — határmódosítás nélküli — magyar nemzetegyesítés az Európai Unió keretében nemcsak életképes nemzetpolitikai program, hanem a régiók és a nemzeti közösségek sokszínű Európá¬jában pozitív gyakorlat az egyszínű nemzetállami kizárólagossággal szemben.
Üldözött lelkipásztorból az egyesült Európa alelnöke
Háromszék, 2010. június 16.
Gondviselésszerűen nyílt esély arra, hogy az egyesült Európa parlamentjének alelnöki tisztségét egy romániai, kisebbségi magyar töltse be, ennek szimbolikus és erkölcsi súlya van — vallja Tőkés László, akit tegnap választottak meg az Európai Parlament alelnöki tisztségébe. Szerinte a határok feletti nemzetegyesítés szellemé¬ben sikerül közös képviseletet biztosítani a Kárpát-medencei magyarság számára.
— Mit jelent önnek, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották?
— Sosem voltak ilyen jellegű ambícióim. Schmitt Pál magyar országgyűlési elnökké való megválasztása után a magyar néppárti küldöttség engem jelölt. Később a román küldöttség is támogatta a javaslatot, így gondviselésszerűen esély nyílt arra, hogy ezt a fontos funkciót egy romániai magyar töltse be. Erkölcsi és szimbolikus súlya van ennek a tisztségnek, húsz évvel a rendszerváltás után az üldözött református lelkipásztorból az egyesült Európa parlamentjének egyik alelnöke válhatott. Egyszerre képviselhetem a rendszerváltozás folytonosságát, a posztkommunizmus leküzdését, a volt kommunista országok felzárkóztatásának ügyét, a Kárpát-medencei magyar közösségek ügyét, de egyben Románia érdekeit is, hiszen olyan nemzeti együttállás alakult ki, mint amilyen a kommunizmus elleni összefogásban nyilvánult meg '89 decemberében. Onnan már egyenes út vezet a rendszerváltozáshoz, a kisebbségi ügyek képviseletéhez, a nemzetpolitikai irányváltáshoz.
— Miben segítheti a nemzetpolitikai rendszerváltást az ön megválasztása?
— Már önmagában az, hogy a magyar néppárti küldöttség jelölt, nemzeti együvé tartozásunk kifejezése, és ugyanannak a néppárti küldöttségnek a tagjai a felvidéki és az erdélyi magyarok is. Úgy vélem, Európában a határok feletti nemzetegyesítés szellemében sikerül közös képviseletet biztosítanunk a magyarságnak. Itt az Európai Unión kívüli országokra is gondolok, hiszen a kárpátaljai, a délvidéki magyaroknak is szükségük van a képviseletre.
— EP-alelnökként milyen területekért felel majd?
— Többek között a kultúrák közötti párbeszéd, az egyházakkal, az UNESCO-val való kapcsolattartás, az oktatási, a sportügyek szerepelnek a feladataim között. Ugyanakkor a testület vezetőségében, a húsztagú házbizottságban — elnök, tizennégy alelnök, öt kvesztor — közvetlenül is vállalni tudom ügyeink képviseletét.
— Segítheti-e az autonómiatörekvések nemzetköziesítését megválasztása?
— Magától értődik, már csak a megszólalások szintjén is. Viszont külön stratégiát és ütemtervet kell kidolgoznunk erre, mert én csak azt képviselhetem, amit otthon együtt eldöntünk politikai együttgondolkodásban, a magyar kormány támogatásával, a határon túli magyarok együttműködésével. Ebben a helyzetben rosszul jött az MKP kiesése a szlovák parlamentből, ezt némiképp ellensúlyozza, hogy a posztkommunista, szélsőséges pozsonyi kormányerők is megbuktak. A szlovák eset arra figyelmeztet: nem szabad veszni hagynunk politikai jövőnket, az erdélyi magyar összefogás kategorikus imperatívusz számunkra.
— A román sajtó technikai problémákat emlegetett a tegnapi választás során. Mi történt pontosan?
— Érdemi problémák nem voltak. A magyarellenes román erők, élükön Corneliu Vadim Tudorral és a román szocialistákkal, zavart akartak kelteni. Próbáltak akadályokat állítani megválasztásom útjába, nacionalizmussal, irredentizmussal vádolva engem. Vadim kirohanást intézett ellenem, ám az elnökség leállította. Ugyanakkor nem volt világos, hogy egyetlen jelölt vagyok, így nem választani kell, hanem vagy megkapom a szavazatszámot, vagy nem. A szavazatok számát tekintve amúgy a negyedik vagyok a tizennégy alelnök közül.
— Hogyan értékeli egyébként a román pártok, különösen a liberálisok részéről meglepően heves ellenkezést megválasztása ügyében?
— Elgondolkodtató ez az RMDSZ számára, mely esküdött a liberális párt elvszerűségére és európaiságára. Szerintem álláspontjukat a nacionalizmus és a ciánbányászat ügye határozta meg, amelyben Adina Vălean, Crin Antonescu felesége révén érdekeltek. Jó lesz elgondolkodni azon, hogy mekkora hitelt adjunk azoknak, akiknek politikai panoptikumában az RMDSZ időről időre feltűnik. Szeretnék köszönetet mondani román barátainknak, Monica Macoveinek, Renate Webernek, Cristian Predának, Elena Băsescunak, néppárti kollégáimnak, Winkler Gyulának és Sógor Csabának, akik nyíltan kiálltak jelöltségem mellett, a román néppárti delegációnak. Külön köszönetet érdemel a magyar néppárti küldöttség, amely az Orbán Viktor-féle nemzetpolitika szellemében a lehető legtöbbet nyújtotta.
Az Európai Parlament alelnökévé választották Tőkés Lászlót
Krónika, 2010. június 16.
Tőkés Lászlót megválasztották kedden az Európai Parlament alelnökévé. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökére – akit RMDSZ-listán választottak EP-képviselővé – 334 képviselő szavazott igennel.
A voksolás során kisebb problémák adódtak, miután Jerzy Buzek EP-elnök ismertette a szavazás végeredményét, több képviselő is a szavazórendszer meghibásodására panaszkodott, és felrótták, hogy a kijelző szerint többen szavaztak, mint ahányan a teremben tartózkodtak. A gondot az okozhatta, hívták fel a figyelmet, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál – az EP-alelnökök megválasztása ciklus elején és közepén történik „csomagban", és hogy ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súlylyal esik latba. Többpercnyi huzavona után Tőkés Lászlót alelnökké választották, hirdette ki Jerzy Buzek. A szavazások végén az ülésvezető alelnök tisztázta a vélhetően az elektronikus szavazórendszer által okozott félreértést, és leszögezte a hivatalos eredményt.
Vadim hozta a formáját
Az ülésen jelen lévő képviselők közül egyedül Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti (PRM) képviselő jelezte ellenvetését, és kisebb botrány kerekedett, amikor Vadim Tudor támadni kezdte az erdélyi képviselőt. A parlament elnöke megvonta a függetlenként tevékenykedő román képviselőtől a szót.
Tőkés László is felszólalt, megválasztása kapcsán különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Európai Néppárt támogatásával az EP-alelnöki tisztségére jelölték. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője gratulált a parlamenti csoport nevében. „Önnek sikerült meggyújtania a forradalom szikráját Romániában. Bízunk benne, hogy új ötletekkel áll majd elő, és munkája, valamint odaadása révén segít az európai célkitűzések megvalósításában" – jelentette ki Daul.
Tőkés: Európa emancipálódott
Az EP alelnökeként egyszerre tudok eljárni a román és a magyar érdekek képviseletében, ami akaratlanul is az 1989-es temesvári sokvallású és -nemzetiségű összefogásra emlékeztet – nyilatkozta lapunknak megválasztása után Tőkés László. Kérdésünkre úgy vélekedett: nem kis dolog, hogy az európai törvényhozás elnöke Jerzy Buzek személyében egy lengyel, egyik alelnöke pedig egy erdélyi magyar, ami különös hangsúlyt ad a vasfüggöny leomlása és a temesvári népfelkelés évfordulójának. „Íme, azóta több volt szocialista országot, közöttük Romániát és Magyarországot nemcsak hogy felvették az EU-ba, hanem már ilyen magas szinten képviselhetjük országunk, nemzetünk, régiónk és a kommunista rendszerváltozás, a volt kommunista tábor felzárkózásának ügyét. Ez európai emancipációnk jele" – állapította meg a Krónikának Tőkés, aki külön eredményként értékeli, hogy másfél évre szóló alelnöki mandátumával is „meg tudja hálálni" az erdélyi magyar választók bizalmát. „Képviselni tudom az erdélyi magyarság ügyét húsz éve tartó kisebbségjogi küzdelmeink rendjén, ugyanakkor a többi határon túli nemzetrész képviseletében is eljárhatok a határokon átívelő egységes nemzetpolitika szellemében. Különösképpen gondolok a kárpátaljaiakra és a délvidékiekre, akik még nem tagjai az EU-nak, de képviseletem által nekik is használni tudok" – válaszolta a prioritásait firtató kérdésünkre az EP új tisztségviselője. A volt református püspök teljesen alaptalannak nevezte a román liberális és szociáldemokrata politikusok vádjait, miszerint „soviniszta, irredenta és Románia államiságára tör. „A posztkommunizmushoz húzó román szocialisták nyilatkozatai mellett számomra különösen elképesztőek a ciánbányászatban elvtelenül érdekeltté vált liberálisoknak a Nagy-Románia Párt színvonalát megdöntő nacionalista, magyarellenes megnyilatkozásai. Nem lehet komolyan venni ezeket a támadásokat, inkább azokat minősítik, akiktől származnak. Még ha vadásznának sem találnának olyan mondatot tőlem, amely például Románia államiságának kétségbevonását vagy a határok megváltoztatását jelentené" – szögezte le Tőkés. Különben a PSD EP-képviselői a választást megelőző egyeztetések során elvárták volna, hogy Tőkés tegyen nyilatkozatot, amelyben kijelenti Románia határainak sérthetetlenségét. „Természetesen ilyet nem tettem, mert nem nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, hanem nekik kell a bűnösségemet" – nyilatkozta a Krónikának az EP-képviselő.
Vegyes román fogadtatás
Tőkés Lászlót a jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt jelölte alelnöknek a Fidesz javaslatára múlt héten, annak nyomán, hogy a tisztséget eddig betöltő fideszes politikus, Schmitt Pál hazatért Budapestre, hogy átvegye az Országgyűlés elnöki tisztségét. Tőkés jelöltségét a néppárti küldöttség egyhangúlag támogatta, köztük a Demokrata-Liberális Párt 11 honatyája és az RMDSZ másik két képviselője is. Bírálta viszont Tőkés jelölését a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). A PNL vezetése hétfőn egyhangúlag úgy döntött: Tőkés jelöltsége ellen kell szavazniuk a párt eurohonatyáinak. Az ellenzék szerint Tőkés tevékenysége a román állam ellen irányul, jelölésével sérül Románia szuverenitása.
A bizalom hírei
Krónika, 2010. június 16. – Balogh Levente
Két jó hírt is elkönyvelhettünk tegnap: a bukaresti parlamentben – ha hajszállal is – túlélte a bizalmi szavazást a kormány, a strasbourgi európai törvényhozásban pedig kényelmes többséggel választották alelnökké Tőkés Lászlót. Az első nem azért számít jó hírnek, mintha rajongói lennénk a kormánynak, vagy mert felállva tapsolnánk a bizalmatlansági indítvány bukása nyomán hatályba lépő bér- és nyugdíjcsökkentéseknek, illetve adóemeléseknek. Hanem egyszerűen azért, mert jelen pillanatban épp a kormányválság nem hiányzik az országnak.
Főleg annak fényében, hogy a szociáldemokrata ellenzék ugyan lelkes ügybuzgalommal buktatná meg a kormányt, ám alternatívát nem tud felmutatni – sőt a kormányzás felelősségét sem meri felvállalni, ehelyett szakértői kormányt szeretne. (Crin Antonescu liberális pártelnök kijelentését, miszerint húsz százalék körüli támogatottságú pártja hajlandó lenne egyedül is vállalni a kormányzást, tekintsük inkább az esélytelenek tét nélküliségből fakadó nyugalmával magyarázható hetvenkedésnek). A két héttel ezelőtti magyarországi események – amikor a Kósa Lajos és Szíjjártó Péter által tett, az ország siralmas gazdasági helyzetéről szóló kijelentések nyomán a tőzsdei befektetők bepánikoltak, ennek nyomán pedig a forint árfolyama is megrendült – jól mutatják, mi történhetett volna, ha a magyarországinál immár elkeserítőbb gazdasági helyzetben lévő Romániában még a kormány is megbukik, szertefoszlatva a reményt, hogy a válságból való kilábalás egyáltalán elkezdődhet. Így viszont most nőhet az ország iránti bizalom.
A másik, a strasbourgi parlamentben meghozott döntés nem a befektetők, hanem az európai politikusok bizalmát és elismerését jelzi Tőkés László és az egész régió iránt, egyúttal az őt javasló Fidesz néppárton belüli befolyását is illusztrálja. A javaslatot mindemellett Tőkés érdemeinek elismerésén túl vélhetően az is motiválta, hogy az alelnöki tisztséggel megszilárdítsák a magyar kormánypárt első számú erdélyi partnerének tartott politikus pozícióját az RMDSZ fő vonulatával szemben. Ettől azonban a tény még tény marad: Tőkés alelnökké választása nem az RMDSZ-nek, és nem is csak a romániai magyaroknak adott „ajándék", hanem általa az összmagyarság és a kelet-közép-európai régió is hangsúlyosabb képviselethez juthat az Európai Unióban.
Tőkés EP-alelnök
Új Magyar Szó, 2010. június 16. – Cs. P. T.
Az Európai Parlament egyik alelnökévé választották tegnap Tőkés Lászlót, a néppárti frakció jelöltjét. A volt református püspököt 334 szavazattal, 287 ellenszavazat és tartózkodás mellett választották meg a tisztségbe, a romániai ellenzéki pártok képviselői ellene voksoltak.
Az Európai Parlament tegnapi strasbourgi plenáris ülése alelnökévé választotta Tőkés László erdélyi magyar képviselőt. A volt református püspök személyével a második magyar származású és első román állampolgárságú alelnöke lett az Európai Parlamentnek. Tőkést 334 szavazattal, 287 ellenszavazat és tartózkodás mellett választották a tizennégy alelnök egyikévé, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál (Fidesz) a Magyar Országgyűlés elnöke lett.
Az elektronikus és titkos szavazás viszont nem bizonyult egyszerű feladatnak a jelen lévő EP-képviselők számára, Jerzy Buzek házelnök több ízben is gyorstalpalót tartott kollégáinak, elmagyarázva a szavazás szabályait. A gondot az okozhatta, magyarázta, hogy – eltérően a máskor szokásos név szerinti szavazásnál –, ebben az esetben az igenek száma a fontos, a tartózkodók és nemmel szavazók voksa gyakorlatilag ugyanazzal a súllyal esik latba.
„Az alelnöki tisztégre egyetlen jelölt volt, Tőkés László. A házszabály 12-es pontja értelmében ilyen esetekben tudomásul vétellel történik a választás, így csodálkozom is, hogy a házelnök szavazásra bocsátotta a kérdést" – magyarázta az ÚMSZ-nek Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő kabinetfőnöke.
Jerzy Buzek a voksolás után gratulált Tőkés Lászlónak. A volt püspök nyilatkozatában nagy megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Visszautalt a húsz évvel ezelőtti temesvári eseményekre, és hangoztatta: ugyanúgy, mint azokban az időkben, most is azon fáradozik, hogy hazája érdekeit képviselje az emberi, kisebbségi, vallási jogok és a szabadság érdekében. Mint mondta, elkötelezett híve annak is, hogy továbbvigyék az európai integrációt.
Joseph Daul, a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőkből álló néppárti frakció vezetője Tőkés Lászlónak az elmúlt években végzett tevékenységére utalva megtiszteltetésnek nevezte, hogy őt jelölhették a pozícióra. A szavazás után kiadott közleményben Daul bizonyosságát fejezte ki: az EP-képviselő amellett, hogy keményen dolgozik majd az uniós lakosság érdekeinek képviseletében, hozzá fog járulni ahhoz is, hogy Kelet-Európában „új hidak épüljenek".
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének tegnap kiadott állásfoglalása szerint a romániai ellenzéki pártok felemás megnyilatkozásai ismételten rávilágítanak a román politikum kétszínűségére és következetlenségére. Az EMNT ez ügyben nemcsak a Szociáldemokrata Pártot (PSD) bírálja, hanem „az ez ideig leginkább európainak hitt" Nemzeti Liberális Pártot is „nagy-romániás" megnyilvánulásai miatt. A közlemény arra utal, hogy a két ellenzéki alakulat nem támogatta Tőkés megválasztását.
• MAGYARORSZÁG
Bihari már befutó, Schmitt még nem
Nszv 2010-06-16
Jövő pénteken derül ki, hogy ki lesz az új köztársasági elnök; a Fidesz elnöksége ugyanis akkor teszi meg javaslatát a frakciónak a jelölt személyére - közölte tegnap Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke. Bár fideszes körökben korábban biztosra vették, hogy Schmitt Pál házelnök költözik a Sándor-palotába, a parlament elnöke pedig Kövér László lesz, az ügyvezető alelnök azt mondta, egyelőre hatnál is többen jöhetnek szóba államfőjelöltként.
A tegnapi elnökségi ülés után kiderült, hogy Balogh Andrást, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét találkozóra hívja Orbán Viktor és a Fidesz-frakció is. A pártelnökség egyébként július 10-e körül megnevezi főpolgármester-jelöltjét, és ahogy az elmúlt két évben mindig, most is Bihari Mihályt jelölik az Alkotmánybíróság egyik tagjának.
Egyelőre több név is van a lehetséges államfőjelöltek között a Fideszben - állította tegnap a párt elnökségének ülését követően Kósa Lajos ügyvezető alelnök. A politikus bejelentette, hogy a vezérkar végleges döntését június 25-én terjeszti a frakció elé. Kósa sejtelmesen annyit közölt, erre a posztra hatnál is többen jöhetnek számításba, ám neveket nem mondott, mert erre nem hatalmazták fel a jelöltek. Akadnak, akik tudni vélik, hogy Áder János fideszes EP képviselő neve is felmerült, bár hozzáteszik, hogy Schmitt Pált államfőnek hívta haza eredetileg a pártelnök. Azt viszont Kósa elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fidesz-frakció találkozóra hívja Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét, mert szeretnének a döntés előtt tájékozódni. Az alkotmánybírák jelölésével kapcsolatban kijelentette: a taláros testület egyik tagjának Bihari Mihály volt alkotmánybírót, a testület volt elnökét jelölik. A másik alkotmánybírósági tagra pedig akkor tesznek javaslatot, ha az Országgyűlés elfogadja a jelölés új szabályait. Bihari egyébként a Horn-kormány idején szocialista képviselő volt, 1999-ben lett alkotmánybíró, majd 2005-től 2008 júliusáig a testület irányította.
Július 10-e körül a Fidesz főpolgármester-jelöltjét is megnevezik, bár Kósa közölte, tudomása szerint Tarlós Istvánon kívül más név nem merült fel erre a posztra és köztudott, hogy a kormányfő is a párt fővárosi frakcióvezetőjét támogatja. A választmány döntése előtt azonban ez nem válhat hivatalossá. Az önkormányzati választásra készülve a Fidesz és szövetségesei július közepéig mindenütt megnevezik a polgármester-jelölteket és a közgyűlési képviselőjelöltjeiket. Kósa megismételte, a legfontosabb küzdelem a fővárosban lesz, hiszen itt van jelen leginkább a "gyurcsányi örökség".
A választók döntő többsége pozitívan értékelte a miniszterelnök által múlt kedden ismertetett, 29 pontból álló gazdasági akciótervet - állapította meg a pártelnökség. Legkevésbé az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésének örülnek az emberek, holott a várható családi adókedvezményt a minimálbéresek is igénybe tudják majd venni, és a minimálbért is emelik majd - jelentette ki az általuk készíttetett elemzésre hivatkozva Kósa. Az ügyvezető alelnök közölte, a kormány és a frakció elszánt, hogy megpróbálja teljesíteni a hatályos költségvetési törvényt. Kiderült, a kormánypárt elnöksége azt is értékelte, mi zajlik a "másik oldalon". A Fidesz vezetői úgy vélték, a szocialisták nem tették túl magukat a Gyurcsány-korszakon.
Orbán beismerése
Szekeres Imre szerint Orbán Viktor kormányfő 29 pontja beismerő vallomás arról, hogy a gazdasági körülményeket, a gazdasági környezetet és a válság hatását is figyelembe kell venni. Az MSZP elnökhelyettese tegnap elmondta, a párt közgazdasági tagozata internetes konferencián több szakemberrel megvitatta a 29 pontot és álláspontjukról tájékoztatták a frakciót is. Mint mondta, a miniszterelnök akcióterve beismerése annak is, hogy a Fidesz szembefordult az által az elmúlt 8 évben hangoztatott "hol lázító, hol ígérgető szólamokkal".
Népszava-információ
• KÁRPÁT-MEDENCE
Duray Miklós: Az újrakezdés ideje
Felvidék.ma 2010.06.16.
Nem várt vereség érte a Magyar Koalíció Pártját a 2010. június 12-én tartott parlamenti képviselőválasztáson. A szlovák nemzethatalmi és nagyvállalkozói érdekek Bugár Béla képében megmutatták erejüket: ujjuk köré csavarták a felvidéki magyarok egyharmadát és az MKP-t. „Majd úgy táncoltok ahogyan mi fütyülünk". Ők fütyültek, mi pedig táncoltunk néhány kikopott magyarországi művész kíséretében, bele a csapdába, a zsákutcába.
A szlovák politika részéről ez nem egy hirtelen jött ötlet volt. Már az 1990-es években is azt tervezték, hogyan lehetne a felvidéki magyar politikai képviselet egy részét kipöckölni a parlamentből. A magyar pártok egyesítését is oly módon képzelték el, hogy csak az a része kapjon lehetőséget a szlovákokkal való együttműködésre, amelyik inkább a gazdaság, mintsem a magyar érdekképviselet iránt érdeklődik. Csakhogy ekkor sem sikerült végrehajtatniuk az elképzelésüket. Sőt 2007-ben az MKP-t is így akarták átalakítani, de Bugár elbukása a tisztújító kongresszuson áthúzta tervüket.
Bugár, miután az MKP-ban pártelnökként megbukott, vérig sértve, mint a cserbenhagyott kéjhölgy, nyíltan átállt az ellenséghez, hogy az általa hátrahagyott szemétért az ottmaradt hűségeseket bírságoltassa, azaz bosszút álljon rajtuk. Kapott a művelethez rengeteg pénzt. A pártját nem véletlenül nevezte el Most/Híd-nak. A választási kampányára elpocsékolt pénzből akár tíz Ipoly-hidat is fel lehetett volna építeni.
Könnyű dolga volt Bugárnak, hiszen azt a pártot kellett a megrendelők kívánsága szerint két vállra fektetnie, amelyiket ő maga tett tönkre és amelyik 2007 óta sem tudott kilábalni a bugárizmus mocsarából. Pontosan tudta, hol vannak az MKP gyengéi, ismerte a párt szervezőit, vezetőit. Tudta, kitől kell tartania és kik a gyarlók. Tudta, ki milyen hibát fog elkövetni és azt is tudta, kivel nem szabad vagy fölösleges kikezdenie. Főleg azt tudta: ő, mint főgörény ha eltávozik, bűze sokáig, évekig ottmarad és fojtogatni fog.
Az MKP három évvel ezelőtt elkövetett egy szívrepesztő hibát: nem mondta el a nyilvánosságnak, sőt a legbelsőbb köreiben sem, hogy miért bukott meg Bugár 2007-ben az elnökválasztáson. Ezt az elmaradt számadást röviden így lehetne összefoglalni: az MKP volt elnöke eltékozolta a nyolc kormányzati évet, mert a felvidéki magyar közérdek helyett a gazdasági érdekszövetségeket részesítette előnyben. Akik az MKP-ból kormányban voltak, de nem tartoztak Bugár szárnysegédei közé, nem merték vállalni ezzel a szembesülést, mert cinkosnak érezték magukat, hiszen mindenről tudtak, még ha nem is voltak részesei az árulásnak.
Az árulás, akár a hitszegés olyan spirális, mint a légörvény: magába szív, elragad, de egyszer szétterül az energiája és minden, amit elragadott, a földre hull. Most még emelkedőben van, mert az MKP elnökeként elkövetett tetteit új pártjában csak tetézte. Megtévesztett mintegy 150 ezer magyart, hogy juttassanak szavazataikkal hét olyan szlovákot a parlamentbe, akik egyébként rendes emberek, de soha sem fognak az ejnye-bejnye motyogáson túl birokra kelni értünk. Sikerült oda zülleszteni a felvidéki magyar közéletet, hogy nincs parlamenti képviselete. Oda jutottunk, ahol a kommunizmusban voltunk. Csakhogy most saját hibánkból kerültünk ebbe a helyzetbe.
Minden helyzetből van kivezető út, csak keresni kell. Amikor egy vállalkozás csődbe jut, csődbiztos veszi kézbe az irányítást. Egy pártot azonban nem szabad vállalkozásnak tekinteni. Önerőből kell felemelkednie az ismert okok miatt keletkezett mélypontról. De tudatosítanunk kell, hol volt az eredete ennek az örvénylésnek. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy kik voltak azok a felvidéki magyarok – egy részük a Most/Híd törzsgárdáját alkotja –, akik aláásták az 1994. január 8-án megszervezett komáromi önkormányzati nagygyűlést, amit önrendelkezési óhajunk kinyilvánítására szerveztünk meg. Ezzel mindmáig nem mertünk szembesülni. A felvidéki magyar politika komoly bajai ugyanis akkor kezdődtek, amikor szembefordultunk magyar közösségünk önkormányzati igényével, illetve lemondtunk a komáromi nagygyűlés által felvázolt közigazgatási tervezet megvalósításáról. Innen kell elrugaszkodnunk, hogy kijussunk ebből az örvényből.
Németh Zsolt: nyitottak vagyunk a párbeszédre a megalakuló szlovák kormánnyal
Budapest, 2010. június 15., kedd (MTI)
A magyar kormány nyitott a párbeszédre a megalakuló új - várhatóan jobbközép - szlovák kormánnyal - hangoztatta Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi zárt ülése után tartott sajtótájékoztatóján.
Közölte, a kormány üdvözli a Szlovákiában bekövetkezett demokratikus fordulatot, örül annak, hogy megbukott az a kormányzás, amely nemcsak kormányzati rangra emelte a magyarellenességet, hanem alapvetően szemben állt az emberi jogok és a jogállamiság alapvető értékeivel.
Úgy fogalmazott, üdvözlik, hogy "jó eséllyel" egy európai elkötelezettségű polgári jobbközép koalíciós kormány alakulhat meg Szlovákiában a hétvégi választások után. A magyar kormány intenzív, problémamegoldó párbeszédre törekszik az új szlovák kormánnyal - mondta -, hangsúlyozva, a problémákat nem szőnyeg alá kell söpörni, hanem meg kell találni a mindkét fél számára elfogadható megoldást.
Németh Zsolt szerint némi üröm az örömben, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) "megbukott", és elvesztette képviselői helyeit a szlovák parlamentben. Jelezte azonban, bízik abban, hogy a párt megőrzi majd európai parlamenti, regionális és helyi mandátumait.
A Híd választási szerepléséhez gratulált a külügyi államtitkár, és jelezte: nyitottak a párbeszédre velük. Utalt arra is, hogy az emberi kapcsolatok ehhez adottak, hiszen éveken keresztül Bugár Béla vezette az MKP-t.
Arra a kérdésre, hibásnak érzi-e a Fideszt az MKP kieséséért, Németh Zsolt azt mondta, "ha voltak valamilyen hatással" a választási eredményre, akkor inkább segítették az MKP-t, és a közreműködésük nélkül talán még gyengébb eredményt ért volna el a párt.
A szlovák nyelvtörvénnyel és a magyar állampolgársági törvényre adott szlovák válasszal kapcsolatban úgy vélte: "derűlátóak lehetünk, és van remény arra, hogy Szlovákiával valamifajta modus vivendit ki tudunk alakítani".
Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, egységes álláspont alakult ki a bizottságban arról, hogy mindent el kell követni a párbeszéd kialakításáért és a vitatott ügyek tisztázásáért az új szlovák kormánnyal és parlamenttel.
A képviselő is azt hangoztatta, szerinte nem a Fidesz politikája hibáztatható azért, hogy az MKP kiesett a szlovák parlamentből.
A fideszes politikusok után Kovács László, a bizottság szocialista alelnöke lépett a mikrofonok elé, és ismertette a zárt ülésen elhangzottakat, valamint pártja álláspontját.
Közölte, a testületben egyetértettek abban, hogy a szlovákiai választások összességében kedvező eredménnyel végződtek, és így nagy valószínűséggel olyan kormány alakul, amelynek nem a nacionalizmus lesz a jellemző irányvonala.
Abban nem értettek egyet - mondta -, mi volt az oka annak, hogy az MKP nem került be a parlamentbe. Míg Németh Zsolt szerint ebben nem játszott semmilyen szerepet a magyar állampolgársági törvény, az MSZP úgy látja, "valamilyen szerepet játszott, bár ezt mérni utólag sem lehet".
Azt azonban bizonyosnak látják - tette hozzá -, hogy ez a három nacionalista szlovák kormánypártnak lehetőséget adott a magyar kártya kijátszására. A szocialisták szerint ha a két magyar párt együtt maradt volna, akkor a mostani megosztottság helyett valószínűleg erősebb lenne ma a magyar képviselet - mutatott rá.
A szombati szlovákiai parlamenti választásokon a Robert Fico jelenlegi kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kapta a legtöbb szavazatot, a voksok 34,79 százalékát, de két koalíciós partnere közül a Vladimír Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nem jutott be a törvényhozásba, míg a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alig 5,07 százalékot szerzett, így az eddigi koalíció elveszítette többségét. A 150 tagú új parlamentben az eddigi koalíció megmaradt két pártjának 71, míg a négy jobboldali pártnak 79 képviselője lesz.
A négy jobboldali párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióaz (SDKU, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselői kedden koalíciós tárgyalásokat kezdenek. Az SDKU közlése szerint a megbeszélések célja egy közös kormánykoalíció létrehozása.
Ivan Gasparovic köztáesasági elnök hétfőn Robert Ficónak adott kormányalakítási megbízatást, majd bejelentette, hogy a parlamentbe bejutott többi párt elnökével is meg kívánja vitatni a belpolitikai helyzetet. Ficónak jövő hét szerdáig kell beszámolnia Gasparovicnak arról, hogy sikerrel járt-e kormányalakítási próbálkozása. A négy jobboldali párt egybehangzóan azt állítja, nem kíván tárgyalni a Smer elnökével.
• EURÓPAI UNIÓ – EURÓPAI PARLAMENT
Tőkés EP-alelnökké választása az egész magyarság sikere
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 2010. június 15., kedd (MTI)
Tőkés László megválasztása az Európai Parlament alelnöki tisztségébe nemcsak az erdélyi magyar nemzeti közösségnek, hanem az egész Kárpát-medence magyarságának szép sikere - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének keddi állásfoglalásában.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó, az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum szerint mindez közvetett elismerése annak, hogy a határokon átívelő - határmódosítás nélküli - magyar nemzetegyesítés az Európai Unió keretében nemcsak életképes nemzetpolitikai program, hanem a régiók és a nemzeti közösségek sokszínű Európájában pozitív gyakorlat az egyszínű nemzetállami kizárólagossággal szemben.
Tőkés László személyében olyan keresztény politikus került az Európai Parlament Házbizottságába, aki - a temesvári forradalom szellemében - húsz éve aktív harcosa az emberi jogok védelmének, következetes szorgalmazója a kommunizmus örökségével való leszámolásnak - írja Toró T. Tibor. Szerinte Tőkés - a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai alapelveivel összhangban - hiteles képviselője a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek autonómia-törekvéseinek, valamint elkötelezett szószólója a többség és kisebbség közötti viszony békés rendezésének.
Miközben az Európai Néppárt sokszínű frakciója egyöntetűen állt ki Tőkés László jelölése és megválasztása mellett, a romániai ellenzéki pártok felemás megnyilatkozásai ismételten rávilágítanak a román politikum kétszínűségére és következetlenségére - írja Toró, sajnálatosnak nevezve, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a román politikai elit az értékelvű megközelítés helyett szerinte kizárólag nacionalista egyoldalúsággal, illetve csak a hatalom és ellenzékiség szempontjai szerint képes viszonyulni általában a kisebbségi, különösképpen a magyar kérdés megoldásához.
Az EMNT ez ügyben nemcsak a Szociáldemokrata Pártot (PSD) bírálja, hanem "az ez ideig leginkább európainak hitt" Nemzeti Liberális Pártot is "nagyromániás" megnyilvánulásai miatt. A közlemény utal rá, hogy az a párt "Románia nemzeti szuverenitásának súlyos megsértését" véli felfedezni Tőkés László EP-alelnöki jelölésében, szándékosan "határrevíziót és irredentizmust" vél felfedezni Trianon gyógyításában.
"Valószínűleg nem tévedünk, ha azt vélelmezzük, hogy e 'nemzetféltő' kirohanásaik valódi oka Verespatak: az EP - többek között Tőkés László kezdeményezésére és az eszközökben nem válogató liberális lobbi ellenére - nemrég fogadta el a ciántechnológián alapuló aranybányászat betiltására vonatkozó határozatát" - írja Toró T. Tibor.
Renate Weber îl susţine pe Tokes pentru preşedinţia PE
Realitatea.net, 2010. június 11.
Europarlamentara PNL Renate Weber declară că îl susţine pe Laszlo Tokes pentru funcţia de preşedinte al PE. Weber aminteşte că o întrebare a lui Tokes a dus la elaborarea şi votarea rezoluţiei care cere interzicerea cianurilor în minerit.
Renate Weber declară va vota în favoarea alegerii lui Laszlo Tokes în poziţia de viceperşedinte al PE. Ea spune că, de când este membră a PE, a remarcat că Laszlo Tokes se bucură de un respect formidabil din partea delegaţiei Ungariei. În plus, propunerea acestuia pentru funcţia de vicepreşedinte este agreată de tot grupul său politic şi are şanse mari să fie ales.
"Laszlo Tokes a fost iniţiatorul unei întrebări lansate în Plenul PE care a dus la elaborarea şi votarea rezoluţiei care cere interzicerea folosirea cianurii în minerit. Iar dacă va fi ales, din noua
poziţie de vicepreşedinte, cuvântul său va avea o altă greutate, inclusiv în ceea ce priveşte chestiunea mineritului cu cianuri, şi, implicit, în ceea ce priveşte soarta proiectului de la Roşia Montană", punctează europarlamentara PNL.
Aceasta aminteşte că din ceea ce i-au spus colegii din grupul PPE, "Marian Jean-Marinescu, mare susţinător al proiectului Roşia Montană, s-a pronunţat foarte vehement împotriva lui Tokes".
Renate Weber comentează şi poziţiile membrilor PNL exprimate deja: Cristian Buşoi în favoare, Adina Vălean împotrivă.
"În acest al doilea caz, nu ştiu cât a contat poziţia lui Laszlo Tokes în chestiunea minorităţii maghiare din România... sau mai degrabă tot poziţia lui extrem de fermă împotriva proiectului minier de la Roşia Montană", afirmă europarlamentara.
|
