Tokes, cercetat de procurorii de la Criminalitate Organizată şi Terorism
Ziarul de Cluj, 5 octombrie 2010– Valentin Malaescu
Plângerea penală a lui Mircea Jorj, împotriva lui Laszlo Tokes, pentru subminarea puterii în stat, a ajuns la procurorii DIICOT.
Incitarea secuilor la acţiuni de stradă pentru obţinerea autonomiei teritoriale l-a trimis pe vicepreşedintele Parlamentului European, Laszlo Tokes, în ancheta procurorilor Direcţiei de Investigare a Infracţiunilor de Criminalitate Organizată şi Terorism (DIICOT). Investigaţia a fost declanşată de plângerea penală depusă de către preşedintele PSD Cluj-Napoca, Mircea Jorj.
La Tabăra de Vară "Tusvanyos" de la finele lunii iulie, Tokes spunea că secuii trebuie să-şi ceară în stradă dreptul la autonomie teritorială. În urma acestei afirmaţii, proaspăt alesul lider al organizaţiei municipale Cluj- Napoca a PSD, Mircea Jorj, a depus o plângere penală la Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie, împotriva episcopului reformat, pe care îl acuza de subminarea puterii în stat şi încălcarea gravă a Constituţiei României. Potrivit Biroului de informare publică şi relaţii cu presa al Parchetului, plângerea lui Jorj a fost înregistrată şi se află în lucru la DIICOT.
Jorj s-a declarat surprins că plângerea sa a ajuns în atenţia DIICOT. "Nu mă aşteptam să-l bage pe Tokes la terorism. Înseamnă că au asimilat subminarea puterii în stat cu terorismul. Oricum, mă bucur că organele statului au dat curs acestei sesizări şi sper să analizeze cât mai serios inclusiv acţiunile acestui individ de după plângerea mea, pentru că văd că a început să ceară autonomie şi pentru alte judeţe", a declarat Jorj. El a precizat că va trimite o adresă oficială către DIICOT, solicitând să fie informat asupra stadiului cercetărilor. "Voi continua să fac sesizări la Parchet pentru orice acţiune de-a lui Tokes aflată în afara Constituţiei", s-a angajat Jorj.
Vicepreşedintele Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (organizaţie condusă de Tokes), Szilagy Zsolt, crede că plângerea lui Jorj a fost repartizată procurorilor de la DIICOT dintr-o neînţelegere. "Nu ştiu ce legătură are domnul Tokes cu criminalitatea organizată sau cu terorismul. Probabil n-au înţeles despre ce e vorba, de aceea au trimis la DIICOT, dar eu nu comentez procedurile Procuraturii", a afirmat Szilagy. El îl pune pe Jorj pe picior de egalitate cu ultranaţionaliştii Gheorghe Funar şi Corneliu Vadim Tudor. "Ultima dată, domnul Gheorghe Funar a iniţiat un asemenea demers, prin '96 - '97, împotriva a 25-30 de persoane. Atunci am fost şi eu audiat la Parchet la Braşov. Un astfel de demers aminteşte de Funar. Extremele se atrag: Vadim, Funar şi acest Jorj. Probabil, domnul Jorj nu cunoaşte Constituţia. Domnul Tokes s-a prevalat de dreptul la liberă exprimare, iar a-ţi cere drepturile în stradă este o manifestare perfect democratică. Domnul Tokes n-a cerut niciodată ceva neconstituţional sau ilegal", a susţinut Szilagy.
Hazaárulás vádjával vizsgálódik Tőkés László ellen a román ügyészség
MTI, 2010. november 8.
Hazaárulás vádjával vizsgálódik egyebek között Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke ellen a román szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) - derül ki a romániai magyar politikus közleményéből. Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott dokumentumban Tőkés emlékeztet arra, hogy az idén nyáron a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásain tett egyik nyilatkozata miatt jelentette fel őt az ügyészségen Mircea Jorj, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke. Ez utóbbi szerint az EP alelnöke "arra buzdította a székelyeket, hogy az utcán követeljék a területi autonómiát".
Tőkés "elképesztőnek" tartja, hogy a DIICOT eleve nem utasította el bűnvádi eljárás indítását.
Tőkés hamis vád és rágalmazás miatt feljelenti Mircea Jorjot
Transindex, 2010. november 9.
A „Ziua de Cluj" napilap október 5-i számában cikket közöl arról, hogy „Tőkés ellen a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus-ellenes Ügyosztály ügyészei vizsgálódnak". Tőkés közleményében leírja, a lapban az áll, hogy: „a Tusványosi Nyári Táborban, július végén, Tőkés azt mondta, hogy a székelyeknek az utcán kell kérniük a területi autonómiához való jogukat.
Tőkés emlékeztet, ennek az állításnak az alapján a kolozsvári PSD frissen megválasztott elnöke, Mircea Jorj panaszt nyújtott be ellene a Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék melletti ügyészségre. A vád az államhatalom aláaknázása és a román Alkotmány súlyos megsértése.
Határozott meggyőződésem, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozataim ismeretében a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni. Ennek tudatában a Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék melletti Ügyészség Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatóságához (DIICOT) fordultam – tájékozódás végett. Válaszlevelükben azt közölték, hogy a DIICOT központi szervezeténél 2010. július 27-én iktatták a bűnvádi feljelentést a Büntető Törvénykönyv 155., 166. és 167. szakaszai által büntetett bűncselekmények elkövetése miatt" - számolt be az EP-képviselő.
Tőkés elképesztőnek tartja, hogy a DIICOT eleve nem utasította el a bűnvádi eljárás beindítását. "Miként lehetséges, hogy nem vették észre, hogy nyilatkozatomat a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tettem, Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében, és azt, hogy véleményem teljesen törvényes és nem ütközök az Alkotmány rendelkezéseibe? Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei „nagyvonalúan" eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el „hazaárulást", mivelhogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy „az állam területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét csorbítsam", hogy „sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen"?!" - így Tőkés.
Szerinte az a mód, ahogyan a DIICOT Központi szervezete Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti becsületét és emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és magát a forradalmat.
Tőkés kijelentette, hamis vád és rágalmazás miatt feljelenti Mircea Jorj PSD-politikust.
Elképesztő, hogy a DIICOT szakértői nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását"
Nyugati Jelen, 2010. november 9.
Tőkés László EP-alelnök a DIICOT egy leveléből értesült arról, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott, Székelyföld autonómiájáról szóló kijelentései miatt bűnvádi feljelentést tett ellene a PSD kolozsvári szervezetének vezetője.
Elképesztőnek tartja, hogy nem utasították el az eljárás beindítását.
Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke hétfői sajtóközleményében leszögezte: határozott meggyőződése, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozatai ismeretében – amelyek alapján Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke feljelentést tett ellene az államhatalom aláásása és alkotmányszegés miatt – a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni.
Az idézett forrás szerint az ügyészség Terrorizmus- és Szervezett-bűnözés elleni Igazgatósága érdeklődésére azt válaszolta, hogy iktatták a bűnvádi feljelentést.
„Elképesztőnek tartom, hogy a DIICOT központi szervezetének szakértői eleve nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását" – állítja Tőkés.
„Miként lehetséges, hogy nem vették észre, hogy nyilatkozatomat a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tettem, Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében, és azt, hogy véleményem teljesen törvényes és nem ütközök az Alkotmány rendelkezéseibe? Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei „nagyvonalúan" eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el „hazaárulást", mivel hogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy „az állam területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét csorbítsam", hogy „sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen" – áll a közleményben.
Az EP-alelnök ugyanakkor közölte: feljelentést tesz Mircea Jorj ellen hamis vád és rágalmazás miatt. Szerinte az a mód, ahogyan a DIICOT Központi szervezete Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti becsületét és emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és magát a forradalmat.
Emlékeztetett: a temesvári forradalom huszadik évfordulóján elnyerte Románia legmagasabb kitüntetését.
„Ki hihetné azt, hogy Románia elnöke egy „hazaárulót" tüntet ki?" – kérdezte Tőkés.
Végül azt is felvetette: „Három hónap letelte után a DIICOT-nak még mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy egy ilyen ügyet el tudjon bírálni, és nyilvánvaló ártatlanságomat meg tudja állapítani?"
Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) július 26-án emelt panaszt Tőkés ellen az EP-képviselő székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései nyomán.
Tőkés László EP-alelnök a tusványosi nyári szabadegyetemen azt mondta, ha egy olyan mikrorégiónak, mint Koszovó, sikerült kivívnia autonómiáját, ugyanez lehetséges Székelyföldön is, és, ha szükséges, a székelységnek utcára kell vonulnia. „Utcára kell vonulnunk, ha szükséges. A székelységnek egy katalán típusú modellre van szüksége, de akkor önök (az RMDSZ – szerk. megj.) már nem lesznek kormányon, mert akkor önök ellen tiltakoznánk" – mondta Tőkés.
A tusnádfürdői szabadegyetemen Traian Băsescu államfő azt mondta: mindig ugyanúgy gondolkodott erről, éspedig „nemzetiségtől függetlenül minden román állampolgárnak egyenlő autonómiára van szüksége".
ROMÁNIA
Elfogadták a Bukaresti Nyilatkozatot a Duna-csúcson
Transindex, 2010. november 9.
A társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a szállítási útvonalak és az energiaellátás biztosításának, a környezetvédelemnek és a kockázati tényezők kezelésének a szempontjait egyaránt hangsúlyozzák a hétfői Duna-csúcstalálkozó résztvevői Bukarestben elfogadott politikai nyilatkozatukban.
A Bukaresti Nyilatkozatot a jelen lévő tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország kormányzati képviselői vallották magukénak: nyolc európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) megbízottai, az EU-n kívüli országok közül pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia és Ukrajna csatlakozott a dokumentumhoz.
A nyilatkozatban a térség államai határozottan kinyilvánítják szándékukat, hogy az Európai Unió égisze alatt megvalósítják a Duna-stratégiát. Leszögezik, hogy a Duna térsége kulcsfontosságú az ott élő népek, helyi közösségek jóléte és boldogulása szempontjából, ezért azt összehangolt módon, az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználásával kell fejleszteni a jövőben.
A regionális szintű együttműködést az érintett államok a szállításra, a közlekedésre, az energiarendszerek összekapcsolására, a környezetvédelemre, a víztartalékok megőrzésére és a kockázati tényezők megfelelő kezelésére egyaránt ki akarják terjeszteni.
A csúcstalálkozó résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy a Duna-stratégia sikeres valóra váltása megszilárdítja majd a társadalmi-gazdasági fejlődést, gyarapítja a humán erőforrásokat. Felszólítják a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy pénzügyi eszközökkel és technikai segítséggel járuljanak hozzá a vállalkozás sikeréhez.
Különösképp felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna térségében már rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapok lehetőségeit az eddigieknél is hatékonyabban kell felhasználni.
A magyar miniszterelnök a találkozó után Emil Bockal tartott közös sajtóértekezletet.
Úgy vélekedett: a Duna-stratégia igazi európai sikertörténet lehet. A vállalkozás munkahelyek százezreinek a megteremtésére is esélyt ad, ezért a magyar nemzetgazdasági fejlesztési stratégiával teljes egészében összhangban van - mondta.
Ha Magyarország a románokkal együttműködve sikerre tudja vinni a Duna-stratégiát, az a román-magyar kapcsolatokat is erősíti - mondta Orbán Viktor, aki szerint ez a határokon túl élő magyarok számára is munkahelyet, megélhetést, magasabb életszínvonalat biztosíthat.
"Nem adjuk fel azokat a nagy elképzeléseket, amelyek részben az autonómiához, részben az oktatáshoz vagy az anyanyelvhasználathoz, vagyis általában a nemzeti lét feltételeihez kötődnek" - fűzte hozzá a miniszterelnök.
Mint hangsúlyozta, Magyarország küldetésének érzi, hogy a következő fél év során minden erejével segítse Románia schengeni csatlakozását. (mti)
Az RMDSZ „csak" figyelmeztet
Új Magyar Szó, 2010. november 9. – M. Á. Zs., S. M. L.
Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésének indoklásától teszi függővé az RMDSZ, hogy megpróbálja-e még egyszer kormányzati felelősségvállalással keresztülvinni a tanügyi törvényt, vagy a szokványos parlamenti procedúrákat követi.
Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésének indoklásától teszi függővé az RMDSZ, hogy megpróbálja-e még egyszer kormányzati felelősségvállalással keresztülvinni a tanügyi törvényt, vagy a szokványos parlamenti procedúrákat követi. A szövetség parlamenti frakcióinak tegnapi együttes ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: az új tanügyi törvény elfogadása alapfeltétele a koalíciós együttműködésnek.
„A közös kormányprogram egyfelől tartalmazza a gazdasági válságot kezelő intézkedés-csomagot, másfelől viszont bennefoglaltatik a társadalom egészét érintő reformcsomag is, beleértve a kisebbségi jogok bővítését is. Csak akkor tudjuk folytatni az együttműködést koalíciós partnereinkkel, ha garanciát kapunk arra nézve, hogy ezeket a célkitűzéseket is teljesítjük" – fogalmazott Markó, hozzátéve, nem kíván egy olyan kisebbségi kormányban dolgozni, amelynek csak látszólag van parlamenti többsége.
Év végire szelídült az egyhetes határidő
Nincs szó egyhetes határidőről – cáfolta az Új Magyar Szónak Borbély László környezetvédelmi miniszter az RMDSZ múlt szombati Szövetségi Állandó Tanácsa után elhangzott politikusi nyilatkozatokat. Mint arról lapunk is hírt adott, az RMDSZ vezető testülete annak kapcsán ülésezett, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormányzati felelősségvállalást a tanügyi törvényért.
A magyar érdekvédelmi szervezetnek ezt követően a kormánykoalíció további sorsáról is döntenie kell. „Nem tudom, honnan származik ez az információ. Mi arról döntöttünk, hogy az év végéig meg kell születnie a tanügyi törvénynek, ellenkező esetben nem látjuk be, hogyan működhetne tovább a koalíció" – fogalmazott Borbély.
Szerinte előbb meg kell várni az alkotmánybírósági indoklást, majd annak ismeretében dönteni a további lépésekről. Hozzátette: ha a törvény visszakerül a parlamentbe, az ellenzékkel is tárgyalhatnak, de az a legfontosabb, hogy a tanügyi törvény az év végéig életbe lépjen, hogy a 2011–2012-es tanév az új törvény szerint kezdődhessen el. „Nem azt mondtuk, hogy egy hét, hanem azt mondtuk, hogy rögtön" – tette még hozzá a miniszter.
Hărdău két hetet kapott
Cristian Boureanu PD-L-alelnök a koalíciós egyeztetés után a sajtónak nyilatkozva elmondta: a nagyobbik kormánypárt vezetése kéthetes határidőt adott Mihail Hărdăunak, a felsőház oktatási bizottsága elnökének, hogy a testületben folyó vitát gyorsítsa fel, és fogadtassa el a tervezetet. Hangsúlyozta: a párttársai által élesen bírált szakbizottsági elnöknek az lesz a feladata, hogy a kormány által támogatott formában fogadtassa el a szenátusban a törvénytervezetet.
„Minderre abban az esetben kerül sor, ha az Alkotmánybíróság döntésének indoklása nem teszi lehetővé az újabb kormányzati felelősségvállalást a tanügyi törvény kapcsán" – fejtette ki Boureanu.
Kelemen: inkább előrehozott választások
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter szerint nem valószínű, hogy a jelenlegi koalíció esetleges felbomlása esetén az RMDSZ „átüljön a PSD–PNL csónakjába", véleménye szerint a szövetségnek inkább az előrehozott választások mellett kellene döntenie.
„A tanügyi törvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott ellenzéki álláspont nem teszi lehetővé azt, hogy szövetségre lépjünk velük. Mi több, a PSD és a PNL véleménye az adópolitikáról, a gazdasági válság kezeléséről annyira különbözik, hogy
számomra elképzelhetetlen a közös kormányzásuk" – fogalmazott Kelemen.
Orbán Bukarestben: Kell az autonómia! A magyar miniszterelnök kulcsszereplője volt a romániai Duna-csúcsnak
Magyar Hírlap, 2010. november 9.
Magyarország különleges feladatának tekinti, hogy uniós elnöksége idején többet tegyen Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásáért – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben, ahol részt vett a Duna-csúcson. A magyar kormányfő megígérte, személyesen segít abban, hogy Románia a következő év első felében bekerüljön a schengeni övezetbe. Emil Boc román kormányfő értékelve magyar kollégája támogatását, azt hangsúlyozta: Bukarest tudatában van felelősségének, hogy Románia képezi majd az Európai Unió külső határát.
A magyar miniszterelnök kulcsszereplője volt a bukaresti csúcstalálkozónak, tekintettel hazánk közelgő uniós elnöki tisztségére, amelynek megoldandó feladatai között a Duna-stratégia előkelő helyen szerepel. A vendéglátó Románia első emberei mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is köszöntötte a résztvevőket, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna vezető politikusait. Lengyelország megfigyelőként volt jelen.
A magyar kormányfő a csúcstalálkozón hangsúlyozta: a józan észre épülő megegyezésekre, kölcsönös felelősségvállalásra van szükség. A közép-európai országoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a közös fejlesztési programok nyomán a kis- és középvállalkozók a térség egészében a gyorsuló fejlődés hajtóerejét adhassák. „Ha Magyarország a románokkal együttműködve sikerre tudja vinni a Duna-straté¬giát, az a román–magyar kapcsolatokat is erősíti" – mondta még újságírók előtt Orbán Viktor. Szerinte ez az anyaországi és határokon túl élő magyarok számára is munkahelyet, megélhetést, magasabb életszínvonalat biztosíthat. „Nem adjuk fel azokat a nagy elképzeléseket, amelyek részben az autonómiához, részben az oktatáshoz vagy az anyanyelvhasználathoz, vagyis általában a nemzeti lét feltételeihez kötődnek" – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Az azonos pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó Emil Boc román miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő személyes élményeit is megosztotta az újságírókkal, méltatva a román főváros kiemelkedő fejlődését. Orbán Viktort Traian Basescu államfő is fogadta.
A bukaresti nyilatkozatban a térség államai kinyilvánították, hogy a Duna térsége kulcsfontosságú az ott élő népek boldogulása szempontjából, ezért azt összehangolt módon, az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználásával kell fejleszteni a jövőben.
Markó: félreértelmezik az oktatási törvény lényegét
Erdely.ma, 2010. november 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az oktatási törvény kapcsán mindenki a történelem és a földrajz anyanyelven történő tanításáról beszél, pedig nem is ez az intézkedés zavar sokakat, hanem a decentralizációra és a felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után Markót arról kérdezte a sajtó, mi a véleménye arról, hogy egyes koalíciós kollégák megtapsolták az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntését. Markó azt válaszolta, hogy a törvényt ellenző politikusokat voltaképpen nem a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatása zavarja.
„Nem tudom, hogy a földrajz és a történelem miatt tapsoltak-e, szerintem nem ez zavar egyeseket. A jogszabály elég mélyreható reformot ír elő az iskolahálózat decentralizációja, a döntések helyi közösségekre való átruházása révén, ugyanakkor megváltozik a kinevezési rendszer azok számára, akik ez után jönnek a tanügybe. A felsőoktatásban is megpróbálunk rendet teremteni, próbáljuk szabályozni a magánoktatás státusát, helyét". Sajnos, én úgy látom, ott vannak a legnagyobb, ki nem mondott nézeteltérések: hogyan nevezzék ki a rektorokat, kiből válhat rektor, és egyebek. Jelenleg mindenki a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatásáról beszél, mert az népszerű téma" – fejtette ki Markó Béla, aki szerint így magyarellenes érzelmeket lehet szítani. Hangsúlyozta: az anyanyelvű oktatás biztosításáról szóló rendelkezések nem kiváltságot jelentenek a gyermekek számára, hanem azok „minden gyermek alapvető jogai".
„A Hargita és Kovászna megyei román gyermekek számára is ugyanolyan jogokat biztosítunk az anyanyelvű oktatás terén, mint az ukrán vagy más gyermekek számára. A törvény ugyanazokat az előírásokat tartalmazza a magyar és román gyermekek számára" – magyarázta Markó.
Markó szerint a Szövetségi Állandó Tanács koalíciós partnerekhez intézett kérése, hogy találjanak megoldásokat az oktatási törvény elfogadására, nem jelent ultimátumot.
„Nem ultimátumról van szó. Nem szabtunk határidőt. Az oktatási törvényt ismerik, megvitatták, véglegesítették. Vagy elfogadjuk azt a következő időszakban, vagy később sem lehet azt elfogadni. A következő napokban várjuk a megoldást a kollégáinktól" – fűzte hozzá Markó.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ frakcióinak hétfői ülésén dönthetnek-e a kormányból való kilépésről, Markó azt válaszolta, hogy csak a Szövetségi Képviselők tanácsa dönthet ez ügyben, erre utaló jel tehát az SZKT összehívása lehet.
A Szövetségi Állandó Tanács szombaton, Marosvásárhelyen ült össze, hogy elemezze az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet. Markó Béla a Szövetségi Állandó Tanács ülése után elmondta: a következő napokban a Szövetség megoldást vár a PD-L-től a helyzet megoldására és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést.
ERDÉLY
Kelendő állampolgárság
Krónika, 2010. november 9. – Bíró Blanka
Bár csak tegnap reggel léptek működésbe a telefonvonalak, már csupán februárra kapnak időpontot azok a magyar állampolgárságot igénylő erdélyiek, akik ezután jelentkeznek a kedvezményes honosításra a csíkszeredai főkonzulátuson. A magyar külképviseleteken a hosszú sorok és várakozás elkerülése végett csak előzetes telefonos vagy személyes bejelentkezés, és időpont-egyeztetés alapján fogadják az ügyfeleket. Balogh György csíkszeredai konzul a Krónikának elmondta, januártól három ügyfélfogadónál várják a kérelmezőket, így az előzetesen bejelentkezőket három listára vezetik fel.
Tegnap 17 órakor már csak január végére tudtak időpontot mondani, addig ugyanis több mint ezren jelezték ebbéli igényüket, többségük telefonon. A kolozsvári főkonzulátuson kisebb volt az érdeklődés, belső információk szerint azért, mivel csak tegnap hozták nyilvánosságra a telefonszámot, ahol jelentkezni lehet, és időpontot egyeztetni. A főkonzulátus munkatársai mára várják a nagyobb bejelentkezési hullámot. A kincses városban tegnap délután két órakor január 5-ére ütemezték be a betelefonálókat.
Székelyföldi elöljárók az élen
A székelyföldi elöljárók elsőként jegyeztették elő magukat a kedvezményes honosítási eljárásra. Lokodi Edit Emőke Maros, Tamás Sándor Kovászna és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, illetve Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester tegnap reggel nyolc órakor jelezte a csíkszeredai főkonzulátuson, hogy igényli a magyar állampolgárságot. „Régóta várt gesztus ez a magyar állam részéről, amely azt jelzi, hogy a határon túli nemzetrészek a magyar nemzethez tartoznak. A magyar állampolgárság az együvé tartozás szimbóluma, ezért fogom kérni januárban" – nyilatkozta Borboly Csaba.
Tamás Sándor háromszéki elöljáró felszólított minden székely embert, hogy kövesse példájukat. Ugyanakkor hangsúlyozta, magyar állampolgárként továbbra is Székelyföldön akar élni, akárcsak nagyszülei és szülei, ezért nem igényelt magyar állampolgárságot akkor, amikor Budapesten folytatta tanulmányait.
„Első perctől egyértelmű volt, hogy kérni fogom a magyar állampolgárságot. Nem azért teszem, hogy elhagyjam a szülőföldemet, hanem azért, mert szeretek magyar lenni, mert így érzem azt, hogy mi, magyarok – éljünk bárhol – összetartozunk. Ez most lehetőség arra is, hogy bizonyítsuk Székelyföld erős magyarságtudatát" – ismertette terveit Antal Árpád polgármester.
Az eljárás az állampolgárság megszerzésére
A kedvezményes honosításhoz szükséges dokumentumokat január 3-i dátummal kezdődően lehet benyújtani a magyarországi anyakönyvvezetőkhöz, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságaihoz, illetve a magyar külképviseletekhez.
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy a határon túli magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedniük ahhoz, hogy megszerezhessék a magyar állampolgárságot. Nem kell állampolgársági vizsgát sem tenni, nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni, elegendő a magyar nyelv ismerete. A kedvezményes honosítást az kérheti, aki maga vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását.
Ugyanakkor a kérelmet átvevő személy előtt igazolnia kell magyar nyelvtudását, azt, hogy büntetlen előéletű, nem folyik ellene büntetőeljárás, és hogy honosítása nem sérti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát. A kérelem mellett a születési anyakönyvi kivonatot és a családi állapotot igazoló okiratot is be kell nyújtania.
A magyar származást igazoló dokumentum lehet a felmenők születési bizonyítványa, egyházi igazolás, vagy régi magyar okirat, például katonakönyv, iskolai bizonyítvány. A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és igazolványképet is, valamint erkölcsi bizonyítványt.
Választ a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap múlva lehet várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelmet nyújtottak be az említett hivatalokhoz. A honosított, választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz magyarországi polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt. Fontos tudnivaló, hogy a magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését is, viszont ha a kérelmező megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt, igényelheti az úti okmányt.
A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusán a 0266-207335-ös vagy 0266-207336-os telefonszámon, illetve személyesen lehet bejelentkezni, és időpontot egyeztetni az egyszerűsített honosításra. A kolozsvári főkonzulátus a 0264-590561-es telefonszámon vagy személyesen várja az ügyfelek jelentkezését. A gyorsított állampolgársági eljárás menetéről részletes információk a www.allampolgarsag.gov.hu honlapon találhatók.
MAGYARORSZÁG
Az asszimiláció gyakorlata
Krónika, 2010. november 9. – Kiss Csaba
Az asszimiláció megállítását tartotta az egyik legfontosabb kérdésnek a Máért-ülésen Semjén Zsolt, és ehhez erős magyar kormányt és új nemzetpolitikát ígért. De vajon tényleg csak hangzatos programok szükségesek a határon túli magyarság identitási válságának felszámolásához?
Az asszimiláció ugyanis sokkal kevésbé politikai, mint inkább szociológiai, vagy éppen pszichológiai kérdés. Nincsenek illúzióim, a többségi elit egy része mindig is feladatának fogja tekinteni a magyarság identitásának lebontását és saját szájíze szerint való újjáépítését, de az utóbbi időben mindez sokszor csak a régi reflexek szintjén jelenik meg; nem mindig társul hozzá kidolgozott program.
Ráadásul az ilyen megnyilvánulások az ellenkező hatást is kiválthatják: a dac felerősítheti egy-egy közösség öntudatát. A beolvadás azonban így is szinte feltartóztathatatlan – legfőképp nyelvi szinten. Megerőltető feladat kibújni a hatása alól; még ha anyanyelvünkön is intézzük ügyeinket, nem kényszerítjük magunkra a magyar terminológiát – nem is biztos, hogy azt az ablak másik oldalán értenék. Primár, notár, decsízió, ámenda, formulár, tribunál, procsesz verbál, ordin de pláta, faktúra, kitánca – csak néhány olyan szó, amelyeket nap mint nap átveszünk.
Rosszabb esetben már félig románul, félig magyarul társalgunk – ráadásul mindez az agy működése szempontjából teljesen természetes. Ahogy az is érthető, ha szórványban élő magyar családok lassan-lassan otthon is románul beszélik meg a dolgaikat; ha egész nap ebben a nyelvi közegben élik az életüket, fáradtan hazaérve szükségtelen erőfeszítésnek tűnik a visszaállás. A politikának emiatt kellene gyakorlati tetteket támogatnia.
Ahogy a nagyváradi Szent László-gimnáziumban román értelmiségieket tanítanak magyarul, úgy egész Erdélyben és Partiumban lehetne szervezett nyelvtanfolyamokat indítani. Például olyan vegyes házasságból születő gyerekeknek, akik – jó esetben – csak otthon, az egyik szülőtől tanulnak meg ilyen-olyan szinten magyarul. Őket nem az ellenséges politika, hanem a gyakorlati helyzet kényszeríti ebbe a helyzetbe, sokuk valószínűleg szívesen tanulna magyarul, ha adódna rá lehetősége. És így akár – a jelenlegi folyamatokkal ellentétben – ők vagy a gyerekeik már nem vesznének el szükségszerűen a magyarság számára.
Magyarságregiszter: Semjén világnemzetet látott
Népszabadság, 2010. november 8.
A szívem csücske – nyilatkozta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti Hírmondójának arról a tervezett magyarságregiszterről, amelyet arra használnának, hogy személyesen elérjenek minden magyart, és amelynél „pozitívabb dolog a Földön nincsen." A listán szereplőknek lehetne üzeneteket küldeni a magyar társadalomról, vagy ismert költeményeket a nemzeti ünnepeken.
Semjén Zsolt a műsorban úgy vélte, Magyarország le az EU soros elnökeként lehetőséget kap arra, hogy „úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek" Ennek kiemelt példáját Szerbia nyújtja, ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Ez a jó szerb-magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar-szerb kapcsolatokra - mondta Semjén Zsolt.
Arról, hogy a MÁÉRT zárónyilatkozatából kimaradt a könnyített állampolgársággal esetleg együtt járó szavazati jog, a miniszterelnök-helyettes elmondta: bár a véleményilvánító szavazáson minden határon túli magyar szervezet ragaszkodott ahhoz, hogy a magyarok szavazati jogot kapjanak az új állampolgársággal, ez a kitétel az MSZP-re való tekintettel végül kimaradt dokumentumból.
„Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység. Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátumuk, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek" - ismertette a hátteret Semjén. Hogy a határon túli magyarság szavazati joga bekerüljön a zárónyilatkozatba, azt a nyugati magyarság vetették fel. A MÁÉRT zárónyilatkozatában csak az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről van szó.)
Semjén a MÁÉRT ülésén jelentette be, hogy egy összmagyar regiszter létrehozását szeretné. Ez a szívem csücske" - kommentálta a minden magyar összeírásáról szóló elképzelést a politikus, aki azért tartja fontosnak a regiszter létrehozását, mert „a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban". A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak. „Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol
nyelvű szekció is, ahol a negyedik ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is" - magyarázta Semjén a Heti Hírmondóban, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.
A tervezett regisztert arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – küldve nekik üzeneteket a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. „Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára – akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben" - érvelt a Semjén, aki a műsorban úgy vélte, a magyarok összeírása csak azt zavarja, akinek a nemzet „se inge, se gatyája."
„Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a Földön nincsen... Nem beszélve arról, hogyha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni" – zárta nyilatkozatát a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az egyelőre nem ismert és nem világos, hogy az összmagyar regiszterbe milyen kritériumok alapján kerülhet be valaki.
Csak azok vitatják, akiknek „ez a nemzet se inge, se gatyája"?
Magyar Nemzet, 2010. november 8.
Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat. A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti hírmondó című műsorának vasárnap este.
Magyarország lesz az unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak „intéződni". Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió kérdésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek.
A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. „Ez a jó szerb–magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar–szerb kapcsolatokra" – mondta Semjén.
Miért nem döntöttek a szavazati jogról?
A Máért zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. A mostani Máért zárónyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot.
Azt megerősítette Semjén: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a Máért. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének. „Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert egy bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte.
Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.
Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert
Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. „Ez a szívem csücske" – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak. „Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik, ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is" – magyarázta Semjén, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.
A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – üzeneteket küldve nekik a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. „Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára –, akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben – érvelt a miniszterelnök-helyettes.
Csak azt zavarja, akinek se inge, se gatyája a magyarság
A Heti hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, „akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája". „Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a földön nincsen. Nem beszélve arról, hogy ha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni" – hangzott el Semjén Heti hírmondónak adott nyilatkozatában.
KÁRPÁT-MEDENCE
Elfogadták a Duna-stratégiát Bukarestben
HírExtra, 2010. november 8.
A társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a szállítási útvonalak és az energiaellátás biztosításának, a környezetvédelemnek és a kockázati tényezők kezelésének szempontjait hangsúlyozzák a Duna-csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatukban.
A Bukaresti Nyilatkozatot a jelen lévő tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország kormányzati képviselői vallották magukénak: nyolc európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) megbízottai, az EU-n kívüli országok közül pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia és Ukrajna csatlakozott a dokumentumhoz.
A nyilatkozatban a térség államai határozottan kinyilvánítják szándékukat, hogy az Európai Unió égisze alatt megvalósítják a Duna-stratégiát. Leszögezik, hogy a Duna térsége kulcsfontosságú az ott élő népek, helyi közösségek jóléte és boldogulása szempontjából, ezért azt összehangolt módon, az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználásával kell fejleszteni a jövőben.
A regionális szintű együttműködést az érintett államok a szállításra, a közlekedésre, az energiarendszerek összekapcsolására, a környezetvédelemre, a víztartalékok megőrzésére és a kockázati tényezők megfelelő kezelésére egyaránt ki akarják terjeszteni.
A csúcstalálkozó résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy a Duna-stratégia sikeres valóra váltása megszilárdítja majd a társadalmi-gazdasági fejlődést, gyarapítja a humán erőforrásokat. Felszólítják a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy pénzügyi eszközökkel és technikai segítséggel járuljanak hozzá a vállalkozás sikeréhez.
Különösképp felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna térségében már rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapok lehetőségeit az eddigieknél is hatékonyabban kell felhasználni
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Egység és sokszínűség
Új Magyar Szó, 2010.november 9. - Székedi Ferenc
Kérdés: hogyan illeszthető össze az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó nemzetpolitika a sokféleséggel?
Az internetes portál, ahol elolvastam a Magyar Távirati Iroda tájékoztatását a Máért megnyitásáról, Orbán Viktor szavait ünnepi beszédnek nevezte. A Fidesz honlapján viszont nem csupán kivonatokkal és idézetekkel lehet találkozni, hanem a magyar miniszterelnök több mint fél órás előadását meg is lehet nézni-hallgatni és érdemes megtenni, hiszen így, a nagyközönség előtt, voltaképpen először bontakozik ki, mi is áll az oly gyakran használt, de a saját hátterét mindeddig sejtelmesen beburkoló magyar nemzetpolitika fogalma mögött.
Az internetes portál, ahol elolvastam a Magyar Távirati Iroda tájékoztatását a Máért megnyitásáról, Orbán Viktor szavait ünnepi beszédnek nevezte. A Fidesz honlapján viszont nem csupán kivonatokkal és idézetekkel lehet találkozni, hanem a magyar miniszterelnök több mint fél órás előadását meg is lehet nézni-hallgatni és érdemes megtenni, hiszen így, a nagyközönség előtt, voltaképpen először bontakozik ki, mi is áll az oly gyakran használt, de a saját hátterét mindeddig sejtelmesen beburkoló magyar nemzetpolitika fogalma mögött.
Orbán Viktor feltételezhetően több nemzetközi fórumon is elhangzó, gazdasági-társadalmi tanulmányra alapozva úgy látja: az emberiség bizonyos tekintetben megismétli az ipari forradalom előtti állapotokat. Egykor Kelet, azaz Ázsia nagy országai álltak a fejlődés élén, az Angliából kiinduló ipari forradalom a maga technológiai fölényével viszont háttérbe szorította a világnak ezt a részét. A huszadik századvégi és huszonegyedik századi globalizálódás lehetővé tette a tudás és a technika szabad áramlását, ennek köszönhetően Kína és India újból oda került, ahol az ipari forradalom előtt állt: vezető helyekre.
Mindez a világ gazdasági erőviszonyainak ismételt átrendezését teszi szükségessé, jelenleg voltaképpen nem is a gazdasági válságnak, hanem ennek a megrázkódtatásokkal járó, világméretű átalakulásnak az időszakát éljük. Ezekben a folyamatokban csak a nagy nemzetek tudnak talpon maradni és új, jövőt megalapozó kapcsolatrendszereket kialakítani; a nagyság viszont nem kizárólag területtel, népességgel, gazdasági potenciállal, hanem történelmi súllyal, a megmaradás képességével és a hozzátartozó lelkierővel is mérhető. A nagy nemzet életrevalóságának egyik legfontosabb eszköze pedig az erős állam.
A vázolt gondolatmenetből fakadó kérdés első része – és ezt már nem Orbán Viktor mondja – természetszerűleg az, hogy milyen az erős állam. Ha a fenti megközelítésben vizsgáljuk mindazt, ami az utóbbi hónapokban Magyarországon történt, akkor az erős állam – egyre jobban központosított nemzetállam.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének a megnyirbálása, különböző intézmények összevonása, a költségvetés tartalékainak a feltöltése mindeddig nem használt, a magánpiachoz kapcsolódó, tabunak tekintett forrásokkal, a vezetőcserék és más intézkedések mind arra mutatnak, hogy a kétharmados parlamenti és önkormányzati többség birtokában a jelenlegi magyarországi vezetés úgy döntött, nem szalasztja el az általa történelminek nevezett lehetőséget és kemény kézzel teszi hatékonnyá, működőképessé és központi vezérlésűvé az államot.
A kettős állampolgársággal a jelenlegi Magyarország területén kívül élő magyaroknak ebbe az erős magyar államba kellene beilleszkedniük, a közjogi nemzetegyesítés voltaképpen nem tesz mást, mint bizonyos tekintetben a nemzet és az állam határait egységesíti.
Hogyha pedig az erős magyar állam a jövő eszköze, akkor logikusnak tűnik, hogy az ilyen meg amolyan kisebbségi jogok kivívása-elfogadtatása a más országok területén élő magyar közösségek számára már nem a lényeg, hanem esetleg csak részfeladat: az említett felfogásban jövőjük nem a saját önfenntartó fejlődésükhöz, hanem egy erős, központosított magyar államhoz kapcsolódik, amely az átalakuló világgazdaság és ideológiáktól mentes kapcsolatok új mozgástereiben is képes érvényre juttatni érdekeit, diplomáciai, gazdasági és minden más vonatkozásokkal egyetemben.
A kérdés második része pedig nyilvánvalóan az: hogyan illeszthető össze ez a minden magyarra kisugárzó, az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó egységes nemzetpolitika a sokféleséggel, a más államokban, más társadalmi és jogviszonyok között élő magyarok hétköznapjaival, akik saját otthonaikban, saját családjaikkal, saját földjükön és saját településeiken saját magyarságukat elméletben és gyakorlatban is másképpen élik meg, mint a magyarországiak, és ráadásul önállónak is tekintik magukat.
A multinacionális társaságok azt sugallják, hogy ugyanazok a menedzsment-elvek a világ minden táján működőképesek. Igaz lenne mindez a magyar nemzetpolitikában
is?
Stratégiák
Krónika, 2010. november 9. – Rostás Szabolcs
Noha a Duna menti országok együttműködését célzó stratégia kidolgozása terén a részt vevő államok és az ötletet felkaroló uniós kormány, az Európai Bizottság jobbára még a kezdeteknél tartanak, már most megelőlegezhető, hogy gyakorlatba ültetése esetén a terv sikertörténetté válhat.
Mégpedig annak a kelet-közép-európai térségnek a közös sikerévé, amelynek nemzeteit évszázadokon keresztül nem is annyira a háromezer kilométer hosszan hömpölygő folyam, hanem megannyi politikai vagy akár etnikai ellentét választotta el egymástól.
Már az is nyereségnek számít a régió polgárai számára, hogy a Duna, mentén vagy annak közvetlen vonzáskörzetében fekvő államok vezetői belátták: országuk fejlődése, népük gyarapodása nehezen képzelhető el a szomszédos nemzetekkel való jó viszony kialakítása nélkül – ne feledjük: 800 ezer négyzetkilométernyi területről és 80 millió lakosról beszélünk –, azaz a kelet-közép-európai országok a gazdaság, a politika, a társadalom, a környezetvédelem számos területén képtelenek elkerülni az együttműködést.
Nem véletlen, hogy az érintett 14 ország számára nem kizárólag a hajózás szempontjából fontos a Duna-stratégia, hanem egyetértenek abban, hogy a Duna térségére határozott gazdasági, tudományos és kulturális egységként kell tekinteni a jövőben. Konkrét formában ez úgy fest majd, hogy a projekt keretében felvázolt prioritási területek koordinációjáért egy-egy ország felel, e téren pedig különös jelentőséggel bír, hogy Románia és Magyarország közösen jelentkezett a természeti, illetve ember által okozott kockázatokat vizsgáló szegmens felügyeletére. (A nagybányai ciánszenynyezés, a kolontári iszapömlés vagy az országhatárokra ugyancsak fittyet hányó árvizek tudatában nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora súlya van a hatékony, közös fellépésnek, a megelőzésre törekvésnek hasonló katasztrófák idején).
De korlátlan lehetőségeket rejt a Duna menti összefogás a gazdaság- és az infrastruktúra-fejlesztés terén is, ahol most, a pénzügyi válság miatt bizony nemcsak Románia tanúsít lemaradást. Lám, Belgrád máris felvetette a közös, román–szerb autópálya kiépítésének gondolatát, amelyhez Magyarország is csatlakozhatna. A projektek sorozataként elképzelt Duna-stratégia csak összefogással lesz sikeres – ám éppen a közös célok jelentik ennek biztosítékát.
Duna-csúcsnak egy a hangja
Új Magyar Szó, 2010. noveber 9. – S. M. L.
„Minden adott ahhoz, hogy a Duna-stratégia az Európai Unió sikeres projektjévé váljon" – fejtette ki tegnap, a Duna-menti országok bukaresti csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóján Emil Boc.
Minden adott ahhoz, hogy a Duna-stratégia az Európai Unió sikeres projektjévé váljon" – fejtette ki tegnap, a Duna-menti országok bukaresti csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóján Emil Boc. A román miniszterelnök Orbán Viktor magyar kormányfővel együtt állt a sajtó elé, jelezve annak jelentőségét, hogy Magyarországnak az Európai Unió jövő évi soros elnökeként kiemelt szerepe lesz a stratégia gyakorlatba ültetésében.
„Az Európai Bizottság elnökének jelenléte a mai bukaresti csúcs munkálatain garancia arra, hogy a Duna-stratégia nem ragad meg a puszta elmélet szintjén" – utalt Boc José Manuel Durao Barrosónak arra az ígéretére, hogy az unió 95 milliárd eurós költségvetéssel támogathatja az Európa 2020 stratégiába is illeszkedő régiós projektet, ami a fenntartható fejlődés záloga lehet.
A régió kiemelt projektjei között sorolta fel Boc a Bécs–Budapest–Bukarest–Konstanca-gyorsvasút-vonalat, illetve két további Duna-híd megépítését Románia és déli szomszédai – Bulgária és Szerbia – között. Kiemelte a Duna-delta jelentőségét mint Európának a maga nemében egyedülálló turisztikai és környezetvédelmi területét.
Potenciális EU-s sikertörténetnek nevezte Orbán Viktor magyar kormányfő is a Duna-stratégiát, amely szerinte munkahelyek teremtésétől átfogó régiós fejlesztési projektekig sok mindent jelent az érintett államok számára, legyenek azok EU-tagországok vagy sem.
Orbáni babérok Bocnak
„Osztom Románia miniszterelnökének lelkesedését, hiszen ez a projekt nagyon sok területre kiterjed, a környezetvédelemtől a közös energiaellátásra és turizmusra, ami nagy reményekre jogosít fel" – fogalmazott Orbán. A magyar kormányfő hangsúlyozta, az EU soros elnökeként Magyarország fenntartások nélkül támogatja majd a Duna-stratégiát. Hozzátette, hasonlóan határozott Budapest Románia jövőre várható schengeni csatlakozása tekintetében is, amit szerinte Magyarország „misszióként" fog fel.
Kiemelte azt is, hogy a magyar soros elnökség idején esedékes a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása is, amiben Budapest szintén kiemelt szerepet szán magának. Orbán nem takarékoskodott a dicsérő jelzőkkel Románia kormánya irányában sem: Bukarest gyors fejlődési ütemét tulajdonította a korábban köztudottan kolozsvári polgármesterként tevékenykedő Emil Bocnak. „Legalább tíz éve nem jártam Románia fővárosában, és elképesztő, hogy mekkora változáson ment át a város azóta" – áradozott a magyar miniszterelnök, miközben Boc szó nélkül learatta az orbáni babérokat.
Borbély: környezetkímélő a folyami szállítás
„A Duna-stratégiának az Európai Unió alapdokumentumává kell válnia, és jó esély van rá, hogy erre a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség alatt sor kerüljön" – fejtette ki lapunknak tegnap, a Duna-csúcs munkálatainak megkezdése után a helyszínen Borbély László. A környezetvédelmi tárcavezető 2008-ban fejlesztési miniszterként az eredetileg Ausztria és Románia által kezdeményezett Duna-stratégia „projektmenedzsere" volt.
Borbély szerint nagyon fontos tartalommal megtölteni a dokumentumot, ami azt jelenti, hogy a mintegy kilencmilliárd euró összértékű közös projekteket be kell indítani. Felvetésünkre elmondta, valóban felmerültek korábban olyan kételyek, hogy a különböző beruházások a folyó környezetére káros befolyással lehetnek, de ezek már eloszlottak.
„Sokkal hatékonyabb, ha egy stratégián belül tudjuk tárgyalni a befektetési és a környezetvédelmi szempontokat. A hajózás hosszú távon olyan szállítási lehetőség, amely a közúti szállítás jelentette szennyezés megelőzését is szolgálja" – ecsetelte a folyami szállítás előnyeit lapunknak a miniszter.
Băsescu a Dunán is hajózna
A tizennégy ország – Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – képviseletével megtartott bukaresti Duna-csúcson a házigazda szerepét ellátó Traian Băsescu román államfő úgy fogalmazott, hogy a Duna-stratégia elfogadásával olyan újfajta együttműködés kereteit hozzák létre, amely minden eddiginél dinamikusabb formában irányul a fejlesztésre.
Megállapította: a bukaresti csúcstalálkozónak az a célja, hogy a folyam menti térség fejlesztésében érdekelt országok kinyilvánítsák politikai szándékukat az összefogásra. Mint kiemelte, Románia hajózás szempontjából a Duna lehetséges potenciáljának tíz százalékát sem használja ki, és a Rajnával tett összehasonlítást.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy ennek a – tegnapi Bukaresti Nyilatkozatban körvonalazott – stratégiának rendkívül sokszínű területei vannak, így ez lehetőséget ad arra, hogy az érintett országok megtalálják számos témában a közös nevezőt.
Szerinte ezáltal felgyorsulhat az a folyamat, amely fokozatosan kiegyenlítheti a régiók közötti fejlettségi különbségeket, elősegítheti az integrációt, és megkönnyítheti a regionális szintű pénzügyi alapok hatékonyabb felhasználását. Barroso külön kiemelte Magyarország fontos szerepét, mivel januártól az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be.
Az Európai Bizottság támogatja Románia schengeni csatlakozását
Az Európai Bizottság (EB) támogatja Románia schengeni csatlakozását – jelentette ki tegnap Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A Cotroceni-palotában folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón az EB-elnök kifejtette: Romániának valamennyi technikai feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy kedvező döntés szülessen a schengeni csatlakozás kérdésében.
Ugyanakkor hozzátette: egyes tagállamok úgy vélik, hogy az igazságszolgáltatás reformjának gyakorlati megvalósítása bizalmi kérdés is, és mivel a schengeni övezet a tagállamok közötti bizalomra is épül, ezért egyes tagállamok összefüggést látnak a reform és a schengeni övezethez való csatlakozás között.
|
