|
Vetélytárs vagy partner? – Új párt a magyar politikai porondon
Háromszék, 2010. október 5. – Farkas Réka
Az RMDSZ eljövendő partnernek szeretné a Tőkés László által alakítandó új magyar pártot, az MPP pedig úgy véli, nem nekik kell tartaniuk a konkurenciától, ha létrejön a politikai alakulat, az RMDSZ szavazótáborát ritkíthatja majd.
A konkurenciát partnerséggé kell majd alakítanunk, eddig is ezt szorgalmaztam, ezután is ezt teszem — nyilatkozta Ta¬más Sándor, az RMDSZ megyei elnöke válaszul Tőkés László és az EMNT vasárnapi bejelentésére az új párt megalakításának szándékáról. Kifej¬tette: meggyőződése, az erdélyi magyarság ügyét hosszú távon csak a magyar összefogás rendezheti, jó példa volt erre a 2009-es EP-választás, a részvételi arány, az eredmény egy¬aránt jelezte, ez a járható út. Tamás Sándor szerint a Tőkés László nevével fémjelzett alakulatnak — függetlenül attól, hogy pártként bejegyzett formában vagy csak mozgalomként mű¬ködik majd — kell az RMDSZ-szel közösen választ adnia a kihívásokra, megoldást keresnie a magyarság gondjaira.
Tamás Sándor a Magyar Polgári Pártot nem tartja harmadik erőnek, véleménye szerint politikai súlyuk és befolyásuk oly mértékben csökkent, hogy nem rúgnak már labdába. „A jövőben egy erős hálózattal rendelkező RMDSZ-szel és az egyre hangsúlyosabban jelentkező Tőkés-féle alakulattal kell majd számolni" — fejtette ki az RMDSZ háromszéki elnöke.
Az MPP nem aggódik az új párt megjelenése miatt, igaz, nem tartják indokoltnak létrehozatalát, de mivel mindig a választás szabadságát hirdették, nem ítélhetik el egy új politikai alakulat bejegyzését — nyilatkozta Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kifejtette, érthetetlen számára, hogy Tőkés László, aki mindig is pártok fölöttinek vallotta magát, hogyan akarja most „leszűkíteni látókörét" egyetlen formációra. Kulcsár egyébként úgy véli, az új párt miatt az RMDSZ-nek kell aggódnia, legutóbb Tőkés a szövetség listáján jutott be a Európai Parlamentbe, így onnan vonz majd el voksokat és embereket. Annak idején Tőkés László függetlenként való megválasztását az MPP támogatta, ők mindenkinek helyet adtak, aki a jobboldalon kíván politizálni, ám ha Tőkés úgy érzi, nincs helye ott, sok sikert kívánnak neki — hangsúlyozta Kulcsár.
Tőkés pártot alapít
Transindex, 2010. október 4.
A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy, valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását.
Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség", a másik „a hatalom öncélú akarása" bűnébe esett –, következésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt", ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele.
Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal" érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk" – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot" az EMNT elnöke.
A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok" kérdését is felvetették.
Szász Jenő: Tőkés húsz évet késett az új párt létrehozásával
Krónika, 2010. október 4.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint húsz évet késett annak a magyar pártnak a létrehozása, amelyről az EMNT vezetői beszéltek a hétvégén. Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke úgy véli, az RMDSZ szavazatokat veszít majd az új magyar alakulat létrejöttével.
Az RMDSZ-en belüli válság megbízható jelének tartja Szász Jenő MPP-elnök azt, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke egy új erdélyi magyar pártot kíván létrehozni. Szász az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: pozitívan viszonyul egy új magyar párt létrehozásának gondolatához, mivel – mint mondta – ő maga is az RMDSZ politikai monopóliumának megtöréséért, a magyar közösség pluralizmusának megteremtéséért harcolt, de megkésettnek tartja az új alakulat létrehozását.
„Túl sokáig éltünk az RMDSZ politikai monopóliumának rendszerében, Tőkés László pedig húsz éves késéssel alakít egy pártot, amelyet 1990-ben kellett volna létrehoznia" – fogalmazott Szász Jenő. Hozzátette, az MPP létrehozása során szerzett tapasztalatai alapján elmondhatja: egy új politikai párt létrehozása Romániában „még Tőkés László számára is komoly és nehéz vállalkozás".
Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke úgy véli, nem az MPP-vel, hanem az RMDSZ-szel verseng majd a szavazatokért az új erdélyi magyar párt. Az RMDSZ veszíteni fog szavazóbázisából, mivel az MPP mindenkinek partnere, aki támogatja az autonómia ügyét.
„Mi, az MPP a választás szabadságáról beszéltünk a választási kampányban, így most nem mondhatom, hogy ellenzem egy új magyar párt létrehozását. Tehát sok sikert kívánok a kezdeményezőknek" – nyilatkozta a Mediafaxnak Kulcsár Terza József.
A háromszéki MPP vezetője szerint az RMDSZ szavazóbázisának egy része átvándorol majd az új alakulathoz. „Ne feledjük, hogy Tőkés László RMDSZ-listán nyert európai parlamenti mandátumot" – hangsúlyozta Kulcsár Terza, aki nem zárta ki, hogy az MPP együttműködik majd az új alakulattal.
Mint arról tájékoztattunk, Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök a hétvégén bejelentette, hogy az EMNT ugyan nem alakul párttá, de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit.
Új Magyar Szó, 2010. október 5. –
Nem zárta ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke annak a lehetőségét, hogy a szervezet által alapítandó úgynevezett „Tőkés-párt" az RMDSZ ellenében indul a soron következő helyhatósági és parlamenti választásokon.
Nem zárta ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke annak a lehetőségét, hogy a szervezet által alapítandó úgynevezett „Tőkés-párt" az RMDSZ ellenében indul a soron következő helyhatósági és parlamenti választásokon.
„Az egyezség a feleken múlik. Én annyit mondhatok, hogy ha nekem ebben a pártban befolyásom lesz, akkor csak úgy tudom elképzelni az együttműködést, ha az egy olyan program köré szerveződik, amely az autonómia irányába mutat, és amely az EMNT által képviselt integrált autonómia-koncepció köré épül" – fogalmazott Toró a Transindex hírportálnak adott interjúban. Hozzátette: az együttműködés semmiképpen sem épülhet egy olyan program köré, amelyet ma az RMDSZ képvisel.
„A bukaresti kijárásos politika csiszolgatása, amely ideig-óráig eredményeket hozhat olyan kérdésekben, mint az aszfaltozás vagy az infrastrukturális fejlesztés, semmiképpen sem tud áttörést hozni a nemzetpolitikában" – fejtette ki az EMNT alelnöke. Mint ismeretes, a szervezet Nagyváradon tartott választmányi ülése arról döntött, hogy ha a november 27-én összeülő Országos Gyűlés is áldását adja, megalapítják „a Tőkés László által képviselt értékeket valló pártot", amelynek fő célkitűzése az autonómia megteremtése lesz.
A romániai magyar választók szavazataiért versengő harmadik párt jövőbeli megjelenését sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői nem nézik jó szemmel. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, a szövetség tisztségéből felfüggesztett ügyvezető elnöke szerint „populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg".
Szerinte az RMDSZ-ben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani. „A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak" – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.
Szász Jenő, az MPP elnöke szerint Tőkés László húszéves késéssel alapít pártot, 1990-ben kellett volna létrehoznia. Hozzátette: egy új politikai párt létrehozása Romániában még a volt református püspök számára is komoly és nehéz vállalkozás lehet.
Vetélytárs vagy partner? (Új párt a magyar politikai porondon)
Háromszék, 2010. október 5.
Az RMDSZ eljövendő partnernek szeretné a Tőkés László által alakítandó új magyar pártot, az MPP pedig úgy véli, nem nekik kell tartaniuk a konkurenciától, ha létrejön a politikai alakulat, az RMDSZ szavazótáborát ritkíthatja majd.
A konkurenciát partnerséggé kell majd alakítanunk, eddig is ezt szorgalmaztam, ezután is ezt teszem — nyilatkozta Ta¬más Sándor, az RMDSZ megyei elnöke válaszul Tőkés László és az EMNT vasárnapi bejelentésére az új párt megalakításának szándékáról. Kifej¬tette: meggyőződése, az erdélyi magyarság ügyét hosszú távon csak a magyar összefogás rendezheti, jó példa volt erre a 2009-es EP-választás, a részvételi arány, az eredmény egy¬aránt jelezte, ez a járható út. Tamás Sándor szerint a Tőkés László nevével fémjelzett alakulatnak — függetlenül attól, hogy pártként bejegyzett formában vagy csak mozgalomként mű¬ködik majd — kell az RMDSZ-szel közösen választ adnia a kihívásokra, megoldást keresnie a magyarság gondjaira.
Tamás Sándor a Magyar Polgári Pártot nem tartja harmadik erőnek, véleménye szerint politikai súlyuk és befolyásuk oly mértékben csökkent, hogy nem rúgnak már labdába. ,,A jövőben egy erős hálózattal rendelkező RMDSZ-szel és az egyre hangsúlyosabban jelentkező Tőkés-féle alakulattal kell majd számolni" — fejtette ki az RMDSZ háromszéki elnöke.
Az MPP nem aggódik az új párt megjelenése miatt, igaz, nem tartják indokoltnak létrehozatalát, de mivel mindig a választás szabadságát hirdették, nem ítélhetik el egy új politikai alakulat bejegyzését — nyilatkozta Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke. Kifejtette, érthetetlen számára, hogy Tőkés László, aki mindig is pártok fölöttinek vallotta magát, hogyan akarja most ,,leszűkíteni látókörét" egyetlen formációra. Kulcsár egyébként úgy véli, az új párt miatt az RMDSZ-nek kell aggódnia, legutóbb Tőkés a szövetség listáján jutott be a Európai Parlamentbe, így onnan vonz majd el voksokat és embereket. Annak idején Tőkés László függetlenként való megválasztását az MPP támogatta, ők mindenkinek helyet adtak, aki a jobboldalon kíván politizálni, ám ha Tőkés úgy érzi, nincs helye ott, sok sikert kívánnak neki — hangsúlyozta Kulcsár.
Demokráciaközpontok és Tőkés-párt Kétnapos ülést tartott az EMNT választmánya
Népújság, 2010. október 5.
A hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezeto elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül:
Tőkés László szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió Erdéllyel!" jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!" kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani. Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van.
Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt", ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt.
ROMÁNIA
Ultimátum a tanügyi törvényért
Háromszék, 2010. október 5. – Farkas Réka
Ha jövő szerdáig nem mozdul ki a holtpontról az oktatási törvény szenátusi vitája, és nem adják egyértelmű jelét, hogy rövid időn belül szavaznak a jogszabályról, a kormány elindítja a felelősségvállalási procedúrát — tudtuk meg Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől, aki tegnap részt vett azon a koalíciós tárgyaláson, ahol erről döntöttek.
Az RMDSZ vezetői a múlt héten határoztak arról, ultimátumot nyújtanak be, és követelik, a kormány vállaljon felelősséget a tanügyi törvényért, mert a szenátus oktatási bizottságában az ellenzék van többségben, és időhúzással próbálja akadályozni az elfogadást. Bokor Tibor szenátor, aki tagja a bizottságnak, elmondta: a jelenlegi ütemben márciusra sem lenne érvényes jogszabály a tervezetből, ellenzéki kollégái mindegyre visszatérnek már elfogadott pontokra, újra és újra alaposan át kívánják rágni a már megvitatott cikkelyeket, így alig észlelhető haladás. Ahhoz, hogy jövő tanévtől alkalmazni lehessen az új törvényt, minél előbb el kell fogadni, hisz alkalmazása, az új módszertan kidolgozása is időt igényel.
Márton Árpád kifejtette, ha jövő szerdán a kormány a felelősségvállalás mellett dönt, akkor a képviselőházban megszavazott változatot küldi el a parlamentnek, a honatyáknak néhány napon belül kell módosításokat javasolniuk. Ezt követően a kabinet határoz arról, mit iktat a jogszabályba és mit nem, majd ismét elküldi a törvény végleges változatát, és bejelenti, ezért vállal felelősséget. Ha az ellenzék nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Ha beterjesztik az indítványt, akkor arról szavaz a két ház plénuma, ám ha nem nyerik el a többséget, a törvény érvényes, és a kormány is marad, ellenkező esetben megbukik. Ha minden akadályt sikerül leküzdeni, az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania a jogszabályról, és csak azt követően kerül az államelnök elé kihirdetésre. Tavaly ősszel az alkotmánybíróság visszadobta a törvényt, arra hivatkozva, hogy nem lehet ilyen jelentőségű jogszabályt közvita nélkül, felelősségvállalással elfogadni. Márton Árpád szerint azóta nemcsak közvita, de parlamenti vita is zajlott, így már nem érvényes ez a kifogás, és esély van arra, hogy a taláros testület ne vétózza meg az új oktatási törvényt.
ERDÉLY
Kelemen: új magyar párt alapításával nem oldható meg a közösség egysége
MTI 2010. október 4.
Hiba lenne újabb magyar pártot alapítani Erdélyben, mert az nem a romániai magyarság egységét szolgálja; demagóg és populista, aki azt mondja, hogy az egység szaporodással oldható meg — jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Ke¬lemen Hunor.
A hétfői romániai magyar napilapok - a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ), az erdélyi Krónika és a sepsiszentgyörgyi Háromszék - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő kulturális minisztert azzal kapcsolatosan idézték, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, illetve ügyvezető elnöke bejelentette: kezdeményezik egy új magyar párt alapítását.
Kelemen Hunor úgy vélte, az RMDSZ-ben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani. "A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak" - állapította meg Kelemen, aki szerint ugyanakkor az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt jelent ebből a szempontból.
A miniszter hozzátette: a tervezett pártalakítás nem ront az RMDSZ és Tőkés László jövőbeni viszonyán. "Fontos kérdésekről ezután is ugyanúgy gondolkodunk, mint eddig, Tőkés Lászlót úgy kezeljük, mint olyan politikust, akinek van mondanivalója, bár nem mindig értünk egyet vele" - mondta Kelemen Hunor.
Az Adevarul című román napilap hétfőn rövid, tényszerű tudósítást adott Tőkés és Toró előző napi nagyváradi sajtótájékoztatójáról, amelyben jelezték a pártalakítási tervüket. Csak a rövid tudósítás címe kommentáló jellegű: "Tőkés László, újabb lépés a szélsőségesség felé".
Merre tovább, RMDSZ?
Krónika, 2010. október 5. – Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin, Végh Balázs
Változásra van szükség az RMDSZ-ben – vallja Markó Béla elnökkel együtt a szövetség lapunk által megkérdezett központi és területi vezető politikusainak többsége. Arról azonban, hogy miből álljon a megújulás, eltérően vélekednek: egyesek az alapszabályzatot és a programot módosítanák, mások a Bukarest-centrikusság helyett a Székelyföldre irányítanák a figyelmet. Markó Béla elnöki tisztségben való maradása kapcsán is különböznek az álláspontok: a többség szerint még szükség van a tapasztalatára, de olyan is akad, aki ismer alkalmas utódot, azonban vigyázna, hogy a személycsere ne vezessen belső harcokhoz.
Egyetértenek Markó Bélával az RMDSZ központi és területi vezető politikusai abban, hogy a szövetségnek meg kell újulnia.
Mint ismeretes, az RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén a februárban, Nagyváradon tartandó kongreszszus kapcsán kijelentette: fontosnak tartja a változást és a tisztújítást, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni.
Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá Markó, aki azt nem árulta el, hogy vállalna-e egy újabb elnöki mandátumot.
Markánsabb Székelyföld-politikát sürgetnek
Mindenképp újra kell tárgyalni az RMDSZ főbb irányvonalait jövőre – fejtette ki a Krónika megkeresésére Antal Árpád. A szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a februári kongresszus után az RMDSZ-nek markánsabb Székelyföld-politikát kell folytatnia.
Javasolni fogják a székelyföldi szervezet megalakítását, valamint azt, hogy a szövetség fektessen sokkal nagyobb hangsúlyt a székelyföldi autonómia ügyére, mondta.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az RMDSZ-nek olyan vezetőre van szüksége, aki tovább tudja vinni, sőt szorosabbra tudja fűzni az erdélyi magyar összefogásprojektet, és szoros kapcsolatot tud ápolni a Fidesszel és a magyar kormánnyal. „Olyan vezetőre van szükség, aki háttérbe tudja szorítani a szövetség azon politikusait, akik számára a gazdasági érdek fontosabb, mint a legkisebb település magyar óvodája" – szögezte le Antal Árpád, aki szerint az alapszabályzat és program módosítása fontosabb, mint a személyi kérdések.
Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester szerint nemcsak az RMDSZ-nek kell megújulnia, a teljes erdélyi magyar politikai palettán változásokra van szükség. Vissza kellene térni a szatmári kongresszus előtti állapotokhoz, és egy olyan egységes struktúrát létrehozni, amelyben egyaránt helye van a Markó-, Tőkés- és Szász-féle politikai irányvonalaknak, vallja a Hargita megyei politikus. Ráduly szerint „el kell felejteni" a Bukarest-centrikusságot, és helyette jobban kell figyelni Erdélyre és a Székelyföldre. „Az lenne az ideális, ha nem Bukarestből mondanák meg, mit kell tenni a Székelyföldön, hanem innen érkeznének a javaslatok, hogy mit csikarjanak ki a magyarság képviselői a fővárosi államhatalomtól" - jelentette ki az elöljáró. Markó Béla újrajelölése kapcsán kifejtette: „mindenki maga dönti el, hogy akar-e továbbra is egy tisztséget, vagy sem."
Szerephez juttatnák az önkormányzati képviselőket
A jelenlegi struktúrát át kell gyúrni, a programban és a személyi összetételben is lehetnek módosítások, de az elvi kérdésekben nem lehet kompromisszumokat kötni – vázolta fel a fő irányvonalakat Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A háromszéki tanácselnök szerint ugyanakkor nem lehet engedni a szövetség etnikai jellegéből, hiszen meghatározó kisebbségpolitikát csak magyar szervezet tud folytatni.
A román pártokkal szemben korrektül, de határozottan kell fellépni, és etnikai jellegű alkukat kell kötni, vallja Tamás Sándor, aki szerint a szövetségen belül elfogadhatatlan a román pártokban fellelhető, magánérdek mentén történő haszonelvű politizálás. A háromszéki politikus szerint az RMDSZ Kárpát-medencében betöltött szerepére is rá kell erősíteni, míg az erdélyi magyar versenypárt megjelenése szükségessé tette a struktúra átalakítását, mert a sok helyi szervezettel, platformmal rendelkező RMDSZ-ben jelenleg nehézkesebb a döntéshozás. Nagyobb szerepet kell kapjanak az önkormányzati képviselők is, mondta Tamás Sándor.
Hasonlóan vélekedik Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke is. Annak ellenére, hogy jónak tartja az RMDSZ programját, úgy véli, némi módosítások ráférnek. A marosvásárhelyi politikus szerint elsősorban az ügyvezető elnökség stratégiáján kellene csiszolni, mégpedig úgy, hogy az sokkal hatékonyabban működjön. Ugyanakkor sokkal több embert kellene bevonni a döntéshozatalba, főként olyanokat, akik önkormányzati szinten tevékenykednek.
Emellett a nagyváradi kongreszszus egyik fő feladata a 2012-es választások célprogramjának a kidolgozása lesz, hangsúlyozta a környezetvédelmi miniszter. Markó Béla esetleges újrajelölése kapcsán kifejtette: még korai ezzel foglalkozni. „Markó mind az RMDSZ, mind az erdélyi magyarság meghatározó személyisége. Jelöltsége kérdésében elsősorban neki kell meghoznia a döntést, csak utána lesz mit kommentálni – pró és kontra. Tudomásom szerint mások is készülnek megmérettetni, de ez így természetes" – közölte Borbély László.
Belső harcoktól tartanak
„Teljes mértékben egyetértek Markó Bélával abban, hogy változásra van szükség mind a szervezet szerkezetében, mind a személyi öszszetételben. Persze nem kell fenekestül felforgatni a szövetséget" – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos. Markó Béla esetleges visszavonulása kapcsán a liberális értékeket valló politikus kifejtette: a 18 éves mandátum túl hosszú, és nem egészséges.
A Kolozs megyei politikus szerint Markó távozása akkor lenne jó, ha konszenzus születne a folytatást illetően, és nem lennének belső harcok. Kérdésünkre, hogy kit tart a legalkalmasabbnak az elnöki tisztségre, kijelentette: „Erre nyilvánvalóan nem fogok válaszolni, mint ahogy nyilvánvalóan vannak alkalmas jelöltek az elnöki tisztség betöltésére".
A belső harcoktól, pártszakadástól tart Lakatos Péter parlamenti képviselő is. Lapunk kérdésére kifejtette: egyetért Markó Bélával abban, hogy az RMDSZ-ben változásoknak kell történnie, de nem mindegy, miféléknek.
A Bihar megyei politikus szerint elsősorban a szövetség alapszabályzatát és programját kellene módosítani, hiszen húsz év alatt hatalmas tapasztalatmennyiség gyűlt fel. Fontos változtatás lehetne szerinte, hogy az operatív döntéseket minél szélesebb körű konzultáció előzze meg, ehhez pedig bővített, vagy teljesen új grémiumra van szükség.
Az RMDSZ programjának néhány pontja sem áll már, hiszen négy év alatt hatalmas változások történtek a világban, például a gazdasági válság miatt számos feltevést újra kell értékelni, vallja a honatya. Lakatos szerint az RMDSZ vezetőségében is szükség van a változásra, de azt mindenképp el kell kerülni, hogy a pozíciókért való harcok olyan szakadásokat eredményezzenek, amilyenre a román pártok körében volt már példa.
„Neki kell döntenie"
Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Markó Bélának kell döntenie a „hogyan továbbról". „Tizennyolc év elnöklés sok pozitívumot, de negatívumot is képes eredményezni. Egyrészt Markó Béla tapasztalt, nagyon érzékenyen reagáló, óvatos politikus. Másrészt a tizennyolc év, nemcsak a politikában, minden területen erodál egy vezetőt" – fejtette ki álláspontját Kelemen.
A parlamenti képviselő úgy érzi, amennyiben Markó nem jelöltetné magát, az RMDSZ rendelkezik akkora potenciállal, hogy soraiból egy másik, szintén jól képzett, tiszteletnek örvendő politikust termeljen ki a szervezet élére. A párt 2011 utáni esetleges elmozdulását illetően kifejtette: erre nincs kimondottan igény.
„Az RMDSZ húsz éve folyamatosan mozog és fejlődik, követve választói igényeit. Úgy érzem, a szövetség mindig is betöltötte érdekvédelmi szerepét" – tette hozzá.
Képviselőházi kollégája, Máthé András Levente is úgy látja, hogy Markónak kell döntenie esetleges újrajelöléséről. „Markó Bélát az egyik legtapasztaltabb politikusnak tartom" – jelentette ki a Krónikának a Kolozs megyei honatya.
Arra a kérdésre, hogy kiket tartana alkalmasnak az elnöki tisztségre, nem kívánt nyilatkozni. Ellenben leszögezte: „Ráfér egy kis vérfrissítés a szövetség vezetőségére".
Nélkülözhetetlen Markó?
„Értékmegőrző megújulásra van szükség" – véli Verestóy Attila szenátor, aki szerint össze kell békíteni az idősebb generáció tapasztalatát a fiatalok lendületével. Mint mondta, nem ért egyet azzal, hogy minden egyes RMDSZ-es politikusnak, aki meghaladott bizonyos kort, nyugdíjba kell mennie, csak azért, hogy átadja a helyet a fiataloknak. „Örökös dilemma, mikor van az a pillanat, amikor egy politikus a háttérbe vonulva segíti az élvonalat" – mondta az udvarhelyszéki politikus, aki szerint az RMDSZ-nek még legalább három évig nagy szüksége van Markó Béla munkájára.
Csehi Árpád-Szabolcs, a Szatmár megyei szervezet elnöke szerint egy jól működő rendszeren belül fontos a folyamatos megújulás, azonban az országos szervezetnek nem jelent gondot, hogy 93 óta folyamatosan ugyanaz a személy áll az élén. „Mindaddig, amíg nincs olyan jelentkező, aki legalább ugyanilyen hatékonyan el tudná látni a feladatot, nem érzem a váltás szükségét. Véleményem szerint a jelenlegi elnök megfelelően képviseli a romániai magyarság érdekeit itthon és külföldön egyaránt" – fogalmazott Csehi, aki szerint Markó Bélát a rendszerváltás utáni hazai politika három legfontosabb szereplője között kell említeni. A megyei tanácselnök szerint komoly kockázata lenne annak, ha Markó nem vállalna újabb mandátumot.
Véleményét Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő is osztja. „Egyelőre nincs egy olyan jelölt, aki el tudná látni ezt a feladatot, annak pedig semmi értelme, hogy egy mondvacsinált ellenfelet állítsunk, aki nem nyeri el a többség bizalmát" – vélte a honatya. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nem kívánt nyilatkozni a kérdésben.
Párbeszédre van szükség
„Akkor lesz változás az RMDSZ vezetőségében, ha sikerül olyan személyt találni az elnöki tisztségre, aki karizmatikus és kellő tapasztalattal rendelkezik" – véli Bíró Rózália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke.
„Tekintettel az RMDSZ összetettségére és sokszínűségére, mindenképp szükség van párbeszédre a szövetségen belül, amely majd vagy változáshoz vezet, vagy nem" – fogalmazott, hozzátéve, hogy változás csak a platformokkal és szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján történhet.
Egyetért ugyanis Markó Bélával abban, hogy kell a megújulás, de nem mindegy, hogy ez milyen áron következik be. Így szerinte ha nem akad megfelelő ember a feladatra, nem érdemes változtatni. Kifejtette: bár sok tehetséges fiatalt találni az RMDSZ-ben, a szövetségi elnöki tisztség egész embert igényel.
Ha azonban helyén is marad Markó, még mindig beszélhetünk megújulásról a területi szervezeteken belül, hisz a szövetség ereje mindig is ezekben rejlett, vélte a váradi alpolgármester. Biró Rozália szerint az RMDSZ fő prioritása, hogy az erdélyi magyarok számára valós érdekképviseletet jelentsen, még mindig fontos cél, de egyébre is oda kell figyelni.
Egyre égetőbbek ugyanis a magyar fiatalok egzisztenciális problémái, ahhoz pedig, hogy ne vándoroljanak ki külföldre, azt kell elősegíteni, hogy ez megérje nekik, mondta.
Ha változni fog az RMDSZ, az azért lesz, hogy erősebbé, és semmiképpen nem azért, hogy gyengébbé váljon – szögezte le lapunknak Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Hozzátette, a bihari szervezet számára jelenleg az a legfontosabb, hogy minél jobban megszervezze a februárban Nagyváradon tartandó kongresszust.
Román és magyar hivatalosságokat várnak Aradra
Erdély.ma, 2010. október 5.
Több magas rangú budapesti és bukaresti hivatalosságot várnak szerdán a minden év október 6-án Aradon, a 13 vértanú tábornok kivégzésének évfordulóján megrendezett megemlékezésre, amelynek legfontosabb eseményére a Román–Magyar Megbékélési Parkban kerül sor.
Király András, az RMDSZ aradi elnöke hétfőn azt nyilatkozta a Mediafax tudósítójának, hogy a megemlékezésen jelen lesz Hende Csaba magyarországi honvédelmi miniszter, Újhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke, Hoffmann Rózsa magyar oktatási államtitkár, Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul.
„Más évekhez hasonlóan, nagy számban várjuk az aradiakat" – tette hozzá Király András.
Részletes aradi program a vértanúk napján
2010. október 6. (szerda)
11.00 óra: Szentmise az aradi vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római-katolikus templomban
Főcelebráns és szónok Msgr. Potyó Ferenc pápai káplán, az Erdélyi Római-Katolikus Püspökség általános helynöke
12.30 óra: Tisztelgés és koszorúzás a Vesztőhelyen,
16.00 óra: Emlékezés és koszorúzás a Szabadság-szobornál
A koszorúzásokra a www.rmdszarad.ro és www.szabadsagszobor-arad.ro internetes oldalakon, illetve az az Arad megyei RMDSZ + 40 257 250-627 telefonszámán lehet előzetesen bejelentkezni!
MAGYARORSZÁG
Magyarország választott: totális Fidesz-győzelem, stabilizálódott MSZP és Jobbik, nagyot bukó LMP
Hirszerző, 2010. október 4.
Magyarország térképe még nem volt ilyen egyszínű sosem, mint most. A Fidesz minden megyei közgyűlésben és a Fővárosi Közgyűlésben is többséget szerzett; a kormánypárté a főpolgármesteri cím és a fővárosi kerületek többsége. Az MSZP most egyértelműbben második erő, mint tavasszal – negyvennél több polgármesterük maradt. A Jobbikról ismét kiderült, hogy fegyelmezett, szervezett országos párt, az LMP viszont szégyenletes eredményt ért el – az egész országban összesen kettő darab megyei közgyűlési képviselőjük van.
A rendszerváltás óta először van jobboldali főpolgármestere Budapestnek, ráadásul Tarlós István két fős fővárosi közgyűlés-beli Fidesz-KDNP-s többséget tudhat a háta mögött – befejeződött tehát Budapest 2006 őszén kezdődött jobbra tolódása. Négy éve Demszky Gábor szűk győzelmet aratott Tarlós fölött és egyetlen fős MSZP-SZDSZ többséggel kezdhette meg utolsó ciklusát.
Letarolt kerületek
Ami a fővárosi kerületeket illeti, nagyot fordult a kocka még a Fidesz eddigi legnagyobb sikerét jelentő 2006-os önkormányzati választáshoz képest is. A Fidesz már 2009-ben bevette a 19 éven át megszakítás nélkül SZDSZ-es vezetésű Józsefvárost; most az ölükbe hullott Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló, Újbuda, Csepel, Pestszentlőrinc és Újpalota, valamint fideszes kézbe került a korábban a jobboldali kötődésű független Derce Tamás által vezetett Újpest.
A szocialista polgármester talpon tudott maradni Angyalföldön, Pesterzsébeten és Kispesten; Soroksáron a baloldali kötődésű Geiger Ferenc tudott győzni. A Jobbiknak és az LMP-nek a kerületekben nem termett babér.
A fővárosi közgyűlésben 2 fős többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek.
A Jobbik-tábor együtt maradt, de az MSZP a második erő - brutális LMP-bukta
Összességében az MSZP-nek minden előzetes várakozással szemben sikerült megállnia a lejtőn – abból a kilenc megyéből, amelyben a Jobbik tavasszal listán rájuk vert, hétben sikerült visszavenniük a második helyet a szélsőjobboldaltól, és arattak néhány szimbolikus helyi győzelmet – a budapesti kerületi eredmények mellett mindenképpen ilyen Botka László szegedi sikere. Ez az egyetlen olyan megyei jogú városi eredmény, amellyel az MSZP elégedett lehet.
A Jobbik Tiszavasváriban, Hegyháthodászon és Hencidán szerzett polgármesteri tisztséget, összességében – még úgy is, hogy mindössze három megyében, Borsodban, Hevesben és Hajdúban lettek a megyei közgyűlés második ereje, ami a tavaszi eredményhez képest mindenképpen visszaesés. Ezzel együtt a Jobbik – bár annak ellenére sem lett az ország második legnagyobb pártja, hogy a jelöltállításban sikerült megvernie az MSZP-t – bebizonyította, hogy jól szervezett, országosan létező párt.
Ez nem mondható el az LMP-ről, amely az egész országban összesen kettő darab megyei közgyűlési mandátumot bírt szerezni, és amely kénytelen beérni egyetlen polgármesteri hellyel – Ivádon, ahol Ivády Gábor sikerének vajmi kevés köze van párt-hovatartozásához. Az LMP Budapesten tavaszhoz képest óriásit bukott – az akkori, közel 13 százalékos fővárosi listás eredményével szemben most Jávor Benedek nem egészen 10 százalékot ért el.
Értékelések éjszakája
Nem meglepő módon minden párt azt hangsúlyozta értékelőjében, hogy pártja számára elképesztő sikert hozott az önkormányzati választás.
Mesterházy Attila szerint az MSZP a vártnál jobb eredményt ért el, a párt ugyanis bebizonyította, hogy a második legnagyobb párt az országban, és az első legnagyobb ellenzéki párt. Azt várja a szocialista önkormányzati képviselőktől, polgármesterektől, hogy első helyen a település, a helyiek érdekeit képviseljék és csak másodsorban a pártpolitikai érdekeket.
Orbán Viktor számára természetesen a nagy álom beteljesedése, Budapest bevétele volt a legnagyobb siker. Mint mondta, Budapest az elmúlt húsz évben mindig vitában állt az ország többi részével, vasárnaptól azonban Budapest az egység része, "mától ismét Budapest a nemzet fővárosa". Szerinte, aki elment szavazni, az felhatalmazást adott, aki otthon maradt, az pedig engedélyt adott munkájuk folytatására. A miniszterelnök azonban arra is figyelmeztetett: "Nehéz lesz, és biztosan lesznek pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy nem sikerül, (...) de bírni kell, és muszáj kitartani" – figyelmeztetett.
A Jobbik szerint is sikerült megtartaniuk azt, amit tavasszal elértek, igaz, csak két helyen lett jobbikos polgármester, de a tiszavasvári és hencidai győzelemnek nagyon örültek. Vona Gábor azt mondta, a Jobbiknak nem sikerült felülmúlnia a várakozásokat, de nem is maradt el azoktól, a párt a papírformának, az elvárásoknak megfelelően szerepelt. Balczó Zoltán, a pártalelnöke a Hírszerzőnek azt mondta, a következő időszak feladata, hogy a Jobbik 2014-re kormányzóképes legyen.
Az LMP is hasonlóan nagy célokat fogalmazott meg, igaz, ők továbbra sem a kormányzásra készülnek, hanem arra, hogy 2014-re országos hálózatot építsenek ki. Mint mondta, az önkormányzati választásokon 90 százalékban teljesítették céljukat, a tavaszi eredményeket pedig az alacsony részvétel és az új választási rendszer miatt nem sikerült elérniük.
Magyar vérnarancs – Még a tavaszi teljesítményét is felülmúlta a Fidesz
Új Magyar Szó, 2010. október 5. – Gy. Z.
Az ország és csaknem egész Budapest narancsba borult vasárnap: még a tavaszi országgyűlési tisztújításhoz képest is nagyobb győzelmet aratott az önkormányzati választásokon a Fidesz.
„A kormányzó jobbközép Fidesz megerősítette hatalmát az önkormányzati választásokon aratott elsöprő győzelmével, amelynek nyomán világosabb kép alakulhat ki a kormány költségvetési szándékairól" – írja elemzésében a brit Financial Times.
A gazdasági-politikai napilap szerint Orbán Viktor miniszterelnök – feltételezve a kényelmes arányú győzelmet – már korábban úgy kívánta beállítani az önkormányzati választásokat, mint a hivatalban töltött első hónapjairól szóló népszavazást, az eredmények pedig megerősíthetik elszántságát a növekedés helyreállítására és „Magyarország gazdasági önrendelkezésének" megteremtésére.
Igaz, hogy politológusok másként látják, mégis mind a négy parlamenti párt úgy értékeli, hogy sikerült legyőznie, vagy legalábbis meggyengítenie a többieket. Ez a megállapítás azonban a számok tükrében csak a Fideszre igaz, hiszen Budapesten a rendszerváltozás óta először sikerült elhódítani a főpolgármesteri széket (Tarlós István földrengésszerű győzelmet aratott), és amíg négy esztendeje a főváros huszonhárom kerületéből mindössze hatban választottak meg fideszes önkormányzati vezetőt, az idén tizenkilencben. Az MSZP három, egy civil szervezet pedig egy polgármestert ad.
Mind a tizenkilenc megye közgyűlésében a kormányerő van többségben, és a nagyvárosok közül is sikerült olyan baloldali „fellegvárakat" bevenni, mint Miskolc és Nyíregyháza; a szocialisták csak Szegeden tudták megvédeni pozíciójukat. Egyebekben az MSZP összesen 49 helyen ad polgármestert, ami kevesebb, mint egytizede a Fidesz önkormányzati vezetőinek. A Jobbik (egy polgármester: Tiszavasváriban) és az LMP (az egész országban ötvennyolc képviselői hely) saját várakozásainál gyengébben szerepelt.
„Az MSZP-nek az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel vége van, új baloldali pártra van szükség" – értékelte a választási eredményeket Szili Katalin volt házelnök, aki ki is lépett az MSZP-ből, mivel vasárnap Szociális Unió néven új baloldali pártot alapított.
Elvált Szili Katalin az MSZP-től
Népszava, 2010. október 5. – Fazekas Ágnes, Muhari Judit
Kilépett Szili Katalin a szocialista párt parlamenti frakciójából, mostantól egy új baloldali pártot vezet, a parlamentben függetlenként folytatja munkáját. Az MSZP hiába szólította fel, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, mert megyei listás képviselőként a párt jóvoltából jutott az Országgyűlésbe. Hosszú út vezetett a válásig.
Szili kifejtette, nem hozta meg könnyen ezt a döntést, annál is inkább, mert tudja, sokat köszönhet az MSZP-nek. Mesterházy a történtekkel kapcsolatban azt mondta, Szili értékelése téves, döntése pedig rossz időben született meg. A pártelnök frakcióvezető azt mondta, Szűrös Mátyás útjára lépett a volt házelnök. Elmondta, a frakció sérelmezte, hogy Szili nem állt eléjük, nem közölte személyesen a döntését, pedig a képviselőcsoport ezt megérdemelte volna. Egyben arra szólította fel még egyszer a politikust, adja vissza mandátumát. A szocialista pártelnök kijelentéseire Szili lapunknak azt mondta: ez Mesterházy véleménye, az idő majd eldönti, kinek van igaza.
A végjáték előzménye hosszú volt, Szili és az MSZP kapcsolata folyamatosan romlott. A politikus sokszor feszegette a határokat, de pártja sokáig annak ellenére kiállt mellette, hogy szinte sosem lehetett pontosan tudni róla, miként gondolkodik. Sok pozíciót betöltött vagy próbált elnyerni, ezért is mondták róla többen, hogy ő a párt "örökös valakije".
A jogászi és politológiai diplomával rendelkező egykori házelnök 1983 és 1989 között az MSZMP tagja, 1989-ben pedig az MSZP alapító tagja volt. 1992 és 1994 között pécsi önkormányzati képviselő lett, 1993 és 1994 között az MSZP parlamenti frakciójának szakértőjeként dolgozott. Az 1990-es országgyűlési választáson képviselőjelölt lett, majd 1994-ben egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. 1998-ban az Országgyűlés alelnökévé, majd 2002-ben a Magyar Köztársaság első női házelnökévé választották. 1998 és 2006 között minden alkalommal megnyerte választókerületét.
A szavazók körében Pécsett és országszerte is ismert és elismert politikus volt. Akkor a közvéleménykutatások eredményei ezt igazolták. Csakhogy mindez nem volt elég akkor, amikor később a népszerűség babérjait kellett volna learatni, Szili az utóbbi néhány évben sorra kudarcot vallott. Kiderült, a szavazók nem kérnek belőle. Talán azért, mert nem tudták, hányadán állnak vele, és nem érették, miért megy szembe saját pártjával. Az első, talán legemlékezetesebb szembefordulása a kettős állampolgársággal kapcsolatos volt. Gyurcsány Ferenc és kormánya 2004-ben ez ellen foglalt állást, míg Szili - az akkori ellenzékkel együtt - mellette.
Egy évvel később a koalíciós partnereket ugrasztotta össze. A házelnököt ugyanis nem hagyta cserben a szocialista tábor, a MSZP kongresszusa Szilit jelölte Mádl Ferenc utódjául a köztársasági elnöki posztra. Csakhogy a koalíciós partner nem támogatta megválasztását. Az SZDSZ indoka egyértelmű volt: nem szeretettek volna pártpolitikust látni az államfői székben. Nincs harag, mondták a liberálisok, de Mécs Imre, Wekler Ferenc és Béki Gabriella kivételével senki nem szavaztott Szilire. Ezt az előre borítékolható kudarcot megelőzhette volna Szili, ha emelt fővel megköszöni a jelölést és visszalép. Hiányzott belőle a nagyokra jellemző bölcsesség. Ő a másik utat választotta: szakítópróba elé állította a koalíciós partnereket, és átengedte a győzelmet a Fidesznek. Így az ellenzék által támogatott Sólyom László lett az államfő.
Később jött egy újabb pofon, és egy újabb csúfos veresség. A 2009-es időközi pécsi polgármester-választásra az MSZP helyi szervezete Szilit jelölte. A választáson a szavazatok 34,14 százalékának megszerzésével alulmaradt a 65,83 százalékot begyűjtő Páva Zsolttal, a Fidesz és a KDNP jelöltjével szemben. Győzelmi esélyét még az sem tudta növelni, hogy ismét szembement Gyurcsánnyal, és erőteljesen kiállt a lokátor ügye ellen. Elszántságát egyébként azzal is bizonyította, hogy már a vereség után meglátogatta az építés megkezdése ellen tiltakozó, Tubesen éjszakázó "fagyos tizenkettőt", még pogácsát is vitt Páva Zsoltnak.
Aztán jött az újabb felvonás: "szeptembertől lemondok a házelnökségről" - jelentette be tavaly nyáron. Az EP-választási vereség után szembe kell néznie magával a baloldalnak - érvelt, és visszautasította a feltevést, hogy valamilyen posztra vágyna. Kijelentette: a párt országos választási bizottságának sem kíván tagja lenni, azt is kizárta, hogy saját pályára lépne, mint mondta, az ő pártja az MSZP.
A választók bizalmát végleg elveszítő Szili a 2010-es országgyűlési választásokon egyéni helyett pártja Baranya megyei listájáról jutott a törvényhozásba. Az utolsó csepp a pohárban ez után következett: elindította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, majd a Szociális Unió Pártját. A Szili nevével fémjelzett szervezet partnereket keresett ahhoz, hogy szövetségben indulhasson az őszi önkormányzati választásokon. Arra számított, hogy megnyeri az MSZP-ben csalódott baloldaliakat. A történet sikere viszont ezúttal is elmaradt. Mindezek után érdemes idézni Szili Katalintól: "az idő majd eldönti, kinek van igaza".
Gyurcsány: az MSZP a legerősebb ellenzéki párt
A volt házelnök az elmúlt évek alatt taposott egy önálló ösvényt magának, amely egyre jobban eltért az MSZP fő irányvonalától. Az a dolgunk, hogy sok sikert kívánjunk neki - így kommentálta Szili Katalin kilépését Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök a választással kapcsolatban pedig kijelentette: a Fidesz meggyőző győzelmet aratott vasárnap és ezzel csaknem teljes a "Fidesz-uralom" az országban. Úgy fogalmazott: nem ízlése szerint való, amit a Fidesz az elmúlt hónapokban tett, de meg kell nézni, hogyan él a kormánypárt a felelősségével és a kötelezettségével a jövőben. Ha az az irány marad, amit eddig is tapasztaltak, akkor az MSZP-nek határozott, kemény, elvi ellenzéknek kell lennie a Fidesszel szemben - mondta. Szerinte egyértelművé vált, hogy az MSZP a legerősebb ellenzéki párt, a megyei listákra leadott szavaztok alapján átlagosan minden negyedik választó támogatta őket. Ez jobb eredmény, mint tavasszal, de ahhoz még nem elég, hogy látható időn belül ebből kormányzati felhatalmazás lehetne.
A volt házelnök - akit korábban többen úgy emlegettek, mint az "MSZP örökös valakije" - régóta feszegeti a határokat, sok esetben fordult szembe pártjával. Sokáig a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, a pécsi időközi önkormányzati választáson mégsem álltak mellé a helyiek.
Elárvult Magyarországon a demokrácia, az embereknek igényük van arra, hogy valakik képviseljék az érdekeiket, ezért van jövője a Szociális Uniónak - mondta lapunknak Szili Katalin azt követően, hogy kilépett az MSZP parlamenti frakciójából. A volt házelnök szerint súlyos vereséget szenvedett az MSZP az önkormányzati választáson. Szili, bár mandátumának visszaadására szólították fel, függetlenként folytatja munkáját a parlamentben. Úgy véli, hogy Baranya megyében tavasszal sokan szavaztak rá, neki ezért is dolga van. Mint fogalmazott, csupán a szocialista párttal szakított, nem a választóival. A volt házelnök szerint a társadalomnak valóban szüksége van választékra és mert legközelebb három és fél év múlva lesz parlamenti választás, addig meg tud erősödni az Unió, amelyik hite szerint több mint párt, hiszen amellett megmaradt a Szövetség a Jövőért Mozgalom is.
Szili Katalin leszámolt az MSZP-vel
Magxyar Hírlap, 2010. október 5. – Zsebők Csaba
A párt vasárnap végleg összeomlott a volt házelnök szerint, aki ezután a Szociális Uniót vezeti
Távozott a szocialisták soraiból, de parlamenti mandátumát nem adja vissza Szili Katalin volt házelnök, aki vasárnap új pártot alapított a baloldalon. A Magyar Hírlap augusztusban már megszellőztette, hogy Szili elhagyja az MSZP-t.
Kilépett az Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójából Szili Katalin volt házelnök. Azért határozott így, mert az általa vezetett Szövetség a Jövőért Mozgalom még vasárnap létrehozta a Szociális Unió pártját, amelynek az elnökévé választották. Szili Katalin hangsúlyozta: ezzel a lépéssel az MSZP alapszabálya szerint a párttagsága megszűnt, ugyanakkor független képviselőként folytatja munkáját a parlamentben. Indoklásként elmondta, mandátumát az MSZP Baranya megyei listájáról kapta, és nem adja vissza, mert a párttal szakított, nem a választóival.
A szocialisták elnöke, Mesterházy Attila viszont tegnap felszólította Szilit, hogy mondjon le mandátumáról, mert listás képviselőként a párt jóvoltából jutott az Országgyűlésbe. Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő, egykori MSZP-elnök szerint Szili Katalin az elmúlt évek alatt önálló ösvényt taposott magának, amely egyre jobban eltért a párt fő irányvonalától. Az a dolgunk, hogy sok sikert kívánjunk neki – tette hozzá.
A volt házelnök tavaly alakult mozgalma amúgy már a nyár derekán egyértelműen eltávolodott a szocialista párttól, s lapunk ekkoriban meg is szellőztette, hogy Szili távozhat az MSZP-ből. A politikus egyébként még vasárnap esti közleményében nyomatékosította: az MSZP-nek az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel vége van, új baloldali pártra van szükség. Közölte, a párt az elmúlt fél évben sem értékelte társadalmi visszaszorulása okait, és képtelennek bizonyult szakítani neoliberális nézetrendszerével.
„A Magyar Szocialista Párt mostani összeomlása kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára írható, egyben annak a végállomása is, de a politikai baloldal veresége nem jelenti azt, hogy nincs igény sokszínű, újraformált baloldali szerveződésekre, mozgalmakra" – értékelte az önkormányzati választás eredményét a szocialista frakcióból távozó Szili Katalin.
Molnár Zsolt, a Magyar Szocialista Párt budapesti ügyvezető alelnöke és önkormányzati kampányfőnöke lapunknak azt mondta, sajnálja, hogy az Országgyűlés egykori elnöke kilépett a pártból, „amikor a választási eredmények mérsékelt optimizmusra adnak okot".
Simicskó István honvédelmi államtitkár, KDNP-s politikus lapunknak azt mondta, a nemzeti elkötelezettségének több alkalommal is tanújelét adó Szili Katalin lépése az MSZP egészen mély válságát jelzi.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
EP-frakcióvezetőkkel tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor
MTI 2010. október 4.
Orbán Viktor, aki a hétfőn kezdődött Európa-Ázsia csúcstalálkozón tartózkodik Brüsszelben, európai parlamenti (EP-) frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélést - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A magyar kormányfő Lothar Biskyvel, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal EP-képviselőcsoportjának német vezetőjével, valamint Michal Tomasz Kaminskivel, az Európai Konzervatívok és Reformerek lengyel frakcióvezetőjével találkozott.
"A hazánk uniós elnökségére való felkészülést szolgáló találkozókon egyetértés volt abban, hogy Kelet-Európa számára hatalmas lehetőséget jelent az, hogy a lengyel és a magyar EU-elnökségre két egymást követő félévben kerül sor" - olvasható Szijjártó Péter tájékoztatójában.
Magyarország a jövő év első felében, Lengyelország a második félévben adja a soros EU-elnökséget.
A miniszterelnök szóvivője szerint a találkozók résztvevői külön kiemelték a Közép-Európa számára fontos kérdéseket, így a keleti partnerség, a horvát csatlakozás és az európai romastratégia kérdéseit.
Kaminsky EP-képviselői hivatalában az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a két politikus jó hangulatú megbeszélésén egyetértés volt abban: az európai integráció mellett szintén szükség van a transzatlanti kapcsolatok fejlesztésére. Lehet "jó európainak" lenni Amerika-barátként is - idézték Kaminsky hivatalában a lengyel EP-képviselő által kifejtetteket. Közlésük szerint Orbán Viktor ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az EU új, keleti tagországainak különösen nagy szükségük van az Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciákra.
Szó volt lengyel közlés szerint a megbeszélésen az EU-ukrán, illetve az EU-orosz viszonyról is. Ezzel kapcsolatban Kaminski hivatalában azt hangsúlyozták, hogy a felek szerint az uniónak törekednie kell az Ukrajnával való együttműködésre, és hogy az EU-országoknak érdekükben áll a demokratikus viszonyok fejlődése Oroszországban.
Rendkívüli vitát tart a romák helyzetéről az Európa Tanács
Krónika, 2010. október 5.
Rendkívüli vitát folytat csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka a romák európai helyzetéről, illetve a velük kapcsolatban Európában fellángolt közbiztonsági vitáról - közölték Strasbourgban.
Az ülésszak hétfői nyitó napján szavazták meg a napirendtervezethez javasolt módosítást, amelynek értelmében csütörtökre beütemezik a romavitát.
Az ET október 20-ára magas szintű tanácskozást is össze kíván hívni a romák helyzetének megtárgyalására az ET-tagországok, illetve az Európai Unió részvételével.
Az ülésszakot nyitó sajtótájékoztatóján Mevlüt Cavusoglu török politikus, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke reménykedve szólt az október 20-i tanácskozás megrendezhetőségéről, mondván, francia részről ehhez bátorítást kaptak. A kormányközi tanácskozás a strasbourgi székhelyű Európa Tanács elképzelései szerint a most csütörtökön a parlamenti képviselők által folytatandó romavita magasabb döntéshozói szintű folytatása lenne, és érdemi következtetések levonására adna alkalmat.
„Arra kell összpontosítanunk, hogy megadjuk a nagyon is szükséges politikai ösztönzést azokhoz a nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek a romák tartós beilleszkedését szolgálják" - mondta Cavusoglu.
Az Európa Tanács a kontinens legtöbb országát tömörítő szervezet, nem része az EU intézményes rendszerének. Azt tekinti fő feladatának, hogy a tagországokban érvényesítsék a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Az utóbbi időben heves viták robbantak ki Európában annak nyomán, hogy a francia hatóságok tömegesen utasítják ki - közbiztonsági szempontokra hivatkozva - a zömmel Romániából, illetve Bulgáriából érkezett romákat. Az Európai Bizottság október 15-ig várja Párizs megnyugtató válaszait azokra a kérdésekre, amelyek azt hivatottak tisztázni, hogy a franciák maradéktalanul tiszteletben tartják-e a mozgásszabadság uniós normáit, illetve megfelelően átültetik-e ezeket a normákat saját nemzeti jogrendjükbe - ellenkező esetben Brüsszel eljárást indíthat Franciaország ellen.
Sajtótájékoztatóján Cavusoglu elmondta: az e heti ET-ülésszakon szintén napirenden lesz a szélsőséges politikai erők számos európai országban tapasztalható megerősödésének a problémája. E szélsőségesek több államban teret nyertek a törvényhozásban - hivta fel a figyelmet a török politikus. Szerinte a szélsőségesek a gazdasági hanyatlás, illetve a szociális válsághelyzet okozta társadalmi lelkiállapotot lovagolják meg bevándorlásellenes, muszlimellenes, illetve Európa-ellenes jelszavaikkal.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG? – Az MPP-től és az RMDSZ-től is elszívna embereket az új Tőkés-párt
Trasnsindex, 2010. október 4. – kérdezett:Kertész Melinda
Toró T. Tibor szerint életet lehelne az EMEF-be, ha az RMDSZ-szel egyenrangú felekként ülhetnének tárgyalóasztalhoz.
Az EMNT hétvégén, Nagyváradon ülésező választmányának döntése értelmében amennyiben a november 27-én összeülő Országos Gyűlés is áldását adja, megalapítják a Tőkés László által képviselt értékeket valló pártot, amelynek fő célkitűzése az autonómia megteremtése lesz. Az új pártról Toró T. Tiborral, az EMNT alelnökével beszélgettünk.
Az MPP-projekt ha nem is bukott meg, de igencsak legyengült; Szász Jenő pártja már nem tekinthető meghatározó tényezőnek a politikai porondon. Ugyanakkor az RMDSZ pedig országos szinten meglehetősen jól áll, főleg egy újonnan alakuló párttal szemben: komoly szervezeti struktúrát, parlamenti képviseletet tud felmutatni. Mitől lehetne sikeres egy harmadik politikai alakulat?
- Éppen azért gondoljuk úgy, hogy szükség van egy autentikus autonomista pártra, mert a létező két politikai alakulat nem teszi a dolgát. Bár az RMDSZ autonomista retorikát használ, ha a politikai döntéseit és cselekvéseit nézzük, akkor ezek egyáltalán nem az autonómia felé mutatnak, hanem éppen ellenkezőleg: egy olyan típusú bukaresti politikát képviselnek, amely az autonómia ellen van.
A Magyar Polgári Párt pedig, miután nagy reményeket fűztünk hozzá, hogy elindul és képes lesz az RMDSZ alternatívájává válni egy markáns autonomista politikával – a jó kezdet után igazából azt lehet mondani, hogy a „jóravaló restség" bűnébe esik és nem teszi a dolgát. Nem mutatnak arra a dolgok, hogy valaha is képes lesz az RMDSZ alternatívájává válni.
Márpedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács abban érdekelt, hogy egy hiteles és az autonómia felé mutató politikai érdekképviselete legyen az erdélyi magyarságnak. Először azt gondoltuk, hogy azzal a civil-politikai mozgalommal, amit az elmúlt hét évben kialakítottunk, egyrészt sikerül párbeszédet generálni a pártpolitikai formációk között, másrészt pedig olyan közhangulatot kialakítani, amellyel sikerül rávenni ezeket a pártokat arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által preferált értékrendet képviseljék és az autonómia irányába mutató lépéseket tegyenek.
Be kellett látnunk az elmúlt évben, hogy ilyen szempontból csak nagyon csekély sikereket tudunk felmutatni. Az erre létrehozott intézmény keretében, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon éppen ennek a stratégiának és a közös cselekvésnek kellett volna megszületnie, azonban ez nemigen hozott eredményt. Ennek a két politikai alakulatnak a tehetetlensége, vagy éppen ellenérdekeltsége vezetett minket erre a meggyőződésre, hogy létre kell hozni egy autonomista pártot. Erről tanácskozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács választmánya ezen a hétvégén. Egyöntetűen arra az álláspontra jutott, hogy javasolni fogja a november 27-én összeülő országos gyűlésének, hozza meg ezt a döntést és segítsen azoknak, akik egy ilyen pártot létre akarnak hozni.
Az EMEF-nek milyen jövője van olyan körülmények között, hogy megalakul az új párt? Úgy gondolja, hogy az új párt bejegyzése kimozdíthatja a holtpontról az EMEF-et, amely már nagyon rég nem ülésezett?
– Azt hiszem, hogy az EMEF intézménye fel fog értékelődni, amikor egyenrangú felek ülnek majd a virtuális vagy valós asztalnál. Eddig az EMEF-nek a legfőbb problémája azt volt, hogy az egyik felől ott ült az RMDSZ a maga 20 évével, jogi személyiségével és a parlamenti képviselet monopóliumával a háta mögött. A másik oldalon pedig ott ült a Tőkés László vezette küldöttség, tele jó szándékkal, tenni akarással, hittel és elszántsággal, mely azonban nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyekkel az RMDSZ.
Azok, akik rendelkeztek ezekkel az eszközökkel – gondolok itt az MPP vezetőségére és elnökére – nemhogy segítettek volna, hanem éppenséggel ellene voltak ennek az általunk elindított folyamatnak. És ezért azt gondolom, akkor lesz valós tétje az EMEF-en belüli tárgyalásoknak, hogyha minden tekintetben egyenlő felek ülnek egymással szemben.
Az új pártnak szüksége lesz mind a Székelyföldön, mind a Partiumban egy kemény szavazói bázisra, illetve pártvezetőkre. Honnan fogják kitermelni ezeket az embereket, főleg a Székelyföldön, ahol a szavazatokon az MPP és az RMDSZ osztozik?
– Tehát honnan lesznek a pártnak a jó értelembe vett aktivistái, tisztségviselői, arcai, munkásai? Ez a kérdés egyik része. Másrészt, hogy lesz-e tömegbázisa a Székelyföldön, vagy a Székelyföldön kívüli magyar közösségekben? Én azt hiszem, hogy a tömegbázis, a bizalom és a támogatottság akkor lesz meg, amikor képesek leszünk felmutatni egy hiteles programot és hiteles arcokat, embereket ennek a programnak a megvalósításához.
Másrészt ezek az emberek megvannak, csak jelenleg vagy elfordultak a politikától, mert nem látják a létező pártstruktúrákban a helyüket, vagy egyáltalán csalódottak ezek tevékenységében. Mások pedig be vannak szorulva ezekbe a pártstruktúrákba: mind az RMDSZ-be, mind az MPP-be. Vagy itt, vagy ott vannak azok, akik úgy gondolják, hogy politikai eszközökkel kívánnak tenni valamit a közösségért. Tehát konkrétan önkormányzatokban, parlamentben, a pártok szakértői testületeiben.
Nos, én azt hiszem, hogy bizonyos szempontból felelősségünk és erkölcsi kötelességünk megteremteni ezeknek az autonómiáért küzdő embereknek a lehetőséget, hogy végre a saját meggyőződésük szerint tudják tudásukat adni a közszolgálathoz, az autonómiához.
Tehát mondjuk ki, többek között az MPP-től és az RMDSZ-től hódítana el embereket az új párt.
– Az MPP-től, RMDSZ-től, de azokat is bevonnánk, akik nincsenek elkötelezve, gondolok itt a fiatalokra, akik eddig nem is tudtak behatolni ezekbe a zárt struktúrákba. Az RMDSZ eléggé zárt struktúra, az MPP pedig az elmúlt időszakban zárkózott be és taszította ki magából azokat, akik a pártelnök véleményével ellentétes véleményeket fogalmaztak meg.
Az EMNT által támogatott párt, amelyet létre szeretnénk hozni, mindvégig nyitott struktúra kellene maradjon. A tenni akarás, az elkötelezettség, a becsület lennének azok a kvalitások amelyek alkalmassá tennének valakit ahhoz, hogy ebben szerepet vállaljon.
Miért nem az EMNT vagy a jogilag bejegyzett Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) alakul párttá?
– Jogos a kérdés. Azért is jogos, mert olyan hírek látnak napvilágot, amelyek szerint az EMNT párttá alakul. Nem akar az EMNT párttá alakulni. Az EMNT, amely jogi személyisége szerint EMNM, azért jött létre, hogy széles merítésű civil-politikai mozgalomként tegyen az autonómiáért, főleg mozgalmi civil eszközökkel.
Azok az emberek, akik mellénk álltak az elmúlt másfél évben, amikor átalakítottuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, erre szerződtek, ezért jöttek, hogy civil-politikai mozgalom keretében tevékenykedjenek. Ezért velük szemben nem lenne becsületes, ha most azt mondanánk, hogy az EMNT-t párttá alakítjuk.
Az EMNT-ben ugyanakkor vannak olyan emberek, akik a kemény politika eszközeivel szeretnének tenni valamit, ezek lesznek gondolom azok, – és ezek is szorgalmazzák tulajdonképpen a párt létrehozását – akik szerepet vállalnak a pártban. A mozgalom és a párt nagyon jól kiegészítik egymást, a párt például önkormányzatokban próbál helyet szerezni, hogy eszközökhöz jusson a programja megvalósításához. A mozgalom teszi tovább a dolgát. Én úgy érzem, hogy mindkettőre szükség van. Így válik lehetővé, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a cél, az autonómia eléréséért cselekedjünk.
Tőkés László legmarkánsabb arc az EMNT-ben és vonzáskörében. Miért nem vállal elnöki tisztséget?
– Egyértelműen Tőkés László a legmarkánsabb arc és annak az erkölcsi-politikai tőkének, amivel az EMNT jelen pillanatban rendelkezik, jelentős része Tőkés Lászlótól származik. Azt szeretnénk, ha az EMNT által létrehozott párt is tudná hasznosítani ezt a tőkét.
De Tőkés László európai formátumú politikusként, az Európai Parlament alelnökeként a kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés nagy ívű nemzeti programjának egyik legmarkánsabb arca és személyisége. Túlzás nélkül azt mondhatnám, hogy Orbán Viktor mellett Tőkés László az, aki ezt a nemzetpolitikát megjeleníti. Nem egy tipikus pártpolitikus, és gondolom, nem is az a dolga, hogy pártelnökként rendet teremtsen az erdélyi magyar politikában.
Ezt a munkát másoknak kell elvégezniük. Én remélem, hogy lesznek olyanok, akik szívesen vállalják és teszik a dolgukat. Tőkés Lászlóra szüksége van a mozgalomnak is, a pártnak is és az erdélyi valamint a kárpát-medencei magyar politikának is. Én úgy gondolom, hogy ott kell végeznie a munkáját, ahol a legtöbbet tehet ezekért a dolgokért. Olyan értelemben lesz Tőkés-párt ez a párt, hogy a Tőkés által képviselt értékeket vállalja fel, nem pedig olyan értelemben, hogy a Tőkés László személyes pártja lesz. Ebben konszenzus volt az EMNT választmányában, ebből a szempontból teljes volt az összhang.
Ki indul az elnöki tisztségért?
– A párt nem jött létre, csak a szándék fogalmazódott meg. Az Országos Gyűlés illetőségi körébe tartozik az a döntés, hogy támogatja-e vagy sem ezt a kezdeményezést. November 27-én ül össze az Országos Gyűlés, mely meghoz egy döntést. Onnantól kezdődően indul el a párt létrehozásának az amúgy rögös, hosszú és zegzugos folyamata. Ismeretes, hogy Romániában egy pártot létrehozni nem könnyű dolog, európai viszonylatban az egyik legszigorúbb párttörvény van érvényben. Talán az orosz és fehérorosz párttörvény szigorúbb a románnál, tehát igazából a volt Szovjetunióbeli, egykori diktatúrákból átalakult és demokratikusnak egyáltalán nem mondható országokéhoz hasonló.
Még két év van a helyhatósági és parlamenti választásokig. Addig várhatóan bejegyzik az új pártot. Szándékoznak majd indulni ezeken a választásokon?
– Ezt nyilván azok fogják eldönteni, akik a pártot meg fogják alapítani. Én egyelőre úgy látom, hogy bő fél év áll a rendelkezésünkre, hogy ezt a pártot létrehozzuk. A következő évnek az első felében el kell végezni azt a munkát, amit a pártalakítással jár, ahhoz, hogy a 2012-ben bekövetkező választási évben teljes jogú játékossá váljon ez a párt. Az, hogy 2012-ben mi fog történni, nyilván a megfelelő pillanatban kell feltenniük azoknak a személyeknek, akik erről dönteni fognak.
Én most úgy látom, olyan állapotba kell hozni ezt a struktúrát, hogy bármit megtehessen, és teljes eszköztárral bármilyen célhoz vezető úton emelt fővel végigmehessen. Én bármilyen típusú együttműködést el tudok képzelni a különböző politikai alakulatok között, egészen odáig, hogy akár egy választási pártot is be lehetne jegyezni.
Azokon a választásokon, ahol egységes fellépés szükségeltetik ahhoz, hogy a magyar érdeket meg tudjuk jeleníteni, hatékonyan tudjuk képviselni, akkor például az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal létrehozhatnánk egy választási pártot, amely tükrözi egyrészt a választói támogatottságot, másrészt pedig a leghatékonyabban tudja megjeleníteni a magyar ügyet a parlamentben vagy egyéb fórumokon.
Tehát nem merül fel az kérdés, hogy a Tőkés-párt az RMDSZ ellenében induljon?
– Nem zárhatjuk ki ennek a lehetőségét. Az egyezség a feleken múlik. Én annyit mondhatok, hogy ha nekem ebben a pártban befolyásom lesz, akkor csak úgy tudom elképzelni az együttműködést, ha az egy olyan program köré szerveződik, amely az autonómia irányába mutat, és amely az EMNT által képviselt integrált autonómia-koncepció köré épül.
Magyarán ez azt jelenti, hogy mind a Székelyföld, mind a többi vidékek területi autonómiája, mind pedig Erdély-szinten a kulturális autonómia egyidejű és egyenrangú képviseletére épül és olyan programokat vállal fel, amely ezek irányába tesz lépéseket, vagy mutatja meg, hogy hogyan lehet ezek irányába haladni.
Én e köré tudok elképzelni bármilyen választási koalíciót, és semmiképpen sem egy olyan program köré, amelyet ma az RMDSZ markánsan képvisel. Vagyis azt, hogy tegyük félre az autonómia kérdését, és azt a bukaresti kijárásos politikát csiszolgassuk, amely ideig-óráig hozhat eredményeket olyan kérdésekben, mint az aszfaltozás vagy az infrastrukturális fejlesztés, de ez semmiképpen sem tud áttörést hozni a nemzetpolitikában.
Tölgyessy: a nyugati világban is kivételes a Fidesz győzelme
Kossuth Rádió, 2010. okóber 4.
A Fidesz az önkormányzati választásokon olyan arányban győzött, ami a nyugati világ versenyző többpártrendszerében egészen kivételes. Az MSZP tavaszi katasztrofális eredményhez képest most valamelyest javított helyzetén, a Jobbik és az LMP viszont érezhetően gyengült április óta.
A Fidesz az önkormányzati választásokon olyan arányban győzött, ami a nyugati világ versenyző többpártrendszerében egészen kivételes. Beállt demokráciában nemigen fordul elő, hogy ennyire egyszínűek legyenek az önkormányzatok, mint most Magyarországon. Ennek ellenére egy-két helyen, például Szegeden és Esztergomban, kellemetlen vereséget szenvedett a vezető kormánypárt. Ám ezek inkább csak tűszúrások, hiszen a Fidesz eztán majd az önkormányzati szférában elköltött közpénz több mint 90 százalékáról határozhat, jelzésértékük azért mégis van.
A kormányzó párt általában ott veszített, ahol jelöltje régi, sikeresnek gondolt polgármesterrel állt szemben, akit jónak, de legalább jó közepesnek fogadott el a helyi közvélemény. Budaörsöt például 1990-től kezdve szabad demokrata polgármester irányítja, akit most is újraválasztottak. Szeged esete azért érdekes és tanulságos, mert 1998-ban ott még fideszes városvezető győzött, aki a jobboldal számára előnyös várost hasonlóan vezette, mint Esztergomot Meggyes Tamás, így már 2002-ben el is bukott. Az eredményesnek látott szocialista Botka László viszont egy igazi alföldi nagyvárosban ismét újrázni tudott.
A demokratikus fordulat óta Budapesten most először győzött a jobboldal. Mostantól a Fidesz önkormányzati teljesítményét leginkább fővárosi eredményein méri majd a közvélemény. Ami nem egyszerű feladat: Budapesten szinte az ország minden baja összegyűlt. A magyar főváros, leginkább még egy fejlődő országbeli világvároshoz hasonlítható: csillogás-villogás, hatalmas gazdagság, látványos fejlesztések, paloták az egyik oldalon. A másikon viszont lepusztult városrészek, közintézmények, végtelen szegénység, hajléktalanok özöne, alig járható utak mindenhol. Mindezen változtatni többlet pénz nélkül, nem könnyen megoldható feladvány.
2006-hoz képest alig maradt város a baloldal irányítása alatt. A szocialisták önkormányzati képviselői helyek sokaságát veszítették el, mégis az MSZP tavaszi katasztrofális eredményhez képest most valamelyest javított helyzetén. A fővárosban öt százalékkal több szavazatott kapott. De az egész országot tekintve is, most messze biztosabb a szocialisták második helyezése, mint az országgyűlési választásokon volt.
A Jobbik viszont érezhetően gyengült a tavaszi választások óta. A radikális jobboldal persze csaknem nulláról indulva most ott lesz nagyszámú városi testületben, és minden megyében. Ám korábbi lendülete bizonyosan megtört. Ami még gondokat okozhat a pártnak. Az LMP még többet rontott tavasz óta. A fővárosi listán is közel két százalékot vesztett, és ami még súlyosabb, csupán két megye és alig tucatnyi nagyobb vidéki város testületében lesz képviselője. Ilyen eredménnyel tavasszal talán be se jutott volna a parlamentbe.
Az ellenzéki pártok az önkormányzati testületekben jobbára csak néhány fővel lesznek jelen. Ebben nem csekély része van a választási törvény módosításának. Mégis látható: az ellenzék igencsak messze van attól, hogy versenyképes alternatívája legyen a most végképp teljhatalomhoz jutó Fidesznek. A választók akaratából a kormánytöbbség szinte minden lehetséges hatalmat a saját kezében egyesíthet. Ám ez a hatalom heteken belül nehéz döntések felelősségét hozza el a mostani győzteseknek.
|
