RMDSZ

A Szenátus nem fogadja el az oktatási törvény módosító javaslatátszentlaszlokirher

2011. május 18.

Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette, tárgyalt a Demokrata Liberális Párt elnökével, aki biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a Szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik.

Mint ismert, tegnap a Képviselőház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselő erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.

„Tegnap este Emil Boc pártelnökkel erről beszéltem, és ő ígéretet tett arra, hogy a Demokrata Liberális Párt álláspontja nem változott meg, és a Szenátusban, ami a döntő ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is" – nyilatkozta a Szövetség elnöke.

Hozzátette, a Szenátusban ugyan csupán egy fős többsége van a koalíciónak, de egy jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik.

„Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a Szenátusban. Senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot előidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelősen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a Parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket" – fejtette ki Kelemen Hunor.

Következtetésképpen még elmondta, a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re tovább, mint koalíciós partnerre nem számíthatnak.

RMDSZ-közlemény

Hogyan tovább, RMDSZ?

Háromszék, 2011. május 19. – Sylvester Lajos

Egymás után érik a romániai magyarságot a pofátlan arculcsapások bizonyos hangadó román politikai körök részéről.

Az orcátlanság netovábbja, hogy a már elfogadott oktatási törvényből az egyik nacionalista képviselő, Mircia Giurgiu javaslatára törölnék azt az előírást, amely kegyeskedik megengedni Románia történelmének és földrajzának anyanyelvű oktatását a kisebbségekhez tartozó diákoknak. A honatya előterjesztését addig toszogatták, amíg végül nem került megvitatásra a képviselőházban a román „nemzetépítő" javaslat, így a módosítás hallgatólagosan elfogadottnak minősül, s csak a szenátusnak van lehetősége és alkalma arra, hogy az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének egyik tartóoszlopát ne döntsék ki.

A nemtelen manőver – amennyiben hinni lehet az RMDSZ-vezetők nyilatkozatainak – a demokrata-liberálisokkal kötött szövetség felbontásával járhat. Arra most ne térjünk ki, hogy milyen is lenne annak a történelem- és földrajzoktatásnak a históriai igazságtartalma, amellyel anyanyelvükön barátkozhatnak a magyar iskolások és fiatalok, mert ezzel a kormányzati partneri szószegésről a figyelmet elterelnők. Azzal se foglalkozzunk, hogy az uralgó román történetírás milyen mértékben tiszteli a történeti tényeket, mert ez elterelné a figyelmet a lényegről: az ország történelmének és földrajzának anyanyelvű oktatásáról. Hogy azért erre a jelenségre is idézzünk egy orcátlanságot: a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára vissza akarják vésetni Nicolae Iorga történelemtudósnak azt a históriai verdiktjét, miszerint Mátyás királyt csak az övéi, Ştefan cel Mare hűségesei voltak képesek legyőzni.
Az ironizálást mellőzve bizonyos román politikai csoportosulások általános offenzívát indítottak a honi magyarság már meglévő jogai ellen is. Hírlik, a rendőrségnél sem akarják érvényesíteni azt a számunkra meghirdetett kedvezményt, hogy magyar ajkú leendő rendőrtiszteket és altiszteket toborozzanak. Számtalan eset igazolja, egy magyar nyelvű felirat, egy utcarészlet magyar megnevezése miatt szaggatják fel az ól hídlását.

És közben az a helyzet, hogy az RMDSZ-vezetés – Markó Béla volt elnök nyilatkozatait figyelembe véve – félfrontos csatározásba kezdett. Mert amíg itthon sercegve ég koalíciós házunk fölött a zsúpfödél, az exelnök a Fideszt rekcumolja azért, hogy a magyar kormánykoalíció a határon túli magyar nyelvű iskolai oktatás támogatását lebonyolító és az ehhez hasonló privilégiumokat a civil szervezetekre, jelen esetben a pedagógus szövetségre bízza.

ROMÁNIA

Szakítással fenyegetőzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)

Háromszék, 2011. május 19.

Az RMDSZ vezetői kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvényből Románia földrajzának és történelmének anyanyelvű oktatását a kisebbségi diákok számára.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokra¬ta Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező előírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsőházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselők az ellenzéki honatyákhoz képest.

Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfőbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. Éppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidőig nem tűzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül.

Hirtelen harag
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a keddi történésekről elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tűzését, de a kormánykoalíciót képviselő honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszűnik létezni", ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfűzte: már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja", ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista" kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet – vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes.

Kormánypárti ígéretek
Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is" – nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a szenátusban" – magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot előidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk" – szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt" ebben az ügyben.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselőházban ,,működési hiba" történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselőházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség.

Az ellenzék bizakodó
Gondot okozhat azonban, hogy a felsőházban meglehetősen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erősítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik.
Éppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsőházi frakcióvezetője például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsőházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és ők bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk – magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövőjét is szem előtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ előtt. Világos, hogy a DLP a közeljövőben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának" – vélekedett a szociáldemokrata szenátor.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szakítópróbának tartja az oktatási törvényt

Krónika, 2011. május 19.

Tovább gyűrűzött szerdán a koalíciós torzsalkodás amiatt, hogy kedden kiderült: a képviselőház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselőnek az oktatási törvényhez benyújtott módosító javaslatát, amely eltörli a jogszabály azon paragrafusait, amelyek lehetővé teszik Románia történelmének és földrajzának anyanyelven való oktatását a kisebbségi diákok számára. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – aki kedden este Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan közölte: koalíciós szakadáshoz vezethet, ha a szenátus is megszavazza a törvénymódosítást – tegnap közölte, tárgyalt az ügyről Emil Boc kormányfővel, aki biztosította arról, hogy a felsőház nem fogadja el a módosítást.

„Kedd este Emil Boc pártelnökkel erről beszéltem, és ő ígéretet tett arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt álláspontja nem változott meg, a szenátusban ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a szenátusban ugyan csupán egyfős többsége van a koalíciónak, de jó mozgósítással és fegyelemmel a törvény megbukik.

„Nem áll szándékában senkinek a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítani" – közölte Kelemen. Hozzátette: bízik abban, hogy ezt a nagyon rossz üzenetű bakit korrigálni tudják a szenátusban, ugyanis senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot előidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat.

„Azt gondolom, hogy bölcsen és felelősen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége, vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket" – fejtette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, a szövetségre mint koalíciós partnerre már nem számíthatnak. „Komolyan haragszunk, de remélem, hogy mindanynyian felelős és következetes emberek vagyunk, és senki nem akar politikai válságot és koalíciós feszültséget előidézni" – hangoztatta tegnap Kelemen.

Az RMDSZ-t a koalíciós partner más vezető politikusai is igyekeztek megnyugtatni: Sever Voinescu, a PDL elnökhelyettese szerint a képviselőházban nem volt megfelelő a kormánypárti frakciók működése, de bizonyos abban, hogy a szenátus már nem fogadja el Giurgiu javaslatát. A politikus szerint Giurgiu – akit egyébként a közelmúltban zártak ki a PDL-ből – indítványa szerencsétlen és alkalmatlan.

USL: Geoană széke az RMDSZ árulásáért
A szenátus elnöki tisztségét ajánlotta fel a balliberális ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) az RMDSZ-nek annak fejében, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból, és álljon át az ellenzék oldalára – értesült tegnap este az Impactnews.ro. A portál szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) hajlandó megvonni a bizalmat korábbi elnökétől, Mircea Geoană felsőházi elnöktől, hogy az állam második legfontosabb tisztségét átadja az RMDSZ-nek. Az RMDSZ állítólag még nem válaszolt.

Roberta Anastase, a képviselőház elnöke szerint is rosszul működött a koalíció, ezért a jövőben nagyobb fegyelmet kért, mivel a javaslatról szóló szakbizottsági jelentés csupán néhány nappal a megtárgyalására kitűzött határidő előtt érkezett meg.

Daniel Funeriu oktatási miniszter is leszögezte: a kormánynak nem áll szándékában módosítani a nemrég elfogadott oktatási törvényt, a módosító javaslatok illegitim érdekeket szolgálnak. Másképp látja azonban a helyzetet az ellenzék.
Mircea Duşă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójának elnöke szerint az RMDSZ akkor sem lép ki a kormányból, ha a módosító javaslatot a szenátus is elfogadja, ugyanis a mostani kormányzati ciklusban jelentős összegeket kapott Hargita és Kovászna megye számára. A politikus szerint az RMDSZ-nek nincs bátorsága kilépni a kormányból, mivel nagyon jó pénzeket kap. Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője pedig úgy véli: a felsőház is megszavazza majd a módosítást, és jelezte: az ellenzéki balliberális szövetség továbbra is hajlandó az RMDSZ-szel az átállás feltételeiről tárgyalni.

Tanügy: Boc garanciát vállal

Új Magyar Szó, 2011. május 19.

„Senkinek nem áll szándékában a tanügyi törvény módosítása. Bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a szenátusban" – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor.

Az RMDSZ szövetségi elnöke tárgyalt Emil Boc kormányfővel, aki arról biztosította, hogy a felsőházban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik.

Mint ismert, egy nappal korábban a képviselőház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselő erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát. „Emil Boc pártelnök ígéretet tett arra, hogy a PDL álláspontja nem változott meg, és a szenátusban, ami a döntő ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta, és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is" – nyilatkozta a szövetség elnöke. Kelemen hozzátette, a szenátusban ugyan csupán egyfős többsége van a koalíciónak, de jó mozgósítással, fegyelemmel a törvénytervezet megbukik.

„Senkinek nem áll szándékában most politikai válságot előidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelősen kell eljárni ebben az ügyben, bár a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket" – fejtette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök.


Következtetésképpen még hozzátette: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre a továbbiakban nem számíthatnak. Hasonló „fenyegetést" fogalmazott meg egy nappal korábban Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke is, aki szerint „levegőbe röpítheti a koalíciót a demagóg és szélsőségesen nacionalista törvénytervezet esetleges elfogadása".

Leltároz a koalíció
„Ezt a koalíciós rövidzárlatot közösen kormányzati partnereinknek kell megoldaniuk. Mi minden garanciát megkaptunk demokrata-liberális kollegáinktól, hogy a szenátuson nem megy át ez a tervezet ebben a formájában" – fejtette ki tegnap Borbély László az oktatási törvényt módosító jogszabály kapcsán.
Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, a koalíciós tanács jövő hétfői ülésén közösen felleltározzák mindazokat a kérdéseket, amelyeknek teljesítését a felek határidővel vállalták, köztük a kisebbségi törvényt is. „Júniusig maradt idejük partnereinknek arra, hogy bebizonyítsák: a koalíció továbbra is működőképes" – tette hozzá a politikai alelnök.

Nyugtatgatnak a PDL-sek
Az RMDSZ-es indulatot Emil Boc „biztosítása" mellett több PDL-s politikus is megpróbálta csitítani, elsőként Roberta Anastase képviselőházi elnök vallotta be, hogy a koalíciós egyezség megszegéséről van szó, hangsúlyozva, hogy az ilyen helyzetek elkerüléséhez a kormánypárti frakciók nagyobb fegyelmezettségére van szükség. Sever Voinescu, a nagyobbik kormánypárt szóvivője és Raluca Turcan PDL-s képviselő garantálták, hogy a módosítás elbukik.

Az erdélyi PDL-sekben bízik a PSD-s Sârbu
Ilie Sârbu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője azonban ellentétes véleményt fogalmazott meg a törvénymódosítás felsőházi sorsával kapcsolatban, szerinte esély sincs arra, hogy a jogszabályt megbuktassák. „A PDL szenátusi frakciójában sokan elégedetlenek a belső választás kimenetelével és nagyon sokan erdélyi származásúak, akiknek meggyűlhet otthon a bajuk, ha nyilvánosságra hozzuk a magyar nyelv mellett leadott szavazatukat" – fenyegette meg burkoltan a demokrata-liberálisokat Sârbu.

Király András: a PDL megígérte, hogy elutasítják a földrajz és történelem románul történő oktatását

Transindex, 2011. május 18.

Király András oktatási államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy határozott ígéretet kaptak a PDL frakcióvezetőjétől arra vonatkozóan, hogy a szenátusban elutasítják a földrajz és történelem román nyelvű oktatásáról szóló törvénytervezet.

„Az RMDSZ a szenátusban is csak úgy kezelheti ezt a kérdést, ahogy a képviselőházban is tette: a tervezet elutasítása mellett dönt. A kérdés inkább az, hogy mi fog történni a plénumban. A koalícióban megtárgyalták a javaslatot és a PDL frakcióvezetőjének részéről biztosíték érkezett arra, hogy el fogják utasítani a tervezetet" – mondta el Király.

Hozzátette, hogy a tervezetről, miután hallgatólagosan elfogadásra került a képviselőházban, a szakbizottságok véleményezése után a szenátusban fognak szavazni. Mivel ez a végső döntéshozó testület, itt nem lehet szó hallgatólagos elfogadásról, a szavazatok fele plusz egy szükséges akár az elutasítás, akár az elfogadáshoz. „Addig marad ott, ameddig nem születik döntés róla. A folyamatnak 45-60 nap alatt be kellene fejeződnie" – fejtette ki az államtitkár.

Elmondta még, hogy megtörténtek az első egyeztetések a munkacsoportok között a kisebbségek speciális román tankönyveivel kapcsolatban is. Egyelőre azonban csak azokat a támpontokat szögezték le, hogy merre fog tovább haladni a munka, hogyan fog ebből tankönyv születni. A megbeszélésre a líceumokból, általános iskolákból és elemi oktatási intézményekből érkeztek képviselők. Az egyeztetésnek az a célja, hogy megszülessen egy egységes elv, amely alapján a román nyelv és irodalom oktatását fogják végezni az iskolai felkészítőtől az érettségiig.

Ehhez szükséges lesz megszabni a különböző szintek közti átjárhatóságot és az ehhez kapcsolódó követelményrendszert. Király András kihangsúlyozta, hogy amint elkészül a román iskolák új tanterve, addig ezek a speciális tankönyvek is meg fognak születni.

ERDÉLY

Jogerősen nyert az Urmánczy-egyesület

Krónika, 2011. május 19. – Jánossy Alíz

Helyt adott a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület fellebbezésének a Hargita Megyei Törvényszék, és hatályon kívül helyezte azt az alapfokon hozott döntést, amely szerint az alapító okiratból ki kell venni az autonómiatörekvéseket támogató passzust – tájékoztatta tegnap a Krónikát Kincses Előd, az egyesület ügyvédje. A határozat jogerős.

Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három, szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor Alapítvánnyal. Az Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti.

Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak.
A több mint egy éve húzódó per során a csíkszeredai törvényszék helyt adva az Urmánczy-egyesület kérelmének visszautalta a tárgyalást a maroshévízi bíróságra. Ez alapfokon azonban ismét a román civil szervezeteknek adott igazat, elrendelte a székelyföldi autonómiatörekvések támogatásáról szóló passzus törlését. Ezt a határozatot támadta meg az Urmánczy-egyesület, a megyei törvényszék pedig jogerős határozatban hatályon kívül helyezte az alapfokú ítéletet.

Koalíciót sürget az MPP

Krónika, 2011. május 19. – Bíró Blanka

Történelmi lehetőségű lehet az erdélyi magyar politikai koalíció létrehozása – jelentette ki sajtótájékoztatóján Nagy András, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke.

Kifejtette, szerinte csak a nemzeti minimum mentén létrehozott megegyezés tudná mozgósítani az eddig otthon maradt választókat, hiszen 2008-ban csupán mintegy 400 ezren szavaztak az RMDSZ parlamenti jelöltjeire, de kétszer ennyi romániai magyar járulhatna az urnákhoz. Nagy elmondta, ha a nyár elején létrejönne a jobboldali nemzeti koalíció az MPP és a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) között, tárgyalásra lehetne késztetni az RMDSZ-t. A háromszéki politikus úgy véli, az RMDSZ vezetőségében egyelőre nem mutatkozik hajlandóság a megegyezésre, bár az erdélyi magyarok többsége ezt szeretné. Hozzátette: az RMDSZ politikai apparátusára szükség lenne, de ha vezetői nem nyitottak az együttműködésre, veszélybe sodorják az erdélyi magyar parlamenti képviseletet.     

                      
Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke hangsúlyozta, félre kell tenni a sérelmeket, mert a romániai magyarság nem bír ki négy évet érdekképviselet nélkül. Ahogy az RMDSZ-féle képviseletet sem viselné el, hiszen az már most politikai alkuvá silányította az alapvető kisebbségi jogokat, tette hozzá az elnök a földrajz és történelem magyar nyelvű oktatása körüli problémákra utalva.

Híd épül Nagyvárad és Győr között

Demokrata, 2011. május 18. – Csere Zsuzsa

A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület jelképes hidat épít Szent László városa, Nagyvárad és az „eredeti" Hermát őrző Győr városa között.

A múlt évi Szent László-misét a győri bazilikában Böcskei László nagyváradi püspök celebrálta, majd a szentmisét követő hagyományos Herma-körmenetet is ő vezette. A szentmise után, dr. Pápai Lajos püspök úr hagyományos fogadásán Böcskei László püspök úr elismerően szólt a határőri közreműködésről, jelesül a díszőrségről és díszkíséretről. Ekkor merült fel, hogy a nagyváradi Szent László körmeneten - a győrihez hasonlóan - egyesületünk közreműködhetne, mintegy hidat építve a két város között.

Mindez most valóra válik ugyanis Húsvét 5. vasárnapján (Nagyváradon mindig ekkor tartják a körmenetet), idén ez május 21-én lesz, a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület díszalegysége, határőr egyenruhában, díszkardokkal kíséri védőszentjük nagyváradi hermáját is. Az idei nagyváradi körmenet jelentőségét növeli, hogy a püspök úr egyházmegyei zarándoklattá nyilvánította az eseményt.

Ismert a Győrben őrzött herma kalandos útja. A váradi püspökség feloszlatása után Gyulafehérvárra került, onnét Náprági Demeter püspök vitte magával Pozsonyba, Veszprémbe, majd 1607-ben Győrbe hozta miután a győri egyházmegye főpásztorává nevezték ki. A történeti hűséghez hozzá tartozik, hogy ez a herma a második. Ugyanis az eredeti, amely I. László király szentté avatására készült, 1400 táján a tűz martaléka lett, azonban csodálatos módon az ereklye nem sérült meg.

A jelenlegi, Győrben őrzött herma 1402 - ben készülhetett, mivel a következő télen már erre tettek esküt. Zichy győri püspök a nyakszirtcsont egy darabját 1775-ben a nagyváradi székesegyháznak adományozta, amely a barokk korban készült és Nagyváradon őrzött hermába lett elhelyezve.

A lovagkirály tisztelete Győrött Zichy püspöksége óta terjedt el. 1763-ban nagy földrengés pusztított a város környékén, maga a város azonban megmenekült. E csodát a győri polgárok Szent László közbenjárásának tulajdonították, s ezzel megkezdődött a király győri kultusza, amelynek egyik fénypontja a névünnepén megtartott körmenet.

A Magyar Köztársaság kormánya 1992-ben Szent Lászlót tette meg a Határőség védőszentjévé, méltán mivel ő volt az első koronás fő akinek írásban ránk maradt törvényei átfogóan rendelkeztek a hátár védelméről, őrizetéről és forgalmáról.

A Győri Határőr Igazgatóság állománya Dr. Bóna László akkori püspöki helynök és néhai Szőke Gyula kanonok felkérésének eleget téve, megtisztelő feladatnak tekintette, hogy katonai díszkísérettel emelje a körmenetek fényét. A határőrség megszűnése után e nemes feladatot a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület viszi tovább, sőt ettől az évtől ezt Nagyváradra is kiterjeszti.

MAGYARORSZÁG

Martonyi: meg kell őrizni a schengeni rendszer lényegét

MTI, 2011. május 18.

- Időnként minden rendszert felül lehet vizsgálni, de Schengen esetében fontos, hogy annak lényegét, fő tartalmát mindenképpen meg kell őrizni - mondta Martonyi János külügyminiszter szerdán Budapesten.

Az Európai Parlament és az afrikai, karibi, illetve csendes-óceáni (ACP) országok 21., Budapesten tartott közgyűlésén az egyik hozzá intézett kérdésre adott válaszában a magyar diplomácia vezetője kifejtette: ez azért is fontos, mert a schengeni rendszer alapvető joganyaga az európai integráció egyik sikere.
Az uniós tagállamok készek szolidaritásról tanúbizonyságot tenni a menekültek iránt a földközi-tengeri eseményekkel kapcsolatban, és a nemzetközi szervezetekben is mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a konfliktusokat - jelentette ki Martonyi János.

Az elefántcsontparti helyzetet illetően a külügyminiszter elmondta: az EU aggodalommal figyeli az országban kialakult helyzetet és annak hatását a szomszédos országokra. Ha szükséges, további humanitárius segítséget nyújtanak - tette hozzá.
Úgy vélte, az elefántcsontparti, az észak-afrikai és közel-keleti "demokratikus felkelések" ügyében a közgyűlés javaslatot tehet arra, miként dolgozzanak ki közös megoldást.

Az országban a tavaly novemberi elnökválasztást elvesztő Laurent Gbagbo nem volt hajlandó lemondani a hatalomról, miután Alassane Ouattara nyerte meg az elnökválasztást. Május elején letette a hivatali esküt az új elnök, miután az eredetileg Laurent Gbagbo győzelmét kihirdető alkotmánybíróság, korábbi döntését megváltoztatva, Alassane Ouattarát ismerte el Elefántcsontpart megválasztott elnökének.

Az EU Tanácsa rugalmasságot akar biztosítani az Európai Bizottságnak, hogy a mezőgazdasági és a fejlesztési politikát illetően figyelembe vehesse az egyes partnerországok eltérő fejlettségi szintjét, kapacitását és gazdasági képességeit - mondta Martonyi János. Megjegyezte: a cél az, hogy ezek az országok zökkenőmentesen csatlakozhassanak a világgazdaság áramlásába, továbbá kiemelte a fenntartható fejlődés megteremtése és a szegénység elleni hatékony fellépés szükségességét is.

A nukleáris biztonság kérdését firtató kérdésre a külügyminiszter úgy válaszolt, a Tanács álláspontja szerint a legmagasabb szintű biztonságra kell törekedni, és ez a cél nem maradhat el a gazdasági megfontolások mögött. Az országok között nemzetközi együttműködésre van szükség, és a legszigorúbb előírásokat kell betartaniuk a nukleáris energiát használó országoknak - fogalmazott.

Egy másik kérdésre vonatkozóan kijelentette: az EU nagy figyelmet fordít arra, hogy a bioüzemanyagok előállítása milyen hatással jár az élelmiszerbiztonságra, a környezetvédelemre és a földterületek felhasználására.

Mint fogalmazott, Magyarország kész megosztani értékes tapasztalatait a gazdasági-társadalmi átmenetről, ami hozzájárulhat az EU külkapcsolataihoz.

Az EU-ACP közgyűlés egyedülálló fórum, mivel több mint száz ország képviselői vesznek részt a munkájában - mutatott rá Martonyi János. Mint kifejtette, értékes platformja ez a párbeszédnek, a nemzetközi parlamenti együttműködés modellje. A tárca vezetője fontosnak nevezte, hogy a felek hasonlóan gondolkodjanak a közös kihívásokról.

Az ACP-országokkal való együttműködést igen lényegesnek tartja az EU, és ezt segítheti, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével olyan új intézmények és eszközök állnak rendelkezésre, amelyek koherensebbé tehetik az unió külpolitikáját - hangoztatta. Hozzáfűzte: együtt jelentős eredményeket érhetnek el a szegénység elleni küzdelemben, a kereskedelmi kérdésekben, vagy a klímaváltozás hatásainak kezelésében.

KÁRPÁT-MEDENCE

Beregszászban kezdetét vette a magyar iskolák felszámolása

Kárpátalja, 2011. május 19.

Május 17-én került sor a Beregszászi Városi Tanács hatodik ülésszakára, melyen a város magyarsága szempontjából sorsdöntő kérdés került napirendre: az UMDSZ pártja, az UMDP színeiben képviselővé lett Tokar Ljudmila, a városi oktatási osztály vezetője és a tanács oktatási bizottságának elnöke ismertette azt a határozattervezetet, mely szerint a jövőben megszüntetnék a magyar tannyelvű 8. Számú Mikes Kelemen Középiskolát, összevonva azt a 2. számú, orosz tannyelvű iskolával.

Az újonnan létrehozandó tanintézményt 10. számú orosz–magyar tannyelvű középiskolának szándékoztak nevezni, annak ellenére, hogy a jelenlegi adatok szerint másfélszer annyi az összevonás alá eső magyar diákok létszáma, mint az orosz iskola tanulóié, akik között ráadásul az elemi tagozat párhuzamos ukrán osztályainak diákjai is szerepelnek.

A tömbmagyarság központjának számító Beregszász 36 fős képviselőtestületében – melynek 10 UMDSZ-es képviselője van, s melynek feje Gajdos István polgármester, az UMDSZ és az UMDP elnöke – csupán a háromtagú "KMKSZ"–UMP-frakció emelt szót az indítvány ellen. Gajdos István polgármester, csakúgy, mint az SZBU által a magyar állampolgárság felvételével gyanúsítottak titkosszolgálati vegzálása kapcsán, most is hallgatott, holott Bocskor László, a "KMKSZ"–UMP képviselője kifejezetten kérte a polgármestert, nyilvánítson véleményt: egyetért-e az UMDSZ azzal, hogy az összevonással megszüntetnek egy beregszászi magyar iskolát, amelyben 129 magyar gyermek tanul.

A két tanintézmény összevonását a 8. sz. iskola épületének kihasználatlanságával indokolták. Horkay Sámuel, a "KMKSZ"–UMP-frakció vezetője felvetette, hogy a város magyarságának érdekét az szolgálná, ha a szabad helyiségekben újraindítanák pl. a nemrég megszüntetett környékbeli magyar óvodát. A felvetést azonban a polgármester figyelmen kívül hagyta. Csakúgy, mint Horkay Sámuel következő javaslatát azt illetően, hogy az összevonásról név szerinti szavazással döntsenek. A polgármester szavazásra sem bocsátotta az indítványt. A képviselői többség ezek után megszavazta a két oktatási intézmény összevonását, csak az ellenzéki "KMKSZ"–UMP képviselői voksoltak ellene. A döntéshozatalt követően Horkay Sámuel kijelentette, hogy mivel szavazásra sem bocsátják a "KMKSZ"–UMP indítványait, a képviselőcsoport nem látja értelmét az ülésszak további munkájában való részvételnek, és képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből.

Horkay Sámuel lapunk tudósítójának ezek után elmondta: a városi tanács május 17-ei döntése azt jelenti, hogy Beregszászban kezdetét vette az önálló magyar iskolarendszer felszámolása. Felháborítónak nevezte továbbá, hogy a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek tartó UMDSZ képviselői és elnöke, Gajdos István polgármester ebben oroszlánrészt vállalnak.

Ukrán hetilap: Budapest "szemtelenül" viselkedik a kettős állampolgárság ügyében

MTI, 2011. május 19. – Varga Béla

– Ukrajna hallgatása az új magyar állampolgársági törvény elfogadása kapcsán egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev megengedi Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást – írta csütörtökön a 2000 című ukrán hetilap online kiadása.

A Kijevben szerkesztett kiadvány írása Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az illetékes parlament bizottságoknak a magyar állampolgárság felvételével gyanúsított kárpátaljai magyarokat ért titkosszolgálati zaklatásokat vizsgáló ülése után tett sajtónyilatkozatára reagált. A lap idézte egyebek mellett a politikus azon kijelentését, amely szerint a kárpátaljai magyarokat ért incidensek az ukrán titkosszolgálathoz köthetők, és a magyar fél ezeket törvénysértőnek tartja, úgy vélve, hogy az ilyen eljárás nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti, s hogy Ukrajnának ezt a tevékenységet fel kell függesztenie.

A külügyi államtitkárnak arra a megállapítására reagálva, hogy Magyarország a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is vár az ukrán féltől, a cikk megjegyzi, hogy talán valóban ideje lenne egy s mást "megmagyarázni" Budapestnek. "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintről" – írja a hetilap, amely végezetül azt kérdezi, hogy vajon az ukránok folytatják-e "büszke hallgatásukat".

VILÁG

Lhásza: a tibeti "emigráns kormánnyal" nincs miről tárgyalni

MTI, 2011. május 19. – Trebitsch Péter

- Kizárta a tárgyalás lehetőségét a tibeti "emigráns kormánnyal" a Tibeti Autonóm Terület kormányzatának feje - hangzott el a kínai kormány információs irodájának sajtótájékoztatóján.

Tibet egyetlen törvényes kormányzata a lhászai, amely képviseli a tibetieket; a világ egyetlen országa sem ismeri el az "emigráns kormányt" - hangoztatta Padma Csoling.

"A közös politikai és vallási hatalom által irányított tibeti jobbágyrendszert 1959-ben felszámolták, s én vagyok az autonóm terület egyetlen törvényes kormányzatának nyolcadik elnöke" - jelentette ki Csoling. Egy kérdésre így kérdezett vissza: "Azt mondta, a dalai láma már kiszemelte az utódját. De kinek a helyébe fog lépni, s mit vesz át tőle?"

Csoling szerint, az ajtó továbbra is nyitva álla a dalai láma előtt a tárgyalásokhoz, de ennek feltételei ismertek, így például fel kell hagynia a "tibeti függetlenséggel" kapcsolatos álláspontjával és a szeparatista akciókban való részvétellel. "A lényeg nem az, amit mond (a dalai láma), hanem amit tesz" - emelte ki a tibeti vezető, megjegyezve, hogy a dalai láma ismeri a központi kormány álláspontját.

Amennyiben a jövőben tárgyalni fognak a dalai lámával, akkor csakis az ő személye és a környezetében lévők lehetnek a téma, semmiképpen sem az "emigráns kormány" - hangsúlyozta Csoling.

A tájékoztatón elhangzott, a dalai láma visszavonulásának korlátozott hatása lesz Tibetre. "Az csak egy hullám az úszómedencében" - mondta a tibeti vezető, jelezve: Tibet képes a társadalmi stabilitás fenntartására attól függetlenül, hogy a dalai láma mit mond vagy mit tesz. Mint megjegyezte, a dalai láma semmi jót nem tett a tibetiekért, amióta 1959-ben elhagyta az országot.

Egy hete Újdelhiben az emigráns tibetiek új politikai vezetője, Lobszang Szangai azt üzente Pekingnek, hogy bármikor és bárhol kész tárgyalni. Peking már korábban jelezte, hogy erre nem lát lehetőséget, és eddig is csak a dalai láma személyes követeiként tárgyalt az emigráns tibetiek képviselőivel. A korábbi kilenc tárgyalási forduló azonban nem hozott közeledést a felek között.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

„Nem feküdtünk kétvállra"

Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével
Új Magyar Szó, 2011. május 19. – Salamon Márton László

„Az Iskola Alapítvány Iskola Alapítvány marad, megtalálja az új utakat és lehetőségeket. Nem feküdtünk kétvállra, megyünk tovább" – hangsúlyozza az ÚMSZ-nek adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a szövetség kongresszusa óta eltelt időszakot értékelte lapunknak.

 - Az RMDSZ-kongresszus óta eltelt két és fél hónap, éppen ennyi ideje ön a szövetségi elnök. Zsúfolt periódus volt...

– Valóban, ez alatt a két és fél hónap alatt egyszerre kellett mindent végezni, politikai és szervezési dolgokat. De amit célul tűztünk ki erre az időszakra, azt meg is tudtuk valósítani: megalakult a főtitkárság, megtörtént a főtitkár és a főtitkár-helyettesek nagy részének kinevezése, előkészítettük és elindítottuk az Erdélyi konzultációt, amely jó ütemben zajlik, s amely ennek az időszaknak a legfontosabb programja.

Elindítottuk az új SZKT létrehozását, a megyei területi szervezetek nagy része megtartotta azokat a küldöttgyűléseket, ahol az új SZKT-tagokat megválasztották, és július végén az új SZKT meg is alakul. Megalakítottuk a Szövetségi Elnökséget, júniusban meg fogjuk alakítani a Szövetségi Állandó Tanácsot, a regionális önkormányzati tanácsok is alakulóban vannak: pénteken Marosvásárhelyen megalakul a Székely Önkormányzati Tanács, jövő héten a Közép-Erdély-Szórvány Regionális Önkormányzati Tanács, május végén vagy június első napjaiban pedig a Partiumi Önkormányzati Tanács.
Közben a politikai munka is folytatódik. A politikai alelnök kinevezése is megtörtént, és itt Bukarestben tudtuk vinni a mindennapi politikai munkát, illetve a kormányzást, jó és rossz oldalaival, eredményeivel, de ez már nem közvetlenül kongresszusfüggő dolog. A kongresszus egyébként nem okozott semmiféle törést a kormányzati munkánkban, nem változott meg az RMDSZ hozzáállása ahhoz, hogy egy koalícióban vagyunk.

 - A kormányzati partner, a Demokrata-Liberális Párt múlt hétvégi kongresszusa viszont elakasztotta a parlament működését, aminek a kormányzati munka is kárát láthatja...

– A törvényhozás akadozott, ez így van, immár hatodik vagy hetedik hete nem sikerült a parlamentben egyetlen organikus törvényt sem elfogadni, a kormányzás azonban egyelőre nem látta ennek kárát. Azt reméljük, hogy most már, a kongresszus után, a demokrata pártiak vissza tudják állítani a fegyelmet a honatyáik soraiban, amely eléggé meglazult az utóbbi időben. Erre azonban nincs már sok idő...
A kisebbségi törvény a koalíció szakítópróbája, június vége az elfogadás határideje, ami vészesen közeleg. Más olyan dolgok is vannak, amelyek a koalíció szakítópróbáját jelenthetik, mint például az oktatási törvénnyel kapcsolatos legújabb indítványok. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatosan a koalíciónak – parlamenti többsége lévén – be kell bizonyítania, hogy működőképes.

Az ellenzék újabb szirénhangjait meghallotta az RMDSZ?

– Az RMDSZ alapelve, hogy a párbeszédet soha nem szabad elutasítani. De ebben a pillanatban én nem gondolom úgy, hogy ma nekünk vennünk kell a kalapunkat és egy másik, egyébként sötét, kivilágítatlan utcába kell átmennünk. Azt nem titkolom, hogy az ellenzék vezetőivel több alkalommal is találkoztam, külön Crin Antonescuval, külön Victor Pontával, s úgy is volt, hogy hármasban végigbeszéltük a helyzetet. Elmondtam nekik, hogy az RMDSZ nem árulja el a szövetségeseit addig, amíg tartják a szavukat.
A Demokrata Liberális Párttal jól tudtunk együttműködni, a szavukat betartották, és ha megyei szinten itt-ott el is akadtak dolgok, ez nem jelenti azt, hogy az országos viszonyt ez radikálisan befolyásolná. Azt azonban nem hiszem, hogy ultimátumokkal lehet bennünket bármire is kényszeríteni, velünk bármit zsarolással elérni.
De hiszen az RMDSZ is ultimátumot adott kormányzati partnerének: ha nincs júniusig kisebbségi törvény, akkor...
– Ez nem ultimátum, hanem egyezség, közös vállalás. A kisebbségi törvény elfogadását közösen vállaltuk: a Demokrata Liberális Párt, az RMDSZ, az UNPR, a nemmagyar kisebbségek. Közösen vállalt program határideje jár le tehát júniusban, nem a mi egyoldalú kérésünkről van szó.

 - Bízik tehát abban, hogy júniusig meglesz a törvény?

– Igen, bízok benne, sőt azt is jeleztük a miniszterelnöknek, hogy ha nem megy a normális procedúrával, akkor kérni fogjuk a kormányzati felelősségvállalást.

 - Az RMDSZ-t implikáló magyar–magyar kapcsolatok eközben fagyponton vannak. Tőkés László a párbeszéd helyett pártot alakít, a bejegyzési folyamat már elindult, a Fidesz pedig sorra vágja el azokat a kötelékeket, amelyek az RMDSZ-t Budapesthez kötötték, például az Iskola Alapítványtól megvonta az oktatási-nevelési támogatások kezelésének jogát.

– Az, hogy a magyar–magyar kapcsolatok fagyponton vannak, nem rajtunk múlik. Mi mindenkivel kapcsolatot tartunk fenn, különböző találkozóink voltak magyarországi politikusokkal valamennyi pártból – a Fideszből, a Kereszténydemokrata Néppártból, a Magyar Szocialista Pártból, a Lehet Más a Politika pártból. Ami az oktatási támogatást illeti, én azt gondolom, hogy a magyar kormány hibás döntést hozott, amikor a román–magyar kormányközi megállapodást egyoldalúan felmondva, az abban foglaltak ellenére az oktatási-nevelési támogatás folyamatának lebonyolítására egy másik szervezetet kért fel. Ez persze nem a világ vége, diplomáciai szempontból sem, ezt rendezni lehet.
Az RMDSZ nem is fog semmi olyan lépést tenni, amely akadályozná vagy meghiúsítaná a támogatások folyósítását, hiszen nekünk az a fontos, hogy az erdélyi családok, szülők, gyermekek megkapják ezt a juttatást. Mi jeleztük azokat a veszélyeket, amelyek ebben az új rendszerben fennállnak, de teljes egészében a magyar kormány felelőssége, hogy ezeket a dolgokat tisztázza.

 - Például a támogatási összeg megadóztatása?

– Ez az egyik olyan dolog, amit tisztázni kell. Mi nem azért mondjuk ezt, mert meg akarjuk adóztatni a támogatást, ellenkezőleg: amíg mi kormányon vagyunk, ezt nem fogjuk megengedni. De azt nem tudom, hogy mi lesz 2013-ban, sőt azt sem tudom, hogy mi lesz 2012-ben. Azt viszont tudom, hogy ha az adóhatóság egyszer ezt megnézi, akkor az visszamenőleg is problémákat okozhat. Ezért mondom, hogy ez felelőtlen döntés volt a magyar kormány részéről.
Ami az Iskola Alapítványt illeti, eddig végzett egy munkát, de több programot futtat, igaz: ez volt a legnagyobb. Az Iskola Alapítvány ettől még Iskola Alapítvány marad, és más programokat fog futtatni, megtalálja az új utakat és lehetőségeket arra, hogy a romániai magyar oktatást segítse, támogassa. Nem feküdtünk kétvállra, egy programunkat elvették, elveszítettük, de megyünk tovább.

 - A kongresszuson még abban reménykedett, hogy Tőkés Lászlót le tudja beszélni pártalapítási szándékáról. Ez immár úgy tűnik, kútba esett...

– Tőkés Lászlótól kinyújtott kézre pofonokat kaptunk válaszul, elsősorban én magam. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak, politikai szereplőknek nem érdekünk, hogy ezt a viszonyt konfliktusos viszonnyá alakítsuk át. Ez nem jelenti azt, hogy mi addig nyújtjuk a kezünket, amíg félholtra vernek.
A pártbejegyzést óriási hibának tartom, mert ezzel gyengítik az erdélyi magyarság politikai képviseletét. Verseny eddig is volt, versenyt eddig is lehetett teremteni, és ha csak néhány embernek a parlamentbe jutásáról van szó, akkor le kellett volna ülni, és át kellett volna ezt beszélni...

 - Még bízik abban, hogy Tőkésék mégis leülnek tárgyalni az RMDSZ-szel?

– Előbb-utóbb le fognak ülni, eljön annak is az ideje. Most, amikor a pártbejegyzés folyik, nem fűzök természetesen illúziókat ahhoz, hogy egy ilyesmire sor kerüljön, hiszen aki elindítja a pártbejegyzést és arra készül, hogy a politikai színtéren versenybe szálljon, nem azt akarja, hogy megállapodjon azzal, akit egyébként ki akar ütni. De az élet ettől még nem áll le, mi készülünk az önkormányzati választásokra, és azt gondolom, hogy megkapjuk majd a közösség bizalmát. Biztos vagyok benne: ha mi őszinték, nyitottak vagyunk, akkor a magyar emberek megértik, hogy nem érdekük politikai kalandorokat támogatni, hanem az az érdekük, hogy erős és önálló politikai képviseletük legyen.

 - Eddig szinte valamennyi választást a választási törvény módosítása előzött meg. Úgy tűnik, ez ezúttal sem lesz másképp, és különböző verziók forognak közszájon: egyfordulós polgármester-választás, a kollégiumok megváltoztatása, egyszerű többséges szavazás, vegyes választási rendszer, levélben történő szavazás, és még ki tudja mi minden egyéb...

– Ebben a pillanatban az egyetlen olyan módosítás, amelyet a parlament várhatóan el is fog fogadni, az az önkormányzati választások esetében az egyfordulós polgármester-választás. Ennek a tervezetnek a részeként a polgármester az önkormányzati testület tagjává is válna. Ami a parlamenti választásokat illeti, kérdés, hogy lesz-e erő törvénymódosításra. Ami az RMDSZ-t, a romániai magyarságot illeti, a számunkra legkedvezőbb, legkiegyensúlyozottabb rendszer a megyei listás rendszer volt, amely a 2008-as választások előtt volt érvényben.
Mi nem támogattuk ennek a feladását, hanem mindvégig elleneztük. Nekünk morális szempontból sem jelentene problémát a visszatérés ahhoz a rendszerhez. A mostani rendszer azért problémás – és mi ezt annak idején jeleztük –, mert a szerencsét a választási rendszer részévé teszi, és nem lehet tudni pontosan, hogy ki jut be, ha nem ér el abszolút többséget egy jelölt a kollégiumában.
A másik hátránya ennek a rendszernek, hogy a parlamenti munkát teljesen szétverte. Ilyen gyenge, ilyen fegyelmezetlen parlamentje Romániának – és itt nem az RMDSZ-frakcióról van szó – huszonegy éve nem volt, mint amilyen a 2008-ban választott parlament.

 - És akkor milyen rendszert támogatna az RMDSZ?

– Amit tudnánk támogatni, az a vegyes rendszerű választás: országos lista és választókerületek. A másik megoldás pedig, amely számunkra szintén elfogadható lenne, az az egyfordulós, az első helyet kollégiumában megszerző jelölt bejutását szavatoló rendszer. Ez egyébként szintén aggodalmakat vet fel, mert elméletileg megtörténhet, hogy egy párt országos szinten megszerzi a szavazatok 25 százalékát, de egyetlen képviselője sem jut be a parlamentbe, mert sehol, egyetlen választókerületben sem végez a jelöltje az első helyen.

 - A levélben történő szavazást támogatják?

– Semmiképpen, sem a kormányban, sem a parlamentben. Teljesen értelmetlen, sok-sok visszaélésre alkalmat adó elképzelésnek tartjuk.

 - Az Erdélyi konzultációnak vannak már olyan részeredményei, amelyek esetleg a magyar választók politikai opcióit mutatják?

– Még nincsenek, alig két hete kezdtük el ezt a felmérést, és összesen két és fél hónapot adtunk erre, amiből két hónap lesz az effektív munka, május–június, és az első, számunkra megfogalmazható következtetéseket valamikor június vége felé fogjuk tudni megfogalmazni.

Mi a jobb, és mi a bal?

Hirszerző, 2011. május 18. – Pogátsa Zoltán

Magyarországon zűrzavar uralkodik a közbeszédben. Gazdasági értelemben a hagyományos baloldal baloldalnak képzeli magát, miközben jobboldali gazdaságpolitikát folytatott húsz éven át, privatizált, megszorított, az adócsökkentést és az állam méretének visszaszorítását helyezte programja középpontjába. A hagyományos mérsékelt jobboldal pedig baloldali retorikát használ, miközben jobboldali gazdaságpolitikát folytat.

Bal-jobb tengely ugyanis nem egy van, ahogy azt Iványi György gondolja tévesen Scheiring Gábor igen fontos tisztázó cikkére reagálva, hanem minimum kettő. Van egy kulturális jobb-bal tengely, ahol a balosok szabadságjogokat (szólás- és véleményszabadság, kisebbségek, stb.), a jobbosok a hagyományt (család, nemzet) preferálják. És van egy gazdasági jobb-bal tengely, ahol a jobbosok az üzleti körökhöz állnak közelebb, az adók és az állam szerepének csökkentését támogatják, nem zavarják őket az egyenlőtlenségek. A gazdasági baloldal pedig azt gondolja, hogy a gazdasági felzárkózáshoz és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez az állam szerepe szükséges, ehhez pedig adóbevételek. Ebben a két merőleges tengely alkotta koordináta-rendszerben bárki elhelyezheti magát kedvenc politikusai mellé.

A hazai zűrzavar a rendszerváltáskor keletkezett, rosszul vezetődtek be a fogalmak, illetve senki nem kívánt negyven év kommunizmus után baloldalinak látszani. A "reformközgazdászoknak" nevezett generáció a hetvenes-nyolcvanas években megtagadva fiatalkori radikálisan balos önmagát, elkezdett Hayeket, Kornait és Friedmant olvasni, és élvezettel fedezte fel benne a szocialista rendszer saját bőrén megtapasztalt visszásságainak ideológiai kritikáját. Ezek az írások magas tudományos színvonalúak és relevánsak voltak. Mindent megtanultak arról, hogy miért nem működik a szocializmus. Ez a tudás azonban később kevésnek bizonyult ahhoz, hogy azt is tudják, hogyan működik a kapitalizmus. Főleg a peremvidékeken. Az akkor uralkodó neoliberális forradalom (Thatcher, Reagan) és a szocializmus összeomlásának időszakában érthető, hogy ez a generáció miért szívta őszinte hittel magába egy életre az állam utálatát.

Elfogadták a piaci fundamentalizmus két alaptételét. Először is, hogy a felzárkózó országokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hatszáz éve kapitalizmust működtető, volt gyarmattartó centrum országokra. Semmi különleges politikára, intézményekre nincs szükség, a szűk értelemben vett "közgazdasági logika" mindent megold. Az állam legyen minimális, a piac uralkodó. Másrészt pedig elfogadták és hirdették, hogy a politikai liberalizmus egyenlő a gazdasági liberalizmussal. Ebből adódóan gondolja még mindig Iványi György és a felmorzsolódott liberális tábor önreflexióra nem nyitott része azt, hogy a gazdasági szabadság garantálhatja egyedül a politikai szabadságjogokat.

A piac fundamentalizmus mindkét alaptézise tévesnek bizonyult, ez a globális pénzügyi és gazdasági válság után világosan látható. Ahogy a nemzetközi közgazdasági irodalomban tájékozott Scheiring helyesen megállapítja, az 1973-ban kezdődött neoliberális hullám bukását ma már a globális közgazdasági irodalom is feldolgozta. Az olyan szerzők művei, mint a Nobel-díjas (egykori neolib) Joseph Stiglitz, Paul Krugman, vagy a máshol szintén közismert köpönyeget váltott (egykori neolib) Jeffrey Sachs, vagy Erik S. Reinert, Ha-Joon Chang, Chalmers Johnson, Kenneth Rogoff alig-alig vannak jelen a magyar gazdaságpolitikai közbeszédben, miközben a világ fejlettebb területein meghatározzák azt. Még a hazánkfia Soros György megtéréséről is lemaradtunk, pedig a piacok világhírű ismerője nyomatékosan megírta, hogy jelenleg a piaci fundamentalizmust tartja a Nyílt Társadalom első számú ellenségének.
*
A neoliberalizmust a tervutasításos rendszer kritikájaként dolgozta ki az osztrák és a chicagói iskola, és ezt a szerepet tudományos értelemben kitűnően teljesítette is. A baj akkor kezdődött, amikor a nyugati jobboldal mellett politikai szerepet kezdett vállalni, és azt kezdte bizonygatni, hogy a szabad piacon kívül csak a sztálini, hitleri és Pol Pot-i diktatúrák léteznek. (Ugyanebbe a hibába esik Iványi György úr is.) Nem ismerik el, hogy a kapitalizmus sokszínű (lásd Hall és Soskice) és a piaci fundamentalizmus mellett ezerféle (skandináv, francia, rajnai, távol-keleti, mediterrán, stb.) változata létezik.

A piaci fundamentalizmus pedig megvalósult formájában nemhogy nem garantálta az elmúlt évtizedekben a politikai szabadságot, hanem kifejezetten ellenségévé vált, mert a közérdeket a végletekig gyengítette a magánérdek kiszolgálásával. Von Mises és Hayek téziseivel ellentétben egy véres jobboldali katonai diktatúrában vezették be először (Chile 1973), melyet számos hasonló dél-amerikai diktatúra követett, CIA segédlettel. Majd következett Thatcher és Reagan "forradalma", amelyről ma már csak a piaci fundamentalisták gondolják idehaza és világszerte, hogy sikeresek voltak. Mind gazdasági növekedésben, mind pedig foglalkoztatásban alulmúlták az OECD-átlagot, mint ahogy a neoliberalizmus évtizedei globálisan is messze alulmúlták az előtte lévő jóléti állami időszak növekedését és foglalkoztatását.

A thatcheri és reagani gazdaságpolitika brutálisan eladósította az államot és a háztartásokat, miközben a pénzügyi, szociális és környezeti deregulációval megágyazott az egyenlőtlenségek növekedésének, a harmadik világ végzetes lemaradásának, a globális felmelegedésnek, és végül a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válságnak. Magyarországon valószínűleg megdöbbentően kevesen hallottak még a Gramm-Leach-Bliley törvényről, pedig nyugaton ma már konszenzus van arról, hogy ez a piaci fundamentalista elvű dereguláció vezetett a jelzáloghitelezéshez, a hitel-derivatívákhoz, és ezeken keresztül az amerikai pénzügyi rendszer összeomlásához. Szintén dereguláció okozta Izland csődjét, valamint a görög és az ír válságot. Kevesen mérik fel helyesen az offshore adóparadicsomok valódi méretét, pedig minden más tényezőnél nagyobb hatása volt a görögök tragédiájára. A sort folytathatnánk, és a nyugati gazdaságpolitikai közbeszéd folytatja is.

A magyar közbeszéd azonban megrekedt egy korábbi szinten. Iványi György azt írja: csak szabadpiaci rendszerek teremtettek tartós növekedést. Sajnos ennek pontosan az ellenkezője az igaz. Tegyük félre a diktatúrákat, ezeket teljesen feleslegesen keveri bele a piaci fundamentalizmus tábora ellenpontnak. Nem ők az ellenpontok, hanem azok az országok, amelyek az állam és a piac kiegyensúlyozott viszonyrendszerében zárkóztak fel a világgazdaság centrumországaihoz. És gyakorlatilag csak ilyeneket ismer a gazdaságtörténet. Ilyen volt Anglia, amikor felzárkózott Flandriához. Ilyen volt az USA, Németország és Svédország, amikor felzárkóztak Angliához a tizenkilencedik században. Védővámokkal, állami szubvenciókkal dolgoztak, állami bankokat és cégeket hoztak létre, és féltve őrizték a technológiai titkukat. Ilyenek voltak a második világháború után a japánok, koreaiak és a szingapúriak, akik állami eszközökkel hoztak létre exportképes hazai multikat, technológiát, belső megtakarítást, a kockázatok állami átvállalását. Ilyenek voltak a finnek és az írek, amikor állami forrásokból finanszírozták az oktatási és szakképzési rendszerüket.

*
A magyar piaci fundamentalisták végzetes tévedése, hogy iparágakban gondolkodnak, és az államszocialista rendszerhez képest végbement technológiai váltást hangsúlyozzák: lám-lám, téeszek helyett van nekünk most már Audink. Nem ismerik ugyanis a multinacionális cégek globális termelési láncaival kapcsolatos közgazdasági irodalmat, mert ha ismernék, tudnák, hogy alacsony hozzáadott értéken kapcsolódunk ezekhez, ezért alacsonyak a béreink. A statisztikailag magas technológiájú exportból nekünk az alacsony hozzáadott értékű gyártás és összeszerelés jut, a magas hozzáadott értékű kutatás, fejlesztés, design, termékdefiníció, pénzügyi szolgáltatások képzett foglalkoztatottjai máshol keresnek sokkal többet. Mi a globális versenyben Mexikó, Indonézia és Banglades strukturális pozícióját céloztuk meg. Ez a modell rengeteg embernek képtelen munkát adni, ezért alacsony a foglalkoztatásunk.

A felzárkózásnak így nincs esélye. Az adóink azért magasak, mert kevesen fizetjük őket, nem pedig fordítva. Megdöbbentő, hogy még mindig a válság idején hét százalékot zuhant "Tátrai Tigris" Szlovákiát hozzák példának, ahol még a gazdasági növekedés időszakában is csökkentek a munkabérek és jottányit nem növekedett a foglalkoztatás a megelőző Meciar-érához képest. A munkával nem rendelkezőknek foglalkoztatást, a már dolgozóknak magasabb hozzáadott értéket és ezen keresztül magasabb béreket csakis a fejlesztő állam tudna adni. Ehhez jobb oktatási rendszer kell az alapiskolától a szakképzésen át a phd-ig, vasúti és tömegközlekedési infrastruktúra, gyors és hatékony igazságszolgáltatás, korrupcióellenes küzdelem, szociálpolitika és mobilitás, vidékfejlesztés, környezetpolitika. Mindezeket csakis az állam képes szolgáltatni, a piac nem. Mindennek megtalálható a forrása, ha felhagyunk azzal a téves szemlélettel, hogy az újraelosztás mértéke legyen a kiindulópont a GDP-hez képest. Az állam mérete nem valamifajta testtömegindex. Bár a fiskális egyensúly fontos szempont, hosszabb távon azonban egyedüliként nem képes a növekedés és a felzárkózás megalapozására. Magyarország harminc éve stabilizációról stabilizációra bukdácsol, vagy öt nagyobb stabilizációs hullám olvad össze egyetlen folyamatos megszorítássá. Ez nem mehet tovább. Elmaradottabb társadalomnak nagyobb állam kell, nagyobbak a fejlesztési szükségletek. Ráadásul ahogy számos nyugat-európai példa mutatja, a nagyobb újraelosztás sem gazdasági növekedésben, sem tőkevonzásban nem jelent hátrányt.

Orbán Viktor ellenzékben felismerte a munkahelyteremtés fontosságát, beszédeket tartott a neoliberalizmussal szemben. Matolcsy György pedig sokszor elmondta, hogy minden eddigi felemelkedéshez az állam kellett. Ezek nagyon fontos előrelépések voltak. Kormányra kerülve azonban adót csökkentettek, a kormány külső tagjának számító Parragh László pedig "extrém sokkterápiáról" ad interjút. Baloldali retorika, jobboldali lépések.
Még mindig nagy a zűrzavar...

Cui bono – kinek jó?

Felvidék.ma, 2011. május 18. – DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD

A magyar kormány úgy döntött, hogy a határon túli magyarok anyagi támogatását új rendszerben fogja megvalósítani. Ebből a célból hozta létre a Bethlen Gábor Alapot (BGA), amely egységesíteni hivatott az eddig szerteágazó megvalósítási folyamatot.

Felvidéken az oktatási-nevelési támogatások folyósításának végrehajtója kezdettől a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) volt, amelynek a 2003-ban megkötött kormányközi megállapodás értelmében kellett dolgoznia. A többi határon túli magyar közösséggel ellentétben nálunk rendhagyó volt a helyzet, mert a támogatás nem juthatott közvetlenül a szülőkhöz, hanem a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ) helyi szervezetei kezelésével valósulhatott meg. Vállalni kellett ezt a megoldást, mert ellenkező esetben – a szlovák fél elutasítása miatt – a felvidéki magyar tanulók nem részesültek volna ebben a támogatásban. Az elmúlt években egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a rendszer nagyon is hatékony: amennyi a magyar iskolát látogató tanuló, annyiszor 22 400 Ft. jutott el a szülők helyi szervezetéhez, amivel előre pontosított terv szerint gazdálkodhattak. Így csaknem száz százalékos volt a támogatás kihasználása.

A magyarországi jogszabály szerint járó működési költséget is pontos tervek szerint és pályáztatással használtuk fel. A PPA minden tanulmányi évben a magyarországi feltételeknek megfelelően írhatta ki a pályázatokat. Szlovákiában évente részletes jelentést kellett beterjeszteni a külügyminisztériumba, pontosabban a szlovák-magyar vegyes bizottság elé.

A PPA számolt azzal, hogy lesznek bizonyos változások a támogatás lebonyolításának formájában. Az elmúlt több mint fél év alatt viszont nem került sor semminemű kölcsönös megbeszélésre a magyar felelősökkel – csak kósza hírek alapján találgathattunk. Ezért meglepő, sőt megdöbbentő volt, amikor néhány hete beidézték a PPA képviseletét az illetékes minisztériumba és rövid tíz perc alatt – minden vitát kizárva – közölték a döntést, amelynek értelmében a PPA-ra már nem lesz szükség, és az oktatási-nevelési támogatás lebonyolításával a továbbiakban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) bízzák meg. Az esetleges valós indokot csak később próbáltuk meg kikövetkeztetni: elsősorban Erdélyben, de másutt is, csupán a pedagógusok szervezetét szándékoznak megbízni ezzel a feladattal. Érthetetlen számunkra, hogy milyen logika alapján kapta a megbízatást az SZMPSZ, illetve miért lett hivatott az oktatási-nevelési támogatás szétosztásának lebonyolítására. A kedvezménytörvény értelmében a szülőket illeti meg a támogatás, tehát egyértelműen a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége lenne hivatott erre a feladatra.
Meggyőződésem, hogy az új megoldás – főleg nálunk, Felvidéken – nincsen felelősségteljesen végiggondolva. Ráadásul: a támogatás közvetlenül a szülőkhöz jut majd, vagyis nekik kell személyesen kérvényezniük, vállalva a nem egyszerű papírmunkát, a szükséges nyomtatványok kitöltését és a bizonyító okiratok beszerzését. A tanítóknak, tanároknak pedig vállalniuk kell a lebonyolítás felelősségét. Hozzáteszem: az SZMPSZ-nek nincsen minden magyar iskolában alapszervezete. A személyesen benyújtott kérvények alapján a BGA közvetlenül a szülő folyószámlájára fogja utalni az adott összeget (tehát minden szülőnek folyószámlát kell nyitnia). Nehezen elképzelhető, hogy az SZMPSZ milyen módon fogja ellenőrizni, hogy mire használták fel a támogatást. Tudni kell még egy fontos tényt: ezentúl nem lesz a magyar törvények alapján folyósított ún. működési költség, amelynek fölhasználását illetően - számos hamis bölcselkedőnek és kritizálónak köszönhetően - rendszeres támadások érték a PPA-t.

Kinek jó ez az új helyzet? A szülők meglepődtek és elégedetlenek, a pedagógusok kétségbe estek a rájuk háruló új feladatok láttán. Nagyon egyszerű logikával előrelátható, hogy a lehetséges össz-támogatás merítése messze lesz a száz százaléktól. A szülőkre háruló bonyolult ügyintézés miatt feltételezhető, hogy sokan inkább le fognak mondani a támogatásról. Más problémák is felmerülnek, amelyek pillanatnyilag még tisztázásra várnak. Mivel nem ösztöndíjról van szó, hanem támogatásról, Szlovákiában a megadóztatás veszélye is fennáll. A szlovákiai adatvédelmi szabályokkal is szembekerülhetünk. Ha a szülő nem írja alá az adatvédelmi záradékot, nem lesz jogosult a támogatásra. Ha viszont aláírja, vagyis kiadja külföldre a személyi adatait (amit nem lehet feltételekhez kötni), az megtámadható lesz.

Az elmúlt hetekben számos ellentmondó és valótlan hír jelent meg az oktatási-nevelési támogatásról. Számtalan „bölcs" a maga igaza mellett ágál, de egyik sem veszi a fáradságot, hogy alaposan utána nézne a valós helyzetnek. Ahány tudósító, újságíró, annyi a meggyőződéses „igazság". Jó lenne, ha nem terjednének félrevezető, hamis információk. Például egyes „jól tájékozott" tudósítók úgy tudják, hogy a PPA kuratóriuma sietett tájékoztatni a szlovákiai külügyet az új helyzetről. Naivitás azt hinni, hogy a külügyminisztérium és a szlovák-magyar vegyes bizottság nem szerzett már másnap kellő információkat a magyar fél döntéséről. A nemrég tanácskozó vegyes bizottság szólította föl a PPA kuratóriumát, hogy számoljon be az új helyzetről. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter kellőképen tájékozódva ült le tárgyalni a magyar tárcavezetővel, Martonyi Jánossal.

Meglepőek voltak Martonyi külügyminiszternek a találkozó utáni kijelentései is. Vagy nem volt kellőképpen felkészítve, vagy szántszándékkal mondta, hogy ezentúl sem a természetes (szülő) személynek fizetik ki a támogatást, hanem jogi személyek, szervezetek, az SZMPSZ és a SZMSZSZ lesznek a végrehajtók és osztják szét a pénzt. Ez a megállapítás azért nem igaz, mert az új rendszer szerint nem a szervezethez jut a támogatás összege, hanem Budapestről közvetlenül a szülő folyószámlájára fogják folyósítani a pénzt.

A szlovák-magyar kormányközi szerződésben lefektetett megállapodások mellőzése a jövőben még számos problémát fog okozni. Az ezzel kapcsolatos diplomáciai megoldást a magyar félnek kell kezdeményeznie.

Ilyen előzmények után valóban aggályokkal nézünk a jövő elé. Lehet, hogy az SZMPSZ-nek megfelel az új helyzet – az elmúlt években mindent megmozgatott azért, hogy kiiktassa a Pázmány Péter Alapítványt –, de a következő években nem könnyű és sok mindenben nem tisztázott feladat hárul majd így a pedagógusokra. Örülnénk, ha visszaállna a régi rend, az oktatási-nevelési támogatás kihasználásának olajozottan működő rendszere. Tudatosítanunk kell, ha nem így lesz, akkor az új állapotoknak az egyedüli szenvedő és megkárosított alanyai a felvidéki magyar szülők, illetve tanulók lesznek.

Cimkék: