|
EP-ALELNÖK
Megvonnák Tőkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Háromszék, 2011. június 2.
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetője Tőkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Băsescu államfő is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haşotti, a liberálisok felsőházi frakcióvezetője szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkező törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részéről elhangzott kijelentések ellen. Haşotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld "soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban".
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára – mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség "népies elnevezésével" nem lehet "visszaélni" úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlăţean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minősítette "egy nem intézményesített entitás" képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfőt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. "Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsőségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is" – fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetője.
Az ügyben tegnap este Traian Băsescu is megszólalt. Az államfő leszögezte: "rossz véleménnyel van" a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételéről árulkodik. "Nincs ilyen közigazgatási egység" – szögezte le az államfő Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. "Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el" – utalt Székelyföldre.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselő levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
ROMÁNIA
Bukarestben dőlhet el valamennyi utca és tér elnevezése
Krónika, 2011. június 2. – Bíró Blanka, Krónika
Olyan törvényt fogadott el szerdán a szenátus, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését. A jogszabályt két PSD-s képviselő kezdeményezte felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A PDL és az RMDSZ tiltakoznak. A Krónika által megszólaltatott polgármesterek szerint a döntés szembemegy a decentralizációs törekvésekkel. Ráduly Róbert csíkszeredai elöljáró egyenesen hülyeségnek nevezte a szenátus döntését.
A nacionalista megnyilvánulásaikról ismert Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu szociáldemokrata-párti (PSD) parlamenti képviselők által az év elején kezdeményezett törvénytervezet kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.
A tervezet szerint a bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust". Az öt tagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.
A két képviselő azt követően döntött a kezdeményezés mellett, hogy a csíkszeredai önkormányzat Vörösmarty Mihályra változtatta a Liviu Rebreanu utca elnevezését, illetve hogy Hargita megye székhelyén polgári kezdeményezés eredményeképpen a városi tanács elé került egy javaslat, amely a Mihai Eminescu utca Attilára „keresztelését" szorgalmazta. A csíkszeredai tanács közben úgy döntött, hogy az Eminescu utcát mégsem Attiláról, hanem Újfalusi Jenő korábbi polgármesterről nevezi el.
A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak, miután a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ megpróbálták leállítani a voksolást a munkaidő túllépésére, illetve eljárási hiányosságokra hivatkozva. Ion Chelaru PSD-szenátor a szavazás végéig nem adott szót a tiltakozó szenátoroknak.
A PDL jelezte: kifogást emelnek a szavazás ellen, mivel az néhány perccel a 13 órakor véget érő munkaprogram után történt, az ülésvezető pedig nem kérte a program meghosszabbítását.
A törvénytervezetről a képviselőháznak is döntenie kell.
Székely városvezetők a javaslat ellen
„Romániában sok a hülyeség és a hozzá nem értő ember, úgyhogy én csak sajnálni tudom azt, aki ilyet kezdeményezett. Lassan az amerikai kongresszus hadügyi bizottsága fogja eldönteni, vagy az ENSZ beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy egy csíkszeredai kisutcának nevet adjunk" – fogalmazta meg röviden véleményét Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, amikor a törvénytervezetről kérdeztük.
Ellenzi a jogszabályjavaslatot Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. „Az utcanévadást nem lehet centralizálni" – fejtette ki a Duşa-kezdeményezésről, majd leszögezte, az utcák nevét a helyi valósághoz kell igazítani, és nem Bukarestből kell megmondani, hogy Sepsiszentgyörgyön vagy Székelyudvarhelyen kiről vagy miről nevezzenek el utakat. Antal Árpád szerint az RMDSZ-nek kell hogy legyen politikai ereje, hogy ezeket a támadásokat kivédje, ezért is fontos a parlamenti képviselet.
„Egyértelmű, hogy Mircea Duşa kezdeményezése a magyarság ellen irányul, hiszen őt egyáltalán nem érdekli, milyen utcaneveket adnak Caracalban, viszont annál inkább zavarja, ha a magyar többségű településeken a magyar többségű önkormányzatok döntenek ezekben a kérdésekben" – szögezte le a polgármester.
Szentgyörgyön – amint arról beszámoltunk – évek óta vita tárgyát képezi az utcák el-, illetve átnevezése. A brassói táblabíróság kedden utasította el a sepsiszentgyörgyi önkormányzat keresetét, hogy a tárgyalás befejezéséig ne függesszék fel az utcanévadásra vonatkozó helyi határozatokat. Ez még nem jelenti azt, hogy a város a pert is elveszítette, csak annyit, hogy a tárgyalás idejére a határozatokat felfüggesztették, szögezte le a városvezető.
Antal Árpád hangsúlyozta, nem egy román civil szervezet feladata nevet adni a sepsiszentgyörgyi utcáknak, hanem a demokratikusan választott képviselőké. „Ha a pert elveszítjük, újra napirendre tűzzük és újra elfogadjuk a határozatokat. Nem tudják annyiszor megtámadni, ahányszor mi meg tudjuk szavazni az utcanévadásra vonatkozó határozatokat" – szögezte le az elöljáró. Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat évek óta próbálkozik az 1918. december 1. sugárút szakaszosításával, egy részt továbbra is a román nemzeti ünnepről, a másik két részt Petőfi Sándorról és Mihai Eminescuról nevezték el. A határozatokat korábban a prefektúra támadta meg, legutóbb a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma tett feljelentést.
Ilie Bolojan is központosításról beszél
Nagyon kényes kérdésnek tartja Ilie Bolojan nagyváradi polgármester a román és magyar személyiségekről elnevezett utcák problémáját, mert a Csíkszeredában felvetődött problémának etnikai oldala van. A liberális párti elöljáró azt mondja, tudtával Bihar megyében még nem volt példa arra, hogy hasonló vita kerekedjen, és úgy véli, minden névváltoztatást alaposan meg kell fontolni, és figyelembe kell venni az összes vetületét. Azt mindenesetre kijelentette, sokkal inkább támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a decentralizációt célozzák, a törvényjavaslat pedig egyértelműen nem erre, sokkal inkább a központosítás felé mutat.
Váradon egyébként érvényes tanácsi határozat van arra vonatkozóan, hogy az utca, tér, út elnevezés magyarul is megjelenjen a táblákon, azonban ezt a határozatot nem ültették gyakorlatba. Eközben a város magyarságának egy része nem is elégszik meg a határozatban foglaltakkal, hanem azt kérik, hogy a történelmi elnevezéseket is meg lehessen jeleníteni.
Szenátusi „gazemberségek"
Új Magyar Szó, 2011. június 2.
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt a felsőházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését.
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt a felsőházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését. A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak.
Fekete-Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy Ion Chelaru a házszabályt megszegve a szenátorok 13 óráig tartó munkaprogramja után bocsátotta szavazásra a jogszabályt, és nem adott szót a tiltakozó kormánypárti politikusoknak. „A munkaprogramot csak akkor lehet túllépni, ha ezt a szenátorok valamelyike az ülésen kéri és szavazunk róla. Ez nem történt meg. Ráadásul a szavazás pillanatában kvórum sem volt, alig ötvenen ültünk a teremben. Az ülésvezető azonban semmibe vette a házszabályt" – magyarázta az ÚMSZ-nek a frakcióvezető.
A politikus tájékoztatása szerint a kormánypártok a szenátus házbizottságának legközelebbi ülésén megpróbálják elérni, hogy a törvénytervezetet bocsássák ismét szavazásra. Ha ez nem sikerül, akkor reményei szerint a képviselőház – döntő házként – elutasítja majd a jogszabályt.
A jogszabályt Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu PSD-s képviselők kezdeményezték még az év elején felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A tegnap elfogadott törvény kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.
A bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust". Az öttagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet
a Román Akadémia jelöl ki.
Rajtol az alkotmánymódosítás
Krónika, 2011. június 2. – Balogh Levente
Elküldte tegnap az illetékes szakbizottságnak Traian Băsescu államfő az alkotmánymódosítás tervezetét. Az elnök délután közölte: az általa kezdeményezett módosító javaslatokat előbb a bizottsághoz küldték, majd annak jóváhagyását követően az alkotmánybíróság elé kerül.
Ezt követően megy tovább a parlamentbe. A módosító javaslatok egyike szerint a parlamentnek az új kormány kinevezését követő tíz napon belül szavaznia kell a kabinetről, kormányátalakítás esetén pedig a miniszterelnöknek egyeztetnie kell a köztársasági elnökkel. Ha a parlament 45 napon belül két kormányt is leszavaz, az államfő feloszlathatja.
Băsescu közölte: az alkotmánymódosítás tervezete még a parlamenti szünidő, azaz június 30. előtt a honatyák elé kerül, hogy a kéthónapos szabadság alatt legyen idejük tanulmányozni azt. Az elnök és a parlament jogkörei nem változnak, ugyanakkor az államfő azt javasolja, hogy ültessék gyakorlatba a 2009-es népszavazás eredményét, amely a 300 fős, egykamarás parlament bevezetése mellett foglalt állást. Ennek beemelése az alkotmányba a nép akaratának tiszteletben tartását jelenti – vélte az elnök. Mint kifejtette, a módosításhoz nincs szükség kétharmados többségre, mivel a legutóbbi, 2003-as módosításkor is kisebbségi kormány volt hatalmon.
A tervezet szerint az egykamarás parlament egymás után kétszer vitat meg midnen egyes törvényt, ugyanakkor egy képviselő őrizetbe vételéhez már nem lenne szükséges a törvényhozás beleegyezése. Az államfő korlátozná azon ügyek körét, amelyekben sürgősségi kormányrendeletet lehet kibocsátani. A kormány egy ülésszakban csak egyszer vállalhatna felelősséget – kivéve az állami és a társadalombiztosítási költségvetés kérdéskörét. Ha az alkotmánybíróság szerint az államfő nem sértette meg az alaptörvényt, a felfüggesztésére irányuló parlamenti kezdeményezést le kellene állítani. A költségvetési hiány nem haladhatná meg a GDP 3 százalékát.
Alkotmánytervezet: egykamarás, 300 tagú parlament
Transindex, 2011. június 2.
Nyilvánosságra hozta az elnöki hivatal az alkotmánymódosítás tervezetét. Ennek egyik sarkalatos pontja a Parlament átszervezése. A tervezet szerint a parlament egykamarás lenne, és a képviselők száma nem haladhatja meg a 300-at.
A jelölteknek a választás napjáig be kell tölteniük 23-ik életévüket, hogy parlamenti vagy önkormányzati képviselővé váljanak, és a 35 évet ahhoz, hogy induljanak az államfő-választáson.
Az alkotmánytervezet szerint a parlament szervezését és működését a parlament szabályzata határozza meg, amelyet többségi szavazással fogadnak el. A parlament költségvetéséről annak saját költségvetése rendelkezik, és ez szerves részét képezi az állami költségvetésnek.
A parlament tanácsához továbbította tegnap az alkotmánymódosító javaslatot az államelnöki hivatal. Az államfő szerint a törvénytervezet a hónap végéig a parlament elé kerül. Az alkotmánymódosító javaslatot előbb láttamoznia kell a törvényhozó tanácsnak, aztán a tervezetet az alkotmánybírósághoz továbbítják. A bírói testületnek feladata megállapítani, hogy a módosító javaslatok sértik-e a román alkotmányos elveket. Az alkotmánymódosítás terve csak akkor kerül a parlament elé, ha a javaslatokat mindkét intézmény láttamozta. Az államfő múlt héten azt mondta, az alkotmánymódosítás a parlamenti ülésszak végéig a parlament elé kerül.
ERDÉLY
Nemzeti összetartozás: külön-külön (Trianon-megemlékezés)
Háromszék, 2011. június 2.
Az előzetes ígéretek ellenére sem sikerül közös, méltó ünnepet szervezniük a magyar szervezeteknek, pártoknak június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.
A trianoni békeszerződés évfordulóját tavaly nevezte el így a magyar kormány, az RMDSZ megyei szervezete pedig május elején jelentette be, méltó, reményteli ünneplésre hív minden magyart Háromszék négy városába, közös szervezésre kéri fel a magyar szervezeteket. A hivatalos meghívók azonban elmaradtak, s tegnap a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: szombaton délután fél hatkor a szokott helyen, az Erzsébet parkban tartják hatodik alkalommal is megemlékezésüket.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök a Háromszék kérdésére elmondta, szombaton tartják az elsősorban történelmi megemlékezést – ennek helyszínét és pontos időpontját talán ma ismertetik –, rövid beszéd után történelemtanárok kapnak szót, majd kiállításon mutatják be az eseményeket, Várpalotáról kapták kölcsön az anyagot. Nem múlton búsongó, önsajnáló rendezvényt akarnak, hanem az összetartozás irányába reményt mutatót, éppen ezért a fiatalokat hívták társszervezőnek. Tamás Sándor szerint meghívtak a rendezvényre más szervezeteket is, Gazda Zoltánt említette az MPP és az SZNT képviselőjeként. Gazda elmondta, valóban kapott meghívót Tamás Sándor aláírásával, de csak tegnap délelőtt. Az MPP azonban kedd este döntött úgy, bár olvastak a sajtóban a közös ünnepről, azóta sem tájékoztatták őket ennek programjáról, így ismét megszervezik az Erzsébet parkban a trianoni megemlékezést, amelyet ők kezdeményeztek hat évvel ezelőtt, és amely azóta hagyománnyá vált. Ők is mindenkit szeretettel várnak, társzervezőként is, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök tegnap sajtótájékoztatón sorolta fel a politikai szervezeteket – RMDSZ, EMNT, EMI –, amelyek képviselői beszédet mondhatnának, és kiderült az is, a Hatvannégy Vármegye Mozgalomtól kaptak eddig visszajelzést a részvételre. Szombaton délután fél hatkor harangzúgással kezdődik a megemlékezés, beszédek, szavalatok hangzanak el.
Tehát már bizonyos: június 4-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön két ünnepség is lesz, egyet az RMDSZ, egyet az MPP szervez. A polgáriak ugyan bejelentették, ha meghívják őket, elmennek a másik rendezvényre is, ám úgy tűnik, a nemzeti összetartozás társszervezésig nem fejlődhetett, a két politikai szervezet külön-
külön tartja politikamentesnek ígért ünnepét.
Feljelentéssel szállt be Funar a kolozsvári táblabotrányba
Krónika, 2011. június 2.
Feljelentést tett az ügyészségen Gheorghe Funar egykori polgármester a Mátyás-szobor restaurálásában részt vevő személyek ellen, akiket hivatali visszaéléssel vádol.
A Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára csütörtökön, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy azért tett feljelentést, mivel a szoborcsoport restaurálásában részt vevő személyek nem helyezték vissza a Iorga-idézetet tartalmazó táblát, amelyet 1992-ben, az ő polgármesteri mandátuma idején szereltek fel a talapzatra.
„Ez bűncselekmény, mivel egy történelmi emlékmű engedély nélküli részleges megrongálásáról és meggyalázásáról van szó" – fogalmazott Funar, aki szerint szándékos törvénysértés történt.
Gheorghe Funar azt mondja: a Mátyás-szoborcsoport talapzatára vissza kell helyezni az 1992-ben felszerelt, Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát.
Az ex-polgármester szerint a jelenleg is a szobor előtt látható, a Iorga-idézetet is tartalmazó tábla „illegális", elhelyezésére közpénzt pazaroltak.
Mégsem lesz magyar polgármestere Marosvásárhelynek?
Székelyhon.ro, 2011. június 1. – Gáspár Botond
Az egyfordulós választás kedvezhetne az összefogásnak
A magyar jelölt lehetne a nevető harmadik Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon, amennyiben a romániai magyar politikai alakulatoknak sikerülne megegyezniük a közös jelöltállításról. Az EMNT és az MPP múlt héten aláírta a szándéknyilatkozatot, az RMDSZ viszont haladékot kért, és tárgyalóbizottságot hozott létre. Ha nem lesz megegyezés, akkor elúszhat az az esély, amely a képviselőház május 31-ei döntésével megnyílt, amelynek értelmében: jövőre egyfordulóban választunk polgármestert.
Az RMDSZ képviselői szerint még nem érkezett el az „aláírások" ideje Marosvásárhely polgármesterjelöltjét illetően. Múlt héten az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, dr. Benedek István két hét haladékot kért, a hétvégén pedig a szövetség arról döntött, hogy tárgyalóbizottságot hoz létre, amely asztalhoz ül az EMNT és az MPP helyi vezetőivel.
A tárgyalásokat kezdeményező EMNT Maros megyei szervezetének elnöke, Jakab István megkeresésünkre elmondta, reméli, az összefogás megvalósul, annál is inkább, mivel a képviselőház május 31-én elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében egyetlen fordulóban választjuk a polgármestereket. „Ez az egész erdélyi magyarságnak jó hír, hiszen nagyon sok olyan településen, ahol a románság valószínűleg két, vagy ennél több polgármester-jelöltet indít, a magyar lehet a szerencsés harmadik befutó. Remélem, sikerül összefognunk Marosvásárhelyen, és több településen is követik majd példánkat" – mondta Jakab István.
Marosvásárhely etnikai megosztottságát figyelembe véve az elmúlt években az volt tapasztalható, hogy a magyarok nagyobb arányban mennek el szavazni, mint a románok. Elvileg tehát az egyfordulós választás annak a jelöltnek kedvezne, akit a magyarok támogatnak. Ha viszont mégsem sikerül megegyezni, akkor nem valószínű, hogy 12 év után ismét magyar polgármestere lesz Marosvásárhelynek.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Szabó Árpád úgy véli, előbb meg kell találni azt a közös jelöltet, aki vállalja a megmérettetést, akit mindenki tud támogatni, és aki meg is tudja nyerni a választásokat. Ezért tárgyalni kell, de „még nem tartunk ott, hogy bármit aláírjunk". „Az egyfordulós választás nem lesz hátrányunkra, és főként a magyar szórványban jelenthet előnyt. Az viszont biztos, hogy komoly anyagi megkatarítást jelent, annál is inkább, mert jelenlegi polgármestereink közül sokan már az első fordulóban nyertek 2008-ban. A megyei tanácselnökség megtartása mellett az RMDSZ számára kulcsfontosságú, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármester legyen és RMDSZ-többségű frakció" – ismertette a megyei tanács alelnöki tisztségét is betöltő Szabó Árpád.
Bölöni László nevét egyre többen emlegetik – MPP és RMDSZ képviselők egyaránt –, egyelőre viszont semmi konkrétum nincs az ügyben.
Noha korábban a szenátus elutasította az egyfordulós polgármester-választásra vonatkozó javaslatot, a kérdésben döntő bukaresti alsóház, elsősorban gazdaságosságra hivatkozva jóváhagyta az elképzelést. A jogszabály értelmében a szavazategyenlőség esetét leszámítva az a polgármesterjelölt nyeri meg a választást, akinek a legtöbb szavazatot sikerül összesítenie, függetlenül attól, hogy bírja-e vagy sem a szavazatok egyszerű többségét. Számítások szerint 2008-ban a második fordulóban 100 millió lejt költött az állam. Szokoly Elek politikai elemző szerint viszont a demokrácia szabályait nem szabad alávetni gazdasági elképzeléseknek, egyébként a kétfordulós választás is legitim és működőképes.
Romániában a 2008-as választásokkor vezették be, hogy a polgármesterhez hasonlóan a megyei önkormányzat elnökét is névreszólóan, közvetlenül válassza a lakosság. Az országban legközelebb 2012-ben, valószínűleg az április–június közötti időszakban tartanak helyhatósági választásokat.
A régió ünnepe – Turistacsalogató a székely megyékben
Népújság, 2011. június 2. – Antalfi Imola
Hargita–Kovászna–Maros megye közötti együttműködés, a térség és lakossága érdekeinek érvényesítése a célja a június 3–10. között zajló II. Székelyföld Napoknak. A csíksomlyói búcsúra érkezőknek színes, tartalmas, kulturális programokat ajánlanak a szervezők.
A II. Székelyföld Napok rendezvényein mindhárom megye gazdag kulturális programajánlóval jelentkezik. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, a szervezők érdekes, változatos ajánlatokkal kell előrukkoljanak, hogy pünkösdre, a csíksomlyói búcsúra érkező turisták székelyföldi útja ne korlátozódjon 1-2 napra, a búcsú idejére. A II. Székelyföld Napok június 5-i hivatalos megnyitójának helyszíne Kézdiszentlélek, itt szervezik meg az Erdélyi Perkő Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesek Találkozóját. Maros megyében több nagy rendezvényt is szerveznek. A Szovátai Városnapok már június 4-én megkezdődnek, a VI. Maros Népzene- és Néptánctalálkozóra, amelyet a megyei tanács, a Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervez, Mikházán, a Csűrszínházban kerül sor, ugyanitt tartják a megyei tanács, a Népi Alkotások Háza és a Maros Művészegyüttes szervezésében A faluban muzsikálnak című rendezvénysorozatot. Az ide látogató közönség tizenkét néptáncegyüttes műsorát láthatja. Kiállítások, könyvbemutatók, hangversenyek lesznek Nyárádszeredában, Backamadarason; a Címer és pecsét a Székelyföldön elnevezésű, a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokat bemutató tárlatot június 8-án nyitják meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az Orbán Balázs-díj átadására szintén június 8-án kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában.
A fentiekkel párhuzamosan zajlanak az események Kovászna, Hargita megyében. „E közösségeknek, azon túl, hogy megmutathatják magukat, hagyományaikat, kultúrájukat, anyagi hozadékot is jelent a turisták jelenléte. Jövőre szeretném, ha már május közepétől beindulnának a turisztikai kínálatok. Hiába beszélünk turizmusról, ha nem tudunk érdekes programokat ajánlani. Azt is szeretném, ha a későbbiekben ebben az időszakban a gazdasági szektor is szervezne konferenciákat, szakmai rendezvényeket" – mondta Lokodi Edit. A tanácselnök a rendezvény megnevezése miatti hangulatkeltési kísérletekre reagálva hangsúlyozta, a Székelyföld Napok ünnepségsorozatba nem kell a politikát bevinni. „Nem kell félni attól, hogy három megyére bontjuk le a kulturális rendezvényeket. Az osztrákok Tirolt népszerűsítik, Brandenburgi Napok is vannak, a spanyolországi Valencia is megszervezi az ünnepeit. Nem kell mindenbe, a kultúrába, gazdaságba belevinni a politikumot, még akkor sem, ha választások előtt állva ezzel a hangulatkeltéssel választókat lehet toborozni. Úgy érzem, betegek vagyunk, ebből a betegségből ki kellene már valahogy gyógyulni és látni azt, hogy például a mezőségi embernek mit hoz egy ilyen régióünnep" – tette hozzá.
Érzelmi döntés a Kossuth utca perében
Népújság, 2011. június 2.
A Craiovai Fellebbviteli Bíróság március 28-án jogerősen érvénytelenítette a marosvásárhelyi municípiumi tanácsnak a Călăraşilor utca Kossuth Lajos utcává változtatására vonatkozó 2005. október 13-i 255. számú határozatát.
A tanács és a polgármesteri hivatal a napokban kapta meg a megindokolt bírósági döntést. A craiovai döntés eljárási okokra hivatkozva erősíti meg a Maros Megyei Törvényszék ítéletét, miszerint a tanács sürgősségi eljárása az utcanév-átnevezésben indokolatlan volt. A bírósági döntés szerint az igazságszolgáltatásnak jogában áll megítélni a helyhatósági határozat időszerűségét, ami nyilvánvalóan ellentmond a helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben előírt alapelvnek, a helyhatósági önrendelkezés elvének.
Igaz, hogy a craiovai döntés nem tér ki Kossuth Lajos történelmi szerepére, az ellene felhozott vádakra, nem állapít meg sem nemzeti, sem állampolgári jogsérelmet, de annál inkább ravaszabb eszközt választ döntése megindoklásául.
A március 15-i Csibi Barna-féle akasztásos jelenet által kiváltott országos hisztériakeltés, a mesterségesen felkavart nacionalista hangulat körülményei között meghozott ítélet érdemben nem tekintette törvénysértőnek az utcanév-változtatást, csupán eljárásilag kifogásolta, hatalmi túlkapásnak minősítve a tanács sürgősségi eljárását.
Megjegyzendő, hogy a 2005. október 13-i tanácsülés napirendjén szerepelt még két sürgősségi eljárással elfogadott határozat (az egyik az Antonescu sétány ügye), de egyik esetben sem emelt senki kifogást. Sőt, a Vatra Românească és társai még az utcanév-változtatást támadó bírósági keresetben sem kifogásolták a sürgősségi eljárást, csupán a nemzeti sérelmekre hivatkoztak, román történészek sokoldalas munkáit felsorakoztatva!
Ezek után egyértelmű a „független bírák" részéről a pártos igazságszolgáltatás, cinkos szerepük a Kossuth névadás megakadályozásában, a román nacionalista erők kiszolgálásában.
Ugyanígy járt el az igazságszolgáltatás korábban is. Az első próbálkozás az utcanév-változtatásra a 2003. július 31-én meghozott tanácsi határozat által történt, amelyet hasonlóképpen eljárási okokra hivatkozva érvénytelenített 2004-ben – szintén jogerősen – a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság. Akkor a hivatkozási alap az volt, hogy a tanács nem vette figyelembe a megyei névadó bizottság negatív véleményezését. Történt mindazok ellenére, hogy az ide vonatkozó törvényes előírások szerint a bizottság véleménye csupán konzultatív jellegű. Ez volt az egyetlen ilyen indoklással meghozott bírósági ítélet egész Romániában!
Ezek után jelenleg még hiábavaló remény abban bízni, hogy a bírák kevésbé befolyásolhatók más megyékben, mint Maros megyében, ha nemzetiségi ügyről van szó. Ugyanígy, a kérdésben tárgyilagos román történészszemlélet egyhamar nem várható.
Következésképpen sajnálattal állapítható meg, hogy minden reformtörekvés ellenére az igazságszolgáltatatás továbbra sem tud szabadulni a nacionalizmus béklyóitól, a szélsőséges nacionalista erők befolyásától. Pedig már nagyon ideje lenne.
Kerekes Károly parlamenti képviselő, a marosvásárhelyi
tanács perbeni képviseletével megbízott ügyvéd
MAGYARORSZÁG
Két vonat indul a csíksomlyói búcsúra Magyarországról
MTI, 2011. június 1.
Két vonat indul Magyarországról a pünkösdi csíksomlyói búcsúra 1500 zarándokkal, a helyjegyek már elfogytak – mondta az utazást szervező iroda ügyvezető igazgatója kedden az MTI-nek.
A Budapestről induló vonatot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László korábbi református püspök, az Európai Unió alelnöke áldja majd meg – közölte Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetője.
A vonatút, amelynek társszervezője az Indóház Vasúti Magazin, jövő pénteken indul, és pünkösdhétfőig tart. A Székely Gyors Budapestről, a Csíksomlyó Expressz Sopronból indul.
A búcsúra félmillió résztvevőt várnak. Idén először jelmondata is lesz a vonatos zarándoklatnak, az „Egyek vagyunk" mottót kendőkre és transzparensekre is felírják.
Az utazási iroda ügyvezető igazgatója megjegyezte: a vonatokon annak a tájnak a népzenéjét játssza majd két zenekar, ahol éppen áthaladnak a szerelvények. Az egyik mozdonyra a magyar címeren kívül a tervek szerint Liszt Ferenc arcmását is elhelyezik, felhíva a figyelmet a zeneszerző születésének 200. évfordulójára. A Székely Gyors Felcsíkra, a Csíksomlyó Expressz Alcsíkra érkezik, ahol az utasokat családoknál vagy panziókban szállásolják el.
A pünkösd előtti szombaton Csíksomlyón szentmisét, azt követően körmenetet tartanak.
A Kis- és a Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregben tartják meg a szentmisét, amelyen tavaly mintegy félmillióan vettek részt. Ezen a napon ellátogatnak majd Csíkszeredára.
Pünkösdvasárnap Gyimesbükkön előreláthatólag mintegy 50 ezer zarándok tekinti meg a történelmi Magyarország határvonalát, ahol az egykori legkeletibb magyar vasútállomás található, majd részt vesznek a kontumáci kápolnánál tartandó szentmisén. Ezen a napon népzenei koncertet is terveznek. A vonatok pünkösdhétfőn érkeznek vissza – közölte.
Mező Tibor kitért arra, hogy tavaly indult először két vonat Csíksomlyóra, 2008-ban és 2009-ben egy-egy szerelvényt indítottak. 2008 előtt 1944-ben járt utoljára a Székely Gyors Csíksomlyón – emlékeztetett.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség idén is szervez zarándoklatot a csíksomlyói búcsúra. A fiatal kereszténydemokraták felkeresik Körösfő és Bánffyhunyad református templomait, Kolozsvár Mátyás-szoborcsoportját, és megtekintik a madéfalvi veszedelem emlékművét. Részt vesznek a magyarság legnagyobb szentmiséjén, és programjukban szerepel fakultatív misehallgatás is a csángó magyarok körében.
A Csíksomlyóra induló zarándokok egy kisebb csoportja május 3-án kelt útra Budapesten a Normafa közelében lévő Szent Anna-rétről, ahol szentmisével búcsúztatták őket. Ehhez a csoporthoz Miskolcon és Máriapócson csatlakoztak zarándokok.
A határon túl az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Gyulafehérvári Caritas, illetve a csíksomlyói ferences szerzetesek segítik őket.
Németh: történelmi csúcson a magyar-román kapcsolatok
MTI/Bumm.sk, 2011. június 1.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megőrzése mellett.A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az afganisztáni szerepvállalással foglalkozó kormánybizottság ülése után egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: szerdán Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is "sikertörténet" volt és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minőségű magyar-román kapcsolatrendszer sikertörténete legyen a jövőben is.
Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, "ezt százéves időtávban is nyugodtan állíthatjuk". Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetők a felmerülő viták és nézetkülönbségek, "élő kapcsolatrendszerről van szó" - tette hozzá.
Arról is szólt, hogy Budapesten éppen ülésezik a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, a magyar tagozat elnöke és Bogdan Aurescu román társelnök vezetésével.
Németh Zsolt előző nap bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét; a tárca tájékoztatása szerint az államtitkár aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsvárott történtek miatt.
Az államtitkár a Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek.
Múlt hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. Az idézet a következő: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
Németh Zsolt szerdán újságíróknak azt mondta, a román államtitkárral egyetértettek: a tábla elhelyezése nincs összhangban a magyar-román megállapodással. Azt mondta, hogy a helyzet rendezéséért a román kormány intézkedik, a bukaresti kultuszminisztérium már világossá tette álláspontját. "Bízunk abban, hogy ez a helyzet rendeződik és mindazok a viták, amelyek a kétoldalú kapcsolatainkban felmerülnek, azt gondolom, hogy rendezhetőek" - jelentette ki az államtitkár. Mint hozzátette, a két ország viszonyát jellemző stratégiai együttműködés fennmarad és kibontakozik.
KÁRPÁT-MEDENCE
KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG: A külügyminisztériumba kérették Heizert, a pozsonyi magyar nagykövetet
Paraméter.sk 2011, június 1.
František Ružička, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályának igazgatója diplomáciai jegyzéket adott át sezrdán Pozsonyban, a szlovák külügyminisztériumba kéretett magyar nagykövetnek, Heizer Antalnak.
A jegyzékben a szlovák fél arra kéri Budapestet, foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy miként szándékozik folyósítani a szlovákiai magyaroknak szánt állami támogatást. A szóban forgó támogatás módját egyébként tételesen meghatározza a szlovák-magyar államközi szerződés, és az eddig az ehhez igazodó gyakorlattól a magyar fél előzetes egyeztetést mellőzve eltért.
Ružička egyszersmind megerősítette, hogy Szlovákia továbbra is kész tárgyalni a kettős állampolgárság intézménye nyomán felmerülő bármilyen kérdésről.
Levelet és diplomáciai jegyzéket küldött Pozsony Budapestnek
MTI, 2011. június 2
- Martonyi János külügyminiszternek címzett levelet és diplomáciai jegyzéket adtak át Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetnek szerdán a szlovák fővárosban, amikor fogadták a külügyminisztériumban.
A levélben a szlovák diplomácia ismételten megerősítette, hogy kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárságot érintő egyes kérdésekről, ahogyan arra február 15-én is javaslatot tett - közölte Petra Greksová, a szlovák külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója.
Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter már május elején Pozsonyban, Martonyi Jánossal való tárgyalásai alkalmával aláhúzta: Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződés-tervezetre, amelyet Maros Zilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten.
A magyar álláspont szerint viszont Budapest csak azt követően kíván érdemben foglalkozni a kettős állampolgárságot szabályozó szlovák-magyar szerződéssel, ha Szlovákia már véglegesítette a maga állampolgársági törvényét.
Frantisek Ruzicka, a tárca európai ügyekért felelős főosztályának igazgatója a levélen kívül egy diplomáciai jegyzéket is átadott a nagykövetnek. Ebben a szlovák fél azt kéri Budapesttől, foglaljon állást és adjon magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mily módon folyósítja Magyarország a szlovákiai magyaroknak szánt oktatási és kulturális támogatást. Az erről szóló megállapodást 2003. december 12-én írta alá a két fél.
Dzurinda a májusi külügyminiszteri találkozón problémának minősítette a magyar kormány azon döntését, miszerint a magyarországi oktatási támogatásokat a jövőben Szlovákiában nem a Pázmány Péter Alapítvány, hanem más szlovákiai magyar szervezetek osztják szét. Szlovák vélemény szerint ez ellentétes a 2003-as kormányközi megállapodással.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Keresztények, zsidók és muszlimok tanácskoznak Gödöllőn
Magyar Nemzet/ MTI, 2011. június 2.
A három világvallás társadalomformáló szerepének áttekintése, az egyházak békés együttélésének előmozdítása a célja a ma kezdődő gödöllői nemzetközi konferenciának. A tanácskozás résztvevői megismerhetik az uniós tagállamok gyakorlatát az állam és az egyház párbeszédének megvalósításában.
A Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd című kétnapos konferenciát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalomi kapcsolatokért felelős államtitkára, Aliza Bin-Noun izraeli, Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai és Ali el-Hefni egyiptomi nagykövet nyitja meg.
A soros magyar EU-elnökség keretében rendezett konferencia első napjának témái között szerepel a vallásszabadság és a vallási sokszínűség az EU-ban, és szó lesz a bevándorlás társadalmi és vallási összefüggéseiről is. Előadást tart mások mellett Emmanuel metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának elnöke, Erdő Péter bíboros, az Orosz Ortodox Egyház képviseletében Hilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának vezetője, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója, az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja, Yahja Pallavicini, az olasz Iszlám Vallási Közösség alelnöke, Antonio Maria Veglio érsek, a vatikáni Vándorlók és Úton Lévők Lelki Gondozása Pápai Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.
Mivel a tagországokban nő a muszlim betelepültek száma, a szaktárca tájékoztatása szerint a konferencián áttekintik, milyen lehetőségeik vannak a beilleszkedésre a többségi társadalomba, illetve napirenden szerepel az asszimiláció és az autonómia kérdése a zsidó–keresztény gyökerű Európában. Szó lesz továbbá az afrikai, közel-keleti keresztény kisebbség helyzetéről is.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Trianon-emléknap: történelemhamisítás a minisztérium "sorvezetőjében"
Hírszerző.hu, 2011. június 2.
A kormány a nemzeti összetartozás napjára készülő iskoláknak segít értelmezni a történelmet - elég sajátos szempontok alapján.
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen."
Noha a Horthy-korszak identikus revizionista pársorosát egyelőre csak a Jobbik kívánta kifüggeszteni az iskolákban, a diákok mégsem mentesülnek a nemzeti összetartozásról szóló törvény bizonyos tanulságainak megismerése alól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából készült és a kormány honlapján szerdán közzétett "pedagógiai háttéranyag" a "nemzeti összetartozás napja" iskolai megemlékezését 131 oldalnyi történelmi eligazítással, óra- és műsortervvel segíti a helyesnek vélt irányba. Az iskolai megemlékezés dokumentum szerinti célja, hogy az "hozzájárulhat Trianon traumájának megértéséhez, esetleg feldolgozásához".
A dokumentum a Hírszerző szerint több helyen ellentmond más történelmi munkákban megállapítani vélt tényeknek, bizonyos szövegi elemei pedig letűnt történelmi korok hangulatára látszanak rezonálni. Ezekből a sajátosságokból szemezgetünk most.
Az irat felvázol egy megemlékezési óravázlatot. Ennek "nevelési, ugyanakkor didaktikai célja: a tanulókban mind értelmi, mind érzelmi téren egyaránt tudatosítani, hogy Trianonra mint a legújabb kori magyar történelem legnagyobb tragédiájára ne csak emlékezzünk, (...) segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását, (...) bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására".
Tévedések?
A Károlyi-kormány ténykedése kapcsán az óravázlat azt állítja, "az ellenség feltartóztatására a magyar kormány érdemi intézkedéseket nem tett, a frontról hazatérő katonákat nem szervezték meg a védelemre, a hadsereg lényegében szétesett". Ez a tétel nem különbözik az 1919 utáni korszak "publicisztikájában és kortörténeti irodalmában" is favorizált német eredetű Dolchstoss (tőrdöfés) - legenda magyar változatától, amely Fülöp-Sipos: Magyarország külpolitikája a XX. században c. könyv szerint a következő: "a Károlyi-kormány úgymond szétzüllesztette a frontról rendezetten és harcra készen visszaérkezett csapatokat, ahelyett, hogy bevetette volna a határok védelmére.
Valójában azonban a hadsereg már a Monarchia végnapjaiban felbomlott és otthagyta állásait. (...) a hazatérők legfeljebb a kézifegyvereiket hozták magukkal. Egyetlen hadra fogható csapattest sem érkezett vissza. (..) A kormány többszöri kísérletezés után a le nem szerelt 18-22 éves korosztályból 1918. december végéig mintegy 50 ezer főnyi hadsereget megszervezett ugyan, de ez nem volt katonai akcióra alkalmas fegyveres erő.(...) 1919 elején a hadügyi kormányzat megpróbálkozott zsoldos haderő megszervezésével, de márciusig csak 5 ezer fő jelentkezett".
Az óravázlat másik szövegrésze szerint "a magyar proletárdiktatúra létrejötte meglepte a Párizsban január óta ülésező békekonferencia tagjait, s a környező országokat is. Félő volt a bolsevik rendszer továbbgyűrűzése, ezért a békekonferencia jóváhagyásával átfogó katonai támadás indult a magyar területek ellen a csehek, románok, szerbek s a Balkánon állomásozó francia haderő részéről".
Fülöp-Sipos szerint azonban a francia intervenciós tervek ellenére a békekonferencia először a tárgyalás mellett döntött, miután Kun Béláék meghívták az antant misszióját Budapestre. A Tanácsköztársaság vezetőinek gyors és elhibázott követelései miatt indult román és csehszlovák támadás Magyarország ellen, szerb és francia támadásról viszont a forrás nem tud. A katonai akciókat ráadásul a békekonferencia nem támogatta. A "bolsevik veszély" emlegetése minimiálisan helytálló: a krízishelyzet előálltát megelelőző Vix-jegyzék követelései Franciaország végül meg nem valósult szovjetellenes offenzívájában adtak volna hátországot a francia-román csapatoknak. A Tanácsköztársaság elleni támadást tehát nem indokolta annak ideológiai milyensége.
"A delegációval nem folytattak érdemi tárgyalásokat (...) A magyar küldöttség franciaországi kálváriáját és a diktátum elleni kilátástalan fellépését pontosan tükrözik Apponyi Albert visszaemlékezései és 1920. január 16-án elmondott beszéde" - írja az óravázlat.
Az órai feldolgozásra javasolt, csatolt Apponyi-beszédrészletből nagyjából egy bekezdés maradt ki, így hiányzik, hogy: "az emberiség nagy érdekei szempontjából nem lehet sem közömbösen, sem megelégedettséggel szemlélni azt a körülményt, hogy a nemzeti hegemónia oly fajokra száll át, amelyek ha a legjobb reménységgel kecsegtetnek is a jövőre nézve, de ma még a kultúra alacsony fokán állanak".
Gereben István 2003-as Beszélő-cikkében így ír az Apponyi-beszédről: "A beszédet számos pozitív értelmezés mellett sokan erős kritikával illették, kiemelve azt, hogy Apponyi beszéde minden ízében korszerűtlen volt, alkalmatlan az antant rokonszenvének megnyerésére(...) Margaret MacMillan a 2002-ben megjelent Paris 1919 című könyvében (...) megállapítja, hogy a békeszerződés számos feltételének kifogásolásában (...) igazságos és reális volt, de megjegyzi: 'A gróf ügyének képviseletét gyengítette az a nem éppen bölcs kifogása, hogy magyarokat arra kárhoztatnak, hogy náluk alacsonyabb rendű civilizáció uralma alatt éljenek'." A háttéranyagból tehát éppen a kanadai történésznő által kifogásolt részlet maradt ki.
Apponyival kapcsolatban korábban is érdekes kijelentést fogalmaz meg az óravázlat. A trianoni szerződés okai között megemlíti a nemzetiségi önállósodási törekvéseket, majd ezt írja: "A magyar kormány ugyanakkor, jóllehet az 1868-as nemzetiségi törvényben minden állampolgárának egyenlő jogokat biztosított, sőt, egyházi, iskolai téren a kulturális autonómia számos elemét megadta, politikai nemzetként nem ismerte el a nemzetiségeit."
Szarka László történész azonban ezt írja a lex Apponyinak is nevezett, hivatkozott törvényről: "Apponyi tudatosan kényszerhelyzetbe kívánta hozni azokat a nem magyar tannyelvű felekezeti iskolákat, amelyek szerb, román egyházi fenntartói nem voltak képesek megfelelni a magasabb bérezési követelményeknek. Az állami támogatásért cserébe elvárt magyar szellemű hazafias nevelés, valamint a fokozott magyar nyelvtanítás kívánalmát, a tankönyv- és a tannyelvválasztás szabadságának korlátozását elvben ugyan kiegyenlítette a növekvő állami támogatás, valójában azonban a koalíciós kormány célja az volt, hogy a magyar állam fokozatosan felszámolja a nemzeti egyházak oktatási és kulturális autonómiáját".
Szempontok
Nem gondolható, hogy nacionalizmus vagy revizionizmus, ha egy nemzet nem akarja sárba tiporni vagy örökre elfelejteni saját történelmét, hanem kellő méltósággal visszaemlékszik, és ha szükséges, együtt gyászol, vagy példát merít és tanul múltjából. (A javasolt műsorterv narrátori szövegéből.)
A magyar politikai szemlélet egész Magyarország felosztását egyszerűen brutális erőszaknak és a győzők hipokrízisének tulajdonította, és nem volt képes disztingválni a leválásra érett másnyelvű területek elcsatolása és az oktalanul és igazságtalanul elszakított magyar nyelvű területek elszakítása között. (Bibó István)
Műsorterv
"A cél a nemzet múltjának tudatosítása, az összetartozás és a hazaszeretet erősítése" - írja a háttéranyag a megemlékezéshez ajánlott programtervből. A javasolt műsor népdalokból, szavalatokból és a történelmi "igazságot" kommunikáló narrátori szövegből áll. Ez utóbbi nem tűnik különösebben alkalmasnak "Trianon traumuájának megértéséhez", már csak az egymásnak tökéletesen ellentmondó első két mondat alapján sem:
"Hogy az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháború során bevonult 8 millió katonájából hányan esetek el és mennyi volt a magyar királyi honvédség vesztesége, erről nem állnak rendelkezésre hitelt érdemlő adatok. Magyarország területéhez és lakosságához képest bizonyítottan nagyobb véráldozatot hozott, mint a Monarchia Lajtán túli tartományai."
A feldolgozásra javasolt irodalmi művek között feltűnnek Sajó Sándor és Wass Albert szerzők költeményei, előbbi a két háború közötti irredentizmus, utóbbi a mai szélsőjobb ikonikus irodalmi alakja.
Az iskolai megemlékezés javasolt díszletei között feltétlenül szükséges a "falitérképek (a béketárgyalások előtti és utáni Európát, illetve a történelmi Magyarország feldarabolását bemutató térkép) állandó jelenléte".
Néha, furcsa hangulatban
A narrátori szövegben többször sajátos értelmezésben tűnnek fel a történelmi tények: "Az elesettek száma mellett a világháborút követő forradalmak, a Monarchia összeomlása, az állandóan cserélődő kormányok a nemzeti érdekérvényesítésre olyan erős csapást mértek, hogy a háborút követő békeszerződés kialakításában az önállóvá váló Magyarország csak elszenvedő alany lehetett. Ezért is szokás békediktátumról és nem szerződésről beszélni".
Ez az érvelés - amely fel sem veti a végül Horthy kormányzásakor megkötött szerződést aláíró erők felelősségét - éppen ennek a rendszernek az értelmezésére emlékeztet, amely szerint a rezsim "a felelősséget nem volt hajlandó magára vállalni. Sőt, még csak nem is az 1918 előtti rendszert okolta, amelyet számos lényeges vonásában restaurált. A bűnbakot Trianonért a forradalmak szereplőiben (...) vélte megtalálni" - olvasható a Fülöp-Sipos könyvben.
Egyébként az, hogy miért "szokás" diktátumnak nevezni a szerződést, az óravázlatban is előkerül.
Különös a narrátori szövegben található hivatkozás arra, hogy a "Versailles-i döntés" a Kárpát-medence "természet adta gazdasági, geopolitikai egységét" szabdalta volna szét.
Sajátos alcímválasztás a pedagógiai háttéranyagban "az elcsatolt területek, mint nemzettestünk részei", a nemzettest kifejezés ugyanis gyakran előfordul a fajelméleti vagy antiszemita diskurzusban. A jelenlegi kormányzati ciklusban ez a szó egyébként tizenegyszer hangzott el a parlamentben, az összes alkalommal jobbikos képviselő szájából, de a fideszes Mikola István is használta már egy interjúban.
Történelmi lendület
Nem ez az első kormánypárti kísérlet a történelem újraértelmezésére a mostani kormányzati időszakban. Gál András Levente államtitkár pedig a Holokauszt Emlékközpontot kritizálta korábban, mert az emlékközpont (a történelmi eseményeknek megfelelően) a holokauszt eseménytörténetének részeként mutatta be az elszakadt területek későbbi visszacsatolását. Varga László történész ezt úgy értékelte, a kormány célja "a történelem politikai, agitációs célú használata". 42 történész és filozófus pedig levélben tiltakozott amiatt, mert az alkotmányba belefoglalták, hogy Magyarország 1944. március 19-én veszítette el állami önrendelkezését. Ez Karsai László történész szerint annak a mítosznak a fenntartására szolgál, miszerint egyedül a németek a felelősek a
deportálásokért.
Horea Uioreanu Kolozs megyei PNL-képviselő a Iorga-tábláról, a történelmi hűségről
Krónika, 2011. június 2. – Rostás Szabolcs
Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak tekinti Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kolozsvári Mátyás-szoborról. A Krónikának adott interjúban a kolozsvári honatya arról is szót ejt, mit értett azon, hogy a Fadrusz-alkotáson nyílvesszőt kell elhelyezni a magyar király ülepébe.
– Annak kapcsán, hogy a magyar Külügyminisztérium a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, Nicolae Iorga-idézettel ellátott tábla eltávolítását kérte, Ön azt szorgalmazta: Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Fadrusz-alkotáson. Nem gondolja, hogy ez sértés a magyar királyra, akit történetesen Iorga is román származásúnak tartott?
- Én azt nyilatkoztam, hogy két feltétellel mondanánk le a Iorga-tábláról. Az egyik, hogy távolítsák el Moldva zászlaját a magyar király lovának lábai elől, mivel Corvin Mátyás nem győzte le Ştefan cel Mare fejedelmet, hanem éppen fordítva történt. A másik feltétel pedig, hogy ábrázolni kell a moldvabányai csata valósághű jelenetét, amikor is a magyar uralkodót az ülepén is megsebesítették egy nyílvesszővel, miközben menekült. Erről beszélnek a korabeli krónikások. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, el lehet távolítani a feliratot.
Nem jelentene veszélyes precedenst beavatkozni művészi alkotásokba teljesen ellentétes módon azzal, ahogyan a szobrász, a festő megalkotta azokat?
- Dehogy. Az a legveszélyesebb precedens, hogy a magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe.
- De hát a magyar állam is hozzájárult a szoborcsoport restaurálásához.
- Az más kérdés, hogy a magyar állam részt kívánt vállalni a finanszírozásban. Az viszont a belügyekbe való beavatkozásnak számít, ha Magyarország diktálni próbál a tekintetben, milyen legyen a város arculata, a központja, mit helyezzünk el a szobor elé, és mit ne. De visszatérve a nyílvesszővel kapcsolatos nyilatkozatomra: mindezt képletesen értettem (este o parabolă – szerk. megj.), nem kell feltétlenül konkrétan érteni.
- Ennek ellenére sértő a magyarokra. De ha már a történelmi hűséget szeretné visszaadni a műemlékeken, ön szerint vajon miért nem ábrázolták Mihai Viteazul kolozsvári szobrát fej nélkül? Elvégre 1601-ben a fejedelmet lefejezték Aranyosgyéresnél.
- Na jó, ha nem akarja megérteni az én nyilatkozatom átvitt értelmét, az az ön baja. Sajnálom, hogy bronztáblákról polemizálunk, miközben Romániának és Kolozsvárnak is vannak sokkal fontosabb gondjai.
- De hát ön tartotta fontosnak, hogy véleményt mondjon a Iorga-tábláról, amelyet a műemlék alkotóelemének tart, ezért eltávolítását ellenzi. Holott az 1902-ben leleplezett szoborcsoporton eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt. Miért nem kerülhet vissza például a király neve magyarul?
- Ezt a problémát a kolozsvári önkormányzatnak kellene felvetnie, nem nekem, én nem képviselem sem a polgármesteri hivatalt, sem a tanácsot. Ők döntöttek úgy, hogy más formában, a szobor elé helyezik el az eredetileg 1932-ben felkerült táblát. Amúgy pedig a restaurálás után felkerült egy magyar nyelvű tájékoztató szöveg is a szobor mellé. Valóban, eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt az alkotáson, aztán az első világháború után a Matei Corvin, a negyvenes évek végén pedig a Mathias Rex elnevezés került fel. És én ezt nagyon helyesnek tartom, elvégre Mátyás idejében a latin volt a hivatalos nyelv a közigazgatásban.
- Csakhogy a Iorga-idézet Gheorghe Funar idején és most is törvénytelenül került a szoborra.
- Ezt ugyancsak a helyi önkormányzattól kell megkérdeznie, hogy milyen alapon helyezték el. Gyanítom, hogy megvolt rá a törvényes alapjuk, másképpen nem tették volna ki. Viszont ha mégis törvénytelenül történt, a polgármesteri hivatalt kell elmarasztalni, nem engem.
- Felvetette Moldva zászlajának eltávolítását is. Holott a lobogó azt ábrázolja, hogy a moldvabányai csata után Ştefan cel Mare mégis behódolt Mátyásnak, Moldva pedig Magyarország vazallusa lett.
Még egyszer mondom, a nyílveszszőre és a zászlóra vonatkozó kijelentésemet átvitt értelemben kell érteni, ne tereljük más irányba a szót. Nyugodjon meg, régen eltűnt volna az a zászló onnan, ha a történelem során másként történt volna. Tisztában vagyok azzal, amit ön mond, hogy valóban úgy történt.
- Pártjával együtt miért háborodott fel azon, hogy a Székelyföld irodát nyitott Brüsszelben, ahol számos más romániai régió, megye – többek között Kolozs – is rendelkezik már kirendeltséggel?
- Mert a Székelyföld nem létezik közigazgatási egységként Romániában.
- És a Mócvidék vagy Olténia létezik történelmi-földrajzi-kulturális régióként?
- Hivatalos közigazgatási entitásként nem létezik sem Mócföld, sem Avasvidék, egyik sem képviselteti magát hivatalosan ebben a formában. Éppen ezért kérette be a román külügyminisztérium a magyar nagykövetet, és követelte, hogy az iroda megnyitásán ne vegyen részt egyetlen magyarországi hivatalosság sem.
– Ehhez képest részt vett az eseményen egy Kovászna megyei liberális tanácsos is.
- Nem áll módomban kommentálni egy megyei tanácsos részvételét. Ha jól értettem, az illető képviselő gesztusát megvitatja a PNL területi szervezete.
Továbbra sincs egyezség a Iorga-tábláról
Egyelőre nem egyezett meg a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezete. Máté András, a szövetség megyei vezetője a Krónikának elmondta: tegnapi megbeszélésükön abban maradtak Daniel Buda megyei PDL-elnökkel, hogy a héten folytatják a tárgyalást. Buda korábban azért kérte a megbeszélés elhalasztását, mert előbb beszélni akart Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel. Mint arról beszámoltunk: a koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben az RMDSZ és a PDL helyi képviselőinek nem sikerül megegyezniük, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést. Eközben Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára a Mátyás-szoborcsoport kapcsán tegnap úgy nyilatkozott: „történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megőrzése mellett". A fideszes politikus tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is „sikertörténet" volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minőségű magyar–román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövőben is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, „ezt százéves időtávban is nyugodtan állíthatjuk". Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetők a felmerülő viták és nézetkülönbségek, „élő kapcsolatrendszerről van szó", tette hozzá.
Szabadság, 2011. június 2.
Az az alapgondolat amely már az RMDSZ X. Kongresszusán, sőt, talán már azelőtt is megfogalmazódott, hogy „vissza a gyökerekhez", illetve „vissza a tagsághoz", véleményünk szerint is az egyetlen járható, valósnak tekinthető út, reális megítélése a jelenlegi helyzetnek. Ez annyira nyilvánvaló, hogy szinte közhely, ellenben mégsem elég világos sokunk számára. Nem elég ezt kimondani, a mindennapok munkájának is tükröznie kellene, hogy ne csak üres frázis maradjon, hanem megteljen tartalommal. Az utóbbi időben sajnos egyre több az üres jelszó és mind kevesebb a tartalmas, a köz érdekeit segítő, támogató, építő cselekedet. Aki őszintén gondolkodik, ezzel a megállapítással csupán csak egyetérthet.
Egy csoport vagy társadalmi réteg támogatását akkor nyerhetjük el/meg, ha az őket érintő, foglalkoztató problémák megoldását, kezelését fölvállaljuk. Elsősorban a szociális gondokra figyelnek az emberek, de jelentős az érzékenység más, például a közlekedésbiztonság ügyében, vagy a közellátást illető problémák terén is. Az ilyen panaszok meghallgatása és megvitatása olyan gyógyír, amely nélkül szinte nincs tovább. Ennek életbe ültetése visszavezetné az emberek jó részét a közéleti munkába, fölkeltené érdeklődésüket, ellensúlyozná az egyre mélyebb, letargikus hangulatot, amely uralkodóvá kezd vállni.
Fel kell hívni a figyelmet nehány olyan kérdésre, amely nem nyert eléggé hangsúlyos megfogalmazást az utóbbi időben. Ilyen például a biztonságos gyalogos közlekedés témaköre. Egyszerűen közveszélyes a járdákon parkoló gépkocsik között/mellett elhaladni öregeknek, gyerekeknek, valamint gyerekkocsit toló személynek. Szinte akadályfutást jelent végigmenni sok helyen, főleg a délutáni órákban, amikor már a legtöbb, autóval közlekedő jármű-tulajdonos hazatért és leparkolta kocsiját. Érdekes módon, a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség, amely mellesleg a délelőtti órákban nagyon aktív, ilyenkor már „letette a munkát", nem bünteti, még csak nem is zavarja a szabálytalankodó kocsitulajdonosokat. Közismert helyzet, azonban ha nagy ritkán szó esik róla, marad minden a régiben, marad a veszélyeztetett közlekedés az ebből származó balesetekkel. És történik mindez akkor, amikor a figyelmetlen gépkocsivezető okozta baleseteknél a felelősségre vonás, illetve büntetés ott bukdácsol a pártatlan igazságszolgáltatás folyosóin és lépcsőin. Persze az is igaz, hogy a parkolók ügye, a biztonságos parkolást biztosító megoldások folyamatosan váratnak magukra, miközben a kocsipark rohamosan növekszik. Lám, mennyi paradoxon! Stratégiai gondolkodásra lenne szükség ezen ügyekben is.
Egy másik érzékeny probléma lenne a kereskedelmi hálózat helyzete. Felvetődik, hogy az üzletek túlnyomó többsége magánvállalkozás. Ez rendjén is van. Ellenben a működési engedély kibocsátásánál előnyös megkülönböztetésben kellene részesíteni azt a vállalkozót/bérlőt, aki hiánypótló szerepet vállal. A példa kedvéért: ha a város tulajdona a helyiség, kedvezményes áron lehetne az adott vállalkozó rendelkezésére bocsátani, ha pedig magántulajdon, valami más kedvezményben részesíteni a jövendő bérlőt és a tulajdonost. Az esélyegyenlőség ettől még nem szenvedne csorbát, de a lakosság komfortja emelkedne. És még lennének példák.
Szeretnénk kihangsúlyozni azt is, hogy növelné az egymásra figyelés érzetét, ha az RMDSZ-körzetek, helyi szervezetek életébe mindinkább bekapcsolódnának választottjaink. El lehetne menni odáig, hogy városi tanácsosaink sűrű rendszerességgel járjanak a körzeti gyűlésekre, szinte „szárnyuk alá" véve egy-egy körzetet, segítenék a választmány munkáját, ott is rendszeresen beszámolnának tevékenységükről. Ezzel is növelnék a tagság, az emberek érdeklődését szövetségünk irányába. A megyei tanácsosok a megye településein, kisvárosaiban szintén így járhatnának el. Meggyőződésünk, hogy csupán szervezés kérdése az egész, és ennek a lépésnek óriási hozadéka lenne. Tény, hogy a közhangulatot pozitív irányba befolyásolná a közügyekkel való törődés, ezt kellene teljességgel hasznosítania aktív politikusainknak ahhoz, hogy Szövetségünk támogatottsága megerősödjön, és egyben növekedjen szavazóink tábora is. Az együvé tartozás érzését kellene kiépítenünk közösségünkben ahhoz, hogy erősek maradjunk, sőt, tovább erősödjünk. Ehhez pedig az egyik út az egymással való törődés, egymásra figyelés útja.
Hős vagy gyilkos? – Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük.
Új Magyar Szó, 2011. június 2. – Zsehránszky István
Már az is csoda, hogy a román médiában elhangzott ez a kérdés – ugyanis Avram Iancuról van szó, az erdélyi románok nemzeti hőséről, a „hegyek királyáról". Az érinthetetlenről, a szentről, a feddhetetlenről. Aki ikonként szerepel sok mócvidéki templomban stb. Mégiscsak jó, hogy bévánszorogtunk Európába...
Már az is csoda, hogy a román médiában elhangzott ez a kérdés – ugyanis Avram Iancuról van szó, az erdélyi románok nemzeti hőséről, a „hegyek királyáról". Az érinthetetlenről, a szentről, a feddhetetlenről. Aki ikonként szerepel sok mócvidéki templomban stb. Mégiscsak jó, hogy bévánszorogtunk Európába...
Az Adevărulban jelent meg ez a szentségtörő kérdés, problémafelvető cikk formájában, majd pedig az országos lap havonta megjelenő történelmi mellékletében, a májusi Historiában. A kérdés felvetője Ion M. Ioniţă, a melléklet főszerkesztője. Aki többek között kijelenti, hogy véget kell vetni a történelem politikai manipulálásának. Ez az, amit ma már megtehetünk, de amire viszont gondolni sem lehetett a totalitarizmus idején vagy azt követően, Európán kívül. Amikor csak a Funar-félék meg a V.C.-félék hallathatták a hangjukat... Meg a volt szekusok, akik megrendezték Marosvásárhely véres márciusát.
De visszatérve a „hegyek királyához", a Historiában megjelent összeállítás egyik szerzője, Marius Diaconescu abból indul ki: „Az érzelmek nem kell hogy elhomályosítsák a történelmi igazságot". S ha higgadtan vizsgáljuk Avram Iancu szereplését, máris felmerül a kérdés: mi is volt az, amit ő és az általa vezetett mócok, erdélyi románok tettek 1848—49-ben? Forradalom volt-e, vagy ellenforradalom? S a válasz kézenfekvő: „globálisan nézve, egészében véve ellenforradalom volt az, amit tettek", „a császári ellenforradalom eszközévé váltak". Ezt is most olvashattuk először román lapban.
Miként azt is, hogy Erdélyben 1848-ban és 1849-ben tulajdonképpen népirtás folyt, „népirtó háborúról volt", magyarok és románok etnikai alapon gyilkolták egymást. A kivégzéseket törvényszék hagyta jóvá. Miféle törvényszék lehetett az? – ennek is utána kellene nézni. De a békés lakosok legyilkolását, kirablását, házainak felgyújtását, a nők megerőszakolását stb. – semmivel sem igazolhatják a felek.
Hamis az a tétel – állítja a szerző, és több mint valószínű, hogy igaza van –, miszerint „a románok csupán áldozatok voltak. Hóhérok is voltak. Mi, románok is gyilkoltunk, raboltunk, gyújtogattunk, erőszakoltunk. Hogy többet-e vagy kevesebbet, mint a magyarok? Ilyen esetben minden statisztika vagy mennyiségi értékelés értelmetlen. A dokumentumok nem tartalmaznak statisztikát, de a mennyiség egyetlen szóval kifejezhető: sokszor."
Persze azért van néhány adat. Zalatnán például a népirtás előtt 1 170 magyar élt, utána 500-an maradtak – olvassuk a cikkben. (Nagyon hasonlít ez ahhoz, amit Csibi mester írt ki Iancu akasztásakor, március 15-én.) S a szerző utal még az Abrudon, Felvincen, Enyeden elkövetett atrocitásokra is. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Avram Iancunak egy abrudi magyar lány volt a kedvese, aki adott pillanatban megmentette a „hegyek királyának" az életét, amikor az a magyar hadsereg által állított csapdába esett... Lám, lám, nem lehetünk meg egymás nélkül! Jobb lenne, ha nem ellenségeskednénk. Mert amit nem intézünk el mi magunk együtt – mindannyiunk javára –, azt mástól hiába várjuk.
Avram Iancut is és a románokat is, ugye, becsapta a császár. Egy-két kitüntetésen s néhány birtokon kívül, amit román vezéreknek vetett oda, semmit sem adott együttműködésükért. Avram Iancu becsületére váljék: nem fogadott el semmit ezekből. Sőt, feljegyeztek egy humoros epizódot: amikor Ferenc József császár Mócvidéken járt, magához hívta a román vezért. Ő viszont nem ment a császárhoz, hanem felnyergelt egy tehenet, és azt küldte maga helyett, mondván: „egy bolond és egy hazug soha meg nem értheti egymást" – idézi az összeállítás másik cikkírója, Ion Carja.
Az újságírók – Avram Iancu ügyében – kezdenek tehát magukhoz térni. Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük. Mert az összeállításból az is kiderül, hogy a nagy tekintélyű tudományos fórum, a Román Akadémia meghamisítja a történelmet. 2003-ban, az általa kiadott „műben", a Románok történelmében például olyan szöveget ad Avram Iancu szájába, amit nem ő mondott. A könyv szerzője Liviu Maior volt tanügyminiszter, tehát politikus.
Lám, honnan fúj a szél...
Piramisok a Kárpátokban
Magyar Hírlap, 2011. június 2. – Kristály Lehel
Romániában 2012-ben önkormányzati és parlamenti választásokat tartanak. A Demokrata Liberális Párt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség segítségével kormányozza Romániát. Minden demokrata liberális román, de nem minden román demokrata liberális. Vannak közöttük szociáldemokraták, nemzeti liberálisok is, akik együtt ma nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a magyarokat is magában foglaló koalíció. Minden szociáldemokratának és nemzeti liberálisnak a jelenlegi kormány megbuktatása a legfőbb érdeke, ezért a magyarokat és a demokrata liberálisokat úgy és ott szidják, amennyire és ahol nem szégyellik. Mivel a demokrata liberálisok is elsősorban inkább románok, mint fegyelmezett pártkatonák, népszerűségük mélypontján ők is inkább a magyarokat szidják (hátha jó lesz az legalább egy ellenzéki mandátum megszerzéséhez).
Közelebbről szemlélve azonban a demokrata liberális piramis csúcsát, azt tapasztalhatjuk, hogy a nagyobbik kormánypárt első emberei közül bizony nem mindenki szidja a magyarokat. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt a mezei pártkatonák teszik. Utóbbiak magyarok idegeit borzoló táblát helyeznek a kolozsvári Mátyás-szobor elé, rongálják az aradi Szabadság-szobrot, és felemelik a szavukat Székelyföld Brüsszelben megnyitott képviseleti irodája miatt.
A piramis csúcsán más a helyzet és mások a játékszabályok. Bosszantó a kolozsvári táblaügy, a magyar emlékek megrongálása és a székely iroda miatti tiltakozás is, de be kell látni, hogy ezek a problémák lokálisan kezelhetők és kezelendők. Léteznek átfogó ügyek is, mint a földrajz és a történelem tantárgyak kötelezően román nyelven történő tanításának visszacsempészése az oktatási törvénybe, de a demokrata liberálisok az utolsó pillanatban mégis felteszik a kezüket, és bár zsarolva érzik magukat a magyar partner által, mégis úgy lépnek, amiként azt rendes magyar a szavazatáért cserébe elvárja.
Úgy lépnek, mert a piramis csúcsán más szél fúj.
Az a szél pedig nyaranta egybefújja a demokrata liberálisokat a háttérből továbbra is irányító Traian Basescu román államfőt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akik viszont európai uniós, gazdasági, energiapolitikai, és ami a legfontosabb, térségi stratégiai partnerekként tekintenek egymásra. Mindketten tudják egymásról, hogy nem árulnak zsákbamacskát. Orbán karakteres, minden magyarra kiterjedő nemzetpolitikát folytat, akárcsak román partnere, aki soha nem titkolta, hogy nem ért egyet a magyar autonómiatörekvésekkel. De Basescunak kétségtelen erénye – a többi román piramis csúcsain elhelyezkedőkhöz képest talán egyetlenként –, hogy vele legalább tárgyalni lehet a romániai magyarságot nem csak lokálisan érintő problémákról.
Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap Budapesten megbeszélést folytatott román kollégájával, Bogdan Aurescuval, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is „sikertörténet" volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minőségű magyar–román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövőben is. Egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a két nép viszonya.
A kutya pedig itt van elásva, mert mindezt szándéknyilatkozatnak is tekinthetjük. Mindenki jobban érezné magát, ha szobrainkat és megmaradásunkért tett lépéseinket nem piszkálnák a románok, de ennek ellenére minden bronztábláért és beszólásért nem nyakazhatjuk le egymást. Választások előtt pedig pláne a helyükön kell kezelni a dolgokat. Románok és magyarok távlati célja csakis a lokális problémákon való felülemelkedés lehet, amihez hozzájárulhat Orbán Viktor és Traian Basescu jó viszonya is. Ennek hátba veregetős, tusnádfürdői felvonása az idén is borítékolható, a gyümölcsei pedig rendre beérnek. Tekintsük ilyen eredménynek például azt, hogy Romániában még nem fenyeget holmi államnyelvtörvények réme, miközben Slota és Fico árnyéka azért rendesen felbukkan a kárpáti piramisokon.
SZÉKELYFÖLD BRÜSSZELI IRODÁJA
Székelyföld Brüsszelbe érkezett
Háromszék, 2011. június 2.
Tegnap hivatalosan megnyitották Székelyföld képviseleti irodáját Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában, ahol a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. biztosított ingyenesen székhelyet.
A Magyar Régiók Háza dísztermében Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke köszöntője után Sem-jén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese mondott ünnepi beszédet. Kifejtette: a 21. század az identitások százada, ezért természetes, hogy minden nemzeti közösség, tájegység igyekszik megjeleníteni sajátosságait. A nemzeti közösségek tekintetében kétféle tévedés van, egyik nem tartja értéknek a nemzeti létet, csak a nagybetűs embert, pedig az a felfogás, amelyik tagadja a nemzeti lét értékét az emberiséget szegényíti. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnök-helyettese. Véleménye szerint a másik téveszme, amelyik tagadja más nemzetnek az élethez való jogát, azaz a sovinizmus. Minden nemzetnek joga van a létezéshez, emelte ki, hozzátéve, az egyetemes emberiség értékgazdagsága nemzeti közösségekben áll.
A székelyföldi irodáról szólva elmondta: kifejezi azt, hogy érték a nemzeti lét, érték az, amit a székelység ad az emberiség számára. Helyes az, hogy Székelyföld megjeleníti saját érdekeit és értékeit Brüsszelben, amint azt számos más régió, nemzeti közösség, megye, város teszi. Ami ma itt történik, nem egy különleges dolog, az a legtermészetesebb a 21. században, hangsúlyozta, hozzátéve, aki ezt nem érti, az a 19. században él. Fontos látni a magyarság és a románság történelmi sorsközösségét, egymásrautaltságát, világosan kell látni, hogy Románia nem lehet sikeres ország a romániai magyarság boldogulása nélkül – emelte ki Semjén Zsolt, majd hozzáfűzte: a romániai magyarság sem tud boldogulni, ha Románia nem egy sikeres ország. Ez az iroda nem valaki ellen van, nem sérti senki érdekeit, teljesen összhangban áll az EU gyakorlatával, javára válik mindenkinek, hiszen azáltal, hogy forrásokat próbál a Székelyföldre vinni, javára válik a székelységnek, következésképpen Romániának is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szállóigét idézett, miszerint minden gond megoldása egyúttal belépő egy újabb problémába, tehát ezután következik a neheze, hiszen ezt az irodát meg kell tölteni tartalommal. Más mondás, miszerint néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát, azaz hiába vannak csodálatos erdőink, legtisztább levegőnk, ritka vadállataink, növényeink, tehetséges embereink, ha nem látják ezt a tájegységet. Székelyföld sokat tud mondani, de lehetőséget kellett erre teremteni – mondotta. Nem csak szimbolikusan akarunk Európához tartozni, hanem gyakorlatilag is – hangsúlyozta Tamás Sándor.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a székelyföldi megyék összefogását emelte ki, és gratulált a kezdeményező Háromszéknek. Bízik benne, hogy a székelyföldi iroda nem egy lesz a kétezerből, hanem az egyik legjobb. Hasznáról példaként elmondta, hogy 2009-ben Hargita megye két hónapig működtetett képviseletet, ami 2500 euróba került, de félmillió eurót hozott a megyének. Hangsúlyozta, az a pénz, amit az iroda segítségével Székelyföldre vonzanak, az mind Románia nemzetgazdaságát gyarapítja.
Marosszék képviseletében Péter Ferenc, Szováta polgármestere üdvözölte az iroda megnyitását, gratulált a két megyének, s reményét fejezte ki, a Maros megyeiek is megértik hasznát, s részt vállalnak benne. Demeter János, az iroda ötletgazdája hangsúlyozta, a partnerré válás nem politikai, hanem szakmai kérdés. Azt mondják Brüsszelről, hogy olyan, mint a Sárga könyv, aki nincs benne, nem létezik. Hangsúlyozta, az iroda nem csak a székelyföldi magyaroké, hanem minden
Székelyföldön élő emberé.
Román-magyar állapotjelentések
Magyar Hírlap, 2011. június 2.
A bukaresti és a budapesti diplomácia szerint a két ország viszonya nagyon jó
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében megnyílt kedden Székelyföld képviseleti irodája Brüsszelben.
A megnyitón – amelyet az irodának helyiséget biztosító magyarországi régiók képviseletén rendeztek – Semjén Zsolt egyebek között azt hangoztatta, hogy a románság és a magyarság egymásra van utalva: Románia nem lehet sikeres ország az ott élő magyarság boldogulása nélkül, a magyarság pedig nem boldogulhat, ha Románia nem sikeres. Az iroda tevékenysége nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni – hangoztatta a kormányfőhelyettes.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megőrzése mellett. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten megbeszélést folytatott román kollégájával, Bogdan Aurescuval, aki arról biztosította, Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minőségű magyar–román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövőben is. Egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar–román kapcsolatrendszer, „ezt százéves időtávban is nyugodtan állíthatjuk". Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetők a felmerülő viták és nézetkülönbségek, „élő kapcsolatrendszerről van szó".
Németh Zsolt szerdán újságíróknak azt mondta, a román államtitkárral egyetértettek abban: a kolozsvári Mátyás-szobornál elhelyezett, az uralkodót románnak feltüntető tábla nincs összhangban a magyar–román megállapodással. Az államtitkár hozzátette, a két ország viszonyát jellemző stratégiai együttműködés fennmarad és kibontakozik.
Romániát a kétoldalú román–magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföldnek – mondta az egyik bukaresti televízióban Teodor Baconschi román külügyminiszter, aki szerint a két ország viszonya nagyon jó. A miniszter azzal is érvelt, hogy Székelyföld csak egy adott térség népies elnevezése.
Feszültséget szült a székely lobbiiroda
Népszava, 2011. június 2.
A román külügy a magyar nagykövetet, a magyar külügy a román nagykövetet rendelte be diplomácia "számonkérésre", miután az utóbbi napokban a magyar-román viszonyban több téma is borzolja a kedélyeket. A román külügy azért tiltakozik, mert a brüsszeli Magyar Régiók Házában nyílt meg a székelyföldi lobbyiroda, a magyar külügy pedig a kolozsvári Mátyás szobor mellé helyezett román feliratot és zászlót kérte számon.
A román tiltakozás ellenére több magyar EP képviselő és Semjén Zsolt nemzetpolitikát felügyelő miniszterelnök-helyettes is jelen volt a tegnapi megnyitón.
Budapesten Németh Zsolt tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral. A tegnapi magyar-román kisebbségi vegyesbizottsági ülés előtti találkozón a két diplomata egyetértett abban, hogy "történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer", a felmerült problémák kezelhetők. Németh előző nap bekérette Románia magyarországi nagykövetét, akitől a Mátyás szoborra helyezett román feliratot és zászlót kérte számon.
A magyar lépésre azt követően került sor, hogy a román külügy hétfőn Füzes Oszkár nagykövetet kérette be, akivel közölte: "a stratégiai partnerség szellemében" azt várják, hogy a brüsszeli székelyföldi képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen.
Minden román párt tiltakozott azért, hogy a magyarul Székelyföldként emlegetett két romániai megye, Kovászna és Hargita, képviseletet nyitott tegnap Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában. A román politikum azt kifogásolja, hogy egy hivatalosan nem létező régió, mint a Székelyföld, bármilyen képviseletet nyisson. Másfelől az "verte ki a biztosítékot", hogy ez a Magyar Régiók Házában jött létre. (A házat a magyar Országgyűlés hozta létre, a tavalyi kormányváltás óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. üzemelteti.)
A román külügyminiszter a román médiában bejelentette: a történtek az államközi kapcsolatokat is befolyásolják. Románia elvárja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a román közigazgatási helyzetnek. (Vagyis, ne használja a Székelyföld elnevezést.)
A kezdeményezők különben a két székely megye RMDSZ-es tanácselnökei, és az RMDSZ EU-képviselői segítettek az iroda megnyitásában.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a Népszavának elmondta: már a megnyitó előtti állófogadáson is jelen volt több magyar EP-képviselő, a hivatalos megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is részt vett és beszédet mondott. De a nagy vihart kavart eseményre finnek, észtek, szlovénok és más, különböző nemzetiségű képviselők is elmentek. Az iroda a székelyföldi megyék, s ezáltal Románia általános gazdasági-turisztikai érdekeit szolgálja. Tabajdi Csaba MSZP-s EP képviselő nyilatkozatban is üdvözölte a székelyföldi képviselet megnyitását, túlzottnak és érthetetlennek nevezte a román aggodalmakat.
A Budapesten tárgyaló román államtitkár ugyan tegnap délelőtt megígérte, hogy a román kormány rendezi a Mátyás szobor körül kialakult helyzetet, de mivel a magyar külügy sem teljesítette a román kérést és a délutáni brüsszeli megnyitón mind a pártok, mind a kormány képviseltette magát, valószínűleg a szobor ügy is tovább húzódik, s az államközi kapcsolatban is egyelőre marad a feszültség.
Megnyílt a Székelyföldi Képviseleti Iroda Brüsszelben
Erdély.ma, 2011. június 2-
Június elsején nyitotta meg a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Tamás Sándor és Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke a Székelyföldi Képviseleti Irodát Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja működtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetőségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elősegítve a térség fejlődését. Az iroda működése egyelőre időszakos lesz, mivel Románia nem tartozik a Schengen-övezethez, és ez alapján a román állampolgárok egy fél évben legtöbb kilencven napot tölthetnek ott munkajogi kötelékek nélkül. Így a két legforgalmasabb időszakban fog működni a képviselet: április elejétől június végéig, valamint szeptember közepétől december közepéig.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszöntőjében elmondta: „A székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században". Szerinte a székely értékek egyetemes emberi és magyar értékek, amelyeket helyes megmutatni a nagyvilágnak. A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta: ami a székelyeknek a javára válik, az Romániának is hasznos.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: „Úgy gondoljuk, hogy a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon."
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint „A néma gyermeknek az anyja se érti a szavát. Hiába vannak csodálatos erdőink, ritka vadállataink, friss és egészséges vizű forrásaink, ha senki nem tud róla. Székelyföld sokat tud nyújtani, csak először meg kell ismertetni a nagyvilággal".
A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta.
A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyűjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak.
Az eseményen jelen volt Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, Székelyföld képviseletében pedig a tanácselnökök mellett Demeter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnökei, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargita megyei megyemenedzser és Becze István, Hargita megyei tanácsos.
Szeklerland Brüsszelben – Bukarest tiltakozása ellenére megnyílt a székely lobbiiroda az EU fővárosában
Új Magyar Szó, 2011. június 2.
A román államvezetés és a román politikusok berzenkedése ellenére megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe Bukarestnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.
Bukarest berzenkedése ellenére hivatalosan megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe a román félnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az avató ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.
Semjén: nem valaki ellen
„Az iroda nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni" – üzente Bukarestnek megnyitón mondott beszédében Semjén Zsolt. A magyarországi politikus szerint a székelyföldiek képviselete Brüsszelben „a legtermészetesebb dolog a 21. században".
Újságíróknak külön nyilatkozva Semjén Zsolt azt is kifejtette: a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitásával kapcsolatban a román belpolitikában bizonyos politikai erők hisztériát keltenek. Szerinte a képviselet létrehozása „teljes összhangban van az unió betűjével".
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az iroda célját úgy fogalmazta meg: „Székelyföld sokat tud nyújtani, csak először meg kell ismertetni a nagyvilággal."
Băsescu: Székelyföld nem létezik
A román kormányt és a politikusokat az zavarja, hogy az iroda szerintük olyan területi-közigazgatási egység képviseletét látja el, amely valójában nem létezik. Ezt nyíltan meg is fogalmazta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a képviselet megnyitása a „románok és a román alkotmány" semmibevételével egyenértékű. Teodor Baconschi román külügyminiszter kedden este egy televíziós adásban úgy fogalmazott: egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet „visszaélni" úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét – mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét.
Kevésbé voltak diplomatikusak tegnap Bukarestben a román politikusok. Puiu Haşotti liberális frakcióvezető úgy fogalmazott: a képviselet megnyitása a „románellenes" Tőkés Lászlónak, az EP alelnökének tulajdonítható. „Sajnálom, hogy nem létezik olyan törvény, amelynek alapján megvonhatnánk Tőkéstől a román állampolgárságot" – közölte.
Az iroda kezdeményezői: Tamás Sándor és Borboly Csaba, illetve Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a megnyitón
Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a kezdeményezést támadók figyelmét, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletét nem szimbolikus, hanem pragmatikus gesztusként kell értékelni. A politikus ironikusan válaszolt Puiu Haşottinak, aki következetesen Székelyország (Ţara Secuilor – szerk. megj.) brüsszeli képviseletéről beszélt. „Székelyország nem létezik, csak egy kis Székelyföldünk van, kérem, tegyünk különbséget" – mondta a Maros megyei politikus, majd megkérdezte szenátor kollégáitól, hogy tett-e valamelyikük valamit a régió gazdasági fellendítése érdekében.
Mi a célja az irodának?
Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja működtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetőségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elősegítve a térség fejlődését. Az iroda működése egyelőre időszakos: április elejétől június végéig, valamint szeptember közepétől december közepéig tart majd nyitva.
Eljátszott összefogás
Háromszék, 2011. június 2.
Olyan felháborodás kerekedett a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitásából, mintha legalábbis az autonómiát kiáltották volna ki politikusaink.
Ha nem lenne elkeserítő a feléledt vad nacionalizmus, nevetségesnek is tekinthetnénk, ahogy pártállástól függetlenül szajkózzák a román elit képviselői: Székelyföld márpedig nem létezik! Mint a durcás kisgyerek, aki abban bízik, ha elég sokat ismételgeti, hogy nincs mumus, sötéttől való félelme is tovaillan. Döbbenetes volt látni a napok óta egyre jobban hergelt indulatokat, ahogy jobb reményű román politikusok álltak be a sorba, igyekeztek tiltakozásukkal túllicitálni magyarellenességükről már korábban elhíresült kollégáikat, amint a hírtévék egymással versengve szólaltatták meg a legindulatosabb hangadókat, s olykor a félretájékoztatástól sem riadtak vissza, a külügyminisztérium pedig az államközi viszályt sem vélte túlzásnak, csakhogy rávegye a magyarországi vezetést, zárkózzék el a renitens székelyektől.
S mindezzel párhuzamosan jó volt látni a magyar felzárkózást a brüsszeli iroda kapcsán. Sikerült összefogniuk a székely megyéknek, közösen álltak ki az egyébként egymással nem túl jó viszonyban levő erdélyi EP-képviselők, felsorakoztak melléjük magyarországi kollégáik, mi több, itthonról is kiutaztak az irodamegnyitóra az MPP-s, de még román önkormányzati képviselők is. Minden román ellenvetés dacára megjelent a megnyitón Semjén Zsolt, ily módon jelezve a magyar kormány támogatását. Egy szó, mint száz, olyan magyar–magyar összefogás jött létre, amilyet eddig nem nagyon állt módunkban megtapasztalni. S ha a román politikum Székelyföld autonómiájával – a harsányabb szónokok egyenesen a térség leszakadásával – riogatott, a magyar erőket pont ennek az össztűznek sikerült egybekovácsolnia. Legalábbis pillanatnyilag és legalább Brüsszelben.
Reménykedhetnénk, hogy megtört a magyar széthúzás átka, nagy ügyek képesek egy táborba sodorni akár a különböző nézeteket vallókat is, ha közben, távol az európai fővárostól, éppen itthon nem ütközne ki politikusaink álságos kicsinyessége, ha nem kellene azzal szembesülnünk, hogy az oly szépen meghirdetett nemzeti összetartozás ünnepét sem képesek együtt megszervezni a vetélytárs pártok. Egymásra mutogatnak, bűnbakot keresnek, elemezgetik, ki mikor, kinek küldött meghívót, és magyarázzák saját jóhiszeműségüket, a másik hitványságát. És a nemzeti összetartozás jegyében tartanak két külön megemlékezést.
S miközben Brüsszelben egyetlen székely zászló alatt állják a román csapást, itthon egymásra acsarkodva próbálnak népszerűséget, majdani szavazatokat elnyerni a másiktól. S az sem számít, hogy közben hiteltelenné válik a nagy közös kiállás, az egységes nemzet, Székelyföld őszinte szolgálatának eszméje.
|
