|
EP-ALELNÖK
Tőkés: korlátozott önrendelkezést! – KMAT-ülés Brüsszelben
Bummsk (Szlovákia), 2011. március 3.
Berényi: nem bővülnek a kisebbségi jogok
Az adott ország határain belül, a többségi nemzettel együttműködve akarnak autonómiát, vagyis korlátozott önrendelkezést kivívni a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácshoz (KMAT) tartozó magyar szervezetek.
Ezt Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke jelentette ki kedden Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy minden egyes magyar közösségnek a saját helyzetének leginkább megfelelő autonómiaformát kell megtalálnia.
A KMAT kihelyezett ülést, valamint közmeghallgatást tartott az EP székházában, ahol az autonómia iránt elkötelezett szervezet vezetői ismertették törekvéseik eddigi eredményeit, saját magyar közösségük jelenlegi helyzetét.
A találkozón Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta: a budapesti kormánynak a határon túli magyarok körében partnerekre van szüksége a nemzetpolitikához a hosszú távú megoldás megtalálása érdekében. A tartós megoldás legjobb formája az autonómia lehet - állapította meg.
Gál Kinga, az EP kisebbségi munkacsoportjának fideszes elnöke azt emelte ki: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsák.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban a 2009-ben meghozott szerb törvény lehetővé teszi az autonómiához kapcsolódó jogok gyakorlását, főként kulturális, oktatási, nyelvhasználati területen. A törvény "nem álmaink netovábbja", de jelentős előrelépést jelent - mondta.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta, hogy Szlovákiában az EU-csatlakozás után a kisebbségi jogok bővítése gyakorlatilag "befagyott".
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a regionális parlament, regionális kormányzat megteremtését eredményező székelyföldi területi autonómia érdekében folytatott küzdelmükről beszélt a közmeghallgatáson. Felhívta a figyelmet arra, hogy maga a román alkotmány is lehetővé teszi az önszabályozás alapján álló közhatalmi testületek létrehozását.
A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét.
A KMAT a régió magyar közösségeinek autonómiatörekvéseit hívatott képviselni. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó kárpát-medencei autonómia-rendszer kidolgozását, valamint a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését.
Megtévesztő a kisebbség megjelölés
Magyar Hírlap, 2011. március 3. – Kristály Lehel
Kétnapos ülést tartott Brüsszelben Tőkés László Ep-alelnök kezdeményezésére a kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács
Nemzetközi sajtótájékoztatóval zárult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) brüsszeli kihelyezett ülése. Tőkés László, az Európai Parlament erdélyi alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon „védhatalmi státuszt" a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az Európai Uniótól az autonómiatörekvések támogatását kéri a KMAT.
A Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek számottevő szervezeteiből álló fórum tagjai zárónyilatkozatukban egyhangúlag megállapították, hogy megmaradásuk és fejlődésük egyedüli garanciája a területi, perszonális és sajátos jogállású autonómiaformák biztosítása. Ennek érdekében minden törvényes eszközt felhasználnak, mert a „a magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen".
A KMAT kétnapos ülése Tőkés László EP-alelnök meghívására kedd délelőtt kezdődött. A találkozón Gál Kinga, az EP kisebbségi munkacsoportjának fideszes elnöke azt emelte ki: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsák.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika nóvum Európa e térségében. A délvidéki politikus rámutatott: egyetlen olyan nemzetet sem találunk a Kárpát-medencében, amely ilyen erős kisugárzású nemzetpolitikát művelne, vagyis sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre. Márpedig a partnerség alapja az lehetne, ha ezen nemzetek is rájönnének, éppen annyira fontos a más országok fennhatósága alatt élő nemzetrészeik ügye, mint saját államaikban élő közösségüké.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség" megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép" fogalmát használják.
A magyar nemzeti közösségek vezetői többek között megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy monitoringrendszert a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, autonómia-szabadegyetemet szerveznek, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által tavaly december 1-jén kezdeményezett „Magyarnak lenni jó!" programot lehetőség szerint az egész Kárpát-medencére kiterjesztik.
Az MKP az autonómia tanács teljes jogú tagjává vált
Bumm.sk, 2011. március 2.
A Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban (KMAT), mely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti - jelentette be Tőkés László Brüsszelben.A határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra - hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatában a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelynek tagszervezetei Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) székházában tartottak kihelyezett tanácskozást.
A megbeszélés végén tartott sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti.
A zárónyilatkozat szerint a KMAT tagszervezetei minden törvényes eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy a magyarság jogos autonómiaigényének érvényt szerezzenek.
"A magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen" - hangoztatták a dokumentumban.
A brüsszeli tanácskozáson két további állásfoglalást is elfogadtak. Az egyik Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggéseiről szól. Egyebek közt megállapítja: a nemzeti közösségek autonómiája - miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja - a többségi nemzetek érdeke is.
"Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi - kulturális, sajátos jogállású települési és területi - autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly európai stabilitási kockázatot jelenthet" - olvasható a dokumentumban.
A másik állásfoglalás a kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy "bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk".
Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon - egyelőre nem hivatalos formában - "védhatalmi státust" a határon túli magyar kisebbségek ügyében.
A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.
Az unió működését új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés egyebek közt létrehozta az állampolgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben. Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
Brüsszel: Autonómiát szorgalmaz a KMAT
Szabadság, 2011. március 3.
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra – hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatában a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelynek tagszervezetei Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) székházában tartottak kihelyezett tanácskozást.
A megbeszélés végén tartott sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti.
A zárónyilatkozat szerint a KMAT tagszervezetei minden törvényes eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy a magyarság jogos autonómiaigényének érvényt szerezzenek.
„A magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen" – hangoztatták a dokumentumban.
A brüsszeli tanácskozáson két további állásfoglalást is elfogadtak. Az egyik Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggéseiről szól. Egyebek közt megállapítja: a nemzeti közösségek autonómiája – miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja – a többségi nemzetek érdeke is.
„Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján, Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi – kulturális, sajátos jogállású települési és területi – autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly európai stabilitási kockázatot jelenthet" – olvasható a dokumentumban.
A másik állásfoglalás a Kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy „bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk".
Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státust" a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.
Az unió működését új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés egyebek közt létrehozta az állampolgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben. Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
ROMÁNIA
Új a régi román koalíció
Népszabadság, 2011. március 3. – Szőcs Levente
A magyarság fő követelései teljesülhetnek a kormányzati ciklus végéig
Nyugdíjemelés, bankadó és új választási törvény: ezek a bukaresti koalíció új sarokpontjai. Az RMDSZ számára azonban a legfontosabb a régiók átszervezése és a kisebbségi törvény elfogadtatása. Utóbbi – mintegy a koalíciós partnerek jóindulatának jeleként – öt év után tegnap kimozdult a holtpontról.
– A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) úgy táncol, ahogy az RMDSZ fütyül – harangozta be a román sajtó az új koalíciós megállapodás aláírását. A megállapítás túlzónak tűnhet, azonban aligha lehet véletlen, hogy a képviselőházban éppen tegnap került sínre az öt éve elakadt kisebbségi törvény. Tételesen arról döntöttek, hogy a plenáris szavazás előtt nem három, hanem mindössze egy bizottságnak kell megvitatnia a kulturális autonómiát is magába foglaló tervezetet. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jogszabályt a tavaszi ülésszak vége előtt elfogadják.
A koalíciós megállapodásba került a romániai magyarság másik régi követelése, a régiók átszervezése is. – A törvényt az őszi parlamenti ciklusban kezdjük el megvitatni, hogy aztán jövőre, a tavaszi ülésszakban elfogadjuk – ismertette a megállapodást az RMDSZ elnöke. A tét a székelyföldi régió létrehozása, amit sokan a területi autonómia „előszobájának" tekintenek.
A kilencvenes évek végén a jelenlegi fejlesztési régiókat úgy alakították ki, hogy figyelmen kívül hagyták az egyes vidékek történelmi-gazdasági sajátosságait. Ebből adódóan a régiók működésképtelennek bizonyultak: az európai uniós csatlakozás óta eltelt több mint három év alatt Románia alig tizedét használta fel a számára elkülönített fejlesztési alapoknak. Ennek ellenére a román politikai közeg eddig következetesen elutasította a régiófelosztás újragondolását.
A tegnap aláírt megállapodás összegzi a gazdaságösztönzést célzó tennivalókat, és kiterjed a választási törvények módosítására is. Utóbbival kapcsolatban a dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat. Kelemen Hunor viszont elmondta: egyetértés van arról, hogy mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó törvényt az arányos képviselet elve szerint alakítják.
A magyar képviselők szavazatai nélkül nincs kormánytöbbség a román parlamentben. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ koalícióját az UNPR – vagyis a két ellenzéki pártból kilépett törvényhozók –, illetve a parlamenti küszöböt el nem érő 18 kisebbség képviselői támogatják. A kormánytöbbség így is meglehetősen törékeny – egyetlen szavazaton múlik a felsőházban, ahová a kisebbségi szervezetek az alkotmány szerint nem küldenek képviselőt.
Együttműködési megállapodást írtak alá a koalíciós pártok
Krónika, 2011. március 3. – Balogh Levente
A kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadását és a gazdasági fejlesztési régiók határának átrajzolását is tartalmazó egyezményt írtak alá szerdán a kormánykoalíciót alkotó pártok. A Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a kisebbségek képviselői a parlament épületében látták el kézjegyükkel a koalíciós paktumot. A dokumentumot elnöki szinten írták alá, így Emil Boc, Kelemen Hunor, Gabriel Oprea és Varujan Pambuccian szignója került rá a paktumra.
A megállapodás értelmében a jelenlegi törvényhozási ciklus végéig, azaz 2012 őszéig egyben marad a jelenlegi koalíció, ugyanakkor határidőket és ütemtervet is tartalmaz a különböző jogszabályok elfogadására. Az ütemtervet csatolmányként fűzik majd a paktumhoz.
A dokumentum koalíciós források szerint mind a kormányzati, mind a parlamenti együttműködésre vonatkozik.
A paktumba foglalt törvények zöme gazdasági és szociális vonatkozású, így a munkahelyteremtésre, a gazdaság fellendítésére, a mezőgazdasági és energetikai beruházások bátorítására, valamint az európai források hatékonyabb felhasználására vonatkozó jogszabálytervezeteket is tartalmaz. Emellett a választási törvény módosításáról is szó esik benne, ebben a témában ugyanakkor nem tartalmaz konkrétumokat.
A kisebbségi törvény elfogadása is belekerült – ezt az RMDSZ a tavaszi parlamenti ülésszak végéig, azaz júliusi kívánja elfogadtatni –, ugyanakkor az UNPR kérésére a jelentős vagyonokra kivetendő különadó is bele került.
A paktum az együttműködés 2012 utáni folytatására is kitér, ezzel kapcsolatban ugyanakkor nem tartalmaz kötelező érvényű megállapításokat.
A paktum
A koalíciós paktum a makrogazdasági stabilitás megőrzését, a 2011 és 2013 közötti időszakra kitűzött költségvetési célok tartását tartja az egyik legfontosabb prioritásnak. Megtartják az egykulcsos adót, egyszerűsítenék az adórendszert, csökkentenék a tb-járulékokat, egyszerűsítenék a bürokráciát és rugalmassá tennék a munkaerőpiacot. Emellett átszerveznék az állami vállalatokat, megerősítenék az értéktőzsdét, börzére vinnének bizonyos állami tulajdonú cégeket. Föllendítenék az autópálya-építést is, folytatnák az észak-erdélyi sztrádát, megépítenék a Nagylak-Konstanca-autópályát és a Brassó-Bukarest sztrádát. Emellett az uniós pénzek lehívását is hatékonyabbá tennék. Mindezek nyomán 2011 végére 1,5-2, 2012 végére pedig 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést várnak. Szociális téren folytatni kívánják a nyugdíj- , az egészségügyi, az oktatási és a bérreformot, valamint a közszféra átalakítását. Támogatnák a roma-integrációt, és a közigazgatási decentralizációt is folytatnák.
Az aláírási ceremóniát követően Kelemen Hunor, az RMDSZ szombaton megválasztott elnöke megerősítette, az RMDSZ paktumba foglalt céljai a kisebbségi törvény elfogadása, a gazdasági fejlesztési régiók határainak módosítása, valamint a választási törvény átalakítása.
Kelemen kifejtette, az RMDSZ politikai stabilitást akar, a 2010-es év elteltével pedig a kormánynak stabil gazdasági fejlődést lehetővé tevő intézkedéseket kell hoznia, amely az életszínvonal emelkedését is maga után vonja. Rámutatott, a paktumba a legfontosabb kormányzati prioritásokat foglalták bele.
Leszögezte: az immár öt éve a parlament előtt heverő kisebbségi törvényt még 2011-ben el kell fogadni. Ezt követően 2012-ig újra kell gondolni a fejlesztési régiók határait, mivel ezek jelenleg nem megfelelőek. „Emellett az önkormányzati és a parlamenti választási törvényt is módosítani kell" – szögezte le.
Álláspontja szerint a paktum politikai stabilitást, gazdasági növekedést, valamint a kisebbségi jogok megerősödését vonja majd maga után.
Emil Boc minisztrelnök, a PDL elnöke kifejtette, a megállapodás aláírásával Románia új szakaszba lépett. Szerinte a koalíciónak sikerült elejét vennie a gazdasági összeomlásnak, az ország gazdasága pedig növekedési pályára áll, amelynek hatásait az összes polgár megérzi majd.
Szerinte a statisztikai adatok azt mutatják, hogy máris beindult a gazdasági fejlődés, ezért köszönetet mondott a koalíciós partnereknek, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy nemet mondjanak a populizmusra, és megtették a szükséges lépéseket. Kelemenhez hasonlóan ő is a stabilitás zálogának nevezte a dokumentumot.
Gabriel Oprea az ország egyensúlyban tartása érdekében természetes lépésnek nevezte a paktum aláírását.
Varujan Pambuccian úgy vélte, a megállapodás pragmatikus hozzáállást tükröz, és megjegyezte: az egyetlen kérdés, amelyben nem föltétlenül a többi partner álláspontját követik, az az alkotmánymódosítás ügye, ebben a témában ugyanis fönntartják maguknak a jogot, hogy a számukra leginkább megfelelő változat mellett döntsenek.
Az ellenzék ugyanakkor bírálta a paktumot. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint a kormánypártok ezzel próbálnak a kormányrúdnál maradni. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az csupán a PDL kétségbeesett kísérlete a hatalom megőrzésére.
Nagy tervek papíron (Koalíciós megállapodás)
Háromszék, 2011. március 3.
A kisebbségi törvény elfogadását, a fejlesztési régiók átszervezését is tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet tegnap írtak alá a kormánykoalíció pártjainak vezetői. A dokumentumban a kormányzati és törvényhozási prioritásokat rögzítették a választásokig hátralevő másfél esztendőre. Az egyezményt Emil Boc miniszterelnök, a Demokrata Liberális Párt elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szö¬vetség vezetője és Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője látta el kézjegyével.
A tegnap aláírt megállapodás értelmében a jelenlegi kormány¬koalíció a következő választásokig, azaz 2012 őszéig egyben marad, és utána is folytatnák a kormányzást, ezzel kapcsolatban azonban semmilyen kötelezettséget nem tartalmaz. A kormányzási és törvényhozási prioritásokat rögzítő egyezményhez csatolják az ütemtervet és a határidőket az egyes jogszabályok elfogadásához.
Kisebbségi törvény idénre
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a megállapodás politikai stabilitást biztosít, gazdasági növekedéshez és a kisebbségek jogainak megerősítéséhez vezet. Két csoportra oszthatók az együttműködési szerződésben foglalt témakörök, egyrészt a kisebbségi jogok megerősítésére és bővítésére vonatkozó rendelkezések szerepelnek benne, másik a gazdasági növekedést összegző tennivalókra vonatkozik — magyarázta. Előbbihez tartozik a kisebbségi törvény, amelyről már öt éve vitáznak, és amelyet a tavaszi törvényhozási ciklusban szeretnének elfogadni, úgy látják ugyanis, megvan erre a politikai akarat, a másik pedig a régióátszervezési jogszabály, melynek vitája ősszel kezdődne, és jövő év tavaszán szavaznák meg.
Javasolják továbbá a választási törvények módosítását, az RMDSZ azt szeretné, hogy mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó jogszabály eseté¬ben erős és arányos képviseletet biztosítsanak a romániai magyarságnak.
Nyugdíjemelés jövőre
A dokumentum egy sor gazdaságösztönző intézkedést is tartalmaz. Azt szeretnék elérni, hogy idén 1,5—2 százalékkal, 2012-ben pedig 4—4,5 százalékkal növekedjék a gazdaság. A koalíció megőrizné az egységes adókulcsot, csökkentené a munkaadók adóterheit, kordában tartaná a következő időszakban az államháztartási hiányt, rugalmasabbá tennék a munkaerőpiacot a munkatörvénykönyv módosítása és a holdingtörvény révén. Életbe ültetnék az állami és a magánszféra partnerségére vonatkozó jogszabályt, folytatnák a köztartozások törlesztését, egyes állami vállalatok tőzsdei értékesítését. Orszá¬gos infra¬struktúra-fejlesztési progra¬mot is életbe ültetnének, támogatnák az autópálya-építést többek között a dél-erdélyi, az észak-erdélyi sztráda és a Bukarest—Brassó szakasz esetében. Az aláírók azt is vállalják, hogy 2012-ben növelik a nyugdíjakat (az infláció arányában, melyhez hozzáadódna a bruttó átlagbér reálértéke növekedésének fele), folytatják az egészségügyi és a tanügyi reformot, bevezetik a szolidaritási adót, ellenőrzik a nagy vagyonokat. A megállapodásban szerepel még egyebek mellett az alkotmányos reform, a közigazgatás decentralizációjának folytatása.
Emil Boc miniszterelnök megköszönte a kormánypártoknak, hogy vállalták a népszerűtlen intézkedéseket, szerinte a megállapodás aláírása révén erősebbé vált a kormánykoalíció.
Ásó, kapa, nagyharang? – Hosszú távra szóló koalíciós együttműködési szerződést írtak alá a kormánypártok
Új Magyar Szó, 2011. március 3.
Kisebbségi törvény, régióátalakítási törvény, választási törvény módosítása – mindezek a törvényhozási prioritások szerepelnek abban az együttműködési szerződésben, amelyet tegnap írtak alá a kormánykoalíciót alkotó Demokrata-Liberális Párt (PD-L), az RMDSZ, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja.
Az RMDSZ részéről új szövetségi elnökként Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot, Markó Béla miniszterelnök-helyettes ezúttal a háttérből „asszisztálta" utódját, a szövetség több képviselőjével és szenátorával együtt.
A parlamentben megtartott ünnepélyes eseményen elsőként Emil Boc miniszterelnök, a PD-L elnöke méltatta az egyezmény jelentőségét. Boc kifejtette, a protokollum céljaként fogalmazták meg a gazdasági növekedés tartóssá tétele érdekében történő további közös kormányzást. A kormányfő úgy vélte, a koalíció együtt vészelte át a legnehezebb időszakot, és az utóbbi időszakban sikerült enyhe gazdasági növekedést is produkálnia, miután tavaly az összeomlás elkerülése volt a cél.
„A fontos, bár fájdalmas reformintézkedéseket meghoztuk, most csak a gyümölcsöket kell learatni" – fogalmazott Boc. Részletezte a dokumentumban lefektetett közös gazdasági célokat, köztük a makrogazdasági stabilizációt az egységes adókulcs megtartásával, a tőkepiac konszolidációját, infrastrukturális befektetések eszközlését, az európai uniós alapok lehívási arányának javítását. A gazdasági növekedés céladatait 1,5-2 százalékban határozta meg az idei évre, és 4-4,5 százalékbanban a jövő évre.
Boc az adóterhek csökkentéséről, munkahelyteremtésről, valamint nyugdíjak növekedéséről is beszélt. Kifejtette, a nyugdíjak az
infláció növekedésével párhuzamosan, illetve a reálbérek 50 százalékos növekedésének megfelelően emelkedhetnek.
Kelemen Hunor az RMDSZ által megfogalmazott törvényhozási és kormányzási prioritásokról beszélt. „A kisebbségi jogok megerősítésére és kibővítésére vonatkozó rendelkezések szerepelnek a protokollumban. Ilyen a kisebbségi törvény, amely már 2005 óta a parlamentben várja sorsát; a másik fontos törvény a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozik" – részletezte a szövetségi elnök.
Nem publikusak a határidők
Korábban az RMDSZ politikusai hangsúlyozták, a koalíciós egyezség hatékonyságát az biztosítja, hogy határidőkhöz kötik a közös kormányzás ütemtervébe foglalt törvények és intézkedések elfogadását. A megállapodás tegnapi ismertetésekor azonban nem hangzottak el határidők; dátumok a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban sem szerepelnek.
„Az volt a koalíciós egyezség, hogy a határidők a megállapodás egyik mellékletét képezik. Ez azonban nem nyilvános, nem kívántuk a sajtó elé tárni" – mondta lapunknak Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. A politikus nem kívánta részletezni, miért volt szükség a határidők titkosítására.
A határidők kapcsán lapunk érdeklődésére Kelemen Hunor a helyszínen elmondta, a kisebbségi törvényt már az idei a tavaszi törvényhozási ciklusban fogadnák el, a régióátszervezési törvényt pedig az őszi parlamenti ciklusban kezdik el megvitatni, hogy aztán jövőre, a tavaszi ülésszak ideje alatt elfogadják. „Ugyanakkor javasoljuk a választási törvények módosítását: mind az
önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó jogszabály esetében arra törekszünk, hogy erős és arányos képviseletet biztosítsunk a romániai magyarságnak" – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mint ismeretes, a helyhatósági választási törvény esetében az RMDSZ a választási küszöb 5-ről 3 százalékra való csökkentését szorgalmazza, míg a parlamenti választási törvény esetében az arányos képviselet megőrzése a cél. Ennek kapcsán kérdésünkre kifejtette: az RMDSZ szempontjából lehetséges a vegyes rendszer támogatása, vagy az egyéni választókerületes rendszer leegyszerűsítése egyszerű többséges rendszerre.
Felvetésünkre, miszerint nem túlzott-e Emil Boc optimizmusa, amikor egy trimeszter egyetlen százalékos növekedése alapján már a gazdasági növekedésre építi a kormány teljes stratégiáját, Kelemen Hunor tagadólag válaszolt. „Azt látjuk, hogy az elmúlt év utolsó két hónapja már gazdasági kiegyensúlyozottságot hozott, ezt kell megerősítenünk. Olyan intézkedéseket vezetünk be, amelyeknek hatásait már az idei év második felétől a mindennapjaikban, életszínvonaluk növekedésében érezhetik a polgárok" – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Mi lesz 2012 után?
A dokumentum egyébként a következő mondattal zárul: „A koalíció politikai célja (...) a közös kormányzás 2012 után is." Az RMDSZ politikusai korábban többször is hangsúlyozták: nincs „örök hűség", a koalíciós megállapodás csak a Boc-kormány mandátuma végéig, 2012-ig szól. Fekete Szabó András nem lát ellentmondást a fenti megfogalmazás és a korábbi nyilatkozatok között. „Ez a zárómondat nem jelent semmiféle elkötelezettséget az RMDSZ
részéről: csupán egy célt, szándékot fogalmaz meg. Valamennyi koalíciós tárgyaláson részt vettem, és a nagyobbik kormánypártnak sohasem ígértük azt, hogy 2012 után is együtt folytatjuk" – magyarázta a szenátor.
Bírál az ellenzék
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) „mindent feláldoz annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson". Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is úgy vélte, hogy a koalíciós pártok számára öncél, hogy a kormányrúdnál maradjanak.
ERDÉLY
Jobboldali összefogást sürget az MPP
Erdély.ma, 2011. március 3. – Farkas Réka
Erős, jól szervezett jobboldalra van szüksége az erdélyi magyarságnak, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t az összefogásra — vélik a Magyar Polgári Párt háromszéki vezetői.
Fazakas Tibor országos alelnök szerint a hét végi RMDSZ-kongresszus azt bizonyítja, nem lesz megújulás a szövetség politikájában, legfontosabb céljuk továbbra is hatalomban maradni, mindenáron. A kong¬resszusi vendégek listája is árulkodó volt, a román ellenzéket szívesen látták, de az erdélyi jobboldalt ellenségnek tekintik, hiszen sem az EMNT, sem az SZNT, sem az MPP képviselőit nem hívták meg — fejtette ki Fazakas, aki szerint ennek az a tanulsága, hogy csak úgy törhetik meg az RMDSZ monopóliumát, ha összefognak azok, akiket távol tartottak a kongresszustól.
Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnöknek az a véleménye, Bukarestben írt forgatókönyv szerint, előre kiosztott szerepekkel zajlott a nagyváradi rendezvény, a román érdek az asszimiláció, és ebben partner az RMDSZ, nem kívánnak más magyar párttal, szer¬vezettel tárgyalni. Kulcsár-Terza József leszögezte: Kelemen Hunor elutasította ugyan az együttműködést az MPP-vel, ám ők hajlandóak egyeztetni, ha nemzeti kérdésről vagy autonómiáról van szó.
A Székelyföldet félti az MPP
Krónika, 2011. március 3. – Bíró Blanka
Erdélyi magyar rendszerváltásra van szükség, össze kell fognia a jobboldalnak, hogy az RMDSZ-t is rákényszerítsék az összefogásra – szögezte le Fazakas Tibor, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke. A sepsiszentgyörgyi politikus az RMDSZ-kongresszust értékelve úgy fogalmazott, bebizonyosodott: a szövetség Bukarestet választotta Budapest ellenében, mivel jobban eligazodik a balkáni politizálás útvesztőjében.
A váradi kongresszuson a román kormány- és ellenzéki pártok egyaránt az RMDSZ kegyeit keresték a hatalom megtartásának vagy megszerzésének érdekében. Bár a román pártokat meghívták, az erdélyi magyar jobboldalt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az MPP képviselőit kizárták, és ellenségnek tekintik. Fazakas Tibor szerint azok kell összefogjanak, akiket nem hívtak meg a kongresszusra, hogy így megtörjék az RMDSZ monopolhelyzetét, rábírják politikusait programjuk korrekciójára. Az erdélyi magyar nemzeti oldal összefogása kényszerítheti rá Kelemen Hunort és csapatát, hogy feladja a mindenáron hatalomra törekvést, és az erdélyi magyarság valós gondjaival foglalkozzék: az autonómia kivívásával és a parlamenti képviselet megtartásával, hangsúlyozta.
Kulcsár Terza József, az alakulat Kovászna megyei elnöke szerint is sokatmondó üzenet, hogy a váradi rendezvényre a román ellenzéki pártokat meghívták, míg a magyar ellenzéket nem. Vannak kérdések, amelyekben egy a román érdek, és az RMDSZ a román pártok partnere, ezzel az asszimilációhoz vezetik a Székelyföldet. A megyei elnök ugyanakkor árulásnak tartja, hogy György Ervin prefektus átadta Kovászna megye néhány hektáros területét Brassó megyének. Mint arról beszámoltunk, ezzel a bölöni termőföldre törvénytelenül betelepedett brassói romák kérdését rendezné határmódosítással a két megye kormánybiztosa. Kulcsár Terza szerint a megoldás elfogadhatatlan, felhatalmazás nélkül megcsonkítják a Székelyföldet, holott az nem eladó és nem feldarabolható. Az MPP-s politikusok szerint a hatóságoknak más megoldást kell keresniük, ha már ennyi éven keresztül szemet hunytak afölött, hogy a romák engedély nélkül építették fel a házaikat.
Elkobzott egyházi anyakönyvek
Polgári Élet, 2011. március 2. – Balázs Árpád
A hetvenes évek elején a történelmi magyar egyházaktól a szekuritáté emberei összeszedték az egyházi anyakönyveket, ezek a fontos iratok a mai napig nem kerültek vissza az egyházak levéltárába. Sokan csak most szembesülnek a történettel, amikor a kettős állampolgárság megszerzéséhez szükséges származási dokumentumokat az egyházaktól kívánják megszerezni.
Hiába fordultak a püspökségek több alkalommal is a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumhoz, minden fáradozásuk hiábavaló volt, az ügyben ma sincs elmozdulás. Nem minden gyülekezetben egyforma a hiány: volt, ahol sikerült eldugni a fontos dokumentumok egy részét, de olyan is előfordult, hogy az intézkedő személyek szemet hunytak és nem minden fontos iratot vittek magukkal.
Székelyföldön az anyakönyveket először a Magyar Autonóm Tartomány Levéltára vette át, később a megyei levéltárakhoz kerültek, a mai napig ott őrzik.
Még 1950. június 7-én megjelent a 153-as számú törvényerejű rendelet, mely kötelezte az egyházközségeket, hogy „megőrzés végett" adják át az 1870–1895 közötti időszak anyakönyveit. Az értékes anyakönyvek átadását, „megmentését" többször is megismételték, később az 1870 előtt keletkezett anyakönyvekre is kiterjesztették. Több plébánián is érdeklődtünk, s azt a tájékoztatást kaptuk, amennyiben az egyházközségnél nem lelhető fel a kért dokumentum, a gyulafehérvári érsekségnél tudnak segíteni, mert a katolikus egyházban 1820 óta minden dokumentumról hiteles másolatot őriznek, amelyek a mai napig szinte hiánytalanul fellelhetők az összes erdélyi püspökségen.
Húsz évvel a demokratikus változásokat követően Románia, amely közben az Európai Unió tagja lett, nem szolgáltatta vissza a kommunista rezsim által elkobzott egyházi dokumentumokat, amelyeknek a helye az erdélyi történelmi magyar egyházak levéltáraiban volna. A jelek szerint nincs is nagy igyekezet.
MAGYARORSZÁG
Le kell győzni az ősi magyar betegséget
MTI, 2011. március 2.
A soros magyar EU-elnökség akkor lesz sikeresnek tekinthető, ha Európa „valamivel erősebb" lesz az elnökségi félév végére, és az első két hónap tapasztalatai alapján erre reális esély van – mondta Martonyi János külügyminiszter a hivatalos elnökségi honlapnak, az Eu2011.hu-nak adott, szerdán közölt interjúban.
Arra a kérdésre, mit tekint az eddigi legnagyobb sikernek, illetve kudarcnak, úgy felelt: nem sikerekben és kudarcokban gondolkodik, feladatok vannak, amelyeket teljesíteni kell. Megjegyezte, hogy a feladatok teljesítése „jelentős mértékben rajtunk kívül álló tényezőktől függ".
A magyar diplomácia vezetője azt mondta, az európai gazdasági kormányzás megerősítése a magyar elnökségi időszak legfontosabb feladata. Felhívta a figyelmet, hogy az ezt célzó csomag néhány eleme – köztük a tagállamok költségvetésének összehangolására kitalált európai szemeszter működtetése – jelentős mértékben a magyar elnökség tevékenységétől függ, más kérdésekben viszont az elnökségnek csak közvetett szerepe van. Utóbbiak közé tartozik a pénzügyi stabilitási alap megerősítése vagy az új állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása, mindkét ügyben szerződésmódosításra lesz szükség. A szerződésmódosításról meglátása szerint az Európai Tanács március végi ülésén hoznak végleges döntést – mondta.
Kétszintű EU?
Arra a felvetésre, hogy kétsebességű EU jöhet létre, vagyis teljesen elszakadhat az eurózóna az egységes valutát nem használó országoktól, Martonyi János kifejtette: amitől sokan félnek, az nem a kétsebességű, hanem a kétszintű EU; ez azt jelentené, hogy tartósan kialakul egy szűkebb „kemény mag", valamint az integrációhoz csak lazábban kapcsolódó, szélesebb kör. „Ezt azonban véleményem szerint senki nem akarja" – mondta, hozzátéve, hogy az eurózónában nem részes tagállamoknak (a britek és a dánok kivételével) kötelességük ahhoz csatlakozni, és „fognak is, a kérdés csak az, mikor".
A miniszter jogosnak nevezte azt a kérdést, hogy az elnökség munkáját nem veszélyezteti-e a magyar médiatörvény miatt kialakult hangulat. Megállapította: az elnökség munkáját az elnökség eredeti céljaival összehasonlítva nincs ilyen veszély.
Nem szorultak háttérbe
Emlékeztetett, hogy a magyar elnökség erős Európát szeretne, erős politikával, főleg a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát (KAP) és a közös energiapolitikát illetően. Martonyi János arra az újságírói megállapításra, hogy úgy tűnik, a nagypolitika háttérbe szorítja a magyar elnökséget, azt felelte: „ha ezzel közelebb kerülünk a célkitűzéseink megvalósításához, akkor ez nem baj". A líbiai válsággal összefüggésben elmondta, a magyar elnökség kézben tartja az ügyeket, végig határozott uniós szankciókat sürgetett, és lényeges szerepe volt azok elfogadásában, ezt „senki nem vitathatja el". Hozzáfűzte, szó sincs arról, hogy az elnökség bármilyen szempontból háttérbe szorul.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy olyan érzés alakult ki némelyekben, az elnökség nem sikeres, elmondta: ki kell kapcsolni a hangulati, érzelmi elemeket, és a tényeket kell megnézni, „ősi magyar betegség, hogy saját csapatunknak nem mindig szurkolunk". Azt mondta, felesleges kedvetlenséget, borúlátást sugározni, inkább az ellenkezőjére lenne szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akarja befolyásolni a médiát vagy megkérdőjelezni szabadságát, továbbra is arra biztatja, „bíráljon minket, de egyidejűleg szurkoljon is nekünk".
KÁRPÁT-MEDENCE
Etnikai és nyelvi kisebbségek Európában
Felvidék Ma, 2011. március 02.
Etnikai és nyelvi kisebbségek Európában. Gazdagság és tapasztalatok címmel nemzetközi konferencia lesz Fehérvárcsurgón a Károlyi kastélyban március 10-11-én, az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland fővédnöksége alatt. A rendezvény szerepel az Európai Unió magyar elnökségének hivatalos programjában.
A tanácskozás a Budapesti Francia Intézet, a Károlyi József Alapítvány és a Forum Carolus szervezésében, a budapesti Hanns Seidel Alapítvány, a párizsi Robert Schuman Alapítvány,
a budapesti Cseh Centrum, a Goethe Institut, a Román Kulturális Intézet, a Szlovák Kulturális Intézet, a Svájci Nagykövetség és a ECMI támogatásával valósul meg. A konferenciát értékeli: Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
A konferencia 2011. március 10-én, csütörtökön és március 11-én, pénteken, 10:00 – 17:00 óra között zajlik. Előadók: Ulrike Barten, a flensburgi European Centre for Minorities Issues társkutatója, Borsi-Kálmán Béla, az ELTE professzora, Martine Camiade, a Perpignani Franko-Katalán Társadalomtudományi Intézet igazgatója, André Fazi, a korzikai Corte Egyetem politikatudományi doktora, Henri Giordan, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (CNRS) címzetes fômunkatársa, Dr. Klaus Harer, a potsdami Deutsches Kulturforum Östliches Europa igazgatóhelyettese, Kántor Zoltán, a MTA Külügyi Intézet kutatója, Pierre Klein, az Elzászi Kétnyelvű Kultúra Baráti Társaság elnöke, Alexey Kozhemyakov, az Európa Tanács Nemzetközi Közjogi Osztályának osztályvezetője, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi németajkú közösség vezető minisztere, Eric Maulin az 'Institut des Hautes Etudes Européennes' közjog professzora, Mihai Maxim, a bukaresti Egyetemi Török Tanulmányok Központjának igazgatója, Perényi János, a Párizsi Magyar Nagykövetség tanácsosa, Beate Sibylle Pfeil, a Dél-Tiroli EURAC/Bolzanói Kisebbségi Intézet munkatársa, Yves Plasseraud jogász, a Kisebbségek Jogáért csoport elnöke, Hana Synkova, a prágai Károly Egyetem kutatója, Štefan Šutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatója, Uli Windisch, a genfi közgazdaság-tudományi egyetem szociológia professzora, Jean-Marie Woehrling, a Strasbourgi Közigazgatási Bíróság volt elnöke, az Elzászi-Mozeláni helyi jog intézet elnöke.
Kísérőrendezvényként térképkiállítás látható majd, "Kisebbségek térképen: népek, nyelvek, kartográfia. Történeti példák" címmel. A kiállítást bemutatja: Dr. Török Zsolt Győző, ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék tanára.
A rendezvény nyelve: magyar, német, francia szinkrontolmácsolással.
Foglalás alapján: ingyenes buszjáratok március 10-én 9:25-kor indulnak a székesfehérvári vasútállomásról a kastélyba.
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
, illetve
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
. Tel: 06 21 311 04 26.
"Nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolata"
Hirszerző.hu, 2011. március 3.
Nagyon sok sebből vérzik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Fidesz kapcsolatrendszere, az RMDSZ-nek azonban nem a Fidesszel, hanem az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania. Azokkal szemben kell bebizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre, akik határozott nemzeti érdekérvényesítést várnak el az alakulattól - nyilatkozta a Krónika napilapnak adott interjújában Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint ha ez sikerülni fog, az RMDSZ-nek a Fidesszel való együttműködését ez automatikusan maga után vonja.
Az erdélyi napilapban csütörtökön közölt interjúban Németh Zsolt elfogadhatatlan vádaknak nevezte az RMDSZ politikusainak azon kijelentéseit, melyek szerint a magyar kormány a demokrácia-központokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozását. A kedvezményes honosításban is szerepet vállaló demokrácia központokat a pártalakítás előtt álló Tőkés László kezdeményezésére hozták létre a magyarországi kormányváltást követően.
Németh szerint az RMDSZ vádjai a magyar kormány és az erdélyi magyarság mesterséges szembeállítását hivatottak szolgálni. "Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy fönntartson egy ellenséges viszonyt a magyar kormány irányában. Mert ha vannak bizonyítékai annak, aki ezt a vádat megfogalmazza, akkor örömmel látnánk ezeket is. Nekem nincs tudomásom semmiféle ilyen jellegű beavatkozásról a magyar kormány részéről.
Ellenkezőleg, arról van tudomásom, hogy létrejött egy olyan civil alapon szerveződő hálózat, amely segíti az erdélyi magyarokat abban, hogy minél eredményesebben hajthassuk végre a kedvezményes honosítás folyamatát" - jelentette ki a külügyi államtitkár, aki úgy véli: a honosítási folyamat nem haladhatna ilyen zökkenőmentesen, ha nem működne a demokrácia-központok hálózata.
A politikus ugyanakkor nem akarta kommentálni Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnöknek az RMDSZ hétvégi tisztújító kongresszusán elmondott beszédét, amelyet az erdélyi szervezet utasítgatásnak, a budapesti ellenzék fenyegetésnek nevezett. Pelczné Gáll Ildikó változást sürgetett az RMDSZ-ben, mint mondta, ez esetben a Fideszben is partnerre találnak.
"Minden politikus felel a saját stílusáért, ami egyben minősíti is az adott személyt" - mondta Németh. Azt azonban megjegyezte: bízik abban, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, amire régóta várnak, vagyis hogy hatékony együttműködési formát alakít majd ki a többi erdélyi magyar politikai szervezettel.
Népszámlálás 2011: minden magyar számít, Ön is!
Új Magyar Képes Újság (Horvátország), 2011. március 2. – Micheli Tünde
Április 1. és 28. között kerül sor hazánkban a népszámlálásra. A munkával a kormány az Állami Statisztikai Hivatalt bízta meg. Az illetékesek már kinevezték a regionális és területi népszámlálást koordináló bizottságokat is. A múlt héten került sor a számlálóbiztosok tesztelésére. A HMDK országos szintű felvilágosító kampányt indít, amelynek az a célja, hogy minden magyar vállalja magyarságát. A népszámlálás fontosságáról és a kampányról a HMDK ügyvezető elnöke, Jankovics Róbert nyilatkozott lapunknak.
Jankovics Róbert úgy véli, a népszámlálásnak a horvátországi magyarság lélekszámára vonatkozó adatai a magyar kisebbség érdekében tevékenykedők számára egyfajta „diplomamunka" is lesz. Hiszen az elmúlt évtized eseményei közel sem hatottak olyan kedvezőtlenül e kis magyar népcsoportra, mint a háborús 90-es évek, amikor létszámunk 23 ezerről 16 ezerre csökkent.
- Bízunk abban, hogy drasztikus csökkenés nem következett be – mondja Jankovics.
Szlogen, logó, tájékoztató füzetek, lakossági fórumokí
A HMDK egy országos szintű felvilágosító kampányt indít.
- Folynak az előkészületek, és egy ideje rendezvényeinken is folyamatosan felhívjuk az emberek figyelmét a népszámlálás fontosságára. Különösen oda fogunk figyelni a tájékoztató kampány során azokra a városokra, ahol sajnos az asszimiláció nagyobb méreteket öltött. Aktivistáink szórólapokkal és egyéb módszerekkel próbálják meggyőzni nemzettársainkat arról, nagyon fontos, hogy magyarnak vallják magukat, amikor a számlálóbiztos bekopogtat hozzájuk. Kampányunk szlogenje a „Minden magyar számít, Ön is!", amivel egyértelművé szeretnénk tenni célunkat: minden magyar bátran vállalja magyarságát. Úgy gondolom, az, hogy minél több nemzettársunk vallja magát magyarnak, közös célja kell legyen minden horvátországi magyar szervezetnek – teszi hozzá Jankovics.
Telefonos ügyelet a HMDK irodájában
Nagyon fontos, hogy minél több magyar nemzetiségű népszámlálási biztost alkalmazzanak az illetékesek. E cél érdekében a HMDK írásban fordult az Állami Statisztikai Hivatalhoz és az illetékes megyei vezetőkhöz is, de segítséget kért Iván Gábor zágrábi magyar nagykövettől is.
- Bízom benne, hogy megfelelő számú magyar népszámlálási biztos lesz majd, és hogy munkájukkal elősegítik közös ügyünket. Mindemellett április 1. és 28. között állandó telefonos ügyeletet fogunk tartani a HMDK irodájában, ami azt jelenti, hogy minden, az összeírással kapcsolatos pontatlanságról szóló bejelentést azonnal továbbítani fogunk a számlálóbiztosok feletteseihez, kérve az azonnali korrekciót. Itt elsősorban a népszámlálási formanyomtatvány 19., 20. és 21-es kérdésére gondolok, amelyek a nemzetiségre, az anyanyelvre és a vallásra vonatkoznak. Arra mindenkinek oda kellene figyelnie, hogy a népszámlálási biztosok a formanyomtatványt a helyszínen golyóstollal töltsék ki, semmiképpen se grafitceruzával.
A tét: a magyar nyelv hivatalos használata, részarányos képviseletünk az önkormányzatokban...
Lapunkban már többször is írtunk a népszámlálás fontosságáról, de úgy gondoljuk, bizonyos következményeire nem árt újra és újra felhívni a figyelmet.
- A kisebbségi jogokat szabályozó alkotmányerejű törvény csaknem minden tétele az adott nemzetiség népszámlálás alkalmával megállapított létszámából indul ki. Így például a magyar nyelv hivatalos használata csak akkor kötelező, ha a magyarok részaránya a járásban/városban meghaladja az egyharmadot, egy-egy önkormányzat képviselő-testületében csak akkor lehet garantált részarányos képviseletünk, ha lélekszámunk az adott közigazgatási egységben meghaladja a 15%-ot, és megyei szinten kisebbségi önkormányzatot csak akkor választhatunk, ha több mint 500-an vagyunk. Ha például 498-an lennénk, akkor már csak egyetlen megyei képviselőt választhatnánk! És ami talán a legfontosabb, a horvátországi magyarság nagyarányú zsugorodása az asszimilációs folyamatot megállíthatatlanná tenné – mondja Jankovics.
A HMDK üzenete: mindenki bátran vallja magát magyarnak
A nemzeti és anyanyelvi hovatartozás kinyilvánítása természetes dolog, semmilyen hátrányos következménye nem lehet.
- Mindenki, aki magyarnak érzi és vallja magát, követelje a népszámlálási biztostól, hogy ez be is kerüljön a formanyomtatványba. És ne felejtsék: minden magyar számít, Ön is, kedves olvasó – hangsúlyozta Jankovics.
Lendván nyújtották be az állampolgársági kérelmet
Népújság (Szlovénia), 2011. március 3.
Lendván a múlt héten szerdán az LKMNÖK tanácstermében Wetzel Tamás, a könnyített honosításért felelős miniszteri biztos, illetve Szent-Iványi István magyar nagykövet jelenlétében a muravidéki magyar községi önkormányzatok elnökei és a magyar intézmények vezetői ünnepélyes keretek között adták le magyar állampolgársági kérelmüket Molnár G. Bíborka konzulnak.
Az ünnepélyes esemény előtt az LKMNÖK elnöke, Halász Albert a jelenlévő magyar önkormányzatok, intézetek vezetőinek bemutatása után átadta a szót Wetzel Tamás miniszteri biztosnak, aki rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, örömteli volt számára a muravidéki látogatás, még inkább az, hogy Szlovéniában, vagyis a Muravidéken is elindult az egyszerűsített honosítási eljárás, aminek alapjait az MMÖNK és az illetékes magyar szervek között januárban aláírt megállapodás jelentette. Kifejtette, nem egyszeri lehetőségről van szó, hanem a ljubljanai nagykövetség a továbbiakban is kéthetes rendszerességgel biztosítja az állampolgársági kérelmek muravidéki benyújtását.
A miniszteri biztos az ünnepélyes esemény előtt, illetve után a magyar önkormányzatok alkalmazottainak előadást tartott az állampolgársági kérelmek ügyintézése tárgykörében, így az említett alkalmazottak a dokumentáció áttekintésében, az űrlapok kitöltésében nagyban tudják segíteni a nagykövetség munkáját.
Szent-Iványi István magyar nagykövet nagy napnak nevezte az első napot, amikor Molnár G. Bíborka konzul Lendván átvehette az első egyszerűsített honosítási kérelmeket, amelyeket a tervek szerint egyelőre kéthetente az MMÖNK székházában (szerdaként, első alkalommal március 9-én) Lendván, illetve a többi önkormányzatban is átvesznek majd. A nagykövet is fontosnak nevezte az itteni önkormányzatok segítségét, amellyel sokkal gyorsabb lesz az egész eljárás.
Horváth Ferenc, a csúcsszervezet elnöke üdvözölte az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztost, külön megköszönte neki, hogy egy egész napot tudott szánni a muravidéki magyarságnak, és hogy látogatása során nem csak Lendván, hanem Hodoson is tájékoztatta a magyarságot. Az MMÖNK Tanácsának elnöke hangsúlyozta, a közös cél az, hogy a muravidéki magyarok minél könnyebben, gyorsabban juthassanak a magyar állampolgársághoz.
Végül ünnepélyes pohárköszöntőjében Halász Albert, az LKMNÖK Tanácsának elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki lehetővé tette a kérelmek átadását Lendván, és minden muravidéki magyart arra buzdított, nyugodt lelkiismerettel tegye ezt meg a lépést, hasonlóan, ahogy ezt megtették az önkormányzatok, intézetek vezetői.
A kormány jóváhagyta a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését
Népszava, 2011. március 3.
A kisebbségi nyelvhasználati küszöb a jövőben 20-ról 15 százalékra csökkenhet Szlovákiában - ezt célozza a kormány által szerdán elfogadott javaslat. A jogszabály előterjesztője, Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes eredetileg 10 százalékra való csökkentést javasolt.
A törvény szerint azokon a településeken is használhatná az adott kisebbség az anyanyelvét a hivatalokban, ahol 20 százaléknál alacsonyabb az arányuk. Hasonlóképpen a hivataloknak is rendelkezésre kell bocsátaniuk kisebbségi nyelven kiadott nyomtatványokat, a születési, házassági és halotti bizonyítványokat pedig két nyelven is kiadhatják az érintett településeken.
"Nem ez a maximum, amit el szeretnénk érni" - jegyezte meg a javaslat kapcsán Chmel. Úgy vélte, jelenleg ez az optimális, tekintettel a közép-európai társadalmi helyzetre. Ha ebben a formában elfogadná a javaslatot a parlament, az modellként szolgálhatna más országok számára is. "Örvendek annak, hogy a koalíción belül konszenzushoz jutottunk egy ilyen érzékeny kérdésben" - közölte Chmel.
A törvény szerint azokon a településeken is használhatná az adott kisebbség az anyanyelvét a hivatalokban, ahol 20 százaléknál alacsonyabb az arányuk. Hasonlóképpen a hivataloknak is rendelkezésre kell bocsátaniuk kisebbségi nyelven kiadott nyomtatványokat, a születési, házassági és halotti bizonyítványokat pedig két nyelven is kiadhatják az érintett településeken.
Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter közölte, hogy a módosítás a fegyveres szervek kisebbségi nyelvhasználatát is taglalja.
A jövőben az önkormányzatok üléseit is vezethetik kisebbségi nyelven, amennyiben ebbe az összes jelenlévő beleegyezik. A javaslat a földrajzi nevek használatát is módosítja, például a kisebbségi nyelven kiadott idegen nyelvi tankönyvekben, itt a kisebbségi nyelven történő megnevezés mögött zárójelben kell szerepelnie az államnyelven történő megnevezésnek.
Megszűnik az a kötelesség, amely a kisebbségeknek szóló tévéműsorok esetében szlovák nyelvű feliratozást ír elő. Hasonlóképpen a rádióadásoknál sem lesz szükség az azonnali szlovák fordításra.
A KDH a javaslat előterjesztése előtt több megjegyzést is tett. Lipšic szerint most a frakciójukon múlik, hogy kiáll-e a törvény végleges formája mellett. Hozzátette, erről nincs egységes vélemény a frakcióban.
A parlament már a legközelebbi, márciusi ülésszakán foglalkozhat a törvényjavaslattal.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Magyar szoborkiállítás az Európai Parlamentben
MTI, 2011. március 2.
A magyar művészet az uniós elnökség fényét emeli.Tabajdi: együttműködés terén tanulhatunk a lengyelektől!
- Példamutatónak nevezte Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője az Európai Parlamentben tegnap megnyitott kiállítást, amelyen az Európai Parlament tulajdonában álló magyar műtárgyakat, köztük Lantos Györgyi és Máté István magyar szobrászok műveit állították ki. A kiállítást Lidia Geringer de Oedenberg, lengyel képviselőnő, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg. A hagyományt, hogy az Európai Parlamentben kiállítást rendeznek az éppen hivatalban lévő elnökség művészeinek alkotásaiból, Fazakas Szabolcs korábbi szocialista képviselő kezdeményezte az előző európai parlamenti ciklusban.
A most kiállított magyar művészeti alkotások között bemutatták az Európai Parlament aulájában a Magyar Országgyűlés ajándékaként már 2005-ben felállított, A megtalált Európa című szobrot, Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek alkotását. A megnyitót nagy érdeklődés kísérte az újságírók és a képviselők részéről is. Ezekkel a kezdeményezésekkel lehet megalapozni a magyar elnökség sikerét és Magyarország jó hírét. Külön örvendetes, hogy számos lengyel képviselő látogatott el a megnyitóra. Így megalapozható az egymást követő magyar és lengyel elnökségek közötti kulturális együttműködés, itt az Európai Parlamentben is - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A képviselő kiemelte, éppen ezért sajnálatos, hogy a Fidesz EP-delegációja nem képviseltette magát az eseményen. Úgy tűnik, a magyar kormánypárt távol tartja magát minden olyan kezdeményezéstől, amelyet szocialista hátterűnek vél. Akkor is, ha részvételével segíthetné Magyarország megítélésének javítását, az elnökség sikerét. Furcsa, hogy miért nem tart fontosnak a Fidesz egy olyan rendezvényt, amelyet európai frakciótársa, Tőkés László, az EP alelnöke is megtisztelt jelenlétével. - mondta a szocialista delegációvezető.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Németh Zsolt: bízunk az RMDSZ-es fordulatban
Krónika, 2011. március 3. – Rostás Szabolcs
Bízom abban, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, amelynek lényege az kellene legyen, hogy találja meg az együttműködés hatékony formáját a többi erdélyi magyar politikai formációval – nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A fideszes politikus szerint az RMDSZ-nek elsősorban nem a magyar kormánypárttal, hanem mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, képes a stratégiai párbeszédre.
– Államtitkár úr, hogyan értékeli, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártok tegnap meghosszabbították több mint egy éve érvényes együttműködési megállapodásukat, amelyben helyet kaptak az erdélyi magyarokat is érintő jogszabályok?
– A megállapodás aláírása összhangban van a nagyon sok közös érdek jellemezte magyar–román kapcsolatokkal. Örvendetesnek tartjuk a kulturális autonómiáról szóló kisebbségi törvény elfogadását és a fejlesztési régiók kialakítását is célzó megegyezés megszületését. Kihangsúlyoznám, hogy noha a Fidesz a jelenlegi román kormányzó párttal, a demokrata-liberális alakulattal egy pártcsaládhoz tartozik, a koalíciókötés nem a magyar kormány feladata, nem kívánunk beavatkozni az RMDSZ ilyen jellegű döntéseibe. A mi jó együttműködésünk a jelenlegi kormánypárttal nagyon örvendetes fejlemény. Ugyanakkor a mindenkori magyar kormány tiszteletben tartja a mindenkori román társadalom politikai döntéseit.
– A magyarországi országgyűlési választások óta sokkal hangsúlyosabbá vált Budapest és Bukarest viszonya, mint korábban, nagy lendületet vett a gazdasági-infrastrukturális együttműködés fejlesztése. Ezt a magyar kormány is így látja?
– A magyar–román kapcsolatokban nagyon sok a közös érdek 2011-ben. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a napirenden lévő fontos politikai kérdések 95 százalékban olyan ügyek, amelyekben kimutatható a nagyfokú közös érdekeltség Magyarország és Románia között. Megfelelő politikai akarat mellett lehetségessé vált a közös fellépés ezekben az ügyekben, ez pedig nagymértékben javítja ezen ügyek megvalósításának esélyeit. Nagy örömömre szolgál, hogy az elmúlt időszakban a közös politikai akarat, egymás felvállalásának képessége megvolt a két ország vezetői között. Ennek hátterében számtalan ok húzódik meg, de nem elhanyagolható a közös pártcsaládhoz való tartozás, illetve a hosszú éveken keresztül épített személyes kapcsolatrendszer sem.
Közös ügyeink sorában kiemelném az észak-déli infrastrukturális folyosó kérdését, ahol pozitív tapasztalatokkal teli volt az elmúlt féléves együttműködés. Gondolok itt az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia–Magyarország alkotta gázszállító rendszer, az AGRI-gázvezeték együttes létrehozására vagy gázvezetékeink összekötésére, amely nagymértékben javítja az ellátásbiztonság szintjét a két ország számára. De idetartozik a Nabucco-gázvezeték megvalósítását célzó együttműködés is. Sajnálatos módon a közlekedési infrastruktúra területén nem sikerült ilyen látványos előrelépésre szert tennünk, de sokat segíthet ebben a szintén közösen felvállalt Duna-stratégia sikeres megvalósítása, ami adott esetben hozzájárulhat a határ menti összeköttetések fejlesztéséhez, általában a határtérség infrastruktúrájának látványos előmozdításához.
– A kétoldalú kapcsolatok milyenségét jellemzi az is, hogy az EU soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország határozottan kiáll Románia schengeni csatlakozása mellett; erre a támogatásra Bukarestben talán kevesen számítottak.
– Nem tartjuk elfogadhatónak azokat a megközelítéseket, amelyek Nyugat-Európából érkezvén valójában nem Románia objektív felkészültségét minősítik, hanem sokszor politikai döntést akarnak hozni, ami sokkal inkább tükrözi a kritizáló ország belpolitikai helyzetét, mintsem Románia felkészültségét. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy az Európai Unió belügyi tanácsa napokban rendezett ülésén elnökségi állásfoglalásban tegyük világossá: Románia felkészült, minden kritériumot teljesít, alkalmas a schengeni csatlakozásra. Sajnálatos módon Bulgáriáról ez nem mondható el, de olyan megoldást ösztönzünk, hogy a magyar uniós elnökséggel bezárólag Románia kapjon világos, dátummal ellátott perspektívát. Ugyanis ha ez nem így történik, akkor ez Románián túlmenően rendkívül negatív üzenetet hordozna mindazon országoknak, amelyek európai uniós, illetve schengeni csatlakozásra várnak Közép-Európában.
– És milyen helyet foglalnak el az erdélyi magyarok a román–magyar kapcsolatok alakítása során?
– Ami a magyarság helyét illeti a román–magyar viszonyban, szeretném világossá tenni: olyan nemzeti fordulat következett be Magyarország külpolitikájában, hogy a szomszédainkkal ápolt kétoldalú viszonynak sarokköve az adott országban élő magyar közösség közérzete. Ezért az erdélyi magyarság közérzete is sarokköve a jó román–magyar viszonynak. Ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban mindenféleképpen közérzetjavító tényezőként könyveltük el az új tanügyi törvény elfogadását, valamint a román kormányzat visszafogott hivatalos reagálását a kettős állampolgárság kérdésére.
– Hogyan kommentálja az RMDSZ nagyváradi kongresszusán Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnökének beszéde nyomán a nagyobbik magyar kormánypárt ellen elhangzott felszólalásokat?
– Engedje meg, hogy ne kommentáljam Pelczné Gáll Ildikó felszólalását. A Fidesz európai parlamenti képviselőjének beszéde kapcsán azt tudom mondani, hogy minden politikus felel a saját stílusáért, ami egyben természetesen minősíti is az adott személyt. Sok sikert kívánok ugyanakkor az RMDSZ elnökévé megválasztott Kelemen Hunornak ahhoz, hogy érdemben tudja képviselni a magyarság érdekeit a bukaresti parlamentben. Bízom abban, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, amit nagyon régóta várunk, amelynek lényege az kellene legyen, hogy találja meg az együttműködés hatékony formáját a többi erdélyi magyar politikai formációval. Hiszen éppen a magyar együttműködés jelentheti a hatékony fellépést az erdélyi magyar közösség érdekében.
– Kelemen Hunor székfoglaló beszédében azt mondta, partneri viszonyra törekszik a Fidesszel. Milyen módozatait látja annak, hogy enyhüljön a magyar kormánypárt és az RMDSZ közötti hűvös viszony?
– Úgy gondolom, hogy a puding próbája az evés. Az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke most valóban elérkezett abba a helyzetbe, hogy bizonyítsa azt a szándékát, amelyet nemcsak a megválasztását követően, hanem a kampányának időszakában is képviselt. Mindanynyian tudjuk, hogy nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere. A legfontosabbnak azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek nem velünk, hanem mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre – vagyis azokkal szemben, akik határozott nemzeti érdekérvényesítést várnak el az alakulattól. És ha ez sikerülni fog, akkor úgy gondolom, hogy a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni.
– Hogyan kommentálja az RMDSZ vezető politikusainak vádját, miszerint a magyar kormány a demokrácia-központokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozását?
– Erre azt tudom mondani, hogy ezek az állítások mindenféleképpen olyan elfogadhatatlan vádak, amelyek a magyar kormány és az erdélyi magyarság mesterséges szembeállítását hivatottak szolgálni. Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy fönntartson egy ellenséges viszonyt a magyar kormány irányában. Mert ha vannak bizonyítékai annak, aki ezt a vádat megfogalmazza, akkor örömmel látnánk ezeket is. Nekem nincs tudomásom semmiféle ilyen jellegű beavatkozásról a magyar kormány részéről. Ellenkezőleg, arról van tudomásom, hogy létrejött egy olyan civil alapon szerveződő hálózat, amely segíti az erdélyi magyarokat abban, hogy minél eredményesebben hajthassuk végre a kedvezményes honosítás folyamatát, amely már az elmúlt időszakban is bizonyította létjogosultságát. A honosítási folyamat Erdély-szerte tömeges támogatottságnak örvend, és nem haladhatna ilyen zökkenőmentesen, ha nem működne a demokrácia-központok hálózata. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni mind Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, mind a szervezetnek, hogy élt ezzel a kezdeményezéssel, és közreműködnek a magyar konzuli hálózat sikeres és eredményes működésének lebonyolításában.
A hűség jutalma?
Krónika, 2011. március 3. – Benkő Levente
Kétségtelen előrelépési lehetőségeket nyit a tegnap aláírt kormánykoalíciós megállapodás. Az első nyilatkozatokból ítélve a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyértelműen arra törekszik, hogy kormányzása hátralevő szűk két évében a gazdaság mostanság egyre-másra emlegetett állandósulásából, netán enyhe élénküléséből az a lakosság is érezzen valamit, amely a legelső komoly szigorítások óta tiszta szívéből utálja és szidja az egész kormánykoalíciót.
De főleg azt a demokrata-liberális alakulatot, amelyik jól tudja, hogy lassan beindul a választási kampány, az elveszett népszerűségből pedig valamicske talán még visszaszerezhető. A tegnap aláírt kormányzási szerződésben szereplő nyugdíj- és béremelés, a munkáltatás-munkavállalás jogi keretének tisztázása, a nagy vagyonok utáni luxusadók bevezetése, a munkáltatókra háruló járulékok enyhe csökkentése, valamint a fejlesztési régiók átrajzolása mind ebbe a kérdéskörbe tartoznak – és valóban üdvös volna, ha a terv nem papírra vetett malaszttá, hanem valósággá válna.
Mindezek érdekében a PD-L egyértelmű támogatást kér – és biztosan kap – az RMDSZ-től és a nem magyar nemzeti kisebbségektől, cserébe nem kisebb üzletet ajánlva, mint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, öt éve vajúdó törvény elfogadását, csatolt áruként pedig az alkotmány, illetve a választási törvény módosítását. A romániai magyar nemzetközösség, illetve az országban élő nemzeti kisebbségek szempontjából márpedig utóbbiak a gazdasági érdekekkel azonos mértékben fontosak, ha nem fontosabbak.
Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, illetve a nemzetiségek csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian tegnapi kijelentései egyértelműen jelezték. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási törvényt, ha nyögvenyelősen is, ha többszöri nekifutásból is, ha alkotmánybírósági hercehurcával is, de a kormánykoalícióban sikerült keresztülvinni – bár a visszarendezés Damoklesz kardja azért ott lebeg –, akkor talán megelőlegezhető a bennünket, nem román nemzetiségűeket sajátosan érintő szabályoknak a számunkra kedvező alakítása. Egyetemben a gazdasági vonatkozásúakkal. Nem egyébért, de az igazán jó és tartós üzletek kölcsönös bizalmon köttetnek. 2012-ben majd megtudjuk, hogy a hűségnek mi lesz a jutalma és mi az ára.
Négyesfogat, (több mint) két évre
Új Magyar szó, 2011. március 3. – B. T.
Hosszas egyeztetés, időpontcsúsztatások után tegnap megszületett a négy kormánykoalíciós tömörülés – a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), az RMDSZ, az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR), valamint a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója – által aláírt közös együttműködési protokollum.
Négy fontos fejezetben határozza meg a közös alapvető célokat a kormánykoalíciós alakulatok jövőbeni, 2012 végéig szóló együttműködését szabályozó megállapodás. Ennek megfelelően a négyes prioritást a makrogazdasági stabilizáció, Románia társadalmi fejlesztése, az állam alkotmányos és közigazgatási reformjának végrehajtása és Románia politikájának Európai Unión belüli támogatása jelenti.
2020 távlatában
Az aláírók – Emil Boc a PD-L, Kelemen Hunor, az RMDSZ, Gabriel Oprea, az UNPR elnöke, valamint Varujan Pambuccian, a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője – tömörüléseik együttműködésénél egyebek között a tavalyi közös politikai akció gazdaságstabilizáló hatásából, valamint abból indulnak ki, hogy az országnak a fejlesztést elősegítő, kedvező gazdasági légkört szavatoló fenntartható intézkedésekre van szüksége, illetve, hogy a globális gazdasági és társadalmi válság körülményei között Románia esélyét a következetes politikai akciókra alapozott politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás jelenti.
A makrogazdaság stabilitása és a gazdasági növekedés biztosítása érdekében a felek azon lesznek, hogy az ország megfeleljen a 2011–2013-as időszakra szóló adózási és költségvetési stratégia célkitűzéseinek.
A partnerek szándéka fenntartani az egységes adókulcsot, egyszerűsíteni az adózást és csökkenteni a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, korlátozni a bürokráciát, rugalmasabbá tenni a munkaerőt, elfogadva egyben a munkatörvénykönyvet, valamint a társadalmi párbeszédre vonatkozó törvénykezést. Fontos feladat e fejezet esetében a tőkepiac megszilárdítása, az állami vállalatok – régóta halogatott – szerkezeti átalakítása, szavatolva bizonyos állami aktívák tőzsdei értékesítését.
A protokollum az ország közúti infrastruktúrájának bővítését is előirányozza; így különleges hangsúlyt kap majd a VI. számú Pán-Európai Közlekedési Folyosó részét képező Nagy-lak–Konstanca-, az erdélyi-, valamint a Bukarest–Brassó-autópálya megépítése.
Az aláírók célja meggyorsítani az európai uniós pénzlapok lehívását, de arra is kötelezettséget vállalnak, hogy kidolgozzák a 2014–2020 közötti időszakra szóló országos fejlesztési tervet.
A felsorolt intézkedések nyomán a román gazdaság 2011-ben 1,5-2, jövőre pedig 4-4,5 százalékos gyarapodási ütemet ér el.
Átfogó szociális intézkedések
Fontos fejezetét alkotják a protokollumnak a társadalmi fejlesztést célzó intézkedések is. Ennek érdekében mindenekelőtt gyakorlatba ültetik a tavaly elfogadott strukturális reformot, elsősorban az adórendszer, a nyugdíj-, bér- és foglalkoztatási rendszer területén. A koalíciós partnerek elképzelése szerint a nyugdíjnövelés jövőre százszázalékos arányban követné az inflációs ráta alakulását, amihez hozzájárul még a bruttó átlagbér előző évben elért reálnövekedésének 50 százaléka.
A kormánykoalíció folytatja az egészségügyi reformot, megvalósítja a tavaly elfogadott oktatási törvényben foglalt reformintézkedéseket, támogatja a szolidaritási illetéket, valamint a nagy vagyonok ellenőrzésére vonatkozó törvénykezés gyakorlati alkalmazását, de kiemelt figyelmet fordít a szegénység leküzdésére és a romák társadalmi-gazdasági integrációjára kidolgozott programok alkalmazására is.
Régebbi elvárások
Az ország jelenlegi helyzetében nagy jelentőségűek az állam alkotmányos és közigazgatási reformjára vonatkozó fejezetben foglalt célkitűzések. Ezek szerint a felek folytatják majd a korrupció elleni harcot, és beindítják az alkotmányos reformot. A vállalások között szerepel a négy elfogadott jogi – a büntető és polgári, valamint a büntető és polgári eljárási – törvénykönyv alkalmazása.
Szerepel a dokumentumban az RMDSZ régebbi elvárása, a fejlesztési régiók újraszervezése, a központi közigazgatási rendszer további decentralizációja a szubszidiaritás elve alapján. A protokollum értelmében módosítják a helyi közigazgatási törvényt, valamint a választási törvénykezést, és az RMDSZ szintén régebbi követelésének megfelelően elfogadják a nemzeti kisebbségek törvényét.
A kormánykoalíciós tömörülések egyben kötelezettséget vállalnak arra is, hogy az Európai Unión belül, Románia politikáját támogatva, kiteljesítik az Európa 2020 elnevezésű stratégiában szereplő közös és nemzeti politikát, érvényt szerezve az intelligens, környezetbarát és befogadó növekedés európai stratégiájának. A célok között szerepel természetesen a schengeni térséghez történő csatlakozás, valamint a romániai igazságszolgáltatási rendszer brüsszeli ellenőrző mechanizmusának megszüntetése.
A partnerek egyik régebbi céljukként is fontosnak tartják az ország energetikai függetlenségének a biztosítását, határokon átnyúló energetikai infrastruktúra kiépítésével, és törekedni fognak a Duna-stratégia gyakorlatba ültetésére is.
Végül a négy aláíró az együttműködés politikai célkitűzéseként határozza meg az ország gazdasági gyarapodását, valamint a közös kormányzás folytatását – 2012 után is.
HOME JOGOK
És még egyszer: Markó Béla
Transindex, 2011. március 2. – Kelemen Attila Ármin
Talán, ha az évek során némi színes színpadiasságot is bevállalt volna, kevesebb tiszteletnek, de több népszerűségnek örvendhetett volna.
Utolsó elnöki beszédét figyeltem. A súlyos érzelmi aknákat, a nagy finálét előkészítő elemek tornyosulását buktatnám le, ha tehetném. De nincs mit. Markó utolsó elnöki megszólalása elidegeníti, technicizálja a számára és közvetlen munkatársai számára azért mégiscsak drámai perceket. Nem ünnepelteti magát, nem ríkatja vagy tapsoltatja a közönséget, nem szolgál fel a sajtóba kívánkozó elejtettnek tűnő gesztusokat – nem mintha nem rendelkezne a színpadon élő ember instrumentáriumával. Nem szórakoztatja sem magát, sem másokat.
Talán, ha az évek során efféle helyzetek kis töredékét jelenetté változtatta volna, vagyis némi színes színpadiasságot is bevállalt volna, kevesebb tiszteletnek, de több népszerűségnek örvendhetett volna.
***
Ha lenne szépségdíja a jogarpasszolási sportnak, Markót megilletné.
***
Egyik perverz nyeresége annak, hogy Markó visszalép egyet az, hogy Tőkésről kiderülhet, mennyire sivár, ha nincs olyan ellenfele, akitől azt remélheti, hogy kölcsönösen meghatározzák egymást. Úgy sejtem, felfokozott időszak következik, amikor a demokrácia narancspalástú lordja szétdörgi majd a dobhártyáinkat. Annak idején Markó jelentős hátránnyal indult Tőkéssel szemben, amit az évek során folyamatosan ledolgozott olyan körülmények között, hogy Tőkésé volt a hálásabb, a rokonszenvesebb szerep.
Persze ennek megvolt az ára: sok kompromisszum, rutinos pragmatizmus és akkora mennyiségű vegyes színvonalú bírálat, amit nem lehet könnyű elviselni. Tőkés és Markó a közeg percepciójában egymáshoz nőttek, de Tőkés az, akinek a politikai önkifejezéséhez kellett egy Markó, és nem fordítva. Most ez a Markó letett egy nagy darab hatalomcsomagot, miközben Tőkés pártot épít. Az új helyzetben, kompatibilis ellenfél nélkül Tőkés legfeljebb párhuzamos maradhat, szerves aligha. A spirál logikája: még több pátosz, még több orbánviktorozás, még több sérelem, vagyis még több kandikáló lóláb.
Ha Kelemen Hunor valóban Markó Béla lenne, ahogy azt a Tőkés kommunikáció megpróbálta elhinteni, az elsősorban Tőkésnek lenne jó hír. Csakhogy Kelemen nem Markó, nem kompatibilis Tőkéssel. Kelemen egy új kezdet, akár a Fidesszel való viszony szempontjából is. Még akkor is, ha a Fidesz éppen ostoba, zsarolgatós, észosztós fenyegetősdit adott elő az RMDSZ hétvégi kongresszusán.
***
Kelemen Hunor többet fog hibázni, mint Markó, ezért a romániai magyarok intenzívebben fognak vele rokonszenvezni, mint Markóval.
***
Markó letette a jogart, és felvette a lantot, vagyis hobbi-politikus lesz, aki csak pillanatnyi szeszélyből kapcsolódik be egy-egy akár marginális tematikába – ez az egyik népszerű spekuláció. A másik, hogy saját, elitista témákat keres magának, és azokat fogja végigvinni – nyugdíja része lesz, hogy megengedik neki a kiscserkészi kedvteléseket is. Egy harmadik, szintén leegyszerűsítő forgatókönyv szerint Markó szürke eminenciásként fogja kézben tartani a döntéshozatalt.
A saját hipotézisem eltér ezektől. Úgy sejtem, az, hogy Markó visszalépett egyet vagy kettőt, egy bonyolult, töbszintű döntés következménye. Esetleg több időt akar könyvek között tölteni, kevesebbet akar spekulálni akár a Fidesz, akár a belpolitikai partnerek, akár a szövetségen belüliek pacifikálásán, le akar tenni bizonyos felelősségeket, elfogyott a motivációja, mert úgy érzi, nagyságrendekkel többet már nem tehet a szövetségért és politikusi önmagáért.
És ezek csak a legegyértelműbb szempontok, a család, a magánélet prioritásai vagy akár mindenféle irracionális előérzet, belátás, stb. mint-mind ott lehet egy ilyen döntés hátterében. Mert politikai csatározás nem kényszerítette Markót a leghalványabb visszavonulásra sem. Viszont van egy cselekvésre késztető speciális negatív energia, ami szerintem fontos lehetett itt is, minthogy már civilizációk végét is okozta: az unalom. Szerintem Markó visszalépésében van egy olyan üzenetfoszlány is, hogy: uncsik, nagyon uncsik vagytok.
***
Úgy sejtem, néhány hét múlva egy új Markót ismerhetünk meg – azt, akit már nem tompít a párt összetartásának napi rutinja. Az új Markó – és erre már voltak jelek – egy kritikus Markó lesz, ironikus, olykor akár szarkasztikus szónok, vagyis egy lényegi vonatkozásban legalábbis ellenkezője annak, amit eddig láthattunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy Markó visszafogottsága csak szerep lett volna, de ne remélj sokat attól, ha a szerep lecserélhetővé válik egy másikra. Hogy mennyire lesz időtálló és mennyire ideiglenes, nem tudom, de nagyon hajlok arra, hogy Markó ki fogja próbálni magát megmondó emberként is.
|
