Hegyeli Attila: szolgálatos magyarok kellenek - interjú
Krónika, 2010. május 21. – Szucher Ervin
A moldvai magyarság számára biztosított, jól működő oktatási program sem tudja megállítani, vagy legalább lelassítani a csángók asszimilációját – szögezte le a Krónikának adott interjújában Hegyeli Attila. A Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) programvezetője szerint ha az anyanyelvű oktatás mellett nem történik előremozdulás vallási, kulturális, gazdasági területen, akkor a pedagógusok munkája mindössze csepp a tengerben.
– Ha tíz évvel ezelőtt meg kellett volna jósolnia, hogy 2010-ben hol fog tartani a moldvai magyarság oktatási programja, mit előlegezett volna meg a jövőnek?
– Tíz évvel ezelőtt nem reméltem azt, hogy mára ekkora méreteket ölt. Ugyanakkor azt hiszem, ha annak idején tudtam volna, hogy ez mivel is jár, nem biztos, hogy nekivágok. Most is kiráz a hideg, amikor az indulás első esztendeire gondolok, az akkori nehézségekre, meg egyáltalán arra, hogy mindent szinte a nulláról kezdtünk. Azt semmiképpen nem hittem, hogy ennyi embert sikerül megmozgatnunk, és ekkora területet sikerül átölelnünk. Mára az oktatási programot egy nagy, összetartó társaság, ötvenfős csapat végzi. Mintegy huszonkét Bákó megyei faluban vagyunk jelen, foglalkozunk a csángó gyerekek oktatásával, nevelésével. Viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy egy évtizeddel korábban bizonyos szempontokból sokkal optimistábbak voltunk. Azt hittük, hogy a befektetett energiánk sokkal eredményesebben kamatozhat.
– Értsem úgy, hogy a tíz év megfeszített munka nem hozta meg a várt eredményt?
– Nem fogalmaznék ennyire mereven. Inkább azt mondanám, hogy annak idején kissé elszámítottam magam. Azt hittem, hogy az anyanyelvű oktatásnak sokkal nagyobb hatása van az identitástudat alakulására. Sajnos tévedtem. Ha az anyanyelvű oktatás mellett nem történik előremozdulás vallási, kulturális, gazdasági területen, akkor a mi munkánk mindössze csepp a tengerben. Ha a moldvai római katolikus papság nem tartja értéknek a magyar nyelvű imádkozást, misézést, mi több megpróbálja kiűzni a templomból meg az emberek agyából, akkor az oktatási program egymagában nem éri el a célját. Ahogy nem éri el akkor sem, ha a csángóságnak nincsenek ifjúsági programjai, vagy hiányoznak a gazdasági projektjei. Ha nincs egy olyan vállalkozó, aki például Klézsén azt mondaná, hogy az ő cégénél a kommunikációs nyelv a magyar, és ezt minden egyes alkalmazottnak tiszteletben kell tartania, ha a szociális kérdésekre nem találunk megoldást, ha nem tudunk időseinkkel foglalkozni, nem szervezzük meg kulturális vagy sportéletünket, akkor be kell látnunk, hogy csak az oktatással képtelenek vagyunk megállítani az asszimilációs folyamatot.
– 1990-hez képest a jól működő oktatási program, meg az emberek felvilágosodása ellenére is megállíthatatlan asszimilációról beszélhetünk?
– Sajnos igen. Ki kell mondanunk, hogy az asszimilációs folyamat sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint húsz évvel ezelőtt.
– Mindezek ellenére miként sikerül a csángószövetségnek évről évre előteremteni azt a csodálatos félszáz pedagógust, azokat a tanárokat, akik nem egy munkahely betöltésére, hanem szolgálatra jelentkeznek Moldvába?
– Aki csupán munkahelyet keres, az elég hamar ráébred, hogy rossz helyen kopogtat és továbbáll. Ezért nem veszünk fel sorainkban olyant, aki előzőleg nem jön el, nem tájékozódik a helyszínen, és nem győződik meg arról, hogy mire vállalkozik. Itt szolgálatos magyarnak kell lenni a csángóság körében. Olyannak, aki, ha kell, kis ovisokat tanítgat versikékre, ha kell, a szülőknek ad útbaigazítást, vagy szükség esetén, a Magyarországon dolgozó apuka orvosi papírjait fordítja. Ez se nem négy-, se nem nyolcórás munkahely, ez huszonnégy órás taposómalom, amit csak életformaszerűen lehet felfogni és végezni. Ezért nem is engedjük a tanárainknak, hogy ingázzanak, nekik állandóan ott kell lenniük a faluban, a közösségben.
– Mivel magyarázható, hogy a cudar körülményeket oly sok magyarországi, köztük számos budapesti pedagógus vagy tanárjelölt felvállalja?
– Ők talán jobban látják és átérzik a felelősségvállalás fontosságát és erkölcsi súlyát. Mi, erdélyi magyarok kissé pironkodhatnánk is azért, hogy a budapestieket jobban érdekli mindaz, ami a végeken történik, mint minket. Nem elég néhány táncház és kiállítás megszervezésével letudni a csángókérdést. A külföldiek előtt hajlamosak vagyunk büszkélkedni a csángóinkkal meg az ő néphagyományaikkal, esetleg még fel is kérjük Kallós Zoltánt, hogy meséljen az ő ötven évvel ezelőtt átélt moldvai élményeiről. Ennyi viszont nem elég. Mint ahogy az is édeskevés, amit az RMDSZ tesz a csángómagyarokért.
– Úgy tudom, az oktatási programot is többnyire anyaországi szervezetek és intézmények pénzelik?
– Valahogy így. A tíz év alatt az RMDSZ egy fillérrel nem járult hozzá. Az eltelt időszakban mindössze két olyan momentum volt, amikor valóban magunk mellett érezhettük a szövetséget. Az RMDSZ vezetősége ugyan sokat segített a magyar nyelv állami oktatási rendszerbe való bevezetésében, ezen kívül azonban még számtalan olyan kérdés van, amiben nem sikerült közös nevezőre jutnunk. Erdélyi magyarként és székely emberként azért is szégyellem magam, mert a keresztszülő programban mindöszsze két százalékban képviseltetjük magunkat, a többi jótékonykodó magyarországi. Vagy ott van Csíkszeredában a csángó gyerekek bentlakásának ügye. Örvendetes lenne, ha több értelmiségi – pedagógus, pszichológus, lelkész vagy vállalkozó – bekapcsolódna a gyerekek délutáni foglalkoztatásába, nevelésébe vagy akár támogatásába is. Mit veszítene egy nagytermelő, ha például évente egyszer odaküldene egy szekér pityókát és azt mondaná, ez a tiétek, fogyasszátok egészséggel! Mi, erdélyi magyarok elvárjuk az anyaországtól, hogy velünk foglalkozzék, nemzetpolitikájába építsen be, azonban nem vesszük észre, hogy úgymond középső testvérként elhanyagoljuk a moldvai kistestvéreinket, a nálunk sokkal sanyarúbb sorban élő csángókat. Lássuk be azt is, hogy ugyanúgy lerománozzuk őket itt, Erdélyben, ahogyan minket is lerománoznak Budapesten. Máig sem értem miért nem tudunk tanulni azokból a pofonokból, amiket az anyaországi nagytestvéreinktől kapunk.
– A Bákó megyei tanfelügyelőséggel meg a vidéki iskolaigazgatókkal folytatott kötélhúzásban sem segít az RMDSZ, illetve a párt visszaszerzett kormánypozíciója?
– A tanügy-minisztérium új magyar államtitkára és igazgatója még nagyon új. Ennek ellenére én derűlátó vagyok, és bízom abban, hogy előbb-utóbb megpróbálnak segíteni. Most, hogy szinte kéttucatnyi iskolában folyik a magyar nyelv oktatása, nagyon elkelne legalább egy ember, aki a tanfelügyelőségen képviselné az ügyeinket. Nem elég, hogy tanfelügyelőségi szinten most már szinte senki nem gáncsoskodik; szükségünk van egy emberre, aki nem szemléli passzívan mindazt, amit egyes igazgatók önszorgalomból tesznek ellenünk. Akkor nem fordulhatnának elő olyan esetek, mint például Lujzikalagorban, ahol az iskolaigazgató rendszeresen sanyargatja, bukással fenyegeti és megszégyeníti azokat az elemistákat, akiknek szülei merészelni kérték a magyar nyelv oktatásának bevezetését. Mikor a harmadikos kislányt a tantestület előveszi, nekiszögezvén a kérdést, hogy gyermekem, nem félsz attól, hogy megbuksz, ha magyarul tanulsz, a csöppség azt is megbánja, hogy magyarnak született. Az ilyesmin pedig a tanfelügyelőségen csak kuncognak, örülnek, hogy még akadnak olyan iskolaigazgatók, akik kordában tartják a moldvai magyarságot.
– Mi lesz azzal a mintegy huszonöt-harminc településsel, ahol nem az iskolaigazgatók gátolják a nyelvoktatás bevezetését, hanem az MCSMSZ-nek még nem sikerült megszerveznie?
– Mindenki, beleértve a hazai és anyaországi politikumot, ettől az egy csángó civil szervezettől várja a megoldást, de arról megfeledkezik, hogy mi nem rendelkezünk egy normatív támogatással, hanem évente, mindig újból és újból elő kell valahonnan teremtenünk azt a pénzt, amivel tanáraink ittlétét finanszírozzuk. A Fennvaló a megmondója annak, hogy sokszor jómagam sem tudom, miként fogjuk pályázatokból meg kalapozásból összegyűjteni a szükséges pénzalapot.
EBESZ-főbiztos: figyelni kell a kisebbségi jogok érvényesülését
Krónika, 2010. május 20.
Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kövessék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok terén – hangoztatta az Európai Parlament úgynevezett kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában csütörtökön Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a munkacsoport társelnöke, Gál Kinga (Fidesz) Strasbourgban kiadott közleménye szerint.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa annak jelentőségére is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek továbbra is széles jogkörökkel rendelkezzenek, és a kisebbségügyi kérdéseket az illetékes országok a nemzetközi intézmények keretei között vitassák meg.
Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek és a kisebbségi munkacsoportnak is növekszik a szerepe – tette hozzá. Az Európai Uniónak nemcsak a tagság elnyeréséig kell szigorúan ellenőriznie a tagállamok kisebbségi jogi szabályozását, hanem azt követően is – szögezte le Vollebaek. A meghallgatáson a szlovák nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdéseit is megvitatták. Bauer Edit felvidéki EP-képviselő „a kettős állampolgárság bevezetése miatti szlovák riogatásokkal" kapcsolatos véleményéről is kérdezte a főbiztost, nevezetesen, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz hasonlóan ő is biztonsági kockázatként értékeli-e a kettős állampolgárság intézményét. Vollebaek kijelentette: a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár.
Tabajdi Csaba (MSZP) egy másik közleményben kiemelte: Vollebaek „hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban az állampolgárság kérdéséről minden állam szuverén módon dönt". A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy július végén fogják megvizsgálni és értékelni annak végrehajtását.
A nyelvtörvényről kérdést intézett a főbiztoshoz Tabajdi Csaba és Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő is. Utóbbi egyebek között azt nehezményezte, hogy a főbiztosnak nem sikerült a kérdést megnyugtatóan rendeznie, a konfliktust feloldania. Schöpflin György (Fidesz) a főbiztosnak a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen felmerült szabálysértésekkel kapcsolatos munkájáról és eredményeiről érdeklődött – derül ki a közleményből.
A kettős állampolgársággal kapcsolatosan egyébként tárgyalásra szólította fel magyar partnereit a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke. Juraj Horváth meghívólevelet küldött Balla Mihálynak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, hogy a két fél üljön össze és vitassa meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvénytervezetet - közölték csütörtökön Pozsonyban.
„A magyar fél egyoldalú lépése, engedély nélküli belépése a Szlovák Köztársaság jogi környezetébe, Szlovákia számára elfogadhatatlan. A szlovák fél ezt nemcsak a kétoldalú szerződések megsértésének és a feszültség növelésének, hanem a közép-európai stabilitás komoly megsértésének is tekinti Budapest részéről" – áll a levélben.
Állampolgárság: nem Románia gondja
Nem Románia, hanem a magyar állam gondja a tervezett kettős állampolgárság – fejtette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Dan Manolăchescu. A Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke szerint bátor lépés az Orbán-kormánytól, hogy több millió felvidéki, vajdasági, erdélyi magyar problémáját a „nyakába veszi." Úgy vélte, Magyarország előtt záródnak be a kapuk, ha új állampolgárai visszaélnek frissen megszerzett utazási és munkavállalási jogaikkal.
Ugyanakkor Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, ő is kérni fogja a magyar állampolgárságot, amely az utazási és munkavállalási lehetőségek bővülésével jár, de a magyar jogszabálynak elsősorban szimbolikus jelentősége van.
Bíró Blanka
A PNL-ből való kilépésével tiltakozik a nacionalizmus ellen Smaranda Enache
Krónika, 2010. május 20. – Máthé Éva
Smaranda Enache kilép a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), amelynek két éve tagja. A marosvásárhelyi Pro Europa Liga jogvédő szervezet társelnöke csütörtökön, sajtótájékoztatón jelentette be: egy ideje egyre távolabb érzi magát a PNL-ben uralkodó állapotoktól, az utolsó csepp a pohárban pedig az oktatási törvény tervezetének szerdai parlamenti vitája volt, amelyen liberális képviselők nacionalista kirohanásokat intéztek az anyanyelvű oktatás ellen. Enache üdvözölte az átvilágítási törvény elfogadását, mint mondta: meg kell történnie az elszámoltatásnak.
„Egy ideje egyre távolabb érzem magam a jelenlegi PNL-ben előtérbe került értékektől, politikai praktikáktól és áramlatoktól" – nyilatkozta csütörtökön Smaranda Enache. Úgy érzi: a pártban a kötelező, minimális udvariasság és kollegialitás nélkül kezelik azokat, akik az Emil Constantinescu vezette Népi Akció Pártja és a PNL 2008-as fúziója után lettek liberális pártagok. Az egyesülési megállapodást szerinte a liberálisok nem tartották be, marginalizálták, megalázták a volt népi akciósokat.
Enache ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy egyes liberális europarlamenti képviselők azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a Roşia Montana Gold Corporation cég ciántechnológiás aranykitermelést folytathasson Verespatakon.
„A keserűség pohara számomra szerdán telt be, amikor a képviselőházban sor került az oktatási törvény vitájára, majd megszavazására. Amikor a vita során arról volt szó, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, bizonyos liberális politikusok olyan primitíven nacionalista nyelvezetet használtak, amilyent eddig csak a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudortól hallottunk" – mondta az emberi jogi harcos, aki szerint a mai liberálisok viselkedése miatt az egykori liberális vezetők, Brătianuék forognak a sírjukban.
Smaranda Enache ugyanakkor üdvözölte az átvilágítási törvény megszavazását. „Mindenképpen meg kell történnie az elszámoltatásnak, hiszen a kommunista rezsim bűneiért nem lehet mindenkit kollektív módon felelőssé tenni, csakis egyéni felelősség, és egyéni bűnök léteznek" – véli a Pro Europa Liga társelnöke.
A Romániában kialakult társadalmi feszültségeket kommentálva hangsúlyozta: mára már kiderült, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem kérte a román kormánytól azt, hogy lefaragja a közalkalmazottak fizetését, azt pedig főképp nem, hogy csökkentse a nyugdíjakat. „Ennyire súlyosan antiszociális intézkedéseket még a csődhelyzetben levő Görögország sem foganatosított" – állapította meg Enache. Úgy véli: a feketegazdaság visszaszorításával, a költségvetési pazarlás megfékezésével kellene javítani az ország gazdasági helyzetén. Konkrétan arra is utalt, hogy ki kell vizsgálni: miért kapnak indokolatlanul nagy javadalmazást a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal egyes vezetői, és azt is sérelmezi, hogy Dorin Florea polgármester három év alatt 300 ezer eurót fizet ki barátjának, párttárásának, Doru Borşan vállalkozónak olyan ingatlanok bérleti díjaként, amelyekben az önkormányzat lakótelepi kirendeltségei működnek, holott ezeket – szerinte – kis költségű apartmanokban kellett volna elhelyezni.
Mint arról korábban tájékoztattunk, a képviselőház szerdán elfogadta az oktatási törvény tervezetét, amelynek 37. cikkelye értelmében a nemzeti kisebbségek a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnak az iskolában. A kitétel ellen heves, nacionalista hangvételű felszólalásokban foglaltak állást ellenzéki, köztük liberális parlamenti képviselők, a cikkely elfogadása pedig a PNL-frakció távollétében történt, miután a liberális honatyák tiltakozásképpen kivonultak az ülésteremből.
Kettős állampolgárság: eltérő szokások
A kettős állampolgárság intézménye nem ritka Európa középső és keleti felében.
MTI, 2010. május 21.
A kettős állampolgár kérdése térségünkben hangsúlyozottan vetődik fel azt követően, hogy az új magyar kormány, választási ígéretének megfelelően – megadná a magyar állampolgárságot a határon túl élő nemzettársak számára is.
A kettős állampolgár kérdése térségünkben hangsúlyozottan vetődik fel azt követően, hogy az új magyar kormány, választási ígéretének megfelelően – megadná a magyar állampolgárságot a határon túl élő nemzettársak számára is.
Szlovákia: van is, meg nincs is
A kettős állampolgár ellen leghevesebben a szlovákiai hatóságok tiltakoznak. Az ország jogrendje szerint a kettős állampolgárság sem betiltva, sem engedélyezve nincs. Létezik azonban, és ezt a tényt hivatalosan is tudomásul veszik. Csehszlovákia kettéválása után, 1993-ban engedélyezték a Szlovákiában élő cseheknek, hogy megtarthassák cseh állampolgárságukat is. Ők azonban ezzel nem élhettek, mert a cseh szabályozás ezt nem tette lehetővé.
A kérdést 1997-ben kétoldalú egyezmény alapján rendezték. Így mintegy 30 ezer csehországi szlovák vette fel újra a szlovák állampolgárságot is, és ezer csehországi magyar élt a lehetőséggel. A szlovák nyelv ismerete a kérelmezők számára esetben kötelező. A külföldi szlovákok kapcsolatát az anyaországgal Pozsony már 1997- ben megkönnyítette, amikor is megszületett a „külföldi szlovákok igazolványa", amelynek alapján a külföldi szlovákok – az országban élő más idegenektől eltérően – majdnem ugyanolyan jogokat élveznek, mint a hazai állampolgárok. Választójoguk azonban nincs.
Ukrajna: nincs – de van
Ukrajnában az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de több százezren rendelkeznek más állampolgársággal is a kérdés jogi tisztázatlansága miatt. Noha Ukrajna Alkotmánya és állampolgársági törvénye is kimondja, hogy az országban egységes – vagy értelmezés szerint egyetlen – állampolgárság létezik, a jogszabály csak annyit állapít meg, hogy az ukrán állampolgárság elvesztésével jár, ha egy nagykorú ukrán állampolgár „önként felveszi más ország állampolgárságát", viszont azt is kimondja, hogy „ha az ukrán állampolgár felvette más ország vagy országok állampolgárságát, akkor az Ukrajnával kapcsolatos jogviszonyt illetően csak ukrán állampolgárként ismerhető el".
Sajtóértesülések szerint a Krímben több mint százezer helyi lakosnak van orosz állampolgársága, a román állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgárok számát 40-90 ezerre teszik, és több ezer ukrán-izraeli kettős állampolgárról írnak a lapok. Tavaly az ukrán parlament első olvasatban megszavazta az állampolgársági törvényt megszigorító módosítástervezetet, ez amely szerint azt az ukrán állampolgárt, aki 30 napon belül nem jelenti be a hatóságoknak a második állampolgárság megszerzését, ötéves szabadságvesztéssel vagy 170 ezer hrivnya (70 ezer lej) pénzbírsággal lehetne büntetni.
Szerbia: nincs kifogás ellene
Szerbiában 2004 decemberében fogadtak el új állampolgársági törvényt. Ez a Szerbia határain kívül, a diaszpórában élő 3,5 milliónyi szerbre, illetve szerb származásúra és a volt Jugoszlávia többi utódállamában élő szerbekre való tekintettel jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megszerzését. Az anyaországon kívül élő szerbektől, illetve szerb származásúaktól nem követelik meg a bejelentett szerbiai lakóhely meglétét, elegendő írásban nyilatkozniuk, hogy Szerbiát a saját országuknak tekintik.
A törvény nem követeli meg, hogy a kérelmező lemondjon külföldi állampolgárságáról. Belgrád semmilyen kifogást nem támaszt az ellen sem, hogy állampolgárai felvegyék egy másik ország állampolgárságát. A hivatalos szerb álláspont szerint a vajdasági magyarok kettős állampolgársága Magyarország belügye, amelybe Szerbia nem kíván beavatkozni.
Ausztria: van, de csak kivételes esetekben
Ausztriában alapesetben kizárt a kettős állampolgárság lehetősége: aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, és fordítva. Kivételt csak rendkívüli esetben tesznek, például akkor, ha az eredeti állampolgárság szerinti ország nem engedi meg a lemondást. Hasonlóképp, ha egy osztrák állampolgár külföldi állampolgárságot kap, le kell mondania osztrák útleveléről. Általános esetben kivételt ez alól „különleges teljesítmény" vagy „különleges állami érdek" alapján tesznek.
Románia: nincs akadálya
Románia lehetővé teszi a kettős állampolgár megadását mindazoknak a határon túli románoknak, akik 1989 előtt önhibájukon kívül veszítették el azt. Az állampolgárság egyénileg kérelmezhető. Megadása nem feltételezi a korábbi állampolgárságról való lemondást, és külföldi lakhelyüket is megtarthatják az érintettek. A romániai magyarok számára Budapest által megadandó kettős állampolgárság témája Romániában a magyarországi népszavazást megelőzően kavarta fel a belpolitikai kedélyeket.
Adrian Nastase akkori miniszterelnök „őrültségnek" nevezte az ötletet, de később már azt mondta: nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyarok egyénileg kapjanak magyar állampolgárságot, ellenzi azonban, hogy tömegesen részesüljenek benne.
A nemzet mindannyiunké
Népszabadság, 2010. május 21. – Tabajdi Csaba
Közel két évtizede foglalkoztat a határon túli magyarok állampolgárságának a kérdése. Az évek óta „levegőben lógó", majd 2004 decembere után mélyre ásott kérdés mellett foglaltam és foglalok állást ma is. Támogatom, hogy a szomszédos államokban élő magyaroknak lehetőségük legyen könnyített magyar állampolgársághoz jutni.
Fontosnak tartom a nemzeti egység ily módon történő szimbolikus kifejezését. A Fidesz országgyűlési képviselői által az állampolgársági törvényhez benyújtott módosítást mégis ellenzem. Jelen formájában a kezdeményezés nem szól másról, mint hogy a Fidesz további választókat toborozzon a határon túlról. Ezzel érdekellentétet teremt a magyarországi választópolgárok és a határon túli nemzeti közösségek között.
A „kettős állampolgárság megadása" valójában teljesen abszurd megfogalmazás. Kár, hogy ez a slendrián kifejezés honosodott meg a hazai közbeszédben. Kettős állampolgárságot egyetlen állam sem adhat. De szuverén módon dönthet arról, kiknek milyen feltételekkel és tartalommal ad magyar állampolgárságot. Németország ezzel kapcsolatos törvénye a „németséghez tartozás" kritériumát szabja meg, máshol a területhez való kötődés követelményét fogalmazzák meg. Magyarország is adhat pontosan meghatározott kritériumok alapján állampolgárságot bárkinek, de nem adhat állampolgárságot kollektíven, egyoldalú döntéssel és etnikai szempontok alapján.
Bármilyen megoldásnak, amely a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését biztosítja, több területen kényes egyensúlyi helyzetet kell megcéloznia. Az első és a legfontosabb, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a magyarországi társadalom és a határon túli magyar közösségek között. A törvényi szabályozásnak nem szabad szembeállítania a választójoggal rendelkező – a magyarországi választások következményeit a saját bőrén érző –adófizető magyar állampolgárokat és a határon túliakat, hiszen a deklarált cél éppen a nemzet újraegyesítése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek egyensúlyát megbontaná, ha a Magyarországon életvitelszerűen nem tartózkodók számára automatikusan választójogot biztosítanánk. A benyújtott törvényjavaslat e tekintetben semmilyen eligazítást nem ad, a Fidesz most is trükközik. Félő, hogy pártszempontjai, szavazatmaximálási szándékai most is felülírják a magyar nemzetpolitikai érdekeket.
Fenn kell tartani az egyensúlyt Magyarország eddigi uniós kötelezettségei és jogosultságai terén is. A magyar törvényhozásnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy Magyarország nem tart többre igényt a csatlakozási szerződés alapján őt megillető, lakosságarányos uniós támogatásnál, euró pai parlamenti képviselői helynél, tanácsi szavazati aránynál. Ez minden uniós tagállam, s kivált a szomszédos országok számára elengedhetetlen garancia lenne.
Ugyanilyen súlyú kérdés annak országgyűlési határozatban való kimondása, hogy a magyar állampolgárságnak a határon túli személyekre vonatkozó, egyéni kérelemre történő kiterjesztése teljes összhangban van az uniós normákkal. Számos ország gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság kiegészíti, „kiteljesíti" az eredeti állampolgárságot az „európai egységesülés szellemében". Az uniós analógia Nagy-Britannia lehet, ahol a történelmi múlt, a Brit Nemzetközösség sajátosságai következtében a brit állampolgárságnak több változata van. Nemzetpolitikai szempontból egyértelműen támogatható egy világosan defi niált, sajátos magyar állampolgárság megteremtése s az alkotmányba történő beemelése.
A „kettős állampolgárságnak" elsősorban nem közjogi, hanem szimbolikus jelentősége van. Érzelmi, kulturális, lelki összetartozást, szolidaritást testesít meg. A határon túli magyar honfitársainkban – az MSZP átgondolatlan állásfoglalása következtében is – a szerencsétlenül alakult 2004. decemberi népszavazás előtt és azt követően ez az igény elementáris erővel mutatkozott meg. A magyar állampolgárság a határon túliakat legfőképp azzal segíti, hogy tartást és bátorítást ad nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, a beolvasztás, az identitásvesztés kivédéséhez. A magyarországi egészségügyi ellátás és a nyugdíjjogosultság azonban befizetésen alapuló szerzett jog. Alapos mérlegelés után, világos szabályokkal kell meghatározni, hogy a különböző magyar ellátórendszerek milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a szomszédos országbeli magyar állampolgárok számára.
Tisztázásra vár a munkavállalás joga is. Szlovákia, Szlovénia és Ausztria vonatkozásában nincs érvényben a munkaerő szabad áramlását érintő korlátozás, Románia esetében Magyarország egyes ágazatokban korlátozásokat alkalmaz. Ukrajna, Szerbia és Horvátország esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az országok nem tagjai az EU-nak, és Magyarország jelenleg minden szektorban feltételekhez köti a munkaerő beáramlását. A határon túli magyarság azon tagjai, akik Magyarországon akartak dolgozni, nagyrészt már eddig is megtették ezt, legálisan vagy feketén. Mérlegelnünk kell, hogy mik a hazai munkaerőpiac reális szükségletei. Ez a kormánytöbbség felelőssége.
Fontos megőrizni a szomszédsági és a nemzetpolitikai követelmények közötti egyensúlyt is. Jó lenne, ha nem térne vissza az az idő, amikor az Orbán-kormány a szomszédsági kapcsolatokat a nemzetpolitikai céloknak rendelte alá. El kell kerülni azt a korábbi jobboldali politikát, amely azt sugallta, hogy Budapest önmagában képes megoldani a határon túliak alapvető problémáit akár a státustörvénnyel, akár most, a „kettős állampolgársággal". Bukarest, Pozsony, Belgrád, Kijev, Zágráb, Ljubljana és Bécs kormányainak, parlamentjeinek együttműködése nélkül nincs esély a problémák tartós rendezésére.
Már a bejelentés időzítése is elhibázott volt. Miért nem tudott várni a még meg sem alakult kormány a szlovákiai választásokig? Szándékosan erősíteni akarják a paranoiás szlovák kormányfő, Robert Fico és a neonáci Ján Slota pozícióit? Ennyit ér a Fidesz szemében az érintett határon túli magyar közösség kérése, hogy az ottani választások utánra időzítsék a törvény beterjesztését és parlamenti vitáját?! Szerencse, hogy Románia Moldáviával kapcsolatos tervei miatt most hallgat. Szerbia a nagy létszámú határain kívül élő szerb népesség miatt a kettős állampolgárságot támogatja és alkalmazza. Az új magyar kormány feladata a magyar–ukrán államközi tárgyalásokon ügyes és határozott politizálással elérni, hogy a kárpátaljai magyarok – akik a magyar állampolgárságra leginkább rászorulnak – mentességet kapjanak Ukrajna alkotmányának kettős állampolgárságot tiltó cikkelye alól.
Milyen eszközei vannak Magyarországnak és a kisebbségben élő magyar nemzetrészeknek, hogy a kényszerasszimilációt elkerülve integrálódjanak az adott ország társadalmába? Mit tehet a magyar kormány olyan esetekben, amikor a szomszédos államok politikai vezetése e cél elérésében nem partner, hanem ellenérdekelt fél? A jelenlegi szlovák kormány a homogén nemzetállam kiépítésében érdekelt. A félmilliós magyar nemzeti közösség megfélemlítését, anyanyelvének korlátozását, az erőszakos tömeges asszimilációt tűzte ki céljául. Ezt hivatott szolgálni a hírhedt államnyelvtörvény is. Könnyű volt Bajnai Gordont a szécsényi találkozó után orvul és populista módon hátba támadni. Most azonban a Fidesznek kellene bizonyítania, vagyis végrehajtania a „külpolitikai konszolidációt".
Minél hangosabbak, keményebbek, sőt keménykedők Orbánék, annál jobb szolgálatot tesznek Fico ultranacionalista kormányának. A szlovák államnyelvtörvény nemzetközi fogadtatása mutatja, hogy az EU politikai síkon nem kíván, jogi eszközökkel pedig nem tud beavatkozni. Inkább eltűri, hogy a Smer egy idegengyűlölő, neonáci párttal kormányozzon. Folyosói beszélgetéseken ezt elsősorban az ausztriai Schüssel–Haider-koalíció idején életbe léptetett szankciók sikertelenségével magyarázzák. Az EBESZ és az Európa Tanács megfogalmazta fenntartásait, de nincs elég erejük az európai normák betartatására. A szlovákiai magyar közösség helyzete mindezek következtében folyamatosan romlik. S hiába van Magyarországnak a kisebbségvédelem terén igaza, ha a Fidesz uniós megítélése finoman szólva is kétértelmű, részben jogtalanul, részben jogosan.
Szomorú, de tény, hogy az európai államok és az USA döntéshozói Magyarország jogos kisebbségvédelmi törekvéseit is gyakorta destabilizáló tevékenységként értelmezik. Ennyiben igaztalan és méltánytalan a Fideszt egy kategóriában emlegetni a szomszédos országok ultranacionalista erőivel, miként ezt sajnos tapasztalhatjuk meghatározó európai politikusok zártkörű megnyilvánulásaiban is. A negatív megítélés alapvetően a Jobbikhoz fűződő kétértelmű viszonnyal függ össze: l. Demeter Ervin, Cser-Palkovics András közös fi deszes–jobbikos önkormányzati képviselőségét, a néhány hónappal ezelőttig tartó koalíciót Székesfehérváron, vagy Szájer József és Morvai Krisztina közös brüszszeli szereplését 2009 tavaszán az Európai Parlamentben a 2006. október 23-i rendőri túlkapásokról stb. Mindezt az Európai Bizottság és az Európai Parlament legfelső köreiben is számon tartják.
Az Európai Néppártban is tudják, hogy Nicolas Sarkozy egészen másként viszonyul a Nemzeti Fronthoz, mint Orbán Viktor a Jobbikhoz. A Fidesznek célszerű lenne mielőbb egyértelművé tennie: a Jobbikkal nem az a baj, hogy „rendezetlen", hanem az, hogy raszszista, idegengyűlölő. Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek ezt ki kellene végre mondania. Az egyértelmű elhatárolódás hiánya erőteljesen be fogja árnyékolni a Fidesz-kormány tevékenységét, és legfőképpen a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját.
A megújuló magyar baloldalnak szembe kell szállnia a Fidesz nacionalista álláspontjával, miszerint a magyar többség fontosabb, mint a velünk élő kisebbségek, vagy a határon túliak fontosabbak, mint az anyaországi nemzet. Célszerű elkerülni a liberálisok egyoldalúságait is, miszerint elsősorban a kisebbség, adott esetben a romák jogegyenlősége a fontos, és ehhez képest másodlagos a XXI. századi korszerű magyar nemzettudat vállalása.
A magyar baloldal adjon új, hiteles válaszokat azokra a társadalmi problémákra, amelyeknek megoldatlansága a szélsőjobb térnyeréséhez nagyban hozzájárult: a társadalom kettészakadása, a munkanélküliség, a romák társadalmi integrációjának megoldatlansága, a magyar–roma együttélés kezeletlen konfliktusai. A magyar baloldalnak meg kellene követnie a határon túli magyar nemzetrészeket az MSZP-nek a 2004. decemberi népszavazás során képviselt álláspontja, de legfőképpen a nemzeti szolidaritással, a baloldal alapértékeivel ellentétes, anyagias érvrendszere miatt. Még akkor is, ha igaz, hogy a 2004-es népszavazás során a jobboldal is durván manipulált, sőt hazudott is.
Lehet, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése a szülőföldön maradást fogja szolgálni azzal, hogy tartást ad. Lehet, hogy még inkább a szülőföld elhagyására csábít, mert megkönnyíti a magyarországi letelepedést. Kételyeinkre csak az idő és az új magyar kormány tevékenysége adhatja meg a választ.
A haza nem volt ellenzékben, és most sincs kormányon. Igaz, hogy a Fidesz egymaga dönthet a haza sorsáról: a fennmaradó 7,3 millió nem szavazóról vagy nem reá szavazóról és a határon túli nemzetrészek támogatásáról. Döntéseit azonban csak érdemi konzultációk után lenne célszerű meghoznia, beleértve az ellenzéki pártokkal való egyeztetést, sőt együttműködést is.Magyarország, a magyar nemzet mindannyiunké.
A szerző európai parlamenti képviselő (MSZP)
Vollebaek: az EU-tagországokban is figyelni kell a kisebbségi jogok érvényesülését
MTI Brüsszel, 2010. május 20.
- Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kísérjék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok területén - hangoztatta az Európai Parlament úgynevezett kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában csütörtökön Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a munkacsoport társelnöke, Gál Kinga (Fidesz) Strasbourgban kiadott közleménye szerint.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa annak jelentőségére is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek továbbra is széles jogkörökkel rendelkezzenek, és a kisebbségügyi kérdéseket az illetékes országok a nemzetközi intézmények keretei között vitassák meg.
Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek és a kisebbségi munkacsoportnak is növekszik a szerepe - tette hozzá a közlemény.
Az Európai Uniónak nemcsak a tagság elnyeréséig kell szigorúan ellenőriznie a tagállamok kisebbségi jogi szabályozását, hanem azt követően is - szögezte le Vollebaek.
A meghallgatáson a szlovák nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdéseit is megvitatták.
Bauer Edit felvidéki EP-képviselő kérdésében rámutatott, hogy az utóbbi években Szlovákiában a magyar és más kisebbségeket hátrányosan érintő események következtek be, így például Malina Hedvig esete vagy a szlovák államnyelvtörvény elfogadása és annak alkalmazása.
A képviselő "a kettős állampolgárság bevezetése miatti szlovák riogatásokkal" kapcsolatos véleményéről is kérdezte a főbiztost, nevezetesen hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz hasonlóan ő is biztonsági kockázatként értékeli-e a kettős állampolgárság intézményét.
Vollebaek kijelentette: a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár.
Tabajdi Csaba (MSZP) egy másik közleményben kiemelte: Vollebaek "hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban az állampolgárság kérdéséről minden állam szuverén módon dönt".
A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban a főbiztos azt hangsúlyozta, hogy július végén fogják megvizsgálni és értékelni annak végrehajtását.
A nyelvtörvényről kérdést intézett Vollebaekhoz Tabajdi Csaba és Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő is. Utóbbi egyebek között azt nehezményezte, hogy a főbiztosnak nem sikerült a kérdést megnyugtatóan rendeznie, a konfliktust feloldania.
Tabajdi kérdésére válaszolva a főbiztos megerősítette: amennyiben problémát talál a törvény alkalmazása kapcsán, a nyár végén-ősszel elkészülő jelentésében konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a szlovák kormány számára.
A szocialista képviselő közlése szerint Vollebaek az ülésen megismételte korábbi ajánlását, amelynek keretében javasolta, hogy Szlovákia az államnyelvtörvény módosítását követően megfelelően módosítsa a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt is. Erre azért van szükség, hogy az államnyelv mellett a kisebbségi közösségek nyelve is azonos szintű védelmet élvezzen.
Schöpflin György (Fidesz) a főbiztosnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen felmerült szabálysértésekkel kapcsolatos munkájáról és eredményeiről érdeklődött.
Vollebaekot - aki 2007 óta tölti be EBESZ-főbiztosi posztját - most először látta vendégül a kisebbségügyi EP-munkacsoport.
OGY - Krónika – kettős állampolgárság
MTI Budapest, 2010. május 20.
- Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Az MSZP az Orbán Viktor leendő kormányfő által is jegyzet javaslat halasztását kérte, míg a Jobbik a külhoni magyarok választójogával egészítené ki az LMP által reménykeltőnek nevezett tervezetet.
SEMJÉN: EVIDENCIÁNAK KELL LENNIE AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYNEK
A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke csütörtökön a Parlamentben, az állampolgárságról szóló törvény vitájának expozéjában csütörtökön.
A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség - hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon.
Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok "lelki trianonként" élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.
NÉMETH ZSOLT: AZ ELMÚLT NYOLC ÉV LEGNAGYOBB VESZTESE A KÜLHONI MAGYARSÁG VOLT
A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben.
A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel".
AZ MSZP HALASZTÁST JAVASOL A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÜGYÉBEN
Az MSZP halasztást és "normális előkészítést" javasolt az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában.
Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit.
Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.
SIMICSKÓ: A MAGYAR NEMZET A BÖLCSESSÉG ÚTJÁRA LÉPHET A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGADÁSÁVAL
A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával - mondta Simicskó István (KDNP).
A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás "senkit sem bánt, nem öncélú", hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos.
"Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban" - fűzte hozzá.
JOBBIK: VÁLASZTÓJOGOT A HATÁRON TÚLI MAGYAROKNAK
A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba, az állampolgársági törvény vitájának jobbikos vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak.
Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében.
A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.
LMP: AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY REMÉNYT JELENTŐ KEZDET
Budapest, 2010. május 20., csütörtök (MTI) - Az LMP szerint a választási törvény módosítása bíztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését.
Mile Lajos, az LMP vezérszónoka az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában a Parlamentben azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar.
Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is "slendrián" a javaslat megfogalmazása.
KDNP: NEM BÁTORSÁG KÉRDÉSE A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGADÁSA
Hargita János (KDNP) felszólalásában azt emelte ki, hogy a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára nem bátorság kérdése. A környező országoknak ugyanis értelmetlen lenne bármilyen retorzióval élniük a kettős állampolgárságért folyamodókkal szemben, hiszen az ő törvényes jogállásukat egyebek mellett az Európai Bíróság által hozott döntések is biztosítják.
Kalmár Ferenc (KDNP) felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányai "közpénzből finanszírozott propagandával" dolgoztak a nemzet ellen, pedig a magyar nép "nem kér több jogot, mint más nemzetek, de kevesebbet sem".
Hozzátette: a kettős állampolgárság megadása az elégtétel mellett fékezheti az elvándorlást és az asszimilációt is a határon túli magyarok körében.
Németh Zsolt: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt
MTI Budapest, 2010. május 20.
- A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben.
A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel.
A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania - mondta.
Németh Zsolt felidézte, hogy a december ötödikei népszavazás után a határon túli magyarok közül sokan kiábrándultak az anyaországból, a Székelyföldön pedig az is megesett, hogy megtapsolták a román kormányfőt és kifütyülték a magyar miniszterelnököt.
Arra is kitért, hogy az új kormány június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává fogja nyilvánítani. Mint mondta, Magyarország végre a tizenötmilliós magyarság állama lehet.
A határon túli magyar szervezetek álláspontjáról szólva Németh Zsolt azt mondta: a Magyar Állandó Értekezlet utolsó ülésén az összes, határon túli magyarokat képviselő politikai szervezet a kettős állampolgárság mellett foglalt állást.
Emlékeztetett: a külhoni magyarok könnyített honosításával kapcsolatban sokan a jobboldalon is attól tartottak, hogy az az elvándorlásukat eredményezi. Szerinte azonban ma már egyértelmű, hogy a kettős állampolgárság biztonságérzetet ad számukra és a szülőföldön maradásukat segíti.
A politikus arra is kitért, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság intézménye egymást erősíti.
Hozzátette, hogy a kettős állampolgárság a nemzetközi jogban általánosan elfogadott jogintézmény, amit Magyarország nem automatikusan és tömegesen ad meg a határain túl élőknek, így a Szlovákia által megfogalmazott aggályok alaptalanok.
Szlovákia megtorolja a kettős állampolgárságot
FigyelőNet, 2010. május 21. – Angyal Ágnes
Szlovákia megtorolja a kettős állampolgárságot - illusztrációSzlovákia toporzékol a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar javaslat miatt, és szakértőnk szerint az sem kizárt, hogy kemény szankciókat vezetnek be azok ellen, akik magyar útlevelet is igényelnek, sőt akár a szlovák állampolgárságukat is elvehetik. Ezzel szemben Ukrajna valószínűleg szemet fog hunyni felette, és hallgatólagosan elfogadja, Romániát nem nagyon fogja érdekelni, Szerbia pedig nem fogja feladni emiatt a jó viszonyt Magyarországgal.
Csütörtökön kezdi tárgyalni a magyar parlament az állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely könnyítve adna, egyéni kérelemre, állampolgárságot a határon túli magyaroknak, miután az alkotmányügyi bizottság szerdán tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását.
Fico fenyegetőzik
A javaslat a kezdetektől kiverte a biztosítékot – az épp választási kampánylázban égő – Szlovákiánál. Martonyi János múlt heti találkozója Miroslav Lajcákkal a budapesti szlovák nagykövet hazahívását vonta maga után, a vihar pedig azóta csak fokozódik. Robert Fico még a múlt héten leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése, ellentétes a nemzetközi joggal, s ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni, és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben.
Első válaszlépésként Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.
Ezt követően szópárbaj alakult ki Robert Fico jelenlegi szlovák és Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök között. Orbán szerdán egy budapesti rendezvényen reagált Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdai bejelentésére, amely szerint Szlovákia magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a kettős állampolgársággal foglalkozó törvénymódosítási javaslat miatt. A Fidesz elnöke egyebek között kijelentette: "Nem leszünk játszótársak semmifajta, külföldön zajló választási kampányban." Hozzátette, hogy semmilyen "provokatív kijelentésre" nem válaszolnak.
Pozsony szerint viszont megdöbbentő, és a diplomáciában példátlan Magyarország hozzáállása ahhoz a szlovák igyekezethez, hogy Pozsony konzultáljon a kettős állampolgársággal foglalkozó magyar törvénymódosítási tervezetről Budapesttel. A szlovák külügyminisztérium szóvivője szerdán este közölte: a pozsonyi magyar nagykövet átadta a szlovák külügyminisztériumban a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnökének hivatalos levelét, amelyben Budapest elutasította a szlovákok tárgyalási kezdeményezését.
"A magyar fél indoklásában az áll, hogy az új kormány felállásáig hivatalnoki kormány működik, és konzultációkról csak az új kormány felállása után lehet megállapodni" - jelentette ki Peter Stano. Leszögezte: a szlovák külügyminisztérium az indoklást megdöbbentőnek és a diplomáciai gyakorlatban példátlannak tartja.
Mit tehet Szlovákia?
Úgy tűnik tehát, az eddig sem felhőtlen szlovák-magyar viszony tovább romlott. A legdrasztikusabb válaszlépés a magyar törvényre az lehetne, ha elvennék a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságát. Ez szakértőnk szerint nem kizárt, bár jelenleg nincs rá mód, nincs ilyen törvény. „Az alkotmány kifejezetten tiltja az állampolgárság elvételét, de ez nem lehet akadály. A szlovákok az alkotmányukat ugyan nem tudják módosítani, mert nincs meg hozzá a háromötödös többségük, de külön törvényt, ha akarnak, elég gyorsan össze tudnak ütni, és el is tudják fogadtatni. Én egyáltalán nem zárom ki az ilyenfajta válaszlépést" – fogalmazott lapunk kérdésére Hamberger Judit.
A Magyar Külügyi Intézet Szlovákia-szakértője szerint Pozsony érzékeli, hogy ez nagyon kockázatos, de ha a magyarok ilyen törvényt elfogadnak, akkor a szlovákok bátran meghozhatnak majd olyat, amit ígérgetnek. „Elvehetik az állampolgárságot: ezt nem tartom valószínűnek, de ki sem zárom. Viszont bevezethetnek különféle szankciókat azokkal szemben, akik magyar állampolgárságot is kérnek. A közalkalmazotti és az állam által finanszírozott álláshelyek betöltését ilyen kritériumokhoz köthetik, vagy a szociális hálóra vonatkozó törvényekben csorbíthatják a kettős állampolgárok nyugdíj-, ellátási és segélyezési lehetőségeit" – véli Hamberger Judit.
A szakértő szerint ugyanis a szlovákok sokkal bátrabbak ilyen téren – tehát ami az EU-n belüli, úgynevezett. nemzetközi visszhangot illeti – mint néhány évvel ezelőtt. „Felbátorodtak, mert az EU megengedi nekik az ilyen jellegű törvényeket és viselkedést. Erről tanúskodik a nyelvtörvény ügye vagy épp Koszovó önállóságának kérdése" – hangsúlyozta Hamberger Judit, hozzátéve, hogy a szlovákok már most szorgosan keresgetik a válaszlépés lehetőségeit.
Szimbolikus a törvény a felvidéki magyaroknak
A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint egyébként a szlovákiai magyaroknál egyelőre nem sokan fogják kérni a kettős állampolgárságot. „Csak akkor fogják tömegesen, amikor már majd a létszámuk olyan drasztikusan le fog csökkenni, hogy kénytelenek lesznek átjönni Magyarországra. De ez még évtizedek kérdése" – fogalmazott Hamberger. Emlékeztetett: a szlovákiai magyarok minden tízéves népszámlálásnál mintegy 10 százalékot veszítenek, így szerinte a jövő évi népszámlálásnál is ez lesz az eredmény: a szlovákiai magyarok létszáma 500 ezer alá fog esni, nagyjából 490 ezer lesz.
Hamberger Judit szerint a most vitára bocsátott törvénynek elsősorban szimbolikus jelentősége van. „A magyar kormány szinte semmi konkrétat és kézzelfoghatót nem tehet, ennél többet nem tud elérni a kisebbségi magyarok jogainak csorbítása elleni harcában. Az EU-n belül és a nemzetközi intézményekben nem tudja, nem tudta elérni, hogy az olyan kemény asszimilációs nyomás, mint a nyelvtörvény, ne léphessen életbe, és egyéb hasonló ügyekben sem tud semmit tenni. Ezért ilyen szimbolikus gesztussal fejezi ki, hogy nem feledkezik meg a külső magyarokról. Egyúttal lehetőséget ad arra, hogy egyénileg, egyéni életstratégia keretében, a kettős állampolgárság birtokában, aki akar, átköltözhessen Magyarországra, amelynek amúgy is problémái vannak a demográfiai-népességi jövőjével és tendenciáival" – mondta a szakértő. Hozzátette: ez a törvény jó lesz arra, hogy így, nem feltűnően, lassan, nem tömegesen, ide vonzza a magyarnak megmaradni akarókat.
A románok valószínűleg hallgatni fognak
Nem valószínű viszont a szlovákhoz hasonló heves reakció Románia részéről. A román pártok egyelőre vagy nem nyilatkoztak a kérdésről, vagy - mint az ellenzéki PSD - kifejtették: nem ellenzik azt. Igaz, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI kérdésére válaszolva kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd „felhabosítani" a kérdést.
Ám szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein.
Hozzátette, hogy egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van. Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.
A szerbeknek az EU-tagság fontosabb
Bár a 2004 decemberében elfogadott szerb állampolgársági törvény 35. szakasza értelmében az, aki a montenegrói állampolgárságot választotta, elvesztette szerb állampolgárságát, a 2007-ben elfogadott módosítás ezt a törvényszakaszt törölte. Ráadásul a 23. szakasz szerint „a szerb nemzet azon tagja, akinek nincs lakóhelye a Szerb Köztársaság területén, jogosult arra, hogy a Szerb Köztársaság állampolgára legyen anélkül, hogy lemondana külföldi állampolgárságáról" – így törvényi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárok legyenek.
„Tekintettel erre, valamint arra, hogy Szerbia most máson sem gondolkodik, csak azon, hogy az EU-csatlakozás érdekében miképpen tud maximálisan jó viszonyt fenntartani Magyarországgal (a szerb külügyminiszter szinte havonta Budapestre látogat), szinte kizártnak tartom, hogy Szerbia kifogásolná az elfogadandó törvényt" – mondta az fn.hu-nak Szilágyi Imre. A Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője hozzátette: sem a szerbiai szerb, sem pedig a szerbiai magyar sajtóban nincs semmilyen nyoma annak, hogy a szerbek méltatlankodnának.
Ukrajnában kicsi a kockázat
Ukrajnában nem tiltják a kettős állampolgárságot, de törekszenek e jelenség megszüntetésére oly módon, hogy ilyen esetekre kilátásba helyezik az ukrán állampolgárságtól való megfosztást – nyilatkozta Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak.
A kárpátaljai magyarok ugyan kockázatot vállalnak azzal, ha felveszik a magyar állampolgárságot is (mivel keleti szomszédunk nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét), de jelenleg ez a kockázat nem túl magas – véli Milován Orsolya. A Nézőpont Intézet Ukrajna-szakértője szerint az előző kormány idején a Julia Timosenko Blokk beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, mely szerint büntethető lenne a kettős állampolgárság, ám az elnökválasztás közbeszólt, így a javaslatot nem fogadta el az ukrán parlament.
„Az ukrán alkotmány azt mondja – fordítástól függően – , hogy egységes vagy egyetlen állampolgárság létezik Ukrajnában, ám főként az ország keleti területein igen magas az orosz-ukrán kettős állampolgárok száma. Az ország jelenlegi oroszbarát vezetése ezért vélhetően nem fog kifogást emelni a magyar tervek ellen sem" – hangsúlyozta Milován Orsolya. Hozzátette: ezt mutatják a szerdai kijevi találkozó eredményei is, ahol a leendő magyar külügyminiszter abban állapodott meg ukrán kollégájával, hogy tudomásul veszik egymás gyakorlatát.
Fekete után fehér gyertya Csíksomlyóról?
Népszabadság, 2010. május 21. – Csuhaj Ildikó
"A legelemibb erkölcsi kötelesség a szolidaritás a határon túl rekedt magyarsággal. A kettős állampolgárságról szóló törvényt akkor is meg kellene hozni, ha nem lett volna Trianon. 2004 december 5. szégyene a lelki Trianon. Evidenciának kell lennie a törvénynek" - hangoztatta Semjén Zsolt csütörtök este, amikor az Országgyűlés megkezdte a vitát.
A kettős állampolgárságról szóló törvény - melyet Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos jegyez - augusztus 20-án lépne hatályba, de csak 2011 január elsejétől alkalmaznák. E szerint "kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője vagy magyar állampolgár volt, vagy vélelmezhető magyarországi származása, és magyar nyelvtudását igazolja". Az állampolgárságot egyedi kérelemre, gyorsított eljárással lehetne megszerezni - három hónap alatt. A magyar nemzetiségű kérelmezők esetén nem lenne követelmény a magyarországi tartózkodás, lakcím sem. Semjén Zsolt korábbi nyilatkozata szerint a magyarországi származás alatt a "történelmi" Magyarországot kell érteni. Az útlevélben magyarul kell szerepelni a személyneveknek és a helységneveknek, ha azt kérik.
"Ha Romániának lehet, nekünk is lehet"
A KDNP elnöke nyilvánvalóvá tette, a mostani törvénymódosítás nem érinti a választójogi kérdést. De hozzátette: egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal. Kiemelte, hogy "a magyar Országgyűlés az egyetemes magyarságnak tartozik felelősséggel, nem másnak". Emlékeztetett, hogy Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria is pozitívan nyilatkozott, az ukránokkal pedig Martonyi János és maga is elkezdte a tárgyalást.
Szlovákia kapcsán figyelmezetett: Szlovákiában választási kampány van, ebbe "nem szerencsés beszállni", de azt sem szabad hagyni, hogy provokáljanak. A Kárpátalján lévő románoknak van román állampolgárságuk, az ott élő szlovákoknak van szlovák állampolgársága, az Ukrajnában élő oroszoknak is van orosz állampolgársága. És a Moldáviában élő románoknak is van román állampolgársága. "Ha nekik lehet, nekünk is lehet" - fogalmazott.
Semjén Zsolt a Szentlélek segítségéről
Semjén Zsolt beszéde végén felmutatott egy fekete gyertyát, melyet a népszavazás után, a csíksomlyói zarándoklatról küldtek a Parlamentbe, ami a fájdalom kifejezése volt. - "Pünkösd idején adja meg a Szentlélek, hogy nemzettársaink a polgártársaink legyenek" - fogalmazott, és reményét fejezte ki, hogy jövő ilyenkor Csíksomlyóról már fehér gyertyát küldenek "az egyetemes magyarság közös házába".
MSZP: a szlovákiai magyarokon csattan az ostor
A szocialisták a vita során az időzítést bírálták. Nyakó István emlékeztetett, hogy Bugár Béla és Csáky Pál is a döntés elhalasztását kérte. "A választási kampány ostora a szlovákiai magyarokon csattan, mert ott nem az ész az úr". És ki igazolja a magyar nyelvtudást? A határon túli magyar szervezetek? - vetette fel a politikus.
A Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba úgy fogalmazott, az egyik szeme szomorú, mert az állampolgársággal nem jár szavazti jog. A másik szeme viszont nevet, és reméli, a határon túli magyarok ingyen kapják meg az útlevelet.
Az LMP részéről Mile Lajos azt mondta, megszavazzák a kettős állampolgárságról szóló törvényt, de nem vesz részt a "ki nagyobb magyar" deklaráció-versenyben. Szerinte homályos a szövegben a származás "valószínűsítése". És a származás hanyadíziglen érvényes? - kérdezte.
A szemüveg és "kis-Magyarország"
Az érzelmektől túlfűtött felszólalások mellett, volt aki megkönnyezte a vitát. A Jobbik vezérszónokának a beszéde után az ülést vezető elnök Jakab István a pulpituson levette egy pillanatra a szemüvegét és megtörölgette szemét, mondván, mindez őt is meghatotta. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka pedig többször is "kis-Magyarországról beszélt. Egyébként 2004 december 5 szégyene kapcsán azzal fordult képviselőtársaihoz: "Fogadjuk meg, hogy magyarellenes uszítót Magyarországon soha többet nem tűrünk!"
Románia: kisebbségi nyelven egészen a doktorátusig
A román képviselőház nagy szavazattöbbséggel elfogadta szerda este az új oktatási törvényt, amelynek értelmében – a román nyelv és irodalom kivételével – az elemitől a középiskola utolsó évéig valamennyi tantárgyat lehet a nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktatni.
Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár| Népszabadság| 2010. május 21. |
A jogszabályt 181 szavazattal 95 ellenében fogadták el a képviselők. A liberális és szociáldemokrata ellenzék elsősorban Románia földrajzának és történelmének anyanyelven történő oktatását ellenezte.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselői tiltakozásképpen a szavazáskor elhagyták a termet. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) honatyái viszont maradtak, „hogy szembenézzenek a nemzetárulókkal", ez esetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által követelt törvénypasszust megszavazó demokrata-liberális politikusokkal. Daniel Funeriu demokrataliberális oktatási miniszter korábban kifejtette, hogy Románia elég erős demokrácia ahhoz, hogy a kisebbségi jogokat maradéktalanul biztosítsa, beleértve az anyanyelven történő oktatást.
Az új jogszabály a történelem és a földrajz oktatási nyelvén kívül azonban fontos előírásokat tartalmaz a kisebbségi felsőoktatásra vonatkozóan, s ezt a képviselőház az RMDSZ által beterjesztett formában elfogadta. Így például garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást minden szinten, beleértve a doktori képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvény egyben meghatározza amultikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
Markó Béla kormányfőhelyettes annak a reményének adott hangot, hogy a képviselőház után a jogszabályt a parlamenti ülésszak végéig a szenátus is megszavazza. „Nem engedhetjük meg a halogatást" –jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi a román ellenzék az Emil Boc vezette bukaresti kormány ellen, miután a román kormányfő bejelentette, hogy parlamenti vita nélkül fogadtatják el a törvényhozó testülettel a drasztikus megszorításokról szóló törvénytervezetet. Ez azt jelenti, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjeszti a parlament elé a jogszabálytervezetet.
Közben folytatja a kormány a tárgyalásokat a szakszervezetekkel. Ám a bukaresti kabinet tagjai leszögezték: nem képezheti alku tárgyát a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése.
A túszok esélye
Népszabadság, 2010. május 21. – Bíró Béla
Az állampolgársági törvény beterjesztése egyike lesz az új kormányzat azonnali intézkedéseinek. Az európai intézmények általában megkövetelik, hogy az államok a más államok polgárait is érintő határozataikat az illető állammal egyeztetve hozzák meg.
Ezért a leendő magyar külügyminiszter egyik legelső útja Szlovákiába vezetett. Az egyeztetés sikertelenül végződött ugyan, de ennek ódiuma inkább a szlovákokat sújthatja, hiszen Szlovákia az alapszerződés megkötése óta nem adta a kompromisszumkészség legkisebb jelét sem, kizárólag a hatalom pozíciójából hajlandó tárgyalni, tudomást sem vesz arról, hogy Magyarország is az EU tagja, s a határmódosításra nemcsak lehetőség nincs, de túl sok értelme sem volna.
Az, hogy a szlovák politikai elit képviselői a magyarok kettős állampolgárságát szinte kivétel nélkül nemzetbiztonsági kockázatként értékelik, első látásra teljesen irracionális, és ellentmond annak a ténynek, hogy eddig is több százezer szlovák állampolgárnak volt kettős állampolgársága, ami nem jelentett semmilyen „nemzetbiztonsági kockázatot". Ám mégsem irracionális, ami annak látszik, megvan annak a maga logikája.
Ha Szlovákia továbbra is a magyar kisebbség nyelvi jogainak korlátozásában s távlatilag az asszimilációjában, a homogén nemzetállam megteremtésének XIX. századi álmában gondolkodik, akkor a kettős állampolgárság valóban „nemzetbiztonsági kockázatot" jelent, mert ennek a célnak valóban ellentmond.
Amíg a magyar anyanyelvű szlovák állampolgároktól a hatóságok megtagadhatják az anyanyelvükön való kommunikációt, a magyar állampolgároktól kötelesek lennének eltűrni, legfeljebb a szlovák nyelvtudást is megkövetelhetik tőlük. De ezt eddig is megtették. A helyzet tehát akkor sem változik, ha a magyar állampolgársággal is rendelkezőket megfosztják szlovák állampolgárságuktól. Az országból ki nem utasíthatják őket, mert erre az uniós jog nem teremt lehetőséget. Olyan helyzet alakulhat ki, melyben nemcsak a szlovák állam, hanem a magyar anyanyelvű szlovák állampolgár is döntési helyzetben lesz. Élhet azzal a vétójoggal, melyet a társadalmi szerződés liberális elméletei elvileg garantálna számára, de a politikai gyakorlatban következetesen megtagadnak tőle. Bármikor felbonthatja az egykor rákényszerített, súlyosan hátrányos társadalmi szerződést, mert többé nincs védtelenül kiszolgáltatva a szlovák többség önkényének.
Ha Szlovákia ezzel nem számol, nem próbál magyar anyanyelvű állampolgáraival méltányos megállapodást kötni, állampolgárai jelentős részét veszítheti el. A XXI. században, úgy tűnik, már a nyelvi-kulturális közösségek sem tarthatóak többé valamiféle rabszolgasorban. Ez a perspektíva az önkényes döntésekhez, a kisebbségek fölötti dominanciához s végső fokon a magyar kisebbség beolvasztásának mámorító gondolatához szokott szlovák közvélemény számára persze elviselhetetlen. Az irracionálisnak tűnő reakciók mögött tehát nagyon is racionális, igaz, leplezetlenül soviniszta megfontolások bújhatnak meg.
A szlovák fenyegetőzés arra irányul, hogy megfélemlítse a magyarországi döntéshozókat, s azok a magyar kisebbség túszhelyzetére való tekintettel lemondjanak „nacionalista" szándékaikról, ahogy Trianon óta oly sokszor.
Csakhogy a kettős állampolgárság éppen ennek a túszhelyzetnek a felfüggesztését teszi lehetővé, s hosszú távon a szlovák hatóságokat is arra kényszerítheti, hogy a kisebbségi kérdés méltányos megoldásával próbálkozzanak, hiszen magyar anyanyelvű állampolgáraik elvesztése Európa mai demográfiai helyzetében és egy javuló világgazdasági konjunktúra perspektívájában a szlovák gazdaságra is súlyos csapást mérhet. Szlovákia nemcsak az aktív munkaerő jelentős részét veszíthetné el (miközben Magyarország munkaerőgondjainak megoldásához nyújtana „segédkezet"), de áttelepülő tízezrek számára volna kénytelen nyugdíjakat folyósítani, melyeket Magyarországon költenének el.
A magyar állampolgárság lehetőséget teremtene a szlovákiai (és nem csak a szlovákiai) magyarok számára, hogy (kezdetben pusztán lélektanilag) megszabaduljanak attól a megalázó kiszolgáltatottságtól, melybe a Trianon után kialakult nemzetállamok kisebbségellenes politikája kényszerítette őket. A magyarországi lakhellyel nem rendelkezők választói jogosultsága azonban (melyet e pillanatban főként a Jobbik erőltet) számos támadási felületet kínálna, s a magyar belpolitikába is bizonytalansági tényezőt vihetne, hisz a határon túliak a magyarországi helyzet elégtelen ismerete miatt döntéseikben legfennebb érzelmeikre alapozhatnának, s így könnyen populista törekvések áldozataivá válhatnának. Az állampolgár csupán abban az országban tekinthető kompetens és racionális választónak, melynek mindennapjait ismeri.
A kettős állampolgárság csak virtuálisan jelenthetne a magyar államhoz való tartozást, első fokon az utódállamokat kényszeríthetné arra, hogy jelentős engedményekkel próbálják megtartani magyar anyanyelvű, de a szlovák nyelvet is jól ismerő állampolgáraikat. S ez esetben a szlovákiai magyar, a romániaiak túlnyomó többségéhez hasonlóan, egészen bizonyosan a szülőföldön való megmaradás mellett döntene. De továbbra is csak feltételesen.
A kettős állampolgárság tehát nem a harmonikus együttélés lehetőségei, hanem a hagyományos beolvasztási politika alól ránthatja ki a szőnyeget. Érthető tehát, hogy akik továbbra is az utóbbira szeretnék alapozni nemzeti doktrínájukat, hisztérikusan reagálnak. S aligha csupán a választási kampány miatt.
A szerző újságíró, Kolozsvár
Nemzetpolitika
Magyar Nemzet, 2010. május 21. – Pataky István
Aki eddig nem értette, vagy nem akarta érteni, hogy valójában mit jelent a nemzetpolitika, az kiemelt figyelemmel követheti a látványosan megváltozott összetételű parlament munkáját. Alig néhány nappal az új törvényhozás megalakulása után, az ígéretnek megfelelően terítékre került a határon túli magyarok számára kedvezményes és gyorsított formában magyar állampolgárságot biztosító törvénymódosítás. Mindenfajta időhúzás, késlekedés, kivárás e jogszabállyal kapcsolatban a sokat hangoztatott változás cáfolata lett volna.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Nem fér kétség ahhoz, hogy a határon túli magyarok túlnyomó többsége örül a tervezett módosításnak, s ma már a szocialista ellenkampány is a múlté. Ha lenne SZDSZ, talán megjelenne a szlovák vezetés érdekeit képviselő hang az Országgyűlésben, de fájdalom, Eörsi Mátyásék eltűntek a süllyesztőben.
Pozsony heves ellenkezésével egyedül maradt Európában. A választási kampányát ismét magyarellenességre építő Ficót már Bukarestben, Belgrádban és Kijevben is megmosolyogják. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa – akit korábban Ficóék a nyelvtörvény ügyében egyfajta szövetségesükként igyekeztek bemutatni – tegnap azt mondta, a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár. És azoknak, akiknek meggyőződésük, hogy a szlovákok mindannyian a magyarok torkának elharapására készen ébrednek reggelenként, íme egy idézet a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap csütörtöki számából: „Ma nem létezik egyetlen értelmes érv sem amellett, hogy egy szlovákiai magyar magyarországi állampolgársága veszélyt jelentene Szlovákia számára. Egyetlenegy sem." A politológus szerző szerint „az az irracionális hisztéria, amely most uralmába kerítette a szlovák politikusokat, abszolút módon indokolatlan, s az egész nem más, mint a szlovák társadalom legsötétebb ösztöneinek felélesztése a választások előtti időszakban."
Baloldali megmondóembereink eközben elemzéseikben azt fejtegetik, a kettős állampolgárság Ficót és Slotát segíti, hiszen ezáltal ismét a „magyarveszéllyel" kampányolhatnak. Komolyan gondolja bárki is, hogy téma hiányában elmaradt volna a riogatás? Az a Fico maradna magyar téma nélkül, aki az uniós csatlakozás előtt attól „félt", hogy Dél-Szlovákia Észak-Magyarországgá válik a határok átjárhatóságával? Aki az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban azért hívott össze rendkívüli parlamenti ülést, mert Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar EP-képviselők számával kapcsolatos kijelentést tett? Ficónak 2007-ben egy Csáky Pál által megfogalmazott nyilatkozat (a kitelepített felvidéki magyarok erkölcsi támogatására vonatkozóan) elég volt ahhoz, hogy sebtében megerősíttesse a törvényhozással a Benes-dekrétumokat. Senkinek sem lehet kétsége a szlovák miniszterelnök leleményességét illetően, ha a magyarellenes hangulatkeltéshez indokra van szüksége.
Fico előbb vagy utóbb távozik a politikai színtérről, a határon túliak számára magyar állampolgárságot kínáló jogszabály viszont nemcsak a mának, a jövőnek is szól. Nem valamely szomszédos állam ellen, hanem a kisebbségben élő magyar közösségekért születik. Ez a helyes alapelve egy olyan hatékony, gyakorlatias nemzetpolitikának, amely jól kiegészül a szomszédságpolitikával, de nem igazodik más államok kormányainak érdekek által vezérelt elvárásaihoz.
Aggasztó demográfiai mutatók
PÜSPÖKI KONFERENCIA NAGYBECSKEREKEN
Magyar Szó, 2010. május 21. – Kecskés István
Tizenhárom év után Nagybecskereken tartották a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia 24. plenáris ülését. Az iskolai hitoktatás, a Mária Rádió működése, a vagyon-visszaszármaztatás és a demográfiai mutatók mellett szó volt a milánói ediktum niši megünnepléséről, amelyen várhatólag XVI. Benedek pápa is jelen lesz. A konferencia székhelye Belgrádban van, tagjai Szerbia, Macedónia és Montenegró katolikus egyházi vezetői.
A május 18–20. között megtartott konferencián jelen volt msgr. Stanislav Hočevar SDB belgrádi érsek (a konferencia elnöke), dr. Német László SVD nagybecskereki püspök (a konferencia főtitkára), dr. Pénzes János szabadkai püspök, msgr. Zef Gashi SDB bari érsek, msgr. Ilija Janjić kotori püspök, mr. Đuro Gašparović szerémségi püspök, dr. Kiro Stojanov szkopjei püspök, dr. Đura Džudžar, Szerbia és Montenegró görög katolikus püspöke és msgr. Dode Gjergji,Koszovó apostoli kormányzója. A konferencián jelen volt a pápa szerbiai képviselője, msgr. Orlando Antonini érsek, Szerbia apostoli nunciusa is. A résztvevők a muzslyai Mária Szent Neve-plébániatemplomban közös szentmisét mutattak be, tegnap pedig sajtótájékoztatón ismertették a konferencia munkáját.
Dr. Német László püspök és msgr. Stanislav Hočevar belgrádi érsek elmondta, hogy az egyház megelégedéssel nyugtázta azt, hogy ősztől az iskolai hitoktatók állandó munkaviszonyban lesznek. Egyedül még azt kell tisztázniuk az illetékes minisztériummal, hogy milyen módon lehet majd megszakítani a munkaviszonyt azokkal a tanárokkal, akiknek a tanítása esetleg szembeszegül az egyházzal. A Mária Rádió már évek óta működik Szerbiában is, de kevés helyi frekvenciával rendelkezik, különösen olyan vidékeken, amelyeken nagyobb számban élnek katolikus felekezetű hívek. Az egyház kérelmei eddig nemigen találtak megértésre. Annak ellenére sem, hogy a Mária Rádió éppen úgy törleszti anyagi kötelezettségeit, mint a többi adó. A katolikus egyház nincs megelégedve a vagyon-visszaszármaztatás ütemével sem, ugyanakkor aggodalommal vették tudomásul azt, hogy takarékosságra hivatkozva, csökkentették a vagyon-visszaszármaztatási igazgatóságban dolgozók számát.
A konferencián szó volt a milánói ediktum 1700. jubileumának 2013-ban, Nišben tervezett megünneplésének előkészületeiről, amelyre – reményeik szerint – XVI. Benedek pápa is ellátogat majd. Erről már folynak a félhivatalos tárgyalások, a pápa szerbiai látogatásának reményét pedig erősítik az államfő korábbi meghívásai és Irinej szerb pátriárka eddigi megnyilatkozásai, aki nem zárta ki ennek lehetőségét.
A püspökök kifejtették aggodalmukat a szerbiai demográfiai mutatók miatt. Európai szinten ugyanis nálunk a legnagyobb a fiatalkorúak százalékaránya az abortuszokat illetően, a népszaporulat viszont nagyon alacsony. A 93 ezer újszülött mellett 200 ezer abortusz van évente. A katolikus egyház főpásztorai kifejezték készségüket az ökumenikus együttműködésre a Szerb Pravoszláv Egyházzal, különösen az élet megóvása területén.
A szenátusban nehezebb lesz
Új Magyar Szó, 2010. május 21. – Kovács Zsolt
Tanügyi törvény: a magyar politikusokat „meglepte" a liberálisok nacionalista viselkedése
„Sajnos, amikor magyar kérdésről van szó egyik román párt tizenkilenc a másik egy híján húsz" – jelentette ki az oktatási törvénytervezet körüli cirkusz kapcsán Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Amikor közösen kormányoztunk, akkor Eugen Nicolăescu liberális alelnök is úgy szerette a magyarokat, hogy szinte azt hittük ő is magyar" – mondta el annak kapcsán, hogy a Románia történelmének és földrajzának magyarul való tanítását lehetővé tevő cikkelyt leghevesebben a Nemzeti Liberális Párt képviselői támadták.
Szerinte a liberális és szociáldemokrata honatyák viselkedése is bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek az a feladata, hogy a maga hét százalékos támogatottságával el tudja érni, hogy amikor kormányon van, román partnereink visszafogják magukat és másként viselkedjenek.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke újságírói kérdésre elmondta: a szövetség nem megzsarolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) hanem teljesen természetesen elvárta, hogy az tartsa magát a politikai egyezségükhöz. „A képviselőház szerdai ülése után jelentős előrelépésről beszélhetünk a hazai magyar oktatásban" – tette hozzá Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy elszabadultak az indulatok, szélsőséges, nacionalista és soviniszta megjegyzések hangzottak el.
„Ilyen megnyilvánulások elfogadhatatlanok és érthetetlenek ebben a században" – mondta Olosz, aki főként a korábbi kormányzó partnereik, a liberálisok viselkedését nem érti. Végül az inkriminált cikkely átment, sőt a jogszabály egészét is megszavazta a képviselőház plénuma, így a törvénytervezet átkerült a szenátusba, amely ügydöntő házként még a ciklus végéig meg kellene szavazza ahhoz, hogy a következő tanévben már alkalmazni lehessen.
„A szenátusban még nehezebb lesz, mint a képviselőházban, mert ott gyengébb a többség. De remélem, hogy sikerülni fog" – mérte fel lapunk kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök annak esélyeit, hogy az alsóházhoz hasonlóan a felsőházban is megszavazzák majd a tanügyi törvényt. Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke is úgy nyilatkozott: meglepte az RMDSZ korábbi kormánypartnerének viselkedése.
Leszögezte: a magyar nyelvű oktatás kérdése nem lehet veszélyes a nemzetbiztonságra, végeredményben nem a módszer, hanem a cél a lényeg, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak románul, és megtanulják az ország történelmét és földrajzát is.
Doru Decebal Feldiorean, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elküldött közleményében nemzetellenesnek minősítette a törvénytervezetet, amely szerinte árt a békés román magyar együttélésnek. Ugyanakkor arra szólította fel a román közösséget, hogy minden lehetséges, de békés módszerrel próbálja megakadályozni a törvény életbe lépését.
Kilép a Nemzeti Liberális Pártból Smaranda Enache
Új Magyar Szó, 2010. május 21. –
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke (képünkön) tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: megdöbbentette az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői nemcsak hogy nem szavazták meg a tanügyi törvényt, de olyan szélsőségesen nacionalista kijelentéseket is tettek, amelyek összeegyeztethetetlenek a liberális szellemmel.
„Ha Ion Brătianu hallaná, forogna a sírjában, hogy hová alacsonyodott a PNL. Hiszen Károly király sem volt román nemzetiségű, román anyanyelvű, és mégis jó román hazafi lett belőle. Arra kellene törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat ebben az országban, mert csak így lehet lojalitást várni tőlük" – fogalmazott Smaranda Enche, aki egyúttal bejelentette kilépését a PNLből.
Döntéséhez hozzájárult az is, hogy az alakulat európai parlamenti képviselői a verespataki aranybányászat mellett kampányolnak Brüsszelben, amit szintén összeegyeztethetetlennek tart azzal az értékrenddel, amit ő képvisel. (Antal Erika)
|
