| Sajtószemle 2011. október 25. |  |
 |
| Médiafigyelő | 2011. október 25., kedd | ( 0 szavazat ) |
|
Tartalomjegyzék
ROMÁNIA A parlamentben Mihály királyÚj Magyar Szó, 2011. október 25. Többek között a képviselőház rendszalagját kapja ma ajándékba a honatyáktól a 90. születésnapját ünneplő Mihály király. Egyelőre nem szivárgott ki, hogy a tiszteletére összehívott ünnepi plenáris ülésen miről beszél a volt uralkodó. A szónoklat annál is inkább izgalmasnak ígérkezik, hogy Mihály király meghívását az ellenzéki pártok erőszakolták ki. A plenáris ülést kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu tegnap az országnak nyújtott rendkívüli lehetőségnek nevezte Mihály király meghívását. „A II. világháború idején hivatalban levő államfők utolsó képviselőjeként Mihály király minden tiszteletet megérdemel. Meghívása politikai gesztus volt a részünkről, és rendkívüli örömmel tölt el, hogy átvittük a parlamenten" – fogalmazott Antonescu. Utóbb a nagyobbik kormánypárt módosított álláspontján, mi több, a királypártiságát nyíltan felvállaló Theodor Paleologu PDL-alelnök pofátlanságnak minősítette alakulata álláspontját. „Korrigálandó Traian Băsescu júniusi nyilatkozatát, nekünk kutyakötelességünk meghívni a királyt október 25-én" – mondta Paleologu. A PDL-s politikus az államfő azon nyilatkozatára utalt, amelyben Traian Băsescu leárulózta Mihály királyt. „Mindannyian továbbra is nagyszerű hazafias cselekedetnek tartjuk a király lemondását. Nem. Ez az ország érdekeinek elárulása volt a király részéről" – fogalmazott a B1 kereskedelmi televíziónak adott interjúban Băsescu. Az államfő később sem hagyott fel a volt uralkodó támadásával, szerinte a románok 80 százaléka azt kívánja, hogy megválaszthassa államfőjét, ugyanis „mi történik akkor, ha valamelyik örökös fogyatékos lesz. A nyakadon marad államfőként?". Traian Băsescu kijelentését az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is elítélte, nyilvános figyelmeztetésben részesítette az államfőt. Elemzők szerint Băsescu viszonya 2009-ben romlott meg az uralkodói famíliával, amikor Radu herceg, a királyi család tagja bejelentette, hogy indulni kíván a soron következő elnökválasztáson. Törvényekkel az anyanyelvhasználatértHáromszék, 2011. október 25. Öt törvénymódosító javaslatot nyújtott be a képviselőházba Márton Árpád és Máthé András, a már létező jogszabályok anyanyelvhasználatra vonatkozó passzusait kívánják egyértelműsíteni, több esetben kiderült ugyanis, nemcsak a hatóságok, de olykor a bíróság is másképp értelmez egy-egy cikkelyt, és a törvényalkotók szándékával ellentétes ítéletet hoz – derült ki a háromszéki RMDSZ-es képviselő tájékoztatójából. Elsőként a helyi közigazgatási törvényt és a közhivatalnokok törvényét módosítanák, tíz százalékkal nagyobb fizetést kapna az a tisztségviselő, aki beszéli egy kisebbség nyelvét azokban a térségekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Minden újabb nyelv ismeretéért újabb tíz százalékkal nőne juttatása – ismertette javaslatukat Márton Árpád, aki fontosnak tartaná, hogy a közhivatalnokok a térségben élők nyelvének ismeretét nemcsak teherként, hanem lehetőségként élnék meg. Takarékossághoz is vezethetne az új jogszabály, ha a versenyvizsgákon olyan személyt alkalmaznának, aki több nyelven beszél, nem kellene újabb és újabb munkatársakat felvenni, ugyanakkor – mivel az etnikai származás nem lehet szempont – például a magyar nemzetiségű alkalmazottaknak szintén járna a plusz tíz százalék – mondotta a képviselő. A prefektusok törvénye rendelkezik arról, hogy a kormány megyei megbízottjának hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvhasználatának felügyelete. Ezt módosítanák olyan formában, hogy a jövőben kötelességük legyen ellenőrizni a két-, esetleg többnyelvűség használatát. Ha az állami intézmények (köztük a minisztériumoknak alárendelt dekoncentrált intézmények) nem tesznek eleget felszólításuknak, kötelességük lenne büntetni, illetve második lépésként a kormánybiztos köteles lenne kezdeményezni a törvénytelenségen kapott igazgató leváltását. Az RMDSZ-es képviselők éppen a Kovászna megyei könyvtárigazgató leváltásának esetéből kiindulva fontosnak tartják azt a módosító javaslatot is, amely értelmében egy bírósági döntés nem bírálhat felül olyan jogot, amelyet az alkotmány, illetve egy jogszabály is szavatol. Szabályozni kell, hogy a Románia által is ratifikált nemzetközi jogszabályok által a kisebbségek számára előírt többletjogok alkalmazását – lásd például a nyelvi jogokat – ne tekintsék diszkriminációnak, és megváltoztatnák a kulturális közintézmények menedzsereiről szóló törvényt is: ha az illető intézmény egy nemzeti kisebbség kulturális tevékenységével áll kapcsolatban, a menedzser köteles ismerni annak anyanyelvét. Márton Árpád elmondta, azért terjesztették be külön-külön tervezetek formájában a javaslatokat, mert így talán lesz esély arra, hogy legalább egy-kettő átmenjen. Az átfutási idő nyolc hónap, egy év, tehát legjobb esetben jövő őszre válhat konkrétummá az elképzelések bármelyike. Koszorúzások, történelmi emlékezések RomániábanMTI, 2011. október 24. Minden korábbinál népesebb részvétellel zajlott vasárnap a Bukarest melletti Snagovban – Nagy Imre és társai egykori fogságának színhelyén – rendezett megemlékezés. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Budai Richárddal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bukaresti szervezetének elnökével, a román forradalmárok szövetségének és a civil szervezeteknek a képviselőivel együtt az idén is megkoszorúzta a Nagy Imre emlékére emelt obeliszket, akárcsak a mellette vasárnap felavatott kétnyelvű emlékkövet. Az elmúlt esztendőkhöz képest a helyi hatóságok részéről nagyobb létszámban voltak jelen a rendezvényen, az idén is részt vett Snagov alpolgármestere. A román meghívottak beszédeikben kifejtették: a magyar forradalom a románok számára is ihlető volt, a magyarok szabadságszeretete a románoknak is reményt adott 1989-ben. Nagy Imre és társai bebizonyították, hogy a legkeményebb rabságból is ki lehet szabadulni – hangsúlyozták, örömmel állapítva meg, hogy ma Románia és Magyarország együtt foglal helyet az Európai Unióban. A szónokok szerint 1956 példája az arab tavaszt is inspirálja. Erdély több városában is megemlékeztek a forradalom évfordulójáról. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete vasárnap este a Deus Providebit Tanulmányi Házban Tiszteletadás a forradalom és szabadságharc hősei előtt címmel tartott megemlékező előadást. Az est meghívottjai: Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, valamint Varga László nyugalmazott lelkipásztor, ötvenhatos elítélt. A beszélgetést követően az érdeklődők az Andrew Vajna és Joe Eszterhas nevével fémjelzett Szabadság, szerelem című, 2006-os magyar filmet tekinthették meg. A Kolozsvár októbere programsorozat keretében a sétatéri ötvenhatos emlékműnél már szombaton rendeztek koszorúzást, majd a Kolozsvár Társaság székházában Novák Zoltán Csaba történész tartott előadást 1956 erdélyi történéseiről az újabb kutatások fényében. Vasárnap a kolozsvári belvárosi unitárius templomban „felekezetközi ünnepi istentiszteletre" került sor, melynek keretében megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről és mártírjairól. Estére a Kolozs megyei Magyar Diáktanács (KMDT) 1956-os megemlékezést szervezett Mátyás király szülőháza előtt. Bihar megyében Érmihályfalván emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és annak érmelléki áldozatairól. Az ünnepi beszédek mellett Varga Róbert tanár ismertette a forradalom eseményeit. Csíkszeredában a Kalász negyedi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál koszorúzással vette kezdetét a programsorozat, az 1956-os téren, a Gloria Victis-emlékműnél délután tartottak ünnepi megemlékezést és koszorúzást. Székelykeresztúron ökumenikus ünnepi istentiszteletet tartottak a református templomban, majd a résztvevők gyertyás felvonuláson és megemlékező ünnepségen vettek részt a Millenniumi emlékműnél. Székelyudvarhelyen kulturális műsorokat rendeztek, majd fáklyás felvonulást és koszorúzást tartottak az Üldözöttek és áldozatok emlékműnél. A Brassó-Belvárosi templomban Szabadnak születtél címmel verses-zenés műsort adtak elő az évforduló tiszteletére. Közelebb a restitúcióhoz: előrelépés a levéltári törvény ügyébenKrónika, 2011. október 25. A héten újra a plénum elé kerül a levéltári törvény módosítása. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő pénteken jelentette be, hogy a két javaslat átment a képviselőház művelődési bizottságán, és kisebb módosításokkal, összevonva kerül újra a ház elé. A módosító javaslatban benne van az egyházi levéltárak szabályozása, és tartalmazza, hogy az egyház az elkobozott teljes levéltári anyag tulajdonjogát megkapja. Első lépésben az egyházak annyi anyagot kapnak meg természetben, amennyinek a tárolását biztosítani tudják, a többi megőrzésre marad az állami levéltárban, amíg lesz hova szállítani, részletezte a háromszéki politikus. Márton Árpád szerint az a lényeg, hogy az egyházak megkapják a teljes anyag jogtulajdonát. „Természetesen igényüket alá kell támasztaniuk az elkobzást vagy a tulajdont igazoló iratokkal" – tette hozzá. A módosítás értelmében a hatóságnak 30 napon belül választ kell adnia a kérésre, ha ezt nem teszi meg, a következő napon már el lehet indítani a bírósági eljárást, ily módon akadályozva meg az időhúzást. Az anyagot természetben egy éven belül kellene átadni az egyházaknak, addig fel kell leltározni, és el kell készíteni a fotokópiákat, amelyek az állami levéltárban maradnak. Márton Árpád szerint hatalmas anyagról van szó, de igazából még az egyházkerületek sem tudják pontosan, mit kaphatnak vissza. Mint részletezte, például a szacsvai református parókia anyakönyvi dokumentumait egy fondban őrzik, de senki nem tudja pontosan ez mekkora anyagot jelent. A jelenlegi törvény szerint a levéltári dokumentumokat csak azután lehet kikérni, hogy azokat feldolgozták, ám a levéltárosok, akik általában kutatók is, gyakran úgy viselkednek, mintha elővásárlási joguk lenne, azután adják csak ki az iratokat, miután megírták belőle a tudományos dolgozatot, mutatott rá Márton Árpád. ERDÉLY Izsák Balázs: nem jelent területi elszakadást az autonómiához való jogmarosvasarhelyiradio.ro, 2011. október 25. Az autonómiához való jog nem jelenti automatikusan a területi elszakadást – hangsúlyozta mai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Izsák Balázs elmondta, az Európa Tanács határozatot fogadott el, melyben felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi keretegyezménybe foglalt elveket. Ez tételesen tartalmazza, hogy az autonómiához való jog nem jelenti automatikusan az elszakadáshoz való jogot is – erősítette meg a szervezet elnöke. Ha megvannak a nemzetközi garanciák, akkor tulajdonképpen nincs mitől tartania a bukaresti vezetésnek, és remélhetőleg könnyebb lesz kivívni az önrendelkezést – tette hozzá Izsák Balázs. Elmondta, abban az esetben fontolná meg a Magyar Polgári Párt javaslatát, hogy induljon-e a megyei tanácselnöki tisztségért, ha minden magyar párt és az SZNT tagsága is támogatná őt. Ugyanezt erősítette meg Biró Zsolt, az SZNT Marosszéki elnöke is, akit polgármesteri tisztségre javasolt a MPP. Vitatott szoborállítások SzatmárnémetibenKrónika, 2011. október 25. – Babos Krisztina Vita tárgyát képezi a szatmárnémeti önkormányzatban a háborús veteránok helyi szervezetének a kezdeményezése, mely szerint egy hatalmas méretű zászlórudat emelnének a román nemzeti lobogónak a Decebal híd lábánál, a Nagybányára vezető országúti körforgalomban, ahol további két forgalmas utca is leágazik a főútról. A múlt heti ülés előtt egy nappal előterjesztett javaslatot a testület nem fogadta el, az RMDSZ-es képviselők ugyanis tartózkodtak a voksolástól arra hivatkozva, hogy az építmény helyszíne urbanisztikai szempontból kifogásolható, mivel a megjelölt helyen tartandó ünnepségek alkalmával le kellene állítani az említett szakaszon a forgalmat. A vonatkozó tervezetet azonban ismét napirendre tűzték a csütörtöki tanácsülésen, mi több, a tanács két köztéri szobor állítására vonatkozó javaslatról is dönthet. Az egyik egy Rákóczi-szobor lenne a Kálvin téren, a másik pedig egy Ştefan cel Mare-büszt – mindkét emlékhely kialakítását Ilyés Gyula polgármester javasolta. A kilátásokkal kapcsolatban Kereskényi Gábor városi RMDSZ-elnök kifejtette: a városi képviselő-testületben a román és a magyar tanácsosok aránya 12 a 11-hez, így lényegében bármit megszavazhatnak, ha egyetért ezzel az RMDSZ, ha nem. Ezért inkább alkuba bocsátkoztak. A zászlórúddal kapcsolatban az elnök szerint arról tárgyalnak, hogy megfelelő-e a hely egy ilyen állvány számára, vagy jobb lenne máshová tervezni. Hangsúlyozta viszont, hogy a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor elhelyezése a Kálvin téren, a Láncos templom mögött különös fontossággal bír a szatmári magyarság számára, így nem méltatlan az alku akkor sem, ha két köztéri alkotással „fizetnek" érte. Egy 1998-as tanácsi határozat ugyanis itt egy Mihai Viteazul-lovasszobrot engedélyez, mely mindeddig azért nem készült el, mert nem került rá pénz. A Rákóczi-szoborra vonatkozó határozattervezet viszont úgy lett megfogalmazva, hogy elfogadása esetén hatályon kívül helyezné a korábbi határozatot. „A Kálvin tér szimbolikus jelentőségű helye a szatmári reformátusoknak, ezért nem lenne ízléses itt olyan alkotást elhelyezni, amely nem áll közel a magyarsághoz" – fejtette ki az elnök, hozzátéve, hogy Rákóczi több szállal is kötődik Szatmárhoz: Szatmárnémetiben dolgozták ki a szabadságharcot lezáró békeszerződést, a családnak pedig a Kálvin téren egy kúriája is állt régen. Kereskényi szerint egyelőre kérdéses, hogy kit fog ábrázolni a másik alkotás – a határőrség Ştefan cel Mare szobrát látná szívesen a laktanya előtt, a prefektus viszont Avram Iancu-szobrot szeretne a Szamos áruház mellett felállítani. Szórványkonferencia zajlott BelényesenKrónika, 2011. október 25. A Belényesi-medence szórványmagyarságának mindennapi nehézségeiről és a megmaradás feltételeiről volt szó azon a konferencián, amelyet a Magyar Polgári Egyesület és a Bihar megyei Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezett a hétvégén a belényesi református egyházközség gyülekezeti termében. Kántor Zoltán, a magyar közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyedül az autonómia hozná el a boldogulást, mely nemcsak cél, hanem egyben a megmaradás eszköze is. Rámutatott: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy tíz év alatt 100 ezerrel csökkent a romániai magyarság száma, és ez a folyamat elsősorban a diaszpórában állítandó meg, ahol különös figyelmet kell fordítani az anyanyelven történő oktatásra, magyarázta az előadó. Mátis Jenő, az EMNT gazdasági szakbizottságának alelnöke az Új Széchenyi-terv mintájára összeállított Mikó Imre-terv vitairatát mutatta be a jelenlévőknek. Elmondta: ahhoz, hogy a vitairat konkrét stratégiává váljék, széles körű gazdasági és politikai összefogásra van szükség. „A szórvány a nemzet határa, éppen ezért hangsúlyozott figyelmet érdemel. Az a nemzet, mely lemond szórványáról, saját magáról mond le" – fogalmazott felszólalásában Bodó Barna politológus, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke. A Sapientia előadótanára szerint a szórvány nem tudja kitermelni a véleményvezéreket, márpedig szükség van a magyarság megmaradásának ügyét felvállaló vezetőkre. A templom és az iskola után a civil szervezeteknek kell felvállalniuk a magyar közösségek összetartását – hangsúlyozta. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint dinamikájában kell tekinteni a szórványosodási folyamatot. A hadszíntereken, a kisebbségi politikában is nem elég védeni a pozícióinkat, hanem törekedni kell arra, hogy a haladás érdekében időnként kitörjünk a korlátok közül, és előreszaladjunk. A magyarországi kormányváltást követő expanzív nemzetpolitika változást hozott a romániai magyarság számára is, ennek köszönhetően szerencsésebb a csillagok állása Erdély felett, jelentette ki az EMNT vezetője. Erdélyi magyarokat tüntetett ki Schmitt PálKrónika, 2011. október 25. Öt erdélyi magyar is elismerést vehetett át Schmitt Pál köztársasági elnöktől az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen Budapesten. A Sándor-palotában lezajlott rendezvény keretében a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Kolcsár Géza, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének (RVPFSZ) tagja, a gyergyószárhegyi Székely Nemzeti Tanács elnöke, Molnár Mihály, a RVPFSZ tagja, Rendes Lajos, a Maros Megyei Politikai Foglyok Szövetségének képviselője, valamint Zakariás Dezső István, a RVPFSZ Hargita megyei szervezetének képviselője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek és emlékének ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Török József, a RVPFSZ vezető tanácsának tagja, a Kovászna Megyei Politikai Foglyok Szövetségének elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjét vehette át a magyar államfőtől. Schmitt Pál kiemelte: a díjazottak között sokan vannak határon túli magyarok, bizonyítva, hogy „a nemzet, az érzés, az ünnep és az igazság is közös, tehát a jövő is együtt a miénk". Szász Jenő külhoni választókerületeket szeretne a magyarországi választáskorTransindex, 2011. október 24. A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, - román mintára - százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe. A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat. A Liszabonni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek. A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. Marosvásárhely: nem egyeztetett az MPP a „jelölt" SZNT-vezetőkkelKrónika, 2011. október 25. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy 2012-ben Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője megpályázza a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztségét. A tisztségre Izsákot a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő javasolta, akárcsak az SZNT marosszéki vezetőjét, Biró Zsoltot, akit a polgári párti vezér marosvásárhelyi polgármesterjelöltként tudna elképzelni. A Székely Nemzeti Tanács mindkét vezetője hétfőn leszögezte: nincsenek efféle politikai ambícióik, és csak abban az esetben gondolkodnának el a helyhatósági választásokon való induláson, ha valamennyi magyar alakulat őket támogatná. Ez kevéssé valószínű, ugyanis az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ Vass Levente személyében már megnevezte közös polgármesterjelöltjét. A megyei tanács élére valószínűleg az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke fog pályázni, aki 2004 óta tölti be az elnöki tisztséget. „Számomra eddig is, ezután is az SZNT jelenti az egyes számú prioritást – jelentette ki Izsák Balázs. – A Maros megyei magyarságnak kötelező módon egyetlen jelöltet kell állítania az önkormányzat élére. Abban az esetben, ha valamennyi magyar párt az én személyemben gondolkodna, és az SZNT is azt kérné tőlem, hogy induljak a választásokon, nehéz döntés elé kerülnék". Hétfőn ugyanakkor arra is fény derült, hogy sem Izsákkal, sem Biróval egyelőre még az MPP sem egyeztetett. „A sajtóból értesültem arról, hogy felmerült a nevem, mint lehetséges jelölté. Az én értelmezésemben az MPP egy pártok fölötti független személyt keres Marosvásárhely élére, aki lehetek én is, Benedek Imre is vagy Smaranda Enache is. Velem azonban konkrét dolgokat nem tárgyaltak" – magyarázta a Krónikának Biró Zsolt, az SZNT marosszéki elnöke. Arra a kérdésre, hogy amennyiben elutasítóan viszonyulnak a polgáriak felkéréséhez, kit támogatnának a választásokon, Izsák Balázs hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Tanács eddig sem tette le a garast, és ezután sem áll ki egyetlen személy mellett sem. „Mi már 2004-ben, 2008-ban is elmondtuk, hogy nem pártokat vagy személyeket, hanem eszméket támogatunk" – tette hozzá. Az SZNT-elnök félig komolyan, félig tréfásan megjegyezte, hogy a 2004-es választást lényegében ők nyerték meg az RMDSZ-nek, „hisz a szövetség, a kampány kellős közepén, a Jó úton Európába! jelszavát az Együtt az autonómiáért! szlogenre váltotta". MAGYARORSZÁG Szacsvay Imre-emléknap BudapestenErdély.ma, 2011. október 25. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke volt a fővédnöke a Szacsvay Imre-emléknapnak, amelyet 2011. október 24-én a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben és a magyar Parlamentben szervezett meg az Országgyűlés jegyzői kara az egykori bihari politikus emlékére. Mint ismert, Szacsvay Imrét 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve volt. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett ő volt a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték. Szacsvay Imre halálának 162. évfordulóján a politikus és társainak síremlékénél tartott megemlékezésen a 2000-ben alapított és idén újraszerveződött Szacsvay Emlékbizottság ideiglenes kuratóriuma képviseletében megjelent Fleisz János történész, Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere, Tempfli József nyugalmazott katolikus püspök és Soós Sándor, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója. Amint azt Tőkés László megemlékező beszéde elején külön hangsúlyozta, „különleges örömöt szolgált úgy együtt lenni a váradiakkal, hogy itt van körünkben és hódolva emlékezik a Szacsvay Imre mártír hősünkről elnevezett nagyváradi iskola diáksága és igazgatóságának képviselete is". „Magyar októberként" említve az 1848-1849-es, valamint az 1956-os szabadságharcok és forradalmak emléknapjait, az EP erdélyi alelnöke úgy fogalmazott, „talán csak az 56-ot követő megtorláshoz fogható a Haynau táborszernagy által elkövetett vérengzések mértéke. De nem gyászolni, hanem annak tudatában jöttünk ide, hogy »én vagyok a feltámadás és az élet«, annak tudatában, hogy Isten előtt és Isten által nem volt hiábavaló a vértanúk áldozata." Tőkés László arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy Szacsvay Imre emlékezetének kultusza a kommunizmus idején hosszú időre megszakadt. Mint kifejtette, „1899-ben a szabadságharc leveretésének 50. évfordulóján tisztelegtek a maihoz hasonló formában Nagyvárad küldöttei Budapesten. Ezt a hagyományt élesztette újra a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az 1989-et követő rendszerváltozás időszakában. Soha nem felejtem el, amikor 1999-ben Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja megkeresett Nagyváradon, hogy ezt a megszakadt sorozatot folytassuk. Ennek nyomán tartottuk meg tizenkét esztendővel ezelőtt a Margó Ede készítette Szacsvay Imre-szobornál elkezdődött, majd a Nagyvárad-Olaszi református templomban folytatódó, 25-én pedig emlékkonferenciával végződő megemlékezést, mely kezdetét jelentette az újabbkori Szacsvay-kultusznak és megemlékezésnek. Most hála Istennek, folytatódik ez a jövőbe tekintő múltidézés. Mégpedig abban a szellemben, hogy ráébredünk, mit jelent a közképviseletben dolgozók felelősségvállalása. Ha visszagondolunk az 1956-os szabadságharc öt évvel ezelőtt megtartott 50. évfordulójának véres eseményeire, bizony élesebben tevődik fel újból a közképviseletben felelős szerepet vállalók felelőssége. Mert bizony nem így történt volna 2006 októberében az, ami történt, ha az ország élén felelős vezetők állottak volna. Ehelyett államilag hangszerelt terror ment végbe Magyarország szívében." Visszatérve Szacsvay Imrére, a Biharsályiban született politikusról beszéde végén Tőkés László azt is elmondta, „olyan időben vált a szabadságharc központi alakjává, amikor Pestről Debrecenbe és Nagyváradra helyeződött át a szabadságharc súlypontja. Ma mégis ott tartunk, hogy Várad magyarsága puszta létéért harcol és védekezik, ami a vértelen népirtás, betelepítési és asszimilációs politika következménye. Várad, Debrecen és a haza fővárosa hármas közösségében így gondolunk vissza azokra, akik érted haltak magyar és szent világszabadság! Ha pedig valaki kételkedne abban, hogy ezeknek a kemény szavaknak ezen a helyen helyük van, akkor figyelmükbe idézem az 1848-49-es radikálisokat. Pontosabban az 1849 áprilisában elindult Radikális Pártot, melynek Szacsvay Imre is tagja volt. Ne szelíditsük leányduzzogássá az áldozatok, hősök és mártírok emlékét, hanem vonjuk le a szükséges következtéseket a jelenre és a jövőre nézve az ő példájukból. Ezekkel a gondolatokkal hajtok fejet a ti közösségetekben Szacsvay Imre emléke előtt, az ő krisztusi sorsát idézve példa gyanánt és Krisztus szavát idézve ugyanakkor: «Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért. Ámen.»" A Szacsvay Imre-emléknap az Országgyűlésben folytatódott, ahol a plenáris ülés kezdetekor Lezsák Sándor is megemlékezett az egykori jegyző haláláról, valamint arról, hogy vele együtt végezték ki 1849. október 24-én Perényi Zsigmond bárót, a Felsőház elnökét és Csernyus Manó pénzügyminisztériumi tanácsost. Az Országgyűlés alelnöke ezt követően a díszpáholyban köszöntötte a nagyváradi küldöttséget és Tőkés László EP-alelnököt. 2011. október 25., Budapest EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ EP: két román a lógósok toplistáján – Mindenki, akinek fontosÚj Magyar Szó, 2011. október 25. – Vlad Mixich, DW Alexandra Şora, műsorvezető: a Deutsche Welle bukaresti tudósitója egy kellemetlen információ beigazolódásáról számol be: két román szerepel a lógós europarlamenti képviselők toplistáján. Vlad Mixichtől megtudjuk, kikről van szó. Alexandra Şora, műsorvezető: a Deutsche Welle bukaresti tudósitója egy kellemetlen információ beigazolódásáról számol be: két román szerepel a lógós europarlamenti képviselők toplistáján. Vlad Mixichtől megtudjuk, kikről van szó. Riporter: A több mint hétszáz európai parlamenti képviselő közül 33 román, akiket 2009 nyarán egy csaknem teljesen néma választási kampány után választottak meg. E választások nyomán tiszteletre méltó politikusok mellett, mint Monica Macovei vagy Cristian Preda, olyan vitatott személyiségek is Brüsszelbe kerültek, mint Traian Băsescu elnök lánya, vagy a nacionalista Nagy-Románia Párt két vezéregyénisége, Gigi Becali és Corneliu Vadim Tudor. Az erős európai bürokrácia révén e képviselők mindegyike havi hétezer eurós illetményben részesül, mentelmi jogokat élvez a romániai törvények előtt, és nem tartóztatható le az Európai Unió egyetlen más tagállamában sem. Ezzel szemben elvárják tőlük, hogy az otthoni polgárok érdekeit képviseljék az Európai Parlamentben. Mindannyiuktól megkövetelik, elvárják, hogy Brüsszelben képviseljék Costel bátyót, aki mezőgazdálkodással akar foglalkozni vagy a nemzeti kormány által elfelejtett fiatal kutatót. Brüsszelben jelen lenni végső soron természetes kötelezettsége annak a képviselőnek, akit a román választópolgár szavazata küldött oda, hiszen az évente 47 eurót fizet az európai költségvetésbe, amelyből a EP-képviselő irodáját és tanácsosait fenntartják. Ez a kötelezettség érvényes a több mint hétszáz európai parlamenti képviselő mindegyikére, s ezt a kötelességet döntő többségükben át is érzik azok, akik az Európai Parlament üléseinek több mint nyolcvan százalékán részt vesznek. Gigi Becali a plenáris ülések mindössze 27 százalékán vett részt, kollégája, Corneliu Vadim Tudor pedig az ülések negyven százalékán volt jelen. Emlékezetünk szerint a tavaly nyári választási kampányban nem hangzott el annyi, a román népnek tett szerelmi vallomás, mint e két jelölt kortesbeszédei során. Abszenteizmusuk egyelőre nem bizonyít különösebb gondoskodást azok iránt a választók iránt, akiknek köszönhetően Vadim Tudornak és Gigi Becalinak ma képviselői irodája van Brüsszelben, viszont a kizárólag e két képviselőt sújtó vád enyhén szólva képmutatónak tűnhet Romániában, hiszen jelenlétüket az első öt európai lógós sorában elnézően könyvelik el saját szülőhazájukban, ahol az osztály utolsó padjaiban kockajátékot űző csibészekből polgármesterek vagy miniszterek lesznek. (Fordította: K. B. A.) INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA Realitatea televízió: megkettőzött valóságKrónika, 2011. október 25. – Balogh Levente Példátlan fejleményben csúcsosodtak ki a legnézettebb román hírcsatornának számító Realitatea televízió menedzsmentjén belüli ellentétek: vasárnap estétől egyszerre két csatorna is Realitatea néven sugározza a híreket. Az ügy előzménye, hogy a csatornát tavasszal a számos gazdasági jellegű bűncselekménnyel gyanúsított üzletember, Sorin Ovidiu Vântu eladta egy Elan Schwartzenberg nevű üzletembernek. A menedzseri feladatokat azonban egy másik üzletemberre, Sebastian Ghiţára bízta, aki úgy döntött, hogy saját csatornát indít. Ennek nyomán aztán a Realitatea alkalmazottainak többségét saját cégénél alkalmazta, és a televízió bukaresti, sajtóházbeli szerkesztőségének bérleti szerződését ezen cég nevében kötötte meg. A felszerelés és a névhasználati jog ugyanakkor Schwartzenbergé, aki a közelmúltban a Wilbrook International nevű cég székhelyén alakított ki stúdiót a Realitatea számára. Schwartzenberg közölte, hogy a cég anyagi helyzete miatt csődeljárás megkezdését tartja szükségesnek, hogy átszervezhesse a vállalkozást. Ezt a bukaresti törvényszék szeptember elején jóvá is hagyta. Schwartzenberg cége aztán vasárnap este radikális megoldással vette át a teljes irányítást a Realitatea fölött: párhuzamosan sugározni kezdett az új székhelyről, a kábelcsatornák pedig immár az új műsort vették át – miközben párhuzamosan a régi székhelyről is sugároztak. Hétfőre virradóra a különböző szolgáltatók kínálatában több ízben is felváltva egyik vagy másik Realitatea ment – a Ghiţă-féle csatorna azonban immár csupán RTV néven fut, és miután a hagyományos Realitatea-logóval sugárzó Schwartzenberg-féle tévé kiszorította a kábelcsomagokból, csak interneten követhető, az rtv.net honlapon. Scwartzenberg tegnap sajtótájékoztatón közölte, hogy csakis egyetlen Realitatea televízió létezik, ezért bírósági eljárással fenyegette meg Ghiţát, amennyiben nem bocsátja rendelkezésére a régi székházban maradt felszerelést. Közölte, rendkívül tőkeerős izraeli befektetők állnak a cég mögött, amelynek adósságait reményei szerint ötmillió euróból lehetne rendezni. SZÉKELY POLICY – Döntéselőkészítés a feladat: kisebbségkutató iroda nyílik SepsiszentgyörgyönTransindex, 2011. október 24. – B. D. T. Regionális kutatások terén sok szakember van, csak eddig a politikai elit nem hallgatta meg, mit mondanak. Fiókirodát nyit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanáccsal együttműködésben, amelynek vezetője Bognár Zoltán politológus lesz. A székelyföldi kutatókat összefogni kívánó új műhely október 22-én Árkoson konferenciát szervezett Elemzések a Székelyföldről címmel. Gyakorlatorientált, fejlesztéspolitikai szempontból hasznosítható kutatásokkal kívánnak foglakozni, ún. policy papereket, azaz közpolitikai-stratégiai ajánlásokat is írnának. A sepsiszentgyörgyi iroda a megyei tanács épületében kap helyet, és a helyi politikai vezetőkkel működik együtt elsősorban régiófejlesztéssel kapcsolatos kutatások kapcsán. Fő feladatai közé tartozik majd a politikai döntéselőkészítés, a kutatások „lefordítása" a politikusok számára. A műhely fontos bázisa lehet majd a környékbeli kutatóknak, hiszen a kolozsvári anyaintézmény révén hozzáférése lesz a nemzetközi hálózatokhoz, szakirodalomhoz. Egyfajta hálózatalakító, szervező szerepe is lesz a térségben – magyarázta Bognár Zoltán. A megyei tanács infrastruktúrát és helyiséget, a kisebbségkutató intézet pedig szakmai hátteret biztosít az irodának. Projekt alapon, azaz közös megegyezés alapján különítenek el az intézet költségvetéséből összegeket kutatásra. Mivel a közintézményeknél létszámstop van, nem tudnak külön alkalmazottakat felvenni – magyarázta a Transindex kérdésére Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári intézet Tudományos Tanácsának tudományos titkára. Az iroda például segítséget nyújthat abban is, hogy ha adott tematikában van szükség szakértői tanulmányra, összehozza a „megrendelőt" a kutatóval, emellett azonban meghatározza azokat a fő kutatási irányokat is, amelyek közép- vagy hosszútávon a helyi elitet a döntés-előkészítésben segítik. „A saját kutatásokat is megpróbáljuk ezekbe az irányokba csatornázni, tehát kimondottan olyan témákra ráállni, amelyek közpolitikailag hasznosíthatóak a helyi önkormányzatok által" – tette hozzá Kiss. Máris körvonalazódott néhány irány: Bognár kutatási témája a világban működő autonómiamodellek, -koncepciók, ez lesz az egyik tematika. Egy másik fontos, alapkutatásokat is igénylő téma a romapolitika, egy székelyföldi romastratégia előkészítése, amellyel többek közt Fosztó László szociálantropológus foglalkozik majd. A migráció és a családpolitika is lényeges kutatási terep. Az a kérdés, a megyei és helyi önkormányzatok hogyan tudjanak családbarátabb környezetet kialakítani a térségben, ugyanis kisebbségi közösségekben leginkább ez az eszköz áll a népesedéspolitika rendelkezésére. Konkrétan arról van szó, az intézményeket családbaráttá kell tenni, pl. rendezni a bölcsődék helyzetét, olyan szolgáltatásokat teremteni, amelyek a gyerekvállaló családok és elsősorban a nők helyzetén javítanak. Ez a téma Kiss szerint az európai finanszírozók számára is támogatásra érdemes lehet, nemzetpolitikai szempontból pedig elementáris érdeke lenne a székelyföldi közösségnek. A kisebbségkutató intézetnél decemberben véglegesítik a jövő évi kutatási terveket, azelőtt a Kovászna megyei féllel konzultálnak, és eszerint alakítják a 2012-es évi prioritási listát. Jövőben a nagyváradi Szacsvay akadémiához hasonlóan terveznek Kovászna megyében egy olyan előadás- és beszélgetéssorozatot, ahol a legfontosabb erdélyi társadalmi témák kerülnek terítékre a nagyközönség számára is érthető módon, a romakérdéstől a migráción keresztül a demográfiáig és az erdélyi elit szerveződéséig – mondta el a jövő évi tervekről Kiss Tamás. A sepsiszentgyörgyi műhely természetszerűleg együtt kíván működni minden, a térségben dolgozó kutatóval és más műhelyekkel, így a csíkszeredai Sapientia körül szerveződő csoportokkal is. A konferencián egyébként több csíkszeredai előadó is részt vett. Előadást tartott Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója is, aki több mint egy évtizede az erdélyi regionális politikával foglalkozó kutatók szakmai mentora a pécsi Regionális Politikai és Gazdaságtani Doktori Iskola tanáraként. A Transindexnek adott nyilatkozatában az akadémikus kiemelte: mindeddig nem igazán volt példa arra az erdélyi kutatóműhelyek esetében, hogy döntéselőkészítő, gyakorlatorientált kutatásokkal foglalkozzanak. „Magyarországon a határon túli tudománytámogatásnak van egy tradicionális menetrendje, miszerint támogatni kell az irodalom-, nyelv-, történelemtudományt, kurrens tudományként pedig a szociológiát. Én állandóan azt szorgalmazom, hogy a közgazdaság-, politika- és jogtudományt is támogatni kell, és főképp azokat az ágait, amelyek a gyakorlat számára fontos eredményeket produkálhatnának" – érvelt Horváth. Másfelől fontos, hogy a magyar közösség vezetői is megfogalmazzák az igényüket az ilyen típusú kutatások iránt, hogy milyen feladatok megoldását igényelnék a kutatóktól. Jelenleg ugyanis nincs szoros interakció a politikai elit és a kutatói elit között – tette hozzá. Székelyföld fejlesztési stratégiájának ügyében Horváth szerint 10-12 év óta ugyanaz a gond: van egy fiatal kutatógárda, aki végzi a regionális kutatásokat, eredményeket ér el, ám arra panaszkodik, hogy ezeket az eredményeket nem látja hasznosíthatónak, pontosabban nem érzi, hogy a magyar politikai döntéshozók igényelnék ezen eredmények hasznosítását. „Most el kell kezdeni nagyon hangsúlyosan készülni a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakra, amikor szerintem nem az lesz a kérdés, hogy mekkora összeget kaparintunk meg az uniós alapokból, hanem az, hogy ezt milyen feladatok finanszírozására tudjuk fordítani. Panaszkodnak mindenhol arra, hogy nem sikerül az uniós forrásokat lehívni, kicsik az abszorbciós ráták – 2014-től nem ez lesz a kérdés, hanem hogy milyen feladatokat tudunk finanszírozni" – magyarázta az akadémikus. „Ahogy látom az egyes országok politikusi körét, egyelőre hiányoznak azok az ismeretek, amelyek alapján ezt az új paradigmát operacionalizálni tudnák. Ezért van szükség regionális kutatási ismeretekre. Azok a régiók lesznek versenyképesek, ahol ez az ismeret megvan, ahol már készülnek az új fejlesztési stratégiák kidolgozására, ahol megfogalmazzák a feladatokat, az erőforrásokat alaposan felmérik, és ahhoz próbálják az uniós forrásokat társfinanszírozásként megszerezni" – tette hozzá. A versenyképes Székelyföldhöz jó esély egy regionális tudományokban jártasságot szerzett fiatal kutatógárda megjelenése is – hangsúlyozta. Ezek a kutatók fokozattal rendelkeznek, ismerik az uniós regionális fejlődés sajátosságait, az EU strukturális politikájának jellemzőit. Ám ezek az ismeretek elszigetelten vannak jelen, nincsenek meg azok a hidak, amelyek ezeket az ismereteket átadnák a döntéshozó köröknek. „Új kutatási programokat kellene indítani, és az irányok megfogalmazásában a helyi szereplők véleményét is ki kell kérni. Mondják meg, melyek azok a feladatok, amelyekben igénylik a tudomány állásfoglalását. Másfelől a politikai szereplők befogadóképességét is kéne erősíteni" – mondta. A tudomány nem képes mérlegelni olyan tényezőket, ami a politika feladata, az érdekharmonizáció nem a tudomány dolga. Ám a politikusoknak mérlegelniük kellene a tudomány érveit, több szakértőt meghallgatniuk, és utána dönteniük a sarkalatos kérdésekben. A kisebbségkutató intézet székelyföldi „terjeszkedésének" egyébként nem ez az első momentuma, a kolozsvári műhely többször működött már együtt székelyföldi önkormányzatokkal, főleg Hargita megyében. A fiókintézmény égisze alatt évente 3-4 Székelyfölddel kapcsolatos kötet publikálását tervezik, javarészt PhD dolgozatokra alapozva. A kötetekért felelős szerkesztőbizottság tagjai: Benedek József, Horváth Gyula és Lőrincz József. Az árkosi konferencián is bemutatott dolgozatok többek közt a humántőke-beruházás és migráció kérdéseit, a székelyföldi turizmus fejlesztési lehetőségeit, a pénzügyi szektor hatását a székelyföldi gazdasági helyzetre vagy Székelyföld területi megközelíthetőségének (út, vasút, reptér stb.) hatásvizsgálatát tematizálták. Tamás Sándor: gyakorlati eredmények kellenek NÉPSZÁMLÁLÁS – ROMÁNIA ElszámolásKrónika, 2011. október 25. – Páva Adorján Néhány nap elég volt ahhoz, hogy a romániai népszámlálás kész komédiává váljon azok szemében is, akik kötelességtudóan várták az összeírást, és ne adj' isten még abban is hittek, hogy a magyarság eredményes mozgósításával egyes településeken sikerül feljebb tornászni a százalékarányt. Az alaphangot a biztosok téves tájékoztatása adta meg. Erre azonnal reagáltak a magyar érdek-képviseleti szervezetek, és jött is a statisztikai hivatal közleménye, mely szerint az egyazon háztartásban lakók valóban bediktálhatják távol lévő társuk, családtagjuk nemzetiségét is. Ezután a székelység vállalására buzdító, ismeretlen eredetű plakátok borzolták a kedélyeket, a cenzus kezdete után pedig azonnal a futószalagon jelzett rendellenességekre irányult a figyelem. Az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdések feltevésének elmulasztása, az otthonuktól éppen távol lévő polgárok nyilvántartásba vételének megtagadása, ceruzák és radírozható golyóstollak használata – a visszaélések száma egyre nőtt, és sajnos kiderült, még a segítségnyújtásra hivatott személyek sincsenek, jobban mondva, a hiányos módszertan miatt nem is lehetnek mindennel tisztában. Az i-re az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője tette fel a pontot vasárnapi bejelentésével, miszerint a válaszadók nem kötelesek megadni személyi számukat. Annak ellenére cselekedhetnek így, hogy korábban mindenki azt hangoztatta, a polgárok nyugodtan vetessék nyilvántartásba magukat, akár több helyszínen is, ugyanis az egyezést kiszűrik a személyi szám alapján, és csak az egyik űrlapot veszik majd figyelembe. Bár a személyi szám közlése adatvédelmi szempontokból nézve is aggályos, Romániában más biztos mód nincs arra, hogy egy személyt csak egyszer regisztráljanak. Tegnap már az említett rendelkezésnek ellentmondó nyilatkozatok is elhangzottak, de ebben a fejetlenségben senki sem garantálhatja, hogy egyes háztartásokban nem vesznek nyilvántartásba akár fiktív személyeket is. És ezzel minden bizonnyal nem Mari néni a hatodikról fog visszaélni. A legelkeserítőbb ugyanakkor, hogy vélhetően senki halandónak nem lesz rálátása arra, miként dolgozzák majd fel az űrlapokon szereplő, remélhetőleg valós adatokat. Így attól is tartani lehet, hogy például Mari néni mellé utólag beköltöztetik tanti Măriét is, aki nem is létezik, de köszöni, jól van. Teljes a káosz a népszámlálásonKrónika, 2011. október 25. – Bíró Blanka, Pap Melinda Bár már a lakosság egyharmadát megszámlálták, nem egyértelmű, hogy kötelező-e a személyi szám (CNP) közlése a népszámlálás során, az illetékesek egymásnak ellentétes véleményt fogalmaztak meg. Míg Vladimir Alexandrescu, az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője bejelentette, mindenki maga dönti el, hogy bediktálja-e a 13 számjegyű személyi azonosítót, a Központi Népszámlálási Iroda hétfői közleményében leszögezi: a válaszadók kötelesek közölni ezt, különben tetemes bírságra számíthatnak. Fejtörést okozó szabályozás. Az illetékesek ellentmondóan nyilatkoznak a személyi szám bediktálásáról A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a válaszadók kötelesek közölni a számlálóbiztossal a személyi igazolványukban szereplő adatokat, a személyi számot is beleértve. Azok, akik megtagadják ezt, 1500-tól 4500 lejig terjedő bírságra számíthatnak, áll a közleményben, amely a 2011-es népszámlálás lebonyolítására vonatkozó jogszabályok idevonatkozó paragrafusait is idézi. A személyi szám közlése más európai uniós országokban nem kötelező a népszámlálás során, és a korábbi cenzusokkor Romániában sem kérték ezt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) adatvédelmi és emberi jogi szempontokra hivatkozva aggályosnak nevezte a mostani gyakorlatot, és felhívásaiban arra szólította fel a lakosságot: tagadja meg a személyi szám közlését. Az ellenzéki párt attól tart, hogy ennek birtokában a hatalmon lévő Demokrata-Liberális Párt (PDL) könnyen meghamisíthatja a jövő évi választási eredményeket. Nehezebb lenne az adatfeldolgozás Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője által mondottakra reagálva kifejtette: a személyi szám hiánya a kettős regisztráció esetében okozhat nehézséget, ez azonban nem akkora mértékű, hogy érdemben befolyásolja az eredményeket. A Krónikának elmondta, a szövetség a válaszadóra bízza, hogy elárulja-e a számlálóbiztosnak a személyi számát, vagy sem. Érthetők a személyi szám közlésével kapcsolatos aggályok, vélte a főtitkárhelyettes, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Romániában nagyon sok intézményben kérik egy egyszerű űrlap kitöltésekor is a személyi számot, így nem a statisztikai hivatal lenne az első, amely rendelkezne ezzel. Kifejtette, bár a személyi szám közlésének megtagadása megnehezítené az adatfeldolgozást, nem lehetetlenítené el azt. Több korábbi cenzus, például az 1992-es során sem kértek személyi számot, mégis hitelesek az eredmények, emlékeztetett Székely István, aki szerint elsősorban a kettős regisztráció feldolgozása lenne bonyolultabb, ez azonban nem akkora mértékű, hogy befolyásolja majd az érdemi eredményt. A válaszadókat személyi szám hiányában a név, a születési idő és a lakhely alapján is azonosítani lehet, hiszen kevés a valószínűsége, hogy ugyanazon a napon, ugyanazon a településen két egyforma nevű ember született volna. Felvetésünkre, hogy a személyi szám hiánya miatt nem áll-e fenn a veszély, hogy fiktív személyek jelennek majd meg az űrlapokon, elmondta, ez fennáll, azonban a számlálóbiztos kérhet igazoló okiratot a nyilatkozótól. A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnapi közleményében azonban leszögezi, hogy a helyes adatbevitel érdekében a válaszadóknak a személyi igazolványukat, kiskorúak esetén a születési anyakönyvi kivonatot vagy más igazoló okiratot is fel kell mutatniuk, amellett, hogy kötelező módon közlik a személyi számukat. A közlemény arra is kitér, hogy a cenzus során kötelező a válaszadás, ez alól csak az etnikumra, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra, illetve a fogyatékosságokra vonatkozó kérdések képeznek kivételt. Hangsúlyozzák, az adatfeldolgozás során a válaszadók neve nem kerül be az adatbázisba, és a számlálóbiztosok kötelesek bizalmas információként kezelni a hallottakat, különben 2000–5000 lej közötti bírságra vagy adott esetben akár börtönbüntetésre is számíthatnak. A cenzus során összegyűjtött adatokat csupán az országos számítógépes statisztikai rendszerben alkalmazzák, míg a személyes információkat is tartalmazó űrlapokat egy évvel az adatok feldolgozása után megsemmisítik, áll a közleményben. Ebben hangsúlyozzák, a személyi szám megadását azért kérik, mivel e révén próbálják felmérni Románia állandó lakosságának számát, valamint a kivándorlás mértékét. Ez ugyanakkor megkönnyíti az adatok feldolgozását, lehetővé teszi azok ellenőrzését, a csalások és a kettős regisztráció kiszűrését, hangsúlyozzák továbbá a Központi Népszámlálási Iroda illetékesei. A magyar lakosoknak elsősorban az űrlapkitöltésre és az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdésekre kell odafigyelniük a népszámlálás során – derül ki az RMDSZ zöld vonalára eddig érkezett bejelentésekből. Székely István szerint az egyetemistáknak arra kell figyelniük, hogy a P űrlapon rögzítsék adataikat, különben nem az adott város nyilvántartásába kerülnek. A külföldön élő családtagokat szintén a G és P űrlapokon is kell regisztrálni, ideiglenesen távol lévő személyekként. Az ő esetükben is a számlálóbiztosoknak kötelességük beírni a családtag által meghatározott etnikumot, anyanyelvet, vallási hovatartozást. Ezek esetében is több „típushibára" is felfigyeltek a magyar népszámlálási szakértők: számos számlálóbiztos úgy vezeti fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni, vagy megpróbálják lebeszélni a lakosokat a válaszadásról. Előfordult, hogy az etnokulturális jellemzőket ceruzával akarták bevinni, Kolozsváron a radírozható golyóstoll „dívik", de az is előfordul, hogy szándékosan elírják a nemzetiséget, vagy csak annak kódját tüntetik fel. Székely István szerint előbbi esetben az illető egyént a más nemzetiségűekhez írják be, míg utóbbi azért aggályos, mivel a kódot a módszertan szerint utólag is kijavíthatja a számlálóbiztos, így az eredeti helyett más nemzetiséget írhat be. A főtitkárhelyettes arról is beszámolt, hogy voltak számlálóbiztosok, akik elutasították azon személyek nyilvántartásba vételét, akiknek nincs személyi igazolványa. „Nem a személyi igazolvánnyal rendelkező romániaiakat írják össze, hanem a román állampolgárokat" – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy mindenkit regisztrálni kell, aki az elmúlt egy évben itthon járt. A számlálóbiztosok csütörtök óta a romániai lakások közel 36 százalékát keresték fel, 7,6 millió személyt vettek nyilvántartásba. Nincs polc az űrlapok tárolására Kovászna megye az országos első a népszámlálási adatok rögzítésében, azonban nincs olyan polcrendszer, amin tárolni lehet a kitöltött kérdőíveket – hívta fel a figyelmet György Ervin prefektus. Háromszéken vasárnap estig az öszszes háztartás 41,82 százalékát vették nyilvántartásba, azonban gondot jelent, hogy nem tudják megfelelően tárolni a kitöltött íveket. A szabályzat szerint a kitöltött ívek a statisztikai hivatalhoz kerülnek, ahol feldolgozzák az adatokat, majd egy évig a kormányhivatal épületében kell őrizni ezeket. A Kovászna megyei prefektúrán azonban nincs megfelelő polcrendszer a papírhalmaz tárolására, a kormány rendelkezése értelmében bérelni kellene ezt, azonban nincs kitől, mondta a prefektus. Helyi vállalkozók szívesen elkészítik a polcokat, ha a prefektúra kifizeti, a kétszobányi polc 12 ezer lejbe kerülne. György Ervin szerint jelezték a kormánynak a gondjaikat, azonban ez nem engedélyezte a polcvásárlást, azt a választ adta: oldják meg saját erőforrásaikból a tárolást. A prefektus szerint kénytelenek lesznek a földre tenni a kérdőíveket tartalmazó dobozokat. 
Cimkék: |
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Legolvasottabb hírek
-
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak elérhetőségei
[ Országos hírek | 2011. január 10., hétfő ] -
Okmányt is hamisított a besúgó esperes
[ Szatmár megyei szervezet | 2010. augusztus 13., péntek ] -
Válság és autonómia: romániai magyar átrendeződés?
[ Országos hírek | 2010. augusztus 30., hétfő ] -
Sajtószemle 2010. október 13.
[ Médiafigyelő | 2010. október 14., csütörtök ] -
Újabb árvizek a Nyikómentén
[ Országos hírek | 2010. július 15., csütörtök ]
Médiafigyelő archívum
Linkfelhő