Brüsszelben ülésezik a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács
Krónika, 2011. március 1.
Tőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) 2011. február 28. és március 2. között.
A nemzeti önrendelkezés ügye iránt elkötelezett határon túli magyar politikai szervezetek fórumának ülésén többek között a Magyarországon nemrégiben életbe lépett polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz igénybevételéről, a kisebbségben élő magyar nemzetrészek állapotának monitoringjáról, valamint az autonómiáról mint európai biztonsági kérdésről tanácskoznak a KMAT tagszervezeteinek vezetői.
A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét.
A KMAT célkitűzése a régióbeli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek képviselete. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó kárpát-medencei autonómia-rendszer kidolgozását és a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését.
EMNT
Tettekre vár az EMNT (RMDSZ-kongresszus után)
Háromszék, 2011. március 1.
Jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, de Kele¬men Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza — jelentette ki tegnap reggel a Duna Televízióban Tőkés László. Hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki szerint a nyilatkozatok után tetteket várnak az új elnöktől a magyar összefogás ügyében.
Tőkés László jelezte: felhívta Ke¬lemen Hunort, és gratulált neki megválasztásáért, azt is értékelik, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel, illetve a leendő Erdélyi Magyar Nép¬párt¬tal, de bizalomépítő gesztusokat várnak tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása min¬dig a kizárólagosság irányába haladt, és a szer¬vezet sok eset¬ben úgy viselkedett, mint egyik a többi román ver¬senypárt közül. Az EMNT elnöke szerint nem az a kérdés, hogy Kelemen Hunor erős elnöke lehet-e az RMDSZ-nek, hanem hogy erős lehet-e még a szövetség. Szo¬morúnak ne¬vezte, hogy Ke¬lemen Hunor a neptuni politika következetes hordozóját, azaz Markó Bélát a századforduló egyik legnagyobb politikusának nevezte. Bírálta továbbá az „etnobiznisz-politikát", azt a felfogást, hogy jó, ha a szövetség mindig kormányon van, és az egyenlő távolságtartás elvét. Ennek kapcsán beszédesnek minősítette az RMDSZ-kongresszus nagyváradi helyszínét is, hiszen korábban ott járt Gyur¬csány, Medgyessy, majd megjegyezte: kár, hogy a kongresszus olyan mostohán fo¬gadta Pelczné Gáll Ilidkó Fi¬desz-¬alelnök üzenetét. Szerinte nem¬zetpolitikai rend¬szerválto¬zás¬¬ra van szükség, ennek jegyé¬ben az RMDSZ-nek revideálnia kellene neptuni politikáját is.
Az RMDSZ-kongresszust értékelve Toró T. Tibor leszögezte: papírforma szerint alakult a tisztújítás, számítottak arra, hogy Kelemen Hunor kerül ki győztesként, az ellenjelöltekre adott voksok szerinte a Markó Béla politikája elleni szavazatok. Két koloncot visz a nyakában Kelemen Hu¬nor, a volt szövetségi elnök intézményét és a politikai alelnöki hivatalt, ezek között kell megtalálnia saját útját — vélekedett. Mint mondta, a következő időszakban derül ki, hogy komolyan gondolja-e az együttműködésről szóló nyilatkozatait Kele¬men Hunor, mert az eddig sem az EMNT-n múlott, hogy kiürült az Erdélyi Magyar Egyez¬tető Fórum, elhalt a magyar összefogás, az új párt bejegyzésének kezdeményezése óta pedig szinte ellenségessé vált a viszony.
Kér¬désünkre, mely szerint az EMNT az RMDSZ együtt¬működési ajánlatát vagy pedig Szász Jenő MPP-elnök jobboldali összefogást célzó felvetését támogatja inkább, Toró leszögezte: az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Ma¬gyar Néppárt saját útját szeretné járni, amely az autonómia útja lenne, és mindenkivel együttműködnek, aki ebben partner. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de várjuk, hogy az együttműködést tettekkel bizonyítsák — hangsúlyozta.
Tőkés nem lát esélyt a változásra az RMDSZ-ben
Krónika, 2011. március 1.
„Bizalomépítő gesztusokat" vár Kelemen Hunortól, az RMDSZ új elnökétől Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában tegnap reggel úgy nyilatkozott, bár jó néven veszi az új elnöktől, hogy együtt kíván működni velük, szerinte Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza.
A műsorvezető kérdésére, miszerint erős elnöke lehet-e az RMDSZ-nek Kelemen, elmondta, inkább úgy tenné fel a kérdést, hogy erős lehet-e még a szövetség, ugyanis a választásokon a lehetséges magyar szavazatok mindössze egyharmadát szerezte meg. „Mi azért szervezkedünk, hogy a plurális egységben azt a másik kétharmadot is mozgósítani tudjuk, hogy az egész magyarság közös akaratával építsünk jövőt erdélyi, romániai magyarságunk számára" – szögezte le Tőkés.
Kelemen Hunor személye kapcsán kifejtette: „Azt mondta valamelyik héten, hogy Markó Béla a századforduló egyik legnagyobb politikusa. Ez egy értékítélet. Márpedig nagyon szomorú, hogyha úgy látjuk, hogy a neptuni politika következetes hordozója a századforduló legnagyobb politikusa." Jelezte: felhívta az új elnököt, és gratulált neki megválasztása alkalmából.
Hozzátette: azt jó néven veszik az új vezetőtől, hogy az erdélyi összefogás keretében együtt kíván működni az EMNT-vel vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal. „De egyelőre bizalomépítő gesztusokat várunk tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt" – mondta, kifogásolva, hogy az érdek-képviseleti szervezet sok esetben úgy viselkedett, „mint a többi román versenypárt egyike". Bírálta az „etnobiznisz-politikát", ahol a „pénzosztás és a szavazatszerzés az elsődleges", ahol az autonómia ügye háttérbe szorul.
Az EMNT vezetője bírálta az RMDSZ szerinte eddig követett doktrínái közül azt is, hogy az a jó, ha a párt mindig kormányon van. „Sajnos sokszor az elnyomóinkkal együtt haladva nem tudjuk a mi sajátos érdekeinket képviselni" – hangzott el a beszélgetésen, amelyen az EP-alelnök az úgymond egyenlő távolságtartás elvét is bírálta, tehát, hogy a romániai magyarság „éppoly távol lenne a Fidesz-kormánytól, mint a Gyurcsány-kormánytól". „Ez egy képtelenség önmagában" – mondta a politikus, aki szerint Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa. „Kár, hogy az RMDSZ-kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszonyt" – jegyezte meg.
Tőkés László elmondta, magyarországi példára Erdélyben is szükség van a nemzetpolitikai rendszerváltozásra. „Példának okáért a változás jegyében revideálnia kellene Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek az úgynevezett neptuni politikát, amikor is az RMDSZ 1996-tól bekerült a román hatalom fogságába" – fogalmazott az EP-alelnök, aki szerint számon kell kérni azokat a politikusokat, akik felelősek ezért „a politikai kisiklásért", és anyagilag is el kell számoltatni őket. Szerinte olyan rendszerváltozást kell véghezvinni az egész Kárpát-medencében, amely más irányt szab a magyar nemzeti politikának. „Vagyis országpolitika helyett és kisebbségpolitika helyett nemzetpolitikában kell gondolkodnunk" – hangsúlyozta a Duna Televízió műsorában Tőkés László.
Tőkés László: Kelemen Hunor neve nem a változást üzeni
Szabadság, 2011. március 1.
Bár jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni velük az erdélyi magyar összefogás keretében, de Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza – nyilatkozta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfőn reggel.
„Azt mondta valamelyik héten, hogy Markó Béla a századforduló egyik legnagyobb politikusa. Ez egy értékítélet. Márpedig nagyon szomorú, ha úgy látjuk, hogy a neptuni politika következetes hordozója a századforduló legnagyobb politikusa".
Jelezte: felhívta Kelemen Hunort és gratulált neki megválasztása alkalmából. Azt jó néven veszik az új vezetőtől, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal. „De egyelőre bizalomépítő gesztusokat várunk tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt" – mondta Tőkés.
Az EMNT vezetője bírálta az RMDSZ eddig követett doktrínái közül azt, hogy az a jó, ha a párt mindig kormányon van. „Sajnos, sokszor az elnyomóinkkal együtt haladva nem tudjuk a mi sajátos érdekeinket képviselni"– hangoztatta. Ugyancsak kritizálta az úgymond egyenlő távolságtartás elvét, miszerint a romániai magyarság „éppoly távol lenne a Fidesz-kormánytól, mint a Gyurcsány-kormánytól".
Hozzátette: Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa. „Ezért Semjén Zsolt jövetele üzenetet hordoz. Az egység és a pluralitás együtt fontos. Kár, hogy az RMDSZ-kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszonyt".
Ahogy Magyarországon „nyolc nehéz esztendő után" végbement a nemzetpolitikai rendszerváltozás, ugyanerre van szükség Erdélyben is – mondta. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács brüsszeli tanácskozása elé kijelentette: szeretnék, ha az Orbán Viktorhoz köthető nemzeti politika jegyében olyan rendszerváltozás menne végbe az egész Kárpát-medencében, amely más irányt szab a magyar nemzeti politikának.
RMDSZ
RMDSZ-kongresszus: összefogás és megújulás a siker záloga
mno.hu-fidesz.hu, 2011. február 26.
A magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz - mondta Semjén Zsolt szombaton Nagyváradon, amikor a budapesti kormány nevében köszöntötte az RMDSZ kongresszusát. Felszólalt Emil Boc román miniszterelnök és Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is. Traian Basescu román államfő és Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.
Magyarország és Románia együttműködése nem taktikai, hanem stratégiai - tette hozzá a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, hogy Magyarország mélyen elkötelezett Románia shengeni csatlakozása mellett. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. Mindent megtesznek azért, hogy ez még a magyar EU-elnökség ideje alatt megvalósuljon - tette hozzá.
Semjén Zsolt a kongresszuson kijelentette, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban. A politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel igyekeztünk letörölni azt a szégyent, amit 2004. december 5. okozott - mondta nagy tapssal kísérve Semjén Zsolt.
Elkerülhetetlen az összefogás
A politikus fontosnak nevezte, hogy nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal. Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét mind Romániában, mind a környező országokban. A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke összefogást sürgetett annak érdekében, hogy "a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában".
A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen - jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint az RMDSZ kongresszusa ma arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.
"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében" - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is - fogalmazott a politikus.
Az Európai Néppárt számára fontosak a kisebbségek, a romániai magyar közösség politikai egysége is fontos európai érték - hangsúlyozta Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. A politikus videoüzenetében gratulált Markó Bélának, aki - mint Martens fogalmazott - 1993 óta felépítette azt a szervezetet, amely fontos politikai mozgalommá vált Romániában és Kelet-Közép-Európában.Az ő és az Önök pártjának nagyszerű megvalósítása ezekben az években a romániai magyar közösség politikai egysége, ez olyan érték, amely rendkívül fontos - mondta Martens, kifejezve reményét, hogy utódja ugyanezt a szerepet fogja betölteni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Néppárt szoros együttműködésben dolgozott együtt az elmúlt esztendőkben - mondta Martens.
Fontos az önazonosság-tudat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője volt a romániai közéletnek - ezt a gondolatot fogalmazta meg a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök. Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat - hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek - mondta az államfő.
Emil Boc miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és legfelelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Bélát, akinek - mint fogalmazott - gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország stabilitásához.
Elbúcsúzott az „örökös szövetségi elnök"
Új Magyar Szó, 2011. március 1.
„Nem a jó elnök teszi a jó szövetséget, hanem fordítva: a jó szövetség teszi az jó elnököt" – ezekkel a szavakkal búcsúzott a tisztségétől Markó Béla, aki a kongresszus második napirendi pontjaként utolsó szövetségi elnöki beszámolóját tartotta meg szombaton.
„Nem a jó elnök teszi a jó szövetséget, hanem fordítva: a jó szövetség teszi az jó elnököt" – ezekkel a szavakkal búcsúzott a tisztségétől Markó Béla, aki a kongresszus második napirendi pontjaként utolsó szövetségi elnöki beszámolóját tartotta meg szombaton. A politikus éppen emiatt nem a legutóbbi két év, hanem egymást követő mandátumai, azaz 18 év eredményéről számolt be Nagyváradon, szavait pedig többször is hatalmas taps szakította meg.
Felvezetőjében Markó hangsúlyozta: a politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben levő közösség esetében, mert azt mutatja, hogy abban a közösségben erősebb az összetartozás szándéka, mint a széthúzás, erősebbek a közös érdekek, mint a véleménykülönbségek. Emlékeztetett: az RMDSZ partneri viszonyt alakított ki a különböző demokratikus pártokkal, ma már közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikusi gárdája van.
A pártelnök emlékeztetett a szövetség a kilencvenes évek elején megfogalmazott programjára, a menet közben elfogadott cselekvési programokra, az 1993-ban az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumra.
„Azoknak a dokumentumoknak a legtöbb pontja megvalósult, egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelés, hiszen ahhoz mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség" – mondta a politikus. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben – fűzte hozzá.
„Mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel"
Számvetésében Markó felidézte, hogy az alapvető szembenállás az elmúlt két évtizedben a „mérsékeltek és radikálisok" között volt tapasztalható. „Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" – emlékeztetett.
A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az – vélte –, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. „Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik... a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket" – állapította meg Tőkés Lászlóra utalva az elnök.
„Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget" – mondta Markó. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.
Takács elérzékenyült
A leköszönő szövetségi elnök beszédéhez mintegy harminc küldött szólt hozzá. Szinte mindegyikük köszönetet mondott Markónak az RMDSZ-ért tett munkájáért, méltatta érdemeit, egyikük – Verestóy Attila szenátor – „örökös elnöknek nevezte". Takács Csaba ügyvezető elnök elérzékenyült a beszéde közben. Szerinte a szövetségi elnök 18 éves mandátuma nem volt más, mint örökös küzdelem az erdélyi magyarság felemelkedéséért.
„Markó Béla a mostani viszonyok között, amelyek nyilván több száz év távlatából mások, de politikai értelemben nem könnyebbek, az erdélyi magyarság javára tudta fordítani azt a politikai egységet, amelyet az RMDSZ ebben az országban, ebben a térségben jelent. Markó Béla nem pártokhoz, hanem elvekhez és értékeink, céljaink érvényesítéséhez kötötte az erdélyi magyar politika kapcsolatrendszerét" – búcsúztatta időnként elcsukló hangon Markót Takács Csaba, majd színpadra szólította a szövetségi elnököt és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem domborművét ajándékozta neki, mondván: a nagy előd szellemisége meggyőződése szerint Markó munkáját is meghatározta.
A nyílt színen ünnepelt politikus zárszavában elhárította a köszönetet és a dicséretek egy részét, majd egy vallomást is tett: „Én szeretem ezt a szövetséget" – jelentette ki.
Vastaps, hurrogás a vendégeknek
Új Magyar Szó, 2011. március 1. – Cseke Péter Tamás
„Hát ez bizony zsarolás" – ezekkel a szavakkal jött ki szombat délben az RMDSZ tizedik kongresszusának ülésteremből az egyik küldött az első napirendi pont lejárta után. A nagyváradi Szakszervezetiek Művelődési Házában tartott kétnapos értekezlet a meghívottak köszöntőjével kezdődött, s a küldött arra utalt: a felszólaló „vendég" politikusok némelyike nyíltan vagy elegánsabban fenyegetőzésekre használta a szószéket.
„Hát ez bizony zsarolás" – ezekkel a szavakkal jött ki szombat délben az RMDSZ tizedik kongresszusának ülésteremből az egyik küldött az első napirendi pont lejárta után. A nagyváradi Szakszervezetiek Művelődési Házában tartott kétnapos értekezlet a meghívottak köszöntőjével kezdődött, s a küldött arra utalt: a felszólaló „vendég" politikusok némelyike nyíltan vagy elegánsabban fenyegetőzésekre használta a szószéket.
A zsarolás azonban már azelőtt benne volt a levegőben, hogy Biró Rozália nagyváradi alpolgármester megkezdettnek nyilvánította volna a tizedik kongresszus munkálatait. A szakszervezetek ugyanis korábban azzal fenyegetőztek, behatolnak az ülésterembe, mert a városháza nem engedélyezte a Szakszervezetiek Művelődési Háza elé tervezett tüntetésüket.
A konfliktust Borbély László miniszternek sikerült az utolsó pillanatban elsimítania úgy, hogy szombat reggel fogadta a szakszervezetek képviselőit, akik petíciót adtak át a munkatörvénykönyvvel kapcsolatban.
S némiképp – a felső vezetés felé irányuló – zsarolásnak nevezhető az is, hogy a Bihar megyei RMDSZ-szervezet a kongresszus előtt két nappal helyi egyezséget kötött a Szociál-Liberális Szövetség, azaz az ellenzék bihari embereivel. Kiss Sándor megyei elnök akkor úgy nyilatkozott, reméli, hogy példájukat követve a többi területi RMDSZ-szervezet is szakít a jelenlegi koalíciós partner Demokrata-Liberális Párttal.
Köszönet az RMDSZ-nek
Ilyen előzmények után meglepetésnek számított, hogy a kongresszusi küldötteket házigazdaként köszöntő Kiss Sándor beszédében még csak nem is utalt a történtekre. A bihari politikus azt emelte ki: Nagyvárad „történelmi helyszín", mert itt tartották huszonegy évvel ezelőtt az RMDSZ alakuló kongresszusát. Erre egyébként felszólalásában később több küldött is utalt.
A szintén házigazda Ilie Bolojan polgármester köszöntője után szólaltak fel sorban a kongresszus tulajdonképpeni meghívottjai. Elsőként Cătălin Avramescu elnöki tanácsos tolmácsolta a küldötteknek a román államfő üzenetét. Traian Băsescu megköszönte az RMDSZ-nek, hogy nehéz időszakban – a gazdasági válság idején – kormányzásra vállalkozott. Hozzátette: az RMDSZ kiegyensúlyozott szervezet, amely hozzájárult Románia megreformálásához. Ismét nyomatékosította, hogy ő továbbra is a helyi, közigazgatási autonómia kiszélesítésének a híve.
Taps – s mivel a mikrofont magasságához kellett igazítania, némi derültség – fogadta Emil Boc kormányfőt, amikor a szószékhez lépett. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és legfelelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Béla szövetségi elnököt, akinek – mint fogalmazott – gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország és a kormányzás stabilitásához.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke video-üzenetének meghallgatása után lépett mikrofonhoz Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét és parlamenti képviseletét mind Romániában, mind a környező országokban. Arról biztosította a jelenlévőket, hogy a magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amiben az RMDSZ is részt vesz.
Zsarolás balról
A legnagyobb várakozások azonban a két hazai ellenzéki pártvezér (az USL társelnökei) felszólalását előzték meg. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke mondandóját azzal kezdte: nem leánykérésre jött, ám erre hamarosan rá is cáfolt. Közölte: az RMDSZ döntésén múlik, hogy szakítva a jelenlegi koalícióval csatlakozik-e az ellenzéki szövetséghez vagy nem.
Kifejtette, hogy a romániai magyarok is elégedetlenek az ország helyzetével, és azt akarják, hogy kilábaljon minél hamarabb az „erkölcsi, politikai és gazdasági válságból", amelyben Ponta szerint jelenleg Románia található. Tapsot aratott, amikor kijelentette: ha az USL kormányra kerül, nem fog hazaárulás vádjával bűnvádi eljárást indítani „egyes miniszterek ellen". Ez egyértelmű utalás volt az ülésteremben is jelen lévő Nagy Zsolt volt informatikai miniszterre. Ponta ugyanakkor arról biztosította az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi jogokat senki nem akarja megvonni a magyar közösségtől. Szerinte „Traian Basescu diktatórikus és autoriter rendszere" nem segíti a romániai kisebbségeket.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke nagy tapsot aratott már akkor, amikor a mikrofonhoz közledett. „Túlságosan tisztelem önöket ahhoz, hogy ne fogalmazzak tisztán: Romániában a helyzet tarthatatlan. Ezen az RMDSZ segítségével változtathatunk. Kissé nehezebben, de változtathatunk 2012-ben is, ám akkor már az RMDSZ nélkül. A döntés az önök kezében van" – mondta a küldötteknek Crin Antonescu, aki arra utalt: a döntést az RMDSZ-nek még ezekben a hetekben meg kell hoznia, ha részt akar venni az ellenzék által megalakítandó kormányban. A fenyegetőzést a küldöttek szintén tapssal jutalmazták.
Zsarolás jobbról
Kevésbé voltak elnézőek azonban a küldöttek Pelczné Gáll Ildikóval, a Fidesz alelnökével. A magyarországi politikus szavait moraj és pfujjolás kísérte, amikor azt mondta a kongresszusi emelvényről: „Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben". A reakciót az magyarázta, hogy a küldöttek számára az üzenet lényege az volt: az RMDSZ csak akkor számíthat a Fidesz segítségére, ha a szövetség élére az Orbán Viktor pártja által támogatott Olosz Gergely képviselő kerül.
Pelczné Gáll Ildikó szavaira utóbb több RMDSZ-küldött is reagált, ám ezt leghamarabb a magyarországi ellenzéki pártok meghívott képviselői tették meg. Balogh András, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: pártja elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie; szavait hatalmas tapssal fogadták a küldöttek.
Vastapssal fogadták a küldöttek Schiffer András, az LMP elnökének szavait is, amikor megjegyezte: „szerencsétlen az a politika, amely Budapestről akarja megmondani az itteni szervezeteknek, hogy mit kell tenniük". A politikus a magyar kormány támogatáspolitikáját is bírálta, amikor kijelentette: „ne Budapesten mondják meg, melyik a jó erdélyi lap".
Kelemen Hunor öröksége
Háromszék, 2011. március 1.
Bár a politikai életből nem kíván visszavonulni, leköszönve elnöki tisztéről, Markó Béla több rendben is megvonta az RMDSZ élén eltöltött 18 esztendeje mérlegét. Az alkalomból született interjúiban, beszédeiben, sajtótájékoztatókon elhangzott állásfoglalásaiban a számadás és az önigazolás elegyét nyújtja.
Számvetése egy ilyen fontos történelmi korszak kihívásaival, legyen az mégoly részleges és töredékes bár, a fokozott figyelmet már csak azért is megérdemli, mert kétségtelen, huszonegy-huszonkét év egyik legjobban informált közéleti szereplőjéről van szó. Hogy emlékirataiban majd mit ír meg a mai napig nem kellőképpen megvilágított események és döntések okairól, arról még korai találgatásokba bocsátkozni. Kelemen Hunor nagyobb örömére azonban a feladatoknak az utódra való egyfajta áttestálása jól kirajzolódik az eddigi megnyilatkozásokból.
Ezek szerint a folytatást is felvállaló új elnök politikai hozománya nem akármilyen súlyú teendők köré csoportosítható. Markó még a román pártokkal kialakított együttműködés jól kitaposott ösvényének használatát is feltételesen említi egy helyen. Közismert, hogy a neki miniszterelnök-helyettesi tisztséget termő kompromisszumos politizálás hozadékairól sokszor dicsérően vélekedett. Azt, hogy mindezért milyen árat kellett fizetnie neki és közösségének, történészek fogják megítélni. Amibe belejátszik majd az is, ha a deklarált folytatás a szándéknak ellentmondva mégis az újítás ösvényére tér, miként az a politikában szinte végzetszerűen be szokott következni.
Kelemen Hunor nyilvánvalóan szembesülni fog annak megoldást kérő kényszerével, amit politikai mentora is nyitott kérdésnek nevez: a többi magyar párt létével és a hozzájuk fűződő kapcsolattal. Kezdené belátni, hogy a harmadik magyar pártalapítási kísérlet visszavonhatatlanná, felszámolhatatlanná teszi a magyar közélet pluralizálódását? A szövetségnek eddigi inadekvát válaszai helyett a többpártrendszer elismeréséből kiindulva kell alighanem a dologhoz viszonyulnia az elkövetkezőkben.
Végül idézzük a jövőbe leginkább bevilágító markói megállapítást: „Hogy nem vállaltam újabb mandátumot (abban), az is benne van, érzek egy korszakhatárt: a nyelvi, anyanyelvi oktatási jogok kerete megvan, a következő időszak a kollektív jogokért folytatott küzdelemé kell legyen."
Magyarán a munka dandárja most következik, a tulajdonképpeni magyar társadalomépítésnek Erdélyben ezentúl kellene kezdetét vennie.
Módosították az RMDSZ alapszabályzatát
Háromszék , 2011. március 1. – Farkas Réka
Néhány apróbb módosítással, de valójában az SZKT által is jóváhagyott formában fogadta el az RMDSZ kongresszusa a szövetség alapszabályzatát. A leglényegesebb változás: átalakítják az ügyvezető elnökséget, főtitkárságot hoznak létre helyette, és egy politikai alelnöki funkcióval is kiegészítik a csúcsvezetést.
A főtitkárt és a politikai alelnököt egyaránt a szövetségi elnök javasolja, és az SZKT szavazza meg. Az egyezségek szerint Ke¬lemen Hunor Kovács Pétert nevesíti főtitkárként, aki több kampányban s most a kongresszus megszervezésével is bizonyította elkötelezettségét. A politikai alelnök Borbély László lesz. A vita során Eckstein-Kovács Péter kifogásolta az új felépítést: erős elnöknek nincs szüksége politikai alelnökre, magának kell meghoznia a fontos döntéseket — érvelt. Kelemen Hunor válaszában elmondta, a főtitkár szervezési kérdésekkel foglalkozik, a politikai alelnök azokat a feladatokat teljesíti, melyeket az elnök rábíz, nem helyette hoz döntéseket. Az alapszabályzat létrehoz még egy új vezetői tisztséget, a volt szövetségi elnökét, azzal a pontosítással, hogy a kiváltságok azokat illetik meg, akik legalább két mandátum során vezették az RMDSZ-t. A Markó Bélára szabott tisztséggel iroda jár, helye lesz a legfontosabb és legmagasabb szintű döntéshozó testületekben, és befutó helyet biztosítanak számára a majdani parlamenti választásokon.
Eckstein az újabb iroda kialakítását is kifogásolta, szenátorról, miniszterelnök-helyettesről van szó, akinek van irodája és „fél emelet áll rendelkezésére a Vic¬toria-palotában", az anyagi gondokkal küszködő helyi és megyei szervezetekre kellene inkább pénzt fordítani, hogy ne kényszerüljenek leépíteni munkatársaikat. A legtöbb támogató szavazatot egyébként ez a két Ecksetein-féle módosítás kapta, ám egyik sem elegendőt a megszavazáshoz. Bő¬vült a legfelsőbb döntéshozó testületek sora, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) 26 tagja lesz, helyet kapnak benne a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a platformok képviselői rotációval, a szórványmegyék ugyancsak egymást váltva, és legalább kéthavonta ülésezik majd, de létrehozzák a 18 tagú Szövetségi Elnökséget (SZE), amely a tulajdonképpeni döntéseket hozza két SZÁT-ülés között.
Az új alapszabályzatba bekerült a székelyföldi javaslat: két vagy több megyei szervezet regionális szervezetet hozhat létre, és a jövőben három külön regionális önkormányzati tanács működik: egy a Székelyföldön, egy Közép-Erdély¬ben és egy a Partiumban.
Az alapszabályzat-módosítás eredetileg a vasárnapi programban szerepelt, ám az operatív ülésvezetés Bíró Rozália SZKT-elnök vezényletével már az elnökválasztási szavazatszámlálás idején napirendre tűzte. Gyorsan, pergőn zajlott a statútum elfogadása, melyet megzavart az eredmény megszületése, és a bejelentést halogatni sem lehetett, mert a hírtévék már a pontos arányokat is világgá kiáltották. Kelemen Hunor győzelmének kihirdetése után azonban már jócskán megfogyatkoztak a küldöttek, az alapszabályzat végleges változatát igencsak szellős teremben hagyták jóvá.
Sorban álltak a vezető román politikusok a kongresszusi mikrofon előtt
Krónika, 2011. 2011. március 1. – Gazda Árpád
Ugyanabban az épületben tartotta a hét végén tizedik kongresszusát az RMDSZ, amelyben az elsőt. De míg 1990 áprilisában – nem sokkal a véres marosvásárhelyi összecsapások után – páncélos kocsik jelenléte érzékeltette: puskaporos az etnikumközi viszony, most a legjelentősebb bukaresti politikusok jöttek el kalapot emelni az RMDSZ előtt.
Emil Boc miniszterelnök azért mondott köszönetet a szövetségnek, hogy nem csak a jóban, a rosszban is társa maradt a Demokrata-Liberális Pártnak. Abbéli reményének adott hangot, hogy a nehéz idők után a megszorításokat követő bővülés gyümölcseit is közösen gyűjtik majd be. A kormányfő azt hangsúlyozta, a professzionalizmus, a következetesség és az ígéretek betartása tette az RMDSZ-t az utóbbi húsz év romániai politikájának egyik fontos tényezőjévé.
A nehéz időkben tapasztalt szolidaritásért mondott köszönetet Traian Băsescu államfő is. Üzenetét Cătălin Avramescu elnöki tanácsos tolmácsolta.
A legmagasabb szinten képviseltették magukat a román ellenzéki pártok is. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke már az első mondataiban leszögezte, nem azért jött, hogy ajánlatot tegyen az RMDSZ-nek, beszéde végül mégis erre kanyarodott. Kijelentette: lehet, hogy 2012-ben, lehet, hogy korábban, lehet, hogy az RMDSZ-szel és lehet, hogy nélküle, de az ország mindenképpen új útra tér. Hangsúlyozta, a részletek kérdésében a döntés a kongresszus kezében van. Azt is hozzátette, jogászként jól tudja, bármi is történne, a szerzett jogokat nem lehet elvenni az erdélyi magyar közösségtől. Megemlítette, egy felmérés szerint az ország lakosságának közel 90 százaléka gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok; lehetetlen, hogy a nyilatkozók valamennyien románok lennének.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke Pontánál jóval határozottabban sürgette a szövetség átállását. Megemlítette, Románia mindenképpen jelentős változások küszöbén áll, és az RMDSZ-szel hamarabb lehetne elérni ezeket a változásokat. Ultimátumként hangzott a kijelentése, hogy ha a szövetség az elkövetkező hetekben nem áll át a Szociálliberális Unió (USL) oldalára, 2012-ben már késő lesz próbálkoznia. A liberális pártelnök ugyanakkor hízelegni is próbált a hallgatóságnak: „Tisztelem a büszkeségüket, elismerem a komolyságukat, és értékelem a szabadságszeretetüket" – mondta.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elsősorban a magyar kormány nemzetegyesítés irányában tett lépéseit foglalta össze köszöntőjében. Megemlítette, fontos az etnikai alapú pártok fennmaradása a Kárpát-medencében. A megmaradás azonban csak akkor lehetséges, ha a magyar pártok bejutnak a parlamentbe.
A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gál Ildikó alelnök egyes kijelentései a kongresszusi küldöttek felmorajlását vonták maguk után. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben."
Az időnkénti megújulás szükségességéről beszélt pártja tapasztalatára hivatkozva Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. „Ha ez nem történik meg, elpártol a közösség a párttól" – jelentette ki.
Ennek a lehetséges következményei pedig immár a Felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökének a beszédéből világlottak ki. Berényi József emlékeztetett arra, hogy pártja tavaly nyáron nem jutott be a szlovák parlamentbe, jelenleg csak az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben vannak képviselői. Berényi kijelentette, a vegyes pártok semmiképpen nem pótolják a magyar pártot.
A magyar–szlovák Híd-Most párt parlamenti és kormányzati jelenléte ellenére érvényben maradtak a nyelvtörvény diszkriminatív előírásai, és továbbra is hatályban van az a törvény, mely szerint megfosztják a szlovák állampolgárságtól azokat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak.
Új szövetség?
Krónika, 2011. március 1. – Balogh Levente
Ismét bizonyságot tett az RMDSZ azon erényéről, amely miatt a legkapósabb koalíciós partner a román pártok között: a kiszámíthatóságról. Ahogy ugyanis eddig mindegyik partner nyugodt lehetett afelől, hogy a szövetség semmiképp nem hátrál ki a kormánykoalícióból – sérüljön bármilyen mértékben a programja vagy a romániai magyarok érdeke – ugyanúgy lehettünk biztosak most abban, hogy a „hivatalos" jelöltet, Kelemen Hunort emelik majd pajzsra a nagyváradi kongresszuson.
Persze az RMDSZ-nek szíve joga úgy elnököt választani, ahogy akar, csak akkor nincs sok értelme demokráciásdit játszani: a történtek alapján még a PSD és a PNL is demokratikusabban működik az RMDSZ-nél, hiszen mindkét alakulat legutóbbi tisztújítására jellemző volt a nyílt verseny. Az RMDSZ-nél viszont már jó előre eldőlt, hogy a hivatalos „kiválasztottnak" kell elfoglalnia a trónt, a megválasztása melletti egyetlen érv pedig az, hogy ő az elnöki tisztségről leköszönő Markó Béla jelöltje.
Immáron tény tehát, hogy az RMDSZ szövetségi elnökét Kelemen Hunornak hívják, így elvileg neki kell majd döntenie arról, merre halad tovább a sorsdöntő kihívások előtt álló szövetség. Ezekből pedig nem kevéssel szembesül: a katasztrofális kormányzati teljesítmény miatt a parlamenti küszöb alá csúszott, az ellenzéki pártok továbbra is szeretnék a maguk oldalára állítani, ráadásul a Fidesszel fennálló fagyos kapcsolattal is kezdeni kell valamit. A kongresszuson elhangzott, a kelleténél nyersebb, de őszinte üzenet – amelynek hangnemével a budapesti kormánypárt azért talán kissé elvetette sulykot – egyértelmű: ha nem áll mellé, az RMDSZ a továbbiakban még kevésbé számít majd partnernek.
A Fidesz bizalmát élvező új párttal is le kell ülnie tárgyalni – mindezt olyan körülmények között, hogy a most elfogadott módosítások nyomán nő a regionális szervezetek – azaz a helyi kiskirályok – hatalma, ami a központi vezetés autoritását csorbítja. Az RMDSZ retorikájában, magatartásában és az alapszabály-módosításokban benne rejlik, hogy a tárgyalásra való készség hangoztatása közben a versenypárti szerep megerősítésére készül, így továbbra is a konfrontációra, az egyedüli érdek-képviseleti szervi státus megőrzésére alapozza stratégiáját. Ha valóban így lesz, az „új" szövetség új elnöke ebből a szempontból tényleg a folytonosságot képviseli.
Egymásra is mutogattak az RMDSZ elnökjelöltjei
Krónika, 2011. február 28. – Rostás Szabolcs
A váradi kongresszus leginkább várt napirendje, az elnökjelöltekre történő szavazás előtt közvetlenül került sor szombaton késő délután a három elnökaspiráns kortesbeszédére. A tíz-tíz perces, sorsolás sorrendjében elhangzott felszólalások, majd az ezekre született viszontválaszok alapján Olosz Gergely elvontnak, Kelemen Hunor támadónak, míg Eckstein-Kovács Péter frappánsnak bizonyult.
A Kovászna megyei parlamenti képviselő az Orbán Viktor által már parafrazált Széchenyi-idézetre (Tőlünk függ minden, csak akarjuk) építette mondandóját, amelyből nem hiányzott az olyan „magvas" gondolat sem, miszerint „ma egy korszak lezárul, ami elmúlt, az mögöttünk van". Olosz tiszteletre méltónak, a románok elismerését is kiváltó fejezetnek nevezte az RMDSZ múltját, de szerinte nem mindegy, könnyes szemmel búcsúzunk ettől a korszaktól vagy mosolyogva nézünk a jövőbe. „A magyarság kell, hogy vezesse az RMDSZ-t, és nem az elnökség a közösséget. A mostani döntés történelmi, a változás pedig békét, biztonságot teremtene" – hangsúlyozta a 34 éves politikus.
Kelemen felrótta ellenfeleinek, hogy a kampányban leginkább vele és javaslataival foglalkoztak, ugyanakkor – konkrétumok, nevek említése nélkül – károsnak, rombolónak nevezte a személyeskedéseket, egymás lejáratását, a hazugságokat. A 43 éves költő-politikus a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás híveként jellemezte magát, szerinte a szövetség nem mondhat le a szélesebb anyanyelv-használati jogokról, a kulturális és területi autonómiáról, a fejlesztési régiók átszervezéséről. „A következő évek regionális politikánkról, a kollektív jogokról fog szólni, új fejezetet kell nyitnunk gazdasági és szociális kérdésekben is" – vetítette előre Kelemen, hozzátéve: miközben sokszor és sokan gyarmatként próbálták kezelni az RMDSZ-t és a romániai magyarokat, ő a transzszilván politizálás, a bethlengáboriság mellett teszi le a garast.
Eckstein a sikeresség lehetőségeként mutatkozott be, hangsúlyozva: ellenfeleivel ellentétben képes a törzsszavazókon túl is voksokat szerezni az alakulatnak, hiszen kolozsvári szenátor- és polgármesterjelöltként mindig a magyarság számaránya fölötti szavazatszámot gyűjtött. Kelemen kezdeményezésére utalva ellenezte, hogy – miközben számos helyi szervezet leépítésre kényszerül – a volt szövetségi elnök külön irodát kapjon, és üdvösnek tartotta a területi szervezetek autonómiáját. Utalva arra, hogy helyteleníti a politikai alelnöki tisztség létrehozását, nagy derültséget és tapsot aratott, amikor leszögezte: „nagyon nem szeretné", ha majdani alelnökként Borbély László kötelezné el politikailag az RMDSZ-t, és óvott a szövetség pártosodásától is. „Nem vagyok sem Markó, sem Băsescu, sem Tőkés, sem Orbán embere, én az erdélyi magyar választó embere vagyok" – állapította meg az 54 éves jogász-politikus, hozzátéve azt is: miközben kevesen hiszik Kelemenről, hogy erős elnök lenne, róla a küldöttek elhihetik.
Reagálásában Kelemen Hunor a munkamegosztás, a csapat igényével indokolta a politikai alelnöki tisztség létrehozását, akinek várományosa viszont szerinte nem kötelezi el semmire az RMDSZ-t. A volt szövetségi elnöknek járó iroda kapcsán értetlenségének adott hangot amiatt, miért „rettegnek" egyesek Markó Bélától, ha a politikus továbbra is segíteni akarja az alakulat munkáját.
ROMÁNIA
Véget érhet a koalíciós huzavona
Új Magyar Szó, 2011. március 1. – Cs. P. T.
Várhatóan szerdán írják alá koalíciós pártok a közös kormányzás ütemtervéről szóló megállapodásukat – jelentette be tegnap a miniszterelnök. Emil Boc ugyanakkor tagadta, hogy nézeteltérések vannak a koalícióban a dokumentum tartalmával kapcsolatban. Máté András képviselőházi frakcióvezető azonban lapunknak megerősítette: a megállapodás jelenlegi szövegének némely pontját az RMDSZ is kifogásolja.
Várhatóan szerdán írják alá koalíciós pártok a közös kormányzás ütemtervéről szóló megállapodásukat – jelentette be tegnap a miniszterelnök. Emil Boc ugyanakkor tagadta, hogy nézeteltérések vannak a koalícióban a dokumentum tartalmával kapcsolatban. Máté András képviselőházi frakcióvezető azonban lapunknak megerősítette: a megállapodás jelenlegi szövegének némely pontját az RMDSZ is kifogásolja. „Valamennyi koalíciós félnek vannak kifogásai. A dokumentumot csak akkor írjuk alá szerdán, ha mindenki egyetért a szövegével" – magyarázta Máté.
A frakcióvezető nem kívánta részletezni, hogy a miniszterelnöki kabinet által kidolgozott, koalíciós szinten többször is egyeztetett megállapodás melyik részével nem értenek egyet. „Nem szívesen beszélek a szövegről, amíg nem véglegesítjük" – mondta lapunknak.
Vasárnap Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakcióvezetője is jelezte, nem mindenben értenek egyet a megállapodás szövegének tervezetével, amelyet a miniszterelnöki kabinet munkatársai dolgoztak ki, ám konkrétumokról nem beszélt. Mint ismert, a dokumentum tulajdonképpen azoknak a törvényeknek és gazdasági intézkedéseknek a listája, amelyek a Boc-kormány 2012-ig tartó mandátuma alatt prioritást élveznek.
A megállapodás határidőhöz köti bizonyos jogszabályok – így a kisebbségi törvény – elfogadását a parlamentben. A Demokrata-Liberális Párt politikusai többször is jelezték, szeretnék, ha a jelenlegi koalíciós együttműködés a 2012-es választások utánra is kiterjedne, ám ettől az RMDSZ mindvégig elzárkózott. „A PD-L valóban azt szeretné, ha ez a koalíció kormányozna 2012 után is, ám a szerdán aláírandó ütemterv csak 2012-ig szól" – szögezte le tegnap lapunk kérdésére Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető.
Beletörődött az USL?
A koalíciós megállapodás perspektívája volt a fő érve az RMDSZ vezetőinek a hétvégi kongresszuson is, amikor „kikosarazták" a kisebbik koalíciós pártot elcsábítani próbáló ellenzéki politikusokat.
Mint ismert, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökei, Victor Ponta és Crin Antonescu meg is fenyegették a kongresszusi küldötteket: ha ezekben a hetekben az RMDSZ nem áll át az ellenzék oldalára, a 2012-es várható hatalomváltáskor már nem kaphat kormányzati szerepet. „Amíg a kormányzati partner teljesíti az ígéreteit, nem merül fel az, hogy az RMDSZ más koalíció felé kacsingasson" – jelentette ki megválasztása után Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Úgy tűnik, az USL vezetői bele is törődtek abba, hogy ebben a kormányzati ciklusban már nem tudják az oldalukra állítani az RMDSZ-t. Miután elmondta beszédét a kongresszusi küldöttek előtt, Victor Ponta a Bihar megyei liberális és szociáldemokrata politikusok találkozójára sietett, ahol már úgy fogalmazott: „ne legyenek illúzióink, azt hiszem, még legalább másfél évet kell küszködnünk a PD-L-vel és a PD-L pénzével".
A beletörődést jelzi, hogy az USL egyes politikusai máris támadják az RMDSZ új elnökét. „Szerintem Kelemen Hunor csak az RMDSZ szűk érdekeit, nem az ország érdekeit tartja szem előtt" – jelentette ki tegnap Norica Nicolai, a liberálisok alelnöke.
Zsarolták Ludeschert
Mint ismert, az ellenzék számára korábban reménykeltő volt, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete a kongresszus előtt két nappal megállapodást kötött az USL helyi képviselőivel. Victor Ponta akkor arról beszélt: hasonló megállapodások születnek majd Máramaros, Szatmár és Szilágy megyében is.
A Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnökét, Csehi Árpádot tegnap nem tudtunk elérni, ám a Máramaros, illetve a Szilágy megyei szervezet vezetője lapunknak egyaránt azt nyilatkozta: nem követik a bihariak példáját. „Mi eddig a liberálisokkal és a szociáldemokratákkal működtünk együtt. De tulajdonképpen a demokrata-liberálisokkal sem rossz a kapcsolat" – mondta az ÚMSZ-nek Seres Dénes, a Szilágy megyei szervezet elnöke.
Nagybánya megbízott polgármesterét, Ludescher Istvánt – aki az RMDSZ-szervezet elnöke is – azonban megfenyegették a helyi ellenzéki politikusok: elveszítheti tisztségét, ha nem ír alá helyi szintű megállapodást az USL-vel. „Az az igazság, hogy én a liberálisok és a szociáldemokraták segítségével lettem 2008-ban alpolgármester, s lehetek így most polgármester. Ám konzultáltam az RMDSZ vezetőivel, s az USL kérését elhárítottam, nem írunk alá velük megállapodást" – mondta az ÚMSZ-nek Ludescher.
KÁRPÁT-MEDENCE
Közös román–magyar műhelyek
Krónika, 2011. február 28. – Nagy Orsolya
A debreceni Déri Múzeummal közösen alakít majd ki restaurátorműhelyeket a nagyváradi Körösvidéki Múzeum. A projektet a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósítják meg.
A tervek szerint mind a váradi, mind a debreceni múzeumban korszerű műhelyeket hoznak létre, amelyekben a szakemberek festményeket, fából készült tárgyakat és őslénytani leleteket, papírt és textíliát állítanak vissza eredeti állapotukba. A két testvérváros restaurátorai közösen használhatják majd a műhelyeket. A projekt idén február elsején indult, és egy évig tart.
A pályázat összértéke 133 705 euró, amelyből 9700 eurót a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, 58 825 eurót a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 65 180 eurót pedig a váradi Körösvidéki Múzeum áll. A pénteki projektindító sajtótájékoztató után a Debrecenből érkezett szakemberek, köztük Lakner Lajos, a Déri Múzeum igazgatója, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat képviselője, illetve Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója tudományos előadásokon vett részt.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Világgazdaság, 2011. március 1. – Fóris György
Az Európai Unió belügyminisztereinek múlt heti ülése után szinte bizonyos, hogy már aligha lehet összehozni a magyar EU-elnökség alatt Románia és Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzést megszüntető schengeni övezethez. Kérdés, hogy ez meglepetés-e, és lehet-e még úgy kijönni az egészből, hogy legalább az utóíz ne legyen keserű. Úgy tűnik, az utóbbi felé mennek a dolgok.
Azt már a magyar elnökség előtt tudni lehetett, hogy a schengeni bővítést keresztülvinni nem lesz egyszerű. Nevük mellőzését kérő európai bizottsági és európai tanácsi illetékesek már tavaly arra célozgattak, hogy a román–bolgár Schengen-tagság 2013 előtt aligha reális. Igaz, ilyenkor a konkrét dátumot nem kell komolyan venni: a politikára is igaz, hogy az alkut távolabbról kell indítani, mint ameddig még ténylegesen is kész elmenni az ember. De a várható fogadtatásról így is sokat elárult.
A csapdahelyzet a dologban az volt, hogy a magyar EU-elnökség ennek ellenére nem tehette meg, hogy „ne vállalja be" a két Schengen-jelölt ügyének az előtérbe állítását. Még azt követően sem, hogy időközben nyilvánosságra került a román–bolgár tagságot nyíltan elvető német és francia vélemény. A magyar–román kapcsolatokat ezzel terhelni aligha tűnt célszerűnek.
E sorok írója is ott volt, amikor január első napjaiban a magyar belügyminiszter brüsszeli újságírókat fogadott, és egyáltalán nem zárta ki eleve a schengeni bővítés lehetőségét, még kevésbé vonta meg az ügytől a magyar elnökség támogatását. Csupán utalt arra, hogy ennek megvalósulásához konszenzus kell, ez abban a pillanatban nem állt fenn, és ha ez így marad az elnökség végéig is, akkor a magyar diplomáciának minimum annyit el kell majd érnie, hogy egyértelműen tisztázza, milyen feltételek mellett, meddig, mit kell még tenni, hogy mindenki elégedett legyen. Ezt a teljesen pragmatikus megjegyzést a nem érintett nemzetközi sajtó jó része is úgy interpretálta, hogy a magyar elnökség „ejtette" a schengeni bővítést. Hogy aztán ugyanezt kezdetben a román–bolgár sajtó hogyan tálalta, azt inkább ne taglaljuk. És könnyű elképzelni, milyen lett volna a kérdés kapcsán az elnökség megítélése, ha már eleve nem is tűzi napirendre a Schengen-ügyet...
A magyar elnökség egyszerűen schengeni bővítésre volt ítélve. Holott (éppen január óta) már valóban sejthető volt, hogy a leginkább berzenkedő tagokat – németeket, hollandokat, részben finneket – márciusig aligha lehet áthangolni. Márpedig akár csupán egyikük beleegyezése híján is a bővítés meghiúsul. Ilyen helyzetben a mindenkori diplomácia következő teendője a kármentés. Mit ért el ebben a magyar elnökség? A románia számára azt, hogy az Európai Tanács írásban ismerte el Románia technikai felkészültségét a Schengen-tagságra. Ha úgy tetszik: Bukarestnek mostantól „papírja" van arról, hogy őt Brüszszelben – a technikai paraméterek tekintetében – „Schengen-konformnak" minősítették. Ha aztán ezek után mégsem válhat taggá, annak részint az az oka, hogy csatlakozása kényszerűen össze van kötve a bolgárokéval, akik immár maguk is elismerik, hogy egyes határszakaszokon még nem állnak készen.
Részint pedig a kettőjük tagsága ellen kifogást emelő egyes országok olyan, közvetlen Schengen-követelményektől független tényezőt is számon kérnek, mint például a korrupció elleni harc és hasonlók.
Az elnökség következő lépése erre az lehet, hogy megpróbálhat „menetrendet" kitűzni, vagy megpróbálhatja a kifogásokat „felszeletelni". Úgy tűnik, az utóbbit a magyar elnökség is megkísérelte, és talán nem is sikertelenül, mert a múlt héten már német illetékesek beszéltek arról, hogy a „fokozatos Schengen-tagságot" – amikor például a repülőtereken már bevezetik a rezsimet, miközben a szárazföldön még nem – esetleg készek megfontolni.
Azzal kezdtük, hogy a tényleges schengeni bővítést már aligha lehet a magyar elnökség alatt megmenteni. Ha azonban sikerül az eddigi kármentési vonalat végigvinni, az elnökségi hitelesség még mindig menthető. Tán még románia szemében is.
Szankciókat fogadott el az EU Líbia ellen
MTI, 2011. február 28.
Szankciós intézkedéseket fogadott el hétfőn az Európai Unió Líbia ellen - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Brüsszelben. A büntetőintézkedések először is fegyverszállítási tilalmat jelentenek, beleértve a rendészeti felszerelések, tömegoszlató eszközök szállításának tilalmát is. Másfelől uniós vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást mondanak ki Moammer Kadhafira, családtagjaira, valamint munkatársainak egy bizonyos körére nézve. Fellegi az EU-országok energiaügyi minisztereinek tanácskozásán elnököl.
A Líbia elleni szankciók ügyében az EU-tagállamok között szakértő szintű megállapodás született a nap folyamán. Ezt a megállapodást miniszteri szinten kellett hivatalosan jóváhagyni, amit az éppen ülésező energiaügyi tanácson részt vevő miniszterek tettek meg.
Az Egyesült Államok már az elmúlt hét végén büntetőintézkedést hozott Líbiával szemben. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankcióra felszólító határozatot hozott.
Az uniós tagállamok nagy vonalakban már a múlt pénteken megállapodtak az EU-szankciók tartalmában, ám az elrendelés időpontját illetően akkor még nem született megegyezés. Németország és Franciaország ugyan szorgalmazta a mielőbbi fellépést, ám az olaszok halogatták a döntést. Arra hivatkoztak, hogy országukat hatalmas illegális bevándorlási hullám fenyegeti, ha Kadhafi nem tartja vissza a Líbiában felgyülemlett Szahel-övezetbeli menekülteket - mondta az MTI-nek egy uniós forrás.
Hétfőn végül megszületett a megállapodás, amely - mint arra Fellegi Tamás is utalt - továbbmegy az ENSZ által javasolt szankciós intézkedési körön. Az ENSZ-határozat 16 személyre javasolt vízumtilalmat, az EU ezt a listát további tíz fővel kibővítette. A vagyonbefagyasztás az ENSZ-határozat értelmében Kadhafira és öt családtagjára vonatkozott volna, az unió viszont húsz személlyel szemben érvényesíti.
A sajtótájékoztatón, amelyen a magyar miniszter bejelentette a szankciókat, jelen volt Günther Oettinger, az EU német energiaügyi biztosa is, aki elmondta: Kadhafi már nem tartja ellenőrzése alatt a líbiai olaj- és gázmezők nagyobb részét. Az energiaforrások szempontjából fontos térségek - közölte - jórészt a lázadás során felszínre került helyi vezetők irányítása alatt állnak.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Kihívások
Nyugati Jelen, 2011. március 1. Chirmiciu András
Markó Béla távozásával az elnöki tisztségből korszak zárult az RMDSZ történelmében. Komoly megvalósításokkal teli, de kompromisszumokat is tartalmazó korszak. Kiszemelt utódja, Kelemen Hunor diadalmasan nyerte meg az elnöki tisztséget, mégsem lesz könnyű dolga a kihívásokkal szemben.
Tisztázódott a román pártokhoz való viszony, elődjéhez hasonlóan Kelemen is leszögezte, hogy kitart a kormánykoalíció mellett. Ez aligha meglepő, hiszen az ellenzék nem ért egyet a kisebbségi célkitűzésekkel, ráadásul a háttérben a PRM-vel is társul.
Tüskés kihívás azonban a kétharmadok együttműködése. Kelemen Hunort a kongresszus ugyanolyan kétharmados legitimitással ruházta fel, mint az anyaországi választók Orbán Fideszét. Az erdélyi és a magyarországi kétharmadok azonban más politikai húrokat pendítenek, egyeztetésük aligha lesz könnyű.
Könnyebbnek ígérkezik az erdélyi magyar érdekegyeztetés a székelyföldi tömbvidék, a partiumi vegyes vidék és a szórvány között. Ebben Kelemen sokat tanulhatott Markótól, politikai tapasztalatai, eddigi tevékenysége, megfogalmazott célkitűzései legalábbis ígéretesek. Noha a bihari szervezet dacolása az USL-vel való szövetség révén már az első perctől kihívást jelent Kelemen tekintélyének.
Keményebb dió viszont az immár megosztott erdélyi magyarság. 21 év alatt az RMDSZ és szavazóbázisának célkitűzései megegyeztek: a nemzeti jellegű ügyek (anyanyelvhasználat, kisebbségi oktatás, magyar intézmények stb.) egyértelműen prioritásnak számítottak. A tavalyi megszorító intézkedések nyomán viszont sokan az erdélyi magyarság egyéni megélhetését (közalkalmazotti bérek, nyugdíjak, szociális segélyek stb.) helyeznék előtérbe a közügyek helyett.
Eme megosztottság az 5%-os küszöb elérését veszélyezteti a jövő évi választásokon. A két irányzat egyesítése nem lesz könnyű feladat Kelemen számára másfél év alatt.
Számára ez a legjelentősebb kihívás.
Kelemen Hunor: A célok nem változnak, a stílus igen
Háromszék , 2011. március 1. – Farkas Réka
— Többször elhangzott a kongresszus során, hogy az ünneplés ideje a hét végével lejár, hétfőn kezdődik a munka. Melyek az első teendők?
- A legfontosabb megalapítani az új alapszabályzatban meghatározott testületeket, az elnökséget, a Szövetségi Állandó Taná¬csot, mert ezek nélkül nem lehet döntéseket hozni. Az SZKT-n meg kell választanunk az új főtitkárt, alelnököt, újraszervezzük a főtitkárságot, ez mind a következő hetek története, de közben végeznünk kell a politikai és a társadalomszervezési munkát. Előkészítjük az erdélyi magyar konzultációt, amelyet március végén indítunk, előkészítjük a népszámlálással kapcsolatos teendőket, erről itt, a kongresszuson is beszéltünk, és közben folytatjuk tevékenységünket a koalícióban, megvannak a kormányzási, törvényhozási prioritások, megy az élet...
— Sokan tették, teszik fel a kérdést, mennyire hozhat új irányvonalat Kelemen Hunor az RMDSZ-ben. Lesz-e változás?
— Ami az alapértékeket és célokat illeti, nem lesz változás, ezt senki nem is kérte. A romániai magyarságnak vannak értékei, ezeket 21 esztendővel ezelőtt megállapította, és ezeken nem változtatott. Vannak rövid és hosszú távú céljai, ezek sem változtak. A 21 esztendő során ezeket minden egyes alkalommal megerősítettük valamilyen formában. Módosulnak azonban a döntéshozatali mechanizmusok, a munkamódszer, természetesen a stílus is. Azt szeretném, ha olyan szövetséget építenénk tovább, amely teljes mértékben nyitott az emberek felé. Fontos, hogy jó, hihető és megvalósítható válaszokat tudjunk adni az emberek kérdéseire, ne olyanokat, amelyek nagyon tetszetősek, de nem biztos, hogy megvalósíthatóak, s így nem is hitelesek. Én azt mondom, nekünk azt az utat kell követnünk, amelyet az erdélyi magyarok kérnek, s érdekeiket szolgálja. Más út nincsen, más út nem lehetséges. Ami a közösségi politizálást illeti, természetesen lesznek változások. Szeretnék mindenkit meggyőzni, hogy ebben a szövetségben minden jóakaratú, tenni akaró embernek helye van.
— Említette az erdélyi magyar konzultációt. Hogyan látja az együttműködést az erdélyi magyar szervezetekkel?
— Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról tudok beszélni. Szán¬dékaim szerint tartalommal kell megtölteni az erdélyi magyar egyeztető fórumot, a következő időszakban keresem majd a találkozás lehetőségét az EMNT vezetőivel, a céljaink közösek, azt gondolom, hogy alapvető értékeink is közösek, a modus vi¬vendit kell megtalálnunk, hogy ne szenvedjen csorbát a romániai magyarok képviselete. A Magyar Polgári Párttal versenyben álltunk, köszönjük szépen, jól vagyunk, nem hiszem, hogy ebben a pillanatban különösebben kellene foglalkoznunk az MPP-vel.
— Szombaton kisebb botrányt kavart a Fidesz alelnöke által tolmácsolt üzenet. Hogyan látja együttműködésüket a magyar kormánypártokkal?
— Én már el is felejtettem, nem vagyok olyan ember, aki kellemetlen dolgokon sokat rágódik. Az a véleményem, hogy a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal, a Fidesz—KDNP-vel szoros kapcsolatot kell ápolnunk, és az elmúlt 15 esztendőben politikai pályámon semmi olyasmivel nem álltam elő, ami ezt a párbeszédet nehezítené, nincsen olyan teher a vállamon, ami ezt a partnerséget akadályozná. Én azt mondom, partnereknek kell lennünk, mert nekik is az az érdekük, hogy a közös célokban, a nemzeti célokban egymást segítsük, nekünk pedig az, hogy Magyarország erős legyen a régióban, az EU-ban, tekintélye legyen. Magyarországnak az az érdeke, hogy erős és legitim képviselete legyen az erdélyi magyarságnak a parlamentben, ha lehet, kormányon, a magyar—román kapcsolat is ezt kívánja, és épeszű ember nem gondolhat olyasmit, hogy az erdélyi magyarságot, ezt a másfél milliós, nagyon sokszínű közösséget megfossza a parlamenti képviselettől. Hiszen akkor mihez kezdünk, ho¬vá jutunk? Azt hiszem, ezek a közös érdekeink felülírnak mindent.
— Mi a véleménye a román ellenzéki pártok ultimátumszerű megnyilatkozásairól?
— Ultimátumszerű megnyilatkozásokra nem szoktam válaszolni, diktátumokat nem fogadtam el eddig sem. Azt mondom a román ellenzéki pártoknak, az RMDSZ mindig szavatartó szövetség volt, nem árulta el soha partnereit. Amikor valami nem ment, ezt megmondta, továbblépett, de nem árulta el. Különben nincsen egyetlen okunk sem arra, hogy a Demokrata Párttal kötött koalíciót felbontsuk. Most készítjük a 2011—2012-es kormányzás törvényhozási prioritásainak jegyzékét, ezek határidős javaslatok lesznek, amennyiben az adott szót betartják, a kormányprogramban szereplő vállalásokat életbe tudjuk ültetni, nem látom, hogy keresni kellene nekünk a koalícióból való megfutamodás útját.
— Milyen határidővel szerepel ebben a jegyzékben a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése?
— A kisebbségi törvényt ebben a törvényhozási időszakban, őszig mindenképpen el kellene fogadni, a lényeg az lenne, hogy ebben az évben érvénybe lépjen. A régiók átszervezéséről szóló törvénytervezetet pedig legkésőbb 2012-ig kell elfogadni, hogy bejelenthessük Brüsszelben a 2013-as költségvetés tervezési időszaka előtt, tehát itt is szorít az idő. A két választási törvény módosításának is el kell készülnie ebben az esztendőben. Úgy gondolom, meg is lesz, nem látok problémát. Ezeket a kérdéseket tartalmazza ez a megegyezés.
— Ezt a napokban írják alá?
— Pontos napot nem tudnék mondani, de nagyjából a szöveg megvan, csupán finomítani kell rajta.
Kongresszusozás (A múlt hét)
Háromszék, 2011. március 1.
Olyan sikere volt az RMDSZ-nek a nagyváradi kongresszuson, mint egy véletlenül kanbulira (bakzsúrba) tévedt széplánynak. Udvarolt neki mindenki. Tette a szépet a fő kormánypárt, nehogy csapodár módon megcsalja, és más pártokkal szűrje össze a levet.
Udvaroltak az ellenzékiek, és ígérgettek is neki: újabb frigyet, ha gyorsan szakít kormánytársával, és beadja a válópert. Ebben az esetben örök hűséget esküsznek neki — mondták. És nem lesz kénytelen monogám módon élnie, hanem megengedik neki a poligámiát a három párttal, ami nem annyira unalmas, mint az egynejűség. Az RMDSZ Bihar megyei leány(vállalat)a már félre is bagózik. Szövetséget kötött az ellenzékkel. Egy ágyban a két, most ellenséges család sarja: Rómeó és Júlia. De az RMDSZ megy a maga útján. Kelemen Hunor kitart a kormányban. Pedig tudhatná, hogy új választáskor az ellenzéket és az RMDSZ-t Bocrostul lövik majd, akár a nyulat.
Szépeket mondtak ugyanakkor a külföldi pártok is. A hazai ellenzéket meghívták, de a saját ellenzéküket nem. Nagy kihagyás! Ezek után Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek továbbra is, akárcsak eddig, külföldre kellene járniuk udvarolni, Magyarországra a Fidesznek. No és néha ugyanilyen célból idehaza a Cotroceni-palotába.
A kongresszus új elnököt is választott. Az új főnök külsőre és belsőre is hasonlít a régire. Sokan össze is tévesztették volna, ha Kelemen Hunor nem nyilatkoztatta volna ki, hogy ő — állítólag — nem Markó Béla. Több elnökjelölt is volt. Sajnos, csak egyet lehetett ezek közül elnökké választani. Ezek a jelöltek még fiatalok, így nem sokat hallhattak a kollektív vezetés elvéről, de régi harcostársaik megmagyarázhatták volna nekik. Milyen szép triumvirátust lehetett volna összehozni, és milyen nagyszerű eredményeket produkálhatott volna a három legény a gáton. Csak éppen még néhány új főnöki posztot kellett volna kitalálni és létrehozni. Mondjuk lehetne az RMDSZ-nek egy elnöke, egy pártfőtitkára és egy miniszterelnöke. Kelemen Hunor vitte volna a régi vonalat. Eckstein-Kovács Péter, mivel közel ül a tűzhöz, Băsescu elnökhöz, nála tarthatta volna a vasat a tűzben. Olosz Gergely meg — mivel ő nagy barát a kétharmados Fidesz kétharmadával — rendezte volna a nem éppen felhőtlen viszonyt a magyar kormánnyal. Ha meg meghívták volna saját ellenzéküket, akkor vissza lehetett volna alakítani a tiszteletbeli elnöki címet Tőkés Lászlónak. Szász Jenőnek egy kicsit nehéz lett volna új beosztást kreálni a szervezeten belül, mert ő most éppen faséban van minden más, pártján kívülivel, és sok saját pártján belülivel is. De végül is az a lényeg, hogy mindannyian rettenetesen harcolnak az autonómiáért. És mi nem is tudjuk, hogy melyik akar jobbat vagy nagyobbat. De együttes erővel sikerülhetett volna legalább egy icike-picikét kiharcolni. Most az lesz, hogy ismét elkezdik, az övéké jobb lenne, mint amilyen a másiké, és ezért — mintha látnám — nem lesz belőle semmi.
Markó-látlelet két évtized RMDSZ-politikájáról
Krónika, 2011. március 1 – Gazda Árpád
Markó Béla ezúttal nem a két évvel ezelőtti kolozsvári kongresszus óta történtekre tekintett vissza beszámolójában. 18 éves elnöksége teljes időtartamára próbált visszatekinteni. Úgy vélte, ha valaki fellapozza a szövetségnek az 1990-es évek elején született dokumentumait, meg fog lepődni. Az azokban rögzített pontok ugyanis többnyire teljesültek.
„Egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelésünk, hiszen ehhez mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben, iskoláinkról túlnyomórészt mi tudunk majd dönteni" – fogalmazott a leköszönő elnök.
Úgy vélte, a kilencvenes években dőlt el a közösség mai helyzete. Marosvásárhelyen ugyanis akkor villant meg a polgárháború réme, amikor Jugoszláviában még béke volt. „Utólag visszatekintve nem is tudom, miért gondoltunk időnként már-már szégyenkezve arra, hogy céljainkban ugyan radikálisak, de eszközeinkben mérsékeltek vagyunk."
Amint felidézte, az 1996-os kormányra lépéssel az RMDSZ olyan precedenst teremtett, amely máig kihat az egész térségre. Ez szerinte fordulatot jelentett a magyar közösség életében. Míg addig, „szinte nyolcvan esztendőn át csak elvettek tőlünk, megfosztottak minket sorra jogainktól és intézményeinktől, 1996-tól ez megfordult, fokozatosan kezdtük visszaszerezni, amit elvesztettünk". Markó Béla szerint a kormányszereplések annak a bizonyítására voltak alkalmasak, hogy az RMDSZ betartja az egyezségeit, de örök szövetségese csak egy van, a magyar közösség.
Az eltelt két évtized változásai érzékeltetésére Markó Béla azt idézte fel, hogy 1990-ben Marosvásárhelyen abból lett több halottal és több száz sebesülttel járó véres pogromkísérlet, hogy egy gyógyszerész a kirakatüvegre magyarul is felírta: gyógyszertár. Ezzel szemben ma magyar egészségügy-miniszter vezeti a teljes egészségügyet, és törvény biztosítja a kétnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot.
Az eredményeket sorolva odaszúrt a Tőkés László támogatóiból szerveződő új pártnak: „Ha nem lennének ilyen eredményeink, most minden bizonnyal demokrácia-központokat hoztunk volna létre, ott ülnénk bent, és várnánk, hátha bejön a demokrácia. Vagy pedig elméláznánk azon, hogy milyen szép nevet is találtunk ennek a pártirodának."
A leköszönő elnök jogosnak találta azt a kritikát, hogy a szövetség külpolitikája az utóbbi években esetleges, kapkodó, erőtlen volt. Úgy vélte azonban, hogy ha hibákkal is, de a szövetség jó irányba haladt. Arra kérte a kongresszusi küldötteket, hogy elvi és személyi döntéseikben is szavazzanak a kialakított politika folytatására.
Markó Bélának nem is kellett viszontválaszt adnia a beszámolójához fűzött hozzászólásokra. A leköszönő elnök munkáját ugyanis szinte valamennyi felszólaló méltatta. Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök el-elcsukló hangon mondta el, hogy Markó nem pártokhoz, hanem elvekhez kötötte az RMDSZ eszközrendszerét.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azt emelte ki, hogy Markónak nem voltak anyagi érdekeltségei, a magyar ügy képviseletére fordíthatta minden energiáját. Szabó Ödön Bihar megyei küldött azt hangsúlyozta, hogy az elnök jó időben szállt ki. Akkor, amikor a csúcson volt. Nem várta meg, hogy süllyedni kezdjen.
„Egy jó szövetségnek akarok jó elnöke lenni"
Nápújság, 2011. március 1. – Mózes Edith
Kelemen Hunor nem költözik be a Köcsög utcába
– A kétharmados többség arra kötelez, hogy erős szövetségünknek erős elnöke legyek. Az a dolgunk, hogy hiteles, erős RMDSZ-t építsünk tovább, amelyre büszkék az erdélyi magyarok, és amelyet négyévente azzal bíznak meg az emberek, hogy helyi és parlamenti szinten képviselje közösségünket – nyilatkozta Kelemen Hunor a megválasztását követő első sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy részéről és a szövetség részéről kinyújtott kéz várja az erdélyi magyar szervezeteket és minden magyar embert.
Az RMDSZ új elnöke partnerkapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai pártokkal, de ugyanúgy a román pártokkal is, hangsúlyozva, hogy a húsz év alatt elért eredmények elsősorban a párbeszédnek köszönhetők.
Külön megköszönte Markó Béla és Takács Csaba támogatását, kiemelve, hogy sokat tanult azáltal, hogy velük dolgozhatott, ugyanakkor köszönetét fejezte ki azoknak a kollegáknak is, akikkel évek óta együtt dolgozik.
Kinyújtott kéz várja a többi erdélyi magyar szervezetet
Kelemen Hunor hangsúlyozta: a szavazás eredménye arra kötelezi, hogy „egy erős szövetségnek erős elnöke legyek, és a következő időszakban naponta reggeltől estig dolgozzak, egy hiteles, nyitott RMDSZ-t vigyek tovább, egy olyan RMDSZ-t, amelyre büszkék lesznek az erdélyi magyarok, azok, akik négy évről négy évre azzal bíznak meg, hogy az önkormányzatokban, a parlamentben képviseljük őket". Ugyanakkor a szövetség részéről kinyújtott kéz várja a többi erdélyi magyar szervezetet és részükről is nyitottságot vár. „Azt gondolom, hogy rövid időn belül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot ismét működésbe hozzuk, mert a mi felelősségünk, hogy 2012-ben erős politikai képviselete legyen az erdélyi magyar közösségnek. A szervezeteink, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csupán eszköz arra, hogy ezt az érdekképviseletet meg tudjuk erősíteni."
Partnerkapcsolat a magyar és a román politikai erőkkel
Szoros partnerkapcsolatban kell cselekednünk egyrészt a magyar kormánnyal, másrészt a kormányzó pártokkal és mindazokkal a politikai erőkkel, amelyek az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. A román politikai pártokkal hasonlóképpen a párbeszédet látom a járható útnak, hisz huszonegy esztendőn át az eredményeinket is párbeszéden, partnerségen keresztül tudtuk elérni, és továbbra is erre van szükség. Egy jó szövetségnek akarok jó elnöke lenni, egy erős szövetségnek erős elnöke leszek" – jelentette ki.
A kérdésre, hogy mikor és miként szándékszik felvenni a kapcsolatot a többi romániai magyar szervezettel, azt válaszolta, hogy van telefon, meg tudják egymást keresni.
Ultimátumszerű felkéréseknek nehezen tudunk eleget tenni!
A Fidesz alelnökének felszólalásáról, aki egyértelmű utasításokat fogalmazott meg az RMDSZ-ben szükséges változásokra vonatkozóan, ettől téve függővé a támogatásokat, azt válaszolta, hogy már el is felejtette a képviselő beszédét.
„Túltettük magunkat rajta, építkezésre van szükség, ez mindenki közös érdeke. Ultimátumszerű felkéréseknek nehezen tudunk eleget tenni, legyen az hazai vagy magyarországi. Nekünk az az érdekünk, hogy a romániai magyar közösség képviseletét biztosítsuk".
Ugyanakkor kijelentette, ebben a pillanatban az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párttal van koalícióban és nem látja értelmét kilépni abból mindaddig, amíg az betartja a koalíciós egyezségeket és alkalmazza a kormányprogramot.
Tőkés Lászlónak nem kellett volna külön meghívásra várnia
A kérdésre, hogy miért nem hívták meg az erdélyi magyar szervezeteket, azt mondta, egyrészt nem ő szervezte a kongresszust, másrészt a „jövő felé néz". Véleménye szerint Tőkés Lászlónak nem kellett volna külön meghívásra várnia, hiszen RMDSZ-tag, az RMDSZ listáján jutott be az Európai Parlamentbe, tehát alanyi jogon kellett volna részt vennie a kongresszuson. „Én sem kaptam külön meghívást, és egyetlen küldött sem kapott külön meghívást. Ez benne van az alapszabályzatban, ezért nem is értem, miért vannak ekörül kérdések és spekulációk".
Kelemen Hunor nem tart attól, hogy az RMDSZ 2012 után mellékvágányra kerülhet és elszigetelődhet, mert egy párbeszédre nyitott, demokratikus szervezetet nem lehet elszigetelni.
Nem költözik be a Köcsög utcába
A továbbiakban arról beszélt, hogy „nem költözik be a Köcsög utcába", mert nem akar egy negyedik lakhelyet is magának. A kolozsvári ügyvezető elnöki irodája tökéletesen megfelel a célnak, nem kell neki külön iroda, jelentette ki, hozzátéve, hogy megerősíti a csíkszeredai parlamenti irodáját, Bukarestben van elnöki hivatal, Kolozsváron a főtitkársággal fog szorosan együttműködni, így nincs szükség arra, hogy Marosvásárhelyre költözzék, bár elismerte, Marosvásárhely fontos központja az erdélyi magyarságnak, amit nem fog figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az elkövetkezendő Szövetségi Képviselők Tanácsa-üléseket sem kizárólag Marosvásárhelyen tartják. „Szándékaim szerint az SZKT-t több helyszínen fogjuk megszervezni, azt szeretném, hogy az SZKT-t Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Nagyváradon, Szatmáron szervezzék. Szerintem mindenhova el kell vinni az SZKT-t, ahol magyar emberek vannak" – nyilatkozta első sajtótájékoztatóján az RMDSZ frissen megválasztott elnöke.
„Megkoronázták" Kelement – Kétharmados többséggel választották a minisztert az RMDSZ elnökévé Nagyváradon
Új Magyar Szó, 2011. március 1. – Moldován Árpád Zsolt
Kelemen Hunor vezeti szombattól az RMDSZ-t, a politikusnak a nagyváradi tisztújító kongresszuson lezajlott szavazáson már az első fordulóban sikerült legyőznie két ellenfelét, Eckstein-Kovács Pétert és Olosz Gergelyt. A művelődési miniszter szövetségi elnökké választását a küldöttek több mint kétharmada támogatta.
Hajrá, RMDSZ! Hajrá, erdélyi magyarok! Ezekkel a szavakkal zárta székfoglaló beszédét Kelemen Hunor, az RMDSZ 21 éves történetének harmadik szövetségi elnöke azt követően, hogy a Nagyváradon megrendezett 10. RMDSZ-kongresszus szombat este 68 százalékos többséggel, 371 szavazattal, első fordulóból megválasztotta a leköszönő Markó Béla utódjának.
A tavaly ugyancsak kétharmados győzelmet elkönyvelő Orbán Viktor Fidesz-elnök által „levédett" harci kiáltás transzilván mását talán utólag még maga a győztes is felfokozott érzelmi állapotának rovására írná, hiszen kortesbeszédének egyik sarkalatos pontja „az egyenlő közelség" politikájának folytatása, az RMDSZ saját sorsának önálló alakítása volt. Épp azok a jellemvonások, amelyeket ellenfelei – a 118 szavazatot kapott Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos és az alig 47 szavazattal „büszkélkedhető" Olosz Gergely háromszéki képviselő – esetében nem látott biztosítottnak a kongresszusi küldöttek zöme.
„Kidőlt" a média
A román, a magyar és a romániai magyar média óriási érdeklődése mellett megrendezett tisztújító kongresszus szombati munkálatainak lezárásaként Kelemen Hunor első sajtótájékoztatóját tartotta szövetségi elnöki minőségében. A stressz és a túlfeszítettség „áldozatot is szedett", méghozzá a sajtósok soraiból: Oláh Tibor, az MTI hírügynökség fotósa a helyszínt biztosító rohammentősök segítségére szorult.
Az információink szerint szívbántalmakban szenvedő fotóriporter éppen a kétnapos eseménysorozat fénypontjáról maradt így le: nem fotózhatott az új RMDSZ-elnök első, megválasztása utáni percekben szervezett sajtótájékoztatóján. Mint később megtudtuk: miután a nagyváradi sürgősségen állapotát stabilizálták, Oláh Tibor haza is utazott Debrecenbe.
EMNT: hívjuk egymást
Az RMDSZ új szövetségi elnöke a sajtóteremben tartott tájékoztatóján megismételte a percekkel azelőtt, az emelvényen mondott székfoglalójának hangsúlyos elemeit. Mint mondta, tárt karokkal, kinyújtott kézzel várja a szövetségen kívüli, „erdélyi magyar egyesületeket és pártot alapítani szándékozó szervezeteket", egyértelműen utalva arra, hogy elnöki mandátuma egyik fontos célkitűzésének az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való megegyezést tartja.
Hozzátette: szándéka szerint újraélesztik a két szervezet működését összehangoló Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, majd az első lépést firtató újságírói kérdésre szűkszavúan megjegyezte: van telefon, hívjuk egymást. Kelemen nem tartotta rossz előjelnek, hogy a kongresszus munkálatain nem voltak jelen az EMNT képviselői, elsősorban Tőkés László. Megjegyezte, ő maga sem kapott meghívót az eseményre, az RMDSZ színeiben európai parlamenti mandátumot elnyerő Tőkés pedig ugyanúgy hivatalból kongresszusi küldöttnek számít.
Megbocsát a Fidesznek
Megbocsátónak bizonyult Kelemen a Fidesz irányában is. Mint fogalmazott, „már el is felejtette" a nagyobbik magyar kormánypárt egyik alelnöke által tolmácsolt, sokak szerint zsarolásnak tekinthető üzenetet.
Pelczné Gáll Ildikó felszólalása volt a kongresszus egyik legkínosabb mozzanata, ugyanis az egyértelműen Olosz Gergely képviselő – Kelemen egyik ellenjelöltje – mellett kampányoló beszédet előbb morajlás, majd egyre hangosodó füttyszó fogadta a teremben. Az új RMDSZ-elnök korrekt kapcsolatok, „egyenlő felek közötti viszony" kialakítását ígérte. „Van szükségünk segítségre, de csakis partneri viszonyban" – fogalmazott.
Hiába „robotolt" Olosz
Kelemen Hunor győzelmének bejelentését szavazófülkés-urnás szavazás előzte meg, a szavazatok megszámlálása közben pedig – az operativitás jegyében – az alapszabály-módosítás munkálatai is elkezdődtek. Szintén az operativitást szolgálandó a három jelöltnek a téthez képest viszonylag rövid időt bocsátottak rendelkezésére kortesbeszédük elmondására. A sorshúzással eldöntött sorrend szerint az elnökjelöltek közül elsőként Olosz Gergely szólhatott a küldöttekhez.
A kampánymódszerei – Olosz telefonos robothívásokkal „bombázta" a küldötteket, óriásplakátokkal töltötte meg Nagyváradot, személyre szóló kampányleveleket küldött ki több ezer címre – miatt a kongresszus plénuma előtt több felszólaló által is kifigurázott háromszéki képviselő láthatóan feszülten lépett a pulpitushoz, beszédét a Széchenyi Istvántól eredeztetett „tőlünk függ, csak akarjuk" gondolat köré építette.
„A magyarságnak kell vezetnie az RMDSZ-t, nem a szervezet vezetőségének a magyarságot" – küldött újabb nyilakat a szövetség csúcsvezetői felé Olosz. Mint az eredményhirdetés után lapunknak elmondta, meglepte az általa elért kevés (47) szavazat, hiszen arra számított, hogy második forduló is lesz.
Kelemen: ésszerű megújulás
Másodikként Kelemen Hunor ismertette programját, a nagypolitikában cizellálódott vezető benyomását keltve. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az egész ország tekintete az RMDSZ-re szegeződik, és ennek súlya alatt kell a legjobb döntést meghozni. Kelemen bemutatkozó beszédében „a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás hívének" nevezte magát.
„Nincs szükségünk kiszámíthatatlanságra, káoszra és kapkodásra. Nekünk van elég erőnk és bátorságunk, van elég tapasztalatunk és tudásunk, hogy a szükséges változásokat mi magunk ültessük életbe. Ehhez nem kell kívülről a mi életünkbe belenyúló kéz" – szúrt oda az előtte felszólaló Olosznak Kelemen.
Eckstein, a választók embere
Harmadikként Eckstein-Kovács Péter kapott szót. Traian Băsescu államfő tanácsosa szerint nem szolgálja a szövetség érdekét a főtitkári és politikai alelnöki tisztség létrehozása. „Az amúgy is szűkös anyagi forrásokat nem a központi apparátusra, hanem a területi szervezetekre kellene költeni" – próbálta megnyerni magának a források szűkösségét saját bőrükön érző küldötteket Eckstein. Ami a „gyenge pontjának" tartott, cotroceni-i munkahelyéből, az államfő mellett elfoglalt tisztségéből fakadó elkötelezettség vádját illeti, Eckstein azzal védekezett: ő „nem Băsescu, nem Markó, nem Tőkés, nem Orbán Viktor embere, hanem a romániai magyar választóké".
Az eredményhirdetés után kampánystábjának tagjait nem az Eckstein által elért, sokak által várakozás fölöttinek tartott eredmény, hanem Olosz gyenge szereplése lepte meg. Szerintük a háromszéki jelölt által elért gyenge eredmény hiúsította meg a második forduló lehetőségét, ahol „bármi lehetséges lett volna".
Elnökjelölti szurkapiszkák
Olosz kihasználatlanul hagyta a szervezők által biztosított lehetőséget, hogy reagáljon ellenjelöltjei kampánybeszédére, a számára biztosított újabb három percben „saját pályáján keringett" tovább. Nem így Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter, akik között parázs vita alakult ki. A főtitkári és politikai alelnöki tisztség létrehozását Kelemen azzal indokolta, hogy csapatban szeretne dolgozni, meg akarja osztani a munkát és a felelősséget.
Eckstein-Kovács ezzel szemben kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy megválasztása esetén Kelemen „képes lesz saját fejével gondolkodni, mindaddig, amíg ott van mellette a volt szövetségi elnök és a politikai alelnök". A közderültséget fokozandó az államfői tanácsos még megjegyezte: hanyatlott a vitakultúra az RMDSZ-ben. „Épphogy nem fizetnek nekem azért, hogy legyen egy ellenzéki hang is" – ironizált Eckstein.
Kelemen Hunor az ÚMSZ-nek: nem lesz átállás
„Nem tartok arról, hogy az RMDSZ és az ellenzék között a múlt hét végén létrejött Bihar megyei protokollum veszélyezteti kormánykoalíciónkat a Demokrata-Liberális Párttal" – nyilatkozta az Új Magyar Szó kérdésére percekkel megválasztása után Kelemen Hunor.
Az új szövetségi elnök hozzátette: nem lehet átállásról beszélni, ugyanis Bihar megyében 2007 óta működik RMDSZ– nemzeti liberális helyi többség, amihez most csatlakoztak a szociáldemokraták. Lapunk másik kérdésére, miszerint a már egyeztetett és megvalósításban levő kormányprogramon túl van-e olyan RMDSZ-prioritás, amelynek mellőzése a napokban véglegesülő „cselekvési terven" vízválasztó lehet, Kelemen Hunor a kisebbségi törvény elfogadását nevesítette.
Kelemen Hunor folytatja Markó Béla után
Krónika, 2011. február 28. – Gazda Árpád, Rostás Szabolcs
Papírformagyőzelmet aratott és kétharmados többséget szerzett az RMDSZ hét végi tisztújító kongresszusán Kelemen Hunor képviselő, kulturális miniszter, akit a 18 év elteltével leköszönt Markó Béla után az alakulat harmadik elnökévé választottak. A 43 éves politikus kinyújtott kezet ajánl a szövetséggel rivalizáló erdélyi magyar szervezeteknek, a magyar pártokkal és a budapesti kormánnyal szoros partneri kapcsolatra törekszik, a román alakulatok esetében pedig a párbeszéd híve. Kelemen szerint az RMDSZ kitart a jelenlegi koalíció mellett, amíg megvalósulnak a kormányprogramban rögzített célkitűzések – elsősorban a kisebbségi törvény elfogadása –, és nem tesz eleget a román balliberális ellenzék vezetői által
Nagyváradon megfogalmazott ultimátumnak.
Nem borult a papírforma, Kelemen Hunort választotta szombaton este az RMDSZ elnökévé a szövetség nagyváradi kongresszusa. Kelemenre 371 küldött szavazott, míg Eckstein Kovács Péter 118 szavazatot, Olosz Gergely pedig 47 szavazatot kapott. Az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke hangsúlyozta, a szövetség mindenki előtt nyitva áll, majd így folytatta: „innen, a színpadról nyújtom a kezem minden magyar embernek, azt ajánlva, hogy együtt dolgozva, összefogva induljunk el hétfőn."
Megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján elmondta, a több mint kétharmados győzelem arra kötelezi, hogy egy erős szövetségnek az erős elnöke legyen. Hozzátette, rövid időn belül ismét működésbe kívánja hozni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, mely a többi erdélyi magyar szervezettel való párbeszéd fóruma. Kérdésünkre, hogy hiteles lehet-e kinyújtott kezet emlegetni, amikor a kongresszusra egyik szervezet képviselőit sem hívták meg, Kelemen Hunor elhárította a választ. Megjegyezte, nem kíván azzal foglalkozni, hogy miként szervezték a kongresszust. A jövő felé kívánja fordítani tekintetét.
A kongresszust szervező Kovács Péternek ellentmondva kifejtette, Tőkés Lászlónak nem kellett meghívót küldeni. Ő ugyanis a szövetség EP-képviselőjeként kongresszusi küldötti minőséggel rendelkezett volna, ha eljön. „Engem sem hívtak meg, mégis itt voltam" – sarkított az elnök. Hozzátette: a magyar szervezeteknek közös céljaik, közös érdekeik vannak, ha ezekhez akarat is társul, meg fognak egyezni.
Azt is elmondta, szoros partneri kapcsolatot kíván kialakítani a magyar kormánnyal, a kormánypártokkal és a magyarországi ellenzéki pártokkal is. Több kérdés is firtatta a Fidesz alelnökének a kihurrogott kongresszusi üzenetét. Kelemen nem kívánta kommentálni. „Nem kell ezen sokat rágódni. Lehet, csak egy elszólás volt – jegyezte meg a sokadik, erre vonatkozó kérdésre. – Türelemmel, megértéssel, nyitottsággal és elhatározással rendezni fogjuk a viszonyt a magyarországi kormánypártokkal."
Sok kérdés vonatkozott a bukaresti koalíciós kapcsolatok alakulására is. Kelemen úgy vélte, a román politikai pártokkal továbbra is párbeszédet kell folytatni.
Crin Antonescu beszédére reagálva elmondta, az ultimátumszerű felhívásoknak nehezen tud eleget tenni a szövetség. Azt is hozzátette azonban, hogy a Nemzeti Liberális Párttal korábban már partneri viszonyban voltak, és hasonló partnerség ezután is kialakulhat. Addig azonban, ameddig a koalíciós megállapodásokat a felek betartják, nincs ok a koalíció felbontására. Nyomatékosította, nem keres más szövetségeseket az RMDSZ, sőt arra készül, hogy egy újabb szerződéssel erősítse meg az együttműködést partnereivel. Arra a kérdésre is válaszolnia kellett: nem érzi-e annak a veszélyét, hogy a szövetség megyei szervezetei egyenként átlopakodnak az ellenzék oldalára. Kelemen elmondta, Bihar, Szatmár és Máramaros megyében az RMDSZ immár több mint két éve olyan partnerekkel szövetkezett, amelyek országosan az ellenzékhez tartoznak. Ezek a megyei, illetve városi szintű megállapodások azonban soha nem kezdték ki az országos koalíciós megegyezéseket. Hozzátette, nincsen jelenleg az ellenzékhez való átállást szorgalmazó áramlat a szövetségben.
Kérdésünkre elmondta, nem áll szándékában a marosvásárhelyi Köcsög utcai szövetségi elnöki hivatalba költözni. A kolozsvári ügyvezető elnökségen rendezi be hivatalát, de emellett Bukarestben dolgozik majd, és Csíkban is megerősíti a parlamenti irodáját. Megjegyezte, változtatna azon a gyakorlaton, hogy az SZKT-t mindig Marosvásárhelyen tartsák. Azt szeretné, ha az SZKT-üléseket változó helyszíneken szerveznék. Csak a következő SZKT-ülés előttre ígérte, hogy megnevezi jelöltjét a szövetség főtitkári tisztségére. Kijelentette, nem látja okát hogy a szövetség elnökeként ő maga üljön a miniszterelnök-helyettesi székbe. „Markó Béla jól látta el eddig ezt a feladatot" – tette hozzá.
Olosz az RMDSZ-ben folytatja
Természetesen az RMDSZ-ben folytatom a politikai pályámat, nem is értem, honnan erednek az ezt megkérdőjelező spekulációk – nyilatkozta a tisztújítás eredményhirdetése után a Krónikának Olosz Gergely. A 47 voksot kapott háromszéki képviselő sokkal jobb eredményre, minimum második fordulóra számított a választási küzdelemben. Szerinte a szövetség új elnökének megoldásokat kell találnia a kampány során felmutatott problémákra, meg kell teremtenie az erdélyi magyarság egységét, gazdasági jólétét, orvosolni identitásproblémáit. „Az én megoldási javaslataim, elképzeléseim továbbra is rendelkezésre állnak" – hangsúlyozta Olosz.
Eckstein: nem mobilizált a változás
Hogyan értékeli azt, hogy 538-ból csak 118 szavazatot kapott?
– Én nyerni indultam a választási harcban. Ezek szerint nem dolgoztam eleget, nem voltam elég meggyőző. Markó Béla visszavonulása meghatározta ennek a kongreszszusnak a hangulatát, és az is sorsdöntő volt, hogy ő Kelemen Hunort jelölte meg utódjául. Az emberek most inkább a folytonosságra szavaztak. Én a változás jelszavával indultam el a kampányban, és annak végül is örvendek, hogy a küldöttek negyedrésze változást akart. Ez olyan üzenet, amely el kell hogy jusson az új elnök fülébe is.
Az elsők között gratulált Kelemen Hunornak. Megnehezíti az együttműködésüket, hogy egymással szemben küzdöttek az elnöki tisztségért?
– Én Kelemen Hunort jó képességű politikusnak tartom. Sok sikert kívánok neki ezúton is. Részemről nincsen semmi probléma. Hogy milyen lesz a viszony, az elsősorban rajta múlik majd.
|
