Tőkés László Debrecenben kérte a honosítását
MTI, 2011. január 24.
Tőkés László Debrecenben kérte honosítását: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és három gyermeke hétfőn a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájában adta le a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A volt Királyhágó-melléki református püspök ünnepi pillanatnak nevezte a honosítás elindítását. Örömmel jegyezte meg, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere híve a szavazati jog megadásának is, ami - mint fogalmazott - a nemzetközi jognak is megfelel.
Kósa Lajos megtiszteltetésként értékelte, hogy Tőkés László gyermekeivel együtt Debrecent választotta a magyar állampolgársági kérelem beadásának.
Az MTI érdeklődésére hozzátette: a debreceni polgármesteri hivatal felkészült arra, hogy több ezer honosítási kérelmet fogadjon; előkészítésükben fontos szerepet vállalnak az
EMNT által működtetett demokráciaközpontok.
Tőkés László Debrecenben folyamodott magyar állampolgárságért
Krónika, 2011. január 24.
Tőkés László Debrecenben kérte honosítását: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és három gyermeke hétfőn a helyi polgármesteri hivatal okmányirodájában adta le a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat.
A volt Királyhágó-melléki református püspök ünnepi pillanatnak nevezte a honosítás elindítását. Örömmel jegyezte meg, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere híve a szavazati jog megadásának is, ami – mint fogalmazott – a nemzetközi jognak is megfelel.
Kósa Lajos megtiszteltetésként értékelte, hogy Tőkés László gyermekeivel együtt Debrecent választotta a magyar állampolgársági kérelem beadásának. Hozzátette: a debreceni polgármesteri hivatal felkészült arra, hogy több ezer honosítási kérelmet fogadjon; előkészítésükben fontos szerepet vállalnak az EMNT által működtetett demokrácia-központok.
Tőkés László Debrecen és Nagyvárad, Hajdú-Bihar és Bihar megyék szoros kapcsolatával, illetve azzal indokolta, hogy Debrecenben nyújtotta be kérelmét, mert a Partium kettészakítása előtt a korábban általa vezetett Királyhágó-melléki Református Egyházkerület is része volt a tiszántúli egyházkerületnek.
A „határon felüli nemzetegyesítés közvetlen, regionális" eseményének nevezte a honosítási folyamatot és az áprilisra tervezett debreceni nyilvános eskütételt, amelyen több ezren vehetnek részt.
Kérdésre válaszolva Tőkés László kifejtette: nincs ellentmondás az állampolgárság megadása és a székely autonómiatörekvések között. Mind Tőkés László, mind Kósa Lajos szerint ezek egymást erősítő folyamatok, amire több nemzetközi példa is van.
A honosítási dokumentumok beadása előtt Tőkés László és a kíséretében lévő EMNT-vezetők, köztük Toró T. Tibor ügyvezető elnök a Régi Városházán Kósa Lajossal folytattak megbeszélést a nemzetpolitika regionális kérdéseiről.
Tőkés: az EMNT készen áll a párbeszédre
Szabadság, 2011. január 22. - PAPP ANNAMÁRIA
„Neveket nem mondanék, fölöslegesnek tartom, hogy valaki mellett korteskedjek, és talán nem is tenne jót azoknak a jelölteknek, akik vállalták a megmérettetést. Viszont az RMDSZ alapító tagjaként és sokáig tiszteletbeli elnökeként látom, hogy milyen súlyos örökséggel, ezáltal felelősséggel járhat az elnöki tisztség. Bő húsz év hosszú idő, sok döntéssel, és értelemszerűen több tévedéssel járt" – nyilatkozta lapunknak Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az RMDSZ és az EMNT közti jövőbeni együttműködésről szólva, Tőkés László kifejtette: az EMNT és az általuk kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt készen áll az új vezetőséggel való párbeszédre. Gyakorlatilag 2006 óta megfogalmaztak egy „rendszerváltó csomagot", annak aktualizált változatát tekintik kiindulópontnak.
Az RMDSZ kongresszus közeledtével arról kérdeztük az érdekvédelmi szövetség volt tiszteletbeli elnökét, hogy mit vár el az RMDSZ legfelsőbb fórumának februári ülésétől, illetve kit látna a legszívesebben az elnöki székben.
Tőkés László szerint megengedhetetlen, hogy a szűkebb pártpolitika és a kicsinyes önérdek felülkerekedése miatt képviselet nélkül maradjon az erdélyi magyarság akár Romániában, akár az Európai Parlamentben. Márpedig az utóbbi voksolások azt mutatják, hogy az RMDSZ alól kezd kicsúszni a választóréteg, egyre kevesebben érzik és vallják azt, hogy egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező alakulatként az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekeit képviseli, hangsúlyozta az EP alelnöke.
„Az emberek elkeseredését meg tudom érteni: túl azon, hogy nemzetstratégiai céljainkhoz alig kerültünk közelebb sem autonómiánk, sem állami magyar egyetemünk, sem önálló gazdasági rendszerünk nincs, még az ország általános, csőd közeli helyzete is rányomja a bélyegét az állampolgárok kedélyére. És az utóbbiért – mint 1996 óta majdnem megszakítás nélkül kormányon, vagy hatalom közelben lévő erő – az RMDSZ is nagymértékben felelős" – szögezte le Tőkés László, hangsúlyozva: az RMDSZ új elnökének ezzel a felelősségvállalással kell kezdenie.
„Látnunk kell azt is: most kegyelmi időket élünk. Az új magyar nemzeti kormány megtesz minden tőle telhetőt, hogy a határok feletti nemzetegyesítés érdemben elkezdődhessen, rajtunk áll, tudunk-e élni a lehetőséggel, vagy pedig az erdélyi magyarság jövőjét továbbra is szolgai módon Bukarest és a román nagypolitika szempontjai alá rendeljük – vélekedett az EMNT elnöke. Hozzátette: ez utóbbiban nem tudnak partnerek lenni.
Tőkés László szerint együtt kell élnünk a románokkal, és – Trianon gyógyításaként – meg kell békülnünk a múltunkkal. De ezt csak egyenlő partnerekként, önfeladás nélkül érdemes végigvinni" – vélekedett.
ROMÁNIA
Markó: a nemzetet nem a politika, hanem a kultúra éltette
MTI, 2011. január 23.
Himnuszunk nem politikai üzenet, amelyet cserélni kell, hiszen benne van a magyar történelem, a nemzetet nem a politika, hanem a kultúra éltette – fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi eseményen. A kolozsvári Szabadság internetes kiadásában beszámolt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, a Kolozsvári Magyar Opera és a Járosi Andor Keresztény Kulturális Műhely által közösen szervezett rendezvényről. Ezen Markó kifejtette, hogy a nemzetet nem a politika, hanem a kultúra éltette,mely a nemzet legsajátosabb valósága. Rámutatott: Himnuszunk mondandója az, hogy értékeinkhez és hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk.
Az ünnepségen jelen volt Lukács Tamás magyarországi kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is, aki bocsánatot kért a 2004-es magyarországi népszavazás miatt. Ajándékba elvitte az ünneplőknek kinyomtatva a nemzeti összetartozásról szóló törvényt a magyar köztársasági elnök aláírásával ellátva.
Markó után az özönvíz
Reggeli Újság, 2011. január 23. - Dénes László
Február végén rendezik meg Nagyváradon az RMDSZ tizedik kongresszusát, mondhatni stílszerűen, hiszen az elsőt is itt tartották meg 1990 tavaszán, a marosvásárhelyi fekete március követő feszült belpolitikai-etnikai légkörben, nagy belbiztonsági és médiaérdeklődés közepette, de minden incidens nélkül.
A mostani kongresszust is megelőzi némi feszültség és sajtókampány, de ez kizárólag annak szól, hogy Markó Béla 18 évnyi regnálás után már nem vállal újabb elnöki mandátumot. Három jelölt is pályázik a helyére, holott van általa kiszemelt utód Kelemen Hunor jelenlegi kultuszminiszter személyében, nagy meglepetés lenne, ha a markói éra megkövesedett pártfegyelme nem működne. Elemzők nem sok esély adnak Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsosnak és Olosz Gergely háromszéki képviselőnek, alsóházi frakcióvezetőnek Kelemennel szemben, de vannak, akik egyenesen azt tartják, hogy reális tétje nincs is ennek a tisztújításnak, hiszen az RMDSZ a széthullás küszöbére jutott, akárcsak jelenlegi kormányzati partnere, a Demokrata-Liberális Párt. Utóbbit saját inkompetenciája és impotenciája viszi sírba, előbbit a koalíciós társutazás – vélik sokan megjegyezve, hogy az RMDSZ-nek immár jelentős konkurensei is vannak az erdélyi magyar politikában és közképviseletben. Ha nem sikerül újra parlamenti tényezővé válnia a szövetségnek a legközelebbi választásokon – aminek nagyon nagy az esélye –, akkor könnyen lehet, hogy Várad nemcsak az első, hanem az utolsó tulipános kongresszus helyszíneként marad fenn a romániai magyarság történetében.
A három elnökjelölt kampánya mindenesetre máris balkáni jellemzőket mutat, Kelemen versenytársai szerint ugyanis súlyos belső demokráciadeficit van az RMDSZ-ben, és ez nap mint nap megmutatkozik. Olosz Gergely nyilatkozatot adott ki minap „a tisztességes megmérettetés esélyeiről". Ezt idézzük a következőkben: „Hiszem, hogy egy igazándiból demokratikus kampány lehetőséget kell adjon minden egyes jelöltnek, hogy nevén nevezhesse a dolgokat. Ezt a lehetőséget senki sem veheti el egyetlen jelölttől sem! Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy fenyegetéssel és megfélemlítéssel, Dâmboviþa-parti módszerekkel meg tudják akadályozni indulásomat. Az alapszabályzat értelmében lehetőségem van közvetlenül közösségünkhöz fordulni támogatásért, és én élni is fogok ezzel a lehetőséggel. A háromszéki területi szervezet alapszabályzata célként fogalmazza meg, hogy intézményesen biztosítja a háromszéki magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesítését.
Nem engedhetem meg, hogy az én személyem a szervezet testületeiben megosztó eszközzé váljék, hogy miattam az emberek egzisztenciáját fenyegessék, vagy arra kényszerüljön valaki, hogy lelkiismerete ellen szavazzon, nyomás vagy fenyegetettség következtében. A döntést a testületekre bízom, de én visszatérek közösségünk tagjaihoz, hogy igazi megerősítést szerezzek a megmérettetéshez! Nem tűrhetjük, hogy a szövetség vezetői saját döntéseiket testületi döntések mögé megbújva legitimálják! Itt az ideje szakítani ezzel a nem demokratikus gyakorlattal!
A fentiek tükrében én nem akarom kierőszakolni a testület döntését, de számítok mindazok támogatására, akik egyetértenek RMDSZ-elnökjelölti programommal, elveimmel, céljaimmal, hisznek abban, hogy változásra van szükség, és a szövetségnek meg kell újulnia. Gyávaság lenne részemről, ha most megfutamodnék, és csalódást okoznék azoknak, akik Háromszéken és országszerte hisznek bennem, bíztatnak és támogatnak. Engem nem lehet megfélemlíteni és kiszorítani a versenyből! Végig fogom vinni ezt a kampányt! Teljes szívemből hiszem, hogy reális esélyem van a győzelemre, mert hiszem és vallom, hogy eljött a demokratizálódás ideje az RMDSZ-ben. Reális, felszíni változást, jobb életszínvonalat akarok hozni az erdélyi magyarságnak! Ebben kérem minden erdélyi magyar támogatását!"
Rögtön ezután Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely közösen aláírták az előbbi által előterjesztett, az elnökválasztási kampányt szabályzó etikai kódexet. Eckstein-Kovács ekkor nyilatkozta: „Örülök, hogy Olosz Gergely barátom egyetértett velem abban, hogy az RMDSZ csak egy olyan elnökválasztási kampányt engedhet meg magának, amelyben a jelöltek egyenlő esélyekkel indulnak, amelyben minden jelöltnek egyformán jogában áll használni a szervezet infrastruktúráját, információit, apparátusát. Sajnos Kelemen Hunor jelölt kollégánk a mai napig nem hajlandó aláírni ezt a dokumentumot. Én azt is felajánlottam neki, hogy jöjjön módosító javaslatokkal, nézzük meg, lehet, nem tökéletes a szöveg, nem fed mindent.
Elmondtam neki, hogy aláírhatnánk Csíkszeredában, az ő otthoni területén, vagy Sepsiszentgyörgyön, hisz találkozunk mindkét helyen. Hunor azonban eddig elzárkózott ettől a javaslattól. Azt nyilatkozta, hogy legfeljebb január 26. után tárgyalna róla, amikorra már a kampány kétharmada lejárt. Hunor válasza lényegében témaelterelés, és látszik, hogy nem kívánja tárgyalni a számára kritikus pontokat.
Itt egy olyan RMDSZ apparátusával állunk szemben, amely preferenciálisan csak az egyik jelöltet, Kelemen Hunort segíti. A kongresszusi biztos maga Kovács Péter, nyíltan Kelemen Hunornak kampányol offline és online is. Hogyan garantálható az egész választás tisztasága, ha azok, akik megszervezik, nyíltan az egyik jelölt mellett teszik le a voksot? Olosz Gergely kollégám élt a módosítás jogával, majd aláírta ezt a fontos dokumentumot. Én ezt tisztelem, és várom, hogy ugyanilyen korrektségről tegyen tanúbizonyságot Kelemen Hunor is. Az aláírás lehetősége számára is nyitva áll, ha komolyan gondolja, hogy az RMDSZ-ben a demokrácia elementáris szabályait követni kell egy ilyen kampány esetén is".
Olosz szerint az Eckstein-Kovács által javasolt kódex tartalmazza azt a minimumot, amely a jó ízlés kereti közé helyezi ezt a kampányt. Kelemen Hunor szerint viszont az RMDSZ belső választásait szabályozó etikai kódexről csak azután kell egyeztetni, miután hivatalosan minden jelölt benyújtotta indulási szándékát, teljesítve az alapszabályzat előírásait. „Egyrészt nem tartom szerencsésnek, hogy a sajtón keresztül kaptam meg a felhívást egy etikai kódex aláírására, másrészt úgy vélem, erről január 26-a után kell beszélnünk, amikor tudjuk pontosan, hogy kik az érintett felek. Akkor pedig közösen le kell ülnünk, ki kell dolgoznunk ennek az etikai kódexnek a tartalmát úgy, hogy minden fél számára elfogadható és vállalható legyen" – szögezte le Markó Béla támogatottja hozzátéve, ő személyesen etikai kódex nélkül is tud viselkedni egy politikai megmérettetésen.
Ponta: Mi nem tettünk semmiféle ajánlatot az RMDSZ-nek
Nyugati Jelen, 2011. január 24.
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Besztercén pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, pártja semmiféle ajánlatot nem tett az RMDSZ-nek, hogy az csatlakozzon az ellenzékhez, és nem hinné, hogy ilyesmire sor kerül, mert vannak dolgok, amelyekről a PSD nem mondhat le.
„Mi semmiféle ajánlatot nem tettünk az RMDSZ-nek, és nem hinném, hogy erre sor kerül, legalábbis a PSD részéről nem. Az RMDSZ-szel való kapcsolatunknak egyfajta történelme van már, és vannak dolgok, amelyekről nem mondunk le. Nem akarok olyan lenni, mint Boc, hogy egyetértsek minden kérésükkel csak azért, hogy megmaradhassak tisztségemben. Szerintem ez a fajta politika nemzetellenes" – mondta Victor Ponta.
A PSD vezetője hozzáfűzte, a jelenlegi kormányzók mindent „eladnak", hogy megtarthassák tisztségeiket.
„Boc mindenikünket eladja, hogy megmaradhasson tisztségében. Nem az RMDSZ hibája, hogy nagyon sokat kér, hanem annak a hibája, aki sokkal többet ad a kelleténél. Másrészt az RMDSZ-nek saját fórumai, saját kongresszusa van, ők maguk eldöntik, milyen úton haladnak, de én, szociáldemokrataként még mindig úgy vélekedek, hogy amikor levágják a nyugdíjakat, mindenkiét levágják, a magyar nemzetiségű állampolgárokét is, a románokét is" – mondta Ponta.
Arra a kérdésre, hogy miként reagálna a PSD, ha az ellenzékhez való csatlakozás szándéka az RMDSZ részéről érkezne, Ponta azt válaszolta: várja azt a pillanatot, és akkor majd véleményt nyilvánít.
„A mi szempontunkból a demokrata liberálisok, Băsescu és Boc vitték Romániát ebbe az igen súlyos helyzetbe, de, ha továbbra is hatalmon maradnak, azok is felelősek lesznek, akik őket támogatják ebben. Itt most nem azokról beszélek, akik egy éjszaka alatt tudták meg, hogy már nem tartoznak a szociáldemokratákhoz vagy a liberálisokhoz, és átálltak a Demokrata Liberális Pártba (PD-L) vagy a Románia Haladásáért Országos Szövetségbe (UNPR), hanem az RMDSZ-re gondolok. Kell vállalniuk a felelősséget, annak összes következményével együtt. Én nem tárgyaltam velük, nem hinném, hogy tárgyalnom kellene. Tudom, hogy Antonescu úr tárgyalt velük, és őt támogatom" – mondta Ponta.
A PSD elnöke elmondta: a besztercei találkozón, amelyen részt vett a párt 16 erdélyi és bánsági megyei szervezetének vezetője, szó esett a nemzeti kisebbségekkel való együttélésről is.
„Minél jobb együttélést szeretnénk a magyar kisebbséggel. Minden európai szinten elismert kisebbségi jogot készek vagyunk megadni és biztosítani számukra, de soha nem fogunk egyetérteni azokkal a túlzott engedményekkel, amelyeket a Boc-kormány tesz egyetlen célból, hogy még egy évig biztosítsa a kormány túlélését. Nem az a hibás, aki kér, hanem az, aki ad csak azért, hogy egyéni érdekeit kövesse. Ilyen szempontból Traian Băsescu és Emil Boc Románia jövőbeni fejlődésének és a nemzetiségtől függetlenül az országban élők ellenségeiként viselkednek" – mondta Ponta.
Victor Ponta pénteken Besztercén részt vett egy találkozón a párt 16 erdélyi és bánsági megyei szervezeteinek vezetőivel.
Kelement támogatja Gyergyó-, Udvarhelyszék és Beszterce-Naszód
Szabadság, 2011. január 22.
Az RMDSZ udvarhelyszéki és gyergyói szervezete Kelemen Hunort támogatja az RMDSZ elnöki székébe. Székelyudvarhelyen csütörtökön délelőtt gyűltek össze a küldöttek, hogy meghallgassák az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségéért induló jelölteket. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter és Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos válaszolt a kérdésekre, majd a titkos szavazás után a következő eredménnyel zárult az ülés: Kelemen Hunor 42, Eckstein-Kovács Péter 6, Olosz Gergely pedig 4 támogató szavazatot kapott.
A gyergyószéki küldöttek tanácskozására délután került sor. Gyergyószentmiklóson szintén két jelölt, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos vett részt az ülésen, amely a titkos szavazás után a következőképpen zárult: Kelemen Hunor 31, Olosz Gergely 13 és Eckstein-Kovács Péter 5 támogató szavazatban részesült. A két küldöttgyűlésen Olosz Gergely nem jelent meg.
Úgyszintén csütörtökön délután ülésezett az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Állandó Tanácsa. Décsei Attila területi elnök tájékoztatott: az Állandó Tanács egyhangúlag Kelemen Hunort támogatja, javaslatukat a január 29. Megyei Küldöttek Tanácsának kell megerősítenie vagy elvetnie. Décsei Attila elmondta: az Állandó Tanács megvitatta mindhárom jelölt tervét, és azért döntöttek Kelemen Hunor mellett, mert szükségesnek tartják a generációváltást a szövetség élén, ugyanakkor benne látják azt az elnököt, aki képes megőrizni a szervezet önállóságát, kiegyensúlyozott és tapasztalt politikus. „A szórvány értékeli mindazt, amit Kelemen Hunor eddig is tett értünk, éppen ezért több mint 2500 támogató aláírás gyűlt össze számára a besztercei magyarok részéről" – összegezte Décsei Attila.
BORBÉLY SZERINT HÁRMAS VERSENY LESZ
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Cseke Attila egészségügyi miniszter nem pályázza meg az RMDSZ elnöki posztját, és szerinte a már most versenyben lévő három személy lesz hivatalosan is a három jelölt, aki megméretteti magát a február végi nagyváradi RMDSZ-kongresszuson. Korábban Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke jelentette ki, hogy a bihariak fontolgatják Cseke jelölését, aki személyesen soha nem beszélt az ilyen irányú esetleges terveiről. A jelentkezési határidő január 26-án jár le.
Olosz a Fidesz felé orientálná az RMDSZ-t – Új elnöke lesz a magyar pártnak
Népszabadság| 2011. január 24. - Szőcs Levente
Ellenzék? Nem gondolkozunk ilyenen – mondja a Népszabadságnak adott interjúban Olosz Gergely, a magyarországi kormánypártok preferáltja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára. Szerinte nincs szüksége az erdélyi magyarságnak egyformán jó viszonyra valamennyi magyarországi párttal.
Egy biztos: bárki lesz is februártól az RMDSZ új elnöke, az RMDSZ–Fidesz-viszony megváltozik.A kongresszustmegelőző kampányban persze szó esik az autonómiáról és a bukaresti politizálásról is, de ezeket illetően nagyjából megegyeznek az álláspontok. Egyetértés van abban, hogy a regionális érdekeknek a szövetség szerkezeti felépítésében is tükröződniük kell. A kormányzást illetően Kelemen Hunor – akit Markó Béla leköszönő elnök nyíltan támogat – folytatná az együttműködést a jelenlegi partnerekkel a 2012-es választások után is. Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör platform elnöke ehhez annyit tesz hozzá, hogy a parlamenti képviselet a kormányzásnál is fontosabb, azonnal ki kell lépni, ha egyébként a törvényhozási jelenlét veszélybe kerülne. Igazi versengés abban van, hogy melyik jelölt tudná jobb eséllyel kimozdítani a holtpontról a Fidesz–RMDSZ-viszonyt. Megválasztása esetén Kelemen nem látja személyi akadályát a javulásnak, miközben Eckstein-Kovács egyenesen olyan elnöknek ígérkezik, aki „érti a Fidesz nyelvét".
Mindkettőjüknél magabiztosabb – e téren is – a harmadik jelölt, az RMDSZ képviselőházi frakcióját vezető Olosz Gergely. Programjában a legfőbb céljának Olosz az egységet nevezte. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan látja elérhetőnek, Olosz így válaszolt: – Az RMDSZ, mivel ernyőszervezet, alkalmas arra, hogy az egységet megvalósítsuk. De figyelembe kell venni, hogy vannak másfajta kezdeményezések, amelyeket nem lehet erőszakkal bevinni az ernyő alá. Éppen ezért keresni kell a közös kapcsolódási pontokat. Induljunk ki abból a családból, amelynek az RMDSZ a jelenlegi kormányzó partnerrel és a Fidesz–KDNP-szövetséggel együtt tagja: ez az Európai Néppárt. Vagyis az értékrend, amely szerint politizálunk, közös, és a célok, amelyeket meg akarunk valósítani, közösek. Kitartok a néppárti tagság és értékrend mentén való politizálás mellett, és a cél az, hogy benne maradjunk a kormányban Bukarestben. Nem gondolkodom ellenzéki politizáláson. Olosz kampányában többször utalt rá, hogy megváltoztatná a magyarországi pártokhoz való viszonyulását az RDMSZ-nek.
– Mi nem viszonyulhatunk úgy a nemzetet eláruló Gyurcsányhoz,mint a nemzetet egyesítő Orbán Viktorhoz – mondta lapunknak az RMDSZ-elnökjelölt ezzel kapcsolatban. Szerinte az még sokára lesz, hogy az anyaországban a baloldal újra kormányra kerül. – Ez a jobboldali kormány Budapesten – éppen azért, mert az intézkedései arra irányulnak, hogy a nemzetet egyesítse, és mindent elkövessen identitásunk megőrzése érdekében, és jólétet is biztosítson mind Magyarországon, mind egész Kárpát-medencében az intézkedései révén – hosszú-hosszú távon kormányon fog maradni, ez megygyőződésem – hangsúlyozta az RMDSZ Fidesz-közeli szárnyának elnökjelöltje.
ERDÉLY
Fekete március – 2011 - Gyertyás-könyves tüntetés Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó „visszaállamosítása" ellen
Új Magyar Szó, 2011. janauár 24. - Kovács Zsolt
Több mint két évtizeddel a Fekete Március véres marosvásárhelyi eseményeit megelőző megmozdulások után újra könyvvel és gyertyával tüntettek a magyar iskolákért tegnap este: ezúttal Sepsiszentgyörgyön vonult utcára a tömeg. A tiltakozók a háromszéki megyeszékhely nagymúltú tanintézménye, a Székely Mikó Kollégium épületének „visszaállamosítása" ellen tiltakoztak.
Több mint két évtizeddel a Fekete Március véres marosvásárhelyi eseményeit megelőző megmozdulások után újra könyvvel és gyertyával tüntettek a magyar iskolákért tegnap este: ezúttal Sepsiszentgyörgyön vonult utcára a tömeg. A tiltakozók a háromszéki megyeszékhely nagymúltú tanintézménye, a Székely Mikó Kollégium épületének „visszaállamosítása" ellen tiltakoztak.
A magyar egyházak képviselői és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat közösen szólította fel a helyi magyarságot az összefogásra, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a Székely Mikó Kollégium ingatlanjait a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjai – Markó Attila államtitkár, Marosán Tamás, a református egyház volt jogtanácsosa és Silviu Clim volt igazságügy-minisztériumi jogtanácsos – ellen.
Kísért a múlt
A DNA egyébként – amely hivatali visszaéléssel vádolja az ingatlant visszaszolgáltató bizottság tagjait – egy sepsiszentgyörgyi lakos, Benedek Levente feljelentése nyomán indított eljárást a három tisztségviselő ellen. A tegnap esti tiltakozó rendezvény szervezői meg is jegyezték felhívásukban, hogy „a román állam egy magyar nemzetiségű személy vádjai alapján indított pert. (...)
A nemzettársaink meghurcolásán túlmutató cél kettős: egyfelől, semmissé tenni az iskolaépület visszaszolgáltatását előíró határozatot, és azt ismét a román állam tulajdonába helyezni. Másfelől, leállítani az amúgy is döcögő visszaszolgáltatási és kárpótlási folyamatot, így továbbra is kiszolgáltatott helyzetben hagyni az erdélyi magyarságot."
Az Egyetemes Imahét zárórendezvénye után, tegnap este fél nyolckor kezdődött megmozduláson a Mikó -ügyet támogatók egy-egy szál gyertyával a kezünkben, némán vonultak az iskolaépület elé. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az utcai tüntetés egyik szervezője kifejtette: 1990-ben Mikós diákként maga is gyertyával és könyvvel vonult fel a magyar iskoláért, a Bolyai Egyetemért, és azért, hogy a román állam adja vissza az államosított javakat. „Most, 21 év után ugyanahhoz az eszközhöz kell folyamodni, hogy megvédjük a Székely Mikó Kollégiumot, és hogy kifejezzük: elégedetlenek vagyunk a visszaszolgáltatás ütemével" – hangsúlyozta a polgármester.
Magánvagyon, visszaállamosítás
A visszaszolgáltatási ügy egyik érintettje, Markó Attila a hétvégén sajtótájékoztatón foglalta össze az 1989 óta húzódó ügy hátterét. Az államtitkár úgy véli, személyes indokok miatt tettek ellene feljelentést. A DNA tavaly decemberben emelt vádat a visszaszolgáltató-bizottság tagjai ellen, mert a gyanú szerint a testület 2002-ben egy érvénytelen, 1990-es telekkönyvi kivonat, és egy román nyelvre le nem fordított telekkönyv alapján szolgáltatta vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek a Székely Mikó Kollégium épületét, és ezzel 1,3 millió euróval károsította meg a román államot. A korrupcióellenes ügyészség zárolta a három érintett személy magánvagyonát is az ügy lezárásáig.
A feljelentést a kollégiumhoz tartozó egyik szolgálati lakásban lakó Benedek család tette, mert az érintettek úgy vélik, az egyház hamis dokumentumok alapján igényelte vissza a kollégium épületét és a tanári lakásokat. Benedekék szerint az ingatlan valójában „a székely nép" tulajdona, az ugyanis az emberek adományából épült. A feljelentő, Benedek Levente megvásárolta az államtól az egykori tanári lakást, most pedig az ingatlan „visszaállamosítását" követeli, ami ellen 2009-ben már tartottak egy tüntetést Sepsiszentgyörgyön, több mint ezer résztvevővel.
A DNA tavaly decemberben felszólította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, az épület volt tulajdonosaként vegyen részt a perben. Antal Árpád polgármester tanácsülésen ismertette az ügyészség kérését, és kérte a helyi tanács állásfoglalását. A polgármester hangsúlyozta: a visszaszolgáltatás előtt az ingatlan nem a román állam, hanem a város tulajdona volt, tehát az államot nem érte kár, így nem is lehetne panasza.
„Koncepciós perek"
Az RMDSZ közleményben foglalt állást Markó Attiláék ügyében. „Álláspontunk szerint megengedhetetlen, hogy ilyen tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust" – áll a hétvégi dokumentumban. A szövetség szerint a Markóék ellen indított eljárás nem elszigetelt eset, hanem szervesen kapcsolódik abba az RMDSZ és a magyarság ellen indított támadássorozatba, amely a szervezet hitelvesztését, politikai súlyának gyengítését célozza, és amelynek során egy másik magyar politikust, Nagy Zsolt volt távközlési minisztert szintén koholt vádakkal hurcolnak meg. „Az RMDSZ szolidaritást vállal az érintettekkel" – szögezi le a közlemény.
A tüntetést megelőző hétvégi sajtótájékoztatón jelen volt Incze Sándor nyugalmazott református esperes is, aki szerint 150 esztendeig senki nem kérdőjelezte meg, hogy a Mikó Kollégium épülete az egyházé. Az esperes azt reméli, hogy „egész Háromszék" ki fog állni az igazság és Markó Attiláék mellett.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság az új román tanügyi törvényről
MTI, 2011. január 22.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt kéri a romániai magyarság érdekképviseleteitől és a Magyar Köztársaság kormányától, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem (BBTE) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését.
A BKB az MTI bukaresti irodájába szombaton eljuttatott közleményében (amely Kincses-Ajtay Máriának, a BKB elnökének az aláírását viseli), így fogalmaz: a február 10-én hatályba lépő új román tanügyi törvény rendelkezései új lehetőségeket nyitnak a romániai magyar nyelvű felsőoktatás lényegbevágó bővítéséhez, szervezeti önállóságának megteremtéséhez.
A multikulturális és többnyelvű egyetemeken kisebbségi nyelveken működő karokat és oktatási vonalakat lehet létrehozni, amelyek különálló szervezeti egységbe szerveződhetnek, és saját szervezeti szabályzatuk szerint működnek - emlékeztet a nyilatkozat, hozzáfűzve, hogy bármelyik felsőoktatási intézményben lehetőség van anyanyelvi csoportok, tagozatok és oktatási vonalak megteremtésére.
Az anyanyelv használata biztosított mind az első felsőoktatási ciklusban (előadás, gyakorlat, szeminárium, államvizsga), mind a második és harmadik ciklusban (mesterképzés, doktori képzés), valamint az egyetem utáni továbbképzésben is - áll a nyilatkozatban, amely utal arra is, hogy a törvény szerint az egyetemek működését szabályozó chartákból a kisebbségi oktatást érintő diszkriminációs rendelkezéseket törölni kell.
A BKB fontosnak tartja, hogy a magyar oktatók, tisztségviselők történelmi felelősségük tudatában aktívan vegyenek részt az új egyetemi charták megalkotásában, amelyeket a törvény rendelkezései szerint hat hónapon belül kell elfogadni. "Hangsúlyozzuk, hogy ez a kérdés nem az egyetemi oktatók belügye, hanem az egész magyar közösség ügye, olyan történelmi pillanatban, amelynek elmulasztása újabb évtizedekre vetné vissza a romániai magyar felsőoktatást. A jelenlegi lehetőség kihasználása csak összefogással, célratörő munkával valósítható meg" - olvasható a dokumentumban, amely szerint ennek érdekében el kell indítani a magyar oktatók tényszerű, célirányos tevékenységét összehangoló megbeszéléseket.
"Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy minden magyar egyetemi oktató a nyilvánosság előtt is vállalja fel álláspontját. Kérjük ugyanakkor a romániai magyarság érdekképviseleteitől, valamint a Magyar Köztársaság kormányától azt, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését" - áll a BKB nyilatkozatában.
Ezrek a Mikóért
Háromszék, 2011. január 24. - Demeter J. Ildikó
A húsz évvel ezelőtti gyertyás-könyves tüntetéshez mérhető létszámban, óvatos becslések szerint is kétezer-ötszázan vonul- tak ki tegnap este Sepsi¬szentgyörgyön a vá- ros legnevesebb iskolájának visszaállamosí- tási kísérlete elleni tiltakozásként.
A rég nem látott tömegben az idősebbek mellett nagyon sok harmincas, negyvenes, ötvenes is kiállt a kínnal-bajjal visszaállított, de ismét veszélybe került tulajdonjog mellett, jó néhány család gyermekeivel együtt. A sort a tegnap zárult egyetemes imahetet végigszolgáló református, katolikus, unitárius és evangélikus lelkészek nyitották meg, közöttük menetelt Antal Árpád András polgármester, mögöttük az istentiszteleten is részt vevő hívek az evangélikus templom előtt várakozókkal vegyesen. Ötösével-hatosával igazodott egymáshoz választott elöljáró, tanár és kisiparos, nyugdíjas és hivatalnok, volt mikós diák vagy jelenlegi szülő, de olyanok is, akik közvetlenül nem kötődnek az ügyhöz, csak szolidaritásból jöttek ki a havas, de amúgy nem túl hideg estébe. A menetet székely zászló kísérte, és egy busznyi csíkszeredai látogató zárta, derűsen és magasra emelt fáklyával. Csendesen, méltóságteljesen haladt a menet, de nem volt teljes némaság: mivel többnyire ismerősök, rokonok, barátok indultak együtt, itt is, ott is halk beszélgetésbe kezdtek.
Az iskola sorsáról, az időről, a napi ügyekről és az aznap esti prédikációról is eszmét cseréltek — Dávid György plébános ugyanis tételesen megfogalmazta, hogy a keresztény eszmék ellen vét, aki önös érdekből cselekszik; az jár el helyesen, aki önmagát is beépíti az egyházba, a közösségbe. A közös akarat által együvé szólított sepsiszentgyörgyiek este fél nyolckor az evangélikus templomtól indultak, a törvényszék előtt haladtak el, és amikor az első sor a Mikó kapuja előtt megállt, az utolsó még nem kanyarodott be a Mikesnél. A magyar, majd a székely himnusz eléneklése után sokan hagyták a fal tövében gyertyájukat, a távozókat azonban egy darabig még elkísérte a csíkszeredai csoport jókedvű dalolása: a csíksomlyói Mária-himnusz után Kossuth-nótákkal és népdalokkal bátorították a hazatérőket.
Nem hagyjuk az iskolát
Háromszék, 2011. január 24. - Farcádi Botond
Minden visszafordítható, nincsen olyan eredmény, amelyet ne lehetne megsemmisíteni, a már megnyert csatát pedig követheti még vesztes háború ― sok egyéb mellett erre intenek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében történt fejlemények.
Hiszen hiába történt meg a restitúció, hiába éltük meg ünnepként, hogy ismét egyházi tulajdonba került a térség egyik legrangosabb tanintézménye, néhány év múlva már megint utcára kellett vonulnunk: veszélybe került mindez, az újraállamosítás réme fenyegeti az iskolát, mi több, Erdély-szerte beláthatatlanul súlyos következményekkel járó folyamat veheti kezdetét, amennyiben a tanodát ismét a román állam birtokába utalnák.
Nem elég, hogy a rendszerváltás után is igen későn, csigalassúsággal vette kezdetét az egyházi javak visszaszolgáltatásának folyamata, a Mikó körüli hercehurca miatt jó ideje stagnál minden további egyházi restitúciós ügylet, ráadásul az esetleges visszaállamosítás precedenssé válhat valamennyi kínkeservesen visszaadott ingatlan esetében. Ismét kiszolgáltatottá válnánk a mindenkori hatalomnak: ugyanilyen jogi alapon mindent visszavehetnek, amit nemrégiben adtak csak vissza jogos tulajdonosaiknak, a történelmi magyar egyházaknak.
Mielőtt azonban ujjal mutogatnánk a mindenféle hátsó szándékoktól vezérelt bukaresti vezetés felé, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy gyakorlatilag két sepsiszentgyörgyi magyar lakos teremtette ezt az igen áldatlan helyzetet, amikor önös érdekei védelmében a közösség egésze számára fontos ügyet kockáztatott. A vesszen a szomszéd kecskéje is elve alapján tettek bűnügyi feljelentést a visszaszolgáltatás ügyében, és több nem is kellett: vádat emeltek a restitúciós bizottság tagjai ellen, bizonytalanná vált az iskola sorsa. Mert hol lenne nagyobb biztonságban a Székely Mikó Kollégium? Állami tulajdonban, kitéve mindazoknak a kockázatoknak, amelyeket a politikai széljárás kiszámíthatatlansága jelent, vagy pedig jogos tulajdonosa, a közösségi feladatokat is vállaló református egyház birtokában?
Sokan, rengetegen gyűltek össze tegnap este a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban és körülötte, be sem lehetett férni az egyetemes imahét záró istentiszteletére. Ezrek dacoltak a kinti hideggel, és vonultak fel a nagy múltú iskola elé. Régóta nem szólt ily tisztán, csengőn a nemzeti fohász, a székely himnusz. Ezrek tartották fontosnak az egyéni érdekekkel szemben a szolidaritás, az összefogás gyertyáját lángra lobbantani.
Azt már tudjuk, hogy sokan vagyunk. De vajon elegendően?
Fáklyásmenet a Székely Mikó Kollégiumért Sepsiszentgyörgyön
Krónika, 2011. január 24. – Bíró Blanka
Gyertyás, fáklyás felvonulással tiltakozott vasárnap este több mint 1500 sepsiszentgyörgyi lakos a Székely Mikó Kollégium ingatlana visszaszolgáltatásának hatósági kifogásolása ellen. Az RMDSZ országos vezetősége ugyanakkor közölte: szolidaritást vállal az épületet a református egyháznak visszaszolgáltató bizottság tagjaival, akik ellen decemberben emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
Gyertyás felvonulással tiltakoztak vasárnap a sepsiszentgyörgyiek a Székely Mikó Kollégium ingatlanának visszaállamosítása ellen, a néma tüntetésen ugyanakkor szolidarizáltak a restitúciós bizottság tagjaival, akik ellen decemberben emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Amint arról beszámoltunk, a bizottság három tagját, Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület korábbi jogtanácsosát és Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium korábbi jogtanácsosát közérdek ellen elkövetett, súlyos következményekkel járó hivatali visszaéléssel vádolták és indítottak bűnvádi eljárást ellenük. Az ügyészség szerint 2002-ben az iskolaépületet jogtalanul adták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek, és ezzel 1,3 millió eurós kárt okoztak az államnak. Az eljárást két sepsiszentgyörgyi magánszemély, Benedek Levente és Fejér Zoltán feljelentése alapján kezdeményezte az ügyészség.
Húsz év után újabb tiltakozás
A gyertyás felvonulást a történelmi magyar egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei, a város önkormányzata és Antal Árpád polgármester kezdeményezte. „A nemzettársaink meghurcolásán túlmutató cél kettős: egyfelől semmissé tenni az iskolaépület viszszaszolgáltatását, és azt ismét a román állam tulajdonába adni. Másfelől leállítani az amúgy is döcögősen haladó visszaszolgáltatási és kárpótlási folyamatot, és így továbbra is kiszolgáltatott helyzetben tartani az erdélyi magyarságot" – hívták fel a figyelmet felhívásukban a tiltakozás szervezői. Antal Árpád pénteken sajtótájékoztatón kijelentette, 1990-ben mikós diákként több száz társával együtt könyvvel és gyertyával vonult fel a magyar iskolákért, a Bolyai-egyetemért, és az államosított javak viszszaszolgáltatásáért. „Sajnálatos, hogy húsz év után újra ezt a tiltakozási formát kell választani, hogy a magyarság megvédje javait. Az ortodox egyház közben olyan ingatlanokat kap meg a Székelyföldön is, melyek soha nem voltak a tulajdonában" – mondta az elöljáró. Antal Árpád szerint a közösség hangja el kell hogy jusson Bukarestbe, Budapestre és Brüsszelbe, és az, hogy Magyarország vezeti az Európai Uniót, felerősítheti ezt a hangot.
Markó Attila: nem vagyok bűnös
Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője Sepsiszentgyörgyön elmondta, alaptalanul került köztörvényes bűnözők kategóriájába, hiszen a restitúciós bizottság az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelet előírásait ültette gyakorlatba, a jogszabály több mint harminc egyházi ingatlan, köztük a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Ha bármilyen kétely merül fel, a kormányhatározatot kellett volna a közigazgatási bíróságon megtámadni, nem annak az alkalmazói ellen indítani bűnvádi eljárást, mondta. A sajtótájékoztatón részt vettek a történelmi magyar egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei. Incze Sándor nyugalmazott református esperes elmondta, 150 évig senki nem vonta kétségbe, hogy az iskola az egyházé, ugyanakkor hangsúlyozta, egész Háromszék kiáll az igazság és a megvádoltak mellett. Kovács István unitárius lelkész szerint a történelmi magyar egyházak szolidárisak ebben az ügyben, meg kell húzni a határvonalat: eddig és nem tovább. Az unitárius lelkész szerint a Mikó-ügy ahhoz hasonlítható, mintha a Siratófal csak akkor lehetne a zsidóké, ha a tulajdonjogot kétezer éves telekkönyvvel igazolják.
RMDSZ: boszorkányüldözés Mikó-ügyben
Az RMDSZ országos vezetősége pénteki közleményében leszögezte: szolidaritást vállalnak Markó Attilával, elítélik az ellene folyó bűnvádi eljárást, amely „nem egyéb, mint boszorkányüldözés, rossz szándékú meghurcolás, amely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet és a történelmi magyar egyházak ellen is irányul." Az RMDSZ-közlemény szerint megengedhetetlen, hogy tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust, aki a romániai magyar közösség és a szövetség érdekeit tartva szem előtt végezte feladatait. „A Markó Attila ellen indított eljárás nem elszigetelt eset, hanem szervesen kapcsolódik abba az RMDSZ és a magyarság ellen indított támadássorozatba, amely a szervezetünk hitelvesztését, politikai súlyának gyengítését célozza" – áll a közleményben.
KRE: ne háborgasson a DNA
Megbotránkozással értesült a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „visszaállamosításának" híréről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége is – áll a KRE szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében. A szombaton megfogalmazott állásfoglalásból kiderül, a kerület püspöke, Csűry István, illetve dr. Varga Attila főgondnok elfogadhatatlannak tartja, „hogy Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nyújtott elégtelennek minősíthető teljesítmény mellett ilyen döbbenetes eseményre kerüljön sor." A közlemény felidézi, hogy az egyházi tulajdonú épületek restitúciója hatalmas hiányosságnak számított Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásakor. „Jól emlékezünk a román politikusok ígéreteire, amelyek szégyenteljes módon csak részben és állami intézmények hatalmas ellenállása közepette valósultak meg.
Nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy mindaz, ami jelenleg a Romániában élő magyarság ellen történik, a jogállamiság eszméje ellen való támadás, egyben az Európai Unióban élő polgárok ellen való vétség is, mivel az erdélyi magyarok az Unió teljes jogú polgárai" – fogalmaznak az aláírók. Az állásfoglalás így folytatódik: „Felszólítjuk Románia elnökét és a kormányt, hogy sürgősen szüntettesse be a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának törvénytelen processzusát. Követeljük, hogy a perbe fogott restitúciós bizottság tagjait ne háborgassák, és azonnal szüntessenek be minden ellenük irányuló nyomozást." A püspök és a főgondnok egyúttal felszólítja a romániai keresztyén egyházakat, különösen az ortodox egyházat, hogy közösen lépjen fel a jogállamiság győzelméért, a teljes restitúcióért, illetve a visszaállamosításra irányuló törekvések meggátolásáért.
Zűrös visszaszolgáltatás
A korrupcióellenes ügyészségen a két sepsiszentgyörgyi család öt évvel ezelőtt tett bűnvádi feljelentést, szerintük az egyház hamis dokumentumok alapján igényelte és kapta vissza a Székely Mikó Kollégium épületét. A feljelentés azt követően született, hogy a kolozsvári székhelyű püspökség pert indított az egykori tanári lakásokért, melyeket időközben a bennük lakó családok vásároltak meg. Benedek Levente közgazdász családja 1982 óta lakik a Konsza Samu utcai ingatlanban, ezt az 1997-ben a lakásgazdálkodási vállalattól vásárolta meg. Mint mondta: saját lakásának védelmében kezdett kutatni a levéltári anyagokban, 658 iratot vizsgált át, és ott bukkant rá olyan dokumentumokra, amelyek szerint az iskola soha nem volt az egyház tulajdona. Benedek Levente szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot az állam és a város pénzéből, valamint közadakozásból építették. Mint mondta, az 1800-as évek közepén egy császári és királyi tanügyminiszteri rendelettel az egyház fennhatósága alá helyezték, de nem került a tulajdonába. Az iskola tulajdonjogi értelemben független volt az egyháztól, az államosításig az önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményé volt. Ahogy a Székely Mikó Kollégium visszakapta a földjeit, az épületét is az intézménynek, és nem az egyháznak kellett volna visszaszolgáltassák, véli Benedek Levente.
Eckstein–Kelemen szópárbaj Gyergyóban
Hargita Népe, – 2011. január 22. – Balázs Katalin
„Köszönjük, nem unatkoztunk egy percig sem" – fogalmazott a tartott Területi Küldöttek Tanácsának egyik résztvevője a két jelen lévő szövetségi elnökjelölt csütörtöki kampánybeszédére célozva. Az ülés végén Eckstein-Kovács Péter egy tulipános kitűzővel lett gazdagabb, amelyet Kelemen Hunor adott neki. A gyergyói RMDSZ a kulturális minisztert támogatja a szövetség elnöki tisztségéért folyó versenyben.
Kelemen Hunor bírja majd a februári kongresszuson a gyergyói RMDSZ-képviselők többségének voksát – derült ki csütörtökön a Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) ülésén. Bár szóban Olosz Gergely is jelezte, hogy számít a gyergyóiak támogatására, nem érkezett meg a TKT-ülésre, így Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor éles replikákkal tűzdelt párbeszéde kapott teret. A titkos szavazáson Olosz 13, Eckstein 5, Kelemen 31 szavazatot kapott.
– Az emberek nem egy 10 évvel fiatalabb Markó Bélát, hanem változást akarnak – fogalmazott Eckstein, amire Kelemen azt válaszolta: ő nem Markó, a saját döntései alapján határoz, de mindenki véleményének helyet ad.
A TKT-résztvevők soraiból érkező kérdésre, hogy melyik jelölt konkrétan milyen segítséget ígér a gyergyói térségnek megválasztása esetén, nem érkezett érdemleges válasz.
A gyergyói szavazatok többségét maga mellett tudó Kelemen a találkozón saját tulipános kitűzőjével ajándékozta meg vetélytársát, mondván: „Nem látok rajtad RMDSZ-es kitűzőt. Kérlek, fogadd el, használd, mert nem szégyen. Remélem, ezért nem rúgnak ki az államelnöki kabinetből."
Az ülésen ugyanakkor megnevezték a kongresszusi küldötteket, továbbá tisztázták az április 9-re tervezett gyergyói küldöttgyűlés részleteit – ám annak helyszínéről újabb döntést kell hozni, mivel a ditróiak fellebbeztek az ellen, hogy a gyergyószentmiklósi sejté legyen a szervezés joga.
Törvényes a Mikó visszaszolgáltatása (Markó Attila szerint)
Háromszék, 2011. január 22.
Miközben az ortodox egyház folyamatosan építkezik, megkap olyan ingatlanokat, területeket, melyek nem is voltak az övéi, a történelmi magyar egyházaknak azt sem akarják visszaadni, ami jogos tulajdonuk, sőt, a Mikó körüli hercehurcával a visszaállamosítást akarják elkezdeni, illetve végérvényesen leállítani a restitúciós folyamatot; ez elfogadhatatlan, ezért kell újra a gyertyás tüntetés eszközéhez folyamodnunk, meg kell mutatnunk, erős közösség vagyunk, hangunk eljut Bukarestbe, Brüsszelbe is akár, sőt, ki kell használnunk Magyarország európai uniós elnökségét arra, hogy hangunkat felerősítse, hogy külső hatásra Románia felgyorsítsa a visszaszolgáltatást ― fejtette ki Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet Markó Attilával, a restitúciós bizottságnak a Mikó visszaadása miatt bűnügyi perbe fogott tagjával tartott.
Markó Attila felvázolta a történések sorrendjét, ismertetve, hogyan lett köztisztvise¬lőből köztörvényes bűnöző. Hangsúlyozta, a Mikó-ügy országos erdélyi magyar érdek, mely két sepsiszentgyörgyi ma¬gyar ember, Benedek Leven¬te és Fejér Zoltán személyes problémái miatt került veszélybe. Véleménye szerint nem törvénytelen a Mikó visszajuttatása a református egyház tulajdonába, és ezt a jogi háttér ismertetésével bizonyította.
Az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása 1997-től kezdődött, akkor még kormányrendeletekkel történt a restitúció, egy-egy ilyen rendelet melléklete meghatározott számú ingatlan listáját tartalmazta. Az Erdélyi Re¬formátus Egyházkerületnek a Mikóra vonatkozó visszaszolgáltatási kérését az 1999. évi 83-as sürgősségi kormányrendelet, illetve a következő évi 1334-es számú kormányhatározat szabályozta, ezek mellékletében 31. tételként szerepelt a Mikó kollégiumi épülete, de semmi más ingatlanvagyona.
A visszaszolgáltatási bizottság feladata az igénylő által bemutatott bizonylatok áttekintése, az ingatlan akkori jogi helyzetének ellenőrzése, valamint a jogutód-megállapítás, ezek alapján állították ki a visszaadás tényszerű megállapítását tartalmazó dokumentumot, mely az egyházi tulajdon telekkönyvezését tette lehetővé ― a Mikó esetében ez a 2002. május 14-én kelt 58-as számú ténymegállapító jegyzőkönyv. Markó elmondta, a rendelkezésükre álló iratok szerint egyértelmű volt: a Mikó a református egyház tulajdona, kételyre okot adó dokumentum nem létezett, ezt bírósági jogerős döntés is megerősítette.
A kollégium épületének visszaszolgáltatási eljárásával párhuzamosan az egyház ― joggal, emelte ki Markó Attila ― megtámadta azokat az adásvételi szerződéseket, amelyekkel a korábbi bérlők megvették az egyháztól elkobozott és önkormányzati tulajdonná vált lakásokat, arra hivatkozva, hogy a törvény kizárólag a magánszemélyektől államosított lakások eladását tette lehetővé. Benedek Levente és Fejér Zoltán az egyház által indított szerződésmegsemmisítési per kezdeményezését követően ellenpert indított, megkérdőjelezve az egyház jogképességét és perben állási minőségét, azt állítván, hogy az egyház sohasem volt a tanári lakások tulajdonosa. Ez utóbbi pert lezárva, 2006. március 15-én a bíróság jogerős ítéletben megállapította az egyház perben állási minőségét, azaz kimondta, az egyház megalapozottan kezdeményezte az adásvételi szerződések megsemmisítését a Mikó-kollégium vagyonának nyilvánvaló örököseként ― magyarázta Markó Attila. E jogerős határozat következményeként az adásvételi szerződések megsemmisítéséért indított per folytatódhatott, a tárgyalást 2007. június 29-ére tűzték ki. A bérlőknek nem maradt más eszközük, mint büntetőper indítása, hiszen ennek lezárásáig a polgári pert felfüggesztik. Céljuk az időhúzás, a bárhová üssünk, csak mi maradjunk épen elv alapján ― mondta Markó, hozzáfűzve: ezt nem tudja elfogadni.
Mielőtt a szerződésmegsemmisítési per tárgyalására sor kerülhetett volna, 2007. május 30-án Benedek és Fejér feljelenti az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjait (Markó Atti¬la mellett Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium akkori jogtanácsosát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület akkori jogtanácsosát), a telekkönyvi hivatal köztisztviselőit. Az ügyben tavaly decemberig folyt a nyomozás, Markó Attilát is többször meghallgatta az Or¬szágos Korrupci¬ó¬ellenes Ügyészség, mint mondta, annak tudatában, hogy nem követett el törvénytelenséget, nem nyugtalanította az ügy ― mígnem azt mondták neki: nem érdekes, hogy igaza volt, visszaélést követett el.
A tíz vaskos dossziéba összegyűlt nyomozási anyagból megszületett a vádirat, az ügy átkerült a bíróságra, Markó és társai ellen a vád: közérdek elleni hatalommal való visszaélés minősített formában. E vád azonban ― Markó szerint ― nem állhat, hiszen a visszaszolgáltatáskor sem szándékosan nem rejtettek el dokumentumokat, sem ellenérvekről nem vettek tudomást, azok nem is lévén (tudomása szerint Benedek Levente később, 2005-ben kezdett el nyomozni a levéltárakban, melyek során ― állítja ― bizonyosságot szerzett arról, hogy a Mikó sosem volt egyházi tulajdon), és anyagi kárt sem okoztak. Ha egy jogszabály téves lenne, azt kell támadni, nem az alkalmazók vétkét próbálni vélelmezni ― fejtette ki, levonva a következtetést: Romániában az igazság még mindig nem jelent nyert ügyet. Lenne eszköze hamis vádért, meghurcoltatásért ellenlépéseket kezdeményezni, de ,,inkább viszem a keresztet közösségünkért, mint azok sorába süllyedjek, akik ellenem tették ezt" ― mondta befejezésül Markó.
A sajtótájékoztatón Antal Árpád András ismertette az RMDSZ országos vezetőségének állásfoglalását is, melyben a Markó Attila, illetve a Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen indított eljárásokat boszorkányüldözésnek tartják. A Mikó konviktusában tartott sajtótájékoztatón részt vettek a történelmi magyar egyházak képviselői, hangsúlyozva állásfoglalásukat az igazság mellett. A polgármester pedig azzal zárta az eseményt: találkozzunk vasárnap délután a gyertyás tüntetésen.
Gyertyás tüntetés a Mikóért
Utcai tiltakozásra szólítanak a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyében a magyar történelmi egyházak sepsiszentgyörgyi lelkészei, a megyeszékhely önkormányzata és Antal Árpád András polgármester. A gyertyás, néma tüntetést az egyetemes imahét holnapi zárórendezvénye után tartják. A kezdeményezők kérik Sepsiszentgyörgy és Háromszék felelősen gondolkodó polgárait, hogy január 23-án, vasárnap 18 órától vegyenek részt az egyetemes imahét zárórendezvényén az evangélikus templomban, majd ezt követően, 19.30-kor együtt egy-egy szál gyertyával kezükben némán tiltakozó tömegként vonuljanak a Mikó-kollégium épülete elé.
Szász Jenő a saját pártjában kellene tisztázza, mit jelent a demokrácia
Népújság, 2011. január 22. - Mózes Edith
A Magyar Polgári Párt elnöke szerdán Marosvásárhelyen bírálta az RMDSZ-t, amely a „Markó Béla által kinevelt" Kelemen Hunort akarja elnökké választani a februári kongresszuson, akinek a „káderlapja megfelel az RMDSZ elvtársainak".
A másik két jelölt közül Eckstein Kovács Pétert látná megfelelőbbnek, mert liberálisként, ha a „liberális szónak ma még van pozitív jelentése", ő lenne a legnyitottabb a többi politikai alakulat felé. Olosz Gergelyről azt mondta, „Verestóy meg Borbély típusú politikus, szerényebb szellemi képességekkel", s inkább lehetne az RMDSZ „kasszása", mint elnöke.
A kijelentésekre Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kívánt reagálni: – Az az igazság, hogy Szász Jenő először a saját pártján belül kellene tisztázza, hogy mit jelent a demokrácia, hiszen visszaemlékszünk az ő megválasztására, amelyet utóbb peres úton kellett tisztáznia. Bárhol lehet demokráciáról beszélni, de az MPP-n belül, ami a tisztújítást illeti, nincs szó demokratikus szabályokról, tehát ilyen szempontból, gondolom, saját magáról beszélt.
Ami az RMDSZ-t illeti, az egyetlen magyar szervezet, amely 21 év alatt demokratikusan választott, belső választásokkal, és a mostani választás is bizonyítja, hogy egészséges verseny van, amit végigviszünk. A más jellegű észrevételeiről annyit mondanék, hogy az utóbbi húsz évben az RMDSZ ellenében úgymond alakulhatott volna akár öt-tíz párt vagy pártocska. Mi húsz évig egyben tartottuk a magyarságot, akkor is, ha alakult egy pártocska 2007-2008-ban, amely bebizonyította, hogy nem jelent alternatívát.
Mindenkivel hadakozik, Tőkés Lászlótól kezdve Markó Bélán keresztül Borbély Lászlóig, tehát, világos, ez a pártocska nem lehet az RMDSZ alternatívája. Ugyanakkor, azt hiszem, Szász Jenőt minősíti az, amit mond, hiszen a romániai magyar politikai életben igenis szükség van kompromisszumkészségre, kell a dialógus, de nem úgy, ahogy Szász Jenő csinálja, aki minden hónapban egyszer felébred és mindenkit leteremt, ahelyett, hogy elmondaná, ő egy olyan alakulatot vezet, amely 2008-ban képtelen volt bizonyítani.
MAGYARORSZÁG
Március 15-én tehetnek esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői
MTI, 2011. január 23.
Várhatóan március 15-e körül letehetik az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői - mondta Semjén Zsolt az MTI-nek adott interjújában. A kormányfő helyettese azt mondta, hogy a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. Semjén Zsolt elmondta, hogy az idén mindent "überel" az állampolgárság kiadása. A szavazati jog kérdése a választójogi törvény módosításakor, az év második felében kerülhet a kormány, illetve a parlament elé - tette hozzá.
Az egyszerűsített honosítást a kormányfő helyettese sikertörténetként értékelte. Mint mondta, átlépték a tízezres kérelmező számot, s naponta legalább nyolcszáz kérelmet adnak be elektronikusan.
A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese ismét leszögezte: nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni - jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában. Példaként említette Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát, vagy a tagjelölt Horvátországot.
Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem itt fizet adót, az ne szóljon bele az itthoni döntésekbe, azt mondta: az LMP-t súlyának megfelelően kell kezelni. Azt nem gondolják ugye komolyan, ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát - tette fel a kérdést.
Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás - közölte. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással - mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját. Megjegyezte: értelemszerűen ha valaki nem lakik egy választókörzetben, ott a helyi jelöltre ne szavazzon, de ettől még a pártok listáira miért ne szavazhatna.
A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy megkezdődött az összmagyar regiszter előkészítése, amely az év második felében indulhat el. Az internet világában mindez nagyon olcsón és hatékonyan megvalósítható - jegyezte meg Semjén Zsolt.
Emlékeztetett arra, hogy szándékuk szerint a regiszteren keresztül Magyarországról szóló üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják email-címüket.
Kitért arra is, hogy ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni.
EU-elnökségünk idején az egyik legfontosabb feladat a bővítési folyamat újraindítása, s ebben déli szomszédaink, komoly magyar közösségekkel kifejezetten érintettek – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Külügyi és Jogi Szakbizottsága ülése után tartott sajtótájékoztatón.
Azon vagyunk, hogy lezárjuk a horvát csatlakozási tárgyalásokat, ha ez sikeresen megtörténik, akkor ez nemcsak a horvátországi magyaroknak fontos üzenet, hanem a Nyugat-Balkánnak, és Szerbiának is – tette hozzá. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarok mindenképpen szeretnék kihasználni a csatlakozási folyamatot helyzetük javítására, s ebben a magyar külpolitika támogatja őket. Kitért arra, hogy Szerbia elnyerheti a tagjelölti státuszt az év végére, majd jövőre megkezdődhetnek a tényleges csatlakozási tárgyalások is.
A prioritások között említette még a keleti partnerségi programot, amelynek keretében egy komolyabb kárpátaljai mezőgazdasági projektet terveznek. A célok közé sorolta emellett a Duna-stratégiát, mint olyan makrogazdasági fejlesztést, amely az egész kárpát-medencei magyarság sorsát érinti.
„A stratégiában kiemelt szerepet szánunk a határok átjárhatóságának és a transzparenciának" – jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára az uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz és reméli, hogy az ebben rejlő lehetőségekkel élni tudnak.
A szakbizottság az ülés után állásfoglalást adott ki.
Németh Zsolt: indokolatlan lakóhelyhez kötni a szavazati jogot
MTI/Erdély.ma, 2011. január 22.
Németh Zsolt szerint nem indokolt lakóhelyhez kötni a választójogot. A külügyi államtitkár erről pénteken beszélt újságírók előtt a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottsága pénteki ülése után nyilatkozva, kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkoznak.
Indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Kövér László házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szerdai ülésén úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.
Az LMP-s Dorosz Dávid a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma állandó bizottsága ülése után úgy nyilatkozott, hogy továbbra sem támogatják a határon túli magyarok szavazati jogát.
Molnár Csaba az MSZP Demokratikus Koalíció Platformájának ügyvezető alelnöke január 14-én azt mondta: „a platform határozott álláspontja, amit a magyarországi közvélemény túlnyomó többsége is támogat, hogy annak legyen szavazati joga, aki itt él az országban, itt adózik, illetve viseli a választás eredményének következményeit."
KÁRPÁT-MEDENCE
Egységes autonómiastratégiát készít a magyar kormány
Krónika, 2011. január 24. - Rostás Szabolcs
Egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotását tűzte ki célul a magyar kormány – jelentette be Németh Zsolt államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsági ülésén. A fideszes politikus egyúttal úgy vélekedett: nem indokolt lakóhelyhez kötni a választójogot.
Az uniós elnökséggel összefüggő kérdéseken kívül egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotása, az állampolgársággal kapcsolatos aktualitások és a Bethlen Gábor Alapról szóló tájékoztatás is szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága pénteki budapesti ülésének napirendjén. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára (képünkön) szerint a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára a Budapest által betöltött uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ebben rejlő adottságokkal élni tudjanak. „Gondolkodni kell abban az irányban is, hogy hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszer valósulhasson meg" – mutatott rá Németh Zsolt.
Az autonómiastratégia megalkotásáról a fideszes politikus azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a határon túli magyar közösségek ebben jelölték meg a fő célkitűzésüket. Tájékoztatása szerint a magyar kormány arra fog törekedni, hogy olyan egységes autonómiakoncepciót alkosson, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országok sajátosságaira is. Újságírói kérdésre Németh Zsolt indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi magyar alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik, az államtitkár szerint a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkozik az Orbán-kormány.
Hasonlóképpen vélekedett a témáról Semjén Zsolt is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. „Nincs kétféle állampolgárság, az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni. Az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában" – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, példaként említve Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát vagy az EU-tagjelölt Horvátországot.
Semjén emlékeztetett, hogy a Máért novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők közül csupán a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak. Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az ottani döntésekbe, a kormányfőhelyettes azt mondta: a pártot súlyának megfelelően kell kezelni, és nem gondolhatja komolyan senki, hogy el kellene venni a szavazati jogát valakitől, ha például Bajorországban dolgozik és ott fizet adót.
„Ha azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, sőt az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössük a szavazati jog minden formáját" – szögezte le Semjén, hozzátéve: ha valaki nem lakik egy választókörzetben, értelemszerűen nem szavazhat a helyi jelöltre, de ettől még a pártok listáira voksolhatna.
Semjén szerint egyébként várhatóan március 15-e körül tehetik le az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői. A Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke sikertörténetként értékelte az egyszerűsített honosítást, szerinte az állampolgárság kiadása idén mindent „überel". Eközben Wetzel Tamás miniszteri biztos a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy január 3-tól péntek délutánig 11 889 honosítási kérelem érkezett az illetékes magyar hivatalokhoz: hetente annyi, mint a tavalyi év egészében. Szabadkán, Csíkszeredában és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 47 külképviseleten is adtak már be kérelmet; az igényléseket körülbelül fele-fele arányban nyújtják be a külképviseleteken és Magyarország területén.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Levélben az aggály - „Újdonságokat" hiányol a magyar kormányfőhelyettes
Új Magyar Szó, 2011. január 24.
Megkapta a magyar kormány az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület kifejti az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a hétvégén azt nyilatkozta, hogy „a levélben sok újdonság nem volt".
Megkapta a magyar kormány az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület kifejti az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a hétvégén azt nyilatkozta, hogy „a levélben sok újdonság nem volt". Neelie Kroes médiaügyekben illetékes EU-biztos a levélben azt a három aggályt fogalmazta meg, amely a nyilvánosság előtt már korábban is ismert volt.
A levelet Navracsics Tibornak címezték, aki két héten belül köteles válaszolni
A másik kifogásolt pont szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalma nem elég precíz, és ezt a biztos nyugtalanítónak tartja a véleményszabadságra nézve. A harmadik pedig a regisztráció kérdése. Navracsics Tibor közölte, hogy Neelie Kroes a levélre két héten belül várja a választ, ezért hétfőn odaadják azoknak a szakértőknek, akik a médiatörvény értelmezésével is foglalkoznak.
Technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele, amelyben a testület a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdéseit ismerteti – hangsúlyozta a magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Kovács Zoltán elmondta: szó sincs ultimátumról. Szalai Annamária szerint alapvetően gazdasági és politikai érdekek állnak a médiatörvény körüli viták hátterében. A magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke tegnap azt mondta: sok külföldi támadás összemosta a médiatörvényt a válságadókkal, a bankadóval és a magánnyugdíjpénztárak ügyével.
Közép-Európa küzd a gazdasági jövőért
Az Európai Unió és az arab világ közötti szoros gazdasági együttműködés fontosságát emelte ki az Arab Liga főtitkárával lezajlott kairói találkozója után tegnap Orbán Viktor. Az egyiptomi látogatáson lévő magyar miniszterelnök elmondta, hogy a soros EU-elnökség alatt is a gazdaság az egyik legfontosabb kérdés, majd ismét megerősítette: fő cél az euró megvédése.
Közép-Európán múlik egész Európa gazdasági jövője – hangsúlyozta Orbán a Magyar–Egyiptomi Üzleti Fórumon elmondott beszédében. Az Európai Parlament bizottságai előtt mától sorra megjelennek a magyar kormány miniszterei, illetve az egyes szakterületek államtitkárai, hogy ismertessék a féléves magyar EU-elnökség alatt a tárcájukra váró uniós feladatokat, és előterjesszék munkatervüket. Elsőként Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert hallgatja meg a gazdasági és pénzügyi bizottság.
A magyar elnökség Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett
Kossuth Rádió, 2011. január 21.
A szervezett bűnözés elleni erőfeszítések összehangolásáról, valamint az integrált határigazgatásról tárgyaltak csütörtöki informális gödöllői ülésükön az uniós tagállamok belügyminiszterei. A magyar kormány szeretné, ha még soros uniós elnöksége idején a schengeni övezet részévé válhatna Románia és Bulgária, Németország azonban – mint ez Gödöllőn újból kiderült – korainak tartja a két ország csatlakozását.
A magyar elnökség az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén arról kérte ki a tagállamok véleményét: milyen új tendenciák tapasztalhatók a szervezett bűnözésben, hogyan lehetne a bűnözés vagyoni alapjait gyengíteni és hatékonyabbá tenni a lopott vagyonok visszaszerzését, illetve milyen együttműködésre van lehetőség a szervezett bűnözés elleni fellépésben. A tanácskozáson több miniszter is hangsúlyozta: nem hagyományos, hanem fantáziadús, illetve integrált megközelítésre van szükség. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szervezett bűnözés kezd behatolni az ügyvédi szakmába.
Az ülésen szó esett a kiberbűnözésről is, amelyet azonban eltérőképpen ítéltek meg. Egyes miniszterek szerint ez a bűnözési forma csak technikájában új, mások viszont azt hangsúlyozták, hogy az internetes bűnözésben a tettesek nemcsak egyének, hanem államok is lehetnek.
A magyar elnökség – a hivatalos elnökségi honlap tájékoztatása szerint – folyamatosan napirenden kívánja tartani a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítését. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés főbb pontjait.
Mint arról a magyar tárcavezető, Pintér Sándor beszámolt, az informális ülésen a résztvevők azt is megvitatták, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az Európai Unió határait. Pintér Sándor azt kérte német kollégájától, hogy Németország fogalmazza meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatos politikai aggályait. A magyar miniszter a sajtónak elmondta, szeretné, ha Románia a magyar elnökség alatt csatlakozhatna az Európai Unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezethez. Hangsúlyozta, hogy a szakértők szerint Románia technikailag felkészült a schengeni csatlakozásra.
A német belügyminiszter a tanácskozás előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: Németország számára Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának nemcsak technikai, hanem politikai feltételei is vannak. Megismételte a német és a francia álláspontot: a két ország csak akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha előrelép a korrupció elleni harcban és az igazságügyi rendszer reformjában.
A belügyminiszterek tanácskozása után – pénteken – az uniós igazságügyi miniszterek tartanak megbeszélést Gödöllőn.
Megjött a levél Brüsszelből
Duna TV , 2011. január 22. - Monostori Károly
Elküldte az Európai Bizottság péntek este a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra – tudta meg az MTI Neelie Kroes biztos szóvivőjétől.
Jonathan Todd azt is elmondta, hogy a levél azokat a fenntartásokat fogalmazza meg, amelyeket a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes Kroes a hét elején már elmondott az Európai Parlament bizottságai előtt.
A levelet Kroes írta alá, címzettje pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
„A bizottság szolgálatainak súlyos kételyei vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően" – áll a levélben.
A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki – derül ki a szövegből.
A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.
A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, „nem igazolható korlátozásként" tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.
A levél nem tér ki a médiahatóság függetlenségére – mondta Todd. Ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben sem található, mert annak idején az erre tett bizottsági javaslatot az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elvetette.
Az Európai Bizottság két héten belül választ vár a levélre a magyar féltől, és amennyiben nem lesz elégedett a válaszban foglaltakkal, hivatalos eljárást indíthat az ügyben – jelezte a szóvivő. Hozzátette: a válasznak azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehetséges orvosolni a kételyeket.
A levél azt is megemlíti, hogy a bizottság még tovább vizsgálja azt, hogy az uniós irányelv átültetése a magyar jogba megfelelő-e, és későbbi időpontban további kérdéseket intézhet a magyar félhez.
Aggodalmát fejezte ki az új magyar médiatörvény miatt és a sajtószabadság fenntartására hívta fel Magyarországot az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete.
Ian Kelly január 20-án kelt közleményében egyebek között ezt írja: „Szoros szövetségesként és barátként felhívjuk Magyarországot, hogy tartsa fenn a média szabadságát otthon és mindenütt a régióban mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja és az Európai Unió jelenlegi elnöke. Az új médiatörvény elfogadása komoly nemzetközi aggodalmakat keltett a szólásszabadság jövőjével kapcsolatban Magyarországon".
A nagykövet utalt Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője hét eleji budapesti látogatására és az általa korábban kifejtett aggodalmakra a média pluralizmusa és azon lehetséges kockázatok vonatkozásában, amelyek az új törvény nyomán a sajtótermékek pénzügyi, politikai és szerkesztési függetlenségét veszélyeztetik. Az Egyesült Államok kiemelt figyelmet fordít a szólásszabadságra, ezen belül a sajtószabadságra mint alapvető demokratikus jogra – áll a közleményben.
Ian Kelly sürgeti a magyar tisztségviselőket, hogy vegyék figyelembe a törvény kapcsán megfogalmazott aggodalmakat, beleértve azokat, amelyeket Mijatovic asszony vetett fel, és biztosítsák a szólásszabadság, ezen belül a sajtószabadság maradéktalan érvényesülését Magyarországon, amely országot – írja – hosszú ideig a totalitarizmus elleni harc egyik vezéreként tartottak számon.
EPP-támogatás Bukarestnek
Új Magyar Szó, 2011. január 24.
Közleményben utasította el a hét végén a román külügy Laurent Wauquiez, a francia kormány uniós ügyekért felelős miniszterének kijelentését, miszerint Románia schengeni csatlakozása biztonsági fenyegetést jelent. A szaktárca szerint nincs valóságalapja ennek a félelemnek, s meghívta Romániába a francia minisztert, hogy a helyszínen, közvetlenül tájékozódjon a valós helyzetről.
Közleményben utasította el a hét végén a román külügy Laurent Wauquiez, a francia kormány uniós ügyekért felelős miniszterének kijelentését, miszerint Románia schengeni csatlakozása biztonsági fenyegetést jelent. A szaktárca szerint nincs valóságalapja ennek a félelemnek, s meghívta Romániába a francia minisztert, hogy a helyszínen, közvetlenül tájékozódjon a valós helyzetről.
A közlemény szerint Románia „aggodalommal vette tudomásul" a francia miniszter nyilatkozatát, és a bukaresti külügyminisztérium szerint nincs valóságalapja ilyen kijelentés indokoltságának. Wauquiez csütörtökön Helsinkiben kijelentette: Franciaország továbbra is úgy ítéli meg, hogy biztonsági fenyegetést jelentene Európa többi részére, ha Románia és Bulgária csatlakozna a személyek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. „Semmivé foszlik a teljes európai belső biztonság, ha a schengeni zóna adatbázisa szervezett nemzetközi bűnbandák karmai közé kerül" – jelentette ki Wauquiez.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy Románia már tavaly novembertől csatlakozott a schengeni információs rendszerhez, amelynek segítségével adatokat lehet feltölteni a közös adatbázisba, és vészjelzéseket lehet leadni. Bukarest szerint az elmúlt két és fél hónapban nem regisztráltak olyan problémákat, amilyeneket a francia miniszter említett.
Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a hét végén Bukarestben meggyőződését fejezte ki, hogy az EPP frakciójának többsége támogatni fogja Románia schengeni csatlakozását, ha Bukarest valóban teljesítette a technikai feltételeket.
Daul az EPP-frakció alelnökével, Manfred Weberrel együtt látogatott Bukarestbe. A francia RFI rádió romániai adása pénteken arról számolt be, hogy Weber a francia és a német belügyminiszterhez levelet intézett. Ebben az alelnök azt kéri, hogy Románia és Bulgária kapjon újabb konkrét schengeni csatlakozási határidőt, lehetőleg még 2011-re. Emellett a két ország technikai felkészültségét vizsgáló szakmai jelentések nyilvánosságra hozását, és az Európai Parlament rendelkezésére való bocsátásukat szorgalmazza. A rádió megemlíti hogy Románia is kérte már ezt, de sikertelenül.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Eckstein-Kovács Péter: „Újra kinyitnám az ernyőt"
Szabadság, 2011. január 22. - PAPP ANNAMÁRIA
Elsőként jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Jelszava Változás, ami tömören kifejezi programjának a lényegét. Mit kell pontosan érteni ez alatt?
Vannak egyes szervezési kérdések, ahol, úgy érzem, megérett a helyzet a változásra. Az utóbbi időben nagyon hangsúlyosan megfogalmazódott, hogy az RMDSZ-en belül regionális politikákra van szükség. Mások a problémák Székelyföldön, mások Belső-Erdélyben és megint mások a Partiumban. Még mondhatnék régiókat, ahol sajátos a magyar nemzetiségű lakosság aránya, a gazdasági fejlettség, és ugyanígy szerteágazóak a gondok is.
Eddig meglehetősen nagy ellenállás volt tapasztalható az RMDSZ vezetősége részéről azzal kapcsolatban, hogy regionális szervezetek jöjjenek létre. Ha ezek a jövőben megalakulnak, meggyőződésem szerint súlyuk nőni fog a szövetségen belül. Teljes mértékben támogatom, hogy a székelyföldi és a partiumi régió mellett jöjjön létre egy belső-erdélyi szervezet is, amely hasonlóan erős jogosítványokkal és képviselettel rendelkezzen.
Bizonyos ideig működött a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amely gyakran együtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsával (SZKT). Ebben a testületben gyakorlatilag képviselve volt Erdély teljes kulturális elitje: a civil szervezetek, a kulturális intézmények és a magyar történelmi egyházak vezetői egyaránt részt vettek benne. Valójában nem is érzékeltük, hogy mikor tűnt el a SZET, bár nagyon jó érzés volt, amikor mindannyian ugyanabban a teremben ültünk, és meghallgattuk, mit mond például Sütő András, Kántor Lajos vagy Gáspárik Attila.
Létrehozták továbbá az RMDSZ-en belüli platformok egyeztető tanácsát, amelyet az alapszabályzat szerint a szövetségi elnöknek kellett volna összehívnia, de négy év alatt egyszer, ha ülésezett. Tehát nem szólították meg az RMDSZ-nek ezt a másik, meglehetősen mozgékony és ötletdús részét sem. Az sem titok, hogy az értelmiségnek és a fiataloknak, valamint a nagyobb városok lakosságának nagy része elhidegült az RMDSZ-től. Én az ernyőt újra kinyitnám, hogy minél többen férjenek be alája. Főleg azok felé kellene ismét fordulni, akik időközben elbizonytalanodtak, s megunták a politikát. Meg kell ismerni az igényeiket, az elvárásaikat, és segíteni kell az embereken, főleg a helyi közösségeken.
- Mindezt figyelembe véve, a jövendőbeli szövetségi elnöknek nagy kihívást jelent a lemorzsolódott tagság bizalmának a visszaszerzése. Ön konkrétan mit tenne ennek érdekében, főleg olyan körülmények között, hogy egy új magyar párt van születőben?
– Tudomásul kell venni, hogy versenyhelyzet van. A vetélytársakkal is párbeszédet kell folytatni, komolyan kell venni őket. Nem lehet úgy tenni, mintha nem léteznének. De függetlenül attól, hogy két vagy három magyar párt van, az RMDSZ kétségtelenül bírja még mindig a magyar szavazatok kétharmadát, azaz hetven százalékát. Mindenképpen újragondolnám az Ügyvezető Elnökség felépítését és filozófiáját, konkrét projektekre és programokra állítanák rá embereket, amelyek által segítséget lehetne nyújtani a rászoruló megyei, községi és városi szervezeteknek, hogy meg tudják valósítani az elképzeléseiket. Ami Kolozsvárt illeti, az első szakaszban fel kellene mérni az igényeket, majd a civil szervezetekkel és az egyházakkal közösen kellene fellépni ezek gyakorlatba ültetése érdekében. Úgy érzem, az RMDSZ országos politika-központúvá vált, amit nem tartok jónak. Meglátásom szerint vissza kell térni Erdélybe, s az emberek valós problémái közé. Ebben az időszakban sok emberrel beszélgettem, és többnyire ezeket tapasztaltam.
- Rohamosan közeledik 2012, a helyhatósági és a parlamenti választások. Frunda György egyik sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ nem fogja elérni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Ön hogyan vélekedik erről?
- Egyetértek Frunda György kollégámmal abban, hogy változás szükséges. Méghozzá elég radikális változás azért, hogy az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt. Ezért is fiatalításra lenne szükség, főleg azok körében, akik közvetlenül a választókkal foglalkoznak. Azt tapasztalom, hogy nem szólították meg kellőképpen az ifjúságot. Márpedig a felemelkedésnél mindig lent kezdődik a munka, amelybe alaposan bevonnám az ifjabb nemzedéket.
- Ön szerint milyen magatartást kellene tanúsítania az RMDSZ-nek a keretein kívül létező és szerveződő erőkkel?
- Az új szövetségi elnök legfőbb feladatának a minél eredményesebb helyhatósági választás lebonyolítását és a parlamenti jelenlét biztosítását tekintem. Ez mindent felülír, így a kormányban való részvételünket is. Ebben is egyet értek Frunda Györggyel. Itt két kategória van, ki kell mondani tisztán. Nyilvánvaló, hogy a konkurens párt versenyhelyzetet jelent, hiszen ebben az esetben a szavazók bizalmáért folyik választási harc. Minden más politizáló szerveződéssel szemben azonban – hiszen a Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról (EMNT) nem mondható el, hogy nem politizált volna az utóbbi időszakban –, a nagyon szoros párbeszéd és a közös útkeresés a megfelelő viselkedésforma.
- Új baloldali pártszövetség körvonalazódik a jelenlegi kormánykoalícióval szemben. Milyen stratégiát kellene alkalmazni a román pártok irányába?
- Ebből a szempontból nem igazán bírálható az RMDSZ jelenlegi hozzáállása. Természetesnek tartom, hogy az idők folyamán összeálltunk különböző beállítottságú román pártokkal és pártszövetségekkel. A választók elvárták, hogy ott legyünk a kormányzati szerepkörben, és tudjunk segíteni nekik. Az RMDSZ-nek nincs, s remélem, hogy nem is lesz ideológiailag egységes arca. Ernyőszervezet vagyunk, ahol egyaránt meg kell férnie a szociál- és kereszténydemokrata, de a más nézeteket vallóknak is. Végső soron erénynek tartom azt, hogy koalícióképesek vagyunk, és minden párt nekünk „udvarol", mivel mi vagyunk a mérleg nyelve. Szerintem a létező egyezségek felborítását meg kell gondolni, hiszen az oktatási törvény kapcsán a jelenlegi ellenzéki pártok nagyon ellenségesen viselkedtek kisebbségi elképzeléseinkkel szemben.
- Markó Béla szerint az oktatási törvény elfogadása mérföldkövet jelent az RMDSZ történetében. Melyek lennének az elkövetkező időszak fontos célkitűzései?
- Az elkövetkező egy-két év nagyon fontos kihívása a regionális újjászervezés, akárcsak az alkotmány módosítása, ami azonban jóval nehezebb, keményebb dió. A régiók kialakítása a holnapi nap kérdése, és nagyon lényeges, hogy ezek minél erősebb kompetenciával legyenek felruházva, a magyar közösség érdekeit szolgálják, s ne ezek ellenében jöjjenek létre. Ugyanakkor nagyon fontos a választási törvény módosítása oly módon, hogy az számunkra megfelelő és arányos képviseletet biztosítson a parlamentben. Természetesen a kulturális és területi autonómiatörekvéseket szavatoló jogszabályok elfogadása úgyszintén rendkívül lényeges. A területi autonómiával szemben jelenleg még mindig kemény ellenérzések vannak a román politikumban. A kulturális autonómiát és a kisebbségek státusát szabályozó törvényt viszont még a közeljövőben el kell fogadni. Jelenleg erőpozícióban vagyunk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy „keresztülvigyük" ezeket a jogszabályokat.
- Többek szemében fekete pontot jelent, hogy jelenleg Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsosa. Sőt, olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy az ország elnöke állna jelölése mögött. Igaz-e ez?
– Természetesnek tartom mindezeket a felvetéseket, hiszen jelen pillanatban az elnöki hivatalban dolgozom. Amennyiben megválasztanak az RMDSZ elnökének, ez összeférhetetlen tanácsosi mandátumommal, amely beosztást az RMDSZ felkérésére és beleegyezésével foglaltam el. Egyébként személyiségemmel sem igen egyeztethető össze, hogy én bárkinek is az utasításai szerint járjak el.
- Jelenleg az RMDSZ-en belüli Szabadelvű Kör elnöke. Milyen ideológiai vonalat kell követnie egy szövetségi elnöknek?
–
– Az RMDSZ-elnöknek nem szabad megjelenítenie semmilyen ideológiai szimpátiát. Ha ebbe a tisztségbe kerülök, ennek szellemében fogok cselekedni. Ezenkívül a platformok az RMDSZ-ben olyan műhelyek, ahol nagyon sok jó ötlet, megoldás születik, s amelyek bizonyos választói akaratot közvetítenek. Nagyobb teret szeretnék engedni a platformoknak, hogy jobban láthatók legyenek, és a döntéshozatalban is nagyobb mértékben részt vegyenek. Valljuk be, hogy eddig nem nagyon engedtek teret nekik.
- Több kifogást fogalmazott meg az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban. Mire gondol?
– Úgy érzem, hogy ez a kampány nincs leszabályozva. Nem lehet tudni például, hogy mikor kezdődik, és meddig tart, létezik-e kampánycsend. Nincs meghatározva az egységes hozzáférés az RMDSZ infrastruktúráihoz, amit megint nem tartok helyesnek. Nincs szabályozva a támogató gyűlések módszertana sem, különböző helyeken különbözőképpen folytatják le ezeket. Úgy érzem, az lenne a tisztességes, ha a testületek az összes jelölt bemutatkozása után döntenének, hogy az emberek tudják, kit támogatnak, és mit akar az illető. Nagyon fontos, hogy a szavazás titkos legyen, hiszen ez így demokratikus. Kolozsváron ezt egyébként így csináltuk. Nem értek egyet továbbá a kötött mandátummal, és elfogadhatatlannak tartom, hogy a megye kötelezően kiossza a küldötteknek: egyik vagy másik jelöltre szavazzanak. Szerintem egyik jelöltnek sem lenne joga, hogy az RMDSZ apparátusának a segítségével támogató aláírásokat gyűjtsön. Lehet egyfajta felmérést készíteni, de úgy, hogy minden jelölt felkerüljön a kérdőívre, és a megkérdezetteknek lehetősége legyen választani.
Névjegy
Eckstein-Kovács Péter 1956. július 5-én született Kolozsváron. Nős, három gyermek édesapja. 1980-ban szerzett diplomát a Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogtudományi karán. 1981-ig jogtanácsosként, majd 1987-ig ügyvédként dolgozott Csíkszeredában, majd hazajött Kolozsvárra. 1989 előtt nem vállalt politikai szerepet, nem volt tagja a Román Kommunista Pártnak, és nem működött együtt az egykori titkosszolgálattal.
Niocale Ceauşescu bukása után 1990–1992-ig az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, 1992–1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos, 1996–1999-ig az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, majd 1999–2000-ig kisebbségügyi miniszter. 2000–2008 között szenátorként képviselte Kolozs megyét a román parlamentben.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának alapító tagja és elnöke 1994-től, ezenkívül számos civil szervezet alapításában vett részt. A 2008-as parlamenti választások után máig az államelnök kisebbségi kérdésekben illetékes tanácsosa.
Kisebbségvédelmi miniszterként kezdeményezésére fogadták el a diszkrimináció minden formáját tiltó törvényt, valamint a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet létrehozásáról szóló jogszabályt. Ugyanakkor a restituciós törvény hiányában több, a kommunista rendszerben elkobzott egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgáltatását segítette elő, ezek között számos kolozsvári ingatlan is található (például a Református Kollégium).
Jogászi végzettségére való tekintettel fontosnak tartotta az igazságszolgáltatási reform elősegítését, és a korrupció elleni harcot, így részt vett az erre vonatkozó jogszabályok kidolgozásában. Hozzájárult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) és a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) működésének hatékonyabbá tételében. A környezetvédelem terén kezdeményezte a ciántechnológiák használatának tiltását szabályozó törvénytervezetet.
Beteg gyerekeknek gyűjtött az EMNT
Reggeli Újság, 2011. január 24. - Szőke Mária
Mint azt lapunkban is hírül adtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által rendezett újévi fogadáson, melynek fővédnöke Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke volt, két olyan nagyváradi gyereknek gyűjtöttek adományt, akik súlyos betegségben szenvednek, de gyógyíttatásuk költségeit családjuk nem tudja fedezni. A nagylelkű adakozók két kisfiú kezeltetési költségeihez járultak hozzá.
Tegnap délben az EMNT Bihar megyei vezetőségének három tagjával, Török Sándorral, Zatykó Gyulával és Orbán Mihállyal ellátogattunk a két családhoz. Először a Horváth Tamásékhoz mentünk. A tizenegy éves kisfiú veleszületett szívrendellenessége miatt mű szívbillentyű-beültetésre szorul. A hazai egészségbiztosító csak a kórházi ellátást és a gyógyszerek egy részét téríti meg, a beültetendő műbillentyűt a családnak kellene kifizetni, azonban a két gyermekét egyedül nevelő Horváth anyukának nem áll módjában az 1500 eurós életmentő szerkezetet kifizetni. A gyereknek eddig két infarktusa volt, az orvosok nem is tartották titokban, hogy a harmadik végzetes lehet, ezért sürgős lenne a beavatkozás. A kétségbeesett anya lapunkhoz fordult, s kérte a jószívű emberek segítségét. Sok olvasónk adakozott eddig, s a begyűlt összegből fedezni tudták a gyerek eddigi –Kolozsváron történő – kivizsgálását és kezelésének egy részét. A billentyűműtétet remélhetőleg februárban elvégezhetik.
Tegnap az EMNT vezetői megismerkedtek a bajban levő kis családdal, s átadták az újévi fogadáson összegyűlt adomány felét, 2600 lejt. Horváthné könnyek között mondott köszönetet a politikusoknak és mindazoknak, akik segítenek abban, hogy Tomit megmenthessék, és a kis betegből teljes életet élő felnőtt válhasson. A Reggeli Újság szerkesztősége felvette a kapcsolatot Tomi kolozsvári kezelőorvosával is, s a szívsebésztől megtudtuk, hogy az anya minden eddigi adakozásból befolyt pénzösszeget lelkiismeretesen a gyerek gyógyíttatására fordított. A doktornő elmondta, a váradi kisfiú esete komplikált, a billentyűműtét előtt szükség lesz még egy operációra.
A másik beteg gyerek, a kétéves Gyökeres Angelo gerincdaganattal született. Eddig két műtéten esett át, s külföldi gyógyszerekkel kezelik. Angelo egy kicsit megszeppent a látogatóktól, a szülők azonban őszinte szívvel mondtak hálát a nekik jutó 2600 lejes adományért. Mint mondták, éppen jókor jött, ugyanis most kell kifizessék a gyerek méregdrága gyógyszereit. Nem adják fel, és mindent megtesznek, hogy a kisfiú meggyógyuljon – magyarázta könnyes szemmel a fiatal anyuka, aki szintén megköszönte az EMNT-seknek, hogy segítenek abban, hogy fia esélyt kapjon a gyógyulásra, az életre.
A Reggeli Újság szerkesztősége szintén köszönetet mond mindazoknak a kedves olvasóknak, akik a szívszorító történetet bemutató cikkeink hatására csatlakoztak a segítők csapatához, s lehetőségeikhez mérten támogatták, támogatják a bajba került családokat, a beteg gyerekeket.
Átadták az év népművelője díjat Nagyváradon
Reggeli Újság, 2011. január 24. - Tóth Hajnal,
„A magyar kultúra ünnepe" rendezvénysorozat keretében tartották meg tegnap Az év Hajdú-Bihar megyei népművelője – 2010 elnevezésű találkozót a nagyváradi Góbé csárdában.
A jelenlévőket először Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. Mint mondta: „Mindenhol otthon vagyunk. Különösen Váradon." Hozzátette: jó együtt örülni a különféle rendezvényeknek.
Ezután Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára, „A magyar kultúra ünnepének" fővédnöke elmondta: ő maga is Hajdú-Bihar megyei népművelő. Érdemes elgondolkodni azon, milyen értéke van a kultúra területén tevékenykedők munkájának. A Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének díját minden esztendőben más településen adják át. Szólt a kettős állampolgárság ügyéről is, hangsúlyozván: elindult a nemzet lelki újraegyesítése. Ez az újraegyesítés akkor nyeri el igazi értelmét, ha együtt cselekszünk. Kulturális örökségünk ad információt az életünket meghatározó világlátásról is. Az Év Hajdú-Bihar Megyei Népművelője díjat Lajsz Juliannának, a biharnagybajomi művelődési ház igazgatójának ítélték oda, aki betegség miatt nem tudott eljönni, ezért egyik hozzátartozójának adta át azt Halász János.
Ezt követően Fleisz János történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke tartott előadást Várad a magyar kultúra fellegvára címmel. Az érdekes históriai áttekintés során szólt a városban élt és alkotott jeles személyiségekről, művészekről, az építészeti emlékekről. Szó volt egyebek között Vitéz János messze földön híres könyvtáráról, a reformáció által hozott más típusú kultúráról, A Holnap antológiáról és az egész magyar irodalmat megújító holnapos mozgalomról, a kabarét meghonosító Nagy Endréről, Károly József Irenaeus jelentős tudományos munkásságáról. Jókai Mór a kultúra metropoliszának nevezte Váradot. A 19. század végén fogalmazódtak meg Váradon a nagyvárosi törekvések. Nagyvárad jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik. A városnak mindig maradt ereje az új kultúra kiépítésére is, és gazdagította az egyetemes magyar művelődést.
Az előadás után a Kiss Stúdió Színház művészei, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos adott elő részleteket az Adjon Isten békét, kedvet! című produkciójukból. Két interaktív jelenet során a művésznő a nézőket is bevonta a játékba.
A délelőtti program kötetlen beszélgetéssel zárult. Délután városnéző sétára indult a társaság Dukrét Géza helytörténész irányításával.
Királyhágómelléki tiltakozás a Székely Mikó Kollégium ügyében
Bihari Napló, 2011. január 24.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége megbotránkozással értesült a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „visszaállamosításának" híréről.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nyújtott elégtelennek minősíthető teljesítmény mellett ilyen döbbenetes eseményre kerüljön sor. Országunk Európához való csatlakozása igen nagy hiányosságok között történt meg, többek között az egyházi ingatlanok restitutio in integrum alapján való rendezés fogyatékosságával. Jól emlékezünk a román politikusok ígéreteire, amelyek szégyenteljes módon csak részben és állami intézmények hatalmas ellenállása közepette valósultak meg. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy mindaz, ami jelenleg a Romániában élő magyarság ellen történik a jogállamiság eszméje ellen való támadás, egyben az Európa Unióban élő polgárok ellen való vétség is, mivel az erdélyi magyarok az Unió teljes jogú polgárai.
Felszólítjuk Románia Elnökét, Románia Kormányát, hogy sürgősen szüntettesse be a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának törvénytelen processzusát. Követeljük, hogy a perbefogott restituciós bizottság tagjait (Silviu Clim, Markó Attila és Marosán Tamás) ne háborgassák, és azonnal szüntessenek be minden ellenük irányuló nyomozást.
Felkérjük a Romániában élő Keresztyén Egyházakat, különös figyelemmel a Román Ortodox Egyházat, hogy közös fellépéssel szolgálják,
– a jogállamiság eszméjének győzelmét Romániában is
– a restitutio in integrum késleltetésének megakadályozását
– a „visszaállamosítási" törekvések azonnali megszüntetését.
Követelésünk alapját megerősíti a Biblia egyik idézete is, mely felhatalmaz bennünket arra, hogy Isten akaratának tekintsük jogos kiállásunkat minden igazságtalan megnyilvánulással szemben. „Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban." (Ézsaiás 5, 8)
Reménykedünk Románia felelős elöljáróinak bölcs döntésében, és abban is, hogy országunk lakóinak imádsága rövidesen elhozza a jog teljes körű alkalmazását mindannyiunk javára.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége felkéri lelkipásztorait és a híveket, hogy még az Imahét folyamán, és a reánk következő vasárnapokon imádkozzanak általában Románia többrétű hiányosságának felszámolásáért, a jog és igazság betartásáért és egyházaink valóságos Krisztust követő közösségéért. Imádkozzunk tételesen a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult mesterséges és káros események elhárulásáért. Biztosítjuk az Erdélyi Egyházkerületet, a Sepsi Egyházmegyét, hogy imádságainkon túl készek leszünk jelenlétünkkel is támogatni küzdelmüket
Nagyvárad, 2011. január 22-én.
Csűry István püspök
dr. Varga Attila főgondnok
Magyar Kultúráért díjat vehetett át Nagyváradon Tolvai Renáta
Krónika, 2011. január 24. - Nagy Orsolya
Tolvai Renáta, a magyarországi Megasztár tehetségkutató nagyváradi győztese is Magyar Kultúráért díjat vehetett át szombat este a nagyváradi filharmónia koncerttermében szervezett gálán. A tizenkilenc éves lány tavaly a lehető legtöbbet adta hozzá a Körös-parti város „brandjéhez" – hangzott el a laudációban.
A Magyar Kultúra Napján szervezett hagyományos gálaesten a szervező, az RMDSZ Bihar megyei szervezete adta át emlékplakettjeit és díjait. Tolvai Renáta, az est meglepetésdíjazottja egy dalt is elénekelt: a Megasztár műsorban már nagy sikert aratott Karády Katalin-impressziójával, és szombaton a váradi közönséget is a legnagyobb magyar díva Mindig az a perc című dalával örvendeztette meg. Tolvai Renáta hallhatóan nagyon izgult, amikor a dal után megköszönte hazai közönségének a sok szeretetet, amit a verseny alatt kapott – a gálaesten a koncertterem széksoraiban egyébként sok fiatal is helyet foglalt, akik a díj átadásakor hangos ovációval köszöntötték kedvencüket.
A gálára Kelemen Hunor művelődési és vallásügyi miniszter is eljött. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kultúra igen nehéz időket élt már túl, és ma is a nemzetet összetartó erőként működik. A tárcavezető azt mondta, jelenleg kettős feladata van a magyarságnak: megőrizni a hagyományos értékeket, illetve újakat teremteni. Kifejtette: csak az a kultúra lehet erős, amely képes a párbeszédre más nemzetekkel, és meg tud újulni.
Kelemen Hunor Nagyvárad művelődési életét példamutatónak nevezte. Hozzátette: bár van, aki arroganciával vádolja a magyarokat, a valóság az, hogy nem lehetünk elfogadók másokkal szemben, ha a magunk értékeire nem vagyunk büszkék. A gálán a megyei RMDSZ-szervezet vezetőségétől emlékplakettet vehetett át a margittai Gyöngyvető néptánccsoport, Koszorús Erzsébet nagyszalontai magyartanár, a váradi Mistique menettánc-csoport, Magyar Kultúráért díjat pedig az érmihályfalvi Bartók-citerazenekar, Meleg Vilmos színművész, illetve Tolvai Renáta. Életműdíjat kapott Tóth János, az Ady Endre-emlékmúzeum évtizedek óta szolgáló igazgatója.
Elmulasztotta
Új Magyar Szó, 2011. janauár 24. – Sike Lajos
Őszintén szólva, mi, a partiumi részeken élő félmilliónyi magyar, néha csak mosolygunk és a fejünket rázzuk, hogy min gyötrődnek olykor hónapokon át székely testvéreink. Alkalmanként mondjuk is, hogy túlságosan sok arrafelé a fölösleges energia, ha például a székely rovásírás közterületi táblákon való használatáért is külön birokra kelnek a hatalommal.
Vagy itt van legszebb nemzeti ünnepünk, március tizenötödike! Azt értjük, hogy munkaszüneti nappá kell nyilvánítani, ahol csak lehet (elsősorban ott lehet, ahol az önkormányzat vezetése a mi kezünkben van), de miért ragaszkodunk hozzá foggal-körömmel, hogy a román parlament is külön ünneppé nyilvánítsa, amikor nagyon jól tudjuk, hogy ez aligha fog menni? Ahogy a tévé képernyőjén a téma körül zajló vitákat figyeltem, felhevült csoportok ezt a roppant nehezen átvihető parlamenti rábólintást talán még a számunkra olyannyira kedvező új oktatási törvény elfogadásánál is fontosabbnak tartják, jóllehet az egésznek csak szimbolikus jelentősége van.
Ám nem annyira ez adta mai jegyzetem témáját, hanem a Duna TV egyik bájos erdélyi tudósítónőjének kijelentése, amely szerint: „az RMDSZ az elmúlt húsz évben elmulasztotta a parlament elé vinni az ügyet". Mintha ez csak annyi volna, mint amikor szép nyári időben, lábunkat a hűs vízben áztatva, átsétálunk az Olton. Vagy még annyi sem, mert a szépség mindezeket olyan hangsúllyal és iróniával mondta, amiből valami olyasmi jött le a nézőnek, hogy a szerencsétlen RMDSZ még ennyire sem volt képes?
Ráadásul húsz év alatt. Hát nem felháborító? S ha csak ennyi száradna az RMDSZ lelkén – teszem hozzá – ettől még bizonyos érdemeiért, ha egyáltalán volt ilyen, Szent Péter még a mennyországba engedné. Ám mi mindent elmulasztott! S nem is csak a megmaradásunk szempontjából olyan létfontosságú dolgokra célzok, mint a Székelyföld területi autonómiája, vagy az önálló Bolyai-egyetem, de olyan apróságokra is, mint az, hogy a szatmári és az oroszhegyi szilvapálinkát, a háromszéki köménymagost, a szentimrei büdösvizet nem tudta az egész ország italává tenni.
Arról nem is szólva, hogy a hegyvidéki román falvakban továbbra is a puliszka, és nem a székelygulyás a menő étel. De elmulasztotta Kossuth-szobrot állítani a bukaresti Egyetem-téren, Magyarországhoz csatolni legalább a Partiumot, s a román iskolákban is kötelezővé tenni a székely himnuszt.
Mindezt a bimbózó Erdélyi Magyar Néppártra hagyja? Majd az megcsinálja? Hát azért nem kellene már az elején ennyire terhelni...
|
