|
ROMÁNIA
Lăzăroiu: eltűnhet az RMDSZ
Krónika, 2011. április 27.
Az RMDSZ furcsa, saját ideológia nélküli alakulat, amely megtűrtként van jelen a romániai politikai életben, ugyanakkor könnyen megtámadható lenne a bíróságon, hiszen nem politikai párt – fejtette ki egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Sebastian Lăzăroiu államfői tanácsos, aki egy új párttörvény szükségességéről is beszélt.
A magyar érdekvédelmi szövetséget jellemezve a tanácsos úgy fogalmazott, az RMDSZ jelenlegi formájában megtűrt alakulat. „Normális módon működése ellen panaszt lehetne tenni a bíróságon, hiszen nem politikai párt. De természetesen senki sem tette meg, hiszen az RMDSZ kényelmes kormányzati partner, ezért senkinek sem érdeke, hogy tönkretegye. (...) Az RMDSZ-t egy etnikai közösség igényei hívták életre. Ez biztosítja számára azt a politikai stabilitást, amellyel rendelkezik, bár nem párt" – mutatott rá Lăzăroiu. A tanácsadó úgy véli, az RMDSZ nagyon furcsán épül fel, mivel nincs egyetlen ideológiai irányvonala, soraiban kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok is vannak, bár az Európai Néppárthoz tartozik.
„Talán nem is rossz, hogy így alakult. Az is megtörténhet, hogy idővel az RMDSZ megszűnik. Az általános trend az etnikai tényező jelentőségének csökkenése felé tart, így szerintem az RMDSZ-ben meglévő eltérő ideológiai irányvonalakat fölszívják a román pártok, mivel ez a hosszú távú trend. A legnagyobb gond az, hogy a magyarok választási részvételi hajlandósága is csökken. Az etnikai témák már a magyarok számára sem bírnak nagy jelentőséggel. Feltehetőleg 10–15 éven belül a román pártok beolvasztják az RMDSZ ideológiai platformjait" – vélekedett a tanácsos. Szerinte egyébként új párttörvényre lenne szükség, amely enyhébb szabályozásokat tartalmazna a jelenleginél, a pártok ugyanis a polgárok szabad társulásának eredményei, amelyeket ezért nem kell túlságosan szigorúan szabályozni.
ERDÉLY
Ortodox erődemonstráció?
Krónika, 2011. április 27.– Szucher Ervin
Néhány napja megsokasodott hangfalakból és megerősödött hangerővel hirdeti az ortodoxiát a marosvásárhelyi görögkeleti egyház. Szinte valamennyi hagymakupolás templom külsején lévő hangfal által az utcán sétálók is részesülnek a liturgiából. A mohamedán világ minaretjeinek müezinjeit felidéző hatalmas hangerő nemcsak visszatetszést kelt a más felekezetűekben, szertartásaikat is zavarja.
A belvárosi Keresztelő Szent János-plébánia lelkésze, Oláh Dénes a templom hátsó részében meghúzódó hívekhez szóló felhívással volt kénytelen megkezdeni a vasárnap déli misét. „Arra kérem a bejárat közelében állókat, hogy csukják be az ajtót, hogy ortodox testvéreink ujjongása ne nyomja el a mi lelkünkben lévő ünnep örömét" – fogalmazott diplomatikusan az esperes. Mivel Isten két házát mindössze egy járda és egy kétsávos út választja el, a görögkeletiek hangfalakból szóló liturgiája csukott ajtóval már a mise elkezdése előtt behallatszott a plébániára.
Csupán akkor sikerült valamelyest elnyomni, amikor a gyülekező hívek közül valaki elkezdte hangosan a rózsafüzér imádságait mondani. „Nem akarom minősíteni, tény, hogy ízléstelen gesztus volt a részükről" – fejtette ki a Krónikának Oláh Dénes főesperes, akit prédikációjában minden egyes ajtónyílás megzavart. Szerinte annál is inkább érthetetlen az ortodoxok gesztusa, mivel híveik közül senki nem rekedt az utcára. Az is furcsa, hogy a görögkeletieknek kevésnek bizonyult a katedrális homlokzatára felszerelt kilenc hangfal. További kettőt az úttestre és egyben a plébániára irányítva helyeztek el.
Bár meggyőződése, hogy az ortodox pópák máskor is meg fogják ismételni a húsvétkor keltett hangzavart, Oláh Dénes mégis bízik a kérdés emberséges megoldásában. A katolikusokhoz képest Ötvös József református esperes és vártemplombeli hívei szerencsésebb helyzetben vannak. Bár légvonalban alig száz méterre vannak az ortodox katedrálistól, vasárnaponként hozzájuk nem hatol be a román nyelvű szertartás. „Szerencsére mi magasabban vagyunk várfalak vesznek körül és a közbeeső épületek is kifogják a hangot. Amúgy a főtéren elhaladva, én is felfigyeltem a hangfalakra, és az onnan áradó túlzott hangerőre.
Teljesen visszataszítónak, műnek és ridegnek tűnt, mert nem a híveknek, hanem az utcának szólt. Ott meg a két-három rendőrön kívül csak a járókelők voltak" – nyilatkozta Ötvös. A református lelkész arra is felfigyelt, hogy az ortodox templom hangfalai akkor is bömbölnek, amikor éppen nincs szertartás. „Én már csak azért sem értem meg, mert a mi, kálvinista hitvallásunk lényege szerint az ünnepet közösségben, bensőségesen kell átélni" – tette hozzá a vártemplom lelkipásztora. A vasárnap délelőtti csendben olykor a Bolyai térig is felhallatszik az ortodox templom hívó szava, de az unitárius templom falait nem „töri" át. „Mindemellett nem a legjobb érzés ezzel az erődemonstrációval szembesülni. Az evangélium hirdetésének meghittnek kell lennie. Én biztos nem szereltetnék hangfalakat a templomra, de vajon mi történne, ha a katolikus testvérek ezt megtennék, és akkor egyszerre szólna a két prédikáció?" – tette fel a költői kérdést Nagy László unitárius esperes, aki szintén elítélendőnek tartja az ortodoxok térfoglalását.
Bár első reakcióként Gheorghe Şincan ortodox esperes sajnálatát fejezte ki a történtekért, utólag furcsállásának adott hangot, miszerint „eddig senkit nem zavart, és nem is rohant az újsághoz". A főpap – aki nem volt jelen a vasárnapi szertartáson – viszont nehezményezi, hogy katolikus testvére miért nem fordult hozzá, mert „lehetne találni egy megoldást".
Ezt várja Valentin Bretfelean is, a városháza keretében működő közrendészeti bizottság elnöke. „Ha lesz írásos panasz, kivizsgáljuk, addig nincs mit tennünk" – szögezte le, hozzáfűzvén, hogy egy ilyen témával az újságíróknak sem kellene foglalkozniuk. Kérdésünkre, hogy bizottsági elnökként nincs rá törvényes mód, hogy vizsgálatot indítson, Bretfelean – aki egyben a helyi rendőrség vezetője is – azzal replikázott, hogy a húsvéti körmeneten a római katolikusok is használtak megafont és hangfalat.
Bihar lett Bihorból
Krónika, 2011. április 27. – Nagy Orsolya
Immár magyarul említik Bihar megyét azon a honlapon, amely a magyarországi Hajdú-Bihar és romániai szomszédja, Bihar által alkotott eurorégió turisztikai értékeit népszerűsíti. Mint arról beszámoltunk, a több mint 500 ezer euró értékű projektben készült szóróanyagok, prospektusok, plakátok, illetve az internetes oldal is román elnevezésén, Bihorként említette a partiumi megyét.
Lapunk akkor mind a hazai, mind a magyarországi illetékesek figyelmét felhívta a hibára. A projektet kezelő Megyegazda Nonprofit Kht. ügyvezetője, Zámbori Tamás azt mondta, bár a román szóhasználat szerinte Magyarországon teljesen elfogadott és széles körben használt, és a településeken kiragasztott plakátok korlátozott ideig maradnak fenn, a weboldal tartalmát még lehet módosítani. Ígéretet nem kaptunk a probléma orvoslására, a helyesbítés azonban mostanra megtörtént, így már a hétnyelvű Bihar-bihor.eu címen sem Bihor, hanem Bihar megyébe csalogatják a turistákat a magyar szövegben.
Az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) azonban egyéb kifogásaik is vannak a prospektusokkal és a honlappal kapcsolatban. Csomortányi István megyei alelnök szerint a szóróanyagokban és az interneten olvasható magyar szöveg „Galacticon Gála-díjas" – az elnevezés onnan ered, hogy nagyjából egy évvel ezelőtt a nagyváradi utcanevek „magyar" fordításait tartalmazó, az internetre is felkerült lista keltett általános derültséget a nevetséges félrefordítások miatt, például a Gala Galactionból, Grigore Pişculescu román író álnevéből így lett Galacticon Gála. Az eurorégió turisztikai honlapján azonban az EMI-sek szerint nemcsak magyartalanságok, értelmetlen mondatok és oda nem illő kifejezések vannak, hanem történelmi tévedések is: a magyar szövegben is Laurenţiunak hívják például Lőrinc papot, Dózsa György alvezérét, ráadásul vannak olyan információk, amelyek csak az egyik nyelven jelennek meg – ilyen azoknak a váradi várban eltemetett magyar királyoknak a névsora, mely csak a magyar szövegben szerepel. Az EMI-sek azt követelik, hogy a prospektusok felelős kiadóját, Bokor Ágotát vonják felelősségre a hibák miatt.
Google-fordítóval készült szórólap
Elhatárolódik a nagyváradi önkormányzat attól a helytelenül lefordított kétnyelvű szórólaptól, amelyet a Bihar megyei rendőrség osztogatott az elmúlt hét folyamán. A városvezetőség tegnap magyar nyelvű sajtóközleményben tudatta, hiába jelenik meg a szórólapokon a polgármesteri hivatal neve partnerként, nem vettek részt a magyar nyelvre távolról sem emlékeztető, valószínűleg Google-fordítóval átírt szöveg szerkesztésében. „A polgármesteri hivatal eljuttatta a nyomtatvány kijavított változatát a rendőrséghez, felkérve azt, hogy nyomtassák újra a szórólapokat, és csak a javított változatot terjesszék. Tekintettel arra, hogy a Bihar megyei rendőrség felkérésünk ellenére sem szüntette be a helyesírási hibákkal telített szórólap osztogatását, a hibás szórólapok tartalmáért a nagyváradi önkormányzat nem vállal felelősséget" – áll a közleményben.
Alsórákos: ahol gyilkosságot rajzolnak az óvodások
Szabadság, 2011. április 27. – KISS GÁBOR
Húsvét nagyhetében, április 20-án Brassó megyében jártunk, a roma közösség néhány tagja által rettegésben tartott Alsórákos határánál. A rendőrség ellenőrzőpontot állított fel, minden beérkező személy iratait ellenőrzik, mielőtt átlépné a falu határát. Két autó utasai találkoznak az ellenőrzőpontnál. Az egyik sofőr mosolyogva jegyzi meg: szegény rendőrök még nem tudják, hogy ma mennyi ellenőriznivalójuk lesz. Állítását a fél óra múlva az alsórákosi parókián gyülekező közel 50 erdélyi és partiumi lelkész igazolja, akik a szerda esti bűnbánati istentiszteletre érkeztek.
Fosztogatás, fenyegetés
Alsórákos 3500 lelkes település. Neve az utóbbi időben többször is felmerült: a falu szélén élő, szinte másfél ezres, románul beszélő roma közösség néhány tagja tartja terror alatt a falut. Fosztogatnak, fenyegetnek, de tettlegességekre is volt már példa. Legutóbb alig néhány hete kapták fel a falusiak a fejüket, amikor három fiatalt vertek meg csúnyán roma támadóik.
– A falu életében mindennaposak lettek ezek az események, a kisgyerekek, amikor az óvodában a termés betakarításáról kellett volna beszélni, azt válaszolták, hogy náluk nincs mit betakarítani, ugyanis a romák mindent ellopnak a megművelt területekről – meséli Gáspár Etelka alsórákosi óvónő, aki gyerekrajzokat is megmutat. A gyerekek az álmaikat rajzolták le. Végigfut a hátamon a hideg, miközben fényképezem a rajzokat. Szinte mindegyik gyerek azt rajzolta le, hogy több ember ökölbe szorított kézzel vagy bunkósbottal áll egy vérben fetrengő falubeli fölött. Még a tehetetlenséget is meg tudták ezek a gyerekek jeleníteni, a figurák kéz nélkül fekszenek a földön.
Ima Székelyföldtől Hollandiáig
Barát István helybéli lelkipásztor levélben értesítette szolgatársait a tarthatatlan helyzetről. A lelkészek és református egyháztagok listáján elkezdődött a szervezkedés. Először egy ökumenikus, szabadtéri istentiszteletet szerveztek volna, de ez több okból kifolyólag nem valósult meg. Virágvasárnap és az utána következő nagyheti alkalmakon viszont több ezer ember imádkozott Székelyföldtől Hollandiáig az alsórákosiak békéjéért. Végül néhány lelkipásztor úgy határozott, hogy ők ettől függetlenül elmennek nagyhét szerdáján Alsórákosra, és részt vesznek a 6 órától kezdődő bűnbánati istentiszteleten. Ez az alkalom azt szolgálja, hogy a gyülekezetet erősítse, lássák, hogy mennyien állnak mellettük és imádkoznak érettük.
Nem etnikai konfliktus ez
Öt órakor érkeztünk a faluba, Barát István kivitt bennünket a temetőkertbe, onnan belátni a teljes falut. A lelkipásztor szerint a helyzet odáig fajult, hogy a falut rettegésben tartók kapukat és vaskerítéseket bontottak le, házakba törtek be. Amikor a megszorító intézkedések miatt a szociális támogatások 50 százalékát levágták, a romák azzal fenyegetőztek, hogy ezt a falu fogja megbánni. Naponta négy-ötször, nappal is bementek egy-egy lakásba, udvarra, és fosztogattak, aki ellen akart állni, azt megfenyegették. Van olyan család, ahol éjjel felváltva őrködnek, a gyerekeket nem engedik ki egyedül az utcára, de már a népszokásokat sem gyakorolják a faluban.
Barát István elmondta, hogy a legutóbbi verekedés előtt a hatóságokkal is egyeztettek, és néhány javaslatot meg is fogalmaztak, de a legutóbbi incidens óta erőltetett békehangulat van a faluban. „Nem etnikai konfliktusról van szó, azon az estén, amikor kivonult a falu, románok, magyarok és romák együtt indultak el, mindenkinek elege van a törvénytelenségből. Sőt még a lingurárok között is vannak olyanok, akik elmondják, hogy ők nem olyanok, mint a többiek, nem lopnak" – meséli a lelkipásztor. A hatóságok tehetetlenek, bár a helybeliek szerint üzleti érdekek is húzódnak a háttérben. Alsórákoson három rendőr volt szolgálatban, ám egyszerre csak egyikük dolgozott. Most ígéretet kaptak rá, hogy a rendőrök számát nyolcra növelik. Nem hivatalos értesülések szerint a közeljövőben a településre várják a belügyminisztert.
Valahányszor szükséges lesz, idejövünk
Hat órakor megkondulnak a harangok, a megjelent lelkipásztorok, teológusok és a gyülekezeti tagok bevonulnak a templomba. Barát István hirdet igét. A lelkipásztor a nagycsütörtök éjszakáján alvó tanítványait költögető Úrról szóló igehirdetésében figyelmeztetett: Simon aludhat, de Péter nem. Az alvó Simonra nem lehet Anyaszentegyházat építeni: az éber Péterre és vallástételére igen. Márpedig csak az tud imádkozni és vallást tenni, aki ébren van. Ehhez pedig maga az Ige ébreszt fel bennünket. A gyülekezeti tagok szeme végig könnyes, hiszen nem mindennapi eseményeknek szereplői, ám ugyanakkor érzik és látják, hogy nincsenek egyedül.
Az istentisztelet keretében sor kerül az Alsórákosi Nyilatkozat felolvasására. A Pásztori-Kupán István teológiai tanár által megfogalmazott szöveg lényege, hogy egymást szeressük, mert erről ismeri meg a világ, hogy Krisztus tanítványai vagyunk.
Azt, aki bajban van, nem hagyjuk magára. Hadd fűzzem hozzá, bár nincs benne a nyilatkozatban, de 6 éves koromban tanultam Olasztelkén a dajkámtól, hogy az emberen akkor kell segíteni, amikor szüksége van rá, nem azután. Ezt a leckét nem vagyok hajlandó 38 éves koromban újratanulni. Valahányszor szükség lesz ránk, idejövünk, a nyilatkozatban benne van, hogy meg nem szűnünk Isten és az emberek előtt közbenjárni azokért, akik a segítségünkre szorulnak itt, Alsórákoson – nyilatkozta a Protestáns Teológiai Intézet tanára.
Pásztori-Kupán István szerint lesz folytatás is, biztos, hogy az imádkozást nem fogják abbahagyni, és azokat a lépéseket is sürgetni fogják, amelyek a kialakult helyzetet elviselhetővé teszik. A gyerekrajzokról beszélve a teológiai tanár elmondta: arról árulkodnak, hogy ezek a képek mindennaposak a gyerekek életében, ezt a képet azonban meg kell változtatni. – Valószínű, hogy ez a gyermekközösség ki kell, hogy heverje ezt a helyzetet, azonban az ő gyermekeik már nem rajzolhatnak ilyeneket. És az, hogy az ő gyerekeik mit rajzolnak, az már tőlünk is függ – vélte.
Közel negyven lelkipásztor látta el a helyszínen kézjegyével az Alsórákosi Nyilatkozatot. A dokumentum első aláírója Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt, aki korábban már több hasonló eseményen is részt vett, és aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület küldöttségét is vezette. Tamásváralján egyszerre három helyen gyújtották meg a falut, és a lelkipásztor kocsiját is összetörték. Akkor a lelkipásztorok összefogtak, és kivonultak.
„A rendőrség kutatott, nem talált semmit, de az istentisztelet után többet nem fordult elő, hogy valami baj lett volna. Érzem, hogy a Szentlélek munkálkodni kezdett. Amikor meghallottam, hogy itt mi történt, az első reakcióm az volt, hogy ott kell lennem. Nem lehet az, hogy itt élünk Erdélyben, van közel ezer lelkipásztor, és mi ne tudnánk az alsórákosi lelkipásztor testvérünkön és a gyülekezeten segíteni. A mi segítségünk az, hogy eljöttünk, imádkoztunk, semmi különösebbet nem akartunk, csak azt, hogy az Úr lássa meg ezt az összetartó szolgálatot. Nem hoztunk semmilyen erőt, sem más eszközöket, mi Krisztus nevében érkeztünk" – nyilatkozta a helyszínen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
MAGYARORSZÁG
Nyárig megszülethet a választási törvény módosítása
Háromszék, 2011. április 27.
Kövér László szerint elkerülhetetlen volt, hogy az új alaptörvény megszületését viták övezzék, és övezik is a mai napig. Az Országgyűlés elnöke egy interjúban ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy maximum „szépészeti és esztétikai szempontból" tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak.
Kövér László nem tartja kizártnak, hogy a parlamenti nyári szünet előtt megszületik a választási törvény módosítása. Mint mondta, ez egyébként szerepel is abban a tervezetben, amelyet a kormány állított össze a parlament nyári szünete előtt benyújtandó törvényjavaslatok kapcsán. Hangsúlyozta, a választójogi törvényről szóló egyeztetések részben már zajlanak. Kiemelte: arra kérte a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetőit, hogy gondolják végig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választásokon való részvétel kapcsán. Elmondta, hogy a húszéves adósság törlesztéseként a magyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetőségéről. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehetőség szerint valamilyen formában mind a tizenhárom, Magyarországon törvény alapján létező kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen – hangsúlyozta. Kövér Lászlónak – mint mondta – nincs illúziója, szinte biztosnak ítéli, hogy nem tudnak olyan választójogi törvénymódosítást a Ház elé terjeszteni, amely például az MSZP-nek megfelelne.
A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé – erősítette meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, először a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó jogszabálytervezetek érkeznek a parlamenthez; a sarkalatosak közül lesznek, amelyek „talán még beleférnek" a nyári ülésszakba, de döntő részük – így az önkormányzati, az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések – szeptemberben, októberben kerülhetnek sorra.
Két dolgot tudunk már az új választási szisztémáról: az egyik, hogy kétszáz fős lesz a parlament, a másik, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk a szavazati jogot – jelentette ki az előrehozott választások lehetőségét kizáró Lázár János, aki szerint a többség ma a Fidesz–KDNP-frakcióban a vegyes választási rendszer mellett teszi le a voksát, az pedig, hogy a határon túli magyarok milyen formában kapnak szavazati jogot, még nyitott kérdés.
KÁRPÁT-MEDENCE
Újrafonni elszakadt szálakat
Háromszék, 2011. április 27.
A határon túli nemzetrészek tagadhatatlan nyertesei lehetnek az új magyar alkotmánynak, mivel az számukra a korábbinál jóval többet, mondhatni, lényegesen mást nyújt.
Az elvek próbája persze a gyakorlat, az elvi újdonságok alkalmazásán múlik majd, hogy e népcsoportok mikor, milyen fokozatokon át és milyen formában lelhetnek támaszra az új alaptörvényben. A húsvéti alkotmány mindenképp egyfajta nemzeti reintegrációt hirdet meg, és ezzel azoknak kedvez a kisebbségi politikusok és erők közt is, melyek épp ebben érdekeltek. Amennyire érthető a kisebbségi közvélemény alkotmánypártisága, olyannyira fogas kérdés lehet viszont a dolog ama nemzetiségi érdekcsoportok számára, melyek a korábbi viszonyok közt szocializálódva, az anyaországi támogatás megléte nélkül végezték eddig számításaikat.
Ne köntörfalazzunk, az anyaországra fél évszázadnál hosszabb ideig úgyszólván nem lehetett építeni. Ott hosszú ideig a nemzeti érzés elfojtása, a természetes szolidaritás pervertálása és a határon túliak sorsukra hagyása volt az úzus. Olyan szétfejlődés indult meg emiatt a nemzetrészek, a "kintiek" és a "bentiek" közt, mely mind ott, mind itt megtalálta a maga szószólóit. Igazán egységes közvéleményről és politikai-közéleti képviseletről emiatt nem lehetett 1989 után sem beszélni, legfeljebb arról, épp melyik fél van felül.
Most a közösség túlnyomó többsége számára kedvező fordulatot rögzít az alkotmány, az inga a javunkra leng ki. A sajtó szerint míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzetről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza – érdemes megszámozva kiemelni –: Magyarország vállalja, hogy ezentúl 1. felelősséget visel sorsukért, 2. elősegíti közösségeik fennmaradását 3. és fejlődését, 4. támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, 5. jogaik érvényesítését, 6. közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve 7. a szülőföldön való boldogulásukat.
E vállalások merőben új helyzetet teremthetnek a határon túli, kisebbségbe került népcsoportok egyenjogúsítása számára, nagy asszimilációs nyomást vehetnek le róluk. Itt most csak azt emelném ki: a megmaradáson túli kibontakozás, fejlődés ígéretét is hordozzák. Az unió pedig azért tekinthető kedvező keretnek mindehhez, mert a védhatalmi státus ilyenszerű gyakorlására, legitimként való elismerésére több pozitív példát tud felmutatni.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Kisebbségi törvény vagy a koalíció – Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével
Új Magyar Szó, 2011. április 27. – Cseke Péter Tamás, E. Ferencz Judit
A tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti tévé magyar adásának Sajtóban című legutóbbi műsorában. A beszélgetés kivonatolt szövegét interjú formájában közöljük.
-A nagyobbik koalíciós partner már többször kérte az RMDSZ segítségét abban, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhasson el bizonyos törvényeket. Legutóbb a tanári béreknek felső határt szabó jogszabályt fogadták el ezzel a módszerrel, az RMDSZ támogatásával. Miért volt erre szükség?
-A pedagógusok fizetésének történetében nyakig benne van minden parlamenti párt. A parlament a Tăriceanu-kormány idején szavazta meg a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, ezt az akkori miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte. Utána jött a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt kormánya, s a béremelést újra hatályon kívül kellett helyezniük, mert időközben az Alkotmánybíróság a Tăriceanu-féle sürgősségi rendeletet elutasította.
A PSD–PD-L-kormány rendeletét is elutasította az Alkotmánybíróság. Azért mondom ennyire részletesen, hogy világos legyen, valamennyi párt, amikor kormányra került, ugyanabba az irányba ment: tudta, hogy nincs fedezete – mintegy 500 millió euróra van szükség – a tanárok béremelésére. Időközben azonban a tanárok a törvényre hivatkozva a bíróságokon keresték igazukat, s olyan igazságszolgáltatási döntések születtek, amelyek különböző szintekre helyezték a béreiket: van, aki pert nyert, s van, aki nem. Ez méltánytalan helyzetet teremtett, s ezért döntött úgy a kormány, hogy olyan bérezési rácsot fogad el, amely a fizetéseket „helyére teszi". Ha parlamenti úton próbálta volna elfogadni a jogszabályt, hónapokig elhúzódott volna a vita.
-Megtörténhet-e, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályokat – például a kisebbségi törvényt – is hasonló módszerrel fogadtatja el a kormány?
– Koalíciós szinten az az egyezség született, hogy a parlamentnek az ülésszak végéig el kell fogadnia a kisebbségi törvényt. Mi jelenleg a parlamenti vitát próbáljuk előkészíteni. A törvényről most már csak egyetlen bizottságnak kell jelentést készítenie, s ha van rá többség, van rá politikai akarat, akkor a jogszabályt el lehet fogadni parlamenti vitával. Ha úgy látjuk, hogy ez a módszer nem működik, akkor élni kívánunk majd a parlamenti felelősségvállalás lehetőségével a tavaszi ülésszak végéig.
-Az RMDSZ képviselőházi frakciója már felvetette a miniszterelnöknek egy parlamenti találkozón: a kisebbségi törvény vitája akadozik, ezért felelősségvállalás módszerével kellene elfogadtatni. Információink szerint Emil Boc a felvetésre nem válaszolt, pontosabban elkerülte a választ.
-Ezeket a dolgokat nem parlamenti találkozókon, hanem koalíciós szinten szoktuk megbeszélni.
-És koalíciós szinten felmerült-e ez a lehetőség?
– A koalícióban arról beszéltünk, amit már mondtam: ha nem halad a törvény vitája, felelősségvállalással fogadjuk el a jogszabályt.
-Az ülésszak már rég elkezdődött, ám a törvény vitája még egy tapodtat sem mozdult előre....
-Megnyugtatom önöket: a tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
-Az RMDSZ által szorgalmazott másik törvényről, a regionális átszervezésről szóló jogszabályról is hangzottak el különböző nyilatkozatok a nagyobbik koalíciós párt politikusai részéről. Eszerint jelenlegi formájában nem támogatják a törvényt, mert úgymond etnikai határok mentén rajzolná meg az ország régióit.
-Már többször mondtam a kormányzati partnereinknek, s elhangzott a nyilvánosság előtt is: ha Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülne, nem azt jelentené, hogy etnikai alapon húztuk meg a határait. A három megyében magyarok élnek. Ilyen alapon elmondhatnánk, hogy a Vrancea és a környező megyék alkotta régió határait is etnikai szempontok szerint húztuk meg, mert ott meg románok élnek.
Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy fejlesztési régióba kívánjuk tenni azt a három székelyföldi kisrégiót, amely történelmi, gazdasági és kulturális hagyományai szerint együvé tartozik. Hogy ott magyarok élnek? Lehet ezt nézni etnikai perspektívából is, de lehet másképp is, és akkor nincsen semmi probléma. Egyébként ennek a törvénynek a vitáját a következő parlamenti ülésszakban szeretnénk elkezdeni.
-Az államfő nemrég bejelentette, hogy elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelyben szerepel majd a régió fogalma is. Milyen javaslatokat készít elő az RMDSZ ehhez a tervezethez?
-Nem ismerjük még az alkotmánymódosítás tervezetét, ezért egyelőre erről nem is tudok véleményt mondani. Ám nyilván az alkotmányban nem szerepel majd részletesen a régiók leírása, ezt törvénynek kell majd szabályoznia. Azt azonban jónak tartom, ha az alaptörvénybe bekerül egy vagy két erős cikkely a régiókról. Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként nincs parlamenti többség az alkotmány módosításához.
Nem látom, hogyan lehetne jelenleg a bizottságban, majd később a plénumban kétharmados többséget összeszedni. Másrészt pedig, ha megnyitjuk az alkotmánymódosítás kapuit, akkor kérni fogjuk mindazt, amit eddig is kértünk: többek között a nemzetállami kategória törlését, újragondolását és az őshonos kisebbségek elismerését államalkotó tényezőként.
|
