|
ROMÁNIA
Markó szerint kormányzati felelősségvállalással kell elfogadni az oktatási törvényt
Transindex, 2010. október 12
Mielőbb el kell fogadni az oktatási törvényt, egy éves késében vagyunk, hiszen elkezdődött az iskolai év - jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint az ősz folyamán el kell fogadni az oktatási törvényt. Szerinte a kormánynak felelősségvállalással kellene elfogadnia a törvényt, ugyanis csekély annak az esélye, hogy belátható időn belül megszavazza azt a parlament.
Az államfővel folytatott megbeszélésről elmondta, a nyugdíjtörvényről tárgyaltak, az UNPR pedig elfogadta az államfő ezzel kapcsolatos, a parlamentnek visszaküldött jogszabály esetében megfogalmazott kérését, vagyis azt, hogy a nők nyugdíjkorhatára legyen a férfiakénál alacsonyabb. A jövő évi költségvetés, a befektetési prioritások és az EU-s pénzalapok lehívása is a megbeszélt témák között szerepeltek.
Gyorsan elfogadnák az oktatási törvénytervezetet
honline.ro, 2010. október 12.
A kormánykoalíciót alkotó pártok egyetértenek abban, hogy minél hamarabb el kell fogadnia a parlamentnek az oktatási törvénytervezetet – derült ki Traian Băsescu államfő és a kormánypártok közötti konzultáció után.
Emil Boc miniszterelnök, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke a Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszéléseket követően kifejtette, hogy az oktatási törvénytervezet mellett a nyugdíjtörvény és a közalkalmazotti bérek egységesítését előíró jogszabály-tervezetet is minél hamarabb el kell fogadnia a parlamentnek, mégpedig összhangban Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A nyugdíjtörvény és a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló jogszabály elfogadását Románia a Nemzetközi Valutaalap irányításával tavaly kötött többoldalú nemzetközi hitel-megállapodás keretében vállalta.
A nyugdíjtörvényt Băsescu a múlt héten visszaküldte a parlamentnek, azt javasolva, hogy a férfiak és nők esetében megállapított egységes 65 éves nyugdíjkorhatár helyett a nők két évvel hamarabb, 63 évesen vonulhassanak nyugállományba. A romániai oktatási rendszer decentralizációját és mélyreható reformját előirányzó törvénytervezet elfogadását főként az RMDSZ szorgalmazza, amely egyik elsődleges fontosságú politikai célkitűzésének tekinti a törvény megszavazását az őszi parlamenti ülésszakban.
Az oktatási és a bértörvény esetében a kormány számol a felelősségvállalás lehetőségével, vagyis olyan gyorsított eljárással terjeszti a törvényalkotó testület elé a két jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy parlamenti vita nélkül fogadják el azokat. Ez a formula ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, a parlament ez esetben az egész kormány hivatalban maradásáról vagy távozásáról fog szavazni. Az ellenzéki padsorokban helyet foglaló Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) erőteljesen készül az esetleges bizalmi szavazásra, a két politikai erő tegnap újabb egyeztetéseket folytatott a bizalmatlansági indítvány szövegének véglegesítéséről.
Az ellenzék és a kormány harca miatt jelenleg működésképtelen a képviselőház, mivel az ellenzéki pártok bojkottálják a parlament alsóházában a napirend kijelölésére hivatott házbizottság üléseit. Nem hajlandók részt venni az üléseken addig, amíg Roberta Anastase demokrata párti házelnök nem mond le tisztségéről. Őt csalással vádolják, hiszen az ellenzék szerint a nyugdíjtörvény korábbi szavazásakor Anastase több honatyát számolt össze, mint ahányan valójában bent voltak a teremben. Az államfőnek a pártokkal folytatott tegnapi konzultációjáról is távol maradtak a szociáldemokraták és a liberálisok.
Angela Merkel: Germania va aprecia echitabil realizările României privind aderarea la Schengen
AGERPRES, 2010. október 12.
Germania va aprecia echitabil realizările României din ultimii ani în ceea ce priveşte aderarea la Spaţiul Schengen, a declarat, marţi, la Palatul Cotroceni, cancelarul german Angela Merkel, după o întrevedere cu preşedintele Traian Băsescu.
"Am promis domnului preşedinte că Germania, în ceea ce priveşte aderarea la Spaţiul Schengen, va aplica o apreciere echitabilă a celor realizate în ultimii ani şi, pe această bază, vom hotărî în noiembrie sprijinul pentru drumul României în direcţia unor controale mai severe la graniţe", a spus Merkel.
Şefa Executivului de la Berlin a subliniat necesitatea transparenţei în domeniul Justiţiei în România pentru investitorii germani care doresc să dezvolte afaceri aici.
"Am abordat şi domeniul Justiţiei. Pentru întreprinzătorii germani care doresc să investească şi pe viitor în România este important să existe transparenţă acreditată în acest domeniu. Domnul preşedinte a subliniat că o serie de norme legale au fost implementate", a mai spus oficialul german.
De asemenea, cancelarul şi-a exprimat aprecierea pentru procesul de restructurare demarat de Guvernul României, caracterizând, însă, aceste măsuri ca fiind "dure". În context, ea a evidenţiat importanţa fondurilor europene pentru dezvoltarea economică a României.
În privinţa politicii externe, cancelarul Germaniei a reliefat interesul comun româno-german pentru rezolvarea problemelor din Transnistria.
"Există un interes comun să fie rezolvate problemele în Republica Moldova şi Transnistria, precum şi în Balcanii de Vest", a punctat Merkel.
Pe agenda convorbirilor de la Cotroceni s-au numărat şi probleme legate de strategia energetică a Uniunii Europene, Traian Băsescu aducând în discuţie proiectele Nabucco şi AGRI.
"Am avut discuţii pe o paletă largă de subiecte, cum ar fi relaţia bilaterală, necesitatea creşterii nivelului de performanţă a justiţiei româneşti, în baza Mecanismului de Cooperare şi Verificare, probleme legate de accesul României în Spaţiul Schengen, strategia energetică a Uniunii Europene şi susţinerea pentru Proiectul Nabucco, dar şi luarea în considerare a Proiectului AGRI, Strategia Dunării, Summitul NATO şi Summitul OSCE din acest an, Balcanii de Vest şi, de asemenea, ne-am oprit asupra problematicii legate de Republica Moldova", a enumerat Traian Băsescu.
După convorbirile oficiale, Traian Băsescu i-a prezentat Angelei Merkel Palatul Cotroceni, cei doi intrând pentru câteva minute şi în biserica din curtea palatului, recent reconstruită.
ERDÉLY
Húsz év civil kurázsi
Új Magyar Szó, 2010. október 12. – Antal Erika, Kovács Zsolt, Baloga-Tamás Erika
„A romániai civil szféra egésze finanszírozási gondokkal küzd. Az erdélyi magyar civil szervezeteknek emellett problémát jelent, hogy a román szervezeteknél elszigeteltebbek, ugyanakkor nincs elég szakemberük" – jelentette ki lapunknak a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) irodavezetője.
„A romániai civil szféra egésze finanszírozási gondokkal küzd. Az erdélyi magyar civil szervezeteknek emellett problémát jelent, hogy a román szervezeteknél elszigeteltebbek, ugyanakkor nincs elég szakemberük" – jelentette ki lapunknak a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) irodavezetője.
Furus Levente egyike volt azoknak, akik az erdélyi magyar nonprofit szférát képviselték a hazai civil szervezetek tevékenységének húszéves mérlegét elkészítő bukaresti konferencián. Az értekezlet résztvevői egy átfogó felmérésből nyertek képet a romániai civil szféra jelenlegi helyzetéről. Eszerint az országban húsz év alatt 62 ezer bejegyzett szervezet alakult, ám csupán 22 ezer aktív. A civil szféra összességében 90 ezernél több alkalmazottat foglalkoztat.
Rosszat tett az EU-csatlakozás
„Paradox módon negatív törést jelentett a civil szervezetek életében Románia EU-csatlakozása. Az eltelt négy évben alaposan megcsappantak a bevételeik, mert a magánadományozók kivonultak az országból. Úgy ítélték meg, hogy a csatlakozással megnyíltak az uniós támogatási lehetőségek" – idézte a felmérés tanulságait Furus Levente.
Tájékoztatása szerint a hazai civil szervezetek a polgárok mozgósításában, az önkéntesség népszerűsítésében látják a jövőt. „Ehhez azonban szükség van az önkéntességi törvény világosabbá tételére. Jelenleg ugyanis az homályosan fogalmaz, és a polgároknak alig 3 százaléka vesz részt önkéntes munkában" – magyarázta a CIVEK irodavezetője.
Tájékoztatása szerint a másik általános cél, hogy vidéken is aktívabbá tegyék a civil szervezeteket, hiszen jelenleg 87 százalékuk városokban fejti ki tevékenységét. Emellett szorgalmazzák, hogy a kormány csökkentse az adóterheket, és nyújtson adókedvezményeket az adományozóknak. Ez szerinte azért is fontos, mert jelenleg a szociális szolgáltatások 41 százalékát a nonprofit szervezetek végzik el, az otthoni gondozó szolgálatban a civilek több mint 10 ezer személyt látnak el, míg a hatóságok csupán 7300-at.
Több mint száz magyar szervezet
Az erdélyi magyar nonprofit szféra ernyőszervezete, a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége (MCESZ) jelenleg több mint 100 tagot számlál. Alelnökük, Bereczki Kinga az elmúlt húsz évet lapunknak úgy értékelte: a romániai civil társadalom számára kihívásokkal tele periódus volt, kihasználatlan lehetőséggel.
„A húsz év alatt a romániai civil társadalom – és itt elsősorban a román szervezetekre gondolok – összességében rengeteget fejlődött, nemcsak számbeli növekedése, hanem a szervezetépítés, az irányított tevékenységek, akciók terén. Ezek eredményeképpen kormányszinten sikerült a civil területeket érintő törvénykezésbe pozitívumokat bejuttatni" – magyarázta Bereczki Kinga, aki az eredmények közül a civil szférának adományozható adószázalékokról szóló törvénymódosítást emelte ki.
„Ehhez viszonyítottan a magyar civil társadalom, jóllehet óriási hagyományokkal rendelkezik, lehetőségeihez képest alulteljesít. A kezdeti építkezést követően egy megtorpanás, visszaesés tapasztalható" – vélekedett a MCSZESZ alelnöke. Bereczki Kinga ennek magyarázatát a „politikai ráhatásban" látja.
„Az erdélyi magyar civil szféra nem jut erőforrásokhoz, nincsen meg az a lehetősége, hogy sajátosságainak megfelelően fejlődjön, mert a politikum nagyon befolyásolja, sok esetben irányítja. Azok a civil szervezetek rendelkeznek erőforrással, amelyek bizonyos politikai körhöz közel állnak. A függetlenségüket megtartani, célkitűzéseiknek hűen megfelelni kívánó civil szervezetek folyamatosan forráshiánnyal küszködnek, és ettől a tevékenységük is behatárolt" – részletezte Bereczki.
Az MCSZESZ alelnöke szerint éppen ezért elsősorban a források biztosítását szabályozó törvényeken kellene változtatni. „A civil szervezetek számára politikától függetlenül biztosítani kellene a forrásokat, amiből építkezni tudnak. Erre konkrét példa a Magyarországon nagyon jól működő nemzeti civil alapprogram" – magyarázta Bereczki Kinga.
Erdélyben van hagyománya
Az erdélyi magyar civil szervezetek „veteránjai" közé tartozik a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért, amely 1992 óta működik két regionális irodával: Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. Programfelelőse, Csáky Rozália lapunknak szintén a „létbizonytalanságra" panaszkodott. „Ez a mindenkori kihívás számunkra is, hiszen e 18 év alatt minden munkánkat megpályáztuk és pályázati támogatásból valósítottuk meg" – jelentette ki.
A programfelős szerint a nonprofit szférának jelenleg az is segítséget jelentene, ha egyszerűsítenék a civil szervezetek bejegyzési procedúráját. „A törvénykezéseket olyanként kellene módosítani, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenysége fejében kapjanak kedvezményeket a mindennemű adófizetések terén. Emellett akár külön kategóriaként is kezelhetnék a civil szervezetekben alkalmazásban lévő személyeket, az adózásukat" – sorolta javaslatait.
Csáky Rozália szerint a romániai magyarok általában fogékonyak a civil kezdeményezésekre. „Az erdélyi magyaroknak már az 1800-as évek végén voltak civil szervezeteik, melyek főként a tudományos életet és a kultúrát szervezték. Itt van hagyománya a civil önszerveződésnek, főként a kultúra terén. De mára már szinte minden tevékenységi területen – oktatás, környezetvédelem, szociális problémák kezelése, épített örökségvédelem – vannak aktív erdélyi magyar civil szervezeteink" – magyarázta.
Futnak a pénzük után?
Csonta Levente egy „fiatal" szervezet, az öt éve alakult Zöld Székelyföld Egyesület elnöke. Tapasztalatai szerint évekkel ezelőtt „kálváriát" jelentett a bejegyzésük kijárása. „Tehát a procedúrán mindenképpen könnyíteni kellene" – magyarázta.
Az anyagi gondok mellett az erdélyi magyar civil szféra problémájának a szétforgácsolódást tartja. Csupán a környezetvédelem terén legalább öt szervezet tevékenykedik. „Ritkán hangoljuk össze akcióinkat, rossz a kommunikációnk. Az az igazság, hogy valamennyien futunk a kis pályázati pénzeink után" – jellemezte az állapotokat Csonta Levente.
Az egyesület elnökének szintén jók a tapasztalatai az erdélyi magyarok mozgósíthatóságáról. „Ha konkrét, gyakorlatias cél érdekében kell megmozdulniuk, megteszik. Ilyen volt a több nagyvárosban szervezett használtétolaj-gyűjtési akciónk, amelynek egészen jó visszhangja volt" – mondta a civil szervezet vezetője.
Budapest 400 ezer kérésre számít – Lakossági fórumot tartottak a könnyített honosítási eljárásról Kolozsváron
Új Magyar Szó, 2010. október 12. – Sipos M. Zoltán
„Mostantól a honosítás zökkenőmentesen fog zajlani, bárki aki igényli a magyar állampolgárságot, beszél magyarul és tudja bizonyítani, hogy ő vagy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, alanyi jogon megkapja az állampolgárságot" – mondta el tegnap a Kolozsváron tartott lakossági fórumon Wetzel Tamás miniszteri biztos.
„Mostantól a honosítás zökkenőmentesen fog zajlani, bárki aki igényli a magyar állampolgárságot, beszél magyarul és tudja bizonyítani, hogy ő vagy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, alanyi jogon megkapja az állampolgárságot" – mondta el tegnap a Kolozsváron tartott lakossági fórumon Wetzel Tamás miniszteri biztos.
Hozzátette: a magyar hatóságok tudatosan beszélnek könnyített honosítási eljárásról, hisz a magyar jog ismeri a kettős állampolgárság fogalmát, viszont sokszor a bürokrácia útvesztőiben elsikkadt a cél.
Az idei évre 830 millió forintot különítettek el, 2011-ben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, a magyarországi külképviseletek teljes gőzzel dolgoznak azon, hogy 2011. január elsejétől zökkenőmentesen és ügyfélbaráti hozzáállással tudják fogadni mindazokat a határon túli magyarokat, akik igénylik a visszahonosítást.
„A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok" – hangsúlyozta Wetzel.
Az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni, de a minél rövidebb ügyintézés érdekében a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatják.
Mint az a lakossági fórumon kiderült, az állampolgársági kérelmet ingyenesen a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-től. Az eljárás során a kérelmező egy formanyomtatványt tölt ki, amelyben igazolja személyazonosságát, büntetlen előéletét valamint kifejti, mire alapozza kérelmét.
Wetzel Tamás miniszteri biztos kifejtette, a Magyar Köztársaság kormánya minél több határon túli magyar ajkú kérelmezőt látna szívesen, ezért a „kekeckedés" semmiképp nem cél: bárki aki középszinten beszéli a magyar nyelvet és bármilyen okirattal – vagy annak a fénymásolatával – amely igazolja a saját vagy valamelyik felmenőjének egykori magyar állampolgárságát négy-öt hónap leforgása alatt megkaphatja a magyar állampolgárságot.
A lakossági fórumon kialakult beszélgetésen a miniszteri biztos elmondta: különösen a fiatalokra nézve előnyös a magyar állampolgárság kérelmezése, hisz a diákok minden magyar diákigazolvánnyal járó jogot megkapnak és a nyári, munkalehetőségek is jobban elérhetővé válnak számukra.
Kolozsvári tájékoztatás a honosításról
Szabadság, 2010. október 12.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról tartott tájékoztatót hétfőn Kolozsvárott Wetzel Tamás miniszteri biztos. Ezt megelőzően elmondta: a fórum célja az itt élő magyarok tájékoztatása a kettős állampolgárságról, az igényléssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról és a konkrét megvalósításról. A program során megbeszélést folytat a konzulátus munkatársaival és helyi magyar prominensekkel is.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lépett életbe, a kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet majd benyújtani.
A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.
Az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni, de a minél rövidebb sorban állás érdekében mindenképpen a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatja a kormány.
Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-jétől. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát amikor nem lehet dönteni. Így várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4–5 hónap után várható a válasz.
Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét.
A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz.
Wetzel Tamás elmondta: a fordítások tekintetében minden hiteles fordítást elfogadnak, amit az adott országban hitelesnek tekintenek. Ez jóval szélesebb kör mint a jelenlegi rendszer és jóval olcsóbb is. Romániában például a közjegyzői fordítás esetén 2000–2500 forintba kerül egy anyakönyvi kivonat lefordítása.
Az eljárással kapcsolatos tennivalókra a kormány az idei évre 830 millió forintot különített el, s az első évben 250–400 ezer kérelmezővel számolnak.
MAGYARORSZÁG
Orbán Viktor és Barroso beszédével kezdődött a pécsi rektorkonferencia
MTI, 2010. október 12.
Orbán Viktor szerint a tudás csak a felelősséggel együtt szolgálhatja a közjót, a 21. század feladata, hogy a tudást így alkalmazza és fejlessze. "A tudás felelősség nélkül rendkívül veszélyes", az emberek ellen fordulhat - mondta köszöntőjében a miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi rektorkonferenciáján kedden, emlékeztetve a nagy emberáldozatot és anyagi károkat okozó, egy hete történt iszapkatasztrófára. A jubileumi rektorkonferencia a két díszvendég, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével nyílt meg. A magyar nép iránti együttérzését fejezte ki a "valóban nagyon súlyos ökológiai katasztrófa", az iszapömlés kapcsán José Manuel Barroso.
A miniszterelnök megállapította: be kell látni, hogy a tudás önmagában nem feltétlenül szolgálja a közérdeket, a magánérdek túlzott érvényesülése háttérbe szoríthatja a tudást. Kifejtette: az egyetemeknek és a kulturális intézménynek, akárcsak Pécsnek, Európa kulturális fővárosának nagy felelőssége van a felelős gondolkodás és döntéshozatal képességének fejlesztésében.
A kormányfő, Magyarország barátjaként, "nagy európaiaként" üdvözölve Barrosót azt mondta: a világ a XXI. század első évtizedére a válság évtizedeként fog visszatekinteni. Úgy tűnt - mutatott rá -, hogy a civilizált világ túljutott a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság legnehezebb szakaszán, amikor környezeti katasztrófák formájában érkezett az újabb figyelmeztetés. Felidézte az idén májusban a Mexikói-öbölben történt ipari balesetet, amelyet a magyarországi vörösiszap-tragédiával kötött össze.
"Teljes mértékben elismerjük a magyar hatóságok hozzáértését és a gyors fellépését" - jelentette ki a háromnapos konferencia nyitórendezvényén José Manuel Barroso. Kifejtette, hogy az EU az első pillanattól fogva kifejezte, minden lehetséges módon támogatást nyújt. Meggyőződése szerint a pécsi rektorkonferencia kiváló alkalom annak a fontos kérdésnek a megvizsgálására, hogy "az egyetemek hogyan segíthetnek alakítani jövőnket".
Barroso kifejtette, hogy az EU az első pillanattól fogva kifejezte, "minden lehetséges módon támogatást nyújt". Hozzátette, személyes megbeszélést folytat a kormányfővel, egyebek között a tragédiával kapcsolatos kérdésekről. Meggyőződése szerint a pécsi rektorkonferencia kiváló alkalom annak a fontos kérdésnek a megvizsgálására, hogy "az egyetemek hogyan segíthetnek alakítani jövőnket".
Barroso azt mondta, hogy a 25 éves Európa Kulturális Fővárosa program az egyik legismertebb, a közösségeket élénkítő, a kulturális örökséget megújító EU-kezdeményezés. Gratulált az idei kulturális programokhoz Pécsnek, a települést határok nélküli városnak nevezve. Azt mondta, Pécs"mindig nyitott volt a különböző kultúrák el- és befogadása iránt".
A köszöntők után Bódis József rektor a PTE díszes alapító okiratának másolatát adta át a két díszvendégnek, José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az egyetem létrehozásának alapvető dokumentuma V. Orbán pápa 1367-es megerősítő bullája. A pécsi egyetem 33 ezer diákkal a legnagyobb magyar felsőoktatási intézmények egyike.
A rektorkonferencia a szervezők szerint egyben Magyarország EU-elnökségének első előkészítő rendezvénye, amelyen előadóként vesz részt a belga oktatási miniszter és a spanyol oktatási államtitkár is, a magyar EU-elnökségi előkészületekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter tart előadást.
KÁRPÁT-MEDENCE
Magyarok a magyarok ellen a szlovák önkormányzati választásokon
MTI, 2010. október 12.
Magyarok magyarokkal fognak megküzdeni a polgármesteri és képviselői mandátumokért számos szlovákiai településen a november végi önkormányzati választásokon.
Az eddig nyilvánosságra került jelöltlistákból kitűnik, hogy a koalíciós magyar-szlovák Híd pártnak 499 polgármesterjelöltje van, míg az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 287. Mindkét párt elsősorban a jórészt magyarok lakta felvidéki településeken van jelen, bár a Híd az ország északi vidékein élő szlovákok megszólítására is törekszik. A Híd képviselőjelöltjeinek száma 2880, míg az MKP-é 2634. Szlovákiában mintegy félezer településen van jelentősebb magyar lakosság.
Dunaszerdahelyen és Révkomáromban, az arányokat tekintve legnépesebb magyar lakossággal rendelkező két felvidéki városban önállóan indul a Híd és az MKP. A rendelkezésre álló adatok szerint Dunaszerdahelyen három, Révkomáromban négy polgármesterjelölt van. Az Új Szó című pozsonyi napilap értesülése szerint a két pártnak alig van közös jelöltje, a nagyobb települések közül csak Füleken és Ipolyságon nem oszlanak meg a magyar szavazatok. A helyi koalíciók nagyon tarkák, az MKP inkább a jobbközép pártok, a Híd pedig inkább az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) jelöltjeit támogatja.
Füleken a visszavonuló Agócs József helyére a szintén Híd-párti Estefán László pályázik, s az MKP helyi alapszervezete a magyar szavazatok egységesítését választva mögé állt. A közös polgármesterjelölt ellenére azonban a képviselőjelöltek listája itt sem közös. Ipolyságon mindkét párt a függetlenként induló Lőwy Jánost támogatja. A helyi szervezetek maguk döntik el, kit támogatnak, a legtöbb városban a Híd és az MKP inkább szemben áll egymással. A kelet-szlovákiai Bodrogközben öt kisebb településen van MKP-Híd koalíció a polgármester választáson. Ezeken a településeken mindkét párt fontosnak tartja az együttműködést, a pozsonyi központ ebbe nem szólt bele.
"Az MKP és a Híd együttműködése mindenütt növelheti a magyarok esélyeit" - mondta az MTI tudósítójának Grigorij Meseznikov szlovák politológus. Szlovákiában november 27-én kerül sor az önkormányzati választásokra.
|
