ERDÉLY

Kifüstölték a Kölcseytkolcsey_fo

Új Magyar Szó, 2010. szeptember 18. – Sike Lajos

Ismét igaza lett Széchenyinek: ellenségeink nem tudnak annyit ártani, mint amennyit mi ártunk önmagunknak! A nagyhírű szatmári magyar iskola, a Kölcsey Főgimnázium az új tanévre végleg elhagyta évtizedeken át megszokott épületét. Hiába volt minden tárgyalás, egyezkedés, halogatás, a helyi magyarság többségének érdekére való hivatkozás, távozott a nyolcszáz diák és a nyolcvan tanár!

Még szerencse, hogy a katolikus egyháznak akadt a közelben egy kevésbé kihasznált épületegyüttese, és felajánlotta azt. Ám a városvezetés és a szülők igyekezete ellenére, máig csak felét tudták rendbe tenni. A múlt héten a félig romos épületrész felújításának költségeiről tárgyalt a helyi tanács, s az egyik szocialista képviselő, Viorel Solschi tanár megdöbbenésének adott hangot, hogy egy olyan elit magyar iskolának, mint a Kölcsey, amelyre a románok is felnéznek, nincs végleges helye!

Az előzmény az ÚMSZ-ből is ismert. A történelem fintora: 1957-ben a Kölcsey, mint állami iskola, a kommunista hatalom által megszüntetett, több évszázados református gimnázium épületében jött létre. A politika széljárása miatt közben többször átnevezték, majd 89 után ismét Kölcsey lett. Kiváló teljesítménye okán letörölhetetlenül ez a név ragadt rá. Igazi rangot a legnehezebb kommunista években kapott, amikor teljes végzős osztályok „sétáltak be" innen a legjobb egyetemekre.

Nagyra szökött a remény, mikor látszott, hogy a Láncos-templom körül négy-öt iskolaépületet visszakap a református egyház. Tőkés püspök leutazott Szatmárnémetibe, és a helyi magyar vezetőkkel a Láncosban szándéknyilatkozatot írt alá, hogy nevezett épületekben egy református iskolaközpontot hoznak létre. Mára ez a terv füstbe ment. Ennek egyik oka az, hogy akkor szó sem volt a Kölcsey épületének kiürítéséről, hisz bőségesen jutott hely a Refinek.

Közben Tőkés László EP-képviselő lett, s már nem volt fontos a református központ, így azok élére állt, akik a Kölcsey távozását akarták, ami azért is furcsa, mert ide több református diák jár, mint a Refibe. (De hiába, ha az ügy olyan színezetet kapott, mintha a Kölcsey az RMDSZ líceuma lenne és szándékosan gátolná az újraindulása óta tébláboló református iskolát.)

Talán dacból, a kifüstölt Kölcsey nem a felkínált régi udvaron, hanem a filharmóniában tartotta tanévnyitóját. Az új igazgató, Pataki Enikő nagy tapsot kapott, amikor kijelentette: a Kölcsey erejét nem a falak adják, hanem szellemisége, tanárai és diákjai teljesítménye. S erre nagyon vigyáznak ezután is. Akárki ellenében.

Elsődleges cél az oktatás decentralizációja

Szabadság, 2010. szeptember 17. – NAGY-HINTÓS DIANA

A romániai magyar közoktatá¬sért felelős főtanfelügyelőkkel, főtanfelügyelő-helyettesekkel, illetve a magyar tagozattal foglalkozó szaktanfelügyelőkkel tárgyalt ma Markó Béla kormányfő-helyettes, Pásztor Gabriella államtanácsos és Király András oktatásügyi államtitkár, amelynek során szóba került az oktatási törvénytervezet elfogadása, az iskolák decentralizációja, illetve a romániai magyar közoktatást érintő fontos kérdések. Markó Béla a tanácskozást félbeszakítva tájékoztatta a sajtót az ott elhangzottakról, illetve válaszolt az újságíróknak az időszerű politikai kérdésekre is, úgy mint: a cégekre kirótt átalányadó mihamarabbi eltörléséről, a szerzői jogdíjasok helyzetéről, illetve az RMDSZ népszerűségének esetleges változásáról.

A romániai közoktatás reformja, az iskolák decentralizációja, illetve az önkormányzat hatáskörébe való áthelyezése szerepel a még el nem fogadott oktatási törvénytervezetben.
Amennyiben hamarosan nem fogadják ezt el, a kormány erre vonatkozó sürgősségi rendelettel oldaná meg az iskolák decentralizációját. A közös érdek az, hogy a tanintézmények valós decentralizációja megvalósuljon, és az iskolával kapcsolatos döntéseket a helyi önkormányzat hozza meg" – magyarázta Markó. Hozzátette: a tanácskozáson jelen levő főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek főleg az oktatás finanszírozására vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket majd továbbítanak a szaktárcához, hiszen még el lehet juttatni a módosító javaslatokat. „Ahhoz hogy megmaradjanak a nemzeti kisebbségek, illetve a kis települések iskolái, diszperziós szorzót kell alkalmazni" – hangsúlyozta a kormányfő-helyettes, ám azt még nem tudta megmondani, hogy ez mennyivel lesz nagyobb, mint a többségi gyerekek esetében megszabott 3200 lejes fejkvóta. Markó megemlítette: a szakoktatásra – beleértve a művészeti oktatást képzést is – sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ez pedig azt jelentheti, hogy ez esetben is a megállapított fejkvótánál több pénz járna a művészeti líceumba vagy szakiskolába járó gyerekért.
A szerzői jogdíjasok helyzetét illetően Markó most is úgy vélte: a szellemi értékek alkotóinak biztosítani kell bizonyos kedvezményeket, mint amilyen az is, hogy nem kell havonta végigjárniuk az illetékfizetési kálváriát három intézménynél.
Markó szerint nincs szükség több megszorító intézkedésre, hanem a gazdaságot ösztönző lépéseket kell tenni. Így például ki kell fizetni a már elvégzett tanintézet- és bentlakás-korszerűsítési munkálatok árát.
Markó hangot adott ama meggyőződésének, hogy hamarosan eltörölhetik az átalányadót, mert ez főleg a kisvállalkozásokat nyomorította meg. Markó nem tart attól, hogy a megszorító intézkedések miatt túlságosan is esett volna az RMDSZ népszerűsége a választók körében.

Jubiláló erdélyi magyar egyetem

Hargita Népe, 2010. szeptember 20. Hompoth Loránd

Az alkalomhoz illő ünnepélyességgel nyitották meg a Sapientia – EMTE tizedik tanévét vasárnap hazai és magyarországi neves közéleti személyiségek, a tudományos berkek markáns képviselői, valamint több száz hallgató jelenlétében. „Az intézmény rangját igencsak emeli az elmúlt tíz év alatt sikerre vitt akkreditációs folyamat és a budapesti Corvinus Egyetemmel közösen beindított mesterképzés" – hangzott el az ünnepségen.

„Nem a mai liberális egyetemben látom a mi jövőnket. Szükség van elkötelezettségre, hogyha valamit elkezdtünk, be is kell fejeznünk azt" – hangsúlyozta Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora a tegnapi tanévnyitón. A hallgatósághoz rövid beszédet intézett Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete, aki a tudást az egész magyar nemzet értékeként nevezte meg, és Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki kijelentette, a Magyar Országgyűlés a határokon átívelő, egységes képzési rendszert alakítana ki.

Az eseményen jelen volt dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese, valamint Bakacsi Gyula, a budapesti Corvinus Egyetem docense is, aki az idéntől elindított mesteri képzés szükségességét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a 25, a magyar kormány támogatott helyre sikerrel felvételizett hallgatók két év múlva a budapesti Corvinus Egyetem diplomáját kaphatják meg, amit Európa bármelyik országában elismernek.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének gondolait Becze István megyei tanácsos tolmácsolta: „Tíz éve az intézményalapítás, most az akkreditáció jelent győzelmet. De győztesek a diákok már most, hiszen otthonukhoz közel részesülhetnek minőségi oktatásban" – hangzott el. A megyeszékhely önkormányzatának részéről Antal Attila alpolgármester erősítette meg az egyetem és a városháza között eddig is kitűnően működő kapcsolatot: „Csíkszereda továbbra is partnerként tekint mind az egyetem vezetőségére, mind a városban tanuló diákokra" – hangsúlyozta Antal.

Dr. Lányi Szabolcs köszöntötte azokat, akik hittek a Sapientia megvalósíthatóságában, majd az ünnepi esemény záróakkordjaként az egyetem rektora díszoklevelet nyújtott át az intézmény nyugalmazott professzorainak, akik nagyban hozzájárultak az első lépések sikeréhez.

„Az egyetemnek nem csupán léteznie, hanem versenyképessé is kell válnia. Ehhez a legfontosabb feladat az intézményt összekapcsolni a térségi szereplőkkel, önkormányzatokkal, közbirtokosságokkal, vállalkozásokkal. Sikeres regionális egyetemet csak úgy lehet építeni, hogyha a társadalom és az illető felsőoktatási tanintézmény közösen dolgozik rajta. A következő tíz évnek ez a legfontosabb célkitűzése" – hangsúlyozta Biro A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja.

Kettős állampolgárság: készülnek az ügyfélfogadásra

Krónika, 2010. szeptember 20. – Forró Gyöngyvér

A magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos információkat ismertette a sajtó képviselőivel szombaton, a csíkszeredai konzulátuson Wetzel Tamás (képünkön), a jogszabály végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Wetzel elmondta, a magyar kormány fokozottan figyel arra, hogy a magyar közigazgatás felkészüljön a feladatra, amióta május 26-án az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.
Mint mondta, hatalmas feladat lesz az eljárószervek számára, ezért majdnem 200 embert kell felvenni, számukra biztosítani kell a munkakörülményeket, és vadonatúj informatikai rendszert is ki kell alakítani a minél gyorsabb ügyintézés érdekében, ezért lehet csak január 1-jétől igényelni az állampolgárságot. „A törvénymódosítást követően összesen 830 millió forintot utalt ki a kormány az illetékes szerveknek és külügyminisztériumoknak azért, hogy januárban gördülékenyen menjen a munka" – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Wetzel Tamás kormánybiztos elmondása szerint október elején egy internetes oldal elkészítését tervezik, amelyre felkerülnek majd az igénylők számára hasznos információk, valamint a leggyakrabban feltett kérdések válaszai is. Szerepelni fog a weboldalon többek között a kérelmezési procedúra is, illetve az is, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak az igénylőnek. A budapesti illetékes első évben 300 ezer kérelemre számít.
A csángó magyarok helyzetére utalva Wetzel Tamás elmondta, külön cikkelyt dolgoztak ki számukra a követelményrendszerben, így kizárólag az ő esetükben lesz elfogadható az, ha „valószínűsítik magyarországi származásukat". Ez pedig elmondása szerint négy-öt kritérium alapján állapítható meg, erről is tájékozódni lehet majd az új honlapon.
Elmondta továbbá, a magyar állampolgárság igénylésével a kérelmezők nem esnek el a magyarigazolvánnyal járó kedvezményektől abban az esetben, ha továbbra is megtartják eredeti lakhelyüket.

Autonómiafórum Nagykárolyban

Krónika, 2010. szeptember 20. – Végh Balázs

A székelyföldi magyarság autonómiatörekvései és -igénye mellett a partiumi magyaroknak is ugyanolyan joguk és szükségük van az önrendelkezésre, és amennyiben ez megvalósul, két oldalról erősítik majd a magyarságot Romániában – fogalmazott Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a Nagykárolyban tegnap rendezett autonómiafórumon.

„A partiumi, illetve érmelléki autonóm területen román testvéreinknek is ugyanolyan jogaik lennének, egyforma jogbiztonság jellemezné a kisebbséget és a többséget, hiszen ez a demokratikus államforma alapelve" – tette hozzá az EMNT elnöke, aki a dél-tiroli és a katalóniai példával szemléltette a helyzetet.

Hozzátette: ha nem lehetséges a határrevízió, egyetlen eszköznek az autonómia kivívása maradt. „Ha mihamarabb nem vívjuk ki az autonómiánkat, már késő lesz, mert tárgytalanná válik" – figyelmeztetett a politikus. Tőkés úgy látja, amikor már nem lesz számottevő magyarság a kérdéses területeken, a mindenkori államhatalom majd a legnagyobb előszeretettel osztogatja az autonómiát, és teátrális intézkedésképp az egyszázaléknyi magyarsággal bíró településekre is kikerül a magyar helységnévtábla, mert akkor már nem lesz tétje a dolognak. „Belülről bomlasztják szét a közösséget, lassan, kis darabokban idegenítik el a földeket és házakat" – vetítette előre a rossz óment az egykori püspök.
Tőkés beszélt a szilágysági magyarság rohamos felmorzsolódásáról, és a „református egyházat belülről szétrombolni igyekvő RMDSZ-es törekvésekről" is. „A Királyhágómelléki Református Egyházkerületbe lassan hatol be az RMDSZ, és erre a veszélyre nagyon oda kell figyelni. Ki kell állnunk az igazunkért, mert nem vagyunk jobbágynemzet" – hangsúlyozta a volt református püspök, aki szerint az elmúlt 20 évben a kevés elért eredmény mellett rengeteg veszteség érte az erdélyi magyarságot.

Kolozsváron átadták a Magyar Örökség Díjakat

Krónika, 2010. szeptember 20. – Kiss Előd-Gergely

A magyarság önbizalmát növeljük, amikor elismerjük azon magyar kiválóságok, intézmények, csoportok tevékenységét, akik hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez – nyilatkozta a Krónikának Hámori József neurobiológus, agykutató, a Magyar Örökség Díj bírálóbizottságának elnöke szombaton a kolozsvári díjátadó ünnepséget követően.

A díjátadó ceremóniát először rendezték Magyarország határain kívül. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében a magyar himnusz közös eléneklésével vette kezdetét az ünnepség. Ezt követően Poprády Géza, a Magyar Örökség és Európa Egyesület alelnöke, a bírálóbizottság tagja ismertette a Magyar Örökség Díj lényegét és eddigi történetét.
A díjat 1995-ben a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma alapította, 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára a díj gondozását. Poprády Géza elmondta: a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A bírálóbizottság a beérkezett javaslatok alapján dönt a díjak odaítéléséről, évente négy alkalommal hét díjat osztanak ki, kulturális műsorral fűszerezett hivatalos ünnepségen.
A díj ismertetését követően a János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusa a 42. zsoltárt adta elő, majd kezdetét vette a díjátadás. Elsőként az erdélyi református, evangélikus és unitárius lelkészképzés vált képletesen a Magyar Örökség részéve. A laudációt dr. Kozma Zsolt teológiai tanár mondta el.
A mintegy 3 órás ünnepségen további hat Magyar Örökség Díjat adtak át: Kiss András történelmiforrás-feltárása és értelmezése, Kilyén Ilka művésznő kulturális missziója, Korniss Péter fotográfus alkotóművészete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Barabás Miklós Céh erdélyi magyar képzőművészetet felélesztő és megtartó szolgálata nyerte el a kitüntető címet. Az ünnepséget Kilyén Ilka előadása színesítette, aki az Erdélyi hangulat és az Örökség és jövő című műsoraiból nyújtott ízelítőt.

MAGYARORSZÁG

A pápával találkozott Schmitt Pál államfő

Krónika, 2010. szeptember 17.

A határon túli magyar közösségek magyar nyelvű misézéséről is beszélt Schmitt Pál magyar köztársasági elnök a XVI. Benedek pápánál tett látogatása során.
A múlt pénteki, a pápa nyári rezidenciájának könyvtárszobájában tartott félórás, német nyelvű audiencián az államfő felvetette: fontos, hogy a határon túli magyarok lelki gondozását magyar anyanyelvű lelkipásztorok végezzék. A pápa elmondta, hogy jól ismeri ezt a problémát, és figyelni fog arra, hogy megfelelő számú és minőségű pap tegye lehetővé a határon túli magyarok anyanyelvi pasztorációját.

A találkozón áttekintették a vatikáni–magyar kapcsolatokat, a magyarországi egyházi iskolák finanszírozásának helyzetét, és szó esett a jövő év első fél évében esedékes magyar európai uniós elnökség célkitűzéseiről is. Schmitt Pál tájékoztatta a pápát arról, hogy a magyar elnökség során kiemelten akarnak foglalkozni a gyermekszegénység kérdésével és a család fontosságával. Utóbbi kapcsán leszögezte: amíg Magyarországon a jelenlegi kormány van hatalmon, a házasságot csak különneműek uniójának tekintik a gyermeknevelés érdekében, és a családot tartják a társadalom legfontosabb egységének, amelyet semmi sem pótolhat. XVI. Benedek esetleges magyarországi látogatása olyan összefüggésben került szóba, hogy az államfő felajánlotta Pannonhalmát az orosz pátriárka és a pápa esetleges találkozójának helyszíneként.
Angliai látogatáson XVI. Benedek pápa
Nagy-Britanniába érkezett csütörtökön XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő a skóciai fővárosban, Edinburghben kezdte négynapos állami látogatását. Itt fogadta őt vendéglátója, II. Erzsébet királynő. XVI. Benedek az első pápa, aki a brit uralkodó vendégeként, azaz hivatalosan államinak minősülő látogatásra érkezett Nagy-Britanniába.
Korábban mindössze egyszer járt pápa brit földön, 1982-ben, XVI. Benedek közvetlen elődje, II. János Pál személyében, látogatása azonban nem minősült „államinak". A hosszú hónapok munkájával gondosan előkészített látogatást kínos incidens árnyékolta be. Walter Kasper bíboros, a pápa egyik közeli munkatársa, aki a Vatikánban a kereszténység egységéért felelős testület vezetője volt a legutóbbi időkig, a Focus című német hírmagazinnak adott, éppen az egyházfő érkezésének előestéjén megjelent – a csütörtöki brit sajtó által nagy terjedelemben idézett – interjúban azt mondta: Nagy-Britanniában „agresszív ateizmus" uralkodott el, és ha „az ember leszáll a londoni Heathrow repülőtérre, az az érzése támad, hogy egy harmadik világbeli országba érkezett". Vatikáni illetékesek igyekeztek kisebbíteni és magyarázni a bíboros kijelentéseit, Kasper ugyanakkor – aki tagja lett volna a pápai küldöttségnek – az utolsó pillanatban kimaradt a kíséretből. A pápa a vasárnapig tartó látogatás során felkeresi Glasgow-t, Londont és Birminghamet.

Autonómiakonferencia Budapesten

Háromszék, 2010. szeptember 20.

A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a magyar kormánypárti felszólalók a szombaton Budapesten megrendezett autonómiakonferencián.

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Szász Jenő, az MPP elnöke arról beszélt, hogy politikai rendszerváltásra van szükség Magyarország határain túl is. Az autonómiatörekvéseket azért tartja fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodás útjára — mondotta. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg — fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselők kellenek, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá — mondta. Duray Miklós felvidéki író, politikus hangsúlyozta: ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövője általa szavatolható. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szö¬vetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos — tette hozzá.

Nem „meseszerű" az autonómia

Krónika, 2010. szeptember 20.

A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton Budapesten rendezett autonómiakonferencián. Balsai István, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. A politikus szerint az önrendelkezés kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó.

Lélektani kötődés. Anyaországi és határon túli politikusok a konferencián
„Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének" – fogalmazott Balsai István az autonómiakonferencián.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti.
A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt.
„Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot. Tény, hogy Trianon óta folyamatos nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk" – állapította meg Lezsák Sándor.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Közölte: ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség, ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó.
Megjegyezte: a kettős állampolgárság intézménye több mint lélektani kötődés, hiszen közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a határon túli magyarok nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének, szerinte a képviselőházban jár a képviseleti jog.
Székelyudvarhely alpolgármestere azért tartotta fontosnak az autonómiatörekvéseket, hogy a Székelyföld ne lépjen a szórványosodás útjára, mint Erdély egyes részei.
„Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá" – szögezte le Szász Jenő.
Duray Miklós felvidéki politikus a demokrácia szerves részének nevezte az autonómiát, amely által „bebiztosítható" a határon túli magyarság jövője. Megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében, szerinte ugyanakkor a felvidéki magyarok feladták az autonómiát.
„Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken" – mutatott rá Duray, aki szerint olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy vélte, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. „Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia" – jelentette ki a politikus, hozzátéve: sok a tévhit az autonómiával kapcsolatban, sokan álomként élik meg.
„Számomra az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem meseszerű. Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni" – fejtette ki Pásztor István a németországi Hunnia Baráti Kör által a Polgárok Házában szervezett konferencián.

Szülőföld Alap: kiírták a pályázatokat
Megjelentek a Szülőföld Alap második fél évének pályázati felhívásai: október 10-éig összesen 1,315 milliárd forint összegben lehet oktatási, kulturális, egyházi és informatikai célokra, valamint média- és önkormányzati együttműködésekre támogatást kérni – közölte a Krónikával a magyar nemzetpolitikai államtitkárság.
A támogatások közül kiemelt szerepet kapnak a határon túli magyar felsőoktatás és a szórványmagyarság oktatási programjai. A pályázati felhívások feltételeinek meghatározása során a szakmai kollégiumok kiemelt figyelmet fordítottak az első fél évben megvalósult programok támogatására, ezért minden olyan pályázat támogatásban részesülhet, amelynek megvalósítása 2010. március 15. után történt.
Az első fél évben elutasított kérelmek ugyanakkor nem vesznek részt automatikusan az őszi pályázati fordulóban, a Szülőföld Alap második féléves felhívásain való részvételhez új pályázat benyújtása szükséges. Az államtitkárság felhívta a figyelmet arra, hogy néhány ponton változtak a pályázati feltételek annak érdekében, hogy a magyarországi és uniós gyakorlathoz jobban közelítsenek. A pályázatok minél gyorsabb elbírálása és a támogatások mielőbbi kiutalása érdekében a pályázatok postai feladásának vagy elektronikus benyújtásának határideje 2010. október 10-e; további részletek a www.szulofold.hu honlapon érhetők el.

A magyar kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit

impulzus.ro/ MTI, 2010. szeptember 19.

A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián.

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének – fogalmazott.

A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó.

Balsai István, felidézve az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti.

A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot – mondta, hozzátéve: „ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk".

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség – jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog – mondta.

Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg – fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá – mondta.

Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani.

Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes – fogalmazott.

Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken – mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos – tette hozzá.

Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban – vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem „meseszerű". Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni – fejtette ki.

Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni – fogalmazott a vajdasági politikus.

A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani.

A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők.

Budapesten a XIV. dalai láma

MTI, 2010. szeptember 20. |

A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a Papp László Sportarénában tartott tegnapi előadásában. A délelőtti előadás végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.

A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a Papp László Sportarénában tartott tegnapi előadásában. A délelőtti előadás végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.
A zsúfolt ház és a környező országokból is érkezett mintegy 11 200 érdeklődő előtt tartott tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: „a káros érzelmi berögződések ellen" rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van. Mint közölte, a VIII–IX. század fordulóján indult útjára a tibeti buddhizmus, ezen belül különböző iskolák alakultak ki, melyek tanításai azonban mind Buddha tanításaira alapozódtak és terjedtek a későbbiekben.
A dalai láma hangsúlyozta: a szektásodás a tibeti buddhizmuson belül megfigyelhető volt ugyan, de „ostoba dolog a különböző hagyományok között haragot táplálni".

A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt ott. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra. Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá.
A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.
A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi „autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Horthy-fasizmus? Horthy, a háborús bűnös?

Krónika, 2010. szeptember 17.

A hetven évvel ezelőtti második bécsi döntésről való csíkszeredai megemlékezés – akárcsak az 1989. évi fordulat utáni első március 15-i ünnepségek – sokak, elsősorban román politikusok felháborodását, nemtetszését váltotta ki.

Különösen az borzolta fel az idegeket, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt a szervező, továbbá hogy Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester, nemkülönben a helyi rendőrség és csendőrség miért járult hozzá a rendezvény megtartásához. Olyan kijelentések, vélemények hangzottak el, amelyek a korabeli helyzet részleges vagy teljes nem ismeretéből származnak, a legelemibb tárgyilagosság hiányát tükröző, évtizedek óta hangoztatott címkézésekből fakadnak, és sokan ezeket visszhangozzák.

A megszállás mítosza

Megemlítették például, hogy a „II. bécsi döntés aláírása után tizenegy nappal a Horthy Miklós vezette csapatok bevonultak Csíkszeredába". Tudjuk, hogy a döntést augusztus 30-án írták alá, a magyar csapatok viszont szeptember 11-én vonultak be Csíkszeredába. Tehát nem 11, hanem 12 nappal később. És ami még fontosabb, nem Horthy Miklós vezetésével. A kormányzó aznap nem ott, hanem Marosvásárhelyen vett részt a tiszteletére rendezett ünnepélyes fogadtatáson. Mircea Duşă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójának elnöke
„Erdély megszállásának" megünneplését emlegette. Véleménye a folytonosság dák–római mítoszán alapszik, mely szerint Erdélyben a románság az őslakó, a magyarság pedig leigázta és ezer évig elnyomta őket. 1918-ban végül felszabadultak, így a II. bécsi döntés nyomán bevonuló magyar csapatok csakis megszállók voltak. Ezen az alapon 1918. december 1-je jogosan a felszabadulás napja, míg 1940. augusztus 30-a a megszállásé. Ez azonban nem maradhat így, előbb-utóbb csak ki kell derülnie, hogy ez a mítosz egyszerűen bizonyíthatatlan.
Amit a bevonulásról, a megszállást követő több ezer kegyetlenségről mond, ismét egyoldalú vélekedés. Mert arról nem tud, arról nem hallott, nem olvasott, mi történt 1918 decemberétől, Erdély román csapatok általi megszállásától, az állami iskoláitól, egyetemétől, színházaitól való megfosztásával, sok tízezer személy állásától, megélhetésétől történt megfosztásával, szülőföldjéről való elűzésével – hogy a kegyetlenkedéseket éppen csak megemlítsük –, az erdélyi magyarsággal.
Mircea Duşă a továbbiakban horthysta fasizmusról, Horthy háborús bűnösségéről beszél. Ez a román illetékesek kedvenc szóhasználata. A valóságban azonban más volt a helyzet. Horthy ugyanis soha nem volt fasiszta, vagyis szélsőjobboldali. Jobboldali, konzervatív politikus volt. Ebből következik, hogy horthysta fasizmus sem létezett. Magyarországon, Horthy idején, a Kommunista Párt kivételével, végig működött a Kisgazda Párt, nemkülönben a Szociáldemokrata Párt, megválasztott képviselőik az Országgyűlésben tevékenykedtek. Szálasi és Imrédy szélsőjobboldali pártját betiltották, Szálasit elítélték, börtönbe vetették.

Horthy és Antonescu egy lapon?

Ugyanakkor Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője összehasonlítja Horthyt Ion Antonescu marsallal, szerinte ugyanis mindkettő vitatott figura. Nos, Antonescu idején Romániában minden párt be volt tiltva, parlament nem létezett. A szégyenteljes zsidótörvények ellenére Magyarországon 1944. március 19-éig, a német megszállásig, a zsidókat nem üldözték, nem gyilkolták halomra. Miközben Antonescu kezén mintegy 350–380 ezer zsidó lelke szárad, akiket saját kezdeményezésére, német segítség nélkül gyilkoltak meg.
A „horthysta fasizmus" velejárója volt, hogy Észak-Erdélyben voltak román iskolák, Kolozsvárt például gimnázium is. A magyar gimnáziumokban kötelező tantárgyként oktatták a román nyelvet – nálunk manapság is nagy felháborodást kelt, ha valaki arról beszél, hogy ott, ahol a nemzetiségek élnek, az ő nyelvüket is tanítani kellene a román iskolákban. A „horthysta fasizmus" idején a bankjegyeken minden nemzetiség nyelvén feltüntették azok értékét, így a német, szlovák, horvát, továbbá a cirill betűs szerb és ruszin tízpengősön a román zece penghei is olvasható volt. Mircea Duşă azt is kijelentette, hogy Horthyt az egész világ háborús bűnösnek tartja. Ez persze durva túlzás, mert csak az ő és a hozzá hasonló román politikusok minősítik Horthyt háborús bűnösnek. A háborús bűnösök nürnbergi perében ugyanis csupán tanúként volt jelen, majd szabadon távozott.
A csíkszeredai megemlékezéssel kapcsolatban még egy pontatlanságra kell kitérnünk. Arra, hogy a magyar csapatok nem egy hónappal, hanem hat nappal a bécsi döntés aláírása után, szeptember 5-én kezdték meg a bevonulást és ugyanazon hónap 13-án fejezték be. A magyar hadsereg szeptember 5-e és 13-a között vette birtokba a visszakapott területeket. Elsőként Bihardiószegre, ugyancsak szeptember 5-én Szatmárnémetibe, 6-án Nagyváradra, 7-én Nagybányára, 10-én Gyergyószentmiklósra, 11-én Kolozsvárra és Csíkszeredába, utoljára, 13-án Gyimesre, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre és más háromszéki településre vonultak be a honvédek. A kormányzó ünnepélyes fogadtatására Marosvásárhelyt 11-én, Kolozsvárt 15-én került sor.

A tárgyilagosság reménye

Mindenképpen rendkívülinek mondhatjuk azt, hogy a csíkszeredai polgármester, a helyi rendőrség és csendőrség hozzájárult a megemlékező rendezvény megtartásához, hogy Ráduly Róbert Kálmán kijelentette, „a szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell". Ez újabb lépés ahhoz, hogy ne másodrendű polgárai legyünk ennek az országnak, hogy belátható időn belül a román illetékesek tárgyilagosan kezeljék a történelmet.
Szerző: Asztalos Lajos, kolozsvári helytörténész

Cimkék: