Háromszéken tárgyalt az EMNT és MPP
Háromszék, 2011. február 16. – Farkas Réka
Országosan nem, de Háromszéken megtörtént az első lépés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Magyar Polgári Párt (MPP) közeledésére, sor került egy nyitó, tapogatózó megbeszélésre, amelyen sikerült közös témákat, terveket is feltérképezni — mondta el Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke.
Év elején Kulcsár kezdeményezte az egyeztetést, majd Szász Jenő pártelnök is megismételte: szükség van az erdélyi magyar jobboldal összefogására. Háromszéken premierként jött létre a beszélgetés, mindkét szervezetet megyei vezetői képviselték. Nem politikai kérdésekről tárgyaltak, arról egyeztettek, hogy a szakbizottságok vezetői közösen veszik majd számba, ágazatonként — egészségügy, oktatás, gazdaság —, mire van szüksége Sep¬siszent¬györgynek, Három¬szék¬nek. Kidolgoznának egy megállapodásmodellt is, mely a majdani hivatalosított együttműködés alapja lehet.
Kulcsár-Terza abban bízik, a háromszéki példa ragadós lesz, más megyei szervezetek is elkezdik a tárgyalásokat, és ha alulról megfogalmazódik az együttműködés igénye, akkor az elnökök sem zárkóznak el, s létrejöhet az összefogás.
Aláírásokkal várják Tőkést (DemokráciaKözpont-avató Kézdivásárhelyen)
Háromszék, 2011. február 16.
Kézdivásárhelyen egy hónap alatt több mint 1300 ügyfelet fogadott a főtéri református templom melletti Kálvin-központban berendezett kézdiszéki EMNT-iroda. A lakossági fórummal egybekötött irodaavatóra február 20-án kerül sor, az ünnepség meghívottja Tőkés László európai parlamenti-képviselő.
Tőkés László sűrű programja ellenére vállalta, hogy eleget tesz a meghívásnak — nyilatkozta Bardócz Csaba kézdivásárhelyi EMNT-elnök, aki arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament alelnöke lakossági fórumon is részt vesz. A helyi EMNT tervei szerint ötszáz, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírással várják a vendéget. A február 20-i lakossági fórum 15 órakor kezdődik a kézdivásárhelyi Viga¬dó nagytermében, ezt követően Tőkés Lász¬ló 17 órától a kézdivásárhelyi EMNT-iroda avatóünnepségén vesz részt.
A lakossági fórumon a szervezők aláírásokat is gyűjtenek az Erdélyi Ma¬gyar Néppárt bejegyzését támogatóktól. Az új alakulat bejegyzését támogatókat addig is a Kézdiszéki EMNT-irodában várják.
ROMÁNIA
Markó Béla szövetségi elnök közleménye
RMDSZ Tájékoztató, 2011. február 15.
Meglehetősen szokatlan eljárásnak tartom, hogy Olosz Gergely képviselő úr egy velem folytatott beszélgetéséről sajtóközleményt adott ki. Az RMDSZ elnökeként napi kapcsolatban vagyok parlamenti és kormányzati kollégáimmal, és elég különös lenne, ha erről mindenki tájékoztatót tenne közé. Érvényes ez természetesen a szövetség elnökjelöltjeire is, akikkel szintén többször találkoztam különböző alkalmakkor az elmúlt időszakban.
Ha viszont Olosz Gergely képviselő úr mégis fontosnak tartotta megkérdezésem nélkül közleményt fogalmazni találkozásunkról, akkor kénytelen vagyok az általa elmondottakat helyesbíteni, illetve kiegészíteni.
Ezen az egyébként rövid beszélgetésen én elsősorban arra hívtam fel a képviselő úr figyelmét, hogy az elnökjelölteknek vigyázniuk kell arra, a kampány után is mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk az RMDSZ-ben, és az elnöki tisztségért folytatott versengés ellenére meg kell próbálni megőrizni a jó együttműködés feltételeit.
Támogatásról pedig egyetlen összefüggésben beszéltem a képviselő úrral: hangsúlyoztam, hogy bár az elnökválasztási kampányban nem kívánok résztvenni a továbbiakban sem, nyilvánosan is elmondtam már, és továbbra is az a véleményem, hogy mindhárom jelöltnek vannak ugyan fontos képességei, de az RMDSZ elnöki tisztségére Kelemen Hunort tartom alkalmasnak. Benne látom ugyanis azt az egyensúlyérzéket és empátiát, ami egy sokszínű szövetség egységének megőrzéséhez szükséges.
Sajnálom egyébként, hogy egy elhamarkodott és a sajtóban gyorsan továbbgyűrűző közlemény arra kényszerített, hogy egyáltalán így, közvetve is beleszóljak az elnökjelöltek kampányába.
Jó versenyt, bölcsességet kívánok mindhármuknak.
MARKÓ BÉLA
az RMDSZ elnöke
Bukarest,
2011. február 15.
Szükséges a folytonos párbeszéd az erdélyi magyar értelmiséggel
RMDSZ Tájékoztató, 2011. február 15.
„Az értelmiség szerepe és felelőssége továbbra is kulcsfontosságú egy átfogó erdélyi magyar társadalmi projekt megvalósításában" – mondta el Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn, február 14-én este a Marosvásárhelyen szervezett értelmiségi találkozón. Orvosok, irodalmárok, közgazdászok, újságírók, képzőművészek és tanárok vettek részt ezen a találkozón, amelyet Kelemen Hunor hívott össze, a beszélgetés moderátora Ungvári-Zrínyi Imre, a BBTE etika professzora volt.
„20-21 évvel ezelőtt voltak olyan értelmiségiek, akik azonnal vállalták a cselekvést, olyanok, akik irányt mutattak, elméleti hátteret biztosítottak és olyanok is, akik elsőre tudták, hogy nem akarnak aktív, politikai szerepet vállalni. A XXI. században sem állhat félre a romániai magyar értelmiség, amikor ennek a közösségnek a jövőjéről van szó" – ismertette Kelemen Hunor elképzelését, hozzátéve, az együttgondolkodás, közös dolgaink megbeszélése rendkívül fontos számára.
A jelenlévők politikáról, lehetséges szövetségekről, kulturális támogatásokról, színházról, oktatási törvényről kérdezték Kelemen Hunort, ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogy a marosvásárhelyi értelmiség nyitott a párbeszédre, a konzultációra. Kovács András Ferenc költő szavai szerint „az értelmiségnek az a feladata, hogy bizonyos helyzetekben felnyissa a politikusok szemét. Az értelmiség kell hallassa a hangját, előtérbe kell helyezzen társadalmi és kulturális problémákat."
Kelemen Hunor meglátásában erősíteni kell a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társadalomszervező erejét, közelebb kell hozni a civil és szakmai szervezeteket. „Többszöri halasztás után egyetlen percet sem szabad várnunk: életre kell hívnunk a Kulturális Autonómia Tanácsát, amelyben helyet kell kapniuk azoknak a civiltársadalmi szervezeteknek, amelyek vállalják, hogy partnereink lesznek a társadalomszervezésben, a politikai stratégiai döntések előkészítésében, az identitásunk megőrzésével foglalkozó intézményrendszer működtetésében" – ismertette terveit a kulturális és örökségvédelmi miniszter. Hozzátette, a marosvásárhelyi találkozó megismétlésére készül minden erdélyi nagyvárosban, ezt a konzultáció-sorozatot pedig szeretné a közeljövőben kiszélesíteni és rendszeresíteni.
Az RMDSZ-en múlik Boc sorsa
Új Magyar Szó, 2011. február 16. – M. Á. Zs.
Felértékelődött a hónap végi RMDSZ-kongresszus jelentősége tegnap délután, amikor Traian Băsescu államfő a szövetségi tisztújítás kimenetelétől tette függővé a napok óta tematizált kormányfőcserét.
„Tanácskozássorozatot kezdeményeztem a koalíciós pártok vezetőivel annak érdekében, hogy a kormányba vetett bizalmat helyreállítsuk. Erre több lehetőség van, a politikusoknak meg kell találniuk a legjobb megoldást" – hárította el az egyenes válaszadást az államfő arra a kérdésre, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) parlamenti frakcióival tartott találkozón megegyeztek-e az új kormányfő személy.
Az államfő hozzátette: az ügyben csak az RMDSZ-kongresszus után várható előrelépés. Arra az újságírói kérdésre, hogy a kabinet vezetésére egy pártfüggetlen személyt szemelt-e ki, Băsescu azt válaszolta, szerinte ez az egyik lehetséges megoldás volna, de nem hiszi, hogy a koalíciós pártok ezt támogatnák.
Az RMDSZ inkább politikust szeretne kormányfőnek
„A jelölt személyétől függ" – válaszolt Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, az RMDSZ hónap végi tisztújításának legesélyesebb elnökjelöltje arra a kérdésünkre, hogy a szövetség elfogadna-e egy független miniszterelnököt. Utóbb, a Radio France Internationale-nak adott interjúban Kelemen arról beszélt: Băsescu jelöltjének élveznie kellene minden koalíciós párt támogatását, ugyanis ellenkező esetben nehezen tudna fegyelmet tartani a kabinetben.
„A politikai kormány híve vagyok, beleértve a miniszterelnök személyét is, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet egy olyan kvázi független jelöltet találni, aki képes egyben tartani a koalíciót és biztosítani tudja a parlamenti többséget" – érvelt Kelemen Hunor.
A PD-L Blagát akarta
„Megvan a független miniszterelnök-jelöltem, de nem árulom el a nevét" – mondta el a PD-L megyei elnökeinek Traian Băsescu államfő azon a hétfő esti találkozón, amelyet azért hívott össze, hogy megnyerje a területi szervezetek támogatását ahhoz a tervéhez, hogy Emil Boc pártelnököt mentesítse a kormányfői teendők alól.
A zárt ajtók mögött zajló találkozóról kiszivárgott információk szerint Băsescu terve nem nyerte el a résztvevők tetszését, általános vélemény szerint a pártnak saját soraiból kellene miniszterelnököt nevesítenie, többen Vasile Blaga volt belügyminisztert javasolták. A PD-L főtitkárával köztudottan rossz viszonyban levő államfő indulásból elvetette Blaga jelölését.
Isărescu vagy segédei
Időközben az is nyilvánosságra került, hogy Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója visszautasította Traian Băsescu államfő felkérését, hangsúlyozva, hogy a jegybank élén sokkal hasznosabb lehet az ország számára. Ezt követően több központi lap egymást túllicitálva „dobta fel" Isărescu helyetteseinek a nevét, mint potenciális miniszterelnök-jelölteket. Leggyakrabban Mihai Tănăsescu, Lucian Croitoru, Călin Georgescu és Cristian Popa neve merült fel, tegnap délutánra már csak ez utóbbi maradt képben.
Az ellenzék ellenkezik
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) két társelnöke még a Traian Băsescu és a PD-L-frakció között zajló találkozó alatt jelezte, hogy nem fog megszavazni egyetlen olyan kormányt sem, amelyhez a demokrata-liberálisoknak közük van.
„Gondolom, nem küldenek majd egy független kormányfőt miniszterek nélkül a parlamentbe. Băsescu államfő PD-L-s kormánya szóba se jöhet, ugyanis az elmúlt időszakban bizonyított hozzá nem értésük a tönk szélére vitte az országot" – fogalmazott Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök. Hozzátette: az USL álláspontja, hogy nem egy embert, hanem az egész kormányt kell leváltani.
Crin Antonescu PNL-elnök azzal egészítette ki Pontát, hogy az ellenzék nem fog bizalmat szavazni egyetlen olyan, akár független miniszterelnök-jelöltnek sem, akit Traian Băsescu államfő javasol. Hozzátette: alakulata továbbra is elutasítja a PD-L „udvarlását", és csak az USL-s partnereivel hajlandó kormányozni.
CSAK TÜRELEM – Kelemen: politikai kormányt technokrata miniszterelnök nem tud vezetni most
Transindex, 2011. február 16.
A kulturális miniszter biztosított: a következő két hétben nem fog döntés születni a miniszterelnök sorsáról.
Csak március elején születnek döntések – nyugtatta meg a kedélyeket Kelemen Hunor kevéssel Traian Băsescu ma délutáni bejelentése előtt, amely szerint a kormány jövőjéről az RMDSZ-kongresszus után folytatódnak az egyeztetések.
Van-e tudomása az RMDSZ-nek arról, hogy Traian Băsescunak olyan tervei lennének, hogy új kormányfőt nevezzen ki Emil Boc helyére?
- Van folyamatos konzultáció, ennyit tudok ebben a pillanatban mondani, nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Jelen pillanatban a kormány működésének az értékelése zajlik a Demokrata-Liberális Pártban (PDL), és nyilván az RMDSZ-ben is. Ez most a PDL-ben élesebb kérdés, probléma, és a következő két hétben, március elején fog a PDL javaslattal jönni azzal kapcsolatosan, hogy a miniszterelnökről és a kormány működéséről milyen következtetésre jutott. Volt közöttünk konzultáció, van folyamatosan konzultáció.
A személyes véleményem az, hogy politikai kormányt technokrata miniszterelnök nem fog tudni vezetni ebben a nehéz időszakban, mert nem lesz ereje, hogy a parlamenti többséget folyamatosan biztosítsa. Ezért azt tartom jónak, hogy egy politikai kormányt, egy politikai koalíciót politikus vezessen. Olyan politikus, aki képes a folyamatos egyeztetésekre, tárgyalásokra, és aki a parlamenti többséget folyamatosan biztosítani tudja.
De a következő két hétben, március elejéig biztosan nem fog semmilyen döntés születni, hisz ez az időszak az értékelésről szól.
Tehát az RMDSZ nem javasolná, hogy független miniszterelnöke legyen Romániának?
– Független kitől és mitől?
Pártfüggetlen. Vagy olyan személy, aki nincs egyik pártnak sem a vezérvonalában, akire illik a technokrata kifejezés.
– Olyan embert, aki ebben a pillanatban technokrataként egy politikai koalíciót nehéz időszakban össze tud tartani, kevésbé látok elképzelhetőnek. Nem mintha nem lennének jó technokraták, jó szakemberek, de itt mégiscsak egy politikai koalícióra, kormányra van szükség, és kell biztosítani a parlamenti többséget. Most jön valaki, akinek nincs a pártokban ismertsége, nincs autoritása a politikában, ez nem működik. Főleg hogyha nehéz ügyekben dönteni kell. Ezért ezt én nem tartom szerencsés megoldásnak, egyébként ezt már elmondtam ma reggel is, elmondtam a konzultációk során is. Elfogadhatónak tartok egy olyan technokrata személyt, akinek óriási autoritása van, és van némi tapasztalata a politikai vezetésben. Másképpen pillanatok alatt elolvad a kormány parlamenti támogatottsága. Ez nem az az időszak, amikor technokrata miniszterelnök politikai kormányt tud vezetni.
Mivel magyarázható, hogy ilyen hirtelen történnek a dolgok? Az utóbbi hetekben nem volt előjele annak, hogy ilyen lépésre készülne Băsescu. Egyáltalán ő készül erre, vagy ez egy szélesebb körű egyeztetés eredménye a PDL-n belül?
– Ezt nagyon nehezen tudnám megmondani, mert az ötlet nem tőlünk született. A mozgatórugóit nem akarnám keresni, valószínű a PDL is végiggondolt bizonyos dolgokat, ők is kongresszusra készülnek, a félidőn éppen hogy túl vagyunk, még van két szűk esztendő a mandátum végéig, a saját értékeléseiket valószínűleg elvégezték vagy végzik folyamatosan. De nem akarnék spekulálni, hogy a koalíciós partner részéről ez milyen formában jött a felszínre. Ezt tőlük kell megkérdezni.
ERDÉLY
Árucsatolás: állampolgárságért párt
Új Magyar Szó, 2011. február 16.
Az Erdély-szerte működtetett, húsz irodából álló hálózat kolozsvári kirendeltségén tegnapi ottjártunkkor megállapíthattuk, a párttagsági űrlapok a helyi demokrácia-központ irodájában, ugyanazon az íróasztalon találhatók, amelyhez a magyar állampolgárságért folyamodni készülőt leültetik.
Teljes gőzzel folyik a Tőkés-párt létrehozásához szükséges aláírások gyűjtése az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott demokrácia-központokban: az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges tájékoztatásért betérő személyeket a leendő Erdélyi Magyar Néppártba való, helyben kitöltendő belépési nyilatkozatokkal várják a magyarországi közpénzből létrehozott irodák alkalmazottai.
Az Erdély-szerte működtetett, húsz irodából álló hálózat kolozsvári kirendeltségén tegnapi ottjártunkkor megállapíthattuk, a párttagsági űrlapok a helyi demokrácia-központ irodájában, ugyanazon az íróasztalon találhatók, amelyhez a magyar állampolgárságért folyamodni készülőt leültetik.
Párttűznézőben
Lapunk munkatársa magánemberként látogatott el a kolozsvári EMNT-irodába, ahol ottjártakor meglehetősen sok érdeklődő és ügyintéző tartózkodott. Miután a honosítási eljáráshoz szükséges információkkal ellátták, munkatársunk az azon az íróasztalon található párttagsági ívek felől érdeklődött, amely mellé leültették. Az alkalmazott által bemutatott, román nyelvű rovatcímekkel ellátott dokumentumon már szerepeltek aláírások.
A román nyelvű rovatcímek a létrehozandó pártba belépni kívánók teljes nevét, pontos lakcímét, valamint személyi azonosító számát tartalmazzák, ezenkívül pedig a belépőknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy tagjai-e valamely politikai pártnak (amennyiben a válasz igen, belépési nyilatkozatuk egy újabb politikai alakulatba érvényét veszti – szerk. megj.). Mindezeket az információkat a nyilatkozóknak aláírásukkal kell hitelesíteniük.
Nem is leplezik
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országszerte gyűjti az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat, s az aláírásgyűjtés a demokrácia-központok irodájában is zajlik, hiszen ezek „gyakorlatilag" az EMNT területi irodái is – válaszolt lapunknak az „árucsatolást" firtató kérdésre a demokrácia-központ-hálózat koordinátora, Gergely Balázs, aki egyben az EMNP kezdeményező bizottságának is tagja.
„Ezt a műveletet nem a kertek alatt, leplezetten végezzük. Ahol csak lehet, népszerűsítjük a megalakítandó pártot, és keressük a támogatókat" – mondta Gergely. Hangsúlyozta: a demokrácia-központokban található párttámogatási íveket csak az írja alá, aki akarja. „Mi minden betérőnek felhívjuk a figyelmét arra, hogy folyamatban van az EMNP bejegyeztetése. Támogató aláírásuk azonban nem feltétele annak, hogy az irodában teljes körű tájékoztatást kapjanak a honosításról. Árukapcsolás nincs" – magyarázta.
Titkolózás pénzügyekben
„A demokrácia-központok nem a semmire épülnek, Tőkés László európai parlamenti irodáira alapulnak. Ezt a tizenvalahány irodát az EMNT elnöke a rendelkezésére álló európai parlamenti keretből működtette" – válaszolta Gergely kérdésünkre, milyen pénzekből hozta létre az EMNT a demokráciaközpont-hálózatot. Tájékoztatása szerint Tőkés László pénzkerete mellé további támogatásokat pályáztak különböző alapítványoknál, emellett szimpatizánsaik vannak a gazdasági szférában is. Gergely azonban kérdésünkre nem tudott megnevezni egyetlen alapítványt vagy vállalkozót sem, akitől az EMNT támogatást kapott.
„Ez a mi belső ügyünk, ami nem tartozik a nyilvánosság elé" – szögezte le. Hozzátette: a közelmúltban összeállt a pályázatíró csapatuk, amely az EU-s, belföldi és magyarországi pályázati lehetőségeket használná ki a hálózatot bővítésére, közhasznú programok futtatására.
Gergely Balázs korainak nevezte azt firtató kérdésünket, mekkora lesz majd az átfedés az EMNT irodahálózata és a majdani EMNP infrastruktúrája között. „Előbb alakuljon meg a párt, utána tisztázzuk a két szervezet viszonyát. Többször is hangsúlyoztuk azonban, hogy az EMNT megőrizné civil mozgalmi jellegét" – jelentette ki.
Markó a burkolt pártfinanszírozásról
A burkolt pártfinanszírozás kérdését felvetette korábban Borbély László RMDSZ-es miniszter, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök is. Az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen tartott SZKT-ülésen Markó úgy fogalmazott, „amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint pénzzel betegséget venni. Ha erre valaki pénzt ad, betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne" – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes, aki nevetségesnek tartotta az irodahálózat működtetőinek magyarázkodását, miszerint a pártbejegyzési ívek aláírásával kapcsolatos szándékukról csupán a honosítással kapcsolatos tájékoztatást követően kérdezik meg az ott járókat.
Gergely Balázs furcsállotta Markó Béla SZKT-n elhangzott szavait az EMNT pártalapítási szándékairól. „Nem ártana, ha tükörbe nézne az RMDSZ, mielőtt azzal vádol minket, hogy magyarországi közpénzekből pártot alapítunk. Emlékeztetnék arra, hogy a magyar igazolványok kiosztása is az RMDSZ irodáin keresztül zajlott, és nem egy esetről tudok, amikor ezeket a juttatásokat párttámogatástól tették függővé" – replikázott az RMDSZ elnökének Gergely Balázs.
Lezárult az Áldás-Népesség Társaság pályázati kiírása
Krónika, 2011. február 16. – Kiss Előd-Gergely
Az erdélyi magyarság drámai demográfiai helyzetére, a népességfogyásra akarta felhívni a figyelmet a középiskolások számára kiírt, most lezárult irodalmi pályázatával az Áldás-Népesség Társaság.
Az erdélyi magyarság drámai demográfiai helyzetére, a népességfogyásra akarta felhívni a figyelmet a középiskolások számára kiírt, most lezárult irodalmi pályázatával az Áldás-Népesség Társaság. Csép Sándor, a társaság elnöke hétfő este elmondta, abban a reményben írták ki a pályázatot, hogy a közgondolkodás, a közakarat képes változtatni a negatív népszaporulati adatokon.
Soós Sándor, a pályázatot lebonyolító Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ifjúsági szervezet elnöke közölte: az erdélyi gimnazisták összesen 206 pályamunkát küldtek be, a legtöbb alkotás Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról érkezett, viszonylag kevesebb munka jött be Dél-Erdélyből, illetve a vidéki szórványból. Hozzátette, a beküldött munkák műfajukat tekintve rendkívül színesek, a versektől a karcolatig számos formába öntötték a harmadik testvér iránti szeretet, illetve az utána való vágyakozással kapcsolatos érzéseiket. Az irodalmi verseny díjait március 13-án, ünnepi műsor keretében adják át a Kolozsvári Magyar Operában.
Az eseményen részt vesznek a pályázat védnökei: Tőkés László európa parlamenti alelnök és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A pályázat győztese ezer, a második helyezett ötszáz, míg a harmadik legjobb munkát beküldő gimnazista háromszáz euróban részesül. Soós Sándor ugyanakkor közölte, a Bolyai Kezdeményező Bizottságtól nyert, a magyar nyelvű táblának a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen való elhelyezéséért járó ötven eurót, illetve a sétarepülést különdíjként átadja az egyik arra érdemes pályázónak. Mint mondta, azért köti öszsze a két eseményt, mert ha nem születik elég gyerek, nem lesz, aki a leendő önálló magyar egyetemre járjon.
„A helyzetet még bonyolultabbá teszi Smaranda Enache..."
Népújság, 2011. február 16. – Dr. Sárkány-Kiss Endre
– hangzott el a Népújságban (január 18.) dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ megyei elnökével közölt interjúban. Mózes Edith elsősorban az RMDSZ tisztújításával kapcsolatos kérdéseket tesz fel interjúalanyának, de kitér a helyhatósági választásokra is. A feltett kérdésre adott válasz részletét ragadtam ki a címben, erre reagálnék írásomban.
Mielőtt kifejteném véleményem, szeretném őszintén elmondani, hogy és honnan ismerem Smaranda Enachét. 1989 előtt én is a marosvásárhelyi kultúrintézmények egyikében dolgoztam, a megyei múzeum természetrajzi részlegének főmuzeológusaként. A bábszínház igazgatónője pedig éppen Smaranda Enache volt. Ilyen minőségünkben gyakran találkoztunk a megyei kultúrtanács által összeverbuvált kioktató üléseken. Én már akkor felfigyeltem egyéniségére. Közelebbi ismeretségünk a Pro Európa Liga alakuló üléséhez köthető. A ligának később én is vezetőtanácsi tagja lettem.
A liga kezdeményezői, későbbi társelnökei, Smaranda Enache és Csíky Boldizsár kimagasló civil kurázsiról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy rögtön az 1989-es fordulat után az Európai Unióhoz való csatlakozást sürgető és az európai értékeket propagáló társadalmi szervezetet hoztak létre. Tudomásom szerint Romániában az elsők közt volt ez a kezdeményezés egy nemkor-mányzati szervezet megalakítására, akkor, amikor mások még arról sem voltak meggyőződve, hogy elképzelhető egy szabad demokratikus társadalom felé vezető fejlődés. 1990-ben Csíky Boldizsár és Smaranda Enache mellett ültem azon a megyei kultúrtanács által összehívott ülésen is, amikor a „kultúrinspektorok" egymást javasolgatva akarták megalakítani az új tanácsot.
Gyors megbeszélés után Smaranda volt az, aki felállt és kijelentette, nem vagyunk hajlandók elfogadni azoknak az irányítását, akik mindig a diktátorra való hivatkozással ostoroztak bennünket, megakadályozva a színvonalas munkát a város kultúrintézményeiben. Többen is felszólaltunk, javasoltuk, hogy az egyes intézmények igazgatói alkossák a városi és a megyei kultúr-tanácsot, összehangolva ezek tevékenységét. Feloszlott a gyűlés és rövid időre megszűnt létezni a Maros Megyei Kultúrtanács. Győztünk, de rövidesen eltávolították Smaranda Enachét a bábszínház igazgatói székéből, mert kritizálni merte a régi rendszer despota kultúrinspektorait. Mindehhez az is hozzájárult, hogy elsőként szólalt fel a magyar iskolák védelmében. Ezek után lett fizetett társelnöke a PE Ligának.
A PEL keretében közel tíz programot vezettem az évek során, és csak a legnagyobb tisztelettel tudok nyilatkozni Smaranda Enachéról, aki a legnehezebb helyzetekben is kiállt az igazságért, becsülettel védelmezte az európai gondolatokat, síkra szállt a liga nyilatkozataiban, a sajtóban és minden fórumon az emberi jogokért, a demokratikus értékekért. Erre oktatta a PEL Demokrácia Kollégiuma a fiatalokat is. Románként nem riadt vissza attól hogy a magyar, roma és bármely kisebbség védelmezője legyen, annak ellenére, hogy emiatt számtalan fenyegetés érte. Politizált, de nem kötelezte el magát egyetlen párt oldalán sem, bírálta a pártok vagy politikusok ballépéseit, reagált minden hatalmi túlkapásra, egyéni véleményét egyenes gerinccel tudta védelmezni. Számtalan nemzetközi fórumon számolt be a romániai valós helyzetről, és felkeresték, kikérték véleményét a Romániába látogató jelentéstévők, politikusok. Smaranda Enache már rég túlnőtte a Pro Európa Liga kereteit.
Igen, Smaranda Enache most bejelentette, függetlenként indul a polgármesteri szék megszerzéséért a következő választáson, úgy érzi, többet tehetne városunkért, mint az eddigi tisztségviselők. Nem mindenki tudja, de annak idején, amikor Fodor Imre és Dorin Florea birkózott a helyhatósági választásokon, a Parasztpárt felkérte Smaranda Enachét, vállalja el a jelölést. A parasztpárti szavazatok előreláthatóan kevésnek bizonyultak, és ekkor ő az RMDSZ támogatását kérte. Nem támogatták, kárba vesztek a magyar szavazatok, Fodor Imre elveszítette a tisztséget, mi pedig azt a lehetőséget, hogy egy európai demokráciát képviselő polgármesterünk legyen.
Az idézett interjúban Kelemen Atilla nagyon helyesen fontolgatja: „... ha Floreát mindenáron le akarjuk váltani, akkor lehet, eredményesebb lenne, ha őt támogatná az RMDSZ." (Őt, azaz Smaranda Enachét.) Ugyanakkor hozzáteszi: „Bár nem sok esélyt adok neki, mert az európai demokrácia, amit Smaranda Enache képvisel, ebben az országban nem kelendő." De kérdem én, mennyi esélyünk van az áldatlan hazai állapotok megváltoztatására, ha eleve lemondunk az európai értékeket képviselő vezetők megválasztásáról? Nem elég, ha szégyellnem kell magam román állampolgárságom miatt, amikor a nagyvilágban a röhécselő államelnökünk megjelenik? Szeretném, ha büszkén vallanám magam marosvásárhelyi lakosnak, amikor váro-sunk polgármestere képvisel.
Mi magyar szavazók, pártállástól függetlenül, adósok vagyunk egy-egy szavazattal Smaranda Enache asszonynak. Meggyőződésem, hogy sok román nemzetiségű polgártársunk rá szavaz majd, valamint azok a pártok, amelyek valóban változást szeretnének, amit csak összefogással érhetnek el. Saját jól felfogott érdekünkben is ez az egyetlen járható út. Aki a szégyenteljesen szétzilált Finnországi Román Nagykövetséget átszervezte, európai szintre tudta emelni, az egy város élén is megállja a helyét. A helyzetet nem teszi „bonyo-lultabbá" Smaranda Enache, ellenkezőleg, leegyszerűsíti, a legjobb megoldást kínálja. A szebeni románok már rég okosabbak voltak a marosvásárhelyi magyaroknál, nekik megfelelt a német nemzetiségű Klaus Johannis, aki felvirágoztatta Szebent. Szeretném hinni, hogy sokan gondolkoznak hozzám hasonlóan.
MAGYARORSZÁG
Bizottság a nemzetrészek összetartására – Húsz év után talán sikerül megoldani a határon kívüli magyarság ügyeinek kezelését
Magyar Szó, 2011. február 16. – Mihájlovits Klára
Kedden a Magyar Országgyűlésben megalakult a parlament egyik új testülete, a
Nemzeti összetartozás bizottsága. Az alakuló ülésen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, Kövér László , az Országgyűlés elnöke, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztos is.
A tizenkét tagú testület elnöke a fideszes Potápi Árpád János, alelnöke pedig az ugyancsak fideszes Kovács Ferenc , illetve Szili Katalin független képviselő. A bizottság munkájában a kormánypárti képviselőkön kívül részt vesz egy jobbikos és egy LMP-s képviselő is, az MSZP egyelőre nem jelölt tagot a testületbe.
A Nemzeti összetartozás bizottsága alakuló ülésének kezdetén a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd Kövér László házelnök üdvözölte az egybegyűlteket.
„A határon túli magyarok ügyeinek kezelését húsz esztendő alatt nem voltunk képesek normális mederbe terelni. Parlamentek, kormányok váltották egymást, de leginkább csak a disszonancia maradt" – mondta a házelnök, emlékeztetve, hogy a rosszízű viták egészen odáig fajultak, hogy 2004. december 5-én a Magyar Köztársaság akkori miniszterelnöke kampányának eredményeképpen a nemzet egyik fele megtagadta a nemzet másik felét. „Azt gondoltuk abban a pillanatban, hogy innen nincs visszaút. De a tavaszi választás megteremtette számunkra a lehetőséget, hogy e vonatkozásban is újat kezdjünk.
Ennek a bizottságnak e tekintetben lesz nagy szerepe. Ez a bizottság önmaga jelöli ki saját kompetenciájának határait" – hangsúlyozta Kövér László. A házelnök megfogalmazása szerint ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való parlamenti
foglalkozást a külügy „kényszerketrecéből", hiszen a külügyi, diplomáciai szempontok szükségszerűen mindig felülírták a nemzetpolitikai szempontokat. Beszélt arról is, hogy a külhoni magyarok szavazati jogának és
parlamenti képviseletének kérdésével is foglalkozni kell a közeljövőben, s az erről szóló tárgyalásokba be kell vonni a határon túli magyarok politikai szervezeteit is.
A bizottság tagjai előtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszámolt az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos aktuális helyzetről. Elmondta, hogy naponta mintegy 800 állampolgársági kérelem érkezik be az
illetékesekhez.
„A Bethlen Gábor Alaptól kezdve a Máérten keresztül a KMKF-en át a nemzeti regiszterig széles összefüggésű nemzetkoncepciónk van, aminek az egyik, talán legfontosabb eleme az egyszerűsített állampolgárság
megszerzésének lehetővé tétele" – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Semjén emlékeztetett: a magyar nemzetnek az államhatárokon kívül élő része fokozottan kitett az asszimiláció veszélyének. „A helyzet valójában rosszabb, mint amilyen a látszat. Az asszimiláció nem fordítható meg pusztán a hagyományos eszközökkel,
támogatási formákkal, rendkívül erős impulzust kell adni a magyarságnak, ami a magyar identitást meg tudja erősíteni. Ez az impulzus a teljes értékű állampolgárság megadása" – hangsúlyozta Semjén.
A nemzeti összetartozást fogja kifejezni az új alkotmány
MTI, 2011. február 15.
Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában. Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Az LMP és a szocialisták viszont kivonultak az alkotmánykoncepció vitájáról.
Az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy a parlamenti pártok megkíséreljenek egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló alkotmányozási elvekről, ha ez nem sikerül, akkor pedig legyen mindenki számára egyértelmű, mi az, amiben a pártok egyetértenek és mi az, amiben nem.
A fideszes képviselő szerint nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben, hogy nincs alkotmányozási kényszer.
Gulyás Gergely szerint az alkotmányozás folyamatától távol maradó képviselőknek felelniük kell tettükért a választópolgárok előtt.
A Jobbik szerint azonban a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában kijelentette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot.
A jobbikos képviselő hozzátette azonban: a joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő szerint az új alkotmány tartalmát tekintve a Fidesz elképzeléseit valósítja meg.
Az MSZP kivonult az alkotmánykoncepció vitájáról
Az MSZP-frakció tagjai kivonultak az ülésteremből, amikor a parlamentben kedd délelőtt megkezdődött az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat tárgyalása.
Az ellenzéki szocialisták már korábban kinyilvánították, hogy ha nem változnak a jelenlegi feltételek, akkor nem vesznek részt az alkotmányozásban.
KÁRPÁT-MEDENCE
Pozsony átadta Budapestnek a kettős állampolgárságról szóló szerződés tervezetét
MTI, 2011. február 15.
A szlovák fél kedden Budapesten átadta a magyar félnek a magyar-szlovák kettős állampolgárságot szabályozó államközi szerződés tervezetét. A dokumentumot Maros Zilinka, a szlovák belügyminisztérium államtitkára adta át Budapesten a magyar félnek a magyar-szlovák belügyi vegyes bizottság ülésén - közölte a pozsonyi belügyminisztérium kommunikációs osztálya kedden Pozsonyban. A szerződés megkötéséről szóló tárgyalások megindításában nemrégiben egyezett meg Pozsonyban a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Iveta Radicová.
Radicová a találkozó utáni sajtóértekezleten elmondta: a kettős állampolgárság kérdése Pozsony és Budapest között feszültséget keltett, amelyet egyezmény megkötésével lehetne feloldani. Szlovákiának több országgal van már megállapodása a kettős állampolgárságról, ezért Pozsony vállalta, hogy kidolgozza a magyar-szlovák egyezmény szövegének tervezetét, amelyet február 17-én megtárgyal az illetékes magyar-szlovák kormányközi bizottság.
"A kettős állampolgárságról szóló megállapodás kérdését nagyon fontosnak tekintjük" - szögezte le a szlovák miniszterelnök. Szerinte a szlovák javaslat összhangban lesz az elfogadott nemzetközi normákkal, s tartalmazni fogja a választójog kérdését is.
"Üdvözlöm a Magyar Köztársaság, s külön Orbán úr hozzáállását ahhoz, hogy nem fog kampányt folytatni (a kettős állampolgárság kérdésében) Szlovákia területén" - jelentette ki akkor Radicová.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Mi történik az EU-ban ezen a héten?
Szabadság, 2011. február 16.
A héten Strasbourgban utazó Európai Parlament plenáris ülésének napirendjét várhatóan az egyiptomi események fogják uralni, míg a Tanácsban a következő napokban ülésező gazdasági miniszterek az eurozóna versenyképességének javítását célzó francia-német közös javaslatról próbálnak megegyezésre jutni.
A Tanácsban a héten elsőként az oktatási és kulturális szakterülettel foglalkozó tárcavezetők üléseznek. A hétfői megbeszélés fő témája az Európai Bizottság növekedési jelentése valamint az EU 2020 stratégia oktatási és képzési vonatkozásainak megvitatása.
Az eurót használó országok pénzügyminiszterei tegnap esti találkozójának legfontosabb napirendi pontja várhatóan a többek között a közös társasági adóalap bevezetésére, a nyugdíjkorhatár harmonizációjára, az inflációhoz kötött béremelések eltörlésére valamint a nagymértékű költségvetési hiányok alkotmányos tiltására vonatkozó francia-német javaslatcsomag megvitatása lesz, amely napvilágra kerülése óta nagy vitákat kavart a tagállamok és az uniós intézmények körében. Az eurocsoport miniszterei egyeztetnek továbbá az euró védőhálójának tekintett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz megerősítéséről, amelynek a hatókörét az Európai Bizottság bővíteni szeretné.
Ma a 27 tagállami szakminiszter részvételével ülésező Gazdasági és Pénzügyi Tanács megkezdi a tárgyalásokat az új, többéves európai költségvetési keretről. Korábban több tagállam kormánya adott hangot annak az igényének, hogy az új költségvetés ne emelkedjen az inflációt meghaladó mértékben, míg az Európai Bizottság - szintén az új pénzügyi kerethez kapcsolódóan - a bevételi oldal korszerűsítésére és a tagállami hozzájárulások csökkentésére tett javaslatot.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottságelnöke a Parlament plenáris ülésén mutatja be a biztosok testületének formális véleményét az állandó stabilitási mechanizmus felállítását lehetővé tévő szerződésmódosításról.
Kedden szavaz az Európai Parlamentaz autóbusszal utazók jogainak bővítéséről szóló jogszabályról, amely elfogadása esetén a légi, vasúti és vízi utasok számára jelenleg is biztosított jogokat terjesztené ki a közutakon utazókra. Szintén kedden dönt az EP arról, hogy hozzájárulását adja-e a 12 tagállam által kezdeményezett megerősített együttműködéshez, amellyel - a spanyol és olasz tiltakozást megkerülve - közös európai szabadalmi rendszert hoznának létre, jelentősen lecsökkentve ezzel a találmányok európai bejegyzésének költségeit.
Szerdán az európai parlamenti képviselők megvitatják a Hoszni Mubarak elnök lemondásával előállt egyiptomi helyzetet, szavaznak a hamisított gyógyszerek forgalmazásának megakadályozásáról és a hamisítók elleni fellépés szigorításáról szóló jogszabálytervezetről, továbbá - Neelie Kroes médiaügyi biztos részvételével - vitát tartanak a magyar médiatörvényről. (4)
MTI 2011. február 16.
Szerdán folytatnak plenáris vitát a médiatörvényről az Európai Parlamentben. Az EP szocialista frakciójának vezetője szerint meg kell változtatni a magyar médiatörvényt, mert az nincs összhangban a médiaszabadság európai alapelveivel.
Martin Schulz kedden elmondta, hogy a második legnagyobb frakciót adó szocialisták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldalnak nevezett radikálisabb irányultságú frakcióval együtt közös határozattervezetet kívánnak elfogadtatni. A szavazás csütörtökön várható. A magyar néppárti képviselőcsoport szerint a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, és annak célja Magyarország lejáratása.
A közös állásfoglalás-tervezet ötvözi az említett frakciók már korábban közölt törekvéseinek nagy részét, köztük azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a törvényt, továbbá szabjon ki határidőt ajánlásainak teljesítésére, és ha ezt a magyar fél nem tartja be, indítson hivatalos uniós szabálysértési eljárást.
Az összefogó frakciók arra is sürgetnék a kormányt, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek az uniós szerződések "betűje vagy szellemisége szerint", vonja vissza, és ne alkalmazza. Azt is sürgetik a tervezetben, hogy a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatba vonják be az érintetteket is.
Strasbourgban kedd este kiadott közleményében a magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) a közös határozatról szóló megállapodást úgy kommentálta: "a balliberális határozattervezet ... tárgyi tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz, megalapozatlan feltételezésekre épít, valamint kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával fenyeget".
A magyar néppárti képviselőcsoport szerint "világos, hogy a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, s tekintettel az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között hamarosan lezáruló egyeztetésekre, annak célja a politikai hisztériakeltés, valamint Magyarország és a soros elnökség lejáratása".
MTI, 2011. február 16.
Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője bejelentette: Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában. Kovács Zoltán azt mondta, a megszületett végleges szövegváltozat a magyar kormány és az Európai Bizottság meglátása szerint is az összes olyan kérdést megnyugtatóan megválaszolja, amelyet Neelie Kroes vetett fel.
A módosítási javaslat a következő kormányülésen a kabinet elé kerül, ezután pedig a kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja az indítványt a parlamentnek. A kommunikációs államtitkár szerint ez akár két héten belül megtörténhet.
A módosítás összesen négy kérdést érint: a kiegyensúlyozottságot, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját, valamint a csoportok megsértését.
Kifejtette: a kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással összefüggő követelmények - a hitelesség, gyorsaság, pontosság - a médiarendszer egészére értendők, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában kell értelmezni. Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel - hangsúlyozta.
A lekérhető audiovizuális tartalmak esetében visszavonják a kiegyensúlyozottság követelményét - emelte ki Kovács Zoltán, hozzátette ugyanakkor, meglátásuk szerint a médiában jellemző tendenciák arra mutatnak, hogy a letölthető tartalmak esetében is lehetett volna alkalmazni ezt a szabályt, ebben azonban egyelőre nem sikerült megegyezni. Így a továbbiakban is csak a televíziókat és a rádiókat érintően tartják fenn a kiegyensúlyozottság követelményét.
A származási ország elvével kapcsolatban a javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül, a médiahatóság pedig kizárólag a magyarországi terjesztés ügyében járhat el - ismertette az államtitkár.
A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, "a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja" - tájékoztatott a sajtóértekezlet után a kormányzati kommunikációs államtitkárság, kifejtve, hogy a szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat kifejezetten utal a "médiaszolgáltatás" és a "sajtótermék" definíciójában arra, hogy csak a "rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett", tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá - közölték.
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.
E három, korábban már ismert felvetés mellett, egy negyedik témában is változás lesz, a tervek szerint ugyanis hatályon kívül helyezik a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ezzel azonban nem változik az a kitétel, amely a kirekesztés tilalmára vonatkozik - ismertette.
Stratégiai partnerség az EMNT és az autonomista Európai Szabad Szövetség között
Krónika, 2011. február 16.
Stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta Tőkés László az Európai Parlament (EP) Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciója, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között.
Tőkés László sajtóirodájának közleménye szerint az EP-alelnök meghívottként vett részt február 15-én, Strasbourgban az Európai Szabad Szövetség (EFA) EP-frakciójának ülésén, Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában. A szövetséget nemzeti kisebbségi pártok és alakulatok alkotják.
A rendhagyó találkozóra a jövőbeli együttműködés megbeszélése céljából került sor. Tőkés László stratégiai partneri kapcsolat létesítését indítványozta az EFA és az EMNT között, a két szerveződés egymáshoz igen közel álló értékrendje és politikai célkitűzései alapján.
Jill Evans welszi képviselőnő, frakcióvezető köszöntése és bevezető gondolatai nyomán Tőkés László köszönettel idézte fel azt, hogy 2007–2009-es csonka mandátuma idején, az akkori politikai ellenszélben az EFA-csoport volt az, amely őt soraiba befogadta, és az erdélyi magyarok ügyét pártfogásába vette. Előterjesztésében a rendszeres és intézményes együttműködésen túlmenően arra nézve tett konkrét javaslatot, hogy a rövidesen életbe lépő úgynevezett állampolgári kezdeményezés nyújtotta lehetőséget kihasználva az EFA és az EMNT együttesen indítson útjára egy olyan európai törvénykezdeményezést, mely az őshonos európai nemzeti közösségek és népcsoportok önrendelkezési jogát volna hivatott biztosítani és szabályozni.
Az egymilliónyi polgári aláírást igénylő kezdeményezés sikerre vitelében meghatározó szerepet vállalhatnának a Kárpát-medence országaiban élő magyarok – mutatott rá hozzászólásában Szilágyi Zsolt.
A katalán Oriol Junqueras Vies képviselő üdvözölte a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni, mivel vannak ellenérdekeltek is, akik a nemzetállami többségtől eltérő nemzeti közösségek létét saját országuk területén nem hajlandók elismerni. A litvániai oroszokat képviselő Tatjana Zdanoka képviselőasszony a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) egy korábbi javaslatát elevenítette fel a hagyományos nemzeti közösségek egységes európai – anyagi – támogatására nézve, mely azonban végül is kudarcot vallott.
A Skót Nemzeti Párt színeiben megválasztott Alyn Smith képviselő feltétlen támogatását fejezte ki az intézményes együttműködés terve iránt.
A korzikai Francois Alfonsi EP-képviselő véleménye szerint az EFÁ-nak élnie kell a felajánlással, ugyanis Tőkés László alelnöki minőségében felerősítheti politikai csoportjuk üzenetét. Frieda Brepoels belgiumi – flamand – képviselőnő hozzászólásában a belgiumi államalkotó nemzetek sajátos vonatkozásairól szólt, és szintén az együttműködés mellett foglalt állást.
Záró összegzésében Jill Evans frakcióvezető az EFA fogadókészségét fejezte ki az együttműködés iránt. A felek végezetre abban állapodtak meg, hogy a Tőkés László által előterjesztett szövegtervezet véglegesítése nyomán rövidesen aláírják a megállapodást. Viszontválaszában Tőkés László örömmel nyugtázta, hogy idén ősszel az EFÁ-hoz kapcsolódó Maurits Coppieters Alapítvány nagy valószínűséggel Nagyváradon fogja tartani rendszeres évenkénti összejövetelét, és ebből az alkalomból erdélyi látogatásra hívta meg Jill Evans képviselő asszonyt.
MTI, 2011. február 16.
Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában. A magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt - jelentette be szerdán Brüsszelben a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője.
A módosítás az alábbi kérdéseket érinti: a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírása, a túl szigorú regisztrációs kötelezettség, továbbá az egyének, illetve a többség és a kisebbség "megsértésének" tilalma, amit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtatnak.
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel.
Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is.
A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak - nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve - csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit.
A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell - 60 napon belül - regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.
A negyedik probléma - amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság - az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű "megsértését". A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák.
Todd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a médiahatóság összetételével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az általa korábban már többször elmondottakat. Eszerint az EU-jog előírja ugyan a médiahatóság függetlenségét, de nem fejti ki e függetlenség meglétének tartalmi kritériumait. Így nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy függetlennek tekinthető-e a testület.
"Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak - beleértve az Alapvető Jogok Chartáját - az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban" - hangsúlyozta nyilatkozatában az EU-biztos.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Tamás Pál: Markó lábnyoma
Erdélyi Riport, 2011. február 11.
A Markó-modell sikerének része volt egy sajátos léthelyzet: a marosvásárhelyiség. A vásárhelyinek van személyes kapcsolatrendszere a Székelyföldön, de hát anélkül első vonalbeli rommagyar politikus nem is lehet. Azonban nem merült bele a kelleténél jobban a regionális klikkharcokba, a küzdelmekbe megyék, kisvárosok, helyi politikai törzsek között. Ott van és mégsem. Vannak kliensei, akiknek osztogathat, de nem kell túlságosan felelősséggel lennie azok tetteiért. Ha távolabbról jön, a Székelyföldön idegennek számít, ha közelebbről, sokkal többet kell a „sajátjainak" kiosztani.
De hát osztogatni csak az tud, aki képes a romániai államtól, a román politikai erőktől valami többletet szerezni. Mert ahhoz hozzájutni, ami a kisebbségnek és az érintett régióknak egyébként jár, nem nagy művészet. A tehetséges politikus ennél többet tud választóinak, fegyverhordozóinak, megyéjének szerezni. Ahhoz meg nem egyszerűen képesnek kell lenni arra, hogy egy kis párt egyelőre stabil parlamenti csoportját különböző koalíciókhoz be tudja szállítani; bizalmi tőkére is szükség van, hogy a többiek, a nagyok hajlandók legyenek bevenni abba a csoportba, ahol a valóban az országot érintő döntések születnek. Vagy ha a legbelsőbb klubba nem is kerülhet be, legalább el kell hitetnie, hogy annak peremén vele azért így is lehet lényeges információt megosztani.
Ehhez, persze, fontos a Janus-arcúság.
A magyar nyilvánosságokban – Romániában és a magyarországi kisebbségpolitika számára – el kell tudnia adni, hogy ő tulajdonképpen nem igazi romániai politikus, még ha funkcióiból és mandátumaiból ez következne is, hanem csak a kisebbség bukaresti kijárója. Ha elfogadják kijárónak, akkor bármelyik romániai politikai erővel kész együttműködni, nem érdeklik lojalitások, ideológiák vagy az éppen aktuális szervezeti-szövetségi hűség. S mert csak ő lesz/lehet ilyen sikeres kijáró, a kisebbségnek sincs más opciója, mint rá vagy a pártra/mozgalomra szavazni. De hát kizárólag ezzel a szöveggel nem lehet tartósan a romániai politikai elitek része. Minden akcentusával együtt is, azokkal el kell hitetnie, hogy a kisebbségi lobbista szerepen túl igazi romániai hazafi, hogy a többi 20 millió is honfitársa, hogy érzékeny bajaikra, ismeri életkörülményeiket, hogy elfogadható szinten érti a mentalitásukat, adaptálódni tud politikai kultúrájukhoz. Másként hogyan lehetne kormánytag, romániai államhivatalok vezetője, szakminiszter? Márpedig nemcsak Markó, hanem RMDSZ-es politikusok nem kis köre is képes volt erre a másmilyen, a másik körnek szóló kommunikációra is.
A román és a magyar kommunikációs szféra.
Erdélyben láthatóan oly mértékben szétválik, hogy az egyik nyelvi-kulturális közeget sem zavarta, hogy a másik közönségnek szánt üzeneteket otthon is észlelhetik. A román elit – legalábbis Bukarestben – az utolsó tizenöt évben úgy tesz, mintha nem figyelne arra, amit a romániai magyar nyilvánosságban Romániáról vagy a románokról mondanak. Mindenesetre komolyabb s értő reakcióról nem hallottam, polémia bizonyos, a román fület esetleg sértő magyar kijelentésekről nem folyik. Nem bukkant elő olyan országos hírű értelmiségi, mint például Kusy Szlovákiában, aki a román médiában, közpolitikai diskurzusban a „magyar ügy" meghatározó román értelmezőjévé vált volna. Sőt, mintha ilyen ügy sem létezne. Pesti elemzőként a dolgot furcsállom, nem is igen hiszem el a korábbi kapcsolattörténet bonyodalmaira és a román állam utolsó hatvanévi centralizáltságára, mindent tudni akarására (hogy nagyon puhán fogalmazzunk) tekintettel. De mindegy, a lokális magyar szövegekre való értő odafigyelésnek mintha nyoma mégsem lenne. A romániai magyar elitnek román nyelvű szövegekből kétségtelenül többet kell hallania, még akkor is, ha kisvárosokban él, s a helyi kommunikációra összpontosít, s ha ez a sajátos bukaresti román–magyar (meta)kommunikáció nem is igazán előtte zajlik. De, valószínűleg, amit mégis lát, azt elfogadja, a normális üzletmenet részének tartja. Mindez a továbbiakban sem lehet majd másként.
Ez a két-színpadúság – mégpedig egymással igazán kapcsolatban nem álló színpadokon – a romániai politizálás sajátja marad. Ha csak az egyik színpadon jó valaki, akkor komoly országos szintű RMDSZ-vezető nem válhat belőle – nemcsak első számú, hanem az első tucatba tartozó sem. S úgy tűnik, miközben az elmúlt tíz évben számos sikeres magyar politikus tűnt fel a különböző színpadokon, közülük igen kevés akad, aki mindkét kommunikációs rendszerben piacérett. Tulajdonképpen Kelemen Hunor ilyen képességei és hálózatai azok, amelyek mintha mindkét irányban működnének, és ő azért tűnik most valóban esélyesnek. Az, hogy Markó őt „kiválasztotta" vagy nem, persze, itt nem másodlagos. A többi – nemcsak a másik két hivatalos jelölt, hanem még néhány, aki valamilyen körben e tekintetben szóba jött – sikeres székelyföldi törzsfőnök, gyakorlott bukaresti udvaronc, esetleg valamilyen országos szakvezető részkérdésekben (ökológia, építésügy, informatika, műszaki fejlesztés stb.). Egy fegyvernemben kiválóak, de öttusában, úgy tűnik, eddig nem jeleskedtek. Bár Kelemenről sem tudom, milyenek mérhető eredményei, csak azt, hogy a különböző sportágakat felvállalta.
Mindeközben a két alapszínpad – a rommagyar és a bukaresti – játékrendje változik. Az eddig begyakorolt szerepek, bármennyire megmarad is a két-színpadúság alapmodellje, már nem lehetnek, nem lesznek elegendőek az új körülmények közt. Az erdélyi politikai publicisztikában érthetően eddig főleg a magyar színpad átalakulásáról volt szó. Most van négy új elem: a romániai magyar politikában megjelenő új pártok; a növekvő székelyföldi politikai fölény; az eliten belüli generációváltásból következő kulturális problémák; s végül, de nem utolsósorban: a változó magyarországi kisebbségi vagy nemzetpolitika.
Új pártok.
Egy másfél milliós társadalomban, amely ráadásul egymástól meglehetősen elszakított vidékeken él, egyetlen vezér köré rendezett politikai formációk nem lehetnek maguktól értetődőek és túlságosan hosszú életűek. A parlamenti számtan és a választók egy részének idegenkedése a románoktól, persze, valami ilyesmit így is stabilizálhat. De nem örökké. Tehát az új pártok megjelenésében, még ha azok körül az egyik magyarországi politikai oldal, a nemzetiek bábáskodnak is, önmagában nincs semmi meglepő. Én azt hiszem, hogy ezek nem is akarnak, de nem is tudnak, persze, az RMDSZ helyére lépni. De hát nem is arra szolgálnak. De alkalmasak lehetnek – sőt, már ma is alkalmasak – arra, hogy rájuk hivatkozva a pályán kívül rekedt politikuscsoportok magukat mégis befutó helyekre jelöljék az RMDSZ-listákon.
A nemzeti egységre és az egyetlen magyar lista politikai kikerülhetetlenségére hivatkozva így végső soron megkísérelhetik a romániai magyar elitpozíciók egyre növekvő hányadának átvételét. Nem ők irányítják majd az RMDSZ gépezetét, de az kénytelen lesz egyre nagyobb mértékben rájuk, nekik dolgozni. Ideális taktika: nem én kapálok, de enyém a termés nem is olyan kis része. S az RMDSZ-elitnek egyelőre e helyzet kezelésére nincs semmiféle látható, hallható víziója. A helyzetet bonyolítja Tőkés kétségtelenül még létező karizmája, legalábbis a rommagyar publikum egy részénél. Karizmát igazából legalább részleges karizmával lehet közömbösíteni. Markónak ilyen volt, van, és így Tőkést jól láthatóan keretek között tudta tartani. Most ezek a korlátok fellazulnak. Ki tudja akkor Tőkést ebben az új helyzetben hatékonyan semlegesíteni?
Székelyföldi fölény.
A Székelyföld demográfiai súlya a romániai magyar választók között növekszik. Ha nem is annyi gyerek születik itt, mint e vidéken korábban, de több, mint más magyar vidékeken, miliőkben. A helyszínen gyakorlatilag nincs összefüggő román közeg, nincs hová integrálódni, s főleg asszimilálódni. Tehát a szavazóbázison belül a székely vidékek eddig is meghatározó súlya tovább növekszik. A bázis lassan az elitet is a maga képére formálja. Az RMDSZ nem tudott összerdélyi regionális párttá vagy általános romániai kisebbségi, emberi jogi párttá alakulni, tehát egyéb alternatíva híján egyre nagyobb mértékben székelyföldivé válik. Marosvásárhelyről, de más erdélyi nagyvárosokból sem volt könnyű egész Romániában gondolkodni, a Székelyföldről, az ottani „látási viszonyok" mellett, ez még sokkal nehezebb. Egy erősebben székelyföldi pártnak nem az lesz a fő problémája, hogy Románia más térségeiben az előző évekhez képest kevéssé érzi a lába alatt a talajt (bár ez is kikerülhetetlen), hanem hogy nem érzi Romániát, a romániai partnereket. Tehát egyre nehezebben képes jól játszani Bukarestben. Az eddigi RMDSZ-modell továbbvitele pedig enélkül elképzelhetetlen.
Generációváltás.
Húszévente az ilyesmi nyilvánvalóan kikerülhetetlen. Keveset tudok az új rommagyar politikai generációról. Részben megyénként másmilyen az országos láthatósága. Volt, ahol a sáncok közé engedték, volt, ahol kevésbé. Volt, ahol a fiatalok áttöréssel kísérleteztek, máshol inkább a fokozatosságot hirdették. Mindenesetre Markó RMDSZ-en belüli meghatározó személyi hatalmából következett, hogy az övétől nagyon eltérő stílusú, politikai kultúrájú fiúk csak véletlenszerűen, takaréklángon bukkanhattak elő (a lányoknak, mint tudjuk, ennyi esélyük sem volt). Ami bizonyára nem azt jelenti, hogy ilyenek nincsenek. Ismerem a vádat, hogy csak Markó bábjainak volt esélyük. Lehet, de ahogy Markó hátralép, kiderül, hogy ezekről igen könnyen leázik a „markóizmus", s hogy alóla a legkülönfélébb színek, ízlésalakzatok, felületek bukkannak elő. De a probléma valószínűleg nem ez. A 90-es évektől kezdve a magyarországi továbbtanulási lehetőségek megnyílásával, a romániai magyar felsőoktatás férőhelyeinek ugrásszerű bővülésével a romániai fiatal magyar értelmiség választás elé került. Vagy mint eddig is, számtalan okból, de román felsőoktatásba lépett be, s akkor szabályszerű többségi karriert futhatott be, vagy a magyar nyelvű képzést, s ezzel egy másik világot választotta. Akkor kimaradt a román hálózatokból, esetleg rossz maradt a román nyelvtudása.
A román felsőoktatásból a fiatalok közül, ha jól értem, csak igen kevesen választották a rommagyar politizálást (mérnökök, néhány közgazdász persze így is, de a másik úthoz képest inkább csak törpe kisebbségként). A magyar politizálás utánpótlása érthetően a romániai magyar szakokról, s talán helyenként a magyarországi doktori programokból érkezik. Ebben semmi meglepő sincs, s abban sem, hogy ezek az emberek a döntésekben is részt akarnak venni, sőt, ők maguk szeretnének dönteni. A Ceauşescu-időkben diplomát szerzőkhöz képest természetesen jobban képzettek. De azok többet tudtak Romániáról. Az újak meg a magyar képzésben a románokról, Romániáról szükségszerűen kevesebbet tanultak, bizalmas barátot az etnikai kerítés túlsó oldalán nem szereztek. Tudom, hogy voltak szélesebb látókörű szülők, akik mindezt megtapasztalva román különórákra járatták/-ják gyermekeiket. De a trend ettől nem változott. Ez az új generáció, vagy legalábbis azok, akik közülük a leginkább láthatóak, nem az összromániai elitbe készülnek.
A magyarországi politika változásai.
Ma – és a következő néhány évben még bizonyosan – Magyarországon egy olyan kormányzat működik, amely a Kárpát-medencei magyar kisebbségekkel aktívan politizál. S teszi ezt instrumentálisan, saját politikai céljaiból, szükségleteiből kiindulva. A magyar jobboldali kormányokat a „határon kívüliek" mindig jobban foglalkoztatták, mint a baloldaliakat vagy liberálisokat. De a magyar nemzeti konzervatívok között hagyományosan élt valamilyen romantikus elképzelés a kisebbségekről, illetve az egykori területekről, mint egyfajta Jó vagy Igazi Magyarságról vagy Magyar Vidékről. Tulajdonképpen érthetően, hiszen Magyarország gyorsan modernizálódott, ezért hangulataiban, kultúrájában gyorsan nemzetköziesedett. Ezzel szemben a provinciális, gyakran kevésbé fejlett, a modernizáció peremére került kisebbségi társadalmak jobban őrizték a nemzeti múltat, a hagyományt. Ebben az értelemben inkább „magyarok" maradtak. S ezért védeni, támogatni, óvni illett és kellett őket.
Ez, minden anyaországbeli lekezelés mellett is, azért jelentett valamilyen alázatot a kisebbségi hagyományokkal szemben. Nagyjából ehhez a viszonyhoz szoktak hozzá a rommagyar elitek is. De ennek most vége. Az új budapesti vezetés sajátjának tekinti őket, számára most a nemzetpolitika azt is jelenti, hogy a kisebbség végső soron betagozódik az anyaország emberi erőforrásai közé. Autonómiája csökken, szavazóként, munkaerőként funkcionalitása Magyarországon növekszik. S ezzel persze összébb szorul a rommagyar elitek, bennük az RMDSZ játéktere is. S mintha erre azok még nem lennének igazán felkészülve.
De közben átalakulni látszik a román belpolitika is. Előbb vagy utóbb onnan kioperálják Băsescut. Összeállnak nagyobb pártszövetségek, először csak rövidebb szakaszokra, pillanatnyi érdekekből következően. Azután mintha ezek talán állandósulhatnának. Amíg a nyugat-európai pártrendszerek elmorzsolódnak, sok kis kulturális rétegpártra bomlanak, a kelet-európai tömbök még inkább csak most állnak össze. Romániában, Lengyelországban, Ukrajnában, Magyarországon biztosan. S ha ez a forgatókönyv valószínűsíthető, akkor Romániában is szűkül a pártrendszerben a kis etnopártok általános stabilizáló szerepe.
Összességében, Markó lábnyoma, akármekkora is, az ilyen új elitekre tekintettel, ezekben az átrendeződő terekben felértékelődik. A lábnyom jelenthet személyes jelenlétet, az általa begyakoroltatott politikai döntési technikák alkotó alkalmazását. S jelentheti persze adott pillanatban Kelemen Hunort is.
Tömbben az igazság
Erdélyi Riport, 2011. február 11.
Ha az ország schengeni integrációjának gyakorlatilag már annyi, legalábbis a márciusi időpont esélyei Románia számára a nulla felé közelítenek, az ország politikai alakulatai maguk próbálkoznak integrálódni – ha nem is a választókkal, legalább egymással. A kormányzó liberális-demokraták – akik nevében a liberális jelző éppoly vicces és tartalom nélküli, mint az ellenzéki nemzeti liberálisokéban – azzal a pártocskával szerveznek közös Pólust, amely a parlament függetlenjeiből alakult, ideológiáját az ócskasoron vette, támogatottságának méréséhez pedig precíziós eszközök kellenek. A jelen politikai helyzetben óva inteném a két tömörülés vezetőit attól, hogy közös listán induljanak jövőre a választáson, hiszen előfordulhat, hogy még a tíz százalék elérése is megoldhatatlan feladatnak bizonyul.
Nem kevésbé cifra a fent már említett PNL összeborulása a legutóbbi parlamenti választáson még a szociáldemokraták kalapjának bojtjaként díszelgő Konzervatív Párttal. A baloldalról a szabadelvűek közé botló konzervatívok ugyancsak nem nagyon lépik át a román választópolgár ingerküszöbét, s a frigy, a Jobbközép Szövetség megalakulásakor hangoztatott közös értékrend és a szolid elvi alapok alighanem Crin Antonescuék ama szándékát mutatják, hogy kár lett volna a Szociáldemokrata Pártot erősíteni azzal az egy egész valahány tized százaléknyi remélt támogatottsággal, amit a PC hozhat a közös jobbközép konyhára.
A két fenti, tréfás tömbösödésnél érdekesebb lehet a két valóban nagy, s jelenleg impozáns, együtt hatvan százalék fölötti támogatottságú ellenzéki pártnak a fellépése. Az, hogy a közös célokért – Băsescu államfő mielőbbi eltávolításáért, s a Boc-kabinet leváltásáért – képesek-e hatékonyan együttműködni, illetve a két párt országos vezetőségei rá tudják-e venni az összefogásra valamennyi megyei szervezetüket. Hiszen vannak megyék, nagyvárosok, ahol például a liberálisok ma az RMDSZ-szel közösen gyakorolják a helyi hatalmat. Aligha lesz könnyű feladat a helyi szinteken gyakran ellenséges liberálisoknak és szociáldemokratáknak közös jelölteket találniuk a polgármesteri vagy megyei tanácselnöki tisztségekre, ha viszont találnak, nagyot nyerhetnek jövő nyáron.
Egy másféle tömbösödési, illetve regionalizálódási folyamat magán az RMDSZ-en belül is zajlik. Az elnöki tisztségért küzdő három politikus csatájánál kevesebb figyelmet kapott, hogy a kongresszust előkészítő szabályzatmódosító bizottság rábólintott arra a – kongresszusi megerősítést igénylő – javaslatra, hogy megyehatárokon átlépő, regionális területi szervezetek alakíthatók. Márpedig ez azt jelenti, alaposan átrajzolódhat a szövetség politikai térképe, a székelyföldi és a partiumi integrálódás akár két erős, gyakran eltérő érdekű pólus létrehozását eredményezheti. Ugyancsak a különböző érdekek, regionális szempontok erősödésével járhat az eddigi Országos Önkormányzati Tanács tagolódása négy különböző regionális testületté. E változások jó esetben a működés hatékonyságát is hozhatják, de megvan a lehetősége annak is, hogy éleződnek a konfliktusok az országos és regionális vezetők között, illetve egyre nehezebb lesz összeegyeztetni a helyi érdekeket a közös, összerdélyi érdekekkel. Márpedig ez a közös érdekképviselet tudtommal hozzátartozik az RMDSZ alapfelszereltségéhez.
Szili Katalin: „Nyitottak vagyunk minden irányban"
Erdélyi Riport, 2011. február 11.
Az utóbbi években interjúink fő témája mindig a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának üléséhez kapcsolódott, szeptember táján, azt megelőzve, esetleg annak tapasztalatait elemezve. Tavaly választás, kormányváltás volt Magyarországon, és sok egyéb változás mellett a KMKF sem ülésezett ősszel, igaz, újra van Magyar Állandó Értekezlet. Ha jól tudom, e kettő nem egymás ellenében létezik.
A választások után számomra, a KMKF alapító elnökeként, fontos és örvendetes, hogy ez az édesgyermekem megmarad, a mostani kormányzó párti többség megtartja. Kövér László elnök úr nyilatkozott arról, hogy a KMKF-et meg kívánják tartani a Máért mellett is. Ez fontos üzenet, ebből azt érzékelem, hogy jó dolgot csináltunk, olyat, ami nem pártpolitikától függő. Megmarad stratégiaalakítóként a Fórum, azzal a legitimitással, amit a választott képviselői minőség jelent. A kormányzat által a politikai pártok bevonásával működtetett Máért esetében inkább az operatív politikai döntések kerülnek napirendre.
Az őszi plenáris ülés kitolódott, január közepén volt a Fórum Állandó Bizottságának első ülése a választások óta, ahol a házelnök az ÁB elnökévé Potápi Árpádot jelölte, mint a december végén a Parlamentben létrehozott Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökét. Megtisztelő volt számomra, s a nemzetpolitikában végzett munkám elismerésének tekintem, hogy független képviselőként ennek a parlamenti bizottságnak az alelnöke lehetek, s mint a Szociális Unió elnöke ebben a tevékenységben egy új színt képviselhetek.
Milyen napirendi pontok szerepelnek majd a KMKF márciusi ülésén?
Az ÁB által összeállított tematikából azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés az állampolgársághoz kötődő választójog kérdése lesz. Az ÁB tagjaitól azt kérték, kezdjenek el gondolkodni azon, mi legyen a modus vivendi, tehát a választójoggal kapcsolatban milyen konstrukcióban gondolkodjunk. A rendelkezésünkre bocsátottak egy tanulmányt, amely áttekinti ebben az európai gyakorlatot, például a franciát vagy a románt. A választójog megadásának a módja lesz a leginkább neuralgikus pont a következő fél évben. A másik az alkotmányozás kérdése, majd ezt követően a sarkalatos, kétharmados törvények megalkotása lesz az őszi ülésszak legfontosabb politikai feladata, ami majd az alkotmányból fakadó feladatokat is jelenti. A kormányzó pártok szeretnének április 25-re egy elfogadott, új alkotmányt.
Március 15-től alkotmányozó nemzetgyűlés venné át az alkotmány parlamenti vitáját, ez után kerül sorra például a választójog módosítása. Egy másik fontos dolog Magyarország európai uniós elnöksége, amelyen belül kiemelkedően fontos a Duna-stratégia, illetve a multikulturalitás kérdése, amivel mi tudjuk Európát tematizálni.
A KMKF esetében mennyire jelent nehézséget az, hogy időközben Szlovákiában, a tavalyi választás nyomán, a Magyar Koalíció Pártja helyett a Híd lett parlamenti tényező, egy olyan politikai formáció, melynek szlovák nemzetiségű képviselői is vannak?
Ez igen fontos kérdés, a KMKF Állandó Bizottsága elé terjesztette az elnök úr a Fórum statútumának a módosítását, amelynek végső formáját a plenáris ülés alakítja ki. Egy rugalmasabb képviseleti rendszerrel szeretné megoldani a mostani kormányzati többség a hiátusokat vagy nem tiszta helyzeteket, s az olyan országok esetét, ahol nincs megválasztott parlamenti képviselő. Utóbbi helyzetekre olyan megoldást kívánnak bevezetni, hogy a mindenkori házelnöknek, a KMKF elnökének lehetősége nyíljék behívni tagokat. Az általános rendező elvet persze meg kívánják tartani, ami azt jelenti, hogy a választottság, a legmagasabb választott funkció legyen a tagság alapja.
A Híd esetében mit jelenthet ez a rugalmasabb képviseleti rendszer?
Az egyik fontos kérdés az, hogy valaki magyar képviselőként szerzett mandátumot, ugyanakkor nem mellékes az sem, hogy miképpen határozza meg magát a szervezet, amelynek a képviselője.
Az ősz folyamán kilépett az MSZP-ből, s megalapította a Szociális Uniót. Klasszikus politikai párt ez, vagy inkább politizáló társadalmi szervezet?
Kétezer-kilenc szeptemberében én házelnökként leköszöntem, aminek egyik oka az volt, hogy az EP-választások után a Magyar Szocialista Párt nem tette meg azokat a változtatásokat, amelyek a politikájában fordulatot jelenthettek volna, figyelembe véve a társadalom akaratát. A másik ok az volt, hogy az elhasználódott arcok nem kerültek a háttérbe. Leköszönésem után létrehoztam a Szövetség a Jövőért mozgalmat, aztán a tavaszi parlamenti választás, illetve az őszi önkormányzati választás eredményét is ismerve a mozgalom szervezői úgy döntöttek, hogy külön útra lépünk. Részben azért, mert abszolút összeegyeztethetetlennek tartottuk azt a politikát, amit a Szocialista Párt a neoliberális gazdaságpolitikával, felfogással vitt. Mi két pilléren határoztuk meg magunkat: egyrészt a nemzeti értékek konzekvens képviselete, másrészt a rendszerkorrekció mellett, amit én már 2007 óta többször megfogalmaztam.
A Szociális Unió nem tartalmaz a nevében semmi olyat, ami kizáró lenne. Ez egy alapvetően baloldali megfontolású párt, bár én inkább úgy fogalmaznék, hogy társadalmi alternatívát kívánunk nyújtani. Tudom, hogy ma Magyarországon sokkal szélesebb az igény a baloldaliságra, mint ami a politika kínálati oldalán megjelenik. Nyitottak vagyunk minden irányban.
Némi szimbólumkölcsönzéssel fogalmazhatunk úgy, hogy annak igazolására tesznek kísérletet, hogy lehet más a baloldal?
Igen, lehet egy szociális többletet megjelenítő politikát folytatni. A szimbólumaink egyike a pingvin, amire sokan azt mondták, ez nem magyar. Erre azt válaszoltam, hogy a narancs sem magyar, de szimbólumnak bevált az is. Azért pingvin, mert a zord körülmények közt egy olyan közösségben él, ahol sosem fagynak meg, mert mindenki vigyáz a másikra. Akik a külső körön vannak, mindig úgy forognak, hogy belülre kerüljenek, s akik belül vannak, tudnak időnként kijönni, helyet adni társaiknak. Ezt a közösségi éthoszt szeretnénk megjeleníteni.
Van egy különlegessége ennek a politikai formációnak, az úgynevezett Őrzők Tanácsa, amit politikai erőnél még nem láttam. Az alapítókból álló olyan testület ez, amely folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy attól a politikai filozófiától, amely alapján meghatároztuk magunkat, mi soha ne térjünk el. Legyen meg folyamatosan az a kontrollunk, amit én nem nagyon láttam eddig más politikai erőnél.
Kikre számít támogatóként, kiket próbálnak megszólítani?
Két társadalmi csoport van, amely erősen közeledik hozzánk. Az egyik a fiataloké, olyanok érdeklődnek, akik eddig nem voltak egyik pártnak sem a tagjai, a másik pedig a vidéki értelmiség. Számomra azért is fontos ez, mert a fiatalok ilyen értelemben meglehetősen passzívak. Van igény arra, hogy legyen egy higgadt, kiegyensúlyozott politikai formáció, amely párbeszédkész. Mi nem egy MSZP-klónt szeretnénk létrehozni, az MSZP egy neoliberális párt...
Nem is látott esélyt arra, hogy a Szocialista Párton belül alapvető változásokat jelentő folyamatok elinduljanak?
Minél távolabb vagyok, annál kevesebbet foglalkozom a Szocialista Párt belső dolgaival. Ez a párt sok mindent nem tudott megtenni. Egyrészt rendezni a nemzettel való viszonyát, 56-hoz való viszonyát, vagy egész egyszerűen azt, hogy mi az oka annak, hogy egymás után három ilyen vereséget elszenvedett. Szerintem nem a Fideszt kell szidni azért, mert kétharmada van, hanem azokat, akik oda juttatták a társadalmat, hogy egy ilyen politikai szituáció előállhatott.
A baloldalnak ma egész Európában újra kell definiálnia magát, újrafogalmazni azt, hogy mi a baloldali politika.
A baloldal utat tévesztett akkor, amikor a harmadik utat fenntartások nélkül fogadta el. Látnia kellett volna, hogy az egy zsákutca. Magukat jobboldalinak tartó, konzervatív pártok is képesek ma már baloldali intézkedéseket tenni, a világ ma már egészen másról szól, nem a baloldal és a jobboldal között vannak az egymásnak feszülő ellentétek. Ebben a globális világban, ahol mindenki alapvetően kiszolgáltatott, azon múlik sok minden, miképpen adjuk meg az emberek biztonságérzetét. Hogy fogalmazzuk meg a közösségi felelősséget. Erre gondolva a Szociális Uniónak nincsenek is tagszervezetei, mi valódi közösségeket kívánunk építeni.
Az utóbbi hónapokban a Fidesz támogatottságának az apadása nem jelent meg a többi parlamenti párt támogatottságában pluszként. A Szociális Unió elsősorban ezekre, a mindig is jelentős arányú bizonytalanokra számít?
Számítok rájuk, ezek az emberek most kivárnak, ezért kell nekünk minél szélesebb körben megismertetnünk azt a politikát, azt a hozzáállást, hogy mi mitől vagyunk mások, mint a többiek. A társadalom azt várja tőlünk, hogy a fontos kérdésekben mi is tegyünk le az asztalra megoldási javaslatokat. Most van készülőben például egy devizahiteleseken segíteni akaró, otthonmegőrző program, amit a napokban tárunk a nyilvánosság elé. Egy másik a kisvállalkozások reorganizációjára javasol megoldást. Tervezünk egy nyugdíj-kerekasztalt, ahol a következő 15-20 év nyugdíjrendszerének a megoldásait keressük. Szakszervezetekkel folyamatosan tárgyalunk, keressük a kapcsolatot a civilekkel. Van egy ötvenfős szakmapolitikai tanácsunk, a napokban véglegesítettük a második parlamenti kamarára vonatkozó elképzelésünket. A honlapunkon olvasható is az erre vonatkozó vitaanyag. Ez változtatni képes a párturalmi rendszeren alapuló húszéves gyakorlatot, melyet egy társadalmi kontrollal megpróbálnánk más mederbe terelni. Az állandóan vitázó, konfrontálódó politika helyett egy konszenzusos politika irányába fordulni.
Ebben a második Házban kaphatnának helyet a határon túl választottak?
Igen, ebből a megközelítésből is nagyon fontosnak tartanám a második kamara létrejöttét. Ezen túl a kisebbségek, egyházak, civilek, köztestületek, szakszervezetek képviselői is ott ülhetnének. Fontosnak tartanám ezzel összefüggésben a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlenségének a kimondását, viszont a felsőházban ott ülhetnének az önkormányzatok képviselői is.
Ha a választójog és a választhatóság joga teljes körűen érvényes lesz a határon túl magyar állampolgárságot megszerzőkre, akkor a képviselőik az alsóházban is megjelenhetnek, nem? Illetve a határon túli szavazatok segíthetik hozzá például a Szociális Uniót a választási küszöb átlépéséhez.
Abszolút. Egyébként úgy gondolom, hogy a választójog megadása csak konszenzusos alapon történhet. Újra csak azt tudom mondani, hogy ez a téma lesz a következő hónapok egyik neuralgikus pontja a magyar politikában. Nagyon nem szeretném, ha a pártpolitika ezt megint szétverné, ismét megosztva a magyarságot. Nagyon fontos, hogy a lehető legszélesebb körben, a lehető legtöbb szervezet bevonásával kezdődjön el a párbeszéd, hogy mire a megoldások megszületnek, akkorra e mögött már egy teljes konszenzus álljon.
Alighanem ezt a konszenzust veszélyeztethetik az olyan ötletelések, miszerint adjon a magyar állam az állampolgárság mellé például családi pótlékot is.
Egészen világossá kell tenni a kérdéseket. Amikor én megszavaztam, hogy a határon túliak megkaphassák az állampolgárságot, akkor ehhez úgy járjon a választójog, mint a gyertyához a lángja.
Azokról a félelmekről mit gondol, hogy a magyar állampolgárság megszerzése sokakat az áttelepülésre csábít?
Ez már egy egészen más világ, sokkal mobilabb, mintsem hogy egy ilyen változás mozgasson meg tömegeket. Ma Romániában vagy Magyarországon szabadon elhatározhatja valaki, hogy mondjuk, Dublinban vagy Frankfurtban éljen. Európában mi szabadon élhetünk. Minden, ami ezen szűkíteni próbál, az természetes folyamatokkal megy szembe. Ehhez a világhoz kell igazodnunk, ebben kell úgy alakítanunk a saját nemzeti érdekeinket és értékeinket, hogy az immunrendszerünk egészséges és erős legyen.
Néhány nap múlva Nagyváradon tart kongresszust az RMDSZ, amikor is lezárul a Szövetségnek a Markó Béla vezette korszaka.
Markó elnök úr egy nagyon fontos húsz évet tudhat maga mögött, sokszor tudott a vezetésével kormányzati pozícióba kerülni az RMDSZ, a magyarság sorsát befolyásolni. A történelem aranylapjaira beírta nemcsak a saját nevét, hanem az RMDSZ-ét is. A mai időszak legnagyobb kihívása az RMDSZ számára a 2012-es választás lesz, hogy a magyarság milyen pozíciókat tud elfoglalni, hogyan tud minél több mandátumot szerezni. A tisztújításoknak egyrészt mindig az az üzenetük, hogy egy szervezet miként tud megújulni, új lendülettel folytatni a munkát. Nagyon nem szeretném, hogy egy rosszabb forgatókönyv legyen a megosztottság következménye Erdélyben. Az eddigiek alapján én bizakodó vagyok.
Közleménybeszéd
Új Magyar Szó, 2011. február 16. – Székedi Ferenc
„Az RMDSZ elnökválasztó kongresszusa előtt Olosz Gergely elnökjelölt személyes találkozót kezdeményezett Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével. A találkozó után az elnökjelölt elmondta, nagyon fontosnak tartotta, hogy az SZKT-n megtett bejelentése után ez az első találkozó a leköszönő szövetségi elnökkel, Markó Béla elnökkel történjen meg, hiszen úgy látja, hogy az RMDSZ további életében fontos döntés születik majd meg a kongresszuson, és nem mindegy, hogy milyen irányba fog a szervezet továbbmenni."
Kovászna megyében remek magyar tanárok vannak. Olosz Gergely RMDSZ-képviselő nyugodt szívvel elküldhetné kampányirodájának munkatársait egy-két pótórára, ahol emlékezetükbe idézik: a magyar nyelv tömör. Két személy között a „találkozó nem történik meg", hanem egész egyszerűen találkoznak, és a névre utaló tisztséget, amit egyszer leírtak, nem kell ismételgetni, mert az olvasó nem szereti, ha szellemi fogyatékosnak tekintik.
És ráadásul, amint a Markó-közleményéből kiderül, nem történt más, mint két honatya találkozott, és elbeszélgettek, ahogyan az – tekintve a tevékenység színtereit – nagyon gyakran megesik. „Meglehetősen szokatlan eljárásnak tartom, hogy Olosz Gergely képviselő úr egy velem folytatott beszélgetéséről sajtóközleményt adott ki. Az RMDSZ elnökeként napi kapcsolatban vagyok parlamenti és kormányzati kollégáimmal, és elég különös lenne, ha erről mindenki tájékoztatót tenne közzé."
Markó ezzel a mondatával nagyon finoman fogalmazott. Mert elmondhatta volna azt is, hogy a kampányiroda a sajtóközlemény címével az Olosz Gergely javára akarta félrevezetni a közvéleményt: »Markó Béla szövetségi elnök biztosított arról, hogy amennyiben megválasztanak az RMDSZ elnökévé, számíthatok a támogatására a kitűzött céljaim megvalósításához« – nyilatkozta Olosz Gergely elnökjelölt a Szövetség elnökével való találkozója után."
A hasonló típusú információtorzítást az újságíró-iskolákban a médiamanipuláció tipikus példájaként tanítják. A magyar nyelvterületen pedig ugyanezt balkáni politizálásnak nevezik, amit természetesen a magyar politikusok határon innen és túl mélységesen elítélnek. Amikor mások gyakorolják. Ami pedig a politika médiához való viszonyát illeti, az a Janus-arc tipikus példája: választások előtt szövegben, hangban és képben özönlik a cél és a tenniakarás, még abból is sajtóközlemény lesz, hogy csakis a jelölteknek köszönhetően februárt március követi, választások után pedig jó néhányan jobbról vagy balról döngölnék a földbe mindazokat a fránya és sajnálatraméltó firkászokat, akiknek van néhány olyan önálló gondolatuk, amely nem találkozik a politikusi érdekekkel.
És mindez addig tart, amíg a politika próbálja ellenőrizni a médiát és nem a köz véleményén alapuló média a politikát.
|
