|
EP-ALELNÖK
Tőkés: jól állunk az aláírásgyűjtéssel
Szabadság, 2011. március 29.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint szervezete „jól áll" az Erdélyi Magyar Néppárt megalapítása érdekében indított aláírásgyűjtéssel.
Az EMNT elnökének tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Orbán Mihály EMNT-alelnök az Agerpres hírügynökség szerint elmondta: pénteken, Kolozsváron ülésezik az EMNT elnöksége, ahol megvizsgálják a pártalapítás helyzetét, és döntenek a további teendőkről. Közölte, már sok megyében sikerült összegyűjteni a minimális 700 aláírást, és Bákó, Neamţ, valamint Iaşi megyében is terveznek támogató aláírásokra szert tenni. Az EMNT elnöke kijelentette, hogy „kommunisták nélküli pártot alapítanak", és jelezte, hogy nem állnak el az új politikai erő létrehozásának szándékától.
Tőkés ismét szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatala keretében egy határon túli megbízottat is nevezzen ki, aki a feltételezett külhoni támogatási pénzeket lenne hivatott elszámoltatni.
Az Orbán-kormányt állította követendő mintának Tőkés
MTI, 2011. március 28.
A korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről (EP) kellene példát vennie – mondta hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László, és egyben felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ): adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat az Európai Parlament alelnöki és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László nyilatkozatban fogalmazta meg. Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek között utal arra, hogy a korrupcióval szembeni magatartás tekintetében Romániának az Európai Parlamentről kellene példát vennie, amely szerinte kérlelhetetlenül kiveti soraiból a korrupt politikusokat.
Tőkés felhívja a figyelmet a korrupcióra, mint a kelet- és közép-európai posztkommunista társadalmak rákfenéjére. „A kommunista
diktatúra bukása után két évtizeddel Magyarországon is valóságos új rendszerváltozásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar társadalmat átszövő korrupciós esetek felgöngyölítése végre elkezdődjön" – állapítja meg az EMNT elnöke. Szerinte az Orbán Viktor vezette magyar kormány jó példát mutat, amikor önálló elszámoltatási kormánybiztossal folytat intézményes harcot a korrupció ellen.
Tőkés emlékeztet a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester folyamatban lévő korrupciós ügyére. Felveti ugyanakkor a kérdést: mi lehet a magyarázata annak, hogy a román médiával ellentétben a romániai magyar nyelvű sajtó túlnyomó része oly „kíméletes gyengédséggel" kezeli a korrupciógyanús RMDSZ-es politikusokat. „Minő anyagi erők és biztonságtudat munkál abban az RMDSZ-pártban, mely az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött teljesen egymaga diszponál", kizárólagos monopóliumot élvez a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött? – teszi fel a kérdést Tőkés, megismételve azt a korábban is hangoztatott felhívását, miszerint az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
„Az anyaországi támogatási politika illetékeseit ezúton is felkérjük, hogy az eleddig a Medgyessy–Gyurcsány-kormányzat kedvezményezettjei sorába tartozott, zsákmányszerző RMDSZ-es körök iránt a kellő kritikát tanúsítsák, és az illő megszorításokat alkalmazzák" – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána.
„Ne hagyjuk, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét" – hívta fel a figyelmet Tőkés László, példaként hozva fel, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát" szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel. (da)
Tőkés: számoljatok el! Kelemen: állunk elébe!
Új Magyar Szó, 2011. március 29. –
Éles hangon bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t egy nappal azután, hogy a következő hetekben esedékes EMNT–RMDSZ-találkozóról tárgyalt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel.
Éles hangon bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t egy nappal azután, hogy a következő hetekben esedékes EMNT–RMDSZ-találkozóról tárgyalt
Kelemen Hunor szövetségi elnökkel. Az Európai Parlament alelnöke tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött „teljesen egymaga diszponál".
Azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására. A magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának „eddigi monopóliumát" szerinte az RMDSZ, alig leplezett módon, saját választási kampánycéljaira használta fel.
Kelemen Hunor tegnap elutasította Tőkés vádjait. „Nem használtunk fel anyaországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudunk számolni" – jelentette ki az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök. Tájékoztatása szerint a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
„A jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést. Külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártunk el" – mondta Kelemen. A politikus szerint Tőkést évek óta egy nagyváradi beruházás bosszantja. „Aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokrácia-központok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben" – tette hozzá.
Kelemen Hunor megerősítette: meghívta Tőkés Lászlót a kolozsvári Mátyás-szobor hétvégi hivatalos átadására. „Ezt a történtek ellenére sem bántam meg. A kolozsvári eseménynek nem a kirekesztésről kell szólnia" – jelentette ki. Hozzátette, vasárnap egy majdani EMNT–RMDSZ-találkozóról is egyeztetett Tőkés Lászlóval. A találkozó időpontja nem ismeretes.
Tőkés László sajtósa, Demeter Szilárd lapunknak elmondta, az EMNT elnöke elfogadta a meghívást a hétvégi kolozsvári szoboravatóra, az eseményen beszédet is mond.
Az RMDSZ-támogatások elszámoltatását sürgeti Tőkés
Krónika, 2011. március 29.
Az RMDSZ haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről – szólítja fel a szervezetet Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Tőkés hasonló elszámolást vár el az RMDSZ Bihar megyei szervezetétől, mely – fogalmazása szerint - szemmel láthatóan teljes önkényességgel bánik a kezére jutott bihari magyar közösség pénzalapjaival.
Tőkés azt állítja: tudomása van róla, a mai napig is nagy összegű magyarországi kormányzati pénzeket sikerül vagy próbál megszerezni a bihari RMDSZ némely tisztségviselője. Szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány az elszámoltatási kormánybiztos hivatala keretében egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána. Megemlítette: már több panaszt is előterjesztett ez ügyben, ilyenek „az érmindszenti Ady-központ, az erdélyi történelmi egyházaktól jogtalanul elsajátított budapesti ingatlan, továbbá a volt gencsi pap és feltételezett tettestársai által elsikkasztott magyarországi földpályázatok".
Azzal a kéréssel fordul az erdélyi egyházakhoz, hogy az RMDSZ-szel kapcsolatosan kerüljék a kijárásos alapon működő, látszólagos kedvezményekkel járó anyagi-pénzügyi összefonódást. „Országunk törvényei szerint egyházainknak alanyi jogon kijár a román és a magyar költségvetés reájuk eső része. Éppen ezért nem anyagi kedvezmények és előnyök kijárásával, nem a „kegyosztó" RMDSZ pártos jóvoltából jogosultak hozzájutni az őket megillető pénzeszközökhöz." - írja.
Hangsúlyozza: nem szabad hagyni, hogy az RMDSZ pénzosztó szerepköréből kovácsoljon politikai tőkét. Kijelentette: „Alkotmány biztosította autonómiájuk alapján az egyházak nem szorulnak az RMDSZ illetéktelen „közvetítésére". Az RMDSZ és valamennyi párt legfeljebb abban illetékes, hogy az állami és költségvetési, a támogatói és – netalán – európai pénzek elosztásának törvényes voltát biztosítsák és ellenőrizzék – ezúton is elejét véve bármely korrupciónak."
Tőkés úgy fogalmaz: véget kell vetni annak, hogy a magyar állam adományából származó nevelési-oktatási támogatás elosztásának – eddigi – monopóliumát az RMDSZ saját választási kampánycéljaira használja fel.
Az EP-képviselő hangsúlyozta: „a jövőnek tartozunk azzal, hogy szűkös pénzeszközeinket és anyagi erőforrásainkat, bármely politikai részrehajlástól és korrupciótól mentesen, nemzeti közösségünk javára kamatoztassuk".
RMDSZ
Kelemen Hunor: Az RMDSZ minden pénzzel el tud számolni
MTI, 2011. március 29.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelement az Új Magyar Szó című napilap keddi száma idézi, miután Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hétfőn felszólította az RMDSZ-t, haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről.
Tőkés szorgalmazza azt is, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalán belül egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki hivatott volna a külhoni támogatási pénzek felhasználásának kivizsgálására, illetve "a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána".
Kelemen Hunor elutasította Tőkés vádjait. Hangsúlyozta: nem használtak fel magyarországi támogatásokat kampánycélokra, minden egyes forinttal és lejjel el tudnak számolni. Rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt.
Mint mondta, a jelenlegi magyarországi kormányzat is tartott már ellenőrzést, és külön kiemelték, hogy a nevelési-oktatási támogatás elosztásakor körültekintően jártak el - nyilatkozta Kelemen. Hozzátette: "aki százmillió forintokat kap a magyar államtól demokráciaközpontok létrehozására, annak jobb dolga is lehetne, mint nem létező pénzügyeket keresni az RMDSZ-ben" - mondta az RMDSZ elnöke.
ROMÁNIA
Románia: a tömbmagyar megyék a legszegényebbek
Új Magyar Szó, 2011. március 29.
Kisebbségi jogok és regionális fejlesztés a Kelet-európai térségben címmel szervezte meg a hétvégén a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium idei szakmai napjait. Az egyik leggyakorlatiasabb ismereteket közlő és egyben legkényelmetlenebb kérdéseket feszegető előadást Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő tartotta.
„Az egy főre jutó jövedelmek esetében mind a bruttó mind pedig a nettó jövedelmi rangsorban az utolsó három helyen a magyarok által nagy arányban lakott megyék vannak az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A magyar emberek átlagjövedelme kullog az országos rangsor végén. Még pontosabban fogalmazva, a magyarok tíz- és százezreinek alacsony életszínvonalát, csökkenő életminőségét hordozzák ezek az adatok" – fejtette ki előadásában Csutak.
Legújabb dolgozatát ismertető – a tőle megszokott fanyar stílusban tartott – előadásával a fejlesztéspolitikai szakértő hangsúlyozta: nemcsak a Székelyföld, de a Partium esetében is ki kellene dolgozni egy átfogó fejlesztési programot. Mint elmondta, az elmúlt évtized alatt számtalan fejlesztési stratégia, terv, koncepció készült. „A gyönyörű célkitűzések ott árválkodnak magukban.
Senki meg nem saccolta, hogy mennyi pénzből, mennyi idő alatt lehetne tető alá hozni a nagyszerű elképzeléseket. Ez a munka egyrészt mérhető mutatókat tartalmaz a 2013-ban véget érő Európai Unió költségvetési időszakra, másrészt jelzi már a 2014–2020 között várható trendeket is. És teszi mindezt egy átlátható pénzügyi tervvel, melynek tekintélyes a végösszege" – állapította meg Csutak István, aki számszerűsítette is az összeget: másfél milliárd euró 2013-ig.
A Mikó Imre születésének századik évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári rendezvénysorozat keretében Dávid Gyula Mikó Imre életét és munkásságát mutatta be. Czika Tihamér, a szakkollégium egyik alapító tagja a szevezet névválasztását indokolta. Előadást tartottak többek között Vákár István, az állami vidékfejlesztési hivatal kolozsvári igazgatója, Varga Attila parlamenti képviselő, Kolumbán Gábor, Fábián Gyula, Bíró Bíborka, Horváth Gyula, Vincze Mária és Horváth Réka egyetemi oktatók.
Martonyi tárgyalt az RMDSZ elnökével is Kolozsváron
MTI, 2011. március 28.
A romániai magyar történelmi egyházak és az egyetemek vezetőivel találkozott kedden Kolozsváron Martonyi János külügyminiszter, aki itteni látogatásának második napján megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a miniszter az egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét. A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket.
Ezután Martonyi János a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia.
A magyar diplomácia vezetője találkozott Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott. Ez utóbbi volt a fő téma azon a külön megbeszélésen is, amelyet a miniszter Magyari Tivadarral, a BBTE magyar rektorhelyettesével folytatott. Ezen egyebek mellett elhangzott: az úgynevezett magyar oktatási vonal további lehetőségei attól is nagyban függnek, hogy miként alakul az új román oktatási törvénynek a főiskolákra és egyetemekre vonatkozó része.
Sorin Apostu kolozsvári polgármester és László Attila, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere a Martonyi Jánossal folytatott megbeszélésen elsősorban a város gazdasági fejlődéséről beszélt. Martonyi János szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit.
A külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ nemrég megválasztott új elnökével találkozott. A megbeszélésen érintették a magyar-román kapcsolatok és a nemzetpolitika összes fontos kérdését. Megállapították: a romániai magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt az elkövetkező romániai helyhatósági és parlamenti választásokon.
A látogatás fő programja egyébként Martonyi Jánosnak a Közép-Európa jelene és jövője címmel tartott előadása volt a BBTE épületében, erre az egyetem és a Sapientia közösen kérte fel a külügyminisztert.
A népes közönség előtt megtartott előadásában a miniszter vázolta a nemzetpolitika, a regionális politika és az uniós politika összhangjára, egymást kiegészítő jellegére épülő új magyar külpolitikai elképzelést. Kérdésre válaszolva bizakodóan nyilatkozott a sovinizmus és más szélsőségek háttérbe szorításáról. Úgy vélte: az értékek és az érdekek közösségén alapuló államközi kapcsolatok a jelek szerint sikeresen szorítják vissza a magyarellenesség szélsőséges megnyilvánulásait is.
Az előadást követő sajtóértekezleten Martonyi János kiemelte a Duna-stratégia fontosságát. Megismételte: Magyarország továbbra is latba veti uniós elnökségéből fakadó minden erejét Románia és Bulgária schengeni csatlakozása érdekében.
WikiLeaks: titkos Geoană-Băsescu-találkozó
Krónika, 2011. március 29.
Egy, a Hotnews által a WikiLeaks-re hivatkozva ismertetett amerikai követségi távirat szerint 2007 tavaszán, amikor az ellenzék a parlamentben felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt, Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke a parlamenti szavazás előtt titokban találkozott Băsescuval.
Minderről maga Geoană beszélt az amerikai nagykövetnek később, hozzátéve: ha a PSD-ben megtudnák, hogy találkozott az elnökkel, „megölnék". Az államfővel folytatott megbeszélés során Geoană állítólag megpróbált kompromisszumra jutni politikai ellenfelével, hogy az ellenzéknek mégse kelljen őt felfüggesztenie tisztségéből. Ennek feltételeként Geoană azt szabta, hogy Băsescu nyilvánosan kérjen bocsánatot, amiért – bár jó szándék vezérelte – néha túllőtt a célon; az államfőnek emellett garantálnia kellett volna, hogy megértette a parlament üzenetét, és hogy a továbbiakban nem hagyja figyelmen kívül a törvényhozás álláspontját. A PSD emellett egy nagy nemzeti tervezetet is elfogadtatott volna az elnökkel.
Más táviratokból egyébként az is kiderül, hogy a PSD másik erős embere, Viorel Hrebenciuc a PDL egyik vezető politikusával, Elena Udreával találkozott ugyancsak azzal a céllal, hogy megpróbáljanak még a felfüggesztésről szóló szavazás előtt megállapodásra jutni – sikertelenül.
Mint ismeretes, az államfő felfüggesztéséről szóló parlamenti döntés nyomán kiírt népszavazáson a szavazatukat leadók elsöprő többsége Băsescu hivatalban maradására voksolt.
Egy másik táviratból az derül ki, hogy Geoană és Băsescu feszült hangvételű vitát folytatott az Adrian Năstase volt PSD-s kormányfő ellen zajló igazságszolgáltatási eljárás kapcsán. A Cătălin Macoveitől, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség elnökétől származó információ szerint az államfő azzal fenyegette az ellenzéki párt elnökét, hogy nyilvánosságra hozza a vádiratokat, amelyekből kiderül, hogy saját párttársai jelentették fel Năstasét. Szintén egy követségi üzenet tért ki arra, hogy Nicholas Taubman korábbi amerikai nagykövet szerint Călin Popescu-Tăriceanu volt nemzeti liberális párti miniszterelnök „az oroszok embere" volt.
WikiLeaks: Verestóy Attila a „helyi kiskirályok" között
Krónika, 2011. március 29.
Románia legerősebb oligarcháiról és helyi kiskirályairól szól az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének egy 2007-es bizalmas távirata a Hotnews szerint. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban többek között Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Verestóy Attila neve szerepel.
A bizalmas minősítésű távirat egy jelentést ismertet, amelynek címe: Pénz és politika. Valójában kié Románia?, Az elemzés rangsorolja az öt legfontosabbnak tartott romániai oligarchát: Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali.
Helyi kiskirályokként mutatja be a dokumentum Verestóy Attilát, Viorel és Ioan Miculát, valamint Iulian Dascălut.
„A romániai rendszerváltásból, az azt követő vállalati privatizációból hatalmas hasznot húzott egy kis csoport, amely kapcsolatban állt a kommunista rendszer bukása után hatalomra került rezsimmel és/vagy a mindenhol jelen levő Szekuritátéval. E személyek egy része a szekuritátés karrierje során szerzett információkat és kapcsolatokat használta vagyonszerzésre, míg mások egykori szekustisztek szolgálataira támaszkodtak" – írja a távirat bevezetőjében Mark Taplin, aki 2007-ben a bukaresti amerikai nagykövetség helyettes vezetője volt.
„Miközben 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, nagyon befolyásos személyek kis csoportjának továbbra is jelentős hatása volt a romániai politikára. E személyek egyike sem kapcsolódik kizárólag egyetlen párthoz, akkor sem, ha ők maguk párttagok. Többen kapcsolatban állnak az egykori Szekuritátéval vagy titkosszolgálati emberekkel, és a tulajdonukban levő médiatrösztökön keresztül érvényesítik személyes érdekeiket" – folytatja Mark Taplin.
Taplin megjegyzi: a jelentést az amerikai Indiana Egyetem végzős hallgatója, Jeremy Stewart készítette, aki nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végezte.
A dokumentum a Rompetrol Group főrészvényeseként és elnökeként, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik prominens képviselőjeként beszél Dinu Patriciuról. Patriciu ellenőrzése alatt tartja a PNL felső vezetését, közel áll Tăriceanu miniszterelnökhöz és több szálon képes befolyásolni a kormányzatot. Patriciu egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 2003-ban az összeférhetetlenség törvénye alapján az üzleti szférát választotta a parlamenti mandátum helyett. Több PNL-politikus Patriciu anyagi támoghatásának köszönheti karrierjét. A 2004-es parlamenti választások idején Patriciu a PNL egyik fő anyagi támogatója, hivatalosan 23 ezer dollárt, valójában azonban sokkal több pénzt juttatott a pártnak, áll a jelentésben. Emellett a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is legalább 60 ezer dollárral támogatta a kampányban, mivel szorgalmazta a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségének létrehozását. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Patriciut 2005-ben letartóztatták a Petromidia kőolajfinomító privatizációja ügyében.
Dan Voiculescu szenátor a Konzervatív Pártot (PC) vezeti, a Grivco cégcsoport többségi tulajdonosa, ellenőrzése alatt áll az Intact Media Group. 2006-ban hivatalosan szekus-kollaboránssá nyilvánították, fedőneve Felix volt, írja a jelentés. 1989 előtti pozíciója azt sugallja, hogy magas rangú szekustisztként dolgozott. Băsescu ellenfele, az államfő tisztségből való felfüggesztésének egyik kezdeményezője. 2007-ben pénzmosással vádolták meg. Voiculescu pártjának legfőbb feladata a jelentés szerint az, hogy saját üzleti érdekeit védelmezze.
Sorin Ovidiu Vântu, noha állítása szerint jobboldali meggyőződésű, nincs közvetlen kapcsolatban egy bizonyos párttal, ehelyett minden alakulatot befolyásolni kíván. Vântu privatizációs jegyekkel üzletelve tett szert vagyonára, az ehhez szükséges információkat szekustisztek hálózata szállította neki. 2000-ben az általa irányított befektetési alap – egy piramisjáték – összeomlott, 400 millió dolláros kárt okozva mintegy 300 ezer embernek. Tanácsadója volt Mircea Geoanănak, de kapcsolatban áll Sebastian Vlădescuval, Varujan Vosganiannal, barátságot ápolt Radu Timofte időközben elhunyt titkosszolgálati vezetővel. Liviu Luca szakszervezeti vezetőn keresztül a romániai szakszervezetekre is befolyása van. Hatalma a tulajdonában levő Realitatea hírtelevíziónak is köszönhető, állítja a jelentés.
Ioan Niculae, az ASIROM biztosítótársaság és az Astra kőolajfinomító tulajdonosa a dokumentum szerint minden nagyobb párttal és minden kormányzattal jó viszonyt ápolt, korábban a PSD egyik fő anyagi támogatójaként tartották számon, 840 ezer dollárt juttatott a szociáldemokratáknak. Kapcsolatban áll magas rangú SRI-tisztekkel is.
Gigi Becali vagyona apja kétes juh-üzleteiből származik, a nevéhez fűződik egy számára hatalmas hasznot hozó, rendkívül vitatott telekcsere a védelmi minisztériummal. Kapcsolatban áll a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc-kal, de Traian Băsescu államfővel is.
A helyi kiskirályok között említi az amerikai jelentés Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, a szövetség „fő anyagi támogatóját". Verestóy az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke. 1989 előtt a vegyészi végzettségű Verestóy egy Elena Ceauşescu által vezetett kutatóintézetben dolgozott. 2007-ben az Atac című lap egy egykori szekustisztet idézett, aki szerint Verestóyt szülővárosában, Székelyudvarhelyen beszervezte a Szekuritáté, noha az átvilágító testület 2006-ban közölte: a politikus nem működött együtt a Szekuritátéval. Vagyona 1990-től a Hargita megyei fűrészáru-iparból és tőzsdei portfóliójából táplálkozik. Megemlíti a jelentés azt is, hogy Verestóy volt a fő tulajdonosa annak a Hungastro társaságnak, amellyel az egészségügyi minisztérium 7 millió dolláros, kórházi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést ajánlott, miután a közbeszerzési eljárás legfontosabb ajánlattevőjét technikai alapon kizárták. Arról is szól a dokumentum, hogy Verestóy vélhetően részt vett egy „insider trading" típusú spekulációban a tőzsdén, mivel olyan részvényekkel folytatott tranzakciókat, amelyekre egy elfogadás előtt álló törvény vonatkozott.
A távirat megjegyzi, hogy a helyi kiskirályok befolyása megváltozott a 2004-es parlamenti választások után, valamint a 2007-es kormányváltást követően.
Verestóy Attila hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: semmi újdonság nincs a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban, amely az akkori sajtócikkekből szemléz.
Szorosabb ellenzéki együttműködés
Krónika, 2011. március 28. – Balogh Levente
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az országban mindenhol megszakította az együttműködést a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), és a két párt immár minden megyében aláírta a Szociálliberális Unió (USL) létrehozására vonatkozó együttműködési megállapodást – jelentette be szombaton Jászvásáron, az ottani együttműködési dokumentum aláírási ceremóniáján Victor Ponta PSD-elnök, aki azt is elmondta, hogy a közös bukaresti fellépésre vonatkozó dokumentumot a héten írják majd alá.
Ponta elmondta, az USL két hónappal ezelőtti megalakulása óta a központi vezetés energiájának jó részét a vidéki pártszervezetek közötti konfliktusok csillapítása kötötte le, a továbbiakban azonban nem engedik, hogy konfliktusok mérgezzék a viszonyt. Bírálta Traian Băsescu államfőt, aki szerinte hibás külpolitikát folytat, mivel elidegenítette Németországot, Olaszországot és Franciaországot is Romániától, Kína, Oroszország és India vonatkozásában pedig „öngyilkos" politikát folytat. Kifejtette, helyre kell állítani a jó viszonyt az európai partnerekkel, a feltörekvő ázsiai országokkal pedig fel kell venni a kapcsolatot. Emil Boc kormányfő ugyanakkor úgy vélte: a „szocialista" koalíció rövid életű lesz, mivel a gazdasági növekedés visszanyesi az ellenzék szárnyát.
Elutasította a magyar politikusokat elítélő politikai nyilatkozatot a bukaresti képviselőház
Krónika, 2011. március 29. – Balogh Levente
A képviselőház külügyi bizottsága kedden elfogadta, a plénum azonban elvetette annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet az utóbbi időben egyre szélsőségesebb magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatára fogalmaztak a március 15-én egyes budapesti politikusok részéről elhangzott nyilatkozatok elítélésére.
A képviselőház plénumában ismét csak botrányos körülmények között utasították el az azonnal szavazásra is bocsátott nyilatkozatot.
Az ülést vezető Ioan Oltean először bejelentette, hogy a dokumentumot a ház 142 igen, 110 nem szavazat és 25 tartózkodás mellett elfogadta. Hét honatya jelen volt az ülésteremben, de nem szavazott. Az ellenzéki képviselők ezt tapssal fogadták, Oltean berekesztette az ülést, és a honatyák elkezdték elhagyni a termet. Oltean azonban kisvártatva ismét a szónoki emelvényre lépett, és kijelentette: mégsem fogadták el a nyilatkozatot, mivel nem volt meg az elfogadásához szükséges többség. Ehhez ugyanis a jelen lévő honatyák fele plusz egy képviselő igen szavazata kellett volna, ám mivel 284-en voltak jelen az ülésteremben, és ez a szám ebben az esetben 143 lett volna, a nyilatkozat nem tekinthető elfogadottnak.
Korodi kellemetlen meglepetésre számít
Korodi Attila, a külügyi bizottság RMDSZ-es elnöke a voksolást követően a Krónikának elmondta: a nyilatkozat elutasítása végleges, az ellenzék szempontjából ennek az ügynek már nincs megoldása. „Az ellenzék egy kicsit lefagyott" – illusztrálta a szavazás eredménye után kialakult hangulatot a honatya. Megjegyezte ugyanakkor, hogy jóra nem lehet számítani, mivel annak alapján, ahogy a két ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái a bizottságban viselkedtek, különös tekintettel Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnökre, aki kemény hangvételű elítélő nyilatkozat elfogadása mellett kardoskodott, az ellenzék még „kellemetlen meglepetést" okozhat a közeljövőben.
Korodi egyébként még a bizottsági ülést követően, a parlamenti szavazás előtt kifejtette, nem a PNL nyilatkozatáról van szó. „A szövegen sokat dolgoztunk, a bizottság számos tagja közreműködött a megfogalmazásában" – fejtette ki Korodi. Álláspontja szerint ugyanakkor az lett volna a helyes eljárás, ha a képviselőház elnöke, Roberta Anastase terjesztett volna be egy ilyen témájú nyilatkozatot, ahogy azt a szenátus elnöke, Mircea Geoană is tette. Kifejtette: a nyilatkozat egyik részét az RMDSZ dolgozta ki, ebben arról van szó, hogy a magyar-román kapcsolatokat tovább kell építeni, ugyanakkor a teljes szöveget nem vállalja fel. „Nem tudunk azonosulni a nyilatkozattal. Álláspontunk szerint ez a lépés eltúlzott ahhoz képest, ami valójában történt, mivel nem a magyar Országgyűlés mondott beszédeket március 15-én. Ezért úgy véljük, sokkal jobb lett volna, ha hasonló szinten történt volna meg a reagálás" – mondta Korodi.
Octavian Bot „árulása"
A külügyi bizottság ellenzéki Szociálliberális Unióhoz (USL) tartozó tagjai kedd reggel fogadták el a nyilatkozat szövegét, mivel a 25 tagból 13-an voltak jelen, így megvolt a testület határozatképessége. Az ülést a bizottság szociáldemokrata alelnöke, Manuela Mitrea vezette. Az ellenzéki képviselők mellett ugyanakkor egy kormánypárti honatya, a Bihar megyéből a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben parlamentbe jutott Octavian Bot is megszavazta a dokumentumot. Amikor a többi kormánypárti honatya megérkezett, már nem tudták semmissé tenni a voksolás eredményét, pedig még Mircea Toader, a PDL frakcióvezetője is megpróbálta Botot rábeszélni, hogy változtassa meg álláspontját. Rövid tárgyalási szünetet követően a kormányoldal végül elfogadta a szavazás eredményét.
Korodi Attila a Krónika kérdésére kifejtette, a kormánypártok – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – még hétfőn megegyeztek, hogy nem támogatják a bizottsági szavazás keddi megtartását, ezért távol maradnak az üléstől. Ennek ellenére Octavian Bot mégis részt vett a voksoláson, és mivel így az érvényes volt, ügyrendi indokokkal már nem lehetett semmissé tenni. Korodi lapunknak kifejtette, a nyilatkozat ügyét a testületben mindenképpen napirendre kellett tűzni, mivel a házbizottság ellenzéki kezdeményezésre felkérte erre.
Az elfogadott szöveg szerint „A képviselőház, tekintetbe véve a kiváló román-magyar viszonyt, felrója, hogy politikai célokra próbálták meg kihasználni a március 15-i ünnepet, és Romániában lezajlott rendezvényeken egyes magyarországi méltóságok az Európai Unió és a modern világ ideáljaitól idegen, nacionalista hangvételű politikai retorikát alkalmaztak. A képviselőház szerint elfogadhatatlanok egyes magyar hivatalosságok etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó kijelentései. A képviselőház megerősíti, hogy a gondviselés által egymás mellé helyezett, minden téren együttműködésre és a NATO-n és az EU-n belüli partnerségre ítéltetett Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat a jószomszédi viszony és a demokratikus együttélés szellemében kell ápolni."
A dokumentum arra is kitér, hogy Románia a jószomszédi kapcsolatok és a mindkét fél számára előnyös, kiegyensúlyozott és pragmatikus viszony kialakulásáért küzd. Mindemellett megállapítják, hogy a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködés mindkét nép érdeke, és elismerik, hogy a nemzeti kisebbségek szerves részét képezik azon társadalmaknak, amelyben élnek. Egyúttal síkra szállnak a közös kormányülések folytatása mellett is.
Mint arról beszámoltunk, az erdélyi március 15-i ünnepségek kacsán elhangzott magyarországi politikai nyilatkozatok közül többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke által mondottak miatt követelt ellenlépéseket a PNL, Kövér ugyanis arról beszélt, hogy az autonómia olyan európai érték, amely a Teremtő akaratának is megfelel. A liberálisok által kirobbantott, magyarellenes hisztériakampány alapját ugyanakkor egy Orbán Viktor miniszterelnöknek tulajdonított, de valójában Bajtai Erzsébet, a bukaresti magyar nagykövet felesége szájából elhangzott kijelentés jelenti. Bajtai a marosvásárhelyi ünnepségen felolvasta Orbán Viktor határon túliakhoz címzett üzenetét, majd ezt befejezve néhány saját gondolatát is megosztotta a jelenlevőkkel, amelyeket azonban az Agerpres román állami hírügynökség magyarul nem tudó, és a beszédet tolmács révén hallgató tudósítója a kormányfőnek tulajdonított. Ugyanakkor ezek a gondolatok sem tartalmaztak olyan gondolatokat – irredenta, Erdély elszakítására buzdító megnyilatkozásokat –, amelyekkel a PNL megvádolta őt. Bajtai csupán arról beszélt, hogy „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk" – hangoztatta.
A PNL már március 16-án botrányt okozott a parlamentben, amikor a kormány ellen a munaktörvénykönyvért való felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájával egyidőben akarta elfogadtatni a saját nyilatkozatát, ezt azonban a kormányoldal akkor megakadályozta.
ERDÉLY
Martonyi „otthon"
Új Magyar Szó, 2011. március 29. –
Egyházi vezetőknél kezdte kolozsvári látogatásának második napját a kincses városban született Martonyi János magyar külügyminiszter, akikkel áttekintette az egyházak nemzetpolitikában betöltött szerepét. A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra.
Egyházi vezetőknél kezdte kolozsvári látogatásának második napját a kincses városban született Martonyi János magyar külügyminiszter, akikkel áttekintette az egyházak nemzetpolitikában betöltött szerepét. A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. Martonyi biztosította a történelmi egyházak vezetőit arról, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket.
Ezután a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. Martonyi nem kerülte el a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) sem, ahol Andrei Marga rektor és Magyari Tivadar, az intézmény magyar rektorhelyettese is fogadta.
A magyar külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ nemrég megválasztott új elnökével találkozott. A megbeszélésen érintették a magyar–román kapcsolatok és a nemzetpolitika összes fontos kérdését. Megállapították: a romániai magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt az elkövetkező romániai helyhatósági és parlamenti választásokon.
A látogatás fő programja egyébként Martonyi Jánosnak a Közép-Európa jelene és jövője címmel tartott előadása volt a BBTE épületében, erre az egyetem és a Sapientia közösen kérte fel a külügyminisztert. A népes közönség előtt megtartott előadásában a miniszter vázolta a nemzetpolitika, a regionális politika és az uniós politika összhangjára, egymást kiegészítő jellegére épülő új magyar külpolitikai elképzelést.
Nemzeti kerekasztal Marosvásárhelyért?
Polgári Élet, 2011. március 29.
Ezzel a jelmondattal ültek asztalhoz különböző politikai szervezetek a Maros parti városban. Céljuk közös polgármestert állítani a jövő évi helyhatósági választásokon.
Figyelembe véve, hogy Marosvásárhely frontváros, mindenképpen üdvözlendő a kezdeményezés. Ismert, hogy jövőre a választási rendszer módosítását kezdeményezik a kormánypártok. A tervek szerint egy fordulóban, relatív többséggel lehetne polgármesteri mandátumot szerezni. Minden kedvező propaganda ellenére a kormányzó pártoknak nehéz lesz feledtetni dicstelen tevékenységük „eredményeit", így mentik, ami menthető. Számításaik szerint egy esetleges második fordulóban nehéz lenne a változás igényével szembemenni. Ez lehet az igazi motivációs tényező az RMDSZ esetében is, bár a hivatalos kommunikáció szerint így megszerezhető Marosvásárhely is, ahol a magyarság számaránya ötven százalék alatti. Tény viszont, hogy az etnikai arányok szempontjából bekövetkezett sajnálatos fordulópont 1989 után következett be. Az is tény, hogy ebben az RMDSZ-nek is elvitathatatlan „érdemei" vannak. Ezek után a nagy kérdés valójában az, hogy mozgósítható-e a megfogyatkozott, elfásult közösség? Talán igen, de ennek első lépése a közösség erkölcsi megerősítése. Ehhez pedig nem a közös jelölt nevesítésének, hanem a közös cél rögzítésének kell megtörténnie. Meg kell kérdezni és meg kell hallgatni mindenkit, Marosvásárhely minden magyar polgárát: mit vár a jövőtől? Ha ez megtörténik, megkerül a közös jelölt, és az is lesz, aki megválassza azt. Félre kell tenni az önös, pártérdeket szolgáló egységretorikát, csak így van esély arra, hogy Marosvásárhely magyarnak megmaradjon!
Mégsem lesz Kossuth utca Marosvásárhelyen
Krónika, 2011. március 29.
A craiovai táblabíróság tegnap nyilvánosságra hozott jogerős ítélete szerint nem keresztelheti viszsza a marosvásárhelyi önkormányzat Kossuth Lajos utcára az 1985-ben Călăraşilorra átnevezett utcát.
Mint ismeretes, több mint öt évvel ezelőtt a város képviselő-testülete – egyetlen ellenszavazattal és egy tartózkodással – határozatot fogadott el a Călăraşilor utca Kossuth Lajosra való visszanevezéséről. Az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a Vatra Românească Szövetség, a Nagy-Románia Párt indítványára azonban a marosvásárhelyi bíróság megsemmisítette a döntést. Az önkormányzat fellebbezett, az ítélőtábla új eljárást rendelt el, de a bíróság másodjára is megtiltotta az átkeresztelést. A tárgyalást később a craiovai táblabíróságra helyezték át. Kerekes Károly marosvásárhelyi önkormányzati képviselő tegnap elmondta, nem ismeri a táblabírósági döntést, egyelőre az indoklást sem kapta kézhez, így nem kívánja kommentálni az ítéletet.
Martonyi: Fontos népszámlálás közeleg
Magyar Hírlap 2011. március 29.
Alapvető lenne, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, és minél aktívabban vegyenek részt a romániai választásokon
A magyar történelmi egyházak és az egyetemek vezetőivel találkozott kedden Kolozsvárott Martonyi János külügyminiszter, s megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével és Kelemen Hunorral, az RMDSZ vezetőjével.
Romániai látogatása során Kolozsvárott az egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét Martonyi János. A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket.
Martonyi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központjában kifejtette: szükség van az önálló magyar oktatásra, és ennek fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. Martonyi találkozott Andrei Margával, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával is, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott.
Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel és László Attila RMDSZ-es alpolgármesterrel folytatott megbeszélésén a külügyminiszter szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit.
A magyar külügyminiszter Kelemen Hunorral folytatott megbeszélésén megállapították: a romániai magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében igen fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és minél aktívabban vegyenek részt a következő romániai helyhatósági és parlamenti választásokon.
A látogatás fő programja egyébként Martonyi Jánosnak a Közép-Európa jelene és jövője címmel tartott előadása volt a BBTE épületében, erre az egyetem és a Sapientia közösen kérte fel a minisztert. Előadásában bizakodón nyilatkozott a sovinizmus és más szélsőségek háttérbe szorításáról.
Martonyi Tőkés Lászlóval, valamint az EMNT elnökségének tagjaival európai uniós témákat és a magyar–román kapcsolatokat érintő nemzetpolitikai kérdéseket tekintett át.
Identitásunk a kollektív jogok elismerésétől függ – Elégedett a magyar külügyminiszter a magyar–román kapcsolatokkal
Szabadság, 2011. március 29. – ROHONYI D. IVÁN
Kedvenc témájáról, Közép-Európa jelenéről és jövőjéről tartott előadást Martonyi János, Magyarország külügyminiszere tegnap, Kolozsváron a Központi Egyetemi Könyvtárban. Ezt megelőzően ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karára és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre. Előadásában Martonyi János kifejtette: Közép-Európa országait a közös érdekek hozzák közel egymáshoz. Úgy vélte: egy közösség identitásának megőrzéséhez el kell ismerni az őt megillető kollektív jogokat is. Az előadásban szó esett még Magyarország EU-elnökségi célkitűzéseiről, az EU-bővítés folytatásáról. A konferencia utáni sajtótájékoztatón Martonyi hangot adott azon meggyőződésének, hogy a magyar–román kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók, mint most. A miniszter végül Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és mások kíséretében Sorin Apostu polgármesterrel tárgyalt.
Martonyi János előadása kezdetén egy régebbi írásából idézett, amelynek lényege az volt: a közép-európaiság lelkiállapot, érzés, hangulat. Ez utóbbi mögött ott van az állandó jelen a gazdasági és politikai realitásaival. – Különleges élmény, hogy kolozsvári születésűként itt beszélhetek a kedvenc témámról: Közép-Európa jelenéről és jövőjéről. A valóság nem függ a politikai nyilatkozatoktól, a minket körülvevő realitás az államhatalomtól függetlenül létezik, és folyamatosan változik. Nyolc évvel ezelőtt vetettem papírra ezeket a sorokat. Azóta Magyarország és Románia belépett az EU-tagállamok sorába, ami pedig alapvető átalakulást hozott – kezdte Martonyi. – Közép-Európában szükség van az európai integrációra, mert ez biztosítja a lehetőséget a felemelkedésre. Az európai integrációs folyamatok az összmagyarság előnyére és hasznára válhatnak, ha élünk az adott lehetőségekkel – tette hozzá a külügyminiszter.
Közös érdekeink összekötnek
A tárcavezető úgy vélte: miután évtizedek óta a Közép-Európában élő népek egymás között versengtek azért, hogy melyik nép, milyen nyugati nagyhatalommal építsen ki jó kapcsolatokat, most kezdünk rájönni, közös érdekeink erősebbek, mint azok, amelyek nyugat-európai nagyhatalmakhoz fűznek. – Érdekeink a legtöbb területen azonosak, vagy legalábbis közel állnak egymáshoz. Az unió kohéziós politikája a tagállamok közti gazdasági különbségek tompítását célozza, és ennek a kedvezményezettjei az új tagállamok. Másrészt pedig Magyarország és Románia esetében egyértelmű az, hogy a közös agrárpolitika nélkül nincs integráció! Közelítik a magyar és a román diplomáciát az energiapolitika terén észlelt közös szempontok, érdekek – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Martonyi beszédében kitért arra is, hogy nem létezik sokszínűség identitás nélkül. – Nyelvi, kulturális és nemzeti identitásunk megőrzése céljából el kell ismerni a közösségi, azaz a kollektív jogokat még akkor is, ha ezeket több nyugat-európai ország nem akarja elfogadni. A központosított államapparátus helyett decentralizált közigazgatásra van szükség, amely elismeri egy-egy közösség döntéshozatali jogát saját ügyeiben, tehát nagyobb önállóságot biztosít.
Az EU-elnökséget jelenleg betöltő Magyarország elsődleges célkitűzése az erős Európa megteremtése. – Ha 2011. június végén Európa erősebb lesz, akkor ebben Magyarországnak is része van – nyilatkozta.
S hogy milyennek látja Martonyi Európát? Elsősorban befogadónak mind a 10–12 milliós európai roma közösséggel szemben, mind a jövőbeli EU-bővítések tekintetében. – Európa jövője ott van, ahol a kreativitást, az alkotókészséget útnak indítják. Közép-európai politikánk, Európa-politikánk és nemzetstratégiánk összhangban állnak egymással. A magyar–román kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók! – figyelmeztetett Martonyi, majd a következőképpen zárta beszédét: „azért vagyok itt, mert minden magyar felelős minden magyarért".
Folytatódik a csatlakozási folyamat
Az előadás után Martonyi válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogyan lehet visszaszorítani a sovinizmust? A külügyminiszter úgy vélekedett: a sovinizmus minden országban jelen van bizonyos mértékben. – Az agresszív nacionalizmus kockázatot jelent, de az európai fiatalok kezdik felismerni, hogy a sovinizmusnál erősebbek azok a közös érdekek, amelyek összekötnek két népet – tette hozzá. A Duna-stratégiáról a miniszter kifejtette: ez olyan szimbólum, amely kifejezi a közép-európaiságot és a népek, népcsoportok befogadását.
Megtudtuk: EU-elnökként Magyarország arra törekszik, hogy Horvátország EU-csatlakozását június végéig lezárják, Törökország integrációja sokkal későbbre várható. Moldova Köztársaság csatlakozásáról pedig bizakodóan annyit nyilatkozott, hogy „végigjárja az utat, amely elvezet az EU-tagsághoz, ám időpontról még nem beszélhetnek". – Nem mindegy, hogyan hozzuk ki Kelet-Európát a perifériából – tette hozzá Martonyi.
A Sapientia EMTE-n tett Martonyi-látogatás után Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a sajtónak azt nyilatkozta: – Elmondtuk, milyen fejlesztéseket eszközöltünk az egyetemen az elmúlt tíz év alatt, a miniszter pedig biztosított arról, hogy Magyarország töretlenül támogatja egyetemünket – mondta Kató. Dávid László, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: Martonyi a Kárpát-medence meghatározó egyetemének nevezte a felsőoktatási intézményt.
MAGYARORSZÁG
Orbán: a jogok mellett a kötelességeket is deklarálni kell az alkotmányban
MTI, 2011. március 28.
A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikerének köszönhetően az új alkotmány a nemzet alkotmánya és kivételesen erős alaptörvény lesz. Orbán Viktor erről hétfőn beszélt a parlamentben "Jelentés a nemzeti konzultációról" címmel, napirend előtt elmondott felszólalásában.
A kormányfő hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményeiből kiderült, hogy "a magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, mindezen felül pedig egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni, milyen jövőt akarnak építeni, és azt milyen közös értékek alapján képzelik el".
Orbán Viktor szerint a ugyanaz a cél lebeg az emberek többsége előtt: "azt akarjuk, hogy Magyarországra végre az a hely legyen, ahol a magyar emberek az elsők, ahol mindenki biztonságban érezheti magát, ahol mindenkinek lehetősége van boldogulni és sikeressé válni".
Hozzátette: nincs más hátra, mint az Országgyűlésben véghez vinni, amit az emberek akarnak, "belefoglalni az alkotmányba, ami nincs még benne, de az emberek elsöprő egyetértéssel javasolták, hogy bele kell foglalni; és mindazt, ami benne van a tervezetben, de az emberek nagy többsége nem akarja az alkotmányban látni, ki kell venni belőle".
A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikere azt jelenti, hogy az új alkotmányban a magyarok akarata és véleménye érvényre jut: "érvényre jut a választásokon kialakult kormányzati és parlamenti felhatalmazás által, és érvényre jut - mégpedig konkrét részletekbe menően - a nemzeti konzultáció által".
A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben - ismertette Orbán Viktor. Hozzátette, emellett szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani.
Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében - hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint ilyen garancia az eladósodottság mértékének alkotmányos szabályozása is.
A miniszterelnök kiemelte: bár ő személy szerint egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését. Az emberek "annál inkább" egyetértenek abban, hogy a gyermeknevelés közcélú és közhasznú cselekedet, aminek a költségeit "nem szabad adóval sújtani".
A magyar emberek ugyanakkor "minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később" - mondta a kormányfő. Kiemelte: jóformán nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére.
A magyarok rendet akarnak az élet minden területén, az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek a törvénytisztelőket kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni. A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy a bíróságok szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést - tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a válaszokból az is kiderül, hogy az emberek azt szeretnék, ha nem lehetne a "közpénzekkel trükközni és offshore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy az az előző korszakban gyakorlattá vált." Emellett a válaszadók döntő többsége ragaszkodik a "nemzet határon kívüli részeihez és a velük való összetartozást bele kell foglalni az alkotmányba".
A kormányfő szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból. "Sajnálatos, de vannak, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, a megújulásnak" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: mivel ellenzéki pártok nem hajlandók megjeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére felhatalmazást kaptak, a kormánypártoknak különleges felelősségük van abban, hogy minden magyar ember érdekét szem előtt tartsák, azokét is, akik választott képviselőik révén nem tudják érvényesíteni őket.
Orbán Viktor ugyanakkor megköszönte Szili Katalin független képviselőnek, volt szocialista házelnöknek azt a "komoly és odaadó munkát", amelyet a politikus a nemzeti konzultáció során végzett, és így "kiállt választói és az ország mellett".
A kormányfő leszögezte: a 2010-es választásokkal új korszak kezdődött, mert le kellett zárni az előzőt, amikor az embereket a kormányok figyelmen kívül hagyták. A régi rendszerben a hatalom diktátumokkal irányította az országot. Orbán Viktor úgy fogalmazott: "az átmeneti alkotmány is úgy született meg 1989-ben, hogy abba az embereknek nem volt beleszólásuk és megválasztott parlament sem állt mögötte".
Az új kormány ezzel szemben megkérdezte az embereket, akik elmondták: változást akarnak és gyökeresen meg akarják újítani Magyarországot - tette hozzá. A kabinet "mindig ki fog állni a nemzeti konzultáció mellett a trükköző milliárdosokkal és a hatalommal visszaélőkkel szemben" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Lázár: a kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják. Lázár János a miniszterelnök felszólalására reagálva, azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak.
A kormánypárti politikus hozzátette: azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarországon, akik ebben az országban tisztességesen adót fizetnek és eltartanak mindenkit, aki egyébként nem tud munkát végezni.
Az aktív korú keresők érdekében át kell gondolni, hogyan tudják az ő érdekeiket védeni, hogy a választási kampányok ne silányuljanak a 13.havi nyugdíj kérdéséve, hanem szóljanak azokról és azoknak is, akik ezt az országot eltartják - hangsúlyozta.
Az életfogytiglani szabadságvesztés kapcsán világosnak nevezte az állásfoglalást, s felidézte, hogy a véleményt megfogalmazók közül több mint 825 ezren mondták azt, hogy a tényleges életfogytiglani intézményét be kell emelni az alkotmányba. Mi nem csak ezt fogjuk megtenni - folytatta - hanem szeretnénk, ha az önvédelemhez való jog és a tulajdon megvédésének joga is bekerülne az alaptörvénybe. Ez a büntetőpolitikának a három csapással együtt egy új irányt ad, amely első helyen a jogkövetőket tartja tiszteletben és azok érdekeit védi, s leszámol azzal a fogalommal, amely néhány éve megélhetési bűnözésként került be a közgondolkodásba. Lázár János leszögezte: megélhetési bűnözés nem létezhet ebben az országban.
A frakcióvezető arról, hogy a házelnök helyre utasította a bekiabáló kormánypárti képviselőket azt mondta, tiszteletben tartják amit mondott, csak hazugságok elhangzása közepette nehéz türelmet tanúsítani, az pedig felháborító, hogy egymillió választópolgár fontosnak tartotta az alkotmányozásban való részvételt, az LMP pedig nem tartja fontosnak, hogy parlamenti munkáját elvégezze, és parlamenti esküjének eleget tegyen. Szemben állnak azzal az egymillió emberrel, aki elmondta véleményét - mondta az ellenzéki párt képviselőihez fordulva.
Hozzátette: ez az egymillió sokkal több, mint ahányan az LMP-re szavaztak, érdemes lenne a véleményüket tiszteletben tartani. Felszólította az ellenzéki párt politikusait, jöjjenek vissza az alkotmányozásba, vegyenek rész a további vitákban, adják be módosító indítványaikat. Nem olyan lakossági fórumokat kell tartani, ahol három ember vesz részt, a törvényhozói munkára nem csak lehetőségük van, az kötelességük is - jegyezte meg.
Wittner Mária fideszes képviselő előző heti megjegyzésérereagálva azt mondta: az alkotmány a legnagyobb értékek között tartja nyilván a véleménynyilvánítás szabadságát, amit nem kívánnak semmilyen formában sem korlátozni. A véleménynyilvánítás szabadságába a mi meggyőződésünk szerint Wittner Mária véleménye is beletartozik - hangsúlyozta a kormánypárti politikus annak kapcsán reagálva, hogy Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető azt tudakolta a kormányfőtől, hogy egyet ért-e a fideszes képviselő Horn Gyulát és Toller Lászlót érintő szavaival.
Felelősséggel a jövő iránt
Magyar Hírlap, 2011. március 29. – Pindroch Tamás
„Az új alkotmány kivételesen erős alaptörvény lesz" – hangsúlyozta tegnap a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök az új alaptörvényről szóló nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve. Hangsúlyozta, ezt az erőt a tavalyi választási eredmény és a nemzeti konzultációban részt vett 920 ezer válaszadó alapozta meg.
A magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak abban a tekintetben, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat. Mindezen felül egységesek abban, hogy milyen Magyarországon szeretnének élni, milyen jövőt szeretnének építeni, és ezt milyen közös értékek alapján képzelik el – erről tanúskodik Orbán Viktor miniszterelnök szerint az alaptörvényről szóló nemzeti konzultáció keretében visszaküldött 920 ezer kérdőív. A kormányfő elmondta, ennek a sikernek köszönhetően az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, hiszen a nemzet akarata jut érvényre benne.
A miniszterelnök a 2010 áprilisáig tartó időszakot úgy jellemezte, hogy az addigi kormányok figyelmen kívül hagyták az emberek akaratát, diktátumokkal irányították az országot. Mint mondta, az átmeneti alkotmány is úgy született meg 1989-ben, hogy abba az embereknek nem volt beleszólásuk, és megválasztott parlament sem állt mögötte. Az új kormány ezzel szemben megkérdezte az embereket, akik változást szeretnének. Ezért a kormány mindig ki fog állni a nemzeti konzultáció mellett a trükköző milliárdosokkal és a hatalommal visszaélőkkel szemben.
Orbán Viktor a következő hetek alkotmányozási munkáját kijelölve azt mondta, amit az emberek javasoltak, bele kell foglalni az alkotmány szövegébe, amit pedig elutasítottak, azt ki kell venni belőle.
A nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve elmondta, a válaszadók kilencvenegy százaléka ért egyet abban, hogy az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben. Szintén több mint kilencvenszázalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ugyanekkora többség ért egyet a jövő nemzedékek iránti kötelezettségvállalásban, ilyen garancia az eladósodottság mértékének alkotmányos szabályozása is.
Bár Orbán Viktor egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését. Viszont az emberek támogatják, hogy a gyermeknevelés költségeit nem szabad adóval sújtani. A kormányfő szavai szerint az emberek minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később.
A kormányfő ismertetése szerint a válaszadók kilencvennégy százaléka akarja azt, hogy a bíróságok szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. Orbán Viktor hangsúlyozta, a válaszokból az is kiderül, hogy az emberek azt szeretnék, ha nem lehetne a közpénzekkel trükközni majd offshore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy az az előző korszakban gyakorlattá vált. A válaszadók döntő többsége ragaszkodik a nemzet határon kívüli részeihez, és a velük való összetartozáshoz.
A miniszterelnök külön köszönetet mondott az előző házelnöknek, Szili Katalinnak, hogy odaadó munkát végzett a nemzeti konzultáció során, kiállt a választói és egész Magyarország mellett. Az MSZP-re célozva azt mondta, sajnálatos, hogy vannak olyanok, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a választók akaratát. Az MSZP-t és az LMP-t tovább bírálva úgy érvelt: akik tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat a munkából, elárulják szavazóikat. Nem hajlandók azokat a véleményeket és érveket képviselni, amellyel választóik megbízták őket. Ezért szerinte nekik minden magyarért, függetlenül attól, milyen pártra voksolt, ki kell állni az alkotmányozás során.
Schiffer András (LMP) frakcióvezető – akivel szavai szerint keveset találkozik mostanában – kritikájára emlékeztetve Orbán Viktor azt mondta, a választások két fordulója között csak arról szólt a kampány, hogy a Fidesz kétharmaddal alkotmányozni fog. És a második fordulóban meg is tudták szerezni a kétharmadot.
Wittner véleménynyilvánításáról
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva azt tudakolta, hogy a kormányfőnek mi a véleménye arról, amit a fideszes Wittner Mária mondott Horn Gyuláról és Toller Lászlóról. Mesterházy emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök hétfői beszédében is említette az új politikai kultúrát, más alkalommal többször is szólt az emberi méltóságról. Ezután azt kérdezte a kormányfőtől, hogy egyetért-e a fideszes képviselő mondataival, illetve hogy ha nem ért egyet azokkal, akkor lesz-e ennek következménye a Fidesz-frakcióban.
A miniszterelnök Mesterházy Attilának válaszul azt mondta: közvetlenül az országgyűlési választások után fogadott egy szocialista delegációt, amely azt kérte, hogy Horn Gyula ellátásáról továbbra is az állam gondoskodjon. A kormányfő kiemelte, hogy ez a döntés ezt követően meg is született – mint fogalmazott, kizárólag az emberségesség okán –, és ezzel lezártnak is tekinti az erről szóló vitát. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig úgy reagált: „A véleménynyilvánítás szabadságába a mi meggyőződésünk szerint Wittner Mária véleménye is beletartozik."
A parlamentben még mindig jelen lévő kommunistákhoz címmel, a következő nyílt levelet juttatta el szerkesztőségünkbe az 1956 Alapítvány és az 56-os Magyarok Világszövetsége. „Mi, a Forradalom és Szabadságharc eszméihez hű '56-osok teljes mértékben egyetértünk Wittner Máriának a parlamentben elhangzott szavaival. Inkább a gyilkosok utódainak a képviselői mondjanak le, és tűnjenek el a közéletből. Akik Horn Gyulát védik, aki pufajkásként szabadságunk leverésében jeleskedett, azok hallgatólagosan ma is 1956 eltiprásával értenek egyet. Épp eleget rombolták már a nemzetet ahhoz, hogy hamut szórva fejükre, mielőbb önként lépjenek le, és ne várják meg, hogy a törvény erejénél fogva kelljen őket erre kényszeríteni reményeink szerint. Ha valami keveset is jóvá akarnak tenni abból a sok bűnből, amit a nép ellen elkövettek, akkor sürgősen távozzanak. Szeretnénk remélni, hogy nem rontják továbbra is jelenlétükkel a magyar életteret, és ők kérnek bocsánatot Wittner Máriától és a nemzettől."
Reagálások
Köszöntöm a tőlem jobbra és balra ülő hölgyeket és urakat, akik rendkívüli, öthetes szabadságuk ideje alatt is belátogattak a parlamentbe – kezdte a Fidesz–KDNP és a Jobbik soraiból nagy tapsot kiváltó felszólalását, az LMP és Magyar Szocialista Párt képviselőit üdvözölve Balczó Zoltán (Jobbik). A politikus a nemzeti konzultációt kritizálva arról beszélt, hogy annak eredményeiről a döntéshozókat is informálják, így az abban foglaltak alapján adhatták volna be módosító javaslataikat. Balczó kaotikusnak minősítette a konzultációt, és több kiegészítő kérdést is megfogalmazott.
Az alkotmányozásból kivonuló LMP frakcióvezetője, Schiffer András azt mondta, szerinte a választók tavaly, a szavazáskor sem a Fidesz alkotmányozási terveiről, sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit. Nem volt szó egykulcsos adórendszerről, szegényellenes társadalompolitikáról, és főként nem volt szó arról, hogy ezt a társadalom- és gazdaságpolitikát önök be akarják betonozni. Amire itt önök készülnek, az pontosan az emberek választási szabadságának elvétele – jelentette ki. A nemzeti konzultációról azt mondta: az önmagában egy színjáték. Szerinte a kormány azért nem kér népszavazást az alaptörvényről, mert a szavazók nem erősítenének meg egy olyan alkotmányt, amelyből törlik a szociális biztonsághoz, az egészséges környezethez való jogot, ahol a következő kormányzatnak nem lesz szabadsága abban, hogy igazságos, a társadalmi egyenlőséget érvényesítő társadalompolitikát vigyen véghez.
Bárándy Gergely, a parlamenti munkából kivonuló MSZP szakpolitikusa sajtótájékoztatóján kudarcnak minősítette az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt. Úgy vélekedett, az irányított kérdésekre a nyolcmillió választópolgár alig több mint tíz százaléka válaszolt. Szerinte a kormány által feltett tizenkettőnél érdemibb kérdéseket is meg lehetett volna fogalmazni. Így például a szociális jogok gyengítéséről, az igazságtalan adórendszer bebetonozásáról, az ország hivatalos nevének megváltoztatásáról, a kormány ellenőrzését szolgáló eszközrendszer gyengítéséről, a visszamenőleges hatályú törvényhozásról, a sztrájkjog gyengítéséről, a népszavazási tárgyak szűkítéséről, és annak az állampolgári jognak a megszüntetéséről is, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson.
Későbbi időszak feladata lesz a gyermekek után járó szavazati jog, amely most az emberek véleménye szerint úgy tűnik, kimarad az alaptörvényből – erről beszélt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Szerinte ezt a társadalom elöregedése indokolhatja, s a kampányban minden parlamenti párt az idősek, nyugdíjasok szavazatára számít, gyakorlatilag a családok szempontjai kimaradnak a vitákból. Kitért arra is, hogy bekerül a javaslatba a termőföld és a vízkészlet megerősített védelme, és ez a magyar emberek többségének igényével találkozik. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről kijelentette: ez kegyetlen büntetés, ezt mindenki látja, viszont sokkal kegyetlenebb az, amit ezek az elítéltek elkövetnek.
Négy tárcavezető távozhat, de hat új jöhet
Népszava, 2011. március 29.
Minden második jelenlegi miniszter távozhat információink szerint a kormányból a következő fél évben. Úgy tudjuk, a Magyarország EU-s elnöksége utánra várható személycserékkel együtt jár majd a kabinet több lépcsős átszervezése is. Radásul a folyamat végére nyolcról tízre nőhet a tárcák száma, mert önálló pénzügy- illetve egészségügyi minisztérium alakulhat.
Értesüléseink szerint távozik Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, valamint Martonyi János a külügyi-, Fellegi Tamás a fejlesztési- és Matolcsy György, a nemzetgazdasági tárca irányítója. A kormány átalakításáról szóló híreket hivatalosan eddig cáfolták; Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tegnap sem tudott ilyesmiről.
Nem egyszerű, fejcserékkel is járó "éves értékelés" várható a nyár végén a kormány munkájáról, hanem értesüléseink szerint a kabinet struktúrájának átszervezése, mellyel az Orbán-kormány kénytelen lesz részben elismerni a nyolc csúcsminisztériumra épülő rendszer kudarcát. Úgy tudjuk, a kormányzati munka - Orbán Viktor kormányfő által előre jelzett - egyéves értékelése és az ezzel járó változások taktikai okokból a nyár végére maradnak. Így a már sejthető, ám eddig mindannyiszor cáfolt várható személycserék is, hiszen információink szerint ezekkel a kormányfő mindenképpen megvárja Magyarország uniós elnökségének június végi lezárását.
Úgy tudjuk, a júliustól kezdődő folyamat során minden második jelenlegi miniszter távozhat a kormányból - nem egyszerre, hanem az év végéig több lépcsőben. Információink szerint olyannyira biztosra vehető Martonyi János külügyminiszter távozása, hogy a politikus szűk körben nem is titkolja: jobban szeretne miniszter lenni, mint nyugdíjas, mégis utóbbi lesz hamarosan. A miniszternek hírek szerint többször szóvá tették az EU-ban, hogy "nem tudja visszafogni" Orbánt, és külön említették azt a diplomáciai fiaskót, hogy tavaly novemberben Kadhafi líbiai vezetőnél, majd idén januárban Mubarak egyiptomi elnöknél vizitelt a magyar kormányfő - ma már diplomáciai szinten egyikük sem "kívánatos".
Forrásunk szerint az első Orbán-kormányban is külügyminiszterkedő Martonyi csak Orbán kifejezett kérésére, az uniós elnökség végéig vállalta tisztségét. Utódjának államtitkára, Németh Zsolt a legesélyesebb - ők ketten az első Orbán-kormányt hasonló felállásban dolgozták végig.
Matolcsy György távozása is "benne van a pakliban", de ez egyúttal az általa vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium feldarabolását is jelentheti. Úgy tudjuk, ennek során visszakapja önállóságát a Pénzügyminisztérium, melynek élére a jelenleg a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály államtitkár, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere kerül. Az önálló pénzügyi tárcát értesüléseink szerint már eddig is "hiányolta" az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, de szakértők szerint is praktikusabb lenne szétválasztani a gazdaságtervezési kérdéseket a fiskális tervezéstől és végrehajtástól.
A valószínűsíthető harmadik távozó miniszter, az idén 72 éves Réthelyi Miklós tényleges nyugdíjba vonulásával ugyancsak átalakulhat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Információink szerint - beismerve a csúcstárca csődjét - kénytelen lesz Orbán visszaadni az egészségügyi minisztérium önállóságát. Úgy tudjuk, utóbbi vezetésére már több "jelentkező" is van, köztük Tulassay Tivadar orvos-akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének tagja, de tőle és Réthelyitől eltérően nem feltétlenül orvos végzettségű miniszter-esélyesek is akadnak. Információink szerint a távozását fontolgató Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár "gondja" így megoldódik, és ő nem is akar miniszter lenni.
Információink szerint a negyedik távozó tárcavezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lehet, ám az őszre várható személycsere itt nem járna jelentős átszervezéssel. Úgy tudjuk, jó eséllyel kerülhet Fellegi posztjára Fodor István, az Ericsson Magyarország egykori alapítója és a céget 17 évig vezető elnöke. Forrásaink szerint több "önjelölt" is akadna, de várhatóan egyikükből sem lesz miniszter. Utóbbi csoportba sorolják egyesek Wahl Tamást, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét. Emlékezetes: Wahlt már Bajnai Gordon is felkérte a gazdasági tárca vezetésére, ám miután felemlegették a médiában a korábban általa vezetett SAP Magyarország jogerős elmarasztalásáról szóló híreket, visszalépett.
Ami a kabinet jelenlegi szerkezetének átalakítását illeti, arról is hallani, hogy Illés Zoltántól, a vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi és vízügyi államtitkárától "elvennék" a vízügyi területet. Szintúgy terjednek olyan információk is, hogy a sportterület felügyelete a nyár végi átalakítás után átkerül a fejlesztési tárca fennhatósága alá.
Senki nem tud semmit
"Kormányátalakítás? Ilyesmiről nem tudok. Talán a miniszterelnök urat kellene megkérdezni" - válaszolta lapunk kérdésére Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A politikus hozzátette, az ő tárcájánál nem lesz változás. Illés Zoltán a vidékfejlesztési tárca környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára határozottan cáfolta, hogy szétválaszthatják a hozzá tartozó területeket, átalakításról ő sem tud. Németh Zsolt külügyi államtitkár ügyesen távozott a parlamentből, mielőtt az újságírók a külügyminiszter távozásáról kérdezhették volna.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Győri szerint már látszanak sikereink – Teljes erőbedobással küzdünk Horvátország és Románia kitűzött céljaiért
Magyar Hírlap, 2011. március 29. – Ottlik Judit
A nagyon kemény, kezdeti össztűz után végre a szakmai eredményeink kerültek előtérbe – fejtette ki lapunknak Győri Enikő a soros magyar EU-elnökség félidejét értékelve. Az első hónapok belpolitikai indíttatású támadásai után ma már a sajtóban sem lehet elrejteni az elnökség szakmai sikereit – mondta az EU-ügyi államtitkár, aki szerint ugyanakkor jobban meg kell magyarázniuk, mit miért tesznek, legyen az a médiatörvény, vagy az alkotmány kérdése.
– Félidejéhez érkezett a magyar EU-elnökség, melynek mérlegét a miniszterelnök is megvonta a hétvégi csúcstalálkozón. Az ön olvasatában hol tartunk?
– Tartjuk a menetrendet. Elégedett vagyok, s ami különösen öröm, és áttörést jelent, azok a kommunikációs vonalon elért sikereink. Már mások is elkezdték észrevenni, hogy mit értünk el, azok után, hogy volt egy nagyon kemény kereszttűz ellenünk januárban. Mostanra jutottunk el oda, hogy a szakmai munka előretört, s már olyan szinten van, hogy nem lehet elrejteni.
– Legutóbbi értékelésében már Orbán Viktor is csupán „vékonyka esélyt" említett a schengeni bővítés kapcsán, a horvát csatlakozás pedig szavai szerint „pengeélen táncol". Ezzel kapcsolatban mik a kilátások?
– Szeretném jelezni, hogy a schengeni csatlakozást sose ígértük meg. Továbbra is vállaljuk, amit mondtunk: teljes erőbedobással küzdünk azért, hogy még a magyar elnökség alatt minden érintett számára elfogadható megoldás szülessen. A horvát csatlakozás pedig egy rendkívül nehéz dosszié, változatlanul tartjuk magunkat a kitűzött célhoz, hogy a fél év végéig lezárjuk a tárgyalásokat. Elnökségünk meghatározó elemét a gazdasági természetű ügyek adják, melyek terén sikerekről beszélhetünk. A gazdasági válságra adandó válaszként összeállított, komplex intézkedéscsomag két elemét, melyekért mi felelünk, júniusig el szeretnénk fogadtatni.
– Amennyiben mégis pénzügyi mentőcsomagra szorul, milyen pluszfeladatokat róhat Portugália a magyar elnökségre?
– Portugáliának van egy kidolgozott reformprogramja, jelenleg politikai támogatás nélkül. Kívánjuk, hogy legyen meg a kellő fölhatalmazás ehhez, hiszen látható, hogy Magyarországon is milyen óriási erő a kétharmados többség. Ha mégis külső segítséget kell alkalmazni, mindent meg fogunk tenni, ami a magyar elnökség feladata. Váratlan helyzetekben eddig is jól vizsgáztunk, ami az észak-afrikai helyzet kapcsán már bebizonyosodott.
– Magas labdát dobtak föl az elnökség kritizálóinak, amikor szervezési okokra hivatkozva a Keleti Partnerség-csúcs halasztása mellett döntöttek, melyet az év elején még az elnökség csúcsrendezvényeként harangoztak be.
– A döntés, amelyet valóban időpont-egyeztetési nehézségek indokoltak, utólag beigazolódott. Nem presztízs szempontok vezéreltek, ha így lett volna, akkor vállalhattuk volna annak a kockázatát is, hogy a világ vezetői közül kevesen jönnek el. A kérdés az volt, hozhatjuk-e olyan helyzetbe ezt a hat országot, hogy az EU nem tudja magát a legmagasabb szinten képviseltetni. A külügyeket ugyanakkor nem lenne szabad az uniós elnökségen „leverni", mert azokat, s a Külügyek Tanácsát nem mi irányítjuk: a lisszaboni szerződés értelmében ez Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő feladata.
– A viharos kezdet után mire számít az ellenzék részéről?
– Zárt ajtók mögött, az ötpárti egyeztetések során az MSZP is békés, konstruktív, hogy aztán máshol mi jelenik meg, más kérdés. Az első hónapokat látva, régen nincsenek illúzióink, ugyanakkor jobban oda kell figyelnünk, jobban el kell magyaráznunk, mit miért teszünk, legyen az a médiatörvény, vagy az alkotmány kérdése. Fontos, hogy a világ értse, mi vagyunk az egyetlen olyan kelet-közép-európai ország, amelynek nincs új alkotmánya a rendszerváltás óta. Az alkotmányozás ugyanakkor nemzeti hatáskör, szuverén jogunk, hogy ezt megtegyük.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Szőcs Géza: kultúrát a jövőstratégiába
MTI, 2011. március 28.
Bár az Európa 2020 stratégia nem említi közvetlenül a kultúrát, célunk az, hogy meggyőzzük a döntéshozókat: a kultúra és kapcsolódó ágazatai jelentős mértékben hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés biztosításához - mondta Szőcs Géza az uniós kulturális miniszterek hétfői gödöllői informális találkozója után. "Meggyőződésünk, hogy a kulturális szektor segítséget fog nyújtani Európa számára, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból. A magyar EU-elnökség egyik fő célja, hogy a májusi kulturális tanácsülésen elfogadják az erre vonatkozó dokumentumtervezetet" - hangsúlyozta a kulturális államtitkár a sajtótájékoztatón.
Andrulla Vasziliu kultúráért is felelős EU-biztos kiemelte: a hétfői tanácskozáson minden résztvevő egyetértett abban, hogy a kultúrának vele született értéke van és fontos szerepet tölt be az európai növekedésben, a munkahelyteremtésben. Hozzátette: ezt azoknak a politikacsinálóknak is tudomásul kell venniük, akik az unió 2014-től esedékes új költségvetéséről majd döntenek. "Tanulmányok és különböző felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a kulturális és kreatív szaktorok a teljes uniós GDP 3-4,5 százalékát adják, ez több, mint amit a gépjárműipar vagy a vegyipar produkál" - emelte ki Andrulla Vasziliu.
Hozzáfűzte: a találkozó résztvevőihez hasonlóan a Bizottság is támogatja, hogy az Európa Kulturális Fővárosa ügyét is magában foglaló Kultúra program mellett maradjon fenn a filmipart támogató MEDIA program is, "hiszen nélküle sok Európában készült díjnyertes film meg sem valósulhatott volna".
Szőcs Géza hangsúlyozta: a válságban lévő világban általában a kultúrán kezdik a megszorításokat, "a mi érveink viszont pontosan ez ellen a mentalitás ellen fogalmazódnak meg, mert a kultúrára szánt összegek nem csak a jövőnek szánt befektetések, hiszen már a jelenben érezhető eredményeket hoznak". Kérdésre válaszolva kitért egy Európai Kulturális Fejlesztési Bank kialakításának lehetőségére is, amelyet Majda Sirca szlovén kulturális miniszter vetett fel a találkozón.
Mint elhangzott, a tanácskozáson szó esett arról a sikeres szakmai konferenciáról, amelyet február 28. és március 1. között rendeztek Budapesten a kultúra hozzájárulásáról az Európa 2020 stratégiához, és Szőcs Géza megemlítette a magyar kezdeményezésre létrehozni tervezett Európai Örökség címet is. Beszámolója szerint a hétfői informális miniszteri találkozó résztvevői kiemelten foglalkoztak az Európai Digitális Menetrenddel, amely alapján meg kell erősíteni az Europeanát, vagyis az EU nyilvános digitális könyvtárát, amely ezzel referenciaként szolgálhatna a digitalizált kulturális örökség számára.
Az ülés végén elfogadott nyilatkozatban az unió magyar elnöksége arra kéri fel a kulturális minisztereket, hogy partnerként működjenek együtt a kultúra megjelenítésében a nemzeti stratégiákban is. A dokumentum az Európai Bizottságot arra kéri fel, hogy vizsgálja meg, az EU jövőben szakpolitikai és pénzügyi eszközeire vonatkozó javaslataiban miként vehetné teljes körűen figyelembe a kultúra hozzájárulását az Európa 2020 célkitűzéseihez.
A Hungarian Democrat Takes on the Old Guard
STANDPOINT, March 2011– TIBOR FISCHER
Hungary has always felt a little forgotten in the European mind, but its recent prominence in the world's media is something it could have done without. Probably no one would even be aware of Hungary holding the EU presidency, but for the hysteria that has erupted around its media law which also came into force in January, as Hungary assumed the presidency.
I'm not going to defend the media law but I am going to reflect on the hypocrisy, double standards and ignorance of those who have so shrilly attacked it and Hungary's Prime Minister Viktor Orbán. Outside Hungary, attacks on the media law in the EU have come principally from the Left, but they have gained bandwagon momentum in political circles and the press, and even the illegal download website The Pirate Bay, based in Sweden, shut down its services for 24 hours to protest against the law.
For one democracy to interfere in the internal affairs of another requires a great deal of justification. The media law may indeed be badly thought-out or poorly drafted, but poorly drafted and badly thought-out legislation passes through democratic legislative bodies every day.
I haven't read the full text of the law (it's far too long), but then neither have its critics. Most of the condemnations came long before the law was translated into English, so critics like Luxembourg's Foreign Minister Jean Asselborn and the New York Times who incorrectly claimed that Angela Merkel had "spoken out strongly" against the law are lining up with the Ayatollah Khomeini in attacking something they haven't read (unless they've been taking evening classes in Hungarian).
If someone in Hungary who didn't speak English, who'd never been to Britain, who had made no study of its culture or history were to start fulminating about the state control of the media in the UK (the sinister Ofcom scouring television channels for "offensive" material at the state's behest), we'd laugh or feel sorrow at such patent lunacy. Yet that's precisely the sort of absurd and uninformed criticism that Orbán and his party Fidesz have faced.
Every country has regulation of the media and there is nothing, absolutely nothing, contained in Hungary's media law that isn't found in other EU countries or the US. Lord Annan's sparkling line that the authorities should "censure but not censor" is the ideal a democracy should work towards, but how do you achieve that? Even in Britain with a long tradition of unfettered news and opinion, we still have arguments about exactly where lines should be drawn (and who should be drawing them).
Konrád György, a kisstílű vesztes és a képmutató Népszabadság
Magyar Nemzet, 2011. március 29. – Kottász Zoltán
Magyarország és Orbán Viktor támadóinak kettős mércéjére, képmutatására akar rámutatni Tibor Fischer magyar származású neves angol regényíró, novellista, akinek a Standpoint című brit politikai-kulturális folyóirat márciusi számában jelent meg írása Egy magyar demokrata összecsap a régi gárdával címmel. Tibor Fischer 1959-ben született az angliai Stockportban, szülei az 1956-os forradalom után hagyták el Magyarországot. Első regénye, A béka segge alatt 1992-ben jelent meg, és egyből Booker-díjra jelölték.
Aligha érdekelne valakit is, hogy Magyarország az EU soros elnöke, ha a médiatörvény körül kialakult hisztéria nem hívta volna fel Magyarországra a figyelmet – kezdi írását Tibor Fischer. Az író hangsúlyozza, nem akarja megvédeni a médiatörvényt, inkább az ország és Orbán Viktor támadóinak kettős mércéjére, képmutatására akar rámutatni. Fischer szerint a médiatörvény rossz megfogalmazása nem lehet ok arra, hogy egy demokratikus állam beavatkozzon egy másiknak a belügyeibe, annál is inkább, mert ilyen pontatlan törvények naponta születnek szerte a világon. Fischer maga nem olvasta a médiatörvény teljes szövegét, de állítja, mások sem, mert azelőtt ítélték el, mielőtt angol fordítása elérhető lett volna. Fischer példaként Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert és a The New York Timest említi példaként. „Ha valaki Magyarországon angoltudás nélkül az angol médiát kezdené bírálni, kinevetnénk vagy őrültnek neveznénk. Pontosan ez az abszurd, hamis információk alapján megfogalmazott kritika érte Magyarországot és Orbán Viktort" – véli.
Orbán, a „hatalommániás"
Tibor Fischer a The Guardian brit napilap Magyarországról szóló írását használja példának a félreértések bemutatására. Az újság hatalommániásnak nevezte Orbán Viktort, de nem minden politikus az? – teszi fel a kérdést. Nem ez a politika lényege? David Cameron, Barack Obama, Angela Merkel talán nem hataloméhes? Szemükre vetik-e a labdarúgó-játékosoknak, hogy gólt akarnak rúgni? A The Guardian egyik szerkesztőségi cikkének azt a címet adták, hogy „Magyarország egypártrendszer lett", miután a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Fischer szerint ez olyan eredmény, amiért Cameron vagy Merkel „egy végtagjukat" is odaadták volna. A The Guardian azonban azt gondolja, bűntény sikeresnek és népszerűnek lenni. Hatalmas győzelme ellenére Orbán Viktor több helyet adott a parlamenti bizottságokban az ellenzéki pártoknak, mint amennyi járt volna nekik; ezt a nagylelkűséget és demokratikus gesztust azonban senki sem ismeri el. Orbánt gyakran jobboldali populistának nevezik.
Ezzel szemben Orbán alig jobboldali – írja Fischer. Mint sok kommunistaellenes politikust, már csak a totalitárius rendszerrel szembeni ellenállása miatt is szélsőjobboldalinak, antiszemitának tartják. Orbán nézetei azonban sokkal inkább hasonlítanak egy munkáspárti (gondoljunk csak a Nemzetközi Valutaalap visszautasítására), mint egy konzervatív politikuséhoz, de mivel a nyugati politikusok és újságírók leszűkítik a bal- és jobboldalt, őt az utóbbi skatulyába tették.
A Népszabadság és az SS
A The Guardian arról is írt, hogy a „vezető magyar napilapnak", a Népszabadságnak a címoldalán jelent meg, hogy vége a sajtószabadságnak Magyarországon. Fischer szerint a brit újság elfelejtette megemlíteni: a Népszabadság azért lett vezető lap, mert a kommunisták hivatalos lapja volt, ma pedig a szocialisták szócsöve. „A Népszabadság éljenezte azoknak a kivégzését, akik a demokráciáért és a sajtószabadságért harcoltak. A szólásszabadság bajnokainak feltüntetni magukat olyan, mintha az SS vezetne egy emberjogi konferenciát" – érvel Fischer. Orbán másik „gaztette" a szomszéd országok magyar kisebbségeiért való kiállás. Ha egy arab védelmezi a palesztinokat, az természetes. Az írek útleveleket adnak az Észak-Írországban élő polgároknak. Ha Orbán állampolgárságot kíván adni az egy méterrel a határtól élő magyaroknak, akkor destabilizálja Európát.
Az antiszemita kártya
Kettős mérce van mind a politikában, mind a médiában – szögezi le Fischer. Ha valaki valaha a szélsőjobb közelébe került, az pária, őrült, de a szélsőballal való kacérkodás mindig elfogadott volt. Tibor Fischer szerint Magyarországnak valóban új médiatörvényre van szüksége, hiszen az 1990-es szabad választások után a kommunisták kikerültek ugyan a kormányból, a médiából azonban nem. „Ugyanazok az emberek maradtak a televízióban, a rádióban, a sajtóban, akik valaha arról énekeltek, mennyire felvidította őket Lenin születésnapja" – olvasható Fischer írásában.
A regényíró szerint Orbán Viktor 2002-es és 2006-os választási vereségeinek egyik oka az volt, hogy sikeresen rásütötték az antiszemita bélyeget, annak ellenére, hogy 2000-ben a Fidesz hozta létre a Holokauszt Emléknapot Magyarországon. A szélsőjobboldali pártokkal való lehetséges szövetségről a brit sajtó is szívesen írt, noha Orbán többször is világossá tette: pártja nem készül ilyesmire. „Tíz évvel ezelőtt egy magyar vendégem meglátott íróasztalomon egy Fidesz-könyvet és megjegyezte, hogy régen szerette őket, de túlságosan szélsőjobboldaliak és antiszemiták lettek. (...) Ezek után megkértem, hogy említsen egy antiszemita Orbán-tettet. Nem tudott. Esetleg tudna-e egy antiszemita Orbán-megjegyzést idézni? Nem tudott. Megkérdeztem, akkor miért gondolja, hogy Orbán antiszemita. Ugyan már, ne legyél olyan naiv – mondta vendégem –, nem kell ahhoz antiszemita megnyilvánulás, hogy valaki antiszemita legyen" – emlékezik Fischer, aki megjegyzi, hogy egy időben a Fideszt lezsidózták, Orbánt lecigányozták, és azt terjesztették róla, hogy veri a feleségét. Tibor Fischer emlékeztet Schiff András zongorista nyílt levelére, amely a The Washington Postban jelent meg, s amelyben Orbán neve mellett szerepel a rasszizmus, az idegengyűlölet, a cigányellenesség és az antiszemitizmus vádja, természetesen bizonyítékok nélkül.
Nokiás dobozos korrupció
Az író rövid áttekintést ad Orbán Viktor életének meghatározó állomásairól, és óriási bátorságnak nevezi Orbánék döntését, hogy a bizonytalan politikai környezetben 1988 márciusában megalapították a Fideszt. Máig is megmagyarázhatatlan a szerző számára, hogy az SZDSZ miért lépett kolalícióra az egykori ellenséggel, a szocialistákkal. Az MSZP–SZDSZ három kormányzati időszakát mindenesetre a mocsok és a korrupció jellemezte, illetve egy új fogalmat vezettek be a magyar köztudatba: nokiás dobozt adni valakinek.
Konrád féltékenysége
Mindezek tetejébe a legjobb külföldi kapcsolatokkal rendelkező SZDSZ nagyon kisstílű vesztesnek bizonyult: ahelyett, hogy egy másik demokratát ünnepeltek volna, indulatokat szítottak ellene, különösen Németországban járatták le sikeresen Orbánt. Konrád György, aki művelt, intelligens ember, ennek a rágalomhadjáratnak az élére állt. „Konrád fasisztát lát mindenhol, ott is, ahol nincs. A Fideszben" – mondja Fischer. A szerző szerint Konrád nem tudta túltenni magát azon, hogy 1990-ben Orbán nem hódolt be nekik, holgy nem ők lettek Budapest filozófiai királyai, csupán levitézlett emberek. „Konrád megbukott, és semmi más nem maradt számára, csak a féltékenység és a düh" – összegez Fischer. Orbánnak érdemtelenül rossz a magyar sajtója. „Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor valaki kétharmados többséggel kormányoz, de a sajtó mindenben betesz neki. Képzeljük el, hogy csalók, a diktatúra haszonélvezői leckéztetik demokráciából" – mondja Fischer. Orbánnak azért van rossz sajtója Nyugaton, mert az újságírók általában egymás véleményét ismétlik – állítja a szerző. Tibor Fischer megállapítja: a The Guardiannek igaza van, hogy Orbán lesöpörte az ellenzéket, de tette ezt tisztességes, nyílt, demokratikus módon.
A hatalommal nem szabad visszaélni
Erdélyi Riport, 2011. március 25.
Miért tartotta fontosnak személyesen átvenni a díjat és szólni az MSZP rendezvényén?
Azért jöttem, s vettem át ezt a számomra fontos díjat, mert fontosnak tartom a sajtószabadságot. Ez a demokrácia alappillére. Korlátozni az újságírók jogait, politikai testületek által eldönteni, mi a megfelelően kiegyensúlyozott és mi a kiegyensúlyozatlan a sajtóban, veszélyt jelent a kifejezés szabadságára. Ezzel a törvénnyel az a baj, hogy a politikai spektrum egyetlen oldala, a kormány dönti el, hogy mi megfelelően és mi nem megfelelően kiegyensúlyozott a médiában. Holott a sajtónak joga megmondani, mi a megfelelően és nem megfelelően kiegyensúlyozott, nem a kormánynak. Egy demokráciában a média kell hogy ellenőrizze a hatalmat, és kerülni kell, hogy a hatalom ellenőrizze a sajtót. Ez az oka annak, hogy itt vagyok.
A kormány képviselői szerint az, ami a magyar sajtótörvény körül folyik, nem más, mint a szocialisták és liberálisok hisztériakeltése.
Ez azoknak a szokásos reakciója, akiknek nincsenek érveik. Én jobban szeretem az érvelést, s jobban odafigyelnék az érvekre, mint a vádaskodásokra. Érvek hiányában beszéljünk a tényekről. Az Európai Parlament többsége bírálja a sajtótörvényt. Az általam vezetett frakció a parlament 25 százaléka, de annyian értenek velünk egyet ebben a kérdésben, hogy többségbe kerültünk. Még konzervatív politikusok is aláírták a magyar sajtótörvényt bíráló dokumentumot. Úgyhogy nem csak a szocialisták és liberálisok elégedetlenek. Tovább megyek. Az Európai Tanács többsége konzervatív, az EBESZ sem szocialista többségű szervezet, mégis bírálják a sajtótörvényt. A napokban az Angela Merkel kancellár vezette német kormánynak – mely Orbán Viktor kabinetjéhez hasonlóan az Európai Néppárt tagja – egy képviselője parlamenti interpellációra válaszolva azt mondta: a javított médiatörvény sem felel meg az európai standardoknak. Úgyhogy nem a szocialisták, hanem Európa többsége bírálja a médiatörvényt, kockázatosnak tekintik a sajtószabadság szempontjából.
Úgy véli, Magyarországon csak a médiatörvény kockázatos?
Ez jelképe annak a konfrontációnak, amely által a kormányzó párt teljesen új kulturális irányzatot próbál bevezetni. Tiszteletteljesen elfogadom, hogy Fidesz kétharmados parlamenti többsége a legutóbbi választások eredménye. Ezt tiszteletben kell tartani. A választási eredmény a Magyar Szocialista Párt hibáinak a következménye is. Nemcsak a másik felet kell bírálni, de el kell ismerni a mi hibáinkat is. Azonban a hatalmas többség nagy felelősséggel is jár azok számára, akik ezt a többséget birtokolják. Felhívnám Orbán Viktor figyelmét arra, hogy mindig gondoljon arra: a hatalom gyakorlása nagy óvatosságot igényel. A hatalommal nem szabad visszaélni. Azért is vagyok itt, hogy támogassam párttársaimat, hiszen az erős hatalomnak erős ellenzékre van szüksége. Magyarországon folyamatos és vehemens támadások érik szocialista barátainkat, és mi európai szociáldemokraták felkészültünk arra, hogy megvédjük őket.
Verestóy gyeplője
Krónika, 2011. március 29. – Gazda Árpád
A bukaresti amerikai nagykövetség kiszivárogtatott jelentéseiből újabb megerősítést kaphattak azok, akik eddig is meg voltak győződve róla: Verestóy Attila az egykori diktatúra politikai rendőrsége révén került az ország meghatározó oligarchái közé.
A jelentés ugyanis kitér arra, hogy a romániai rendszerváltásból és az azt követő vállalati privatizációból azok húztak hasznot, akik a szekuritátés karrierjük során szerzett információkat és kapcsolatokat használták vagyonszerzésre, illetve azok, akik egykori szekus tisztek szolgálataira támaszkodtak. Az oligarchák sorában pedig Verestóy Attilát is említik. A megállapítást akár szenzációs bizonyítéknak is lehetne tekinteni.
Hátterébe pedig oda lehet képzelni a CIA mindent tudó titkos ügynökeit, a legkorszerűbb hírszerzési eszközökkel gyűjtött információkat. Megtörténhet azonban, hogy árnyékra vetődik, aki a WikiLeaks-aktákra hivatkozva keresi a fogást a szenátoron. Különösen hogy a szövegekből az is kiderül, a nagykövetség egy végzős egyetemi hallgató dolgozatát továbbította Washingtonba, aki nyári gyakorlatát végezte a bukaresti külképviseleten; a diák pedig különösebb kritika nélkül vette át a román sajtóban megjelent információkat. Nem lehet tehát azt állítani, hogy immár bizonyított Verestóy rovott múltja. Ahhoz azonban nem kellenek nagykövetségi dolgozatírók, hogy meglássuk, a székelyudvarhelyi szenátor gazdagodása a politikai szerepvállalásával egy időben kezdődött.
A számára legnagyobb hasznot hozó üzletek pedig rendre olyan területeken köttettek, amelyeken a politikai befolyásnak fontos szerepe lehetett. Ez a tény pedig ugyanannyi okot szolgál a fenntartásokra. A szekus kapcsolatokkal ugyanis nem az a baj, hogy ártanak a politikus imázsának. Ennél sokkal fontosabb, hogy aki ilyen kötelékekkel rendelkezik, az nem képviselheti szabadon a választói akaratát. Akinek rejtegetnivalója van ugyanis, az gyeplőt visel, amit mások rángatnak. Annak mindig azok után kell igazodnia, akik leleplezhetik. Ez pedig ugyanúgy igaz a szekus ügynökökre, mint a gyanús körülmények között meggazdagodott oligarchákra. Verestóy politikai pályája arra is magyarázatot adhat, hogy miért tud még 21 évvel a rendszerváltás után is rácsodálkozni a román társadalom a székelyföldi autonómiaigényre.
Mit jelent az autonómia a gyakorlatban?
Polgári Élet, 2011. március 29. – : Cseresnyés Lajos
Annyit beszélünk róla, mégsem tudjuk, mit jelent: a székelyföldi területi autonómia például azt jelenti a gyakorlatban, hogy akadály nélkül visszavehetnék, használhatnák a székely székek területén a grófi leszármazottak az örökölt birtokaikat. A parajdi só és a fenyőerdőkből kitermelt fa értékének legnagyobb része helyben maradhatna, nem vándorolna Bukarestbe. A Maros megyei földgáz egy része a helyi lakosoknak jutna, nem lenne csak „nemzeti tartalék", a beruházásokra folyósított EU-s pénzeket nem a gyulafehérvári régióközpontból osztogatnák, s nem utolsósorban hivatalos nyelv lenne a románon kívül a magyar is az állami hivatalokban.
Csak néhány olyan gyakorlati vetületét soroltam fel a székelyföldi területi autonómiának, amelyekről nagyon keveset beszélünk, írunk, és olvasunk, pedig e részletkérdések a legfontosabbak a nép számára és nem a politikai vonatkozások. Tudjuk, a román közvéleményt nagyon nehéz meggyőzni, hogy a területi autonómia nem jelent területi elszakadást, önálló államiságot, nem ellenük irányul, csupán egy közösség elidegeníthetetlen jogát jelenti ahhoz, hogy önmaga irányítsa sorsát és saját soraiból válasszon törvénybírót, rendőrt, iskolaigazgatót, község- és városvezetőt. Meg kell értetni az értetlenekkel, hogy a székelység autonómiája nem új kitaláció, több évszázados katonai múltra, szabad emberi státusra, cselekvésre alapozódik.
Megmaradásunk csak olyan feltételek között lehetséges, ha társnemzetként egyenlő rangú, jogú állampolgárként élhetnénk földünkön, ami nem azt jelenti, hogy csak otthonunkban használhatjuk anyanyelvünket, hanem elismernék közösségi jogainkat is. A székely nép, bár akár államot is alakíthatna, hajlandó lemondani a teljes önrendelkezésről, ha Románia lehetőséget teremt a területi autonómia létrehozására. Ez nem jelent semmiféle határmódosítást, mint ahogyan a hőbörgő politikusok riogatják a tájékozatlan népet.
1918 decemberében Gyulafehérváron megígérték jogaink biztosítását, de sajnos azóta sem tartották tiszteletben ezt a nagyhatalmak, amelyek önkényesen meghúzták az államhatárokat.
Székelyföldnek a romániai magyarság belső anyaországává kell válnia, és mindenképpen meg kell akadályozni, hogy felmorzsoljanak és a csángók sorsára jussunk.
Nagyenyed – Besúgói jelentések dr. Borbáth Károly történészről
Szabadság, 2011. március 29. – BAKÓ BOTOND
Szécsi Antal, a vargyasi iskola nyugalmazott igazgatója 2008 áprilisában ugyancsak a Magyar Közösségi Házban mutatta be dr. Borbáth Károlyról írott első könyvét („...Maga-felejtő sorsunk halk tudója..." Székelyudvarhely, 2008.). Borbáth kilenc éven át (1968-1977) munkálkodott a Bethlen Dokumentációs Könyvtár könyvtárosaként: nemcsak páratlan emlékező tehetségével, rendkívüli tudásával, a történelmi igazsághoz való feltétlen és következetes ragaszkodásával, hanem emberi, könyvtárosi nyitottságával, segítőkészségével is kitűnt. Egy dologban tudták megakadályozni: nem tudta kiírni magából azt a rendkívüli tudásanyagot, amellyel rendelkezett. Nem olyan idők vannak – mondta.
Itt Nagyenyeden Sütő András szavaival a besúgókat „szolgálatos füleknek" neveztük. Akkoriban nagyrészt sejtettük kilétüket. Voltak köztük tanárok, diákok, egyszerű enyedi polgárok. Akik még élnek, most is itt vannak. Áldozatok, tudatlanok vagy csak gyenge gerincű emberek? A 70-es években valahol keményen, „erős kötéllel" ragadták meg őket, ők pedig nem voltak elég erősek ahhoz, hogy elszakítsák bilincseiket. Jelen találkozón is kiderült, hogy egyik fő célpontjuk éppen a tudós-könyvtáros volt. A 90-es években alkalma nyílt egyikükkel beszélgetni az utcán: félelmeiről számolt be, és intett, vigyázzunk, mit teszünk. Éppen akkor alapítottuk érdekvédelmi szervezetünket. Most a márciusi Áprily-plakát megjelenése után véletlenül csaknem ugyanott találkoztunk. Riadt szemek! Megint fél: „meglátja, bosszút állnak" – mondja. Több mint két évtizeddel szabadulásunk után vajon ők is szabadok? Vagy továbbra is rabok, mert még nem számoltak el saját lelkiismeretükkel?
Sikerült hozzáférni az anyagokhoz
A rendezvényen Józsa Miklós házigazda minőségében üdvözölte a vendéget. Szécsi Antal következetes, türelmes, szerény és kitartó ember. Ilyen szempontból olyan, mint könyveinek főhőse. Második könyvéért is végigjárta a tövises utat. Az első elutasítás után nem torpant meg. Mircea Dinescu személyében komoly támogatója akadt. Az újabb próbálkozásra 3–4 hónap múlva érkezett meg a pozitív válasz: megtalálták a dossziét, és rendelkezésére bocsátják.
Antal István parlamenti képviselő közjegyzői felhatalmazással segített abban, hogy az 502 oldalas anyag másolata eljusson az íróhoz. Előkerült még egy 227 oldalas anyag a lehallgatásokról, amit CD-n kapott meg, és ezt is beépítette új könyvébe. A kötetet jórészt saját költségén adta ki, de végül akadtak támogatók. A kiadó (az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont) abban is segítette, hogy 2011. január 13-án, amikor Borbáth Károly 85 éves lett volna, jeles gesztusként 150 példányt időben és előzetesen kinyomtattak a könyvéből. Vargyason, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron nagy érdeklődésnek örvendett a könyvbemutató. Más vidékekről is érkeztek részvevők.
Szécsi Antal csendesen, minden pátosz nélkül beszélt a könyvről. A dosszié átvételének az volt a feltétele, hogy személyek elleni támadásra nem használhatja fel, ez egyébként sem állt szándékában, hiszen, mint mondta, nagyon vitatható, hogy ki milyen következmények miatt válik besúgóvá. Érdekes módon az iratok nem tartalmaznak jelentéseket a kolozsvári éveiről, ahol egyetemi katedrája volt, de az első figyelmeztető átirat 1969-ben Nagyenyedre éppen onnan érkezik. Itt, a kisvárosban aztán bőségesen foglalkoztak a nagy tudású könyvtárossal: 25 fedőneves informátort szerveztek be, továbbá hármat Kolozsvárról, hatot Torockószentgyörgyről, kettőt Aradról és egyet Tordáról. Ők azon dolgoztak, hogy mindent megtudjanak róla. Ehhez hozzájárult még az is, hogy lehallgató készüléket helyeztek el a könyvtárban, lehallgatták telefonbeszélgetéseit, elfogták leveleit. A kollaboránsok, akiknek fedőneveit közli a szerző, sokszor semleges vagy éppen pozitív módon írtak Borbáth Károlyról. Egyik informátor idézi a szavait: „A történelem egy tudomány, de lehet így is, úgy is írni. Biztos forrásokra van szükség és dokumentumokra, sok kutatásra.... A polémiának nincs helye az objektív kutatásban. A dokumentumoknak van szavuk." A könyv olvasása közben kiderülnek álmai, véleményei, kapcsolatai és állítólagos bűnei. A jelentésekben sok érdekes beszélgetés és látogatás szerepel. Igazából nem támasztják alá a hármas vádat, amelyet megfogalmaztak ellene: nacionalista, soviniszta, irredenta, és nem tartja be a könyvtári szabályzatot. A Szekuritáté egyik tisztje írásban is elismeri, hogy a vádak nem dokumentáltak („nu este documentat").
Humoros epizódok
A humor sem hiányzott az előadásból. Kutatóként dolgozott Kolozsvárott, s egy alkalommal hazatérőben sajátos történelmi elméletéről elhíresült kollégája, aki fiatal korában a magyar fővárosban tanult, így fogadta: „na, Karcsikám nekem mit hoztál Budapestről?" A válasz nem késett: egy újságot, amely azt írja, hogy D. Szilárd március 15-én Budapesten elszavalta a Talpra, magyar!-t. Szécsi Antal egy kis büszkeséggel említi, hogy igazgatósága idején védőpajzs alatt volt Borbáth Ká¬roly, és jelentések sem érkeztek ellene.
Az előadás végén Nagy Miklós Kund hangfelvételét hallhattuk, amelyen Borbáth Károly többek között Apáczai Csere Jánosról is beszél, majd filmvetítés következett. Spontán beszélgetés alakult ki a nagyrészt idős közönség sorai között. A beszélgetésben részvett dr. Csávossy György, valamint Józsa Miklós és Simon János, a kollégium volt igazgatói, akik személyesen is ismerték Borbáthot. Kiderült, hogy csak cetlikre, vonatjegyekre jegyzetelt, aztán másnap reggel az adatokat memorizálta, a „papírkákat" pedig eldobta. Élmény volt vele dolgozni, az volt a bűne, hogy jó magyar ember volt és kitűnő történész – mondták el róla kortársai. Szóba került rejtélyes halála is, amelynek hivatalos verziója, hogy szénmonoxid mérgezésben hunyt el, de többen azt állítják: nem lehet kizárni, hogy ehhez hozzájárultak.
Szécsi Antal könyve most először nyújtott betekintést a 70-es évek nagyenyedi besúgói tevékenységébe. Borbáth Ká¬roly ennek és az akkori politikának volt az áldozata. A pozitív vélemény, amely emberi magatartásáról, tudásáról, munkásságáról maradt fenn, azt bizonyítja, ami az Áprily-est egyik pillanatában elhangzott: a közösség elismerése sohasem marad el.
Románia – a Wikileaks tükrében
Új Magyar Szó, 2011. március 29. – Bogdán Tibor
A román politikai, gazdasági és társadalmi élet számos területét fogják át az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének Washingtonba küldött táviratai, amelyeket a Wikileaks hozott most nyilvánosságra. Az információkat jórészt román politikusok „fecsegték ki".
Romániában 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, az ország azonban befolyásos személyek, „oligarchák" szűk csoportjának kezébe került – jelentették az amerikai diplomácia bukaresti képviselői, a Wikileaks által nyilvánosságra hozott „romániai anyagok" tanúsága szerint. A többnyire 2007-ben megfogalmazott jelentések jelentős részét az Indianai Egyetem hallgatója, a nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végző Jeremy Stewart készítette – azokat azonban Mark Taplin nagykövet-helyettes írta alá.
Oligarchák, kiskirályok
Az öt legfontosabb romániai oligarcha az amerikai nagykövetség által felállított sorrend szerint Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali. Patriciu hatalmát vagyona mellett az is biztosítja, hogy a jelzett időszakban Tăriceanu kormányfő közeli barátja volt, aki nagyobb összegekkel finanszírozta a kormányfő Nemzeti Liberális Pártját.
Voiculescu pénzével és médiabirodalmával érdemelte ki az oligarcha titulust; befolyása nagy, bár kiderült róla, a Szekuritaté besúgója volt. Az ugyancsak jelentős vagyonnal és médiabirodalommal rendelkező Vântu valamennyi politikai pártot befolyása alá vonná, jó kapcsolatokkal rendelkezik magas kormánykörökben – hangzik az amerikai nagykövetségi jelentés.
A volt szekuritátés tiszt, Ioan Niculae szintén kiváló viszonyt ápol a román pártokkal, volt kormányzati tisztségviselőkkel, 700 millió dolláros vagyonából 2004-ben 480 ezer dollárral támogatta a szociáldemokratákat. Végül pedig Becalinak sikerült Băsescu után a második legnépszerűbb politikussá felküzdenie magát, vagyonát juhtenyésztésből, joghurtgyártásból, lopott golyóscsapágyak, valamint olcsó farmernadrágok eladásából szerezte. Minisztereket vesztegetett meg, és jó kapcsolatokat ápolt Băsescu államfővel.
A helyi kiskirályok lajstromát Verestóy Attila vezeti, aki a jelentés szerint számos politikai botrány szereplője volt. A dokumentum állítólagos szekus múltját is emlegeti, az információ hitelét viszont rontja az a körülmény, hogy ezt a gátlástalanul mocskolódó Atac című revolverező szennylap állítása alapján teszi.
Könyörgő amerikai alelnök
A román politikai élet vezető személyiségeiről szóló jelentések igencsak lesújtó képet nyújtanak a politikai elitről. Így például megtudhatjuk, hogy Mircea Geoană 2007-ben azzal kérkedett az amerikai nagykövetségen, hogy ő „Románia első számú embere".
Ugyanakkor azt is „megsúgta" az amerikaiaknak, hogy 2007-ben Băsescu felfüggesztésének évében két ízben is találkozott az államfővel, amiért, ha kitudódna, pártja megölné őt. A felfüggesztés kapcsán egyébként az amerikai nagykövetség úgy vélte, ezzel Tăriceanu miniszterelnök elsősorban az Irakban állomásozó román csapatok hazahívását akarta kierőszakolni.
Traian Băsescu államfő 2009-ben, az igazságszolgáltatás reformjának megvitatására összehívott tanácskozáson fenyegetően közölte a szenátus szociáldemokrata elnökével, Geoanával, hogy ha továbbra is politikai indíttatásúnak tartja Adrian Năstase korrupciós dossziéját, akkor nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amelyből kiderül, hogy a feljelentések legnagyobb része szociáldemokrata politikusoktól származik.
Ugyancsak az államfő volt az, aki 2007-ben az akkori amerikai nagykövet, Nicholas Taubman előtt mindenfajta előzetes konzultáció nélkül elkötelezte magát amerikai harci repülőgépek vásárlása mellett. Érdekes információ az is, amelynek megfelelően a román államfő Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel találkozva román segédletet ígért Kairónak nukleáris technológiája kifejlesztéséhez, de az sem mellékes körülmény, hogy erről éppen Románia egyiptomi nagykövete tájékoztatta az amerikai diplomatákat.
Arról is hír ment Washingtonba, hogy a román államfő elégedetlen az Európában létrehozandó amerikai rakétapajzs Bush elnök által támogatott változatával. Ugyanakkor azonban az amerikai alelnök, Joe Biden szabályszerűen könyörögve kérte Băsescut a romániai árvák nemzetközi örökbefogadásának lehetővé tételére.
Politikusi jelzők és Romanova
A 2009. évi államfőválasztások kapcsán egyébként az amerikai nagykövetség munkatársai úgy látták, Băsescu a kampány mélypontjára ért azzal, hogy végképpen elmarta maga mellől Crin Antonescut, miután megengedhetetlen megjegyzést tett a liberális pártelnök feleségének hosszas szenvedésére és öngyilkosságára, nagy hibát követett el.
Viorel Hrebenciuc legalábbis különös elképzelésére világít rá egy másik jelentés, amely szerint a szociáldemokrata politikus Titus Corlăţeant tekintette az államfő-választásokon Băsescut legyőzni képes titkos jelöltnek.
A román politikusok nem éppen válogatott jelzőkkel jellemezték egymást az amerikai diplomaták előtt. Vasile Blaga például a szociáldemokrata Marian Vangheliét „sötét belügyi körök eszközének", Crin Antonescut lustának nevezte, a szintén nemzeti liberális Ludovic Orbant pedig rácsok mögé dugta volna. A szociáldemokrata képviselő, Georgian Pop pártbeli kollégái „ostobaságát és kapzsiságát" ecsetelte, Adrian Năstasét pártja koloncának, Victor Pontát pedig olyan politikusnak nevezte, akinek csak a szája jár, és akiben senki sem bízik.
Igaz, a jelentés szerzői sem takarékoskodtak az elmarasztaló jelzőkkel: szerintük Geoană például kiegyensúlyozatlan, bosszúálló, határozatlan és üres politikus.
Külpolitikai vonatkozásban a jelentések egyike, ukrán forrásokra hivatkozva, arról tájékoztatta Washingtont, hogy a Moldovai Köztársaság Európa-barát politikát folytató politikusai voltaképpen arra törekedtek, hogy országukat, esetleg Romániával egyesülve, Romanova nemzetek fölötti struktúrájának létrehozásával, bejuttassák az EU-ba. Ezzel egy időben Transznisztria Ukrajnához került volna.
|
