Nyitottságot kinál és vár az RMDSZ új elnöke
Erdon.ro, 2011. február 27. – Losonczi Antonius
Nagyvárad - Szombat este, a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában zajló 10. RMDSZ kongresszuson kétharmados többséggel Kelemen Hunor kulturális minisztert választották az RMDSZ új elnökévé.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor megköszönte a küldötteknek, a megyei szervezeteknek és mindenkinek, akik őt támogatták, valamint Takács Csabának és Markó Bélának azt a lehetőséget, hogy 1997-től együtt tudtak dolgozni. Hangsúlyozta: a megnyugtató többség, illetve a kétharmados győzelem arra kötelezi őt, hogy egy erős szövetségnek legyen az erős elnöke, és az elkövetkező időszakban „reggeltől estig dolgozva egy hiteles, nyitott RMDSZ-t építsünk tovább", melyre büszkék lehetnek az erdélyi magyarok, illetve mindazok, akik négyévente őket bízzák meg a képviseletükkel. „Részemről, illetve a Szövetség részéről a kinyújtott kéz várja a kinyújtott kezet a többi erdélyi magyar politikai szervezet részéről és irányába, és ezt a nyitottságot várom én is. Azt gondolom, hogy rövid időn belül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot is tető alá hozzuk, mert a mi felelősségünk az, hogy 2012-ben erős politikai képviselete legyen a magyar közösségnek. A szervezeteink, illetve az RMDSZ ugyanis csupán eszköz arra, hogy ezt az érdekképviseletet meg tudjuk erősíteni", fogalmazott. Úgy vélte: szoros partneri kapcsolatra kell törekedniük egyrészt a magyar kormánnyal, másrészt a kormányzó pártokkal, valamint mindazokkal a magyarországi politikai erőkkel, akik az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. „A román politikai pártokkal hasonlóképpen a párbeszédet látom a játható útnak, hisz huszonegy esztendőn keresztül a mi általunk elért eredményeket is párbeszéddel, partnerségen keresztül tudtuk elérni, és továbbra is erre van szükség. Egy jó szövetségnek akarok jó elnöke, egy erős szövetségnek akarok erős elnöke lenni", közölte.
Nem haragtartóak
Pelczné dr. Gáll Ildikó FIDESZ-alelnök azon kijelentésére, miszerint a FIDESZ akkor támogatja az RMDSZ-t, ha a változásra szavaz, illetve Crin Antonescu PNL-elnök azon mondatára: ha az RMDSZ idén nem csatlakozik a Szociálliberális Unióhoz, akkor jövőre már erre nem lesz lehetőség, Kelemen Hunor úgy reagált: „Már el is felejtettem az alelnök asszony mondatait, túltettük magunkat rajta. Nem vagyok egy haragtartó ember. Építkezésre van szükség, és én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke. Crin Antonescu üzenetét megértettük, partnerek voltunk és lehetünk, ultimátumszerű felkéréseknek azonban nehezen tudunk eleget tenni. Nekünk az az érdekünk, hogy a romániai magyar közösségnek a képviseletét biztosítsuk".
Az RMDSZ új elnöke leszögezte: amíg a PDL-vel kötött együttműködési megállapodás működik, a koalíciós partner betartja a szavát, és gyakorlatlatba van ültetve a kormányprogram, addig nincs oka annak, hogy az RMDSZ a koalícióból való kilépésen gondolkodjék. Fontosak ugyan az elemzések, de jelen pillanatban nem keresnek más koalíciós partnereket, inkább előkészítik a következő kormányzati lépéseket.
Kelemen Hunor ugyanakkor kiemelte: a jövő felé szeretné irányítani a tekintetét és a cselekvéseit, nem hiszi, hogy azzal kellene foglalkoznia, hogy ki volt jelen a kongresszuson és ki nem. Hozzátette: Tőkés László az RMDSZ litáján jutott be az Európai Parlamentbe, így nem kellett külön meghívni, ahogy egyetlen küldött sem kapott külön meghívót.
Helyi együttműködések
Kelemen Hunor arra hívta fel a figyelmet: Bihar megyében 2008 óta működik a Nemzeti Liberális Párttal az egyezség, Szatmár megyében 2008 óta RMDSZ-liberális-szociáldemokrata többség vezeti a megyei önkormányzatot, illetve RMDSZ-liberális többség a várost. Nagybányán szintén RMDSZ-liberális többség van, tehát semmi újdonság nincs ezekben, a helyi egyezségek soha nem befolyásolták az országos szövetséget. Egyébként pedig nem az RMDSZ kezdeményezte a technokrata miniszterelnökről szóló vitát. Személy szerint úgy gondolja: csak egy politikus képes arra, hogy biztosítsa a parlamenti többséget. De amíg a PDL nem dönt a kormányfővel kapcsolatban, addig RMDSZ nem fog spekulációkba bocsátkozni.
Nem költözik Vásárhelyre
Kelemen Hunor úgy vélte: Nem az a priorítás, hogy marad-e miniszter vagy sem, hanem hogy az RMDSZ felkészüljön a 2012-es választosokra, egyébként pedig marad tárcavezető. A Csíki képviselőirodáját megerősíti, de nem kell neki az eddigieknél több hivatal, mert van elegendő. Kolozsváron van az ügyvezető elnökség, ahol szoros együttműködésben fog dolgozni a főtitkársággal, illetve Bukarestbe is van hivatala, nem áll szándékában tehát Marosvásárhelyre költözni. „Ezzel együtt gyakran leszek ott, tekintettel lesz arra, hogy a város egy fontos települése a romániai magyarságnak", tette hozzá.
Hurrogás, tapsvihar, gyűlölet és dicséret
Erdon,ro, 2011.február 26. – Szeghalmi Örs
Intenzíven telt az RMDSZ-kongresszus szombati nyitónapjának első ár órája Nagyváradon. A magyar és román vezető politikusokkal többször intenzíven „kommunikált" a több mint félezer kongresszusi küldött.
Dire Straits-dalokra gyülekeztek a résztvevők, majd himnuszdömpinggel (magyar, román, uniós, székely) indult az RMDSZ jubileumi, 10. kongresszusa szombat délelőtt Nagyváradon. Ezt követően a terem kapacitását meghaladó tömeg volt kíváncsi a vendégek – köztük Emil Boc kormányfő, Semjén Zsolt KDNP-elnök, kormányfőhelyettes, Victor Ponta PSD-vezető – megnyilatkozásaira.
Üzenet és reakció
A legélesebb reakciót az RMDSZ-esek részéről eddig a Fidesz nevében érkezett Pelczné dr. Gáll Idikó beszéde váltotta ki. A magyarországi kormánypárt reprezentánsa beszédében az RMDSZ gyökeres megújítását szorgalmazta. Mint mondta, a ma este esedékes elnökválasztás korszakhatár lehet az RMDSZ életében. Ugyanakkor értésre adta, hogy a budapesti kormánypárt nem ért egyet a Makó-vonal politikájával és azzal sem, hogy esetleg az új vezetés is ezt folytassa. Sőt, Pelczné dr. Gáll Idikó lényegében nyíltan állást foglalt Olosz Gergely RMDSZ-elnök-jelölt mellett, s célzott rá: az RMDSZ és a Fidesz viszonya akkor lehetne teljesen zökkenőmentes, ha a nevezett jelölt nyerne. "Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a kárpát-medencei összmagyarság érdekében" - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke. A tisztújítás, a változás nem csak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is - fogalmazott a politikus. A vendég ezen mondatait már hurrogással és némi bekiabálással fogadta a tisztújító RMDSZ-kongresszus küldötteinek egy része. Pelczné dr. Gáll Idikó láthatóan feszülten hagyta el az emelvényt, majd nem sokkal később a kongresszusról is távozott.
Kínálgatások
Tapsból nincs hiány. Kijárt ez például Crin Antonescu PNL-elnöknek, aki elmondta: egyszerűen gyűlöli a most kormányzó PD-L-t. A leköszönő Markó Bélát viszont méltatta, majd azt hangoztatta: szerinte a román ellenzék az RMDSZ nélkül is célt érhet a hatalomváltási törekvéseiben – de az RMDSZ-szel együtt szeretne.
Még konkrétabb ajánlatot tett az RMDSZ-nek Victor Ponta, a PSD vezetője, aki Nagyváradra érkezve sajtótájékoztatón hívta ismét a magyar tömörülést az ő táborukba. Ám Ponta az előbb a kongresszuson már úgy fogalmazott: „nem azért jöttem, hogy ajánlatokat tegyek". Beszéde többi részében azonban változatlanul igyekezett győzködni a magyar formációt, még azt is hangsúlyozva, hogy ő például szokott ralizni, s pilótája magyar, illetőleg kiállva Nagy Zsolt exminiszter mellett, aki ellen annak idején hazaárulás vádjával indult eljárás.
Emil Boc miniszterelnök, PD-L-elnök is nagy tapsot kapott. Ő azt hangoztatta, hogy koalíciós partnerük, az RMDSZ „profi, következetes partner". Megköszönte, hogy „együtt dolgozhatnak az ország érdekében", s Markót név szerint is kiemelte. Hangsúlyozta még: ez a kormány nehéz, de szükséges döntéseket hozott meg, s ennek következtében pár hónapon belül megindul a válságból való kilábalás, mégpedig kezdetben 1,5%--os gazdasági növekedéssel.
Orbán üzenete Semjéntől
A magyar kormányt Semjén Zsolt kormányfőhelyettes képviselte, aki kifejtette: Magyarország együttműködik azzal a jelenlegi kormánnyal, amelynek az RMDSZ is a tagja, mégpedig igen jó a kooperáció. Szerinte a romániai kabinet „heroikus harcot vív" a válság ellen. A két állam ebben az időszakban megtalálta egymással a hangot, ahogy a két kormány is" - jelezte. Megerősítette, hogy Budapest támogatja a gyors román csatlakozást a schengeni övezethez.
Semjén Zsolt kifejtette: nagyon fontos az etnikai alapú pártok fennmaradása, különben a magyarság román erőkbe tagozódik be. Ilyen tekintetben – mondta – az RMDSZ kongresszusán hozandó döntések is minden magyart érintenek. Ismertette a Fidesz-KDNP-kormány eddigi nemzetpolitikai döntéseit is, kiemelve: zökkenőmentesen zajlik a magyar állampolgárság megadása a romániai magyaroknak.
Traian Basescu román elnök más programja miatt nincs jelen a kongresszuson – az ő üzenetét tanácsosa, Catalin Avramescu olvasta fel. Basescu azt üzente: az RMDSZ az egyensúly politikai alakulata, amely a jelenlegi kormányzatban a magyarok számára is eredményeket tudott és még tud majd elérni.
Felszólalt még mások mellett Balogh András, az MSZP alelnöke, aki azt állította, náluk újdonság van, ugyanis „az MSZP új vezetése rokonszenvvel fordul a határon túli magyarság felé". Az LMP-t Schiffer András képviseli, aki elmondta: azt tartja fontosnak, hogy ne mások akarjanak diktálni az erdélyi magyar politikai erőknek.
Markó zár
Elnöki mandátumainak történéseit összegezte beszédében a leköszönő RMDSZ-elnök, aki elmondta: egyfajta zárszámadásnak is tartja mindezt. Felidézte, hogy az alapvető szembenállás az elmúlt két évtizedben a "mérsékeltek és radikálisok" között volt tapasztalható. "Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" - emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az - vélte a szónok -, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel.
"Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik... a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket" - állapította meg az elnök. "Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget" - mondta Markó. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni. Felidézte, hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben kiállta az ellenzékiség próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával és az oktatási törvény elfogadásával minden gazdasági nehézség és elkerülhetetlen népszerűségvesztés ellenére kiállta a "reformkormányzás" próbáját is. Sírva mondott méltató beszédet Markóról Takács Csaba, majd az RMDSZ tisztségéből távozó elnöke emlékplakettet vehetett át.
Beszólások a Fidesznek
Borbély László RMDSZ-es miniszter éles hangvételű felszólalása több pontján is bírálta a Fidesz egyes lépéseit. Úgy vélte, a Fideszt a kétharmados többsége sem jogosítja fel arra, hogy tanácsokat osztogasson Erdélyben. Azt kérte ugyanakkor, hogy az RMDSZ-t ne utasítsák semmire sem Bukarestbő, sem Budapestről.
Kitért Tőkés László megnyilatkozásaira is. Tőkés nemrégiben azt nyilatkozta, itt az idő „markótlanítani" az RMDSZ-t. Borbély védelmébe vette Markót és az általa képviselt irányvonalat is. A felszólaló többször megjegyezte: nem törekszik arra, hogy mindenkinek a rokonszenvét kiváltsa meglátásaival.
Döntő előtt
Tudósításunk pillanataiban fejezte be felszólalását az egyik RMDSZ-elnök-jelölt, Ekstein-Kovács Péter. Ő azt hagnsúlyozta: a szervezet mostanság egyre keresettebb, mind romániai kormányköröb, mind az ellenzék számít rá. Ennek ellenére óvott attól, hogy elhamarkodott egyezségeket kössenek. Az ellenzékhez való esetleges átpártolás témája kapcsán figyelmeztetett: ezt nagyon meg kell fontolni, egyláltalán nem egyértelmű, hogy miként kellene dönteni.
Frunda György viszont – ahogy eddig is – állást foglalt amellett, hogy az RMDSZ váltson. Szerinte gyors döntés kell arról, hogy átpártolnak-e a PSD-hez és a PNL-hez. Frunda arra célzott, szerinte át kellene.
A kongresszuson már készülődnek „az est fénypontjára", azaz az új RMDSZ-elnök megválasztására. A szavazás nemsokára indul, 555 küldött dönt majd. A programterv szerint 20 óra körül jelentik be az eredményt, ám csúszás sem kizárt.
Magyarországi politikusok is voltak az RMDSZ-kongresszuson
Erdon.ro, 2011. február 27. – Ciucur Losonczi Antonius
Nagyvárad - Az RMDSZ-nek az elmúlt hétvégén Váradon lezajlott 10. kongresszusán a magyarországi parlamenti pártok több képviselője, vezető személyisége is részt vett. A jelenlétükről faggattuk őket.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kongresszusról való távozásakor nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette: a magyar-magyar együttműködés mellett vannak, amellett, hogy minél szélesebb együttműködés legyen, hiszen az a magyar érdek, hogy az etnikai alapú magyar politika mindenképpen bent legyen a bukaresti törvényhozásban, ez pedig a legszélesebb összefogással biztosítható. Hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy közte és Románia között minél jobb legyen a viszony. Látható, hogy egy stratégiai együttműködés alakult ki, ami az energetikától kezdve a turisztikán át sok mindenre kiterjed. „Azt gondolom tehát, a legfontosabb az, hogy a magyar politika egy olyan összefogást valósítson meg, ami lehetővé teszi azt, hogy az etnikai alapú magyar politika ott legyen a bukaresti törvényhozásban, és ez segítse a magyar-magyar kapcsolatokat, illetve a román-magyar viszonyt is", vélekedett.
Pelczné dr. Gáll Ildikó, EP-képviselő, FIDESZ-alelnök azt mondta az erdon.ro-nak: egy kongresszus mindig meghatározó pont egy szövetség életében, és így van ez az RMDSZ életében is. A tisztújító tanácskozások külön hangsúlyosak, ez a kongresszus pedig a véleménye szerint nemcsak személyekről szól, sőt igazából nem személyekről szól, hanem útkeresésről és a helyes út megtalálásáról. Ehhez kiván a résztvevőknek sok erőt és egészséget.
Kötelességüknek tartják
„Tulajdonképpen nem is kérdés, hogy miért tartjuk fontosnak a kongresszust. Én szinten majdnem minden RMDSZ-kongresszuson itt vagyok, úgy gondolom, hogy kötelességünk részt venni a magyar közösségek legfontosabb eseményein itt Erdélyben, illetve Felvidéken is, bárhol. Ettől a kongresszustól azt várom, hogy megerősíti a szervezetet, az RMDSZ pozicióját, és ezzel megerősíti a magyar közösség helyét is, illetve hozzájárul a megmaradáshoz"- közölte Szabó Vilmos szocialista képviselő.
Dr. Újhelyi István, a Magyar Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: „Én tizenkilenc vagy húsz éves korom óta szinte minden RMDSZ-es, illetve korábban MIÉRT-es nagy eseményen itt vagyok. Most is nagy tisztelettel köszönöm, hogy meghívást kaptam, mint a Magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője. Ott voltam legutóbb a születésnapi nagy rendezvényen is, és óriási öröm számomra, hogy RMDSZ erős, és legalább olyan jövőt képzel el magának, mint amilyen múltja az utóbbi húsz évben volt".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika vezetője kifejtette: a jelenlétükkel egyrészt azt szerették volna kifejezni, hogy az LMP számára fontos az, hogy az erdélyi magyar politika egységes és hatékony legyen. Lényegesnek tartják ugyanis azt, hogy Erdélyben a magyarság kulturális önazonossága fennmaradjon, s fontosnak tartják azt is, hogy Magyarországon egy olyan nemzetpolitika legyen, mely tiszteletben tartja a külhoni politikai erőviszonyokat. Jelenlétükkel ugyanakkor azt szeretnék jelezni: annak a pártján állnak, hogy a magyar politika egyenlően kezelje valamennyi külhoni magyar politikai szereplőt.
Markó: a közös cél változatlan
Erdon.ro, 2011. február 27. – Pap István
Nagyvárad - Állófogadással zárult vasárnap koradélután a 10. RMDSZ kongresszus.
A nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házának emeleti csarnokában tartott fogadáson Kelemen Hunor, az RMDSZ megválasztott elnöke ajándékot nyújtott át Markó Béla leköszönt elnöknek. A Diogenész lámpása című szobrot Kelemen a következő szava kíséretében nyújtotta át: „Markó Béla az elmúlt tizennyolc évben lámpást adott az erdélyi magyar közösségnek, és a szövetség nevében egy kis szobrot szeretnék átadni neki. Köszönjük szépen Béla, szükség van rád a továbbiakban is, gyere velünk!" Kelemen Hunor hozzátette: „mától kezdődően a kampányban okozott sebeket begyógyítva, elfeledve együtt kell tovább mennünk, és azt szeretném, ha egy csapatként dolgoznánk tovább."
Szobor, kitartás és torta
Markó Béla megköszönte a jelképes ajándékot, majd elmondta: „Az utóbbi időben mintha nekem magamnak is megrendült volna a hitem a szolidaritásunkban, a közösségi áldozatvállalási képességünkben. Az utóbbi időben néhányszor úgy éreztem, mintha az egyéni érdekek, a csoportérdekek, mintha a hatalomért folytatott harc próbálna úrrá lenni rajtunk, és már-már elfelejtenénk azt, hogy mire vállalkoztunk ezelőtt huszonegy évvel. A tegnapi nap (a szombati – szerk. megj.) azonban rácáfolt a kishitűségemre. Mindannyian vagyunk abban a helyzetben, hogy megrendülünk bizalmunkban, a közösségbe vetett hitetünkben, de ne felejtsétek, ezek csak rossz pillanatok. Engem a tegnapi tanácskozás, a tegnapi szavazás megerősített abban, hogy minden ami fontos, a közös érdek, a romániai magyar közös cél változatlan. Minden más változhat, de ez változatlan, Ezt köszönöm nektek, és ezt ne felejtsétek el soha. Nem szabad kishitűnek lenni!" Markó Béla beszéde után egy tortát hoztak be a terembe, melyet az RMDSZ jele és neve díszített, és amelyet Kelemen Hunor, Markó Béla és Biró Rozália az RMDSZ Szövetsági Képviselők Tanácsának elnöke közösen szeltek meg. A tortaszeletelés jelképes lezárása volt a kongresszusnak.
Bemutatkoztak a jelöltek
Erdon.ro, 2011. február 27. – Ciucur Losonczi Antonius
Nagyvárad - Az elmúlt hétvégén a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában tartották az RMDSZ 10. kongresszusát. Szombat délután 6 órától került sor a három elnökjelöltnek a bemutatkozására.
Sorshúzással dőlt el, hogy a három elnökjelölt milyen sorrendben tartsa a bemutatkozó beszédét. Ennek megfelelően először Olosz Gergely parlamenti képviselő kapott lehetőséget, aki a mélyreható változást és a megújulást emelte ki a programjából, melyek szerinte biztonságot és békességet eredményeznének. Felszólalásában többször is idézte Széchenyi azon gondolatát, mely szerint tőlünk függ minden, csak akarnunk kell. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot: „a temesvári csoda pillanatában alakult meg az RMDSZ", a szervezet keretében pedig széleskörű demokráciára van szükség.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hangsúlyozta: a kampányát a közvetlen találkozásokra építette, és nem foglalkozott a versenytársaival, mert úgy véli, hogy az RMDSZ nem egy játékszer, és káros, illetve romboló hatású „a személyeskedésre és az egymás lejáratására alapozó politikai üzenet". Ezzel szemben ő inkább azzal is törödött, hogy az elképzeléseit papírra vesse, melyből dokumentumból kitünik, hogy a szolidarítás, az arányosság és a kiegyensúlyozott döntéshozatal híve. Meglátásában ugyanakkor új fejezet nyílik az identitásukért való küzdelemben, és folytonosságra, illetve összefogásra van szükség az elkövetkezendő időszakban is, mert csak saját erőnkből érhetünk el eredményeket.
Ellenzéki hang
Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsadó úgy ajánlotta önmagát a küldöttek figyelmébe, mint egy „lehetőséget a sikeres RMDSZ-re". Úgy vélte: egy barátságos és befogadó RMDSZ-re van szükség, mely meghallgatja azt, hogy mit akarnak az emberek. Hangsúlyozta: három alapelvet- a demokráciát, az autonómiát és a szolidaritást- tarja fontosnak, és nem támogatja a további megszorító intézkedéseket. Viccesen megjegyezte: élvezi a vitát, sajnos azonban az utóbbi időben az SZKT ülésein nem pezseg az élet, „épphogy nem fizetnek neki, hogy legyen egy ellenzéki hang is". Hozzátette: tiszteli Markó Bélát, de Kelemen Hunorral az a legnagyobb probléma, hogy nem hiszik el róla az emberek azt, hogy erős elnök tud lenni, amíg ott áll a háttérban Markó Béla és Borbély László.
A kétharmados többség kötelez
Erdon.ro, 2011. fevruár 26.
Ma este új fejezet kezdődik az RMDSZ életében – jelentette ki Kelemen Hunor szombat este a szavazás eredményeinek ismertetését követően.
Első sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor megköszönte a küldöttek, a megyei szervezetek, az ifjúsági szervezetek támogatását. „A kétharmados többség arra kötelez, hogy erős Szövetségünknek erős elnöke legyek. Az a dolgunk, hogy hiteles, erős RMDSZ-t építsünk tovább, amelyre büszkék az erdélyi magyarok, és amelyet négyévente azzal bíznak meg az emberek, hogy helyi és parlamenti szinten képviselje közösségünket" – fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy részéről és a Szövetség részéről kinyújtott kéz várja az erdélyi magyar szervezeteket és minden magyar embert.
Partneri kapcsolatra kell törekedni a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai pártokkal. Hasonlóképpen a román pártokkal is a párbeszédet tartjuk a járható útnak – hangsúlyozta az RMDSZ új elnöke, aki szerint a húsz év alatt elért eredmények elsősorban a párbeszédnek köszönhetőek.
Kelemen Hunor külön megköszönte Markó Béla és Takács Csaba támogatását, kiemelve, hogy sokat tanult azáltal, hogy velük dolgozhatott, ugyanakkor köszönetét fejezte ki azoknak a kollegáknak is, akikkel évek óta együtt dolgozik. Kelemen Hunor 371 küldött támogatószavazatát szerezte meg a kongresszuson.
Az RMDSZ egy stabil, megbízható és megkerülhetetlen politikai szervezet
Erdon.ro, 2011. február 26.
- Az RMDSZ egy stabil, megbízható és megkerülhetetlen szervezetté vált Romániában és a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla az RMDSZ 10. Kongresszusának megnyitóján.
A szövetségi elnök üdvözölte a nemzetközi szervezetek, a romániai és magyarországi pártok, a „sorstárs" határon túli magyar szervezetek vezetőit, illetve a romániai kisebbségek képviselőit.
Felidézte az 1990-es nagyváradi kongresszus körülményeit, amikor, mint mondta, harckocsikkal védték a kongresszusnak helyet adó épületet, hogy megvédjék a résztvevőket, most - tette hozzá- azonban teljesen más a helyzet. Álláspontja szerint ez is cáfolja azt a vádat, miszerint a magyarság nem haladt az általa választott úton. Úgy értékelte, az elmúlt két évtizedben az RMDSZ stabil, megbízható és megkerülhetetlen szervezetté vált Romániában és a Kárpát-medencében, a meghívottak kongresszuson való nagyszámú jelenléte is ezt bizonyítja.
Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke arra emlékeztetett, hogy „történelmi helyszínen vagyunk, itt szervezte meg az RMDSZ az első, alakuló kongresszusát, Nagyvárad jó helyszínnek bizonyult akkor is, most is". Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere köszöntőjében kiemelte, Nagyvárad a nemzetek közötti harmonikus együttélés helyszíne, ezt bizonyítja az is, hogy RMDSZ itt tartja kongresszusát. - Nincs sikeres RMDSZ egységes magyarság nélkül, és nincs sikeres magyarság egységes RMDSZ nélkül – mondta a megyei szervezet elnöke,
Nagyvárad több nemzetiségű város, Szent László városa, de Gozsdu Emil városa is – fogalmazott üzenetében Traian Băsescu államfő, akinek levelét a Bihar megyei prefektus olvasta fel. Az államfő mind a magyar közösségről, mind az RMDSZ-ről elismerő szavakkal szólt, majd kiemelte: az RMDSZ az egyensúly politikai szervezete, amely Románia megreformálásában jelentős szerepet töltött be, és ezt a jövő is igazolni fogja. Fontos törvények születtek, amelyek a tanügyi és egészségügyi területen a helyi autonómiát erősítik – emlékeztetett Traian Băsescu, hozzátéve ő maga mindig támogatta a valós decentralizációt.
A szakmaiság, a következetesség az adott szó tisztelete, ez a három tulajdonság tette az RMDSZ-t a hiteles politikai alakulattá – jelentette ki Emil Boc. Románia miniszterelnöke elmondta, nehéz döntéseket kellett meghozniuk az RMDSZ-es miniszterekkel közösen, de ezeknek a döntéseknek az eredményei idénre beérnek, a kormányfő szerint ebben az évben 1,5-2 százalékos, jövőben 4-4,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. A kormányfő egyik legkomolyabb és legfelelősebb romániai politikusként értékelte Markó Bélát. Úgy fogalmazott, az RMDSZ elnökének tapasztalata, bölcsessége jelentős hozzájárult hozzájárult a kormány és az ország stabilitásához. – Öröm számomra, hogy együtt lehettem vele a kormányzás ebben a nehéz időszakában – mondta Emil Boc.
Rendkívül fontos értéknek nevezte a romániai magyar közösség politikai egységét Wilfried Martens, az Európai Néppárt (ENP) elnöke. Videóüzenetében a legnagyobb európai politikai tömörülés elnöke, volt belga kormányfő az RMDSZ-t Románia és Kelet-Közép Európa fontos politikai mozgalmának nevezte. Az ENP elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy egy erős RMDSZ Románia legjobb érdekét szolgálja; a legjobb érdekét az Európai Néppártnak és a legjobb érdekét Európának. Wilfried Martens külön méltatta Markó Béla leköszönő szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes meghatározó szerepét az RMDSZ felépítésében, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új elnök ugyanezt a szerepet fogja majd betölteni. Wilfried Martens az ENP megbízható partnerének és aktív tagjának nevezte az RMDSZ-t, amellyel alakulata szorosan együtt dolgozik Brüsszelben.
Videóüzenetében külön kitért a kisebbségi kérdésre, amelyet fontosnak nevezett, és emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az ENP bonni kongresszusa jelentős üzenetet fogalmazott meg ebben a témában, elfogadva egy politikai határozatot, amelyben megállapítja: az Európai Unió szintjén fokozatosan kialakítható a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét szolgáló, jogilag kötelező érvényű közösségi szabványok és normák rendszere. A témával kapcsolatban Wilfried Martens a Néppárt előtt álló feladatokról beszélt. Biztosak lehetnek abban, hogy módosítás alatt álló politikai programunk, amelyet a 2012-re tervezett kongresszuson fogadunk el, válaszokat fog tartalmazni azokra a kihívásokra, amelyekkel a kisebbségek manapság szembesülnek – fogalmazott az ENP elnöke.
Az RMDSZ kongresszusnak küldött üzenetében Wilfried Martens utalt az elmúlt év legfontosabb európai eseményére, a gazdasági válságra és megállapította, hogy a polgárok a politikai vezetőktől várnak megoldást, az Unió legnagyobb pártjaként pedig a Néppártnak ki kell vennie részét a gazdasági válság megoldásában. Martens úr méltatta a DL-P és az RMDSZ koalíciós kormányának válságkezelő intézkedéseit, de tovább lépéseket sürgetett ebben az irányban. Folytassuk együtt, dolgozzunk tovább ugyanazzal az elkötelezettséggel odaadással és bátorsággal, hogy hihető választ adjunk a gazdasági válságra, hogy az emberek bízhassanak jövőjükben – összegzett Wilfried Martens az Európai Néppárt elnöke, sok sikert kívánva az RMDSZ X. kongresszusának.
Nem szabad feladni az etnikai alapú pártot, amelyben a magyarság lényegadó karakter – figyelmeztetett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
- Az MSZP elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie - jelentette ki Balogh András, az MSZP elnökhelyettese szombaton az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. "Önök bebizonyították, hogy nem tanítványok, és mi is, hogy nem vagyunk tanítómesterek" - fűzte hozzá. Balogh András kijelentette: az erdélyi magyarokkal, és más kisebbségi magyarokkal az együttműködés nem pártügy, hanem igazi össznemzeti ügy, amit senki nem sajátíthat is. "Könnyű Budapestről mondani, hogy ne kössenek kompromisszumokat", de Barack Obama is köt kompromisszumokat, aki egy nagy ország élén áll, mert együttműködésre mindenkinek szüksége van - mutatott rá az MSZP elnökhelyettese.
A szocialista politikus, a többi meghívotthoz hasonlóan méltatta Markó Béla leköszönő elnök csaknem két évtizedes munkáját, amellyel - mint fogalmazott - a romániai magyar politikus elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Minden kisebbségben élő magyarnak minden legitim szervezetét a Lehet Más a Politika (LMP) elismeri, kapcsolatokra törekszik velük és egyenlő mércével mér - mondta Schiffer András pártelnök, amikor köszöntötte az RMDSZ 10. kongresszusát.
Ugyanakkor elítélnek, veszedelmesnek tartanak minden megosztásra törekvést - tette hozzá.
Vastapssal fogadták a küldöttek Schiffer András szavait, amikor megjegyezte: "(...) szerencsétlen az a politika, amely Budapestről akarja megmondani az itteni szervezeteknek, hogy (...) mit kell tenniük".
Victor Ponta, az SZDP elnöke és Crin Antonescu, az NLP elnöke méltatta az RMDSZ, valamint Markó Béla szerepét a romániai politikai életben, elismerve a Szövetség az elmúlt húsz évben szerzett érdemeit.
Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kongresszust követő időszak nehézségét emelte ki, szerinte mindennapokhoz kötődik a megújulás, az alkalmazkodás, a megfelelés a magyar közösség elvárásainak. A Vajdaságnak az az érdeke, hogy az RMDSZ erős, kormányalkotó szervezet legyen, amely töretlenül élvezi a romániai magyar közösség bizalmát – hangsúlyozta Pásztor István.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a parlamentből kimaradt kisebbségi szervezet tapasztalatait osztotta meg a kongresszusi küldötteknek, megköszönve az RMDSZ támogatását a nehéz időszakban is. „Az RMDSZ olyan partner volt, amely egyértelműen jelezte: a vegyes pártokat nem tudja támogatni, mert azok olyan vírust jelentenek, amely megfertőzheti a többi határon túli közösséget, reméljük, az új elnök is ezt az irányt folytatja" – mondta el Berényi József.
RMDSZ kongresszus: Takács Csaba beszéde
Erdon.ro, 2011. február 26.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a közelmúltban bejelentette, hogy nem kíván indulni még egy elnöki mandátumért. Ezért az RMDSZ 10 kongresszusa itt, Nagyváradon nem csak négy évet értékel és zár le, ennél sokkal többre hivatott: egy korszakra, pontosabban 18 évre tekint vissza, úgy ahogy ez számos felszólalásban már kifejezésre jutott.
Ez a 18 év nem volt más, mint egy örökös küzdelem az erdélyi magyarság felemelkedéséért.
Ha a visszatekintést az elmúlt 18, vagy az RMDSZ 21 éves múltjára irányítjuk, elmondhatjuk azt, hogy ebben a történetben nincs semmi újszerűség. Hiszen a szülőföldön való megmaradás ezeréves dilemmáját éltük át újra Erdélyben, miszerint mindent vagy semmit, mindent, amit lehet, avagy valamit valamiért elv határozza meg a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelmet a honfoglalástól napjainkig. Hogy mikor melyik irányzat kerekedett időnként felül, mikor melyik utat választották elődeink a nehéz időkben, és milyen sikerrel, része viharvert történelmi örökségünknek. Nem volt ez másként 1989 után sem. Trianont, a kommunizmust, az egész XX. századot túlélni hivatott magyarság e korszak végén újra a talpraállás, a fejlődés útjára léphetett. Az, ami húsz évvel ezelőtt elkezdődött, az egy álom, amit mindannyian RMDSZ-nek hívtunk, és ez a szabadságba vetett hitet, a magyar feltámadást Erdélyben, a reményt jelentette. Minden magyart átölelt ez a szervezet, védett, bátorított, büszkeséget, dacot és konokságot, elismerést és megbecsülést, időnként csalódást, de mindig biztonságot talált benne az erdélyi magyar. Nem csak talpra álltunk általa, hanem emelt fővel tehetjük azt magyarként Romániában. Egyre több barátot találtunk a románság körében. Egyre többen értették meg, hogy az RMDSZ egy olyan úton halad, amelyen a partnerség és együttműködés révén cselekszik az erdélyi magyarság felemelkedéséért, és ezt Erdély, Románia érdekében teszi. Megértették, hogy ezáltal szolgálja legjobban a magyar nemzet határok nélküli újraegyesítésének és a nemzetek megbékélésének európai dimenzióját, saját közössége és országa javára.
Az elmúlt 18 évben ezen az úton vezette Markó Béla, az RMDSZ elnökeként a Szövetséget. Olyan politikusként, aki tudott választani az elmúlt századok történelmi tapasztalataiból a mindent vagy semmit, mindent, amit lehet, avagy valamit valamiért jegyében. Politikusi értéke abban mutatkozott, hogy nem csak ismerte, hanem megértette, átérezte és alkalmazta az évszázadokon átnyúló erdélyi valóságot.
Markó Béla a mostani viszonyok között, amelyek nyilván több száz év távlatából mások, de politikai értelemben nem könnyebbek, az erdélyi magyarság javára tudta fordítani azt a politikai egységet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ebben az országban, ebben a térségben jelent. Markó Béla nem pártokhoz, hanem elvekhez és értékeink, céljaink érvényesítéséhez kötötte az erdélyi magyar politika kapcsolatrendszerét. Az RMDSZ politikát az erdélyiség jellemezte, az egyenlő közelség elve Magyarországgal, a politikában, a kormányközi kapcsolatokban, a kultúrában, a demokratikus értékek jegyében itthon és Európában egyaránt.
Ma már alig van olyan, aki ne hallotta volna hitvallását, azt, hogy az RMDSZ csak az erdélyi magyaroknak tett fogadalmat, nekik tartozik hűséggel, nekik és senki másnak. Szövetségi elnökként soha nem tért le, és nem engedte letérni erről az útról az RMDSZ-t. De tudta, és tudtuk nagyon sokan, hogy egyedül haladni ezen az úton elszigetelten vagy egyoldalúan nem lehet, nem vezet eredményre. Markó Béla elnökként a politikai partnerség kultúráját, a kölcsönös tiszteletet, a bizalom erősítését, az érdekérvényesítés eszköztáraként olyan magas színvonalra emelte, amely példátlan térségünk politikai életében. Miért sikerült ez? Megítélésem szerint azért, mert Markó Béla soha, de soha, semmilyen körülmények között nem viselt álarcot. Ha tárgyalóasztalhoz ült, ha vitába szállt képviseletünkben, ha felszólalt a parlamentben a vele szemben ülő tudta, érezte, hogy mögötte sok százezer hiteles arc sorakozik fel, és azok egytől egyig mi vagyunk erdélyi, romániai magyarok. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen egységében.
Tisztelt Kongresszus!
Engedjék meg, hogy az Önök nevében, valamint mindazokéban, akik szerte az országban munkatársai, támogatói voltak az elmúlt 18 évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusán színpadra szólítsam Markó Béla szövetségi elnököt.
Kérem, fogadja elismerésünk, nagyrabecsülésünk jeléül egyik nagy példaképünk, Bethlen Gábor Erdély fejedelmének domborművét, melynek szellemisége, meggyőződésünk szerint az Ön munkáját is meghatározta.
Markó Béla szövetségi elnök beszámolója az RMDSZ 10. Kongresszusán
Erdon.ro, 2011. február 26.
Nagyvárad - Tisztelt Kongresszus! Nem először állok egy RMDSZ-kongresszuson a mikrofon előtt, és nem először próbálom összefoglalni egy szövetségi elnöki mandátum eredményeit, beváltott vagy beváltatlan ígéreteit, és legfőképpen tanulságait.
Van mégis egy alapvető különbség az eddigi alkalmakhoz képest, ugyanis ezek a beszámolók nyilvánvalóan esélyt kínáltak arra is, hogy a közelmúltat felleltározva, a közelebbi vagy távolabbi jövőről beszéljek. Sőt, számomra a múltbanézésnek, a krónikaírásnak és mindenfajta elszámolásnak ez a legnagyobb értelme: lehetőség a távlatnyitásra. Nos, a mostani visszatekintés látszólag egészen más jelentést hordoz, nincsen benne a személyes politikai perspektíva, nem lappang a szöveg mögött egy programbeszéd, hanem valamiféle korszakzárásról lehet szó. És valóban nem a kolozsvári kongresszusunk óta eltelt két évről akarok szólni csupán, pedig formailag ez lenne a helyes, esetleg még a legutóbbi tisztújításig, az aradi kongresszusig visszanézve, hanem engedjék meg nekem, hogy nagyobb nekirugaszkodással, de szabott időmbe természetesen beilleszkedve, tizennyolc esztendő elvi-eszmei konklúzióit kíséreljem meg felmutatni. Azzal a kiegészítéssel, hogy végül is ez szintén a perspektíva-keresés szándékával történik, továbbra is csak ennek látom értelmét, hiszen nem a személyes sorsunkról szól az RMDSZ története, hanem a közös jövőnkről, mint ahogy kollektív alkotásnak, sőt, egyik legnagyobb értékünknek tekintem azt is, hogy megalakulása után több mint két évtizeddel ma is a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszköze ez a szövetség.
Próbáltak ugyan mást, jobbat kitalálni helyette, de nem sikerült. Lehet, hogy azért, mert nem is lehet jobb, hatékonyabb, eredményesebb eszköze a mi erdélyi magyar céljainknak, mint egy szövetség. Hiszen az elmúlt hetekben először meghökkentem, aztán tulajdonképpen megnyugodva láttam, hogy az RMDSZ hivatásos tagadói, előreszaladók vagy hátramaradók, nagyálmúak vagy kishitűek, sértettek, vajákosok, különutasok, mind az RMDSZ kongresszusára figyelnek, latolgatnak és elemeznek, önkéntelenül is elárulva, hogy ennél fontosabb politikai esemény számukra sincsen, beleértve saját rendezvényeiket is. Aki az RMDSZ elnökválasztási kampányába így-úgy beleszólt, mind lelepleződött, hogy ismeri ennek a szövetségnek nemcsak az eddigi, hanem az ezutáni értékét is. Miért foglalkozna velünk valaki is, aki úgy gondolja, hogy fogy a jövőnk?
Ezért nyugtattak meg engem valójában ezek a beleszólások, miközben egyikük-másikuk fel is háborított, persze. De aztán arra gondoltam, hogy amíg a lelkünkért versengenek mások, addig nincsen baj, mert ezek szerint ér valamit ez a lélek. Csakhogy nem volt eladó eddig sem, és bízom benne, hogy ezután sem lesz az. Az erdélyi lélek önnállósága, ez a Kós Károly-i eszme tartott meg minket a politikában az elmúlt évtizedekben, és meggyőződésem szerint ez fog megtartani a jövőben is.
Ez egyébként az én tizennyolc esztendei munkám egyik nagy tanulsága is. Bethlen Gábortól Kós Károlyig vagy Márton Áronig tudták ezt nagyjaink, miért kellene hát nekünk más elvet vallani?
Tisztelt Kongresszus!
Az együtt megtett út természetesen hosszú volt, de az a kérdés, hogy közben mennyit változott körülöttünk a táj, és hogy egyáltalán jó irányba haladtunk-e. Állítom, hogy igen. Van összehasonlítási alapunk, van pontos mércénk, hiszen elolvashatjuk az 1990-es évek elején megfogalmazott programunkat, mellétehetjük a menetközben elfogadott cselekvési programokat, fellapozhatjuk az 1993-ban általam és Takács Csaba által aláírt, az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumot, és számbavehetjük, mi teljesült, mi nem. Ha ezt valaki megteszi, meg fog lepődni: azoknak a dokumentumoknak legtöbb pontja megvalósult, egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelésünk, hiszen ehhez mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben, iskoláinkról túlnyomórészt mi tudunk majd dönteni.
Ám az autonómia nyilvánvalóan a következő évek nagy prioritása lehet, ha annak előfeltételei már megvannak. Márpedig ezeket az előfeltételeket véleményem szerint megteremtettük. Hozzátéve azt, hogy ilyen célokat, ahogy eddig is, csakis teljes politikai egységben lehet kivívni.
A kilencvenes évek elején, amikor az RMDSZ elnökségét elvállaltam, még messze voltunk ettől. Akkor két alapvető feladat állt előttünk. Egyrészt helyre kellett állítani az RMDSZ egységét, vagyis ismét hatékony politikai eszközzé kellett tenni ezt a gyakorlatilag kettészakadt szövetséget, és valamiképpen el kellett kezdeni programunk megvalósítását. Évek teltek el azután, amíg az első eredmények megszülettek. De addig még sok megpróbáltatáson mentünk keresztül.
1991. október 4-én Aradon döntöttük el, hogy rendkívüli, tisztújító kongresszust kell tartanunk, és majdnem másfél évbe került, amire ez sikerült is. Igaz, közben egy Egyeztető Kerekasztalnál kidolgoztuk a szervezet új alapszabályzatát, amely kisebb-nagyobb módosításokkal máig életképesnek bizonyult, sőt, megkockáztatnám, hogy ez biztosította együttmaradásunkat. Két táborról beszéltem az imént. De kevesen tudják, hogy akkor még magyar pártok is voltak körülöttünk, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, Romániai Magyar Kisgazdapárt és Független Magyar Párt. Az utóbbi választásról választásra felbukkant ugyan, de nem tudott jelentős szavazatszámot szerezni, a kereszténydemokraták mozgalomként beépültek az RMDSZ-be, a kisgazdák pedig fokozatosan civil szerveződéssé alakultak.
Az alapvető szembenállás viszont az volt, amit mérsékeltek és radikálisok küzdelmeként szoktak említeni. Ebben a felosztásban végül is sok igazság van, hiszen azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét. A passzív vagy aktív rezisztencia, a parlamenten kívüli – pontosan meg nem nevezett – eszközök hívei voltak ők. Már 1993-ban, elnökségem első hónapjaiban szembe kellett néznem azzal az éles konfliktussal, amelyet Neptun-ügynek neveztek, és végül is ez volt mérsékeltek és radikálisok hosszú időre mindent eldöntő vitája, ahol ugyan egyik tábornak sem lett igaza, de együtt maradtunk. Az én első próbatételem is ez volt. Akkor tisztáztuk, hogy milyen körülmények között folytatható párbeszéd a román pártokkal, és akkor indult el az a folyamat, amely a történelmi fontosságú 1996-os döntéshez, a kormányzati szerepvállaláshoz vezetett.
Nem akarom most felidézni minden vitánkat, minden fontos döntésünket, de azt gondolom, hogy azokban az években dőlt el mai helyzetünk. Mi, akik Marosvásárhely márciusát megéltük, tudtuk, hogy van alternatíva: láttuk a polgárháború rémét Erdélyben, a Székelyföldön, amikor még a volt Jugoszláviában béke volt. Akkor hatalmas tétje volt annak, hogy ki milyen utat választ, és utólag visszatekintve, nem is tudom, miért gondoltunk időnként már-már szégyenkezve arra, hogy céljainkban ugyan radikálisok, de eszközeinkben mérsékeltek vagyunk. Hiszen a tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. Ezért is lehetett megegyezni egy adott pillanatban. Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik. Ezek szerint vagy megalkudott az is, aki minket annyi éven át megalkuvással vádolt, vagy egyszerűen kezdettől fogva nekünk volt igazunk. Meggyőződésem, hogy erről van szó: a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket. Ez talán egyik legnagyobb politikai eredményünk. Persze, egyesek végül is az RMDSZ-től elfordulva, az RMDSZ-en kívül jutottak erre a felismerésre, de éppen ez jogosít fel arra, hogy feltegyem a kérdést: végül is mi az akadálya, hogy összefogjunk? Hogy nem mindenben és nem mindenkiről gondolkozunk egyformán? Miért baj ez? Erdélyi embernek tudnia kellene, hogy a mi történelmünk lényege: a tolerancia. Hogyan akarunk másokkal szemben toleránsak lenni, ha egymás közt sem vagyunk azok?
Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget.
Az én visszatekintésem most talán nagyívűbb a kelleténél. De ismétlem, nem a múlt, a jövő kedvéért teszem. 1993-ban léptünk be, Antall József támogatásával az Európai Demokrata Unióba, az EDU-ba. Nem sokkal azelőtt lettem csak az RMDSZ elnöke, és az EDU budapesti kongresszusán, Jacques Chirac és Helmut Kohl jelenlétében köszönhettem meg felvételünket. Aztán annak az évnek az őszén az Európa Tanács az RMDSZ Memorandumát figyelembe véve, a Romániáról szóló felvételi határozatba beiktatta egyes követeléseinket. Azóta folyamatosan jelen vagyunk a nemzetközi kisebbségi szervezetekben, elsősorban a FUEN-ben, és tagjai vagyunk az Európai Néppártnak. Itthon Romániában pedig partneri viszonyt alakítottunk ki a különböző demokratikus pártokkal, ma már közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikus gárdánk van, amelyet megkerülni nem lehet. Több kormányban is bizonyítottuk ezt, amit ugyan sokan szemünkre vetnek, de éppen ez az erényünk: mi az egyezségeket betartjuk, akivel megegyezünk, azt nem csapjuk be, de örök szövetségesünk csak egy van, saját magyar közösségünk, azok, akik képviseletükkel megbíztak minket.
Tisztelt Kongresszus!
Azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy az RMDSZ máig a Kárpát-medence legnagyobb és legtartósabb magyar érdekvédelmi szervezete, és szeretném hinni, hogy ebben Önökkel együtt részem volt nekem is. Együtt féltettük és éltettük ezt a szövetséget, miközben minden választás előtt felerősödtek a sötét jóslatok, hangoskodtak az ellendrukkerek, hogy veszíteni fogunk, nem jutunk be a parlamentbe. Tizennyolc esztendő alatt 14 választást küzdöttünk végig, 4 önkormányzati választást, 4 parlamenti választást, 4 államelnök-választást és 2 európai parlamenti választást. Minden ökormányzati, parlamenti és európai parlamenti választást megnyertünk, minden államelnök-választáson jól szerepeltünk, egy alkalommal, 2004-ben én magam vállaltam az államelnök-jelöltséget. Hiába számolgatnak egyesek, hogy veszítettünk-e szavazókat, mert részvételi arányunkat végig megtartottuk mi magyarok, és nagyjából ugyanolyan arányban vagyunk jelen most is a román parlamentben, mint 1993-ban. Ez pedig azt jelenti, hogy a választásokon lemért támogatottságunk az összes leadott szavazathoz képest ma is akkora, mint két évtizeddel ezelőtt. Mi több, legutóbb a jóval problematikusabb önkormányzati választásokon is megkaptuk a magyar választók nyolcvanöt százalékának szavazatait, 184 polgármesterünk van, 2284 helyi és megyei tanácsosunk és 4 megyei tanácselnökünk, miközben egy másik magyar politikai szervezet, a helyi magyar közösségek megosztottságát, illetve egyik-másik RMDSZ-szervezet gyengeségét kihasználva is csak tizenöt százalékot tudott felmutatni. Persze, ez a tizenöt százalék is komoly figyelmeztetés volt számunkra, ezért is tettünk meg mindent, hogy ne kockáztassuk az európai parlamenti képviseletünket, és így sikerült megvalósítani a Magyar Összefogást. Mi voltunk az erősek ebben az egyezségben, és mi voltunk az engedékenyebbek is, mert tudtuk, hogy az RMDSZ-érdeknél egyetlenegy érdek lehet fontosabb: amiért ez a szövetség egykor létrejött, a romániai magyar közösség összérdeke. Bízom benne, hogy ezt ezután is így fogja szemlélni szövetségünk.
Tisztelt Kongresszus!
Számomra egyértelmű, hogy a politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben levő közösség esetében, mert azt mutatja, hogy abban a közösségben erősebb az összetartozás szándéka, mint a széthúzás, erősebbek a közös érdekek, mint a véleménykülönbségek. De mégis az a döntő kérdés, hogy ezzel az időnként megroppant, ám soha szét nem tört egységgel mire jutottunk. Mire volt jó ez a romániai magyarságnak? Egyáltalán jó volt-e valamire? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, természetesen ismét összehasonlítással kell élnünk: milyen jogaink és intézményeink voltak ezelőtt két évtizeddel, és milyen jogaink meg intézményeink vannak ma. Végül is az eltelt idő ezzel mérhető elsősorban.
1990 márciusában a román tüntetés, amely végül is rá két napra több halottal és száz meg száz sebesülttel járó véres pogromkísérletbe torkollott Marosvásárhelyen, egy Tudor-negyedbeli gyógyszertártól indult el. Az váltotta ki a román tömeg felháborodását, hogy a kirakatüvegre a gyógyszerész a román felirat mellé magyarul is felírta: Gyógyszertár. Gondoljuk végig: ma magyar, RMDSZ-es miniszter vezeti az egészségügyet, az ő gondja és felelőssége az is, hogy a szűkös költségvetésből hogyan lehet minél több költségtértérítéses gyógyszert biztosítani a rászoruló románoknak, magyaroknak, minden állampolgárnak. S miután a kilencvenes évek azzal teltek Marosvásárhelyen és másutt is sok helyen Erdélyben, hogy mi kitettük a kétnyelvű feliratot, és mások levették vagy bemázolták, kitettük, levették, kitettük, levették és így tovább, 2001-től törvény biztosítja 20% fölött a magyar nyelv nyilvános használatát írásban és szóban. 2003-ban ezt az önkormányzatokra vonatkozó rendelkezést az alkotmányba is bevittük, kiterjesztve a dekoncentrált intézményekre és az igazságszolgáltatásra is a nyelvhasználati jogot. Azóta Erdély számos településén hivatalosan is otthon van ismét a magyar nyelv és kétnyelvű helységnévtáblák fogadják az odaérkezőt.
Ki emlékszik már a hajdani gyógyszertárra?
Mi emlékszünk, tisztelt Kongresszus, mi, akik már felelős politikusokként éltük meg azt a kort, és tudjuk, hogy a történelem csak akkor nem ismétlődik, ha mi eléggé bölcsek, eléggé elővigyázatosak vagyunk.
A magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír,az elvet elfogadtattuk, a gyakorlat létezik, ezt kell tovább bővíteni a jövőben. Azt gondolom, hatalmas változás ez tíz év alatt, 2001-től 2011-ig.
Vagy ki emlékszik még a szórványvidékek himnusztalan, kokárdátlan, félős, fázós március tizenötödikéire?
Mi emlékszünk, tisztelt Kongresszus, mi, akik elértük, hogy ma nemzeti ünnepünket minden évben a román államelnök és miniszterelnök köszönti, és szimbólumaink használatát kormányhatározat szavatolja.
És kinek jut eszébe az aradi Szabadság-szobor körüli keserves állóháború, a kétségbeesett küzdelem ennek a remekműnek a kiszabadításáért? Nekünk juthat eszünkbe természetesen, mindannyiunknak, akik bíztunk ebben a szabadulásban, tettünk is érte, és íme, ma már mindez semmiségnek tűnik.
Végül is erre kell törekednünk: hogy nagy céljaink utólag semmiségnek tűnjenek, mivel megvalósulnak, épüljenek be az életünkbe, váljanak szinte észrevétlenné.
Beszámolómat hallgatva, vagy utólag beleolvasva, lesznek, akik azt fogják mondani, hogy megint afféle vívmánylistát készítettem, ismét az eredményekkel állok úgymond elé. Hát mit tehetnék? Mindenki azzal áll elé, amije van. Nekünk, tisztelt Kongresszus, mi tagadás, vannak eredményeink, ez a helyzet, nem tudjuk letagadni őket, ki kell menni itt Nagyvárad határába, megnézni a kétnyelvű táblát, utána pedig lehet gratulálni szintén a nagyváradi RMDSZ-nek például a magyar színház önállósításához, de átmehetünk innen százvalahány kilométerre, Aradra, a Tűzoltó-térre, higgyék el, tényleg ott van a Szabadság-szobor. Ismétlem, mindenki azzal dicsekszik, amije van. Ha pédául nem lennének ilyen eredményeink, akkor most minden bizonnyal demokrácia-központokat hoztunk volna létre, ott ülnénk bent, és várnánk, hátha bejön a demokrácia. Vagy pedig elméláznánk azon, hogy milyen szép nevet is találtunk ennek a pártirodának:demokrácia-központ.
De ezek, mondom, nem mi vagyunk. Mi inkább arról beszélünk most, hogy két évtizedes küzdelmünket a teljes körű anyanyelvű oktatásért végre siker koronázta. S ha lehet látványos előrehaladást fölmutatni ebben az emberöltőnyi időszakban, akkor talán a leginkábba magyar nyelvű oktatás helyzete bizonyítja, hogy van valós és mélyreható változás. Hiszen 1995-ben, amikor 500 000 aláírást gyűjtöttünk össze az általunk elkészített tanügyi törvénytervezet támogatására, és beiktattuk a román szenátusban, még törvény tiltotta az anyanyelvű felvételi vizsgát, az anyanyelvű szakoktatást, az anyanyelvű felsőoktatást, kivéve a tanár-, orvos-és színészképzést. Nem engedte a törvény egyetemi tanszékek, karok létrehozását sem, és nem biztosította az arányos képviseletet. Innen indultunk. Ellenzékben voltunk, hiába volt az Európa Tanács-i felvételi határozat, hiába a félmillió aláírás, az akkor, 1995-ben elfogadott oktatási törvény szinte semmit nem engedett a szorításból.
Aztán 1996-ban győzött a Demokratikus Konvenció, és kormányra léptünk. Akkor még történelmileg teljesen előzménytelen volt ez a lépés, sem nálunk, sem a Kárpát-medencében máshol nem volt rá példa, hogy egy nemzetállamnak tekintett, és eladdig úgy is viselkedő ország kormányában ott legyen egy másik etnikai közösség képviselete. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy olyan precedenst teremtettünk akkor, amely máig kihat az egész térségre, de ehhez bátorság – szinte vakmerőség – kellett részünkről is, és a demokratikus román pártok részéről is.
Így sikerült áttörni az anyanyelvű oktatással szembeni ellenállást is, bár a közös kormányzásnak ennél nyilván sokszorosan nagyobb volt a jelentősége. 1999-ben hosszú, majdnemegyéves vita után elfogadtunk egy sokkal jobb oktatási törvényt, a magyar nyelvű felvételi, szakoktatás, felsőoktatás lehetőségével. Erre alapozva beindulhatott a magyar nyelvű szakoktatás, létrejöhetett a Sapientia magánegyetem, 2003-tól Csángóföldön, az RMDSZ és az akkori kormánypárt egyezségének köszönhetően, az iskolákban kezdték tanítani a magyar nyelvet először 19, ma már több mint 1000 gyerek számára, új önálló magyar iskolák sora indult be Erdélyben a következő években, Brassóban az Áprily Lajos, Nagybányán a Németh László, Déván a Téglás Gábor, Máramarosszigeten a Leöwey Klára, Maroshévizen a Kemény János, Tordán a Jósika Miklós középiskola.
Ma 68 magyar középiskola működik Romániában, és 7113 diák tanul magyarul csak a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 1606 a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, 1940 a Sapientián, 955 a Partium Keresztény Egyetemen, és 365 a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem.
A nemrég elfogadott oktatási törvény pedig kiiktatja a még meglevő diszkriminatív rendelkezéseket, kivétel nélkül minden tantárgy tanítható magyarul, az ország történelme és földrajza is, a román nyelvet idegen nyelvként lehet tanítani, tehát könnyebben elsajátítható. Ami viszont mindezeknél is fontosabb, hogy a törvény a helyi közösségek kezébe adja az iskolákkal kapcsolatos döntést, és ezek szerint számos helyzetben mi döntünk az iskoláinkról.
Ugyanakkor a szórványhelyzetben levő iskolák vagy osztályok védelmét, illetve a magyar oktatóknaka vezetésben való arányos részvételét is több rendelkezés biztosítja.
De nem szándékszom most cikkelyről cikkelyre végigvenni ezt a számunkra bizonyos értelemben sorsdöntő törvényt, hiszen részletes elemzések vannak és lesznek még erről. Érzékeltetni próbáltam csupán, hogy milyen jelentős utat tettünk meg a kilencvenes évek elejétől-közepétől. Ugyanezt a különbséget egyébként ki lehetne mutatni az önkormányzatiság fejlődésében vagy a kultúrában, de a magyar nyelvű audiovizuális média működésében is, akár a közszolgálati, akár a kereskedelmi rádiózásról és televíziózásról van szó. Adottak már az egész napos magyar közszolgálati rádiózás feltételei, adásidőbenez már meg is valósult, csak valamilyen formában össze kell rakni, és a magyar közszolgálati televíziózással is ebbe az irányba kell menni. Egyébként európai szinten is kivételes, hogy ma már van nálunk anyanyelven közszolgálati, kereskedelmi és egyházi rádió is például.
Magyar művelődési életünk is lényegesen változott, hiszen az állami vagy önkormányzati támogatást élvező színházak, kulturális kiadványok köre jelentősen bővült, és emellett sikerült több szórványközpontot, úgynevezett ,,magyar házat" is beindítani. Mint ahogy a Communitas Alapítvány segítségével olyan nyilvános kultúra-, művészet- és sajtótámogatási rendszert alakítottunk ki, amely modellértékű lehetne mások számára is.
Tisztelt Kongresszus!
Ismétlem, nem akarok és nem is tudnék most minden változást felsorolni. Azt a látszatot sem akarom kelteni, hogy immár minden rendben van, mert ettől még messze vagyunk. Egyébként az elmondottakban nyilván benne van a legutóbbi négy esztendő is. Erre az időszakra esik természetesen a már említett oktatási törvény, de a Magyar Összefogás megvalósítása is. Voltunk ezalatt egy évig ellenzékben, bebizonyítottuk, hogy tudunk szolidaritást ébreszteni, és együtt mozdulnak velünk a magyar emberek tízezrei, amikor tiltakozni kell az etnikai diszkrimináció ellen. Kiálltuk ismét az ellenzékiség próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával, és az oktatási törvény elfogadásával kiálltuk, minden gazdasági nehézség és elkerülhetetlen népszerűségvesztés ellenére, a reformkormányzás próbáját is.
Ma szerintem két, egymással összefüggő kérdést kellene befejezésül megválaszolnom: milyen politikai utat járt végig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt tizennyolc évben, és milyen politikát kellene folytatnia a jövőben.
Amint az ebből a némiképpen rendhagyó beszámolóból is kihallható, nem szívesen fogalmazok egyes szám első személyben, hiszen a politika meggyőződésem szerint közös munkát jelent, és egyéni érdemünk legfennebb annyi lehet, hogy ébren tudjuk-e tartani ezt a szolidaritást, és válságos pillanatokban esetleg irányt tudunk-e szabni neki.
Néha el-elhangzik ironikusan egyik-másik kritikusunk szájából, hogy az RMDSZ-ben már hosszú ideje az úgynevezett Markó-doktrina érvényesül. Én nem hiszek abban, hogy az erdélyi magyarok által meghozott jelentős politikai döntéseket egy-két ember nevéhez kellene kötni. Politikai vezetőknek, ismétlem, legfennebb az lehet az érdemük, hogy felismerik az amúgy is létező, de kellőképpen ki nem nyilvánított közakaratot, és felerősítik azt.
Ezúttal viszont, irónia ide vagy oda, én elégtétellel vállalom azt a politikai krédót, azt a politikai eszköztárat, amelyet nekem tulajdonítanak, hiszen nyilvánvalóan én magam is hozzájárultam a kialakításához, és ma is azt vallom, hogy ez a helyes út. Viszont szó sincs arról, hogy ez az egyébként általunkközösen többször is egészen pontosan meghatározott cselekvési program kizárólag egyikünkhöz vagy másikunkhoz lenne köthető.
Említettem már, erdélyi eleink nehéz helyzetekben mindig hasonló konklúziókra jutottak. Vajon nem az önálló erdélyi magyar politika eszméjét fogalmazta-e meg Kós Károly is a Kiáltó szóban? És vajon volt-e ellentmondás Kós Károly és kortársai esetében az önálló erdélyi magyar politika eszméje és az egész magyar nemzet ügye iránti erős elkötelezettség között?
Nyilvánvaló, hogy nem volt ilyen ellentmondás. Éppen ellenkezőleg, kezdettől fogva csakis a saját fejünkkel gondolkodva, a magunk helyzetismeretéből kiindulva nézhettünk szembe Trianon utáni szellemi és politikai számkivetettségünkkel.
Államiságunkat elveszítve, nem volt más út, mint egy önálló erdélyi magyar közélet megszevezése. 1989 decembere után ezt a feladatot kellett újból vállalnunk és továbbvinnünk, nemcsak a politikában, hanem a kultúrában is. Nem állítom, hogy egy ilyen nemzetszemlélettel és nemzetpolitikával kapcsolatosan nem kellene újból és újból vitát nyitnunk, hiszen mindennapos dilemmánk, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg. Nem tudom, tisztáztuk-e mindannyian a magunkszámára, hogy tulajdonképpen ez az autonómia. Nem gondolom azt sem, hogy ebben a két évtizedben mindent jól csináltunk volna, hiszen tapasztalat nélkül, hosszú megszakítás után kapott lehetőséget a romániai magyar közösség, hogy saját sorsának alakulásába beleszóljon. Ám a kilencvenes évek közepén fordulat állt be a romániai magyarok életében, hiszen addig, szinte nyolcvan esztendőn át csak elvettek tőlünk, megfosztottak minket sorra jogainktól és intézményeinktől, viszont 1996-tól ez megfordult, fokozatosan kezdtük visszaszerezni, amit elvesztettünk.
Hibáztunk is minden bizonnyal, egy-két fontos elvi mulasztást is fel tudnék sorolni. Igazuk van például azoknak, akik azt mondják, hogy külpolitikánk esetleges volt, kapkodó, sokszor erőtlen az utóbbi években. De alapvetően mégis a helyes úton jártunk szerintem, és ilyen szempontból itthon is, Magyarországon is sokak haragját magamra vontam – ebben az esetben vállalom az egyes szám első személyt, éppen azért, hogy a következő szövetségi elnökre ne háruljon ez az állítólagos vétség –, tehát haragudtak rám azért, hogy makacsul kitartottam az egyenjogú, partneri viszony elvénél. Sőt, egyesek számára, akár arroganciának, provinciális gőgnek is tűnhetett, hogy állandóan azt bizonygatjuk:mi jobban tudjuk, mi van velünk. Pedig ez az igazság! Nekem, tisztelt Kongresszus, nincsen túlságosan jó véleményem a huszadik századi magyar politikáról. Sőt, ha megengedik, nagyon rossz véleményem van róla. Az első világháború után a nagyhatalmak olyan kilátástalan helyzetbe taszították ezt a nemzetet, olyan mélységesen igazságtalanul bántak vele, hogy érzelmileg minden indulatunk, fogcsikorgatásunk, vitézkötéses nosztalgiánk, önemésztő vádaskodásunk, ökölbeszorított készülődésünk a változásra, csodavárásunk, a pragmatikus politikával szembeni ellenszenvünk érthető.
De éppen azért, mert egy igazságtalan döntéssel minket vesztessé tettek, és velünk szemben minden szomszédos nemzetet nyertessé, csakis teljes szolidaritással, minden tehetségünket megmozgatva tudhatunk ezen a helyzeten változtatni. A racionálisan gondolkodók, az akár kislépésekkel is, de szívósan előrehaladók árulózása, vagy megalkuvónak titulálása éppúgy nem segít ebben, mint az örökösen forrongók leostobázása. Ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk. Például abban a kérdésben, hogy még mindig itthon, Erdélyben látjuk-e mindannyian az itt születtett magyarok jövőjét, még mindig a szülőföldön, magyarként való akadálytalan boldogulás-e legfőbb célunk? Ha igen, akkor beszéljük meg, hogyan tudjuk ezt a továbbiakban is megvalósítani. Mert lehet az RMDSZ által követett doktrinát vagy ideológiát bírálni, korrigálni is kell időnként, de egyvalami tagadhatatlan: eleink akarva-akaratlanul eltékozolták az örökségünket, mi pedig ebből már valamennyit mégis visszaszereztünk, és nemcsak jogokat, hanem anyagi javakat is, millió hektárnyi magán- és közbirtokossági erdőt, termőföldet, ingatlanokat magánszemélyeknek, közösségeknek, egyházaknak. Nem annyit, amennyit elvettek? Igaz. De máris sokat! És ezt a küzdelmet folytatni kell. Én hiszek abban, hogy minden huszadik századi nyomorúságunk ellenére lépésről lépésre, mint egy mozaikot, vagy mint egy puzzle-t, fel lehet építeni a jövőnket, de azt is tudom, hogy egyetlen rossz mozdulattal össze lehet törni vagy le lehet seperni azt is, amit eddig összeraktunk.
Tisztelt Kongresszus!
Hosszú idő után döntöttem úgy, hogy nem kérem ismét az Önök bizalmát egy újabb elnöki mandátumhoz, és visszavonulok ebből a tisztségből. Számomra nehéz dilemma volt ez, hiszen huszonegy éven át életem a politika jegyében zajlott, és ebből immár több mint tizennyolcat a szövetség elnökeként töltöttem el. Ismerjük egymást, így vagy úgy összefonódott a sorsunk. A közéletből nem akarok és nem is tudnék kilépni, sőt, egyelőre a szó szoros értelmében vett politikából sem. Azt gondolom ugyanis, hogy egy magyar értelmiséginek kötelessége beleszólni abba, ami vele és övéivel történik, és nincsen joga tudását, tapasztalatát, véleményét véka alá rejteni. De úgy véltem, hogy ennyi idő után változásra van szükség a Romániai Magyar Demokrata Szövetség élén, és miközben természetesen köszönöm azoknak a véleményét, akik sajnálták visszalépésemet, meggyőződésem, hogy lelkük mélyén ők is tudják, időről időre szükség van a változásra.
Köszönöm azoknak, akik maradásra akartak bírni, köszönöm Önöknek, akik itt vannak, és annak a sok-sok erdélyi magyarnak, akikhez számtalanszor szólhattam, és akikkel mindvégig együtt dolgozhattam, a kollégáknak és barátoknak, akikkel 1989 decembere óta együtt vagyunk emberpróbáló helyzetekben is. Köszönöm az 1989 után indult fiataloknak, hogy figyeltek ránk, és mára már felnőttek mellénk, sorra-szerre majd átvehetik tőlünk a stafétabotot. Itt az ideje, hogy ők is megerősítsék azt a szövetséget, amelyet mi ezelőtt huszonegy évvel megkötöttünk, és amelyet mindvégig megőriztünk változó körülmények között is.
Köszönöm egyébként azoknak a román politikusoknak is az együttműködést, akikkel sok nehéz tárgyaláson vitáztunk, és akik megértették, hogy lehet és kell partneri viszonyt kialakítani, mert ez a két közösség, a két nép érdeke.
És köszönöm számos magyarországi politikusnak, hogy segítettek nekünk, és ha nem is mindig gondolkodtunk egyformán, de velünk együtt azon munkálkodtak, hogy ismét együtt lehessen ez a nemzet.
Arra kérem a Kongresszust, hogy soron levő elvi és személyi döntéseivel szavazzon bizalmat továbbra is annak a politikának, amelyet együtt kialakítottunk, és amelynek lényege, hogy szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk.
Basescu és Boc: Az RMDSZ az egyik legmegbízhatóbb szereplője a romániai közéletnek
Erdon.ro, 201. február 26.
Nagyvárad - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője volt a romániai közéletnek - ezt a gondolatot fogalmazta meg szombaton Nagyváradon a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök.
Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat - hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek - mondta az államfő. Emil Boc miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a szövetség az elmúlt két évtizedben az egyik legkomolyabb és felelősségteljesebb politikai ereje volt a romániai közéletnek, az utóbbi időszakban pedig megbízható koalíciós partnerként segített megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól. A miniszterelnök külön méltatta Markó Bélát, akinek - mint fogalmazott - gazdag politikai tapasztalata és kiegyensúlyozottsága nagyban hozzájárult az ország stabilitásához.
Kelemen Hunor: új fejezet kezdődik az RMDSZ-ben!
Erdon.ro, 201. február 26.
Nagyvárad - Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter a kongresszus nyitónapján, február 26-án, szombaton reggel elmondta, nyerni jött Nagyváradra.
„Bízom abban, hogy az elmúlt 15 évben folyatott munkám számít elsősorban a kongresszusi küldötteknél, akkor, amikor választaniuk kell. Az elmúlt két hónapban végigjártam a területi szervezeteket, személyesen találkoztam a küldöttek nagy részével, elmondtam nekik, milyen Szövetséget képzelek el, milyen terveim vannak. A területi szervezetek, a küldöttek nagy része támogatásáról már biztosított, nem számítok semmiféle meglepetésre. Biztos vagyok a közös győzelmünkben!"- nyilatkozta Kelemen Hunor ma reggel, Nagyváradon.
Hozzátette, biztos benne, hogy nem lesz kétfordulós a mai elnökválasztás, bízik a kongresszusi küldöttek megfontoltságában, hiszen az elmúlt két hónapban ő mindvégig saját programjáról, terveiről beszélt, nem foglalkozott az ellenjelöltek személyével vagy nyilatkozataival. Kelemen Hunor kihangsúlyozta: „meggyőződésem, hogy szombaton új fejezet kezdődik az RMDSZ életében".
Megkezdődött az RMDSZ kongresszus
Erdon.ro, 2011. február 26.
Nagyvárad - Nagyváradon megkezdődött szombat délelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizedik - tisztújító - kongresszusa, amely a várakozások szerint új fejezetet nyit a szövetség huszonegy éves történetében.
Az RMDSZ eddigi elnöke, Markó Béla, aki tizennyolc esztendőn keresztül állt a romániai magyarok e szervezetének az élén, ezúttal nem jelölteti magát újra a posztra. Három személy mérkőzik meg egymással szombaton a csaknem 560 küldött előtt az elnöki székért: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor (Traian Basescu államfő jelenlegi kisebbségügyi tanácsadója) és Olosz Gergely RMDSZ-es háromszéki képviselő.
A kongresszusra Magyarországról több politikus érkezik, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a román nagypolitika szereplői közül jelen van Emil Boc miniszterelnök, az ellenzék részéről Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke is.
A meghívottak köszöntője után Markó Béla tartja meg elnöki beszámolóját, amelyet az erről szóló vita követ. Délután az elnökjelöltek mutatkoznak be, röviden ismertetve programjukat. Elképzeléseikről egyébként az elmúlt hetekben zajló kampány során volt már alkalmuk tájékoztatni a romániai magyarságot. Este várhatóan megválasztják az RMDSZ új elnökét, és megkezdődik az alapszabályzat-módosítás vitája. Erről vasárnap születik majd határozat, akkor a szövetség programját is módosítják a küldöttek, akik más dokumentumokat is elfogadnak.
Új elnök, régi szövetség
Háromszék 2011. február 28.
Fölényes győzelmet aratott Kelemen Hunor az RMDSZ tizedik kongresszusán, a küldöttek kétharmadának szavazatával ő lesz a szövetség elnöke a következő négy esztendőben. Kinyújtott kezet ígért az erdélyi magyar szervezetek felé, és azt, hogy szoros, de korrekt partnerségre törekszik a magyar kormánypártokkal.
Román koalíciós partnereikkel nincs, amiért felrúgniuk a szövetséget, amíg betartják a megállapodást — mondotta, és a liberális pártelnök szavaira válaszolva kiemelte azt is, ultimátumot senkitől nem fogadnak el. A nagyváradi kongresszus fegyelmezetten, rendben, a várakozásoknak megfelelően zajlott, feszültséget inkább a háttérben lehetett érzékelni, no meg a meghívottak nyilatkozatai közül néhány kavart kisebb botrányt.
Olosz Gergely fogadta a nagyváradi RMDSZ-kong¬resszusra érkezőket. Bár¬milyen irányból közelítették a várost, az elnöki tisztségre pályázó háromszéki képviselő óriásplakátja köszöntötte őket. Intenzív kampány zajlott az elmúlt napokban, s ha Eckstein és Kelemen elsősorban a hivatalos nyilatkozatokra, sajtótájékoztatókra, no meg a baráti, kollegiális háttérbeszélgetésekre korlátozta a meggyőzést, Olosz telefonos üzenetekkel, e-maillel, közvélemény-kutatásoknak álcázott hívásokkal igyekezett meggyőzni a küldötteket. Sem a pénzt, sem az energiát nem sajnálta.
Húsz év után, ugyanott
Szombaton délelőtt már jó egy órával a kezdet előtt nagy volt a nyüzsgés a szakszervezetek művelődési házában, ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt az RMDSZ hivatalos alakuló ülését tartották. Érkeztek, regisztráltak a küldöttek, és helyet, teret foglalt a sajtó, a román hírtévék berendezték stúdióikat, kamerák sora szegeződött „lövésre készen" a bejáratra, lesték az érkező fontos román és magyar politikusokat. A tizedik kongresszust ezúttal a megszokottnál kisebb, alig negyedórás késéssel kezdték.
A Bihar megyei elnök, Kiss Sándor házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, az RMDSZ súlyát érzékeltetve, no meg céljait jellemezve mondotta: bízik benne, a huszadik kongresszuson „Barack Obama, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy ül a padsorokban Emil Boc, Victor Ponta és Crin Antonescu helyett". Markó Béla szerint „az RMDSZ stabil, nemzetközileg is meg¬kerülhetetlen szervezetté vált" az elmúlt két évtizedben, cáfolta azokat, akik azt mondják, „nem haladtunk az általunk választott úton, vagy nem volt helyes az általunk választott út". A magyar és román hozzászólók majd mindenike az RMDSZ és a leköszönő elnök, Markó Béla érdemeit emelte ki, hangsúlyozták mindazt, amit a szövetségnek köszönhet a magyarság, Románia.
Román és magyar üzenetek
Traian Băsescu államelnök üzenetében külön üdvözölte a „komoly és jó gazda" magyarokat, és az RMDSZ-tagokat, „akik partnerek voltak a nehéz időben", Emil Boc miniszterelnök, a DLP elnöke szintén a nehéz időkben való kiállásért hálálkodott, és a válság végét, a jobb jövőt ígérte, elhangzott, csökkentik a társadalombiztosítási hozzájárulást, és a következő évben románok és magyarok egyaránt jobban élnek majd. Nem véletlenül emelte ki több ízben a magyarok szavatartását, tisztességét, hisz a két ellenzéki párt elnöke, Victor Ponta és Crin Antonescu igen egyértelműen fogalmazott: a magyarokkal, az RMDSZ-szel gyorsabban, nélkülük lassabban, csak a 2012-es választás után következhet be a nagy többség által (a lakosság 90 százalékát említették) igényelt változás, de velük vagy nélkülük megteszik a szükséges lépéseket, a szövetség döntése, melyik oldalra áll. A liberális pártelnök megfogalmazása ultimátumszerű volt, ha most nem csatlakozik hozzájuk a magyar érdekvédelmi szövetség, jövőre már nem kérnek belőle.
Tempfli József címzetes püspök, Emil Boc és Markó Béla a kongresszuson
A magyarországi politikusok közül Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a magyar—magyar, a román—magyar viszony, illetve az erdélyi magyarság szempontjából világította meg az RMDSZ szerepét, az összefogás szükségességét emelte ki, Pál apostol szavait idézte: „ha marjátok és rágjátok is, fel ne faljátok egymást". A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gáll Ildikó beszéde sokakban ellenérzést váltott ki, úgy értékelték, a magyar kormánypárt akaratát próbálja rákényszeríteni a szövetségre. A Fideszes alelnök felidézte, az elmúlt két évtizednek voltak sikerei, de nem szűkölködött az ellentmondásban sem, kifejtette: megújulásra van szükség, megfelelő politikai válaszokkal, de feltette a kérdést: „megvan-e az értékrend, amelyre építeni lehet, elég stabil-e, s megvan-e az irány, a célok?". Véleménye szerint újra kell értelmezni, kik a szövetségesek, és a hozzájuk fűződő viszonyt, és elmondta, az számíthat a Fidesz támogatására, aki nem a könnyebb de kompromisszumoktól terhes utat választja. A határon túli magyar szervezetek képviselői, helyzetükből adódóan, a negatív (Szlovákia) és pozitív (Vajdaság) példákat, ezek tanulságait idézték, az LMP elnöke, Schiffer András pedig azokat bírálta, akik „Budapestről osztják az észt".
Múlt és jövendő — Markó szemszögéből
Markó Béla beszámolójában az elmúlt 21, illetve 18 év mérlegét vonta meg, „az RMDSZ az erdélyi magyarság közös szellemi-politikai vagyona" — mondotta. Majd két évtizedes politizálása legnagyobb tanulságaként fogalmazta meg: a Kós Károly-i eszme, az erdélyi lélek önállósága tartotta meg a szövetséget a politikában, és hogy továbbra is a függetlenség megőrzése a záloga megmaradásuknak. Számba vette, hogy az 1990-ben, 1993-ban megfogalmazott programok majd minden pontja teljesült, „egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelésünk" — mondotta, s kiemelte, ennek kell majd a következő évek nagy prioritásának lennie, az előfeltételeket sikerült megteremteniük. A leköszönő elnök felidézte a szembenállást a mérsékeltek és radikálisok között. „Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" — emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az — vélte a szónok —, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. Egyértelműen Tőkés Lászlóra utalt, aki korábban bírálta az RMDSZ kompro¬misszumkészségét, de „most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik".
Felidézte, elnöksége 18 éve alatt 14 választást küzdöttek végig, s bár a szavazatok száma valóban fogyott, az arány maradt, a román parlamentben például ma is ugyanolyan, mint 1993-ban. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.
„Mindennapos dilemmánk, hogy mikép¬pen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is va¬gyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg" — mondotta Markó, aki szerint tulajdonképpen ez az autonómia. Együttműködésre, összefogásra azonban szük¬ség van, „ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk" — fejtette ki. Nem elvitatható, hogy az RMDSZ-nek sikerült az elődök által eltékozolt javak egy részét visszaszereznie „nemcsak jogokat, hanem anya¬gi javakat is", de azt is tudni kell, hogy egyetlen rossz döntés elsöpörheti ezek jelentős részét — fejtette ki. Markó Béla beszéde végén arra kérte a kongresszust: szavazzon bizalmat továbbra is annak a politikának, amelyet együtt alakítottak ki, és amely¬nek lényege, hogy „szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk".
Elnökjelöltek a porondon
Markó Béla búcsúja végén ezúttal sem maradt el a hosszan tartó vastaps, és akárcsak az SZKT-n, Takács Csaba ezúttal is könnyekkel küszködve köszönte meg munkáját, „nagyrabecsülésük jeleként" átadta a Bethlen Gábor-emlékplakettet. A felszólalások hosszú sora következett, több mint harmincan méltatták Markó elnöki tevékenységét, szóltak a célokról, elképzelésekről, a jövőről. A szombati nap legizgalmasabb momentumára késő délután, hat óra körül került sor, a három elnökjelölt: Olosz Gergely, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter ismertette programját, elképzeléseit. Sok újat egyikük sem mondott, Olosz egy korszak lezárulásáról beszélt, és arról, hogy tőlük függ, minek a megvalósítására képesek, Kelemen kiemelte, a következő esztendők a regionális politikáról és a kollektív jogokról szólnak, de hangsúlyozta azt is, új fejezetet nyitnak a szövetség történetében. Eckstein elmondta, az emberek változást, stílusváltást akarnak, ő alkalmas sikeressé tenni a szövetséget a következő esztendőkben.
Háromnegyed kilencre lett eredmény, és ezúttal csak alig néhány perccel a hivatalos bejelentés előtt szivárgott ki a végleges változat: az érvényes 536 voksból Ke¬lemen Hunor szerzett meg 371-et, Eckstein-Kovács Péterre 118-an szavaztak, Olosz Gergelyre 47-en. Kelemen Hunor megválasztása után bejelentette, a kétharmados többség kötelezi, egy erős szövetség erős elnöke kíván lenni.
S bár eredetileg vasárnap délelőttre tervezték, már a szavazatszámlálás alatt elkezdték az alapszabályzat módosítását, és hatott a figyelmeztetés, ha kell, késő éjszakáig maradnak, gyorsan, a tervezett formában fogadták el a változásokat. Néhány erőtlen módosításpróbálkozás volt, ám eredménnyel egyik sem járt. Ennél is hatékonyabbak voltak vasárnap délelőtt, szűk egy óra alatt megszavazták a szövetség új programját, és elfogadtak hat határozatot, az RMDSZ tizedik kongresszusa délelőtt fél tizenegykor kezdődött és fél tizenkettőkor be is zárta munkálatait.
Kelemen Hunor: az RMDSZ-nek és a Fidesz-KDNP-nek vannak közös érdekei
MTI, 2011. február 27.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Fidesz-KDNP-nek vannak közös érdekei, sokkal több dolog köti össze őket, mint amennyi elválasztja – mondta az MTI kérdésére vasárnap Nagyváradon Kelemen Hunor.
A szövetség új elnöke közvetlenül szombat esti megválasztása után jelezte a küldötteknek és az újságíróknak: korrekt kapcsolatokra törekszik majd a magyar kormánnyal, a kormánypártokkal és az ellenzéki erőkkel.Az MTI erre vonatkozó kérdésére vasárnap, a kongresszus befejezése után kifejtette: vannak olyan közös érdekek a nemzetpolitikában, amelyek összefogást tesznek szükségessé.
„Ez mindannyiunk érdeke. Érdeke a magyar kormánynak, hogy az erdélyi magyarságnak erős politikai képviselete legyen, és érdeke ennek a magyar közösségnek is, hogy erős és tekintélyes magyar kormány legyen, amely a nemzetközi politikában is képes a szavát hallatni" – mondta Kelemen Hunor, aki szerint az is mindenkinek érdeke, hogy a magyar-román kapcsolatok jól alakuljanak.
Felhívta a figyelmet azokra az alapértékekre is, amelyek szerinte mind az RMDSZ, mind a Fidesz-KDNP programjában régóta jelen vannak. Utalt arra, hogy ugyanahhoz a politikai csoporthoz, az Európai Néppárthoz tartoznak. „Ilyen szempontból sokkal több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt. Szoros kapcsolatokra és partnerségre törekszem a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal" – szögezte le az RMDSZ új elnöke. Szerinte az a legfontosabb, hogy mindenki világosan lássa: mindannyian felelős, felnőtt emberek vagyunk, és ha egymásra támaszkodunk, sikereket érhetünk el.
Az RMDSZ-en belül ezen a kongresszuson az eddigi ügyvezető elnöki tisztség helyett létrehozták a politikai alelnöki és a főtitkári posztot. Az MTI érdeklődésére Kelemen Hunor elmondta: az elnök és az alelnök közötti munkamegosztás ugyanaz lesz, mint ami eddig volt a szövetségi elnök és az ügyvezető elnök között. A politikai alelnök a szövetségi elnök megbízásából végez feladatokat, de soha nem veszi át a szövetségi elnök hatáskörét, nem helyettesíti őt. Tehát az RMDSZ-nek erős elnöke lesz.
A mostani szerkezeti átalakítással csak annyi történt, hogy az ügyvezető elnöki szerepet választották ketté – mondta Kelemen Hunor. A főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd, a politikai alelnök pedig a szorosan vett politikai munkát végzi, eddig mindez egy emberre hárult – tette hozzá.
Beszólások, észosztás és címzetes okosságok az RMDSZ kongresszusán
Erdély.ma, 2011. február 26. – Szabó-Györke Zsombor
Mit hall ki az üdvözlőbeszédekből az, aki csak a rosszra koncentrál? Karcos csokor a nagyváradi RMDSZ-kongresszus délelőttjéről. Akiket célba vettünk Kiss Sándor, Markó Béla, Emil Boc, Winfried Martens, Semjén Zsolt, Victor Ponta, Pelczné Gáll Ildikó, Crin Antonescu, Pásztor István, Balogh András és Schiffer András.
Kiss Sándor, a kongresszus házigazdájának nyitóbeszéde rögtön rebellis párhuzamot tartalmazott! Nem elég, hogy előbb a székelyföldi képviselők dacosan zendítettek a székely himnuszra, de volt Kissnek bátorsága, hogy grönlandi közmondást idézzen az üdvözlő szavak között. „Amikor olyan messzire mentél, hogy képtelen lennél még egy lépést megtenni, csak fele olyan messzire jutottál, mint amennyire képes vagy." – hangzott az autonomistáktól ihletett intelem, és Kiss már ment is tovább, hogy átadja vezérének helyét.
Markó Béla nem teketóriázott sokat, és gyorsan kijelentette: „Köszönöm szépen (a tapsot – szerk. megj.), ám nem számítok kongresszusi beszédet, vagy ünnepi beszédet mondani." Megbízható források szerint végül mégis csak sikerült.
Érdekes volt Markó példája is, melyben emlékeztetett: 20 éve még harckocsikkal védték a nagyváradi művelődési házat, hogy az RMDSZ megtarthassa alakuló kongresszusát. Két mondattal később Románia és Magyarország kapcsolatrendszerét taglalta. A harckocsiknak és az államközi kapcsolatoknak az említését alig egy perc választhatta el, nincs a határ két oldalán az a szélsőséges alakulat, aki bármit is felróhatna a szövetségi elnöknek.
Emil Boctól újfent megtudhattuk, hogy ki fogunk jutni a válságból (vagy már ki tudja hányadjára, ki is jutottunk). Számok és százalékok is röpködtek hosszú perceken keresztül, ám egy dolog nem tudott észrevétlenül elröppeni a fülem mellett: a „Marco Bello". Már megint csak a „Bello". A román politikusok úgy tűnik, buknak a szemüvegre meg a körszakállra, ugyanis folyton így szólítják.
A nap egyetlen videóüzenetét Winfried Martens Európai Néppárt-vezér tolmácsolta. Történt mindez negyed órával azután, hogy Basescu egyik tanácsosa kitipegett, felolvasta a román elnök üzenetét, majd jóviálisan átadta az azt tartalmazó mappát a kongresszust vezető bizottságnak. A Bukarest Brüsszel távolság kilométerben 1800. Korral haladásban? Nem áll rendelkezésünkre adat. Martens sok sikert kívánt „Kelemen, Eckstein és Olosz uraknak", a kérdés számomra már csak az: vajon melyik európai nyelv ábécéjében követhetik az E és O betűk a nevezetes K-t.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a kettős állampolgárság megadását taglalva szégyennek nevezte 2004. december 5-ét (ahogy az érdekes módon 2004. december 6-tól fogva természetes módon azzá vált). Kijelentését a terem ötödének szórványos tapsa kísérte. A maradék négyötöd – feltételezem – szégyellt tapsolni. Elköszönésekor aztán tátva maradt a szám, ugyanis a KDNP-elnök imigyen indított: „Adjon a Jóisten..." Aztán rögtön kapcsoltam: Semjén nem a meghívott magyarországi parlamenti pártok listájának teljessége fölött aggódik. Mondata második felében mindössze „...tisztánlátást és bölcs döntést" kért a Fennvalótól, nyugodtan becsukhattam hát a számat.
Érdemes odafigyelnünk Victor Ponta a magyaroknak címzett grandiózus bókjára is, a fiatal pártvezér ugyanis a következőket mondta: „Az egyik közvélemény kutatás szerint a lakosok 90%-a rossznak véli Románia helyzetét. Nem hiszem, hogy csak a románokat kérdezték volna meg, mert ebben az esetben az összes román panaszkodik, a maradék 10% pedig a magyarokat jelenti, akik egytől-egyig jól érzik magukat a bőrükben." Na még egyszer: 10% a magyar Romániában? Akkor 2,2 millióan vagyunk, jelentette ki a román csúcspolitika egyik szereplője. Köszi, Ponta!
„Egy győztes párt, egy kétharmados párt képviseletében jöttem ma ide" – indított Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök. Épp csak azt nem tette hozzá: „és észt fogok most osztani Önöknek." Nem mondta, de ez jött. Mintegy negyed óra Pelczné Gáll-beszédjük volt a küldötteknek, hogy megtudhassák: választás előtt állnak, dönteni fognak, és a szövetség jövője a kezükben van. „Korszakhatár lehet a mai nap" – szúrta oda az alelnök asszony, sajnáltam, hogy senki nem szólt neki: az. „Rögzíteni kell, hogy kik a szövetségesek, rögzíteni kell a Fideszhez fűződő viszonyt is, és ha szükséges, újra is kell értelmezni" – lógott ki végül a beszéd lólába, amire kár volt 15 percet várni. A küldöttek ekkor már alig várták, hogy jól kifütyülhessék a bizonytalan hangú és kezű politikust (aki, lehet maga is épp a fülbántalmaktól tartott, azért remegett). Erre végül a beszéde végén jött el az idő, amikor is sejtésem szerint Olosz Gergely már a fejét foghatta: „Ha ma a változás mellett döntenek, segítő kezet fogunk nyújtani" – jelentette ki Gáll, aztán a hangzavarban úgy megijedhetett, hogy vezérétől kölcsönzött „hajrá Magyarország – hajrá magyarokat" kiegészítendő egy „hajrá Erdélyt" is fátyolosan elremegett.
Crin Antonescu, a liberális párt vezetője három érvet sorakoztatott fel amellett, hogy hosszas vacillálás után mégis a meghívás elfogadása mellett döntött. Ott volt első sorban a magyar közösség és az RMDSZ iránti tisztelet, másodiknak Markó Béla és munkásságának elismerése, majd harmadiknak – minő meglepetés: az RMDSZ és a magyarok mély tisztelete. Ne fusson vissza a kedves olvasó szeme, nem én tévedtem. „Úgy is elfelejtik, mire a harmadikhoz érek" – gondolhatta a két évvel ezelőtti RMDSZ-kongresszuson bezsebelt hatalmas tapstól talán kissé túl elrugaszkodott Antonescu.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke villámgyorsan beszólt Pelczné Gállnak. „Méltatlan volna a mai nap vonatkozásában intelmeket, tolmácsokat megfogalmazni, és erre nem is vállalkozom" – mondta a politikus, a délvidéki szavak jutalma pedig hatalmas erdélyi taps volt. Így járt a Fidesz Nagyváradon.
Aztán Pásztor beszéde nyomán jöhetett el a pillanat, amikor a magyarországi pártok képviselői is sorra a fejükhöz kaptak. „Egyharmados kisebbségünkben csak a hallgatás és a tűrés jut, de micsoda környezet ez: itt más is fintorog ám a narancstól, rajta hát" – gondolhatta a budapesti ellenzék, és rögvest neki is ugrottak a Fidesz cikizésének. Amire – ismerjük el – Gáll Ildikó ominózus kioktató beszéde remek alkalmat is nyújtott: „Elutasítjuk azt, hogy bármely magyar politikai erő tanítói szerepet töltsön be. Önök bebizonyították, hogy nem tanítványok, és mi is, hogy nem vagyunk tanítómesterek" – fricskázott Balogh András MSZP-alelnök, majd Schiffer András, az LMP vezetője is csatlakozott a kórushoz: „Szerencsétlennek tartjuk azt a politikát, amely Magyarországról akarja ráerőltetni az akaratát, Budapestről akarja osztani az észt." Bezsebelték a dörgedelmes tapsot, Pelczné Gáll Ildikó pedig nem csoda, hogy sietve kiosont, és távozott is a művelődési házból.
Apropó Budapest: „Különös öröm, hogy ez a kongresszus Nagyváradon van" – mondta Schiffer, miközben a benzinárakra gondolhatott.
Végezetül, ha már fricskák: „Üdvözlöm a koalíciós partnereinket, és külön köszönöm, hogy tisztelettel itt ülnek, és meghallgatják az üdvözlőbeszédeket, ahogyan azt illik is" – mondta Crisitan Diaconescu az UNPR részéről. Utoljára rossz leszek, és leírom, amit látni véltem a homloka mögött: „Gyerekek, egyre üresebbek ezek a nagyváradi széksorok. Milyen kár, hogy nem vagyok ellenzéki, úgy én is kifuthatnék, mint azok. Meginnék már egy kávét..."
Kongresszus: meghívotti beszédek
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. február 26.
A himnuszok és Markó Béla köszöntője után a meghívottak beszédei következtek.
Emil Boc kormányfő hangsúlyozta: a koalíció azokat az intézkedéseket hozta, amelyeket meg kellett hoznia, és az RMDSZ-ben hiteles kormánypartnerre találtak. Kijelentette: Románia márciusban kilábal a válságból és az ország elindul a gazdasági növekedés fele: idén másfél százalékos fellendülésre számítanak, míg jövőben már négy százalékkal is fejlődhet a gazdaság. Tavaly a kormány az ország kiadásait a gazdasági lehetőségekhez igazította, mondta a kormányfő.
Az Európai Néppárt elnöke, Wilfred Martens arról beszélt, hogy a kisebbségek mennyire fontosak az általa képviselt párt számára.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egyetlen magyar nemzet létezik, amely három külön élethelyzetben él, majd a gondolat mintegy megerősítéseként a nemzeti összetartozásról szóló törvényről, a kettős állampolgárság törvényéről beszélt, kiemelve, hogy Romániában zökkenőmentesen zajlik a kérvényezési folyamat.
A román-magyar együttműködéssel kapcsolatban kijelentette: értékelik azt a heroikus erőfeszítést, amellyel próbálnak túllépni a gazdasági válságon. Fontos lépésnek nevezte a tanügyi törvényt majd leszögezte: Magyarország elkötelezett Románia schengeni csatlakozása mellett. A magyar megmaradás szempontjából kulcsfontosságú az etnikai alapú párt. A magyar nemzeti összefogás alapvető, és igen fontos az irány, amit az RMDSZ Markó Béla leköszönése után követ majd.
A szociáldemokrata párt elnöke, Victor Ponta beszéde elején kijelentette: a híresztelésekkel ellentétben nem azért jött a kongresszusra, hogy ajánlatokat tegyen. De a Szociál-Liberális Szövetséget igencsak foglalkoztatja az ország sorsa és elkötelezettek Románia gazdasági fellendítése mellett, amelyben ha akar, az RMDSZ partnerük lehet.
A FIDESZ alelnöke, Pelczné dr. Gál Ildikó a változás szükségességéről beszélt és arról, hogy az RMDSZ most megkapja az esélyt arra, hogy változtasson. Kérdés azonban, hogy erre mennyire vannak felkészülve. Alkalmuk van dönteni a sodródás, az alkalmazkodás vagy a tudatos jövőépítés között. Hangsúlyozta: amennyiben a változást választják, a magyar kormány támogatni fogja őket – a kijelentést hatalmas hurrogás követte.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu azt mondta: a Szociál-Liberális Párt mindenképpen változtat Románia helyzetén: az RMDSZ nélkül 2o13-ban, segítségükkel még hamarabb.
Csődkongresszus
Reggeli Újság, 2011. február 26. – Dénes László
A cím nem prejudikáció, még csak nem is jóslat, hanem pusztán korjelző. Arra kíván utalni, hogy milyen történelmi momentumban rendezi meg az RMDSZ ma és holnap Nagyváradon tizedik, úgymond jubileumi kongresszusát.(Már ez a jubilálás is – ami eredendően ünneplést, örömködést jelent – egy idegesítő hiperbola: amikor pár ezer kiváltságos haszonleső híján húszmillió ember éldegél a létminimumon egy országban, akkor a politikumnak nemigen van erkölcsi joga a pártos ünneplésre.)
Szó se róla, az RMDSZ húszéves története belülről nézve sikertörténet is lehetne, nagyon sok rendes, becsületes, jóravaló romániai magyar ember ügyködött azon az elmúlt két évtizedben, hogy valamiféle eredményeket produkáljon a tulipán jele alatt a kisebbségi közképviselet és érdekvédelem. Vannak is ilyen lajstromozható eredmények, persze minden relatív, mert nem tudhatjuk, hogy mások, másként, más politikai úton és szervezetben mit tudtak volna elérni.
Egy biztos: amíg az első kongresszus egy veretes, igazi erődemonstráció volt, ezt a tizediket már a félelem és a szorongás légköre lengi be. Hiába próbálja ugyanis a pártpropaganda és a média – többségi asszisztenciával, sőt támogatással – túldimenzionálni az RMDSZ mint politikai versenypárt és a kongresszus mint társadalmi esemény jelentőségét, magunk között mi, a romániai magyarok elsöprő többsége tudván tudjuk: a mindennapi élet másról szól.
Rettenetes egyéni és közösségi hiányérzeteinkről elsősorban, az általános – anyagi, szellemi, morális – csődhelyzetről másodsorban, a holnapi bizonytalanságról és kiúttalanságról harmadsorban, de a sorrend akár fel is cserélhető. Az ominózus kongresszus pedig aligha fog bárminemű pozitívummal szolgálni, ezért sem érdemes több szót vesztegetni rá.
Kelemen Hunort választották meg az RMDSZ új elnökének
MTI, 2011. február 26. 20:30
Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új elnöke - jelentették be a szövetség nagyváradi kongresszusán szombat este. Az összesen leadott 538 szavazat közül (az érvényes voksok száma 536, az érvényteleneké pedig 2 volt) 371-et kapott Kelemen Hunor. Eckstein-Kovács Péterre 118 küldött adta szavazatát, Olosz Gergely 47 voksot nyert. Az abszolút többséghez legalább 279 szavazatra volt szükség. A szövetség új elnöke a megválasztásáról szóló bejelentés után néhány köszönő szót intézett a küldöttekhez. Jelezte: a kongresszus munkája vasárnap még folytatódik, hétfőtől pedig megkezdődik az érdemi munka az új feladatok jegyében.
Emlékeztetett: az RMDSZ-nek meg kell kezdenie a felkészülést a 2012-es önkormányzati választásokra. Egyetlen napot sem lehet kihagyni, alaposan elemzi kell majd, hogy az eddigi munkában mi volt jó, és mi az, amit javítani kell. Az RMDSZ nyitott szervezet lesz, számít mindenki munkájára, odafigyel minden erdélyi magyar problémájára. "Együtt kell haladnunk" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Hozzáfűzte: korrekt kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai erőkkel, a Fidesszel, a KDNP-vel, akárcsak az ellenzéki pártokkal és minden olyan erővel, amely a romániai magyar közösséget akarja segíteni. Az új elnök a sajtóközpontban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: hiteles, erős RMDSZ-t kíván irányítani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a szövetség a jövőben kinyújtja kezét a többi erdélyi magyar szervezet felé.
Olosz Gergely beszédében úgy fogalmazott: az RDMSZ-nek a jövő felé kell fordítania tekintetét, most dől el, hogy e szövetség képes lesz-e megerősödni, szélesre nyitni kapuit, vagy kicsinyes belső csatározások miatt meggyengül. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: befogadó, az embereket meghallgató szövetségre és stílusváltásra van szükség, vagyis "közelebb kell menni a választókhoz".
Azonnali és radikális gazdaságélénkítő intézkedéseket kezdeményez az RMDSZ
Transindex, 2011. február 27.
Az RMDSZ X. Kongresszusa „sajnálattal állapította meg, hogy Románia a világválság hatásait az átlagosnál jobban megszenvedte, miközben az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeiből lehetőségeinél csak jóval szerényebb mértékben részesült." A kongresszuson elfogadott állásfoglalás szerint ezek indokolják a gazdaságpolitikai paradigmaváltás szükségességét.
Románia gazdaságpolitikájának három meghatározó eleme: az egyensúly megteremtése, a fenntartható, dinamikus növekedés és a növekvő foglalkoztatás – közli az állásfoglalás. „A paradigmaváltás értelmében az egyensúlyt, megszorítások helyett, a gazdaság élénkítésével és az ezzel járó foglalkoztatás bővítésével lehet megteremteni. Csak a növekedésből származó többlettel lehet egyensúlyt biztosítani, mert az ellenkező irány szegénységhez vezet. Csak a fenntartható dinamikus növekedés biztosíthatja a társadalmi szolidaritás elvén alapuló fenntartható szociális ellátórendszert" – szerepel a dokumentumban.
Az RMDSZ X. Kongresszusa megbízta a Szövetség minisztereit, szenátorait és képviselőit, hogy az Európa 2020 Stratégiának megfelelően, kormányzati és parlamenti szinten, „azonnali és radikális intézkedéseket" kezdeményezzenek és foganatosítsanak a recesszió megszüntetésére, a gazdaság fenntartható növekedési pályára állítása és versenyképességének javítása érdekében. Ezek az intézkedések:
- a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok többlépcsős csökkentése, 2011 július 1.-től
- az adóeljárások és az adóadminisztráció radikális egyszerűsítése, az adónemek számának csökkentése 2012 január 1.-től
- a hazai mikro-, kis és közepes vállalkozások állami garanciájú, kedvezményes kamatozású hitelekhez juttatása 2011 július 1.-től
- a hazai és uniós pályázati eljárások egyszerűsítése, a támogatási forrásokhoz való jutás könnyítésével és felgyorsításával
- a piaci monopolhelyzetek, a kartellszerű működés felszámolása, a korrupció és az adóelkerülés visszaszorítása.
A kongresszus az állsáfoglaláson kívül egy GazdaságiKongresszusi dokumentumot is elfogadott. (hírszerk.)
Kampány során tudatosítaná az RMDSZ a magyar identitás vállalásának fontosságát
Transindex, 2011. február 27.
Tájékoztatási kampány indít az RMDSZ annak érdekében, hogy a népszámlálás kapcsán minél valósabb kép alakuljon ki a romániai magyarokról - derül ki egy, a népszámlálásra vonatkozó, a Kongresszus második napján elfogadott dokumentumból. A tájékoztató kampány során az RMDSZ el szeretne jutni minden egyes romániai magyarhoz, tudatosítva a magyar identitás vállalásának fontosságát illetve elmagyarázva a népszámlálás lebonyolításának technikai részleteit.
A kedvezményes honosítás kérdése is terítékre került a kongresszuson
Transindex, 2011. február 27.
A kongresszus második napján a magyar állampolgárság megszerzését kedvezményes formában lehetővé tevő jogszabályi változtatásokat üdvözölte erre vonatkozó állásfoglalásában az RMDSZ. A dokumentumban kiemelik, a magyar állampolgárság igénylése természetesen mindenkinek személyes, egyéni döntése, az RMDSZ azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az irányában megfogalmazott tájékoztatási kéréseknek megfelelő módon eleget tegyen.
Európai szintű kisebbségi keretszabályozás elfogadtatását szorgalmazza az RMDSZ
Transindex, 2011. február 27.
"Az RMDSZ célja, hogy az Európai Néppárttal és más európai szövetségesekkel közösen lehetőséget teremtsen egy európai szintű kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására. Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak" - áll abban a külpolitikai dokumentumban, amelyet az RMDSZ Kongresszus második napján fogadtak el a küldöttek.
A dokumentum leszögezi, Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, a romániai magyarság megmaradásának, önrendelkezésének záloga egy olyan európai kisebbségvédelmi keretszabályozás, amely megnyugtatóan rendezi az európai nemzetalkotó kisebbségek sorsát, biztosítja az egyéni és közösségi érdekérvényesítésüket, önrendelkezésüket, megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzeti közösségek maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben, kiemelten az identitás megőrzéséhez kapcsolódó területeken: oktatás, kultúra, hagyományok, média és helyi gazdaság. Kitér az autonómia kérdéskörére is: "A kulturális és területi autonómiaformák közjogi keretben, a közösség által közvetlenül választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósíthatók meg".
A Fidesz egy sértést küldött a kongresszusra
Transindex, 2011. február 27.
Hümmögések és hurrogások kísérték a Fidesz üdvözlő beszédét, amit Pelczné dr. Gáll Idikó tolmácsolt. A szónok nagy retorikai apparátussal írta körül, hogy a Fidesz nem ismeri el az RMDSZ politikáját. Az üdvözlő beszéd szentenciákkal, tanácsokkal és erődemonstrációs elemekkel volt tele, amit a kongresszus küldöttei meglehetős zavarral hallgattak végig.
A Fidesz alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ kongresszus küldöttei most a változásra fognak szavazni, ami új irányba viszi az erdélyi magyarság jövőjét. Kérdéses azonban, hogy mennyire vannak felkészülve a változásra, „alkalmuk lesz dönteni a sodródás, az alkalmazkodás és a tudatos jövőépítés között". A kongresszus választ fog adni arra, hogy megvan-e a megfelelő irány, és megfogalmazódtak-e a kitűzött célok. Kiemelte, hogy az RMDSZ-nek rögzítenie kell, hogy kik a szövetségeseik, milyen a viszonyuk hozzájuk, és „újra kell értelmezzék az Fideszhez fűződő viszonyukat is".
Ha ma a változás mellett döntenek, segítünk nekik a jövőben, ahogy tettük a múltban is, a Kárpát- medencei összmagyarság érdekében. Az itt élő magyarok mindig, és most is a változásra várnak" - zárta beszédét Pelczné, aki nagyon gyér tapsban jött le az emelvényről.
Pelczné dr. Gáll Idikó a beszéde után fél órával távozott a kongresszusról. (tudósítónktól)
Kelemen: túltettük magunkat a Fidesz üzenetén
Transindex, 2011. február 27.
Túltettük magunkat Pelczné dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnökének kijelentésein, építkezésre van szükség – jelentette ki újságírói kérdésre Kelemen Hunor, az RMDSZ új elnöke.
Mint ismeretes, Pelczné dr. Gáll Ildikó tolmácsolta a Fidesz üdvözlő szavait, azonban a szövegben burkoltan az állt, hogy a magyarországi párt nem ismeri el az RMDSZ politikáját. Az üdvözlő beszéd szentenciákkal, tanácsokkal és erődemonstrációs elemekkel volt tele.
Ami a Crin Antonescu által tolmácsolt PNL-üzenetet illeti – azaz hogy az az RMDSZ csatlakozzon a bal-liberálisokhoz –, Kelemen elmondta, nem fogad el senki részéről semmiféle ultimátumot. A PNL-vel partnerek voltunk és partnerek lehetünk – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg az RMDSZ-nek a PDL-vel érvényben van egy koalíciós megállapodása. Míg a kormányzati partner teljesíti az ígéreteit, nem merül fel az, hogy az
RMDSZ más koalíció fele kacsintgasson. (hírszerk.)
Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke
Krónika, 2011. február 28.
Kelemen Hunor nyerte az RMDSZ elnöki tisztségéért folytatott versenyt szombaton, a szervezet Nagyváradon tartott tisztújító kongresszusán. A szavazáskor az 538 leadott szavazatból Kelemen Hunor 371-et kapott, Eckstein-Kovács Péter 118, Olosz Gergely pedig 47 voksot tudhat magáénak. Összesen két érvénytelen szavazatot regisztráltak. Kelemen a szavazatszámlálás után úgy fogalmazott: az RMDSZ nyitott, befogadó szervezet lesz, amely odafigyel minden óhajra. „Kinyújtom a kezem minden olyan szervezet fele amely a politikában szerepet akar vállalni" - mondta. Hangsúlyozta: szoros partneri kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a Fidesszel, a KDNP-vel és azokkal a politikai erőkkel, akik az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. A román politikai pártokkal való kapcsolatot illetően leszögezte: a párbeszéd a járható út.
Kelemen Hunort 371 szavazattal nyerte el a szövetség elnöki tisztségét
„Hétfőtől újabb fejezetet nyitunk, készülünk a 2012 önkormányzati választásokra. Egy napot sem hagyhatunk ki. Ki kell elemezni hol kell korrigálni és miként fogunk felkészülni" - mondta az új elnök. Hozzátette: mindenkinek jó elnöke szeretne lenni, egy erős szövetség vezetője.
Kelemen Hunor megbízható, hiteles szövetséget építene
Kelemen a szavazás előtti kortesbeszédében úgy fogalmazott: egy új fejezetet nyitnak a szövetség életében. Mint mondta: programja a megújulás, a változás programja. Ő személy szerint a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás híve. Nincs szükség kiszámíthatatlanságra, káoszra és kapkodásra, elég erejük és bátorságuk van, hogy a szükséges változásokat életbe ültessék.
Szövetségi elnöki programját említve három elvről beszélt: szolidaritás, arányosság és egyensúly a döntéshozásban. Ezek szerint ki kell szélesíteni a döntéshozatalt, beleszólást kell biztosítani a napi munkába a megyei és területi szervezeteknek, a platformoknak és az ifjúsági szervezeteknek. Az önkormányzatok szerepe felértékelődött, ami maga után vonja a helyi választottak súlyának növekedését a döntéshozatali testületekben.
Kelemen szerint az identitásért folytatott küzdelemben is új fejezetet kell nyitni. Nem mondhatnak le a szélesebb anyanyelv-használati jogokról, kulturális és területi autonómiáról vagy a fejlesztési régiók átszervezéséről. Mindezek mellett a kormányzati munkánkban a hangsúlyt munkahelyteremtésre, stabil és fenntartható gazdasági növekedésre, illetve a versenyképességé növelésére kell helyezni.
"Úgy fogjuk tovább építeni ezt a szövetséget, hogy benne helye legyen minden jóakaratú embernek" - hangsúlyozta. Úgy építjük tovább a mi szövetségünket, hogy megbízható és hiteles, ugyanakkor sikeres szervezete legyen a romániai magyar nemzeti közösségnek.
Azt is elmondta, hogy nem fogadja el a szövetségnek, illetve a romániai magyaroknak gyarmatként való kezelését. Azt mondta: erős és kiegyensúlyozott vezetője leszek annak a csapatnak, amely az elkövetkező időszakban sikerre viszi az RMDSZ-t és a romániai magyarokat.
Eckstein-Kovács Péter: nem támogatom a pártosodást
Nem támogatja a Kelemen Hunor felvázolta, az RMDSZ-nek a pártosodás felé vezető elképzeléseket Eckstein-Kovács Péter. „Nagyon nem szeretném, hogy politikailag Borbély László kötelezze el az RMDSZ-t" - mondta Eckstein a szavazás előtt, utalva Kelemen Hunor azon elképzelésére, hogy a szövetség politikai alelnöki tisztségét Borbély László töltse be. „Nem vagyok Basescu vagy Markó embere, de a Tőkésé sem és az Orbáné sem – hangsúlyozta - én az erdélyi magyar választók embere vagyok." Eckstein-Kovács kifogásolja, hogy a tervezett alapszabály módosítás szerint a volt elnöknek és a politikai elnöknek is külön irodákat tartanak fenn, szerinte a forrásokat inkább a megyei és területi szervezetekre kell költeni, hiszen Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és Borbély László miniszternek is van már irodája.
„Az emberek nem hiszik Kelemen Hunornak hogy erős elnök lesz – nekem ezt elhihetik" - szögezte le. Úgy fogalmazott: demokráciára van szükség vagyis a választók érdekeit kell képviselni. A területi és kulturális autonómia iránti elkötelezettségét azzal példázta, hogy „már akkor híve voltam, amikor a területi autonómia még szitokszó volt".
Az elnökjelölt figyelmeztetett: nagyon nehéz lesz a következő két esztendő, mivel önkormányzati és parlamenti választásokon kell megmérkőzniük. „Ez a választás arról szól, hogy bejutunk-e a parlamentbe, eredményesen szerepelünk-e a helyhatósági választásokon" - mondta. Úgy vélte, meg tud egyezni azokkal is, akik már nem bíznak a szervezetben és képes lesz visszahozni az RMDSZ-be a megszorító intézkedések melletti kiállás miatt kiábrándult embereket.
Olosz Gergely: a magyarság kell vezesse az RMDSZ-t
Olosz Gergely kortesbeszédében a legfontosabb kérdéseknek azt tartja, hogy a magyarság milyen jövőt teremt magának. Képes lesz-e a szövetség megerősödni és szélesre nyitni kapuit vagy pedig kicsinyes belső csatározások közepette meggyengül, ezzel pedig az egész magyarságnak kárt okoz. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a szövetséget bővítik, nem kell megfeledkezni azokról akik a mindennapi nehézségek között őrzik magyarságuk a Székelyföldön vagy a szórványban. „A magyarság kell vezesse az RMDSZ-t és nem
fordítva" - mondta.
Tőkés Lászlót nem hívták meg az RMDSZ kongresszusára
Krónika, 2011. február 28.
Tőkés Lászlót, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét – aki 2009-ben a szövetség színeiben, listavezetőként szerzett európai parlamenti mandátumot – nem hívták meg az alakulat nagyváradi kongresszusára.
Kovács Péter kongresszusi biztos a Krónika e témában feltett kérdésére elmondta: azért nem küldtek meghívót Tőkésnek, mert az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke új magyar párt létrehozásán dolgozik.
„Valóban az RMDSZ színeiben szerzett brüsszeli mandátumot két évvel ezelőtt, ám ő nem a szövetség, hanem a magyar összefogás képviselőjének tekinti magát, ennek következtében nem láttuk indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét" – hangzott az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökének indoklása.
Kovácstól megtudtuk: hasonlóképpen nem hívták meg a tisztújító fórumra a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit sem.
Mérleget vont Markó Béla
Krónika, 2011. február 28.
Megfelelőnek értékelte az RMDSZ eddigi politizálását Markó Béla szövetségi elnök a nagyváradi tisztújító kongresszuson elmondott beszámolójában. A 18 év után újabb elnöki tisztséget nem vállaló Markó a szervezet további útjáról úgy vélekedett: „szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk".
Markó a szervezet eddigi életének fontosabb állomásait vázolta fel beszédében.
Értékelése szerint a a tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az, hogy ma már mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. „Ezért is lehetett megegyezni egy adott pillanatban" - mondta. Tőkés Lászlóra utalva elégtétellel veszi tudomásul hogy aki leghangosabban támadta a szervezetet a parlamenti politizálásáért, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik. „Ezek szerint vagy megalkudott az is, aki minket annyi éven át megalkuvással vádolt, vagy egyszerűen kezdettől fogva nekünk volt igazunk" - jelentette ki. Egyik legnagyobb politikai eredménynek azt tartja, hogy „a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket" - mondta, felvetve ugyanakkor az újabb összefogás lehetőségét is.
Markó hangsúlyozta a szolidaritás fontosságát. A racionálisan gondolkodók, az akár kislépésekkel is, de szívósan előrehaladók árulózása, vagy megalkuvónak titulálása éppúgy nem segít, mint az örökösen forrongók leostobázása. „Ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk" - jelentette ki.
Beszéde szerint lehet az RMDSZ által követett doktrinát vagy ideológiát bírálni, korrigálni is kell időnként, de egyvalami tagadhatatlan: eleink akarva-akaratlanul eltékozolták az örökségünket, mi pedig ebből már valamennyit mégis visszaszereztünk, és nemcsak jogokat, hanem anyagi javakat is, millió hektárnyi magán- és közbirtokossági erdőt, termőföldet, ingatlanokat magánszemélyeknek, közösségeknek, egyházaknak. „Ezt a küzdelmet folytatni kell" - hangsúlyozta Markó.
Blaga a Krónikának: nem tartunk az RMDSZ pálfordulásától
Krónika, 2011. február 26. – Rostás Szabolcs
Az RMDSZ kormánypartnere egyébként az ellenzéki pártok „szirénhangjai" dacára nem tart a szövetség pálfordulásától. Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkára a kongresszus közben a Krónikának elmondta, nem tart attól, hogy a magyar alakulat átáll a román balliberálisok oldalára.
„Nem aggaszt bennünket ez az eshetőség, hiszen az RMDSZ komoly szervezet, amelynek vezetői, akárcsak általában a magyar emberek, mindig betartják adott szavukat. Másrészt a jelenlegi koalíciós kormányzás idején sikerült elfogadtatunk a romániai magyarok számára jelentős jogszabályokat" - emlékeztetett Blaga elsősorban az oktatási törvényre.
A politikus hozzátette: várhatóan a jövő héten írják alá a koalíciós pártok közötti további együttműködést rögzítő megállapodást, amelyben konkrét határidőt szabnak meg például a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály parlamenti elfogadása tekintetében. „Mi 2012 után is számítunk az RMDSZ támogatására, kormányzati jelenlétére" – szögezte le a PDL befolyásos vezetője, aki ama kérdésünkre, hogy megpályázza-e az elnöki tisztséget a
román jobbközép alakulatban, úgy válaszolt: „mindent a maga idejében".
Tabajdi Csaba az RMDSZ kongresszusról: Elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése
Krónika, 2011. február 28.
„Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját?" – tette fel közleményében a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki az RMDSZ meghívására, a szervezet nagyváradi mai kongresszusán vett részt.
Tabajdi úgy értékelte, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ elmúlt 18 éve a nemzeti többség és kisebbség partneri együttműködésének Európa szerte is példaértékű modellje. A többség-kisebbség együttműködésének nincs alternatívája. Az RMDSZ mind kormányzati tényezőként, mind ellenzékben a korábbi román szociáldemokrata kormány idején hatékonyan érvényesítette az erdélyi magyarság érdekeit.
Úgy fogalmaz: megrökönyödést és visszautasítást váltott ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök „kioktató és arrogáns beszéde". „Az arrogáns fideszes magatartást a Fidesz miniszterelnökétől Strasbourgban már megtapasztalhattuk, de Erdélyben ez még szokatlan volt a hallgatóságnak, amely egyértelműen elutasította azt. Ez a fenyegető hangnem, tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban" - írja, hangsúlyozva, hogy egyetlen magyar kormánynak és politikai erőnek, így a Fidesznek sincs joga, hogy kioktassa a határon túli magyarokat.
Tabajdi szerint mindez az Orbán-kormány nemzetpolitikájának kudarca. A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Szakítania kellene eddigi antidemokratikus, a határon túli magyar közösségek belügyeibe való beavatkozással, a magyar pártpolitika határon túli exportjával. „A Fidesz folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét" – szögezte le a magyar európai parlamenti képviselő.
Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szombaton a szövetség kongresszusán elmondott beszédében úgy fogalmazott: az RMDSZ előtt álló változás nem csak a fiatalításról szól hanem a helyes út megtalálásáról is, azaz a jövő együttműködéséről, amely lezárhatja a sikereket is tartalmazó, de ellentmondásokban sem szűkölködő két évtizedes korszakot. Mint mondta: a szervezetnek a sodródás és alkalmazkodás, illetve a tudatos jövőépítés között kell választani. Kiemelte: rögzíteni kell kik a szövetségesek és a hozzájuk főződő viszonyt is, közöttük az RMDSZ-nek a Fideszhez fűződő viszonyát, amit szükség esetén újra lehet értelmezni. Ha az RMDSZ a hosszú távú építkezést választja, a Fideszben biztos partnerre talál. „Biztosítom önöket: ha ma a változás mellett döntenek mi segítő kezet
nyújtunk" - a magyar kormánypárti politikus.
Borbély László: ne utasítgassanak Budapestről vagy Bukarestből
Krónika, 2011. február 28.
Nem tekinthető nemzetstratégiának az, hogy a magyar kormánypárt utasításokat ad az RMDSZ-nek – jelentette ki az RMDSZ nagyváradi kongresszusán szombaton Borbély László. A környezetvédelmi miniszter a Fideszre utalva úgy fogalmazott: „nem hiszem, hogy bárki is fel van arra hatalmazva – akár kétharmados parlamenti többséggel is –, hogy itthon, Erdélyben nekünk utasításokat adjon".
Borbély számára a nemzetstratégia partnerséget jelent a magyar kormánnyal és a magyar pártokkal, azonban csak abban az esetben, ha utóbbiak egyenrangú félként kezelik a szövetséget. „Ha ezt megértik, nem lehet baj sem a nemzettel, sem a két országgal" -- mondta.
Hozzátette: a szövetség ugyanígy nem kér a Bukarestből érkező utasításokból sem. „Elvárások megfogalmazhatóak – meg is tették civilizáltan –, de itthon Erdélyben mi döntünk" - szögezte le.
Borbély László ugyanakkor leszögezte azt is, hogy az RMDSZ-nek nincs szüksége „robotpilótára" sem. A szövetség kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke ezzel Olosz Gergely elnökjelölt kampányára utalt. A háromszéki képviselő ugyanis az elmúlt napokban egyenként felhívta telefonon az 555 kongresszusi küldöttet, és a felvételről lejátszott hangfelvételen arra buzdította a politikusokat: a fórumon szavazzanak az „igazi változásra", voksoljanak rá.
Magyar és román politikusok köszöntő beszédei
Szabadság, 2011. február 28.
A magyar, a román, az EU és a székely himnusz eléneklésével kezdte meg munkálatait szombaton délelőtt az RMDSZ X. Kongresszusa. Elsőként a meghívottakat és a résztvevőket Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és llie Bolojan nagyváradi polgármester, majd Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte.
Ezt követően a meghívott vendégek közül Emil Boc kormányfő kapott szót, aki kijelentette, profizmusa, következetessége és az adott szó betartása okán érdemli meg a legnagyobb tiszteletet az RMDSZ: a szövetség a legnehezebb időszakokban is megbízható koalíciós partnernek bizonyult, s vállalta mindazokat a nehéz és népszerűtlen döntéseket, amelyek az országot a gazdasági-pénzügyi összeomlástól megóvta, stabilizálta a helyzetét, és a hazai gazdaságot növekedési pályára állította.
A kormányfő köszönetet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, akit „az utóbbi húsz esztendő egyik legfelelősebb politikusának" nevezett. Traian Băsescu államfő üzenetét tolmácsolva kijelentette: Markó Béla kiegyensúlyozottsága és bölcsessége a legnehezebb időkben is nagymértékben hozzájárult az ország stabilizálásához. „Mindig ott volt, a nehéz pillanatokban mindig számíthattam rá" – mondta. Emil Boc megköszönte egyben az RMDSZ-es minisztereknek, parlamenti képviselőknek és szenátoroknak a kifejtett komoly munkát. Rámutatott: kérdéseikre és javaslataikra mindig odafigyelt.
Boc szerint a januári gazdasági eredmények azt bizonyítják, hogy a korábbi év megfelelő időszakához, de a tavalyi negyedik évnegyed eredményeihez képest is a gazdaság növekedett. Ez azt jelenti, hogy a stabilitás feltételeit sikerült megteremteni, és az idén 1,5–2, jövőre pedig 4–5 százalékos gazdasági növekedést lehet remélni, amelynek a hatását valamennyi polgár érezni fogja.
A miniszterelnök feladatként jelölte meg a tanügyi törvény alkalmazását, az egészségügyi rendszer átszervezését, a decentralizálást, a kisebbségi törvény és a munkaügyi törvénykönyv elfogadását. Fontosnak nevezte a beruházások fellendítését, a vállalkozások fokozott támogatását, ami lehetővé teszi az állami alkalmazottak bérének növelését és a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásának mérséklését. „Együtt voltunk, amikor a legnehezebb volt, (...) együtt fogjuk a nehéz döntések termését learatni" – hangsúlyozta a kormányfő.
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hangsúlyozta: nem azért jött Nagyváradra, hogy ajánlatot tegyen a jelenlevőknek, hanem párbeszédre szólított fel. Hozzátette: őt és pártját is foglalkoztatják azok a kérdések, amelyek az egész társadalmat aggasztják, így a korrupció a vámhatóságoknál, a közhivatalokban. – Ideje lenne már kilépni az erkölcsi, gazdasági válságból. A kormányfő azt állítja, hogy túl vagyunk ezen, de ez a veszély még nem múlt el – mondta.
Leszögezte: az RMDSZ döntésén múlik, hogy az elkövetkezőkben csatlakozik-e vagy sem az ellenzéki szövetséghez.
- Megjegyzem viszont, hogy amikor együtt kormányoztunk, akkor eredményeket értünk el. Akkor is jó dolgok történtek, amikor az RMDSZ a szabadelvűekkel kormányzott. Egy autoriter hatalom nem segít a kisebbségeknek – mondta Ponta.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bevallotta: mérlegelte, hogy elfogadja-e a kongresszusra szóló meghívást egy olyan párt részéről, amely olyan koalícióban vesz részt, amelyet az ország lakosságának 85 százaléka utál.
Három okból kifolyólag jött mégis el: 1. tiszteli a romániai magyar közösséget, amelynek legitim képviselőjének pártja az RMDSZ-t tekinti; 2. mivel Markó Béla nem jelölte magát újabb mandátumra, ez alkalommal pártja nevében köszönetet kívánt mondani a magyar politikusnak mindazért, amit Romániában Romániáért cselekedett. 3. azt reméli, hogy a szövetség mielőbb összefog a szociál-liberális erőkkel, hogy a jelenlegi hatalmat leválthassák, s megteremtsék a hosszú távú stabil kormányzást, ennek a lépésnek a megtételére ugyanis 2012-ben már túl késő lesz.
Antonescu emlékeztetett a húsz évvel ezelőtti etnikumközi állapotokra, azokat a mai helyzettel helyezte szemben, és az eredmény elérésében Markónak döntő szerepet tulajdonított. Sikert kívánt a leköszönő szövetségi elnöknek jövőbeli politikai munkájában és életében. Határozottan állította, hogy Markó Béla szavára Romániában a továbbiakban is mindig fel fognak figyelni. A pártelnök kijelentette: bárhogyan is döntene a kongresszus, az RMDSZ, a liberálisok számára a magyar szövetség mindig megbízható és komoly párbeszédpartner lesz.
Videoüzenetben köszöntötte a kongresszust Wilfred Martens, az Európai Néppárt elnöke, hangsúlyozva, tisztában van az esemény fontosságával, hiszen a kongresszus elnököt választ, alapszabályt módosít, és külpolitikai határozatot fogad el, megfogalmazva a további szoros együttműködést a néppárttal. Kiemelte a szövetség szerepét a romániai magyar közösség egységének megteremtésében és megőrzésében, Markó Béla meghatározó politikai szerepét és tevékenységét, remélve, hogy utódja is követni fogja.
A néppárt elnöke szerint az európai unió szintjén kidolgozhatók a kisebbségek jogaira vonatkozó közösségi szabványok, figyelve azokra a kihívásokra, amelyekkel a kisebbségek szembesülnek. Martens kiemelte a romániai kormánykoalíció fontosságát a gazdasági válság kezelésében, amely azonban szerinte nem elég, mert hihető választ kell adni az emberek bizalmának a visszanyerésére.
A Federal Union of European Nationalities (FUEN) képviselője, Jan Diedrichsen emlékeztetett rá: az európai nemzetállamok gyakran elfeledkeznek arról, hogy a nemzeti kisebbségeket ugyanazok a politikai, nyelvi és kulturális jogok illetik meg, mint a többséget. Főképpen olyan körülmények közepette, amikor minden második európai kisebbségi. Arra bíztatta az uniós tagállamokat, hogy mielőbb, fenntartások és kifogások nélkül biztosítsák a nemzeti kisebbségeket megillető valamennyi jogot.
A FIDESZ alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nem csak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is – fogalmazott a politikus. Pelczné Gáll Ildikó szerint az RMDSZ elmúlt két évtizede sikeres és ellentmondásos is volt. A kongresszus küldöttei – mint mondta – ma megkapják az esélyt, hogy változtathassanak. „Kérdés, mennyire vagyunk felkészültek a változtatásra" – mondta, hozzátéve: a sodródás, vagy a tudatos jövőépítés a választás tétje, miközben figyelni kell a környezetünkre is. Ha a figyelem lankad, „a tagok elmaradnak, a lelkesedés alábbhagy" – fűzte hozzá.
A Fidesz alelnöke a szövetség fontosságára hívta fel a figyelmet, mondván: „az összmagyarság érdekeit nem lehet szövetségesek nélkül képviselni". A politikus ezt a szövetséget az Európai Néppártban jelölte meg, ahol közösen tudnak élni a lehetőségekkel.
Az RMDSZ tisztújítása kapcsán Pelczné Gáll Ildikó kijelentette: „itt elsősorban nem személyekről döntenek, hanem utak közül választanak", s nem mindegy, hogy a rövidebb, könnyebb utat, vagy a hosszú távú építkezést választják. Hosszú távon építkezve a Fidesznél és Európa-szerte biztos partnereket találnak – mondta a Fidesz alelnöke.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan nemzeti kormánya van, amelynek célja a magyar nemzet fennmaradása. Mélységes meggyőződésük, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban.
A politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ezzel igyekeztünk letörölni azt a szégyent, amit 2004. december 5. okozott – mondta. A politikus fontosnak nevezte, hogy nincs „a" és „b" kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal.
A KDNNP elnöke kifejtette: Magyarország kormánya együttműködik a román kormánnyal, amelynek az RMDSZ is a tagja. Elmondta: Romániával nem pusztán taktikai, hanem stratégiai együttműködést szeretnének kialakítani, hangsúlyozva, hogy Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását.
Semjén kulcsfontosságúnak nevezte az etnikai alapú magyar pártok létét, a magyar összefogást pedig megkerülhetetlen fogalomnak tekinti. Úgy vélte: amennyiben a magyar közösség nem tud részt venni a törvényhozásban, fennáll a veszélye annak, hogy beintegrálódik a román pártokba.
Balogh András, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökhelyettese elmondta, pártja megújult vezetése nagy rokonszenvvel fordul a határon túli, de különösképpen az erdélyi és a partiumi magyarság felé – mondta. Kijelentette: az elmúlt 20 évben az RMDSZ nagy, egyértelműen pozitív utat tett meg, kiváló eredményeket ért el a kisebbségi és a nyelvi jogok kivívásában, az autonómia irányában.
Markó Béla bölcsen és pragmatikusan irányította az RMDSZ-t, és kiválóan képviselte a romániai magyar érdekeket, s erre a továbbiakban is szükség van. Az MSZP messzemenően támogatja az RMDSZ-t parlamenti képviseletének fenntartásában, kormányzati részvételében. Elutasítják azt, hogy bármely magyarországi politikai erő az RMDSZ tanítómesterévé akarjon válni, az RMDSZ ugyanis „bebizonyította, hogy nem tanítvány, és hogy a magyarországi pártok nem tanítómesterek".
„Könnyű azt mondani Budapestről: „Ne kössetek kompromisszumot (...) A politikában ilyen nincs! Együtt kell működni mindazokkal, akik a kisebbséget segítik, s a kisebbségnek folyamatosan javítania kell a többséghez fűződő viszonyát" –mondta.
A kisebbségi szervezet nem lehet tárgya a magyarországi belpolitikai harcoknak – folytatta –, figyelmeztetve a magyarországi politikai erőket, hogy „az erdélyi magyarsággal való szolidaritás nem párt-, hanem össznemzeti ügy, amelyet senki nem sajátíthat ki".
Schiffer András, a magyarországi Legyen Más a Politika (LMP) elnöke kijelentette: kimagasló eredmény, hogy az RMDSZ elérte célkitűzéseinek mintegy 70 százalékát. – Olyasmik valósultak meg, amelyekről 20 évvel ezelőtt csak álmodni lehetett. Ilyen például az új román tanügyi törvény – jegyezte meg. Hozzátette: az LMP úgy gondolja, hogy nem Budapestről kell osztani az észt. – Ne a magyar fővárosból mondják meg, hogy az itteni szervezeteknek mit kell tenniük – mondta.
– Ne mások mondják meg, ki a jó magyar és ki a rossz magyar. Számunkra az elsődleges feladat, hogy a határon túli magyar közösségek apadása megálljon – tette hozzá, majd azzal zárta beszédét, hogy pártja nevében „partnerséget ajánl fel az RMDSZ eljövendő vezetőségének".
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felszólalásában köszönetet mondott az RMDSZ-nek azért az odafigyelésért, amelyet az elmúlt két évtizedben tapasztaltak, mint az egyik legveszélyeztetettebb és legkisebb magyar nemzeti közösség az anyaország határain túl.
Emlékeztetett: négy évvel ezelőtt hasonló helyzetben voltak, akárcsak most az RMDSZ, hiszen 13–14 év után személyi váltás történt a párt élén, illetve szembesülniük kellett azzal, hogy kiolvad a közösség támogatása a párt mögül, és a szervezetnek meg kell újulnia. A politikus azt kívánta, hogy az RMDSZ maradjon meg továbbra is erős, befolyásos pártnak, kormányalkotó tényezőnek, politikai célkitűzései pedig találkozzanak a közösség céljaival.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke beszédében arra figyelmeztetett: hazai tapasztalatuk azt bizonyítja, tévedés volt, amit Szlovákiában el akartak hitetni az ottani magyar kisebbséggel, miszerint nem kell egy etnikai párt, elég valamilyen vegyes tömörülés, ami szintén képviselni tudja a magyarságot. Nem így van, hangsúlyozta Berényi, kiemelve, hogy a politikában igenis számít a nagyság, mert nem mindegy, hányan képviselnek a parlamentben.
Markó Béla: az RMDSZ közös szellemi vagyonunk
Szabadság, 2011. február 28.
A kongresszuson az 555 igazolt mandátumú küldött közül 533 jelent meg, ami 97 százalékos részvételi arányt jelent. A napirend elfogadása után Markó Béla leköszönő elnök tartott beszámolót, amelyben hangsúlyozta: a politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben lévő közösség esetében, mert azt mutatja, hogy abban a közösségben erősebb az összetartozás szándéka, mint a széthúzás, erősebbek a közös érdekek, mint a véleménykülönbségek.
Markó emlékeztetett: a szervezet partneri viszonyt alakított ki a különböző demokratikus pártokkal, ma már közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikusi gárdája van. A pártelnök emlékeztetett a szövetség a kilencvenes évek elején megfogalmazott programjára, a menet közben elfogadott cselekvési programokra, az 1993-ban az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumra. Azoknak a dokumentumoknak a legtöbb pontja megvalósult, egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelés, hiszen ahhoz mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség – mondta a szónok. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben – fűzte hozzá.
A romániai magyarság egységének gondolata alkotta a leköszönő elnök beszédének gerincét. Felidézte, hogy az alapvető szembenállás az elmúlt két évtizedben a „mérsékeltek és radikálisok" között volt tapasztalható. „Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" – emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az – vélte a szónok –, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel.
„Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik... a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket" – állapította meg az elnök. „Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget" – mondta Markó. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét az államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.
Felidézte, hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben kiállta az ellenzékiség próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával és az oktatási törvény elfogadásával minden gazdasági nehézség és elkerülhetetlen népszerűségvesztés ellenére kiállta a „reformkormányzás" próbáját is.
Markó beszélt az önálló erdélyi magyar politika eszméjéről, hangsúlyozva: szerinte nem volt ellentmondás az önálló erdélyi magyar politika Kós Károly és kortársai által vallott eszméje és az egész magyar nemzet ügye iránti erős elkötelezettség között. „Mindennapos dilemmánk – mondta –, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg". Markó megállapította: Magyarországon is sokak haragját magára vonta amiatt, hogy makacsul kitartott az egyenjogú, partneri viszony elvénél.
Takács Csaba köszönetet mondott Markó Béla szövetségi elnöknek a 18 éves elnöksége alatt kifejtett munkájáért. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke könnyekig meghatottan fejtette ki: Markó Béla a közelmúltban bejelentette, hogy nem kíván indulni még egy elnöki mandátumért. Ezért az RMDSZ X. kongresszusa nem csak négy évet értékel és zár le, ennél sokkal többre hivatott: egy korszakra, pontosabban 18 évre tekint vissza.
Leszögezte: ez a 18 év nem volt más, mint egy örökös küzdelem az erdélyi magyarság felemelkedéséért. „Ha a visszatekintést az elmúlt 18, vagy az RMDSZ 21 éves múltjára irányítjuk, elmondhatjuk azt, hogy ebben a történetben nincs semmi újszerűség. Hiszen a szülőföldön való megmaradás ezeréves dilemmáját éltük át újra Erdélyben, miszerint mindent vagy semmit, mindent, amit lehet, avagy valamit valamiért elv határozza meg a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelmet a honfoglalástól napjainkig" – mondta.
Takács szerint ami húsz évvel ezelőtt elkezdődött, az egy álom, amit mindannyian RMDSZ-nek hívtunk. Minden magyart átölelt ez a szervezet, védett, bátorított, büszkeséget, dacot és konokságot, elismerést és megbecsülést, időnként csalódást, de mindig biztonságot talált benne az erdélyi magyar. „Nem csak talpra álltunk általa, hanem emelt fővel tehetjük azt magyarként Romániában" – mondta. Hozzátette: az elmúlt 18 évben ezen az úton vezette Markó Béla, az RMDSZ elnökeként a szövetséget olyan politikusként, aki tudott választani az elmúlt századok történelmi tapasztalataiból.
Takács Csaba beszédét követően a színpadra hívta Markó Bélát, és köszönetképpen Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázoló domborművet adott át nagy taps közepette a leköszönő elnöknek.
A szövetségi elnök beszámolójának értékelése késő délutánig elhúzódott, a hozzászólások után Markó Béla megköszönte az elhangzott méltatásokat, azokét is, akik az elmúlt években inkább kritikusai voltak. Visszautalt azokra a személyekre, akikkel a szövetségben együtt dolgozott, de akik azóta eltávoztak az élők sorából, s a kapott köszönetek egy részét rájuk hárította: elsősorban Domokos Gézára, Sütő Andrásra, Demény Lajosra, Szabó Károlyra, Pálfalvi Attilára, Csiha Kálmánra, Szabó Árpádra és másokra emlékezett. A többi köszönetet az RMDSZ-ben jelenleg is dolgozó személyeknek adta tovább, akik minden nyűg és baj dacára szolidárisan dolgoznak a közösség érdekében.
„Nem a jó elnök teszi a jó szövetséget, hanem a jó szövetség teszi a jó elnököt" – mondta. Hozzátette: arra bíztatja a következő elnököt, hogy szeresse a szövetséget.
A küldöttek a szövetségi elnök beszámolóját egyhangúlag elfogadták.
Elfogadták a módosított alapszabályzatot, programot és a kongresszus dokumentumait
Szabadság, 2011. február 28.
A vasárnapi ülés Varujan Pambuccian, a képviselőház nemzeti kisebbségek képviselőcsoportja vezetője üzenetének felolvasásával kezdődött. Pambuccian kijelentette: csoportja számára az RMDSZ a legközelebbi szövetséges.
A küldöttek a továbbiakban rátértek a szövetség programjának módosítására. Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a programmódosítással a korábbi SZKT is foglalkozott. A korábbi program több célkitűzése már megvalósult, a módosított programnak a jövő kihívásaira kell válaszolnia.
A preambulumhoz, a gazdaság, az információs társadalom, az oktatás, a tudomány-kutatás, a művelődés, a sajtó-tömegtájékoztatás, az egyházak, az ifjúság, a sport, a szociálpolitika, a családpolitika, az egészségügy, az esélyegyenlőség nők és férfiak között, az önkormányzatok és helyi demokrácia, a regionális érdekek, régiófejlesztés, a környezetvédelem című programfejezetekhez a küldöttek módosító javaslatot nem terjesztettek elő. A külpolitika és külkapcsolatok fejezethez Bakk Dávid László terjesztett elő árnyalati változást célzó módosító indítványt, amelyet a kongresszus elfogadott.
Kelemen Hunor terjesztette a küldöttek elé a 2011. évi népszámlálásról szóló kongresszusi határozatot, amelyben a fórum a magyar identitás vállalására bíztatja a közösség tagjait.
Lakatos Péter a romániai gazdaságpolitikai reform alapelveiről szóló állásfoglalás tervezetét terjesztette elő. A tervezetet, az előterjesztett formában fogadták el a küldöttek.
Korodi Attila az RMDSZ külpolitikai kongresszusi dokumentum javaslatát ismertette. Ennek „Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme!" az alcíme. A dokumentumot a fórum egyhangúlag elfogadta.
Takács Csaba a Magyar Szórvány Napjáról szóló kongresszusi határozat-tervezetet javasolta, amelyet az RMDSZ Hunyad megyei és háromszéki szervezetének képviselői és a Kún Kocsárd Egyesület civil társadalmi szervezet kezdeményezett. Eszerint november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja.
Winkler Gyula az erdélyi magyarságnak az európai szociális modell szilárdításán alapuló megerősítését szorgalmazó állásfoglalást vezette fel, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott.
Az Állásfoglalás a kedvezményes honosítás kérdésében című dokumentum-tervezetet Kelemen Hunor terjesztette elő. Ebben üdvözlik azt a tényt, hogy a kedvezményes honosítást valamennyi magyarországi párt támogatta. Ugyanakkor az RMDSZ szükségesnek tartja, hogy a magyar kormány a határon túli magyaroknak a szülőföldjükön történő boldogulásukat megerősítő intézkedéseket fogadjon el.
Bíró Rozália a kongresszus munkálatait Kós Károly-idézettel rekesztette be.
A harmadik elnök
Szabadság, 2011. február 28. – PAPP ANNAMÁRIA
Nem hozott különösebb meglepetést az RMDSZ új elnökének szombat esti megválasztása, a megszületett eredmény várható volt, sőt, mondhatni előre borítékolható.
Ezt támasztja alá a három elnökjelöltre leadott szavazatok aránya is, hiszen Kelemen Hunornak már az elnökválasztás első fordulójában sikerült megszereznie az összesen leadott 538 szavazat közül 371-et, vagyis a voksok abszolút többségét, csaknem 70 százalékát, míg két vetélytársára, Eckstein-Kovács Péterre és Olosz Gergelyre 118, illetve 47 küldött adta a szavazatát. Az előrejelzések alapján talán az számított volna meglepetésnek, ha Kelemennek nem sikerül az első körben vinnie a szavazatok többségét, és második fordulóra kerül sor. Ez talán kissé Eckstein-Kovács javára billenthette volna a mérleg nyelvét, de a voksok arányát figyelembe véve akkor is kevés esélye lett volna a győzelemre. Kelemen fölényes győzelmét a Fidesz-alelnök sok küldött és megfigyelő szerint erőszakosnak, fenyegetőnek és tapitatlannak ítélt beszéde is jelentősen elősegítette.
Tény azonban, hogy a Markó Béla által támogatott új elnök megválasztásával új korszak kezdődik az érdekvédelmi szervezet közel huszonkét éves történetében, s Kelemen Hunor számára ez nem kis kihívást jelent. A fiatal politikusnak egyrészt be kell bizonyítania, hogy méltó utóda lesz a három évig elnöklő Domokos Gézának és az RMDSZ-t tizennyolc esztendőn át vezető Markó Bélának, másrészt pedig kérdés, hogy képes lesz-e önállóan cselekedni, saját véleményét és meglátásait érvényesíteni. Egyáltalán: eleget tud-e tenni a személyéhez fűzött politikai és emberi elvárásoknak, és visszaigazolni, hogy az abszolút többséget igenis, megérdemelte.
De azért sem lesz könnyű feladata Kelemennek, mert reá vár a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások lebonyolítása, a szövetségből kiábrándult magyar választópolgárok bizalmának a visszaszerzése, a Tőkés László köré szerveződő új magyar párttal való kiegyezés, az RMDSZ és a Fidesz közti megromlott viszony rendezése. E téren reményt keltő, hogy az érdekvédelmi szervezet újdonsült elnöke, a megválasztásáról szóló bejelentés után, pozitív üzenetet fogalmazott meg. Eszerint az RMDSZ nyitott szervezet lesz, és oda kíván figyelni minden erdélyi magyar problémájára, korrekt kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai erőkkel, a Fidesszel, a KDNP-vel, akárcsak az ellenzéki pártokkal, valamint minden olyan erővel, amelyik a romániai magyar közösséget akarja segíteni.
Kérdés persze az is, Kelemennek sikerül-e úgy politizálnia és építenie a szövetséget, hogy az a másik fél számára súllyal bírjon, és nélkülözhetetlen legyen. Ugyanilyen sokat nyom majd a latba az, hogy milyen szándékai és elképzelései vannak a Fidesznek és Tőkésnek, illetve, hogy a feleket milyen közös érdekek köthetik össze.
Erős szövetség erős elnöke akar lenni Kelemen Hunor
Szabadság, 2011. február 28.
Sorshúzással, elsőként Olosz Gergely mutatkozott be az elnökjelöltek közül. Tőlünk függ minden, csak akarnunk kell – idézte Széchenyi Istvánt többször is beszédében a háromszéki politikus, hangsúlyozva, hogy a magyar közösség egészének kell döntenie a jövőről.
A szövetség eddigi tettei kivívták a románság és az európaiak tetszését, ezt meg kell köszönni a vezetőknek, de minden honfitársnak is. A kérdés azonban most már nem a múlt, hanem a jövő, az, hogy könnyesen búcsúzunk vagy inkább szilárd elhatározással tekintünk a jövő felé.
Olosz azt tartotta súlyos kérdésnek, hogy képes lesz-e az érdekvédelmi szövetség megújulni, vagy kicsinyes csatározások közepette meggyengül. Szerinte azonban a megoldás erre is az akaraton múlik.
Úgy vélte, a magyarságnak kell vezetnie a szövetséget, és nem a szövetség felső vezetésének a magyarságot, ő pedig képesnek tartja magát arra, hogy a magyarsággal vezesse a szövetséget.
Kelemen Hunor a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás hívének nevezte magát. A szövetség jövőjére való tekintettel károsnak, rombolónak nevezett minden olyan magatartást, amely személyeskedésre, egymás lejáratására alapozza politikai üzenetét.
Az elnökjelölt a megújulás, a változás programját szorgalmazta, a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás hívének nevezte magát. „Nincs szükségünk kiszámíthatatlanságra, káoszra és kapkodásra. Nekünk van elég erőnk és bátorságunk, van elég tapasztalatunk és tudásunk, hogy a szükséges változásokat mi magunk ültessük életbe. Ehhez nem kell kívülről a mi életünkbe belenyúló kéz" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Három elvet tartott a legfontosabbnak, mégpedig a szolidaritást, az arányosságot és az egyensúlyt a döntéshozásban. Szerinte ki kell szélesíteni a döntéshozatalt, a megyei és területi szervezeteknek, a platformoknak és az ifjúságnak helyet és beleszólást kell biztosítani a napi munkába.
„Identitásunkért folytatott küzdelmünkben is új fejezetet nyitunk: szélesebb anyanyelv-használati jogok, kulturális és területi autonómia, fejlesztési régiók átszervezése, egytől-egyig olyan célok, amelyekről nem mondhatunk le, és amelyek tekintetében nincs és nem lesz kompromisszum" – fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint új fejezetet kell nyitni a gazdasági és szociális kérdésekben is.
Úgy vélte: a kormányzati munkánkban a hangsúlyt munkahelyteremtésre, stabil és fenntartható gazdasági növekedésre, az egyén és a közösség versenyképességének növelésére kell helyezni – mondta. A kiszámítható és a biztonságot szavatoló változások mellett ugyanakkor a folytonosságot is fontosnak tartotta, azt, hogy tovább vigyék azt, ami jó, ami érték.
Eckstein-Kovács Péter bemutatkozó beszédében kijelentette: lehetőséget kínál az RMDSZ-nek az eljövendő nehéz évekre, főképpen a következő két évre, amely időszakban a szövetségnek választásokon kell megméretkeznie. A mostani elnökválasztás ugyanis arról szól, hogy bejut-e a szövetség a parlamentbe, kormányra kerül-e vagy sem, koalícióba kerül-e a szervezet vagy pedig nem.
A jelölt elnökként a szövetség törzsszavazóira számítana, nagyszámban hozna vissza belőlük a szervezetbe. Barátságos, befogadó, az embereket meghallgató, s nem pedig arrogáns, telefonhívásokra nem válaszoló RMDSZ-t akar. A változás egyik fő iránya a strukturális átalakítás lenne. Nem támogatja a pártosodást, politikai alelnök kinevezését sem. Szereti Borbély Lászlót, de nem szeretné, ha Borbély kötelezné el politikailag az RMDSZ-t. „Nem vagyok Băsescu, nem vagyok Markó vagy Tőkés, sem Orbán Viktor embere, de őket ismerem" – mondta.
Erős elnöke akar lenni az RMDSZ-nek, szervezeteinek a legnagyobb autonómiát biztosítaná. Nem támogatja, hogy a volt elnöknek irodája legyen, a forrásokat a megyei és a területi szervezetekre költené most, amikor leépítések vannak a szervezetben, és irodákat szüntetnek meg. További megszorításokat sem kíván támogatni. Kampánya a demokrácia, az autonómia és a szolidaritás elvére épült, ezeket fő értékeknek tekinti. Arra kérte a resztvevőket, szavazzanak rá. „Azt mondom: együtt, tovább – attól függetlenül, hogy ki lesz az elnök" – zárta beszédét.
A szavazatszámláló bizottság bejelentése szerint a szavazatok a következőképpen oszlottak meg: Kelemen Hunor 371, Eckstein-Kovács Péter 118, Olosz Gergely 47 voksot kapott. A leadott szavazatok száma 538, ebből érvényes 536, érvénytelen 2 volt. Arányokban ez a következőt jelenti: Kelemen Hunor a küldöttek 69.22 százalékának, Eckstein-Kovács Péter a 22.01 százalékának és Olosz Gergely a 8.77 százalékának a bizalmát nyerte el.
Kitartó tapsot követően szólt a jelenlevőkhöz az RMDSZ elnöki tisztségét megnyert Kelemen Hunor, aki mindenekelőtt mindenkinek megköszönte a támogatást, munkát, bizalmat, amelyet iránta tanúsítottak, kijelentve: erős szövetség erős elnöke akar lenni.
- A köszöneteken túl, holnap vasárnap, még dolgozunk, hétfőtől azonban újabb fejezet következik – mondta. Ki kell elemezni mi volt jó, hol kell korrigálni, és hogyan kell felkészülni a választásokra – tette hozzá.
Kelemen Hunor üzenetet is megfogalmazott minden magyarnak: a szövetség nyitva áll minden közösség előtt, minden szervezet irányába, amely szerepet szeretne vállalni a politikai képviseletben. Korrekt kapcsolat kiépítését tartja megfelelőnek, partnerséget egyenlő felek között, Magyarország és a Fidesz irányába is, hangsúlyozta az elnök, mondván, a segítségnek is partneri segítségnek kell lennie. A kongresszusi munkálatok bezárása utáni sajtóértekezletén Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a következő időszakban az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) is aktivizálni szeretné.
„Egyetlen szövetségesem az erdélyi magyarság" – szögezte le az új szövetségi vezető. Rámutatott, 2012-ben a helyi hatóságokban és a parlamentben is erős képviseletet szeretne látni.
Újságírói kérdésekre válaszolva közölte: a Fidesz-alelnök mondatait elfelejtette, a jövő felé tekint. A Bihar megyei szervezet által a szociál-liberális szövetséggel megkötött protokollúmról elmondta: nincs benne újdonság, a helyi egyezségek az országos megállapodásokat eddig sem és a jövőben sem fogják befolyásolni.
Közölte: Tőkés László azért nem kapott külön meghívót a kongresszusra, mert EP-képviselői minőségében – akárcsak a többi választott tisztségviselő – automatikusan küldötti minőséggel rendelkezett, rajta múlt, hogy ezzel nem kívánt élni.
Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke
Népszabadság, 2011. február 28.
Kelemen Hunor veszi át Markó Béla helyét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki székében. A kétharmadnál is nagyobb győzelemhez hozzájárultak a magyar kormánypártok is azzal, hogy képviselői alig burkoltan megfenyegették az RMDSZ irányadó vonalát.
Egy erős szövetség jó elnöke akarok lenni – hangzott az RMDSZ új vezetőjének első reakciója a szavazás eredményének bejelentése után. Kelemen Hunor megköszönte a 18 év után leköszönő Markó Béla támogatását, amelyben közel másfél évtizedes politikai pályafutása során részesítette.
– Hétfőtől kezdődik a munka. Új fejezetet nyitunk, készülünk a 2012-es helyhatósági választásokra – mondta.
Világossá tette: elsődleges feladatának azt tekinti, hogy az RDMSZ a romániai magyarság legfontosabb érdek-képviseleti szerve maradjon. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nyitva áll minden magyar ember előtt, de kezet nyújt minden létező vagy készülő szervezetnek is. Ezzel utalt a magyar kormány által nyíltan támogatott, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra és a készülő néppártra. – Korrekt kapcsolatot akarunk Magyarországgal, de partnerséget, egyenlő felek között – fűzte hozzá. Megerősítette, hogy az RMDSZ kitart román kormányzó partnere mellett. Az együttműködést ajánló ellenzéki pártoknak azt üzente, „hirtelen pálfordulásra ne számítson senki".
Az 536 érvényes szavazatból 371-et kapott Kelemen Hunor; Eckstein-Kovács Péterre 118-an, a magyarországi kormánypártok preferáltjára, Olosz Gergelyre 47-en voksoltak.
Kelemen egyébként is jó esélyeit tovább növelte a magyar kormánypártok képviselőinek felszólalása. A magyarországi vendégek közül elsőként felszólaló Semjén Zsolt közölte: „amikor önök döntenek, mindannyiunkról hoznak döntést; hogy milyen lesz az országnak a stabilitása, és milyen lesz a magyar–magyar kapcsolat." A KDNP elnöke e mondatot – a korábbiaktól eltérően – a magával hozott papírról olvasta. A Fidesz üzenetét átadó Pelczné Gáll Ildikó úgy vélte: ahogy tavaly Magyarországon, az RMDSZ életében is eljött a változás ideje. Figyelmeztetett: amikor a jövendő elnökről dönt, az RMDSZ-nek gondolnia kell a környezetére is. – Ha ez a gondolkodás elmarad, valami véget ér. Ha a változás mellett döntenek, segítő kezet nyújtunk önöknek –mondta a küldöttek hurrogása közben.
A meghívottak után felszólaló Markó Béla leköszönő elnöke értékként szólt az önálló erdélyi politikáról, ám nem a hallottak hatására, hiszen nem tért el az írott beszédtől. A politikai alelnöki tisztség várományosaként felszólalóBorbély László viszont határozottan visszautasította a Budapestről jövő utasítgatást. – Nem ez jelenti a nemzetstratégiát. Partnerek vagyunk és leszünk a magyar kormánnyal, de kioktatásra nincs szükségünk. Nincs szükség olyanokra, akik nem látják a célt. A cél az, hogy összetartsuk ezt a közösséget – mondta, utalva a nyílt támogatásra, amelyet a Fidesz nyújt a pártalapításra készülő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak.
Eckstein-Kovács az elsők között gratulált Kelemen megválasztásához, illetve a szavazás előtti beszédében is jelezte, bármi lesz is az eredmény, „együtt megyünk tovább". A harmadik jelölt, Olosz Gergely viszont egyes források szerint kilépni készül az RMDSZ-ből. Ezt látszik alátámasztani, hogy forrásaink szerint a magyar kormánypártok által támogatott jelölt szakértőket toboroz. Más vélemények szerint ugyanakkor Olosz belátta, hogy nem lenne esélye a karrierépítésre az RDMSZ-en kívül. Mindenesetre az új elnök kedvezőbb helyzetben van, mint elődje volt 1993-ban, amikor az RMDSZ közel állt a szakadáshoz.
A legnagyobb kihívást Kelemen abban látja, hogy az emberek eltávolodtak a szervezettől. – Egyetlen magyar közösség sem maradhat ki a mindennapi és hosszú távú döntésekből. Ezért kell kiszélesíteni a döntéshozatalt, a megyei és területi szervezeteknek, a platformoknak és az ifjúságnak helyet és beleszólást kell biztosítani a napi munkába – mondta még jelöltként. Ezt a célt is szolgálja az elfogadott alapszabály-módosítás.
Az RMDSZ X. nagyváradi kongresszusának második napján elfogadták a szervezet módosított programját, valamint több dokumentumot. Ezek egyike európai szintű kisebbségi keretszabályozást szorgalmaz, egy másik pedig üdvözli a kedvezményes honosítást lehetővé tevő jogszabályt.
Kelemen Hunor: felnőtt emberek vagyunk
Népszabadság, 2011. február 27.
Kelemen Hunor veszi át Markó Béla helyét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki székében. A szavazás előtt legesélyesebbnek tartott kulturális miniszterre voksolt a küldöttek közel hetven százaléka.
Az 536 érvényes szavazatból 371-et kapott Kelemen Hunor – jelentette be a választási bizottság elnöke, Király András. A második helyen Eckstein-Kovács Péter végzett 118 szavazattal. A magyarországi kormánypártok preferáltja, Olosz Gergely 47 voksot kapott.
– Egy erős szövetség jó elnöke akarok lenni – mondta az új elnök, miután fogadta a leköszönő elnök, Markó Béla gratulációját. Kelemen Hunor megköszönte elődjének a támogatást, amelyben részesítette 1997-től, mióta az újságírást felváltotta a politikával. Köszöntet mondott többek közt a csapatnak, amellyel 2007 óta együtt dolgozott ügyvezető elnökként, majd rátért a hétköznapokra.
- Holnap vasárnap van, de hétfőtől kezdődik a munka. Új fejezetet kezdünk, készülünk a 2012-es helyhatósági választásokra – mondta. Hangsúlyozta, az RMDSZ nyitva áll minden magyar ember előtt, de kezet nyújt minden létező vagy készülő szervezetnek is. – Korrekt kapcsolatot akarunk Magyarországgal, úgy, hogy egymást segítsük, de partnerséget, egyenlő felek között – tette hozzá.
A magyarországi pártok képviselői közül az LMP-s Schiffer András várta meg a szavazás végét, és gratulált Kelemen Hunornak a megválasztásához.
Közös érdekek a Fidesszel
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Fidesz-KDNP-nek vannak közös érdekei, sokkal több dolog köti össze őket, mint amennyi elválasztja - mondta az MTI kérdésére vasárnap Nagyváradon Kelemen Hunor. A szövetség új elnöke közvetlenül szombat esti megválasztása után jelezte a küldötteknek és az újságíróknak: korrekt kapcsolatokra törekszik majd a magyar kormánnyal, a kormánypártokkal és az ellenzéki erőkkel.
Az MTI erre vonatkozó kérdésére vasárnap, a kongresszus befejezése után kifejtette: vannak olyan közös érdekek a nemzetpolitikában, amelyek összefogást tesznek szükségessé. "Ez mindannyiunk érdeke. Érdeke a magyar kormánynak, hogy az erdélyi magyarságnak erős politikai képviselete legyen, és érdeke ennek a magyar közösségnek is, hogy erős és tekintélyes magyar kormány legyen, amely a nemzetközi politikában is képes a szavát hallatni" - mondta Kelemen Hunor, aki szerint az is mindenkinek érdeke, hogy a magyar-román kapcsolatok jól alakuljanak.
Felhívta a figyelmet azokra az alapértékekre is, amelyek szerinte mind az RMDSZ, mind a Fidesz-KDNP programjában régóta jelen vannak. Utalt arra, hogy ugyanahhoz a politikai csoporthoz, az Európai Néppárthoz tartoznak. "Ilyen szempontból sokkal több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt. Szoros kapcsolatokra és partnerségre törekszem a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal" - szögezte le az RMDSZ új elnöke. Szerinte az a legfontosabb, hogy mindenki világosan lássa: mindannyian felelős, felnőtt emberek vagyunk, és ha egymásra támaszkodunk, sikereket érhetünk el.
Az RMDSZ-en belül ezen a kongresszuson az eddigi ügyvezető elnöki tisztség helyett létrehozták a politikai alelnöki és a főtitkári posztot. Az MTI érdeklődésére Kelemen Hunor elmondta: az elnök és az alelnök közötti munkamegosztás ugyanaz lesz, mint ami eddig volt a szövetségi elnök és az ügyvezető elnök között. A politikai alelnök a szövetségi elnök megbízásából végez feladatokat, de soha nem veszi át a szövetségi elnök hatáskörét, nem helyettesíti őt. Tehát az RMDSZ-nek erős elnöke lesz.
A mostani szerkezeti átalakítással csak annyi történt, hogy az ügyvezető elnöki szerepet választották ketté - mondta Kelemen Hunor. A főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd, a politikai alelnök pedig a szorosan vett politikai munkát végzi, eddig mindez egy emberre hárult - tette hozzá.
Lehurrogták a Fidesz-alelnököt
Népszabadság, 2011. február 26.
Alig burkolt fenyegetést fogalmaztak meg a magyar kormánypártok képviselői az RMDSZ tisztújító kongresszusán. A Fidesz alelnökét lehurrogták a küldöttek.
A magyarországi vendégek közül elsőként Semjén Zsolt kapott szót. A kormányfőhelyettes Szent Pál apostolt idézve figyelmeztette az RMDSZ vezetőit az összefogás fontosságára: „Hogyha marjátok is, rágjátok is, fel ne faljátok egymást!" Majd hozzátette: „Amikor önök döntenek, mindannyiunkról hoznak döntést; milyen lesz az országnak a stabilitása, és milyen lesz a magyar-magyar kapcsolat." A mondatot a korábbiaktól eltérően a magával hozott papírról olvasta.
Ezután Pelczné Gáll Ildikó adta át – mint hangsúlyozta – a kétharmados Fidesz üzenetét. Úgy vélte, ahogy tavaly Magyarországon, eljött a változás ideje az RMDSZ életében is. – Korszakhatárhoz érkeztünk. A mai nap útkeresésről, a jövő együttműködéseiről is szól – mondta. Majd figyelmeztetett: amikor a jövendő elnökről dönt, az RMDSZ-nek gondolnia kell a környezetére is. – Ha ez a gondolkodás elmarad, valami véget ér. Ha a változás mellett döntenek, segítőkezet nyújtunk Önöknek – mondta a küldöttek hurrogása közben. A Fidesz alelnöke egyúttal rámutatott: „a figyelmetlenségből adódó tévedések egy életre szólnak".
A meghívottak után felszólaló Markó Béla leköszönő elnök értékként beszélt az önálló erdélyi politikáról, ám nem a hallottak hatására, hiszen nem tért el az írott beszédtől. Viszont a később felszólaló Borbély László – sokak szerint az alelnöki tisztség várományosa – határozottan kikérte a szövetség nevében a „Budapestről jövő utasítgatást". - Nem ez jelenti a nemzetstratégiát. Partnerek vagyunk és leszünk a magyar kormánnyal, de kioktatásra nincs szükségünk. Nincs szükség olyanokra, akik nem látják a célt. A cél pedig az, hogy összetartsuk ezt a közösséget – mondta utalva a nyílt támogatásra, amelyben a Fidesz-kormány nyújt a pártalapításra készülő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak.
Korábban a küldöttek hatalmas tapssal jutalmazták az MSZP elnökhelyettese, Balogh András szavait: - Az MSZP elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie.
Néhány hét haladékot adnak az RMDSZ-nek a román pártok
Az RMDSZ-nek néhány héten belül el kell döntenie, hogy csatlakozik-e a hónap elején létrejött Szociálliberális Unióhoz (USL), vagy kitart kormányzó partnere mellett - fogalmazták meg a román ellenzéki pártok vezetői.
Elsőként Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hívta szokatlan nyíltsággal az RMDSZ-t, csatlakozzon az ellenzéki tömörüléshez. Idézett a napokban megjelent felmérés adataiból, miszerint a román lakosság 95 százaléka szerint az ország rossz irányba megy. – Nem hiszen, hogy az elégedetlenek mind románok – mondta. Szerinte csakis az RMDSZ-től függ, hogy az USL a jövő évben esedékes parlamenti választásokon buktatja meg a kormányt, vagy már idén, ha a magyarok kilépnek a kormányból. Az USL társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök is sürgette az RMDSZ-t: szorít az idő, a döntés nem lehet hónapok kérdése.
Markó Béla leköszönő elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Akivel megegyezünk, azt nem csapjuk be, de örök szövetségesünk csak egy van: a magyar közösség, amely képviseletével megbízott minket".
A mostani az első kongresszusa az RMDSZ-nek, amelyen a bukaresti parlament valamennyi pártja a legmagasabb szinten képviselteti magát. Az ellenzéki vezetők mellett jelen van a Demokrata-liberális Párt elnöke is, Emil Boc miniszterelnök. A maradás mellett érvelt, emlékeztetve a küldötteket, hogy az RMDSZ mindig „profi, komoly és szavatartó" alakulat volt. Utalt a magyarság számára fontos, már meghozott döntésekre - mindenekelőtt az anyanyelvű oktatást bővítő tanügyi törvény elfogadására -, és a koalíció előtt álló fontos feladatok között említette a kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvény elfogadását. Szólt azokhoz is, akik a népszerűtlen válságkezelő intézkedések hatásaitól féltik az RMDSZ-t. Hangsúlyozta, hogy valamennyi előrejelzés szerint idén növekedésnek indul a román gazdaság. - Együtt voltunk a legnehezebb pillanatokban, és együtt gyűjthetjük be a közös munka gyümölcseit is: megnyerjük a következő választásokat és folytatjuk a kormányzást – mondta a miniszterelnök.
A ma és holnap tartó kongresszuson az RMDSZ új elnököt választott a 18 év után távozó Markó Béla helyére. A tisztségre hárman pályáztak: Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Markó Béla támogatottja, és Olosz Gergely,
akit a magyarországi kormánypártok favorizáltak.
Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke
Népszava, 2011. február 28. – Kristály Lehel
Barátságtalan üzenet: Borbély Lászlóék nem kérnek a magyar kormányból
Fidesz-ellenesség – az alelnök elleni zúgolódás –, dakota viccekkel dobálózás és üzengetés lengte körül szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. nagyváradi tisztújító kongresszusát. A pártot tizennyolc évig irányító, de az új ciklusra már nem pályázó Markó Béla RMDSZ-elnök utódja Kelemen Hunor művelődési miniszter lett.
Egymást túllicitálva szidták az RMDSZ-kongresszus küldöttei a Fideszt, ahogy tették azt számos alkalommal már akkor is, amikor a kormánypárt a szocialista kabinetek ellenzéke volt. Az ürügyet ezúttal Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök kongresszusi beszéde szolgáltatta. Mint fogalmazott, az RMDSZ előtt álló változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról is, azaz a jövő együttműködéséről, amely lezárhatja a sikereket is tartalmazó, de ellentmondásokban sem szűkölködő két évtizedes korszakot. Megjegyezte azt is: a szervezetnek a sodródás és alkalmazkodás, illetve a tudatos jövőépítés között kell választania. Kiemelte: rögzíteni kell, kik a szövetségesek, és a hozzájuk főződő viszonyt is, közöttük az RMDSZ-nek a Fideszhez fűződő viszonyát, amelyet szükség esetén újra lehet értelmezni. Ha az RMDSZ a hosszú távú építkezést választja, a Fideszben biztos partnerre talál. „Ha ma a változás mellett döntenek, mi segítő kezet nyújtunk" – mondta az alelnök, mire a küldöttek zúgolódni kezdtek. Később Borbély László ügyvezető alelnök egyenesen azt hangoztatta: „Ne utasítgasson bennünket senki – sem Bukarestből, sem Budapestről –, még akkor sem, ha kétharmados többsége van!"
Az MSZP európai parlamenti delegációja közleményben tiltakozott. „Honnan veszi a bátorságot a Fidesz, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját?" – tette fel a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki az RMDSZ meghívására részt vett a nagyváradi kongresszuson. Tabajdi szerint a Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t.
Szombat este lezajlott a tisztújítás is a szövetségben, mivel Markó Béla, aki tizennyolc éven át vezette az RMDSZ-t, decemberben bejelentette: nem indul újabb mandátumért. Megüresedő székéért három jelölt versengett: Kelemen Hunor művelődési miniszter, Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó és Olosz Gergely parlamenti képviselő. Mivel Markó számos alkalommal nyilvánosan is kifejtette, hogy egyedül Kelement tartja alkalmas utódnak, az eredmény borítékolható volt: a 43 éves jelöltet több mint kétharmados többséggel, 371-en szavazták meg elnöknek, Eckstein-Kovács 118 szavazatot kapott, míg Olosz 47-et.
Megválasztása után Kelemen kijelentette, már elfelejtette Pelczné Gáll Ildikó szavait, majd megjegyezte, hogy korrekt kapcsolatot kíván fenntartani a Fidesszel, a KDNP-vel, a magyar parlamenti pártokkal. Kérdésünkre, hogy miért tartotta fontosnak az első, elnökként tett kijelentései között mindezt elmondani, Kelemen azt válaszolta: „Mind¬annyiunk érdeke a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal való együttműködés, mert közös célokat, közös értékeket képviselünk."
Kelemen Hunor az utód
Népszava, 2011. február 28.
Nem hozott meglepetést a nagyváradi Román Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) tisztújító kongresszusa. A Kárpát-medence legnagyobb, legsikeresebb magyar érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t 18 éven keresztül szövetségi elnökként irányító Markó Béla utódjának Kelemen Hunort választották az RMDSZ élére.
Nagyváradon tartotta kétnapos tisztújító kongresszusát az RMDSZ. A rendezvényen jelen volt a román politikai élet teljes vezérkara - a román kormányfő és a parlamenti pártok elnökei. A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Fideszt Pelczné Gáll Ildikó, az LMP-t Schiffer András pártelnök, az MSZP-t Balogh András elnökhelyettes képviselte, de jelen volt a párt két legismertebb kisebbségi és nemzetpolitikai szakértője, Tabajdi Csaba EP képviselő és Szabó Vilmos parlamenti képviselő is. A Jobbik nem kapott meghívást a kongresszusra. Az amúgy épp nagyváradi lakos Tőkés László, aki EP-képviselői minőségében - akárcsak a többi választott tisztségviselő - automatikusan küldötti minőséggel rendelkezett, nem vett részt a kongresszuson.
Nem Budapestről kéne osztani az észt!
A Fidesz képviseletében Pelcné Gáll Ildikó "egy győztes párt, egy kétharmadot kapott párt" alelnökeként köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy ez a kongresszus nem egy szokványos tisztújítás, hanem mérföldkő, ami változást hoz. "Az RMDSZ-nek is rögzítenie kell a szövetségeseit, rögzítenie kell a Fideszhez való viszonyt" - tette hozzá. Beszédét "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok, hajrá Erdélyország!"-gal zárta. A reakciók nem maradtak el. A felvidéki MKP-t képviselő Berényi József elnök, Schiffer András LMP-elnök egyaránt kitértek arra, hogy nem kívülről kellene feltételeket szabni egy kisebbségi szervezetnek. Schiffer egyenesen kimondta: "nem Budapestről kellene osztani az észt".
A Fidesz üzenetét tolmácsoló Pelczné beszédéből kisebb botrány lett, a Fidesz politikus burkoltan az állt, hogy a Fidesz nem ismeri el az RMDSZ politikáját, a szövetség csak akkor számíthat Budapest támogatására, ha a teljes változásra szavaz, feladja eddigi irányvonalát és a Fideszt választja "szövetségesként". A teljes beszéd erődemonstráció volt a "kétharmados győzelmet aratott " Fidesz részéről. A Pelcznét követő felszólalók mindegyike, a más határon túli területről érkező, magyarországi és romániai magyar politikusok egyaránt, reagáltak a Fidesz üzenetre. Schiffer András fogalmazott legdirektebben: Ne Budapestről osszák az észt. Az MSZP nevében Tabajdi Csaba közleményben is jelezte, hogy "nemzetpolitikai botrány" a Fidesz üzenet, elfogadhatatlan, minősíthetetlen.
A választás eredménye a papírforma szerint alakult, Kelemen Hunort kétharmados többséggel, 371 szavazattal választották Markó utódjának, Eckstein Kovács Péter 118 voksot, a magyar kormány és Semjén által preferált Olosz Gergely 47 szavazatot kapott. Kelemen a vártnál nagyobb arányú győzelmet avatott, amelyet folyósói vélemények szerint nagymértékben Pelcné Gáll Ildikó beszédének köszönhet, amely felháborodást keltett a küldöttek többségében és automatikusan diszkreditálta a Semjén kedvenc, Orbán által is elfogadott Oloszt.
Kelemen Hunor az RMDSZ új szövetségi elnöke megköszönte a bizalmat és megköszönte Markó Béla támogatását, amelyet 15 éven át élvezett. Megújulást ígért a folytonosság megtartásával, vagyis a kor és a helyzet követelményeit figyelembe véve az RMDSZ húsz éves politikai irányvonalát - a Budapest és Bukarest felé egyaránt független szervezeti státus megtartását, a román politikai életben való aktív, hatékony részvételt ígérte. Kérdésünkre, hogy hogyan tartja megvalósíthatónak a magyar kormány-RMDSZ viszony rendezését Pelczné beszéde után, Kelemen azt mondta: tovább kell lépni, fátylat kell borítani a múltra és kitartással, bölcs türelemmel az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot is újra kell építeni, fenntartva az együttműködést minden olyan magyar párttal, amely nyitott az erdélyi magyarság irányába, amely együtt kíván dolgozni velük.
Eckstein Kovács Péter jelöltként szombaton még azt hangsúlyozta: bárki legyen az elnök, közösen kell továbbmenni. A választás másnapján kérdésünkre megerősítette, hogy bár alulmaradt az elnökválasztási küzdelemben, az RMDSZ politikusa, a csapat tagja kíván maradni. Az elkövetkező két év rendkívül fontos és nehéz lesz az RMDSZ életében. A parlamenti jelenlét megőrzéséért, megerősítéséért folytatott küzdelemben minden támogatást, segítséget megad volt riválisának.
Romániában 2012-ben lesznek parlamenti választások. Az RMDSZ helyzete kényes és ingatag. A megszorító kormányzati intézkedések népszerűségcsökkenést hoztak a magyar érdekvédelem számára is. Tőkés László az Orbán-kormány és a Fidesz erkölcsi-anyagi támogatásával új pártot hoz létre, miközben a magyarság részaránya 6%. Több magyar párt indulása esetén valós a veszélye annak, hogy a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
MI a véleménye Pelczné Dr. Gáll Ildikó, Fidesz alelnök kongresszusi nyitóbeszédéről?
Kelemen Hunor, az RMDSZ új elnöke:
"Én elfelejtettem ezt az üzenetet, úgy gondolom, ma már nem kell az alelnökasszony beszédével foglalkoznunk. A partnerség híve vagyok, azt hiszem, partneri viszonyt kell kialakítanunk a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal is. Nem vagyok annak a híve, hogy feszült, háborús viszony alakuljon ki közöttünk. Úgy gondolom, hogy 15 éve vagyok a politikában, de nincs olyan dolog, ami ezt a közeledést, ennek a viszonynak a rendezését személyem felől akadályozná. Igaz, türelemre van szükség, sok türelemre, bizalomra, nyitottságra. Részünkről mindez megvan."
Tabajdi Csaba, Európai Parlamenti Képviselő (MSZP):
"Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját? A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Ha a kormánypárt folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét."
Gál Mária (Nagyvárad) írása a Népszavának / Népszava
Az RMDSZ politikai súlya megtartásában bízik
Népszava, 2011. február 28.
A nagyváradi RMDSZ tisztújító kongresszus zárónapján Kelemen Hunor újonnan megválasztott szövetségi elnökkel és Eckstein Kovács Péter államfői tanácsossal, az elnökválasztás nagy vesztesével beszélgettünk az RMDSZ és az erdélyi magyarság jövőjéről.
Kelemen Hunor:
- Gratulálunk megválasztásához, de nem irigyeljük. Nem tart attól, hogy a gyertyaoltás lesz a feladata?
- Nem, ettől nem tartok. Talán kellene? Ennek a jeleit látja valahol?
- Az RMDSZ népszerűsége pillanatnyilag 3,5 %-on áll a közvéleménykutatásokban, miközben a parlamenti küszöb 5 %.
- Voltunk már korábban is 5% alatt, 2008-ban is például. Ezek az országos minták csalókák, az ezer fős országos mintán a magyar lakosságot képviselő néhány fős alminta nem tud igazán reprezentatív lenni. Ebből messzemenő konklúziókat nem lehet levonni. Ez már különben is régi történet, mindannyiszor, amikor megjelenik rágódunk rajta egy keveset, majd dolgozunk tovább. Úgy gondolom, meggyőződésem, hogy 2012-ben újra erős parlamenti képviselete lesz az erdélyi magyarságnak.
- 2008-ban még nem három magyar párt indult a választásokon. A Tőkés párt bejegyzésével viszont háromra emelkedik a magyar szavazatokért harcba szálló magyar pártok száma.
- Ez egy valós gond, valós veszély. Meg kell oldanunk.
- Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásának szándékát már jelezte. Lát arra lehetőséget, hogy az új magyar pártot ne jegyezzék be?
- A bejegyzési folyamatot már elindították. Ezen dolgoznak. Érdemben csak azután tudok erről nyilatkozni, ha az új keretek között ismét leülünk tárgyalni. Az a szándékom, hogy élettel töltsük meg az egyeztető fórumot, hogy beszéljük át közös dolgainkat. Az eredményről még túl korai nyilatkozni, de a felelősség a mienk. Közös. A miénk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsé. Azon leszek, hogy próbáljuk úgy rendezni a dolgainkat, hogy a romániai magyar közösség érdekeit tartsuk szem előtt.
- A másik gond ugyebár a sokszor hangoztatott RMDSZ-Fidesz, RMDSZ-Orbán-kormány viszony rendezése. A tegnapi Fidesz üzenet után hogyan látja ezt megvalósíthatónak? Az üzenet egyértelmű volt: vagy a Fidesz az egyedüli szövetséges, vagy továbbra is ellenfél marad.
- Én elfelejtettem ezt az üzenetet, úgy gondolom ma már nem kell az alelnökasszony beszédével foglalkoznunk. A partnerség híve vagyok, azt hiszem partneri viszonyt kell kialakítanunk a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal is. Nem vagyok annak a híve hogy feszült, háborús viszony alakuljon ki közöttünk. Úgy gondolom, hogy 15 éve vagyok a politikában, de nincs olyan dolog, ami ezt a közeledést, ennek a viszonynak a rendezését személyem felől akadályozná. Igaz, türelemre van szükség, sok türelemre, bizalomra, nyitottságra. Részünkről mindez megvan.
- Akár olyan áron is ennek a feszült viszonynak a rendezésére törekszik, hogy a többi magyar parlamenti párttal nem lehet majd normális együttműködést, tényleges partnerkapcsolatot fenntartani?
- De lehet. Mi ezt itt Erdélyben így szoktuk, minden párttal együttműködésre törekszünk és jó partnerkapcsolatot tartunk fenn. A jövőben is így lesz.
- A Híd-Most képviselőit nem láttuk a kongresszuson. Nem hívták, vagy nem jöttek?
- Tudomásom szerint nem hívták, de különösebb részleteket nem tudok, hiszen nem én voltam a kongresszus szervezője. Felvidékről az MKP régi partnerünk, ez a partneri viszony fennáll most is. Az MKP-t tartja az RMDSZ természetes partnerének, a szlovákia magyarság képviselőjének. De mivel mindezt nem én alakítottam, nem is szeretnék ezen sokat rágódni.
- A jövő héten kormányátalakítási tárgyalások kezdődnek Bukarestben. Basescu államfő technokrata miniszterelnököt akar. Javasol az RMDSZ miniszterelnököt?
- Hagyományosan a nagyobbik koalíciós párt javasolja a miszterelnököt. Ha ettől mindenképpen elzárkóznak (nevet), akkor javasolunk. Személyesen nem vagyok a technokrata kormány híve, úgy gondolom, hogy politikus vezetőre és politikai felelősségvállalásra van szükség egy kormányfő esetében.
- Elfogadnak egy gyengébb jelenlétet, ragaszkodnak a miniszterelnök-helyettesi tisztség megtartásához az átalakuló román kormányban?
- Nem fogadunk el gyengébb jelenlétet a kormánmyban. Hogy ez pontosan milyen tisztségekben, tárcákban konkretizálódik, azt majd meglátjuk.
- Sok sikert!
Eckstein Kovács Péter:
- Jelöltként még azt mondta, hogy bárki legyen az elnök, együtt kell továbbmenni. Így gondolja most is?
- Igen, természetesen. Én csapatjátékos vagyok, RMDSZ politkus, elnökként vagy nem elnökként.
- Jelöltként is elmondta, hogy nem támogatja az RMDSZ pártszerű működésének felerősítését. Márpedig a mostani alapszabályzat módosítással ebbe az irányba mozdult el a szervezet. Minden ezirányú módosító javaslatát elutasította a kongresszus. Ezek után is fenntartja, hogy együtt tovább?
- Igen, hogyne. Én a szövetséget szeretem jobban, nem a pártot, ezért is támogattam volna a szövetségszerű működés irányába való eltolódást. De természetesen ebben a struktúrában is az RMDSZ politikusa maradok, támogatom az új elnököt, mert nagyon nehéz két év elé nézünk. 2012-ben helyhatósági, majd parlamenti választás következik. Nekünk pedig az kell legyen az elsődleges célunk, hogy az RMDSZ bejusson a parlamentbe és minél erősebb képviselettel rendelkezzen, koalícióképes tárgyalópartner maradjon a román politikai színtéren. Ez nem lesz könnyű.
- Indul majd a parlamenti választásokon?
- Ez még nagyon távoli dolog. Egyelőre végig kell gondolnom a jövőre vonatkozó terveimet. Majd meglátjuk, de a kampányban mindenképpen számíthatnak rám.
- Azt nyilatkozta, hogy amennyiben RMDSZ elnökké választják lemond jelenlegi állásáról. Nem lett elnök, marad államelnöki tanácsos?
- Hogyne, természetesen Az RMDSZ delegált oda, és ha nem hív vissza, maradok.
- Bejut jövőben a parlamentbe az RMDSZ?
- Persze, azon dolgozunk. Erős képviseletünk lesz.
- Sok sikert!
Gál Mária / Népszava
Elnököt váltott a körüludvarolt RMDSZ
Reggeli Újság, 2011. február 28. – Máté Zsófia
Egy napra Nagyvárad került a romániai média fókuszába, itt tartották ugyanis a Romániai Demokrata Szövetség tizedik kongresszusát, amelyen új elnököt választottak a tizennyolc év után leköszönő Markó Béla helyére, és jelentősen átszervezték a párt döntéshozó, irányító testületeit.
A kormányon lévő RMDSZ nagy fegyvertényként könyvelheti el, hogy az összes romániai parlamenti párt elnöki szinten képviseltette magát a rendezvényen, és a felszólalók egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a szövetségről, így tett levelében a Kuvaitban tartózkodó Traian Băsescu államfő és videóüzenetében Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Ezért keltett meglepetést, sőt megütközést, amikor Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök sokakat sértő, kioktató beszédében mintegy utasította a küldötteket, hogy melyik elnökjelöltre szavazzanak, hogy elnyerjék a magyar kormánypárt támogatását. A küldöttek jó része viszont hurrogással fejezte ki nemtetszését, majd a hozzászólások rendjén számosan szögezték le: az RMDSZ-nek ne diktáljanak se Brüsszelből, se Bukarestből, de Budapestről se. A voksoláskor is eszerint jártak el, így a területi szervezetek többségének és a leköszönt Markó Béla támogatását élvező Kelemen Hunort több mint kétharmados többséggel választották elnöknek. Az eredményhirdetés utáni sajtóértekezletén utóbbi úgy reagált: már el is felejtette az ominózus beszédet, amelyben a Fidesz-alelnök például lomha, beteg szervezetnek nevezte a szövetséget.
Megnyugodhat egyelőre az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Párt, mert Markóval egybehangzóan az új szövetségi elnök is kijelentette: nincs okuk más partnert keresni, amíg a mostani tartja magát a megállapodáshoz. Emil Boc pártelnök-kormányfő ezt igyekezett bizonygatni kongresszusi üdvözlőbeszédében, amikor az elmúlt évek megszorító intézkedéseit követő, szerinte már hónapokon belül a polgárok zsebén is érezhető gazdasági fellendülést emlegette. A közös, stabil kormányzás fenntartására buzdított az (EPP) elnöke és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Utóbbi emlékeztetett a „ Traian Băsescu vezette D–LP" és a Fidesz–KDNP közötti jó viszonyra, ugyanakkor leszögezte, hogy kulcsfontosságú számukra az „etnikai párt" jelenléte a román parlamentben.
A bukaresti ellenzék vezérei a maguk oldalára igyekeztek csábítani a döntéshozó testületet. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta nyílt színi tapsot kapott, amikor azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén sosem fognak politikai okból árulással vádolni egy magyar minisztert, amit ez megesett Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőjével, és sosem fog megesküdni a Bibliára, hogy nem lép koalícióra az RMDSZ-szel. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu által felvázolt forgatókönyv szerint a Szociál-liberális Szövetség kerül hatalomra 2012-ben az RMDSZ nélkül is, de megtörténhet ez hamarosan is az RMDSZ-szel együtt, a szövetségé a döntés. A politikus hosszan méltatta a szervezet szerepét és Markó érdemeit a román–magyar viszonyok átalakításában, a magyarok hozzáértését, megbízhatóságát, kötelességtudatát és szabadságszereteté, amiért ő tiszteli, becsüli és szereti e közösség tagjait. A tisztelet és szeretet hangján szólt a tisztségből távozó szövetségi elnökről Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök is, aki könnyeivel küszködve olvasta fel a méltatást, majd a szervezet nevében egy Bethlen Gábor fejedelmet ábrázoló domborművet adott át neki.
Markó utolsó szövetségi elnöki beszámolójában az irányítása alatt eltelt tizennyolc év lényeges momentumairól emlékezett meg, a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszközeként, +közös szellemi-politikai vagyonunkként" láttatta az RMDSZ-t. A számos hozzászólás után – az eredeti programhoz képest közel háromnegyed órás késéssel – kezdődött az új szövetségi elnök megválasztása titkos szavazással. Amíg számolták a voksokat, a kongresszus az alapszabályzat módosító javaslatairól döntött, és végére is ért még szombaton este. A számláló bizottság elnöke 21 óra előtt pár perccel közölte az eredményt: az 536 érvényes voksból (2 volt érvénytelen) 371-et kapott Kelemen Hunor, 118-at Eckstein-Kovács Péter, aki hiába jelentette ki, hogy ő nem Băsescu embere, és mindössze 47-et az Orbán Viktor támogatását élvező Olosz Gergely.
Az alapszabályzat változtatásán több hónapig dolgozott egy különbizottság, és a kongresszuson lényegében csak megerősítették a legutóbbi SZKT-n már előterjesztett javaslatokat. Így létrehozták a politikai alelnöki státust, betöltőjét a legközelebbi SZKT választja meg, de nyílt titok, hogy Borbély Lászlónak szánják a külpolitikáért, kormányzati kapcsolattartásért felelős tisztséget. Az eddigi Ügyvezető Elnökség feladatait két testület veszi át: a Főtitkárság (fizetett alkalmazottakkal) az adminisztratív szervezésért felel, a 18 tagú Szövetségi Elnökségben (SZE) pedig a politikai irányításért a parlamenti frakcióvezetők és azon területi elnökök részvételével, amely megyékben a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Ezzel teljesült a Bihar megyei és partiumi területi szervezetek óhaja, nagyobb beleszólást kapnak az RMDSZ irányításába. A szórvány-megyék szervezeteit éves váltással összesen két személy képviseli. Az eddig 14 fős Szövetségi Állandó Tanácsban is helyet kap az SZE minden tagja, továbbá a megalakuló három Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a szórványt és a platformokat ebben is két-két személy reprezentálja. Az alapszabályzat az idénre ígéri a Kulturális Autonómia Tanács megalakítását.
Tegnap a programmódosítással – nagyobb hangsúlyt kapott a székelyföldi önrendelkezés, az oktatás meg a szórvány – és néhány kongresszusi határozat elfogadásával, a tervezettnél másfél órával hamarabb zárult le a kongresszus. Fellélegezhetett a több mint százfős helyi rendezőcsapat, amelynek tagjai fáradhatatlan figyelemmel őrködtek azon, hogy a félezernél több küldött, a több tucatnyi meghívott, a közel másfélszáz sajtós semmiben se szenvedjen hiányt. Dicséretre méltó a profi módon felszerelt és berendezett sajtószoba, a Szakszervezetek Művelődési Házának összes székére rákerült új, a tulipán emblémájával ellátott huzat, az egész épület dekorációja, amelyből az élővirág-kompozíciókat sem felejtették ki.
Nemzetpolitikai flash mob
Reggeli Újság, 2011, február 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a legmagasabb rangú magyarországi politikus, aki szombaton megjelent az RMDSZ kongresszusán. Nagyváradi látogatását a kereszténydemokrata pártelnök Tőkés László európai parlamenti alelnök nagyváradi irodájába kezdte Semjén Zsolt, ahová elkísérte őt Pelczné dr. Gáll Ildikó, a Fidesz egyik alelnöke és európai parlamenti képviselője, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár. A küldöttséget Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Orbán Mihály, az EMNT partiumi régióelnöke, Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke, Zatykó Gyula, a Partiumi Demokrácia Központok régióelnöke és az EMNT Bihar megyei elnökségének tagjai fogadták. A találkozón szó volt a magyar nemzetpolitikai aktuális kérdéseiről, a magyar-román együttműködés lehetőségeiről. A magyarországi delegáció ezután villámlátogatást tett az EMNT nagyváradi Demokrácia Központjában is, itt Nagy József Barna irodavezető fogadta a vendégeket, aki „beszámolt az irodában végzett honosítási munkáról. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nagyra értékelve a Demokrácia Központok tevékenységét, a magyar állampolgárság törvényi hátteréről, a nemzeti összetartozás fontosságáról szólt a jelen lévő sajtónak és az iroda munkatársainak" – közölte a sajtóval EMNT Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata. Ez közlés annyiban szorul kiegészítésre, hogy a parlamenti irodában tett vizit nem volt sajtónyilvános, a magyar média képviselőit csupán a demokráciaközpontba hívták, mégpedig délelőtt fél tizenegyre, ám Semjénék késtek, így a fenti idézetben foglaltakra összesen három perc jutott, a miniszterelnök-helyettestől egyetlen bővített mondatra futotta, az újságíróknak megszólalni sem volt lehetőségük, nemhogy kérdezni, a „nemzetpolitikai villámcsődület" után a delegáció továbbszáguldott az RMDSZ-kongresszusra.
Szász: Kelemen az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi
Székrlyhon.ro, 2011. február 27. – Szőcs Lóránt
Szász Jenő MPP-elnök szerint a PDL nagyobb biztonságban érezhette volna a koalíciót, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Szerinte Kelemen Hunor nem a közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi.
„A koalíció biztonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztudott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi majd" – nyilatkozta szombat este a Mediafaxnak Szász Jenő.
Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: „Azt hiszem, a legsikeresebb politikai klónozást, amely valaha történt, ma valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor elnökké választása révén".
Hozzátette, nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új elnök betartja ígéretét, mely szerint nyitottságot tanúsít a magyar közösség többi politikai alakulata iránt.
„Mégis, generációváltásról lévén szó az RMDSZ vezetésében, nyitottságot várok a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, amint azt Kelemen Hunor megígérte" – fűzte hozzá Szász.
Az MPP elnöke kommentálta Kelemen Hunornak azon kijelentését, mely szerint a Demokrata Liberális Párttal (PDL) folytatott tárgyalások révén év végéig elfogadnák a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. Szász szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt forma inkább hátrányos a magyar közösség számára. „Ha év végéig elfogadják a kisebbségi törvényt annak jelenlegi, az RMDSZ által javasolt formájában, akkor az szentesíti az RMDSZ politikai monopóliumát. A magyar közösség számára jobb lenne e nélkül a törvény nélkül. A közmegítélés szempontjából jót tenne, hogy íme még valami valóra válik abból, amit az RMDSZ ígért, de a tartalom szempontjából visszalépést jelent a magyar közösség demokratizálódásának folyamatában" – érvelt az MPP vezetője.
Szász elképzelései szerint közép- és hosszú távon az RMDSZ újra csatlakozik a Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Szerinte ez „teljesen természetes, mert közös gyökereik vannak. A PSD nyugodt lehet Kelemen Hunorral, mint RMDSZ-elnökkel."
A nagyváradi RMDSZ-kongresszuson 371 szavazattal Kelemen Hunort választották meg szövetségi elnökké, Eckstein Kovács Péter 118, Olosz Gergely 47 voksot kapott.
|
