Tartalomjegyzék

Felavatták az udvarhelyi Demokrácia Központotcsangolanyok

Hargita Népe, 2011. február 5. – Jakab Árpád

„Egy újabb erős bástyát avatunk, és egyre több bástya épül" – mondta a székelyudvarhelyi Demokrácia Központ csütörtöki hivatalos avatóján Balogh György. A Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja szerint a későbbiekben a központoknak olyan szerepük lesz, amely a magyar társadalom felemelkedését szolgálja.

Orbán Balázs születésnapjára időzítették a székelyudvarhelyi Demokrácia Központ hivatalos megnyitóját, s mint Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöke felelevenítette, a legnagyobb székely képviselőként tevékenykedett a magyar országházban. „Újra eljön az az idő, amikor képviselőt küldünk a magyar országházba, hiszen ne feledjük, számunkra a főváros Budapest, nem pedig Bukarest" – mondta. Nagytól megtudtuk, az egy hónapja megnyílt irodában, melyhez 117 település tartozik, átlagban napi hetven személy fordul meg az egyszerűsített honosítás felől érdeklődve, igaz, visszaesett a látogatók száma, „amióta beállt a nagy hideg".

Bunta Leventét elgondolkodtatta Nagy Pál beszéde, hiszen kijelentette: „Kacsingat Bukarest felé, de miért ne kacsingathatna Budapest felé is?" A székelyudvarhelyi polgármester – akinek felmenői között egyébként voltak magyar országgyűlési képviselők – felolvasta a kettős állampolgárságról szóló fájó népszavazás után a testvérmegyéknek írt levelét, majd rátért az EMNT pártosodására is, mondván: „Nem tudom, ez hová fog vezetni, csak azt, hogy luxus megosztani a magyarságot. A Fidesz úgy kell segítsen, hogy közben ne romboljon."

László János, az EMNT régióelnöke saját példájával illusztrálta, mekkora könnyebbséget jelent az egyszerűsített honosítási eljárás.

Papp Elődtől, a székelyföldi demokráciaközpontok hálózatvezetőjétől megtudtuk: országos szinten húszezer személy fordult meg a demokráciaközpontokban, s hogy Székelyföldön eddig kétezer aktacsomót állítottak össze.

„A demokráciaközpontokban összeállított dossziék mindössze egy-másfél százaléka szorult kisebb korrekcióra" – nyilatkozta Balogh György, aki úgy véli, Székelyföld lakossága nagyon komolyan gondolja a honosítást – ő mintegy három-négyszázezer igénylőre számít. A kérvényezők többsége egyelőre városi lakos. A konzulátuson különben jelenleg szeptemberre adnak időpontot.

RMDSZ: „őszödi beszéd"

Háromszék, 2011. február 5.

A Hotnews hírportál közzétett egy mintegy százperces hangfelvételt, amely a Maros megyei RMDSZ január 27-én zárt ajtók mögött lezajlott területi küldöttgyűlésén készült, miután a sajtó képviselőit távozásra kérték. Az ülésen az RMDSZ-elnökjelöltek röviden ismertetik programjukat, Olosz Gergely kivételével, aki nem volt jelen, és levelet küldött a testületnek.

"Sokat jártam az országban, de ilyen még nem volt, hogy a sajtót kirakni, hogy a személyre szóló szavazás ne legyen titkos, ezzel transzparencia, demokrácia köszönő viszonyban nincsen" — kezdte beszédét Eckstein-Kovács Péter. Szerinte változtatni kell az RMDSZ-vezetőség struktúráján, a döntés¬hozatalba be kell vonni a helyi szervezetek vezetőit és az RMDSZ-es polgármestereket is. Nem támogatja a szervezet túlbürokratizálását, és nem támogatja a politikai alelnöki tisztség létét sem. Egy politikai struktúrában az elnök dönt, és ő is kommunikál politikai síkon, egy politikai alelnök gyengíti az elnök pozícióját — fejti ki. Karcsúsítani kell az ügyvezető elnökséget, de nem kell megszüntetni.
Eckstein többek között azt is elmondja: sem Tőkés László, sem Orbán Viktor, sem pedig Traian Băsescu oldalán nem áll. "De elmentem, és beszéltem Tőkéssel, mivel kell a közös akarat ahhoz, hogy 2012-ben ott legyünk" — fogalmaz.
Kelemen Hunor beszédében többek között kifejtette: ő és sokan mások Markótól, a Kárpát-medence legnagyobb magyar politikusától tanulták mindazt, amit tudnak, de ő nem Markó Béla, döntései pedig a saját döntései lesznek, a legszélesebb konzultációk alapján. Leszögezte: ha őt választják RMDSZ-elnöknek, Borbély Lászlót javasolja majd politikai alelnöknek, mivel a tapasztalatára, tudására szükség van, de azt is javasolja majd, hogy a területi szervezetek jelen legyenek a szövetség vezető testületeiben.

A magyar—magyar kapcsolatokról Kelemen azt mondta: 2012-ig ki kell alakítani egy olyan együttműködést, amely nem veszélyezteti az RMDSZ parlamentbe jutását. "Ezért az EMNT-vel, az EMNT-ből alakuló párttal érdemes tárgyalni, és ahogy meg tudtunk egyezni 2009-ben, ha szükséges, meg tudunk egyezni 2012-ben is. Az MPP-vel én nem látom ebben a pillanatban a lehetőségét, hiszen ővelük egyszer már versenyeztünk, és megnyertük a versenyt 82 százalékkal az önkormányzatokban" — fogalmazott.
"A pártok belső dolgaikról a sajtó kizárásával döntenek, ezért helyes ezt a technikai jellegű ülést zárt ajtók mögött tartani" — hangsúlyozta felszólalásában Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Hozzátette: nem szeretné, ha éppen Băsescu tenne "nekünk" elnököt, de azt sem szeretné — és ezt a másik jelöltnek is megmondta korábban —, "hogy valamelyik magyarországi párt gondolná azt, ezentúl az RMDSZ a zsebében lesz, és majd akkor csepegtet valamit nekünk, ha úgy gondolja, hogy megérdemeljük".

Markó Béla demagógiának nevezi azt a vélekedést, hogy a sajtónak jelen kell lennie valamennyi RMDSZ-döntés meghozatalakor. "Már eddig is mennyi minden elhangzott, amit nem szívesen látnánk viszont a sajtóban, nem azért, mert nem vállaljuk a véleményünket, de itt tisztán, világosan, sarkosan, néha bántóan elmondjuk egymásnak a véleményünket. A zárt tanácskozásnak ez a lényege, nem a titkolózás, hogy ne arra gondolva beszéljen egyikünk sem, hogy azzal foglalkozzék, ebből holnap az újságban mit lát viszont" — mondta a szövetségi elnök.

Az RMDSZ-kongresszusról és a törvényhozási prioritásokról tárgyalt a TEKT

rmdsz tájékoztató, hírszerk., 2011. február 4.

Az RMDSZ 10. kongresszusának előkészületeiről, valamint a Szövetség törvényhozási prioritásairól tárgyalt ma a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron, a tanácskozást követő sajtónyilatkozatában.

A február 26-27-én esedékes kongresszus előkészületeiről Markó elmondta: a területi elnökökkel áttekintették az RMDSZ Alapszabályzat- és Program-módosításának helyzetét. „Szeretnénk, hogy a február 12-én, Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa véglegesítse ezeket a tervezeteket. Dönteni a Kongresszus fog, de természetesen szükség van a területi elnökökkel való konzultációra is" – fogalmazott Markó, aki hangsúlyozta, hogy a mai ülésen nem voltak éles véleménykülönbségek, hiszen már hosszú ideje folyik a munka a két dokumentum módosításán, volt idő a véleménykülönbségeket megbeszélni, összehangolni.

Kelemen Hunor a Transindexnek elmondta: apróbb módosításokat ugyan még szerdáig lehet eszközölni a javaslatok szövegén, de alapvető módosítások már nem fognak történni, mielőtt az SZKT elé terjesztik azokat.

A politikai prioritásokról szólva Markó hangsúlyozta: a Szövetségnek az oktatási törvénnyel kapcsolatos munkája egyáltalán nem ért véget, mi több, most következik egy hosszú és nehéz időszak, amelynek során alkalmazni kell a jogszabályt. Véleménye szerint az oktatási törvényt lehet rosszul és lassan, de lehet jól és gyorsan alkalmazni, és hogy ez utóbbi változat érvényesüljön, az RMDSZ ebben folyamatosan szakemberekkel és pedagógusokkal konzultál.

Emlékeztetett arra, hogy péntek délelőtt sor került a zenetanárokkal egy megbeszélésre, mivel módosítani kell a tantervet, tankönyveket, ugyanis mostantól lehetőség van a zenei anyanyelvre támaszkodva tanítani a zenét. „Sok munkánk van az oktatási törvénnyel kapcsolatosan. Szeptembertől azt szeretnénk, hogy adjunk a gyerekek kezébe új földrajz és történelemkönyvet, és még sok más hasonló kérdést kell megoldanunk" – mutatott rá a politikus.

A törvényhozási prioritások közül kiemelte a kisebbségi törvény elfogadását, amelynek kapcsán egyetértés van a koalícióban. „Lehet, hogy különböző rendelkezésekkel kapcsolatban lesznek még viták, de abban egyetértés van, hogy újból induljunk el a képviselőházban" – tájékoztatott az RMDSZ vezetője.

Ugyanakkor prioritásként jelölte meg a választási törvény módosítását. „Sürgősen, még ebben a parlamenti ülésszakban módosítani kell a helyi választások törvényét, itt a leglényegesebb kérdés, amiben megegyeztünk, hogy nálunk, mint ahogy sok más helyen, így Magyarországon is, a polgármester-választás egyfordulós lenne" – mondta Markó. Hozzátette: a parlamenti választások kérdésében még nincs konszenzus, de véleménye szerint ott is egyfordulós, egyéni körzetes választási rendszer kellene, és ennek eredményeit országos listáról kellene kiegyensúlyozni.

A választási küszöb lecsökkentéséről szólva, a szövetségi elnök azt mondta, a parlamenti választások esetében a Szövetségen belül nem merült fel az ötszázalékos küszöb lecsökkentésének kérdése, és nem is fognak ilyen javaslatot tenni. A helyi választásokkal kapcsolatosan van olyan markáns vélemény az RMDSZ-ben, hogy három százalékra kellene az öt százalékot lecsökkenteni, de nem mindenki ért ezzel egyet. „Erről vita van, lássuk, az elkövetkező időszakban mire jutunk: marad-e az öt százalék, vagy három százalékot javasolunk" – összegzett a szövetségi elnök.

A csángók megsegítése európai kötelességünk

Magyar Hírlap / MTI 2011. február 7.

A csángó bál két pillanatban az, amikor egy ottani viseletbe öltözött, szép arcú fiú, oldalán a dobbal végigsétál a piros coca-colás asztalok és bárszékek között, műanyag poharával a kezében, majd leül. A színpadról jöhet. A másik, amikor egy szemüveges lány, szintén viseletben, a büfébe téved, kitéve ezzel magát a pestiek digitális gépeibe szerelt vakuk haszontalan kereszttüzének – emlék az állatkertből, délelőttről: zsiráf, emlék estéről, a csángó bálból: lány.

Hogy mi látszik a csángó kultúrából, ha színpadra viszik, hogy van-e értelme a városi, művházas hagyományőrzésnek, hogy hitelesen szól-e az ütőgardon (tekenyőgardon, csipi-s-üti) egy olyan színpadon, ahol ott ragadtak az előző rockkoncert hangfoszlányai a függönyhasadékban, azon lehet vitázni. Azon viszont nem, hogy ha most azonnal nincs segítség a csángóknak csángóknak maradni, hamarosan nem lesznek. Vagy legalábbis nem lesznek önmaguk, ami ugyanaz. Hogy miért kellene önmaguknak maradniuk, arról hadd idézzük Solomon Adriánt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét: „Nem akarom, hogy a gyerekeim és a korombeliek gyerekei gyökértelenül, vendégmunkásként kössenek ki valamelyik nyugati országban." Ott, messze, több száz kilométerre a Petőfi Csarnoktól ugyanis tényleg a lét a tét egy szűk, immár csak hatvanezres csángó magyar tömbnek.

Mindezt és a szervezők tisztességét, elkötelezettségét is érdemes végiggondolnunk, mielőtt leírjuk: épp a művházas jelleg volt az, ami miatt kicsit felemásan éreztük magunkat a Petőfi Csarnokban szombat este, pedig a hiteles és szépen koreografált színpadi műsort jó érzékkel állították, illetve vágták össze Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyartanár, történész, néprajzkutató portréfilmjével – ő ajánlotta Bartók Béla figyelmébe ezt a mostoha sorsú magyar népcsoportot –, archív filmrészletekkel, a zene pedig úgy szólt, hogy a mellettük tartózkodó raszta fickó mozdulatlanul, tátott szájjal állta végig a műsort, míg a hippinek álcázott csángórajongó szomszédunk tombolt. Ha mindehhez hozzávesszük a jelen lévő kisgyerekeseket, az anyaországba csángált székelyeket és csángókat, a tömegben itt-ott feltűnő ismert arcokat, zenészeket, írókat és néhány megdöbbent amerikait, kijelenthetjük, hogy a csángó bál minden budapesti réteget megmozgatott – és el is gondolkodtatott.
Vajon megtesszük-e a minimálisan megtehetőt értük, ránézünk-e legalább a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület honlapjára, hogy tudunk-e valahogy segíteni?

Eszünkbe jut-e egyszer, hogy a balatoni/adriai/amszterdami út helyett az idén nyáron beütjük végre a maps.google.hu keresőjébe: Budapest–Gyimesfelsőlok?

Művház ide vagy oda, egy ezreléke mindenesetre látszott szombat este Pesten egy olyan, unikális kultúrának, amelynek lehetőség szerinti átmentésében nemcsak nekünk, anyaországiaknak, de Európának is vannak bizony kötelességei, ha már kitaláltuk ezt az uniósdit.

Ilyesmik jártak a fejünkben Petrás Mária mosolygó Madonnái között és az előtérben rögtönzött csángó minivásár kínálatát szemlézve, na meg a hátsó bejárat előtt kialakított dohányzókarámban, ahol a nyakunkba csorgott az olvadt hólé, és türelmesen hallgattuk az európaiak között azt a fehér fiatalembert, aki ordítva káromkodott – románul.

Nem tudjuk, hogy megverték-e végül; nem vártuk meg.

A csángók is kérhetnek állampolgárságot

Az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően a moldvai csángó magyarok is magyar állampolgárok lehetnek – írta Schmitt Pál köztársasági elnök a köszöntőjében. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke kérte a csángóktól: legyenek építőkockái a nemzet békés újraegyesítésének.

Az ellenzék létrehozta a Szociálliberális Szövetséget

Krónika, 2011. február 7. – Rostás Szabolcs

Szociálliberális Szövetség (USL) néven megalakult Bukarestben az a politikai szövetség, amelyet az ellenzéki román szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotnak.
A hétvégén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) egyaránt teljesítette a megalakuláshoz szükséges formai követelményeket, így mindhárom politikai erő vezető testülete hozzájárult a szövetség megalapításához, majd szombaton alá is írták az USL létrejöttét szentesítő politikai egyezményt. E szerint a három párt együttműködési megállapodása 2020-ig lesz érvényes.
A szövetség megkötésének előzményéhez tartozik, hogy a PNL és a PC már január elején Jobbközép Szövetség (ACD) néven új politikai tömörülést hozott létre, amely most a szociáldemokratákkal szövetkezve alapította meg az USL-t. A nagy ellenzéki szövetséget még a bíróságon is be kell jegyeztetni, ez várhatóan a következő hetekben történik meg, hiszen az ACD is pénteken, vagyis négy héttel a politikai egyezmény megkötése után nyerte el a bíróságon hivatalos státusát.

A szövetség fő célkitűzése a jövő évben rendezendő helyhatósági és parlamenti választások megnyerése, és a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) hatalomból való leváltása, adott esetben ugyanakkor nem zárják ki azt sem, hogy ismét megkíséreljék felfüggeszteni tisztségéből Traian Băsescu államfőt. Az USL a 2014-ben esedékes romániai államelnök-választást is meg akarja nyerni. Crin Antonescu liberális és Victor Ponta szociáldemokrata pártelnökök – akik egyben az USL társelnökei – bizakodóak, szerintük a pártjaik közös fellépése biztosítékot jelent a következő választások megnyerésére. Antonescu elmondta: saját felméréseik szerint jelenleg a romániai választók 68 százaléka a Szociálliberális Szövetségre voksolna, ami azt bizonyítja, hogy az RMDSZ, a független honatyák, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatásával kormányzó PDL támogatottsága jelentős mértékben megcsappant a kormány tavalyi kemény megszorító intézkedései miatt.

A Szociálliberális Szövetség közös jelölteket állít a helyhatósági, a parlamenti és az államelnök-választáson egyaránt, a szövetséget alkotó pártok megyei szervezeteinek pedig egy hónapon belül helyi szinten is megállapodásra kell jutniuk, és közösen kell fellépniük az önkormányzatokban. Különben a liberális párton belül jelentős ellenállás érhető tetten a baloldallal való lepaktálás miatt, ami például Ludovic Orban, az alakulat volt alelnöke szerint, nem lesz hosszú életű, viszont az Emil Boc kormányfő vezette jobbközép demokratákhoz közelíti majd a jobboldali román szavazókat. Boc egyébként a hét végén ama reményének adott hangot, hogy a jelenlegi, az RMDSZ-szel közösen alkotott koalíció 2012-ben megszerzi a választópolgárok legkevesebb felének támogatását, és folytathatja a kormányzást – ennek érdekében a két kormánypárt hamarosan megállapodásban rögzíti az együttműködés folytatásának feltételeit. Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes az USL megalakulása kapcsán kételyeinek adott hangot arra vonatkozóan, hogy ez a szövetség képes lesz összefogni az ellenzéki alakulatokat, tekintve, hogy a PSD és a PNL politikai programja markánsan eltér egymástól.
Borbély lenne Kelemen politikai alelnöke
Szabadság, 2011. február 5.

Kelemen Hunor és Borbély László lesz az RMDSZ első két embere, amennyiben az előbbi győz a három hét múlva Nagyváradon sorra kerülő tisztújító RMDSZ-kongresszuson – derül ki abból a hangfelvételből, amely az RMDSZ Maros megyei szervezetének január 27-én tartott Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) ülésén készült. A felvételt – amelyet nagy valószínűség szerint az egyik résztvevő készített – a Hotnews.ro hírportál tette közzé.

A politikai alelnöki funkció jelenleg nem létezik az RMDSZ-ben, azonban Kelemen Hunor javasolni szándékszik a tisztség létrehozását, amiről szintén a február végi kongresszuson születik majd döntés.
A tanácskozáson Eckstein-Kovács Péter nyomásgyakorlásra panaszkodik, akárcsak Olosz Gergely egy tegnapi lapinterjúban. Mindkét politikus Kelemen kihívója lesz az RMDSZ-kongresszuson.
A hangfelvétel elején a Maros megyei TKT-ülést elnökként vezető Borbély és Eckstein-Kovács szólalkozik össze amiatt, hogy a jelöltek támogatásáról tartandó szavazás nem titkos. Borbély a kézfelemeléses voksolás mellett foglalt álltást, Eckstein-Kovács szerint viszont titkosnak kellene lennie a személyre szóló szavazás. A kolozsvári politikus azt is kifogásolta, hogy a sajtó nem vehetett részt a vitán.
A száz perces felvétel szerint Eckstein-Kovács majd Kelemen mutatta be elnökjelölti programját. A volt Kolozs megyei szenátor nem ért egyet a politikai alelnöki tisztség létrehozásával, mert az gyengíti az elnöki hatásköröket. Ezzel szemben Kelemen a csapatmunkára helyezi a hangsúlyt, és meg akarja osztani a felelősséget a politikai alelnökkel. Rámutatott: Borbélyt tapasztalata, tudása és eddigi eredményei feljogosítják erre a tisztségre. A Maros megyei TKT végül úgy döntött, hogy Kelemen Hunort támogatja.
Olosz Gergely tegnap az Evenimentul Zilei című napilapnak adott interjúban kijelentette: ő is hallott az Eckstein-Kovács által korábban már többször sérelmezett nyomásgyakorlásról, és példaként elmondta, hogy nyomásgyakorlásnak lehet minősíteni, ha költségvetési források elosztása fölött rendelkező egy vagy több RMDSZ-es miniszter letelefonál egy polgármesternek, hogy egy bizonyos jelöltet támogassanak a kongresszuson. Olosz nem nevezett meg konkrétan senkit.
ERDÉLY

Folytonosság a MIÉRT-ben

Erdély.ma, 2011. február 6.

A Szatmárnémetiben megrendezésre került MIÉRT Országos Küldöttgyűlés alkalmával a jelen levő 69 küldött a következő két éves elnöki mandátumra is Bodor Lászlónak, a szervezet eddigi elnökének szavazott bizalmat.

Vasárnap, a Küldöttgyűlés zárónapján tartott sajtótájékoztatón a MIÉRT régi és egyben új elnöke kihangsúlyozta: „Az által, hogy a szervezetünk küldöttei a hétvégén megerősítettek tisztségemben, azoknak az értékeknek a továbbviteléről döntöttek, amelyeket az elmúlt két évben, a MIÉRT elnökeként kifejtett tevékenységem során képviseltem. A jövőre nézve is prioritásaimnak tekintem a MIÉRT tagszervezeteinek a megerősítését, az erdélyi magyar fiatalok hatékony érdekképviseletét, illetve a szervezetnek a társadalomszervezésben és a magyar fiatalok versenyképességének biztosításában játszott kulcsfontosságú szerepét".

A folytatásban Bodor László a MIÉRT elnökség kibővült struktúrájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit, továbbá ismertette a Küldöttgyűlés által elfogadott Markó Attila melletti állásfoglalást, illetve a zárónyilatkozatot. „A Magyar Ifjúsági Értekezlet az RMDSZ-el fenntartott partnerségi viszonyában is a folytonosságra törekszik, melynek értelmében javasolja a területi tanácsoknak és azok kongresszusi küldötteinek, hogy Kelemen Hunor elnökjelöltet támogassák az RMDSZ 10. Kongresszusán" – jelentette be.
Grüman Róbert, a MIÉRT újonnan megválasztott ügyvezető elnöke az elmúlt napok tanácskozásaira és lobbizásaira reflektálva elmondta: „Az idei küldöttgyűlésen egy olyan versenynek voltunk részesei, mely egy demokratikus szervezetnek a javát szolgálja. Az egyeztetéseink során mindvégig azt kerestük, ami összeköt minket és nem azt, ami szétválaszt. Ennek következtében úgy gondolom, hogy a hétvége folyamán lehelyeztük a következő két évre a szervezet alapjait és egy erősebb MIÉRT-el folytathatjuk utunkat".

MIÉRT-közlemény

Szakemberek: önálló magyar egyetemre van szükség

Krónika, 2011. február 7. – Kiss Előd-Gergely

Csak egy önálló állami magyar egyetem orvosolhatja a magyar nyelvű felsőoktatási rendszer problémáit – vélik a szakemberek. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szóló könyv bemutatóján kiderült: csupán a szakok egyharmadán lehet magyarul tanulni, és míg összesen 35 ezer magyar fiatal jár egyetemre az országban, alig valamivel több mint 11 ezer erdélyi magyar diák tanul az anyanyelvén. A romániai közoktatás színvonala nagyon alacsony, és az erdélyi magyar diákok eredményei nem térnek el a romániai átlagtól, hangzott el.
Nagyon sok múlik rajtunk a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, az erdélyi magyar pedagógusképzés nagyon gyenge – nyilatkozta a Krónikának Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke. Az egyetemi professzor csütörtök este a KAB Felsőoktatási Munkacsoportja által jegyzett, Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai című könyvnek kolozsvári bemutatóját követően fejtette ki véleményét az erdélyi magyar oktatásról. A könyvbemutatóval egybekötött műhelybeszélgetésnek a kolozsvári magyar főkonzulátus adott otthont. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság főkonzulja, az est házigazdája felvezető köszöntőbeszédében elmondta: a Csata Zsombor, Márton János, Papp Z. Attila, Salat Levente és Péntek János által írt könyv aktuális magyar nemzetstratégiai célokról szól. A főkonzul ugyanakkor felhívta az eseményre meghívott közéleti szereplők figyelmét, hogy a műhelybeszélgetésen a szakmai kérdések a fontosak, nem a politikai presztízs.

Csalóka adatok

A szerzők közül elsőként a kiadásért felelős Péntek János szólalt fel, aki szerint a kötet azért rendhagyó, mert a rá vonatkozó bírálatokat is tartalmazza, a könyv alcíme: Támpontok egy lehetséges stratégiához. A KAB elnöke előadásában elmondta: az erdélyi magyar felsőoktatás adatai csalókák, mert igaz ugyan, hogy több mint 11 ezer erdélyi magyar diák tanul az anyanyelvén, de összesen 35 ezer magyar fiatal jár egyetemre az országban. Ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyar diákok kétharmada román nyelven tanul, ez pedig azért van, mert csak a szakok egyharmadán van magyar nyelvű oktatás, például az agráregyetemeken a tárgyak egy százalékát sem tanítják magyarul. Péntek János szerint azonban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a felsőoktatásban nagy tartalékok vannak.
Pap Z. Attila ugyanakkor az aggasztó demográfiai adatokról beszélt. Mint mondta, 1990 és 2008 között az általános iskolások száma 40 százalékkal csökkent, míg a gimnáziumban tanulók létszáma stagnált. A gyergyószentmiklósi születésű szociológus szerint nem lehet pontosan tudni, hogy hány romániai magyar tanul egyetemen, a statisztikai adatszolgáltatásokat a nemzetiségi hovatartozást illetően sokat kell még fejleszteni. Hozzáfűzte, a 2000 óta végzett nemzetközi felmérések szerint a romániai közoktatás színvonala nagyon alacsony, hazánk európai szinten a sereghajtók között van, csak Albániát és Montenegrót előzi meg, és az erdélyi magyar diákok eredményei nem térnek el a romániai átlagtól.
Salat Levente a lehetséges stratégiai célokról beszélve kifejtette: halaszthatatlan a már létező intézmények konszolidálása, illetve egy közös magyar minőségbiztosítási rendszer létrehozása. Salat ugyanakkor leszögezte, stratégiát csak az készíthet, aki döntési helyzetben van. Mint hangsúlyozta, az erdélyi magyarság nem stratégiaképes szereplő, ugyanis nincs autonómiája, ezért az erdélyi magyarság sorsa azoknak a kezében van, akik eljárnak a nevében.

Nincs helyük a képzett fiataloknak

Péntek János a Krónikának elmondta: finanszírozással sok mindent el lehet érni, de ebben a tekintetben a román állam hozzáállása minősíthetetlen, hiszen jelenleg csak a lehetséges szakképzések egyharmadára kínálnak az egyetemek magyar nyelvű oktatást, a hiányzó szakok létrehozásához új önálló intézményre, magyar állami egyetemre van szükség.
„Erre nincs mit mondani. A jelenlegi gazdasági feltételek olyanok, hogy volt tanítványom, aki külföldön doktorált, most itthon van és nincs munkahelye, jog- és közgazdasági diplomával rendelkezőként munkanélküli" – reagált Péntek János azon kérdésünkre, hogy miként lehet a frissen végzett egyetemistákat meggyőzni arról, hogy itthon maradjanak, mikor például az Egyesült Államokban fizikai munkával a tízszeresét is megkeresik egy hónap alatt annak, amit itthon értelmiségiként kapnának. „A legnagyobb veszteség, hogy a képzett fiataloknak nincs helyük ebben az országban, ez az erdélyi magyar közösség legnagyobb vesztesége is" – nyilatkozta lapunknak a professzor.
Király András: nem lehet kivételezni
A művészeti iskolákat csak akkor fenyegeti a bezárás veszélye, ha nem tudnak minőségi oktatást biztosítani, ugyanis ez az új finanszírozási elvek alapján azt jelenti, hogy a gyerekek elmennek, otthagyják az iskolát – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási államtitkár pénteken Kolozsváron részt vett a magyar nyelvű zenei oktatás témájában szervezett tanácskozáson, melyen az RMDSZ szakpolitikusai és az erdélyi művészeti iskolák képviselői jelentek meg. „Ami a művészeti, vagy akár a sportiskolákat illeti, az új tanügyi törvény, akárcsak a régi, megadja a lehetőséget a működtetésükre. A keretszámok ugyanazok lesznek, a művészeti oktatás számára emelt támogatás jár, az anyanyelvű művészeti oktatásra pedig duplájára emelt támogatást kapnak az iskolák. Egyetlen gond van Kolozsváron, tudom, hogy nem tudnak megfelelő számú diákot összeszedni, a törvény szerint itt nem nagyon tudunk kivételt tenni, az osztálylétszámot biztosítani kell" – nyilatkozta Király András.

MAGYARORSZÁG

Nyilvántartásba vennék a kedvezményesen honosított állampolgárokat

MTI, 2011. február 04.

Nyilvántartásba vennék a 2011.január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat is a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtott törvénymódosító-javaslatai értelmében; az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnának. Navracsics Tibor szerint az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, mely szerint a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Így jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatósági nyilvántartás, melynek segítségével a honosítással érintett személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának rendelkezésre.
Ebből következően szükséges megteremteni annak jogi keretét, hogy a 2011.január 1-jét követően a kedvezményesen honosított Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak - olvasható az indítványban.

A tervek szerint az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki.

A módosítása kiterjed a honosítási okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére.

EMNP és a magyar állam: szoros lett a kapcsolat – Kínos pletyka kering az Orbán-kormányról

Kitekintő • 2011-02-06

A napokban több hír is felröppent a magyar állam és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közti egyre szorosabbá váló kapcsolatokról. Valóban Magyarország finanszírozza az EMNT által működtetett demokrácia központokat? És csakugyan annak segítenek a honosítási eljárásban, aki aláírásával támogatja az új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttét? Továbbá arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen esélyei vannak az erdélyi magyarok közti összefogásnak.
Egyik oldalról a demokrácia központok, a külön elbírálású honosítási eljárások, a születendő EMNP, másik oldalról pedig az RMDSZ valamint az MPP háttérbe szorulása az oka a feszültségnek. Ennél azonban jóval többről van itt szó.

Mi is az a demokrácia központ?

Mint korábban is írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) célja a demokrácia központok létrehozásával többrétű: az irodák pályázatokkal, tanácsadással és más kérdésekkel is foglalkoznak. Jelen körülmények között azonban prioritásnak tekintik a honosítási eljárással kapcsolatos felvilágosítást. Továbbá, a Magyar Köztársasággal kötött megállapodás alapján az erdélyi demokrácia központokban beadott állampolgársági kérelmek prioritást élveznek az elbírálás során.
Ennek következtében Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke visszautasította azokat - az elsősorban az RMDSZ irányából érkező - vádakat, miszerint a Magyarország jelentős anyagi hozzájárulással tartja fenn ezeket az irodákat a kettős állampolgárság propagálása gyanánt.

Multifunkcionalitás

Két okból is gyanús lehet a jelenlegi a magyar kormány berkeiben kegyvesztett RMDSZ szemében a demokrácia központok sikere. Egyrészt, mivel bár a szövetségnek nem tiltották meg a honosítási eljárással kapcsolatos információk terjesztését, a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről többször is felhívták a kérelmezők figyelmét az RMDSZ-irodák esetleges hibás tájékoztatásra. Másrészt pedig az EMNT-demokrácia központok multifunkcionalitásából adódóan az irodák az újonnan létrejövő új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírásgyűjtésnek is helyet adnak. Kérdés csupán a sorrend: a honosítási dosszié összeállítása előtt vagy utána szükséges a kérelmezőnek támogatásáról biztosítani az EMNP-t?

Tőkés András, az európai parlamenti képviselő Tőkés testvére rágalmazásnak nevezte az RMDSZ-es Borbély László azon felvetését, miszerint az új párt számára mindeddig gyanúsan sok aláírás gyűlt össze a demokrácia központokban. Tőkés, aki az EMNP országos kezdeményező bizottságának a tagja, adatokkal támasztotta alá azon állítását, miszerint szó sincsen árukapcsolásról: az EMNT által üzemeltetett irodákban egy hét alatt mindössze 110 támogató aláírást gyűjtöttek össze, míg 421 dossziét állítottak össze. Mindeközben a mozgalom önkéntesei három nap alatt mintegy 300 támogatót szereztek az EMNP számára.

Ünnepélyes bejelentés: akár Tusványoson?

Úgy tűnik, hogy a Tusványosi Szabadegyetem kiváló alkalom lesz a születendő párt bejegyzésének hivatalossá tételéhez: a magyar kormány támogatását ugyanis nem csupán a tusnádfürdői rendezvény bírja, hanem egyre nyilvánvalóbb, hogy az EMNP is.
A párt ügyét a szívükön viselők azonban nem állnának meg ennyinél, helyi szintű, egészséges pártszervezetet kívánnak létrehozni - mondta el Tőkés András. Az országos szinten megkövetelt 25 ezer aláírás szerinte könnyen összegyűlik, különösen akkor, amennyiben Kovászna, Hargita, Maros és Bihar megye a helyi szervezetek vállalásainak megfelelően legalább 2-4 ezer támogatót tud szerezni.

Egység: a háromból legfeljebb kettő foghat össze

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke mindeközben arról számolt be a sajtónak, hogy pártjának az egységes erdélyi jobboldal megteremtése a cél. Ebben, az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozásában kifejezetten számítana az EMNT és az SZNT támogatására, amely platform a Fidesz hiteles erdélyi partnerévé válhatna. Szász ötlete mindeddig nem talált széles körben támogatókra, és érdemes megjegyezni, hogy az MPP-nek az RMDSZ-szel legalább két közös vonásul van: hibának tartják az EMNP létrehozását, mindeközben az születendő félben lévő párttal szemben azonban aligha számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Az EMNP kezdeményezői ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni a párt egyik fő célkitűzését, az autonómia megvalósítását, amit mindeddig egyetlen párt sem vállalt magára. Nem utasítják el az együttműködést a jelenlegi pártokkal sem: Toró T. Tibor szerint némely RMDSZ-es és MPP-s, igaz, nem a fősodorhoz tartozó politikussal meglehetősen jó viszonyt ápolnak. Az EMNP és az RMDSZ esetleges választási együttműködéséről is lehetett már hallani, amivel nem csupán egységesebb képviseletet, de a kiábrándult választók visszacsalogatására koncentrálnának.
A helyzet jelenlegi állása szerint korai lenne bármiféle konklúziót levonni. Komoly vitákra és tárgyalásokra lehet még számítani minden érintett bevonásával. Azt viszont semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy a felelősség óriási: az erdélyi erők összefogásával az ott élő magyarság hatékony képviselete van kockán. Kérdés, hogy ki bírja majd el ezt a terhet?

KÁRPÁT-MEDENCE

Lakcímet tartalmazó okmányt kapnának a honosított magyarok

Bumm.sk • 2011. 02. 05

Nyilvántartásba vennék a 2011.január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat is a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtott törvénymódosító-javaslatai értelmében; az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnának.Navracsics Tibor, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslatok indoklásában kifejtette: az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, mely szerint a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítással érintett személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának rendelkezésre.

Ebből következően szükséges megteremteni annak jogi keretét, hogy a 2011.január 1-jét követően a kedvezményesen honosított Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak - olvasható az indítványban.

A tervek szerint az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki.

A módosítása kiterjed a honosítási okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Hétfőn Brüsszelben egyeztetnek a szakértők a médiatörvényről

MNO – GB, 2011. február 5. 10:50
Hétfőn utazik Brüsszelbe a médiatörvényről egyeztető magyar szakértői küldöttség. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek azt mondta, ha szükséges a jogszabály módosítása, akkor az akár a parlament tavaszi ülésszakának elején meg is történhet.

Kovács Zoltán hétfőn, miután a magyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira, közölte: az „üzengetések és félreértések" elkerülésére személyes, szakértői szintű egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak. Az MTI csütörtökön írt arról, hogy brüsszeli sajtóértesülések szerint a szakértői egyeztetést a jövő hétfőn tartják Brüsszelben. Ezt Kovács Zoltán a Hír TV-nek megerősítette, az MTI szombati megkeresésére pedig elmondta: a megbeszélésen mind magyar, mind uniós részről kizárólag szakértők vesznek majd részt.

Az államtitkár úgy látja, kimondatlanul is az az érdeke mindkét oldalnak, hogy minél hamarabb pont kerüljön az ügy végére. Megerősítette, ha a szakértői egyeztetések végeztével is szükség van a médiatörvény pontosítására, módosítására, akkor természetesen megteszik. Az esetleges változtatásnak a kormány lenne az előterjesztője, és akár már az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején „túl lehetne rajta jutni" – fogalmazott Kovács Zoltán.

Az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagáló válaszlevelében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta, a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

A médiatörvényről egyeztetnek magyar szakértők Brüsszelben

MTI 2011. február 07. 07:50

Szakértői szintű egyeztetés kezdődik Brüsszelben az Európai Bizottság és a magyar kormány között a médiatörvényről. Az egyeztetést a magyar kormány javasolta, azt követően, hogy elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira. Az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagáló válaszlevelében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta: a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek.
Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejtette ki, választ kérve azokra.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár múlt hétfőn közölte: az "üzengetések és félreértések" elkerülésére személyes, szakértői szintű egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak. A megbeszélésen mind magyar, mind uniós részről kizárólag szakértők vesznek majd részt.

Az államtitkár szombaton az MTI-nek azt mondta, ha a szakértői egyeztetések végeztével is szükség van a médiatörvény pontosítására, módosítására, akkor természetesen megteszik. Az esetleges változtatásnak a kormány lenne az előterjesztője, és akár már az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején "túl lehetne rajta jutni" - fogalmazott Kovács Zoltán.

Párizs: Bulgária és Románia Schengenhez való csatlakozása több évbe telhet

MTI 2011. február 06. 15:36

Bulgária és Románia eredetileg márciusra tervezett csatlakozása a schengeni övezethez több évbe is telhet - mondta vasárnap egy rádióinterjúban Laurent Wauquiez, Franciaország európai uniós ügyi államtitkára. A két ország schengeni csatlakozáshoz szükséges műszaki felkészültséget vizsgáló uniós szakértői bizottságnak a közelmúltban elkészült jelentéseit látva a francia kormánytag szerint a csatlakozás "nem három hónap múlva lesz, ez az egy biztos" - fogalmazott a francia kormánytag a Radio France Internationale egyik műsorában. Wauquiez ugyanakkor elismerte, hogy Románia "sok erőfeszítést tett", de hozzátette, hogy a két országnak egyszerre kell csatlakoznia a schengeni övezethez.
A schengeni övezet bővítése az államtitkár szerint "a jövőnk szempontjából nehéz döntés". Utalt arra, hogy az európai illegális bevándorlás háromnegyede a két országon keresztül érkezik, valamint a kábítószer-kereskedelem, a fegyver- és gyermekcsempészet egy jelentős része is.

"Ha a két ország három hónap múlva készen áll, rendben. Ha ez két év múlva történik meg, akkor két év múlva lesz. Csak akkor tudunk beleegyezni (a bővítésbe), ha megbizonyosodtunk arról, hogy a határokat megfelelően fogják védeni" - hangsúlyozta Waquiez. Hozzátette: "Ha mégis idén készen állnak és minden garanciát megkapunk, nem lesz elvi akadály. Ha ez jövőre vagy két év múlva következik be, akkor jövőre vagy két év múlva csatlakoznak".

Franciaország és Németország - Finnország és Norvégia támogatásával - a technikai jellegűeken túl általánosabb biztonsági kifogásokat is emelt az ellen, hogy Románia és Bulgária a közeljövőben csatlakozzon a schengeni övezethez. Berlin és Párizs például a korrupció elterjedtsége miatt is ellenzi a két ország schengeni integrációját.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Neelie Kroes levele Navracsics Tibornak

MTI, 2011. január 31.

Nyilvánosságra hozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt a levelet, amelyet a médiatörvény ügyében január 21-én az Európai Bizottság nevében Neelie Kroes alelnök küldött a tárcát vezető Navracsics Tibornak. A dokumentumot az MTI nem hivatalos fordításában, teljes terjedelmében közöljük.

"Tisztelt Uram!
Azon intézkedések ügyében fordulok Önhöz, amelyeket Magyarország jelentett be az Európai Bizottságnak a 89/552/CE irányelvet módosító 2007/65/EC irányelv nemzeti jogba ültetéséről; a direktíva kodifikált változatát a 2010/13/EU irányelv tartalmazza (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a továbbiakban AVMSD).
A Bizottság szolgálatainak első vizsgálata, amely az irányelv néhány lényegi aspektusával foglalkozott, azzal a következtetéssel zárul, hogy a magyar jogszabály számos kérdést vet fel, a direktívának, illetve általánosságban az EU-jognak való megfelelését illetően. Amint kielemeztünk valamennyi átültető intézkedést, még további észrevételekkel kereshetjük meg Önt.
A mostani szakaszban a következő pontokról kérünk felvilágosítást:
A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS MINDEN AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÓRA ALKALMAZHATÓ KÖVETELMÉNYE
A bizottság szolgálatainak először is kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a Médiaalkotmány (MC) 13(2)-es paragrafusában és a Médiatörvény (MA) 12-es paragrafusában meghatározott módon megfelel-e a szolgáltatások letelepedésének és nyújtásának szabadságát az AVMSD-ben és az uniós Szerződésben kimondó szabályoknak (TFUE 49-es és 56-os cikkek).

Az AVMSD 4(1) cikkelyének értelmében a tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, FELTÉVE, HOGY E SZABÁLYOK MEGFELELNEK AZ UNIÓS JOGNAK.
A Bizottság szolgálatai úgy értelmezik a kiegyensúlyozott tájékoztatás fentebb említett követelményét, hogy az magában foglal egy részletesebb vagy szigorúbb szabályt, a válaszadás jogának tiszteletben tartását is szem előtt tartva (AVMSD 28.cikkely). Ennél fogva annak összhangban kell lennie az uniós szabályozással. Csakhogy a Bizottság szolgálatainak kételyeik vannak arra vonatkozóan, hogy az összhangban van-e az arányosság elvével, továbbá a véleménynyilvánítás és az információ alapvető szabadságát kimondó 11-es cikkellyel az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában.
Az irányelv 102-es bekezdésében kiemeltek szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye együttes kötelezettség a televíziós műsorszolgáltatók számára. Ám ennek a kötelezettségnek és következésképpen az MA 181. paragrafusában foglaltaknak a kiterjesztése minden audiovizuális médiaszolgáltatóra, beleértve az on-demand audiovizuális médiaszolgáltatásokat (VOD és audiovizuális blogok) is - az engedélyezési feltételekkel, méretekkel, piaci részesedéssel, megcélzott hallgatósággal, témakörrel kapcsolatos további pontosítások vagy korlátozó kritériumok, illetve az ilyen típusú versenyző média széles választéka nélkül - aránytalan akadályt támaszthat az ilyen szolgáltatók tevékenységével szemben. Továbbá, ugyanezen megfontolásokból ezek a előírások indokolatlan korlátozást jelenthetnek a véleménynyilvánítás és az információ szabadságára nézve.
Általánosabban fogalmazva, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének ilyen széles körű előírása - amelynek megfogalmazása ráadásul teljesen általános és meglehetősen tág teret ad az értelmezésre - akadályt képezhet a szolgáltatások letelepedésének és nyújtásának szabadságával szemben, amelyet pedig a TFEU 49-es és 56-os cikkei garantálnak, mivel elriaszthatja a más tagállamokból származó médiaszolgáltatók letelepedését Magyarországon és médiaszolgáltatások nyújtását Magyarországon.
Végezetül, a bizottság azt is gondosan értékeli majd, milyen módon ültetik át a gyakorlatba az MC 13. és az MA 181. paragrafusát a műsorszórók vonatkozásában az illetékes hatóságok.
AZ EREDETORSZÁG ELVE
A bizottság szolgálatainak kétségei vannak azzal kapcsolatban is, hogy az MA 176. és 177. paragrafusai összhangban vannak-e az AVMSD 3. cikkelyével. Ez utóbbinak az előírásai szerint a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságát, illetve az azok továbbközvetítésének korlátozatlanságát kimondó kötelezettségtől csak abban az esetben lehetséges ideiglenesen eltérni, ha úgy ítélik meg, hogy a más tagállamból származó műsorszolgáltatás sérti a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat; mindezt azzal a feltétellel, hogy a bevezetett intézkedéseket a Bizottság megvizsgálta, és kompatibilisnek találta az EU-szabályozással, beleértve az arányosság elvét.
Figyelembe véve, hogy az ilyen intézkedések eltérést jelentenek az eredetország elvétől, és olyan esetekre is vonatkoznának, amelyekben a médiaszolgáltató tevékenységét az alapítása szerinti tagállam illetékes hatóságainak kellene megvizsgálniuk - mivel az nem a kiskorúak védelmével és a gyűlöletkeltéssel kapcsolatos szabályokat sérti -, a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a bírságok kiszabása, ahogyan azt az MA 176. és 177. paragrafusa tűnik mérlegelni, bármilyen körülmények között arányos intézkedésként fogható-e fel.
REGISZTRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK
A Bizottság elemzése azt is jelzi, hogy az MA 41. paragrafusa, amely minden média (különösen a sajtó és az on-line média) regisztrációját követeli meg, aránytalan korlátozásokat képezhet a szolgáltatások letelepedését és nyújtását illetően(TFUE 49-es és 56-os cikkek).

Míg a műsorszórók regisztrációja általános gyakorlat más tagországokban, és néhány tagország ezt a lehetőséget választotta a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatások esetében is, ugyanez a kötelezettség más médiára vonatkozóan (mint az internetes oldalak, nem-magán blogok és gazdasági elemzések) indokolatlan akadályként fogható fel az ilyen médiaszolgáltatók számára, ha Magyarországon akarnak megtelepedni vagy más tagállamból kívánják magyarországi szolgáltatásaikat nyújtani.
Ez az akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs követelmény kiterjesztése minden médiaszolgáltatást nyújtóra nem lenne összhangban az arányosság elvével, és indokolatlan korlátozást teremtene a véleménynyilvánítás szabadságát és az információs szabadságot biztosító alapvető jog tekintetében.
KÖVETKEZTETÉS
Az előzőekben leírtak fényében a Bizottság szolgálatainak súlyos kételyeik vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően. Tekintettel az ügy sürgősségére, illetve legutóbbi, a 2010. január 17-i találkozón kötött megállapodásunkra, arra kérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtson be észrevételeket arról, hogyan lehetne eloszlatni ezeket a súlyos kételyeket.
Ha a fentebb említett kéréseket nem sikerülne teljesíteni, illetve a benyújtott információk nem lennének kielégítőek, a Bizottság fenntartja a lehetőséget arra, hogy a magyar hatóságoknak címzett hivatalos figyelmeztető értesítés küldéséről döntsön.

Navracsics Tibor válasza Neelie Kroes levelére

MTI, 2011. január 31. 15:06

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter január 31-i keltezéssel elküldte a magyar kormány hivatalos válaszát Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság alelnökének. A dokumentumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium bocsátotta az MTI rendelkezésére.

Neelie Kroes asszony
az Európai Bizottság alelnöke
Európai Bizottság
Brüsszel

Tisztelt Alelnök Asszony!

Köszönöm 2011. január 21-én kelt levelét, melyben az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv (AMSz irányelv) átültetését szolgáló nemzeti intézkedések, így a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseivel kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket.

Biztosítani szeretném arról, hogy a magyar kormány elkötelezett azt illetően, hogy a magyar médiaszabályozás, és ezen belül az AMSz irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek. Kérem engedje meg, hogy ebből az elkötelezettségünkből kiindulva a levelében tett felvetésekre válaszul a következőkről tájékoztassam:

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége

Levelében elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, mely szerint a magyar szabályozás (az Smtv. és az Mttv.) túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti. Az Mttv.-ben szereplő, a kiegyensúlyozottságra vonatkozó követelmény megállapításával a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését. Megítélésünk szerint az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai e célt hatékonyan szolgálják. A kiegyensúlyozottság követelménye a rádiók és a televíziók vonatkozásában 1996 óta része a magyar jogrendszernek. A kiegyensúlyozottság kötelezettségének pontos tartalmát a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéséhez kapcsolódó kiterjedt bírói gyakorlat és az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozata tisztázta. A fogalom mindezt figyelembe véve a magyar jogban világosan meghatározható jelentéstartalommal bír.

A kiegyensúlyozottság jelentőségét a magyar jogban az Alkotmánybíróság a fenti határozatában a következők szerint hangsúlyozta: "A tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása alkotmányos cél. A tájékoztatási monopóliumok a műsorszolgáltatási technológia rohamos fejlődését követően elsősorban a "véleménymonopóliumok" kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. E cél elérése érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottság követelménye a műsorszolgáltató szerkesztési szabadságát. Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat."

A lekérhető médiaszolgáltatások hír- és tájékoztató műsorszámaira is vonatkozó előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon körülmény, amely 2007-ben az Európai Unió számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is. A politikai pluralizmus megőrzése és a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások érintett műsorszámai tekintetében.

Amikor a magyar jogalkotó annak szükségességét és arányosságát mérlegelte, hogy a televízió és a rádió mellett a lekérhető médiaszolgáltatásokat is bevonja a médiumoknak azon körébe, amelynek esetében a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követelményként állapítja meg, egyebek mellett a következő szempontokat vette figyelembe:

- A lekérhető médiaszolgáltatások - mozgóképes jellegüknél fogva - a nyomtatott és az internetes sajtónál jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek, ezért esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt.

- A kiegyensúlyozottság követelményét megsértő médiummal szemben az Mttv. 187. §-ban meghatározott szankciók nem alkalmazhatók. Ilyen esetben csupán az Mttv. 181. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye, amelyek célja, hogy az érintett közönség figyelmét felhívja arra, hogy az általa kapott tájékoztatás a kiegyensúlyozottság követelményének nem felelt meg.

- A kiegyensúlyozottság kötelezettsége az Smtv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján csak azokra a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozik, amelyek saját szerkesztői döntésük alapján tájékoztatási tevékenységet végeznek.

- Az AMSz irányelv (21) preambulum-bekezdésével összhangban az Smtv. illetve az Mttv. hatálya a magáncélú kommunikációra nem terjed ki. ("Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma kizárólag azon tömegkommunikációs - akár televíziós műsorszolgáltatás, akár lekérhető - audiovizuális médiaszolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolhatják. Az irányelv hatálya (...) nem terjed ki az olyan tevékenységekre, amelyek alapvetően nem gazdasági jellegűek és nem állnak versenyben a televíziós műsorszolgáltatással, mint például a magáncélú weboldalak fenntartása, továbbá az olyan szolgáltatások, amelyek során magánszemélyek saját maguk által készített audiovizuális tartalmakat tesznek hozzáférhetővé vagy terjesztenek azok azonos érdeklődési körű közösségeken belüli megosztása és cseréje céljából.") Ennek alapján a kiegyensúlyozottság követelménye a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

- Az AMSz irányelv megalkotásakor lezajlott viták során az európai szakmai gondolkodás szintjén kristályosodott ki azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek társadalmi és gazdasági jelentősége a szabályozás szempontjából feltétlenül releváns. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások ilyen megítéléséből a nemzeti jogalkotók is biztonsággal kiindulhatnak.

A Magyar Köztársaság kormánya a fenti megfontolások mellett is kész arra, hogy - amennyiben ezt a Bizottság továbbra is szükségesnek látja - az Smtv. és az Mttv. módosítása révén pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető.

A szabályozás esetleges pontosító jellegű módosításának előkészítése során a Bizottság által megjelölt szempontok (méret, piaci részesedés, a megcélzott közönség stb.) jó kiindulási alapot jelenthetnek annak meghatározásához, hogy pontosan milyen kritériumok meghatározása révén biztosítható, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a lekérhető médiaszolgáltatásoknál minden kétséget kizáróan a polgárok tájékozódáshoz való joga szempontjából releváns körre szorítkozzon. Megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását. Bár a levélben erre nem tett utalást, de szintén elképzelhetőnek tartjuk, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség (míg a közszolgálati médiaszolgáltatók, a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók, a közösségi valamint a helyi médiaszolgáltatások esetében továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott tájékoztatás előírását).

A származási ország elve

Alelnök asszony levelében másodikként a származási ország elvével összefüggésben fogalmazódott meg kifogás, nevezetesen, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra az Mttv. 176-177. §-a alapján bírság szabható ki.

Az új médiaszabályozás megalkotása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az arányosság követelménye a törvény teljes terjedelmében, így az AMSz irányelv implementálását szolgáló rendelkezésekben is érvényesüljön. Az Európai Unió jogrendje szerint bizonyos feltételekkel megengedett a külföldi vállalkozásokkal szembeni fellépés. Az Mttv. 176-177. §-ai AMSz irányelv 3. cikkében foglalt különleges joghatósági eljárásra vonatkozó szabályokat szinte szó szerint tartalmazzák. Azonban míg az AMSz irányelv nem határozza meg azt, hogy a tagállamok milyen "intézkedéseket" tehetnek, addig az Mttv. - éppen a jogbiztonság követelménye miatt - pontosan felsorolja a lehetséges intézkedések körét. Az arányosság követelménye a hatósági intézkedések során az Mttv.-ben általánosságban is biztosított, és a jogkövetkezmények alkalmazásakor a hatóság kifejezett köteles ezt az elvet figyelembe venni (185. § (2) bekezdés).

Szintén az arányosság garanciája az, hogy az Mttv. érintett szakaszai alapján főszabályként minden esetben a küldő állam hatóságának van elsőként lehetősége fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben - két egymást követő alkalommal -, a fogadó állam pedig csak az Európai Bizottság értesítése mellett, akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései nem vezettek eredményre. Más szóval a fogadó állam akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései olyan tekintetben nem arányosak, hogy annak nincs hatása a médiaszolgáltató magatartására. Ezen előírástól csak kivételesen indokolt - és az AMSz irányelv által megengedett - esetben lehet eltérni. Mindenkor biztosított azonban az Európai Bizottság lehetősége a fellépésre a nem megfelelőnek tartott, marasztaló döntéssel szemben. A magyar hatóság minden további mérlegelés nélkül köteles az Európai Bizottság határozata szerint eljárni. A jogsértést elkövető médiaszolgáltató a marasztaló határozattal szemben jogosult a magyar bírósághoz fordulni, amely felülvizsgálhatja a vele szemben alkalmazott intézkedéseket az arányosság szempontjából is.

A magyar kormány álláspontja szerint az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Amennyiben a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az AMSz irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Ezzel kapcsolatban kérjük a Bizottságot, hogy szakértői konzultáció keretében biztosítson lehetőséget annak tisztázására, hogy a más tagállamokban letelepedett médiaszolgáltatók vonatkozásában az AMSz irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések körében bírság kiszabását minden esetben az uniós joggal ellentétes, aránytalan intézkedésnek tekinti-e. Álláspontunk szerint ez az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik. Határozott szándékunk ugyanakkor, hogy e tekintetben is az Unió jogának mindenben megfelelő és a Bizottság jogértelmezésével maradéktalan összhangban álló jogi megoldást intézményesítsünk.

A bejelentési kötelezettség és nyilvántartásba vétel

A levelében harmadikként megfogalmazott felvetés az Mttv. 41. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos. A Bizottság levelében foglalt aggodalom megítélésünk szerint nem megalapozott, mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját. Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat. Az Smtv. 5. § (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "a nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát". A nyomtatott és az internetes sajtó, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében az Mttv. 41. § (2) bekezdése alapján a regisztráció nem feltétele a tevékenység megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó, járulékos kötelezettség. Az új szabályozás ebben a tekintetben is alapvetően változtatta meg a nyomtatott sajtóra vonatkozó korábbi, 1986-os szabályozást, valamint kizárta azt, hogy a hatóság önkényesen dönthessen a nyilvántartásba vételről, és ezáltal korlátozza a sajtó szabadságát.

A bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények (személyhez fűződő jogok, szerzői jogok megsértése) esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

Szintén megjegyzendő, hogy a nyilvántartásba vétel előírása semmilyen módon nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra, azok terjesztése a Magyar Köztársaság területén természetesen megengedett, így e szabály nem képezi az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának korlátját.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére.

Tisztelt Alelnök Asszony!

Kérem tekintse át a felvetéseire adott válaszainkat, és amennyiben ezt szükségesnek ítéli, kérem tegye lehetővé, hogy az Mttv. és az Smtv. levelében kifogásolt rendelkezéseiről szakértőink egyeztethessenek a Bizottság tisztségviselőivel.

Amennyiben a Bizottság a jelen válaszban szereplő érveink ismeretében továbbra is szükségesnek ítéli a magyar szabályozás módosítását a felvetett kérdések tekintetében, úgy készek vagyunk arra, hogy e módosítások kidolgozását a jelen levélben jelzett irányokban megkezdjük, és a jogalkotási folyamatról a Bizottság számára folyamatosan beszámoljunk.

Budapest, 2011. január 31.

Tisztelettel:
Dr. Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes
közigazgatási és igazságügyi miniszter

Böjte Csaba: Remény

Erdély.ma, 2011. február 6.

A mindennapokat figyelve, újból és újból két félelem fogalmazódik meg bennem, és gondolom, hogy nagyon sok más emberben is.

1. Vajon mindenki, aki így vagy úgy, demokratikus választásokkal vagy más módon hatalomhoz jut, az föltétlenül erőszakos diktátor, kegyetlen, akaratos, hatalmával visszaélő, korrupt, kizsákmányoló lesz? A hatalom, a gazdaság vajon mindig, mindenki becsületét, hűségét kikezdi, elrothasztja? Minden elöljáró vagy politikus, szükségszerűen zsarnok, korrupt, aljas lesz?

2. A másik félelem, mely miatt oly sokan elzárkóznak a közösség szolgálatától, tisztségviseléstől, az az, hogy a kapzsiságtól, a hatalomvágytól hajtott alattvalók, munkatársak, úgyis mindenféle pletykával, rágalommal megeszik az elöljárójuk becsületét, jó hírnevét, és ezért nem is érdemes a közösség szolgálatára vállalkozni.

Történelmi időkben ez a félelem mindenkiben felerősödik: Az Arab országokban egymás után derül ki az államok elöljáróiról, hogy milyen sokszor visszaéltek hatalmukkal, és hogy milyen elképzelhetetlen kegyetlenek a saját népükkel szemben is. Szörnyű látni a nagy urak mesés palotái, és a szegény, egyszerű tömegek mérhetetlen nyomorát, cinikus hazugságokat melyre a tömegek rádöbbenve, akár életük árán is iparkodnak megszabadulni zsarnokaiktól.
Nézem a televíziót és nagyon sok kérdés fogalmazódik meg bennem: Új vezetők jönnek, és vajon ők jobbak lesznek, egyszerűen jobbak lehetnek? Vezető elit csere, pártok, családok tűnnek el a süllyesztőben, politikai tarvágás, de vajon mindenki éppen olyan rossz volt? Hol van a határ? Úgy tűnik, hogy nem egy-két ember bukik, hanem nagyon hosszú a sor. Félve nézek körül, mert azt látom, hogy a politika örvénye mindenkit beszippant, már nincsen külső közömbös szemlélő. Itt nálunk is egy-egy hatalmi párt már csak abban tud gondolkozni, hogy velem vagy, vagy ellenem? A választások után minden tisztségről lecserélik az embereket, így minden kiszámíthatatlanná, bizonytalanná válik. Folyamatos átmenet lesz az élet? Nagyon sok ember szívében ott bujkál ez a félelem, és ez a félelem sok jó kezdeményezést megállít, embereket hátráltat a kispadra.

Ezért is fontos felnézni II. János Pál pápára, kinek a boldoggá avatása most május elsején lesz. Ő közel harminc évig vezette a világ legnagyobb családját, a Katolikus Egyházat. Nagyon sok fontos döntést tudott meghozni, rengeteg országot, népet meglátogatott. Csodálatos, de ezt az óriási anyagi, szellemi hatalmat mindvégig kézben tudta tartani, és most a halála után is, senki nem vádolja visszaéléssel, hatalma bűnös célokra való felhasználásával. Egyetlen rázós kérdéstől sem zárkózik el, jóságosan vigasztalt, bátorított, sok-sok fájó igazságot alázattal kimondott és mindvégig megmaradt jóságos embernek. Döbbenetes, több mint 20 alkalommal szerveztek merényletet ellene, de ennek ellenére is mindenki szereti, tiszteli, és igazából még a a kereszténységtől távol álló média sem támadja az ő boldoggá avatását. Igen, II. János Pál Pápa bebizonyította, hogy lehet szépen és szentül felelős tisztségeket vállalni, hosszú éveken keresztül azt betölteni, szentül szolgálni a népet melyből vétetünk.

II. János Pál pápát boldoggá avató egyház bebizonyította, hogy ma is van hála és köszönet azokban, akikért az elöljárók fáradoznak. Nem igaz az, hogy az emberiség farkasfog vetemény, és hogy lehetetlen szépen és szentül végezni a közösséget irányító feladatokat az emberi áskálódás, rágalmazás miatt.

Márton Áron tiszteletére pénteken átadjuk a csíkszentdomokosi gyermekvédelmi központunkat, a negyven gyerek befogadására alkalmas napközi otthonunkat. Igen, Márton Áronnak is sikerült azokban a vérzivataros időkben megmaradni embernek, és egyenes derékkal vezetni népét az úttalan utakon a kommunizmus egyházüldözésének poklán keresztül. Neki sikerült igaz emberként élni, szolgálni a népünket, és mi hálánk, bizalmunk jeléül, az ő tiszteletére ajánljuk gyermekvédelmi munkánkat. Döbbenetes és hihetetlen jó érzés, hogy halálának harmincadik évfordulóján nem csak az emlékezés gyertyáját gyújthatjuk meg, hanem a szülőfalujának gyermekei számára egy szociális otthont adhatunk át.

Úgy érzem, hogy II. János Pál pápa és a boldog emlékű Márton Áron püspök atyánk erőt tudnak adni a feladatok, a tisztségek vállalásához is, mert bebizonyították, hogy igenis lehet tisztességesen, becsületesen dolgozni, vezetni egy közösséget. És mi, a hálás utókor, fejhajtásunkkal elöljáróinknak bátorítást jelenthetünk, mert lám, nem csak a Jóisten tartja számon a jó cselekedetet, hanem azok is, akikért az áldozatokat meghozták.

Reménnyel a holnapba,
Csaba t.

Markó: A fiatal nemzedéknek az egység értékét kell felismernie

Erdély.ma, 2011. február 5.

Szombaton, február 5-én délelőtt került sor a 2011-es MIÉRT Országos Küldöttgyűlés hivatalos megnyitójára Szatmárnémetiben. A megnyitó során Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke, Bodor László, a MIÉRT elnöke, Korodi Attila, a MIÉRT társelnöke és Nagy Szabolcs, a SZMIT elnöke köszöntötték a résztvevőket, valamint Markó Béla, Szövetségi elnököt, aki jelenlétével megtisztelte a rendezvényt.

„A hétvégére, azt gondolom, hogy az országos RMDSZ központja lett Szatmárnémeti" – fogalmazott köszöntőjében Csehi Árpád, majd elmondta, hogy örömére szolgál, hogy itt kerül megrendezésre a MIÉRT Küldöttgyűlés, hisz Szatmár az a megye, ahol az elmúlt években nem csak felvállalták a fiatalítás szlogenjét, hanem a valóságban is helyet adtak neki, ezáltal is jelentős eredményeket érve el.

Kereskényi Gábor a MIÉRT múltjára visszatekintve elmondta „Ennyi év távlatából kiderült, hogy egy valós partnerség jött létre az RMDSZ-el, hisz a Szovátai ajánlás nyomán számos fiatal tevékenykedik a Szövetség struktúráiban, felelős pozíciókat töltve be". Ennek a felelősségteljes munkának a folytatása érdekében eredményes tanácskozást és jövőbeni sikereket kívánt a MIÉRT küldötteinek.
A megnyitó alkalmával a Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselői, köszönetük jeléül átnyújtották az RMDSZ leköszönő elnökének az első MIÉRT „Pro Organizatione" díjat. „A Magyar Ifjúsági Értekezletben szükség van a következetességre, a folytonosságra, ám ugyanakkor a nemzedékváltás folyamatán is munkálkodnia kell a szervezetnek. Az elmúlt tíz év azt mutatja, hogy ezt a MIÉRT sikeresen meg tudta valósítani, mindvégig fenntartva együttműködési viszonyát az RMDSZ-el, amely tény nagymértékben Markó Béla elnök úr érdeme is" – mondta el méltatásában Bodor László. A létrehozott díj, melyet a jövőben hagyománnyá szeretnének alakítani, Korodi Attila elmondása mentén „azt a kéznyújtást és támogatást hivatott megköszönni, melyet az elnök munkássága során a MIÉRT iránt tanúsított, elősegítve azt, hogy létezzen egy önálló ifjúsági mozgalom, mely éppen önállósága révén erősíti a Szövetséget az erdélyi magyar közösség érdekképviselete során."

A megnyitó folytatásában Markó Béla, RMDSZ elnök tartott előadást az egybegyűlteknek. Beszédében kitért azon döntésére is, melynek mentén nem vállalkozik egy újabb elnöki mandátumra: „A politikában nem megszokott módon, saját elhatározásomból adom át a stafétát: nem azon okból, hogy nem éreznék erőt a folytatáshoz, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy a politikai tisztánlátáshoz hozzátartozik az is, hogy felismerjük azokat a pillanatokat, amikor szükség van a változásra, ahhoz, hogy a szükséges módosításokkal folytathassuk utunkat. A régi Szövetségi koncepciót most már új emberek tudják továbbvinni, ami azonban nem azt jelenti, hogy én visszavonulok a közéletből. Úgy gondolom, hogy egy erdélyi magyar értelmiséginek, felelős embernek soha nem szabad kivonulni a közösség életéből". „A jövőben nagy kihívások állnak még előttünk, melyek során továbbra is erőre, energiára és vízióra van szükség" – hangoztatta az elnök.

A Szövetségnek, és annak az ifjúsággal fenntartott partnerségi viszonyainak kezdeteire kitérve elmondta: „Az RMDSZ '89 decemberében nem úgy jött létre, mint egy politikai párt, nem pár ember döntött alakításáról, mint ezt sok esetben tapasztaljuk magunk körül. Az egész magyar közösség elsődleges igénye volt, hogy egy érdekvédelmi szervezetet kell létrehozni, és ez a tudat, hogy szolidárisan, együtt kell fellépni annyira erős volt, hogy napok, pillanatok alatt szerveződtünk egyetlen szövetségbe. Az ugyanabban az időszakban külön létrejövő ifjúsági szerveződés, MISZSZ kapcsán egy percig sem merült fel, hogy külön politika mentén dolgoznánk, az együttműködés a kezdetektől természetes volt". Markó Béla meglátásában, az ifjúsági életben a '90-es évek vajúdására a második évtized hozta meg a választ: a már lassan tíz éve tevékenykedő Magyar Ifjúsági Értekezlet hatékonyan és eredményesen működik felvállalt küldetése mentén.

„Mindehhez azonban szükség volt arra, hogy a '90-es évek elején végiggondoljuk, hogy milyen politikát akarunk folytatni, milyen keretben akarunk dolgozni és ezt érvényesíteni is tudjuk. Az elmúlt 20 évben időről-időre bizonyos érdekek ütköztek, mint ahogyan napjainkban a regionális érdekek látszanak ütközni. Ezekre oda kell figyelni, meg kell találni a helyüket egy olyan Szövetségben, amely össze tudja egyeztetni a különböző irányvonalakat. A következő 20 kihívása, hogy azon személyek, akik az élvonalban politizálnak, ezeket az érdekeket a továbbiakban is együtt tartsák és képesek legyenek kompromisszumokat kialakítani" – fejtette ki Markó.

Beszéde zárásaként a szövetségi elnök kihangsúlyozta: „Szükség van változásra, de nem abban az alapvető eszköz és programkérdésben, hogy az RMDSZ-nek parlamenti politikával, esetenként, ha ez lehetséges, kormányzati szerepvállalással kell tovább azon dolgoznia, hogy a saját közössége helyzetén változtatni tudjon. Van néhány olyan értékünk, amelyet az elkövetkezőkben tovább kell vinnünk és én bízom benne, hogy a fiatal nemzedék ezeket felismeri és képviselni fogja. Ilyen érték az egység, amelyet csak szövetség formájában lehet megvalósítani, hisz politikai pártok erre nem képesek." Végezetül, Markó Béla az elkezdett útnak a folytatásához, az együtt maradás céljainak a megfogalmazásához víziót és előrelátást kívánt a fiataloknak.

MIÉRT-közlemény

Cs. Gyímesi Éva: Magyarországon visszafordult az idő

168ora.hu, 2011. február 05.

A hajdani közép- és kelet-európai demokratikus ellenzék meghatározó képviselői közül is többen tiltakoztak az Orbán-kormány demokráciaellenes lépései miatt. Nyílt levelükben arra is felhívták az uniós döntéshozók figyelmét: a szabadságban egyesült Európa célkitűzése súlyos veszélybe került azzal, hogy az EU-tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. A petíciót az erdélyi irodalomtörténész, egyetemi tanár is jegyzi. Most arról is beszélt a 168 Órának: Magyarországon visszafordult az idő. Sándor Zsuzsanna interjúja.

- Közép-Európában az elmúlt húsz évben már többször hatalomra kerültek populista vezetők. Például Szlovákiában Mečiar, majd a Fico–Slota-koalíció vagy a lengyeleknél Kaczynskiék. Ám egyikükre sem zúdult olyan nemzetközi össztűz, mint most az Orbán-kormányra. Csupán az uniós elnökségünk miatt figyelnek ránk jobban?

– Azért is, mert 1989 óta sehol nem rombolták le olyan gyorsasággal a jogállamot, mint Magyarországon. Orbán Viktor ebben „csúcstartó": ennyi demokráciaellenes lépést senki nem tett meg ilyen rövid idő alatt.

- Nyílt levelükben azt is írják: Magyarországon megszűnt a liberális demokrácia. Mások azonban úgy vélik: amíg többpártrendszer és szabad választások vannak nálunk, a demokrácia megkérdőjelezhetetlen.

– Nem értek ezzel egyet. Legalább ennyire fontos kritérium a magántulajdon védelme is. Ezt sértette meg az Orbán-kormány a magánnyugdíjpénztárak államosításával. Lényegében ugyanúgy jártak el, mint hajdan Rákosiék, akik szintén közérdekre hivatkozva egyszerűen elkobozták a földeket. Az ilyen önkényes központi intézkedések abszolút polgárellenesek.

- Ám a legtöbb külföldi támadást a médiatörvény miatt kapta a Fidesz.

– A szólásszabadság az európai értékrend egyik alapja. A Fidesz pártirányítás alá vette a médiát: ez – bárhogyan magyarázkodnak is – a cenzúra bevezetését jelenti. A megfélemlítés eszközeivel az egész sajtót megalázzák. A nyilvánosság korlátozása ugyanakkor nemcsak az újságírók sérelme, hanem minden állampolgáré. De nem vagyok politikai elemző: Orbán Viktorról és párttársairól inkább egyetemi tanárként, értelmiségiként tudok véleményt mondani.

- Hallgatom.

– A Fidesz politikusai mintha semmit sem értenének az európai szellemiségből, amelynek a szabadság, a másik méltóságának tisztelete és a szolidaritás az alapja. Folyton a „magyar emberek" nevében nyilatkoznak, mintha létezne ilyen homogén közösség. Figyelmen kívül hagyják a társadalmi tagoltságot, a világnézeti, kulturális különbözőségeket, illetve a szociális, egzisztenciális törésvonalakat. Érzéketlenek a peremre szorultak sorsa iránt. A legnagyobb bajnak azt tartom: ezek a politikusok nem is akarnak tanulni. Orbánból már hiányzik a nyitottság ehhez, megnyilatkozásaiban sincs igénye a magasabb színvonalra. A zsarnokhajlamú alkat különben is hatalmi gőggel szokta kompenzálni kisebbrendűségi érzését. Ez a komplexus nagyban hozzájárult a médiatörvényhez: mögötte valójában félelem húzódik. Ezért kívánja elhallgattatni a másképpen gondolkodókat. Fenyegetésekkel próbálja öncenzúrára kényszeríteni őket.

- Nem gondolja: a nemzetközi tiltakozások csak fokozzák a fideszesek arroganciáját a balliberális értelmiséggel szemben? Németh Zsolt külügyi államtitkár blogjában azt írta: egyes hazai szellemi körök szándékosan keltik a hisztériát, hogy lejárassák a hazájukat.

– Annak idején efféle vádakkal támadtak minket, erdélyi másként gondolkodókat is. Egyik besúgóm, egyébként kiváló irodalomkritikus, jelentésében azt is írta: „Gyimesi Éva nem szolgálja igazán a romániai magyarság érdekeit, inkább bizonyos budapesti (zsidó) szellemi körök ízlésének megfelelő nézeteket terjeszt." Később, 1993-ban Tőkés László nevezett „román- és zsidóbérencnek", de voltam már „nemzetáruló" is. Átestem mindazon, amit most a magyarországi baloldali, liberális értelmiség elszenved. Csakhogy miközben nálunk úgy-ahogy, de erősödik a demokrácia, Magyarországon mintha visszafordult volna az idő. A jobboldal azt üzeni: akik az egyetemes európai gondolkodásmódot képviselik, azok idegenszívűek, megtagadják a nemzetüket. A Fidesz „szakpolitikusai" – hogy csak a legszűkebb területemen maradjak – képtelenek belátni: olyan, hogy népnemzeti irodalomelmélet vagy esztétika, egyszerűen nem létezik. A tudományokban, az irodalomban és művészetekben egyetemes értékek vannak. És az egyetemes fogalmak használata nem egyenlő a hazafiatlansággal.

- Mégis: mivel bátorítaná azokat az értelmiségieket, akiket idehaza ellehetetlenít a hatalom?

– Keserű iróniával azt is javasolhatom magyarországi barátaimnak: ha szükségét érzik, nyugodtan publikáljanak erdélyi lapokban, folyóiratokban.

- A nyolcvanas években a diktatúra elől menekülve sok erdélyi magyar települt át ide. Most keressünk mi védelmet odaát?

– Én csak azt hangsúlyoznám: Romániában most minden nézet megfogalmazódhat az anyanyelvű médiában anélkül, hogy retorziótól kellene tartani. A román média egy része pedig jelenleg még mindig jelentős ellensúlyt képvisel a hatalomhoz való viszonyában.

- Másfelől: innen úgy látszik, hogy az erdélyi magyarság körében is nagy a Fidesz népszerűsége. Hiszen a kormány kettős állampolgárságot adott a határon túliaknak.

– Nem végeztem közvélemény-kutatásokat. De azt megjegyezném: a magyar parlament által hozott úgynevezett Trianon-törvényt demagógnak tartom.

- Miért?

– A versailles-i béketárgyalásokon nem is ülhetett asztalhoz a magyar küldöttség: a tragédiához vezető döntéseket nélkülünk hozták meg. Magyarország mai kormánya így nem illetékes abban, hogy „kárpótoljon" minket Trianonért. Ennyi évtized elteltével ráadásul végképp értelmezhetetlen a nemzetegységesítés. A Fidesz ezzel a szimbolikus gesztusával valójában hegemóniára törekszik Erdélyben is. Létrehozták – a PR-szöveg szerint – „a honosítási eljárásokat menedzselő, megkönnyítő" demokrácia-központokat. A megszervezésükbe nálunk nagy pénzbefektetéssel kizárólag Tőkés László leendő pártjának magját, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vonták be. Markó Béla ugyan nyilatkozatban is felajánlotta az RMDSZ irodáit, infrastruktúráját, ám azok ingyen sem kellettek a magyar kormánynak. A Fidesz támogatási stratégiája diszkriminál: ideológiailag válogat a támogatandó erdélyi szervezetek, napilapok és folyóiratok között. Például azt hallani: visszautasították a kolozsvári Szabadság című regionális napilap finanszírozási pályázatait. Ezt az újságot még a romániai „forradalom" idején alapítottuk: azóta is alapelve a kiegyensúlyozott tájékoztatás. De a marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat finanszírozását is részben megszüntette a Fidesz. A nagy múltú Korunk is kénytelen szűkebb büdzséből gazdálkodni, miközben a jobbikos Erdélyi Naplónak feljött a csillaga.

- Orbán pártja nem is csinált titkot abból, mi az ára a kettős állampolgárságnak. Mikola István annak idején kijelentette: „Ha a határon túliak is szavazni fognak, a Fidesz-kormány húsz évre bebetonozhatja magát."

– Széchenyi István szerint kétféle hazafiság létezik: a szó- és a tetthazafiság. Vagyis nem elég csupán fennkölten beszélni, érzelegni a honszeretetről: hétköznapi, konkrét tettekre kell azt váltani. A polgári erkölcs – szerintem – most azt diktálja: csak azok vegyék igénybe a magyar állampolgárságot, akik dolgozni is hajlandók azért az országért, tevékenyen részt venni gondjaiban. Ha valóban ott akarnak élni, hajlandók legyenek ezért adót fizetni. Ám ha egy lakcímkártya is elég lesz a szavazásokhoz, fennáll a veszélye annak: 2014-ben a határon túli magyarokkal lehet majd „fülkeforradalmat" csinálni. Erre próbálnak felhasználni minket.

- Schmitt Pál köztársasági elnök újévi beszédében egyenesen úgy fogalmazott: az uniós elnökség alatt Magyarország fennhatósága alá kerül a határon túli magyarság is.

– Ez rendkívül lekezelő mondat, és sértő ránk nézve: az erdélyi magyar nem kisebb magyar, az itteni kultúra nem értéktelenebb. Nincs szükségünk szellemi fennhatóságra.

- Nem gondolja: a mindinkább jobbra tolódó magyar politika fölerősítheti a nacionalizmust az egész térségben?

– Egyelőre kétlem ezt. Meggyőződésem: a most kialakult magyarországi helyzet speciális, és jellemzően a kádárizmus következménye. Közhely, de a rendszerváltás előtt Magyarország volt „a legvidámabb barakk". A „pannon magyarok" 1956 után hozzánk képest viszonylagos jólétben éltek, Nyugatra is utazhattak, nem szenvedtek annyira az elnyomástól. Ezért ma a szabadságot sem tudják igazán megbecsülni: a többség számára az alapjogokat kifejező fogalmak nagyon elvontak lehetnek. A többi egykori kommunista országban sokkal keményebb volt a diktatúra, s talán ezért is jelentett és jelent számunkra többet az européer szellemiség. Ugyanakkor nem tűrhetjük, hogy bárki is semmibe vegye azt a közös értékrendet, amelyről '89-ig csupán álmodhattunk, s amelyért jó néhányan évtizedeken át küzdöttünk itt, Közép-Európában.

Az első kongresszus kérdései

Hargita Népe, 2011. február 7. – Isán István Csongor

A hónap végén megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszus körüli csatározások, meghirdetett programok, a külső és belső kényszerek a hazai magyar sajtó központi témáját jelentik ezekben a napokban. A kongresszus sok kérdésre kell választ adjon. Ha nem is lehet kétséges, hogy ki nyeri majd el az elnöki széket, attól még rengeteg megválaszolandó kérdés marad.

Múlt héten egy ismerősömmel beszélgettem, aki figyelmembe ajánlotta az első RMDSZ-kongresszus dokumentumait, beszédeit. Elfogadva a tanácsot elolvastam ezeket – érdekes élmény. Az ott (az első kongresszust is Nagyváradon szervezték, akár ezt, a tizediket) felmerülő kérdések egy része most is válaszra vár, a szervezeti kérdések, a világnézeti és a politikai stratégiák különbözőségének egyeztetése, az érdekképviselet és a belső demokrácia, valamint a politikai képviselet gyors döntésképessége közötti ellentét feloldása, az egyes szervezetek súlyának eldöntése, a szórványkérdés, a románokkal és a román médiával aló kapcsolat problémája már akkor tisztán megfogalmazódott. Fontos megjegyezni, hogy az akkori hangulatot a marosvásárhelyi események határozták meg (a rendőrség mellett több száz önkéntes védte a küldötteket). Az akkori és későbbi fejleményeket ismerjük (akkor Domokos Géza lett az elnök, Szőcs Géza a főtitkár, Tőkés László pedig a tiszteletbeli elnök), akkor még képes volt kompromisszumra az erdélyi magyar elit. Azóta a különböző erővonalak képviselői közül mindegyik több hatalmat akart magának, mint amennyit egy szervezeten belül megkaphatott volna, és elkezdődött egy olyan atomizálódás, aminek az eredménye komolyan beárnyékolhatja az erdélyi magyarság jövőképét. Akkor ott az egység jelszavát mindenki komolyan vette, senki számára sem volt kétséges, hogy e nélkül nem lehet.

Az első kongresszuson több felszólaló is felvetette a román médiával való kapcsolattartás problémáját: az akkori tapasztalat igen keserű volt, hiszen a román nyelvű médiumokban a vásárhelyi eseményekről gyalázatosan hazug, de legjobb esetben is részrehajló, sokszor uszító kommentárokkal fűszerezve számoltak be. Ebben a kérdésben azóta bizony alig jutottunk előre: a román sajtó most is kuriózumként beszél a magyarokról, és látni, hogy egyáltalán nem érti, hogy mit akarunk, és miért akarjuk. Az elmúlt húsz évben a román, főként a bukaresti média viszonya a magyar közösséghez csak annyiban változott, hogy most érdektelenebbek, mert nem lehet olyan jó olvasottságot vagy nézettséget generálni az etnikai témákkal. És ez nemcsak a román média problémája, az okokat magunkban is kell keresnünk: nem sikerült „eladjuk" magunkat a román közvéleménynek.

Az RMDSZ politikai szervezetként nagyjából igen, írnak róluk, meg is hívják esetenként tévéadásokba, a belső erővonalakról is eléggé pontos képük van. De a közösségünk, az továbbra is fekete foltnak mondható. Pedig rengeteg dolog sikere múlhat azon, hogy megtaláljuk-e a megfelelő hangnemet, amivel a román közvéleményben jelentkezhetünk. Ugyanakkor azokon a módozatokon is el kellene gondolkodni, amelyekkel el lehet érni, hogy ne csak a ránk vonatkozó sztereotípiák érvényesüljenek, hanem az a kép is megjelenjen, amit mi akarunk megmutatni magunkról. Mert semmit nem tudunk elérni a többség ellenére, így a számunkra legfontosabb dolgok (mint például az autonómia) nem valósíthatók meg anélkül, hogy ne formáljuk a saját imázsunkat a román sajtóban. Miként? Erről komolyan el kell gondolkodni.

Oktatás – A felsőoktatásban a magyarság alulreprezentált, alulfinanszírozott, a képzés egyoldalú

– Tudományos kötet az erdélyi magyar egyetemi oktatásról
Szabadság, 2011. február 5.

Az erdélyi magyar felsőoktatás alapvető gondjairól alakult ki beszélgetés csütörtökön este a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusán, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Felsőoktatási Munkacsoportja által összeállított és az Ábel Kiadónál megjelent, Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai című tanulmánykötet bemutatóján. Szó esett többek között az oktatás minőségéről, egyensúly-eltolódásról, a magyar egyetemisták választásairól, magán és állami egyetemek, illetve egyetem és közoktatás viszonyáról.

Szilágyi Mátyás magyar főkonzul emlékeztette a jelenlevőket, hogy tavaly már tartottak a nemzetpolitikai szempont szerint fontos könyvbemutatót a konzulátuson, ám idén ez az első ilyen esemény. – Az oktatás, és ezen belül a felsőoktatás az erdélyi magyar kisebbség stratégiai kérdése, és a politikai célrendszerben előkelő helyet foglal el ez a kérdéskör. Jelen esemény célja az, hogy interaktív találkozás, műhelymegbeszélés, egyféle hangos gondolkodás valósuljon meg a téma kapcsán – mondta a konzul, majd méltatta a könyvet, amely szerinte tartalmazza az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás fontos szempontjait.

A magyar egyetemisták egyharmada tanul magyarul

Péntek János, a tanulmánykötet egyik összeállítója emlékezett arra, hogy egy 2008 szeptemberében megrendezett eszmecsere következménye ez a tanulmánykötet, amely nem csak bemutatja az erdélyi magyar felsőoktatást, de ismert magyar tudományos személyiségek – Vizi Szilveszter, Berényi Dénes, Kozma Tamás – bíráló jellegű írásait is tartalmazza.
– A tanulmánykötet összeállítóiként nem vagyunk abban a helyzetben, hogy stratégiákat dolgozzunk ki, hiszen nem rendelkezünk ezek megvalósításához szükséges döntési és költségvetési potenciállal. Ám a közösség és a szakmai tisztesség iránti elkötelezettségünk tetten érhető. Továbbá pártpolitika és ideológiai elfogultság nélkül közelítettük meg a kérdéskört – részletezte Péntek, majd a számadatok viszonylagosságára figyelmeztetett. Ennek alátámasztására azt a példát hozta fel, miszerint örvendetes, hogy az adatok szerint közel 11 ezer egyetemi hallgató tanul magyarul, ám ehhez hozzá kell tenni, hogy a magyar anyanyelvű hallgatók száma meghaladja a 35 ezret, így tehát fiataljaink alig harmada tanul anyanyelvén. A romániai rektorok egyik közelmúltbeli konferenciáján elhangzott, hogy Romániában egymillió egyetemi hallgató van, és akkor a magyar hallgatók 35 ezres lélekszáma messze nincs összhangban a romániai magyarság számarányával.
Az új oktatási törvényről Péntek úgy vélekedett, hogy az új lehetőségeket tartalmaz a romániai magyar felsőoktatás számára. Elszomorító következtetéseket vont le: a romániai felsőoktatásban a magyar hallgatók és oktatók számát tekintve a romániai magyarság alulreprezentált, alulfinanszírozott, a képzés pedig egyoldalú. – Ahhoz, hogy ez megváltozzon, az intézmények jogi, pénzügyi és szakmai stabilizálódására van szükség. Elhangzott az is, hogy a felsőoktatásban észlelt gondok lehetséges „kútfeje" a közoktatás, illetve a nem megfelelő pedagógusképzés. Kolozsvárról hiányzik még egy kollégiumi (bentlakásos) központ, ám ehhez nagyon sok pénzre lenne szükség.

Salat Levente: eltolódott az egyensúly

Salat Levente egyetemi oktató, a kötet másik összeállítója három stratégiai irányvonalra hívta fel a jelenlevők figyelmét: a romániai magyar felsőoktatás kapcsán szükségét látja a létező intézmények helyzete konszolidálásának, a hiányzó román–magyar minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának és az önálló magyar egyetem létesítésének.
– Az erdélyi magyar felsőoktatást illetően eltolódott az egyensúly. A legbefolyásosabb szereplő, a román állam intézményei alulteljesítenek, ez a helyzet pedig lépéskényszerbe hozta a magyar államot. Az erdélyi magyarság nem stratégiaképes szereplő, az erdélyi magyarság nem tud erőforrásokat mozgósítani, és sorsa azoktól függ, akik eljárnak nevében. Az egyik legfontosabb feladat az lenne, hogy választ kapjunk arra a kérdésre: mi lesz a hosszú távú következménye ennek az egyensúlyvesztésnek – hangsúlyozta Salat.
Megemlítette azt is, hogy ha az állami egyetemek magyar tagozatainak továbbra is rossz hírét keltik azzal, ahogy az egyetem többségi vezetősége viszonyul a kisebbségekhez, akkor a diákok más magyar nyelvű felsőoktatási intézmények felé fordulnak, és ily módon az erdélyi magyarság fokozatosan feladhatja a román állammal szembeni, az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó igényét.
Papp Z. Attila szintén a kötet szerkesztőjeként szólalt fel, a statisztikai adatokra alapozva: a 2009-ben érettségizett romániai magyar fiataloknak mindössze fele folytatta tanulmányait valamilyen egyetemen, de közülük is csak azok fele, azaz a maturandusok 25 százaléka tanult magyar nyelven. A legtöbb romániai fiatal Kolozsváron tanul a BBTE-n; a Sapientia EMTE-t a maturandusok 7–8, míg a Partiumi Keresztyén Egyetemet a végzősök 4–5 százaléka választotta.

Versengés az állami és a magán tanintézetek között

Veres Valér, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója úgy vélte: legyen közösségi felsőoktatási stratégia, ám azt tartsák be. Gaal György helytörténész felvetette, hogy a felekezeti iskolák az állami tanintézmények rovására erősödnek meg. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a felekezeti iskolákban érettségiző fiatalok pedig – román nyelvtudás hiányában – a magyar nyelven oktató magánegyetemek felé irányulnak. – Ily módon fokozódik az egyensúly-eltolódás az állami egyetemek magyar tagozatai és a magánegyetemek között. Ezért van hát szükség önálló állami magyar nyelvű egyetemre – összegzett a hozzászóló.
Pásztor Gabriella államtanácsos szerint az új oktatási törvény szakítópróbáját nem a nemzeti kisebbségek számára kedvező paragrafusok – a románnyelv speciális tanrend és tankönyv szerinti oktatása, továbbá az ország földrajzának és történelmének az illető nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatása – jelentették, hanem a felsőoktatásra vonatkozó törvénycikkelyek. – Ami az állami és a magán köz- és felsőoktatási intézmények közti versengést illeti, az az intézmény marad meg, amely megfelel a piac követelményeinek – hangsúlyozta az államtanácsos, akitől azt is megtudtuk: az új oktatási törvény „alfája és omegája" a most kidolgozásra kerülő módszertanok lesznek.
Kötő József parlamenti képviselő az önálló magyar egyetem létrehozásának szükségességére és a romániai magyarságnak a felsőoktatásban való alulreprezentáltságára összpontosított. Arra is figyelmeztetett, hogy a globalizálódó világban fiataljainknak versenyképes felsőfokú oktatásra van szüksége. – A politikum kötelessége törvényes keretet biztosítani ama elgondolásoknak, amelyeket a szakmai háttér jónak talál – mondta.
Végül Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke a közoktatás reformjáról, a pedagógusképzés hiányosságairól értekezett.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek