|
EMNT
Rémhír vagy gáncsoskodás? (Bejegyzés előtt az EMNP)
Háromszék, 2011. június 1.
"Kommandós csapatok" járják a Kárpátokon túli megyéket, ahol támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, felkeresik azokat, akik nevükkel, aláírásukkal járultak hozzá az új magyar párt létrehozatalához, szép szóval, fenyegetéssel próbálják meggyőzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kényszerítették az aláírásra.
Ilyen hírek érkeztek szerkesztőségünkbe, s az információk eljutottak az érintettekhez is. Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ, konkrétan Seres Dénes képviselő áll a vizsgálódás mögött. A Szilágy megyei honatya a Háromszék kérdésére cáfolta a híreket, bár annyit elismert, érdekelné, a megyei RMDSZ-szervezet tagjai közül ki írta alá, s ha nyilvánosságra kerülnek a listák, számba veszik, ki támogatta az új párt bejegyzését. "Semmi ilyesmivel nem foglalkozom" – mondotta, s kiemelte, nem is tehetné, hiszen nem áll rendelkezésükre az aláírók jegyzéke.
"Szerettük volna azt hinni, hogy 2011-ben ilyesmire nem kerülhet sor, a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell hasonló megfélemlítésektől tartanunk, és az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlődött annyira, hogy egymás meggyőzésével és ne hatalmi erővel próbáljunk bármit elérni" – fejtette ki a Háromszék megkeresésére Toró T. Tibor. Érthetetlennek tartja, hogyan jutottak el bárkihez az aláírási listák, hiszen ezekhez csak a bírák és ügyészek férhetnek hozzá, magánszemély csak alapos indoklással kérheti ki, és ha kiadták valakinek, annak nyoma lenne a dokumentumokban. A csütörtöki bukaresti tárgyaláson nem találkoztak ilyen bejegyzéssel. Igaz, már akkor furcsállták, hogy a párt bejegyzését megtámadó magánszemély, Adrian Drăghici az aláírások hamisságára hivatkozott, ezt pedig csak akkor tudhatja, ha látta a dokumentumokat. Toró T. Tibor azt is elmondta, nem adott volna hitelt a mostani híreszteléseknek, de volt már precedens hasonló eljárásra, 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség bejegyzési kísérletekor az RMDSZ mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, Temes megyében például rokonait is megfenyegették. Hangsúlyozta, nem tartanak a vizsgálatoktól, nagyon alaposan ellenőriztek minden aláírást, több ember hetekig dolgozott ezen, pont azért, hogy elejét vegyék a majdani akadékoskodásnak. A szükségesnél több megyében a minimálisnál több aláírást gyűjtöttek össze – hangsúlyozta Toró. Aggódnak azonban azért, hogy riogathatják, megfenyegethetik, megfélemlíthetik azokat a jóhiszemű, egyszerű embereket, akik nevüket adták az új magyar párt életre hívásához.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt s a már említett magánszemély nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az EMNP-n. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó.
RMDSZ
Megalakult a főtitkárság
Új Magyar Szó, 2011. június 1.
Kovács Péter főtitkár, Bodor László, Horváth Anna, Hegedűs Csilla és Székely István főtitkárhelyettesek részvételével tegnap megtartotta alakuló ülését az RMDSZ főtitkársága. A tanácskozáson az a döntés született, hogy a javában zajló Erdélyi Konzultációt kiegészítsék egy átfogó önkormányzati konzultációval – tudtuk meg Kovács Pétertől.
A főtitkár tájékoztatása szerint a választói igények feltérképezésével párhuzamosan azt szeretnék felmérni, hogy milyen eredményei és kudarcai voltak az RMDSZ-es önkormányzatoknak, önkormányzati képviselőinknek az elmúlt időszakban. „Azt is szeretnénk minél pontosabban megtudni, hogy milyen terveik vannak polgármestereinknek, helyi és megyei tanácsosainknak az elkövetkező évekre" – nyilatkozta Kovács.
Az önkormányzati konzultáció eredményeit az Erdélyi Konzultáció végén kapott problématérképhez illesztik, minek következtében körvonalazódni fog, hogy miben különböznek, és miben közelítenek egymáshoz a lakossági elvárások és az önkormányzati tisztségviselők által megfogalmazott tervek. Kovács kifejtette azt is, hogy az önkormányzati konzultáció része a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülésnek is.
„Ennek lebonyolítása is hozzájárul ahhoz, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb jelöltjeinket" – fogalmazott. Mint ismert, a főtitkárság a főtitkárból és öt helyetteséből áll. Kovács Péter még nem nevezte meg azt a személyt, aki az oktatási kérdésekkel foglalkozó főtitkár-helyettesi tisztséget fogja betölteni.
Június 2-án az RMDSZ partiumi önkormányzati tanácsa is megalakul
Transindex/közlemény, 2011. június 1.
A székelyföldi és a belső-erdélyi önkormányzati tanácsok után hamarosan megalakul a Partiumi Önkormányzati Tanács is.
Az RMDSZ Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Nagybánya, Történelmi Máramaros és Szilágy megyei küldötteinek részvételével június 2-án alakul meg a pariumi testület. Az ülésre a margittai polgármesteri hivatal dísztermében kerül sor, 10 órai kezdettel.
Itt jelen lesz és köszöntő beszédet mond Kelemen Hunor szövetségi elnök, Kovács Péter főtitkár, valamint Horváth Anna, önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettes.
Az ülés napirendjén szerepel a Partiumi Önkormányzati Tanács működési szabályzatának megvitatása és elfogadása, valamint a tanács elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása.
A testület létrejöttével az RMDSZ eleget tesz a X., nagyváradi kongresszuson elfogadott Alapszabályzat azon előírásának, amelynek értelmében az önkormányzati érdekképviselet új testületeként létrejönnek a regionális önkormányzati tanácsok.
Mint ismeretes, a szövetség Hargita, Kovászna és Maros megyei küldöttei 2011. május 20-án, Marosvásárhelyen létrehozták a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot, melynek elnökévé Péter Ferencet, Szováta polgármesterét választották, majd a Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Krassó-Szörény megyei küldöttek részvételével május 27-én, Kolozsváron megalakult a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács, ennek elnöke Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere lett.
ROMÁNIA
PDL: lesz kisebbségi törvény!
Új Magyar Szó, 2011. június 1.
„A kisebbségi törvény elfogadása a koalíció vállalása, és minden adott ahhoz, hogy az ülésszak végéig elfogadjuk a jogszabályt" – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Ioan Oltean, a Demokrata Liberális Párt (PDL) főtitkára egy nappal azután, hogy a PDL egyik alelnöke, Gheorghe Flutur hasonló ígéretet tett. A politikus tagja a nagyobbik kormánypárt háromfős munkacsoportjának, amelynek feladata a kisebbségi törvény vitájának felgyorsítása.
„A kisebbségi törvény elfogadása a koalíció vállalása, és minden adott ahhoz, hogy az ülésszak végéig elfogadjuk a jogszabályt" – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Ioan Oltean, a Demokrata Liberális Párt (PDL) főtitkára egy nappal azután, hogy a PDL egyik alelnöke, Gheorghe Flutur hasonló ígéretet tett. A politikus tagja a nagyobbik kormánypárt háromfős munkacsoportjának, amelynek feladata a kisebbségi törvény vitájának felgyorsítása.
A testületnek elsősorban arról kell döntenie, honnan folytassák a jogszabály tárgyalását. Oltean lapunknak elismerte, a munkacsoport még nem ülésezett. „Ám még ezen a héten összeülünk, és én azt fogom javasolni, hogy a törvény vitáját ott folytassuk, ahol abbahagytuk, azaz a 19. cikkelynél" – nyilatkozta a képviselő, aki úgy tudja, hogy a munkacsoport egy másik tagjának, Daniel Buda PDL-frakcióvezetőnek hasonló az álláspontja a kérdésben.
Mint ismert, a kisebbségi törvény tervezete jelenleg a képviselőház emberjogi szakbizottságának fiókjában hever. A testület RMDSZ-es tagja, Varga Attila nem osztja Ioan Oltean optimizmusát. Szerinte a törvény vitáját nem munkacsoportok megalakításával kellene felgyorsítani. „Én még csak a munkacsoport megalakításáról sem tudtam. Annyit tudok, hogy legkésőbb jövő héten nem folytatjuk a törvény vitáját, vajmi kevés esélye van az elfogadásának még ebben az ülésszakban" – mondta az ÚMSZ-nek Varga.
Az RMDSZ-es képviselő tájékoztatása szerint a szakbizottság jelenleg a kormány álláspontját várja a kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatban. Reményei – és Emil Boc miniszterelnök ígéretei – szerint ez a jövő hét elején megérkezik a testülethez, és akkor elkezdhetik a munkát.
„A vita felgyorsításának feltétele, hogy partnereink biztosítsák a jelenlétet, és ne álljanak elő módosító javaslatokkal. Erre ígéretet tettek, kíváncsian várjuk, hogy mi lesz" – jelentette ki Varga. Közlése szerint az RMDSZ-nek is az az álláspontja, hogy a vitát a 19. cikkelytől kell majd folytatni.
Korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök az ÚMSZ kérdésére kijelentette: „június végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció". Legutóbbi sajtótájékoztatóján a parlament előtti felelősségvállalást is kilátásba helyezte, ha nem haladnak a jogszabály vitájával.
Polgármester – egy fordulóból
Új Magyar Szó, 2011. június 1.
Egyetlen fordulóban választják meg ezentúl a polgármestereket Romániában, miután tegnap a képviselőház módosította a helyhatósági választások törvényét. A romániai magyar közösség számára kedvező módosító indítványt – melyet szociáldemokrata és demokrata-liberális honatyák közösen terjesztettek elő – a szenátus korábban elutasította, ám a képviselőházban 174 támogató és 110 ellenszavazatot kapott, így az államfőhöz került kihirdetésre.
Egyetlen fordulóban választják meg ezentúl a polgármestereket Romániában, miután tegnap a képviselőház módosította a helyhatósági választások törvényét. A romániai magyar közösség számára kedvező módosító indítványt – melyet szociáldemokrata és demokrata-liberális honatyák közösen terjesztettek elő – a szenátus korábban elutasította, ám a képviselőházban 174 támogató és 110 ellenszavazatot kapott, így az államfőhöz került kihirdetésre. A tegnapi plénumon elsősorban a liberálisok szavaztak nemmel az indítványra.
Legfontosabb kifogásuk az volt, hogy a módosítás révén a szavazatoknak akár 12-14 százalékával is meg lehet nyerni a polgármester-választást, s így jelentősen csökken az elöljárók legitimitása.
Mint ismert, a jelenlegi törvény értelmében második fordulót kell tartani, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét. A módosítás révén csak akkor lesz szükség újabb fordulóra, ha az első forduló első két helyezettje azonos számú szavazatot kapott.
Az RMDSZ képviselői igennel szavaztak az indítványra, a módosítás ugyanis kedvez a magyar közösségeknek. Ezt megerősítette lapunknak Kovács Péter főtitkár is. Tájékoztatása szerint a 2008-as helyhatósági választásokon regisztrált szavazási kedv és a választási eredmények alapján szociológusok kiszámították, hogy az új törvény életbelépésével a jelenlegi 192-ről 200 fölé emelkedne a magyar polgármesterek száma. „Nem lenne ugyan nagyságrendekkel több magyar elöljáró, de jóval nagyobb az esély magyar jelöltek győzelmére olyan kiemelt városokban, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely. Ha ugyanis több román jelölt van, a román szavazatok megoszlanak közöttük" – mondta Kovács Péter.
Mint korábban beszámoltunk róla, Marosvásárhelyen hónapok óta zajlanak a magyar szervezetek közt a tárgyalások arról, hogy – a törvénymódosításra is alapozva – közös polgármesterjelöltet állítsanak a jövő évi helyhatósági választásokra. A Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ helyi vezetői legutóbb egy hete ültek egy asztalhoz ebben az ügyben. Bár korábban megegyeztek, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, az utolsó percben az RMDSZ képviselői halasztást kértek.
Kihátrálásukban szerepet játszik, hogy a szövetség felső vezetése korainak tartja az egyezség aláírását. „Május végén vagyunk, több mint egy év van a helyhatósági választásokig. Nyitottak vagyunk az együttműködésre, de ráér még erről tárgyalni" – mondta lapunknak Kovács Péter. A főtitkár szerint egyelőre az RMDSZ szervezeteinek megerősítésén dolgoznak, s keresik a megfelelő jelölteket a
választásokra.
Egyfordulós polgármester-választás lesz 2012-ben
Krónika, 2011. május 31. – Balogh Levente
Jövőre egyfordulós választáson szavazhatunk a települési polgármesterekre, miután a képviselőház döntéshozó kamaraként kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéi pártok bírálták a módosítást, álláspontjuk szerint a módosítás eltávolodást jelent a demokratikus értékektől. A törvénymódosítás kedvező eredménnyel járhat a magyarság számára azon településeken, ahol ugyan számarányát tekintve nincs többségben, de összefogás esetén lehetőséget teremt a magyar jelölt polgármesterré választására már az első fordulóban.
A 174 támogató és 110 ellenző vokssal, 3 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében az önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot szerzett jelölt nyeri el a polgármesteri tisztséget, kivéve azon esetekben, ha szavazategyenlőség áll fenn. Ekkor a két, egyenlő számú szavazatot kapott jelölt részvételével második fordulót rendeznek.
Az önkormányzati választásokat eddig szabályozó törvény értelmében csak akkor nem rendeztek második fordulót, ha a polgármesteri tisztségért harcba szálló jelöltek közül valamelyik megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Ha ez nem következett be, akkor a két, legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével rendezték meg a második fordulót.
Az ellenzék bírálta a törvénymódosítást. Mihăiţă Calimente nemzeti liberális párti (PNL) képviselő szerint az új eljárás nem demokratikus, mivel lehetővé teszi, hogy egy kisebbség ráerőszakolja akaratát a többségre, kedvez a szavazatvásárlásnak, és csökkenti a polgármester autoritását.
A szintén PNL-s Victor Paul Dobre ugyancsak úgy értékeli, hogy a módosítás a demokratikus értékektől való eltávolodást jelent, és csökkenti a megválasztott polgármesterek legitimitását. Aura Vasile szociáldemokrata párti (PSD) képviselő úgy vélte, az új eljárás nyomán olyan polgármesterek is lehetnek majd, akik 12-14 százaléknyi vokssal kerülnek tisztségbe.
A kormányoldal nevében ugyanakkor Mircea Toader demokrata-liberális párti (PDL) képviselő kijelentette: pártja azért támogatta a kezdeményezést, mivel álláspontja szerint a polgármestereket ugyanúgy egyfordulós választásokon kell megválasztani, mint a megyei közgyűlések elnökeit. A szenátus egyébként korábban elvetette a módosítási javaslatot.
Az új voksolási eljárás kedvező lehet a magyarság számára, mivel lehetőséget teremt arra, hogy azon településeken, ahol kisebbségben vannak, de számarányuk mégis jelentős, ő adja a polgármestert.
Mint arról múlt héten beszámoltunk, néhány erdélyi és partiumi városban a magyar politikai szervezetek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy ennek nyomán közös jelöltet támogassanak. Míg Marosvásárhelyen egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ nem, csupán az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) hajlik az együttműködésre, addig Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere szerint lehetséges az együttműködés. AZ EMNT továbbra is közös előválasztáson döntene a jelöltről, míg az MPP az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésére vár. Szatmárnémetiben sem zárkózik el a három alakulat az egyeztetés elől, csupán Kolozsvárott tűnik úgy, hogy nem lesz összefogás, Máté András Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint ugyanis a szövetség mindenképpen önálló jelöltet indít, és ugyanezt közölte a Krónikával az MPP kapcsán Keizer Róbert, a párt kolozsvári szervezetének elnöke is.
ERDÉLY
A románok civil fóruma nyert az utcanévháborúban Sepsiszentgyörgyön
Krónika, 2011. június 01.
Jogerősen felfüggesztette a Brassó megyei ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi önkormányzat határozatait három utcanév átnevezésével kapcsolatban.
A bíróság honlapján közzétett döntés megerősíti a Kovászna megyei törvényszék áprilisban hozott ítéletét, amely felfüggeszti a három sepsiszentgyörgyi utcanév megváltoztatását előíró tanácsi határozatokat. A bírósági döntés szerint helyt adtak a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma által benyújtott feljelentésnek.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat tavaly májusban összesen 36 utca elnevezéséről vagy névváltoztatásáról döntött. Többek között elfogadták, hogy a vasútállomást a város központjával összekötő 1918. december 1. sugárutat három részre osztják, az egyik szakasznak továbbra is a román nemzeti ünnep dátuma lesz a megnevezése, a másik két részt Mihai Eminescuról és Petőfi Sándorról nevezték el. Antal Árpád polgármester akkor úgy nyilatkozott: az önkormányzatok autonómiája értelmében a helyi tanácsnak jogában áll eldönteni, mi legyen egy utca neve. „Nem tudják annyiszor megtámadni, ahányszor az önkormányzat erről szavazni tud" – szögezte le az elöljáró.
Székelyföld Napok – Kerekasztal beszélgetés a székely megyék tanácselnökeivel
Erdély.ma,/hircentrum.ro, 2011. június 1.
Székelyföld egységes, értékes és erős – ezt hangsúlyozzák manapság egyre gyakrabban a székelyföldi megyék vezetői. Azt állítják, hogy versengés helyett összefogással lehet csak megteremteni a sikeres Székelyföldet.
A közös fejlesztési stratégia része a három székelyföldi megye gazdasági és kulturális értékeit, adottságait felsorakoztató, szombaton kezdődő egy hetes Székelyföldi Napok rendezvénysorozat is. A Duna Televízió Térkép című műsorának június 31 .adásában a három székelyföldi megye tanácselnökei most először egy asztalnál értékelték Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának konkrét célját, az együttdolgozáshoz fűzött reményeket.
Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök szerint a Székelyföld Napok rendezvénysorozat lehetőséget ad az Erdélybe látogatóknak, főként a magyarországi turistáknak, hogy akár több napot is eltöltsenek a régióban, megismerjék Székelyföld kulturális hagyományait, értékeit. „Tulajdonképpen az egy hetes rendezvénycsomaggal nagyon jó időtöltést, gazdag turistacsomagot tudunk biztosítani az ide látogatóknak" – tette hozzá az elnök asszony.
A rendezvény legfontosabb erőssége, hogy azt – idén először- közösen szervezi a három székelyföldi megye, így együtt mutathatjuk meg igazi értékeinket. Ezt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tartotta fontosnak kiemelni, szerinte a június 3-10 között zajló rendezvénysorozat esetében az időpontválasztás sem véletlen, hiszen a Pünkösd előtti időszakban nagyon sokan látogatnak haza Székelyföldre.
„Elhangzott egy kulcsszó: hazalátogatók. Nem csak turistáknak, hanem az Erdélyből, Székelyföldről elszármazottakra is számítunk" – kapcsolódott be a beszélgetésbe a Kovászna megyei tanácselnök. Tamás Sándor hangsúlyozta: „azt szeretnénk, hogy ne csak rokoni látogatásokra térjenek haza az innen elszármazottak, hanem közösségi élményekben is részük lehessen." Kiderült az is, hogy a július 30-ra, a maksai Óriás Pincetetőre meghirdetett Székely vágta a budapesti hagyományos Nemzeti Vágta hivatalos előfutama lesz. „Úgy indulunk neki, hogy a Székely vágta nyertesét benevezzük a Nemzeti Vágtára és megnyerjük a versenyt" – mondta Tamás Sándor.
Arra a kérdésre, hogy miért együtt fogtak össze, miért nem erősebb, gazdagabb megyékkel szövetkezik a három székelyföldi megye szintén Tamás Sándor reagált. Határozottan kijelentette, hogy Székelyföld nem szegény régió, és az infrastrukturális fejlődés is szemmel látható. „Mindössze szemléletváltásra van szükség és arról a szemléletről, hogy merjünk szegényül gondolkodni, merjünk kicsik lenni, át kell térni arra a szemléletre, hogy van erőnk, vannak ötleteink, vannak programjaink, eszünk is van, a pénzügyi forrásokat pedig bukaresti és Európai Uniós forrásokból a három megye közösen elő tudja teremteni – szögezte le a Kovászna megyei előjáró. A gondolatsort Borboly Csaba folytatta: Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának eredménye egyértelműen látszik, a számok is azt mutatják, hogy a központi régióból a három megye tudta lehívni a legtöbb unió pénzforrást.
Egyetértésének adott hangot Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök is, mert szerinte Székelyföld igazi értékeit, hagyományait, a történelem adta gazdasági lehetőségeit a korábbi országos önkormányzati tanácsban nehézkes volt megvalósítani, ezért jó ötlet a regionális önkormányzati tanácsok megalakítása, hiszen közös stratégiában gondolkodva eredményesebb lehet az önkormányzati munka is.
Kötő József felszólalt a tábla-ügyben
Szabadság, 2011. június 1.
A Ceauşescu-korszakra jellemző politikai kétarcúság jelensége újra megjelenik a napi politikában – mondta keddi napirend előtti felszólalásában Kötő József képviselő a kolozsvári Mátyás-szobor körül zajló eseményekre utalva. Hangsúlyozta: Európa felé, a demokratikus jogállam szerepében tetszelegve úgy teszünk, mintha törvénykezésünk és kormányzási programjaink révén esélyegyenlőséget biztosítanánk valamennyi közösség számára, viszont döntő pillanatokban, végrehajtó hatóságaink által durván megsértjük a békés együttélés szabályait.
A román és a magyar kormány közös erőfeszítéseinek eredményeként restaurált Mátyás-szoborcsoport körül kulturális háború dúl – figyelmeztet a képviselő, rámutatva arra, hogy az emlékmű a jó értelemben vett multikulturalizmus és tolerancia, illetve a demokratikus intézményrendszer megerősítésének próbaköve lett.
Fadrusz János 1902-ben felavatott mesterművén a huszadik század során olyan feliratok jelentek meg, amelyek a kultúrát emberellenes ideológiák szolgálatába állították – emlékeztetett Kötő József, majd hozzátette: a szobor idei, eredeti formájában való felavatását éppen ezért a normalitás, az európai szellemiség győzelmének tekintettük.
A képviselő tájékoztatott: a „mitizált" történelmi vízió hívei azonban mindenfajta műemlékvédelmi szabály ellenére jóváhagyták egy tábla elhelyezését a műemlékhez tartozó övezetben, amely konflikust szít a román és magyar közösségek között. Mindezt annak ellenére tették, hogy az építkezési engedélyben nincs jóváhagyva a tábla elhelyezése. A helyzetet súlyosbítja, hogy minden a helyi PD-L – az RMDSZ koalíciós partnere – jóváhagyása mellett történik. A helyi önkormányzat gesztusa ebben az értelemben a kolozsvári közéletet egy meghaladott történelmi korba veti vissza.
„Felszólítjuk a helyi hatóságokat, tartsák tiszteletben a hatályos jogszabályokat, s figyelmeztetjük az érintett központi hatóságokat, követeljék meg a törvényesség visszaállítását. Ellenkező esetben a jelenlegi helyzet esetleges következményeiért a felelősség teljes egészében ezekre a szervekre hárul, veszélybe sodorva ezzel a koalíciós partnerek közös kormányzását is" – összegezte a képviselő.
Román nemzeti szalagot ragasztottak a kolozsvári Mátyás szoborra
MTI, május 31. – Garzó Ferenc
- Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt - adta hírül kedden a kolozsvári Szabadság című napilap.
Az újság honlapján arról tudósított, hogy kedden kora délután egy férfi jelent meg a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál, és a kolozsvári városháza által az emlékmű őrzésére kirendelt közösségi rendőr jelenléte ellenére felragasztotta a talapzatra a román nemzeti színű szalagot. Ez utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva fejedelemség akkori uralkodójától, a románok egyik legnagyobb nemzeti hősétől, Stefan cel Maretól (István).
Erre a csatára utal egyébként a Nicolae Iorga román történésznek tulajdonított vitatott idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelőtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Ezen az áll: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
Magyarország a tábla eltávolítását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez a vitatott tábla feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában.
Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott ahhoz a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezői arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, látogassa meg a szobrot, és virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári önkormányzat rendőre akkor közölte a nagykövettel, hogy csak a tábla mellé helyezheti a virágcsokrot, ezért Füzes a közelben lévő Márton Áron-szobornál helyezte el a virágot.
Először 1932-ben került fel a szoborra a vitatott idézet, amelyet 1940-ben Észak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül. A bronztáblát a magyar és a román állam közös finanszírozása nyomán elvégzett restaurálás után távolították el. Az idézet most visszakerült, bár maga a bronztábla nem azonos a restaurálás után eltávolítottal.
Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot sem hagyta jóvá az országos műemlékvédelmi bizottság, ezért azt ismét törvénytelenül helyezték el. Ezzel szemben a kolozsvári városháza azt
állítja, hogy törvényesen jártak el.
Iorga-tábla: ismét elnapolták a koalíciós tárgyalást
Krónika, 2011. június 1. – Kiss Előd-Gergely, Gyergyai Csaba
Az esti órákig elhúzódó parlamenti plenáris ülés miatt tegnap sem került sor az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei képviselőinek találkozójára a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, az egyeztetésre várhatóan ma reggel kerül sor, azon pedig a szövetség részéről az alsóház szövetségi frakcióvezetőjén kívül Kötő József parlamenti képviselő vesz részt, míg a demokrata-liberálisokat Daniel Buda Kolozs megyei PDL-elnök képviseli.
Máté András tegnap hozzáfűzte: Daniel Buda megígérte, hogy beszél Sorin Apostuval, Kolozsvár polgármesterével, és az elöljárónak javasolni fogja az ügy mihamarabbi megoldását. „A koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben nem sikerül megegyeznünk a demokrata-liberálisok helyi képviselőivel, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést" – mondta a kolozsvári politikus. A Mátyás-szoborcsoportnál egyébként tegnap román nemzeti színű szalaggal díszített koszorút helyezett el egy idős férfi, a szalagon egy szöveg volt olvasható arról, miként „győzte le Ştefan cel Mare Magyarország királyát". A koszorút a köztisztasági vállalat alkalmazottai távolították el.
A Főtéren járőröző közösségi rendőr szerint a szalagot pillanatragasztóval a szoborhoz rögzítette elhelyezője, hogy olvasható legyen a rajta levő felirat. „Mellette még két piros-fehér-zöld színű koszorú is volt" – mondta a rendőr, hozzátéve, hogy aki koszorút szeretne elhelyezni a szobornál, nyugodtan megteheti. A piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat még a restaurált szoborcsoport felavatásakor helyezték el. A köztisztasági vállalat alkalmazottai mindhárom
koszorút a szemétbe dobták.
Dicsőszentmárton: román nacionalista propaganda a magyar iskola ellen
Krónika, 2011. június 1. – Szucher Ervin
Darázsfészekbe nyúltak azok a szülők, tanárok és politikusok, akik az új, 2011/1-es számú oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsőszentmártonban. Amint arról korábban beszámoltunk, a Maros megyei település elöljárója, a magyarellenességéről elhíresült Adrian Alexandru Matei demokrata-liberális polgármester, valamint névrokona, Dumitru Matei főtanfelügyelő rögtön visszautasította a szülők kérését.
A nacionalista hecckampányba most bevonták a helyi román gimnázium diákseregét és a tanulók szüleit. Mi több, nyilatkozatok szintjén az ortodox, majd a görög katolikus egyház is bekapcsolódott. A hangadók szerint a jelenleg három különböző óvodában és ugyanannyi iskolában tanuló dicsői magyar gyerekeket nem illeti meg egy önálló iskola. A város különböző övezeteiben csupán az 1–8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvű tagozaton, a gimnáziumból pedig két osztály ballagott el.
A két Matei: nem és nem
A Dicsőszentmártonban született világhírű zenész, Ligeti György nevét viselő önálló magyar iskola létesítésére elsőnek éppen a koalíciós partnerek, a PDL politikusai mondtak nemet. A polgármester válasza szerint az esetleges iskolaalapítás nemcsak törvényt sértene, de társadalmi feszültségeket is gerjesztene a városban. „Nem egyezhetek bele egy külön oktatási struktúra létrehozásába, mert ez szeparatizmushoz vezetne. A román és más nemzetiségű diákok, tanárok és szülők között kitűnő a viszony, és ezen nem szabad változtatni efféle szeparatista akciókkal" – fejtette ki Adrian Alexandru Matei. Hasonló álláspontra helyezkedett Dumitru Matei főtanfelügyelő is, aki hat oldalon keresztül fejtegeti a magyarság kérésének helytelenségét és jogtalanságát. A dicsői szülőknek címzett levelében a tanár a romániai magyarság kiváltságos helyzetéről, a politikai és közigazgatási szférában betöltött szerepéről, a kisebbségeket megillető nyelvi és vallási szabadságról tart kiselőadást. A főtanfelügyelő a hazai magyar civil szervezeteket is kioktatja, felróva nekik, hogy „édeskeveset tesznek" az etnikumközi párbeszéd és a multikulturalizmus éltetéséért.
Nem adják fel
„A főtanfelügyelő teljesen mellébeszél, alkotmányellenességet kiált, és azt állítja, hogy egy magyar iskola létrehozása emberi jogokat sértene. Ha ilyeneket ír egy értelmiségi, mit várjunk az egyszerű, könnyen manipulálható román embertől?" – kérdez vissza Szabó Albert, az RMDSZ elnöke, aki rövid ideig az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte a közel ötezer magyar által lakott városban.
A szülők újabb beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, amelyben rámutatnak, hogy az év elején életbe lépett oktatási törvény 45. cikkelye tételesen is kimondja a kisebbségi önálló iskolák létesítését. Az aláírók ugyanakkor arra figyelmeztetik Dumitru Mateit, hogy az említett törvény „nem is sért emberi jogokat, és nem is alkotmányellenes", mint ahogy a főtanfelügyelő vallja.
Ellentámadásban
A város román nemzetiségű tanerői – szülők és diákok bevonásával –, valamint az ortodox és a görög katolikus egyház lelkészei is csatlakoztak a „magyar szeparatizmust elítélendő" akciókhoz. A hangadó az Andrei Bârseanu Általános Iskola személyzete volt, amely hallani sem akar arról, hogy a 60-as évek elején, szocreál stílusban épült ingatlanból kivonuljon, helyet biztosítva egy magyar iskolacsoport részére. Maria Nistor tanár például előnyként emlegeti a koedukált rendszert. „A magyar gyerekek számára jelentős előny vegyes iskolában tanulni. Könnyebben elsajátítják az állam nyelvét, munkahelyet találnak és beilleszkednek a társadalomba" – vallja.
Egy, a szerkesztőségünk birtokába került jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója, Ioan Suciu azzal fenyegeti magyar helyettesét, hogy „utánanéz, miféle törvénytelen szülői értekezleteket tartott a magyar anyákkal és apákkal". Kollégája, Mărioara Olar egyenesen Magó Attila felfüggesztését kéri.
Az utóbbi napok újdonsága, hogy a város két román esperese, Partenie Pop ortodox és Vasile Ciulea görög katolikus lelkész is a polgármestertől és Daniel Funeriu oktatásügyi minisztertől kéri az iskola „megmentését".
Az RMDSZ kitartásra buzdít
Az utóbbi hónapok hangulatkeltése a helyi magyar politikusokat is kétségbe ejtette. Annak ellenére, hogy ingatlanhiány miatt egyelőre nem talál alternatívát, Szabó nyugalomra int, és kitartásra buzdít. Az RMDSZ nyilatkozatban reagált a közösség elleni, egyre erősödő uszítások miatt. „A dicsőszentmártoni tanács ülésanyagában újabb támadás indult közösségünkkel szemben. Az Andrei Bârseanu Általános Iskola vezetőtanácsa elutasítja, hogy a magyar iskola székhelye a jelenlegi iskola épülete legyen – szeparatizmussal vádolva a kérvényező szülőket, politikai zsarolással a kormányt és románellenes tevékenységgel a magyar tanári kart, azt javasolva, hogy Román Gimnáziumnak nevezzék át az iskolát" – áll a többi között Szabó Albert és Incze Csaba RMDSZ-vezető szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatában. Az aláírók arra szólítják fel a küküllőmenti város magyarságát, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztéseknek és ijesztgetéseknek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket, és
éljenek bátran kivívott jogainkkal.
Feldúlták Cs. Gyimesi Éva sírját
Krónika, 2011. június 1. – Bálint Eszter
Újra a figyelem középpontjába került a kolozsvári Házsongárdi temető, ezen belül annak őrzési hiányosságai, miután ismeretlen tettesek feldúlták a május 28-án eltemetett Cs. Gyimesi Éva nyelvész és irodalomtörténész sírját, elvitték a virágokat, a koszorúkat pedig szétszórták a szomszédos sírokon.
A sajtó rögtön felkapta a hírt, pedig – mint Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke is mondja – mindennapos gondról van szó. Mint a sírkert műemlékeinek megőrzéséért küzdő alapítvány elnöke a Krónika kérdésére leszögezte, szomorú a tény, hogy lopják a virágokat, de ennél sokkal szomorúbb, hogy egyre-másra tűnnek el műemléknek számító sírkövek, emlékhelyek az egyébként műemlék temetővé nyilvánított létesítményből. Tőkés Erzsébet emlékeztetett, körülbelül egy éve sikerült elérniük, hogy a leginkább műemléknek minősülő sírokat védetté nyilvánítsák, azonban nemhogy előrelépés történt volna, hanem épp az ellenkezőjét kell a műemlékvédőknek nap mint nap megtapasztalniuk. A szakember ugyanis azt mondja, ezalatt az egy év alatt a helyi hatóságok titkosították a temetőre vonatkozó valamennyi adatot, így például a műemlékvédők nem tudják kikérni a városháza illetékes osztályától a sírhelyek helyrajzi számát sem, enélkül pedig nem tudják megjelölni, hogy mi szorul védelemre. Tőkés Erzsébet elmondása szerint László Attila alpolgármester korábban megígérte, hogy elkészítik a topográfiai méréseket, azonban e tekintetben sem történt előrelépés. „Az utolsó perc után vagyunk egy órával. Legalább a legrégebbi, legszebb, a magyarság szempontjából a legfontosabb síremlékeket meg kellene őriznünk" – kongatta meg a vészharangot a szakember. Mint részletezte, a titkosítás óta több síremlék is eltűnt, több sírhelyet is feldúltak, gyönyörű szobrokat tettek a földdel egyenlővé hozzá nem értő kezek.
Ennek oka szerinte az, hogy a városháza illetékesei egy irodában ülve döntik el, hogy hol alakítanak ki új sírhelyeket, nem mennek ki terepre, hogy megtapasztalják a valóságot. Nem magyarellenes lépés szerinte, hogy új sírok kialakítása érdekében feldúlják a régieket, hanem hozzá nem értők rombolásáról beszél. Bár azt megjegyzi, hogy a városháza illetékes osztályán egyetlen magyarul beszélő személy dolgozott, akit azonban áthelyeztek egy másik irodába, hogy „ne lássa, mi történik". „Sírok százai mennek tönkre az információzárlat miatt" – állapította meg a Házsongárd Alapítvány elnöke.
Miközben az egyébként zárt temetőbe rendszeresen temetkeznek, Tőkés Erzsébet szerint még „háromemeletes betonmonstrumokat" is felhúznak, a Házsongárd Alapítvány szakembereit az új műemlékvédelmi törvényre hivatkozva közel sem engedik a felújításra szoruló sírokhoz, mondván, nincs restaurálási engedélyük.
Megoldást jelentene az egyre romló állagú, műemléknek minősülő sírok megőrzésére, ha a temetőt felvennék az UNESCO által védett létesítmények közé, Tőkés Erzsébet szerint azonban ez ma már csak álom, túl sokat romlott a temető összképe, hogy erre sor kerülhessen. „420 éves műemlék temetőről beszélünk, de a gyönyörű síremlékek környékén ma már betonrengeteg uralkodik. Egységes kép nélkül örülhetünk, ha legalább európai védettséget tudunk szerezni" – vallja a sírkert megőrzéséért több évtizede harcoló szakember, aki szerint egyértelműen a helyi hatóságok hozzáállásán kell változtatni, hogy bár a megmaradt magyar értékeket konzerválni lehessen.
MAGYARORSZÁG
Németh Zsolt bekérette a külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét
MTI, 2011. június 1.
Bekérette a Külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia magyarországi nagykövetét kedden Németh Zsolt; a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsváron történtek miatt - tájékoztatta a tárca az MTI-t.
Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és trikolór szalag, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttműködésnek - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Múlt hétfőn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport előtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértő, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztől. Ez az idézet a következő: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
Egy nyugdíjas férfi kedden román nemzeti szalagot ragasztott a szoborcsoport talapzatára, két órával később a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították azt - adta hírül a Szabadság című napilap.
Ugyancsak tegnap a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát a nap folyamán nyitják meg.
Orbán: Eljött az idő, hogy kiálljunk magunkért!
Fidesz.hu, 2011. május 31.
Elegünk volt a múlt kudarcaiból, hogy csak azok járnak jól, akik trükköznek és ügyeskednek, de dolgozni nem akarnak - fogalmazott Orbán Viktor a Gazdasági fordulat című, a kormány első évét értékelő konferencián. A kormányfő emlékeztetett, tavaly hazánk szövetséget kötött arra, hogy bármilyen ellenféllel szemben megküzdenek azért, hogy Magyarországot felemeljék
Orbán Viktor a konferencián elhangzott gondolatokra reagálva, beszéde elején úgy fogalmazott, jelenleg hazánkban heti ötnapnyi munkából nem lehet megélni. Amennyiben ez a jövőben így lesz, akkor ő is elismeri a szabad vasárnap gondolatát, de addig nem tudja támogatni. Hozzátette azt is, amikor történelmi jellegű adórendszer átalakítást hajtanak végre, akkor nem állhat elő olyan helyzet, hogy elsősorban a kétkezi munkások kevesebbet keressenek, mint az előzőben. Be kell tartani a bérmegállapodást - szögezte le, kiemelve: a kormány nem nyugszik addig, míg nem szerez érvényt az adott szavának ezen a területen. Véleménye szerint ez mindennek az alfája és omegája. Mint folytatta, a kitűzött tisztességes adórendszer megvalósításáig másfél évre lesz szükség, ehhez azonban meg kell szüntetni a kedvezményeket és folyamatosan csökkenteni kell az adókulcsot.
Szombaton volt egy éve annak, hogy a választók akaratával munkához látott a nemzeti ügyek kormánya. Egy évvel ezelőtt mi, magyarok arra kötöttünk szövetséget egymással, hogy megfordítjuk Magyarország sorsát, ha kell, tűzön-vízen keresztül is - fogalmazott Orbán Viktor. Mint folytatta, bármilyen ellenféllel megküzdenek azért, hogy Magyarországot felemeljék.
Elegünk volt a múlt kudarcaiból, hogy csak azok járnak jól, akik trükköznek és ügyeskednek, de dolgozni nem akarnak. Elegünk lett abból, hogy a rendszerváltás óta egyszer sem csináltuk végig azt, amit elterveztünk. Nem akartunk belenyugodni abba sem, hogy gyermekeink felnőtté válva elmeneküljenek innen, és az itthon maradás egyet jelentsen a középszerűséggel.
Elhatároztuk, hogy mindent megváltoztatunk, hogy minden gátat lebontunk, Magyarországot talpra állítjuk és erőssé tesszük. Most az egyszer ezt végig fogjuk csinálni, ezt hívják a politika nyelvén kétharmados forradalomnak.
Új úton
Összefogtunk, a közös értékeket és célokat fölébe helyeztük a széttartó egyéni problémáknak, és elszántan elindultunk egy új úton - folytatta beszédét a kormányfő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás óta nem fordult még elő az, hogy egy év olyan kemény küzdelem után is olyan egyetértés és összefogás maradjon fenn, mint ami most is fennáll.
Mint mondta, nekünk, magyaroknak ugyanakkor van egy jellemvonásunk, amely már számos történelmi helyzetben megmutatkozott. Gyakran mások véleményére, jóváhagyására, intelmére várunk - emelte ki.
Nyilván szerepet játszott a diktatúra is abban, hogy az elmúlt húsz évben ez a tulajdonságunk szint minden kezdeményezésünket előbb vagy utóbb megakasztotta - szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: "ezért vagy bele se kezdtünk fontos dolgokba, vagy belekezdtünk, és ha valakinek nem tetszett Berlinben, Brüsszelben vagy Londonban, akkor hagytuk magunkat elbizonytalanítani, és lemondtunk róla".
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, a saját problémáinkat a magunk módján kell megoldani, akkor is, ha ez nem esik egybe mások érdekeivel. Eljött az ideje, hogy végre megtanuljunk kiállni saját magunkért - szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben sorra lefogadtunk olyan jótanácsokat, amelyekről rendre kiderült, hogy akik adták, valójában nem nekünk akartak segíteni, hanem a saját érdekeiket akarták érvényesíteni.
A magyarok dolga
Rámutatott arra, a mai zavaros világrendben senkinek nincs több tudása, mint nekünk, ezért érdemes végre saját magunkra figyelnünk. Összeomlóban egy régi világrend; semmi okunk rá, hogy azoknak a romok alá szorul megmondó embereknek a tanácsaira figyeljünk, akik egyrészt élenjárók voltak az összeomlás felé vezető úton, másrészt ma is a romokhoz próbálnak ragaszkodni - jelentette ki Orbán Viktor.
Mint mondta, külföldről érkeznek majd még kritikák, dühödt támadások az új alkotmány vagy a készülő sarkalatos törvények kapcsán. Higgadtan, udvariasan annyit kell mondanunk: ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, elszántan ki kell állnunk magunkért, és nem szabad hagyni, hogy bárkik elbizonytalanítsanak. Ha a saját józan eszünk helyett másokra hallgatunk, megint nem jutunk sehova - szögezte le.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy máris óriási eredményt értünk el. Emlékeztetett arra, hogy a bankadó és a különadó kapcsán egyre többen emlegetik hazánkat pozitív példaként. Leváltunk az IMF-ről, és ezzel visszanyertük Magyarország mozgásterét. Mindenki felszisszent, amikor a kettős állampolgárságot napirendre vettük, de nem hallgattunk senkire, hanem megvalósítottuk - sorolta Orbán.
Hogyan is lenne képes gazdasági vagy bármilyen fordulatot végrehajtani egy nemzet, amely nem meri kimondani az igazságot, és nem vállalja büszkén önmagát, saját sorsát és történetét? - tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Kiálltunk a magyar emberek döntése mellett
A miniszterelnök felidézte: ma már a politikai osztály megfelezése törvénybe foglalt tény, a radikális adócsökkentés kapcsán pedig megjegyezte: Magyarország visszatért a versenyképes országok közé. A hazai vállalkozások támogatásának ügyében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány elindította az Új Széchenyi Tervet, és emlékeztetett arra is, hogy közel egyéves tárgyalások után megszületett az ötpontos otthonvédelmi akcióterv. Orbán Viktor beszélt a megszületett alkotmányról is. Kiálltunk a magyar emberek döntése mellett, és közösen megalkottuk Magyarország új alaptörvényét, amely képes megvédeni az országot és az embereket mindazoktól a káros jelenségektől, amelyek az elmúlt években tönkre tették a gazdaságot, aláásták az ország hitelét, és megkeserítették az emberek életét - fogalmazott. Önmagában a kormány minden jószándéka és igyekezete kevés lett volna ehhez, ha nincs mögötte a magyar emberek elszánt támogatása és kiállása. Ez a sikeres jövőnk záloga: tartjuk az egymásnak adott szavunkat, és kiállunk magunkért, nem hagyjuk magunkat elbizonytalanítani - jegyezte meg.
Orbán Viktor felhívta arra is a figyelmet, hogy nem lehetünk elégedettek, hosszú és fáradságos út áll még előttünk, de fokról-fokra kapaszkodunk felfelé. A miniszterelnök szerint van okunk reménykedni, sőt van mire büszkének lenni, de egy dolgot nem szabad: elégettnek lenni, nem dőlhetünk hátra, és nem lazíthatunk. A kormányfő szerint az a kormányzati teljesítmény, amely elég volt az elmúlt egy évben, az nem lesz elegendő, sőt kevés lesz a következő esztendőben. 2010 és 2011 közepe között megteremtettük egy történelmi felemelkedés alapjait, sikeresen kitörtünk az előző nyolc év okozta gazdasági csapdából - fogalmazott. Orbán Viktor leszögezte: Magyarország háborúban áll az eladósodottsággal, a munkanélküliséggel, és ha nem győzzük le őket, akkor ők győznek le bennünket. Ezt a háborút csak akkor nyerhetjük meg, ha megújítjuk és átszervezzük Magyarországot, és benne a saját életünket is - tette hozzá.
Fordulat a gazdaságpolitikában
Mindenkinek meg kell barátkozni a gondolattal: nem fizethetünk életerős embereknek korai nyugdíjat, nem fizethetünk munkaképes embereknek segélyeket, amikor temérdek elvégzetlen munka van. Mi senkit sem hagyunk az út szélén, mindenkinek kínálunk munkát, de nem fogadhatjuk el tovább a visszaéléseket, a pazarlást, az extraprofitokat, a spekulációt - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország képes arra, hogy a gazdasági siker esélyét a politika, az állam és a kormányzat működésén keresztül határozza meg. Akkor fordul új irányba a gazdaság, ha fordulat történik a gazdaságpolitikában. A gazdaság önmagától nem hajt végre fordulatot, az államnak kell először másképpen működnie a gazdaság területén - fogalmazott a kormányfő. Akciótervek, arányos adórendszer, új nyugdíjrendszer, új költségvetés, Új Széchényi Terv, Széll Kálmán Terv, magyar munkaterv - mindezek együttes hatására megtörtént a gazdaságpolitikai fordulat. A miniszterelnök szerint áttértünk egy új gazdaságpolitikai képletre, mely úgy hangzik: növekedés+munka=pénzügyi egyensúly.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a gazdaság mélyrétegeiben megindult a fordulat, egyes elemei már érzékelhetőek, mások még nem. A nemzeti össztermék növekedésnek indult, az unió nyolcadik legalacsonyabb költségvetési hiányával rendelkezünk, lezártuk az IMF-el a kölcsönszerződést, sikeresen tértünk vissza a pénzpiacokra, 2011-ben jelentősen csökkentjük az államadósság szintjét, megkezdődött a foglakoztatás bővítése, 28 ezerrel többen dolgoznak - sorolta a miniszterelnök. Még nem látható, de 2011 második felében nőni fog a fogyasztás, a beruházás, megindulnak az első közmunkaprogramok, és élénkülni fognak a szolgáltatások is - tette hozzá. A biztos hátországot jelentő költségvetésből kiindulva az adórendszeren és az Új Széchenyi Terven keresztül jelentős forrásokat juttatunk a vállalkozásoknak. A megerősödő vállalkozásokon keresztül az adórendszer átalakításának befejezésével, a jelzálog- és devizahitelesek kimentésével, a közmunkaprogramokkal, a rezsiköltségek befagyasztásával javítani tudjuk a családok, a dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét - mondta el a kormányfő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a megújulási program csak akkor működik, ha 2012 után jönnek a Széll Kálmán Terv pozitív hatásai, ha az Új Széchenyi Terv eléri a kis- és középvállalkozásokat, és ha bővítjük a világ nagyvállalatainak itteni jelenlétét, ha megindul a nemzeti iparpolitikai program, és ha lábra kapnak a közmunkaprogramok. A magyar gazdaságpolitika még mindig veszélyzónában van - húzta alá.
A jelenlegi kormányzati politikai képességeink mellett a felemelkedés kereteit még nem tudjuk működő programokkal megtölteni. Miközben leszámoltunk a neoliberális korszak elméleti alapvetéseivel, még nem építettük fel a nem liberális gazdaságpolitika XXI. századi tervezési-koordinációs kereteit és gyakorlatát - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor aláhúzta: a legsürgetőbb feladat, hogy a nemzetgazdasági szintű tervezést és koordinálást vertikálisan, horizontálisan és területileg egyaránt kiépítsük. Ezen múlik a kormány és az ország gazdaságpolitikájának sikere. A miniszterelnök kitért arra is, hogy az oktatás, a szakképzés, innováció és tudástőke felhalmozásának területén még nem sikerült áttörést elérni.
A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy a szociális konzultáció befejezésekor elő kell készíteni a nyár során a szükséges törvényjavaslatokat, melyet az ősz folyamán elfogadhat az Országgyűlés. A kormányfő kitért arra is, hogy bár a kamarákkal több sikeres megállapodást is kötöttek, de az állam és a piac még nem működik elég jól együtt, a források elköltése még mindig alacsony hatékonyságú. Hozzátette: márpedig minden XX. és XXI. századi gazdasági siker alapja az "oktatási ugrás" volt.
A miniszterelnök a legfontosabb kormányzati feladatról szólva úgy fogalmazott: a kormányzatnak továbbra is meg kell őriznie emberi arcát, gőg nélküli jellegét. "Szerénység, szolgálat, visszafogottság és gyémánt keménységű eltökéltség" - mondta a kormányfő, aki szerint a legjobb európai kereszténydemokrata hagyományokat kell Magyarországon életben tartani. "A gyarlóság beismerése, az egészséges újrakezdés képessége, a saját jelentéktelenségünknek a tudata a Teremtőhöz és a nemzet közösségéhez viszonyítva. Mindez alkalmassá tehet bennünket a mértéktartásra, és a helyes arányok betartására, és így méltóvá a kormányzásra. Úgy legyen. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - zárta beszédét Orbán Viktor.
KÁRPÁT-MEDENCE
Új Szó: Kitelepítéssel riogatják az idős magyarokat Érsekújvárban
MTI, 2011. június 1. – Kokes János
- Bár a szlovák alkotmány garantálja, hogy senkinek sem származhat semmilyen hátránya abból, ha magyar nemzetiségűnek vallja magát, Érsekújvárban a népszámlálás kapcsán kitelepítéssel és a szlovák állampolgárság elvesztésével riogatják a magyar nyugdíjasokat - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán.
Az újság szerint egy idős asszony elmesélte, kopaszra borotvált férfi csöngetett be hozzá azzal, hogy jól gondolja meg, mit ír a kérdőívre, mert kitelepítik, ha magyarnak vallja magát. Az eset nem egyedi. Hasonló történt egy lakótelepi ház előtt, ahol a magyarul beszélgető, hűsölő időseknek egy ismeretlen férfi azt mondta, ha magyarnak vallják magukat, akkor ne csodálkozzanak, ha elveszik szlovák állampolgárságukat.
"A hír hallatán néhány idős ember csak az anyanyelvre vonatkozó kérdésnél merte feltüntetni a magyart, de nemzetiségének már a szlovákot írta be" - áll a lapban.
A lap további példákat is felsorol. "A vasárnapi szentmise után is a megfélemlítésekről beszéltek a magyar hívők a város főterén, több esetről beszámoltak, de névvel egyikük sem mert nyilatkozni" - jegyzi meg az újság.
"Az egyik számlálóbiztos elmesélte: mielőtt becsengetett volna, jól hallotta, hogy a lakó valamelyik magyar adót nézi a tévében. Amikor ajtót nyitott nekik, azt mondta a magyarul bemutatkozó számlálóbiztosnak, hogy szlovák nemzetiségű és egy szavát sem érti. Akadtak bejáratok, ahol a lakók egységesen úgy döntöttek, nem ragasztják rá a kérdőívre a vonalkódot, mások azt mondták, akkor adják vissza a nyomtatványokat, ha az adatvédelmi vita tisztázódott" - zárul az Új Szó első oldalas írása.
Szlovákiában június 6-ig kell leadni a népszámlálási adatlapokat.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Válaszúton
Háromszék, 2011. június 1. – Bogdán László
Az elkövetkező hetek nagy kérdése – amely eldöntheti az RMDSZ további politikáját –, hogy marad-e az egyre inkább hitelét vesztett kormányban, és vállalja-e továbbra is az ezer sebből vérző, népszerűségét látványosan elveszítő koalíció fenntartását most, amikor a legnagyobb kormányzó párt egyre inkább korrupciós ügyekbe, személyi vitákba bonyolódik, és politikai jövője eléggé bizonytalan.
A másik nagy kérdés, befolyásolhatja-e a demokrata-liberálisok által már számtalanszor megígért kisebbségi törvény elfogadását a Brüsszelben megalakult székelyföldi képviseleti iroda. Ennek létrehozása ugyanis alaposan kiverte a biztosítékot román politikai körökben, ellenzéki és kormánypárti politikusok egymást felülmúlva tiltakoztak, felújítva a szeparatizmus régi lemezét, Erdély elvesztését vizionálva.
A külügyminisztérium hivatalos reagálása szerint Brüsszelben romániai magyar EP-képviselők – a román politikusok számára pártállástól függetlenül közellenséget jelentő, irredentának nevezett Tőkés László sugalmazására – egy „nem létező, és mindenfajta alkotmányos és törvényes alapot nélkülöző közigazgatási-területi egység" számára hoztak létre képviseletet, hiszen Bukarest nem ismeri el Székelyföldet önálló területi-közigazgatási egységnek. Ha elismerné, akkor alakíthatnának, hiszen ilyen irodák Brüsszelben, bizonyos román politikusok és közírók, véleményformáló hírmagyarázók tagadása ellenére, igenis működnek.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kijelentette, ha a koalíció nem fogadja el másfél hónapon belül a már számtalanszor megígért kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ sem halogatja a döntést – és feltételezhető kilépése a koalícióból a kormány válságához vezethet. Bonyolítja a kérdést, hogy a román politikában az ígéretek nem sokat érnek. S mivel az idő túl rövid ahhoz, hogy klasszikus parlamenti eljárással fogadják el a jogszabályt, az RMDSZ azt várja a kormánytól, vállaljon felelősséget a régóta várt kisebbségi törvényért. Tételezzük fel – ez a derűlátó forgatókönyv –, hogy ez így lesz, hiszen csak így maradhat hatalmon a demokrata-liberális párt. Ha viszont a kormány mindezek ellenére mégiscsak megbukik – többsége a parlamentben hetek óta látványosan csökken, sorsát egy esetleges influenzajárvány éppen úgy befolyásolhatja, mint indokolatlan(nak tűnő) hiányzások –, kérdéses, hogy a soron következő kormány érvényesnek tartja-e majd az elődje által felelősségvállalással hozott törvényeket...
Ne feledjük, itt Kelet kapujában vagyunk, ahol semmit nem vesznek komolyan.
Nemzetbiztonsági veszély Ukrajnában a kettős állampolgárság
Kitekintő, 2011. május 31. – Medgyesi Ádám
Az ukrán alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán útlevelüket. A kettős állampolgárság megléte mindemellett egyelőre (!) semmilyen adminisztratív vagy büntetőjogi szankciót nem von maga után. Mit mutat a gyakorlat és milyen a fogadtatás?
Hogyan rendelkezik az alkotmány?
Az alkotmány azon tétele, amely kimondja, hogy Ukrajnában egyes állampolgárság van, kizárja annak lehetőségét, hogy valamely régió, megye, például a Krím vagy Kárpátalja létrehozhassa külön saját állampolgársága intézményét, nem vonatkoztatható az állampolgárok kettős, illetve többes állampolgárságának tilalmául – mondta Tóth Mihály, jogtudós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szónak. Ugyanakkor további passzusok az ukrán állampolgárság felvételének feltételéül szabják más állam polgárságának megszüntetését, valamint az ukrán állampolgárság elvesztésének okaként tüntetik fel, ha felnőtt korú ukrán állampolgár saját akaratából, egyéni kérelem alapján felveszi egy más állam polgárságát.
A fenti ellentmondás fényében kérdéses, hogy megfosztható-e ukrán állampolgárságától az, aki felveszi a magyart. „Az állampolgárságról szóló törvény további kettősséget mutat: Alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állam polgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét. Emellett azonban az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állam polgárságát. Ennek ellenére jelenleg nem létezik elfogadott eljárás az állampolgárságtól való megfosztásra, s ezért is fordulhatott elő, hogy a titkosszolgálat beavatkozik, s csorbul a jogállamiság Ukrajnában.
Ukrajna: kettős állampolgárság a gyakorlatban
Mint az köztudott, az ukrán titkosszolgálat rejtett kamerás felvételeket készített azokról, akik magyar állampolgári esküt tettek, s többeket idézés nélkül hívtak be kihallgatásra. Van tehát félnivaló, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ukrán törvények akár naponta változhatnak. Ezért, attól tartva – s ezek szerint jogosan –, hogy az ukrajnai magyar külképviseletekről kiszivároghatnak az adataik, egyre többen választják azt a megoldást, hogy Magyarországon nyújtják be kérelmeiket, és ott is kívánják letenni az állampolgársági esküt vagy fogadalmat.
Ukrajna, "Attention!"
Az eljárások ellen a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) Viktor Janukovicshoz írt nyílt levélben tiltakozott. „Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idők belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának, mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét" – áll a levélben. Ezen túlmenően a KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak a felelősségre vonásáról.
Megosztotta véleményét Jaroszlava Hartyányi is, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is (egy személyben az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke). Képtelenségnek nevezte, hogy miközben az ukrán parlament képviselőinek fele hármas, Krím lakosságának fele pedig kettős állampolgársággal rendelkezik, az SZBU a leggyengébb láncszemet képező magyarokat találja meg és hurcolja őket kihallgatásra.
Magyarország kormánya is azonnal reagált a történtekre. Nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti az ukrán titkosszolgálat eljárása – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után, utalva a bécsi konvencióra. „Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében" - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is várnak az ukrán féltől.
Reakciók Ukrajnából
A külügyi államtitkár álláspontjára a 2000 című ukrán hetilap publicistája reagált, helyesnek ítélve az ukrán álláspontot a magyarok kettős állampolgárságának ügyében: "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintről".
A leghitelesebb ukrán álláspontot azonban mégis az ukrán külügyminisztérium szavai jelentik. Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai ügyosztályának igazgatója közölte: „Semmilyen politikai veszélyt nem látunk Magyarország Ukrajna-politikájában. A magyarok arról biztosítanak bennünket, hogy az ukránok jelentéktelen része kap magyar állampolgárságot." Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a második állampolgárság felvétele törvényt sért és ezért az ukrán állampolgárt, s nem az ukrán államot terheli a felelősség. Kifejtette, hogy „a törvényeket nem az állampolgárságot adó konzulátus sérti meg, hanem azok az állampolgárok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de nem mondanak le az ukránról."
Ukrajnában is van azonban ellenpont, ugyanis az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség színeiben politizáló Hennagyij Moszkal, volt kárpátaljai kormányzó rámutatott, hogy a gyakorlatban már egyébként is létező dolog a kettős állampolgárság. A politikus az alkotmány vonatkozó passzusait a másik oldalról vizsgálta, hiszen több, mint kérdéses, hogy a más országokba emigrált ukrán állampolgárok teljesítve alkotmányban meghatározott kötelezettségüknek lemondtak ukrán állampolgárságukról. "Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról" – mondta Moszkal a parlamentben.
Kattintson további képekért Kijevről!
A szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében, érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárság gyakorlata ma már Európa- és világszerte elfogadott – tette közzé a Kárpáti Igaz Szó.
Változhat-e a jelenlegi helyzet?
Hiába nem tekinti az ukrán külügy politikai kérdésnek a magyarok kettős állampolgárságát, az tisztán látszik, hogy nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek az ügyre - írja az MTI. Titkosszolgálati forrásokból ugyanis azt lehet tudni, hogy az SZBU továbbra is ellenőrzése alatt tartja a kettős állampolgárság kérdését, mivel az a jövőben Ukrajna területi integritásával kapcsolatos problémává alakulhat.
Hecckampány, botrány, gyűlölködés... vagy amit akartok
Szabadság, 2011. június 1.
Minden jóban van kevés rossz, ugyanakkor minden rosszban is van kevés jó, tartja a mondás. Esetünkben hozzátehetjük, amennyiben jónak nevezhetjük azt, amiről az alábbiakban szó lesz.
A Mátyás-szobor talapzata elé utólag, törvénytelenül elhelyezett Iorga-szöveges bronztábla körül meglehetősen botrányos helyzet alakult ki. Amint az a sajtóban is megjelent, a szobornak a Művelődési Minisztérium és az Országos Műemlékvédelmi Hatóság által engedélyezett, aláírt helyreállítási tervéből kiderül, Fadrusz műalkotásának eredeti állapotába kell visszakerülnie. A Iorga-idézetes tábláról ebben nincs szó. Tehát nem tartozik hozzá, s mint ilyen, nem odavaló.
A helyzet elfajulása, botrányossá válása egyértelműen azoknak köszönhető, akik a Iorga-idézetet mindenáron, akár mindennemű engedély nélkül, törvénytelenül odahelyeztették a szobor talapzata elé. És mindezek után törvényességről beszélnek. Úgy tesznek, mintha a lehető legszabályosabban jártak volna el.
Amire az elején utaltunk, ebben a rosszban is van valami jó. Mégpedig az, hogy ismét világossá vált, a néha elhangzó szép szavak spanyolfala mögött, a mélyben, ma is ott rotyog a féktelen, engesztelhetetlen, beteges magyargyűlölet. Az a dák-római mítoszon, az egységes nemzetállam alaptalan tételén nyugvó, bennünket lenéző, velünk szemben felsőbbrendűséget hirdető, gyűlölködő, szélsőséges nacionalizmus, egyszóval sovinizmus, amit – az évtizedekig sulykolt ostoba, kommunista felfogásnak megfelelően – nagyon sokan ma is nacionalizmusnak neveznek. Holott utóbbi nem a más nemzetek elleni uszítás, gyűlölet, hanem a nemzeti azonosságtudatot erősítő, erre törekvő magatartás.
Mindez a kolozsvári NCN tévé május 27-i, esti, a Iorga-idézetes tábla visszahelyezését boncolgató adásából derült ki. Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos két beszélgető társa – ha egyáltalán beszélgetőknek lehet nevezni őket – első pillanattól azt állította, hogy a Iorga-szöveges tábla körüli felhajtást az RMDSZ választási érdekből kezdeményezte. Ezzel akarja meggyőzni elpártolt választóit, hogy a jövőre esedékes választásokon ismét a szövetségre szavazzanak. Ezt, mondhatni gombnyomásra működő robotokként, egyfolytában fújták. Csoma Botond bármit is mondott, egyik fülükön be, a másikon ki, újra és újra ehhez kanyarodtak vissza.
Szóba került a multikulturalizmus, amit a polgármesterhez hasonlóan, fölöttébb sajátosan úgy értelmeztek, hogy semmi szükség a város nevének magyar nyelvű kiírására. Mert azt mondja, Kolozsvárnak csak egyetlen neve van, tehát csakis ezt kell föltüntetni. Különben is ezen ismerik világszerte. Ráadásul, ha ne adj isten e mellett a Kolozsvár is megjelenne, az ellentmondana a törvényes előírásoknak. Mert ezt csak abban az esetben lehetne megtenni, ha a városbeli magyarság aránya elérné a 20 százalékot. Csoma Botondnak azt a megjegyzését, hogy ebben az esetben kötelező kiírni, de 20 százalék alatt a törvény nem tiltja, eleresztették a fülük mellett. Egyikük, aki mint mondta, sokfelé járt Európában, azt állította, hogy mindenütt csak az illető ország hivatalos nyelvén írják ki a települések nevét. Más nevet ő sehol sem vett észre.
Csodálatos, világot látott, művelt személyhez illő kijelentése arról győz meg bennünket, hogy ott vagyunk, ahol húsz évvel ezelőtt. Amikor Petre Roman akkori miniszterelnök kijelentette, „nincs is olyan ország, ahol a kisebbségeknek saját egyetemük van".
A két úgynevezett beszélgetőtárs azzal is előhozakodott, hogy az RMDSZ egyebet sem tesz, mint időnként efféle bajkeverő, a közvéleményt nyugtalanító, háborgató kérdésekkel jön elő. De az országot foglalkoztató komoly ügyeket, mint a gazdaság, a válság meg egyebek, soha föl nem vet. Csoma Botond állta a sarat, ám bármit hozott föl az általuk bedobottak cáfolatára, úgy tettek, mintha nem hallották volna.
Aztán jöttek a nézők „hozzászólásai". Eleinte még volt egy-két hozzászóló, aki fölöslegesnek tartotta a Iorga-idézet visszahelyezését, aki még tárgyilagos, vagy legalább viszonylag tárgyilagos volt. De aztán mindinkább elszabadult a pokol. Parlamenti képviselő „alapos" ismereteiről téve tanúságot, kijelentette, a táblára igenis szükség van, mert Mátyás se Romániát, se Moldvát soha nem győzte le. Képzeljük el a XV. században a XIX. század vége felé létrejött országot.
A hozzászólók mind jobban vérszemet kaptak. Volt, aki azt mondta Csoma Botondnak, hogy szégyellje magát, hogy kérjen bocsánatot, amiért jóformán szót mer emelni a 20 százalék alatti kolozsvári magyarságért, mert ugye, akkor mi lesz a 80 százaléknyi románság tiszteletével? Meg aztán miket beszél, elfelejti, hogy román kenyeret eszik? Meg aztán, ha nem tetszik itt, menjen Budapestre. Egy másik: ha ő románként Budapesten élne, akkor Budapest nevét talán kiírnák románul?
A „beszélgetőtársak" egyike is fölvetette: most szabadon lehet utazni, ha Csoma Botondnak nem tetszik Kolozsvárt, akarom mondani Cluj-Napocán, szabadon távozhat, ahova éppen tetszik, ebben senki sem fogja megakadályozni.
A műsorvezető egyetlen alkalommal sem intette le a gyűlölködő hozzászólókat. Amikor viszont egy vegyes családból származó hölgy beszólt, hogy példátlan, felháborító ez a sok mocskolódás, beszédét azonnal megszakították, s a képernyőről is eltüntették a számot, amit hívni lehetett.
Határozott helytállásáért minden elismerésünk Csoma Botondé.
Hát így állunk. Nesze neked XXI. század, nesze neked Európai Unió, egyenlő jogok, másság, türelmesség!
A Iorga-idézetes táblát illetően pedig: nesze neked törvényesség. Ott vagyunk, ahol évtizedekkel ezelőtt. Kicsi is elég ahhoz, hogy a mélyből előtörjön az agyakat elborító, beteges gyűlölet. Hála az efféle törvénytelen tábla-elhelyezésnek, a magyarság és nyelve elemi ismerete hiányának, a sikeres elszigetelésnek, az efféle hecckampányoknak.
Mindezek kiküszöbölésére, megelőzésére most is égető szükség van egy általunk írt román nyelvű lapra, egy olyanra, mint amilyen a Puntea volt az 1990-es évek elején. Továbbá égető szükség lenne arra, hogy ott, ahol kisebbségiek élnek, a román gyermekek számára az iskolában kötelező legyen az illető kisebbség nyelve mellett annak rövid és igaz történetének oktatása. Mert a románok nem ismernek bennünket, és e nélkül továbbra sem fognak ismerni.
Mátyás, talpig „trikolórban"
Új Magyar Szó, 2011. június 1. – Sipos M. Zoltán
Román nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el tegnap egy hetven év körüli férfi a Mátyás-szoborcsoport talapzatára – teljesen háborítatlanul. A trikolóros szalagon egy, a moldovabányai csatával kapcsolatos szöveg állt.
A helyi sajtó értesülései szerint a szobor előtti gyepen álló „Iorga-táblát" felügyelő biztonsági őr tétlenül nézte végig a férfi akcióját, miközben tegnapelőtt Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét megszólították, hogy nem helyezhet el virágcsokrot az ominózus táblára. A délutáni órákban a köztisztasági vállalat alkalmazottai eltávolították a trikolóros koszorút a talapzatról.
A szoborcsoport előtt azonban továbbra is ott áll a napokkal ezelőtt törvénytelenül elhelyezett „Iorga-tábla", annak ellenére, hogy több magyar civil és politikai szervezet is kifogásolta az elhelyezését, kérve eltávolítását. Tegnapról mára halasztották a koalíciós pártok megbeszélését a tábla ügyében: Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke ma reggel tárgyal Daniel Budával, a Demokrata Liberális Párt Kolozs megyei szervezetének elnökével. „A szövetség Kolozs megyei szervezetének nevében kérni fogom a tábla mihamarabbi eltávolítását" – nyilatkozta lapunknak Máté András Levente.
Eközben Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár bekérette a külügyminisztériumba Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét A külügyminisztérium parlamenti államtitkára aggodalmát fejezte ki a napokban Kolozsváron történtek miatt – tájékoztatta a tárca az MTI-t. Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi viszonynak.
A bukaresti parlamentben is téma volt a táblaügy. „A Ceauşescu-korszakra jellemző politikai kétarcúság jelensége újra megjelenik a napi politikában" – fogalmazott tegnap napirend előtti felszólalásában Kötő József képviselő. „Európa felé, a demokratikus jogállam szerepében tetszelegve úgy teszünk, mintha törvénykezésünk és kormányzási programjaink révén esélyegyenlőséget biztosítanánk valamennyi közösség számára, viszont döntő pillanatokban, végrehajtó hatóságaink által durván megsértjük a békés együttélés szabályait" – fogalmazott Kötő.
A Ziua de Cluj című helyi lap értesülései szerint Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári elnöke hivatalos beadványban kérni szándékozik az önkormányzattól, hogy írjanak ki referendumot a tábla ügyében.
Egyfordulós városgazdák
Új Magyar Szó, 2011. június 1. – Székedi Ferenc
Mivel mifelénk még az etnikai szavazás dívik (habár Szebenben és néhány erdélyi településen az erdélyi románság kezdte árnyalni ezt a megállapítást), nem csupán első pillanatra, hanem hosszabb megfontolás után is úgy tűnik, hogy az egyfordulós polgármesteri megmérettetés a jövő esztendei helyhatósági választásokon előnyös a romániai magyarság szempontjából.
Különösképpen ott, ahol településenként is kisebbségben él, hiszen amennyiben a különböző színezetű román pártok megosztják a szavazatokat, akkor elképzelhető, hogy akár alacsony választási százalékkal is magyar polgármesterjelölt kerülhet ki győztesen.
A Székelyföldön már más a képlet: ott amúgyis majd mindenütt magyar lesz a polgármester, de az egy forduló langyosságában egy alacsony választási részvétel ha nem is kérdőjelezi meg, de mindenképpen gyengíti az eljövendő elöljáró legitimációját és rontja – különösképpen a községekben – az amúgy sem éppen csúcsra járatott helyi demokrácia minőségét.
A romániai magyarság szempontjából a jövő évi helyhatósági választások egyik legfontosabb tétje Marosvásárhely, és úgy tűnik, a módosítás itt is előnyösebb a kétfordulós polgármester-választásnál, mivel a román pártok mindeddig az első fordulóban dobták be a mélyvízbe jelöltjeiket, és az elnyert szavazatszámok alapján csupán a második fordulóban döntötték el, hogy ki legyen a közösen támogatott név.
Az egyfordulós választás nyilvánvalóan megváltoztatja ezt a stratégiát, és szinte biztosra vehető, hogy nem csupán a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok helyi alakulatai fűzik szorosabbra a felső pártvezetés szintjén már összecsomózott szálakat, hanem megpróbálnak tárgyalásokat kezdeményezni a jelenlegi nagyobbik kormánypárt helyi képviselőivel is.
A választási törvény újraszövegezése nyomán hasonló, egyetlen fordulóra összpontosító román pártstratégiák feltételezhetők Erdély több, vegyes lakosságú településén is. Érdekes majd mindezekre megfigyelni a magyar választ: a marosvásárhelyi politikai összefogást úgy tűnik, hogy már azelőtt kikiabálták, mielőtt a harmadik párt megszületett volna, és a nagy testvér, az RMDSZ vezetői is túlságosan korainak találják még a döntést. Ez nyilvánvalóan a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt személyétől is függ, hiszen a jól megtalált személyiség a pengeélen táncoló választási helyzetben képes román szavazatokat is elhódítani, mint ahogyan a fordítottja sem lehetetlen.
És létezik még két szempont. Az egyik: a költségvetési gondokkal küzdő országban egy forduló jóval költségkímélőbb, mint kettő. A másik, amely mindenekelőtt Székelyföldre érvényes: ha az RMDSZ (vagy az MPP és a lehetséges EMNP) nem találják meg településenként az ismert és elismert személyiségeket, akkor azok függetlenként fognak indulni. Még egy esztendő van a választásokig, de a rajtpisztoly már eldördült...
SZÉKELYFÖLD BRÜSSZELI IRODÁJA
SZÉKELY SZÉKHELY – Június 1-jén nyílik Brüsszelben a székelyföldi lobbiiroda
Transindex, 2011. május 31. – Kertész Melinda
A külügyi tárca neheztelése ellenére nyugodtan tudnak aludni az iroda kezdeményezői: a román álláspont dacára magyarországi hivatalossággal, Semjén Zsolttal ünnepelnek a megnyitón.
Semjén Zsolt, Magyarország kormányfő-helyettese is jelen lesz a Székelyföld brüsszeli képviseletét ellátó iroda megnyitóján, noha a román külügyminisztérium Füzes Oszkárnak, Magyarország romániai nagykövetének küldött levelében reményét fejezte ki, hogy a magyar állam hivatalosságai nem vesznek részt az eseményen.
A román diplomácia a nagykövettől egyébként magyarázatot kért arra, hogy miért kapott helyet a Kovászna és Hargita megyét képviselő lobbiiroda a Magyar Régiók Házában.
Borboly Csabát, Hargita megye tanácselnökét, a lobbiiroda egyik kezdeményezőjét Brüsszelben értük el telefonon. Elmondta, véleménye szerint a külügyminisztérium jobban tenné, ha azon dolgozna, hogy Románia mielőbb
csatlakozzon a schengeni övezethez,
illetve Bulgáriával egyszerre szerezze meg polgárai számára az amerikai vízummentességet.
A tanácselnök továbbá elmondta, nemcsak magyarországi, hanem romániai hivatalos személyeket is meghívtak az avatóünnepségre, például a romániai külügyminisztérium képviselőijét is várják az eseményre. Emellett számos EP-képviselőt és a holnap nyíló irodához hasonló képviseleteket működtetőket is várnak. Székelyföldről jelen lesz Tamás Sándor, az iroda nyitásának másik kezdeményezője, és Tánczos Barna, az agrárminisztérium államtitkára is ott lesz. Maros megyét a frissen alakult Székelyföldi Önkormányzatok Tanácsának elnöke képviseli. Természetesen jelen lesznek az irodát támogató romániai magyar EP-képviselők is: Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tőkés László képviselők. Borboly a Transindex kérdésére arról is beszámolt, hogy
ma fogadást tartanak
az EP épületében: bemutatják Székelyföld specifikumait, például a néptáncot, de gasztronómiai kiállítás is lesz, illetve a résztvevő EP-képviselők és Európa különböző régióinak, megyéinek képviseleteit működtetők egy, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport által felkutatott székelyföldi címereket megjelenítő tárlatot is megtekinthetnek.
A tanácselnök az irodáról elmondta, a Bischoffsheimlaan sugárút 11. szám alatt levő Magyar Régiók Házában található, és három személy számára biztosít munkafelületet, ezenkívül tárgyalóiroda, konferenciaterem is bérelhető. „Az irodában folyó munkát nem úgy kell elképzelni, hogy ott évi 12 hónapon keresztül folyik itt a munka. Intenzíven évente néhány hónapig fognak dolgozni a kollégák". A finanszírozásról elmondta, nem a két székelyföldi megye költségvetését fogják a költségekkel terhelni, arra törekednek, hogy az iroda önfenntartóvá váljon, erre különböző pályázatok révén szereznek majd finanszírozást. Egyelőre mindkét megye
15-15 ezer euróval járult hozzá
az iroda beindításához és az első hónapok költségeinek fedezéséhez.
A brüsszeli képviseleti iroda célja egyébként az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetőket vonzzon és népszerűsítse Székelyföldet turisztikai szempontból.
Kovászna, Hargita megye igen, Maros megye nem
Nyugati Jelen/Mediafax, 2011. június 1.
Hargita és Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor és Borboly Csaba, a térség más küldöttei mellett kedden és szerdán részt vesznek a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitásán, de a Maros megyei tanácselnök nem tesz eleget a meghívásnak.
Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseleti irodájának hivatalos megnyitóját szerdán tartják a Magyar Régiók Házában.
Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke Brüsszelből azt nyilatkozta a MEDIAFAX tudósítójának, hogy Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kedden 17 órakor fogadást ad az Európai Parlamentben, melynek során a három EP-képviselő, valamint a Kovászna és a Hargita megyei tanácselnök, Tamás Sándor, illetve Borboly Csaba köszöntőt mond, a Hargita néptánc-együttes pedig folklórműsort ad elő.
A térség értékeit bemutató kiállítás is nyílik.
Kovászna Megye Tanácsának küldöttsége hétfőn elutazott Brüsszelbe, hogy részt vegyen az iroda hivatalos megnyitóján, a küldöttség tagja a megyei tanács vezetősége, Kulcsár Terza József MPP-s megyeitanács-tag (az MPP Kovászna megyei elnöke), valamint a megyei tanácson belüli Román Szövetség egyik tagja, Aurel Bote PNL-s tanácstag.
Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy Aurel Bote nem rendelkezik meghatalmazással sem a PNL, sem a Román Szövetség részéről a brüsszeli iroda megnyitóján való részvételre, hozzáfűzve, hogy „határozottan" ajánlotta a képviselőnek, ne vegyen részt a rendezvényeken.
Hargita megye küldöttségének tagja Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Sófalvi László megyeitanács-alelnök, Birtalan József megyemenedzser és Becze István, a megyei tanács tagja.
Brüsszelbe érkezett Tánczos Barna is, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára.
„Úgy gondolom, a romániai Székelyföld holnap (szerdán – szerk. megj.) Brüsszelben megnyíló képviselete jól jön Hargita, Kovászna és Maros megye lakosai számára, hiszen így hozzáférhetővé válnak az összes társulási forma, régió vagy bármilyen más, európai alapok vonzását célzó szerveződés rendelkezésére álló lehetőségek, és ismertté válhatunk Európában. Úgy véljük, hogy a jövőben ennek a térségnek Európa tíz legjobb turisztikai célpontja között a helye, és ugyanakkor az európai partnerség révén közvetlenül Brüsszelből juthatunk hozzá és vonzhatunk megyéinkbe jelentős alapokat, nem Bukarestből vagy Gyulafehérvárról" - mondta Borboly Csaba Brüsszelben.
A Székelyföld brüsszeli képviseleti irodája körül támadt diplomáciai botrányról Borboly Csaba azt mondta: „A román diplomáciától elvárom, hogy harcoljon a schengeni csatlakozásért és az amerikai vízum megszüntetéséért, mint Bulgáriában, mert a magyarok e diplomáciáért adót fizetnek, és azt kérjük tőle, hogy támogasson és segítsen. Európai pénzeket akarunk Romániába hozni, és már van ehhez hasonló tapasztalatunk: 2009 őszén nyílt meg Brüsszelben Hargita megye képviselete, 13 000 lejt fizettünk a fenntartásért, napidíjakra és egyebekre, de ezáltal fél millió euró értékű alapokhoz jutottunk hozzá, és az országba hoztuk ezt a pénzt."
Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke másrészt úgy nyilatkozott kedden a MEDIAFAX tudósítójának, hogy kapott meghívót a brüsszeli képviselet avatására, de ennek nem tett eleget.
„Marosvásárhelyen vagyok. Megkaptuk a meghívót a megnyitóra, de nem mentünk el" - mondta Lokodi, és nem óhajtott más kommentárt fűzni e kérdéshez.
Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke igazolta, hogy az intézmény kapott meghívót, de a Maros Megyei Tanácstól senki nem ment el az eseményre. Más részleteket nem közölt.
A képviseleti iroda hivatalos megnyitója szerdán 17.00 órakor lesz.
Brüsszelbe indulás előtt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a szerdai rendezvényen székelyföldi címerkiállítást is bemutatnak, a címereket Románia kormánya jóváhagyta. Tamás hozzáfűzte, hogy a képviseleti irodában kitűzik Románia zászlóját és a székely zászlót is.
A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete – mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott "százéves hárs".
A brüsszeli képviseleti iroda fő célja: információkat gyűjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseiről, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseiről, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzájutást.
A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetőbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén.
Markó a Székelyföld-irodáról – Ha befektetéseket vonz, miért ne? Mi a probléma?
Nyugati Jelen/ Mediafax, 2011. június 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta: a Brüsszelben kedden hivatalosan megnyitandó iroda „nem tesz csodákat, de valószínűleg hozzájárul e térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez", ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére.
Az európai néppárti frakció – melynek politikai családjához az RMDSZ is tartozik – bejelentette, hogy nincs köze a brüsszeli Székelyföld-képviselet megnyitásához. Markó Béla megerősítette e hírt, mondván, hogy az RMDSZ-es EP-képviselők „nyújtottak segédkezet" az iroda megnyitásához.
A kormányfőhelyettes meggyőződése, hogy a Székelyföld értékeit népszerűsíteni kell.
„Szerintem fel sem merül a kérdés, hogy az Európai Parlamentnek köze lenne ehhez. A mi EP-képviselőink nyújtottak ott segédkezet az iroda megnyitásához, illetve avatásához. Én nem értek egyet azzal, hogy az irodával kapcsolatosan politikai színezete lenne a dolgoknak. Véleményem szerint általában az ország, Székelyföld vagy Erdély egészének gazdasági érdekeit kell népszerűsíteni, mert eddig nem sikerült befektetőket vonzanunk a Székelyföldre, és a térség gazdasági, turisztikai potenciálját sem tudtuk érvényesíteni. Ha egy ilyen iroda ebben segíteni fog, miért ne? Mi a probléma ezzel?" - mondta Markó Béla.
A Székelyföld brüsszeli képviselete „nem tesz csodákat" - véli az RMDSZ-szenátor, ám hozzásegítene a befektetők vonzásához. „Nem mondhatom azt, hogy ez az iroda valóban csodákat fog tenni, és nem is hiszem ezt, de bizonyára segíteni fog a térség gazdasági potenciáljának láthatóbbá tételében, mert igen komoly problémák vannak ott. Különben egész Erdélyben nagyon komolyak a problémák a befektetők jelenlétét illetően".
Markó Béla figyelmeztetett ugyanakkor a magyarellenes hangvétel újraéledésére. „Az etnikumközi kapcsolatokat illetően: még mindig lehetséges bizonyos mértékű érvényesülés vagy népszerűség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették" - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
A Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását a román EP-képviselők többsége bírálta, a PDL-s képviselők is, akikkel együtt az RMDSZ kormányon van.
Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke kijelentette, hogy frakciója semmilyen formában nem vett részt a Székelyföld brüsszeli képviselete keddi megnyitásának megszervezésében.
Az Európai Néppárt közleményében Daul leszögezi, a frakciónak semmi köze a keddi eseményhez. „A szervezők az egyedüli felelősek mindenért" - mutat rá a közlemény.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke hétfőn levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el „a Székelyföld képviseleti irodáját" az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként.
Marian Jean Marinescu PDL-s EP-képivselő csütörtökön azt mondta a MEDIAFAX-nak, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását arculatépítő eseményként próbálják beállítani, de nem fogja elérni célját és törvényes következményei sem lesznek,csak „fölösleges provokáció".
A külügyminisztérium tisztázni fogja a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájával kapcsolatos helyzetet, és sajnálatosnak véli a Romániában nem létező, úgynevezett „területi-adminisztratív egység" képviseletének felavatását.
A PSD EP-küldöttsége levélben kért hivatalos állásfoglalást az Európa Tanács elnökétől, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétől, valamint az EP elnökétől, Jerzy Buzektől a Székelyföld tervezett brüsszeli képviseletéről, valamint e témakörben az EU-törvénykezés teljes tiszteletben tartásáról.
A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete – mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott "százéves hárs".
Arra a felvetésre pedig, hogy Brüsszelben csak az illető ország törvényei által elismert területi-adminisztratív egységek nyithatnak képviseletet, márpedig a Székelyföld nem tartozik ebbe a kategóriába, Sógor Csaba kifejtette, hogy a lobbi-iroda jogi megnevezése Kovászna és Hargita megye képviselete lesz.
„Úgy működik, mint a kereskedelmi társaságoknál, például ha ön céget létesít, egy üzletet nyit, és bejegyezteti mondjuk azon a néven, hogy IMPEX Kft., azért a bejárat fölött állhat a Monica felirat" – magyarázta Sógor.
Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke április 13-án közölte a MEDIAFAX tudósítójával, hogy május 31-én és június 1-jén hivatalosan megnyitják Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseletét, hozzáfűzve, hogy az iroda Maros megye érdekeit is képviseli.
Demeter János hozzátette, hogy a képviselet a Magyar Régiók Házaként ismert épületben kap helyet.
Az idézett forrás szerint Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselő az alkalomból május 31-én fogadást ad az Európai Parlamentben, és június elsején hivatalosan megnyitják a képviseletet.
A kezdeményezők szerint a brüsszeli képviseleti iroda fő célja: információkat gyűjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseiről, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseiről, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzájutást.
A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetőbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén.
Megnyílik Székelyföld képviselete Brüsszelben
MTI, 2011. május 31
- Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - hangoztatta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselőtársaival közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének másnapi megnyitása alkalmából.
Az erdélyi képviselő emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, "a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak". Azt kérte, "ne exportálják Európába a román posztkommunizmust és nacionalizmust".
Tőkés László szerint az irodanyitó ünnepély is bizonyítja, hogy Székelyföld "olyan földrajzi,történelmi, nyelvi, gazdasági és kulturális entitás, olyan kézzelfogható valóság, amelynek léte letagadhatatlan".
Emlékeztetett az alelnök arra, hogy az EU egyik alapgondolata a sokszínűség, a soknyelvűség, a kultúrák közti párbeszéd. Úgy vélte, Románia büszke lehet arra, hogy kultúrájában, nyelvi sokféleségében leképezi Európát. Hozzátette, hogy a több országban élő magyarság sokszínűsége is rendkívüli gazdagság.
Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt lobbiiroda azt tűzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között.
A képviselet fő célja, hogy gazdasági, kulturális összeköttetéseket építsen népek és országok között - hangoztatta, és az EP-delegáció nevében támogatást ígért az irodának.
Sógor Csaba átadta a résztvevőknek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor, valamint Románia miniszterelnök-helyettese, Markó Béla üdvözletét.
A fogadáson több más EP-képviselő is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője is.
Utóbbi az MTI-nek elmondta: jelenléte is jelzi, nemzeti egyetértés van abban, hogy a három erdélyi megye közös képviseletének megnyitása legitim, és az uniós érdekekkel is egybeesik.
Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: "Túlzottak és érthetetlenek ugyanakkor a képviselet megnyitását övező romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségűek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelműen a javát szolgálja."
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a megnyitón azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Befektetőket keresnek, pályázatokat figyelnek, és szeretnék Székelyföldet jobban megismertetni a világgal - hangoztatta. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn.
Az Európai Unióhoz tartozás azt is jelenti, hogy 2007 óta a gyakorlatban is integrálódnak, és az EU eszközeivel fejlesztik Székelyföldet - mutatott rá.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetűen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az előnye, mint a hátránya - hangsúlyozta -, különösen a fejlesztési források lehívásában, Székelyföld gazdasági felzárkóztatásában értek el jelentős eredményeket.
Az iroda megnyitása azt jelzi, hogy jelen kívánnak lenni a döntéshozatal helyszínén - szögezte le a tanácselnök.
Székely koccintás Brüsszelben
Új Magyar Szó, 2011. júmius 1.
„Minden rosszban van valami jó. Legalább most mindenki Székelyföldről beszél" – nyilatkozta tegnap este az ÚMSZ-nek Borboly Csaba néhány perccel azután, hogy véget ért Brüsszelben a három székelyföldi megye képviseletét ellátó iroda mai megnyitója előtti állófogadás.
Hargita Megye Tanácsának elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az iroda megnyitását élesen bírálták a román politikusok, s az ügyben tegnap Magyarország bukaresti nagykövetét is bekérették a román külügyminisztériumba.
„Ugyanaz történik, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a bukaresti turisztikai kiállításon Székelyföld önálló standdal jelentkezett. Akkor is bírálták a román politikusok a kezdeményezést, mára pedig a székelyföldi standot keresik fel a legtöbben a turisztikai expón" – magyarázta Borboly Csaba.
A politikustól megtudtuk: az állófogadáson Székelyföld képviseletében Tamás Sándor, Demeter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és alelnökei, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargita megyei megyemenedzser, Becze István, Hargita megyei tanácsos, valamint Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár és Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke volt jelen. Valamennyien részt vesznek a mai megnyitón is.
A megnyitóra várják a szervezők Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettest is. Történik ez annak ellenére, hogy román külügyminisztériumban tegnap Füzes Oszkárral, Magyarország romániai nagykövetével közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A román külügy Füzestől tegnap számon kérte, hogy miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának.
Egy nappal korábban Joseph Daul, az Európai Parlament Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője elhatárolódott az irodamegnyitótól. Közleményében jelezte: az eseményért a szervezők vállalják a felelősséget.
A tegnap esti állófogadást a romániai magyar európai parlamenti képviselők, Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula adták az Európai Parlament brüsszeli épületében. Az eseményen Borboly Csaba és Tamás Sándor mondott beszédet. Mindketten megköszönték az Európai Unió tagországai polgárainak, hogy szolidaritásuk révén számos fejlesztési projektet sikerült megvalósítaniuk Székelyföldön, ezzel javítva a jellemzően vidékies region életminőségét.
Román–magyar diplomáciai csörte
Krónika, 2011. június 1. – Balogh Levente
Miközben tegnap délután az EU fővárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselők a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfőbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása előtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy „nem létező" régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késő délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárt is a belga fővárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselők és a tanácselnökök részéről, majd a Hargita táncegyüttes előadását tekinthették meg. „Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre" – hangoztatta a rendezvényen Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, „a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak." Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselők távol kívántak maradni az eseménytől, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétől tegnap este, a fogadást követően megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sőt finn és észt európai parlamenti képviselők is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80–100 vendég vett részt. „Most már minden azon múlik, hogy az iroda működtetői hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekről szól" – ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, „a stratégiai partnerség szellemében" azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. Úgy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivője mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényről van szó. Az Európai Néppárt (EPP) – ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is – nevében Joseph Daul frakcióvezető jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. „Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná" – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselők panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselők előtt, akik szövetségi államból érkeztek. „A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttműködhet" – ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet „nem eredményez majd csodákat, de valószínűleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára." A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselők csupán közreműködtek az iroda megnyitásában. „Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma?" – tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetőségeire, mivel ott jelenleg jelentős problémák tapasztalhatók – akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytől, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszűnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetők pénzéből is működik, így elvárhatják, hogy támogassa őket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy időben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitűzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Nincs félnivaló
Krónika, 2011. június 1. – Benkő Levente
Új jobbos hecckampányt és szóhasználatot fogalmaz újra, és megfelelőképpen csomagolva emel diplomáciai szintre a román külügy, amikor kifogásolja a Székelyföldet népszerűsítő brüsszeli iroda megnyitását.
Mert az utóbbi években az új jobbosok torkán fel-felharsant és írott formában is rögzített „Székelyföld román föld!" rigmus, illetve a külügyi tárca álláspontja – miszerint a székelyföldi megyék mindenféle „alkotmányos és törvényes alap" nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet – csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem. Külügyérek esetében azért furcsa ez, mert bár minden kétséget kizáróan a minisztériumokban azért a hőbörgő jobbosoknál mégiscsak felkészültebb emberek szoktak helyeket foglalni; következésképpen erős a gyanúm, hogy nem felkészületlenség, de sokkal inkább hangulatgerjesztő rosszindulat okán mossák össze a közigazgatási-területi egység, illetve a földrajzi, nyelvi, kulturális tájegység fogalmát.
E súlyos összemosás logikája mentén akkor Moldvának, Havasalföldnek, Erdélynek, a Részeknek, ezeken belül például a Mócvidéknek sem lehetne joga, vagy illetékessége a világon bárhol megmutatni önmagát s önmagának legszebb arcát? Vagy ama lehetőségeit, amelyekre akadna befektető vagy pályáztató, aki hajlandó lenne pénzt hozni arra, hogy az imént említett szépreményű vidékek kikászálódjanak abból a gazdasági-társadalmi pocsolyából, amelybe a mindenkori kormányzatok züllesztették. S ha Kolozs és Temes megye is nyitott már ilyen képviseleti irodát, Kovászna, Hargita és Maros megye miért ne nyithatna? Hacsak nem valamiféle nemzetiségi alapú bizalmatlanság, tehát negatív megkülönböztetés alapján, mert a román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerűsítő iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót. S akkor mi van? Én azon csodálkozom, pontosabban azt kérem számon, hogy a román külügy által is emlegetett magyar–román stratégiai partnerség jegyében – de akár anélkül is – miért nem ő, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka.
Megnyílt Székelyföld brüsszeli irodája
Szabadság, 2011. június 1.
A román politikusok heves tiltakozása ellenére tegnap este megnyílt Brüsszelben Székelyföld képviseleti irodája, amely Hargita, Kovászna és Maros megyét képviseli majd az Európai Unió szívében. A tegnap bekérette a külügyminisztérium Füzes Oszkár magyar nagykövetet, és közölte, hogy Románia elvárja: egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a megnyitón. Lapzártakor még tartott a rendezvény.
A román külügyminisztérium tegnap bekérette Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a brüsszeli székelyföldi iroda ügyében. Tájékoztatást kértek tőle arról, miért ad otthont Magyarország a brüsszeli Magyar Régiók Házában a székelyföldi irodának.
A külügy néhány soros közleményben számolt be a megbeszélésről. A dokumentum szerint a találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A közlemény szerint a minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón.
Az iroda létrehozását Hargita és Kovászna megye önkormányzata kezdeményezte, majd Maros megye is csatlakozott a tervhez. Ennek támogatását Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tőkés László romániai magyar európai parlamenti képviselők is vállalták, amit élesen bírált számos román politikus az elmúlt napokban.
Az Európai Néppárt (EPP) elhatárolódott az eseménytől. Jelezték, hogy semmi köze nincs az Európai Parlament legnagyobb pártjának az eseményhez. A román európai parlamenti képviselőknek elküldött meghívón ugyanis kicsiben szerepelt az EPP jele is, ami a néppárt szerint csak azt tükrözi, hogy a három magyar EP-képviselő a néppárthoz tartozik. A sajtó által megszólaltatott román európai parlamenti képviselők zöme elítélte az iroda megnyitását, többen kijelentették: nem vesznek részt a megnyitón.
A román külügyminisztérium már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létező, mindenféle „alkotmányos és törvényes alap" nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet.
Baconschi: Bukarestet a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is zavarja a brüsszeli székelyföldi iroda
MTI, 2011. június 1. – Garzó Ferenc
Bukarest, szerda (MTI) - Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta az egyik televíziós beszélgető műsorban Teodor Baconschi román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetője a B1 televíziós csatorna egyik adásában kifejtette: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Texasnak például a miniszter szerint jogosan működik képviselete, hiszen ezen a néven valóban létezik amerikai szövetségi állam. Elképzelhetőnek tartja például Burgundia bejegyzését is, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, hogy nem lehetne Burgund Hercegség néven képviselet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelőtt létezett.
A miniszter ezzel kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet "visszaélni" úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét - tette hozzá a miniszter.
Baconschi leszögezte: a két ország viszonya nagyon jó, élénk együttműködés folyik köztük mind a kétoldalú kapcsolatokban, mint európai szinten. Mint mondta, bízik abban, hogy Románia budapesti partnerei meg fogják érteni a románok érzékenységét.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként bejutott európai parlamenti képviselő a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. "Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná" – mutatott rá a képviselő.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Radio France Internationale-nak (RFI) így fogalmazott: "Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerűsítése, hogy befektetőket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját".
A román ellenzék mindenesetre folytatja a hadjáratot az iroda ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérte a román EP-képviselőket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez címeztek, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
A Krónika szerdai vezércikkében azt írja: a román szélsőjobboldaliak torkán fel-felharsant "Székelyföld román föld!" rigmus, illetve a román külügyi tárca álláspontja – miszerint a székelyföldi megyék mindenféle "alkotmányos és törvényes alap" nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet – csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem.
A román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerűsítő iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót - írja a szerző. Hozzáteszi: "Én azon csodálkozom..., hogy a román külügy által is emlegetett magyar–román stratégiai partnerség jegyében – de akár anélkül is – miért nem ő, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka".
|
