|
ROMÁNIA
RMDSZ-elnökválasztás – Kelemen Hunor benyújtotta jelölését az elnöki tisztségre
Szabadság, 2011. január 26.
Kelemen Hunor tegnap Kolozsváron átadta Kovács Péter kongresszusi biztosnak az RMDSZ elnöki tisztségére való jelöléshez szükséges dokumentációt. Az eseményt követő sajtótájékoztatón az RMDSZ elnökjelöltje beszámolt arról, hogy összesen 10 164 aláírást sikerült összegyűjtenie, és tíz területi szervezet támogatását megszereznie. Közölte: az ezekre vonatkozó dokumentumok mellé csatolta választási programját is, amelyet már január 26-án, a jelölések benyújtásának határideje után a nyilvánosság elé tárnak.
Az RMDSZ politikusa közölte: a támogató aláírások összegyűjtését azért tartotta fontosnak, hogy jelölése két irányból legyen megerősítve. „Anélkül, hogy túlságosan megerőltettük volna magunkat, összegyűjtöttünk több mint tízezer aláírást" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az elnökjelölt tájékoztatott arról, hogy programja a Szövetség a magyarokért címet viseli, és honlapján is hozzáférhető lesz. Ugyanakkor a szöveget elküldik a területi szervezeteknek, a kongresszusi küldötteknek, a sajtó képviselőinek és a különböző véleményformáló tényezőknek is, akiktől várják az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket, észrevételeket és kritikákat.
Kelemen Hunor kiemelte programjának néhány fontosabb gondolatát, alapelvét. „Egyetlen egy szövetségesünk a magyar közösség, s ennek a közösségnek kell visszaadni a szövetséget" – hangsúlyozta az RMDSZ elnökjelöltje. Hozzátette: olyan szövetséget akarnak, amelyre büszkék legyenek az emberek, és abban aktívan részt vegyenek. Mint fogalmazott, együtt kell belülről megváltoztatni a szövetséget, nemzedék- és mentalitásváltásra, valamint a munkamódszer megváltoztatására van szükség.
Közölte: létre szeretnék hozni a Gazdasági Tanácsot, amelynek feladata lenne egy gazdaságélénkítő program kidolgozása. Ugyanígy megalakítanák a Kulturális Autonómia Tanácsot, amelybe bekapcsolnák a különböző civil, társadalmi és rétegszervezeteket. Március–április elején el fogják indítani azt az erdélyi konzultáció-folyamatot, amelynek során megszólítanák a magyar embereket, hogy megismerjék elvárásaikat, miket tartanak fontosnak, milyen „feladatokat adnának" az érdekképviseletnek.
Kelemen Hunor elmondta: az elkövetkezőkben személyesen meg fog keresni minden egyes kongresszusi küldöttet, hogy meggyőzze őket: támogassák a szavazáson. Eckstein-Kovács Péternek a támogató aláírásgyűjtések kapcsán emelt kifogásáról úgy vélekedett: minden lehetőség a rendelkezésére állt, hogy kérje a területi szervezetek segítségét.
Pártérdekek fölött
Háromszék, 2011. január 26. – Simó Erzsébet
Új választójogi törvényeket készül elfogadtatni a demokrata-liberális—RMDSZ-koalíció. Egy már kiszivárogtatott hír jelzi a hatalom szándékát: ha tehetik, márpedig miért ne tehetnék, végletekig egyszerűsíteni kívánják a helyhatósági választásokat: az nyer, aki első körben a legtöbb szavazatot megszerzi.
Az RMDSZ hírek szerint belement e játékba, nyilatkozgatják is: remélik, ily módon visszaszerezhetik néhány erdélyi nagyváros, köztük Marosvásárhely vezetését. Amit a két utóbbi helyhatósági választáson ők maguk bénáztak el.
Elméletben igazuk lehet, ám a gyakorlat bonyolultabb. Ma már az RMDSZ mellett létezik egy másik párt, az MPP, s ha Tőkés Lászlóék tervei és vágyai valóra válnak, s ha Toró T. Tiboréknak időben sikerül bejegyeztetniük a befogadó gyűjtőpártnak elképzelt Erdélyi Magyar Néppártot, ott lesz a helyhatósági választási színtéren a harmadik magyar politikai alakulat is. Ha fölfalni szándékoznak egymást — a legjobb esetben egymillió szavazati joggal rendelkező romániai magyar állampolgár voksáért —, sok jóra nem számíthatnak.
Egyelőre keveset tudni magáról a törvényről, hány százaléknál húzzák meg a bejutás küszöbét a pártoknak, mennyinél a koalícióknak, milyen feltételek mellett jelentkezhetnek a jelöltek. De ismerve Emil Bocék jelenlegi népszerűségzuhanását, hatalmi vágyukat és gátlástalanságukat, bármi elképzelhető. Ráadásul ma még csak találgatni lehet, miként alakul a szövetségi elnökválasztás után az RMDSZ politikája. Zárnak, nyitnak, továbbra is Bocék uszályában maradnak, kivel tárgyalnak, kivel nem? És egyáltalán felismerik-e, bármily nagynak, erősnek és legyőzhetetlennek képzelik magukat, hogy népszerűségük mélyponton, a bizalom fogytán, s jövőben nem lesz elég a győzelemhez sem egy kicsi belső megújulás, sem a régi választási trükkök bevetése.
És a másik két magyar pártnak is okosnak kell lennie, s olyan országos és helyi szövetségeket, választási koalíciókat kell kötniük, az RMDSZ-szel is, melyek együtt győzelmet hoznak. Sem a gőgnek, sem a kizárólagosságnak, sem a régi sérelmek felböfögésének nincs helye, még az egészséges verseny is csak addig mehet el, ameddig nem veszélyezteti a magyarság elnyert pozícióit.
Úgy csörtessenek hát régi és új, hamvadó szövetségek és pártok, hogy kiderülhet, a romániai, erdélyi és főként a székelymagyarság nem kérődzik már semmiféle párttagságra, csupán autonóm létét meghatározó választásra.
ERDÉLY
Civil fórum — vitákkal
Szatmári Friss Újság, 2011. január 26. – ELEK GYÖRGY
Az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Kezdeményezés tegnap civil fórumot
szervezett, jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke is
Kereskényi Sándor ismertette a kezdeményezés célkitűzéseit, hangsúlyozva az értelmiség szerepvállalását mind a politikai, mind a társadalmi életben. Az
értelmiség mindig generált valami újat és hozzájárult a tradíciók megújulásához a korigénynek megfelelően. Valami hasonló megújulásra van szükség ma is,
ezért fontos az, hogy az értelmiség visszakapja szerepét a társadalmi és a politikai életben.
Dr. Kiss Sándor matematikus és tudományos kutató az önzetlen önzés elvéről és a felelősségvállalás kérdéséről tartott tudományosan megszerkesztett előadást,
melyben elemezte a politikusok erkölcsi magatartását. A továbbiakban értelmiségiek tartottak előadásokat az értelmiség múltbéli szerepéről és a
jelenkori válságos helyzetükről. Az előadásokat követve hozzászólások és viták következtek, amikor az értelmiségiek és politikusok mondták el véleményüket
és bizonygatták, hogy a kisebbségi létben a döntések nem könnyűek és nem mindig látható előre azok következménye. Este Mikolában népgyűlést tartottak,
ahol Gellért Sándor szellemi örökségéről, annak időszerűségéről, a helytállásról és a kitartásról értekeztek. Gellért Sándor halála évfordulójának előestéjén
megkoszorúzták a róla elnevezett iskola falán elhelyezett emléktáblát..
Állampolgárság-igénylés Börvelyben
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. január 26.
Tegnaptól Börvelyben is igényelhetik az érdekeltek a magyar állampolgárságot, Günthner Tibor szenátori irodája és az RMDSZ községi szervezete kezdeményezésére. A szenátor nagykárolyi irodavezetője, Martin Kinga minden kedden, 9-től délutánig a községi alelnök, Fézer Hajnalka lakásában fogadja az állampolgárságra jelentkezőket, felvilágosítást nyújt nekik az igénylési procedúráról, illetve össze is állítja a jelentkezőknek a szükséges iratcsomót.
Kiss Zoltán börvelyi alpolgármester lapunknak elmondta: miután megfelelő számú igénylő összegyűl, a testvértelepülésen, Tiborszálláson nyújtják be az állampolgársági igényléseket, és ehhez a szállítást is biztosítják majd az érdekelteknek – az eskütételkor ugyancsak az RMDSZ községi szervezete állja majd a szállítási költségeket.
A tegnapi első napon nem kevesebb, mint 10 személy iratkozott fel a könnyített honosítási eljárásra. Ottjártunkkor két hölgy érdeklődött a feltételek felől: mindkettőjüknek gyereke Magyarországon él. Geiger Erzsébet és a férje révén Demján Sándorral is rokonságban levő Demjánné Kovács Irén elsősorban lelki elégtételnek tekintik a magyar állampolgárság visszaszerzését-megszerzését.
Népszámlálás: vállalni a magyar identitást
Krónika, 2011. január 26. – Rostás Szabolcs
Átfogó kampányt indít útjára az RMDSZ az idén októberben rendezendő romániai népszámlálást megelőző időszakban annak érdekében, hogy a romániai magyarok félelem nélkül vállalják identitásukat. A témában tegnap rendezett kolozsvári tanácskozáson társadalomkutatók és politikusok egybehangzóan állították: az erdélyi magyarság népesedési helyzete nem megnyugtató ugyan, viszont alaptalan „nemzethalált vizionálni", mivel jelentősen mérséklődött a magyar kisebbségnek a többséggel szembeni arányvesztése – például azáltal, hogy lelassult az anyaország irányába tartó elvándorlás, a magyar nők gyermekvállalási kedve pedig magasabb a románokénál.
Nem kizárt, hogy az idei romániai népszámlálás során a számottevő magyar közösséggel rendelkező településeken kétnyelvű – magyar és román – formanyomtatványt használhatnak a kérdezőbiztosok, és cél az is, hogy a biztosok között minél nagyobb számban vegyenek részt magyar nemzetiségű személyek – hangzott el az október 22. és 31. között rendezendő romániai népszámlálás tárgyában tartott kolozsvári szakmai értekezleten.
Az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában rendezett megbeszélésen Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta, a szövetség aktív, „jó hangulatú" kampányba fog a népesség-összeírás kezdetéig, amelynek során arra bátorítja a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűnek. „Népesedési helyzetünk nem megnyugtató, de hamis és káros az a felfogás, amely a demográfiai folyamatokat a nemzethalál víziójával köti össze.
Az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra csökkent. A 2011-es népszámlálás adatai viszont kimutathatják, hogy a magyarok arányvesztése mérséklődött, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges" – jelentette ki az RMDSZ-es politikus. Kelemennek az erdélyi magyarság népesedési kilátásaival kapcsolatos optimizmusát a jelen lévő társadalomkutatók támasztották alá.
Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal, valamint Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (KKI) tudományos titkára előadásában egyaránt rámutatott: az ezredforduló óta a termékenység, a gyerekvállalási kedv a magyaroknál meghaladja a románokét, miközben a többségi lakosság elvándorlása jóval nagyobb méreteket ölt a magyarokéhoz képest. Migrációs téren a leghangsúlyosabb a különbség.
A gazdasági válság előtt a románok körében óriási, békeidőkre egyáltalán nem jellemző kivándorlási hullám volt tetten érhető (a külföldön élő románok száma ma meghaladja a 2,5 milliót, a lakosság tíz százalékát), ehhez képest az erdélyi magyarok körében tapasztalt „menekülthullám" (1987–1991 között 85–100 ezer, 1992–2002 között több mint 100 ezer magyar hagyta el Romániát) az ezredforduló után lelassult. Kapitány előrevetítette, számolni kell azzal a potenciális negatív forgatókönyvvel, hogy Magyarországról idén májustól beindul egy kivándorlás Németországba és Ausztriába (a két állam ekkor megnyitja munkaerőpiacát), ennek következtében szerinte naivság lenne azt hinni, hogy a magyar állami akarat és a „piac logikája" nem a határon túli magyarokkal próbálja majd betölteni a keletkező munkaerőhiányt. „A védekezésnek egy útja van: az erdélyi magyarok érdeke a magyar–román nettó bérarány gyors, akár Románia versenyképességét nem támogató javítása" – jelentette ki a pesti szakértő.
Kiss Tamás a románok esetében hangsúlyosabb kivándorlási kedven túlmenően többek között a magyarok pozitív gyerekvállalási tendenciájával illusztrálta, hogy miközben a 2011-es összeíráson várhatóan 1,265–1,3 millió között alakul majd az erdélyi magyarok létszáma (2002-ben ez 1,42 millió volt), a közösség számaránya Erdélyben a tíz évvel ezelőtt mért 19,6 százalék körül marad. Míg 1964–2007 között magasabb volt a román nők termékenysége, mára ez a tendencia megfordult, sőt felmérések szerint a magasabban képzett magyar fiatalok több gyereket szeretnének, mint a román értelmiség, amelynél az egykézés a domináns modell. Ez a trendváltás kiegyenlíti a vegyes házasságok asszimilációs veszteségét, ami nem elhanyagolható: a magyarok közel 19 százaléka választ magának román házastársat, és az eme házasságokból születő gyerekek kétharmada román, egyharmada pedig magyar lesz.
Horváth István, a KKI igazgatója azt emelte ki, hogy 1992-höz képest idén teljesen más közhangulatban zajlik a népszámlálás, például teljesen nyitott lesz az etnikai hovatartozás kérdése, ami a posztkommunista rendszerben újdonság. A kincses városi intézet már lefordította magyarra a típusnyomtatványokat, amelyek alkalmazásáról, valamint a magyar nemzetiségű kérdezőbiztosok esetén az anyanyelven történő kommunikáció engedélyezéséről hamarosan döntés születik Bukarestben.
Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának vezetője alapvető kérdésnek nevezte, hogy az összeírás során vegyék figyelembe az etnikai-nyelvi sajátosságokat, e téren például interetnikus környezetben toborozzanak az összeírás lebonyolításával megbízott önkormányzatok magyar biztosokat is. Fontosnak tartotta kiemelni az erdélyi magyar felekezetekkel való együttműködést, hiszen az egyházak olyan népességi csoportokhoz – például az etnikai-nyelvi peremvidékeken élőkhöz – is eljutnak, ahová a politikai-közéleti szervezetek vagy a magyar nyelvű sajtó nem. „Azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy jó dolog, érték a magyar identitás vállalása, és abban bízunk, hogy a népszámlálás eredménye vissza fogja igazolni: megállt a magyaroknak a románokkal szembeni térvesztése" – szögezte le Székely István, aki szerint össztársadalmi projektté kellene kiszélesíteni a kommunikációs kampányt, amelynek gyakorlati lépéseit össze kell hangolni más politikai-közéleti szervezetek elképzeléseivel.
A tanácskozáson Szász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének alelnöke egyetértett az RMDSZ szakértőjével, hiszen az EMNT ugyancsak nemzetstratégiai ügynek tekinti a népszámlálást, amelynek sikeressége érdekében Magyarnak lenni jó! mottóval széles körű összefogást szorgalmazott.
A kolozsvári eszmecserén részt vevő neves szakemberek – többek között Péntek János nyelvész, Pozsony Ferenc néprajzkutató és Vetési László szórványügyi előadó – a „rejtőzködő magyarok", az erdélyi magyar cigányok, a csángók vagy a partiumi svábok megszólításának fontosságát hangsúlyozták. Péntek János szerint arra kell biztatni mindenkit, hogy ha a magyar identitását nem is, legalább az anyanyelvét vállalja, Romániában ugyanis a magyar az egyetlen kisebbség, amelynek több az anyanyelvi beszélője, mint ahányan magyarnak vallják magukat.
Eredményes volt az RMDSZ és az MPP összefogása Szatmár megyében
Szatmári Magyar Hírlap, 2011. január 26.
A Szatmár megyei községben, Avasújvároson időközi helyhatósági választásokat tartottak, miután a település egy helyi népszavazást követően levált a román többségű Ráksa községtől. A választás alkalmából a Magyar Polgári Párt is az RMDSZ-listán indította jelöltjeit. Az eredmény pedig nem maradt el: a 13 mandátumból 8-at szereztek meg, és a kétharmados többséghez alig 6 szavazat hiányzott.
Az egész mandátumok leosztása után fennmaradt szavazatszámok elosztása átrendezte az Avasújvárosi Helyi Tanács végső felállását: a PD-L-nek és a PSD-nek két mandátum jutott, és végül bekerült a PNL egy tanácsosa is.
Ily módon az RMDSZ nem aspirálhatott a kilencedik döntéshozói mandátumra, pedig ezzel lett volna meg a kétharmados többség a 13 tagú testületben. Ludróczki Sándor RMDSZ-elnök szerint az utolsó tanácsosi hely leosztása előtt a PD-L-nek 62, a PSD-nek 61, az RMDSZ-nek 57, a PNL-nek 106 töredékszavazata volt. A PD-L nagy vesztese a vasárnapi választásoknak, hiszen a PSD alig 200 vokssal két mandátumot tudhat magáénak a törvény szerint.
– Szerepelhettünk volna jobban is: így nagyobb arányú magyar részvétel esetén akár a tíz döntéshozó helyet is meg tudtuk volna szerezni, de a fele plusz egyes többség így is megvan a tanácsban. A kampány előtti egyeztetések szerint a közös magyar lista tanácsosai engem támogatnak az alpolgármesteri tisztségre. Úgy gondolom, fölösleges lenne valamelyik román párttal egyezséget kötni – nyilatkozta lapunknak Ludróczki Sándor RMDSZ-elnök, hozzátéve: a helyi tanács alakuló ülését 20 napon belül meg kell tartani. Ami a Ráksával történő vagyonelosztást illeti, Ludróczki szerint arra kell majd odafigyelni, hogy kizárólag az Avasújvárost érintő számlák kifizetését vállalják át. Ráksának és Avasújvárosnak összesen 140 000 lejes tartozása van, amit a ráksaiak utóbbi község önkormányzatával szeretnének kifizettetni.
A Székely Nemzeti Tanács uniós szintű jogalkotást kezdeményezne
Duna TV, Térkép, 2011. január 25. – Baranyi László
Az őshonos kisebbségek önrendelkezéséről szeretne uniós szabályozást a Székely Nemzeti Tanács. December 15-e óta az európai polgárok kezdeményezhetik a jogalkotást. Ehhez egymillió aláírás szükséges, hét tagországból. A Székely Nemzeti Tanács az elsők között élne a lehetőséggel.
Az uniós joganyagban nem léteznek nemzeti közösségeket védő előírások – ezért is mondhatja (több-kevesebb cinizmussal) bármely tagállam, hogy az európai normáknak megfelelően kezeli a kisebbségi kérdést. Ebben a témában csak az Európa Tanács próbált szabályokat alkotni: jobb híján ezek jelentik ma a hivatkozási alapot. Ez utóbbi testület egyedüli kötelező szabálya, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, nagyon óvatosan fogalmaz, és nem határozza meg, mit ért nemzeti kisebbség alatt.
A Székely Nemzeti Tanács azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ismerje el az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát. Nem a Székelyföld autonómia-statútumához, hanem az összes őshonos kisebbségre érvényes jogszabály-tervezethez gyűjtenének aláírásokat – szerte Európában.
Otthon volt már az SZNT-nek hasonló akciója: három éve egy nem hivatalos népszavazáson több mint 200 ezren támogatták a Székelyföld területi autonómiájának törvénybe foglalását.
Mit mire használunk?
Hargita Népe, 2011. január 26. – Sarány István
Olvasom, hogy ismét téma Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása. Ha még emlékszünk rá, évekkel ezelőtt a református egyház visszakapta hajdanán híres kollégiumát, de a tanári lakások egyikét bérlő – szintén magyar ember – pert indított, megkérdőjelezve a restitúció jogosságát. Ugyanakkor azt is olvasom, hallom, hogy fogyókúrára alkalmas szájsprayt lehet kapni.
Szegény nagyanyám meg azt mondogatta, hogy nem az a bűn, ami bemegy a szádon, hanem ami kijön rajta.
Nos, nagyanyám axiómája ma már nem állja helyét, ugyanis amikor ő azt megfogalmazta, az emberek még rendeltetésszerűen használták különböző testrészeiket: a szájat evésre – no meg gondolataik közlésére –, a kezet munkára, a lábat helyváltoztatásra, altestük első felét kis dolguk elvégzésére és alkalmasint nemzésre, hátulját székelésre. Mára immár kissé összekeveredtek a dolgok, s immár gyakran az is bűn, ami bemegy a szájon.
A szentgyörgyi ügy kapcsán is összekeveredtek a dolgok: a nyögvenyelősre sikeredett kárpótlási törvények sok keserűséget okoztak, a hatalom ódzkodott visszaadni olyan javakat, amelyeket egy tollvonással orozott el, arra kényszerítve a volt tulajdonosokat, hogy 48 óra alatt – esetenként azonnal – hagyják el addig magukénak tudott ingatlan és ingó javaikat. Ugyanakkor úgy akart jóvátételt, hogy a bérlőknek is maradjon valami – lehetőleg minél több, lévén, hogy sok mostani potentát hajdani potentátok államosított házában lakott bérlőként.
A nem akarás főként a magyar vagyonok visszaszolgáltatása kapcsán nyilvánult meg erőteljesebben, s ezt csak tetézte az a tény, hogy a magyarok is csak emberek, következésképpen gyarlók, s a törvények alkalmazása során számos visszaélés történt, többnyire a volt – azaz jogos – tulajdonosok rovására. De ebben a történetben a volt tulajdonos és a bérlő egyaránt szenvedő alany, mindkettővel a törvénykezés és jogalkalmazás következetlensége babrált ki. Mikor a szentgyörgyi ügy első alkalommal kipattant, megfogalmaztam azt az aggályomat, miszerint tartok tőle, nehogy Csíkszeredában is elfajuljon a dolog. Szerencsére nem így történt, itt győzött a mértékletesség, a józan ész, a közösségi érdek.
Tehát van már fogyókúrára alkalmas szájspray. Azaz a bűn tetthelyét, a szájat bünteti: nesze neked, máskor ne itt kezd a hízást. Csak nem tudom, miként hat... Elveszi az étvágyat, vagy visszaútra kényszeríti a bevitt táplálékot? Vajon nem lehetne politikusoknak is kifejleszteni valami hasonló, orálisan ható szert, szájsprayt, amely keserű szájízt okozna egy rossz törvény meghozatala esetén, például a szentgyörgyi visszás ügyet is eredményező restitúciós törvények garmadája kigyöngyözésekor? Vagy a restitúciós bizottságok tagjaiban, mikor nem jól végzik munkájukat?
Közben kíváncsian várom a tudomány legújabb vívmányait: a hüvelygombát és a fitymaszűkületet gyógyító szájsprayt, a foglepedék elleni intimsprayt. Ha ezek is bekövetkeznek, tényleg nem tudjuk, hogy mit mire kell használni, összekeverjük a dolgokat, mint a szentgyörgyiek.
Menesztenék Szász Jenőt az alpolgármesteri tisztségből
Krónika, 2011. január 26. – Dénes Emese
Szász Jenő alpolgármesteri mandátumának megvonása is szerepel a székelyudvarhelyi képviselő-testület szerdai ülésének napirendi pontjai közt, a javaslatot Bunta Levente polgármester terjesztette elő.
Szász Jenő alpolgármesteri mandátumának megvonása is szerepel a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület szerdai ülésének napirendi pontjai közt, a javaslatot Bunta Levente polgármester terjesztette elő.
Bunta a Krónika érdeklődésére elmondta: egyetlen megalapozott indok van, amiért az alpolgármestert leváltaná tisztségéből, mégpedig az, hogy Szász az elmúlt időszakban havonta 12–16 órát tartózkodik a munkahelyén. „Ahhoz, hogy valaki dolgozzon, szükséges a jelenlét. Márpedig aki nem dolgozik, ne is egyék – tartja a mondás. S aki nem dolgozik, az érdemtelenül ne vegye fel a fizetését – fogalmazott az elöljáró. – Amikor más közalkalmazottak fizetését csökkenteni kellett és családok küzdenek a megélhetésért, akkor ezt nem tolerálhatjuk Székelyudvarhelyen."
Szász Jenő alpolgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: nem érte váratlanul a határozattervezet, ő ugyanis több mint fél éve tud arról, hogy a polgármester tervbe vette a menesztését. Szerinte Bunta arról próbálja meggyőzni a Zöld Pártot, hogy voksoljon a határozattervezet mellett. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az utóbbi időben anyagilag átláthatatlan a városháza tevékenysége, s ezért Bunta olyan emberekkel dolgozna együtt inkább, akik gyávák szembeszállni vele. A politikai tisztogatás már évek óta elkezdődött, amely most az ő alpolgármesteri tisztségéből való leváltásával csúcsosodna ki – mondta el Szász, aki úgy véli, hogy az emberekkel találkozni kell, ezért főképp terepen dolgozik, és nem érti, hogy mire hivatkozik a polgármester, és azt sem, hogy eddig miért nem bízott rá több feladatot.
A mostani helyzetben a zöld párt dönt: mint ismert, kilenc RMDSZ-es, kilenc MPP-s és egy „zöld" tanácsosa van Udvarhelynek. Bunta jól időzített, hiszen most legalább elválik, hogy az egyetlen zöld tanácsos ki mögé áll be – fogalmazott az MPP elnöke, akit 2009 októberében választottak meg a tanácsosok alpolgármesternek.
Megkérdeztük Jakab Attila Zöld Párti tanácsost is, hogy született-e már döntés a kérdést illetően. Megtudtuk, hogy a Zöld Párt előzetesen megvitatja a Szász leváltásáról szóló napirendi pontot, így a válaszra majd csütörtökön derül fény. „Kértünk kiegészítő információkat a polgármestertől, hogy megtudjuk, mivel indokolja ezt a lépést, s ha ez kiderül, bizonyára könnyebb lesz dönteni" – fejtette ki a Krónikának Jakab Attila.
Startolt a népszámláláskampány
Új Magyar Szó, 2011. január 26. – Sipos M. Zoltán
„Az RMDSZ aktív kampányt folytat az idei népszámlálás kezdetéig: arra biztatjuk a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűeknek" – hangsúlyozta Kelemen Hunor tegnap Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott Népszámlálás 2011 című szakmai értekezleten, melynek témája az idén sorra kerülő romániai népszámlálás volt.
„Az RMDSZ aktív kampányt folytat az idei népszámlálás kezdetéig: arra biztatjuk a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűeknek" – hangsúlyozta Kelemen Hunor tegnap Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában tartott Népszámlálás 2011 című szakmai értekezleten, melynek témája az idén sorra kerülő romániai népszámlálás volt.
A kulturális és örökségvédelmi miniszter elmondta: az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szakemberek bevonásával már tavaly nyáron megalakította azt a munkacsoportot, amely a népszámlálásra készül, és erre készíti fel a szövetség munkatársait. Kelemen Hunor szerint ennek a munkacsoportnak kettős feladata van: egyrészt a tudományos munka elvégzése, másrészt meghatározza azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a népszámlálásra való felkészülésben.
Kelemen emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt időszakban már számos olyan jogszabály született, amelyek segítik a magyar önazonosság felvállalását, főként interetnikus közegben. Annak érdekében, hogy a népszámlálás reális eredményeket hozzon, az RMDSZ nagy hangsúlyt fektet a népszámlálási kérdezőbiztosok felkészítésére.
„Népesedési helyzetünk természetesen nem megnyugtató, de hamis és káros az a felfogás, amely a demográfiai folyamatokat a nemzethalál víziójával köti össze. Az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra esett vissza. Az idei népszámlálás kimutathatja, hogy a magyarok arányának a csökkenése lelassult vagy megállt, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges" – összegzett Kelemen.
A tanácskozáson Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára, Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Kiss Tamás, a Kisebbségkutató Intézet tudományos titkára és Székely István, a Népszámlálás-bizottság vezetője tartott előadást. Jelen volt és Péntek János egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a BBTE magyar néprajz és antropológia tanszékének előadótanára, valamint Vetési László szórványlelkész is.
Székely elmondta: minden lehetséges kommunikációs csatornát fel kell használni arra, hogy a tömbben és a szórványban élő magyarságban tudatosuljon a népszámlálás tétje. Székely úgy gondolja, a célt elősegíti az egyházakkal való kommunikáció is. A mozgósítás a szakemberek szerint ott lesz a legnehezebb, ahol a magyar lakosság aránya 18 és 23 százalék között van.
Az egyeztetés résztvevői arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai cigányság a roma érdekképvisletek hatására disszimilálódik, előreláthatóan az erdélyi, magyarul beszélő cigány emberek, akik a korábban magyarnak vallották magukat, most vállalni fogják roma identitásukat.
Magyarnak lenni jó: vállaljuk bátran nemzeti hovatartozásunkat – Népszámlálás előtti kampány az identitásvállalásra
Szabadság, 2011. január 26.
Népszámlálás 2011 címmel szerveztek szakmai értekezletet ma Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Majális utcai székházában, az idén ősszel sorra kerülő romániai népszámlálás során felmerülhető problémákat járva körül.
Előadások hangzottak el a kivándorlásról, demográfiai adatokról, az összeírás lebonyolításáról, arról, hogy a magyar közösségnek nagy figyelmet kell szentelnie a népszámlálásra és ezzel kapcsolatos felvilágosító kampány beindítására. A rendezvényt megnyitó Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter elmondta: jó hangulatú kampányt folytatnak majd, „amely arra biztatja az embereket, hogy vállalják identitásukat, és bátran írják majd be a kérdőívre, hogy magyar emberek." Többen felvetették, hogy gyakran és alaptalanul jelenik meg nem csak a sajtóban, hanem politikusok között is a „nemzethalál koncepciója", és fontos, hogy ennek az ellenkezőjéről tájékoztassanak.
Több olyan témát, valamint problémát jártak körül neves szakemberek, amelyek az idén ősszel sorra kerülő romániai népszámlálás során felmerülhetnek. A Népszámlálás 2011 című szakmai értekezletre tegnap került sor Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában. A rendezvényt megnyitó Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter elmondta, tavaly hozta létre az RMDSZ a népszámlálás-munkacsoportot, kettős feladattal: egyrészt tudományos kutatói munkavégzésre, amely a demográfiai mutatókra vonatkozik – az elmúlt húsz év történéseire és a várható számításokra; másrészt meghatározni a célokat és oda vezető eszközöket valamint lépéseket, amelyek felkészítenek a 2011. évi népszámlálásra. Terveik szerint jó hangulatú kampányt szeretnének folytatni, arra biztatva az embereket, hogy vállalják identitásukat, és írják majd be bátran a kérdőívre, hogy magyar emberek, tudatosítani kell, hogy „magyarnak lenni jó". Az identitásvállalásba most már az oktatási törvény is besegít, a demográfiai mutatók pedig igazolják, hogy az arányvesztés leállt, ezért hamis felfogás ezeket a mutatókat a nemzetvesztés víziójával kötni össze – figyelmeztetett a miniszter.
Reális veszélya külföldi munkaerőigény
Új demográfiai kihívások a Kárpát-medencébencímmel tartott, (saját meghatározása szerint) rendhagyóbb előadást a migráció jövőjéről Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára. A gazdasági válság előtt a kivándorlás mérséklődött, és kezdetben azt hitték, a bérarányok kiegyenlítődésével az erdélyiek kivándorlása is csökkenni fog. Nem számítottak arra, hogy a gazdasági válság differenciáltan végződik: a jelenlegi adatok szerint Németország egyértelműen győzött, és az elkövetkezőkben kemény munkaerőpiac-nyitás, továbbá strukturális elvándorlás várható. Kapitány Balázs szerint a migráció elsősorban gazdasági, ha kiegyenlítődnek a bérek, akkor visszaesik, a gazdasági válság és annak alakulása azonban egyértelműen áthúzta a számításaikat. Nem számítottak többek között a schengeni határnyitás eltolódására, valamint a kedvezményes honosításra, a magyar állampolgárság megadására. Ez utóbbi helyzetben két hipotézis lehetséges: az egyik pozitív, és eszerint nem jelent problémát a migráció szempontjából, mert úgyis csak a mindenképpen elvándorlókat irányította volna Magyarországra; a negatív feltevés szerint azonban megnyitja a migrációs utat Németország és Amerika felé, a magyarországi vendégmunkási vízum révén. A külföldi igény miatt felértékelődik a képzett munkaerő, ezért a romániai magyar elitnek intézkednie kell a nettó bérek növelése irányába, hogy tartani tudják a megfelelő bérarányokat, ellenkező esetben új irányba indul el a kivándorlás – vélekedett a szakember.
Összetévesztik az állampolgárságot és etnicitást
Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója beszámolójában megemlítette, májusban próba népszámlálást szerveznek, a tényleges összeírásra majd októberben kerül sor. Azokat regisztrálják, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, és nem tartózkodnak külföldön, életvitelszerűen, több mint egy éve. A népszámlálás során több probléma felmerülhet, a korábbi tapasztalatok is mutatják, hogy például befolyásoló tényezőként jelent meg az állampolgárságra és etnicitásra való rákérdezés. Az identitáspolitikai kampányoknak tisztázniuk kell, hogy mit jelent valamilyen etnikumhoz tartozni, hogy azt nem kell összetéveszteni az állampolgársággal. A romakérdés is problémát jelent, ugyanis a romapártok jelezték – népszerűsíteni fogják, hogy romaként jegyezzék be magukat az emberek, és céljuk legalább két millió romát regisztrálni. Ez a magyarságot két szempontból is érintheti: mintha azt akarnák kiélezni, hogy magyarok lakta területen él több roma; ugyanakkor azzal a szándékkal történő részvételük a kampányban, hogy „ők tudják, ki a roma" kihat azok identitásvállalására, akik egyébként magyarnak vallanák magukat.
A vegyesházasságok esetében a gyerekeket több esetben vallják románnak, mint magyarnak, mutatott rá az intézet igazgatója. A lekérdezés nyelvénél felmerült a kétnyelvűség lehetősége, ezen a téren még várják a bizottság döntését.
Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos titkára szerint bármit mondanak, úgyis az jelenik meg a médiában, hogy „vészesen fogy a magyarság", pedig következtetéseik azt mutatják, a magyarok arányvesztése állandósult, pozitív fordulat következett be a kilencvenes évekhez viszonyítva, nőtt a gyerekvállalás, ami nagyjából kiegyenlíti a vegyesházasságok miatti asszimilációs veszteséget.
Székely István, a Népszámlálás-bizottság vezetője a kommunikációt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak: többek között az egyházakkal való együttműködés révén olyan népességi csoportokhoz kellene eljutni, akikkel nincs kapcsolatuk.
Szóba került még a csángó identitás, a Kárpátokon kívüli diaszpóra és a szatmári svábok kérdése, egyféle székely identitás leválasztása a magyar identitásról, amit az elmúlt tíz év politikai törekvései is elősegítettek, de ami ugyanakkor veszélyt is jelenthet az összesítésnél.
Szász Péter az EMNT részéről vett részt a tanácskozáson, ő is hangsúlyozta, a szervezeteknek közösen kell részt vállalni annak népszerűsítésében, hogy magyarnak lenni jó.
Országgyűlési bizottság Sepsiszentgyörgyön
Háromszék, 2011. január 26.
Háromszéken ülésezik a magyar Országgyűlés ifjúsági bizottsága szombaton a Három¬széki Ifjúsági Tanács meghívására — tájékoztatott Grüman Róbert HÁRIT-elnök.
Első ízben kerül sor határon kívülre helyezett munkaülésre — mondotta videokapcsolaton keresztül Kutas Krisztián országgyűlési képviselő, a testület elnöke. Céljuk megismerkedni az itteni ifjúsági szervezetekkel, ezért a tanácskozásra meghívták az erdélyi magyar ifjúsági ernyőszervezetek vezetőit és a HÁRIT képviselőit, továbbá informális találkozón lehetőség lesz a kapcsolatok mélyítésére az árkosi Európai Oktatási Központban, melyet a megyeháza bocsátott rendelkezésükre. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke kifejtette, jelzés értékű a Háromszékre kihelyezett ülés, s ezt vendégszeretetükkel viszonozzák. Elmondta, az ifjúságba tett befektetés annyi, mint a jövőbe való befektetés, ezért idén másfélszeresére növelik az ifjúsági szervezeteknek, rendezvényeknek elkülönítendő alapot.
MAGYARORSZÁG
Gyorsult a népességfogyás
MTI, 2011. január 26. 09:47
Nőtt a népességfogyás mértéke 2010. január és november között az előző évi adatokhoz képest, Magyarország lélekszáma tavaly november végén 9 millió 994 ezer volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.
A KSH előzetes adatai szerint 2010 első tizenegy hónapjában kevesebb gyermek született, de a halálozások száma is némileg alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly november végéig 82.796 gyermek született, 6,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a halálozások száma pedig 118.078 volt, ami 0,4 százalékos csökkenést jelent a 2009-es adatokhoz képest.
A házasságkötések száma - a júliusi, valamint a szeptember és november közötti kismértékű emelkedés ellenére - továbbra is csökkenő irányzatot mutat. A 2010 első tizenegy hónapjában kötött 33.475 házasság 1662-vel, 4,7 százalékkal kevesebb, mint amennyi 2009 azonos időszakában volt.
A KSH adatai szerint a természetes fogyás 3,9 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal több az egy évvel korábbinál. Bár a természetes népességfogyás mértéke az említett időszakban 35.282 fő volt, a nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege miatt az ország lakossága mintegy 20 ezer fővel csökkent.
A népességfogyás mértéke az előző évhez képest 5.357 fővel nőtt. Magyarország lélekszáma az időszak végén 9 millió 994 ezer volt - áll a közleményben.
MTI, 2011. január 25.
Az Európai Bizottság levelét elolvasva a napnál világosabban látszik, hogy az nem támasztja alá azt a "hajcihőt", ami az Európai Unióban és az Európai Parlamentben eddig folyt - jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz alelnöke. Kósa Lajos közölte, egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen "felhabosított, felturbózott kampány". Leszögezte, hogy a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot. A politikus hangot adott annak a meglátásának is, hogy az egész "hajcihő" a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.
Kósa Lajos egyúttal leszögezte, visszautasítanak minden olyan vádat és rágalmat, amelyek arról szólnak, hogy a Fidesz nem lenne demokratikus, a demokráciáért elkötelezett párt. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz az alapítása óta demokráciát, többpártrendszert, szólásszabadságot, szabad sajtót és demokratikus választásokat követelt. Hozzátette, már akkor is ezt követelték, amikor - a rendszerváltozás előtt - a mai szocialista politikusok által támogatott hatalom rendőrsége ezért megverte vagy letartóztatta őket. "Akkor is a demokrácia pártján álltunk, amikor Kovács László javában a Varsói Szerződés és a KGST mindenhatóságát hirdette" - mondta a képviselő.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy az egész "hajcihő" nem a tárgyszerűség talaján áll, "nem a médiatörvény verte ki a biztosítékot." Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarországon demokrácia, szólás-, véleménynyilvánítási- és gyülekezési szabadság van, amit semmi sem veszélyeztet.
Emellett viszont minden határon túlmenőnek nevezte azt az egyik angol nyelvű újságban megjelent nyilatkozatot, amelyben a szocialista Göncz Kinga arról beszélt, hogy Magyarország ellen eljárást kell kezdeményezni és akár az uniós szavazati jogától is meg lehet fosztani. Hozzátette, azóta kiszivárgott és "több szocialista politikus is elszólta magát folyosói beszélgetéseken", hogy ők szervezik ezt az egész kampányt.
Az Európai Bizottság kiszivárgott, Magyarországnak és a kormánynak írt leveléről azt mondta, hogy az egyáltalán nem tükrözi a korábban tapasztalt felháborodást. A szöveget úgy értékelte, hogy abban három olyan, "inkább jogtechnikai kérdésről van szó", amelyeknek nincs közük a sajtószabadsághoz, a demokratikus alapjogokhoz.
Kijelentette, hogy a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos kifogás azt veti fel, hogy ez a törvény szerint általános követelmény lenne. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a szabályozás csak a lekérhető hírszolgáltatásokra vonatkozik, a véleményre vagy blogokra nem.
A nem Magyarországon bejegyzett cégek büntethetőségére vonatkozó kifogást jogtechnikainak nevezte. Ebbe a kategóriába sorolta a regisztrációs eljárásról szóló felvetést is. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Szlovéniában is számos vonatkozásban van regisztráció.
A levelet összességében úgy értékelte, a bizottság nem talált olyan érdemi kifogást, hogy a törvény veszélyeztetné a szólás- vagy véleménynyilvánítási szabadságot.
Kósa Lajos hangsúlyozta, fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a médiaszabályozásra megérett az idő. Leszögezte, meggyőződésük szerint nem jó az a szabályozás, hogy délután, főműsoridőben olyan műsorokat nézhessenek akár gyerekek is, amelyek alkalmasak egyes népcsoportok lejáratására. "Mi azt állítjuk, hogy a Mónika show vagy a Győzike show többet ártott a cigányság megítélésének, mint hat Magyar Gárda együttesen."
Emlékeztetett arra, hogy a Facebookon elindítottak egy oldalt, amely azt demonstrálja, hogy elég volt az ország lejáratásából. Elmondta, hogy az oldalon eddig több mint 14 ezren regisztráltak.
Arra a kérdésre, hogy hozzá hasonlóan Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán államtitkár is technikai kifogásokról beszélt korábban, holott a levélben több helyen kétségeket említenek, azt felelte, annak írói feltételes módban fogalmaznak. Hozzátette, hogy a kifogások jogtechnikaiak és egy részük tévedésen alapul.
Arra a felvetésre, hogy mikor születik meg a magyar válasz, azt mondta, hogy a vizsgálat nem egyszerű levelezés, hanem interaktív folyamat. Közölte, hogy ha a válasz megszületését még egy tárgyalás is követi majd. Elmondása szerint, ha ezen a bizottságnak továbbra is lesznek olyan kifogásai, amelyek csak a magyar jogszabályban érhető tetten és máshol nem, akkor készek a változtatásra. Leszögezte, azt viszont nem fogadják el, hogy kifogásolják azokat a szabályozási elemeket, amelyek megtalálhatóak az unió más országaiban is.
Azzal kapcsolatban, hogy ha a szocialisták indították el a "hajcihőt", akkor hogyan tudták rávenni az Európai Bizottságot a levél megírására, azt felelte, hogy a testület is emberekből áll, "akik különböző módokon vannak összerakva". Megjegyezte, korábban nem hitte volna, hogy Joaquin Almunia, európai biztosként, valamiféle "nem egészen értett szocialista elkötelezettségből, Gyurcsányéknak minden ordító hazugságát benyeli", akkor amikor a pénzügyi stabilitás létfontosságú. Hozzátette, hogy ugyanazon a vitán egy néppárti biztos viszont homlokegyenest ellenkezően látta a helyzetet, mint Almunia.
A kormány a válasszal együtt teszi közzé az Európai Bizottság levelét
MTI, 2011. január 24. 19:48
A kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg - mondta Kovács Zoltán hétfőn az MTI-nek.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár indoklásképpen hozzátette: a levelet a kormány kapta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és úgy illő, hogy előbb megválaszolják, ne a médiában üzengessenek, vitázzanak róla. Mint mondta, nincs szó titkolózásról, a válasszal együtt a kormány természetesen Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos levelét is közzéteszi. Közben felkerült a levél az internetre.
Hétfőn kora este felkerült a "Szól a rádió - Változások a Magyar Rádióban" elnevezésű nyílt Facebook-csoport oldalára Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett, angol nyelvű levele.
Az oldalon Mong Attila egy bejegyzést tett közzé, amelynek címeként mindössze annyit tüntetett fel: "Neelie Kroes levele. Erről a linkről letölthető pdfben". (Mong Attila, a Magyar Rádió reggeli műsorának szerkesztője és műsorvezetője, aki a december 21-i adásban egy perc csenddel tiltakozott az azon az éjszakán elfogadott médiatörvény ellen.)
Nagy Anna kormányszóvivő egy hétfői háttérbeszélgetésen elmondta: a kormány a kéthetes határidő lejárta előtt, várhatóan már egy hét múlva válaszol az Európai Bizottság levelére. Hozzátette, nem látja akadályát a levél nyilvánosságra hozásának, de hangsúlyozta: annak tartalmát már ismertették.
John Todd, a Bizottság médiaügyekben illetékes tagjának szóvivője pénteken azt közölte: a testület szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes levelében kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának. A levél ugyanakkor nem tér ki a médiahatóság függetlenségére, ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis az uniós irányelvben nem található - ismertette a szóvivő.
Kovács Zoltán szombaton úgy értékelte: technikai jellegű kérdéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság levele, Neelie Kroes felvetéseinek egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte.
Az MSZP hétfőn arra szólította fel a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy haladéktalanul tegye közzé a honlapján az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos levelének eredeti angol, illetve magyarra fordított szövegét. Mandur László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának szocialista tagja közleményében hangsúlyozta: a magyar közvélemény még mindig nem tudja, pontosan mi áll a szóban forgó, hazánk nemzetközi megítélése szempontjából kulcsfontosságú dokumentumban. A szocialista képviselő szavai szerint Neelie Kroes ugyanis tekintélyes nyugati sajtóértesülések szerint két hetet adott a magyar hatóságoknak arra, hogy válaszoljanak azokra a komoly aggályokra, amelyeket a levelében leírt.
Gyulán is kérhetik az aradi magyarok az állampolgárságot
MTI, 2011. január 25.
Néhány nap múlva Gyulán is kérhetik a magyar állampolgárságot az Aradon élő magyarok - közölte Gyula polgármestere kedden. Görgényi Ernő (Fidesz) gyulai sajtótájékoztatóján elmondta: január 18-ig Aradon a demokráciaközpontban 250-en jelezték, hogy szívesen szereznék meg Gyula önkormányzatának segítségével a magyar állampolgárságot.
A határ mentén élő magyarok számára ugyanis sokkal közelebb Gyulán, mint Kolozsvárott, vagy Csíkszeredán intézni állampolgársági kérelmüket. A fürdőváros vezetése ezért kapcsolatba lépett az aradi demokráciaközponttal, valamint a partiumi nagyváros alpolgármesterével, s megállapodtak, hogy hetente kedden és szombaton Gyulán is kérhetik az aradi magyarok a honosítást -ismertette Görgényi Ernő.
Hozzátette: a magyar állampolgárság megadásához szükséges dokumentumokat az aradi demokráciaközpont készíti elő. Az előzetes bejelentkezések alapján csoportosan érkeznek Gyulára a magyarok.
A gyulai polgármester azt mondta, a magyarok első csoportja valószínűleg szombaton érkezik Gyulára.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabály értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet.
KÁRPÁT-MEDENCE
Még nem dőlt el, mi lesz a magyar állampolgárságért folyamodó szlovák állampolgárokkal
Független Hírügynökség , 2011. január 25.
A szlovák kereszténydemokrata kormánypárt, a KDH frakcióvezetője, Pavol Hrušovský hajlik arra, hogy kettős állampolgárok is hozzáférhessenek az államtitkokhoz. "El tudok képzelni egy ilyen verziót - jelentette ki Hrušovský a szlovák parlament védelmi bizottságnak keddi ülése után. Ha ez az engedmény valóra válna, megnyílna a lehetőség az egyezségre a Bugár Béla vezette Híd és a KDH között.
A szlovák kereszténydemokraták által a szlovák állampolgársági jogszabályhoz előterjesztett módosító javaslat egyelőre kizárja, hogy idegen állampolgársággal is rendelkező szlovák állampolgárok hivatásos szolgálatot teljesíthessenek a rendőrség, a titkosszolgálatok, a bírósági őrezred, a vasúti rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kötelékében, vagyis olyan állami szervezetekben és intézményekben, ahol kötelező a titoktartás.
Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője kedden a KDH parlamenti képviselőire hivatkozva közölte a hírt, s megjegyezte, megmozdult a jég. "Remélem, ez a KDH egységes álláspontja" - mondta Gál a parlamenti bizottság ülését követően újságíróknak nyilatkozva.
Hrušovský viszont megjegyezte, a tárgyalások egyelőre nem zárultak le. "Tárgyalunk még, olyan megoldást keresünk, amely nem lesz ellentétes a nemzetközi joggal, egyben szavatolja a Szlovák Köztársaság védettségét is. Kötelezettségek nélkül tárgyaltam, egyelőre nincs végleges döntés" - hangsúlyozta a KDH frakcióvezetője.
Pavol Hrušovský a parlament biztonsági bizottságának keddi ülésén megjegyezte, az állampolgárság felvétele, így magyar állampolgárságé is hűségesküvel jár. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy kettős esküvel kötelezett ember képes tökéletes szolgálatot teljesíteni" - mondta Hrušovský.
A magyar honosítási törvényre válaszul elfogadott szlovák állampolgársági jogszabály módosításáról a szlovák parlament februári ülésén tárgyal. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint automatikusan elveszti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, idegen ország állampolgárává válik.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Holokauszt-megemlékezés az Európai Parlamentben
MTI, 2011. január 25.
Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója alkalmából a holokausztról emlékeztek meg kedd este az Európai Parlament (MTI) brüsszeli székházában tartott ünnepségen. A Jerzy Buzek EP-elnök védnöksége alatt szervezett rendezvényen jelen volt Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke, Juli Edelstein izraeli tájékoztatási és diaszpóraügyi miniszter, valamint Elie Wiesel Nobel-díjas író. Megnyitották a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum kiállítását, kegyelettel megemlékeztek az áldozatokról, majd ünnepi koncert következett.
A megemlékező részt záró beszédében Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt, hogy ami akkor történt - mintegy hatmillió ártatlan áldozat meggyilkolása - "nem tekinthető másnak, mint az elkövetők Isten elleni lázadásának". A keresztényeknek, ha következetesek akarnak maradni - mondta Tőkés -, közösséget kell vállalniuk Jáhvé ószövetségi "választott népével".
Orbán: a magyar kormány fellép a zsidóságot sértő jelenségekkel szemben
MTI, 2011. január 25.
A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a társadalom értékes közösségének számító zsidóság jogait feltétel nélkül tiszteletben tartsák - biztosította Orbán Viktor kedden Brüsszelben Mose Kantort, az Európai Zsidó Kongresszus elnökét.
Kantor több más európai zsidó vezetővel - köztük Feldmájer Péterrel, a MAZSIHISZ elnökével és Zoltai Gusztávval, a szervezet ügyvezető igazgatójával - közösen találkozott az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnökével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője, aki maga is jelen volt az eszmecserén. A magyar kormány fellép az emberi méltóságot, illetve a zsidóságot sértő jelenségekkel szemben - jelentette ki a megbeszélésen a miniszterelnök.
Orbán kifejtette a zsidó vezetők előtt, hogy a magyar EU-elnökség meghatározó eleme az emberi méltóság tiszteletben tartása, az Európában élő közösségeknek kijáró tisztelet feltétlen megadása.
A zsidó vezetők megállapították, hogy a gazdasági válság következtében tavaly erősödött mind a hagyományos, mind az Izrael-ellenesség formáját öltő antiszemitizmus. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy e tendencia megállítása az európai politikai feladata is.
Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarországon ugyanakkor az előző időszakhoz képest javult mind az általános értelemben vett politikai közhangulat, mind a zsidóságot övező közhangulat - közölte Havasi Bertalan.
Feldmájer Péter az MTI-nek a találkozóról adott tájékoztatásában kitért arra, hogy Mose Kantor felvetette a Jobbik magyarországi térnyerését, mint aggasztó jelenséget. Orbán Viktor - közölte a MAZSIHISZ elnöke - válaszában arról beszélt, hogy a magyarországi politika tapasztalatai szerint a középerő jelentős támogatottsága biztosíthatja a szélsőségek visszaszorulását, a centrum gyengülése pedig kedvez a Jobbiknak.
Antiszemitizmus miatti aggodalmát fejezte ki az Európai Zsidó Kongresszus elnöke
MTI, 2011. január 25.
Az Európában és azon belül Magyarországon tapasztalható antiszemitizmus miatti aggodalmának adott hangot kedden Brüsszelben Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke.
Kantor - Juli Edelstein izraeli tájékoztatási és diaszpóraügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján - "zéró toleranciát" szorgalmazott a rasszista gyűlölet szításával szemben. "A szólás szabadsága nem azonos a gyűlölködés szabadságával" - szögezte le. Elmondta, hogy a nap folyamán Brüsszelben találkozik Orbán Viktorral, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Magyarország miniszterelnökével. Kantor és Edelstein az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójához kapcsolódó nemzetközi holokauszt megemlékezésre érkezett az Európai Unió székhelyére.
A megemlékezést kora este az Európai Parlament székházában tartják.
Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke azt mondta: hálás azért, hogy létrejöhet találkozója Orbán Viktorral, és kifejtheti neki azokat az aggodalmakat, amelyek az európai zsidókat eltöltik a ma is tapasztalható antiszemita megnyilvánulások miatt. Magyarországról úgy vélekedett, hogy ott összességében nem rosszabb a helyzet ebben a tekintetben, mint általában más európai országokban, ám - mondta - "távolról sincs minden rendben". Veszélyesnek nevezte azt a tendenciát, amelyet szerinte a Jobbik térnyerése és befolyása jelez. A Jobbikot antiszemita, "náci jellegű" pártnak nevezte.
Mose Kantor szóvá tette, hogy Magyarországon korlátlanul lehet antiszemita, rasszista gyűlöletkeltést folytatni. Úgy vélekedett: a magyar médiatörvény magában hordozza azt a veszélyt, hogy a média esetleg nem hívhatja majd fel a figyelmet a rasszista megnyilvánulásokra.
Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke szerint összeurópai programmá kellene válnia a toleranciára nevelésnek, amire - jegyezte meg - már kora gyermekkortól szükség lenne.
Edelstein a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy több európai országban nyílt antiszemitizmussal nem lehet ugyan fellépni a közéletben, ezért az antiszemitizmus Izrael-ellenességnek vagy cionizmusellenességnek álcázva jelenik meg.
A szokásosnál nagyobb figyelmet kap Magyarország
Magyar Nemzet, 2011. január 26.
Jó dolog az európai uniós soros elnökség, annak köszönhetően jobban odafigyelnek Magyarországra – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök kétnapos brüsszeli látogatásának szünetében kedden.
Az államfő első tárgyalópartnere az uniós kormányfői tanácsot (Európai Tanács) elnöklő Herman Van Rompuy volt. Sajtótájékoztatóján Schmitt Pál elmondta: arról tájékoztatta partnerét, hogy a magyar EU-elnökség a terveknek megfelelően megkezdte munkáját, és programját jól fogadták. Ebéden fogadta Schmitt Pált II. Albert belga király. Úgy vélte, ez az államfőknek kijáró fogadtatáson túl annak is köszönhető, hogy a két ország egy uniós elnökségi trióban dolgozik, jelenleg pedig Magyarország a soros elnök. A köztársasági elnök magyarországi látogatásra hívta meg a belga uralkodót, aki utoljára 2002-ben járt Budapesten.
Partnerei nagyon jól fel voltak készülve Magyarországról – hangoztatta Schmitt Pál, aki szerint ez az uniós elnökségnek köszönhető. Mint mondta, minden megbeszélésén szóba került a médiatörvény kérdése, a kettős állampolgárság témája, az, hogyan áll a magyar gazdaság, illetve lesz-e alkotmányozás. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az EU-elnökségnek az uniós valóság által „rátestált" feladatok mellett kell megpróbálnia érvényesíteni a magyar prioritásokat. Utóbbiak közül kiemelte a regionális együttműködést, a keleti partnerséget, a bővítést és a balkáni kérdéseket, valamint a Duna- és a romastratégiát. Ezek megismerésével a partnerek teljes képet kaptak az elnökség munkájáról – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnökeként Van Rompuy méltatta, hogy nem rivalizálás folyik az elnöklő ország és közte, hanem szoros koordináció – hangoztatta Schmitt. Elismerését fejezte ki, hogy „a némi ellenszélben, amelyet a médiatörvény generált", a magyar program végrehajtása elkezdődött. Szóba került a megbeszélésen a jövő heti uniós csúcstalálkozó is, amelynek fő témája az energetikai ágazat lesz. Európának nagy szüksége van egy közös energiapolitikára az ellátás biztonsága és diverzifikálása, a hálózatok új irányú összeköttetései miatt – hangoztatta az államfő. Magyarország most uniós elnökként és földrajzilag is ezen törekvések középpontjában van – tette hozzá.
Schmitt Pál Brüsszelben a Belgiumi Magyar Professzorok Körének tagjaival is találkozott. A sajtónyilatkozatban kiemelte Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszorral folytatott megbeszélését, akit idézve elmondta, hogy Magyarországot kettős gazdasági válság sújtotta: egy, „amelyet magának csinált", a másik pedig a globális válság. Ezt kezelni nem könnyű feladat – tette hozzá. A professzor szerint amit a kormány idáig megtett, arra szükség volt, hosszú távon viszont minden gazdasági intézkedést gondos tanulmányozás kell, hogy megelőzzön – jelezte Schmitt Pál.
A köztársasági elnök este részt vett a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó brüsszeli kulturális programsorozat, a Magyarország fókuszban nyitórendezvényén, a Kocsis Zoltán vezényelte Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjén a helyi szépművészeti palotában. Szerdán Schmitt Pál Jerzy Buzek európai parlamenti elnökkel és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, valamint a magyar EP-képviselőkkel folytat megbeszélést.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Esély vagy veszély? – Egyfordulós polgármester-választás
Háromszék, 2011. január 26. – Farkas Réka
Előnye és hátránya egyaránt lenne az új választási rendszernek, annak, hogy a polgármestereket egyetlen fordulóban, egyszerű többséggel választanák meg — vélik sepsiszentgyörgyi politikusok. A magyarságnak Erdély-szinten nagyobb esélyt biztosítana, de ha nem társul felelős összefogással, veszélyeket is hordozhat — nyilatkozták.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint előnyt jelentene, hogy a rövidebb idő miatt kevesebb pénzbe kerülne a kampány, és az önkormányzatok munkája sem állna le újabb két hétig. Hátrány azonban, hogy kisebb lenne a megválasztott elöljárók legitimitása, nem mindegy, hogy valaki 50—70 százalékkal, vagy esetleg 25 százalékkal nyeri el a tisztséget. Egyértelmű, hogy a jelenleg tisztségben levőknek kedvezne, hisz a két hét többletlehetőség az indulónak önmaga, elképzelései megismertetésére — ismerte el. Az új rendszer okozhat kellemetlen meglepetéseket, akár Szentgyörgyön is, ha a román pártok összefognak, és indítanak egy magyar jelöltet, vesztesen is kikerülhetnek a két-három vetélkedő magyar párt jelöltjei — vélekedik Antal Árpád. Összességében azonban kedvezőbb lehet az erdélyi magyarság számára, mert egyetlen magyar jelölt győzhet Marosvásárhelyen vagy akár Nagyváradon is, és azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy magyar polgármestere lehetne esetleg még Kolozsvárnak is — mondotta Antal Árpád.
Amíg az RMDSZ egyedül képviselte a magyarságot, addig nagy esélye lehetett volna egyfordulós rendszerrel számos helyen polgármestert állítani — hangsúlyozta Bálint József, Sep¬siszentgyörgy MPP-s alpolgármestere. Ma már ennyi nem elegendő, véleménye szerint egyfordulós rendszerben a magyar politikai alakulatoknak már az önkormányzati választásokon gyakorolniuk kell az összefogást, sokkal felelősebb politizálásra lesz szükség, ellenkező esetben tragikus következményei lehetnek a megmérettetésnek — mondotta. Székelyföldön, a jelentős magyar többségű településeken verseny lesz, és előnyt jelent, hogy a paktumokat már az első forduló előtt meg kell kötni, mert bizony könnyen előfordulhat, hogy más politikai többség lesz a tanácsban, mint amit a polgármester képvisel. A jelenlegi elöljáróknak előnyösebb lenne az új rendszer, ismertebbek, de aki nem dolgozott megfelelően, annak nem lesz nagyobb esélye, mint az új elképzelésekkel jelentkezőnek — vélekedett az MPP-s alpolgármester.
Földközelben
Új Magyar Szó, 2011. január 26. – Székedi Ferenc
Aligha járunk messze az igazságtól, ha így fogalmazunk: az RMDSZ erdélyi magyar politikai ellenfelei mostanig a szövetségből éltek. Azaz konkrét cselekvési programok helyett valamiféle, a szervezetet számos tekintetben lejárató ellenzékiségre próbálták felfűzni önmaguk létét, olyan harsogó nyilatkozat- és közleményvárakat építgetve, amelyek ideig-óráig el tudták takarni a gyakorlati aprómunka hiányát.
Nem véletlen, a nagyváradi elnökválasztó RMDSZ-kongresszus előkészületei jobban lázba hozták őket, mint magát a szövetséget, és nyilatkozataikat ezúttal arra hegyezték ki, hogy valamelyik elnökjelölt szájából szülessenek már meg a várva-várt mondatok: igen, ha én leszek az elnök, akkor tárgyalok X-szel és Y-nal, sőt, mi több, a parlamenti választások előtt összefogunk, és még akkor is osztozunk a választási listákon, ha időközben nem sikerül az új, népi pártot nadrágba rázni, vagy a régi polgárit felébreszteni Csipkerózsika-álmából. Mindezt persze a romániai magyarság összefogásának jegyében.
Nos, az ütemterveknek megfelelően az RMDSZ elnökjelöltjei záros határidőig, azaz a mai napig leteszik-letették hivatalos jelöltségüket és rövidebb-hosszabb programjukat, amelyek úgyszintén az összefogást célozzák meg. Csakhogy egy kicsit másként. A legfontosabb elv talán az, hogy a romániai magyarság vezető politikai és érdekképviseleti szervezetének továbbra is megmaradó RMDSZ-t több szempontból is meg kell újítani, ennek lényeges eszköze azonban nem a politikai szövegelés, hanem a széles körű és folyamatos konzultáció a romániai magyarsággal, annak különböző rétegeivel.
Nem szabad feledni ugyanis, hogy a szövetség megalakulása óta két olyan évtized telt el, amelyben – ha még nem is teljesen, de – kiépült a romániai magyar intézményrendszer. Most már nem csupán kívánalom, hanem mindennapos gyakorlat a magyaroknak a helyhatóságokban, a közigazgatás különböző szintjein betöltött szerepe. Jelentős mértékben megerősödtek a romániai magyarság civil intézményei, és a magyar nyelvű felsőoktatás eredményeként is megújult, felfrissült, a világra még nyitottabbá vált a románai magyar értelmiség, a romániai magyar középosztály és vállalkozó réteg adott mértékű kialakulása pedig úgyszintén napjaink jellemzője.
Mindez azt is jelenti: össztársadalmi szinten olyan mértékű romániai magyar szellemi potenciál alakult ki, amellyel a megújuló szervezetnek föltétlenül meg kell találnia a kapcsolatokat, és akkor a továbblépés programjai nem sugallatként érkeznek valahonnan a mennyei magasságokból, hanem itt a földön, a célok és a tennivalók konkrét, gyakorlati, romániai viszonylatrendszereiben születnek meg.
Egynémely politikusi körökben előre próbálnak inni a medve bőrére: Nagyvárad után az RMDSZ széthull, vagy leterített zsákmányként hurcolják majd oda más pártok lábai elé. Hamis számítások ezek. Az RMDSZ továbbra is megtalálja saját, önálló útját a nem mindig szép, de új világban.
RMDSZ: senki többet?
Új Magyar SZó, 2011. január 26. – Cseke Péter Tamás, Sipos M. Zoltán
Átadta Kovács Péter kongresszusi biztosnak tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor a szövetségi elnöki tisztség megpályázásához szükséges hivatalos iratokat. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető után a művelődési miniszter a második politikus, aki hivatalossá tette jelölési szándékát a februári RMDSZ-kongresszus előtt.
Átadta Kovács Péter kongresszusi biztosnak tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor a szövetségi elnöki tisztség megpályázásához szükséges hivatalos iratokat. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető után a művelődési miniszter a második politikus, aki hivatalossá tette jelölési szándékát a februári RMDSZ-kongresszus előtt.
A harmadik jelölt, Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos ma készül leadni iratcsomóját, és mivel a jelölési határidő ma lejár, várhatóan hármójuk közül választanak majd szövetségi elnököt a kongresszusi küldöttek.
Kelemen Hunor a favorit
Kelemen Hunor első számú favoritként indul, ugyanis tegnap leadott dossziéja tíz területi szervezet támogató határozatát is tartalmazza. Ezek az RMDSZ Szilágy, Hunyad, Fehér, Brassó, Beszterce-Naszód és Szeben megyei és a háromszéki, csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki szervezetei. A művelődési miniszter jelöltségét tízezer ember aláírásával is támogatta
„Vissza akarom adni az embereknek a szövetséget – az RMDSZ nemcsak a politikusoké, vezetőké, hanem minden romániai magyar emberé" – vázolta „Szövetség a magyarokért" címet viselő programját tegnap Kelemen. Úgy fogalmazott: meg kell erősíteni azok hitét, akik dolgoztak, tettek a magyar közösségért. „Bízom abban, hogy vissza tudjuk adni azok bizalmát, akik eltávolodtak a közélettől. Minden magyar ember érdeke az, hogy az RMDSZ erős, következetes és szavahihető legyen" – jelentette ki a politikus, aki programjából kiemelte a szövetség döntéshozatali mechanizmusainak kiszélesítését, az arányosság, az egyensúly és a szolidaritás elve alapján.
Újdonságként említette az RMDSZ Gazdasági Tanácsának létrehozását, amelynek feladata, hogy a 2011-2012-es időszak kormányzati politikájának gazdasági részét meghatározza, javaslatokat tegyen a strukturális reformokra és a gazdaságélénkítő programokra. Ugyanakkor prioritása a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése 2011 nyaráig. A jelölt március végén Erdélyi Konzultáció névvel széles körű konzultációs programot indít, amely során az RMDSZ megkérdezi, melyek a romániai magyarság prioritásai, milyen feladatokkal bízzák meg az érdekképviseleti szervezetet.
Eckstein-Kovács Péter szintén tegnap mutatta be a demokrácia, autonómia és a szolidaritás alapelveire épülő, véglegesített programját. A változás jelöltjeként bemutatkozó politikus az RMDSZ szervezeti keretein belül, a politikai alakulat társadalmi szerepvállalásában, a magyar–magyar kapcsolatokban végrehajtandó módosításokra összpontosított programjában. Tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: szükségesnek tartja a változtatást az RMDSZ-nek a romániai politikai és társadalmi életben játszott szerepe tekintetében is. Mint ismert, Eckstein jelölését a Kolozs megyei szervezet és két platform támogatja.
Olosz Gergelynek szinte az utolsó pillanatban sikerült elnyernie egy területi szervezet (történelmi Máramaros) támogatását, s mivel a Nemzeti Szabadelvű Platform is támogatja, eleget tesz az indulási feltételeknek.
Cseke Attila nem indul
Korábban felmerült, hogy a partiumi szervezetek (Bihar, Szatmár és Szilágy) önálló jelöltet indítanak Cseke Attila személyében. Az egészségügyi minisztert tegnap nem sikerült elérnünk, ám lapunk úgy tudja, a politikus nem száll be a versenybe. Ezt erősítette meg lapunknak Seres Dénes, a Szilágy megyei szervezet elnöke is. „A mi szervezetünk már decemberben eldöntötte, hogy Kelemen Hunort támogatja. Nem hiszem, hogy lesz negyedik jelölt" – mondta a képviselő. Ezzel szemben Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: „január 26-án kiderül", lesz-e önálló jelöltjük.
A fontosabb RMDSZ-szervezetek közül egyébként csak a Bihar, Szatmár és Maros megyei nem döntötte még el, melyik politikust támogatja majd a tisztújító kongresszuson.
Használt az RMDSZ „bombázása" a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium ügyében
2011. január 25. – Gazda Árpád
Úgy látszik, megmenekült a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Az intézménynek az utóbbi években egyre jobban össze kellett húznia magát. Az ingatlant, amelyben működött, visszakapta az unitárius egyház, mely a János Zsigmond Unitárius Kollégium megerősítését tekintette feladatának. Az ókollégium felajánlásával azonban a Brassainak is az unitáriusok nyújtottak mentőövet.
Nemrég a Brassaiért internetes blogra is felkerült az örömhír, hogy megoldódni látszik az ingatlanügy, mely az elmúlt években meglehetősen megnehezítette a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium működését. A blogon az a levél is közszemlére került, amelyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatja az érintetteket, hogy a „közös igyekezetük" következtében, az unitárius egyháznak köszönhetően a Brassai Sámuel Gimnázium továbbra is önálló intézményként működhet, továbbra is a város központjában maradhat, és egyedül lakhatja be azt az épületet, amelyben jelenleg a román tannyelvű Victor Babeş Egészségügyi Szakközépiskola működik. Utóbbi intézmény 2011 szeptemberében már más épületben kezdi a tanévet. A levelet László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Molnos Lajos, a szervezet ügyvezető elnöke írta alá.
A kétoldalas dokumentumnak szűk ötödrészét teszi ki a helyesírási hibákban és elütésekben bővelkedő üzenet. A levél négyötöd részét annak a 296 névnek a felsorolása adja, akiknek a válasz szól.
„Ez az első hivatalos válasz, amely az utóbbi nyolc évben küldött megannyi levelünkre az RMDSZ-től érkezik" – tájékoztat Kósa Mária, a Brassai igazgatója. Hozzáteszi, a válaszban felsorolt nevek listája korántsem teljes. A tavaly szeptemberben indított akció során ugyanis az RMDSZ irodájába naponta öt szülő vagy volt brassais véndiák levelét vitték el, és mindig csak egy iktatószámot kaptak. Az RMDSZ-re nehezedő levélnyomást az iskola gerjesztette. Az itt tanuló diákok megkapták a szüleik nevében megszerkesztett szöveget, amelyet csak alá kellett íratniuk és vissza kellett vinniük az iskolába. Ebben az unitárius egyház beleegyezésére hivatkozva kérték az RMDSZ-t és személyesen László Attila megyei elnököt, Kolozsvár alpolgármesterét, járjanak közben annak érdekében, hogy a Brassai költözhessen az unitárius ókollégium épületébe, amelyben jelenleg a román nyelvű egészségügyi szakközépiskola működik. Felvetésünkre az igazgatónő elmondta, a leveles nyomásgyakorlást zokon vették a szövetség illetékesei, annak mégis döntő szerepe volt a helyzet megoldásában. Az igazgatónő megjegyezte, a sikerhez az is hozzájárult, hogy a brassaisok panaszlevelét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa előtt is felolvasták, és a szövetség országos vezetői számára is kezdett kellemetlen lenni az évek óta húzódó kolozsvári iskolaügy.
Öt magyar iskola egy négyzetkilométeren
A kevésbé tájékozottak akár meg is lepődhetnek azon, hogy Kolozsváron magyariskola-ügy borzolja a kedélyeket. Erdély fővárosa ugyanis azzal büszkélkedhetett, hogy a '89-es fordulat után konfliktusmentesen állította vissza a magyar iskolákat. Míg a folyamat Marosvásárhelyen és több erdélyi nagyvárosban is feszültségeket szült, Kolozsváron már 1990-től magyar oktatási intézményként működhetett a Báthori István, az Apáczai Csere János és a Brassai Sámuel nevét viselő gimnázium. A Brassaiban még ottfelejtettek pár esti tagozatos román tannyelvű osztályt, de a 2000-es évek elejétől immár ezek is más intézménybe költöztek.
A Brassai abban a tekintetben is sajátos helyzetben volt, hogy nem kellett a változások után nevet változtatnia. Az egykori kolozsvári unitárius polihisztor nevét 1957-ben vehette fel a kommunista hatóságok nehezen magyarázható kegyessége folytán. Az intézménynek otthont adó patinás épületet az erdélyi unitárius egyház építtette Pákei Lajos építész tervei alapján. Az 1901-es átadáskor szenzációnak számított, hogy az alagsorba úszómedencét is terveztek a diákoknak. Termeibe az unitárius kollégium költözött, mely kinőtte már az unitárius templom másik oldalán álló ókollégium épületét, de itt kapott helyet az unitárius püspöki hivatal is. A kommunista hatalom 1948-ban államosította az ingatlant, a püspökséget azonban megtűrte falai között.
A kilencvenes évek elején a református, a római katolikus és az unitárius egyház is iskolát alapított Kolozsváron. A Pázmány Péter Katolikus Kollégium később beolvadt a Báthoriba, így öt magyar gimnázium maradt Kolozsvár belvárosában. Az egyházi iskolák versenyképességét a restitúció erősítette. A történelmi magyar egyházak ugyanis nagyobbrészt visszakapták egykori iskolaépületeiket, amelyekben a törvény szerint öt évig kellett megtűrniük a közintézményeket. A türelmi időszak lejártával szabadon választhatták meg az ingatlanok rendeltetését. A kolozsvári egyházi iskolák közül az 1993-ban indult János Zsigmond Unitárius Kollégiumnak sikerült a legjobban megerősödnie. Mára a legtöbb évfolyamán két párhuzamos osztály működik.
Unitárius terjeszkedés, brassais összehúzódás
Az unitárius egyház 1999-ben kapta vissza a Pákei Lajos tervezte iskolaépületet, és már a következő években kiderült, nem fér el az ingatlanban a János Zsigmond Unitárius Kollégium, a püspökség és a Brassai. Az egyház értelemszerűen a saját iskolája teremgondjainak a rendezését tartotta elsőrendű feladatának. Évről évre annyi termet adott át a Brassainak, amennyit a János Zsigmond nélkülözni tudott.
Ez viszont azt is jelentette, hogy a Brassai évről évre újabb és újabb felszólításokat kapott további termek felszabadítására. Míg az egyházi iskola igényei szerint terjeszkedhetett, a Brassai a délutáni iskolai váltás bevezetésére kényszerült. A mostani tanévben már így sem tudott valamennyi osztálya számára tantermet biztosítani. Ekkor a közeli unitárius ókollégiumban működő Victor Babeş Egészségügyi Szakközépiskola engedett át három tantermet a brassais diákoknak.
„Ha volt feszültség az épületben működő intézmények között, azt mindenképpen a Brassai teremhiánya okozta – nyilatkozta a Krónikának Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. – Nem nekünk kellett volna veszekednünk, mert nem az unitárius egyházra és nem a János Zsigmond-kollégiumra tartozott egy állami intézmény teremgondjainak a megoldása. De sajnos az állam szervei nem tettek meg mindent a Brassaiért."
A feszültségnek olykor tárgyi jelei is akadtak. „Magam jártam végig és fényképeztem le a legutóbbi tanévkezdésre átadott termeket. Mindent tönkretettek, még a zárat is kitépték az ajtókból – említi az egyház sérelmét Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. – Ezt az épületet Pákei a kilincstől a kupáscserépig megtervezte, most meg arra sem ügyelnek, hogy a régi bútorzat megmaradjon."
Kútba esett intézményegyesítés
Az érintettek sokszor összeültek megtárgyalni a Brassai helyzetét, és a két iskola egyesítését is sokszor mérlegre tették. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere egy 2005-ös dokumentumot említ, amelyet mind a két intézmény igazgatója, mind az akkori unitárius püspök, mind a tanfelügyelőség aláírt.
A nyolcéves terv azt irányozta elő, hogy a Brassai folyamatosan csökkenti, a János Zsigmond pedig növeli az osztályai számát. Így alakult volna ki egy olyan iskola, amelyben minden évfolyamon három párhuzamos osztály, egy világi és két egyházi működik. A megegyezést azonban egyik fél sem tartotta be. Popa Márta, az unitárius kollégium igazgatója egy újabb intézményegyesítési próbálkozást idéz fel. Az általa vezetett intézmény a püspökség szorgalmazására készített fuzionálási tervet, amelyet tavaly a két intézmény vezetőtanácsának az együttes ülésén is megvitattak.
A felajánlott kompromisszum az volt, hogy a közös intézménynek a Brassai adja a nevét, a János Zsigmond pedig a szellemiségét és az egyházi oktatási formát. Ez a terv azonban mindkét oldalon ellenkezésbe ütközött. Popa Márta szinte szabadkozva említi: tulajdonképpen ő is a különállásnak a híve, csupán a püspökség kérésének eleget téve terjesztette elé a fúziós tervet. „A nyáron aztán én is beláttam, hiába erőltetem a megegyezést – említi a püspök. – Azt pedig nem akartam, hogy egy magyar iskola nekem felróható módon szűnjön meg."
Így merült fel annak a lehetősége, hogy a Brassai az unitárius ókollégiumba költözzék. Ennek azonban két akadálya körvonalazódott. Az épületben működő román tannyelvű iskola kiköltöztetése érzékenységeket sérthet. Az intézmény szakszervezeti vezetője meg is adta a nacionalista értelmezés alaphangját. Kósa Mária a Babeş igazgatója, Anca Podoleanu józanságának tulajdonítja, hogy végül az értelem felülkerekedett az indulatokon.
A másik problémát viszont az ókollégium jogi helyzete képezte. Hiába adta vissza 2005-ben az országos restitúciós bizottság az ingatlant az egyháznak, a birtokba helyezés öt évet késett. Az adóhivatal pedig arra az időszakra is az egyháztól követelte az adót, amikor az csak papíron volt az ingatlan tulajdonosa. A Brassai vezetői úgy vélték, mindkét ügy megoldásának a kulcsa László Attila alpolgármester kezében van. Ezért vették őt célba a szülői levelekkel.
Egy irányba mutató érdekek
„Az RMDSZ megtette, és megteszi a dolgát. Egyesek viszont nem merik vállalni a tetteik felelősségét, és a gyermekeket, a szülőket küldik, hogy helyettük nyomást gyakoroljanak" – sommázta a véleményét a brassais levéláradatról László Attila. Úgy vélte, a két iskola vezetői nem tudták elkülöníteni a gyermekek érdekeit a tantestületek és az igazgatók érdekeitől. Az alpolgármester ma is úgy látja, a közösség hosszabb távú érdeke a két intézmény egyesítése lett volna. A fúzióval ugyanis a beiskolázási számokat is, a tantestületeket is meg lehetett volna őrizni, épp csak egy igazgatói és egy igazgatóhelyettesi tisztség szűnt volna meg.
Az új tanügyi törvényben bevezetett kvótarendszer alapján ugyanis az ezret meghaladó diáklétszámú iskolákat erősíti. Két ötszázas nehezebben tud boldogulni.
László Attila szerint ezt immár a tapasztalat is alátámasztja. Kolozs megyében ugyanis a kvótarendszert már öt éve bevezették kísérleti jelleggel. Az alpolgármester szerint a mostani megoldáshoz az vezetett, hogy szerencsésen egy irányba mutattak az egyház, a Brassai és az ókollégiumban működő egészségügyi szakközépiskola érdekei. Utóbbi jelezte, szívesen elköltözne egy olyan iskolaépületbe, amelyik az önkormányzat tulajdonában van. Ezzel ugyanis pályázati lehetőségek nyílnának meg előtte. Mindez olyan pillanatban történt, amikor több kolozsvári iskolát is be kellett zárni az apadó gyermeklétszám miatt. Így hát a városházának volt lehetősége alternatívát ajánlani. 2010 októberében pedig az ókollégium átadása is megtörtént.
Túl a demográfiai hullámvölgyön
„Fenntartható-e öt magyar iskola Kolozsvár belvárosában, amikor vészesen csökken a gyermekek száma?" A kérdést Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök tette fel, némiképp arra a felvetésre is válaszolva, hogy miért csak egy évre hajlandók bérleti szerződést aláírni a Brassaival. A kérdés ma már kevésbé költői, mint pár évvel ezelőtt volt. A decentralizáció során ugyanis a személynyilvántartás feladatait is a városháza vette át Kolozsváron. A város vezetői ma már a születési adatok birtokában tudják tervezni az oktatást.
László Attila elmondta, míg 1989 előtt évente 1200–1400 magyar gyermek kezdte az első osztályt a kolozsvári iskolákban, 2010-ben csak 293 magyar elsős gyermek akadt. Az anyakönyvezési adatok azonban arra utalnak, hogy a kolozsvári magyarság túljutott a demográfiai hullámvölgyön, a következő években jelentősen fog növekedni a magyar iskoláskorúak száma.
A növekedés a román nemzetiségűek gyarapodásánál is nagyobb mértékű. Az idén indított 11 első osztály után 2014-ben már 20 osztálynyi elsős gyermek lesz. Megtörténhet tehát, hogy jól jön még valamikor a Brassai mostani makacssága.
Szavazati jog: még csak kérdések vannak
Kárpáti Igaz Szó, 2011. január 25.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Magyar Távirati Irodának adott interjújában úgy nyilatkozott, a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé. Ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, fizet-e valaki adót vagy sem.
A miniszterelnök-helyettes ismét leszögezte: az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. – Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni – jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot, és emellé valamilyen formában szavazati jogot is biztosított. A Lehet Más a Politika (LMP) azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az itteni döntésekbe, feltette a kérdést: senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát.
Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, mondta, hozzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját.
Korábban Joseph Daul, az Európai Parlament konzervatív frakciójának elnöke kifejtette, ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan". Kis idő elteltével, feltehetően észlelve az általa mondottak meglehetősen erős visszhangját, a szóvivője útján úgy nyilatkozott, valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani.
Valki László egyetemi tanár, nemzetközi jogász a Népszabadság kérdésére azt mondta: az uniós jogrendszerben nincs olyan konkrét előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását azoknak az állampolgá¬roknak, akik nem élnek Magyarországon.
A napokban a TV2 Mokka című műsorában éppen erről szavazhattak a tévénézők, s döntő többségük nem támogatta a határon túliak szavazati jogát.
- Öt évig dolgoztam Magyarországon. Ilyen formában, mint a sajtóban olvasható, e kérdés akkoriban nem fogalmazódott meg. A lakhellyel rendelkezőknek ez eddig is evidens volt a magyar és számos más ország jogrendje szerint is – mondja dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. – Abban a megvilágításban, hogy egy ország területén állandó lakóhellyel nem rendelkezőkre is kiterjesztenék a választójogot, nem válaszok, hanem kérdések fogalmazódnak meg bennem.
- Éspedig?
- Tudni kell, hogy aktív és passzív választójog van, s nem tudni, hogy a határon túl élőnek egyiket, másikat vagy pedig mindkettőt szánják-e. Az előbbi egyébként a választásra való jogosultságot, a passzív pedig a választhatóságot jelenti. A három közül bármelyik variáns is valósul meg, újabb kérdések merülnek fel: hol, mikor, hogyan gyakorolhatja majd eme jogait a Magyarország határain túl élő magyar választópolgár? Amennyiben csak az aktív jog jár majd, ebben az esetben a választópolgári egyenlőség bomlana meg. Amennyiben a teljes jogosítvány, az a probléma merülne fel, hogyan, milyen módszer szerint lehetnének választhatók a határon túl élő polgárok? Ahhoz, hogy az ember véleményt tudjon alkotni a sajtóban lévő megnyilvánulásokra, legalább ezekre a kérdésekre tudni kellene a választ.
- Erősödne a kárpátaljai magyarság budapesti súlya, ha képviselői ott ülnének a magyar Országgyűlésben?
– Tény, hogy ez nem lenne példa nélküli, mert van ilyen. Amennyiben ez megtörténne, az elmúlt 90 év tekintetében teljesen új és teljesen ismeretlen helyzet állna elő. Ez azonban tekintettel Ukrajna, illetve Kárpátalja tartós Európai Unión kívül maradására, ismét inkább kérdéseket vet fel. Nem tudni, hogy a megválasztott képviselők jogállása teljes értékű lesz-e, vagy pedig bizonyos mértékben korlátozottak. Minden kérdésben rendelkeznek-e majd szavazati joggal, vagy pedig csak az általuk képviselt régióra vonatkozóan? Az is felmerül, hogy az adott képviselő részt vehet-e a végrehajtó hatalomban, lehet-e kormánytisztviselő, vagy sem? Mindezekre egyelőre nem tudjuk a választ.
|
