| SAJTÓSZEMLE - Január 27. |  |
 |
| Médiafigyelő | 2012. január 27., péntek | ( 0 szavazat ) |
|
Polgármestert indít Székelyudvarhelyen a Néppárt Saját polgármesterjelöltje és tanácsosi listája lesz az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyi szervezetének és startol a kérdőívezés is – jelentette be dr. Zakariás Zoltán elnök. Zakariás Zoltán a polgármesterjelölt személyére irányuló kérdést azzal zárta rövidre, hogy az illető „természetesen egy udvarhelyi közismert és köztiszteletnek örvendő személy lesz".
Az EMNP udvarhelyi szervezetének elnöke viszont bőséges információval szolgált arról, hogy bekapcsolódtak a Néppárt Döntsünk közösen! címmel elindított országos akciójába, így jövő héttől az udvarhelyszéki településeken lakók postaládájába is eljut a nyolc kérdést tartalmazó, EMNP-logóval ellátott kérdőív. A mintegy 400 ezer romániai magyart érintő közvélemény-kutatás tulajdonképpen széleskörű konzultáció, felmérése annak, hogy miként vélekednek a romániai magyarok az olyan országos és közösségi problémákról, mint például a gazdasági válság, korrupció, az egészségügyi reform, az autonómia, sőt, az EMNP-nek címzett javaslattal is előrukkolhatnak. „Ez nem egy tudományos értékű közvélemény-kutatás, de számításaink szerint a válaszokból tiszta képet kapunk a választók akaratáról, igényeiről" – fogalmazott dr. Zakariás. A borítékba zárt kérdőíveket a párt helyi szervezeteinek önkéntesei juttatják el a lakosokhoz, de az megtalálható és kitölthető online is az EMNP „ideiglenes, de hivatalos" honlapján, a www.neppart.eu-n. A névvel vagy névtelenül kitöltött kérdőíveket személyesen a legközelebbi Demokrácia Központban lehet leadni (városunkban a Vár utca 4. szám alatt), de postázni is lehet a 400750 O.P. Cluj, C.P. 424 címre. A kérdőívek összesítése két-három hónapig tart, az eredményeket a honlapon, illetve sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra. És mit akarunk mi? A tájékoztatón elhangzott: a helyi választási program is kialakulóban van, a végleges változatot a Csíkszeredában, február 25-én tartandó Országos Küldöttgyűlésen fogadják el. Az elnök ugyanakkor üdvözölte az Alkotmánybíróság január 25-i, a választások összevonásával kapcsolatos döntését.
Eddig három szervezete alakult meg Háromszéken az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Zárt ajtók mögött, egyelőre kevés taggal jöttek létre, mint elmondták, elsősorban minőségi, megbízható embereket toboroztak, terjeszkedni a következő hetekben, hónapokban készülnek. A helyi, majd a megyei szervezet megalakulása mellett az országos elnökség által kidolgozott felmérési ívet is terjeszteni kezdik, két hét alatt Háromszéken összesen 70 000 ilyen dokumentumot hordanak szét, az elképzelés szerint minden magyar család postaládájába eljuttatnak egyet-egyet. Tegnap Sepsiszentgyörgyön álltak sajtó elé a frissen megválasztott városi EMNP elnökök, terveikről, elképzeléseikről beszéltek. A kézdivásárhelyi elnök, Balázs Attila és az egyik alelnök, Johann Teierling rövid bemutatkozás után arról szóltak, hogy fontosnak tartanák a gazdasági szféra kimozdítását a holtpontról, eddig nem politizáltak, de most úgy érezték, lépniük kell, segíteniük megtenni azt, amit más elmulasztott. Szép Béla, a fiatal baróti elnök az erdővidéki központban kialakult csatamezőn szeretné harmadik erőként sikerre vinni a pártot, új embereket igyekeznek bevonni, olyanokat, akik még nem mocskolódtak be, s kiemelte azt is, „nem valaki ellen, hanem valamiért" jöttek létre. A sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke Nemes Előd lett, Váncsa Zsuzsával és Bedő Zoltánnal közösen ismertették terveiket. A megyei pártszervezetet február 19-én alakítják, ekkorra várják Tőkés Lászlót is, addig igyekeznek minél több helyi szervezetet életre hívni. Versenyre készül az EMNP El kell dönteni, hogy közösségi érdekérvényesítés szempontjából a választásokon melyik stratégia a legjobb – mondta Antal Árpád (képünkön) csütörtöki sajtótájékoztatóján. Sepsiszentgyörgy polgármestere, a helyi RMDSZ elnöke kifejtette, nem zárja ki a magyar politikai szervezetek közti koalíció lehetőségét, de azt sem, hogy megméretkeznek egymás között. „Nem kell sem meglepődni, sem megsértődni, ha az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) saját jelölteket állít, hiszen a politikai logika szerint a pártot azért jegyezték be, hogy megméretkezzen” – szögezte le Antal Árpád. Az RMDSZ politikusa elmondta, az EMNP helyi és országos vezetőivel is jó kapcsolata van, ha az új párt háromszéki elöljárói az elkövetkező időszakban nem keresik meg, ő fogja őket megkeresni. „A sepsiszentgyörgyi RMDSZ választási stratégiája az lesz, hogy dolgoznak, a városban semmi nem fog változni azért, mert választások lesznek”, ígéri a polgármester, aki nem bánja, ha a helyhatósági és országos választásokat külön tartják, hiszen meglátása szerint külön kell választani a helyi ügyeket és az országos politikát. Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke csütörtökön újságírói kérdésre elmondta, értékeli Antal Árpád baráti kéznyújtását, ám pártjában jelenleg a szervezetépítés a prioritás. „Az EMNP sajátos identitást szeretne kialakítani, ami azt jelenti, hogy ahol lehet, indít polgármesterjelöltet és állít tanácstaglistát, persze helyenként szükség lesz az egyezkedésekre” – szögezte le Nemes Előd. Az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, igyekeznek új embereket jelölni a választásokra, ám ez vidéken nagyon nehéz, hiszen kevés a fiatal, és a közösségi emberek többsége már tagja valamelyik magyar pártnak, vagy függetlenként politizál. A falvakon a néppártnak lesznek olyan jelöltjei, akik jelenleg más politikai szervezeteket képviselnek, mondta Nemes Előd.
A kormány még nem hozott adminisztratív intézkedéseket, így a továbblépéshez előbb az indoklást kell megismerni – mondja a miniszterelnök-helyettes. A taláros testület tegnap döntött arról, hogy ellentétes az alaptörvénnyel a választások összevonása, helyt adva a Szociál-Liberális Szövetség panaszának. Az USL még decemberben fordult fordult az Alkotmánybírósághoz, miután a kormány a hónap közepén felelősséget vállalt a parlamentben a helyhatósági és az országgyűlési választások összevonásáért. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, ám amíg nem látja ennek részletes indoklását, addig nem tudhatja, hogy a jogszabály mely pontjai alkotmányellenesek – jelentette ki Kelemen Hunor a döntést követően. A szövetségi elnök azt mondja: az Alkotmány nagyon világosan fogalmaz: abban az esetben, ha egy törvénynek néhány cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánítják, akkor azokat a Parlament módosíthatja, javíthatja az alkotmánybíróság döntése értelmében. Az ellenzék fejeket követel, vagyis azt, hogy mondjon le a Boc-kormány, mert az alkotmányba ütköző, demokrácia-ellenes törvényért vállalt felelősséget. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta úgy véli: ez volt a kegyelemdöfés a kormánynak.
Közvélemény kutatást végeztetett a szatmárnémeti RMDSZ a magyarság körében. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mi a véleményük a pártról, és kik azok a politikusok, akibe leginkább megbíznak a lakosok. Az is kiderült, hogy jelentős a bizalmatlanság az intézmények iránt. A legkevésbé viszont a parlamentben, a kormányban és a politikai pártokban bíznak. Ezzel szemben ez utóbbiak közül a helyi Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel vannak megelégedve. A párt felmérése szerint a legkevésbé az Erdélyi Magyar Néppárttal illetve a Magyar Polgári Párttal vannak megelégedve. A sajtótájékoztatón jelenlévő szociológusok szerint ez amiatt is van, mert az utóbbi két pártot kevésbé ismerik. A politikusok közül Ilyés Gyulában bíznak a legjobban, őt követi a sorban Csehi Árpád és Kereskényi Gábor. Az utolsó helyen Boér Ádám, Adrian Stef és Radu Bud áll. A Promoter Consult azt is megkérdezte, hogy az RMDSZ, vagy a Tőkés László politikájával értenek-e egyet inkább. a vizsgálat szerint 62 százalékban az RMDSZ nézeteit vallják, és csupán 4,2 százalékban értenek egyet a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar Néppárt nézeteivel. A felmérés során 800 személyt kérdeztek meg. A szociológusok azt mondják, mivel ezek különböző életkorúak, más-más a végzettségük, és más társadalmi rétegből származnak, az eredmény egész Szatmárnémeti lakosságára levetíthető. Az is kiderül a kérdőívekből, hogy az országos szintnél szegényebbek a szatmárnémetiek. A családok 24 százaléka 900 lejnél kevesebb pénzből kell megéljen egy hónapban. A megkérdezettek 70 százaléka vallotta azt, hogy számukra a legnagyobb problémát az anyagiak okozzák. A szociológusokat is meglepte viszont, hogy a szatmárnémetiek 40 százaléka úgy gondolja, a dolgok jó irányba haladnak városukban. Az országos felmérésekben viszont azt tapasztalták, hogy a lakosság 82 százaléka szerint Romániában csak rosszabbodnak a dolgok. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke a Szatmár Tv-nek elmondta, őket nem érte meglepetés, nagyjából ezekre az eredményekre számítottak. A közvélemény-kutatásra elmondása szerint azért volt szükség, mert eddig még nem volt ilyen jellegű hivatalos felmérésük, és a választások előtt fontos, hogy ennek eredményeit is figyelembe vegyék.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjának (SZDP), illetve a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) vezetőivel találkozott Kovács Péter szövetségi főtitkár. A tegnap, Kolozsváron megszervezett tanácskozáson a két testület által jelzett problémákat, illetve aktuálpolitikai kérdéseket beszéltek meg. A felek megállapodtak abban, hogy az SZDP és az RMDE részt vesz az RMDSZ Főtitkársága által kezdeményezett és koordinált Civil Konzultációban, amelynek a lényege, hogy a törvényhozási folyamatba becsatornázásra kerüljön a civil és a szakmai szervezetek tudása, tapasztalata, gyakorlati ismerete. A két szervezet elsősorban aszociális jellegű törvények kidolgozási és módosítási folyamatában kíván részt venni. A Szociáldemokrata Platform képviselői elmondták, hogy megítélésük szerint Romániának alkalmazni kellene a progresszív, vagy legalább a kétkulcsos adózási rendszert, hiszen elemzésük szerint ez előnyösebb lehetne az alacsony keresettel rendelkező munkavállalók számára. Ebben a vonatkozásban megegyezés született, hogy a Főtitkárság megrendel egy hatástanulmányt, amely az egykulcsos, illetve a progresszív adózás előnyeit és hátrányait tartalmazza, a romániai gazdasági valóságra kivetítve. A két szervezet jelezte, hogy a munkatörvénykönyv, és a szociális kerettörvényben lévő mintegy 15 módosításra váró törvény, illetve ezek végrehajtási rendeletei vonatkozásában javaslatokat fogalmaznak meg. A Főtitkárság vállalta a szervezetek és a parlamenti csoport közötti közvetítői szerepet. A megbeszélésen a Szociáldemokrata Platform részéről jelen volt Gál Éva elnök, Kira Miklós ügyvezető elnök, Gulácsy Pál szervezési alelnök, valamint Bánhegyesi József gazdasági alelnök. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületét Láng János-Tamás elnök, Miklós György alelnök és Nagy Károly tanácsos képviselte. (hírszerk.)
Nem zárja ki az EMNP-vel a helyi együttműködés lehetőségét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem titok, hogy jó kapcsolata van a Néppárt országos vezetőivel; ám hogy a helyhatósági választásokon lesz-e valamilyen együttműködés Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és az EMNP között, az annak függvénye, mi a szándéka a Néppártnak, és hogy a közös érdekérvényesítés szempontjából mi a legjobb. Nem kell meglepődni vagy megsértődni, ha az EMNP saját polgármester-jelöltet indít, fogalmazott Antal Árpád, de szerinte az összefogás sem zárható ki; „ha ők nem keresnek meg minket, mi keressük meg őket” – tette hozzá. (tudósítónktól)
Előrehozott parlamenti választások? Támogatná az esetleges előrehozott parlamenti választásokat Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Frunda György szenátor. Ezt azután mondták az Erdély TV híradójának, miután szerdán a bírák alkotmányellenesnek nyilvánították a helyhatósági és parlamenti választások összevonását. Nem hivatalos információk szerint az Alkotmánybíróság azért nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek a választások összevonását, mert a helyi tisztségviselők mandátumának meghosszabbítását kifogásolta. Így szinte biztos, hogy júniusban önkormányzati választásokra kerül sor. Frunda György alkotmányjogász, szenátor szerint lesz idő a felkészülésre, a magyar képviseletnek és az RMDSZ-nek előnyös lehet a korábbi választás. Frunda György szenátor, RMDSZ „Én azt hiszem, hogy mindenik helyi szervezet tisztában van azzal, hogy melyik polgármester, alpolgármester vagy tanácsos érdemli meg, hogy tovább folytassa RMDSZ színekben a politikai karriert, vagy hol kell újítani. Ezt a döntést meg lehet hamar hozni.” Frunda György szerint ugyanakkor optimálisabb lenne a parlamenti választásokat még az önkormányzati előtt megszervezni. Mivel a parlamenti képviselők mandátuma ősszel jár le, ezért ezt előrehozott választásokkal lehetne megoldani. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szintén támogatná az előrehozott választásokat. Az ő indoklása szerint a jelenlegi társadalmi elégedetlenség ad erre okot. Markó Béla miniszterelnök-helyettes „Sokan megkérdőjelezik a politikai vezetők munkáját, elképzeléseit, magatartásait és ilyenkor azért hasznos minél hamarabb választásokra sort keríteni, azért, hogy maguk a választók mondják meg, tehát a társadalom nyilvánítson véleményt arról, hogy kit akar.” Az Erdélyi Magyar Néppárt örül az Alkotmánybíróság döntésének. Azt mondják, ők eddig is a júniusi önkormányzati választásokat támogatták. Gergely Balázs alelnök szerint a most szerveződő pártnak lenne ideje a felkészülésre. Gergely Balázs alelnök, EMNP „A magyar-magyar versenyben mindenféleképpen ez a legcélravezetőbb és legjobb lehetőség arra, hogy az önkormányzati választásokon külön időpontban megméretkezzenek a felek, nyilvánvaló anélkül, hogy veszélyeztessék a magyarság maximális képviseletét.” Parlamenti választásokat csak ezt követően kellene tartani a Néppárt szerint. Az eredmények tükrében pedig egyeztetniük kellene a magyar pártoknak. Az alkotmánybíróság pontos indoklását néhány napon belül teszi közzé. A választások pontos ütemtervéről ezt követően lehet majd érdemi döntést hozni.
Tárgyalási folyamat kezdődött, amely a csángóföldi falvak magyar nyelvű misézését szorgalmazza. A Csángó Tanács képviselői Jászvásáron tárgyaltak a helyi Római Katolikus Püspökséggel a magyar nyelv használatáért a moldvai templomokban. Válasz egy-két héten belül várható, de a Csángó Tanács előrelépésnek nevezte, hogy végre tárgyalni lehet erről. A moldvai csángók köztudottan nagyon vallásos emberek, katolikusok, de még sincs joguk a magyar nyelvű szentmiséhez. Évek óta kérik, hogy engedélyezzék a magyar nyelv használatát a templomaikban, sajnos ezt eddig elutasították. Most a csángóföldi falvak helyi magyar szervezetei, tárgyaltak a Jászvásári Római Katolikus Püspökséggel több témában is. Duma András író, vezető, Szeret-Klézse Alapítvány „Egyik dokumentáció a Csángó Tanácsnak volt a dokumentációja, amelyikben a szervezetek feltettek pár kérdést, például a magyar nyelvű mise kérdését, ugye, hogy mikor lehet ezt megvalósítani, és milyen módszerekkel, ahol kérték, és ahol kérni fogják. A másik dolog pedig a nyelvhasználat a román nyelvű misékben, ahol élnek magyarok, ott is legyenek olvasmányok, hirdetések magyarul, vagy más szertartások és szentségek átadása.” Hajlák Attila katolikus segédlelkész szerint nemcsak a csángó magyarok számára, hanem minden nép számára fontos, hogy a saját nyelvén kapcsolódhasson be a liturgiába, a legszentebb áldozatba. Hajlák Attila István tisztelendő, segédlelkész, Marosvásárhelyi Plébánia „A második vatikáni zsinat, 40, több mint 40 éve, hogy szorgalmazza azt, hogy minden nép, minden nemzet a maga nyelvén dicsérhesse az Istent, és a legszentebb áldozatban a maga anyanyelvén vegyen részt, kapcsolódjon be. Ez azért is fontos, mert ugye azelőtt tudjuk, hogy latinul volt a szentmise.” A püspökség képviselői egy-két hét múlva választ adnak a csángók által benyújtott kérésekre. A csángók a kilencvenes évek elejétől harcolnak az anyanyelvű, magyar misékért.
Tízezerrel csökkent a magyarság létszáma Kolozsváron az elmúlt tíz évben – derül ki a tavalyi népszámlálás immár végleges, de még nem hivatalos eredményeiből. A Szabadság kolozsvári napilap tájékoztatása szerint tavaly 49 426 személy vallotta magát magyarnak a kincses város 309 136 lakosa közül, az összlakosság 16,4 százaléka. A 2002-es népszámláláson 18,96 százalékos volt a magyarság aránya, 60 287 magyar nemzetiségű személyt regisztráltak, míg az összlakosság száma 317 432 volt. „Tudomásul kell vennünk, hogy öregek vagyunk, és az elmúlt kilenc évben 36 ezer személy távozott közülünk, jelentősebb részük magyar” – értékelte a Krónikának a polgármesteri hivatal által ismertetett adatokat László Attila alpolgármester. Ezeket egyébként a statisztikai hivatalnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hivatalossá váljanak. „Engem az lep meg, hogy ötezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről, sem vallásukról, bár ha valamennyien magyarok lennének is a nem nyilatkozók, akkor is csak 17,6 százalékos lenne a magyarság aránya” – mondta lapunknak László Attila. Kérdésünkre, a csökkenésnek lehetnek-e káros következményei a magyarság érdekérvényesítő képességére, kifejtette: „Továbbra is a második legnagyobb magyar közösség vagyunk az országban, és képesek leszünk arra, hogy nélkülünk ne lehessen döntést hozni Kolozsváron. Csak rajtunk múlik.” Csökkenés várható Vásárhelyen és Váradon is Marosvásárhelyen mindmáig nincsenek végleges adatok a 2011-es népszámlálásról, a statisztikai hivatal legutóbb február első felére ígért részeredményeket. Az viszont már biztos, hogy az utóbbi tíz évben a lakosság száma újabb húszezerrel csökkent, így a valamikor 160 ezer fős város 131 753 lakosúra zsugorodott. Csegzi Sándor alpolgármester a Krónikának elmondta, tudomása szerint a magyarság aránya valahol 45 százalék körül mozog. „Az enyhe csökkenés főként az elhalálozásoknak és részben az elvándorlásnak tulajdonítható. Őszintén szólva, én ennél rosszabbra számítottam” – mondta az elöljáró. Bár végleges adatok Nagyváradon sincsenek, már tudni lehet, hogy a lakosság és azon belül a magyarság aránya is jócskán lecsökkent 2002 óta – mondta el lapunknak Delorean Gyula önkormányzati képviselő. Míg a legutóbbi népszámláláskor mintegy 206 ezren éltek a megyeszékhelyen, mára ez a szám alig éri el a 185 ezret. A magyar lakosság száma és aránya is drasztikusan csökkent: míg korábban meghaladta a 27 százalékot, mára már a 24-et is alig éri el. Szatmárnémeti lakossága is jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben, a magyarság aránya azonban nem változott számottevően – mondta lapunknak Ilyés Gyula polgármester. Az elöljáró szerint hivatalos adatokat még nem kaptak, így csak az előzetes eredmények alapján tudottnyilatkozni. Mint elmondta, 112 ezerről 95 ezerre apadt a megyeszékhely lélekszáma, és tudomása szerint a magyarság részaránya körülbelül 38 százalékos maradt. Elgondolkodtató a „titkolózók” száma „Ez az eredmény nem jó, visszaigazolja, hogy többet kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és végiggondolni a nagyvárosi szórvány problémáját” – értékelte a Krónika kérdésére a kolozsvári eredményt Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese. A politológus szerint elgondolkodtató adat, hogy a kincses városban 5018 személy (a megkérdezettek 1,63 százaléka) nem nevezte meg nemzetiségi hovatartozását, és attól tartanak, hogy ezek nagy része magyar. Ez az adat ugyanis többszöröse a más nagyvárosokban mértnek, mondta Székely István. Emlékeztetett, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon zavart okozott, hogy rosszul tájékoztatták a kérdezőbiztosokat a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések kapcsán. A visszajelzések szerint sok helyen átugrották ezeket a kérdéseket, tehát a mezők üresen maradtak, és nem lehet megbecsülni, hogy kódoláskor mennyi esetben írták be azt, hogy nem nyilatkozott az illető, vagy jelölték román nemzetiségűként. „Élhetünk a gyanúval, hogy többről van szó, mint titkolózásról a megkérdezettek részéről” – mondta Székely István, hozzátéve, hogy a módszertan nem teszi lehetővé ezeknek az adatoknak az ellenőrzését. A szakember rámutatott, a 2011-es cenzus kolozsvári adatai több demográfiai tényező eredményei, a természetes népmozgás, a migráció, az asszimiláció és a szuburbanizáció, azaz a peremtelepülésekre való kiköltözés egyaránt közrejátszottak, azonban nem tudni, hogy ezek milyen arányban képviseltetik magukat. Mint mondta, ez további kutatásokat igényel, amelyekre a jövőben különböző kutatóintézetek bevonásával sort is kerítenek majd. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott szórványstratégiában Kolozsvár kísérleti terepként szerepel, itt kívánják feltárni a nagyvárosi szórványra jellemző típusproblémákat. Nem volt reális a 20 százalék Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, demográfusként számított arra, hogy csökkenni fog a magyarság aránya a kincses városban, de nem gondolta, hogy ilyen nagy arányban. A szakember a Krónika kérdésére kifejtette: demográfusként nem tartotta realitásnak a népszámlálási kampány során emlegetett 20 százalékos arányt, azonban ezzel jól lehetett mozgósítani. Rámutatott, Kolozsváron a magyarság korszerkezete kedvezőtlenebb, mint a többségi lakosságé, és az asszimilációs veszteség is jelentős, hiszen az eddigi adataik szerint a vegyesházasságból született gyerekeknek csupán az egynegyede lesz magyar nemzetiségű. A szociológus ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kolozsvári népességcsökkenés, arányvesztés nem általánosítható egész Erdélyre, mint mondta, eddigi információik szerint a Székelyföldön kívül a Partiumban is jók, az előző cenzus eredményeihez képest alig változtak a magyarság mutatói. A kincses városban egyébként a polgármesteri hivatal önszorgalomból összesítette a népszámlálási adatokat, mondta lapunknak Székely István, hiszen a módszertan szerint ez a statisztikai hivatal dolga, ezért is nem tekinthetők hivatalosnak a kolozsvári eredmények. A szakember szerint ezzel magyarázható az is, hogy más nagyvárosokban nem ismertették a népszámlálási adatokat, ugyanis az említett intézményre várnak. n Krónika Restitúciós késés miatt perel a bihari közgyűlés Peres úton próbálja rávenni a Bihar Megyei Tanács az Országos Restitúciós Bizottságot, hogy döntést hozzon két nagyváradi ingatlan visszaszolgáltatási kérelméről. A jelenleg üresen álló épületeket a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség igényli vissza. Bepereli az Országos Restitúciós Bizottságot a Bihar megyei önkormányzat – döntött csütörtöki ülésén a közgyűlés. Az épületek jelenleg az önkormányzat tulajdonában vannak, ám a katolikus püspökség restitúciós kérelme már csaknem tíz éve porosodik egy bukaresti fiókban – hangzott el az ülésen. Radu Ţîrle, a megyei tanács elnöke azt mondta, tudomása szerint a Kolozs megyei Dés önkormányzata épp egy hasonló ügy miatt veszített el egy csaknem tízmillió eurós uniós támogatást – hiába nyerte meg ugyanis a pályázatot, ha a kérdéses ingatlan tulajdonjogi helyzete tizenegy év alatt sem tisztázódott. Az egykori Pénzügyi Palotát, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia székhelyét az egyház igényli vissza. Előbbi épületben évtizedekig működött a megyei kórház járóbeteg-ellátója, ám néhány évvel ezelőtt az ingatlan egyre romló állapota miatt ki kellett onnan költöznie, s a Fő utcai palota azóta is üresen áll. Szabó Ödön RMDSZ-es megyei képviselő az ülés után a sajtónak elmagyarázta: a két belvárosi ingatlan bizonytalan helyzete egyik félnek sem jó. Folytatás az 1. oldalról – „2002-ben kerültek leadásra a restitúciós kérelmek sok váradi államosított ingatlan esetében, és ennek a két emblematikus épületnek az esetében még nincs megoldás” – mondta el. A váradi Pénzügyi Palota egyfajta korabeli PPP-rendszerben épült fel, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériuma kötött meg az irgalmas renddel, és az állam még akkor kötelezettséget vállalt, hogy az egyházi telken álló ingatlant idővel átadja az egyháznak, ám ez az impériumváltás miatt már nem történt meg. Emődi András, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa lapunk megkeresésére kijelentette: a Pénzügyi Palota esetében sem állhat fenn semmilyen ellentmondás vagy kétség a tulajdonjogi helyzettel kapcsolatban. Elmondta: alapos kutatás után 2010-ben kiegészített dokumentációt juttatott el a bukaresti bizottságnak, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az épület teljes mértékben az irgalmasoké. „Az ingatlant bérpalotaként építtette a rend a saját telkén, bankkölcsönből” – tudtuk meg a levéltárostól. Hozzátette, szerinte a filharmónia esetében sem lehet gond: az eredetileg a Katolikus Kör, illetve az egyházmegye főpénztára és nyomdája által használt épülethez hozzáépített a román állam, de csak mintegy 10 százaléknyit. Emődi András kijelentette: a megyei önkormányzat kezdeményezésével a püspökség teljesen egyetért, sőt már ők is fontolóra vették a per lehetőségét. Markó Attila etnikumközi kapcsolatokért felelős államtitkár, az Országos Restitúciós Bizottság tagja a Krónikának elmondta: objektív okok miatt valóban lelassult az ingatlan-visszaszolgáltatás folyamata az utóbbi időben, az elmúlt másfél évben például egyetlen egyszer ült össze a döntésekhez kellő létszámban az öttagú testület. „Figyelemfelkeltésre, lobbira jó módszer lehet egy ilyen per elindítása” – vélekedett kérdésünkre az RMDSZ-es államtitkár.
|
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Legolvasottabb hírek
-
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak elérhetőségei
[ Országos hírek | 2011. január 10., hétfő ] -
Okmányt is hamisított a besúgó esperes
[ Szatmár megyei szervezet | 2010. augusztus 13., péntek ] -
Válság és autonómia: romániai magyar átrendeződés?
[ Országos hírek | 2010. augusztus 30., hétfő ] -
Sajtószemle 2010. október 13.
[ Médiafigyelő | 2010. október 14., csütörtök ] -
Újabb árvizek a Nyikómentén
[ Országos hírek | 2010. július 15., csütörtök ]
Médiafigyelő archívum
Linkfelhő