|
ROMÁNIA
Frunda szakítana a PDL-vel
Krónika, 2011. január 14.
Az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz a gazdaságot fellendítő intézkedéseket, és valamilyen együttélési módot kell kialakítania az ellenzékkel – jelentette ki csütörtökön a Radio France Internationale-nak (RFI) Frunda György RMDSZ-szenátor.
„Az RMDSZ-ben néhány kollégával egyfajta álláspontot képviselünk, több ízben is megkérdőjeleztük az RMDSZ szövetségét a PDL-vel, és javasoljuk a kilépését a kormányból. Ez a kongresszusunk után válhat aktuálissá, annak függvényében, hogy a kormány milyen gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hoz a következő időszakban"– mondta a szenátor.
Frunda szerint ahhoz, hogy a kormányban maradjon, az RMDSZ-nek feltételeket kell szabnia: „Ha a kormány nem talál megoldást a gazdasági válságból való kilábalásra, a hazai vállalkozások ösztönzésére, gazdaságfejlesztő pénzügyi megoldásokkal, ha nem talál megoldást a külföldi tőke bevonására, ha nem talál megoldást a pénzügyi és adópolitika enyhítésére, akkor véleményem szerint az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból és valamiféle együttélési módot kell találnia az ellenzéki pártokkal, hogy a tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó fejezetei megmaradjanak a jelenlegi formájukban egy esetleges kormányváltás után, és hogy folytatódjanak az RMDSZ által követett törvényhozási célkitűzések: a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása helyi és központi szinten, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, a gazdasági régiók újrarajzolása, az ország közigazgatási térképéről szóló vita – mindezt meg kell vitatni" – hangoztatta Frunda György, aki szerint az RMDSZ-nek új irányba kell fordulnia, mivel a PDL-nek „nagyon-nagyon kicsi esélye" van a választások megnyerésére.
„Mivel nagyon-nagyon kicsi az esélye annak, hogy a PDL nyerjen vagy kormányra kerüljön 2012 után, az a véleményem, hogy nekünk konstruktív párbeszédet kell folytatnunk a jelenlegi ellenzéki pártokkal, attól függetlenül, hogy milyen szövetséget hoznak létre a jövőben" – mondta az RMDSZ-es politikus.
Markó és Olosz folytatná
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint rossz ízlésre vall a kormányból való kilépést sürgetni azt követően, hogy sikerült elfogadni a kisebbségek számára kedvező cikkelyeket is tartalmazó tanügyi törvényt. Úgy vélte, Frunda egyedül van azon véleményével az RMDSZ-ben, hogy ki kéne lépni a koalícióból, és a Szociáldemokrata Párttal kéne szövetségre lépni. Leszögezte, az RMDSZ számára most a 2011-es kormányzati prioritások meghatározása, a reformok folytatása a legfontosabb.
Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője – aki szerdán bejelentette, hogy harcba száll az RMDSZ elnöki tisztségéért a februári tisztújító kongresszuson – szerint indokolt Frunda György szenátor kérése azzal kapcsolatban, hogy a kormány hozzon gazdaságélénkítő intézkedéseket, de az RMDSZ-nek nem szabad kivonnia magát a felelősség alól. A képviselő elmondta, az RMDSZ-nek koalíciós partnerével együtt megfelelő és konkrét megoldásokat kell találnia a gazdaság fellendítésére. Hozzátette, hogy az RMDSZ nagyon komolyan elemezte az utóbbi időszakban, hogy milyen lépéseket kell tennie a koalíciónak.
„Mi az RMDSZ-ben úgy döntöttünk, hogy nem értünk egyet újabb megszorításokkal, amelyek a lakosság életét befolyásolják, erről pedig a koalíciós partnerrel is tárgyaltunk, és meggyőződésem, hogy együtt sikerül megoldást találnunk"– ecsetelte. Olosz elmondta, amikor az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, több célkitűzése is volt, mind a nemzeti kisebbségek jogai, mind pedig egyéb, általános kérdések kapcsán. „Meggyőződésem, hogy a választópolgárok értékelni fogják. Frunda úr aggodalma érthető, de véleményem szerint nekünk tovább kell mennünk, és meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk, hogy nem bújunk ki a felelősség alól", fogalmazott Olosz. Kifejtette, a következő időszakban a gazdaságot támogató intézkedéseket kell hozni – csökkenteni kell az adók és illetékek szintjét és az egységes adókulcsot.
Eckstein: Dâmboviţa-parti RMDSZ
Kevésbé megértő a szövetség jelenlegi politikájával szemben Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos, aki szintén indul az RMDSZ elnöki tisztségéért. A politikus kijelentette: ha egyértelmű jelek utalnának arra, hogy az RMDSZ 2012-ben nem jut be a parlamentbe, kiléptetné a pártot a kormányból. Kijelentette: az RMDSZ túlpolitizálódott, eltávolodott a választóktól, és „Dâmboviţa-parti" alakulattá vált. Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint az év első 4-5 hónapja után kielemzik, mennyire voltak sikeresek a gazdaságélénkítő programok, és ennek függvényében döntenek a kormányon maradásról.
Sulfina Barbu demokrata-liberális párti (PDL) képviselő ugyanakkor úgy vélte: Frunda kijelentését csupán az RMDSZ-en belül zajló kampány motiválta. Mint kifejtette, szerinte az RMDSZ valódi jobboldali párt, amely jó partnernek bizonyult
a PDL számára.
RMDSZ: Kelemen Hunor a favorit
Krónika, 2011. január 14.
Kelemen Hunor kulturális minisztert támogatják az RMDSZ székelyföldi vezetői a szövetség elnöki tisztségéért folyó küzdelemben – döntöttek csütörtöki csíkszeredai ülésükön a Hargita és Kovászna megyei elöljárók.
A találkozó – amelyen Kelemen is részt vett – utáni sajtótájékoztatón elhangzott, a közelgő RMDSZ-kongresszusról, a tisztújításról, illetve az alapszabályzat-módosításról értekeztek. „Ésszerű, értelmes és kiszámítható változásra van szükség a szövetségben" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Hozzátette, arányosságra és egyensúlyra van szükség a döntéshozatalban, hiszen a Székelyföldnek súlyának megfelelően kell jelen lennie a szövetségben, de természetesen a többi RMDSZ-szervezetnek, régiónak is méltányos helyet kell kapnia. A miniszter kiemelte, a régió átszervezésére, egy erős, autonóm Székelyföldre, illetve gazdasági fellendülésre van szükség.
„Nekem konkrét javaslataim vannak az alapszabály módosítására, például az a lehetőség, hogy a megyei szervezetek társulhassanak. Valós változások ezek, amelyek egyeztetések és tárgyalások eredményei. Olyan székelyföldi csapat van, amellyel számolni kell, és amelyre számítani lehet. Programomban két nagyon fontos szempontot fogalmaztam meg a régióátszervezéssel és a Székelyfölddel kapcsolatban: autonómia és gazdasági fejlődés. E két tényező teheti a Székelyföldet sikeressé" – fejtette ki Kelemen Hunor.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a Székelyföld létezésének, megmaradásának szükségességét emelte ki. „Bárhová megyünk a világon, akár Budapesten, Bukarestben és Brüsszelben is mindig lesz olyan ügy, amely a miénknél fontosabb, éppen ezért kell lennie egy helynek, ahol a Székelyföld ügye a legfontosabb. Ez a hely a Székelyföld" – szögezte le. A Kovászna megyei elöljáró hozzátette, az elmúlt három évben Hargita, Maros és Kovászna megye egységesen lépett fel, megjelenítve a Székelyföldet mint régiót. Az elmúlt húsz esztendő a nyelvi jogokról szólt, míg a következő húsz év a régiókról fog szólni, hangsúlyozta Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester, a helyi RMDSZ elnöke.
„Hangsúlyosan meg kell jeleníteni a Székelyföldet, ennek támogatására ígéretet kaptunk Kelemen Hunor minisztertől, létre fogjuk hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét. Székelyföld–Kolozsvár–Partium tengely mentén kell kialakítani az RMDSZ új struktúráját, a szórványban élők és a csángómagyarok igényeire is oda kell figyelni. Én bízom abban, hogy új lappal tudunk indítani, új pályára kell helyezni az RMDSZ és a magyar kormány, az RMDSZ és Tőkés László kapcsolatát. Fontos, hogy a konszenzust meg tudjuk teremteni, még mielőtt bejegyzésre kerülhetne az új erdélyi párt" – fogalmazott Antal Árpád András.
„A nemzedékváltással új RMDSZ születik, én úgy vélem, ezzel a csapattal letettük ennek alapköveit" – jelentette ki a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. A háromszéki szervezet egyébként csak szombaton dönt arról, hogy kit támogat a jelöltek közül. „Nagyon fontos, hogy az RMDSZ közelebb kerüljön az emberekhez, és ez azt jelenti, hogy növelni kell a területi szervezetek súlyát" – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke is. A Hargita megyei tanácselnök úgy látja, az RMDSZ továbbra is erős szervezet, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a magyar szavazók kétharmada támogatja. Borboly Csaba reményét fejezte ki, hogy a közelgő kongresszus a békesség kongresszusa lesz, és a következő időszak az építkezés folytatásáé.
Az egyeztetést követően összeültek a Területi Képviselők Tanácsának tagjai, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter is. A jelenlevők között éles hangvételű vita alakult ki a két jelölt között, azonban a küldöttek végül kézfelemeléssel egyhangúlag Kelemen Hunor támogatása mellett döntöttek.
Eckstein az ülés előtt a Krónikának elmondta, sok mindent másként lát, mint Kelemen Hunor. „Nem gondolom, hogy 2014-2016-ig el kellene köteleznünk magunkat a demokrata-liberálisok mellett, hiszen nem mondhatom el, hogy minden teljesült volna, amit megígértek. A legfontosabb cél, hogy jól szerepeljünk a választásokon és kerüljünk be a parlamentbe 2012-ben. Ha ennek az az ára, hogy ki kell lépnünk a kormányzásból, akkor lépjünk ki" – mondta Eckstein. A politikus hozzátette, nem szeretné, hogy félreértés essék, hiszen nem azonnal, vagy holnap képzeli ezt el. „Ha elnökké választanak, és ezt várja el tőlünk a tagságunk, akkor ezt meg kell lépni, mert nem a bársonyszék a fontos, hanem a politikai képviselet" – szögezte le.
Ecksteinnak fontosabb a kormányzásnál a parlamenti jelenlét
Erdély.ma/ Paprika Rádió, 2011. január 13.
Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormányból, de ha ő lesz a szövetség elnöke, és a kilépéstől függ a parlamenti jelenlét, ő támogatni fogja azt – mondta csütörtökön a MEDIAFAX-nak. „Ha az RMDSZ elnöke leszek, az lesz a célom, hogy a szövetség bejusson a parlamentbe a következő választásokon", mondta Eckstein. Hozzátette, jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormánykoalícióból. Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióban az RMDSZ elérte-e a célkitűzéseit, Eckstein igennel válaszolt, hozzátéve, hogy még további fontos céloknak kell teljesülniük, ilyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, „az RMDSZ arányos parlamenti képviseletét megőrző" választási törvény, illetve a fejlesztési régiók átalakítása. „A parlamenti jelenlét számomra fontosabb, mint a kormányzás", szögezte le Eckstein. Eckstein-Kovács Péter azzal kapcsolatban nyilatkozta mindezt, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor csütörtökön kijelentette, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz gazdaságot fellendítő intézkedéseket.
Frunda kilépést szorgalmaz
Háromszék, 2011. január 14.
Az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz a gazdaságot fellendítő intézkedéseket, és valamilyen együttélési módot kell kialakítania az ellenzékkel — jelentette ki tegnap egy rádióinterjúban Frunda György.
"Néhány kollégával egyazon álláspontot képviselünk, több ízben megkérdőjeleztük az RMDSZ jelenlegi szövetségét a DLP-vel, és javasoljuk az RMDSZ kilépését a kormányból. Ez a kongresszusunk után válhat aktuálissá, annak függvényében, hogy a kormány milyen gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hoz a következő időszakban" — mond¬ta Frunda. Szerinte a kormányon maradáshoz az RMDSZ-nek feltételeket kell szabnia. Véleményével erőteljes reakcióhullámot indított el az RMDSZ-szenátor.
"Ha a kormány nem talál megoldást a gazdasági válságból való kilábalásra, a hazai vállalkozások ösztönzésére gazdaságfejlesztő pénzügyi megoldásokkal, a külföldi tőke bevonására, a pénzügyi és adópolitika enyhítésére, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból" — mondta Frunda György. A szenátor úgy véli, hogy az RMDSZ-nek új irányba kell fordulnia, mivel a DLP-nek nagyon kicsi esélye van a választások megnyerésére. "Valamiféle együttélési módot kell találnia az ellenzéki pártokkal, hogy a tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó fejezetei megmaradjanak a jelenlegi formájukban egy esetleges kormányváltás után, és hogy folytatódjanak az RMDSZ által követett törvényhozási célkitűzések: a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása helyi és központi szinten, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, a gazdasági régiók újrarajzolása, az ország közigazgatási térképéről szóló vita" — fogalmazott a politikus.
Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint indokolt Frunda kérése, amely gazdaságélénkítő intézkedéseket szorgalmaz a kormány részéről. Fekete-Szabó András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője úgy fogalmazott: a szövetség új vezetése az idei év első 4—5 hónapja után méri fel, hogy a gazdasági intézkedések sikeresek-e, és akkor újraelemzi a kormányon maradás indokoltságát. "Ha azt látjuk, hogy kudarcot vallottak gazdaságösztönző intézkedések, az alapok felhasználása, a nagy beruházások — autópályák, nagy infrastrukturális fejlesztések —, az RMDSZ új vezetése ennek függvényében dönt majd" — nyilatkozta a szenátor.
Sulfina Barbu DLP-képviselő ugyanakkor úgy véli, az RMDSZ-en belüli választási kampány válthatta ki Frunda kijelentéseit, hogy a szövetség lépjen ki a koalícióból, ha a kormány nem hozza meg a várt intézkedéseket.
• ERDÉLY
Felértékelődött Székelyföld (Kampányolnak az elnökjelöltek)
Háromszék, 2011. január 14.
Székelyföldi RMDSZ-politikusokkal találkozott tegnap délután Csíkszeredában Kelemen Hunor. A megbeszélés illeszkedett az elnöki tisztségért folytatott kampányba, többnyire olyanok voltak jelen, akikről korábban is tudni lehetett, hogy Kelemen megválasztásának szószólói. A két megyeitanács-elnök, RMDSZ-elnök, a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek, a képviselők és szenátorok egy csoportja a székelyföldi politizálás fontosságát vitatták meg, Tamás Sándor szerint Kelemen Hunor szavatolhatja olyan RMDSZ-szerkezet kialakítását, amelyben hangsúlyosabb szerepet kap Székelyföld.
A Csíkszeredában tanácskozó politikusok két ötletet vitattak meg. Az egyik a Regionális Önkormányzati Tanácsok létrehozatala, az eddigi egyetlen önkormányzati tanácsot három testületre osztanák, külön-külön csoportosulnának a székelyföldi, a partiumi és a közép-erdélyi önkormányzatok képviselői, mások gondjaik, érdekeik, ilyen formában eredményesebben politizálhatnának — vélik a kezdeményezők. A másik elképzelés szerint a jövőben lehetővé tennék a regionális szervezetek megalakítását, több megyei szervezet társulhatna, s így hangsúlyosabban képviselhetné egy-egy térség érdekeit. Kelemen Hunor Székelyföld erőteljes megjelenítését ígéri az RMDSZ döntéshozatalában, de hangsúlyozta, "természetesen a többi RMDSZ-szervezetnek, régiónak is méltányos helyet kell biztosítaniuk". Tamás Sándor a székelyföldi politizálás jelentőségét emelte ki, Antal Árpád azt mondta: "az elmúlt húsz esztendő a nyelvi jogokról szólt, a következő húsz év a régiókról fog szólni", ezt figyelembe kell venniük, erre fel kell készülniük.
Kelemen Hunor támogatói a "szomszédban" gyülekeztek, Olosz Gergely egy sepsiszentgyörgyi vendéglő különtermében tanácskozott az őt támogató politikusokkal, üzletemberekkel. Erről a találkozóról sem hivatalos, sem félhivatalos beszámoló nem
érkezett, de egyértelmű, hogy a táborok intenzív kampányba kezdtek.
Aláírásgyűjtésbe kezd az SZNT
Krónika, 2011. január 14. – Kiss Előd-Gergely
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) legalább egymillió aláírást akar összegyűjteni hét európai uniós tagállamban azzal a céllal, hogy az EU megalkossa az őshonos nemzeti kisebbségek önrendelkezésére vonatkozó jogszabályt – tudtuk meg Izsák Balázstól, a szervezet elnökétől.
Mint mondta, az Európai Tanács december 15-én elfogadta a Lisszaboni Szerződés 11. cikkelyének végrehajtási módozatát, vagyis lehetővé tette, hogy az állampolgárokat is közvetlenül bevonják a törvényhozásba, határozattervezeteket nyújthassanak be. Az eljárás szerint ehhez egymillió aláírást kell összegyűjteni az EU legalább 7 tagországából, minden államban a lakosság 0,2 százalékától.
Izsák Balázs elmondta, a kezdeményezés uniós premiernek számít: korábban a Greenpeace összegyűjtött egymillió aláírást a genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének uniós szintű betiltásáért, azt megelőzően, hogy az állampolgári kezdeményezések végrehajtási procedúráját szabályozó határozatot az Európai Tanács elfogadta volna, így elképzelhető, hogy nem felel meg az uniós jogszabály előírásainak. Izsák Balázs elmondta: csak jövőre kezdenek hozzá egymillió aláírás gyűjtéséhez.
„Magyarországon kezdjük el a munkát, ez természetes. Most az a legfontosabb, hogy megszervezzük azt a nemzetközi munkacsoportot, illetve kiépítsük azt az infrastruktúrát, amellyel jövőre elkezdhetjük a kézjegyek gyűjtését – közölte az SZNT elnöke. Izsák Balázs elmondta, elsősorban olyan országokban gyűjtenek aláírásokat ahol tömbben élnek nemzeti kisebbségek. „Nyilván olyan államokban kell gondolkodni, amelyek szintén érdekeltek abban, hogy az Európai Unió egységesen szabályozza az őshonos kisebbségek önrendelkezési jogát"– nyilatkozta lapunknak Izsák Balázs.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke egyébként szerdán levélben kérte a magyarországi parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy álljanak ki a székely autonómia ügye mellett. Vona Gábor elsőként reagált a megkeresésre és válaszában leszögezte: a Jobbik a kezdetektől fogva következetesen kiállt az összmagyar érdekek képviseletéért, ezért teljes mellszélességgel támogatja az SZNT kezdeményezését.
• MAGYARORSZÁG
Kövér: Magyarországon is elfogadhatatlan a kettős mérce
Magyar Nemzet, 2011. január 13.
Kövér László szerint Litvániában is nehezen viselik a náci és a kommunista bűnök megítélésénél a kettős mércét. Az Országgyűlés elnöke – mint arról az MTI-nek beszámolt – erről Vilniusban szólt, ahol beszédet mondott a szabadság örömtüzeinek ünnepén. A rendezvényt a litván függetlenségi törekvések 20. évfordulója alkalmából, Litvánia nemzeti ünnepén tartották.
Kövér László kétnapos litvániai tartózkodásának zárónapján csütörtökön az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy beszédében kitért arra: Magyarországon is elfogadhatatlannak tartják ebben a kérdésben a kettős mércét. Hangsúlyozta, hogy a nácikat elszámoltatták és felelősségre vonták, a kommunistákat azonban nem.
Hozzátette, hogy Litvániában ez a kérdés még aktuálisabb, mert annak idején, húsz évvel ezelőtt, Vilniusban 14 fiatal vesztette életét, amikor összecsaptak a függetlenségi törekvéseket megakadályozni akaró szovjet alakulatokkal.
A magyar parlament elnöke szerdán utazott Litvániába. A látogatás első napján Vilniusban rövid megbeszélést folytatott Irena Degutiene parlamenti elnökkel. Csütörtökön részt vett a litván parlament emlékülésén a szabadság védelmezőinek napja alkalmából, délután pedig megkoszorúzta az 1991-es januári események áldozatainak sírját.
Litvánia 1990. március 11-én kiáltotta ki a függetlenségét. A következő évben, január elején a szovjet katonaság szállta meg a főváros, Vilnius stratégiai pontjait, de a nemzetközi tiltakozás és a tömeges ellenállás miatt három nap múlva visszavonult az utcákról. A parlamentet százezer ember védte élő pajzsként. Az összecsapások során 14 litván állampolgár vesztette életét. Január 13-át Litvánia nemzeti ünnepévé nyilvánították.
Frunda nyitna az ellenzék felé, Eckstein prioritása a parlament
Új Magyar SZó, 2011. január 14.
Más-más érvekkel, de megkérdőjelezte mind Frunda György RMDSZ-es szenátor, mind Eckstein-Kovács Péter szövetségi elnökjelölt a jelenlegi kormánykoalíció hosszú távú jövőjét. A Maros megyei honatya a Radio France Internationale-nak (RFI) adott interjúban immár sokadik alkalommal vetette fel az RMDSZ kormányból való esetleges kilépését.
Más-más érvekkel, de megkérdőjelezte mind Frunda György RMDSZ-es szenátor, mind Eckstein-Kovács Péter szövetségi elnökjelölt a jelenlegi kormánykoalíció hosszú távú jövőjét. A Maros megyei honatya a Radio France Internationale-nak (RFI) adott interjúban immár sokadik alkalommal vetette fel az RMDSZ kormányból való esetleges kilépését.
Szerinte akkor kell megtenni ezt a lépést, ha a kormány nem hoz gazdaságélénkítő intézkedéseket, ugyanakkor valamilyen együttélési módot kell kialakítani az ellenzékkel azért, hogy a tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó fejezetei megmaradjanak a jelenlegi formájukban egy esetleges kormányváltás után is, és hogy folytatódjék az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseinek megvalósítása: a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása helyi és központi szinten, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, a gazdasági régiók újrarajzolása.
Frunda leszögezte: azért is szükséges az ellenzéki alakulatok felé való nyitás, mert a Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) immár minimális esélyei vannak arra, hogy a 2012-es választások után is kormányon maradjon. „Ha az RMDSZ elnöke leszek, az lesz a célom, hogy a szövetség bejusson a parlamentbe a következő választásokon" – mondta Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban.
A februárban esedékes szövetségi elnökválasztás Kolozs megyei jelöltje hangsúlyozta: jelenleg nem támogatja a szervezet távozását a kormánykoalícióból, „de ha parlamenti jelenlétünk attól függ, hogy kormányon legyünk-e vagy sem, akkor inkább lépjünk ki a kormányból, mintsem elveszítsük parlamenti képviseletünket" – mondta. Eckstein-Kovács szerint nagyon nehéz lemérni, mi az RMDSZ választói bázisának álláspontja, és hogy pozitívumnak látják-e a szövetség részvételét a kormányzásban. Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióban az RMDSZ elérte-e a célkitűzéseit, Eckstein igennel válaszolt.
Mint ismeretes, válaszként az ellenzéki alakulatok közötti viszony szorosabbra fűzésére, több demokrata-liberális politikus azt szorgalmazza, hogy „doktrína- és programhasonlóság alapján" a PD-L-nek hosszú távú, a 2012-ig tartó kormányciklus után is érvényes szövetségre kellene lépnie az RMDSZ-szel.
• EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Többféle reakciót váltott ki a Brüsszelben látható kultúrtörténeti szőnyeg
MTI, 2011. január 13.
Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is. Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és "nem a legszerencsésebb szimbólum" a magyar elnökséghez. Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.
"A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél. Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország.
Az MSZP Budapesten kiadott közleményében felszólította a kormányt, "fejezze be végre az ország lejáratását, és legalább a továbbiakban képviselje úgy az országot, hogy azzal se a szomszédos államokban élő magyaroknak, se az Európai Unió szellemiségének ne ártson." Az MSZP szerint az Orbán-kormány eddig "mindent elkövetett" Magyarország jó nemzetközi megítélése lerombolására. "Az uniós hitelmegállapodás apropóján az Európai Bizottsággal, a kettős állampolgárság ügyében a szomszédainkkal, az energiabiztonságról szóló tárgyalások során külföldi partnereinkkel, a médiatörvény kapcsán meg az egész világgal. Ma pedig már egy szőnyeggel sikerült botrányt kavarni" - áll a közleményben.
A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács - Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen.
A Pápai Lívia textilművész készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.
A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.
Ifj. Lomnici: nem ellentétes az EU jogával a szavazati jog megadása a határon túlra
MTI, 2011. január 14.
Sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek. Hozzátette: ha a magyar kormány úgy dönt, hogy szavazati jogot ad a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezőknek, akkor abban sem az Európai Bíróság állásfoglalásai, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogást találni.
Mint mondta, az Európai Bíróságnak az utóbbi évtizedekben hozott ítéletei egyértelműek: a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adhatnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek.
A bíróság szerint azzal, hogy egyes tagállamok az európai parlamenti választásoknál kiterjesztik a választójogot, nem zavarják a többi tagállamot, hiszen a választójog kiszélesítése nyomán nem nő meg a tagállamok által az Európai Parlamentbe delegálható képviselők száma, az pedig a tagállam döntése, hogy kiket von be a képviselők megválasztásába - szögezte le.
Hangsúlyozta: az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt arról, hogy a tagállam meghatározott, vele szoros kapcsolatban álló személyeknek adhat választójogot, ezen általában az állampolgárságot értik, de a tagállam belügye, hogy az állampolgárságon túl további speciális feltételeket támaszt-e a szavazati jog megadásakor.
A bíróság gyakorlata rögzíti azt is, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva. Vagyis a Kárpátalján, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok is megkaphatják a választójogot, ha a magyar kormány úgy dönt, és a bíróság által említett szoros kapcsolat, azaz állampolgárság is megvalósul - jelentette ki.
Az alkotmányjogász kiemelte: a bíróság általában az EP-választások kapcsán hozta meg ítéleteit a szavazati jog kérdésében, de az alkalmazandó a nem európai, hanem tagállami választások tekintetében is, hiszen nem támadták meg az olaszországi, franciaországi, szlovákiai, romániai viszonyokat.
Ugyanis Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak. Vagyis ez "élő gyakorlat" az EU-ban - szögezte le.
A határon túli magyarok szavazati jogára legutóbb akkor irányult kiemelt figyelem, amikor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, "az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan".
Daul szavait később Antoine Ripoll, Daul szóvivője úgy pontosította, hogy a frakcióelnök valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. "A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" - mondta Ripoll telefonon az MTI-nek akkor.
Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.
Egységes európai útlevelet!
Nyugati Jelen, 2011. január 14.
Sebastian Bodu PD-L-s európai parlamenti képviselő csütörtökön javasolta az EP-nek, hogy az unió minden tagországa számára vezessenek be egységes útlevelet, amely kék színű lenne, és tartalmazza az Európai Unió elnevezést, valamint az EU címerét.
A Mediafaxhoz eljuttatott közleménye szerint az EP-képviselő ezzel kapcsolatban határozattervezetet nyújtott be az EP-ben, és javasolja az európai útlevél bevezetését, amely fedőlapján tartalmazza az EU három azonosítóját: az Európai Unió elnevezést, az EU címerét, valamint a kék színt, de a kibocsátó állam nevét is.
Sebastian Bodu szerint az egységes útlevél bevezetésével az EU-tagállamok polgáraiban jobban tudatosulna az európai identitás és az unióhoz tartozás érzése. „Az EU-nak közös diplomáciai testülete, közös külpolitikája van, és az egységes útlevél természetes folyománya lenne ennek. Ha amúgy is európai polgárságról beszélünk, az ezzel való azonosulás felé tett természetes lépés lenne egy egységes útlevél. Így az első dolog, amit bárki megállapíthat egy ilyen útlevéllel rendelkező személyről az, hogy az illető európai polgár. Jelenleg léteznek európai polgárok, akik nem azonosulnak az EU-val, és olyanok is, akik azonosulnának, de ehhez nem kapnak elég ösztönzést. Javaslatommal az EU népszerűsége növekedne. Lenne egy újabb okunk arra, hogy érezzük, ténylegesen egy közös térségnek vagyunk a részei. Elkészítettem a kék útlevél modelljét is, amelyet csatoltam a határozattervezethez" – fejtette ki Sebastian Bodu.
A román EP-képviselő javaslata a szakbizottságok elé kerül, és ha ezek jóváhagyják, az EP plénuma is megvitatja.
Határon túliak: idegborzoló kérdések merültek fel
168 óra, 2011. január 14.
Vita bontakozott ki Brüsszelben arról, hogy az Európai Néppárt frakcióelnöke bírálta-e a határon túli magyarok esetleges választójoghoz jutását, vagy sem. Bár szóvivője később cáfolta, hogy Joseph Daul elfogadhatatlannak nevezte a választójog kiterjesztését, a tájékoztatón jelenlévő francia újságíró viszont állítja: a politikus igenis ezt mondta.
Ellentmondásba került egymással az Európai Néppárt frakcióelnöke és a francia nemzeti hírügynökség tudósítója a határon túli magyarok esetleges magyarországi választójoghoz jutásával kapcsolatban - közölte az InfoRádió.
Az AFP szerdán tudósított Joseph Daul reggeli sajtótájékoztatójáról, amelyen egy kérdésre válaszolva a politikus állítólag azt mondta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyarországon kívül élő magyar kisebbségek választójoghoz jussanak az anyaországban. Állítólag azt is hozzáfűzte, hogy ha Budapest ilyen jogszabályt fogadna el, az egyenlő lenne a határok el nem ismerésével.
Az InfoRádió megkereste a politikus szóvivőjét, aki először megerősítette Joseph Daul szavait, később viszont cáfolta. Antoine Rippoll első telefonhívásunk alkalmával azt közölte: a frakcióelnök valóban így nyilatkozott, ezt azonban nem szabad öncélú, kormányellenes támadásnak venni, hiszen éppen Joseph Daul volt az egyik, aki megvédte a kabinetet a médiatörvény kapcsán.
Ezt követően viszont Szájer József, a néppárti frakció alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: az újságíró félreértette Daul szavait, ő ugyanis a határon túli, nem magyar állampolgárok esetleges választójoghoz jutását kritizálta. Újbóli telefonhívásunkról ugyanezt mondta Joseph Daul szóvivője is, félreértésnek minősítve az esetet.
A francia hírügynökség tudósítója viszont azt közölte az InfoRádióval, hogy szó sincs félreértésről, a kérdés a határokon túl élő magyar kisebbségek esetleges választójogára vonatkozott, Joseph Daul pedig szerinte az idézett választ adta. "A tájékoztatón mindenki számára egyértelmű volt, hogy a kettős állampolgárok választójogára vonatkozott a kérdés és a válasz is, és Daul egyáltalán nem hangsúlyozta ennek ellenkezőjét" - mondta az AFP tudósítója.
Az ellentmondás azért is érthető nehezen, mert hivatalosan sosem beszélt arról a kormány, hogy kiterjesztené a választójogot a határon túli magyarságra, sőt, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a múlt nyáron azt mondta, a Fidesznek nincs ilyen terve. Igaz, azóta több kormánypárti politikus fogalmazta meg személyes véleményként, hogy erre mégis szükség lenne, köztük december végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Winkler Gyula egyetért az egységes európai útlevél bevezetésével
Kolozsvári Rádió, 2011. január 14.
Sebastian Bodu demokrata-liberális európai parlamenti képviselő tegnap határozattervezetet nyújtott be az Európai Parlamentbe arra vonatkozóan, hogy egységes, kék színű útlevelet kapjanak az uniós polgárok. A dokumentum az unió három azonosítóját tartalmazná: az Európai Unió elnevezést, az EU címerét, valamint a kék színt, de feltüntetnék rajta a kibocsátó állam nevét is.
A kezdeményező szerint az egységes útlevél bevezetésével az uniós polgárokban jobban tudatosulna az európai identitás és az unióhoz való tartozás érzése, ugyanakkor nőne az unió népszerűsége. Winkler Gyula egyetért Sebastian Bodu-val abban, hogy kohézióra van szükség, és, mint mondta erről a Tanácsban, illetve az Európai Bizottságban sok szó esik. A kohézió közös európai polgári öntudatot is jelent – tette hozzá Winkler Gyula.
EP: magyar szőnyegbotrány
Új Magyar Szó, 2011. január 14.
Brüsszeli sajtójelentések szerint néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.
Brüsszeli sajtójelentések szerint néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is. Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és „nem a legszerencsésebb szimbólum" a magyar elnökséghez.
A European Voice című brüsszeli hetilap ugyanakkor rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. „A trianoni békeszerződéssel szabadságukat visszanyert népek elleni sértés a magyar EU-elnökség azon döntése, hogy az Európai Unió Tanácsának épületében leterített szőnyegen helyet kapott egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép is" – áll a magyarellenességéről hírhedt Konzervatív Párt sajtóközleményében.
A Bogdan Diaconu alelnök által aláírt dokumentum szerint Magyarország szélsőséges és sovén ideológiájának terjesztésére fogja használni az EU-elnökséget, és felszólítják az utódállamokat, hogy hivatalosan is tiltakozzanak a revizionizmust hirdető diktatórikus magyar kormány ellen.
MTI,2011. január 13.
A médiatörvény visszavonására, a szabályozásnak az európai értékrenddel való összhangba hozására szólította fel Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője.
"Azzal, ha ezt megteszi, lépést tesz annak érdekében, hogy szabaddá tegye az utat a (magyar EU-) elnökség sikere előtt" - írta Schulz keddi keltezésű levelében, amelyet egy csütörtöki brüsszeli sajtóreggelin osztottak ki az újságíróknak a szocialista EP-frakció képviselői. Schulz szerint a médiatörvény ügye nemzetközi viták tárgya lett, és "tehertétel" a január elsején kezdődött, féléves magyar EU-elnökség számára.
Egy sikeres magyar elnökség a mostani nehéz időkben erősebbé teheti Európát - állapította meg a német szociáldemokrata politikus.
Schulz utalt azokra a gazdasági feladatokra, amelyek pénzügyi piacok válságával, a valutaspekulációval kapcsolatban hárulnak Európára. Kiemelte az együttműködés megteremtésének szükségességét a költségvetési gondok megoldása érdekében, valamint annak fontosságát, hogy emeljék a foglalkoztatottsági szintet. Említést tett a környezetvédelmi feladatokról és a romakérdéssel kapcsolatos tennivalókról.
"Mi, európai szocialisták és demokraták, tudatában vagyunk annak, hogy köztünk számos kérdésben nézeteltérés van. Mndazonáltal nem csupán az ideológiai szembenállás szintjén kerülünk kapcsolatba egymással, hanem az intézményes együttműködés szintjén is. Mi készek vagyunk erre az együttműködésre" - olvasható a szocialista EP-frakcióvezető levelében.
A sajtóreggelin az osztrák Hannes Swoboda, a frakció helyettes vezetője elmondta: személy szerint nem hiszi, hogy Orbán Viktor hivatalosan hajlandó lesz visszavonni a médiatörvényt. A szocialisták - tette hozzá - azért kezdeményezik ezt, mert megítélésük szerint szükség van bizonyos "gondolkodási időre", az európai alapértékeknek teljes mértékben megfelelő médiaszabályozás kialakítására. Azt sem gondolja - mondta -, hogy az Európai Bizottság elemzői mindent rendben levőnek fognak találni a törvénnyel kapcsolatban.
Swoboda az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: érdeklődéssel várják azt, hogy Orbán jövő szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén előterjessze kormánya EU-elnökségi programját. A beszédtől - tette hozzá - azt várják, hogy a kormányfő nyitottságot tanúsítson a médiatörvény miatti aggodalmakra. A törvény hivatalos visszavonása nélkül is utalhat például Orbán Viktor arra, hogy az alkalmazással kivárnak, a törvény előírásainak érvényesítésében nem lépnek fel keményen, hanem megvárják az uniós végrehajtó testület elemzésének eredményét - vélekedett az osztrák politikus.
A korábbi megnyilatkozások szerint a liberálisok, a zöldek, valamint a kommunistákat is magukban foglaló baloldaliak csoportja kemény hangú EP-állásfoglalást akar elfogadtatni a magyar médiatörvény ügyében. A szocialista frakció - amely a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció után a második legnagyobb politikai tömörülés az Európai Parlamentben - a jelek szerint ennél valamivel hajlékonyabb. Hétfőn Strasbourgban összeül az EP szabadságjogokkal és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága, ahol megvitatják a kérdést.
• INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Két tüntetés a magyar sajtószabadságért
Népszabadság, 2011. január 14 – Bednárik Imre–Blahó Miklós
A szólásszabadságot sértő médiatörvény visszavonását és a médiahatóság
politikai függetlenségének biztosítását követelik a mai Kossuth téri tüntetés szervezői. A budapesti demonstrációval egy időben Bécsben is megmozdulás lesz a magyar sajtószabadságért. Mindeközben az államfő a kormányzati érveket hangoztatva tovább védi a médiatörvényt, az euró pai szocialisták viszont visszavonását kérik.
„A tömeg erejével kívánunk nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a január 1-jétől hatályos cenzúratörvényt vonja vissza és garantálja a sajtószabadságot Magyarországon. Nem virtuálisan, hanem összegyűlve Budapesten a Parlament előtt a Kossuth téren, 2011. január 14-én pénteken este 6 órától" – ez áll a magyar sajtószabadságért szervezett mai tüntetés szervezőinek felhívásában, amelyet a Facebook közösségi oldalon tettek közzé. A médiatörvény elleni tiltakozásul létrejött Facebook-oldalnak, amely az Egymillióan a magyar sajtószabadságért címet viseli, csütörtök estig több mint hetvenezer tagja, virtuális rajongója van, és közülük több mint hat és fél ezer jelezte várható részvételét a demonstráción.
Molnár Péter, a Közép-európai Egyetem médiakutató központjának szólásszabadságjog-kutatója lapunknak elmondta: a civil közösségi akció célja a szólás- és a sajtószabadság tiszteletben tartásának elérése. Molnár hangsúlyozta, hogy e szabadságjogok, amellett, hogy minden korszerű alkotmányos demokrácia alap pillérei közé tartoznak, a magyar kulturális hagyomány alapvető, különlegesen értékes részét képezik, és megvédésükben mindenkinek tevékenyen szerepet kell vállalnia. Az akció résztvevői kiáltvánnyal fordulnak az Országgyűléshez, az Alkotmánybírósághoz és a kormányhoz, ebben a 2010-ben elfogadott, a szólás és a sajtó szabadságát sértő médiatörvények alkotmányosságának vizsgálatát és módosítását, a médiahatóság és a médiatestületek politikai függetlenségének biztosítását, az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések lehetőségének eltörlését, a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását, a közszolgálati hírszerkesztőségek függetlenségének helyreállítását követelik.
A Kossuth téri tüntetéssel egy időben Bécsben is demonstrálnak a magyar sajtószabadságért. Ezt a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai tagozata más ausztriai társszervezetekkel közösen szervezi a bécsi magyar nagykövetség elé. A szervezet szerint az emberi jogok európai egyezményével, valamint a sajtószabadság és a tájékozódáshoz való jog alapelveivel, így az ENSZ és az Európai Unió keretében megfogalmazott alapelvekkel ellentétes a magyar jogszabály. Ezért felhívták az osztrák kormányt, hogy diplomáciai szinten is egyértelműen lépjen fel a törvény ellen, Josef Pröll alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét pedig arra szólították fel, hogy gyakoroljon nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre.
A vezető osztrák lapokban csütörtökön fizetett hirdetést helyezett el a Nemzetközi Sajtóintézet, amelyben arra szólította fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a médiatörvényt. A hirdetés aláírói között van a Nemzetközi Sajtóintézet osztrák bizottsága, a Riporterek Határok Nélkül és a GPA újságíró-szakszervezet. A bécsi felhívásra reagálva négy hazai újságíró-szervezet Magyarország belügyeibe avatkozásnak tartja, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet arra szólította föl Ausztria alkancellárját, kényszerítse a magyar miniszterelnököt a médiatörvény visszavonására. A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Protestáns Újságírók Szövetsége csütörtöki közleményükben azt írták: elfogadhatatlan „a szakma egy szűk rétegét képviselő" szervezet követelése, s az csak a magyar kormány nemzetközi szinten történő ellehetetlenítését szolgálja, semmi köze a sajtószabadsághoz.
Mindeközben tovább folyik a politikai vita a törvényről. A köztársasági elnök a kormány érveivel egybehangzóan védi a jogszabályt, Schmitt Pál az ABC spanyol konzervatív napilapnak madridi látogatása alkalmából azt mondta: „a médiatörvényt érő kritikák nem a nyugati sajtótól erednek, hanem azokat Magyarországról sugallták". Hozzátette: most, hogy a jogszabály hiteles fordítása elkészült, a bírálók közül sokan megállapították, hogy a törvény összhangban van az alkotmánnyal. A magyar kormány pedig nem tett mást, mint azt, hogy átvette és a szektorra alkalmazta az európai szabályokat.
Másként látja ezt az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője. Brüsszeli tudósítónk jelentése szerint Martin Schulz levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kérte, hogy a magyar elnökség sikere érdekében vonja vissza a törvényt, hallgassa meg a bizottság véleményét, ha szükséges, igazítsa a szöveget az európai normákhoz és később terjessze be újra. Ennek az lenne az értelme Schulz szerint, hogy a rendkívül nehéz, főleg gazdasági szabályozási feladatok elé néző magyar elnökség minden teher nélkül tudjon munkához látni, és számíthasson az EP és a szocialisták együttműködésére is. Úgy tudjuk, a szocialisták március végéig számítanak a bizottság ajánlásaira és a magyar válaszra a törvény ígért módosításával kapcsolatban.
A Freedom House is félti a magyar sajtót
Magyarország továbbra is a világ 87, szabadnak minősíthető állama közé tartozik, ám osztályzatai az előző évhez képest romlottak – ez áll az amerikai Freedom House által A szabadság a világon 2011-ben címmel nyilvánosságra hozott jelentésben. A dokumentum a romló értékelést Orbán Viktor politikájának tudja be: „Széles körben bírálták, amiért olyan törvényeket vitt keresztül, melyek növelik a sajtó állami ellenőrzését és az újságírói szabadságot fenyegetik." A jelentés másutt az ország független intézményei fölötti ellenőrzés megszerzésére irányuló kormányzati lépéseket említi, közülük konkrétan a kormányzó párt által uralt új Médiatanács létrehozását emeli ki, illetve azt, hogy az utóbbi nagy bírságokat vethet ki az elektronikus, nyomtatott és internetes sajtóra.
Amerikai tanács médiaügyben
Magyarország megítélése az Egyesült Államokban és a világban kiváló – válaszolta előadása után Philip H. Gordon egy kérdésre, amely a médiatörvény által a nemzetközi sajtóban kiváltott visszhangra vonatkozott. Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki a Magyar Külügyi Intézetben beszélt tegnap, elmondta: a médiatörvényről Amerikában is kiterjedt vita folyik. – A szólásszabadság egy szabad társadalom elengedhetetlen része. Azt tanácsolom, hogy a magyarok vegyék komolyan a kialakult vitát. Az, hogy Magyarországnak ilyen sok barátja ennyire komolyan veszi ezt a kérdést, azt jelenti, hogy az ügy vitára ad okot és alaposan
meg kell vizsgálni –hangsúlyozta.
Reggelizik a sajtómunkás
Magyar Hírlap, 2011. január 14. – Bayer Zsolt
Még szerdán történt, hogy Joseph Daul, az Európai Néppárt frakciójának elnöke sajtóreggelire hívta a sajtómunkásokat.
Mentek a sajtómunkások reggelire. Ment velük egy francia újságíró is, s mivel Daul szintúgy francia, talán váltottak egy-két szót külön, anyanyelvükön is.
Legalábbis ez így életszerű. Aztán Daul sajtóreggelin elhangzott kijelentéseinek egy része bekerült a nyilvánosságba, és a „legérdekesebb", „legszenzációsabb" kijelentést éppen a francia sajtómunkás vetette a nyilvánosság elé. Nevezetesen ezt: „Ha Magyarország választójogot ad egy másik EU-országban élő kisebbség tagjainak, az egyenlő lenne a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan."
A francia sajtómunkás nem tett fel külön kérdéseket Daul úrnak a kijelentéssel kapcsolatban az anyanyelvén, lévén, hátha félreértette a dolgot. Nem tett fel kérdést, pedig ő sajtómunkás, aki pontosan tudja, hogy az EU-ban Romániától kezdve Németországon át Franciaországig mindenhol szavazati joguk van a kettős állampolgároknak. Csak furcsa hát, ha ezt Magyarországnak megtiltanák. De nem, a francia sajtómunkás nem ér rá ilyen apróságokkal bíbelődni, ő siet megvédeni a sajtószabadságot és a demokráciát, most éppen Magyarországon.
Így marad hát ez a Daul-féle „kijelentés", és elindul a maga útján. És hamar megérkezik Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő asztalára, aki megérzi benne a lehetőséget, és lecsap rá. És láss csodát, hipp-hopp, befut a hír Magyarországra is. És dalmahodik, mint egy késő nyári, fenyegető cumulus az ég alján...
És délután Bolgár György már majdnem sikolt a nem várt gyönyörtől odabent a Klubrádió stúdiójában, mondván, már az Európai Néppárt is keményen rendreutasítja a Fideszt és Orbánt, pedig ők egy család tagjai. És megy a szó erről két órán keresztül, hogy lám-lám, micsoda botrány lesz ebből is, lám-lám, nem adhatunk szavazati jogot az állampolgárságot nyert határon túli magyaroknak. És megjelennek tegnap reggel az újságok, a Népszava című, „szociáldemokrata napilap" elején öles betűkkel hirdeti: „A Néppárt is pofozza a Fideszt". És mondják, és írják, aprókat sikkantgatva az élvezettől...
A Népszabadság óvatosabb – és ha lehet, még furcsább. Ott ugyanis már tudják, hogy az egészből semmi sem igaz. Daul szóvivője útján már helyreigazította a francia sajtómunkást, közölvén, hogy az elnök úr valójában annyit mondott, ha állampolgárság nélkül adná meg Magyarország a szavazati jogot a határon túli magyaroknak, az lenne elfogadhatatlan. Ugye-ugye... De a Népszabadság azért nem hagyja a lehetőséget, hogyha kisebbet is, de rúgjon egyet, ezért az eufemisztikus Zavar az uniós erőtérben címmel indít. Ez magyarul annyit jelent: semmi sem igaz abból, ami Daulnak tulajdonítva megjelent a nyilvánosságban. Csak hát ezt nem írja le egy elkötelezett sajtómunkás, aki ráadásul éppen küzd a sajtószabadságért.
S a cím alatt olvasható cikkből megtudjuk aztán, hogy „az uniós tagországok többségében – ott, ahol van kettős állampolgárság – szavazati jogot is kaptak az érintettek, amellyel élni is szoktak". De – mint a cikk egészét elolvasva ez kihámozható – ez Magyarország esetében akkor is aggályos. Még Valki László nemzetközi jogászt is megszólaltatják, aki imigyen nyilatkozik: „Az uniós jogrendszerben nincs olyan konkrét előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását azoknak a magyar állampolgá¬roknak, akik nem élnek Magyarországon. A néppárti frakcióelnök eredeti nyilatkozatát ugyanakkor ő elég egyértelmű politikai állásfoglalásnak minősítette."
Ez a fentebb idézett két mondat az undorító sajtóhazudozás mintapéldája, kéretik minden újságíró-iskolában tanítani! Először is: nincs „de" szócskával nyomatékosítható ellentét a két mondat között. Továbbá nincsen a néppárti frakcióelnöknek „eredeti" nyilatkozata, csak egy hülye francia sajtómunkás hazugsága van. De mindebből mégis össze lehet fabrikálni valami dehonesztálót a kormányra – aztán lehet menni védeni a sajtószabadságot. (Kis színes: ezt a cikket tegnap délben írtam. Az Index címlapján még mindig ott virított a cím: Brüsszeli frakcióvezetője beszólt Orbánnak. Bravó, Uj Peti!)
Mindegy. Ez is csak egy adalék ezekhez. És ha majd a médiatörvényről is kiderül, hogy minden támadott passzusa ott van valamelyik uniós jogszabályban, legfeljebb elmondják a megfellebbezhetetlen érvüket: Igen-igen, de ott már kétszáz éve demokrácia van.
És ez is mindegy.
Mert ezek éppen ennyit érnek.
Kétpilléres politikát az RMDSZ-ben – interjú Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel
Székely Hírmondó, 2011. január 14.
„Képes vagyok a román politikusokat meggyőzni az önrendelkezés jogosságáról"
- Többször is nyilatkozta már, hogy valószínűleg az RMDSZ legnehezebb éve volt a tavalyi, ami elsősorban a gazdasági válságnak, a megszorító intézkedéseknek köszönhető. Miért akar egy ilyen nehéz helyzetben elnök lenni?
Az RMDSZ ebben a nagyon nehéz esztendőben is vállalkozott arra, hogy része legyen a kormánykoalíciónak. Amikor hosszas belső egyeztetések után, egy év kimaradás után újra belevágtunk a kormányzásba, tisztában voltunk azzal, hogy a megszorító intézkedések szükségszerűek, de népszerűtlenek lesznek. De nekünk soha nem volt kenyerünk a megfutamodás, a felelősség alól való kibújás. Ilyen nehéz időkben kiegyensúlyozott, biztos és határozott vezetésre van szükség. Én az értelmes változás híve vagyok: megtartani, ami működik, és megváltoztatni, amit elhibáztunk. Ezért indulok a szövetségi elnöki tisztségért is.
– Ön szerint mit kell tennie az RMDSZ-nek Székelyföld fejlődéséért?
Székelyföldnek tömbmagyar jellege miatt különleges szerep jár, ezt székelyföldi emberként és politikusként pontosan tudom. Éppen ezért két pillérre szeretném építeni politikánkat. Az identitás megőrzéséhez elengedhetetlen az autonómia. Azt mondom, hogy képes vagyok román politikusokat meggyőzni az önrendelkezés jogosságáról. Jó esélyeket látok arra, hogy a régiók átszervezése során Székelyföld egységes fejlesztési térséget képezzen, és komoly önállóságot kapjon. Másodsorban válaszokat kell adnunk a megélhetési problémákra. Kongresszusunk után, 2011 közepéig elő kell állnunk olyan gazdasági programmal, amely a székely emberek mindennapi problémáira is megoldásokat kínál.
– Hogyan látja az RMDSZ politikai kapcsolatait idehaza és országon túl, amelyek nem túl fényesek mostanában?
Meggyőződésem, hogy rendeznünk kell kapcsolatunkat a Fidesszel. Számomra ez nem okoz nehézséget, mert politikai múltamban nincsen semmi, ami a párbeszéd felújítását akadályozná. A magyar kormánypárt vezetőivel a kilencvenes évek elejétől ismerjük egymást, egy nemzedékhez tartozunk, könnyen szót tudunk tehát érteni. Ami pedig a román pártokat illeti, mi mindig egy dolgot tartottunk szem előtt: a romániai magyarságnak nincsenek örök szövetségesei, csak örök érdekei.
– Hogyan látja egy esetleges új, erdélyi magyar párt megjelenését?
Amennyiben megválasztanak, első dolgom, hogy megkeresem Tőkés Lászlót. Szeretnék vele leülni és megbeszélni a problémákat. Javasolni fogom, hogy keressünk olyan megoldást, amely kizárja új párt alakítását. Befogadó szövetséget akarok, és ebben helye van mindenkinek.
– Székelyföldi emberként, politikusként nem kellene kiemelten foglalkoznia ezzel a térséggel?
Székelyföldön és Közép-Erdélyben vagy Partiumban közösségeink eltérő demográfiai, gazdasági állapotban vannak. Ezért más módon kell velük párbeszédet folytatnunk. Politikai értelemben azonban sem Székelyföld, sem a többi erdélyi vagy partiumi régió nem életképes egyedül. Azt azonban nem tagadhatom, hogy számomra Székelyföld különleges jelentőséggel bír, hiszen itt születtem, édesapám felsőháromszéki, torjai származású, édesanyámmal együtt ma is itt élnek. Gyerekként minden nyaramat itt töltöttem, ma is minden alkalommal, amikor tehetem, szüleimhez jövök haza, a nyugalmamat mindig Székelyföldön találom meg.
Világ-nézet - Kibeszélt problémák
Krónika, 2011. január 14. – Balogh Levente
Talán nem csupán közhely, hogy Markó Béla távozásával új korszak kezdődik az RMDSZ életében. A szövetséget 18 éve irányító politikus háttérbe vonulása és a külső körülmények – kormánykoalíciós tagság egy, a válsággal megbirkózni képtelennek tűnő kabinetben, egy újabb, a budapesti kormány támogatását élvező rivális magyar alakulat megjelenésének esélye – nyomán útkeresés kezdődött, és az elnökválasztási kampányban az eddigi egységretorika által egy akolba kényszerített személyek, érdekcsoportok hosszú idő után most úgy érzik: esélyük lehet más irányt szabni a szövetségnek.
A fellángolni látszó viták akár váltást is hozhatnak – bár az is igaz, hogy jelen állás szerint mi sem adnánk túl magas szorzót annak, hogy nem a markói politikai irányvonal folytatása letéteményesének tekintett Kelemen Hunor lesz az új elnök. A szövetség kormányszereplése az egyik olyan téma, ami kulcsszerepet kaphat a kampányban.
Paradox módon talán még sohasem volt akkora zsarolási potenciálja, mint ma, nemigen tűnt úgy, hogy bármit képes lehet elérni a koalícióból való kilépés lebegtetésével, hiszen a demokrata-liberálisok foggal-körömmel ragaszkodnak a kormányzati pozíciókhoz – közben pedig épp a koalíciós részvétel miatt csökken a népszerűsége, hiszen a kabinet enyhén szólva nem kápráztatott el zseniális válságkezelő képességével. E helyzetben pedig nem sokat segít az a taktika, amely szerint a kudarcokért és a tehetetlenségért ellenzéki pártokat megszégyenítő hangnemben becsmérlik a PDL-t, siker esetén pedig a kormányszereplés fontosságát mantrázzák.
Előbb-utóbb dönteni kell, hogy képesek-e betömni a lékeket, vagy el kell hagyni a süllyedő hajót, beismerve, hogy az az álláspont, amely csupán a pragmatizmust tartja szem előtt, erkölcsileg végzetesen erodálhatja a szervezetet. A kormányzás gondjai mellett a belső csoportok érdekei és a magyar riválisok jelentette problémák között is lavíroznia kell a szövetségnek. Mozgolódnak a partiumi és a székelyföldi szervezetek is, nagyobb befolyást akarnak, miközben kívülről az MPP, illetve az EMNT ostromolja az RMDSZ által eddig monopolizált magyar képviselet bástyáit.
Az erőből való politizálás, a kompromisszum elutasítása ronthatja az egységes, valamilyen koalíciós formában megvalósuló összmagyar képviselet – egyáltalán a magyar parlamenti képviselet – megvalósulásának esélyeit – az esetleges együttműködés megvalósítására viszont zsigeri ellenszenvet kell leküzdeni egyes megyei RMDSZ-szervezetek és például az EMNT között. Arról nem beszélve, hogy a Fidesszel is meg kell próbálnia rendezni a kapcsolatait. Ezen gondok mindegyike külön-külön sem kevés fejfájást okozhat majd az új elnöknek. Ha most esély mutatkozik megvitatni azokat a problémákat, amelyek az utóbbi években kibeszéletlenül maradtak, az talán valóban valami újnak a kezdetét jelentheti. Ha viszont az érdemi vita elmarad, az aligha csökenti majd azt a benyomást, hogy az RMDSZ
– hogy az egyik elnökjelölt szófordulatát idézzük – igazi Dâmboviţa-parti alakulattá vált.
A román nyelv ismerete és oktatása
Krónika, 2011. január 14.
A romániai közbeszédben eléggé hangsúlyosan jelenik meg az a feltételezés, miszerint a romániai magyarok jelentős része nem tud/nem akar román nyelven beszélni. Habár ez a vélekedés inkább előítéleteken, mint tapasztalatokon alapszik, az eddigi, a romániai magyarok nyelvismeretére vonatkozó kutatások már kimutatták: a magyarok kétnyelvűsége váltakozó mértékű, a népesség egy része jól (akár nagyon jól) teljesít román nyelven, egy – igaz, kisebb rész – viszont nehézségekkel kommunikál ezen a nyelven.
Váltakozó mértékű kétnyelvűség
A romániai magyar népesség váltakozó mértékű kétnyelvűségét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009 során elvégzett kutatásának eredményei is igazolják. (Az adatfelvétel 3601 felnőtt személyből álló mintán készült, amely reprezentatív az erdélyi magyar – magát magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek valló – népességre).
A népesség majdnem egyharmada (32,1 százalék) anyanyelvi (vagy ahhoz közeli) szinten bírja a román nyelvet, egyesek (a megkérdezettek 4,5 százaléka) ugyanakkor – saját bevallásuk szerint – valamivel jobban kommunikálnak románul, mint magyarul. (Nyelvi készségeiket maguk az alanyok becsülték fel egy előre meghatározott skála alapján). A magyarok 29,3 százaléka jól, de sajátos (magyaros) akcentussal kommunikál román nyelven, igaz, néhány kommunikációs regiszterben lemarad a teljesítménye az anyanyelvi beszélők mögött (például nem tud ugyanolyan jól viccet mondani).
Vagyis a romániai magyarság valamivel több mint 60 százaléka (saját bevallása szerint) nem szembesül számottevő kommunikációs nehézséggel, ha román nyelven kell kommunikálnia. A népesség majdnem negyede (23,3 százalék) néhány köznapi helyzetben, elfogadható szinten kommunikál, de adódik olyan helyzet, amelyben kommunikációs nehézségekkel szembesül.
A fennmaradó 16 százalék már csak korlátozott nyelvi készségekkel bír, egyesek csak passzív nyelvismeretről vallanak (hozzávetőleg értik, ha valamit románul szólnak hozzájuk, de nem minden esetben tudnak válaszolni), és csak nagyon kevesen (az össznépesség 0,7 százaléka) állítja, hogy egy szót sem tud románul. Leegyszerűsítve: a romániai magyarság 84 százaléka (habár egy részük kisebb nehézségekkel) hatékonyan tud kommunikálni románul, 16 százaléka jelentős nehézségekkel szembesül, és problematikus számára ezen a nyelven bármely párbeszédet lefolytatni.
A románnyelv-ismeret messzemenően korfüggő. Ha külön elemezzük (100 százaléknak tekintve) azokat, akik román nyelvű kommunikációs nehézségekről számolnak be, akkor megállapítható, hogy ennek a népességnek a 46,5 százaléka 55 éven felüli, és a középgenerációk esetében sokkal kisebb mértékben jellemző a románnyelv-ismeret sekélyessége. Nos, ennek ellenére az nem jelenthető ki, hogy kor szerint csökken a román nyelvi hiányosság jelensége, ugyanis a 25 év alatti korosztályok esetében a jelenség hasonló gyakorisággal fordul elő, mint az 55–59 évesek korosztályában. Vagyis a fiatal felnőttek román nyelvi készségei jelentős mértékben eltérnek az őket közvetlenül megelőző (25–40 év közötti) generációk nyelvi készségeitől. Pontosan fogalmazva: a felnőtt generációkhoz viszonyítva a 18–25 év közötti korosztályon belül messzemenően nagyobb azoknak az aránya, akik román nyelvű kommunikációs nehézségekről számolnak be.
A sekélyes románnyelv-ismeret okai
Vizsgáljunk meg pár hipotézist, ami feltehetőleg magyarázza a fiatal felnőtt korosztályok alacsonyabb mértékű román nyelvi készségeit! Az első a nyelvi szocializáció színtereivel függ öszsze. Vagyis azzal, hogy tulajdonképpen milyen szituációkban alakulnak a román nyelvi készségek. Habár sokan az iskolai nyelvi oktatást tartanák a meghatározó nyelvi szocializációs közegnek, valószínűsíthető, hogy a szűkebb értelemben vett munkaerő-piaci, illetve az átfogóbb társadalmi aktiválódás, illetve az ennek kapcsán felmerülő kommunikációs helyzetek is jelentős mértékben fejlesztik a román nyelvi készségeket.
Például a munkavégzés vagy az ügyintézés során felmerülő (szóbeli és írásbeli) román nyelvű kommunikációs helyzetek fontossága jelentősen eltér az iskolai feladatmegoldás tétjeitől, és valószínűsíthető, hogy ez a más kommunikációs helyzet, illetve motivációs bázis bizonyos mértékben hozzájárul a román nyelvi készségek bővüléséhez. Vagyis ezen hipotézis alapján: a fiatal felnőttek azért tudnak kevésbé románul, mert esetükben még nem teljesült ki a román nyelvű szocializáció, a felnőttséggel együtt járó román nyelvi kitettség nem gazdagította román nyelvi készségeiket.
Egy másik lehetséges magyarázat a megváltozott tömegkommunikációs rezsimben keresendő. A kilencvenes évek első felében a klasszikus nyomtatott és főleg az elektronikus tömegkommunikáció (tévé, rádió) nyelvi kínálatában még tükrözte a nemzetállami szerveződés logikáját, a változatos (információt és szórakoztatást szolgáltató) tartalmakhoz való hozzáférésben jelentős szerepe volt a román nyelv ismeretének. Például az 1995 decemberében beinduló Pro Tv évekig a romániai magyar közösség audienciájának az élbolyában volt.
Ám – hozzávetőleg 2004-től – a román médiaforrások romániai magyar audienciája jelentősen csökken. Az ok egyszerű: a kábeltelevíziós társaságok olyan csomagokat ajánlottak, amelyek a magyar anyanyelvű közösségek nyelvi igényeihez idomultak, vagyis a minden rétegigényt kielégítő magyar nyelvű programokat. Ugyanígy a kilencvenes évek elején az internetforradalom még csak készülőben volt (1994-ben jelenik meg az első keresőprogram, 1998-ban robban be a piacra a Google), de az ezredfordulótól a világháló már egyre nagyobb teret nyer (mondhatni dominánssá válik) az informálódásban.
Az ezredfordulót követően a magyar nyelvű internettartalmak (vagy a magyar nyelven is működő kommunikációs felületek) gyorsan növekedtek és az új, a fiatalok információszerzésében egyre nagyobb teret nyerő médium már inkább az anyanyelvűségnek (és az angol nyelv expanziójának) kedvezett. Vagyis ezen hipotézis alapján a fiatal felnőttek azért tudnak kevésbé románul, mert serdülőkorukban zajlott le ez a változás a tömegkommunikációs rendszerben, egyúttal pedig csökkent a román nyelv szerepe az – informálódásban és szórakozásban egyre nagyobb szerepet játszó – médiafogyasztásban.
Ez a tényező kiemelt fontosságú, mivel a romániai magyar anyanyelvű diákok majdnem egyharmada olyan településen lakik, ahol a mindennapi nyelvi kontaktusnak az esélye minimális (a magyarok a népesség zömét teszik ki). Tehát a média jelentette a legnagyobb kontaktusfelületet a köznyelvvel.
Harmadsorban megváltozott a nyelvek piaci értéke. A különböző átfogó integrációs folyamatok, a népesség egyre nagyobb és változatos szegmenseit befolyásoló migráció során a különböző nyelvek használati értéke megváltozik. Vagyis annak függvényében, hogy egy fiatal milyen lehetséges érvényesülési, mobilitási horizontban gondolkodik, megváltozik az, hogy mennyire motivált adott nyelveket elsajátítani.
Valószínűsíthető, hogy az utóbbi húsz évben a román mint második nyelv iránti érdeklődés, a nyelvelsajátítás motiváltsága tekintetében, ha nem is csökkent, de átértékelődött. Vagyis ezen hipotézis alapján a romániai magyar fiatal felnőttek azért tudnak kevésbé románul, mivel a légiesült határok, a megváltozott migrációs lehetőségek kontextusában megnövekedtek a nyelvelsajátítási opcióik, viszonylagosabbá vált a román nyelv használati értéke az egyéni érvényesülésben. Nos, mindazok a változások, amelyek különböző mértékben befolyásolták a nyelvelsajátítás lehetőségét: csökkent a kontaktus a különböző román nyelvi változatokkal (főleg a köznyelvi változattal), illetve a románnyelv-tanulás iránti motivációk is átalakultak. Mindezt viszont nem követték a nyelvelsajátítás-politikai és nyelvoktatás-pedagógiai változások. A román nyelv iskolai oktatása nem idomult a megváltozott valóságokhoz, gyakorlatilag a több évtizede rögzült minták szerint történik, ami nagymértékben hozzájárult a fiatal felnőttek román nyelvi készségeinek sekélyesedéséhez.
Elhibázott nyelvelsajátítási politika
A romániai kisebbségek viszonylatában kialakult iskolai nyelvelsajátítási politika célja a kiegyensúlyozott kétnyelvűség kialakítása. Vagyis hozzávetőleg hasonló mértékű anyanyelvi és román másodnyelvi készségek kifejlesztése az iskolai oktatás során. A frissen hatályba lépett új jogszabály gyakorlatba ültetéséig érvényes (1995-ben elfogadott) oktatási törvény háromlépcsős román másodnyelvi fejlődésben gondolkodik:
1) az elemi oktatásban felzárkóztató nyelvoktatás, amely során a román anyanyelvű gyerekekhez közelítő nyelvismeret kialakítása a cél;
2) a gimnáziumi románnyelv-oktatás során már ugyanolyan elvárásokat támasztanak a kisebbségi és többségi gyerekekkel szemben (ugyanaz a tanterv) és csak a külön tankönyvek használata engedélyezett, vagyis egyfajta adaptációs, korrekciós nyelvi fejlődés lehetősége irányába nyitott, de alapvetően anyanyelvművelés célzatú;
3) a líceumi románnyelv-oktatás már anyanyelvművelés célú irodalomoktatás.
Vagyis az egyértelműen nyelvelsajátításra szánt iskolaévek száma 4, utána már nem nyelv-, hanem irodalomoktatás folyik. Mi több, ennek az irodalomoktatásnak nem egyszerűen a nyelvművelés (a kifejezőkészségek bővítése) a célja, hanem a nyelvi tudatosság és az irodalomértő és -elemző (esetenként az irodalmi produktív) készségek fejlesztése. Mit jelent ez? Az irodalomoktatásnak legalább két célja különíthető el.
Egyrészt az irodalmi szövegek segítségével a nyelvet tanuló diák gazdagíthatja szótárát, írásbeli és szóbeli kifejezési eszköztárát. Vagyis az irodalomoktatás a kommunikatív készségek fejlesztésének rendelődik alá. Másik esetben az adott nyelv a filológiai tanulmányozás, illetve az adott nyelven íródott irodalom az elemzés tárgyaként definiálódik. Ami azt jelenti, hogy az adott nyelv fejlődése (archaizmusok és etimológiai sajátosságok tanulmányozása), tájnyelvi változatossága, működésének strukturális sajátossága, valamint az adott nyelven írott irodalom történetisége, valamint műfaji és stiláris gazdagsága (irodalomtörténet és irodalomelmélet) a cél.
A román nyelv és irodalomoktatás hangsúlyosan eltolódik ez utóbbi irányba, vagyis a képzés hangsúlyosan a nyelvnek és az irodalomnak mint kulturális és kommunikatív megnyilvánulási rendszernek az elemzésére koncentrál és valamivel kisebb mértékben a kifejezési készségek bővítésére – e tekintetben elég, ha az utóbbi évek román nyelv és irodalom érettségi tételeit végignézzük. Illetve, a hatékonyságot tekintve, elég egy pillantást vetni a román nyelv és irodalomból elért érettségieredményekre, összehasonlítva a román és a magyar tannyelven végzettek eredményeit.
Látványos, és a fenti táblázatból kiderül, hogy a magyar tagozaton végzettek által román nyelv és irodalom próbán elért eredmények jelentős mértékben lemaradnak a román tannyelvű oktatásban végzettekétől. Ez a lemaradás még kihangsúlyozottabb azon megyék esetében, ahol a magyarok településenkénti koncentrációja jelentős (Hargita, Kovászna és Bihar).
Következtetések
A második nyelv elsajátítását kutató szakemberek szerint (mindenekelőtt Jim Cumminsra gondolunk) egy adott nyelv tanulásáról az adott nyelven történő tanulásra (amikor már sajátos tárgyi tudást kell elsajátítani) 5-7 év nyelvtanulás után ajánlott az áttérés. Ez lehet több és kevesebb a két tanult nyelv közötti nyelvi távolságok függvényében (a román és a magyar nem igazán rokonnyelvek), annak megfelelően, hogy létezik vagy sem környezeti tanulás (a magyar népesség egy jelentős részénél ez minimális), valamint a motiváció függvényében (ez mindenekelőtt arról szól, hogy a tanuló mennyire tekinti hasznosíthatónak a tanultakat).
Ebből kiindulva korainak tekinthető az időzítés, amikor a felzárkózó nyelvoktatásról áttérnek a román irodalomnak mint tárgynak (és kisebb mértékben mint nyelvművelő médiumnak) a tanítására. Kevés az esélye (és a tömbvidéken élőknek végképp minimális), hogy négy év oktatás alatt átfogó kommunikatív kompetenciát alakítottak volna ki román nyelven és a román nyelv oktatásáról áttérhetnek az azon a nyelven történő oktatásra (a tanítási gyakorlat az irodalomelméleti és -történeti vonatkozásokat részesíti előnyben). Ugyanakkor – mindamellett, hogy nyelvileg nehezen boldogulnak az oktatott tartalmakkal – viszonylag kevés gyerek számára lehet motiváló egy olyan tudás megszerzése, amit a román irodalomoktatás címen kínálnak fel.
Félreértés ne essék, nem az irodalomoktatás mint a nyelvművelés lehetséges médiuma nem lehet motiváló, hanem kevesek számára bír vonzerővel az olyan jellegű elméleti tudás, amely segítségével nem egyszerűen a nyelv művelőivé és az irodalom fogyasztóivá, hanem a nyelvi megnyilvánulás és az irodalmi alkotás értő elemzőivé válhatnának. És ennek a nyelvoktatási logikának a kárát nemcsak a románt második nyelvként tanuló kisebbségiek látják, hanem a románt anyanyelvként tanulók is. A PISA-tesztek, amelyek nemzetközi szinten vizsgálják, hogy a diákok a meglévő lexikális tudásukat milyen hatékonysággal használják a gyakorlatban, elgondolkoztató eredményekkel zárultak. Románia nemhogy az utolsó harmadban foglal helyet (ama országok között, amelyek a nemzetközi átlagon alul teljesítettek), hanem ezen belül is viszonylag szerény teljesítményt mutatott fel.
Szerző: Horváth István, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke
Tanügy: erőltetett menet
Új Magyar SZó, 2011. január 14. – Kovács Zsolt
Bár hosszas politikai csata után év elején megszületett a tanügyi törvény, a kisebbségekre vonatkozó előírások egyelőre gyakorlati akadályokba ütköznek. Ahhoz például, hogy a törvény a következő tanévtől már életbe léphessen, új tantervre lenne szükség, legalábbis ami a román nyelv oktatását illeti a kisebbségi iskolákban, illetve a történelem- és földrajzoktatásra.
Bár hosszas politikai csata után év elején megszületett a tanügyi törvény, a kisebbségekre vonatkozó előírások egyelőre gyakorlati akadályokba ütköznek. Ahhoz például, hogy a törvény a következő tanévtől már életbe léphessen, új tantervre lenne szükség, legalábbis ami a román nyelv oktatását illeti a kisebbségi iskolákban, illetve a történelem- és földrajzoktatásra.
„Fő a nyugalom, mindenki mindent egyszerre akar" – fogalmaz Szőcs Domokos, az oktatás minisztérium kisebbségi osztályának igazgatója. Az igazgatót arról faggattuk: elkészül-e időben az oktatási reformnak megfelelő kerettanterv. Szőcs szerint azért is szükség van a megfontolt felkészülésre, mert a kisebbségi oktatási reform része a teljes tanügyi átalakításnak.
Aki nem lép egyszerre
„Nem előzhetjük meg a rendszer reformját, nem szaladhatunk előre. A következő lépés, hogy találkozunk a megyei tanfelügyelőségek képviselőivel, és elkezdődnek az új tantervek előkészítésének munkálatai. Azt várjuk a tanfelügyelőktől, hogy vonják be a munkába a legjobb szakembereket" – ismertette az munkafolyamat első fázisát az igazgató.
Szőcs szerint két hét múlva már pontosabban lehet látni, hogyan alakul az új tanterv. Bár már több tanterv is „elő van készítve" – ilyen a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem humán tagozatán Balázs Lajos és munkatársai által kidolgozott program –, a minisztérium igyekszik minél több szakemberrel egyeztetni.
„Reális esélyt látok arra, hogy legyen tanterv őszig, de mindent alaposan átgondolunk. Nemcsak a történelem, a földrajz oktatását, de például újra végignézzük, hogyan folyt eddig az általános iskola alsó tagozatán a román nyelv speciális kisebbségi program szerinti oktatása" – tette hozzá Szőcs, aki szerint a legnagyobb változásokra azok számíthatnak, akik 2011 őszén az ötödik osztályt kezdik el. Számukra már egy évvel hosszabb lesz az általános iskola felső tagozata: csak tizedik osztálytól folytatják tanulmányaikat abban a középiskolában, amelyikben felvételt nyertek.
Megidézzük Kodályt
Az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a kisebbségi oktatás átalakítása olyan mértékű lesz, hogy például a zeneoktatást is „a kisebbségiekhez szabják".
„Nem hallottam még arról, hogy új program és tankönyv lépne életbe a zeneoktatás terén, de nagy szükség lenne rá" – nyilatkozta a kérdés kapcsán lapunknak Moldován Emese marosvásárhelyi zenepedagógus. A helyi 2-es számú általános iskola tanára figyelmeztetett: míg a román tagozaton kiváló tankönyvből korszerűen folyik az oktatás, addig a magyar tagozaton évtizedek óta használatban lévő könyvekből, elavult módszerrel haladnak, nagy szükség van a változásra.
Nem sietik el
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: „erőltetett menet" lesz a tanterv előkészítése, és kicsi a valószínűsége annak, hogy az új tanterv mellé immár új tankönyveket is kaphatnak a diákok a következő tanévtől.
Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó igazgatója Szőcs Domokoshoz hasonlóan megfontoltságra int, a szakember szerint kifejezetten káros lenne, ha idén pusztán a sietség kedvéért új, de nem megfelelő minőségű tankönyveket vezetnének be. Azok a tankönyvek ugyanis, amelyek egyszer forgalomba kerülnek, rendszerint több évig használatba is maradnak: több évre előre „megpecsételi" a reform sorsát, ha nem készítik elő a tankönyvcserét.
A jó tanterv fontosságára hívják fel a figyelmet a hazai magyar tankönyvkiadók is. Tőkés Erika, a kolozsvári Stúdium Kiadó vezetője úgy látja, az előző tanterv „fércmunka" volt, és ha nem sikerül gyakorló pedagógusokat bevonni az előkészítésbe, akkor félő, hogy tévútra kerül a reform. Szikszai Ildikó, a szintén kolozsvári Ábel Kiadó vezetője úgy véli: az előkészületek tétje, hogy mennyire sikerül „rendet tenni" az oktatási programok között, az alternatív tankönyvek káoszában, és el lehet-e érni, hogy a programok és a tankönyvek egymásra épülve, egymást kiegészítve álljanak rendelkezésére több éven át a hazai iskolásoknak.
Rajtuk múlik
A jövő héten találkoznak a minisztérium képviselőivel a megyei tanfelügyelők, hogy egyeztessenek a kerettanterv előkészítéséről. A megbeszélés előtt bizakodóan nyilatkozott Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki úgy véli: ősztől különösebb problémák nélkül érvénybe léphet az új tanügyi törvény. Az intézményvezető úgy véli, a pedagógusok erőfeszítésén múlik, hogy alkalmazkodnak-e a kisebbségbarát jogszabályokhoz.
Keresztély felhívta a figyelmet, a magyar nyelvű történelem és földrajz tanítás nem teljesen új kihívás, nagyon sok helyen a pedagógusok eddig is két nyelven, magyarul és románul oktatták az illető tantárgyakat, hogy a gyerekek hatékonyan elsajátíthassák a tananyagot.
|
