A Kárpát-medencei magyarság összefog a vidékfejlesztésben
2012. február 7.

A magyar kormány és a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetői február 7-én a budapesti parlamentben aláírták a Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal című dokumentumot. A magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban mérföldkőnek számító együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Tőkés László elnök, az Erdélyi Magyar Néppárttól Papp Előd alelnök írta alá.

Magyarország képviseletében a megállapodást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke írtak alá. A magyarországi politikumot Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár is képviselte. A határon túli magyar közösségek részéről a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Délvidék, a Szerémség, a Muravidék és az Őrvidék magyar képviselői is kézjegyüket adták.

A Kárpát-medence – bár a politika határokkal szétszabdalhatja, – földrajzilag-történelmileg egységes marad. A rend akkor áll helyre, ha a medence egységében gondolkodunk – jelentette ki Semjén Zsolt. Fazekas Sándor megállapította: fontos mérföldkő a szerződés, mivel a Kárpát-medencei magyarság többsége vidéki térségekben él. Hozzátette, az aláírókhoz később is csatlakozhatnak magyar szervezetek. Németh Zsolt kifejtette: fontos pillanatban van a magyar nemzetpolitika, mivel nemrégiben elfogadták stratégiai keretét. Ez előirányozza, hogy készüljenek összehangolt ágazati nemzetpolitikák, aminek egyik látványos megvalósulása a most aláírt megállapodás. Készül a többi ágazati nemzetpolitikai megállapodás is, amely például a kulturális, egyházi, civil területeket öleli fel – egészítette ki a politikus.

Az aláírást megelőzően Tőkés László az EMNT elnöki minőségében köszöntötte a megjelenteket, a magyarság életlehetőségeinek növelése szempontjából is kiemelve a megállapodás fontosságát. A kormány és a tárca a Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásakor konzultációsorozatot kezdeményezett a határon túli magyarság képviselőivel, hogy kidolgozza a vidéki térségek – nemzeti megmaradás szempontjából kulcsfontosságú, stratégiai jelentőségű – fejlesztésének közös programját – közölte korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Ezt a konzultációsorozatot zárta a megállapodás aláírása.

Az eseményen az aláíró Tőkés Lászlón és Néppárt-alelnök Papp Elődön kívül az EMNT képviseletében jelen volt Sándor Krisztina ügyvezető elnök, Mátis Jenő gazdasági alelnök, Bozsó Imre Lehel ifjúsági alelnök, László János, a gazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke és Jakabos Janka, a Mikó Imre terv koordinátora. A küldöttség délután a Millenáris Parkban részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédén.

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye


Kisebbségellenes gesztus Teszáritól
Krónika, 2012. február 8.

Többek között a napi egyórás magyar adástól, az országban élő német és a további 16 elismert kisebbség műsoraitól, az esti regionális híradótól, valamint a hazai kosárlabda-bajnokság élő közvetítéseitől fosztotta meg a tévénézőket az RDS&RCS szolgáltató. A Digi-csomag előfizetői egyik napról a másikra a TVR3-as csatorna nélkül maradtak.

Január második felében egyik napról a másikra kiiktatta műholdas kínálatából a román köztelevízió harmadik csatornáját az ország leggazdagabb magyarja, Teszári Zoltán tulajdonában lévő RDS&RCS szolgáltató. Míg a kábelen vételezett adók nézői a továbbiakban is nézhetik a TVR3 műsorait, a Digi-csomag előfizetői többek között a napi egyórás magyar adásról, az országban élő német és a további 16 elismert kisebbség műsorairól, az esti regionális híradóról, valamint a hazai kosárlabdabajnokság élő közvetítéseiről kénytelenek lemondani. Mind az RDS&RCS képviseleti üzleteiben, mind a honlapon megadott 031-4004000-es telefonszámon szinte ugyanazt a semmitmondó választ kapja az érdeklődő. „Így döntött a cég” – hangzik a telefonvonal másik végéről. Ennél bosszantóbb a cég egyik marosvásárhelyi kasszásnője által adott, a viccbéli szőkéket idéző visszakérdező válasz volt: „Tényleg nem fogható a TVR3?”.

Kiszorított kisebbségek

Kacsó Sándor, a TVR bukaresti magyar szerkesztőségének főszerkesztője lapunktól szerzett tudomást a váratlan intézkedésről. „Ez elég nagy gond számunkra, hisz pénteken délben 12-től, majd ismétlésben éjféltől egy-egy órát sugárzunk a 3-as csatornán. De ennél is fájóbb lehet a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári stúdiókban dolgozó kollégáinknak, akiknek a TVR3 jó kifutási lehetőséget biztosít” – fejtette ki Kacsó. A marosvásárhelyiek például hétfőnként, a temesváriak szerdán, a kolozsváriak pedig minden kedden és csütörtökön délben kapcsolódnak az országos hálózatra. Mindannyiuk számára lényeges, hogy műsoraikat azokhoz a nézőkhöz is eljuttassák, akik valamilyen okból nem csatlakozhattak a kábeltévérendszerre, hanem parabolaantenna segítségével vételezik az RDS&RCS csomagjai által kínált adókat.

„A magyar adásokon kívül a Kolozsvári Televízió elszórva roma, ukrán, német és zsidó nyelvű műsorokat is sugároz a 3-as csatornán. Így egyik kisebbségi műsorunk sem jut el a Digi-előfizetőkhöz. A legutóbbi igazgatótanácsi ülésen fel is vetődött, hogy a helyzet kivizsgálását és orvoslását kellene kérnünk az Országos Audiovizuális Tanácstól” – mondta el Orbán S. Katalin, aki a nemzeti kisebbségek szerkesztőségének megbízott vezetőjeként a kolozsvári magyar nyelvű adásokért is felel.

Cătălin Sava, a magyaron és németen kívüli, úgynevezett más kisebbségek szerkesztőségének vezetője Bukarestből irányítja a TVR nemzetiségi adásait. Ő is meglepődve és értetlenül vett tudomást az RDS&RCS döntéséről. „Fogalmam sem volt erről, de miután ön jelezte, meggyőződtem, tényleg így van: kivették a 3-as csatornát. Elképesztő és elkeserítő, hisz szerkesztőségünk tizenhat kisebbséget szolgál” – háborgott Sava. A nemzetiségi adások főszerkesztője még aznap jelezte a problémát a köztelevízió vezetőségének, mely megígérte, hogy a héten intézkedik az ügyben.

Büntetést büntetésre halmozó szolgáltató

„Romániában a műsorszolgáltatók valóságos kiskirályok, azt tesznek, amit éppenséggel akarnak” – állítja a Román Televíziótársaság igazgatótanácsi tagja, Sebesi Karen Attila. Szerinte az RDS&RCS-nek, függetlenül attól, hogy kábelen vagy műholdon szórja a tévétársaságok műsorait, kötelessége tiszteletben tartani az úgynevezett must carry listát, mely a köztelevíziók központi és regionális adóit, valamint – ha létezik – két helyi és ugyanannyi területi stúdió műsorát, a román– francia államközi megállapodásban szereplő TV5 francia hírcsatornát és a nézettség szempontjából legnépszerűbbnek számító adókat tartalmazza.

A 2002/504-es audiovizuális törvény 82. cikkelye szerint azokon a településeken, ahol valamelyik kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, a szolgáltató az illető kisebbség nyelvén sugárzó adót is köteles befoglalni a must carry lajstromára. „A TVR3 kiiktatásával nemcsak egy közcsatorna tűnt el azok képernyőjéről, akik parabolaantennával rendelkeznek, hanem a magyar, a német és az ország további tizenhat kisebbségi műsora. Mi is tiltakozhatunk, de lényegében a Országos Audiovizuális Tanács lenne hivatott rendezni az ügyet” – állítja Sebesi Karen Attila.

Az elmúlt években az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) több ízben is megbírságolta a nagyváradi székhelyű szolgáltatót. Az RDS&RCS esetenként azonnal, máskor csak az óvása elutasítása után fizetett. Szász Attila, a CNA tagjának nyilvántartása szerint a leggazdagabb romániai magyarnak számító Teszári Zoltán a bírságok csaknem 98 százalékát kénytelen volt törleszteni.

A hatósági pénzbüntetés olykor a 25 ezer eurónak megfelelő összeget is eléri. „Az audiovizuális törvénnyel nem éri meg játszadozni, de erre a társaságra mintha semmi nem hatna. Legutóbb azért büntettünk, mert Aradon kiiktatta a must carry listán szereplő helyi, magyar nyelvű műsorral is rendelkező tévéadót. Ki szokták fizetni a büntetést, a többi nem érdekli őket” – panaszkodott lapunknak a CNA RMDSZ által delegált tagja. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között mit tehet az országos hatóság, Szász Attila csak annyit ígért, hogy az audiovizuális tanácsban felveti az RDS&RCS legújabb „kisiklását”.


Marosvásárhely: az RMDSZ ellen, az EMNP/EMNT-vel szövetkezne a helyi MPP
Transindex, 2012. febru’r 7.

Az MPP Maros megyei szervezete felkéri az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi és országos szervezetét és ezeknek a struktúráknak vezetőit, hogy mihamarabb csatlakozzanak az általuk kezdeményezte Polgári Koalícióhoz, és találjanak egy közös, pártok felett álló közös jelöltet, aki képes megnyerni a marosvásárhelyi polgármesteri választást. A polgáriak úgy vélik, az RMDSZ-t pártszempontok vezérlik, hiszen a "szövetség a tőle megszokott arroganciával rúgta fel a marosvásárhelyi polgármesterjelölt-állítás körül kialakítandó konszenzus írott és íratlan szabályait" - írják közleményükben.

Ugyanakkor üdvözlik az EMNT és az EMNP országos vezetőinek felhívását, mely szerint független polgármester-jelöltet kell indítani Marosvásárhelyen.

Megállapítják, az EMNP/EMNT és az MPP alapelvei egybecsengenek a polgármester-jelölt kiválasztása ügyében, így mindössze a közös jelölt megtalálása van hátra. A Polgári Koalíció egyik céljaként Marosvásárhely polgármesteri székének magyar jelölt általi megszerzését, másik céljaként pedig "az RMDSZ vezetősége által megtestesített posztkommunista, monolitikus politikai tömb hatalmának megtörését" jelölték meg.

"Meggyőződésünk, hogy a politikai alakulatok mellett a polgári, keresztény eszmék mentén elkötelezett civil szervezeteket is tömörítő koalíció nem csak Marosvásárhely, de az egész erdélyi magyar jobboldal újraszületésének lehetőségét is magában hordozza" - írja a polgáriak nevében László György, az MPP maros megyei elnöke. (hírszerk.)


Népszámlálás: a szórvány apad inkább
Krónika, 2012. február 8.

„Erdélyben ott van magyar jövő, ahol többségben és tömbben él a magyarság” – szögezte le a Krónikának Antal Árpád a népszámlálás részleges eredményei kapcsán. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere hangsúlyozta, a cenzus eddigi adatai megerősítették, hogy Erdélyben a Partium–Kolozsvár–Székelyföld-tengelyen van magyar élet.

„Ezt a tengelyt kell politikailag és demográfiai szempontból megerősíteni, és erre kell alapozni a szórvány jövőjét is” – hangsúlyozta Antal Árpád, aki szerint a magyarság fogyása a szórványban nagyon nehezen állítható meg.

„Ám ha egy dévai magyar fiatalnak erős erdélyi magyar közösségeket tudunk mutatni, akkor nagyobb valószínűséggel ragaszkodik majd anyanyelvéhez, kultúrájához” – fejtette ki Antal. Az elöljáró rámutatott, a szórványban sokkal radikálisabb a magyarság fogyása, mint a Székelyföldön: az átlag 12,1 százalékos csökkenés a székely megyékben kisebb, a szórványban viszont sokkal nagyobb.

„A népességcsökkenést a beolvadás, a természetes fogyás és az elvándorlás okozza. A romániai magyar közösség esetében nem lehet egyelőre kimutatni, hogy melyik a domináns, azonban a szórványban a beolvadás nagyon fontos tényező” – véli Antal Árpád, aki szerint a szórványtelepüléseken matematikailag lehet valószínűsíteni, mekkora eséllyel találhatnak a magyarok olyan partnert, hogy a következő generáció megőrizze a magyar nyelvet, ennek a valószínűsége a harmadik nemzedéknél viszont még jobban csökken.

A szakember ugyanakkor elmondta, az erdélyi nagyvárosokban a legnagyobb a beolvadás veszélye. Példaként Brassót említette, ahol az elmúlt kilenc év alatt elfogyott a magyarság 40 százaléka. Antal szerint viszont egyelőre még sok a megválaszolatlan kérdés a népszámlálás kapcsán. Például gyanúsnak tartja, hogy az előzetesen bejelentett adatokhoz képest 650 ezerrel nőtt a megszámoltak száma. „A cenzus után azt mondták, hogy hiányoznak a diplomaták, az Afganisztánban levő katonák, a börtönben levők és még néhány más kategória, ez néhány tízezer fős eltérést jelenthetett volna, ám a 650 ezer nagyon sok” – szögezte le a polgármester.

Antal szerint az etnikai arányokat az is ronthatja, hogy az ideiglenes lakhelyen tartózkodók nemzetiségi hovatartozását nem vették figyelembe.

Amint arról beszámoltunk, 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett, nem végleges adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.

Horváth: pénz nélkül hiába a stratégia

„Lehet stratégiákat kidolgozni a népességfogyás megakadályozása érdekében, a kérdés azonban az, hogy milyen eszközöket tudunk mellérendelni” – jelentette ki Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, szerinte hogyan lehetne megakadályozni, hogy az ország lakossága, ezen belül a magyarság lélekszáma tovább apadjon. Mint fogalmazott, az ország eladósodott, nincs miből finanszíroznia a hasonló stratégiákat, és egyhamar nem is lesz. Horváth emlékeztetett, kevés államnak sikerült olyan szociális programokat kidolgoznia és gyakorlatba ültetnie, amivel sikerült legalább stabilizálni a lakosság számát. Példaként Svédországot említette, ahol a kormány kemény szociális politikát alkalmazott, többek között hozzárendelte a szülők igényeihez az oktatási intézményeket, ám a szakember szerint a hasonló programok csak hosszú távon hoznak eredményt, s nagyon sok pénzbe kerülnek. Ugyanakkor a hagyományosan szociális gazdaságpolitikát folytató államokkal szemben Romániára inkább a neoliberális gazdaságpolitika jellemző, s ha a választások után a jelenleg ellenzékben politizáló alakulatok kerülnének hatalomra, ez akkor sem változna.


Hamis állítás, hogy visszatartották volna a csángószövetségnek szánt támogatásokat
MTI,   2012. február 8.

A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) szerint hamis a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) az az állítása, hogy visszatartották a támogatásokat, és az alapítvány fenntartja javaslatát egy új szervezeti struktúra létrehozására.

Ezt az AMMOA közölte kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írták, az AMMOA az elmúlt három hónapban több részletben mintegy 14 millió forintot (legutóbb 2012. január 19-én csaknem 6 millió forintot) bocsátott az MCSMSZ oktatási programjának rendelkezésére. „Hamis tehát az MCSMSZ állítása, hogy az AMMOA visszatartotta volna az MCSMSZ-nek szánt támogatásokat" – fejtették ki.

Kitértek arra is, hogy az AMMOA fenntartja javaslatát egy új szervezeti struktúra létrehozására, amely biztosítja az oktatási program folytonosságát és a támogatások cél szerint történő felhasználását. „Célunk egy Romániában bejegyzett alapítvány létrehozatala, mely együttesen érdekeltté teszi az oktatási programban a támogatókat, a programot megvalósítókat és a moldvai magyarságot is" – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az új alapítvány pénzügyi és szakmai tekintetben felügyelné az oktatási programot, de a program operatív lebonyolítását az MCSMSZ volt alkalmazottai (köztük a jelenlegi tanárok) végeznék.

Ellentétben az MCSMSZ híreszteléseivel, az új alapítvány létrehozása és működtetése minimális többletkiadást eredményez, amely sokszorosan meg fog térülni a hanyag és pazarló gazdálkodás kiküszöbölésével.

A kommünikében kitértek arra is, hogy az MCSMSZ-vezetőségének 2012. január 30-i kollektív lemondását követően a magyar állam megállapodott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) arról, hogy az RMPSZ 2012. február 1-i hatállyal, egy három hónapos átmeneti időszakra átveszi a program működtetését, a magyar állam pedig biztosítja annak pénzügyi hátterét. Az oktatás személyi állományának átadásával az MCSMSZ ténylegesen abbahagyta moldvai oktatási tevékenységét. Ennek következtében az AMMOA – az átmeneti időszakban, amíg az oktatási program véglegesnek szánt szervezeti kerete fel nem áll – támogatóinak szándékát a lehető legpontosabban figyelembe véve határozza meg támogatási politikáját, és dönt a moldvai magyar oktatási program más szervezeten keresztül történő támogatásáról.

„A fentiekre figyelemmel felhívjuk az oktatási program valamennyi támogatójának figyelmét arra, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországról kizárólag az AMMOA szigorú elszámolású és biztonságos rendszere tudja azt garantálni, hogy a civil támogatók pénze valóban a moldvai oktatás támogatását szolgálja" – írták.

Az AMMOA a moldvai magyar oktatási program legnagyobb civil támogatója, 2006 óta több mint 320 millió forint készpénzzel, valamint több tíz millió forint értékű adminisztratív munkaidővel és önkéntes munkával támogatta az oktatási programot.

A programot eddig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. A szervezet vezetősége január 30-án tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült. A program működtetését az új alapítvány megalakulásáig a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége vette át.


Bizonyítvány-magyarázás – Orbán Viktor az elődeire mutogatott tizennegyedik évértékelő beszédében
Új Magyar Szó, 2012. február  8.

A januári békemenet résztvevőinek mondott köszönettel kezdte Orbán Viktor 14. – mintegy félórás – évértékelő beszédét tegnap a budapesti Millenárison. A magyar kormányfő szerint a zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlóan viselkedtek azok, akik nyolc év alatt zátonyra futtatták Magyarországot: elsőként hagyták el a fedélzetet, és nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel.

„Ami sűrűbb a levegőnél”

A miniszterelnök hozzátette: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvátenni; a szocialista kormányok ugyanis „mindent eltüntettek, ami sűrűbb a levegőnél”, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Orbán Viktor azt mondta: ha most akkora volna az ország adósságállománya, mint 2002-ben volt, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és azon kellene vitatkozni, hány új kórház és gyár épüljön. A szocialisták azonban visszanyomták az országot egy „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz megbocsátani – tette hozzá. Az államadósság csökkentése nélkül Magyarország ma ott tartana, ahol Görögország: elveszítette volna a függetlenségét. Orbán Viktor szerint azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. Kifejtette: a január 1-jétől hatályos új alkotmány előírja az adósság csökkentését és a költségvetési egyensúly megőrzését, meggátolva, hogy felelőtlen kormányzatok újabb nemzedékek jövőjét dobják zálogba.

A Fidesz önmaga mögött áll

A Fidesz üdvözli, hogy a miniszterelnök egyértelműen kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közleményben tudatta: a miniszterelnök és kormánya mindenben számíthat a Fidesz támogatására.

A rászorulók védelmét hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a beszéd után. Harrach Péter úgy fogalmazott: a miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendezett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativitása, éppúgy, mint a rászorulók védelme.

Orbán „keszonbeteg”

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az elmondottaknak semmi közük a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit.

Az LMP véleménye szerint a beszéd nem évértékelő volt, hanem „hazugságbeszéd” – reagált Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: Orbán nem fogadta meg a felesége tanácsát, hogy mondjon el mindent. Meglátása szerint a beszédből kimaradt a valóság, „és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját”.

A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg a beszédet, csalódást okozott, mert kevés konkrétum és egyetlen újdonság sem hangzott el benne – jelentette Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes.

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google