Tartalomjegyzék

ROMÁNIA

Cáfolják a számlálóbiztosok félretájékoztatásáról szóló híreket

MTI, 2011. október 18.  

A román statisztikai intézet Kolozs megyei vezetője a Krónikának cáfolta, hogy a hivatal munkatársai félretájékoztatták volna a napokban kezdődő népszámlálással kapcsolatosan a biztosokat az etnokulturális adatfelvétel kapcsán, ugyanakkor a cenzus lebonyolításában akadályt jelenthet, hogy több tucat pedagógus mondja vissza a számlálóbiztosi megbízatást.

Az utóbbi napokban a romániai magyar szervezetek arról értesültek: néhány erdélyi nagyvárosban – így Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron a statisztikai hivatal által tartott képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták az akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak az adatfelvételkor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felkérte Emil Boc kormányfőt, hogy minél hamarabb történjen meg a hibák és téves információk korrigálása.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor levélben fordult Traian Igas belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Intézet elnökéhez, felhívva a figyelmet, hogy ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság és a kormány elfogadott.

A kolozsvári Szabadság a www.nepszamlalas.ro portált idézi, miszerint az eset súlya alapján „a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk".

A lap hangsúlyozza: ellentétben a módszertani felkészítőn elhangzottakkal, ha valaki nincs személyesen jelen a kérdezésnél, a róla nyilatkozó családtag vagy egy háztartásban élő személy bediktálhatja a távollévő nemzetiségét, anyanyelvét és vallási hovatartozását is. Ez abban az esetben is így történik, ha a nem jelenlévő személy más településen vagy akár külföldön tartózkodik. Így például a Magyarországon tartózkodó vagy dolgozó román állampolgárok adatait is közölhetik az otthoniak – olvasható a Szabadságban.

A Krónika utal is az 1502/2-es számú kormányhatározat 2. cikkelyére, valamint a Népszámlálási személyzet tankönyve vonatkozó passzusára, miszerint az október 20-31. között tartandó adatgyűjtés során az ideiglenesen hiányzó személyek esetében a háztartás jelen levő tagjai által bejelentett etnikai hovatartozást kell beírni.

Codrea Pop, a kolozsvári regionális statisztikai igazgatóság vezetője azonban cáfolta a Krónikának, hogy beosztottai úgy tájékoztatták volna a számlálóbiztosokat, miszerint a lakosok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk etnokulturális jellemzőiről. „Ilyen nem történt, aki hasonlót állít, az félreértette az elhangzottakat. Higgye el, nálunk nem fordulhatott elő ilyen félretájékoztatás, ez már a negyedik népszámlálás, amit levezényelek Kolozsváron. A családtagok nemcsak az adatgyűjtés idején hiányzó, hanem a 12 hónapnál kevesebb ideje külföldön tartózkodó hozzátartozójuk nemzetiségéről is nyilatkozhatnak" – szögezte le Codrea Pop.

A népszámlálás lebonyolításában egyébként akadályt jelenthet, hogy több tucat pedagógus mondja vissza a számlálóbiztosi megbízatást. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint a tanárok azért visszakoznak, mert bár a népszámlálásra vonatkozó 2009/1502-es kormányhatározat 10-es cikkelye kimondja, hogy a biztosok mentesülnek a munkahelyi szolgálatvégzés alól, és megkapják a teljes bérüket, a tanügyi minisztérium bejelentette, hogy a tanerőknek a népszámlálás alatt is meg kell tartaniuk óráikat.

Romániai népszámlálás - Magyar szervezetek kampánya: a székely és a csángó is vallja magyarnak magát!

MTI, 2011. október 17.

- Néhány nappal a romániai népszámlálás megkezdése előtt a romániai magyar szervezetek a szórványvidéken és a tömbben élő magyarság körében egyaránt arra biztatatnak, hogy a magyar lakosság tagjai ne féljenek vállalni identitásukat, másrészt pedig a kérdőíveken szereplő "székely", "roma" vagy "csángó" meghatározás helyett a "magyar" megnevezést jelöljék meg.

    A Romániai Magyar Szövetség (RMDSZ) vezetői többször hangsúlyozták: a romániai magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelvhasználathoz kapcsolódik. Emlékeztetnek: ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot, kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban.

    Ezt a szövetség elsősorban azokon a településeken próbálja megértetni, ahol "rezeghet a léc", azaz a magyarok aránya alig éri el a húsz százalékot, így ott akár néhány szavazaton is múlhat a nemzetiségi jogok jövendő érvényesítése. Főként azokra a településekre igyekeznek eljutni, ahol nagyobb a román nemzetiségűek számaránya, a lakosok egy része ortodox vagy más vallású, emiatt identitásproblémák merülhetnek fel.

    "Sokaknak nem tiszta, mi az állampolgárság, a nemzetiség, az etnikum és a vallás. Ebben a régióban vannak olyan emberek, akik ortodox vallásúak, de magyarok, mivel ez az anyanyelvük, és felmenőik is magyarok voltak. Szeretnénk, ha ők továbbra is magyarnak vallanák magukat - idézi hétfői számában a Hargita Népe című napilap Becze Istvánt, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének ügyvezető elnökét.

    Hasonló érvekkel kampányolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A székelyföldiekkel főleg azt próbálják megértetni: bár az űrlapon a "székely" meghatározás is szerepel, ők is vallják magyarnak magukat a népszámlálás során. Az MTI értesülései szerint (és ez az internetes portálokon olvasható hozzászólásokból is kiderül) vannak, akik csakis székelynek hajlandók vallani magukat, főleg a politikusokkal szembeni "dacból".

    Az RMDSZ népszámlálási karavánjának önkéntesekből álló stábja az utóbbi napokban éppen a székelyföldi Kovászna és Hargita megyébe látogatott. Bodor László, az RMDSZ főtitkár-helyettese a Gyergyószentmiklóson megszervezett sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: "Mindannyian a magyarság nagy családjába tartozunk, és fontos tudatosítanunk, hogy a székelység is felelős a partiumi vagy a szórványban élő magyarokért, mindannyian felelősek vagyunk egymásért, és most a magyar identitástudat az, ami számít."

    Tőkés László a hétvégén az EMNT-EMNP kampányzáró zilahi rendezvényén ugyancsak felhívta a magyarok közös felelősségét abban, hogy vállalják-e identitásunkat, avagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség apadása. A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét.

    A híradások szerint ugyanakkor román oldalról "ellenkező előjelű" próbálkozások is vannak. Legalábbis ezt sejteti Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök egyik nyilatkozata. Eszerint Bukarestből vagy Brüsszelből vannak olyan próbálkozások, hogy a helyi cigányságot rávegyék: romákként és ne magyarokként jegyeztessék magukat a kérdezőbiztosokkal.

    Az erdélyi Krónika hétfői számában megerősítette azt a múlt pénteken RMDSZ-es forrásokból is ismertté vált értesülést, amely szerint több erdélyi városban félretájékoztatják a statisztikai intézet illetékesei a számlálóbiztosokat. Állítólag azt mondják nekik: a lakosok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Így fennáll a veszélye, hogy Románia lakosságának jelentős részét "nemzetiség nélküliként" vagy – etnikai hovatartozásától függetlenül – románként könyvelik el az október 20-án startoló népszámlálás során - olvasható a lapban.

Visszavonta kezdeményezője az ANI-törvényjavaslatot

Krónika, 2011. október 18.

Visszavonta tegnap a parlamentben az Országos Feddhetetlenségi Hatóság működését szabályozó törvényhez benyújtott módosító javaslatát Tudor Ciuhodaru képviselo, miután vita támadt a javaslathoz Márton Árpád RMDSZ-es honatya által csatolt, az ANI jogköreit jelentősen szűkíteni szándékozó kiegészítések miatt. Mint arról beszámoltunk, a bírálók szerint Márton javaslatai teljesen kiüresítik az intézményt, és minden eszközétől megfosztják.

 

 Ciuhodaru lépését azzal indokolta, hogy az ő indítványa „a korrupt cápák” elleni harc eszköze lett volna, a módosítások azonban „kismacskákkal való játszadozássá” változtatták volna a törvényt.

Ünnepi megemlékezés Agyagfalván


RMDSZ.ro, 2011. október 17.

Az 1848-as Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés 163. évfordulója alkalmából szerveztek ünnepi megemlékezést Agyagfalván október 16-án.

Az eseményt támogató Hargita Megye Tanácsa részéről a megemlékezésen jelen levő Birtalan József megyemenedzser nyilatkozatban foglalta össze a 163 évvel ezelőtti agyagfalvi esemény lényegét: „az 1848-as Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés egyik jelentős eseménye volt nemzetünk életének, akkor döntötte el a székelység, hogy a magyar nemzet mellé áll, és vállalja azt, hogy a magyar nemzet része”. Az esemény aktualitását hangsúlyozva a megyemenedzser hozzátette: – Azt gondolom, hogy ez aktuális most, ebben a pillanatban is, mindannyian a magyar nemzet része vagyunk, még akkor is, ha Székelyföldön élünk. A közelmúlt és a jelenkor történelme is ezt igazolja, és azt hiszem, hogy mindannyiunk számára fontosak ezek a pillanatok.

Mihályi Ferenc, Bögöz község polgármester is a megyemenedzserhez hasonlóan az 1848-as esemény aktualitását emelte ki: –  A tavaly lehetőség nyílt arra, hogy a határon túli magyarok is felvehessék a kettős állampolgárságot. A múltat tisztelni kell, ezért minden évben megszervezzük ezt az ünnepséget, ahol lerójjuk tiszteletünket az őseink előtt – nyilatkozta a polgármester. Mihályi hozzátette: „a múltat nemcsak tisztelni kell, hanem tanulni is kell belőle. Azt hiszem, aki eljön az ünnepségre, az átgondolja az életét, és megfogalmazódik benne, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy ez a nemzet továbbra is fennmaradjon, és ne csak dícső múltja, hanem jövője is legyen”.

A megemlékezést megtisztelte jelenlétével és ünnepi beszédével Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter.

Az ünnepi program részeként istentisztelet tartottak a helyi református templomban, majd a résztvevők levonultak az emlékműhöz, ahol koszorúkat helyeztek el. Hargita Megye Tanácsának képviseletében Birtalan József megyemenedzser és Benyovszky Lajos megyei tanácsos helyezett el koszorút az emlékműnél. Az esemény ünnepélyessé tételéhez hozzájárultak a megye mindhárom térségéből érkező huszárok is.

ERDÉLY

Régiósítási hátsó szándékok

Háromszék, 2011. október 18. –   B. Kovács András

Erőlteti a közigazgatási átszervezés témáját a fő kormánypárt, a demokrata-liberálisok mindenáron a jövő évi választások előtt szeretnék végrehajtani az ország új regionális átalakítását.

Hivatalos indoklásukban azt hozzák fel, hogy takarékosabban működő szerkezet mellett az európai uniós alapokhoz való könnyebb hozzáférést is segítené egy decentralizáltabb rendszer, nem nehéz viszont rájönni, e törekvés nyilván összefügg azzal is – és nem mellékesen –, hogy saját pártjuk esélyeit szeretnék javítani a jövő évi voksolásokon. Eme erőpróbán ugyanis előreláthatólag alighanem elbuknak, ha a lakosság mai hangulata, elkeseredettsége nem változik. Emiatt keresnek szokatlan megoldásokat, s erre a közigazgatási szerkezet átgyúrását vélik alkalmasnak, az ugyanis szétzilálhatná a rivális pártok megyerendszerre épülő szervezeteit és a mögöttük álló érdekszövetségeket. Ebből világos az is, miért nem kíván hozzányúlni a mai megyei beosztáshoz a választások előtt egyetlen ellenzéki párt sem, és hogy miért nem lelkesedik az ötletért az RMDSZ maga sem. Mi több, hónapok óta konokul kitart a terv elvetése, elhalasztása mellett.

Különben minden, magát a magyar érdekvédelemmel eljegyzett párt öngyilkosságot követne el, ha a közigazgatási átstrukturálódáshoz akkor is hozzájárulását adná, ha az a magyarság önrendelkezési törekvéseit károsítaná vagy meghiúsítaná. Márpedig ez derül ki Emil Boc pártelnök etnikai régiók létrehozását elítélő nyilatkozataiból. Magyar párt nem teheti meg, hogy a székely és határ menti (például Bihar, Szatmár, Szilágy) régió magyar lakosságát kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a mainál – holott a nagyobbik kormánypárt tervei ehhez vezetnének –, ráadásul szavazótábora azt várja el tőle, hogy annak mai helyzetén, önérvényesítő képességén számottevően javítson.
Magyar párt csak abban az esetben adhatja áldását egy adminisztratív átszervezésre, ha az közelebb visz kulturális és területi belső autonómiánk létrehívásához, illetve ha kizárja minden további jogvesztés lehetőségét.

Smaranda Enache bölcsességében bízik Vass Levente

mediatica.ro / RMDSZ Tájékoztató, 2011. október 18.   

Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában azt mondta: Dsida Jenő szavaival élve „hittel hiszek Erdélyben, Székelyföldben” és Marosvásárhelyben, és hittel hiszem azt, hogy a marosvásárhelyi magyarság képes visszaszerezni a várost. Vass Levente kijelentette, megtiszteltetés számára, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként az egész marosvásárhelyi magyar közösség jelöltje lehet, hiszen meggyőződése, hogy a cél érdekében az RMDSZ és az EMNT mellett más magyar szervezetek is felsorakoznak mögötte.

„Hiszem azt, hogy sikerül majd meggyőznünk az esetlegesen indulni kívánó többi magyar jelöltet is arról, hogy csak egyetlen jelölttel vagyunk képesek győzni a választásokon” – fogalmazott. Vass Levente bízik benne, hogy Smaranda Enache elég bölcs ahhoz, hogy belássa: csak egy magyar tudja teljességgel átérezni és képviselni a közösség valós igényeit és céljait, bár a Pro Európa Liga társelnöke kétségkívül megérdemli a magyarság elismerését.

A polgármesterjelölt szerint ma az a legfontosabb, hogy meggyőzzék a város magyar lakóit: több sikertelen próbálkozás után a közösségnek valós esélye van arra, hogy visszaszerezze a város vezetését.

Nemzetpolitikáról Nagyszalontán

Krónika, 2011. október 17.

Nagyszalontán tartja kihelyezett ülését a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. A találkozóra október 19-én, szerdán kerül sor 11 órától a Magyar Házban.

A programterv szerint Török László nagyszalontai polgármester tájékoztatója után Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzulnak, a magyar politikai pártok és a történelmi magyar egyházak partiumi képviselőinek beszámolói következnek.

Az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek munkájáról Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester, Bognár Levente aradi alpolgármester, János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, ifj. Szilágyi Ferenc, a Partium Autonómia Kezdeményező Testület elnöke és Szémán Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke tájékoztat.

Az ülésszak után a bizottsági tagok megkoszorúzzák Arany János és Kossuth Lajos szobrát, ellátogatnak az Arany János Múzeumba, a költő szülőházához, illetve a Szent Antal Gyermekotthonba.

Támogatás keveseknek?

Új Magyar Szó, 2011. október 18. – Baloga-Tamás Erika

Székelyudvarhelyen csupán a kedvezményezettek tíz százaléka jutott hozzá a oktatási-nevelési támogatáshoz, annak ellenére, hogy Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a napokban azt nyilatkozta, a támogatásra jogosultak majdnem fele, 47 ezer erdélyi kérvényező már megkapta a hónapok óta várt összeget.

Székelyudvarhelyen csupán a kedvezményezettek tíz százaléka jutott hozzá a oktatási-nevelési támogatáshoz, annak ellenére, hogy Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a napokban azt nyilatkozta, a támogatásra jogosultak majdnem fele, 47 ezer erdélyi kérvényező már megkapta a hónapok óta várt összeget.

Az OTP Bank székelyudvarhelyi kirendeltsége 10 ezer kérvényező számára biztosítja az átutalást, eddig 5 ezer kártya érkezett a bankfiókhoz, ebből négyezret osztottak ki – tájékoztatta lapunkat a pénzintézet illetékese. Napokkal ezelőtt a támogatás folyósítása is elkezdődött, eddig az ügyfelek által felvett kártyák 10 százalékára került rá a juttatás összege.

„A kifizetéseket tíz napja kezdtük el, az ütemterv a következő: aki szerdáig átveszi a bankkártyát, annak már pénteken rákerül a pénz a számlájára” – magyarázta lapunknak Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke. Hozzátette: a bankkártyák, illetve a támogatás összege az oktatási-nevelési pályázatok feldolgozásának sorrendjében érkeznek a jogosultakhoz.

Jelenleg az első körben elbírált igénylők kiszolgálása zajlik, de jövő héten a második körben előterjesztett listán szereplők esetében is megkezdik a kártyák és a juttatás folyósítását. Eddig az első körben elbíráltak 40-50 százalékához érkezett meg a támogatás – mondta az RMPSZ elnöke. Burus úgy tudja, hogy a kifizetések december 15-ig megtörténnek. Tájékoztatása szerint nem jelent gondot, ha valaki nem veszi át a bankkártyát a kiértesítőben jelzett időpontig, mert a bankok bármikor, soron kívül kiadják.

A MOGYE rektorával tárgyalt a magyar nagykövet

Krónika, 2011. október 17.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar intézetek létre hozása kapcsán kialakult ellentétekről tárgyalt hétfőn Marosvásárhelyen a felsőoktatási intézmény rektorával, Constantin Copotoiuval Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna területileg illetékes csíkszeredai főkonzul. Mint azt a Krónikának a megbeszélést követően Füzes Oszkár elmondta, a mintegy két órán át zajló tárgyalásokon a diplomaták leszögezték: a magyar kormány és a magyarországi közvélemény számára a marosvásárhelyi egyetemen zajló magyar orvosképzés ügye alapvető fontosságú kérdés, megoldása pedig alapvetően befolyásolja Magyarország és Románia kapcsolatait.

   „Közöltük a rektorral, hogy Magyarország álláspontja szerint csak az a megoldás jó, ami a magyar oktatók és a magyar oktatás számára is megfelelő” – mondta el a Krónikának a nagykövet.

    Füzes Oszkár azt is hozzátette, hogy Constantin Copotoiu tudomásul vette a magyar álláspontot, és nyitottnak mutatkozott a felvetett problémák megvitatására. „Ellentétes nézeteket is nyíltan kifejtő beszélgetés volt, a rektor úr biztosított arról, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás” – fejtette ki a nagykövet.  Az egyetem vezetője arra is ígéretet tett, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek révén a magyar oktatók száma nem csökken, hanem nő az egyetemen. A Krónika ugyanakkor úgy tudja, a rektor továbbra sem tartja szükségesnek a magyar intézetek létrehozását.   Füzes Oszkár elmondta: a tárgyalás során arról is tájékoztatta a rektort, hogy a magyar kormány és a magyarországi közvélemény továbbra is kiemelten figyel a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyére. A rektor zárásként ígéretet tett arra, hogy összhangot igyekszik teremteni a magyar oktatás érdekei és a törvényes lehetőségek között. Emellett arra is ígéret hangzott el, hogy újraindul a párbeszéd az egyetemen belül a magyar és a román oktatók között. Füzes Oszkár azt is elmondta lapunknak, hogy a témában további tárgyalásokat tervez az érintettekkel és az ügyben illetékes hatóságokkal is.

     Az ügy kapcsán hétfőn megszólalt Dragoş Popa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezetének elnöke, az egyetem tanára is, aki nyomásgyakorlásnak minősítette Füzes látogatását, és elítélte az oktatás etnikai alapon történő szétválasztását.

    Popa álláspontja szerint Magyarország azért áll ki a magyar oktatás önállósodása mellett, mert – szerinte – a MOGYE-n végzett hallgatók kilencven százaléka Magyarországra megy dolgozni, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy olyan, másik országban képzett szakembereket „importáljon,” akiknek a képzésébe nem kellett befektetnie.

    Mint arról beszámoltunk, a MOGYE-n azért robbant ki konfliktus az egyetem román vezetése és a magyar oktatók között, mert a rektor és a román többségű egyetemi szenátus nem hajlandó végrehajtani az új oktatási törvény 135. cikkelyében foglalt rendelkezést, miszerint három romániai multikulturális oktatási intézménynek – a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a MOGYE-nek – létre kell hozza az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat.

   Az orvosi egyetem rektora a jogszabály végrehajtására vonatkozó oktatási minisztériumi felszólítást az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó figyelembe venni.

Népszámlálási botrány: lép a kormány?

Krónika, 2011. október 18. – Rostás Szabolcs, Bíró Blanka

    Miközben a statisztikai intézet Kolozs megyei vezetője a Krónikának cáfolta, hogy a hivatal munkatársai félretájékoztatták a biztosokat az etnokulturális adatfelvétel kapcsán, Kelemen Hunor tegnap beszámolt a több erdélyi nagyvárosban észlelt problémáról Emil Bocnak. Az RMDSZ elnöke a kormányfő elé tárta, hogy a cenzorokat Vásárhelyen, Váradon és Kolozsváron úgy képezték ki: a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.

Mint azt tegnapi lapszámunkban feltártuk, a statisztikai intézet illetékeseinek téves tájékoztatása nyomán fennáll a veszélye, hogy a polgárok jelentős része nem nyilatkozhat majd közvetlen hozzátartozója nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Holott mindez ellentmond az 1502/2-es számú kormányhatározat 2. cikkelyének, valamint a Népszámlálási személyzet tankönyve vonatkozó passzusának, miszerint az ideiglenesen hiányzó személyek esetében a háztartás jelen levő tagjai által bejelentett etnikai hovatartozást kell beírni.

A félretájékoztatásban ludas felkészítő személyzet rendeletértelmezése azért is érthetetlen, mivel az október 20. és 31. között tartandó adatgyűjtés során a családok valamennyi tagja biztosan nem fog otthon tartózkodni a számlálóbiztosok látogatása idején. Kelemen Hunor felkérte a kormányfőt, minél hamarabb történjen meg a hibák és téves információk korrigálása. A szövetségi elnök ugyanakkor levélben fordult Traian Igaş belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Intézet elnökéhez, akiket szintén tájékoztatott a történtekről, felhívva a figyelmet, hogy ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság – vagyis a kormány – elfogadott. „Egy ilyen félretájékoztatás súlyosan károsítja a népszámlálási folyamat egészét, esetenként pedig a nemzetiségi együttélés egyensúlyát is” – szögezte le levelében Kelemen, elfogadhatatlannak tartva, hogy a más nemzetiségűeket hátrányos megkülönböztetésben részesítsék a hatóságok. Eközben Codrea Pop, a kolozsvári regionális statisztikai igazgatóság vezetője tegnap lapunknak cáfolta, hogy beosztottai úgy tájékoztatták a számlálóbiztosokat, miszerint a lakosok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk etnokulturális jellemzőiről. „Ilyen nem történt, aki hasonlót állít, az félreértette az elhangzottakat. Higgye el, nálunk nem fordulhatott elő ilyen félretájékoztatás, ez már a negyedik népszámlálás, amit levezénylek Kolozsváron.

A családtagok nemcsak az adatgyűjtés idején hiányzó, hanem a 12 hónapnál kevesebb ideje külföldön tartózkodó hozzátartozójuk nemzetiségéről is nyilatkozhatnak, így szerepel a módszertanban” – szögezte le a Krónikának Codrea Pop, amikor szembesítettük egy kincses városi cenzor lapunknak adott nyilatkozatával. Eközben a Székely Nemzeti Tanács közleményben szólít fel arra, hogy a székelyek is vallják magukat magyarnak a népszámláláson. Izsák Balázs elnök szerint a székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely: a román nacionalisták ily módon törölnék a térképről az egy tömbben élő magyar közösséget. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szintén közleményben hívja fel hívei figyelmét, hogy a cenzus során az evanghelică-lutherană (Biserica Evanghelică Lutherană din România) megnevezést használják felekezetük megvallásakor. A népszámlálás lebonyolításában egyébként akadályt jelenthet, hogy több tucat pedagógus mondja vissza a számlálóbiztosi megbízatást.

György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint a tanárok azért visszakoznak, mert bár a népszámlálásra vonatkozó 2009/1502-es kormányhatározat 10-es cikkelye kimondja, hogy a biztosok mentesülnek a munkahelyi szolgálatvégzés alól, és megkapják a teljes bérüket, a tanügyminisztérium bejelentette, hogy a tanerőknek a népszámlálás alatt is meg kell tartaniuk óráikat. A cenzus ideje alatt csak az óvodások és elemisták kapnak egyhetes vakációt.

MAGYARORSZÁG 

A magyarországiak többsége határon túli magyart alkalmazna

MTI, 2011. október 18.  

A magyarok többsége inkább határon túli magyar jelentkezőt alkalmazna a helyi önkormányzatnál takarítónak, illetve karbantartónak, valamint ügyintézőnek, alig húsz százalékuk venne fel arab, afrikai vagy kínai jelöltet – ezt mutatják a Tárki ez év első felében végzett diszkriminációs kutatássorozatának a részadatai, amelyeket hétfőn juttattak el az MTI-hez.

A „Migráns esélyek és tapasztalatok" című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott reprezentatív kutatás keretében arra kérték a megkérdezetteket, hogy képzeletbeli munkáltatóként döntsenek arról: kit vennének fel a helyi önkormányzathoz az említett három állásra, ha csak külföldön élő jelentkezők – egy iraki, egy kenyai, egy kínai és egy kárpátaljai magyar nő, illetve egy iráni, egy nigériai, egy kínai és egy vajdasági magyar férfi – közül választhatnak.
     A közlemény szerint a megkérdezettek több mint 80 százaléka a kárpátaljai, illetve a vajdasági magyar jelöltet választotta a megjelölt munkakörre, csak elenyésző arányban támogatták a többi fiktív jelentkezőt.

     Tárki külön vizsgálta a férfiakkal és a nőkkel szembeni fiktív munkáltatói döntéseket, az eredmények szerint mindkét esetben a határon túli magyar jelentkező kapta volna meg a képzeletbeli állást a válaszadók négyötödétől.
    A nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint, három egymást követő hónapban végzett kutatás keretében – mintegy „mini-önéletrajzként" – a fiktív jelentkező képe alatt feltüntették a nevét, az országot és a legfontosabb munkaerő-piaci tulajdonságait.

     A takarítónői állásra jelentkezők közül a kárpátaljai magyar Sárát választotta a válaszadók 79 százaléka, míg a karbantartói állásra a nyilatkozók 85 százaléka támogatta volna a vajdasági magyar Tamást. A takarítónői állásra a kenyai és az arab származású nőket 8-8 százalék alkalmazta volna, míg a karbantartói munkakörre inkább a nigériai származású férfit vették volna fel az iráni jelölttel szemben.

     Amikor a válaszadóknak arcképek alapján kellett utazási irodai vagy banki ügyintézőt választaniuk a fiktív jelöltek közül, 87 százalékuk szintén határon túli magyar jelölteket, kétharmaduk a női jelentkezőt jelölte meg.

     A nemi hovatartozást vizsgálva: 53 százalék választotta volna a kárpátaljai Sárát, és csak 5 százalék az iraki Fatimát. A férfiak esetében a vajdasági Tamást a válaszadók egyharmada választotta, viszont a „láthatóan más" külföldi férfiak mindegyikének szinte teljes elutasítottságban volt része.

OGY - Választójog - Nincs megállapodás az albizottságban a választási rendszerről


MTI, 2011. október 17.

- Nem jutott megállapodásra az Országgyűlés választójogi albizottsága hétfői ülésén az új választási rendszer kérdésében, egyik párt javaslata sem kapta meg a szükséges többséget a paritásos testületben.

    A hattagú albizottság - amelybe két tagot delegált a Fidesz, minden más frakció pedig egyet-egyet - hétfői tanácskozásán a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP választási rendszerrel kapcsolatos elképzeléséről is szavazott, ám egyik koncepció sem kapott háromnál több igen szavazatot.

    Az MSZP javaslata, amely arányos, listás, egyfordulós rendszert tartalmaz, 2 igen és 4 nem szavazatot kapott. Az LMP vegyes rendszerre - benne egyéni kerületekkel, országos listával és kompenzációs listával -, kétszavazatos, kétfordulós választási szisztémára vonatkozó javaslata 2 igen, 3 nem és egy tartózkodó szavazatot kapott. A vegyes választási rendszert - benne egyéni körzetekkel és országos listával -, kétszavazatos, egyfordulós, töredékszavazat-visszaszámláló szisztémát kezdeményező Fidesz-KDNP-s javaslatra hárman szavaztak igennel, egy albizottsági tag nemmel voksolt, ketten pedig tartózkodtak. A Jobbik koncepciója - amely a "német modell" szerinti arányos megoldással párosuló vegyes rendszert, két szavazatot és egy fordulót javasol - 2 igen és 4 nem szavazatot kapott.

    Salamon László, a testület KDNP-s elnöke az ülésen közölte: a történtekről, így arról, hogy "a leglényegesebb kérdésben" nem tudtak döntést kialakítani, tájékoztatja Kövér László házelnököt, valamint az alkotmányügyi bizottságot. Megjegyezte, az albizottságot akkor hívja össze újra, ha a testület elé kerül egy olyan ötödik írásbeli változat, amelynek többségi elfogadására esély lehet, ellenkező esetben nem látja értelmét, hogy a testület - a választási rendszerben kialakult döntésképtelenség okán - tovább foglalkozzon a kérdéssel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte minden párt javaslata megfelelt a demokrácia és az alkotmányosság követelményeinek.
    Lamperth Mónika, a testület szocialista alelnöke azt mondta, szerinte lenne értelme annak, hogy ha elkészül a normaszöveg a kormányoldal részéről, akkor azt ne az alkotmányügyi bizottsági tárgyaláson lássák először, hanem a választójogi albizottságban.

    Az albizottság a választási rendszer mellett szavazott a külhoni magyarok aktív választójogának biztosításáról is, amelyet négyen támogattak, ketten elleneztek, továbbá voksoltak a nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó LMP-s, valamint Fidesz-KDNP-s elképzelésről is. Előbbi 3 igen és 3 nem szavazatot kapott, míg utóbbit egyhangúlag támogatta a testület.

 

Aláírták a hűségnyilatkozatot, de tovább lebegtetik távozásukat Gyurcsányék

 MTI, 2011. október 17.

- Az MSZP-frakció 58 tagja közül 57 aláírta hétfőig azt a nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy a szocialista képviselőcsoport tagjai maradnak. Mesterházy Attila pártelnök hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: személyes konzultációkon kiderült, közülük 48-an legalább a következő választásokig az MSZP-frakcióban folytatnák, 9 politikus azonban "másképp értelmezte" a nyilatkozatot. Aláírták a papírt a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platformhoz tartozó képviselők is, a volt miniszterelnök ugyanakkor levélben közölte: a következő napokban, hetekben döntik csak el, hogy kilépnek-e az MSZP-ből. Mesterházy és Gyurcsány csütörtökön tárgyal egymással.

    Mesterházy Attila múlt csütörtökön szólította fel a szocialista frakció tagjait, hogy a képviselőcsoport hétfői üléséig nyilatkozzanak, a frakcióban maradnak-e, elfogadva a párt alapszabályában az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan megfogalmazott elvárásokat. Mesterházy Attila ezt arra hivatkozva kérte, hogy Varju László - a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform igazgatója - előző nap a Magyar Rádiónak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy új frakció alakításán dolgoznak, és azt is, biztos benne, hogy meglesz az ehhez szükséges tíz képviselő támogatása.

    A nyilatkozatot végül a Demokratikus Koalícióhoz tartozó hét képviselő is aláírta. Gyurcsány Ferenc azonban hétfőn levelet küldött Mesterházy Attilának, és - a Facebookon is publikált írásban - úgy fogalmazott: a nyilatkozat "nem jelent semmit azon túl, hogy az aláírás napján a frakció tagjai vagyunk, és az esetleges jövőbeni kilépésig azok is kívánunk maradni". Kitért arra is, egy éve rendszerváltást sürgetnek a szocialista pártban, "eddig nem sok sikerrel". "Világos, hogy szaporodó nézetkülönbségeinket látva nekem és társaimnak előbb-utóbb döntenünk kell: maradunk az MSZP-ben, vagy távozunk. A következő napokban, hetekben dönteni fogunk. Ha a távozás mellett döntünk, arról haladéktalanul tájékoztatni fogunk Téged" - írta.

    A pártelnök-frakcióvezető által kért nyilatkozatot - mint Mesterházy elmondta - a képviselőcsoport tagjai közül egyedül Oláh Lajos nem írta alá a határidőig. A Hajdú-Bihar megyei listáról a parlamentbe jutott politikus az őt delegáló szervezetek állásfoglalását várja, megérkezésükig pedig haladékot kért. Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy Gyurcsányon kívül Szűcs Erika korábbi szociális és munkaügyi miniszter is kiegészítést fűzött a nyilatkozathoz, és személyes egyeztetést kért tőle. Annak részleteiről viszont nem nyilatkozott Mesterházy Attila.

    Ugyanakkor érzékeltette: a frakcióban folytatott személyes konzultációk alapján elmondható, hogy kilenc, a nyilatkozatot aláíró politikus nem legalább a ciklus végéig szóló elkötelezettségként értelmezte azt. Hogy kik ők, nem kívánta megmondani. Hozzátette viszont, ez a helyzet fenntartja az MSZP-ben uralkodó, a szocialista pártnak ártó bizonytalanságot, ezért csütörtökre megbeszélésre hívta Gyurcsány Ferencet, hogy egyeztessenek a helyzet tisztázásáról és a lehetséges megoldásról. Mint mondta: két lehetőséget lát, az egyik, hogy a pártban mindenki tudomásul veszi a többségi álláspontot, a másik, hogy aki erre képtelen, távozik és új formációt hoz létre.

    A kérdésre, kizárhatják-e Gyurcsány Ferencet az MSZP-frakcióból, Mesterházy Attila azt mondta: ő a békés elválás híve.

    Arra az újságírói kérdésre, felvetődött-e benne, hogy Gyurcsányt elmozdítsák a Táncsics Alapítvány éléről, a volt miniszterelnök támogatóját, Vadai Ágnest pedig a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöki tisztségéből, úgy válaszolt: hallott ezekről a fejtegetésekről, hivatalos formában azonban nem találkozott ilyen javaslattal.

    Mesterházy Attila sajtótájékoztatója után a Demokratikus Koalíció közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben mindössze annyi áll: mivel a csütörtöki tárgyalást korábban eredetileg ők kezdeményezték, azon természetesen részt vesznek.

 

Semjén: elindult a nemzeti regiszter honlap

MTI, 2011. október 17.

- Elindult a nemzeti regiszter honlap, amelynek célja a világ magyarságának megszólítása, a szórványban és a diaszpórában élők magyar identitásának megerősítése.

    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a regisztert bemutató hétfői parlamenti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "Magyarország üzen a világban szétszóródott magyarságnak". A regiszteren keresztül lehetővé válik, hogy a magyarság tagjait, éljenek a világon bárhol, elérjék, magyar identitásukat megerősítsék.

    A másik értelme a regiszternek - folytatta -, hogy a magyarok ügyét kellő erővel lehessen képviselni. Ha a magyar nemzet bármely részét sérelem vagy támadás éri, akkor az egyetemes magyarságot ezen keresztül tudják mozgósítani, és a világot tájékoztatni - hangsúlyozta, hozzátéve: ez egy "egészséges nyomásgyakorlás a nemzeti célok érdekében".

    A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy az emigrációnak harmadik, negyedik, ötödik nemzedékétől aligha várható el, hogy olyan szinten beszéljen magyarul, mint a magyar közösségben élők, de őket sem szeretnék elveszíteni. Ezért a honlap angolul, a későbbiekben pedig spanyolul is elérhető lesz majd - jelezte Semjén Zsolt.

    Kifejtette: a www.nemzetiregiszter.hu honlapon regisztrálók hetente kapnak egy rövid hírösszefoglalót Magyarország és a magyarság legfontosabb eseményeiről.

    Az oldalon található még a magyar államigazgatást bemutató menüpont, itt választ kaphatnak az érdeklődők arra például, hogyan intézhetik állampolgárságukat, vagy magyarországi tanulmányokat hogyan folytathatnak.

    Valamennyi határon túli magyar szervezet bemutatkozhat továbbá, és egy eseménynaptárba feltöltheti rendezvényeit.

    Az oldalon keresztül ugyanakkor nem csak üzenetet küldenek, ez egy oda-vissza kapcsolattartási eszközként működik majd, így ha valaki ír, annak mindenképpen válaszolnak. Mint mondta, a magyar szervezetek mindegyike vállalta azt is, hogy tagjaikhoz eljuttatják a regisztert. Reményének adott hangot, hogy néhány héten belül az emigráció magyarsága értesül a regiszterről.

    A kormányfő helyettese hangsúlyozta: a regisztert - amelyhez facebook oldal is kapcsolódik -  egyetlen pluszfillér nélkül fejlesztették ki. 

    Hozzátette: a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokkal teljesen összhangban van a honlap, és a közigazgatási tárca kötelezettséget vállal arra, hogy ezeket az adatokat a jogszabályoknak megfelelően kezelik. Az adatok megadása önkéntes, és azokat harmadik fél számára semmilyen módon nem teszik hozzáférhetővé.

    A kormány legbiztonságosabb szerverén fejlesztették ki az oldalt - jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Súlyosan félretájékoztatták a számlálóbiztosokat több városban –
A családtagok bediktálhatják a távollévők adatait 

Szabadság, 2011. október 18.  

 

Súlyos félretájékoztatás történt három, a magyar közösség számára kiemelten fontos erdélyi nagyvárosban a Statisztikai Hivatal által tartott számlálóbiztosi képzésen. A www.nepszamlalas.ro szerint az eset súlya alapján a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk. A múlt héten Maros, Bihar és Kolozs megyében tartott kérdezőbiztosi felkészítéseken tévesen magyarázták el a népszámlálás módszertanát a kérdezőbiztosoknak. Az itt elhangzottakkal ellentétben, ha valaki nincs személyesen jelen a kérdezésnél, a róla nyilatkozó családtag vagy egy háztartásban élő személy bediktálhatja a távollévő nemzetiségét, anyanyelvét és vallási hovatartozását is. Ez abban az esetben is így történik, ha a nem jelenlévő személy más településen vagy akár külföldön tartózkodik. Így például a Magyarországon tartózkodó vagy dolgozó román állampolgárok adatait is közölhetik az otthoniak.  

A múlt héten fokozatosan érkeztek a hírek Marosvásárhelyről, Nagyváradról és Kolozsvárról, miszerint a képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták a Statisztikai Hivatal részéről akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a személyesen jelen lévő személyek nyilatkozhatnak. Eszerint ideiglenesen távol vagy a kérdezés időpontjában nem otthon tartózkodó (pl. munkában, iskolában, az üzletben lévő stb.) családtagjaink nemzetiségéről nem nyilatkozhatunk. Ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket a népszámlálási bizottság (vagyis a kormány) elfogadott (Népszámlálási személyzet tankönyve 5. és 72. oldal).

A www.nepszamlalas.ro szerkesztői szerint nyilvánvaló, hogy nem egyedi esetről és nem félreértésről, hanem tudatos félretájékoztatásról van szó. A félretájékoztatás több ezer kérdezőbiztost érint, épp azokban a városokban, ahol az etnikai arányoknak a legnagyobb tétjük van. Ezen elvek alkalmazása azt eredményezheti, hogy a lakosság 35–40 százaléka „nem nyilatkozik” a nemzetiségéről. Így a magyarok aránya is ilyen mértékben csökken: Marosvásárhelyen 30, Nagyváradon 18, Kolozsváron 12 százalékra. Ez azért teremt kritikus helyzetet, mert a nyelvi jogok gyakorlásának feltételét képező 20 százalékot a teljes népességből számolják, függetlenül attól, hogy mekkora a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya. Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2002-ben összesen 1941 személy (0,008%) volt Romániában, aki nem nyilatkozott a nemzetiségéről.

„Jelenleg még nem tudjuk, hogy történt-e más településeken hasonló jellegű félretájékoztatás. Ha igen, más esetben is veszélybe kerülhet a nemzetiségi statisztikák tisztasága. Kérjük azokat a számlálóbiztosokat, akik hasonló utasítást kaptak, jelezzék a nepszamlalas.ro szerkesztőinek! A magyar lakosság figyelmét arra hívjuk fel, hogy továbbra is vállalják maguk és családtagjaik nemzetiségét, ha pedig ennek rögzítésére nem hajlandó a számlálóbiztos függesszék fel a válaszadást, és ne írják alá a népszámlálási űrlapokat!” – szögezik le közleményükbe a honlap szerkesztői.

Egyértelműek a jogszabályok és az útmutatók

Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője, a Szabadság kérésére, a cenzussal kapcsolatban felröppent, egymásnak ellentmondó információkat tisztázta.

– Mind a népszámlálás kiírásáról szóló kormányhatározat, mind pedig az ehhez kapcsolódó alacsonyabb rendű jogszabályok, illetve a számlálóbizto­soknak kiosztott útmutatók egyértelműen kimondják: elégséges, ha a lekérdezés időpontjában egy családból csak egy személy tartózkodik otthon, ugyanis ez a nagykorú, azaz 18 évesnél idősebb személy bediktálhatja az illető háztartásban élő összes személy adatait. Ő megadhatja a nemzetiséget, anyanyelvet és felekezeti hovatartozást is – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette: fontos megjegyezni, hogy a bentlakásban vagy kintlakásban élő egyetemisták gyakorlatilag hiába képeznek egy háztartást, egymás adatairól nem nyilatkozhatnak, ez csakis a családok esetében alkalmazható, amennyiben nagykorú személy diktál be adatot a számlálóbiztosnak.

A kérdezőbiztosok munkaideje ugyan 8 órától 20 óráig tart, de így sem kereshetik fel a családokat éppen olyankor, amikor mindenki otthon tartózkodik, ezért ésszerű az a megoldás, hogy egy személy nyilatkozhat a lakásban élő összes tagról. – Itt próbáltak meg különböző értelmezéseket bevinni: az állampolgárok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Egyrészt a hatóságok fontosnak tartják ezeknek a személyeknek is az összeírását, hogy Románia lakossága valahol 20 millió fölött legyen, másrészt azonban az ő szempontjukból nem jó, ha az illetőknek más nemzetisége van, hiszen ez más vonatkozású problémákat is felvethet – fogalmazott Székely István.

Az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője megjegyezte: a hatóságokat értesítették az értelmezési rendellenességről, akik viszont félreértésnek minősítették a történteket.

A diákok összeírásának módszertana

A középiskolás diákoknak és az egyetemistáknak a népszámláláson való besorolására egyértelmű módszertant határozott meg az Országos Statisztikai Intézet – közölte lapunk érdeklődésére Kiss Tamás szociológus, aki az RMDSZ népszámlálási kampánycsapatának tagja. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy miként sorolja be a statisztikai hivatal azokat a diákokat, akiket otthon és a tanulmányuk helyén is a P (persoane-személyek) és a G (gospodării-háztartás) űrlapra vezetik be a számlálóbiztosok. Az RMDSZ ugyanis arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy otthon a szüleik, de ők maguk tanulmányaik helyszínén is diktálják be adataikat az említett két űrlapra, hiszen csak így tartozhatnak az ország állandó lakosságához.

Arra a kérdésünkre, ha egy diák választani akar aközött, hogy például Kolozsvár vagy szülőhelye lakosságának számát gyarapítsa-e, a szociológus leszögezte, hogy nincs lehetőség választásra, mivel a statisztikai hivatal nagyon pontos útmutatást adott a diákok és az egyetemi hallgatók nyilvántartásba vételére.

Megismételte, emiatt nagyon fontos, hogy a diákok személyesen is sort kerítsenek a számlálóbiztossal való találkozásra tanulmányi városukban, hiszen ellenkező esetben előfordulhat, nem szülővárosuk vagy falujuk magyar nemzetiségű lakosaként kerülnek be a végső statisztikába, hanem nem regisztrált nemzetiségű állampolgárként. Ez a lehetőség akkor fordulhat elő, ha a diákok adatait a személyes találkozó elmulasztása híján a bentlakás adminisztrátora diktálja be. Ő ugyanis nem nyilatkozhat a számlálóbiztosnak a diák nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallási hovatartozásáról. A statisztikai hivatal azonban végül kiszűri a személyi szám (CNP) alapján a kétszer nyilvántartásban szereplő személyeket, és előfordulhat, hogy az otthoni nyilvántartásból kiveszik a szóban forgó diákot, aki így csak a Kolozsváron rögzített adataival marad a végső statisztikában. Ez a veszély az albérletben lakó diákok esetében is fennáll.

Kelemen Hunor, az RMDSZ­ elnöke tegnap személyesen tájékoztatta Emil Boc miniszterelnököt az erdélyi nagyvárosokban történt félretájékoztatásokról, valamint levélben fordult Traian Igaşbelügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Hivatal elnökéhez, akiket ­szintén tájékoztatott a történtekről. Felhívta a figyelmüket arra, hogy ez az utasítás egyértelműen ellentmond azoknak a módszertani elveknek, amelyeket elfogadott a kormány.

 

Alapnormát kérnek számon – Szerbia súlyosan diszkriminálja a vajdasági magyar közösséget

Új Magyar Szó, 2011. október 18.

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága azt az állásfoglalást tegnap, amelyben elutasítja a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. 

A dokumentum felidézi, hogy a jogszabály szerint Szerbiában kizárják a kárpótlásból azokat, akik a második világháború idején a megszálló erők tagjai voltak. A képviselők az állásfoglalásban rögzítették, hogy a kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben.

A bizottság álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szerbiával fennmaradjon az Európai Unió bővítési folyamata. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeinek érdekeit a határain kívül is képviselje és megvédje. Ezért a bizottság határozottan kéri a szerb kormányt és nemzetgyűlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.

Honlapon szólítja meg Budapest a világ magyarságát

Elindult a nemzeti regiszter honlapja, amelynek célja a világ magyarságának megszólítása, a szórványban és a diaszpórában élők magyar identitásának megerősítése. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes a regiszter bemutatóján tegnap úgy fogalmazott: „Magyarország üzen a világban szétszóródott magyarságnak.”

A regiszter révén lehetővé válik, hogy a magyarság tagjait, éljenek a világon bárhol, elérjék, magyar identitásukat megerősítsék. Semjén szerint ugyanakkor azzal is szembe kell nézni: az emigráció harmadik, negyedik, ötödik nemzedékétől aligha várható el, hogy olyan szinten beszéljen magyarul, mint a magyar közösségben élők, de őket sem szeretnék elveszíteni. Ezért a honlap angolul, a későbbiekben pedig spanyolul is elérhető lesz.

A www.nemzetiregiszter.hu honlapon regisztrálók hetente kapnak rövid hírösszefoglalót Magyarország és a magyarság legfontosabb eseményeiről. Az oldalon minden határon túli magyar szervezet bemutatkozhat, és az eseménynaptárba feltöltheti rendezvényeit.

KÁRPÁT-MEDENCE

Három lehetőséget lát a VMSZ a restitúcióval kapcsolatos kétségek megoldásra

MTI, 2011. október 17.

- Három lehetőség van azoknak a kétségeknek a megoldására, hogy ki mindenkinek van joga a vagyon visszaszármaztatására és a kárpótlásra a Vajdaságban - jelentette ki hétfőn Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője Belgrádban.

    A VMSZ képviselője azt megelőzően nyilatkozott, hogy hétfőn a kora esti órákban találkozóra kerül sor Boris Tadic szerb államfő és Pásztor István, a VMSZ elnöke között Belgrádban és ezen a megbeszélésen a felek megpróbálják tisztázni a szerbiai restitúciós törvénnyel kapcsolatban felmerült kételyeket.

    Pásztor Bálint szerint a három lehetőség egyike, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a törvény egy részét, a másik lehetőség, hogy a szerbiai törvényhozás módosítja és kiegészíti a törvényt, végül a harmadik lehetőség, hogy a törvénnyel összefüggésben egy hiteles magyarázatot fogalmaznak meg, amely egyértelműen meghatározza, hogy ki nem részesülhet vagyon-visszaszármaztatásban és kárpótlásban.

    "Nem követeljük azt, hogy a vagyont adják vissza a fasisztáknak és a háborús bűnösöknek, de úgy véljük, hogy a felelősséget egyéni alapon kell megállapítani, és amellett vagyunk, hogy azoknak is joguk legyen a vagyon visszaszármaztatására, akik nem követtek el háborús bűntetteket" - mondta Pásztor Bálint képviselő.

    Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke a hétfő esti megbeszélésen éppen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként lehetne úgy módosítani a vajdasági magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző szerb törvényt, hogy az megfeleljen a vajdasági magyarok érdekeinek és Magyarországnak se kelljen élnie vétójogával, amikor decemberben Szerbia tagjelölti státuszának eldöntésére kerül sor Brüsszelben. A szerb parlament szeptember 26-án a VMSZ tiltakozása ellenére elfogadta a restitúciós törvényt és az Budapest részéről is éles reagálásokat váltott ki.

    A VMSZ sajtószolgálata hétfőn délután bejelentette, hogy a Tadic elnökkel folytatott megbeszéléséről Pásztor István kedden délelőtt 1Szabadkán sajtótájékoztatót tart. 

    A VMSZ hétfőn azt is közölte, hogy a szerb kormány elfogadta a köztársasági költségvetésre benyújtott módosítási javaslatukat, amelynek értelmében az év végéig Szerbia három részletben törleszti a Vajdasággal szemben fennálló tartozásait.

Ultimátumot adott Kijevnek az unió

Népszava, 2011. október 18. –  Dunda György (Ungvár)

Az eredeti program szerint október 20-án, csütörtökön Brüsszelbe látogatott volna Viktor Janukovics ukrán államfő. Ám a José Barroso bizottsági elnökkel tervezett találkozója most elsősorban Julija Timosenkótól függ. Az EU ugyanis nem hivatalos formában világosan tudomására hozta Kijevnek, ha nem rendeződik gyorsan és megnyugtatóan az ellenzéki vezető helyzete, Ukrajna előtt végleg bezárulhat az európai integrációs kapu.

Ukrajnai lapvélemények szerint persze az is megtörténhet, hogy a hivatalos elutasítást Janukovics nem várja meg, inkább ő mondja le a vizitet. A Kommerszant című lap értesülései szerint az EU azt várja Janukovicstól, határozottan foglaljon állást a Timosenko-ügyben, s nyújtson garanciákat a volt miniszterelnök mielőbbi szabadon bocsátására. Várhatóan a kijevi parlament ma hoz döntést a büntető törvénykönyv azon cikkelye módosításáról, amely alapján első fokon hétéves börtönbüntetést kapott a "gázhercegnő". Ugyanakkor a szavazás kimenetele erősen kérdéses. Timosenko pártja, a Batykivscsina (Haza) jelezte, amennyiben nem születik kedvező döntés vezérükre nézve, kezdeményezni fogják a parlament feloszlatását. A haladéktalan törvénymódosításra azért van szükség, hogy a másodfokon eljáró bíróság az elítéltre nézve kedvező döntést tudjon hozni.

 

 

 

Az EU más feltételeket is szab a Brüsszel és Kijev közötti hatékony együttműködés folytatása gyanánt. Elvárják, ne csak Timosenkót rehabilitálják, hanem a perbe fogott többi ellenzéki politikust is, s biztosítsák számukra a jövő évi parlamenti választásokon való indulást. Az EU fenntartásait fogalmazta meg bizonyos fokú fenntartásai vannak a választási törvény tervezett módosítása kapcsán is.
Az, hogy október 20-án sor kerül-e a tervezett brüsszeli vizitre, jelzésértékű lehet a jövőre nézve. A bizonytalanságot jól példázza, hogy Janukovics államfő hivatalos honlapján tegnap semmi nyoma nem volt az esetleges csütörtöki vizitnek, viszont az ott található információ szerint pénteken már Kubába, majd onnan Brazíliába vezet az ukrán elnök útja.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Mit keres az EP-ben ciános Béla?

Népszava, 2011. október 18. – Gál Mária

A kisebbségi lét és identitás kérdéseiről szervez ma este beszélgető estet Brüsszelben Sógor Csaba RMDSZ-es Európai parlamenti képviselő Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyve francia változatának bemutatása alkalmával. Az est egyik meghívottja Markó Béla, volt RMDSZ elnök, román miniszterelnök-helyettes.

Jelenléte ellen tiltakozva Tőkés László, a szövetség listavezetője, "polgári engedetlenségből" leragasztotta a rendezvény plakátjait és erről levélben tájékoztatta a Fidesz frakció tagjait.

Kényes helyzetet teremtett a Fidesz és az Orbán-kormány számára a forradalmár püspök magánakciója. A rendezvénynek a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának székháza ad helyet, tehát, nyilvánvalóan a kabinet tudtával és beleegyezésével történik, Tőkés csak a múlt héten, a plakátok brüsszeli megjelenése után kezdett tiltakozni, így bármennyire ő az Orbán-kormány első számú kárpát-medencei kedvence, sem a rendezvényt nem lehet már lefújni, sem a Markó meghívását nem lehet visszavonni. Az viszont kérdés, hogy mit tesznek, mit tehetnek a Fidesz-frakció tagjai: csatlakoznak Tőkés "polgári engedetlenségéhez", vagy részt vesznek a magyar kulturális rendezvényen, "legitimálva" Markó Béla jelenlétét?

A Népszava birtokába jutott Tőkés levélből és az általa csatolt fotóról kiderül, hogy a volt püspök politikus "Mit keres az EP-ben ciános Béla?" feliratot ragasztott a brüsszeli plakátokra. "Markó Béla meghívását, szereplését nem állt szándékomban sem megakadályozni, sem pedig aktuálpolitikai okokból felhasználni. Ha erdélyi képviselőtársaim őt gondolják a leghitelesebb politikusuknak, lelkük rajta. Ám tiltakozni nekem is jogomban áll - éppen ezért az én felelősségemre a mellékelt fényképen megörökített "polgári engedetlenségi" eszközhöz folyamodtam. Ezt a levelet tájékoztatásképpen írtam" - olvasható a Fideszes és - ismereteink szerint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja - képviselőihez eljuttatott levélben.

Tőkés arra hivatkozik, hogy a verespataki bányaberuházás miatt tartja elfogadhatatlannak Markó meghívását. A ciántechnológiát alkalmazni szándékozó verespataki aranybánya ügyét a nemrég új pártot alapító Tőkés következetesen az RMDSZ elleni egyik legfőbb fegyverként használja, úgy állítva be a történetet, mintha kizárólag a romániai magyar érdekvédelmi képviseleten állna vagy bukna a Traian Basescu államfő által nyíltan támogatott, 12 éve aláírt román-kanadai szerződés sorsa. Sőt, úgy beszél, mintha az RMDSZ már ki is adta volna a kitermelési engedélyt. Tény, hogy a beruházónak még két tárca engedélyére van szüksége, a művelődési és környezetvédelmi minisztériuméra, és mindkettőt RMDSZ-es miniszter vezeti. Kelemen Hunor pártelnök, művelődésügyi miniszter a nyáron jóváhagyta a szakhatóság engedélyét a Kirnyik-hegység régészeti mentesítésére két, külön-külön 70 millió dolláros műemlékvédelmi alap létrehozása ellenében. Ezt a jóváhagyást kifogásolták a civil szervezetek és ezt értelmezi bányanyitási engedélyként Tőkés László. A Borbély László vezette környezetvédelmi tárca (egyelőre még) nem adta meg a tényleges működési engedélyt.

Levelében Tőkés azt is állítja, hogy a "Bukarestbe szakadt" romániai magyar miniszterek semmibe veszik Magyarország jogos tiltakozását és Románia belügyeibe való beavatkozásnak tartják azt. Magyarország kormánya nem tiltakozott a bányanyitás ellen, hanem a román szaktárca megkeresésére a magyar szaktárca azt válaszolta, hogy semmilyen formában nem támogatja a cianidos technológia használatát. A határon átnyúló kockázatok miatt a román minisztériumnak kötelező kikérni az esetlegesen érintett szomszédos államok véleményét, annak figyelembevétel azonban nem kötelező számára - erről beszélt Borbély László környezetvédelmi miniszter.

Bár Tőkés László bármennyire részletesen tárgyalja Verespatak kérdését, és állítja, hogy nem aktuálpolitikai szándék vezérli, a levél az ellenkezőjét igazolja. Maga fogalmazza meg, hogy ha képviselőtársai Markót gondolják a leghitelesebb politikusuknak, hát lelkük rajta. A saját néppártját nemrég, hathatós budapesti politikai támogatással bejegyző, de RMDSZ-es EP mandátumát azért megőrző Tőkés, igaz ugyan, hogy a levél végén, de sértettségének tényleges okát is feltárja. "Markó Béla az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése után az 1989 szellemét megalázó módon az új erdélyi magyar párt létrejöttét Magyarországról érkező "politikai ciánnak", "a politikai környezet szennyezésének" nevezte, idézem: "Ez egy rossz beruházás, beszélnünk kell róla és ki kell mondanunk: Magyarországról érkezik. Ez a párt számunkra politikai cián, nem tudjuk, mennyire koncentrált, de a politikai környezet szennyezése. (...) Ez a beruházás semmit nem fog arannyá változtatni az erdélyi magyarok számára, talán csak egyesek zsebébe termel majd aranyat." .

Kelemen Hunor RMDSZ elnök állásfoglalásban reagált Tőkés polgári engedetlenségi akciójára, amelyet eljuttatott ugyanazon címzettekhez, vagyis a Fidesz brüsszeli képviselőihez. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökeként úgy értékelem, hogy Tőkés László tette, és az Önökhöz eljuttatott levele túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain. Aljas és méltatlan cselekedetnek tartom az ilyen jellegű megnyilvánulásokat bárhol is történjenek, különösképpen az Európai Parlamentben. Tőkés László képviselő urat más szándék nem vezérelhette, csupán személyes bosszúvágya, felgyűlt frusztrációi és cselekvési képtelensége. Október 18-án Markó Béla nem csak politikusként, hanem költőként vesz részt Szávai Géza könyvének francia nyelvű bemutatóján, amely tematikáját tekintve számunkra sokkal fontosabb annál, hogy ilyen felelőtlen és kisstílű vádaskodássá és rágalmazás-hadjárattá alacsonyodjon. " - állítja Kelemen.

Brüsszelben a Székely Jeruzsálem

Az RMDSZ által fontosnak nevezett téma a magyar történelmi kuriózumnak számító székely szombatosság. A tragikus történet a 16 századig nyúlik vissza, amikor Erdélyben mintegy húszezer unitárius vette fel a szombatos vallást. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdették, és a zsidókhoz hasonlóan, szombaton ünnepeltek. Olyan mértékben tértek vissza a kereszténység gyökereihez, hogy végül egészen közel kerültek a zsidó vallás hittételeihez, még a külsőségekben is zsidóvá váltak. Idővel megfogyatkozott a hívek száma, a közösséget pedig zsidózó unitáriusoknak kezdték nevezni. A második világháború, a Holocaust idején már csak a Maros megyei Bözödújfalúban élő szombatos székelyek vállalták zsidóságukat és önkéntesen osztoztak a zsidók sorsában. A Ceausescu-éra falurombolása épp Bözödújfaluban kezdődött. A települést vízzel árasztották el, a lakosságot kitelepítették, véget vetve így a székely szombatosság több száz éves történetének is.

Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregényének francia nyelvű változatát a magyar EU-elnökség alkalmából jelentette meg a budapesti Pont Kiadó. A mű kapcsán a székely szombatosok közösségének sorsáról, a kisebbségi lét és identitás kérdéséről szerveznek ma beszélgető estet Brüsszelben. A házigazda, civilben református lelkész Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívottjai az erdélyi származású, 1988-tól Budapesten élő Szávai Géza író, Bernard Le Calloch breton egyetemi professzor, történész, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, költő és Miholcsa Gyula, a Román Televízió Magyar Adásának operatőr-szerkesztője. Markó előadásának címe: Nemzeti identitások az egyesült Európában.

„Ciános Béla” esete Tőkés „polgári engedetlenségével”

Krónika, 2011. október 18.

    Botrány előzte meg Markó Béla volt RMDSZ-elnök kedd esti brüsszeli fellépését, amely ellen Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke több formában is kifejezte tiltakozását. A román kormány miniszterelnök-helyettesét a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetbe invitálta beszélgető estre Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, és Markó a Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel tart előadást. Lapunk információi szerint Tőkés a rendezvényt megelőzően levelet juttatott el az Európai Néppárt magyar delegációja tagjaihoz, amelyben többek között az RMDSZ-nek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontja miatt visszásnak nevezi a szövetség éléről idén februárban visszavonult politikus szereplését és „valószínűsíthető fényezését”.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felhívja a figyelmet, hogy miközben jelenleg egész Románia örül az EP Románia és Bulgária schengeni csatlakozását támogató nyilatkozatának, az európai törvényhozás ugyanilyen erősségű határozatát, amelyben a cianidos bányászat ellen foglalt állást, az RMDSZ és a bukaresti kormány semmibe veszi, ezáltal Tőkés szerint a magyar néppárti képviselők munkájának értelmét kérdőjelezi meg.

„Túl azon, hogy az önös pártérdekek miatt általuk támogatott verespataki bányaprojekt során mind a természeti, mind pedig az épített örökségünket tönkreteszik márpedig, a cianidos alapú bányászat eredményeként nem más történik, mint Erdély kirablása, hiszen a kibányászott aranyból származó profit Romániában maradó kisebbik része a központi költségvetés fekete lyukait hivatott betömni. Ugyanakkor felelőtlenségnek tartom, hogy a szomorú emlékezetű tiszai ciánszennyezésből sem tanultak semmit, és Magyarország tapasztalatokon alapuló, a cianidos alapú aranykitermelés elleni jogos tiltakozását »Románia belügyeibe való beavatkozásként« értékelik a Bukarestbe szakadt erdélyi magyar minisztereink” – szerepel Tőkés lapunk birtokába jutott levelében, amelyben emlékeztet arra is, hogy Markó Béla „Magyarországról érkező politikai ciánnak, a politikai környezet szennyezésének” nevezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését.

Tőkés közölte magyar képviselőtársaival: Markó brüsszeli meghívását, szereplését nem áll szándékában sem megakadályozni, sem pedig aktuálpolitikai okokból felhasználni, ám leszögezte, tiltakozni neki is jogában áll. Éppen ezért „polgári engedetlenségi” eszközhöz folyamodott, és a többek között Markó részvételével tartott beszélgető est plakátját „Mit keres az EP-ben ciános Béla???” felirattal ragasztotta le.

Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor elnök válaszolt Tőkés akciójára és tájékoztató jellegű levelére, felháborodásának és megdöbbenésének adva hangot a történtek kapcsán.

„Markó Béla a Kárpát-medencei magyar politikai élet egyik kiemelkedő személyisége, aki tevékenységével megbecsülést, tiszteletet és elismerést vívott ki magának itthon és határainkon túl. (…) Az RMDSZ elnökeként úgy értékelem, hogy Tőkés László tette, és az Önökhöz eljuttatott levele túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain. Aljas és méltatlan cselekedetnek tartom az ilyen jellegű megnyilvánulásokat bárhol is történjenek, különösképpen az Európai Parlamentben. Tőkés László képviselő urat más szándék nem vezérelhette, csupán személyes bosszúvágya, felgyűlt frusztrációi és cselekvési képtelensége” – szerepel Kelemennek a néppárti magyar képviselőkhöz eljuttatott üzenetében.

Kelemen ebben hozzáteszi: október 18-án Markó nem csak politikusként, hanem költőként vesz részt Szávai Géza könyvének francia nyelvű bemutatóján, amely tematikáját tekintve az RMDSZ számára sokkal fontosabb annál, hogy „ilyen felelőtlen és kisstílű vádaskodássá és rágalmazás-hadjárattá alacsonyodjon.”

Könyv a székely szombatosokról

Markó Béla Sógor Csaba EP-képviselő meghívására vesz részt Brüsszelben Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregénye francia nyelvű változatának brüsszeli bemutatóján; a kötetet a magyar EU-elnökség alkalmából jelentette meg a budapesti Pont Kiadó.

A mű kapcsán a székely szombatosok közösségének sorsáról, a kisebbségi lét és identitás kérdéséről rendezendő beszélgető est időpontja október 18., este fél nyolc, helyszíne a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának székházában működő Balassi Intézet. A házigazda meghívottjai az erdélyi származású, 1988-tól Budapesten élő Szávai Géza író, az est névadó művének szerzője, valamint Bernard Le Calloc'h breton egyetemi professzor, történész, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, költő és Miholcsa Gyula, a Román Televízió Magyar Adásának operatőr-szerkesztője.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK,  PUBLICISZTIKA

Vége a kapitalizmusnak?

mindennapi.hu, 2011. október 18.  

Az idei év szociális és politikai zűrzavartól és bizonytalanságtól hangos, emberek tömegei özönlötték el a valós és virtuális tereket. A híres New York-i közgazdászprofesszor, Nouriel Roubini elemzése.

A felfordulás része volt az arab tavasz, a londoni zavargások, az izraeli középosztály demonstrációi a magas lakhatási és megélhetési költségek miatt, a chilei diákok tiltakozásai, a németországi luxusautó-gyújtogatások, az indiai korrupcióellenes mozgalmak, az egyenlőtlenségekkel és korrupcióval szembeni elégedetlenség növekedése Kínában és a Wall Street megszállásának New Yorkból indult, országossá terjedt mozgalma.

Globális rosszkedv

Noha az egyes tiltakozások más-más témákat érintettek, különböző módokon bár, de mind azt mutatták, hogy a világ munkás- és középosztálya komolyan aggódik a kilátásai miatt, ahogy a hatalom egyre nagyobb mértékben összpontosul a gazdasági, pénzügyi és politikai elit kezében. Az aggodalom okai elég világosak: magas a munkanélküliség és alacsony arányú a foglalkoztatottság mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, hiányzik a megfelelő képzés a fiatalok és a dolgozók versenyképességéhez a globalizált világban, nagy a korrupció (beleértve annak törvényes változatait, például a lobbizást) miatt érzett düh, és hirtelen megnövekedtek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek a gyorsan fejlődő és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt.

E sokakat jellemző rossz közérzetet persze nem lehet egyetlen tényezővel indokolni. Az egyenlőtlenségek növekedésének például sok oka van: a 2,3 milliárd kínaival és indiaival kibővült globális munkaerő (amely csökkenti a fejlett gazdaságok képzetlen kétkezi és kiszervezhető fehérgalléros munkahelyeinek számát, valamint a fizetéseket), a „győztes mindent visz”-hatások, a jövedelem- és vagyoni egyenlőtlenségek korai kialakulása a gyorsan növekvő, korábban kis bevételű gazdaságoknál és a kevésbé progresszív adórendszer.

Fenntarthatatlan eladósodás

A tőkeáttét növekedése a magán- és az állami szektorban, valamint a kapcsolódó eszközár és hitellufik részben az egyenlőtlenségnek köszönhetők. Az elmúlt évtizedekben az embereknek (a gazdagokon kívül) alig emelkedtek a bevételei, ezért ezekből a bevételekből egyre kevésbé tudták költekezési vágyukat kielégíteni. Az angolszász országokban erre a hitelek – a pénzügyi liberalizáció által végbevitt – demokratizálása volt a válasz, így növekedtek a magánadósságok, mivel a háztartások kölcsönöket vettek fel, hogy fedezni tudják a különbséget. Európában a lyukat közszolgáltatásokkal – ingyenes oktatással, egészségügyi ellátással stb. – tömték be, amelyeket az adóbevételekből nem tudtak maradéktalanul finanszírozni, így megnövekedett az államháztartási hiány és az államadósság. Az eladósodás mértéke mindkét esetben fenntarthatatlanná vált.

A fejlett gazdaságokban a vállalatok most munkahelyeket szüntetnek meg a nem kielégítő kereslet miatt, ami kapacitástöbblethez, illetve a jövőbeni kereslettel kapcsolatos bizonytalansághoz vezet. De a munkahelyek megszüntetése tovább gyengíti a keresletet, mert csökkenti a jövedelmeket, és fokozza az egyenlőtlenséget. Következésképpen a szabad piacokon nem keletkezik elegendő kereslet. Az Egyesült Államokban például a munkaköltségek visszavágása erősen lecsökkentette a munkából származó jövedelem arányát a GDP-n belül. A hitelek kimerülésével a javak és a jövedelem több évtizedes újraelosztása – a munka, a fizetések, a szegények, a háztartások rovására, másrészt a tőke, a haszon, a gazdagok és a nagyvállalatok javára – súlyos hatással lett az aggregált keresletre, a vállalatok/tőkések/gazdag háztartások kisebb megtakarítási hajlandósága miatt.

„Burzsoák” a munkásjogokért

A probléma nem új. Karl Marx túlértékelte a szocializmust, de abban igaza volt, hogy a globalizáció, a szabad kapitalizmus és a tőke javára, egyszersmint a munka rovására mutatkozó kiegyenlítettség önromboló erőket szabadít fel a kapitalizmusban. Érvelése szerint a szabályozatlan kapitalizmus túltermeléshez, alulfogyasztáshoz és – a hitellufik és az eszközárak fenntarthatatlan növekedése által táplált – ismétlődő pénzügyi válságokhoz vezet.

Európa felvilágosult „burzsoá” osztálya már a nagy depresszió előtt felismerte, hogy a forradalom elkerülésének érdekében meg kell védeni a munkások jogait, javítani kell a fizetési és munkakörülményeken, és jóléti államot kell teremteni. Így válik lehetővé a vagyon újraelosztása, a közjavak – az oktatás, az egészségügy és a szociális védőháló – finanszírozása. A modern jóléti állam megteremtésére irányuló nyomás fokozódott a nagy depresszió után, amikor az állam magára vállalta a makroökonómiai stabilizáció felelősségét – egy olyan szerepet, amelynek érdekében egy széles középosztályt kellett fenntartania, azaz egy szélesebb kört ellátnia közjavakkal, ezt pedig a bevételek és a vagyon progresszív megadóztatása, valamint az egyenlő gazdasági esélyek támogatása tette lehetővé.

Így a szociális-jóléti állam lett a (gyakran a piacorientált liberális demokráciák által adott) válasz a népfelkelés, a szocializmus és kommunizmus fenyegetésére, ahogy a gazdasági válságok egyre gyakoribbak és súlyosabbak lettek. Az 1940-es évek végétől az 1970-es évek közepéig három évtizednyi viszonylagos szociális és gazdasági stabilitás következett; ebben az időszakban az egyenlőtlenségek jelentősen mérséklődtek, és gyorsan bővült a közepes jövedelmi kategóriában élők köre.

Újragondolni a szerepeket

A pénzügyi rendszerek meggondolt szabályozásának szükségességéről megtanult leckét a Reagan-Thatcher időszakban kezdtük elfelejteni, amikor – részben az európai szociális-jóléti modell hibái miatt – megnőtt a komoly dereguláció iránti igény. A rendszer hibái jelentős pénzügyi hiányokban, túlszabályozásban, valamint a gazdasági dinamizmus hiányában mutatkoztak meg. Ezek előbb a növekedés visszaeséséhez, mostanra pedig az euróövezetben tapasztalható szuverén adósságválságokhoz vezettek.

De fájdalmasan megbukott az angolszász laissez-faire modell is. A piacorientált gazdaságok stabilizációja azt kívánja, hogy visszaálljon a piacok és a közjavak rendelkezésre bocsátásának helyes egyensúlya. Ez azt jelenti, hogy el kell mozdulni mind az angolszász „szabályozatlan piac” modelltől, mind a kontinentális Európa deficit-vezérelte „jóléti állam” modelljétől. Még az alternatív „ázsiai” modell – ha valóban létezik ilyen – sem óvott meg az egyenlőtlenségektől Kínában, Indiában és máshol.

Végül minden olyan gazdasági modell legitimációs válságba kerül, ami nem foglalkozik megfelelően az egyenlőtlenség kérdésével. Ha a piac és az állam relatív gazdasági szerepeit nem gondolják újra, akkor még súlyosabb tiltakozó megmozdulásokra lehet számítani, és a társadalmi és politikai instabilitást végül a hosszú távú gazdasági növekedés és jólét sínyli majd meg.

Nouriel Roubini (a szerző a New York Egyetem közgazdász professzora, a Válság-közgazdaságtan – Crisis Economics – című szakkönyv társszerzője).

Vészesen fogy a határon túli magyarság

Magyar Hírlap, 2011. október 18.  

Nem csak az anyaországban, de az elcsatolt területeken sem születik összességében annyi gyermek, hogy megállhatna a magyarság fogyása.

Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke – korábban a Nagycsaládo­sok Országos Egyesületének elnöke – szerint ez az általános kép, bár területenként vannak eltérések.

Az erdélyi magyarok létszáma tűnik a legstabilabbnak, körükben megállt a népességfogyás, a gyimesi csángóknál pedig egy ideje valamivel több gyermek születik, mint ahány embert veszítenek. A románok azonban ugyanúgy aggódnak, ahogyan mi, mert több mint hárommillió többségi állampolgár távozott az országból.

Szabó Endre tájékoztatása szerint a délvidéki magyarság létszáma egyre alacsonyabb, ugyanakkor a szerb lakosságnál a magyarokét maghaladó mértékben tapasztalni fogyást. A szerb kormány – mint Szabó elmondta – a népesedéspolitikában éppen az ottani magyar családszervezettől kért szakmai tanácsokat.

Ugyancsak rossz a helyzet a Felvidéken, ahol tapasztalatok szerint a magyarság jobban fogy a szlovákságnál. Ráadásul igen nagy a hajlam az asszimilációra is, a vegyes házasságból született gyermekeket pedig javarészt szlovák iskolába íratják szüleik. Az ottani családszervezetek a KCSSZ alelnöke szerint meglehetősen passzívak, képtelenek közösen föllépni a szlovák kormánynál egy-egy olyan intézkedés kapcsán, amely sérti a magyar kisebbség jogait. Szabó Endre különösen furcsállja, hogy Mikulás Dzurinda külügyminiszter képes összeegyeztetni magyarellenességét kereszténydemokrata nézeteivel.

Erősen ragaszkodnak magyarságukhoz a Kárpátalján élő magyarok, és nem is akarnak az anyaországba áttelepülni. Számuk stagnál, tíz éve nagyjából százhetvenezren vannak, a születések száma pótolja az elhunytak hiányát.

A családszervezetek sajnos nem sokat tehetnek az unió megfelelő fórumain, de Szabó Endre szerint rendszeres kapcsolatot tartanak az Európai Parlament képviselőivel. „Föl kell ébresztenünk őket, hogy nem csak a dél-tiroli németeknek jár az anyanyelvi oktatás és a saját kultúra védelme, hanem a határokon túl rekedt magyaroknak is” – mondta. Példaként említette, hogy Svédországban a legnagyobb létszámban megjelenő letelepedőknek anyanyelvű oktatást kell biztosítani az iskolában. Így fordulhatott elő, hogy az adott kisváros tanintézetében az egyetlen székely magyar gyermek nem kaphat saját nyelvén oktatást, mert a suliba két román tanuló is jár.

Magyarokhoz magyar biztos – Felkészültek a népszámlálásra

Székely Hírmondó, 2011. október 18. –   Nagy D. István

Az ütemterv szerint haladnak az utolsó előkészületek az október 20-án, azaz most csütörtökön induló népszámlálásra – számolt be tegnap György Ervin prefektus. A kérdezőbiztosok felkészítése lezárult, és azok már szerdán elkezdik kihordani az értesítéseket az adatfelvétel időpontjáról a körzetükhöz tartozó személyek postaládájába.

Újságírói kérdésre a kormányhivatal vezetője elmondta, amennyiben az értesített személyek nem tartózkodnak otthon, amikor a biztos felkeresné őket, a lapon szereplő telefonszámon lehet majd egyeztetni a népszámlálóval. Azokban az esetekben viszont, ha az illető egyáltalán nem tartózkodik otthon, a biztosoknak a törvény értelmében lehetőségük van a szomszédoktól kérni adatokat, ám ez csak szükségmegoldás, mivel a személyes információkat csak az érintettől kérhetik el. György Ervin érdeklődésünkre nem tudott közelebbit mondani az ilyen esetekre.

A prefektus ugyanakkor kifejtette, tudomása szerint az önkormányzatok gondoskodtak arról, hogy – amennyiben lehetséges – a jelenleg magyarként nyilvántartottakhoz magyar, míg a románokhoz román anyanyelvű biztos menjen, a félreértések elkerülése végett. A roma lakosság esetében ez nem volt megoldható, mivel ilyen nemzetiségű biztos nem jelentkezett.

Végül György Ervin elmondta, több településen az eredetileg jelentkezett pedagógusok egy része visszalépett, de pótolták őket, mert nem tisztázódott a hiányzás kérdése, valamint az, hogy erre az időszakra meg is kapják-e a bérüket, így azok nagy része, akik maradtak, munkaidő után végzik majd el a feladatot. Egyébként a törvény minden biztosnak jelentkezett közalkalmazott esetében előírja, hogy a bérüket meg kell kapják erre az időszakra is, és hivatalból fel vannak mentve a tevékenységük alól.

„Jelentéktelen” intézmények?

Új Magyar Szó, 2011. október 18. 

Teljes a bizonytalanság azoknak az erdélyi magyar intézményeknek a körében, amelyek a Gyurcsány-kormány ideje alatt „nemzeti jelentőségű” státust kaptak: még mindig nem tudni, kapják-e a továbbiakban az „alanyi jogon” járó támogatást.

Elvileg a határon túlra szánt finanszírozási keret, 13 milliárd forint közel felét – mintegy 5 milliárd forintot – ezek az intézmények kapják, finanszírozásukra a magyar állam korábban garanciát vállalt. Az érintett szervezetek az elmúlt hónapokban Budapestre küldött beadványban erősítették meg, hogy igényt tartanak a korábban elnyert minősítésre és a támogatásra.

A benyújtott kérelmekre azonban többségük nem kapott választ. „Hiába készítettük elő nagyon alaposan a dokumentációt, úgy tudom, nem lesz támogatás” – mondta lapunknak Szabó Róbert Csaba, a Látó főszerkesztő helyettese.

Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője arról számolt be: semmilyen tájékoztatást nem kaptak, sem arról, hogy a kiadvány megtarthatja-e a korábban elnyert minősítést, sem arról, hogy részesülnek-e támogatásban.

A marosvásárhelyi állami egyetemi képzést támogató Studium Prospero Alapítvány vezetőit tegnap nem tudtuk elérni, de egy neve elhallgatását kérő kuratóriumi tag úgy nyilatkozott: tudomása szerint az elmúlt másfél évben nem kapta meg a szervezet a korábban rendszeresen folyósított támogatást.

Akik még bizakodnak

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet képviselő Soós Anna arról számolt be, a KMEI mindenképpen kedvezményezett marad, a szerződést már megkapták, de azt nem tudni, milyen mértékű lesz a finanszírozás, és mikor érkezik a pénz. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Dáné Tibor Kálmán is bizakodó. Lapunknak elmondta, tudomásuk szerint az EMKE továbbra is nemzeti jelentőségű intézmény marad.

„Legalábbis erről tájékoztattak minket idén a Bethlen-alapítványtól. Úgy tudom azonban, hogy az utolsó szó a MÁÉRT-é lesz” – magyarázta Dáné. Az egyesület 15 millió forintos támogatást kapott, idén azonban még nem érkezett pénz.

„Apróbb összegekre pályáztunk csak a Bethlen-alapítványnál. Visszafogtuk magunkat, bízva abban, hogy a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű kiemelt támogatást idén is élvezhetjük” – jelentette ki. Az EMKE elnöke szerint az egyesület akkor kerülhet nagyobb bajba, ha a nemzeti jelentőségű intézménynek járó eddigi összeget a jövő év elejéig sem folyósítják.

Répás: a MÁÉRT dönt

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta, a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat továbbra is előre kiszámítható módon és hosszú távon kívánja támogatni az Orbán-kormány, ám azok szerint a kritériumok alapján, amelyeket a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagszervezeteivel közösen dolgoznak ki.

Következő ülését a MÁÉRT novemberben tartja. Lapunk tegnap Lukács Bence Ákostól, a nemzetpolitikai államtitkárság sajtófelelősétől azt az ígéretet kapta, hogy írásban válaszolni fog a támogatásokat firtató kérdéseinkre.

Tavalyi összeg: 336 millió forint

A 2006-ban hozott budapesti döntés értelmében egy kormányzati ciklusban előre megállapított támogatásban részesülnek a nemzeti jelentőségű szervezetek és intézmények, és ezt az összeget pályáztatás nélkül megkapják. A Gyurcsány-kormány után a Bajnai-kabinet is tartotta magát az eredeti elképzelésekhez, az Orbán-kormány hivatalba lépéséig egyre több erdélyi oktatási és kulturális intézmény, kiadó érdemelte ki a „nemzeti jelentőségű” státust.

Gémesi Ferenc volt nemzetpolitikai szakállamtitkártól korábban megtudtuk: a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megtartott magyar–magyar kormányzati konzultáció ötödik ülésén, 2009. december 15-én alakult ki az a lista, amely a 2014-ig támogatandó nemzeti jelentőségű intézményeket tartalmazza.

A listán 14 erdélyi intézmény szerepel, ezek számára akkor összesen 336 millió forintot irányzott elő a Bajnai-kabinet. „Az Orbán-kormány hivatalosan nem módosított azóta sem a nemzeti jelentőségű intézmények körén. Tény azonban, hogy azóta pénzt sem kaptak” – nyilatkozta szeptember elején Gémesi.

Kinek kedvez az őszre halasztott voksolás?

Hargita Népe, 2011. október 18. – Isán István Csongor

Az elmúlt hetek-hónapok egyik forró témája a választások időpontjának megállapítása. Tény, hogy a normális sorrend az lenne, ha a helyhatósági választások a parlamentiek után lennének – Romániában ez éppen fordítva van. A legmarkánsabb javaslat a választások egyszerre tartása, amit a PD-L, úgy tűnik, mindenképpen szeretne átvinni.

    Milyen hatással lenne a magyar pártokra a helyhatósági és a parlamenti választások összevonása? A politikusok egyelőre kerülik az egyértelmű választ erre a kérdésre, ami azt jelenti, hogy lázasan folynak a véleményezések és a találgatások a kulisszák mögött.

     Azt mondhatni, hogy a nemrég bejegyzett magyar pártnak, az EMNP-nek kedvezne az, hogy csak ősszel legyen az első megmérettetése. Addig építhetné a szervezeteit, ismertethetné a jelöltjeit, elvégezhetné a pártalapítás utáni elkerülhetetlen szervezési munkát. Ez csak elméletileg igaz. Valójában az EMNTnek az kedvezne, ha minél hamarabb lennének a választások. Ugyanis, kommunikációs szempontból ők egy mítoszra építenek. Azt állítják, hogy náluk csupán olyan emberek politizálnak, akik újak ezen a területen, akik eddig kimaradtak a közéletből, esetleg olyan értékes emberek, akiket éppen értékességük és elveik miatt üldöztek el az RMDSZ-ből, ők hitelesen képviselik az autonómiát stb. Minél inkább késleltetik a választásokat, annál inkább elveszti erejét ez a fajta érvrendszer. Amikor kezdenek kiépülni a szervezetek, akkor kiderül, hogy nincs annyi friss arc, be kell vonni „régi motorosokat” is, olyanokat is esetleg, akiknek ez már a harmadik politikai stációja lesz. Hogy az autonómiáról beszélni könnyű, épkézláb megvalósítási tervet letenni az asztalra nagyon nehéz. Közben viszonyulni kell az MPP-hez is, át kell vonzani embereket, vagy átjönnek maguktól is. Ekkor már összemérhetők lesznek helyi szinten a jelöltek, és nem lehet már mindent az RMDSZ-ből való kiábrándultságra építeni. Ugyanakkor az RMDSZ-nek kedvez majd az is, hogy a bukaresti szerepre szánt politikusok kölcsönösen erősíthetik egymást a helyi jelöltekkel, és a választók inkább hajlamosak lesznek nem váltogatni az íveket a szavazófülke magányában. Az EMNP felől egyelőre nem jönnek jelzések a kérdéssel kapcsolatban, de az, hogy a helyi szervezetek felállítását másodrangú kérdésnek nyilvánította a párt ideiglenes vezetése, azt mutatja, hogy nem akarják elhamarkodni a projekt „lehozását a földre”. Ugyanakkor pénzügyi gondokkal is szembesülhetnek a pártépítés során: ugyanis nem tavaszig kell elegek legyenek a Magyarországról kilobbizott források, hanem a jövő ősz végéig. Amíg esetlegesen meg nem nyernek néhány önkormányzatot, addig el kell tartani a szervezetet. Ugyanakkor rossz hír az is, hogy Szlovákiában előrehozott választások lesznek – a magyarországi forrásokra majd mások is igényt tartanak.

     Az egész dolog hátrányos lehet az erdélyi magyarságnak: ha egyszerre lesznek a választások, akkor elvileg kisebb az esélye a „kiegyezésnek”. Idetart azonban az is, hogy kevesen vannak azok, akik szerint – bármilyen választási időponttal számoljunk is – az EMNP alkura lenne hajlandó az RMDSZ-szel. Az MPP szempontjából is jobb lenne a választásokat mihamarabb megtartani – így elkerülhetnék azt, hogy tagságuk átszivárogjon az új pártba. A két alakulat közötti nyílt konfrontáció mindkettőjük esélyét csökkentené. Úgy tűnik, az RMDSZ-nek használna, ha a választásokat ősszel tartanák – feltéve, ha az ország gazdasága működni kezd, és lehet néhány engedményt tenni a költségvetési szigor mellett. Egy dolog biztos: minden politikai műhelyben lázasan folynak a kalkulációk. Biztos, hogy a közeljövőben megindulnak a nyilvános véleményezések is. A jövő év folyamán pedig meglátjuk, kinek milyen kártyák vannak a kezében.

Statisztikában bújkál a román nacionalizmus

Félreképzik a számlálóbiztosokat az etnikailag kényes városokban. Az RMDSZ népszámlálási megbízottai szerint szándékosan. Nem könnyítik meg a dolgunkat a bizalmas adatokat kezelő intézetek: vezetői vagy butának, vagy rosszindulatúnak tűnnek.

A számok között lobban fel a nacionalizmus Romániában: három, a magyar közösség számára kiemelten fontos erdélyi nagyvárosban, Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen, hétfői információk szerint pedig Szatmár megyében a Statisztikai Intézet tudatosan félretájékoztatta a számlálóbiztosokat.

A nepszamlalas.ro mögött álló, a népszámlálás magyar vonatkozásaiért felelős munkacsoport közleményében úgy fogalmaz: „Az eset súlya alapján a rendszerváltást követő időszak legnagyobb, a nemzetiségi statisztikákat érintő hamisítási kísérletéről beszélhetünk”.

A Statisztikai Intézet illetékesei a számlálóbiztosok kiképzésén úgy tájékoztatták a résztvevőket, hogy a polgárok nem nyilatkozhatnak közvetlen hozzátartozójuk nemzetiségéről, anyanyelvéről és vallásáról utóbbiak távollétében. Eszerint őket „nemzetiség nélküliként” vagy – etnikai hovatartozásától függetlenül – románként könyvelik el az október 20-án startoló népszámlálás során.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn személyesen tájékoztatta erről Emil Boc miniszterelnököt, és levélben fordult Traian Igaş belügyminiszterhez és Vergil Voineaguhoz, az Országos Statisztikai Intézet elnökéhez, hogy intézkedjenek a félretájékoztatás ügyében.

Kiss Tamás szociológus, népszámlálási felelős szerint amennyiben a Statisztikai Intézet illetékesei nem ismerik be nyilvánosan, hogy tévedtek, és a félretájékoztatás súlyosan érinti az etnikai arányokat, feljelentést tesznek. Szerinte nacionalista megnyilvánulásról van szó, és arról, hogy nem akarják betartani a kisebbségi és nyelvi jogokat Romániában.

Kik a felelősek, kik tájékoztatták félre a kérdezőbiztosokat?

A múlt héten folyamatosan érkeztek a visszajelzések először Marosvásárhelyről, majd Nagyváradról, illetve Kolozsvárról, hogy az Országos Statisztikai Hivatal által akkreditált képzők, így a Bihar és a Maros megyei Statisztikai Hivatal elnöke rosszul tájékoztatták a kérdezőbiztosokat. Vagyis azt állították, hogy nem lehet az etnikumát, vallását és anyanyelvét bejegyezni azoknak, akik nincsenek személyesen jelen a kérdezésnél.

A kormány, illetve a Központi Választási Iroda által elfogadott útmutató szerint ez egyértelműen nem így van, akik tehát nem tartózkodnak otthon, ideiglenesen külföldön vagy más településen vannak, élnek, a háztartástagok nyilatkozhatnak nevükben erről a három kérdésről.

A fő probléma az, hogy a román törvénykezés értelmében a húsz százalékos arányt, amelyhez a különböző kisebbségi és nyelvi jogok kötődnek egy adott településen, a teljes lakosságból, nem pedig a nyilatkozó népességből számolják. Így egy sor települést a téves módszertannal a 20 százalékos arány alá lehet nyomni.

Nagyváradon szinte biztos, hogy ez sikerülne, ha ezt egységesen alkalmaznák a kérdezőbiztosok, Marosvásárhelyen 30 százalékos, Kolozsváron pedig körülbelül 10 százalékos arányt kapnánk. A számításaink szerint a népesség körülbelül 35-40 százaléka a nem nyilatkozottak közé tartozna, ami az etnikumot, az anyanyelvet és a vallást illeti.

Nem jön, hogy elhigyjem azt, hogy a Statisztikai Intézet által akkreditált képzők a módszertant nem értették volna. Főleg azért nem, mert nem egyedi esetről van szó, és azokra a városokra koncentrálódik, ahol az etnikai arányoknak a tétje a legnagyobb.

Egészen egyértelműen nacionalista törekvéssel állunk szemben, annak ellenére, hogy józanul Romániának nem ez lenne az érdeke. Úgy tűnik, hogy ez a fajta nacionalizmus – amiről azt gondoltuk, hogy ebben a népszámlálásban nem fog szerepet játszani – működik valamilyen szinten és valamilyen szereplők részéről. Nem tudjuk, hogy az utasítások pontosan honnan jöttek. A szándék viszont az, hogy a magyarok aránya minél kevesebb legyen, és „megoldott” legyen a kisebbségi, nyelvi jogi kérdés.

Román városokból van tudomásuk hasonlóró félretájékoztatásról?

Nincs tudomásunk erről. A sajtón, a magyar kérdezőbiztosokon keresztül próbáljuk szondázni Erdély más településeit is. Olyan visszajelzések viszont érkeztek, hogy tömbmagyar vidéken, Székelyföldön vagy a Partiumnak a magyar többségű területein nem történtek ilyen tájékoztatások. Ott korrekt módon zajlott a képzés. A dokumentált visszajelzések szerint a három városban, főleg Nagyváradon és Marosvásárhelyen tömegesnek és nagyon súlyosnak tűnik az eset.

Mit tesznek, hogy ezt orvosolni lehessen?

Az első nagyon fontos dolog: a Statisztikai Intézet ismerje el, hogy hibát követett el, és küldjön a kérdezőbiztosoknak hibaigazítást. A lakosság segítségére is szükség van. A következő napokban a médián és egyéb eszközökön keresztül tájékoztatjuk őket arról, hogy a családtagok nemzetiségéről bárki nyilatkozhat, és tegye is ezt.

A kérdezőbiztosnak kötelessége feltennie ezeket a kérdéseket, és a válaszokat köteles rögzíteni. A magyar lakosság addig ne írja alá a népszámlálási íveket, amíg ez meg nem történt. Ez nem számít válaszmegtagadásnak.

Ha valaki nem írja alá az ívet, mi történik?

A kérdezőbiztos kerül bajba, hiszen ő kell, hogy számot adjon arról, mi történt. Ha a megkérdezett kifejezetten kéri, hogy jegyezzék be a nemzetiségét, akkor a biztosnak kötelessége végrehajtani. Kérjük a lakosságot, ha visszaélés történik, jelezzék az RMDSZ zöld számán (0800-802009), de gondolom, a helyi szervezetek is rendelkezésre bocsátanak ilyen eszközöket, számokat.

Ha a számlálóbiztos mégis távozna abban az esetben, ha én nem vagyok hajlandó aláírni az ívet, akkor megtörténhet, hogy engem nem nem vesznek nyilvántartásba?

Ebben az esetben a számlálóbiztosnak vissza kell térnie a megkérdezetthez, főleg ha jelezzük a szabálytalanságot, és időben dokumentáljuk. A törvényes utasítások arra kötelezik, hogy a kérdéseket feltegye.

Terveznek feljelentést a félretájékoztatás miatt?

Attól függ, mennyiben sikerül időben kivédenünk a visszaélés közvetkezményeit. Abban az esetben, ha sikerül visszavonatnunk, és a hivatal értesíti a kérdezőbiztosokat, elképzelhető, hogy nem. De ha az etnikai arányokat komolyan módosítja mindez, akkor temészetesen feljelentést fogunk tenni. Egyelőre dokumentáljuk az ügyet, hogy a megfelelő fórumokon tudjunk lépni.

Tőkés László szombaton azt nyilatkozta, hogy 1910 óta nem volt érvényes népszámlálás Romániában. Ez mennyire állja meg a helyét?

Ez marhaság. Ha csak a magyar állam népszámlálását tekintjük érvényesnek, és a román állam 1918 óta nem legitim, akkor lehet ilyent mondani. Egy ilyen nyilatkozatnak szerintem semmi értelme nincs, annak van értelme, hogy a tényleges visszaéléseket próbáljuk dokumentálni, és lépjünk fel ellenük minden erővel.

Bátraké a szerencsétlenség

Népszabadság, 2011. október 16. – Révész Sándor

A széplelkek nem szeretik, ha leírjuk, ezért csak azért is megtesszük: ez echte fasiszta állam – a bátor ember, aki ezt az Amerikai Népszavában csak azért is leírta a mai Magyarországról, a szép és normális lelkek bánatára: Bartus László. (http://nepszava.com/2011/10/velemeny/bartus-laszlo-a-totalis-diktatura-fele)

Nem egyedül bátor ő. Szanyi Tibor is lépten-nyomon hangoztatja, hogy a Fidesz fasisztoid módon kormányoz és kommunikál. (http:// www.168ora.hu/itthon/beszolt-az-mszperos-embere-a-fidesz-fasisztoid-modonkormanyoz-79905.html)

Bartus először májusban fejtette ki, hogy fasiszta államban élünk, és akkor ezt az állítását számos Mussolini-idézettel iparkodott alátámasztani. (http://nepszava.com/2011/05/uncategorized/bartuslaszlo-az-unio-elso-fasiszta-allama.html) A tragikus körülmények között elhunyt kalandor,Rózsa-FloresEduardougyancsak Mussolinivel plusz a Britannica Enciklopediával igazolta 2008 áprilisában, hogyMagyarországbólGyurcsány Ferenc kormányzása alatt fasiszta állam lett. (http://jobbik. net/index.php?q=node/5841/print)

2007-ben, amikor Észtországban lebontották a szovjet emlékműveket és megbolygatták a katonasírokat, Észtországot minősítették Moszkvában kvázi hivatalosan fasisztának. Schöpflin György, a Fidesz képviselője pedig az Európa Parlamentben ekkor Oroszországra mondta, hogy „fasiszta államként” viselkedik. (http://schopflingyorgy.hu/hu/cikk/17/) Ezzel Schöpflin voltaképp kapcsolatot talált azokhoz, akik az ő pártjában látták a fasiszta veszélyt, hiszen a Demokrata és köre akkor már évek óta lelkesen hirdette, hogy Orbán Viktor történelmi hivatása az, hogy Horthy és Putyin „korlátozott demokráciáját” megvalósítsa a maiMagyarországon. (L. pl. Bencsik András: Trockij látta. Demokrata, 2007. május 3.)

A magyarországi kommunista diktatúra (mely totalitárius pártállam lévén közelebb állt a fasiszta diktatúra történelmi modelljéhez, mint a Fidesz mai Magyarországa) két és fél évtizeden át bátorkodott a Horthy-rendszert kötelező jelleggel fasisztának minősíteni, és csak a ’70-es évek elején adták át a múltnak a bátor Nemes Dezső fölfogását a tudós széplelkek, Ránki György, Karsai Elek stb. A végletesség a radikális diktatúra sajátja volt, az árnyalásra való készség a diktatúra mérséklődését jelezte.

Mielőtt Bartus bátor lett volna, széplélek volt maga is. Egykoron egyáltalán nem méltányolta a Hit Gyülekezete vezetőjének, Németh Sándornak a bátorságát, aki a történelmi eseményeket úgy értelmezte, hogy a Vatikán Mussolini fasiszta államának köszönheti létét. Bartus szolgáltatta szakértőként amuníciót az elsőOrbán-kormány vad „szektaellenes” kampányához, melynek kitüntetett célpontja a Hit Gyülekezete volt, s ő állította össze azt a vád- és dokumentumanyagot, amellyel akkor a kisgazdák szektafelelőse erős katolikus támogatással a Legfőbb Ügyészséghez fordult Németh Sándor egyházának betiltása végett. Bartus ma már Németh Sándornál is sokkal bátrabb, s határozottan állítja, hogy „a politikai katolicizmus a modern korban a legmagasabb szinten az olasz fasizmusban nyert kifejezést”. (http://nepszava.com/2011/07/ uncategorized/bartus-laszlo-kozmunkatkozkenyeret.html)

A „jobboldali” közbeszéd egyik vezérfonala az, hogy a „ballib” tábor egylényegű a kommunizmussal, az pedig a fasizmussal. Így kerülnek a „jobboldali” kormány jelenbeli ellenfelei egy szintre a legrosszabbakkal, akik a világtörténelemben fellelhetők. Ezen a szálon voltaképp az a „jobboldal” jár élen a fasisztázásban, amely folyvást fasisztázással vádolja az általa „ballibként” azonosított tábort. A Bartushoz hasonló bátor embereknek köszönhetően ez a vád gyakorta helyesnek bizonyul. Gyakorta viszont a fasizmus szálláscsinálóinak rehabilitálását fedezik vele.

Gömbös Gyulának, akinek a díszpolgári címét a Fidesz szegedi helytartói nem engedték elvenni, valóban és köztudomásúlag az volt az ambíciója, hogy Mussolini fasiszta pártállamának mintájára építse átMagyarországot, melyet szorosan beláncolt Hitler és Mussolini szövetségébe. Ha rajta múlt volna, akkor a Horthy-rendszer minősítésében Nemes Dezsőnek lett volna igaza. Ha ő a díszpolgárságra való érdemesség tekintetében Kertész Ákos ellenpéldája lehet, akkor a Fidesz viszonya a fasizmushoz valóban nem mondható elutasítónak.

Bartus májusi cikkében azt magyarázza hosszasan, hogy azért lehet a mai magyar állam a látszattal ellentétben fasiszta, mert ahhoz nem kell nyílt terror és diktatúra. Lám, Mussolini is alkotmányos keretek között működtette egy ideig a maga fasiszta államát.

A fasiszta állam azonban csak attól kezdve volt fasiszta állam, hogy kiépítették. Az átmenet három-négy évét pedig fasiszta terror vezette be. A fasiszta squadrok végigdúlták az olasz vidéket, szétvertek egy csomó falut, és az 1921-es választások előtt már teljes erővel tombolt a városokban is a squadrista terror. A választási kampány öt hete több mint száz halálos áldozatot követelt.

Ennek a fasiszta terrornak a magyarországi megfelelője volt a fehérterror, csak éppen a terrorhullám nálunk nem egy tetején ülő vezérminiszterelnöki kinevezéséhez vezetett, mint Olaszországban, hanem a terrorcsapatok leszereléséhez.

A magyarországi terror egyik leghírhedtebb mészárosa, Francia Kiss Mihály jelent most meg a kormánypárti sajtóban a nemzet tisztakezű és nemes lelkű hős védelmezőjeként, akit hiába akartak mindenféle rágalmakkal beszennyezni, 1922-ben a bíróság előtt összeomlottak az ellene felhozott vádak. (Magyar Hírlap, szeptember 30.)

A nyomozó hatóságok épp csak elkezdtek foglalkozni a Duna–Tisza közében elkövetett bestiális gyilkosságokkal 1921 őszén, amikor Horthy máris leállította őket, és amnesztiát adott a „hazafias felbuzdulásból” elkövetett bűncselekményekre. Francia Kiss eleve csak azért került a sok gyilkosság egyike miatt a bíróság elé, mert a vád szerint Kalmár Vilmos kereskedőt haszonvágyból ölte meg. A bíróság azonban elhitte a vádlottnak, hogy a kereskedőt is hazafias felbuzdulásból nyírta ki. Képzelhetjük, mennyire volt objektív a bíró, aki az ítélethirdetés után leszaladt a pulpitusról, és kezet rázott a vádlottal, akinél tisztább lelkű hazafival ő még nem találkozott.

Pár nappal a Francia Kissről szóló cikk megjelenése előtt Orsós Ferenc rehabilitálását követelte a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója (Magyar Nemzet, szeptember 24.), azon az alapon, hogy ezt a nagyszerű orvost igazolta a történelem a katyni mészárlások ügyében, melyekről bebizonyosodott, hogy a szovjetek követték el őket. Ez a logika Hitler és az egész náci birodalom rehabilitálásáig vezet el, hiszen Katyn ügyében valóban a náci birodalom verziója felelt meg az igazságnak. Orsós a biológiai fajvédelem megszállottja volt. Európa biológiai megtisztításának gondolata éltette, következetesen szorgalmazta a legdrasztikusabb zsidó- és cigányellenes intézkedéseket a sterilizálással bezárólag, s a felsőházban azt fejtegette, hogy „a tudomány szerint a fajok kereszteződése legtöbb esetben elkorcsosodáshoz vezet”. Orsós a radikális fajvédő orvosszervezet, aMOVE elnökeként követelte a német megszállás után is, hogy zsidó orvosok semmilyen mértékben és formában,munkaszolgálatosként se végezhessenek gyógyító munkát, inkább deportálják őket is. Orsós a nyilasok kormánybiztosaként hagyta el 1944 végén az országot.

Mindebben nincs semmi új. A Demokrata című szennylap, a kormánypárti sajtó egyik legerősebb oszlopa, a kormánypárti politikusok kitüntetett nyilatkozóhelye 2004 óta heroizálja a Prónay- és Vannayféle nyilas bandákat. Amikor elkezdték, nem egy fasisztázó ballib, hanem a másik fideszes hetilap, a Heti Válasz akkori főszerkesztője írta, hogy a Demokrata munkatársai „a polgári értékrendet most éppen Szálasi Ferenc és a hazai nyilasok világképének, történelemszemléletének a jelek szerint máig eleven oltóanyagával igyekeznek megnemesíteni”. (Elek István: Provokáció vagy paranoia. Heti Válasz, 2004. február 13.) Természetesen az antifasiszta főszerkesztőt vetette ki magából a Fidesz tábora, s a másikat emelte magasra. És akkor ehhez még vegyük hozzá a neonáci kulturális törekvések rendelkezésére bocsátott Új Színházat.

Nyilván felmerül a kérdés: ha látjuk,miként bontják le elemről elemre a demokratikus jogállamot; ha látjuk, hogy a Fidesz táborában mennyire otthon érzik magukat, akik a fasiszták és a nácik híveit és szövetségeseit éltetik, s milyen buzgón rejtegetik és tagadják ott a fasiszták fasisztaságát, a nácik náciságát; akkor miért olyan nagy baj, ha némileg eltúlozva, kiélezve a dolgot, arról beszélnek, hogy itt fasiszta hatalomgyakorlás folyik?

Azért baj, mert nem igaz. Nem kicsit, nagyon nem. És ez mindenki számára nyilvánvaló, akiknek a félelemérzetét mozgósítani kellene. Körülnéz, és látja, hogy nem él totalitárius diktatúrában. Annyira sem, amennyire a rendszerváltás előtti negyedszázadban. Létezik legális és független ellenzéki tevékenység. Széltében és hosszában szid(hat)ják a kormányt szóban és írásban. Mindenki ki-be jár a határokon át. A bíróság rendre elvet a hatalom által támogatott ügyészségi indítványokat, engedélyezi a rendőrség által betiltott tüntetéseket. A hatalom nem tölti ki a maga szimbólumaival és ideológiájával, a vezér képmásávalmindennapi életünk tereit, nem követel mindenkitől folyvást aktív, demonstratív és lelkes kiállást, a művészeti életet nem állították a pártagitáció szolgálatába, nem hajtják be a lakosságot fasiszta jellegű korporációkba, nem történhet meg bárkivel, bármikor, bármi.

Márpedig, ami nyilvánvalóan nem igaz, azzal nem lehet a félelemérzetet ébreszteni, csakmégmélyebbre hibernálni. A rémszerű tényállításokkal csak amár amúgy is rémült emberek rémületét lehet kondicionálni.

Ami nem igaz, kiveszi az igazságot abból is, ami igaz. Akik a végletesség olcsó rutinjával vonzzák magukhoz a figyelmet, elterelik a közfigyelmet a komoly helyzetleírásoktól. Velük egybekötve vesztik hitelüket azok, akik igyekeznek tárgyszerűen és pontosan leírni, hová jutott a Fidesz és az ország – hol tartunk.

A jogállami és a totalitárius kormányzás között van egy nagyon széles sáv. A világ országainak többsége ebben a sávban él, ide kerültünk mi is, remélhetőleg ideiglenesen. Innen vezethet út a totalitárius fasisztoid diktatúrába, de ezen az úton csak a belső és a külső körülmények legszerencsétlenebb együttállása esetén lehet végighajszolni egy országot. Azt látjuk, hogy a gátló tényezők között maga a Fidesz nincs ott. A fasiszta és a vele rokon diktatúrák híveinek, harcosainak és megalapozóinak apológiája, befogadása a nemzeti pan teonba, példaképeink sorába azt jelzi, hogy a Fidesz politikai nyitottsága a fasizmusig tart, ami adott esetben a Hitlert nyíltan ünneplő, öntudatosan fajvédő neonáci párttal való koalíciót jelenti. A Fideszt 2002-ben sem a belső ellenállás, hanem a MIÉP kiesése mentette meg attól, hogy ilyen koalíciót alkosson, és 2014-ben sem rajta múlik majd a dolog. Egy ilyen koalíció már valóban eléggé hasonlít az 1921-es olaszországi Nemzeti Blokkhoz,mely befogadta Mussolinit, és megteremtette az alkotmányos fasiszta puccs lehetőségét.

A Fidesz készsége azonban – ami aligha vonatkozik a párt táborának egészére – csak egy tényező. A sok közül. Valamennyien tényezők vagyunk. Hogy a Fidesz ellenzéke milyen tényező lesz, rajtunk is múlik. Akik eldobják az agyukat ahelyett, hogy használnák, s úgy üvöltenek az összecsapás előtt, mintha már a vereség után lennének, biztosan nem javítják a demokraták esélyeit.

Előre a múltba? – Egy ütemben menetel majd a sokk-kezelésnek alávetett nemzet.

Új Magyar Szó, 2011. október 18. – Székedi Ferenc

Minden bizonnyal nem csupán én emlékszem élénken rá: 1989 után, a rendszerváltást követő első évtizedben Erdélyben egymást érték azok a konferenciák, előadások, megbeszélések, amelyeken szinte mindig elhangzott a két legfontosabb kulcsszó: decentralizálás és szubszidiarítás.

Minden bizonnyal nem csupán én emlékszem élénken rá: 1989 után, a rendszerváltást követő első évtizedben Erdélyben egymást érték azok a konferenciák, előadások, megbeszélések, amelyeken szinte mindig elhangzott a két legfontosabb kulcsszó: decentralizálás és szubszidiarítás. Vagyis az állam központi feladatainak a lebontása és a különböző problémáknak azokon a helyszíneken való megoldása, ahol keletkeztek.

Minthogy akkor még szinte hetente felröppent a két jelszó, miszerint Romániai útja Európába Budapesten keresztül vezet és a romániai magyar közösség kiváló összekötő kapocs a két ország között, az MDF, az MSZP, a FIDESZ, az SZDSZ Romániában járó pártpolitikusai vagy kormányzati tisztségviselői, különböző magyarországi szakelőadók nem csupán arról beszéltek, hogy az uniós országokban az említett két fogalom biztosítja a közigazgatás hatékonyságát, hanem azt is mindig kihangsúlyozták: voltaképpen a központosítás csökkentése és a helyi problémakezelés teszi lehetővé a demokrácia kiterjesztését, illetve elmélyítését, így válik bárki számára nyitottá a helyi közélet.

Mi értelme annak – ismételgették kellő meggyőző erővel –, hogy központi szinten döntsenek egy-egy megyei kórház igazgatójának a kinevezéséről, vagy ugyanott, a tan-ügyminisztériumban szögezzék le, hogy egy többfalusi község mely iskoláit kellene fejleszteni vagy sem, hiszen mindezt a helyiek tudják a legjobban. Vagy miért kell a fővárosban eldönteni azt, hogy egy település életében mi a fontosabb: a vízbevezetés, az útjavítás, vagy könnyítések megadása a beruházóknak, illetve milyen gazdasági ágazatokat érdemes helyi szinten előtérbe helyezni?

Mindez roppant logikusan hangzott, és a kételyek csak menetközben, a múló évek során kezdtek megfogalmazódni, a különböző helyi érdekcsoportok kialakulása, a helyi vagy megyei közigazgatással való összefonódásuk, illetve különböző tisztségviselőknek a helyi hatalomba való bebetonozódása során, amelyen nem sokat segített az átláthatóság törvényszabta, kényszerű és éppen ezért könnyen kijátszható megkövetelése.

Mindehhez hozzájárult a hullámzó gazdasági élet is, hiszen akár élénkült, akár lassult, de a közpénzek mindezekben a változásokban majd mindig fontos, olykor meg egyenesen uralkodó szerepet játszottak és mindegyre bebizonyosodott a jól ismert közmondás: az melegedett jobban, aki közelebb ült a tűzhöz. Romániában helyi bárókként kezdték emlegetni azokat, akiket itthon magyarul vagy Magyarországon helyi kiskirályok névvel illetnek, és létezésük jól bizonyítja: a két országban nem csupán a kettős állampolgárság megadása a közös.

De van, ami alapvetően eltér: a jelenlegi magyar kormányzat úgy véli, hogy amiről hosszú éveken át olyan lelkesen beszéltek, azaz a központosítás lebontása és a problémák helyi szintű kezelése becsődölt, ezért megpróbál mindent központosítani: a nyugdíjrendszert, a szociális ellátást, a kizárólag nevelésnek átkeresztelt oktatást, az egészségügyet, visszaveszi adósságaikkal együtt az önkormányzatok megannyi hatáskörét, és úgy gondolja, hogy a nyugati szálakat meggyengítve, keleti szélben és Duna-menti központi parancsszóra a gazdasági-társadalmi élet minden területén egy ütemben menetel majd a sokk-kezelésnek alávetett nemzet.

Románia éppen ellenkezőleg egy másik utat követ: lebontotta és tovább bontogatja az egészségügyet, sőt, amennyiben hinni lehet a jóslatoknak, akkor még az országos egészségbiztosító pénztárt is széthasogatják a magánbiztosítók, az iskolák önkormányzati kezelésbe kerültek, az egyetemek olyannyira önállósodtak, hogy – amint a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem példája mutatja – a szenátusok fütyülnek a törvényre, alakulnak a helyi rendőrségek, a szociális támogatásokat igyekeznek a helyiek nyakába varrni, és erősödnek az Unióval, a NATO-val és a Nemzetközi Valuta Alappal kialakított nyugati szálak.

Úgy tűnik, mintha Magyarország és Románia a közös uniós tagság és a magyar diplomácia által „kegyelmi állapotnak” nevezett szomszédsági viszonyok közepette egymás múltját keresgélné. De sajnos a közös kormányülés, amelyen mindezt szóbahozhatnák, elmarad...

FELKÉSZÜLTEN – Magyar, csángó, ...székely? – a népszámlálás margójára


Transindex, 2011. október 18.

Egy jó kampányban a humor fontos szerepet játszhat, ez esetben is kiemelhetjük az indítást: szerencsés választás népszerű erdélyi humoristákra bízni a mondanivaló célba juttatását.

Románia számára is közeledik az Unióhoz való csatlakozás utáni első EU-s népszámlálás időpontja és megsokasodnak az ezzel kapcsolatos hírek, tájékoztatók, rendezvények. Érdekes követni, hogy a romániai magyar politikai pártok hogyan reagálnak erre a kérdésre. Mit láthattunk/láthatunk? Bár nem volt látványos egyeztetés, egymásra-borulás, van egy egységes cél – a lehető legszélesebb körben tudatosítani a magyar identitás felvállalásának fontosságát.

 

 

 

 

 

Ezért kampányol az RMDSZ, az EMNP és az MPP, valamint a holdudvarukba tartozó ifjúsági szervezetek. A népszámlálás tétje mindenik szereplő számára egyértelmű: az elkövetkező évtizedre számos szempontból meghatározó lesz a romániai magyarok létszáma és aránya. És 2011-ben, a népszámláláshoz kapcsolódóan (is) professzionális kampánynak lehetünk a tanúi. Nem célunk kampányelemzésbe bocsátkozni, csupán ennek néhány érdekesebb aspektusát szeretnénk kiemelni.

A rendszerváltás utáni előző két népszámlálástól eltérően, a soron következőt sokkal „felkészültebben” várja a romániai magyar közösség/közönség. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége keretében működő Demográfiai Munkacsoport már évekkel ezelőtt közölte az erdélyi magyar népesség húsz-harminc éves időtávú előreszámításait, a várakozások sokkal  inkább támaszkodnak a (szakmai) realitásokra, mint korábban.

Mégis, kétségtelenül nem mindegy, hogy mennyire sikerül tudatosítani a népszámlálás tétjét a szórvány-, vegyes- és tömbmagyar vidéken élőkben, valamint az ideiglenesen külföldön tartózkodókban egyaránt. Az üzenet egységes, „Minden magyar számít!” – hirdeti az RMDSZ –, „Magyarnak lenni jó!”, „Voltunk, vagyunk, leszünk” – mondja az EMNP –, és hogy az MPP-ről se feledkezzünk meg, „Jelentem: Magyar vagyok!”. A népszámláláshoz kapcsolódó összes közérdekű információ elérhető az RMDSZ által támogatott nepszamlalas.ro honlapon, valamint az RMDSZ és az EMNP honlapján, az MPP honlapja megelégszik az arról szóló Duna Tv-s tudósítással, hogy a párt 11 megyében szórólappal kampányol a magyarság vállalása mellett.

Az RMDSZ tájékoztató, informáló kampánya a posztmodern politikai kampányok elemeit vonultatja föl. A többpillérű megszólítás során – a hagyományos és on-line csatornákon –, igyekszik minden fontos információt eljuttatni a célközönséghez. Érdekességként megemlíteném Székely Istvánnak, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportja vezetőjének kitartását, aki a Transindexen megjelent közérdekű információk után rendületlenül bizonyította, hogy a kisebbségi nyelvi jogok a nemzetiségi arányoktól függnek, a szintén kitartó kommentelő(k) véleményével szemben.

A kampány másik pillére a népszámlálási karaván,

amely azokra a településekre koncentrál, ahol a 20% elérése kérdéses lehet. A színfoltot az ismert és elismert közéleti személyiségeket megszólító audió- és videóreklámok jelentik. Egy jó kampányban a humor fontos szerepet játszhat, ez esetben is kiemelhetjük az indítást: szerencsés választás népszerű erdélyi humoristákra bízni a mondanivaló célba juttatását, mindenekelőtt a székelyföldiek számára – nem székelynek, hanem magyarnak kellene vallaniuk magukat a népszámlálás során. Kérdés, hogy az elmúlt években fölerősödő székely identitás és diskurzus után mennyire lesz hatékony az üzenet... Hiszen emlékezzünk csak vissza, nem is olyan régen, a székelyföldi politikusok nagy része a székely identitás vállalása mellett kardoskodott, pártpolitikai törésvonalaktól függetlenül.
Ugyanakkor jó választás a kiváló színész, a megbecsült akadémikus, a népszerű ferences szerzetes, a világhírű blues-gitáros tolmácsolásában megszólítani a különböző társadalmi csoportokat. Persze, amolyan ecksteinkovácspéteresen megfogalmazódott a kérdés, hol maradtak a nők? És rögtön a kérdésfelvetés után, a legutóbbi „frissítés” során a szpotok közé fölkerült a Dancs Annamarival készült reklám is – bár jelen sorok szerzőjének történetesen nem ő jutott eszébe, amikor lajstromba vette a potenciális megszólalókat...

Mindenképpen említésre méltó a MIÉRT és az OMDSZ egyetemistákat célzó közös tájékoztató kampánya, már csak a bátrabb képválasztás és a találó szlogen miatt is.

Az interaktív kampány egyik elemeként a közösségi oldalakon is találkozhatunk ezekkel a népszerűsítő anyagokkal, amelyek egyrészt a szervezetek üzenőfalán jelennek meg, de természetesen sok esetben a politikusok terjesztik ismerőseik körében – például Kovács Péter mellett kifejezetten aktív szerepet vállalt Horváth Anna is a népszámlálási információk megosztásában.

Az EMNP web-bannere az „átkosban” közszájon forgó, vicces jelenetre építve hangsúlyozza a voltunk-vagyunk-leszünk mondanivalót. A párt honlapján megtalálhatjuk a népszámlálással kapcsolatos információkat, útmutatásokat, és a párt zilahi kampányzáró rendezvényéről is tudomást szerezhetünk.

Akárcsak az RMDSZ által készített anyagok esetében, az EMNP népszámlálási információival is találkozhatunk a népszerű közösségi oldalakon, videómegosztó portálokon. Toró T. Tibor például a honlapon föllelhető klip mellett a Role és Papp Kincses Emese által jegyzett Magyarnak lenni jó! videót is megosztotta facebook-ismerőseivel. Természetesen aktív Demeter Szilárd is, az EMNP népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Az információk, tájékoztató anyagok mellett lazább hangvételű bejegyzésekkel és szórakoztató anyagokkal is népszerűsíti a népszámlálást.

És nem lehet említés nélkül hagyni az október 9-i facebook-bejegyzését sem, amely frappánsan foglalja össze a székelyek számára az identitásvállalás dilemmáját: „Megy a vita az alternatív nyilvánosságban, hogy népszámláláskor székelynek vagy magyarnak valljuk-e magunkat. Tisztelettel kérem véreimet, hogy az vallja magát csakazértis székelynek, aki Tamási Áron Ábel-trilógiáját rovásírásba áttéve el tudja olvasni”. Kell-e ennél egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy  az üzenet minden oldal részéről azonos?

Konklúzió helyett... A népszámlálás kapcsán megfigyelhető üzenet-szórás jó példa egy kiemelt politikai téma (issue) mentén létrejövő párhuzamos, de mondanivalójában azonos kampányra. A politikai szereplők aktivitását ez esetben talán még serkenti is a kvázi versenyhelyzet, gondoljunk csak a hétvégére megszaporodó nyilatkozatokra. Az RMDSZ a népszámlálási módszertan betartásának fontosságát hangsúlyozza, Maros és Bihar megyei problémákra hivatkozva. Az EMNP a kolozsvári egyetemistákhoz intézett felhívást, illetve a kampányzáró rendezvényüket népszerűsítette.

Szász Jenő együttműködést szorgalmaz – bár ennek hírértékéről sok mindent elárul, hogy az Echo Tv-nek adott nyilatkozatáról csak a párt honlapján és az Erdélyi Polgár tudósításában olvashatunk. Izsák Balázs is a magyar identitás vállalására szólít föl az SZNT nevében. Egyszóval mindenki nyilatkozik, kampányol, aktivál. De, hogy a kép megfelelően árnyalt legyen, közben azért kölcsönös fricskázásokra is sor került az alternatív nyilvánosságban, gondoljunk csak a Demeter Szilárd – Kovács Péter, Horváth Anna facebook-élcelődéseire, az EMNP kampányzárója, illetve a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnökségének állásfoglalása kapcsán.

Ugyanakkor, érdekes volt megtapasztalni a Quimby koncertturné október 7-i székelyudvarhelyi helyszínén, hogy egymás mellett hogyan férnek meg az RMDSZ és az EMNP önkéntesei, így minden koncertre igyekvő a terembe érve már a kezében szorongathatta a MIÉRT, az EMNP és az UIET szórólapjait. Népszámlálás, MOGYE-ügy és az ehhez kapcsolódó október 6-i marosvásárhelyi megemlékezés... Még a végén, az egyes politikai kérdésekben megvalósul a magyar összefogás?

Aggódnak a külhoni magyarság sorsáért

Magyar Szó MTI (Újvidék), 2011. október 18. 

Határtalanul címmel a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium kétnapos szimpóziumot szervezett a hétvégén Budapesten egyebek mellett a nemzet iránti alkotmányos felelősségről, a határon túli magyar közösségeket érő kihívásokról.

Üdvözlő levelében a szimpózium fővédnöke, Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a Magyar Országgyűlés alaptörvényben rögzítette: a magyar állam felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.

Az asszimiláció „szolgálatában”

Kántor Zoltán, a budapesti közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken – miként Magyarországon is – csökken a népesség. Ennek okát egyebek között az asszimilációban jelölte meg. Az utóbbi esetben a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti.

Az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik. Ám a homogén magyar családban született gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni. A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák gyermekeiket.

Trianon utáni teljesítmény

A felvidéki magyarság gondjairól Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt a kérdést feszegette, hogy jó-e magyarnak lenni Szlovákiában. A húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest változtak a megmaradás feltételei, változott a településstruktúra, változott Magyarország megítélése, a többségi nemzethez való tartozás feltételrendszere, s mindez lazította a magyar nemzethez való tartozás kötelékeit. Hangsúlyozta: a szlovák demokratákkal való együttműködés nem oldja meg a gondokat.

A délvidéki közösség nevében Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pozitívabb hangnemet ütött meg: „A délvidéki magyarság szempontjából nem bukástörténet az elmúlt időszak” – kezdte felszólalását. Indoklásában kifejtette: 91 év elszakítottság, számos nyíltan diszkriminációs időszak után, a népirtás elemeit is magában foglaló üldöztetés időszakait követően mintegy 270 ezer magyar él ezen a területen, míg az elszakítás pillanatában 420 ezres volt ez a közösség.

„Óriási nemzeti teljesítmény, hogy ennyien maradtunk azokon a területeken, ahol a magyarság Trianon előtt többségben élt. Kiemelte: a Vajdaságban ma többen járnak négyéves középiskolába, mint 10-15 éve.

„A délvidéki magyar közösség kiharcolta, hogy Szerbia elismerje kollektív alkotmányos jogait” – emelte ki. Emlékeztetett, hogy a kedvezményes honosítás eredményeket hozott a délvidéki magyarság önazonosság-tudatának erősítése szempontjából, s nehezményezte, hogy nincs összmagyar vonatkozású, a megmaradást célzó stratégiai tervezés és gondolkodás.

Magyarként élni Romániában

Hasonló hangnemben beszélt az erdélyi magyarság képviseletében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. „Szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, miszerint Korondon a bácsik felveszik a székely viseletet, kimennek, kaszálnak egész nap, és este megbeszélik, hogy a székelység porlik, mint a szikla. S Érmelléken a menyecskék a szőlőben nem énekelgetnek népdalokat és nem beszélik meg, hogy a trianoni sebeket hogyan is lehetne begyógyítani...

Az erdélyi magyarságlét nem arról szól, hogy szomorkodunk, milyen nehéz a sorsunk. Nem ez a jellemző a romániai magyar közösségre. Viszont mindannyian szeretnénk gazdaságilag jobban élni, és magyarként szeretnénk élni Romániában” – hangsúlyozta.

A szavazati jog megadásával kapcsolatosan elmondta, ez természetes következménye az állampolgárság megadásának. Hangsúlyozta: az RMDSZ jogosnak tartja, hogy ne legyen kétféle állampolgárság, ugyanakkor figyelembe kell venni a magyar társadalom toleranciaszintjét is. „Az RMDSZ 4-5 évvel ezelőtt felhívta Budapest figyelmét, hogy a Magyar Polgári Párt nevű politikai befektetés hibás, mostanra ezt ennek kezdeményezői is belátják. Most egy hasonló befektetésnek vagyunk tanúi, amely hasonlóképpen nem szolgálja a romániai magyar közösség érdekeit” – figyelmeztetett a főtitkár. Véleménye szerint egy sikeres EMNP azt tudja elérni, hogy a magyar emberek bukaresti képviselet nélkül maradnak.

A kárpátaljaiak nevében Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy látja: tarthatatlan az az álláspont, hogy a helyzet nem teljesen kilátástalan. „Hogyan lehet nem teljesen kilátástalannak nevezni a helyzetet, amikor a magyar etnikumú biomassza nagy része szerb pártra szavaz?” – tette fel a kérdést Korhecz Tamásnak, aki a legutóbbi választások adatait ismertetve bizonyította ennek ellenkezőjét.

„A nemzet túlélése mindenütt azon múlik, hogy milyen erőt tud felvonultatni. Az oligarchikus tömegdemokráciák korszakát éljük. A katonai erő a legfontosabb, utána jön a pénz, amelyen meg lehet vásárolni a szavazatokat. Ahol nincs szavazat, nincs erő sem. Aki a saját szavazatát nem a nemzet túlélésére használja fel, az nemzeti szempontból nem létezik” – hangsúlyozta Kovács Miklós, aki szerint a még megszervezhető magyarokat egységbe kell szervezni a túlélés érdekében.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek