|
EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Sajtóközlemény
Az EMNP bejegyzése elleni négy óvásból hármat megalapozatlannak talált a Bukaresti Törvényszék
Kolozsvár, 2011. június 16. 17:30 óra
A Bukaresti Törvényszék június 16-án, csütörtökön tárgyalta az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen emelt óvásokat. A tárgyaláson az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét Toró T. Tibor képviselte.
A Bukaresti Törvényszék május 26-án tárgyalta első ízben az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen akkor három óvást nyújtottak be. A Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja (Partidul Solidarităţii Democratice pentru Şanse Egale şi pentru o Societate mai Bună) az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az Erdélyi Magyar Néppárt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kérte a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély azért nyújtott be óvást, mert szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók. Az ügyészség képviselője nem emelt kifogást az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen.
A június 16-i tárgyaláson a már létező három óvás mellett egy negyediket is tárgyalt a Bukaresti Törvényszék. Ezt a Demokrata Párt (Partidul Democrat) nyújtotta be, amely az RMDSZ ügyvédjének is nevezhető Adrian Drăghici bukaresti ügyvédhez hasonlóan kifogásolta a párt nevében szereplő Erdély szót, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt programjában szereplő szubszidiaritás és társadalmi szolidaritás elvét, amely megítélésük szerint föderalizmust jelent, és veszélyezteti Románia területi épségét, valamint nemzetbiztonságát. A Bukaresti Törvényszék bírája ezt a két óvást, valamint az Egy Jobb Társadalomért Pártja (Partidul Solidarităţii Democratice pentru Şanse Egale şi pentru o Societate mai Bună) óvását megalapozatlannak találta.
A Néppárt (Partidul Popular) névhasználattal kapcsolatos óvásának érdembeli tárgyalására nem került sor, mert Adrian Drăghici felbujtatására a Demokrata Párt képviselője a bíró visszahívását kérte. A bíró az ülést felfüggesztette, és az arra illetékes testület jövő hét elei üléséhez utalta át a visszahívási kérelem elbírálását.
Amennyiben a bíró visszahívásának kérelme alaptalannak bizonyul, a Bukaresti Törvényszék a továbbiakban csak a Néppárt (Partidul Popular) névhasználattal kapcsolatos óvását tárgyalja érdemben.
Toró T. Tibor kilátásba helyezte: az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöksége kártérítés igénylését fontolgatja mindazoktól, akik megnehezítik és késleltetik a párt bejegyzését, és visszaélnek a bejegyzést támogató 30 ezer ember türelmével.
Még várat magára az EMNP bejegyzése
Transindex, 2011. június 16.
A Bukaresti Törvényszék ma tárgyalta az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen emelt óvásokat. A tárgyaláson az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét Toró T. Tibor képviselte.
A Bukaresti Törvényszék május 26-án tárgyalta első ízben az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen akkor három óvást nyújtottak be. A Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az Erdélyi Magyar Néppárt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kérte a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély, Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd azért nyújtott be óvást, mert szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók. Az ügyészség képviselője nem emelt kifogást az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen.
A tárgyaláson a már létező három óvás mellett egy negyediket is tárgyalt a Bukaresti Törvényszék. Ezt a Demokrata Párt (PD) nyújtotta be, amely kifogásolta a párt nevében szereplő Erdély szót, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt programjában szereplő szubszidiaritás és társadalmi szolidaritás elvét, amely megítélésük szerint föderalizmust jelent, és veszélyezteti Románia területi épségét, valamint nemzetbiztonságát. A Bukaresti Törvényszék bírája ezt a két óvást, valamint az Egy Jobb Társadalomért Pártja óvását megalapozatlannak találta.
A Néppárt névhasználattal kapcsolatos óvásának érdembeli tárgyalására nem került sor, mert Adrian Drăghici felbujtatására a Demokrata Párt képviselője a bíró visszahívását kérte. A bíró az ülést felfüggesztette, és az arra illetékes testület jövő hét elei üléséhez utalta át a visszahívási kérelem elbírálását.
Amennyiben a bíró visszahívásának kérelme alaptalannak bizonyul, a Bukaresti Törvényszék a továbbiakban csak a Néppárt névhasználattal kapcsolatos óvását tárgyalja érdemben.
Toró T. Tibor kilátásba helyezte: az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöksége kártérítés igénylését fontolgatja mindazoktól, akik megnehezítik és késleltetik a párt bejegyzését, és visszaélnek a bejegyzést támogató 30 ezer ember türelmével. (közlemény)
„Tőkés-párt" – felfüggesztve
Új Magyar Szó, 2011. június 17.
Felfüggesztették az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséről szóló bírósági tárgyalást tegnap a bukaresti törvényszéken, mivel a párt megalakulását kifogásoló két szervezet a tárgyalást vezető bírónő visszahívását kérvényezi.
Felfüggesztették az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséről szóló bírósági tárgyalást tegnap a bukaresti törvényszéken, mivel a párt megalakulását kifogásoló két szervezet a tárgyalást vezető bírónő visszahívását kérvényezi.
Toró T. Tibor, az új romániai magyar párt létrehozását kezdeményező, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kijelentette: a bejegyzés ellen óvást benyújtó két párt – a Demokrata Párt és a Néppárt – tudatta, hogy kérvényt nyújt be a törvényszék elnökéhez, s szorgalmazza a bírónő visszahívását, akit elfogultsággal vádolnak. Nehezményezik, hogy a bírónő az EMNP bejegyzése elleni óvások legnagyobb részét elutasította.
A jövő héten várhatóan egy bírói testület dönt majd arról, hogy helyt adnak-e a visszahívási kérelemnek. Mint arról hírt adtunk, a „Tőkés-párt" bejegyzése ellen két jogi – a Jobb Társadalomért Párt és a Néppárt – és egy magánszemély – Adrian Drăghici ügyvéd – emelt óvást, ezekhez tegnap csatlakozott egy újabb jogi személy, a Demokrata Párt, amely kifogásolta többek közt az alakulat elnevezését. A magánszemély szerint az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is vannak.
ROMÁNIA
Bekérette a magyar nagykövetet a román külügyminisztérium
MTI, 2011. június 16.
A román külügyminisztérium bírálta Semjén Zsolt nyilatkozatát, és berendelte Füzes Oszkár magyar nagykövetet.
Szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette a külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a területi-közigazgatási reformról tett csütörtöki kijelentését.
A román külügyminisztérium bekérette a bukaresti magyar nagykövetet, akivel közölték a román fél álláspontját. A külügy közleménye szerint Románia területi-közigazgatási újrafelosztása kizárólag belpolitikai kérdés.
Mircea Geoana: „Csapda Székelyföld etnikai rögeszméje"
MTI, 2011. június 16.
Székelyföld „etnikai rögeszméje csapda", hiszen az ott élő románok és magyarok érdeke elsősorban az, hogy a régió gazdasága fejlődjön – jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke.
Az ellenzéki szociáldemokrata párti politikus a Gandul című portálnak nyilatkozott. Kifejtette: Székelyföldnek meg kell adni az esélyt, hogy fejlődjön, ugyanis ez a legfontosabb kérdés az ott élő emberek számára. Geoana úgy vélte, hogy amennyiben az alacsony gazdasági teljesítményű, jelentős magyar lakosságú Maros, Hargita és Kovászna megyéket egy régióba tömörítenék, az ott élő embereket enklávé kialakításával elszigeteltségre és fejlődésképtelenségre ítélnék.
A szenátus elnöke – aki Romániában a második legmagasabb közjogi méltóság – szerint az RMDSZ által szorgalmazott Székelyföld-vita „hamis és anakronisztikus", amelyet Budapest is táplál. Szerinte az új magyar kormány elavult „poszt-Trianon retorikát" használ. Geoana példaként említette az új magyar alkotmányt, amely magyar nemzetről beszél, valamint magyar állampolgárságot „osztogat". Geoana úgy véli, hogy ilyen körülmények között az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hasznos Románia számára.
Raluca Turcan, a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) parlamenti képviselője csütörtökön kijelentette: egyetlen román kormány sem lenne hajlandó elismerni a „képzeletbeli" Székelyföldet, ezért – mint mondta – nincs értelme, hogy az RMDSZ tovább erőltesse ezt a kérdést. A politikus hangsúlyozta, hogy személyes véleménye szerint a PD-L soha nem fog belemenni abba, hogy Székelyföld elismeréséről tárgyaljon.
A Romania libera című román napilap csütörtöki számában Sabina Fati publicista Románia tervezett területi-közigazgatási szerkezetének átalakításáról ír. Megállapítja, hogy a román kormánykoalíció fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) tervei szerint a romániai magyarok még ott is kisebbségbe szorulhatnak, ahol amúgy többségben lehetnének, utalva ezzel arra, hogy a jelentős magyar lakosságú Hargita, Kovászna és Maros megyéket másik három, jelentős román többségű megyéhez csatolnák. A lap szerint kompromisszumos megoldást jelenthet, ha a PD-L által óhajtott nyolc régió mellett létrejönne még egy Székelyföldön, amely magyar többségű lakossággal rendelkezne.
A publicista szerint a román politikusok „nevetséges sirámai" felszínre hozzák a nemzeti biztonságérzet hiányát egy olyan államban, amely 1918 óta képtelen szabadulni a felbomlás rémétől – olvasható a Romania liberában.
Román–magyar külügyi megbeszélés
MTI, 2011. június 16.
A Balla Mihály elnök vezette magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja Bukarestben találkozott a román képviselőház külügyi bizottságának tagjaival, a parlament román–magyar baráti tagozatával, valamint a román külügyminisztérium vezetőségével.
Balla Mihály ezt követően elmondta: a magyar fél örömmel állapította meg, hogy Románia nagyot lépett előre a schengeni csatlakozás felé vezető úton. „Bízunk abban, hogy mielőbb lezárulnak a tárgyalások a csatlakozásról" – tette hozzá.
Felvetettek olyan kérdéseket is, amelyek a közvéleményt élénken foglalkoztatják, így napirendre került a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-tábla, valamint a házsongárdi temető ügye. Ez utóbbival kapcsolatosan a magyar fél kérte a román hatóságokat: kövessenek el mindent annak érdekében, hogy ilyen atrocitások ne fordulhassanak elő a jövőben.
A magyar küldöttség tagjai tájékoztatást kértek a jelenlegi romániai közigazgatási reformtervezetről is. Kifejezték reményüket, hogy ez az átalakítás nem okoz majd problémát a Romániában élő kisebbségek számára.
A parlament külügyi bizottságának Korodi Attila elnök által vezetett delegációjával részletesen tárgyaltak ezekről a kérdésekről. Az RMDSZ közleménye szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy fel kell éleszteni a közös, román–magyar kormányülések gyakorlatát. Fontosnak nevezték, hogy az év második felében Traian Băsescu államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknél.
A felek szerint folytatni kell az együttműködést az AGRI (az Azerbajdzsánból Grúzián át és a Fekete-tengeren keresztül megépítendő földgázvezeték) és a Nabucco projektekben. Kifejezték reményüket, hogy mielőbb befejeződjék a Békéscsabát Nagyváraddal összekötő elektromos vezeték kiépítése.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes is fogadta a magyar parlamenti bizottság delegációját. Markó Béla méltatta Magyarország támogatását Románia schengeni övezethez való csatlakozásához.
A bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet Semjén Zsolt kijelentései miatt
Krónika, 2011. június 17.
A román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes azt mondta: az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás.
Teodor Baconschi román külügyminiszter bekérette Füzes Oszkárt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, és kérte, hogy Magyarország „térjen vissza a normális hangnemhez" és hagyjon fel a „nem helyénvaló" nyilatkozatokkal.
Semjén Zsolt, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában a magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte a tervezett új romániai régióbeosztást, amely szerinte az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené.
A román külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövettel való találkozón „a román fél szokatlannak és nem helyénvalónak értékelte a magyar fél megnyilvánulását, mivel Románia területi átszervezése szigorú értelemben vett belügy".
A találkozó után Füzes Oszkár kifejtette: nem kommentálja a román külügyminisztérium álláspontját, de személyes véleményként elmondhatja, hogy természetes Magyarország érdeklődése Románia területi átszervezése iránt, mivel ez a romániai magyar közösség számára is fontos kérdés.
„Az utóbbi időszakban sajnos megsokasodtak a Budapest felől érkező provokatív nyilatkozatok, amelyek egy másik állam belügyeibe való beavatkozás bosszantó hangulatát árasztják" – nyilatkozta a Füzes Oszkárral való találkozót megelőzően az RFI rádiónak a román külügyminiszter.
„A kétoldalú megbékélés folytatásának híve vagyok, és meggyőződésem, hogy a magyar nagykövet újbóli bekéretése közvetíteni fogja a román fél értetlenségét és megütközését az ilyen, nem helyénvaló nyilatkozatok megszaporodása miatt, ugyanakkor segítségére lesz budapesti partnereinken abban, hogy visszatérjenek a normális hangnemhez" – mondta Teodor Baconschi.
Füzes Oszkár magyar nagykövetet idén már harmadszor kéretik be a román külügyminisztériumba. Legutóbb két héttel korábban, akkor a nagykövettől arra kértek magyarázatot, hogy miért a brüsszeli Magyar Régiók Házában kapott helyet a Székelyföld képviseleti irodája.
Ezt megelőzően március 15. után szólította fel Teodor Baconschi Füzes Oszkárt arra, hogy határolódjon az Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenete után elhangzott, a tévesen a kormányfőnek tulajdonított mondatoktól.
„Fúrják" a kisebbségi törvényt
Krónika, 2011. június 17. – Balogh Levente
Csökkent az esély a kisebbségi törvény elfogadására a parlamenti ülésszak június végi lezárultáig azt követően, hogy a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottsága csütörtökön késő délután véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ráadásul máris elfogadtak olyan módosításokat, amelyek kedvezőtlenek a magyar közösség számára – jelentette ki a Krónikának Varga Attila, a testület RMDSZ-es tagja az ülést követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet vitája eredetileg szerdán délután kezdődött volna, ám különböző ügyrendi viták miatt csütörtökre halasztották, ezért Varga Attila (képünkön) szerint mind a 78 cikkely megvitatására nem is lett volna esély egy nap alatt. Az egyik, az RMDSZ számára kedvezőtlen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt, hanem az első cikkelytől, ennek is betudható, hogy csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, és végül abban állapodtak meg, hogy pénteken, hétfőn és kedden is folytatódik a vita, és várhatóan kedden születik meg a bizottság állásfoglalása a jogszabályról.
Nem volt azonban eddig sem sima az ügy – tudtuk meg Vargától –, mivel több olyan cikkely is volt, amelyhez egynél több módosító indítvány érkezett, és nem csupán az ellenzék, hanem a koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. Az egyik ilyen módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A magyar szempontból kedvezőtlen, elfogadott módosítás értelmében azonban az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait – az arányok megváltoztatása azonban kimaradt.
„Ráadásul következik a 18. cikkely, amely a kulturális autonómiatanácsok vétójogát rögzítené a kisebbségi intézmények – így az oktatási intézmények – megszüntetésére irányuló szándék esetén. Ezt a PDL sem nagyon akarja elfogadni, ezért további egyeztetések szükségesek. A bizottsági vita folytatása így nem pénteken lesz, hanem hétfőre marad, a hétvégén ugyanis politikai egyeztetés szükséges a koalíciós partnerrel, ellenkező esetben, ha további, kedvezőtlen módosítások születnek, értelmetlen és tartalmatlan lesz számunkra a jogszabály" – mondta el lapunknak Varga Attila.
Felelősségvállalás jöhet
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárultáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. „Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra" – jelentette ki Varga. Elmondta ugyanakkor, hogy immár nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerüljön elfogadtatni. „További egyeztetések lesznek, de ha olyan módosítások kerülnek be a jogszabályba, amelyek csorbítják a többséget, akkor mi sem fogjuk erőltetni, hiszen értelmetlen lesz" – mondta el a képviselő. Kérdésünkre hogy mi a forgatókönyv arra az esetre, ha meghiúsul a jogszabály elfogadása, elmondta: erről a jövő héten ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve az RMDSZ többi vezető testülete hivatott dönteni.
Kiküldött újságírók
Az ülés amúgy feszült hangulatban zajlott: előbb a nemzeti kisebbségek frakciójához tartozó bizottsági elnök, Nicolae Păun javaslatára többségi szavazással, a kormánypárti honatyák voksaival 6-5 arányban a sajtó kizárásáról döntöttek a bizottság tagjai, majd később az ülésen jelen lévő Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű nacionalista szervezetet és a Román Akadémia képviselőit nem engedték hozzászólni a vitához, sőt őket is kiküldték az ülésteremből. Eugen Popescu, a román fórum tagja ezt követően a sajtónak elmondta, jelenlegi formájában ellenzik a tervezetet, mivel az abszolút ellenőrzést biztosít az RMDSZ számára Románia területének egy része fölött. Szerintük a jogszabály tervezete „diszkriminatív a három megyében élő 400 ezer románnal szemben", ezért annak elvetésére szólították fel a honatyákat. Popescu a tervezet azon cikkelyét tartja diszkriminatívnak, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségek számára, mivel az szerinte „területi kritériumok alapján biztosított etnikai autonómiát jelent". „Formailag kulturális autonómiáról van szó, ami azonban világosan a három megye területére szól, az ottani románok pedig semmilyen eszközzel nem rendelkeznek, hogy megőrizzék önazonosságukat" – jelentette ki Popescu.
Az Akadémia képviselője egy, az Etnikai Ügyek Etnikai Kutatóközpontja nevű intézmény tanulmányával érkezett az ülésre. A tanulmány bírálja a tervezet 55. cikkelyét, amely szerint a kulturális autonómia egy nemzeti közösség azon jogát jelenti, hogy saját soraiból választott szervei révén normatív és adminisztratív döntéseket hozzon nemzeti, kulturális, nyelbi és vallási ügyeiben. A tanulmány szerint ezen cikkely hatályba lépése esetén a parlament, a kormány, illetve az állami szervek általában kizárólag etnikai alapon létrejött szerveket ruháznának fel bizonyos hatáskörökkel, vagyis a kulturális autonómia tulajdonképpen politikai autonómiát jelent, ez pedig ellentétes az alkotmánynyal. A bizottságban egyébként több, mint négy év után került terítékre a kisebbségi törvény. A jogszabályt több mint hat éve terjesztette be az RMDSZ, még a Tăriceanu-kormány idején. A szenátus 2005 októberében elutasította, és négy éve porosodik a képviselőház házbizottságának állandó bizottsága archívumában. A jogszabályt egy korábbi döntés értelmében más bizottságnak nem kell megvitatnia, úgyhogy – ha időben elkészül a jelentés – az az alsóház plénuma elé kerülhet.
Erősödhetnek az RMDSZ pozíciói
A jogszabály kimondja, hogy az ország 19 nemzeti kisebbsége államalkotó elem. Nyelvhasználat tekintetében a közigazgatási törvény rendelkezéseit veszi át, az oktatás tekintetében az új tanügyi törvényhez hasonlít. A tervezet előnyben részesíti azon szervezeteket, amelyek a parlamentben is jelen vannak, illetve igen szigorú feltételeket szab a szervezetalapításnak. Emellett a parlamentben működő szervezeteket ismeri el az egyes kisebbségi közösségek egyetlen jogos képviselőjének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (NKT) is csak azok a tömörülések vehetnek részt, amelyek a törvény hatályba lépésekor képviselik szavazóikat a törvényhozásban. A tervezet bevezeti a kulturális autonómia fogalmát. Ennek értelmében a kisebbségek ún. kulturális autonómiatanácsokat hozhatnak létre, a megalapítás folyamatát azonban a törvény által elismert kisebbségi szervezetnek (a magyarság esetében az RMDSZ-nek) kell kezdeményezni. Ellenzéke – az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy a kisebbségi törvény révén meglévő pozíciói bebetonozására törekszik.
ERDÉLY
Önálló magyar oktatás lesz a kolozsvári egyetemen
Háromszék, 2011. június 17.
Önálló, a román megfelelőivel egyenlő státusú és hatáskörű intézetekbe fog szerveződni a magyar nyelvű oktatás a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen – nyilatkozta tegnap Magyari Tivadar, az egyetem rektorhelyettese, egyben a magyar tagozat felelőse.
Az új felsőoktatási törvény alkalmazásához szükséges átszervezés hónapok óta zajlik a több ezer diáknak magyar nyelvű oktatást biztosító intézményben, és várhatóan januárban zárul le, amikor vezetőséget választanak. Az új oktatási törvény értelmében megszűnnek a jelenlegi tanszékek, és helyüket úgynevezett intézetek veszik át, amelyekből minden karon több is alakul az oktatás nyelve szerint. Az újdonság az, hogy a magyar tagozatnak eddig nem voltak meg az önálló szerveződési struktúrái, hiszen a tanszékek nem nyelvi, hanem szakágak szerint különültek el, így a román és a magyar oktatók közös tanszéki tanácsokban voltak.
A 2012–2013-as tanévtől hatályba lépő új felsőoktatási törvény szerint a tanszékek helyét a románul departamentnek nevezett egységek veszik át, amit a magyar tagozat "intézet"-nek fordított – magyarázta a rektorhelyettes, aki szerint jelenleg tizenhét karon zajlik magyar nyelvű oktatás, és a kari tanácsok tudomásul vették a magyar oktatóknak azt az igényét, hogy külön intézetet alkossanak. Kivételt képez a biológia kar, ahol részben a román oktatók egymás közötti vitája miatt megbukott a terv, de az ügyet még nem tekintik lezártnak.
Magyari elmondta: az intézetek nagyobb, erősebb egységek lesznek, mint a mostani tanszékek, és nem csak oktatásszervezési önállóságuk, hanem gazdálkodási, költségvetési, külkapcsolati és bizonyos fokú kutatáspolitikai önállóságuk is lesz. Egy karon általában két román, egy magyar s esetleg egy német intézet alakul meg. Napirenden maradt az önálló magyar karok igénye, ezzel várhatóan akkor foglalkoznak, amikor az egyetem átalakításával kari szintre jutnak.
A magyar rektorhelyettes csak visszafogottan derűlátó, hiszen még nem tisztázódtak a költségvetési-gazdálkodási vonzatok, s időközben a magyar tagozat felaprózódott, tehát változatlan finanszírozási körülmények között az új magyar intézetek nehezen fognak boldogulni.
Önállósul a Babeş–Bolyai magyar oktatása
Krónika, 2011. június 17. – Kiss Előd-Gergely
Önálló, a román megfelelőivel egyenlő státusú és hatáskörű intézetekbe szerveződik a magyar tagozat a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Az intézetek a tanszékek helyét veszik át, ezek ugyanis az új oktatási törvény értelmében megszűnnek.
Az intézet nagyobb, erősebb egység lesz, mint a tanszék volt, és nemcsak az oktatást szervezheti meg önállóan, hanem önállóan gazdálkodhat, és részben saját kutatáspolitikája is lehet – áll többek közt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. „Most először fordul elő, hogy a BBTE-n egy magyar szervezeti egység egyenrangú a románnal, eddig a magyar tanszékek a román tanszékek alárendeltségébe tartoztak" – mondta a Krónikának Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese. A magyar tagozat vezetője szerint a felsőoktatási intézmény átszervezése várhatóan télen fejeződik majd be, a tanszékeket váltó intézeteket igazgatók vezetik majd. Egy karon általában két román, egy magyar, esetleg egy német intézet alakul.
Magyari Tivadar emlékeztetett: a magyar nyelvű oktatás önállósodásához hároméves belső magyar–román, sőt gyakran magyar–magyar egyezkedés, sokszor huzavona vezetett. A rektorhelyettes szerint az egyetem mostani átszervezésének kedvez az új tanügyi törvény, ugyanakkor úgy véli, a jogszabály nem elég egyértelmű, sok értelmezési lehetőséget nyújt. Mint elmondta, az egyes karokon a magyar oktatók maguk döntöttek arról, hogy mikortól hány intézetet hoznak létre. Ezzel együtt a magyar rektorhelyettes nem elégedett maradéktalanul.
„Csak visszafogottan vagyok optimista. Részben azért, mert még nem tisztázódtak az intézetek költségvetési-gazdálkodási vonzatai. Másrészt az egyetemet a – régóta változatlan – vezetőség szétszórt intézetté fejlesztette, amelyben a magyar tagozat is felaprózódott. Változatlan gazdasági, finanszírozási körülmények között az új magyar intézetek – a németekről nem is beszélve – nehezen fognak boldogulni" – jelentette ki csütörtökön Magyari Tivadar. Hozzáfűzte: fél évszázad után először van lehetősége a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar részének arra, hogy egyenlő státusú intézményes keretei legyenek. A magyar tagozat vezetője szerint ugyanakkor lassan és túlságosan elnagyolva halad az egyetemi charta módosítása, amely a BBTE működésének alapelveit szabályozza, illetve további elégedetlenségre ad okot, hogy a biológia tanszéken a románok gáncsoskodása miatt még nem jött létre az önálló magyar tagozati intézet.
MAGYARORSZÁG
Vegyes román visszhangok a régiós átszervezéssel kapcsolatos Semjén-nyilatkozatról
MTI, 2011. június 17. – Garzó Ferenc
Vegyes visszhangot keltett a pénteki romániai sajtóban Semjén Zsoltnak a romániai régiós átalakítással kapcsolatos nyilatkozata.
A pénteki híradások idézik Emil Boc miniszterelnöknek a B1 televíziós csatornán előző este elhangzott megállapítását, amely szerint a közigazgatási átszervezés kizárólag a román államra tartozik.
A Romania libera című napilap vezércikkében a magyar miniszterelnök-helyettesnek azokra a megállapításaira reagál, amelyek szerint a régiók tervezett átalakítása az etnikai arányok tudatos megváltoztatását, a székely és az erdélyi magyar megmaradás súlyos veszélyeztetését jelentené. Ezért a magyarság számára élet-halál kérdése a székelyföldi magyarlakta megyék egy közigazgatási egységbe kerülése.
A lap szerkesztője, Cristian Campeanu ezeket a megállapításokat "túlzásnak", sőt, egyenesen "ostobaságnak" minősíti. Hangsúlyozza, hogy az átalakítás révén egyáltalán nem módosul Románia etnikai térképe, így például - mint fogalmaz - Kovászna és Hargita megye továbbra is egyben marad, ugyanott, ahol jelenleg is van.
Az, ami valóban változik - írja a szerző -, nem más, mint az ország közigazgatási beosztása (nevezetesen az, hogy a román állam által korábban megrajzolt nyolc fejlesztési régió mindegyike a jövőben megyévé alakulna, ezáltal a továbbiakban az eddigi 41 kisebb megye helyett nyolc óriásmegye jönne létre - A tud.).
A lap szerkesztője szerint "csupán" a románok és a magyarok közötti politikai kapcsolat változik meg az átalakítás nyomán. Arra utal, hogy a jelenlegi megyei beosztás keretében a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szerinte már létezik "egyfajta politikai autonómia", amennyiben a magyarok jelentősen tudják befolyásolni a megyei önkormányzatok döntéseit.
A szerző szerint ez a fajta "politikai autonómia" fog megszűnni az újfajta közigazgatási keretben, emiatt a szerző teljesen jogosnak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt a félelmét, hogy a magyarok helyhatósági szinten sokat veszítenek majd politikai súlyukból.
A Romania libera vezércikkírója szükségesnek látja, hogy a román kormány tudomásul vegye mindezt, és próbáljon a magyarokkal együtt olyan megoldást keresni, amely képes megfelelni a magyarok "politikai autonómia" iránti igényeinek, akárcsak a regionális fejlődés követelményeinek, tekintettel arra, hogy - mint fogalmaz - a székely megyék gazdaságilag gyengén fejlettek.
"Más szóval, a magyarok számára fel kellene ajánlani, hogy valamilyen formában gyakorolhassák a politikai ellenőrzést az olyan körzetek felett, ahol többségben élnek..., sőt, azt a területet akár Székelyföldnek is nevezhetik, ha akarják" - olvasható a cikkben, amelynek szerzője szerint ennek érdekében el lehetne fogadni egy adott fejlesztési régión belül valamiféle "különleges közigazgatási szubstruktúrát".
Ily módon a magyarok aggodalmai mérséklődhetnének, a román kormány számára pedig elhárulna az akadály az átszervezési projekt megvalósítása elől - véli a Romania libera szerzője.
Az Evenimentul Zilei tudósításként közöl olyan cikket, amelyben térképrajzon is illusztrálja: az RMDSZ által elképzelt régiós változat kísértetiesen egybeesik azzal a területtel, amelyet annak idején a bécsi döntés (1940) révén szakítottak ki a magyarok Romániából.
Ugyanennek a lapnak a vezércikkében Silviu Sergiu újságíró azt fejtegeti, hogy szerinte nem kell félnie Romániának a "magyar rosszfiúktól". Ahhoz ugyanis, hogy a Trianon után elvesztett Erdélyt a magyarok visszaszerezhessék, fel kellene oszlania az Európai Uniónak, össze kellene omlania a NATO-nak - állapítja meg. Kifejti: az EU hevesen ellenez minden olyan politikát, amely a szegregációs törekvéseknek kedvez, a NATO pedig nem tűr el semmiféle viszályforrást sem tagállamain belül, sem tagállamai között.
Lesz-e összefogás Marosvásárhelyen?
kozpont.ro, 2011. június 17. – Fodor Tekla
Vitathatatlan, a 2012-es választások alkalmából az RMDSZ egyik legfontosabb és reális célkitűzése, hogy visszaszerezze a helyi önkormányzati képviselő-testületben a többségét, ami annyit jelentene, hogy legalább két tanácsossal több erősítené az RMDSZ-t, esetleg valamelyik más magyar szervezetet. Emellett a polgármesteri szék visszaszerzése is az elsődleges célok közt szerepel.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Maros megyei fiókszervezete tartott vitaestet az RMDSZ helyi önkormányzati szerepléséről, a polgármester-jelölésről és -választásról Csegzi Sándor alpolgármester, Bakos Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati képviselője, Kolozsváry Zoltán, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője és Gáspár Sándor, a Civitas Nostra városvédő szervezet elnöke részvételével.
A vitaesten Kolozsváry Zoltán, a helyi tanács frakciójának vezetője elmondta: ahhoz, hogy a frakció akár többségi szinten is megfelelőképpen tudjon működni, egy olyan jogrendszer kialakítása szükséges, ahol a törvények mindenkire ugyanolyan mértékben vonatkoznak: „Abban a pillanatban, amikor egyesek betartják a játékszabályokat, mások pedig nem, lehet bármilyen többségi frakció, az nagyon keveset tud elérni" – magyarázta. Példaként Claudiu Maior alpolgármester törvénytelen úton zajló megválasztását hozta fel. Kihangsúlyozta, összehangoltabb munkára van szükség, valamint nemcsak negatív kritikákat, hanem adott esetben útmutatást is igényel a tanács.
Bölöni László, Smaranda Enache és Vass Levente kizárva
A kerekasztal-beszélgetés alkalmából a meghívottak nem voltak hajlandóak azon személyek nevét elárulni, akiket szívesen látnának polgármesterjelöltként, viszont habozás nélkül kiderült, kiket nem támogatnának. „Bölöni László kitűnő edző, jó futballista és nagyon jó barátom, viszont nem tartom megfelelő polgármesterjelöltnek" – nyilatkozta Csegzi Sándor alpolgármester.
A nem túl nagy számban összegyűlt kíváncsiskodó vásárhelyiek egymást követve hangsúlyozták, hogy ők Smaranda Enachera, a Pro Európa Liga elnökére szívesen szavaznának, viszont a jelenlevő RMDSZ-es honatyák elmondták, véleményük szerint sem a románok, sem a magyarok nem voksolnának rá. „Azt értékeljük, hogy Smaranda Enache mennyit tett a magyarokért, de azt elfelejtjük, hogy az RMDSZ mennyit tett a magyarokért!"
Az elmúlt hetekben a sajtó többször szólt dr. Vass Levente esetleges jelöléséről is, viszont Kolozsváry így fogalmazott: „Neki most pechje, hogy éppen az egészségügyi minisztériumban dolgozik. Ugyanakkor sem mi, sem pedig a város lakossága nem ismerjük annyira, hogy ilyen szempontból bármit is mondani tudjunk."
Újságírói kérdésre, hogy Kolozsváry Zoltán, illetve Csegzi Sándor vállalná a megmérettetést, a helyi tanács frakciójának a vezetője őszintén kijelentette, hogy ő nem kíván harcba szállni a polgármesteri székért, az alpolgármester viszont érez képességeket magában, ám az ajánlást mástól várja.
Lesz-e összefogás?
Mint arról Csegzi Sándor beszámolt, az MPP-vel és EMNT-vel folytatott tárgyalások alkalmából, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, sosem volt kijelentve, hogy a jelölt ne RMDSZ-es, ne MPP-s, vagy bármilyen más pártkötődésű legyen. „A képességekről, tulajdonságokról és az összefogás lehetőségéről beszéltünk. Akkor fogunk tudni aláírni papírokat, bár személy szerint a kézfogást többre értékelem, mint az aláírásokat, amikor nem kizárósdit, hanem összefogósdit játszunk! Úgy tűnik, egyelőre az MPP politikai célokért küzd, nem pedig az őszinte összefogás útját járja" – összegzett az alpolgármester.
Ismerje Marosvásárhely szívdobogását
„Nem kell föltétlenül RMDSZ-es legyen a jelölt, mindössze annyit szeretnénk, hogy teljesítse azon elvárásokat, és olyan irányba vezesse a várost, amit mi, tősgyökeres vásárhelyiek szeretnénk. Ismerje a helyi problémákat és legyen perspektivikus rálátása a jövőre" – magyarázták. Bakos Levente tanácsos hozzátette, a jelöltnek sokkal többnek kell lennie, mint magyarnak. „Ez a minimum, hogy magyar, de ne ez legyen a fő tulajdonsága. A csapat feje kell legyen, egy jó szakember, és ellentétben az elmúlt évekkel, a tanácsot a jelölt köré fogjuk építeni."
Ugyanakkor szó esett a múltban elhibázott kampánypolitikákról, taktikai hibákról is, melyek tanulságaképpen a 2012-es választások alkalmából a polgármesterjelölt kampányát szorosabban összehangolják majd a tanácséval.
A Magyar Kormány javaslatot kíván tenni a Házsongárdi temető UNESCO-listára tételére
galamus.hu, 2011. június 17.
A Magyar Kormány javaslatot kíván tenni arra, hogy a Házsongárdi temető Románia UNESCO-listájára kerüljön – ezt Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes válaszolta egy hozzá intézett írásbeli kérdésre.
A parlament honlapján közzétett dokumentum szerint a jobbikos Szávay István felvetésére kiemelte: mivel a Házsongárdi temetőben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedő történelmi és kulturális jelentőségűek, a magyar kormány a román fél számára javaslatot kíván tenni, hogy a Házsongárdi temető Románia UNESCO-listájára kerüljön. Mivel azonban az UNESCO által biztosított védelmi rendszer abból indul ki, hogy minden állam érdeke, hogy a területén található kulturális értékeket meg őrizze, nem teszi lehetővé azt, hogy egy másik állam ebbe a folyamatba beavatkozzon. Ennek értelmében a nemzeti kisebbséghez tartozó kulturális érdekek védelmében beavatkozásra nem biztosit lehetőséget az egyezmény – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: Magyarország kérését az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának 1972. november 16-án elfogadott egyezményére alapozza, amely szerint „az Egyezményben részes Államok elismerik, hogy az ilyen örökség az egész világ örökségét jelenti, melynek megóvása az egész nemzetközi közösség együttműködésének feladata".
A Házsongárdi temető védetté nyilvánításához külön-külön valamennyi sírhelyet védetté kell nyilvánítani, melyhez műholdas felmérés szükséges. Ennek megtervezése és megvalósítása már megkezdődött.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság június 1-jén tartott ülésén a magyar fél ajánlásként fogalmazta meg a Házsongárdi temető kiemelt fontosságú ügyként való kezelését. Hozzátette: a kormány figyelemmel kíséri a Házsongárdi temetőben történő eseményeket, a
síremlékek gondozását elvállaló Házsongárd Alapítvánnyal állandó kapcsolatban áll.
A magyarság itt nyugvó nagyjainak emlékét őrző kövek állapotáról Gergelyné Tőkés Erzsébettől, az alapítvány igazgatójától rendszeresen tájékoztatást kap a magyar fél, és folyamatos az információcsere a Házsongárd Alapítvány, a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusa, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, a Külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság között is.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Európai Polgár Díjat kapott Smaranda Enache
Krónika, 2011. június 17.
Jerzy Buzek EP-elnök döntése következtében Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke is megkapja az Európai Polgár Díjat (CIVI Europaeo Praemium). A díjat az Európa Parlament elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki.
Smaranda Enache emberjogi harcost, aki immár több mint két évtizede dolgozik az emberi jogok, a nemzetek közötti tolerancia, a kisebbségek védelme és az európai értékek jegyében, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke javasolta a díjra.
„Enache asszony az elmúlt húsz esztendőben az európai gondolat elkötelezett híveként munkálkodott Romániában. Ebben az etnikumok közötti konfliktusoktól sem mentes időszakban a nemzetek közötti megbékélés, tolerancia és szolidaritás terjesztése és megerősítése volt a fő célkitűzése" – méltatta felterjesztésében Tőkés a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga társelnökének munkásságát:
Smaranda Enache 1989-ben alapító tagja volt és azóta is társelnöke Románia első pro-európai mozgalmának, a Pro Europa Ligának, amelynek fő célkitűzése a feszültség- és konfliktuskeltő elemek csökkentése a multikulturális vidékeken, az etnikai és felekezeti sztereotípiák lebontása, az önkormányzatiság és regionalizmus elveinek ismertetése és erősítése.
1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete volt, tagja a romániai Helsinki Bizottságnak, elnökségi tagja több romániai civil szervezetnek (Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, Állami Politikák Intézete, Nyílt Társadalomért Alapítvány), valamint számos nemzetközi alapítványnak (Civitas International Strasbourg, European Centre for Minority Issues--Flensburg, Németország, Liberal International Human Rights Commission). Szakértőként több konfliktus-megelőző küldetésen vett részt, többek között Moldovában, Bosznia és Hercegovinában. Tevékenysége során számos olyan európai programot dolgozott ki, ültetett gyakorlatba és fejlesztett tovább, amelyeknek célja a demokratikus politikai kultúra megerősítése, és amelyek által kulcsszerepet vállalt a románok, magyarok, romák és más nemzeti közösségek társadalmi integrációjának, illetve történelmi megbékélésének folyamatában.
A kitüntetés átadására a közeljövőben kerül sor. Idén többek között Böjte Csaba ferencesrendi szerzetes is Európai Polgár Díjat kapott.
Román-magyar incidens az Európai Parlamentben
MTI, 2011. június 17
„Hé, beszélj románul!" – kiáltott rá román nyelven Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselőre kollégája, a román szociáldemokrata Ioan Enciu szerdán, az EP Állampolgári jogok, bel-és igazságügyi szakbizottságának ülésén. Sógortól az ülésvezető spanyol szocialista képviselő kért bocsánatot az incidens miatt.
A Krónika című kolozsvári és az Új Magyar Szó című bukaresti napilap pénteki híradása szerint a szakbizottság szerdai ülésen Ioan Enciu román szocialista képviselő mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: "Bai, vorbeste romaneste!", azaz "Hé, beszélj románul!". A bizottsági ülést vezető elnök, Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista politikus elnézést kért Sógor Csabától, hozzátéve, hogy az EP-ben senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar–román vonatkozásban tapasztalt – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a viszonválasz jogán – immár mikrofonnal – tisztázta a hallgatóság számára az ügyet. Ezen kívül írásos panasszal kíván Jerzy Buzek EP-házelnökhöz fordulni. "Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézményben súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását" – nyilatkozta Sógor Csaba az Új Magyar Szó és a Krónika híradása szerint.
A szakbizottság ülésén egyébként az Európai Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter – számoltak be az elnökség tevékenységéről. A magyar miniszterek beszámolója szerint a kitűzött főbb célokat sikerült teljesíteni, és több igazságügyi kérdésben fontos eredményt elérni.
„Teee, beszélj románul!" – kiáltott rá Sógor Csabára egy szocialista képviselőtársa
Erdély.ma, 2011. június 17.
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy szerdai szakbizottsági ülésén az Unió soros elnökségi feladatait ellátó Magyarország szakminiszterei, Navrasics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter beszámoltak a magyar uniós elnökség tevékenységéről, és válaszoltak az EP-képviselők kérdéseire.
A magyar miniszterek elmondása szerint a főbb elnökségi célkitűzéseket sikerült teljesíteni, és több igazságügyi dosszié előrehaladásában fontos eredményt elérni. Igazságügyi területen elsődleges szempont volt az emberi tényező: az unió polgárait állította a központba a magyar elnökség. Navrasics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy sikerült uniós szinten adatvédelmi ütemtervet összeállítani, és a spanyol-belga-magyar trió együttműködésének köszönhetően fontos lépéseket tenni a gyerekek szexuális kihasználása ellen, a kisebbségek védelmében, a szegénységben élők felkarolásában, illetve kiemelten a romák ügyében is.
Pintér Sándor belügyminiszter beszámolójában számszerűsítette a soros uniós elnökségi eredményeket: 25 Tanácsi következtetés, 12 határozat, 1 rendelet és 1 irányelv elfogadtatására került sor a magyar elnökség alatt, és utolsó fázisba került a migráció egységes kezelésének kérdése.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a LIBE szakbizottságban az Európai Néppárt segédkoordinátora. E minőségében az erdélyi magyar képviselő társai közül elsőként kapott szót. Megköszönte a magyar elnökség határozott ügyvezetését, és elismerően nyilatkozott a média-törvény, illetve az Alaptörvény kapcsán ért támadásokra adott válaszokról. A Schengen-dosszié kapcsán Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időzítése érdekelte. Pintér Sándor szeptemberre jelölt meg céldátumot, és ismételten hangsúlyozta, hogy a korábban megfogalmazott félelmekkel ellentétben, a hatékony ügyvezetésnek köszönhetően, semmi nem hátráltatta vagy veszélyeztette az állampolgárok biztonságát és szabad közlekedését, hiszen a migránsokat azonnal fogadta az Unió, a MISS működtetését is azonnal elrendelte a magyar elnökség, sőt a dublini rendeletet alkalmazását is felfüggesztették a tagállamok, szolidaritásból.
Sógor Csaba felszólalását sajnálatos, a ház szabályainak szellemével ellentétben álló incidens zavarta meg. Ioan Enciu, román szocialista képviselőtársa mikrofon nélkül, de hangosan rákiáltott: „Băi, vorbeste româneşte!" (magyarul: Teee, beszélj románul!) Az ülésvezető elnök, Juan Fernando Lopez Aguilar, spanyol szocialista, elnézést kért Sógor Csabától, és kifejtette, hogy ebben a házban senkinek sem kell mentegetőznie nyelvhasználata miatt. Ebből ügyet csakis magyar-román vonatkozásban látott – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar képviselő a replika jogán, immár mikrofonnal tisztázta a hallgatóság számára az ügyet, de írásos panasszal fog fordulni Jerzy Buzek házelnökhöz.
- Megengedhetetlen, hogy a legmesszebbmenő nyelvi szabadságot biztosító európai intézmény keretén belül, súlyos ügyrendi vétségnek számító, etikátlan módon kísérelje meg valaki képviselőtársának elhallgattatását – nyilatkozta Sógor Csaba.
Európáért miséztek Brüsszelben
Krónika, 2011. június 17.
Európáért mondtak misét kedden este a brüsszeli Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyházban a magyar EU-elnökség közelgő befejezése alkalmából.
A szentmisét, amelyen részt vett Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, közösen celebrálta André-Joseph Léonard érsek, a belga katolikus egyház prímása, Erdő Péter bíboros, prímás, André Dupuy, az Európai Unióhoz akkreditált apostoli nuncius, valamint Jean Kockerols, Belgium képviselője az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsában (COMECE). A szentmise előtt Virágh András adott orgonakoncertet, majd Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. „Nincs béke igazságosság nélkül, és nincs igazságosság megbocsátás és irgalom nélkül.
Az Európai Unió nagy lehetőség a kiengesztelődésre, a közösség megtalálására a nemzetek és földrészünk minden lakója között" – hangsúlyozta szentbeszédében Erdő Péter. A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós elnökséget Magyarországtól Lengyelország veszi át, Közép- és Kelet-Európa népei pedig olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket megoszthatnak a nyugaton élő testvéreikkel. „Népek kiirtása, egy egész társadalom összes javainak az államosítása hogyan tehető jóvá? Hogyan lehet ilyenkor igazságot tenni? Még az egész társadalom szintjén is, még az evilági élet szintjén is igaz, hogy a kiengesztelődésre, az élet normalizálására nincs más mód, mint az irgalom" – hangsúlyozta. Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus idején egész generációk távolodtak el a hittől. „A keresztény ember köteles megbocsátani. Ha bűnt követett el, köteles bocsánatot kérni mindenekelőtt Istentől, de ha lehetséges, azoktól is, akiknek kárt okozott. Csakis Isten bocsánata engedheti el bűneinket. Ez a bocsánat nem függ attól, hogy a megsértett emberek is megbocsátottak-e nekünk. Isten az, aki eltörli bűnünket. Ha pedig engem sértett meg valaki, meg kell neki bocsátanom akkor is, ha ő ezt nem kéri. Isten irgalma adja vissza nekünk a reményt. Az irgalom elve teszi lehetővé a kiengesztelődést a nemzetek között és a társadalmakon belül" – hangoztatta Erdő Péter bíboros.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A mi központi régiónk...
Reflektórium, 2011. június 16. – Bakk Miklós
A közigazgatási régiók e napokban kirobbant vitája ama – meglehetősen ritka – történelmi momentumok egyike, amikor világosan kirajzolódik a rövid távú politikai valamint a stratégiai közösségi érdek közötti feszültség. Ahogy a PDL váratlanul az RMDSZ képébe vágta saját – egyetlen korábbi erdélyi magyar koncepcióval sem egyező – elgondolását a nyolc romániai megamegyéről, abból rögtön kiolvasható volt, hogy egyezkedési kényszer alakul ki a két kormánypárt között, hiszen az RMDSZ már rég benyújtotta a saját indítványát. A PDL közigazgatási bonapartizmusa, az eurokonformizált centralizmus ez esetben ugyanis nyilvánvaló ellentétben áll azzal az óvatos stratégiával, amellyel az RMDSZ megpróbálja előkészíteni a fejlesztési régiók keretein keresztül (a jelenlegi felosztás átalakításával) egy Székelyföld-szerű (Hargita-Kovászna-Maros) közigazgatási régió kialakítását, építvén a területi precedensek logikájára.
Bár mindeddig az RMDSZ sikeres volt az eurokonform centralizmussal szembeni kompromisszumok kimunkálásában és azok politikai sikerként való prezentálásában (maga a félkész kisebbségi törvény etatizált magyarságfelfogása is ebbe illik bele), ezúttal világosan szembe kell néznie Székelyföld egy makrorégióban való feloldásának, beolvasztásának fenyegetően lehetséges perspektívájával.
A pillanat történeti: Székelyföld most szembesül először területi-politikai kereteinek teljes elvesztésével. A székely székek dualizmuskori felszámolása (1876-ban) és helyettesítése az egységes magyar vármegyerendszerbe illeszkedő megyékkel ugyanis – bár felszámolta a középkori székely autonómiát, és azt nem helyettesítette a modern polgári közigazgatás sajátos státust lehetővé tevő valamilyen (ma aszimmetrikusnak nevezett) megoldásával – olyan közigazgatási keretet alkotott, amelyben, felemás módon, a „székelynek" tekintett megyék valamiképp fenntartották a különálló közigazgatás hagyományát. Ez élt tovább a királyi Romániában, majd a székely közigazgatási keretek adminisztratív értelemben újjászülettek a kommunizmus idején létrejött Magyar Autonóm Tartományban, illetve – kompromisszumosan – az utána létrehozott megyékben. Azokban a megyékben, amelyek az 1968-as 2. számú törvény alapján jöttek létre a Ceauşescu-korszak kezdetén, és amelyeket most, a PDL-tervezet alapján felszámolnának.
Miért fontosak az eddigi, mégoly tökéletlen területi-közigazgatási keretek? Mert még ezek a keretek is döntő súlyú szereplők Székelyföld régióvá képződésében.
Anssi Paasi, a regionális tudomány ismert finn képviselője szerint a régiót emberi és társadalmi kategóriáként kell kezelni, melyben a meghatározó az, hogy a társadalom (ön)szerveződése mindig térszervezés is. A régió ezért nem állandó, statikus kategória, hanem folyamatként értelmezhető: a régiók születnek és eltűnnek, a születés pedig, melynek során egy bizonyos régió a társadalom térbeli szerveződésének részeként kifejlődik, tulajdonképpen a régió intézményesülése.
Ebben a folyamatban Paasi négy szintet különít el, éspedig: 1) a területi keretek kialakulását, azaz a határokét, amelyek azonban még nem rögzített területi határok, hanem csupán szociálisan és kulturálisan rögzültek, mint a „mi" és az „ők" elválasztásai; 2) a területi szimbólumok megszületését (ezen zászlók, címerek, népviseleti sajátosságok, de akár sajátos irodalmi alkotások is érthetők); 3) a régió jellemző intézményeinek a létrejöttét (múzeumok, oktatási intézmények stb.), és végül 4) a régió társadalmi (majd hivatalos) elismerését, mind a régió lakói, mind az azon kívül élők körében.
Ha mindezt a folyamatot a maga átfogó voltában látjuk, akkor szinte kijelenthetjük, hogy Székelyföld regionális újjászületése az első három szint tekintetében jelentős és konszolidált (önfenntartó) folyamattá vált, és tulajdonképpen a negyedik, hivatalos elismerést is tartalmazó szakasz az, amelyet a román államszervezeti bonapartizmus sikerrel akadályozott. Ebben a konszolidációs folyamatban pedig fontos szerepe volt az eddig létező, Székelyföld szimbolikus területi egységét még csak részlegesen átfogó területi-politikai keretnek.
Ennek a keretnek a megmaradása tehát a régióképződési folyamat támaszát, garanciáját jelenti, esetleg – politikai helyzettől függően – az elért szint konzerválását, mindaddig, míg a régió elismerése nem vezet effektív módon egy új keret kialakulásához.
A PDL tervezete viszont ennek megszüntetését tűzte célul, ami az intézményesülés eddigi folyamatának lassú leépüléséhez vezet, azaz fellazítja, majd relativizálja az első három szint intézményesülési eredményeit.
A stratégiai közösségi érdek tehát az, hogy amennyiben nem sikerül egy jobb, az intézményesülést inkább segítő területi-közigazgatási keretet elérni, a létező kereteket mindenképp meg kell őrizni.
Băsescu és Boc ezzel a stratégiai érdekkel szemben próbálja meg megtalálni a kijátszható, rövid távú politikai érdeket. A kisebbségi törvény csereszabatossá tételének kísérlete részükről ezt mutatja.
Csakhogy a két tétel nem azonos.
A kisebbségi törvénnyel a román kormány egy kicsiny magyar kulturális kormányzat bukaresti meggyökereztetését kínálja fel, ugyanis a hatáskörök meghatározatlansága, elkentsége olyan rejtett alkupozíciókat jelent, amelyek csak a bukaresti politika testközelében – a csak központi szinten létrehozott kulturális autonómiatanácsok révén – érvényesíthetőek. Ezzel szemben a regionális reform épp a kultúra terén eredményezhet (első szakaszban) reális decentralizációt, és egy esetleges székelyföldi régió kulturális intézményi kapacitása és forrásai talán a központinál is jelentősebbek lesznek. Így válhat a székelyföldi régió – amennyiben mégis létrejön például egy 8+1 megyés országos megoldás – az erdélyi magyar kultúra és nyilvánosság egyik centrumává.
Meglehet, hogy a régiós törvény kapcsán kirobbant vita épp ezt teszi felmérhetővé az RMDSZ, sőt az egész erdélyi magyar politikai elit számára. És ez az a kérdés, amelyben egy partikuláris érdek ismét egy stratégiai irányvonal támogatójává válhat. Mert az a kitartás, amellyel a jelenlegi Maros megyét az RMDSZ a székely régióba kívánja helyezni, egyben azt a törekvést is rejti, hogy a Szövetségben eddig meghatározó szerepet vivő marosvásárhelyi csoport megpróbálja politikai tőkéjét átvinni a székely régióba.
Egyben szemléleti váltás is ez, hiszen mindeddig az RMDSZ-gyökerű jövőképek „összmagyarságra", a magyarsági meghatározottságok elsődlegességére és a lokalitások másodlagosságára alapoztak. Most viszont először jelenik meg az etnikai térszerkezet várható alakulása jövőképformáló tényezőként.
Hépolitika! – És ellenszere?
Szabadság, 2011. június 17. – Papp Annamária
„Valószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi időben folyamatos nacionalista támadás éri a többség részéről a magyar közösséget. Lassan sorolni lehet azoknak a cselekedeteknek a listáját, amelyek mögött az ilyenszerű megnyilvánulások állnak...
Az 1989-es fordulat óta eltelt több mint két évtized alatt látszólag történtek ugyan pozitív előrelépések a román–magyar kapcsolatrendszerben, illetve a többség és kisebbség viszonyában, de a fentebb felsoroltakból egyértelműen az tűnik ki, hogy ez nem igen változott a kezdeti állapotokhoz képest, és áttörhetetlen falak állják ennek útját. Már-már tragikomikus az, hogy húsz év után még mindig problémát jelent a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztése egy olyan jogállamban, amely az Európai Unió tagja, és modellként próbálja magát eladni a világ előtt a kisebbségi jogok orvoslását illetően. És mindez, illetve a többi hasonló helyzet olyan körülmények között fordul elő, hogy az RMDSZ tagja a kormánynak, és saját koalíciós partnerei támadják hátba. Egyre világosabb ugyanakkor az, hogy az amúgy örökösen lappangó, de az utóbbi időben különösen felerősödő nacionalista hangulatkeltés mögött a közelgő választások állnak. Ugyanis a többségi pártok tisztában vannak azzal, hogy Romániában választásokat gazdasági jellegű ígéretekkel nem igazán lehet megnyerni, s szavazatokat és népszerűséget csakis a nacionalista kártya ismételt kijátszásával lehet szerezni. Mindezt figyelembe véve a magyar félnek nagyon gyorsan zárnia kell a sorait, és a három erdélyi magyar pártnak félre kell tennie a személyeskedéseket, tárgyalóasztalhoz kell ülnie, és mindenek fölött egyezségre kell jutnia"
Székelyföldi autonómia, a megvalósíthatóságon belül és a nyilatkozatokon túl
Erdély.ma/Központ, 2011. június 17. – Ferencz Zsombor
Az elmúlt hetekben létrehozták a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy nagyon későn ébredtek rá ennek a tanácsnak a fontosságára, és a kezdeményezés politikai indíttatású.
Alighanem a közelgő választások ihlették meg az RMDSZ döntéshozóit, és ennek köszönhetjük a hirtelen támadt „autonómista lelkesedést".
Pedig az utóbbi években, ha máshol nem, hát Marosvásárhelyen bebizonyosodott, hogy nagy hatalmuk van a választott tisztségviselőknek, akik arról dönthetnek, amiről akarnak, úgy ahogyan akarják. Minden csak a politikai alku, pontosabban – a pénz kérdése. Ebből a szempontból pedig bátran kijelenthetjük, hogy nincs diszkrimináció. Egyaránt szükség van a román, a magyar vagy „más nemzetiségű" gazdasági potenciálra, mindegy ki a vevő vagy a beruházó, a lényeg az, hogy becsületes, tőkeerős és megbízható legyen. Ez a gondolatmenet könnyen ráébreszt a Székelyföldi Autonómia reális lehetőségeire.
Mi tartja össze a térséget?
A nyelv, a vallás és a kultúra mindenképpen egy alapvető kohéziós ereje a Székelyföldi megyéknek. Ennek alapján ugyanakkor kétségbe vonható Marosvásárhely és Maros megye hovatartozása, amennyiben a magyarság többségi arányát tekintjük az egyik alapvető összetartozási tényezőnek. Maros megyén belül azonban vannak kisebb térségek (például a Küküllő és a Nyárád mente), amelyek ebből a szempontból is eleget tesznek a „feltételeknek". A székelyföldi határokon belül egy összefüggő földrajzi tájegységet is fellelhetünk, ahol a szokásosnál alacsonyabb az évi átlagos hőmérséklet, ahol nagy számban jelen vannak az ásványvízforrások, a fenyvesek, a turistaövezetek, a ritka természeti kincsek. Ahol egyedi látványosságaink vannak, különleges tavaink, mint a Szent Anna-tó, a Medve-tó vagy a Gyilkos-tó. A térség gazdasági színrajza is eléggé egységes képet mutat. A legfőbb jellemző az ipari fejletlenség, az infrastruktúra elmaradottsága és az általános szegénység. Mindemellett, reménykeltő lehet a turizmus, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése, a helyi értékek és az altalajkincsek kiaknázása. Nagy szerepük van a magyar befektetőknek, de jelenlétük nem elegendő a gazdasági fellendülés megteremtéséhez. Az oktatási intézmények alkalmazkodtak a „piaci" igényekhez, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelven történő tanulásra, de a problémák is nagyjából ugyanazok, például ami a román nyelv hatékony elsajátítását illeti. Az orvosi ellátást csupán az országos szinten eluralkodó nehézségek jellemzik. Kijelenthetjük, hogy a székelyföldi megyéket számtalan közös vonás jellemzi.
Akadályok és lehetőségek
Hiába várjuk a Székelyföldi Autonómiát, mint egy égből hulló mannát. Tudjuk jól, a politika csupán a mellébeszélés nagy művészete. Bárki ígérné is meg ezt nekünk, csupán üres szólamokról, alaptalan ígérgetésekről, megvalósíthatatlan álmokról lenne szó. A reális lehetőségeket felmérve, be kell látnunk, hogy számtalan korlát áll ennek a kezdeményezésnek az útjában, és nagyon óvatosan kell megtenni az előrehaladó lépéseket. Ilyen szempontból nehezen lesz elérhető az intézményesített autonómia.
Másfelől viszont, egyre inkább elfogadott a helyi-önkormányzati autonómia, ami nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Minden településnek biztosítania kell magának a szemételhordást, -tárolást és –feldolgozást, saját költségvetésből kell biztosítania az oktatási intézményeinek a költségvetését, fenn kell tartania az egészségügyi intézményeit, az infrastruktúrát, valamint a helyi lakosokat kiszolgáló közintézményeit. Az adók begyűjtése forrásként, a helyi büdzsé terhére eső költségek pedig kiadásként szerepelnek. Az önkormányzatok, önálló gazdasági egységként, a nyereségesség megteremtését kell elérjék. Amennyiben egy önkormányzat előnyökhöz jut bizonyos társulás vagy szövetség létrehozása által, akkor tartományi egyezségeket hozhat létre. Ilyen például az ivóvíz-ellátás több településre való kiterjesztése. Egy másik példa a szemét-ügy régiós problémája. Egy-egy nagyobb ipari beruházás az úthálózat, a repülőtér vagy a kereskedelem fellendülését is maga után vonhatja. Ezek a régiós kezdeményezések az autonómia jegyében megszületett döntések, amelyek szövetségek és egyezségek által jönnek létre. Mi akadályozza meg, tehát, a Székelyföldi Önkormányzatok szövetségre lépését? A Székelyföldet jellemző sajátos ismertető jelek felhasználásával, a közös érdekek felismerésével, a régióban rejlő lehetőségek felfedezésével már most több fontos lépést is meg lehetne tenni.
1.) A tisztaság, mint megkülönböztető vonás
Nem kell várni sem bukaresti, sem brüsszeli döntésre ahhoz, hogy egy település önkormányzata társuljon más településekkel, és aláírjanak egy olyan egyezséget, amelyben mindannyian vállalják a közterületek gondozását és tisztán tartását, a középületek karbantartását, a hangulatos városkép megteremtését. Ez elsősorban nem politikai akarat, sem pedig anyagi kérdés, hanem leginkább a jó hozzáállás kérdése. Hadd legyen ez a legfőbb székelyföldi közös vonás, a tisztaság. Ez már önmagában egy nagy promovációs lehetőség, mint egy cég életében a minőségi nyilatkozat.
2.) A saját szimbólumok népszerűsítése
Nem kell a szomszédba menni ötletekért, elég ha átvesszük a Romulus és Remus szobor ötletét. Minden magyar többségű településen, a főtéren például egy kisebb székelykaput (mint egységes szimbólumot) kellene elhelyezni, amely emlékeztetné az arrajárót, hogy Székelyföldön van. Nem valaki ellen irányulna ez a megnyilvánulás, hanem a saját értékeinkre hívná fel a figyelmet.
A székelykapu mellett van még néhány hagyományos termékünk-szimbólumunk (például a kürtös kalács, a korondi kerámia, a székely népviselet stb.), amivel szintén elősegíthetnénk a székely identitás kialakítását. Ezen kívül kapóra jöttek Károly herceg székelyföldi kirándulásai, erdélyi ingatlan-beruházásai. Komoly reklámkampányt kellene ezekre az eseményekre építeni, ne sajnáljuk a pénzt a térség jó hírnevének az országos és nemzetközi népszerűsítésére. Bebizonyosodott, nem csak az autópályák, a hullámfürdők vagy a bevásárlóközpontok vonzzák a turistákat, hanem a táj egyszerű szépsége, a faluturizmus és a vendégszeretet is ide csalhatja őket. Most kell élni ezekkel a lehetőségekkel!
3.) Az azonos érdekekhez fűződő tevékenységek
Bizonyos szakterületen már felismerték a közös gazdasági fellépés hatékonyságát. Több cég egyszerre vett részt például a bukaresti és budapesti turisztikai kiállításokon. Bevezették a „székely-termék" fogalmát, és kezdeményezték ezek forgalmazását a magyarországi és a román bevásárlóközpontokban. A csíksomlyói búcsú alkalmával már egyre jobban összehangolják a tevékenységeiket a zarándok-turizmusban érdekelt cégek, hogy minél jobban érezzék magukat tájainkon a vendégek, évről évre. A sípálya-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozók is kiadtak egy szórólapot, létrehoztak egy honlapot, amelyen hasznos információkat nyújtanak a téli sport kedvelőinek. A folyamat itt nem állt meg, a kezdeményezések egyre inkább gyarapodnak, a jól végzett munka meghozza majd a gyümölcsét. Egyre kelendőbb lesz a „székely pálinka", egyre keresettebbek lesznek a helyi turisztikai célpontok. Ehhez még a magyar kormány legújabb, határon túli stratégiája is hozzájárulhat.
Mi lesz a románokkal?
Marosvásárhelyt, mint egy többségében románok által lakott közösséget, nehéz lesz aktívan bevonni ebbe a szövetségbe. Csodákra nem számíthatunk. Másfelől viszont nyugodtak lehetünk, hogy az anyagi érdekek nagyobb erővel fognak hatni a döntéshozó szervekre, mint a nemzeti érzelmek. Ha például felmerül a kérdés, hogy a Székelyföld, mint régió, melyik repülőteret válassza hivatalos légikikötőjének, amikor olyan lehetőségek közül választhat majd mint Szeben, Brassó, Kolozsvár vagy Marosvásárhely, akkor minden Maros megyei adófizetőnek érdeke lesz, anyanyelvi hovatartozástól függetlenül, hogy a vidrátszegi legyen „Székelyföld hivatalos repülőtere". Még akkor is, ha a „Transilvania Airport" alá esetleg oda kellene írni magyarul, hogy ez a Székelyföldé is. Megteszik majd, ha megéri, ha ezt diktálja a közös érdek. Egyre nyitottabb lesz a társadalom, az érdekek felülírják majd az érzelmeket.
Következtetések
A lényeg az lenne, hogy ne politikai alapon hozzák létre az önkormányzati szövetségeket, mert a Székelyföld egy történelmi régió, a pártok pedig ma vannak, holnapra pedig eltűnnek. A közös érdek a pártok fölötti egyezséget, a gazdasági hatékonyságot, az anyagi jólétet kellene eredményezze. Nem kell a hangzatos magyar autonómiát provokatív eszközként a románok rendelkezésére bocsátani, hanem lépésről lépésre, az alkotmányban garantált önrendelkezési jogokkal élve, az ország integritását tiszteletben tartva, a munkára és ... a székely furfangra alapozva, a régiónkat, a Székelyföldet magunk számára fellendíteni.
|
