Tartalomjegyzék

EMNT/EMNP/D.K.

 

EMNP–RMDSZ-vita az összefogásról: Borbély továbbra is elutasítja, Toró viszont fenntartja javaslatát

Krónika, 2011. november 29. Rostás Szabolcs

Ha az RMDSZ hosszú távú együttműködésre törekszik, akkor meghallgatja az etnikai arányosság elvének bevezetését célzó javaslatunkat, és nem utasítja el csípőből azt – reagált a Krónikának Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke arra, hogy a szövetség elvetette a néppárt kezdeményezését, miszerint a 2012-es parlamenti választásokon a romániai kisebbségi szervezetek számára biztosítsanak előre meghatározott mandátumszámot.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap megismételte lapunknak, hogy az alkotmányjog és a törvényhozás szelleme szempontjából egyaránt életképtelen az EMNP kezdeményezése, és ennek mentén nem lát lehetőséget a választási összefogásra. A politikus úgy véli, a bukaresti kormánykoalícióban most körvonalazódó választási törvénytervezet biztosítaná a magyarság megfelelő parlamenti képviseletét. Borbély szerint igaz, hogy az alkotmány pozitív diszkriminációt alkalmaz a romániai kisebbségek parlamenti jelenlétét illetően, viszont nem egy bizonyos közösség, hanem egy olyan szervezet számára, amely képviseli az illető nemzeti közösséget és egy képviselőt delegál a parlamentbe.
„Ilyen alapon jöhetnének a németek vagy az ukránok – nem beszélve a romákról –, és mondhatnák, osszanak le nekik is bizonyos számú mandátumot lélekszámuk alapján" – jelentette ki a Boc-kormány környezetvédelmi minisztere. Borbély László kérdésesnek nevezte azt is, hogy a közösségnek esetleg elkülönített parlamenti helyeket miként osztanák le egymás között a magyar alakulatok, szerinte ugyanis „nem illik" a Toró T. Tibor által felvázolt felfogásba, hogy az RMDSZ kisebbségi szervezet, míg az EMNP és az MPP párt.

„Az EMNP még nem nőtt fel az általa megcélzott feladathoz, mert javaslatai csak arról szólnak, hogy ők is szeretnének bejutni a parlamentbe. Jó lenne megegyezni velük, hogy jövőre ne veszítsük el a parlamenti helyeinket, de úgy nem lehet, hogy rendszeresen súlyos jelzőkkel illetik az RMDSZ-t, amelyet aztán megkérnek: járja ki a parlamentben javaslatuk elfogadását. Ez tudathasadásos állapot" – vélekedett Borbély, leszögezve: az RMDSZ az arányos választási rendszert támogatja, amelynek révén a szórványvidékek számára is biztosítani lehet a magyarság részarányát a törvényhozásban.

„Az RMDSZ készül az összefogásra, ám ennek a fő kerékkötője szerintem Tőkés László, aki azzal sem ért egyet, hogy Marosvásárhelyen megegyezés-közelbe került az RMDSZ és az EMNP Vass Levente polgármesterjelölt közös támogatásáról" – nyilatkozta Borbély. Eközben Toró T. Tibortól megtudtuk: az EMNP ennek ellenére előterjeszti az RMDSZ-nek az etnikai arányosság elvét célzó javaslatát, mivel reméli, hogy e téren a szövetségben nem Borbély László álláspontja lesz a mérvadó.
A néppárt megbízott elnöke szerint ha a magyar szervezetek előre meghatározott számú helyekért versenyezhetnének, akkor ez a román pártokkal szemben bírna stabilitási tényezővel, mivel kevésbé kerülne elő a kampányban a magyar kártya. Másrészt az erdélyi magyar társadalom irányában lenne fontos üzenet, hogy a közösségnek joga van a pluralizmushoz, ugyanakkor kiiktatná azt a „zsarolási lehetőséget", hogy a magyarság eleshet a bukaresti törvényhozási jelenléttől.

Az EMNP úgy képzeli el a választási törvény módosítását, hogy a népszámlálási adatok alapján – vajdasági mintára – elkészülne a magyar választói névjegyzék, és az ebben részt venni kívánó szavazók önálló választókerületekben voksolhatnának a jelöltekre. „Sajnos az RMDSZ arra használja ki képviseleti monopóliumát, hogy számára kedvezően alakítsa a választási törvényt. Túl azon, hogy vezetői naponta elmondják: ők támogatják az összefogást, a szövetség más jelét nem mutatja a közeledésnek, pedig valós szándékról akkor beszélhetnénk, ha leülnénk tárgyalni" – állapította meg Toró.

Különben Orbán Viktor miniszterelnök és nemzetpolitikáért felelős helyettese, Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti tanácskozása keretében folytatott külön megbeszélésen összefogásra szólította fel az EMNP és az RMDSZ vezetőit a jövő évi romániai választások előtt. Semjén közölte: minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar–magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány „lelkesen támogat".

Magyar nemzetpolitika: előrelépés

Erdon.ro, 2011. november 29.

A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentum elfogadása miatt különösen fontosnak értékelte a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei, tizedik ülését keddi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, azErdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos megbízott elnöke.

Különleges fontosságú, hogy a magyar közigazgatás nem országban, hanem nemzetben kezd el gondolkodni,hangsúlyozta keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. A magyar nemzetpolitikai stratégia kereteinek kidolgozásával „két évtizedes stagnálás" után végre előrelépés történt, és igenlényeges, hogy ennek fő célja a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása, fogalmazott Toró T. Tibor.

Nemzetpolitikai stratégia

Erdélyi viszonylatban több igen fontos, aktuálpolitikai kérdés is bekerült a dokumentumba: az erdélyimagánegyetemek megerősítésének a fontossága – különös tekintettel a Sapientia egyre inkább elhúzódóakkreditációs folyamatára és a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére –, illetve a közigazgatási régiók tervezett átrajzolása, amellyel kapcsolatosan a Máért konszenzussal támogatta, hogy a román kormány csak olyanreformot fogadjon el, amellyel nem hozza hátrányos helyzetbe a tömbvidékeken élőket.

„Konstruktív kapcsolat"

A Máért kétnapos budapesti ülését követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László általvezetett delegációval találkozott Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Semjén Zsoltnemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettesállamtitkár, tudatta Toró T. Tibor, amelynek keretében Orbán Viktor és Tőkés László megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket. A találkozón Orbán Viktor kifejtette: nagyra értékeli azt a munkát, melyetTőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómiáért végzett és végez, egyben üdvözölte az Erdélyi Magyar Néppárt romániai bejegyzését, az RMDSZ tekintetében arra biztatva, hogy „a közösség érdekében kell ápolni akapcsolatokat". Erre utalva Toró T. Tibor a keddi sajtótájékoztatón megjegyezte: „nekünk is az az érdekünk, hogykonstruktív kapcsolat legyen az erdélyi magyar politikai szereplők között".A találkozó keretében Orbán Viktor nagyra értékelte és támogatásukról biztosította az erdélyi magyar közösségönálló gazdaságfejlesztési stratégiáját, a Mikó Imre Tervet, akárcsak a Demokrácia Központok tevékenységét,amelyeknek a továbbiakban a monitoring tevékenységben és a Mikó Imre terv végrehajtásában lesz nagy szerepük.

Etnikai arányosság elve

Toró T. Tibor a jövő évi választások összevonásával kapcsolatosan kifejtette: véleményük szerint ez jelentős„demokrácia deficitet" eredményez, és „sajnálják, hogy az RMDSZ támogatásáról biztosította a többségikormánypártot" ez ügyben. Az új választási törvény folyamatban lévő kidolgozásával kapcsolatosan rendkívülfontosnak tartotta az etnikai arányosság elvének az érvényesítését, amely meglátásában „kiszámíthatóságot ésstabilitást" eredményezhet. Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a választásitörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számáraelkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániaimagyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániaimagyarság parlamenti képviselet nélkül marad

RMDSZ

Pénzosztó szerepben az RMDSZ – A román ellenzék kiábrándult Markó Béláékból

Magyar Hírlap, 2011. november 30.

„ A politikában soha ne mond, hogy soha " – szól a voksolók kegyeit keresők aranyszabálya, amelyetkedden a három román ellenzéki párt vezére egyszerre rúgott fel, amikor Besztercénkijelentették: többé nem hajlandók együttműködni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), mert a kormányon levő magyar alakulat – amelynek a kormánybuktatás reményébenszüntelenül udvaroltak – hétfőn támogatta a koalíciós társ demokrata liberálisok (PDL) jelöltjének, Vasile Blagának a megválasztását a szenátus elnöki tisztségébe. Cserébe az RMDSZa jelentős súllyal bíró kormányfőtitkári pozíciót szerezhette meg, így minden bizonnyal a Hunyadmegyei prefektus,
Dézsi Attila lesz a második legfontosabb ember Emil Boc kabinetjében,miközben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be Markó Béla, korábbi RMDSZ-elnök is.
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint hétfőn „ végleg megszűnt az együttműködés lehetősége az RMDSZ-szel."

ROMÁNIA

Az ellenzék kiábrándult az RMDSZ-ből

Magyar Hírlap, 2011. november 30.

A politikában soha ne mond, hogy soha – szól a voksolók kegyeit keresők aranyszabálya, amelyet kedden a három román ellenzéki párt vezére egyszerre rúgott fel, amikor Besztercén kijelentették: többé nem hajlandók együttműködni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), mert a kormányon levő magyar alakulat – amelynek a kormánybuktatás reményében szüntelenül udvaroltak – hétfőn támogatta a koalíciós társ demokrata liberálisok (PDL) jelöltjének, Vasile Blagának a megválasztását a szenátus elnöki tisztségébe.

Cserébe az RMDSZ a jelentős súllyal bíró kormányfőtitkári pozíciót szerezhette meg, így minden bizonnyal a Hunyad megyei prefektus, Dézsi Attila lesz a második legfontosabb ember Emil Boc kabinetjében, miközben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be Markó Béla, korábbi RMDSZ-elnök is.

Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint hétfőn „végleg megszűnt az együttműködés lehetősége az RMDSZ-szel".

Crin Antonescu PNL-elnök úgy fogalmazott: „2009-től folyamatosan bíráltuk a PDL-t, de az RMDSZ-t nem támadtuk, mivel megértettük, hogy kormányon kíván lenni, hogy védhesse a magyar közösség érdekeit". Csakhogy az RMDSZ tartása és viselkedése egyre inkább romlik a PDL-vel való „együttélés" nyomán, a szövetség pedig hozzá nem méltó játékokat kezdett játszani.

Daniel Constantin, a konzervatívok (PC) elnöke is sérelmezte, hogy a PDL-lel kötött hétfői alku nyomán az RMDSZ „nem ortodox" módszerrel jut újabb kormányzati tisztséghez.

Bukaresti újságok szerint túl drágán kapta meg a PDL a szenátus elnöki tisztségét, szerintük a PSD-vel – korábban az ellenzéki párté volt a szenátus elnöksége – olcsóbb lett volna az ügylet. A lapok szerint az RMDSZ vérre menően zsarolta ki a PDL-től a kormányfőtitkári tisztséget.

Ráadásul – kifogásolják a lapok – a magyaroknak így több pénz jut. Ennek ellenére mégis kérdéses, hogy mennyire képes kihasználni megerősödött bukaresti pozícióit az RMDSZ az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítésében. A politika szabályainak romániai alkalmazását tekintve, az is megtörténhet, hogy a szövetség csak átmenetileg vetette meg a lábát a kabinetben.

A romániai forradalom képeken

kultura.hu, 2011. november 30.

A romániai forradalom napjaiban nyolc városban készült fotókból nyílik kiállítás szerdán a Budapesti Román Kulturális Intézetben.

Bartha Csaba, az intézet igazgató-helyettese elmondta, hogy a Temesvári Forradalom Emlékegyesület állította össze korabeli fotókból a mintegy 20 tablóból álló vándorkiállítást. Az 1989-es decemberi forradalom képekben című tárlaton szereplő alkotások többsége a temesvári eseményeket mutatja be, de vannak fotók a lugosi, a karánsebesi, az aradi, a nagyszebeni, a kolozsvári, a dévai és a bukaresti forradalom megrázó és felemelő pillanatairól is.

A tárlat eddig még nem közölt, kiadatlan fényképeket is tartalmaz. Egy tablón bemutatják az 1989. december 16. és 22. között zajlott romániai forradalom nemzetközi sajtóvisszhangját is korabeli újságok fotóival.

A kiállítást Traian Orban állatorvos, a Temesvári Forradalom Emlékegyesület elnöke és Rado Gino történész, alelnök nyitja meg. Mindketten aktív részesei voltak a temesvári forradalomnak és életre szóló sérüléseket szenvedtek – tette hozzá Bartha Csaba.

A tárlat 2012. január 15-ig tart nyitva az intézet székházában.

Dézsi Attila a kormány főtitkári tisztségében

Nyugati Jelen, 2011. november 30.

Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa lesz a kormány főtitkára, az RMDSZ országos vezetése neki ajánlotta föl hétfőn este a néhány órával korábban koalíciós tárgyaláson elnyert tisztséget.

A Nyugati Jelen érdeklődésére válaszolva Dézsi megerősítette a hírt. Minden valószínűséggel elfogadja az ajánlatot, és Bukarestben, a miniszteri rangú magas tisztségben folytatja pályafutását. A kormány főtitkársága jelentős pozíció, ott futnak össze a kormányzás szálai.

Ez nem az első bukaresti kormányzati ajánlat számára, Dézsi Attila neve a nyáron is felvetődött az egészségügyi miniszteri tisztség kapcsán, miután Cseke Attila lemondott, korábban pedig az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) országos alelnöki tisztségét, valamint a belügyminisztérium államtitkári tisztségét is felajánlották számára. Ezeket a Hunyad megyében elkezdett munka miatt utasította vissza, a kormány „vezénylőpultjának" irányítására szóló RMDSZ-felhívást viszont minden valószínűséggel elfogadja, nyilatkozta lapunknak Hunyad megye magyar prefektusa.

Dézsi Attila lupényi származású, jogász, 38 éves, nős, egy kislány édesapja. 2005 és 2006 között a Hunyad megyei prefektúra főtitkára volt, 2006 és 2009 között alprefektus, 2009-ben néhány hónapig kormányfelügyelő Kovászna megyében (amikor lerakta a Szórvány-Székelyföld együttműködési program alapjait), 2010. január eleje óta pedig Hunyad megye prefektusa. A megye és a magyarság érdekében évek során elért jelentős eredményei miatt nyerte el az országos RMDSZ-vezetőség bizalmát.

Utód a prefektúrán

A tisztséggel kapcsolatos tárgyalásokban részt vevő Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke is megerősítette, hogy az RMDSZ országos vezetősége Dézsi Attilát jelölte a kormány főtitkári tisztségére, ami újabb bizonyíték, hogy kis létszáma ellenére a maréknyi Hunyad megyei magyarság szakképzett embereket képes promoválni magas országos tisztségekbe.

Ki lesz Hunyad megye új magyar prefektusa, ha Dézsi Bukarestben folytatja? Diplomatikus óvatossággal Winkler Gyula vonakodott konkrét neveket említeni, annyit viszont elárult, hogy 3-4 személyt vesznek számításba. Nyilván a helyi szervezetekkel is egyeztetnek, azok javaslatai alapján közösen döntenek. Akárcsak a korábbi kinevezéseknél, most is a szakértelem, a rátermettség lesz az első számú szempont Dézsi utódjának kiválasztásánál a Hunyad megyei prefektúra élére, hangsúlyozza az EP-képviselő.

Az álforradalmárok kiszűrését követelik a temesváriak

Nyugati Jelen, 2011. november 30. – Pataki Zoltán

A temesvári forradalmárok három reprezentatív egyesülete (ALTAR, 1989 december 17 és a Forradalom Fóruma) kedden közös sajtótájékoztatót tartott a városházán, ahol a valódi 89-es forradalmárok becsületének és életük kockáztatásával kiérdemelt juttatásainak helyreállítását, illetve az álforradalmárok kiszűrését követelték a kedvezményezettek köréből.

A forradalmárok Felhívást intéztek Emil Boc kormányfőhöz, amelyben a „hálaadás" 341-es törvénye rendelkezéseinek korlátozások nélküli alkalmazását kérik a „forradalomban különleges tetteikkel kitűnt" harcosok számára, akik ezt a címet 1996. december 31. előtt nyerték el.

A sajtótájékoztatón Gheorghe Ciuhandu polgármester is részt vett, aki hangsúlyozta: a temesvári forradalmárok – sebesültek, letartóztatottak, a halálos áldozatok hozzátartozói – áldozata nélkül 89-ben nem lett volna rendszerváltás Romániában, nem vehetik őket egy kalap alá azokkal az álforradalmárokkal, akik a diktátor bukása után meggyújtottak egy Ceauşescu-portrét vagy egy autógumit valamelyik Kárpátokon túli kisvárosban. Hosu Virgil, a forradalomban letartóztatottak egyesületének elnöke elmondta: a temesvári forradalmár egyesületek már eleve kiszűrték a soraikból azokat, akik csak véletlenül keveredtek bele az eseményekbe. A közel 1000 letartóztatott közül csak 400-an tagjai az egyesületnek és közülük is 50-en már meghaltak.

Temesváron 1989. december 20-án több mint 100 000 ember tüntetett a szabadságért, ennek ellenére csak néhány száz temesvári kért forradalmár-bizonyítványt. Corina Untilă, az 1989 December 17-e Egyesület elnöke szerint több mint 500 temesvári forradalmár vagy hozzátartozó juttatásait korlátozná vagy szüntetné meg a 410/2011-es törvény, köztük olyan fiatalokét, akiknek apjukat vagy anyjukat megölték a forradalomban. A keserűség szólt a temesvári forradalom egyik vezetője, Ioan Savu szájából, aki november 21-e óta éhségsztrájkot folytat a forradalmárok jogaiért: „Ez a kormány a szemétkosárba akarja dobni a temesvári forradalmat, egyenlőségjelet tesz a forradalmárok és a szociális segélyekben részesülők között". Cin Ioan, a Forradalom Fóruma egyesület elnöke szerint hazugság, hogy az államnak nincs pénze a forradalmárok juttatásainak kifizetésére. „Országos szinten 159 000 különleges nyugdíj van, amelyeknek átlaga 2700 lej. Közöttük 8000 olyan nyugdíj is van, amely meghaladja a 20 000 lejt, ezeket volt ügyészek, bírók, pártaktivisták, szekusok kapják, akik aktívan részt vettek az ország tönkretételében!"

Az sem igaz, hogy a forradalmárok húsz év alatt milliárdokat zsebeltek be, mert a juttatásokat csak 2004–2005 óta fizetik. A temesvári forradalmárok hangsúlyozták, hogy határozottan kiállnak az álforradalmárok kiszűrése mellett, akik lejáratják azoknak a temesváriaknak a becsületét, akik életüket kockáztatták a szabadságért és a demokráciáért. November 21-e óta nyolc temesvári forradalmár éhségsztrájkol az ALTAR Egyesület székházában a forradalmárok jogaiért, közülük többen kórházba kerültek és egészségi állapotuk miatt feladták a sztrájkot, de mások álltak a helyükbe. Az éhségsztrájknak eddig semmiféle visszhangja nem volt, az országos sajtó egyáltalán nem adott hírt az akcióról.

Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel

Krónika, 2011. november 29.

Az ellenzéki pártok – a PSD, a PNL és a PC – kedden bejelentették: többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel.

A három ellenzéki pártelnök kedden, Besztercén leszögezte: amiatt nem hajlandók a továbbiakban együttműködni a szövetséggel, hogy az RMDSZ a hétfői szavazáson támogatta Vasile Blaga megválasztását a szenátus elnöki tisztségébe, a kormányfőtitkárság vezetésének megszerzése fejében.
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint hétfőn „végleg megszűnt az együttműködés lehetősége az RMDSZ-szel".

Crin Antonescu PNL-elnök úgy fogalmazott: „2009-től folyamatosan bíráltuk a PDL-t, de az RMDSz-t nem támadtuk, mivel megértettük, hogy kormányon kívánnak lenni, hogy védhessék a magyar közösség érdekeit". Csakhogy az RMDSZ tartása és viselkedése egyre inkább romlik a PDL-vel való „együttélés" nyomán, a szövetség pedig hozzá nem méltó játékokat kezdett játszani.

Daniel Constantin, a konzervatívok (PC) elnöke is sérelmezte, hogy a PDL-vel kötött hétfői alku nyomán az RMDSZ „nem ortodox" módszerrel jut újabb kormányzati tisztséghez. Hozzátette: a szövetségnek az ellenzékben a helye 2012-től.

Választások: semmi sem dőlt el

Új Magyar Szó, 2011. november 30. – Cs. P. T.

Pénteken véglegesítik a kormánypártok a választási törvényt módosító közös tervezetüket, amelyre hétfőn még a koalíció vezetőinek is rá kell bólintaniuk – tudtuk meg tegnap Márton Árpád képviselőtől.

Pénteken véglegesítik a kormánypártok a választási törvényt módosító közös tervezetüket, amelyre hétfőn még a koalíció vezetőinek is rá kell bólintaniuk – tudtuk meg tegnap Márton Árpád képviselőtől. Az RMDSZ javaslatait kidolgozó politikus egyelőre nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésünkre, sikerült-e a tervezetben rögzíteni az új választási törvénynek azokat az alapelveit, amelyekről korábban egyezség született a koalícióban.

Márton Árpád beszámolója szerint a múlt hét végén még úgy tűnt, hogy már csak három-négy kérdés maradt tisztázatlan a koalícióban a választási törvény módosításával kapcsolatban. A tervezetet kidolgozó bizottság legutóbbi – hétfői – ülésén azonban már megjelent Emil Boc miniszterelnök is, és korábban már tisztázott kérdéseket is újra kellett tárgyalni, mert a PDL időközben változtatott az álláspontján.

Kérdésünkre Márton Árpád elmondta, elemezte és „az elképzelt formában" kivitelezhetetlennek tartja Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökének azt a javaslatát, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a magyar szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással. A képviselő szerint a koalícióban jelenleg kialkudott választási rendszer erre semmiképp nem alkalmas.

„Tegyük fel, hogy a képviselőházban a 6,5 százaléknak megfelelő húsz helyet különítenek el a magyar kisebbség számára egy kompenzációs listán. Akkor Hargita és Kovászna megyében nem lesznek egyéni választókerületek, vagy ezekben a megyékben csak román pártok jelöltjei indulnak?" – sorolta ellenvetéseit az RMDSZ választási szakértője. Márton szerint ugyanez a helyzet állna fenn a listás választási rendszer esetében is. „A listás választásokon is bizonyos számú mandátumért versengtek megyénként a jelöltek" – magyarázta.

A politikus mindazonáltal megfontolandónak tartja a Toróék által javasolt elvet. Mint mondta, elképzelhető az a rendszer, hogy a népszámlálási adatok alapján számolják ki, hány mandátum jár a nemzeti kisebbségeknek, szervezeteik jelöltjei pedig egyéni kerületekben induljanak a választásokon. Az a szervezet pedig, amelyik túllépi a bejutási küszöböt, annyi mandátumot kapjon, mint amennyi az adott nemzetiség lakossági aránya szerint megilleti.

„Ha a lakosság nemzetiségi megoszlását figyelembe vesszük, 300 fős képviselőház esetében 19,5 mandátum jutna a magyar kisebbségnek. Ha mondjuk a magyar szervezet túllépte a küszöböt és tíz jelöltje nyert az egyéni választókerületben, akkor megkapná a neki járó további kilenc mandátumot, s a megmaradt helyekre kezdenék el a többi pártnak járó szavazatok visszaosztását. Ha tehát a kompenzációs listáról elérhető helyek száma mondjuk száz, akkor ebből levonják a magyar szervezetnek járó 9 helyet, és a maradék 91 helyre kezdenék a visszaosztást" – magyarázta a képviselő.

Márton elmondta, ezt a javaslatát megfogalmazta a koalíciós tárgyalásokon is, ám a román partnerek „nem fogadták kitörő örömmel".

EMNP: közös jelöltet Lakatos Péter helyére
Közös, pártfüggetlen jelölt indítását javasolta tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete a három magyar pártnak a Lakatos Péter képviselő lemondásával megüresedett képviselői mandátumért kiírandó időközi választáson.

Az Erdon.ro hírportál tájékoztatása szerint Zatykó Gyula, az EMNP regionális megbízottja tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a Magyar Polgári Párt vezetőségével szóban már megegyeztek a közös jelölt indításáról, javaslatukat a napokban eljuttatják a megyei RMDSZ-hez is.

Zatykó szerint az 54 százalékban magyarok lakta körzet lakosságának érdekeit egy olyan személy tudná a leghatékonyabban képviselni, aki nem kell hogy alávesse magát a pártfegyelemnek, és döntéseit mindig választóinak érdekei szerint hozhatná meg. Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyi esélyt látnak az RMDSZ-szel való megegyezésre, Zatykó így reagált: „ötven százalékot – mi akarjuk".

ERDÉLY

Etnikai vita ígérkezik: ma választják meg Sorin Apostu utódját

Krónika, 2011. november 30. – Kiss Előd-Gergely

Az RMDSZ nem állt el eredeti szándékától, ennek megfelelően László Attila alpolgármester ringbe száll a Kolozsvár ügyvivői polgármesteri tisztségéért zajló küzdelemben – nyilatkozta a Krónikának tegnap Csoma Botond tanácsos, a szövetség kincses városi frakcióvezetője azt követően, hogy a helyi képviselő-testület tegnapi ülésén eldőlt: ma 13 órakor választják meg a korrupció gyanúja miatt letartóztatott Sorin Apostu ideiglenes utódját. Eközben a bíróság elutasította, hogy Apostu egyik megvesztegetője óvadék ellenében szabadlábra kerüljön.

Csoma Botond lapunk kérdésére elmondta, a mai tanácsülésen nem számítanak meglepetésre, hiszen a Demokrata-Liberális Párt (PDL) rendelkezik az ideiglenes elöljáró megválasztásához szükséges szavazattal. A tanácsos szerint azonban a szövetség korábbi döntése elsősorban üzenet, hogy lehet RMDSZ-es, magyar polgármestere is Kolozsvárnak, Csoma úgy véli ugyanis, hogy László Attila megfelelő a tisztségre. „Ugyanakkor ez nemcsak politikai, hanem etnikai kérdés is" – utalt az önkormányzati képviselő arra, hogy Daniel Buda parlamenti képviselő, a PDL Kolozs megyei szervezetének elnöke korábban felháborodásának adott hangot az RMDSZ polgármesterjelölt-állítása kapcsán, azzal fenyegetőzve, hogy a demokraták leválthatják emiatt László Attila alpolgármestert.

Különben a rendkívül feszült hangulatú, folyamatos civakodás kísérte tegnapi tanácsülés végén az ülésvezető elnök felolvasta Florin Stamatian prefektus Sorin Apostu polgármestert tisztségéből felfüggesztő rendeletét, majd mára kitűzték a rendkívüli ülés időpontját. Az ellenzéki szociáldemokrata Remus Lăpuşan egyébként azt javasolta, hogy válasszák meg az ideiglenes elöljárót még a keddi tanácskozás keretében, ezt azonban a többség elutasította. A sokszor személyeskedésbe torkollt vita során a PDL-s ülésvezető, Ioan Pop többször üvöltve tagadta meg a szót a liberális Steluţa Gustică Cătănăciutól, aki csípős beszólásaival kihozta a sodrából.

A legnagyobb vitát a szabálytalanul parkoló gépkocsivezetők bírságolásának szigorítását előíró, illetve a kerékbilincselés gyakoribb alkalmazását lehetővé tevő határozattervezet keltette. Radu Moisin alpolgármester és Cătănăciu már kölcsönösen perrel fenyegette egymást, miután utóbbi számon kérte a városvezetéstől: miért nem tájékoztatta a képviselő-testületet a táblabíróság ítéletéről, miszerint illegális a tilosban parkoló autók elszállítása. Cătănăciu azt is kifogásolta, hogy Florin Stamatian prefektus – külföldi távolléte miatt – napokig késett az Apostu felfüggesztését kimondó rendelet kibocsátásával, holott a polgármester letartóztatásáról időben tájékoztatást kapott a korrupcióellenes ügyészségtől és a legfelsőbb bíróságtól.

Tegnap egyébként a kolozsvári táblabíróság elutasította az Apostu megvesztegetésével gyanúsított Călin Stoia, a Brantner Romania vezérigazgatójának egymillió lejes óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését. Az üzletember ügyvédje furcsállotta, hogy miközben a szerinte Romániában rekordösszegnek számító, Stoia által át is utalt óvadékot a hétvégén a táblabíróság állapította meg, most ugyanaz a fórum meghosszabbította védence letartóztatását.

Közös jelöltet javasolna az EMNP, az RMDSZ saját útját járja

Krónika, 2011. november 30. – Nagy Orsolya

A Magyar Polgári Párttal, illetve az RMDSZ-szel közösen szeretne jelöltet indítani a hamarosan esedékes Bihar megyei időközi választáson az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke. Szabó Ödönt, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökét is megkérdeztük, hajlandó volna-e a szervezet az összefogás EMNP által ajánlott módjára. Ő azonban igen agresszív hangnemben oktatta ki mind lapunkat, mind tudósítónkat a romániai politika menetéről.

A Magyar Polgári Párttal, illetve az RMDSZ-szel közösen szeretne jelöltet indítani a hamarosan esedékes Bihar megyei időközi választáson az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke. A választást azért kell megtartani, mert nemrég Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselőnek megüresedett a mandátuma, miután a politikus szeptember végén az Állami Számvevőszékben kapott tanácsosi helyet. Zatykó Gyula azt mondja, mivel Lakatos választókörzete – a Kiskerekit, Bihar községet, a Hegyköz egy részét, Szentjobbot, Köröskisjenőt és Borsot is magában foglaló zóna – 54 százalékban magyarok által lakott, legalábbis a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, nagy az esély rá, hogy ismét magyar jelölt jusson innen a parlamentbe. „Modellezhetnénk az összefogást ebben a körzetben. Megmutathatjuk, mekkora erőt képviselhet három szervezet együtt" – fogalmazott Zatykó Gyula.

A néppárt elképzelése szerint a közös jelölt lehetne valamelyik pártnak a tagja, de fontos, hogy semmilyen funkciója ne legyen benne. Alapvető követelmény az is, hogy az illetőre még a korrupció gyanújának az árnyéka se vetődjön. A három szervezet a tervek szerint abban segíthetné a jelöltet, hogy munkahelyeket hozzon létre a térségben, illetve hogy legyen mersze nemet mondani, ha jövőre ismét megszorításokról szavazna a parlament. Kérdésünkre, milyen színekben vállalná a mandátumot a jelölt, Toró T. Tibor megbízott EMNP-elnök azt mondta, ha akarna, akár az RMDSZ-frakcióba is beülhetne.

Szabó Ödönt, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökét is megkérdeztük, hajlandó volna-e a szervezet az összefogás EMNP által ajánlott módjára. Ő azonban igen agresszív hangnemben oktatta ki mind lapunkat, mind tudósítónkat a romániai politika menetéről. Azt mondta, egy esetleges közös jelölt bejutás esetén csakis a román pártok, illetve a magyar párt frakciói között dönthetne, ha dönthetne, de akinél egyáltalán feltevődik ez a kérdés, az már biztosan nem képviseli a magyarság érdekeit. Kijelentette: az RMDSZ-frakció tagja csakis RMDSZ-tag lehet, de azt, hogy ez ki lesz, a szövetség dönti majd el. Szabó Ödön többször azt is mondta, hogy ha arra kérjük, hogy igennel vagy nemmel válaszoljon, inkább nem is nyilatkozik, aztán mégis meggondolta magát, és hozzájárult, hogy fenti mondatait idézzük. Ennél sokkal értékelhetőbb nyilatkozatot adott Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök az Erdon.ro hírportálnak: azt mondta, a kezdeményezés légből kapott és logikátlan, ha pedig az EMNP összefogásra vágyik, támogassa inkább a szövetség jelöltjét.

Ismét megvertek két fiatalt Udvarhelyen, felgyorsítják a Közbiztonságért Testület megalakulását

Krónika, 2011. november 30. – Dénes Emese

Helyreállítaná a közbiztonságot és a közrendet a székelyudvarhelyi önkormányzat, miután újabb fiatalokat bántalmaztak pénteken a székelyföldi kisvárosban. Az érintettek a hétfői városi tanácsülésen jelezték a velük történteket, ami miatt a képviselő-testület rendkívüli tanácsülést hívott össze tegnapra a kérdés megvitatására és a probléma rendezésére.

A rendes tanácsülésen egyébként a városi költségvetés módosítása volt napirenden, ám mivel a bántalmazott fiatalok nem kaptak megfelelő védelmet a rendőrségtől az eset kapcsán, a város tanácstermében kötöttek ki, hogy hangot adjanak az őket ért atrocitásnak.

A tegnapi ülésen Bunta Levente polgármester ismertette a jelenlévőkkel a tényeket, majd lehetőséget biztosított a térfigyelő kamerák által a bántalmazás pillanatában rögzített felvétel megtekintésére. A fiatalok kijelentették: az ügy befolyásolása miatt nem szeretnék, ha a felvételeket a médiában is közzétennék. Azt azonban hangsúlyozták, azért fordultak az önkormányzathoz, mert a rendőrség nem biztosított kellő védelmet az incidens során, sőt elmondásuk szerint a bántalmazók a rendőrség udvarán belül is folytatták a verekedést, valamint az egyik rendőrt is bántalmazták. A tegnapi ülésen tehát a rendőrség felelősségének kérdése is felmerült, sokan kijelentették, hogy a rend helyi őrei nem tudják ellátni feladataikat és megvédeni az állampolgárokat. Az udvarhelyi rendőrség parancsnoka, Constantin Niţică nem szólt hozzá érdemben az elhangzottakhoz, inkább a társadalmi problémákról beszélt, kihangsúlyozva, hogy nem akarnak etnikai vitát Udvarhelyen. Az ügy kapcsán csak annyit mondott: a nyomozás folyamatban van, az ügyet a héten adják át az ügyészségnek.

Időközben a rendőrség közleményben tudatta, hogy a két sértett fiatal 24-26, illetve 14-16 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett a bántalmazáskor, feljelentésük alapján két személy ellen testi sértés és bántalmazás vádjával eljárást indítottak, és 3 személyt pénzbírsággal sújtottak. A prefektúra jogásza, Isán Jenő szintén szűkszavúan nyilatkozott a témában, és semmiféle konkrétumról nem beszélt. Azt mondta: mindenkinek a hatáskörének megfelelően kell végeznie a feladatát az ügyben.

A tanácsosok szintén egyetértettek abban, hogy az önkormányzatnak nem áll hatáskörében megoldani az ügyet, hisz az a rendőrség, ügyészség és bíróság feladata, azonban, mint mondták, beszélni kell azokról az eszközökről, lépésekről, melyek révén megelőzhetők, elkerülhetők a hétvégi esethez hasonló történések.
A rendkívüli tanácsülést követően ugyanakkor ismét összeült a Közbiztonságért Testület létrehozását szorgalmazó csapat. Mint arról korábban beszámoltunk, a megalakuló új testület az EMNT tavaly elindított Mondj nemet az erőszaknak, kampányának a folytatása kíván lenni. Tegnap csupán egy előkészítő ülést tartottak, amelyen megfogalmazták a szervezet alapszabályzatát. Elhangzott: a szervezett bűnözés megelőzésére, a városlakók megfelelő felvilágosítására fektetnek hangsúlyt, továbbá nyomást gyakorolnának a rendőrségre is, abban bízva, hogy hatékonyabban járnak el egy-egy eset kapcsán. Mint elhangzott, a múlt pénteki utcai bántalmazással betelt a pohár, így a napokban megtartják alakuló ülésüket, hogy mielőbb elkezdhesse tevékenységét a testület.

Egyre többen igényelnek magyar állampolgárságot

Székelyhon.ro, 2011. november 29. – Simon Eszter

Székelyudvarhelyen augusztus óta folyamatosan nő a magyar állampolgárság igénylése, az érdeklődők száma 9700-ra nőtt. A Demokrácia Központ irodájának munkatársai jelenleg december 15-ig teljesen be vannak táblázva, az iratok összeállítására időpontot csak azután lehet már kérni. Akinek készen van a dossziéja és az irodán keresztül programáltat, azt legkorábban 2012 február végén tudják csak fogadni a csíkszeredai konzulátuson.

Székelyudvarhelyen január óta 3700 dossziét állítottak össze, ami hozzávetőlegesen 6000 személyt jelent. Ezek az adatok a Zetelakán, Székelykeresztúron és Szentegyházán összeállított mappákat és személyeket is tartalmazzák. Az udvarhelyi irodában két asztalnál foglalkoznak az iratok összeállításával, ahol a nyomtatványok kitöltésében is segédkeznek, a harmadiknál felvilágosítják az érdeklődőket.

Két héttel korábban kell programáltatni

„Sokan arra számítottak, hogy az év első felében lejár majd a nagy hullám és mostanra halasztották az igénylést" – mondta Bálint Róbert, a székelyudvarhelyi iroda munkatársa, majd hozzátette: nyáron és most, az ünnepek előtt is nőtt azoknak a száma akik külföldről tértek haza, és megpróbálják minél hamarabb beadni a kérelmet. Az ezek után érkezőknek legkorábban december közepén tudnak a mappák összeállításában segédkezni, és annak leadására február végére tudnak időpontot kérni, számítógépes foglalás útján a csíkszeredai konzulátuson – világosított fel az iroda munkatársa. A dossziék összeállításához nem kell személyesen megjelenni, viszont a kérvényező részéről, az iratok mellett kézzel írott önéletrajz és egy fénykép mindenképpen szükséges.

Kiskapuk

Bálint Róbert kérdésünkre azt is elárulta, hogy ha valaki maga állítja össze a dossziéját, akkor magánúton is érdeklődhet a konzulátuson, ahol várólistára kerül, és arra is volt már eset, hogy az irodán keresztül egyeztetett időpont előtt sorra került. „Annak ellenére, hogy a csíkszeredai konzulátuson egy telefonszám áll az érdeklődők rendelkezésére, amelyen Maros, Kovászna és Brassó megyékből is fogadják a jelentkezőket, igencsak rugalmas az ügyintézés" – tette hozzá.
Gyakori problémák

Az igaz, hogy aki 1940. augusztus 30. és 1945. január 20. közötti időszakban magyar állampolgár volt, annak elég a születési bizonyítványa, hiszen az anyakönyvezéshez nem szükséges további iratokkal igazolnia magyarságát, viszont a szülők pontos megnevezése és azok házasságkötésének időpontja az ők esetükben is szükséges. Egy másik fontos dolog, amelyről sokan nem tudnak, hogy a 2007 utáni válások esetében egy úgynevezett „Brüsszel 2"-es, az udvarhelyi bíróság által kibocsájtott akta is kell, amelynek nem szükséges a fordíttatása. Ebben az esetben a házasságlevél másolata és a válást igazoló végzés is kell – tudtuk meg Bálint Róberttől.

Érdekességek, érdektelenségek(?)

Udvarhelyen a legidősebb kérelmező egy 97 éves asszony volt. Volt olyan személy is, aki visszatért az irodába és megköszönte az ott dolgozók segítségét. A Demokrácia Központban azt is megtudtuk, hogy a vidéken élők esetében nem annyira széleskörű az érdeklődés. Sok helységben a magyarországi testvértelepülésekkel együttműködve oldják meg az anyakönyveztetést – világosított fel Bálint, majd kiegészítette: annak ellenére, hogy tájékoztattuk a vidéki lakosságot, eddig Székelyvarságon, Oklándon, Lövétén és Szentkirályon voltunk kint az iratokért. Most Ülkére készülünk, és máshová is kimegyünk, ha legalább 20 dossziéra való összegyűl.

MAGYARORSZÁG

Jogtalan volt az MVSZ tisztújító közgyűlése, törvénytelen Patrubány mandátuma

Krónika, 2011. november 29.

Tisztújító közgyűlést kell kiírni a magyarok Világszövetségében (MVSZ), miután kedden Budapesten a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisítette a legutóbbi elnökválasztás határozatait, ezzel pedig Patrubány Miklós elnöki mandátuma is törvénytelenné vált. Az MVSZ jogi ellehetetlenítésről beszél.

Az MVSZ 2008. augusztus 19-én megtartott elnökválasztása alapszabály-ellenes és törvénytelen volt. Az elnökválasztási szavazásból az elnökjelölt Kvacskay Károly, és Geönczeöl Gyula elnökjelölteket kizárták. Az elnökválasztásra több ország küldötteit meg sem hívták, a felvidéki küldöttek helyett jogosulatlan személyek szavaztak.
Kvacskay Károly elmondta, hogy az igazság győzött. „Szégyen, hogy egy külföldi ország titkosszolgálatának dolgozó Patrubani lehetett a Magyarok Világszövetsége elnöke. A tisztújító közgyűlés törvénytelen, alapszabály ellenes, erkölcstelen, és tisztességtelen volt. Patrubani megpróbálta szétverni a Magyarok Világszövetségét, elherdálni a vagyont, de ezt nem engedhetjük meg sem neki, sem másnak" – mondta.

Az MVSZ sajtószolgálatának közleménye szerint „fordulóponthoz érkezett a Magyarok Világszövetsége magyarországi üldöztetése". A szervezet szerint a magyarországi politikai osztály most az MVSZ jogi ellehetetlenítésére tett kísérletet, miután a „sem politikai, sem közigazgatási eszközökkel, sem a költségvetés megvonásával nem tudta térdre kényszeríteni" a szövetséget.
A keddi bírósági ítélet előrehozott választások megtartására kényszeríti az MVSZ-t, amelyre menetrend szerint 2012 augusztusában kerül sor – írják.

KÁRPÁT-MEDENCE

Megvont állampolgárság - Semjén: Szlovákiának előbb-utóbb vissza kell vonnia ellentörvényét

MTI, 2011. november 30.

- Semjén Zsolt szerint Szlovákiának előbb vagy utóbb vissza kell vonnia a magyar állampolgársági törvény kapcsán hozott ellentörvényét. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese erről az m1 Ma reggel című műsorában beszélt szerdán.

Akármilyen színű kormány jön az előre hozott választások után, előbb-utóbb vissza kell vonni, mert ez Szlovákia számára is tarthatatlan - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a jogszabályt bár ellenünk találták ki, de egy csomó olyan szlovákot is érint, akinek semmi köze a magyar ügyhöz. Példaként említette azokat a szlovákokat, akik Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban dolgoznak, évek óta ott élnek, megkapták az ottani állampolgárságot, és most elveszik tőlük a szlovákot.

A felvidéki magyar vállalkozó esetéről elmondta: Boldoghy Olivér maga közölte levélben a szlovák hatóságokkal, hogy kérte és megkapta a magyar állampolgárságot. Ezután a szlovák hatóságok küldtek neki egy levelet, amelyet jogilag nehéz értelmezni. Ebben közölték, hogy miután lemondott a szlovák állampolgárságról, ennek tényét megállapítják. Boldoghy Olivér azonban nem mondott le a szlovák állampolgárságáról, csak bejelentette a tényt, hogy felvette a magyar állampolgárságot, és levelében leírta azt is, hogy meg kívánja tartani a szlovákot - szögezte le Semjén Zsolt. Ezek után azt jelezték neki informálisan, hogy kérje a szlovák tartózkodási engedélyt, és utána megkapja a szlovák állampolgárságot is. A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanakkor az abszurd, hogy valaki a szülőföldjén, ahol az ősei évszázadok óta élnek, tartózkodási engedélyt kérjen.

Semjén Zsolt azt mondta, a levelet, amit Boldoghy Olivér kapott, meg kell támadni bíróság előtt. Hozzátette: maga a szlovák alkotmány mondja ki nagyon precízen, hogy akarata ellenére nem fosztható meg senki szlovák állampolgárságától. A lépés szöges ellentétben áll az egyetemes emberi jogokkal, az unió ethoszával, tehát következő lépés a különböző európai bíróságok fóruma lehet - jelezte, megerősítve: a felvidéki vállalkozónak minden segítséget megadnak.

A szlovák belügyminisztérium megvonta Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozótól szlovák állampolgárságát, miután nyáron felvette a magyar állampolgárságot. Az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon korábban közölte: megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, és ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár még aznap közleményben tiltakozott az eset miatt. Mint írták, a magyar kormány felháborodással értesült arról, hogy a magyar állampolgárság megszerzése miatt a Szlovák Köztársaság, az érintett személy kifejezett akarata ellenére, megfosztotta szlovák állampolgárságától Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozót, és ezzel kísérel meg alapot teremteni további életvitelét ellehetetlenítő jogfosztásokhoz.

Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet, miután Németh Zsolt külügyi államtitkár az ügy miatt bekérette, azt közölte, hogy országa állampolgársági törvénye megfelel a nemzetközi előírásoknak és gyakorlatnak, és Boldoghy Olivért nem fosztották meg szlovák állampolgárságától, hanem azt a törvény értelmében elveszítette.

A felvidéki vállalkozó állampolgárságtól történő megfosztását elítélte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága, és Magyar Állandó Értekezlet (Máért) is. Semjén Zsolt a Máért ülésén azt mondta, a szlovákiai és uniós fórumokon is kiállnak az állampolgárságától megfosztott révkomáromi férfi mellett, és minden segítséget megadnak neki.

Semjén Zsolt a köznevelési törvényhez benyújtott nagyszámú módosító indítványokról kérdezve beszélt még arról is, hogy ha Hoffmann Rózsa rossz törvénytervezetet dolgozott volna ki, akkor azt a kormány nem támogatta volna.

"Ez nem a Hoffmann Rózsa javaslata, ez a Fidesz-KDNP-kormány, Orbán Viktor kormányának a törvényjavaslata" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: "azt nagyon kell látni szeretett szövetségesünknek, és az ott lévő képviselőknek, hogy amikor ezt a törvényt támadják, akkor voltaképpen a kormányt támadják".

Ugyanakkor megjegyezte: ez egy szabad ország, parlamentáris demokrácia, természetes, hogy minden képviselő olyan módosítást nyújt be, amilyet óhajt. Az összes módosítást komolyan fogjuk venni, akár az ellenzéktől, akár saját oldalról érkezik. A módosítások közül sokra Hoffmann Rózsa is azt mondta, hogy használható és beépíthető - fűzte hozzá. Azokat, amelyek a kormány által elfogadott irányvonallal - ami tükrözi Hoffmann Rózsa álláspontját - összhangba hozhatók, támogatni fogják - közölte Semjén Zsolt.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Tibet autonómia-törekvését elemezték az EP-ben

lapszemle.ro, 2011. november 30.

A Tibet Frakcióközi Munkacsoport és a Dél-Ázsia Küldöttség egész napos konferenciát szervezett az Európai Parlamentben (EP) folyó év november 29-én a tibeti autonómia kérdéséről.

Thomas Mann (német néppárti képviselő), a Tibet munkacsoport elnöki minőségében, az esemény házigazdájaként tartotta meg bevezető beszédét, melyben rámutatott, hogy a nemzetközi intézmények mintha közömbösek lennének, elutasítják a Tibetről való vitát. Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének képviseletében Matteo Meccaci, olasz parlamenti képviselő a politikusok felelősségét hangsúlyozta, és szorgalmazta, hogy lépjenek az ügy előremozdítása és a pozitív változások érdekében.

Dr. Lobsang Sangay, Kalon Tripa, azaz a száműzetésben működő Tibeti Központi Önkormányzat miniszterelnöke elemzésében kimutatta, hogy a kínai hatalom illegálisnak tartja az ő kinevezését csakúgy, mint betöltött pozícióját, annak ellenére, hogy őt nemrég demokratikusan választották meg. A Harvardon diplomázott politikus elmondta: sokan kérdik tőle, miért hagyta el az Amerikai Egyesült Államokat és miért tért vissza Tibetbe? Válasza változatlan: azért, hogy beteljesítse elődei vízióját: egy szekularizált, demokratikus jogállam létrehozását és bebizonyítsa a tibetieknek, van erre mód és esély.

Sangay kifejtette, hogy népe az erőszakmentesség elkötelezett híve; az öngyilkosság-sorozat pedig jelzés a világ felé: cselekedni kell, nem lehet ignorálni őket. A tibetiek elkötelezettek, elhivatottak, kitartóak – ezért tért vissza ő is Tibetbe. A morális támogatásra nagy szüksége van a közösségnek, hiszen ők is sokat tettek a szabadságért és az alapvető emberi jogokért, amelyek az Európai Unió alappillérei. Ha mérsékelt Kínát szeretnénk látni a jövőben, Tibet egy katalizátora lehetne ennek a folyamatnak, azaz ha elismernék a tibeti identitást, nyelvet stb., egy, a sokféleségre alapozott demokrácia valósulhatna meg. A Dalai Láma mindig is ellenezte az erőszakos cselekményeket, mégis ehhez folyamodnak tiltakozásaik során, mert Kína álláspontja szerint a tibeti kérdés belügy és kizárólagos hatáskörének tekinti azt. Sangay leszögezte: valójában ez nem belügyi, alkotmányos probléma, nem is territoriális, hiszen más tartományok számára – Hongkong, Makaó, stb. – , Kína egyre több jogot biztosít.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő támogatásáról biztosította a miniszterelnököt és kifejtette, hogy sajnálatos módon még mindig ez az álláspontja néhány uniós tagállamnak is, amikor kisebbségi ügyekről van szó, annak ellenére, hogy a diszkrimináció mértéke és jellege nem hasonlítható a Tibetben tapasztaltakhoz.

A Dalai Láma Őszentségének küldötte, Kelsang Gyaltsen következtetése az volt, hogy ezzel a konferenciával az európaiak ismét támogatásukról biztosították a tibetieket. Ez inspiráló a nehéz helyzetben élő közösség tagjai számára. A Kínával folytatott tárgyalások alapelve változatlanul a békés rendezés, és hogy ez megoldható, arra az EU intézményei és rendszere is példa.

Strasbourgban is sokat beszélnek a székelységről

Magyar Hírlap, 2011. november 30. – Kristály Lehel

Egy év alatt többször esett szó a székely ügyről az európa Tanácsban, mint amióta Románia is tagja lett ennek a szervezetnek.

Sikeresnek ítéli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa tanácsi magyar delegáció elmúlt esztendei tevékenységét. Az önrendelkezésért küzdő szervezet elnöke úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a küldöttségnek köszönhetően a székely ügyről egy év alatt többször beszéltek Strasbourgban, mint amióta Románia tagja az egyébként az Európai Uniótól független szervezetnek.

Hatékonyan tematizálja a székelység érdekében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűléseinek munkálatait annak magyar delegációja – jelentette ki lapunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A székelyföldi magyar önrendelkezést zászlajára tűző szervezet tavaly szeptemberben állapodott meg a különféle magyarországi pártok küldötteiből álló magyar delegációval arról, hogy utóbbi az ET-ben képviseli és megjeleníti a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Izsák szerint a delegáció egységesen lép fel a nemzeti ügyekben, s az elmúlt esztendőben többször esett szó az autonómiáról és Székelyföldről kiemelten, mint amióta 1993-tól kezdődően Románia tagja az ET-nek. „Ezért mi nagyon hálásak vagyunk a magyar küldöttségnek, amely bebizonyította, hogy különböző erőforrásokat egyesítve olyan eredményeket is el lehet érni, mint az októberben magyar kiegészítésekkel megszavazott 1832/2011-es határozat.

Az ET őszi ülésszakán a közgyűlés vitát folytatott a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdésében. Az előterjesztés azt célozta, hogy a nemzetközi jogban olyan rendszert kell alkotni, amely kizárja, hogy valamely ország a nemzeti kisebbségek védelmében katonai erővel lépjen fel, mint tette azt Törökország Cipruson. A vitában Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) – hivatkozva a 2003-ban hozott Andreas Gross-féle jelentésre – több módosító indítványt is benyújtott. A szocialisták ET-frakcióvezetője által 2003-ban alkotott határozat a kisebbségi autonómiákról rendelkezik. Egyik pontja szerint az autonómiát megfelelő anyagi forrásokkal kell ellátni, hogy az önnön sorsáról rendelkező közösség a rá az állam által átruházott feladatokat képes legyen ellátni. A két magyar politikus tulajdonképpen a Gross-jelentés címére utalva mutatott vissza a korábbi jelentésre: „Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai, mint a konfliktusok megoldásának lehetséges eszközei Európában." A magyar módosító indítványok támogatásakor jelentős fegyverténynek számított, hogy azokat aláírta maga Andreas Gross is. A határozat végül a magyar javaslatokkal együtt fölényes győzelmet aratott az ET-ben, s ma már olyan hivatkozási alapnak számít, amelyre az SZNT a román hatalommal folytatott tárgyalásain bármikor hivatkozhat. A dokumentumban ugyanis az ET-közgyűlés felhívta a tagállamokat, hogy elemezzék az önrendelkezéssel összefüggő mozgalmak működését. Ugyanakkor Strasbourg arra is felszólít, hogy a tagországoknak támogatniuk kell a nemzeti parlamenteket abban, hogy az önrendelkezési joggal kapcsolatos igényeket kizárólag párbeszéd és együttműködés formájában valósítsák meg az erőszak és az elszakadás megakadályozása érdekében.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

EUROMINORITIES– Kisebbségi pártok Európában: a létük a tét

Transindex, 2011. november 30. – S.I.

Európa országaiban, a mini államokat leszámítva, közel nyolcvan különféle nép él, vagyis kétszer annyi nemzetiség létezik, mint állam. Hogyan érdekérvényesítenek a kontinens kisebbségei?

A kisebbségi alapon való politizálás a legtöbb európai államban létező jelenség. Az etnikai, nemzeti és/vagy nyelvi kisebbségek érdekérvényesítéséből fakadóan következik, hogy az ezen közösségeket képviselő politikai szervezetek tevékenyen, alkotó módon vesznek részt az államok közéletében. Európa országaiban, a mini államokat leszámítva, közel nyolcvan különféle nép él, vagyis kétszer annyi nemzetiség létezik, mint állam. A kisebbségi közösségek száma a kétszázötvenet is meghaladja, az ezen csoportokhoz tartozók száma 56 milliónál is több, ami a kontinens lakosságának egytizede.

A szakirodalom homogén nemzetállamról beszél olyan országok esetén, ahol a kisebbségek aránya országos szinten nem éri el a tíz százalékot, és nincs olyan jól körülhatárolható terület az államon belül, ahol a kisebbség többséget alkot. Európában 15 ilyen állam található. Igaz Izlandon, Írországban és Máltán nincsenek hagyományos etnikai kisebbségek, a nyelvi kérdés viszont az utóbbi kettőben is fontos szereppel bír.

Ezekben az államokban élnek őshonos kisebbségek, pl. a norvégiai és svédországi számik, többé-kevésbé őshonosak, mint például a németországi szorbok, és olyan közösségek, amelyek a 19. század első felében még milliós nagyságúak voltak, mint a cseh- és lengyelországi németek.

Finnország, Franciaország, Olaszország és Hollandia nemzetállamnak tekinthetők, hisz kisebbségeik az állam egyes jól körülhatárolt részein - tartomány, megye, közigazgatási egység - többséget alkotnak, de együttes arányuk országos szinten nem éri el a lakosság tíz százalékát.

A nemzetiségi államok kategóriájában a kisebbségek aránya meghaladja a tíz százalékot, de nem éri el a teljes lakosság negyedét. Ide tartozik Bulgária, az Egyesült Királyság, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Szlovákia és bizonyos szempontból Luxemburg.

A több-, illetve soknemzetiségű államok csoportjába sorolható Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Észtország, Lettország, Moldova, Macedónia, Montenegró, Spanyolország és Svájc. Ezekben az országokban legalább két etnikai közösség él együtt, és a legnagyobb lélekszámú közösség százalékos aránya nem haladja meg a lakosság háromnegyedét.

A kisebbségi közösségek a politikai döntéshozatal különböző szintjein érvényesíthetik érdekeiket: képviselet a nemzeti parlamentekben, érdekképviseleti ügyekre specializálódott kormányzati ügynökségek által, informális csatornák igénybe vételével, valamint a hatalom helyi, regionális vagy autonóm entitásokra való átruházása által.

Kormányügynökségek

Csak néhány olyan európai állam van (Észtország, Szerbia, Montenegró), ahol külön minisztérium foglalkozik kizárólag kisebbségi ügyekkel, azonban számos olyan állam létezik, ahol egy vagy több minisztérium hatáskörébe tartoznak kisebbségekkel kapcsolatos ügyek. Arra is van példa, hogy tárca nélküli minisztert bíznak meg a témával. Továbbá több helyen speciális kormányzati részleget, irodát vagy egyéb szervet hoztak létre, amely összehangolhatja és irányíthatja a kisebbségekkel kapcsolatos törvények előkészítését. Egy másik lehetőség a kisebbségi ombudsman, biztos vagy bizottság intézményeinek létrehozása.

Informális csatornák
Kisebbségi érdekek képviselete informális utakon, például kerekasztalokon vagy összekötő irodákon keresztül is történhet. Ezek a testületek általában tanácsadói vagy konzultációs jellegűek. A kisebbségek képviselői általuk kommunikálhatnak a kormányzathoz, amely segítségükkel megoszthatja és megvitathatja álláspontját az érintettekkel. Az ilyen testületek közvetlen kapcsolatot jelenthetnek a kisebbség(ek) és a hatalom között. Leggyakrabban kisebbségi civil szervezetek, egyházak, politikai pártok, kisebbségi parlamentek és a kormányzat képviselői, illetve független szakértők foglalnak bennük helyet. Ilyen testületek létrejöhetnek nemzeti, regionális, helyi vagy akár nemzetközi szinten is.

Hatalomátruházás
A központi hatalom leépítése és ezzel párhuzamosan regionális, helyi entitások megerősítése ugyancsak lehetőséget teremthet a kisebbségi közösségeknek a hatékony döntéshozatalban való részvételre. A helyi önkormányzati forma hozzájárulhat egy közösség identitásának megerősödéséhez, ha tagjai a lakosság többségét alkotják. A helyi kisebbségi önkormányzatok ötvözhetik az autonómiát és az önkormányzati formát. A különböző autonómiamodellek - területi, személyi és funkcionális - az általuk biztosított eltérő mértékű jogok függvényében nyújthatnak alkalmat a kisebbségeknek ügyeik független intézésére, szabályozására.
A kisebbségek parlamenti képviseletének négy típusa van: etnikai vagy nyelvi alapon szerveződő pártrendszer, a pártversenyben mandátumot szerzett nyílt vagy burkolt jellegű etnikai pártok, törvényileg garantált, illetve kedvezményes kisebbségi képviselet a parlamentben, nincsenek, illetve „jelentéktelen" etnikai vagy nyelvi pártok.

A legutóbbi, európai országokban lezajlott országgyűlési választásokat figyelembe véve utánajártunk, hogy a kisebbségi pártok hány százalékot és mandátumot szereztek a nemzeti parlamentekben. A táblázat itt tekinthető meg.

Az összesítésből szándékosan hagytuk ki a szerbiai Vajdasági Magyar Szövetséget, hisz az a vajdasági tartományi parlamentben kilenc képviselői helyet szerzett, ám a belgrádi nemzetgyűlésbe nem jutott be. Továbbá a szlovákiai Most-Híd sem szerepel a táblázatban, amely a szlovák-magyar megbékélést kívánja szolgálni, de nem tekinti magát etnikai pártnak. A 2010-es szlovákiai parlamenti választásokon a szlovák Polgári Konzervatív Párttal választási szövetségre lépve 8,1 százalék szavazatot szerzett, ami 14 mandátumot eredményezett a pozsonyi országgyűlésben. A Most-Híd képviselőiek fele, azaz hét magyar nemzetiségű.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek