A versenyre fekteti a hangsúlyt az EMNP
Krónika, 2012. február 14.

A verseny és az együttműködés elegyét képviselné az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), jelentette ki Toró T. Tibor megbízott elnök Sepsiszentgyörgyön. A párt Kovászna megyei szervezetének alakulásán résztvevő Toró kifejtette, terveik szerint a Székelyföldön a versenyre fektetik a hangsúlyt az önkormányzati választásokon, míg szórványban és interetnikus környezetben inkább az együttműködést részesítik előnybe.

A Székelyföldön sem kizárt az összefogás, egyes településeken feltételekkel létrejöhet, bár sajnos legtöbb esetben az RMDSZ azt várja el, hogy a néppárt feltétel nélkül támogassa a szövetség jelöltjeit, mutatott rá a politikus. Toró T. Tibor elmondta, hétfőn találkozott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Tamás Sándor Kovászna megyei RMDSZ-elnökkel, akikkel elkészítik a megegyezés „térképét”: mindkét alakulat összeírja azokat a településeket, ahol fontosnak tartja az együttműködést, majd mérlegelik, ki milyen megoldásokat ajánl és ezek mentén megegyeznek, hogy bizonyos jelöltek érdekében összefognak. Az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke ugyanakkor elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) értékrendje közelebb áll hozzájuk, mint az RMDSZ-é, ám a polgári párt országos vezetőségével szemben vannak fenntartásaik, megnehezíti a tárgyalásokat, hogy Szász Jenő másként gondolkodik a nemzetpolitikáról és a Tőkés Lászlóhoz való viszonyulásról. „Ennek ellenére nem kizárt az együttműködés az MPP-vel sem, ez a Székelyföldre szűkülhet le, mert Erdély többi részein megszűntek az MPP szervezetei” – mondta Toró T. Tibor. A pártelnök ugyanakkor kifejtette, a február 25-én Csíkszeredában sorra kerülő országos küldöttgyűlésre becsléseik szerint 120 helyi szervezetük mintegy 350 küldöttet delegál.


Megalakult a Néppárt Bihar megyei szervezete
Bihari Napló, 2012. február 15.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete hétfőn, február 13-án Nagyváradon tartotta alakuló ülését.

Zatykó Gyula, a Néppárt partiumi régióelnöke az alakuló ülésen ismertette a napirendi pontokat a helyi szervezetek megjelent képviselőivel, majd beszámolt a pártépítés pillanatnyi helyzetéről. A hónap végén sorra kerülő csíkszeredai országos küldöttgyűlésig minden megyei szervezetnek meg kell alakulnia, mondta a régióelnök. Hozzáfűzte: a hat megyét magában foglaló partiumi régióban − Szilágy, Temes és Arad megyék után − a bihari a negyedik megyei alakulat. A napokban a szatmári és máramarosi szervezetek létrehozására is sort kerítenek, hangzott el.

Csomortányi István regionális szervezési igazgató szerint a Partium maradéktalanul teljesítette a „házi feladatot” a csíkszeredai kongresszusig. A munka azonban ezután sem áll le: a helyhatósági választásokig legalább harminc működőképes községi és városi szervezetet kell felsorakoztatni csak Bihar megyében.

Az alakuló közgyűlésen a Bihar megyei szervezet élére Zatykó Gyulát választották. Az alelnöki feladatokat a székelyhídi Rhédey Emília, valamint Csomortányi István látja majd el. A PKE adjunktusa ifj. Szilágyi Ferenc Mihályfalváról, Bordás Sándor gépészmérnök Margittáról, Balogh János agrármérnök Nagyszalontáról, valamint Kovács Gyula vállalkozó Hegyközcsatár községből az elnökség tagjaiként segítik majd az elnök és alelnökök munkáját. A küldöttgyűlés az országos gazdasági-ellenőrző és az etikai bizottságokba Kristófi Kristóf és Pólik Levente jelölését hagyták jóvá.

 

Jövő héten írják alá az új koalíciós szerződést
Új Magyar Szó, 2012. február 15. – Cseke Péter Tamás

Várhatóan jövő héten írják alá a koalíciós szerződést a kormányzó pártok vezetői – jelentette ki tegnap Fekete Szabó András. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közszolgálati televízió magyar adása Sajtóban című műsorának meghívottja volt.

A politikus tájékoztatása szerint hétfői tanácskozásukon a koalíciós pártok vezetői abban állapodtak meg, hogy a szerződésben foglaltakról újra egyeztetnek. „Addig a kormánypártok előkészítik a javaslataikat arról, hogy mit szeretnének a megállapodásban látni” – mondta a szenátor. Hozzátette, a dokumentumot várhatóan a jövő héten, a hétfői újabb koalíciós tanácskozás után írják alá. Korábban Cristian Diaconescu külügyminiszter, az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) tiszteletbeli elnöke még arról beszélt, hogy a koalíciós pártok a héten véglegesítik az együttműködésük alapjául szolgáló dokumentumot.

Mint ismeretes, az RMDSZ korábban két feltételhez kötötte az Ungureanu-kabinet támogatását. Az egyik a kormányprogram módosítása, a másik egy koalíciós megállapodás aláírása volt. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a koalíciós szerződésbe bekerüljenek az erdélyi magyar közösség specifikus igényei, melyek teljesítését konkrét határidőkhöz kötnék.

Annyit már tudni lehet, hogy a 2012 végéig érvényes megállapodásban a következők is szerepelnének: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar intézeteinek a létrehozása, a módosított levéltári törvény ismételt elfogadtatása, a visszaszolgáltatási bizottság helyzete. Hétfői sajtótájékoztatóján Moldován József távközlési államtitkár az RMDSZ igényei között említette a 24 órás magyar rádióadás beindítását valamelyik regionális adó, például a marosvásárhelyi rádió hullámhosszán.

Ugyanakkor a koalíciós alakulatok várhatóan ma aláírják azt az együttműködési protokollumot, amelyről hétfőn az uniós pénzügyi stabilitási szerződés ratifikálása érdekében egyeztek meg Traian Băsescuval. Az államfő szerint Romániának március elsejéig kell jeleznie, hogy csatlakozik-e a szigorú költségvetési fegyelmet előíró szerződéshez. Băsescu reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) is aláírja a koalíciós alakulatok által kezdeményezett protokollumot, ugyanis „ország érdekéről van szó”.


Multikulturális város Kolozsvár?
Erdély TV, 2012. február 15. –   Székely Blanka

Idén augusztusban kerülne sor harmadik alkalommal a kincses város legnagyobb kulturális rendezvényére, a Kolozsvári Magyar Napokra. Annak ellenére, hogy a rendezvény a román többségi lakosságot is nagy mértékben megszólítja minden évben, a város vezetősége nem kívánja kiemelt rendezvényként kezelni a Magyar Napokat és nem ad rá támogatást, döntötték el a tegnapi tanácsülésen.

A Kolozsvári városi Tanács ülésén Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő javasolta: a hivatalos városnapokra, a december 1-jei ünnepségekre és a szilveszteri ünnepélyre szánt évi 400 ezer lej mellett különítsenek el támogatást a Kolozsvári Magyar Napokra is. A javaslatot egyhangúlag leszavazták.

Radu Moisin ügyvezető polgármester, Kolozsvár

„Tegnap, a helyi tanács ülésén felmerült a Nemzeti Ünnep, a Szilveszter és a Városnapok támogatásának kérdése, ezek ugye nem etnikai jellegű vagy kizárólag kulturális jellegű rendezvények és ezért nem esett ebbe a keretbe a Magyar Napok kérdése, de lesz rá támogatás a kulturális rendezvényekre elkülönített összegből.”

Ezt a támogatást a magyar civil szervezetek számára elkülönített, amúgy is kis keretből adnák, és mivel tavaly csak kétezer lejjel támogatta a Magyar Napokat a városháza, idén úgy döntöttek a szervezők: erre a keretre egyáltalán nem pályáznak.

Gergely Balázs régióelnök, EMNP

“Nem lepett meg a döntés, ugyanakkor szóvá kell tennünk azt, hogy pillanatnyilag a magyar napok a város utóbbi két-három évtizedének a legnagyobb kulturális rendezvénye, a legnagyobb tömeget ez a rendezvény vonzotta be és ugye multikulturális városként szeretik emlegetni a román elöljárók Kolozsvárt. Hát ez semmiféleképpen nem egy ilyen városhoz és városvezetéshez illő döntés volt.”

Az eddigi évekhez hasonlóan, a szervezők magyar és román állami forrásoknál pályáznak a rendezvény megszervezésére. A Kulturális Minisztérium és a Kolozs Megyei Tanács idén is támogatja a rendezvényt.

Székely Blanka riporter

“Szép város Kolozsvár, mondják, a Kolozsvári Magyar Napokon pedig különösen az. A rendezvény mintegy 100 programot kínál és ötvenezer magyar embert mozgat meg évente. Ennek ellenére a városháza számára nem prioritás a rendezvény támogatása. Kolozsvárról Székely Blanka tudósította az Erdélyi Magyar Televíziót.”


Megbüntettek egy marosvásárhelyi szülőt egy magyar nyelvű beadvány miatt
MTI, 2012. február 15.

Marosvásárhelyen a helyi rendőrség ötszáz lejes bírságot rótt ki egy magyar szülőre, aki a gyermeke iskolájában magyar nyelven írott beadványt kívánt iktattatni.

A kedden történt esetről Horváth-Kovács Ádám, a megbírságolt marosvásárhelyi férfi elmondta: gyermeke a marosvásárhelyi kettes számú általános iskolában tanul, ő maga pedig a kétnyelvű intézmény szülői bizottságának a tagja. Tájékoztatása szerint a közelmúltban az intézményben magyarul tanuló gyermekek szüleinek egy csoportja kétnyelvű feliratokat készíttetett, amelyeket az iskola magyar nemzetiségű igazgatóhelyettesének a beleegyezésével tűztek ki a folyosókon.

Kedd délelőtt a kétnyelvű feliratok magyarul megírt adományozási dokumentumát szerette volna iktattatni az iskola titkárságán. Az iskolaigazgató azonban elutasította ezt, arra hivatkozva, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román. Az igazgató a helyi rendőrséghez fordult, miután a szülő nem volt hajlandó románul megfogalmazni a beadványát, és ragaszkodott a magyar nyelvű dokumentum iktatásához. A szülő beszámolója szerint rövid időn belül hat rendőr érkezett az iskolába, akik bekísérték a közeli rendőrségi épületbe, és ötszáz lejes (36 ezer forintnak megfelelő) bírságot róttak ki rá.

A megbírságolt az interneten tette közre a rendőrségi jegyzőkönyvet. Ebben a bírság okaként azt tüntették fel, hogy „a belépési szabályokat megsértve lépett be az iskolába, ahol a titkárságon beadványt próbált meg iktatni". A megbírságolt elismerte tettét. Hozzátette, bemutatták neki azt a szabályzatot, amelynek értelmében csakis előzetes bejelentkezés alapján léphetett volna be az iskolába.

A marosvásárhelyi helyi rendőrség ügyeletes tisztje nem kívánta kommentálni az MTI-nek a történteket. Közölte, a parancsnok nyújthat tájékoztatást az ügyről.

A megbírságolt Horváth-Kovács Ádám a Civil Elkötelezettség Mozgalom tagja. A mozgalom panasza alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács korábban megbírságolta a marosvásárhelyi iskolát a kétnyelvű feliratozás elmulasztásáért. A román közigazgatási törvény értelmében azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a közigazgatásban és az alárendelt intézményekben mind szóban, mind írásban használható az illető kisebbség nyelve.
A tavalyi népszámláláson Marosvásárhelyen a lakosság 44,86 százaléka vallotta magát magyarnak. A városban a közelmúltban mozgalom indult azért, hogy a kettes számú általános iskolát nevezzék el Bernády Györgyről, a város egykori híres polgármesteréről. Az iskolában megközelítőleg azonos számban tanulnak magyar és román nemzetiségű gyermekek.


Bernády-ügy: rendőrséggel kísértette ki az igazgató a magyar nyelvű adománylevelet iktatni akaró szülőt
Krónika, 2012. február 15. – Szucher Ervin

Rendőrökkel kísértette ki a tegnap délelőtt a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskolából az egyik szülőt Codruţa Băciuţ igazgatónő. Az intézményvezető azért folyamodott a hatóságokhoz, mert Horváth Kovács Ádám, aki maga is pedagógus, egy magyar nyelvű adománylevelet szeretett volna iktattatni az iskola titkárságán, de a titkárnő, majd az igazgatónő elutasította kérését. A szülő egy szponzori szerződést szeretett volna átadni a tanintézmény vezetőségének.

„Köszönet és hála helyett az igazgatónő azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, és visszautasította a támogatói szerződés iktatását. Azt hajtogatta, hogy csak akkor teszi meg, ha átírom román nyelvre. Mivel a törvény és az alkotmány szavatolja az anyanyelv-használatot, elmondtam, hogy én szabályosan jártam el. Ekkor Băciuţné vette a telefont, és a rendőrséghez fordult” – számolt be lapunknak a tegnapi incidensről Horváth Kovács Ádám. Néhány percen belül a helyi rendőrség szomszédos épületéből hat rendőr jelent meg, akik 500 lejre bírságolták meg Horváth Kovács Ádámot.

A jegyzőkönyv szerint az apuka úgy ment be a titkárságra, hogy előzőleg nem értesítette a folyósón szolgálatot teljesítő diákot. „Ez kész röhej, hisz nem illegálisan, nem lopózva jutottam el a titkárságig, hanem egy hivatalos ügyintézés végett. És különben is a kisdiák ott ült, egy szóval nem említette, hogy nekem nála is regisztrálnom kellene” – mondta el Horváth Kovács Ádám, aki a bíróságon készül megfellebbezni a rendőrségi jegyzőkönyvet. A szülő ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz Codruţa Băciuţ ellen.

A szülők újították fel  a kétnyelvű feliratokat

Anyanyelvén írt adománylevelében Horváth Kovács Ádám a többi magyar szülő nevében is tudatni szerette volna az iskola vezetőségével, hogy támogatásuknak köszönhetően negyven darab új, kétnyelvű, valamint harminc osztálynévtáblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők Márton Imre igazgató-helyettes támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül ezer lej értékű feliratokat. A kétnyelvű feliratok ügye már 2010-ben terítékre került, amikor ötven szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Bernády György néhai polgármesterről emlékezik meg.

Ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanács is elmarasztalta a 2-es iskola vezetőségét. Azóta a tanintézmény új igazgató-helyettese, Márton Imre a saját költségén próbálta helyenként pótolni a feliratokat, amelyeket azonban időközben megrongáltak vagy eltűntettek. A mostani szülői adomány révén ezeket a táblácskákat pótolták.

Névadás: egymásnak ellentmondó hírek

Közben a 2-es iskola magyar pedagógusai nyílt levélben adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy a Bernádyról való elnevezés ügyében továbbra sincs előrelépés. „Sajnos mindezidáig a névadásról és a várható következményeiről az iskola magyar pedagógusait hivatalosan nem értesítette senki, ennek következtében az iskolában elég nagy bizonytalanság uralkodik – írják a magyar tanerők. – A jelenlegi, birtokunkban levő információkat a médiából szereztük, és azok alapján a névadás ügye mintha stagnálni látszana, nem ismerünk időpontokat, határidőket. Fontos lett volna az iskola vezetőségét is hivatalosan értesíteni, mert a két tagozat pedagógusai számára a névadás két különböző üzenetértékkel bír. A román anyanyelvű kollegáink szerint nem lesz névadás, erről folyamatosan jelennek meg információk az iskola román nyelvű blogján, amelyet olvasva olyan érzésünk támad, hogy a névadás nem fog megvalósulni.”

Szerintük az is aggodalomra ad okot, hogy az iskola román tagozatának pedagógusai, szám szerint huszonheten, január 26-án beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, melyben a december 22-én hozott határozat visszavonását és az iskola Adrian Păunescuról való elnevezését kérték. Az RMDSZ szerint a napokban újabb lépést sikerült tenni a Bernády nevének felvétele ügyében.

Hétfőn az önkormányzat  névadó bizottsága is kedvezően bírálta el a javaslatot, amit, Kolozsváry Zoltán frakcióvezető ígérete szerint, a tanév végéig valóra kell váltani. „Jelenleg arról folyik a vita, hogy melyik törvény alapján válthat nevet az iskola. A jegyzőnk, Maria Cioban szerint a minisztériumnak kell jóváhagynia minden változtatást, mások azt mondják, hogy nem így van. Tény, hogy véleményen szerint a tanév végéig az iskolát Bernády Györgynek fogják hívni” – jelentette ki a Krónikának Kolozsváry.


Nincs pótlás – magyar nyelvű helységnévtábla nélkül Maroshévíz
hirado.hu/Duna Tv, Híradó, 2012. február 15.

Még mindig nem pótolták a magyar nyelvű helyiségnévtáblát a Hargita megyei Maroshévízen. A település tábláját tavaly távolították el, amikor az utat újították fel. A kétnyelvű táblák használatát törvények írják elő. A város lakosságának 23 százaléka magyar, így kötelező a kétnyelvű tábla, de az Országos Útügyi Hatóság még mindig nem pótolta. A hatóság egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Maroshévíz bejáratainál tavaly még magyar és román feliratú táblák álltak, de az útfelújítási munkálatok után az Országos Útügy eltávolította ezeket. Most csak román nyelvű helységnévjelző táblák vannak, néhány állítólag törvénytelenül.

Úgy tudjuk, hogy Maroshévízen a magyar nyelvű helységnévjelző táblák leszerelésére senki sem adott utasítást. A helyiek szerint az Útügy munkásai önkényesen jártak el. A román törvények szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát kötelezően kétnyelvű feliratokat kell használni, jelen esetben a román mellett magyarul is ki kell írni a település nevét.

„Szükség van egyéb újabb intézkedésekre, tehát akár büntetőjogi feljelentést is hajlandóak vagyunk tenni azért, hogy ezek a táblák kerüljenek vissza. Persze az érintett települések polgármesterei is részt vehetnek és segíthetnek” – mondta a Duna Híradóban Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Néhány hónappal ezelőtt a maroshévízi RMDSZ levélben kérte a helyi tanácstesületet, hogy intézkedjenek a helységnévtáblákat illetően, de a település román polgármestere szerint a táblacsere meghaladja a hatáskörét. A Duna Híradó kereste az Útügyi Hatóságot is, de az adásig nem nyilatkoztak.

 

Feloszlott a székelyudvarhelyi Zöld Párt
Krónikas, 2012. február 15. – Kovács Eszter

Lemondott tanácsosi tisztségéről Jakab Attila, aki a Zöld Párt színeiben kapott mandátumot, miután a hétvégén kiderült, a szervezet megszünteti tevékenységét. Az idei Bálványosi Szabadegyetem főszervezőjévé is kinevezett Jakab a továbbiakban az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) kíván tevékenykedni.

„Úgy érezzük, hogy a Zöld Párt megalakulásakor kitűzött célokat elértük: megtörtük a kétpólusú acsarkodást, amely a város működését hosszú éveken át megbénította” – nyilatkozta lemondását követően Jakab Attila. Hozzátette, tanácsosi megbízása alatt sikerült elérni, hogy a városi tanács ülésein olyan témák is napirendre kerültek, mint a parkfelújítások, a szemétlerakó rehabilitálása, a napenergia hasznosítása a Tábor - és a Bethlen-lakónegyedben, valamint a városi kórházban, a biomasszás kazánok beszerzése, bicikliutak és szennyvíztisztító építése, illetve az elmúlt években gördülékenyebbé vált az önkormányzat és a civil szféra közti együttműködés is.

„Önkormányzati munkám során azt tapasztaltam, hogy nem elég aktív a város és a környező települések közti együttműködés, amelyet a jövőben egy átfogó stratégia mentén képzelek el megvalósítani” – fejtette ki a zöldek leköszönő tanácsosa. Egyébként a „mérleg nyelvének” nevezett zöldek önkormányzati képviselőjének szavazata a kilenc RMDSZ-es és kilenc MPP-s tanácsosból álló önkormányzati testületben gyakran – többek közt a 2012-es költségvetés elfogadásakor is – döntő jelentőséggel bírt.

Megtudtuk, Jakab a továbbiakban a néppárt tagjaként vállalna önkormányzati tisztségviselői funkciót, a közelgő helyhatósági választásokon viszont nem indulna polgármesterjelöltként.


Jövő héten írják alá az új koalíciós szerződést
Új Magyar Szó, 2012. február 15. – Cseke Péter Tamás 

Várhatóan jövő héten írják alá a koalíciós szerződést a kormányzó pártok vezetői – jelentette ki tegnap Fekete Szabó András. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közszolgálati televízió magyar adása Sajtóban című műsorának meghívottja volt.

A politikus tájékoztatása szerint hétfői tanácskozásukon a koalíciós pártok vezetői abban állapodtak meg, hogy a szerződésben foglaltakról újra egyeztetnek. „Addig a kormánypártok előkészítik a javaslataikat arról, hogy mit szeretnének a megállapodásban látni” – mondta a szenátor. Hozzátette, a dokumentumot várhatóan a jövő héten, a hétfői újabb koalíciós tanácskozás után írják alá. Korábban Cristian Diaconescu külügyminiszter, az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) tiszteletbeli elnöke még arról beszélt, hogy a koalíciós pártok a héten véglegesítik az együttműködésük alapjául szolgáló dokumentumot.

Mint ismeretes, az RMDSZ korábban két feltételhez kötötte az Ungureanu-kabinet támogatását. Az egyik a kormányprogram módosítása, a másik egy koalíciós megállapodás aláírása volt. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a koalíciós szerződésbe bekerüljenek az erdélyi magyar közösség specifikus igényei, melyek teljesítését konkrét határidőkhöz kötnék.

Annyit már tudni lehet, hogy a 2012 végéig érvényes megállapodásban a következők is szerepelnének: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar intézeteinek a létrehozása, a módosított levéltári törvény ismételt elfogadtatása, a visszaszolgáltatási bizottság helyzete. Hétfői sajtótájékoztatóján Moldován József távközlési államtitkár az RMDSZ igényei között említette a 24 órás magyar rádióadás beindítását valamelyik regionális adó, például a marosvásárhelyi rádió hullámhosszán. 

Ugyanakkor a koalíciós alakulatok várhatóan ma aláírják azt az együttműködési protokollumot, amelyről hétfőn az uniós pénzügyi stabilitási szerződés ratifikálása érdekében egyeztek meg Traian Băsescuval. Az államfő szerint Romániának március elsejéig kell jeleznie, hogy csatlakozik-e a szigorú költségvetési fegyelmet előíró szerződéshez. Băsescu reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) is aláírja a koalíciós alakulatok által kezdeményezett protokollumot, ugyanis „ország érdekéről van szó”.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google