| Sajtószemle 2011. november 8. |  |
 |
| Médiafigyelő | 2011. november 08., kedd | ( 0 szavazat ) |
|
Tartalomjegyzék
EP-ALELNÖK Tőkés László nyilatkozata a marosvásárhelyi polgármester-választás tárgyábanNagyvárad, 2011. november 7. A napokban az etikus és ügyszerű nemzeti politikától teljességgel idegen hangnemben nyilatkozott a polgármester-jelölésről az RMDSZ Maros megyei elnöke. A Vass Levente jelölésével kapcsolatos hasonló megnyilatkozások egyben félrevezetőek is. Megengedhetetlen, hogy a kisebbik kormánypárt egyes tisztségviselői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt együttműködési készségét – közvetlen vagy közvetett módon – az RMDSZ egyoldalú választási kampány- és propaganda-céljaira használják fel. Mindezeket szem előtt tartva, ezúton tartjuk szükségesnek tisztázni, hogy – a helyzet jelenlegi állása szerint – nevezett Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT/EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje. Mi a plurális és demokratikus magyar összefogás hívei vagyunk, s ennek megfelelően nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok közös jelöltjét kívánjuk a helyhatósági választásokon elindítani és támogatni. Vass Levente pedig – Smaranda Enache mellett – csupán egyike a szóba jöhető közös jelölteknek. Éppen ezért, a koalíciós egyezség alapján álló, közös jelöltállításra a továbbiakban is készek vagyunk, és ennek értelmében a mihamarabbi megállapodást szorgalmazzuk. Tőkés László, az EMNT elnöke EMNT/EMNP/D.K. Toró szerint nem elfogadható, hogy az RMDSZ kisajátítsa Vass LeventétTransindex 2011. november 7. A marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget megpályázó közös jelöltnek olyan személynek kell lennie, aki sikerrel fel tudja venni a harcot Dorin Floreával, aki időközben bebetonozta magát a polgármesteri tisztségbe. Széleskörű összefogásra és együttműködésre van szükség, éppen ezért nem elfogadható az, hogy a szövetség rátelepedjen és kisajátítsa Vass Leventét, mint az RMDSZ jelöltjét, elvárva azt, hogy a többi politikai alakulat felsorakozzon mögéje - mondta el megkeresésünkre Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökét arra kértük, hogy kommentálja Tőkés László mai közleményét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyanis sajtóközleményében azt írta, hogy Vass Levente "a helyzet jelenlegi állása szerint nem az RMDSZ és az EMNT-EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje". Az egészségügyi miniszter tanácsosának jelölését éppen az EMNT helyi szervezete kezdeményezte, elsőként biztosította őt a jövő évi polgármesteri választás kapcsán a támogatásáról. Nemrég az RMDSZ hasonlóképpen döntött, így Vass Leventének már csak az MPP támogatását kellett volna megszereznie ahhoz, hogy közös jelöltként indulhasson a választáson. Toró elmondta, a mai közlemény jelzés értékű, hiszen Vass Levente nem egy pártnak a jelöltje kell legyen. Szerinte további egyeztetésekre lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, ki a legmegfelelőbb jelölt. Toró szerint - noha Vass Leventét alkalmasnak tartja - az is kiderülhet, hogy Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke megfelelőbb, és akkor Vass Levente valószínűleg támogatni fogja, amint az fordított esetben is megtörténhet. Toró hangsúlyozta: "a végleges jelölt széleskörű támogatására lesz szükség, a közösségi érdekeknek kell előtérbe kerülniük, hiszen két alkalommal is bebizonyosodott, hogy másként nem lehet győzni: Borbély László, korábban pedig Kelemen Atilla jelölésekor az RMDSZ saját akaratát érvényesítette, figyelmen kívül hagyva azt, hogy sokan nem értettek egyet a döntéssel. Ezért nem is sikerült magyar polgármestert állítani Marosvásárhely élére" - véli Toró. A közös jelölt indítása kapcsán a tárgyalásokat az EMNT helyi szervezete kezdte el, most azonban Tőkés az országos szervezet nevében nyilatkozott, és az EMNT mellett az EMNP álláspontját is képviselte, annak ellenére, hogy korábban kijelentette: az alakuló Erdélyi Magyar Néppártban semmilyen tisztséget nem óhajt vállalni. Kérdésünkre, mely szerint a végső döntést az EMNT, illetve az EMNP berkeiben országos avagy helyi szinten fogják meghozni, Toró úgy nyilatkozott: elvileg a helyi szervezeteknek kell dönteniük, azonban a kérdés túllép a helyi kompetencián, hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy Marosvásárhely szimbolikus jelentőségű város. Így természetes az, hogy a magyar politikai szervezetek országos prioritáslistáján is szerepel a marosvásárhelyi polgármester-jelölt állításának kérdése. NYILATKOZAT Marosvásárhely közös magyar polgármester-jelöltjének ügyében A Maros megyei EMNT elnöksége megérti Tőkés László elnök úr aggodalmát a marosvásárhelyi választási együttműködés tekintetében, és osztozik benne mindaddig, amíg ennek a formájáról írásos megállapodás születik. RMDSZ Az Maros megyei RMDSZ állásfoglalása az újabb nyárádszeredai üggyel kapcsolatbanErdély.ma, 2011. november 8. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa aggodalommal veszi tudomásul a megye prefektusának szokatlanul durva jogi lépését, a nyárádszeredai önkormányzati tanácstestület tagjai ellen indított kártérítési pert. Megítélésünk szerint az eljárás nem a vitatott telekügy megoldását szolgálja, hanem további nemkívánatos etnikai és felekezeti feszültségeket kelt a nyárádmenti városban, illetve a megye román és magyar lakosainak viszonyában. Tőkés: Vass Levente nem közös jelölt Marosvásárhelyen, koalíciós egyezség szükségesKrónika, 2011. november 8. Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT/EMNP közös polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen – figyelmeztetett Tőkés László, aki koalíciós egyezségre alapuló megállapodást szorgalmaz. Az EMNT elnöke tegnapi nyilatkozatában leszögezte: „az etikus és ügyszerű nemzeti politikától teljességgel idegen hangnemben” nyilatkozott a polgármesterjelölt-állításról az RMDSZ Maros megyei elnöke. Kelemen Atilla a múlt héten arról beszélt, hogy az RMDSZ és az EMNP Vass Leventét támogatja a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségbe, és szerinte a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is fel kell sorakoznia a döntés mögé. Kelemen Atilla azt is elmondta, az RMDSZ nem tudja támogatni sem Benedek Imrét, sem Smaranda Enachét a polgármesteri tisztségbe, miután László György megyei MPP-elnök korábban közölte, hogy a párt a két személy egyikét jelöli marosvásárhelyi polgármesternek. Megállapodást szorgalmaz Nyilatkozatában Tőkés hangsúlyozza: „a jelenlegi állás szerint” Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT/EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármesterjelöltje. „Mi a plurális és demokratikus magyar összefogás hívei vagyunk, s ennek megfelelően nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok közös jelöltjét kívánjuk a helyhatósági választásokon elindítani és támogatni” – áll a nyilatkozatban, amely szerint Vass Levente csupán egyike a szóba jöhető közös jelölteknek, Smaranda Enache mellett. Az EMNT és az EMNP a közös jelöltállításra a továbbiakban is készen áll, ha ez koalíciós egyezségen alapul, ennek értelmében pedig a mielőbbi megállapodást szorgalmazzák – írja Tőkés. Szerinte megengedhetetlen, hogy az RMDSZ egyes tisztségviselői a szövetség egyoldalú választási kampány- és propagandacéljaira használják fel az EMNT és az EMNP együttműködési készségét. Többszöri próbálkozásunk ellenére, lapzártánkig nem sikerült megismernünk az EMNT marosvásárhelyi szervezetének álláspontját. Kali István, az EMNT Maros megyei alelnöke ugyanakkor a Transindexnek elmondta, a megyei elnökség este ül össze és állásfoglalást fogalmaz meg a marosvásárhelyi közös polgármester-jelölt kapcsán. Mint ismeretes, az EMNT helyi és megyei vezetői a nyár elején maguk javasolták Vasst az RMDSZ-nek mint közös jelöltet. EMNT–MPP-összefogás? A Magyar Polgári Pártot nem lepte meg Tőkés László állásfoglalása. Bár Kelemen Ferenc, a marosvásárhelyi szervezet elnöke lapunktól értesült a közlemény tartalmáról, elmondta, ő nem csodálkozik a volt püspök megállapításain. „Én inkább azon csodálkozom, hogy eddig miért támogatták Vass Leventét. Egyébként Tőkés Lászlónak az október 6-án a székely vértanúk emlékoszlopánál mondott beszédéből világosan ki lehetett olvasni, hogy ő Smaranda Enache mellé állt” – vélekedett Kelemen. Erre utal Tőkés egyik, október eleji rádióinterjúja is, valamint az, hogy nemrég kitüntette a neves marosvásárhelyi emberjogi harcost. Az új helyzet fényében a polgáriak vezetője úgy véli, Marosvásárhelyen ismét van esély az EMNT–MPP jobboldali összefogásra. Bár Tőkés állásfoglalása kellemetlenül érinti Vass Leventét, az RMDSZ-es orvos-politikus az EMNT korábbi, augusztus 10-én kiadott nyilatkozatához tartja magát, melyben a helyi szervezet a támogatásáról biztosította. „Tudomásom szerint a mai napig is az EMNT marosvásárhelyi vezetőinek támogatását élvezem” – nyilatkozta a Krónikának Vass, aki az RMDSZ belső választásán Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármestert győzte le. Leszögezte, amennyiben Marosvásárhely visszaszerzése az EMNT-nek is kiemelt fontosságú célja, akkor a szervezetnek fel kellene hagynia a politikai csatározásokkal. Mint ismeretes, eddig úgy tűnt, Vass Levente lesz az RMDSZ és az EMNT közös jelöltje, míg az MPP Smaranda Enache és Benedek Imre közül választana ROMÁNIA RMDSZ-esek ellen is feljelentést tett az ANIKrónika, 2011. november 8. Hat parlamenti képviselő – két RMDSZ-es, három szociáldemokrata és a nemzeti kisebbségek egyik képviselője – ellen tett feljelentést a legfőbb ügyészségen az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). A magas rangú tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló intézmény kedden közölte: érdekkonfliktus bűntettének gyanúja miatt indokolt a vizsgálat a hat politikus ellen, akik rokonaikat alkalmazták képviselői irodájukban. Az ANI szerint ezáltal a rokonok összesen 165 073 lejt (mintegy 39 ezer eurót) kaptak fizetésként. A feddhetetlenségi ügynökség gyanúja szerint Pető Csilla és Pál Árpád RMDSZ-es képviselők, Marian Neacşu, Florin Costin Pâslaru és Vasile Ghiorghe Gliga (PSD), valamint Ghervazen Longher, a nemzeti kisebbségek frakciójának tagja megszegte a 2003/161-es törvényt, amely a köztisztséggyakorlás és az üzleti tevékenység átláthatóságáról, a korrupció megelőzéséről szól. A feddhetetlenségi ügynökség 2010 novemberében indított vizsgálatai során kiderült, hogy Pető Csilla-Mária Bihar megyei RMDSZ-képviselő 2009 februártól lányát, Pető Dalma Csillát alkalmazta képviselői irodájában, aki eddigi munkájáért 34 333 lejt kapott. Pál Árpád Hargita megyei képviselő szintén a lányát, Pál Katalint alkalmazta 2008-ban, aki eddig összesen 33 939 lejt kapott fizetésként. Ghervazen Longher 2005-től testvérét, Iosif Longhert alkalmazta, ő összesen 31 402 lejt kapott fizetésként. Marian Neacşu lánya, Cristina Monica Neacşu 2009 júniusától 16 642 lejt kapott apja Ialomiţa megyei képviselői irodájának alkalmazottjaként, Florin-Costin Pâslaru Galac megyei képviselő pedig fiát, Florin Alexandru Ioan Pâslarut foglalkoztatta 2009-től, összesen 21 662 lejért. A Maros megyei Vasile Ghiorghe Gliga felesége, Elena Gliga 2009 január-2011 március között 27 095 lejt kapott fizetésként férje képviselői irodájának alkalmazottjaként. A feljelentés mellett az ANI kérte a gyaníthatóan törvénytelenül kötött munkaszerződések érvénytelenítését is. Az ANI szeptemberben előbb öt parlamenti képviselő – köztük az RMDSZ-es Máté András Levente –, majd két másik honatya – köztük az RMDSZ-es Kerekes Károly – ellen kért ügyészségi vizsgálatot, mivel mivel mindannyian rokonaikat alkalmazták a képviselői irodájukba. A feddhetetlenségi ügynökséggel kapcsolatban egyébként nemrég éles vita alakult ki a kormánykoalícióban, miután Márton Árpád RMDSZ-es képviselő olyan javaslatokat tett a független Tudor Ciuhodaru által benyújtott törvénymódosításhoz, amelyek jelentősen megnyirbálták volna az ANI hatáskörét. Ciuhodaru végül visszavonta törvénymódosítási kezdeményezését. Úgy fogalmazott: az ő indítványa „a korrupt cápák” elleni harc eszköze lett volna, a módosítások azonban „kismacskákkal való játszadozássá” változtatták volna a törvényt. ERDÉLY MPP: az ideális jelölt Smaranda Enache – KözleményErdély.ma, 2011. november 7. A Magyar Polgári Párt Marosvásárhelyi és Maros Megyei Szervezete határozottan kitart azon korábbi álláspontja mellett, hogy Marosvásárhelynek egy pártok feletti, köztiszteletben álló polgármesterre van szüksége.
Négyezerrel kevesebben vagyunk SzékelyudvarhelyenUdvarhelyi Híradó, 2011. november 7. – Lázár Emese Bár az idei népszámlálás első hivatalos részeredményeit csak 2012-ben teszik közzé, az már a napnál világosabb: csökkent az ország lakossága. Udvarhely is fogyott. Az utóbbi tíz évben több ezerrel apadt a megye lakossága – a csökkenés minden településen, de főként a városokban tapasztalható. Csíkszeredában 37 013 lakost számoltak meg és 16 137 háztartást – a statisztika szerint a megyeszékhelyen ötezerrel laknak kevesebben, mint a legutóbbi számláláskor. A mínuszos toplistán rajta van még Gyergyószentmiklós (-2500), Maroshéviz (-2000) és Balánbánya (-1800) is. Székelykeresztúron 200-zal, Tusnádfürdőn 102-vel, Borszéken 230-cal, Szentegyházán 280-nal élnek kevesebben. Gyötrelmesen megy az iskolák magyar névadása itthonErdély.ma, 2011. november 8. Politikai alku tárgya egy általános iskola neve Marosvásárhelyen. A kérdés, hogy el lehete-e nevezni az erdélyi városban működő tizenhárom iskola közül legalább egyet magyar személyről.
Tüntettek Verespatak-ügybenkolozsvariradio.ro, 2011. november 8. Ma reggel 8 órakor természetvédő aktivisták zárkóztak be az egykori New York szálloda épületébe, akik a verespataki ciános aranybányászat ellen tiltakoztak. Egy törött ablakon keresztül jutottak be és bejáratukat asztalokkal, székekkel és egyéb bútordarabokkal torlaszolták el. Akár egy hétig is hajlandóak lettek volna bent maradni, ha szükséges. Az erkélyre feliratot tűztek: „a forradalom Verespatakon kezdődik". OccupyConti Preoccupy Cluj nevű akciójukkal kívánják felhívni a figyelmet a Gabriel Ressources által Verespatakra tervezett bányaprojekt veszélyességére. Az akció facebook oldalán vita folyik a történtekről, jelenleg az aktivisták több mint száz civil támogatója tartózkodik a Continental szálló előtti járdán. Az EMNT megállapodást szorgalmaz Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjérőlMTI, 2011. november 8. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodást szorgalmaz a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltjéről, és leszögezi, hogy Vass Levente csak az egyik támogatható személy – olvasható a szervezet hétfői nyilatkozatában. Leszögezi: az EMNT nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok közös jelöltjét kívánja támogatni, Vass Levente pedig Smaranda Enache mellett csupán a szóba jöhető személyek egyike. DARÁZSFÉSZEK – Marosvásárhely: zűrzavar a magyar polgármester-jelölt ügye körül
Az EMNT helyi szervezete koalíciós egyezség megszületését szorgalmazza, de továbbra is Vass Leventét tartja a megfelelő jelöltnek. Kelemen Atilla szerint a helyi EMNT-t elbizonytalanította Tőkés. A koalíciós egyezség megszületését szorgalmazza az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete Marosvásárhelyen, a közös polgármester-jelölt ügyében. Ezért helyesli azt a közleményt, amelyet Tőkés László, az EMNT elnöke tegnap küldött ki, és amelyben kihangsúlyozza, hogy Vass Levente "a helyzet jelenlegi állása szerint nem az RMDSZ és az EMNT-EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje Marosvásárhely közös magyar polgármester-jelöltjének ügyében". Az EMNT elnöke úgy érezte, az RMDSZ rátelepedik és a szövetség számára kisajátítja Vass Leventét. Megengedhetetlen, hogy az RMDSZ egyes tisztségviselői "az EMNT, illetve az EMNP együttműködési készségét az RMDSZ egyoldalú választási kampány- és propaganda-céljaira használják fel" - olvasható Tőkés László sajtóközleményében, amelyben a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökének nyilatkozatára reagál. Tőkés kihátrálna Vass mögülÚj Magyar Szó, 2011. november 8. – Antal Erika „Erre nincs mit mondani, ez a Tőkés László véleménye” – fogalmazott lapunknak Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap közleményben figyelmeztette a szövetséget: Vass Levente egyelőre nem tekinthető a két szervezet közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének. „Erre nincs mit mondani, ez a Tőkés László véleménye” – fogalmazott lapunknak Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap közleményben figyelmeztette a szövetséget: Vass Levente egyelőre nem tekinthető a két szervezet közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének. Kelemen furcsállotta a Tőkés László által szétküldött nyilatkozatot, ugyanis – mint fogalmazott – az EP-alelnök nem volt ott a tárgyaláson, ezért beleszólása sem lehetett abba. „Az EMNT megyei szervezetével megkötöttük az együttműködési szerződést, de természetesen még sok mindenről lehet tárgyalni. Egyelőre úgy néz ki, hogy 14 hónap múlva lesznek helyhatósági választások, addig erre még bőven van idő” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Kelemen. Tőkés László azzal vádolta Kelemen Atillát, hogy a napokban „az etikus és ügyszerű nemzeti politikától teljességgel idegen hangnemben” nyilatkozott a marosvásárhelyi polgármester-jelölésről. „Megengedhetetlen, hogy a kisebbik kormánypárt egyes tisztségviselői az EMNT, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt együttműködési készségét – közvetlen vagy közvetett módon – az RMDSZ egyoldalú választási kampány- és propaganda-céljaira használják fel” – vádolt Tőkés. Mindezek után az EP-alelnök leszögezte, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT/EMNP közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje. „Mi a plurális és demokratikus magyar összefogás hívei vagyunk, s ennek megfelelően nem az RMDSZ jelöltjét, hanem a marosvásárhelyi magyarok közös jelöltjét kívánjuk a helyhatósági választásokon elindítani és támogatni. Vass Levente pedig – Smaranda Enache mellett – csupán egyike a szóba jöhető közös jelölteknek” – fogalmazott Tőkés László. Hozzátette: az EMNT továbbra is készen áll, hogy koalíciós egyezség alapján közös jelöltet állítson és ennek érdekében mihamarabbi megállapodást szorgalmaz. Mint ismeretes, az EMNT Maros megyei szervezete augusztus 10-én döntött úgy, hogy Vass Leventét jelöli polgármesternek. Az akkori sajtóközlemény szerint Vass Levente az a személy, akit „a magyar politikai szervezetek és a teljes magyar közösség magáénak tekinthet, elfogadhat, és aki szakmai irányítást képes biztosítani a város számára”. Az EMNT támogatása nyomós érvként szólt Vass mellett az RMDSZ megyei választmányában is Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ellenében. EMNT-fordulat MarosvásárhelyenHáromszék, 2011. november 8. Az EMNT megállapodást szorgalmaz a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltjéről, de leszögezi: Vass Levente csak az egyik támogatható személy. Az RMDSZ által polgármesterjelöltnek megválasztott Vass Levente egyelőre kizárólag a szövetség jelöltjének tekinthető – szögezi le a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt dokumentum. Mint ismeretes, a romániai magyar politikai szervezetek közös polgármesterjelöltet akarnak indítani Marosvásárhelyen a jövő évi önkormányzati választásokon, eddig azonban még nem sikerült megállapodniuk a támogatandó személyben.
MAGYARORSZÁG „Nincs A és B típusú magyar állampolgár” – A nemzetpolitikában a magyar kormány legfontosabb partnerei a civil szervezetekNépújság, 2011. november 8. – ANTALFI IMOLA A kettős állampolgárság és az autonómia a ma fontos kérdései – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete által létrehozott Magyar Állampolgárok Klubja látott vendégül. A marosvásárhelyi Demokráciaközpontban lezajlott Voltunk, vagyunk, leszünk! címmel megszervezett találkozón Jakab István, az EMNT Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a magyar politika elmúlt két évtizedének fontos állomásait elevenítette fel. Hangsúlyozta, a kettős állampolgárság megadásának kérdése a környező országokban, a nemzetközi trendben elfogadottá vált, Magyarország pedig kiemelt fontosságúként kezelte az egyszerűsített honosítási eljárás ügyét, az állampolgársági törvény módosítását. Ami az autonómiát illeti, e kérdésben a határon túli közösségek szintén előreléptek. Míg korábban tabutémának számított az önrendelkezés igénye, sőt, a határon túli magyar vezetők kérték, hogy ezt a kérdést az anyaország ne feszegesse, vannak országok – például Szerbia is – ahol az autonómia bizonyos formái megvalósultak. Erdélyben immár a politikai diskurzus a mindennapok témája – jelentette ki Répás Zsuzsanna. A helyettes államtitkár röviden ismertette mindazt, amit a magyar kormány az elmúlt időszakban tett azért, hogy az „összetartozásunk valósággá váljon, amit a mindennapjainkban tudjunk megélni”. Beszélt arról, hogy új, a politikában a nemzetpolitika helyét megerősítő alkotmány lép életbe, Budapesten, a Budai várban készülnek megnyitni az interaktív múzeumként működő Magyarok Házát, Nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása is fontos cél. Dr. Vass Levente egészségügyi miniszteri tanácsosnak a magyar állampolgárság megadásával járó jogok biztosítását, az ezzel járó anyagi teherviselést – elsősorban az egészségbiztosítást –, a társadalombiztosítási rendszer részleges magánosítását érintő kérdéseire Répás Zsuzsanna kifejtette, nincs A és B típusú állampolgára Magyarországnak, a határon túl élő magyar állampolgároknak a választójogi törvény módosításával várhatóan a szavazati jogot is biztosíthatják. „A társadalombiztosítási rendszer nehéz kérdés, a szociális jogosítványok nem állampolgárság, hanem járulékfizetéshez kötöttek, gazdasági alapjai vannak. Ezt a problémát a gazdasági életre kell bízni, le kell választani a politikáról” – tette hozzá. A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc érdeklődésére, miszerint a demokráciaközpontok példájára tudná-e a magyar állam támogatni az MPP által működtetett állampolgársági irodákat illetve az autonómia ügyét, illetve Ábrám Noémi kérdésére, hogy stratégiainak tartja-e és támogatja-e a magyar állam, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, Répás Zsuzsanna kifejtette, „a határon túli akarat megfogalmazását tudjuk támogatni. Magyarország tud nyújtani támogatást, de az itt élő közösségnek kell megfogalmaznia, hogy mit akar, mi az érdeke, milyen irányba szeretne haladni. Hogy lesz-e a magyar szervezeteknek közös polgármester-jelölte Marosvásárhelyen, a magyar kormány nem tudja megmondani. Ha az itteni politikai erők meg tudják fogalmazni a közös polgármesterjelölt indításának igényét, az autonómiát, tudunk segíteni. A közösségnek képesnek kell lennie az öngondoskodásra, de ez nem azt jelenti, hogy magára van hagyva. A nemzetpolitikában a legfontosabb partnereink a civil szervezetek, ők tudják közvetíteni a helyi társadalom igényeit. A magyar kormány sokrétű szerződést kötött a demokráciaközpontokkal, amelyek ingyenes szolgáltatást nyújtanak az embereknek, akkor, amikor minden államigazgatási eljárás pénzbe kerül. Az itt dolgozóknak képzést nyújtottunk”. A helyettes államtitkár a MOGYE kérdését fontosnak tartotta, kijelentette: a magyar főtanszék létrehozása érdekében politikai támogatást nyújt. KÁRPÁT-MEDENCE Paradigmaváltás vagy parasztvakítás?Paraméter.sk, 2011, november 7. – Barak László Úgy tűnik, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának szombati ülésén valamilyen kollektív megvilágosodás nyomán földrengésszerű ideológiai paradigmaváltás ment végbe. Kétségkívül lehet egy ilyen magyarázata is annak a testületi döntésnek, amely szerint a pártelnöknek, Berényi Józsefnek az „egyenrangúságon” alapuló választási együttműködésről kell tárgyalásokat kezdeményeznie Bugár Béla pártjával, a Híddal. Mintha kő kövön nem maradt volna abból a zsigerivé érlelt egyéni és kollektív utálatból, amit a Híddal és annak politikusaival szemben tápláltak eddig az MKP vezetői. Önmagukban, a párttagságban és általában a szlovákiai magyarok körében. Még konkrétabban, azt is jelentheti a szóban forgó elhatározás, hogy szombat délutántól az emkápésok számára a Híd politikusai egyszeriben már nem antimagyar kollaboránsok, nem a szlovákiai magyarok érdekeit áruba bocsátó nyerészkedő labancok, a Híd továbbá nem holmi szlovák-magyar öszvérpárt, amely minden jónak elrontója, és arra sem érdemes, hogy szóba álljon vele egy önmagára valamit is adó tisztességes, öntudatos szlovákiai magyar és „anyaországi“ politikus… Nos, ha minden így van, nyilván bele is lesz, avagy van írva abba a levélbe, amelyet az MKP OT döntése értelmében Berényi Bugárnak küld/ött. Merthogy minimum egy ilyen, khm, több mint gesztus kellene, az holtbiztos. És egyáltalán nem Bugárék kényes lelki világa miatt…! Hanem főként azért, hogy legyen érkezésük magukhoz térni a hirtelen „gyűlöletmegvonás” okozta sokkból azoknak a szlovákiai magyar választóknak, akik azzal voltak masszírozva eddig, hogy a Híd számukra tulajdonképpen maga a megtestesült istenverte árulás, önfeladás, az asszimilálódás pestise, Szodoma és Gomorra stb. Hogy a kínkeserves kompromisszumok árán kialkudott estleges választási együttműködést őszinte, önzetlen, ezért katartikus összeborulást követő „egységként” élhessék meg. És a márciusi előrehozott parlamenti választásokon már hosszú, tömött sorokban nyomuljanak az urnákhoz megdönteni az eddigi választási részvételi rekordokat. Hát nem egy szuper happy end-nek lennénk a részesei itten egységesen, magyar véreim? Csakhogy mielőtt a szlovákiai magyarság himnuszává avatnánk Katona Klári Gömbölyű dalát, minden kétséget kizáróan meg kellene győződni arról, hogy az MKP-ban valóban paradigmaváltás történt-e. És nem egy kampánynyitó parasztvakítás áldozatai már megint a szlovákiai magyarok, hogy vígan és dalolva tartsák a gyertyát egy olyan érdekházasságra szomjazó pár(t)nak, amelyet kizárólag a hozományvadászat motivál. Vagyis a lehető legtöbb parlamenti mandátum megszerzése. Hogy aztán a választások után azonnal ugyanolyan acsarkodással fűszerezett könyörtelen pozícióharc, kiszorítósdi folytatódjék az „egyenrangúság“ jelszavával, mint amilyennek ez idáig tanúi lehettünk. Az olyan választási, majd az esetleges parlamenti együttműködésre azonban már most keresztet lehet vetni, amely kizárólag a szavazatmaximálás kényszerén alapul: az egy magyar szavazat se vesszen kárba zsarolástól szagló lózungja jegyében. Az olyan szövetséget ugyanis mielőbb el kell felejteni, amelynek aktorai annyira egyenrangúak akarnak lenni, hogy az első adandó alkalommal leszarják majd a csapatjátékot, amely a parlamenti politizálás alfája és omegája! És ezért nem mernek majd hátat fordítani egymásnak, nehogy késsel a hátukban végezze bármelyikük. (Lásd a választásokig kénytelen-kelletlen ügyvezetőként regnáló jelenlegi hat párti, vagyis „hat érdekű/értékrendű“ kormánykoalíció által előadott szomorújáték végkifejletét.) Egy ilyen helyzet ráadásul, minden ellenkező feltételezéssel szemben, egyáltalán nem az érintett politikusok, esetünkben a Híd meg az MKP politikusainak problémája lenne. Hanem megint azoknak a szlovákiai magyaroknak a megvezetése, tragédiája, akikre ők oly átszellemülten szoktak hivatkozni, amikor éppen a támogatásukra hajtanak! INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA Székelyföld: Népszavazás vagy régióátszervezés?Új Magyar Szó, 2011. november 8. Korábbi álláspontját felülbírálva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétvégén kiadott közleményében „örvendetesnek” nevezte a Kovászna megyei népszavazás kiírását, viszont nem tért ki arra, hogy az általa vezetett testület is szándékszik-e hasonló dokumentumot elfogadni. 15 év után súlyos veszteség érheti a magyarokatKovács András MNO, 2011. november 07., hétfő 10:52 Romániában országgyűlési és önkormányzati voksolást is tartanak jövőre, amelyen a legfőbb cél a magyarság számára, hogy minél nagyobb számban képviseltesse magát a képviselőházban és az önkormányzatokban. Ukrajnában október 28-án fognak majd voksolni, és a választási rendszer módosításának a következtében ismét esély nyílik arra, hogy magyar képviselő kerüljön Kijevbe. Romániában a 2008-as választásokat követően nagykoalíciót hozott létre a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a szociáldemokraták (PSD), amely egy év múltán szétesett. Az új kormányt a PD-L és az RMDSZ alkotta, amelyet a parlament kisebbségi képviselői is támogatnak. A világgazdasági válság hatására a GDP 2009-ben 7,1 százalékkal, 2010-ben 1,3 százalékkal esett vissza, miután a kormány szigorú költségvetési konszolidációs programot hirdetett. Ennek a hatása természetesen az lett, hogy a kormánypártok népszerűsége jelentősen megcsappant, a PD-L támogatottsága 20 százalék alá zuhant, míg az RMDSZ a bejutás környékén imbolyog. Az ellenzéki oldalon egyesült a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD, és létrehozták a Szociálliberális Szövetséget (USL), amelynek népszerűsége 50 százalék fölé emelkedett, így a jövő évi választások legnagyobb esélyesévé lépett elő. Nőhet a feszültség Sok van még hátra a választásokig, és rengeteg tényezőn múlik, hogy mennyire kerülnek a célkeresztbe a magyarok – mondta el az MNO-nak Bakk Miklós politológus. Rámutatott arra, hogy egyelőre nem lehet tudni a voksolás pontos időpontját sem, és azt sem, hogy összevonják-e az országgyűlési megméretést az önkormányzatival. Vélhetőleg még a voksolás előtt sor kerül a választási törvény megváltoztatására, amelynél két opció versenyez – tette hozzá. Bakk kifejtette, hogy az egyik változat szerint a többségi rendszerek irányába mozdulnának el, ami a két nagy pártnak kedvezne, így a magyarokkal kapcsolatos témák háttérbe szorulnának. A másik opció szerint a vegyes rendszer erősödne, ami a magyar képviselet szempontjából előnyösebb lenne, és természetesen hangsúlyosabban jelennének meg a magyarokkal kapcsolatos témák is – tette hozzá. A szakértő úgy látja, hogy a magyar pártok közötti ellentétek is erősíthetik a magyar–román politikai feszültségeket a verseny jellegéből adódóan. Megtörhet a hagyomány A kampány várhatóan attól is függ, hogy milyen irányt vesznek az európai gazdasági folyamatok, valamint a régiósítás ügye is befolyásolhatja a témákat – fogalmazott a politológus. Úgy látja, a magyar–román ellentétek nem juthatnak el olyan szintre, mint korábban a szlovák–magyar. Az elmúlt évtizedekben az RMDSZ a román pártok nagy részével alkotott már koalíciót, így általában, aki a magyarokat támadta, az a román ellenzék soraiból került ki – emlékeztetett Bakk. A politológus arra is fölhívta a figyelmet, hogy a román pártok között van egy hallgatólagos konszenzus, miszerint az ország államjogi berendezkedése megbonthatatlan, és a magyarellenesség alapvetően kontextusfüggő. Bakk szerint úgy tűnik, az USL szakít azzal az 1995–96. óta létező hagyománnyal, hogy az RMDSZ része a kormánynak, ami természetesen attól is függ majd, hogy sikerül-e egyedül megnyerniük a választást. Előretörtek a szélsőségesek Legnagyobb keleti szomszédunknál várhatóan 2012. október 28-án választanak majd új parlamentet, ráadásul már egy új szisztémában kerül sor a voksolásra. Az eddigi teljes listás rendszer helyett a képviselők felét egyéni körzetben fogják megválasztani, így ismét lehetősége nyílik a kárpátaljai magyarságnak, hogy képviselőt delegáljon a parlamentbe. Mint ismert Ukrajnában 2002-ben választottak utoljára egyéni körzetes rendszerben, és akkor a visszaélésektől sem mentes küzdelemben Gajdos István győzött a beregszászi kerületben. Bár Ukrajnában a magyarság nem játszik központi szerepet, a kormányzati politikában az utóbbi időben Kárpátalján is felerősödött a magyarellenesség. Ennek „remek” példája volt a Vereckei emlékmű felgyújtása. Az elkövetők a Szvoboda ukrán nacionalista szervezet tagjai közül kerültek ki. A párt erősödését jól mutatja, hogy a tavalyi önkormányzati választáson három megyében is az első helyen végzett, és a legfrissebb felmérések szerint népszerűségük országos szinten hat százalék körül van, így biztos bejutó helyen állnak. Ez annak fényében számít jelentős előretörésnek, hogy a 2007-es parlamenti választáson csupán 0,76 százalékot értek el, bár akkor is a nyugati megyékben szerepeltek a legjobban.
Dél-Tirol útja az autonómiáhozErdély.ma, 2011. november 8. – Nagybaczoni Molnár Ferenc A nemrégiben napvilágot látott Dél-Tirollal kapcsolatos ismertetések viszonylag kevés figyelmet fordítottak a hatékonyan működő kis térség pár évtizedes küzdelmének lefolyására. Az alábbi összegzés e hiányosság pótlásának igényével készült.
Cimkék: |
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Legolvasottabb hírek
-
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak elérhetőségei
[ Országos hírek | 2011. január 10., hétfő ] -
Okmányt is hamisított a besúgó esperes
[ Szatmár megyei szervezet | 2010. augusztus 13., péntek ] -
Válság és autonómia: romániai magyar átrendeződés?
[ Országos hírek | 2010. augusztus 30., hétfő ] -
Sajtószemle 2010. október 13.
[ Médiafigyelő | 2010. október 14., csütörtök ] -
Újabb árvizek a Nyikómentén
[ Országos hírek | 2010. július 15., csütörtök ]
Médiafigyelő archívum
Linkfelhő