|
EMNT
Năstase: románellenes az EMNP
Új Magyar Szó, 2011. május 24
Adrian Nãstase volt szociáldemokrata miniszterelnök szerint nem volna szabad engedélyezni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, és Traian Bãsescu államfő nagy hibát követ el, ha Tőkés László EMNT-elnököt támogatja a mérsékelt RMDSZ ellenében. „Az erdélyi jelleg hangsúlyos szerepeltetésével Tőkésék egyértelművé tették, hogy el akarnak különülni Romániától" – érvel Nãstase. Hozzátette: nem érti meg azokat a „gyengeelméjűeket", akik nem ismerik fel, hogy az 1,7 milliós magyar közösség sokkal veszélyesebb tömeget képez, ha magyarországi és nyugati radikálisok vonzáskörzetébe kerül.
Nem tudni, mit kifogásol az EMNP bejegyzését megóvó párt
Transindex, 2011. május 23.
Belépett az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési perébe a Demokratikus Szolidaritásért, Esélyegyenlőségért és Egy Jobb Társadalomért Párt: Ioan Antonescu pártvezető megóvta a bejegyzést.
Gergely Balázs, az EMNP ideiglenes elnökségének tagja a Transindexnek elmondta, nem tudni, hogy Antonescu mit kifogásol, azonban számítottak arra, hogy feltűnik a színen ennek az obskúrus pártnak a vezetője.
"Antonescu az MPP és más pártok bejegyzését is próbálta akadályozni. Úgy tűnik, ennek a pártnak a tevékenysége más pártok bejegyzése ellehetetlenítésének megkísérlésében merül ki" - mondta Gergely.
Hozzátette, úgy véli, az óvás semmiben nem fogja befolyásolni az EMNP bejegyzését, hiszen komolyan vették az aláírásgyűjtést, a kétes aláírásokat kiselejtezték, így nyugodtan készülnek 26-ára kitűzött tárgyalásra.
"Jó esély van arra, hogy a tárgyaláson végleges döntés szülessen. Amennyiben mégis helyet adnak Antonescu kifogásának, úgy 2-3 héttel tolódhat a pártbejegyzés" - így Gergely.
Elmondta, mindenesetre arra számítanak, hogy nyár elejére, vagy legkésőbb közepére megtörténik a párt bejegyzése és létezni fog egy működőképes struktúra, hiszen a terv szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban bemutatják a párt programjának vitairatát. (hírszerk.)
ROMÁNIA
Új budapesti nagykövetet nevesített Teodor Baconschi
Új Magyar Szó, 2011. május 24.
Alexandru Victor Micula volt külügyi államtitkárt, a 2008-as bukaresti NATO-csúcs szervezőjét javasolja a külügyminisztérium nagykövetnek Budapestre – írta tegnap a Puterea. A jelöltet a következő napokban hallgatja meg együttes ülésén a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága.
Alexandru Victor Micula volt külügyi államtitkárt, a 2008-as bukaresti NATO-csúcs szervezőjét javasolja a külügyminisztérium nagykövetnek Budapestre – írta tegnap a Puterea. A jelöltet a következő napokban hallgatja meg együttes ülésén a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága. A posztot eddig betöltő Ireny Comaroschi hazahívásáról szóló elnöki dekrétumot május 13-án írta alá az államfő. Ugyanaznap hívtak haza további tizenhat nagykövetet, akiknek utódlására szintén tett javaslatot a külügyminisztérium.
A legismertebb név a jelöltek közül Cătălin Avramescué, Traian Băsescu államfő tanácsadójáé, akit észtországi és finnországi román nagykövetnek javasolnak. Avramescu nevesítése ellen Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke tiltakozott. Corlăţean képtelenségnek nevezte az államfő tanácsosának jelölését, és a nagyobbik kormánypárt politikai klientúrája kielégítéseként minősítette. Egy héttel ezelőtt Emil Boc kormányfő tanácsosát, Cynthia Curtot nevezte ki a miniszterelnök barcelonai főkonzullá.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Új Magyar Szónak korábban elmondta, a szövetségnek is vannak jelöltjei külképviseleti tisztségekre, és Traian Băsescu államfőtől függ, hogy lesznek-e politikailag kinevezett személyek is a nagykövetek között.
A tegnap nevesített tizenhét személy között Avramescu személyében van nem karrierdiplomata nagykövet-jelölt, ám magyar név nincs a listán. Mint ismeretes, először és mindeddig utoljára Tokay György személyében volt magyar nagykövete Romániának. Tokay vilniuszi telephelyen látta el 2005-2009 között a litvániai és lettországi román nagyköveti tisztséget.
PDL-ígéretek az RMDSZ-nek
Új magyar Szó, 2011. május 24. – Cs. P. T.
A kisebbségi törvény vitájának felgyorsítását ígérték a koalíciós tanács tegnapi ülésén az RMDSZ-nek a Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusai – tudtuk meg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetőjétől.
A kisebbségi törvény vitájának felgyorsítását ígérték a koalíciós tanács tegnapi ülésén az RMDSZ-nek a Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusai – tudtuk meg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetőjétől. Tájékoztatása szerint a nagyobbik koalíciós partner arra is ígéretet tett, hogy megakadályozza Mircia Giurgiu volt demokrata-liberális képviselő tanügyi törvényt módosító indítványának elfogadását a felsőházban.
Mint ismert, a jogszabály – amelyet korábban már a képviselőház már hallgatólagosan elfogadott – szerint az ország történelmét és földrajzát a kisebbségekhez tartozó diákoknak is románul kellene tanulniuk. „A miniszterelnök biztosított arról, hogy semmi közük Mircia Giurgiu képviselőhöz és a tervezetéhez" – mondta a frakcióvezető. Az RMDSZ-es politikus szerint az indítvány elvetésének legegyszerűbb módja az, ha „jegelik" a szenátusi oktatási szakbizottságban.
„Többségünk van a testületben, tehát megtehetjük, hogy a fiókban tartjuk a tervezetet, így nem jut el a plénumba" – magyarázta. A szenátortól azt is megtudtuk: a koalíciónak szándékában áll mielőbb a parlament elé terjeszteni az úgynevezett Kogălniceanu Kártyáról szóló tervezetet.
A jogszabály a kis- és közepes vállalkozókat segítené olcsó hitelhez jutni vállalkozásuk fejlesztésére, a magyarországi Széchenyi Kártya mintájára. Eszerint az állam 30 ezer eurós összegig garanciát vállalna a hosszú lejáratú kölcsönért, illetve átvállalná a kamatokat is.
ERDÉLY
Elhunyt Cs. Gyimesi Éva
Krónika, 2011. május 24.
Tragikus körülmények között elhunyt Cs.Gyimesi Éva. Az irodalomtörténészt hétfőn, Kolozsváron érte a halál 65 éves korában.
Cs. Gyimesi Éva 1945. szeptember 11-én született Kolozsváron. 1968-ban szerzett diplomát magyar nyelv és irodalom szakon. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tanszékén tanított, 1990-től egyetemi professzorként. 1994-től négy évig, visszavonulásáig tanszékvezető a BBTE irodalomtudományi tanszékén, ezt követően az egyetem konzulens professzora.
Az 1989 előtti kommunista rendszerben az ellenzéki értelmiség egyik meghatározó alakja. Az 1990. decemberi változások után közéleti és politikai szerepet is vállalt, az RMDSZ alapító tagja, 1994-től néhány hónapig a szövetség oktatási ügyekért felelős alelnöke.
Több kötet szerzője, 1989 előtt csak szakmai munkái jelenhettek meg, a kisebbségi léttel, közéleti, oktatási kérdésekkel foglalkozó írásai és kötetei csak 1990 után láthattak napvilágot. Számos romániai magyar és magyarországi lapban jelentek meg közéleti témájú írásai. 2009-ben jelent meg a Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című kötete, amelyben a Szekuritáté által róla készített megfigyelési dosszié tartalmát közli és kommentálja.
Számos díj és kitüntetés birtokosa, 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjének polgári fokozatát, 2005-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki.
Visszakerült a Mátyás szoborcsoport elé a román történész vitatott mondata
MTI, 2011. május 23.
Ismeretlen személyek ismét elhelyeztek a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé egy olyan bronztáblát, amely Nicolae Iorga román történésznek az egykori magyar uralkodóról írt vitatott mondatát tartalmazza – adta hírül hétfőn a kolozsvári Szabadság című napilap elektronikus kiadásában.
Az MTI bukaresti irodáját szemtanúk arról tájékoztatták, hogy a most kitett bronztábla nem azonos a tavalyi restaurálás után eltávolított táblával, de az újabb is tartalmazza a korábbi Iorga-idézetet: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
Legelőször 1932-ben került fel a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után eltávolították, s csak 1992-ben, a nacionalista Gheorghe Funar, akkori polgármester idejében került vissza a talapzatra, engedély nélkül.
A szobor áprilisi újraavatása után az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete és néhány román akadémikus nyílt levélben kérte a restaurálás után eltávolított tábla visszahelyezését.
László Attila kolozsvári alpolgármester az MTI-nek elmondta: ismeretlenek engedély nélkül helyezték el most a táblát a talapzatot körülvevő gyepre.
Az alpolgármester rámutatott: a Mátyás király szoborcsoport a kiemelt védettséget élvező műemlékek közé tartozik, módosításokat csak a regionális vagy az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani rajta, de senki nem kért e testületektől jóváhagyást a tábla elhelyezésére.
Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál
Krónika, 2011. május 24.
Román nyelvű tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezéséről, az ismeretlen tetteseket műemlékgyalázásért vonhatják felelősségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot erről, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj című kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntető helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetően érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke „kacsának" nevezte a paktum létezését. „Nincs ilyen egyezség" – jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezető. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureşan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának".
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdődött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. Újbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltűntek az üdvözlő táblák
A román nyelvű tábla megjelenésével egy időben tegnapra eltűntek a Kolozsvár kisbácsi, erdőfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvű táblák. A pannók tartóoszlopait tőből vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvű táblákat a kincses város erdőfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az „Üdvözöljük Kolozsváron!" felirat. A tervek szerint a táblákat a következő időszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felőli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselők, akik maguk állták azok előállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az első lépés afelé, hogy a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetővé.
A Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-idézet eltávolítására szólítja fel Kelemen Hunor a kolozsvári városházát
Krónika, 2011. május 24.
A Iorga-idézet azonnali eltávolítására szólítja fel Kelemen Hunor a kolozsvári városházát. A Kulturális Minisztérium kedd délelőtti közleménye szerint az újabb táblát a szaktárca engedélye hiányában helyezték el a Mátyás-szoborcsoport elé. A minisztérium úgy fogalmaz: a szoborcsoport „A" kategóriás műemlék, restaurálásával pedig a művész elkészítette formát állították vissza. Kelemen Hunor szerint az új tábla törvénytelenül került a szobor elé.
Kelemen Hunor kulturális miniszter felkéri a kolozsvári városházát és Sorin Apostu polgármestert, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közeléből, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál.
A szaktárca azt állítja: a műemlékvédelmi törvény előírásai szerint az adott alkotás közelébe mindössze a minisztérium engedélyével lehet hasonló táblát kihelyezni, a felirat elhelyezése pedig törvénytelenségnek minősül.
Ezzel szemben a kolozsvári polgármesteri hivatal azt állítja: a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazza. Ioana Buzatu szóvivő szerint az építkezési engedély is előírja egy „feliratos bronzból készült lap" elhelyezését. Mint mondta: a táblát a restaurálást végvő vállalat helyezte el.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt hétfő délután jelent meg egy román nyelvű tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övező füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztől származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kőtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."
Ismét arcul csapták a kolozsvári magyarságot – Visszakerült a Mátyás-szoborhoz a Iorga-idézet, eltűntek az ötnyelvű köszöntő táblák
Szabadság, 2011. május 24. – BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Egyetlen nap leforgása alatt váratlan övön aluli ütések érték a kolozsvári magyarságot. Elsőként a pénteken kihelyezett, ötnyelvű köszöntő táblák tűntek el szombatról vasárnapra virradóra a város három bejáratától, majd tegnap észrevettük: titkon visszakerült a Mátyás-szoborcsoporthoz az a Iorga-idézet, amelyről László Attila alpolgármester alig néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, és a kérdést lezártnak tekinti. Most azonban mégis ott van az idézet, igaz ugyan, hogy nem a szobor talapzatán, hanem az ahhoz tartozó zöldövezet közepén elhelyezett bronztáblán. Nem sokat árnyalja a tényeket az sem, hogy nem a Gheorghe Funar által 1992-ben elhelyezett plakett került vissza, hanem egy tájékoztató táblának álcázott felirat, amely azonban szóról szóra a Iorga-idézetet tartalmazza. A kettős tábla-ügy kapcsán egyébként az egyik helyi román napilap portálja tegnap késő délután „bombaként" dobta be a hírt: titkos politikai egyezség született Kolozsváron, amelynek értelmében a Iorga-idézetért cserébe a magyarok megkapják a háromnyelvű helységnévtáblákat, bónuszként pedig az alpolgármesteri széket. László Attila cáfolta, Máté András kacsának nevezte a Ziua de Cluj értesüléseit.
Amint a Iorga-idézet („A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult") elhelyezésének híre terjedni kezdett, a magyar értelmiségiek valóságos zarándokhelyévé változott Kolozsvár főtere: mindenki a saját szemével akart meggyőződni arról, hogy a híresztelés nem alaposan megkésett április elsejei tréfa. Értesüléseink szerint megjelent a helyszínen Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa is, aki a látottak után átirattal kíván a polgármesteri hivatalhoz fordulni a tábla eltávolítása érdekében. Pop egyébként éppen a múlt héten fejtette ki a Szabadságnak, hogy műemlékvédelmi engedélyt csak konkrét terv alapján bocsátanak ki, illetve az 1992 november–decemberében, a Főtéren végzett átalakítási munkálatok –így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is – törvénytelenek voltak. Mint elmondta, a megyei műemlékvédelmi igazgatósághoz nem érkezett kérvény, márpedig a tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie az intézménytől. Hozzátette: a műemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges a beavatkozáshoz.
László Attila az ügy kapcsán elmondta: engedély nélkül, ismeretlenek tették ki a táblát. Kolozsvár alpolgármestere rámutatott, hogy az A kategóriás műemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton módosításokat csak a regionális vagy az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani, de senki nem kérte ezektől a testületektől a jóváhagyást. László Attila sajnálatosnak nevezte a történteket, ugyanakkor cáfolta a Ziua de Clujazon értesüléseit, miszerint titkos paktum létezne a Iorga-idézet és a magyar nyelvű helységnévtáblák elhelyezését illetően.
A térfigyelők rögzítették a táblák eltávolítását
Tiszavirág-életűnek bizonyultak azok az ötnyelvű köszöntő táblák, amelyeket pénteken kora este helyeztek ki Kolozsvár három bejáratához. A román, magyar, német, angol és francia nyelvű üdvözlő feliratokat tartalmazó pannókat a feltételezések szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka távolították el a helyükről, egyelőre ismeretlen tettesek.
A különböző helyszíneken általunk tapasztaltak szerint a táblákat meglehetősen szakszerűen távolították el. Az RMDSZ képviselői Kisbácsnál és Szászfenesen a pannókat pénteken este a meglévő helységnévtáblákra helyezték el, a Cluj-Napoca felirat alá. A tettesek innen szerelték le és vitték el azokat, de érdekes módon a román nyelvű helységnévtáblát sehol sem érte bántódás. A város erdőfeleki bejáratánál kirakott táblát fémből készült két tartórúdhoz rögzítették, amiket az elkövetők feltételezhetően vágókoronggal „szakítottak el" a talapzattól, és mindenestől, azaz a tartórúdakkal együtt tűntettek el a helyszínről. A város erdőfeleki és szászfenesi bejáratánál közvetlenül a pannók közelében térfigyelő kamerák léteznek, ezek egészen bizonyosan rögzíthették a történéséket, tehát az elkövetők is láthatók. Következésképpen a felvételek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság kiderítése szempontjából, és akár bizonyítékként is szolgálhatnak az ügyben.
László Attila lapunknak elmondta: péntekről szombatra virradó éjszaka mind a három táblát őrizték, hogy megakadályozzák azok esetleges megrongálását és eltávolítását. A feliratok szombaton este még a helyükön voltak, vasárnap viszont kollégái már jelentették, hogy azok eltűntek. Kolozsvár alpolgármesterének közlése szerint azért is döntöttek úgy, hogy elsőként a köszöntő táblákat, és nem a háromnyelvű helységnévtáblákat helyezik el a város határainál, mert a korábbi példák alapján számítottak ezek „bántalmazására".
A térfigyelő kamerák által rögzített felvételekről szólva László Attila elmondta: azokat nem tudta megtekinteni, mivel a két helyszínen található készülékek nem a helyi önkormányzathoz tartoznak. Hozzátette: telefonon felvették a kapcsolatot a kolozsvári rendőrséggel, és az ügy kivizsgálását kérték. Abban maradtak, hogy kedden, azaz a mai nap folyamán személyesen fognak találkozni a rendőrfelügyelőség vezetőivel a helyzet tisztázása érdekében, és valószínűleg feljelentést fognak tenni a rendőrségen az ügyben. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: semmi különöset nem tettek a köszöntő táblák kifüggesztésével, hiszen 2002 óta érvényes tanácsi határozat létezik a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről is.
Máté András Levente, az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette: a Iorga-tábla kihelyezése valaki részéről provokáció, és mivel bűnténynek minősül, el kell induljon a tettes ellen a kivizsgálás. Tudomása szerint a feljelentés már megtörtént a műemlékvédelmi hatóságok részéről. Szerinte a tettesek azonosítása könnyű lesz, hiszen a Főtéren számos térfigyelő kamera van. Hozzátette: reméli, hogy nem a PDL áll az akció mögött.
Az ötnyelvű táblákat illetően Máté elmondta: amennyiben azok törvényes keretek között lettek kihelyezve, akkor szintén büntetés szabható ki az eltávolításuk miatt, rongálásért. Végül kijelentette: a titkos paktumról szóló sajtóhír kacsa, ha lett volna valamilyen egyezség, akkor arról László Attila korábbi megyei elnök szólt volna neki.
X. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben
Felvidék.ma, 2011. május 22.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére és szervezésében, Muzsnay Árpád alelnök kitartásának és elkötelezettségének köszönhetően 2011. május 20–21-én immár tizedik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napok néven ismertté vált kisebbségi tanácskozást, idén a lugosi származású és Szatmárnémetiben nyugvó Jakabffy Elemér politikus, író és lapszerkesztő születésének 130-ik évfordulója alkalmából Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században – Kisebbségi jogok a Népszövetségtől az Európai Unióig – címmel.
Kárpát-medencei magyar politikusok, kisebbség-kutatók és történészek részvételével a május 20-án, pénteken zajló tanácskozáshoz még egy jeles esemény tartozott, a késő délutáni órákban az előadók és meghívottak Szatmárhegyre, a néhai Kossuth-díjas Páskándi Géza szülőfalujába látogattak, s együtt koszorúzták meg a költő, próza- és drámaíró szülőháza helyét megjelölő emléktáblát és a falu központjában található mellszobrát.
A X. Jakabffy Napok május 21-én, szombat délelőtt a Jakabffy Elemér, neves kisebbségi politikus sírjának és a Szamos parti városban található egykori lakóháza emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.
A Szatmári Megyei Múzeum Vécsey-házi képzőművészeti részlegének I. emeleti termében a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században – Kisebbségi jogok a Népszövetségtől az Európai Unióig című tanácskozást a szervező Muzsnay Árpád, újságíró, az EMKE alelnöke nyitotta meg, és köszöntőt mondott Schönberger Jenő, a római katolikus egyház szatmári megyéspüspöke.
Varga Attila, jogász, parlamenti képviselő vezetésével elsőként Szekernyés János, közíró, temesvári helytörténész „Jakabffy Elemér, a kisebbségi jogok védelmének letéteményese" című előadása hangzott el, majd Csapody Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Jakabffy kultúrpolitikai felfogásáról értekezett. A kolozsvári Székely István, politológus, a Jakabffy által alapított Magyar Kisebbség folyóirat mai főszerkesztője a kulturális autonómia lehetőségeit és annak dilemmáit boncolgatta. Bálint-Pataki József, tanár, könyvtáros Budapestről „Neve több volt, mint áruvédjegy" - Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati intézmény című értekezése különösen izgalmas volt, hiszen Bálint-Pataki a HTMH-nak indulásától munkatársa, 2002-től néhány éven át az elnöke volt. (A beszéd teljes terjedelemben elolvasható honlapunkon a Vélemény rovatban)
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke, a Magyar Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke vezette a tanácskozás délutáni felét, ebben a részben négy utódállamból meghívott előadó szólt a kisebbségpolitika más-más aspektusairól. Elsőként Göncz László, történész, Lendván élő parlamenti képviselő a szlovéniai kisebbségvédelem időszerű kihívásáról, az általános nemzetiségi törvény elfogadásának esélyeiről tartott előadást. A jelenlevők meghallgathatták Köteles Lászlónak, az MKP Szepsiben élő politikusának előadását „Magyarként Csehszlovákiától Szlovákiáig – Kisebbségként a XX. századi Felvidéken" témakörben, a kijevi Tóth Mihály, jogásznak „Kisebbségi nyelvhasználati jogok és a nemzeti önazonosság megőrzése Ukrajnában", valamint Varga Attila, romániai magyar parlamenti képviselőnek „Az emberi méltóság és a kisebbségi léthelyzet" című előadását.
A tanácskozás délutáni folytatásában Katona Tamás budapesti történész, nyugalmazott nagykövet vezetésével előadás hangzott el a kolozsvári Eckstein-Kovács Péter, jogász, elnöki tanácsostól „Egy sajátos helyzetű kisebbség, a romák jogvédelme" címmel. Tabajdi Csaba, EP képviselő „Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetőségeiről és korlátairól", Szili Katalin pedig „Autonómiaformákról és lehetőségeikről Európában és a Kárpát-medencében" fejtette ki gondolatait. Őket követte Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, akinek előadása: „Változatlanság a változóban – Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét " címet viselte. (A beszéd teljes terjedelemben elolvasható Duray Miklós honlapján)
A résztvevők aznap még részt vettek a szatmárhegyi Páskándi-megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a költő szülőházának helyét jelölő emléktáblát és a falu központjában lévő mellszobrot. Köszöntőt mondott Daniel David, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a szatmárhegyi RMDSZ-szervezet elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A megemlékezés ünnepi szónokai a budapesti Csapody Miklós irodalomtörténész és a szatmárnémeti Felician Pop író voltak. A megemlékezésen közreműködtek a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai Kovács Franciska és Zilahi-Kató Klára tanerők vezetésével, aki Páskándi Géza verseiből adtak elő egy összeállítást.
Sor került ajándékkönyvek ünnepélyes átadására is a Szatmárhegyi Községi Könyvtárnak. Elsőként Kádas Jánosné Pásztor Katalin a Tolcsva Jövőjéért Közalapítvány nevében közel kétezer kötetet tartalmazó könyvcsomagot adott át, a szállításban Tolcsva önkormányzata segítkezett, a község elöljárói is részt vettek a megemlékezésen. Gazdagította a könyvtárat Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és Csapody Miklós is. A könyvtárban megtekinthető a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által összeállított kiállítás, amely Páskándi Géza életét, irodalmi munkásságát mutatja be az oda látogatóknak.
Május 21-én Jakabffy Elemér szatmári sírjánál imát mondott Hankovszky Ferenc püspöki helynök, beszédet tartott Varga Attila, az RMDSZ szatmári parlamenti képviselője és a szülőföld nevében Sallai István lugosi orvos. Jakabffy Elemér egykori lakóházának megkoszorúzásával ért véget a megemlékezés.
A X. Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében került megrendezésre, amelyet Szatmár Megyei Tanács támogatta. A szervezést Muzsnay Árpád irányította.
Erősíti vagy gyengíti-e a politikai sokszínűség a magyarságot?
Duna TV/Bumm.sk, 2011. május 23.
Szüksége van-e három politikai pártra az erdélyi magyarságnak? Megosztja, vagy inkább erősíti-e az ottani magyarokat ez a politikai sokszínűség? Lesz-e továbbra is együttműködés az erdélyi magyar pártok között, és ha igen, milyen feltételek mentén?
Ezekről a kérdésekről vitázott egymással a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Nem jó, hogy három politikai párt verseng a szavazatokért – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra a műsorvezetői felvetésre, hogy vajon jó-e, ha három párt verseng majd a romániai magyarok szavazataiért, vagy pedig összefogásban kellene gondolkodni továbbra is az erdélyi magyar pártok között. Mint mondta: hosszú éveken át az RMDSZ-n belül közvetlen, titkos előválasztásokon lehetett megméretkezni, azoknak "akik nem futamodtak meg ettől a megmérettetéstől".
A másik két jelenlévő párt képviselőire célozva azt mondta: nem vettek részt ebben a belső megmérettetésben, gondolván, ha új pártot alapítanak, az talán jobban fog működni; "én ebben nem hiszek" - mondta Kovács Péter.
Szász: fontos a politikai sokszínűség
Nagyon fontos az erdélyi magyar társadalom demokratizálódása – kapcsolódott be a vitába Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. "Az anyaországhoz képest le vagyunk maradva huszonkét évvel, a román társadalomhoz viszonyítva is legalább huszoneggyel; úgy gondolom, ezt be kell pótolni" - érvelt a pártelnök. Mint mondta: egy kétmilliós közösségnek, értve alatta az erdélyi magyarságot, fontos, hogy demokratikus berendezkedés közepette élje meg a politikai életét, ezért fontos, hogy a választás szabadságát is biztosítsák az erdélyi magyarok számára.
Az erdélyi magyarságon belül bipoláris politikai berendezkedésre kell törekedni; "van az RMDSZ és vele szembe kell állítani a nemzeti alternatívát, ami a Magyar Polgári Párt a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT együttműködésében képzelhető el" - hangoztatta Szász Jenő.
Kovács: az RMDSZ-nél nincs nemzetibb
Az RMDSZ-nél nemzetibb romániai magyar szervezet jelenleg nincsen; mind programjában, mind tevékenységében – reagált Kovács Péter az RMDSZ részéről. "Persze nyilatkozataiban nem, valóban nem megyünk ki mindennap a szoborparkba autonómiát
kikiáltani " - tette hozzá. Papp Elődnek ugyanakkor ismét felrótta: nem vettek részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, ahol pedig minden magyar ember szavazhatott, nem csak az RMDSZ-tagok.
Papp: kell a harmadik erő
Papp Előd, az EMNT alelnöke kijelentette: szükség van a harmadik politikai erőre, a hivatalos bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt megalakítására. "Már a legelején azt mondtuk, hogy legyen előválasztás, legyen magyar kataszter, amit még 2003-ban ígért meg Markó Béla akkori RMDSZ elnök – most mi erre készen állunk" - mondta az alakuló pártot is képviselő politikus.
Lehet-e a többpártiságban magyar összefogás?
Hogyan valósítható meg az összefogás a magyar pártok között? Lehet-e egyáltalán ebben gondolkodni Erdélyben? - vetette fel a Közbeszéd.
Az RMDSZ és az EMNT 2009-ben összefogott; 2007-ben ez azért nem sikerült, mert Szász Jenő felborította a már előkészített megállapodást az aláírás előtt – érvelt Kovács Péter, RMDSZ-főtitkár; két évvel később Szász nélkül e az RMDSZ-nek és az EMNT-nek sikerült megegyeznie – tette hozzá.
Kijelentette: egyezségre kell jutniuk a magyar pártoknak a megegyezés feltételeiben.
Az Erdélyi Magyar Néppártot éppen az hívta életre, hogy nem valósultak meg olyan célkitűzések, mint kisebbségi törvény vagy a székely memorandum. "Mi már nem bírjuk ennyi év után, hogy
csak beszélünk ezekről a dolgokról" – fejtette ki véleményét Papp Előd. Hozzátette: abban az esetben, ha lesz egy rendes magyar kataszter és előválasztás, akkor ők hívei a magyar lista létrehozásának, akár az önkormányzati, a parlamenti, vagy az EP-választásokon is.
Szász Jenő az összefogást érintő kérdésre azt válaszolta: a tömbmagyarságban, ahol a számarány ezt megengedi, az önkormányzati választásokat "élesben" kell megszervezni, és azt előválasztásnak kell tekinteni a parlamenti választásokra kialakítandó együttműködéshez. A tömbmagyarságon kívül, a szórványvidéken pedig támogatja Papp Előd felvetését, hogy legyen egy összmagyar kataszter, és annak alapján már az önkormányzati választások előtt érdemes előválasztásokat tartani.
Hozzátette: az önkormányzati választások eredménye birtokában együttműködésre kell törekedni a magyar pártok között, azért, hogy legyen továbbra is romániai magyar parlamenti képviselet. De fontos, hogy az a képviselet jól végezze a dolgát. Ehhez viszont azt a csapatot, amelyik az eddigi húsz évben végezte ezt a feladatot, fel kell frissíteni, mivel az MPP szerint eredménytelenek voltak. "Egyfajta politikai korrekcióra van szükség, és ezt a verseny tudja kialakítani"- hangoztatta Szász Jenő.
Az RMDSZ nem írta alá az együttműködési megállapodást Marosvásárhelyen
Krónika, 2011. május 23. – Szucher Ervin
Csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetői írták alá azt az együttműködési megállapodást, amelyet hétfő délelőtt az RMDSZ székházában mind a három félnek szentesítenie kellett volna. Különböző jóváhagyások hiányára hivatkozva, a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Benedek István nem látta el kézjegyével azt a hárompontos egyezményt, amely a jövő évi helyhatósági választásokra tervezett együttműködés alapjaként szolgált volna. A felek mindenekelőtt egy olyan szövetséget hoztak volna létre, mely valós esélyt teremtene a 2008-ban elveszített önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy tizenkét év után ismét magyar polgármester kerüljön a vegyes lakosságú nagyváros élére.
Az együttműködési megállapodás helyett „hasznos beszélgetés" született, ahogy Benedek jellemezte a hétfői találkozót. Az RMDSZ elnöke szerint sok mindent kell még tisztázni, ráadásul az általa vezetett szervezet szigorú szabályok alapján működik. Egyike ezeknek éppen az, hogy kulcskérdésekben az elnök nem hozhat döntést a választmány megkerülésével. Ennek ellenére Benedek István bizakodó és hajlik az együttműködésre. „Az együttműködés megvalósul, mert nekünk is érdekünk, hogy közös jelöltet állítsunk" – fogalmazott.
Egy dokumentum két olvasatban
A sorozatos egyeztetések ellenére a felek más-másként értelmezik a közös jelöltállítást. „Az én olvasatomban mind a három fél jön a saját jelöltjével, és azok közül választjuk ki a legmegfelelőbbet" – véli Benedek István.
Az MPP másként látja a helyzetet: László György elnök szerint mindhárom alakulatnak le kellene mondania az egyéni ambíciókról és közös, pártfüggetlen jelölttel kellene előrukkolniuk. „Olyannal, amilyen három esztendővel ezelőtt lett volna Bölöni László" – példálózott a polgáriak vezetője Szász Jenő pártelnök 2008-ban tett javaslatával. A marosvásárhelyi politikai életben semmiféle tisztséggel nem rendelkező kisebbik magyar párt vezetője ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül független jelöltet találni, csoportosulása nem támogat egy „RMDSZ-es pártkatonát".
A Krónika kérdésére, hogy a közös jelölt akár egy román nemzetiségű személy is lehetne, mint például Smaranda Enache, aki nemrég jelentette be, hogy versenybe száll a polgármesteri szék megszerzéséért, Jakab István, az EMNT elnöke határozott nemmel válaszolt. „Világosan kifejtettük, hogy kimondottan magyar polgármestert szeretnénk" – szögezte le, elvetve a magyarság körében nagy megbecsülésnek örülő emberjogi harcos támogatási lehetőségét.
Két fronton harcol Benedek
Az egyensúlyteremtésben a leghálátlanabb feladat éppen a legnagyobb politikai párt vezetőjére, Benedek Istvánra vár. Az orvos-politikusnak nem csak a két ellenzéki alakulattal kell megtalálnia a közös hangnemet és jelöltet, hanem a maga szervezetében is meg kell vívnia a harcát.
Marosvásárhelyen már évek óta feszült a viszony a városi és a megyei szervezet vezetői között, vagy legjobb esetben akadozik a kommunikáció. Hétfőn reggel Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke még semmit nem tudott a tervezett együttműködési aláírásról. Később is csak annyiról értesült, hogy „az EMNT meghívta a sajtót az RMDSZ székházába". A nemzeti tanács címéről érkező meghívóban a szövegezők említést tesznek arról, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportjának egyik tagja Brassai volt. Az ügyvezető alelnök viszont cáfolta, hogy vele más magyar pártok képviselői valaha is konzultáltak volna a közös jelöltállítás kérdésében.
A Krónika értesülései szerint a hét végén az RMDSZ csúcsvezetői közül is néhányan „leszóltak" Benedeknek, hogy ne szövetkezzen az ellenzékkel.
„Azzal váltunk el Benedek Istvántól a csütörtöki, utolsó tárgyalásunk után, amelyre éppen nálunk, a Demokrácia Központban került sor, hogy a megyei elnök beleegyezése nélkül is aláírja a megállapodást" – emlékeztetett Kali István, az EMNT alelnöke.
MAGYARORSZÁG
Répás Zsuzsanna: Bukarest nem emelt kifogást
Krónika, 2011. május 23.
Bukarest részéről nem érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány visszatért a korábbi helyzethez, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) köthető Iskola Alapítvány helyett újra az erdélyi pedagógusszervezetnek adta át az oktatási-nevelési támogatásokról szóló Szülőföldön magyarul program koordinálását – jelentette ki a hétvégén Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Répás tudomása szerint az ügyről nem is volt szó Teodor Baconschi román külügyminiszter csütörtöki, budapesti tárgyalásain.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy nappal korábban azt nyilatkozta, a budapesti kabinet hibás döntést hozott, amikor „a román–magyar kormányközi megállapodást egyoldalúan felmondva, az abban foglaltak ellenére az oktatási-nevelési támogatás folyamatának lebonyolítására egy másik szervezetet kért fel". A helyettes államtitkár a kritikával kapcsolatban értetlenségének adott hangot, értelmezésük szerint ugyanis Magyarország nem sérti meg a szerződést, hiszen csupán arról van szó, hogy alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, a helyi lebonyolítók feladatköre megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul. Kifejtette, nagyon hosszú idő telt el az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett. Fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni – mondta. Hozzátette: a helyi lebonyolítók dolga az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék. Megjegyezte: visszatérnek a korábbi helyzethez, hiszen eredetileg is a pedagógusszövetséget kérte fel a kormány a közreműködésre.
Répás Zsuzsanna egyébként bejelentette, hogy megjelent a magyar kultúráért és oktatásért nyílt pályázat; a határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz. Az alap az elmúlt egy hónapban közel 7 milliárd összegű pályázati kiírást bonyolított le. A pályázatot az átalakuló támogatáspolitika jegyében már új elvek mentén hirdették meg, s a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd.
Egy magyar jelölt? – Közös polgármester-jelöltet állítanának Vásárhelyen
Új Magyar Szó, 2011. május 24. – Antal Erika
Egyelőre nem írtak alá együttműködési megállapodást a közös magyar polgármesterjelölt indítása érdekében tegnap Marosvásárhelyen a városi RMDSZ, MPP, EMNT és SZNT vezetői. A megegyezésről nem mondtak le, a tárgyalásokat folytatnák.
Egyelőre nem írtak alá együttműködési megállapodást a közös magyar polgármesterjelölt indítása érdekében tegnap Marosvásárhelyen a városi RMDSZ, MPP, EMNT és SZNT vezetői. A megegyezésről nem mondtak le, a tárgyalásokat folytatnák. Először februárjban ültek össze, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon olyan közös jelöltet indítsanak, aki valamennyi magyar politikai szervezetnek, valamint marosvásárhelyi lakosnak elnyeri a tetszését.
Eddig öt találkozót tartottak a megállapodás érdekében és a legutóbbin, a múlt hét végén arra az elvi egyezségre jutottak, hogy május 23-án, hétfőn együttműködési megállapodást írnak alá. A tárgyalásokon az RMDSZ részéről Benedek István, a szövetség marosvásárhelyi elnöke vett részt Csegzi Sándor alpolgármesterrel, Brassai Zsomborral és ifjabb Benedek Istvánnal, az MPP-t László György, Kelemen Ferenc és Toldi Gyöngyike képviselte, az EMNT nevében Jakab István, Tőkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos és Kali István ült tárgyalóasztalhoz, az SZNT-től pedig Bíró Zsolt és Gáspár Sándor.
A hétvégi megegyezés ellenére tegnap nem történt semmi, az együttműködési megállapodást, amit az EMNT készített elő, az RMDSZ nem írta alá. Benedek István, a városi RMDSZ elnöke, önkormányzati képviselő szerint további egyeztetésekre van szükség, illetve a városi szervezetnek az országos vezetőséggel is meg kell tárgyalnia az ügyet.
Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke Benedekkel közösen felhívást fogalmazott meg, amelyben azt emeli ki, hogy a jövő évben esedékes helyhatósági választásokon Maros megyének és Marosvásárhelynek, vagyis a megyei tanácsnak és a helyi önkormányzatnak kiemelt figyelmet szentelnek.
„A legutóbbi választásoktól eltelt időszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erős magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezető testületekben. Ez a szempont szükségszerűen összefogásra kötelez!" – olvasható a felhívásban. Csegzi Sándor alpolgármester lapunknak nem tudta megmondani, hogy mikor írják alá az együttműködési megállapodást, viszont hangsúlyozta annak szükségességét.
A tegnapi megbeszélésen a közös polgármesterjelölt személyét illetően nevek nem merültek fel, az MPP példaként említette a legutóbbi választásokon ajánlott Bölöni László egykori labdarúgót, de még egyik szervezetben sem született döntés arról, hogy ki lenne a legalkalmasabb jelölt.
KÁRPÁT-MEDENCE
Egyeztetésre várnak a határon túli magyar politikai vezetők
Népszava, 2011. május 24.
Határon túl is megoszlanak a vélemények a magyarországi szavazati jog kiterjesztéséről. Csak abban van egyetértés, hogy míg az állampolgárságot várták és elvárták, a szavazati jogra sehol sem formáltak igényt. Az ellenzők mindenekelőtt a magyarországi pártkampányoktól tartanak, attól, hogy az a helyi nacionalista erők megerősödését hozhatja.
Azért is aggódnak, hogy a magyarországi választásokon való részvétel azt az illúziót keltheti a határon túli magyarokban, hogy ez a prioritás, hogy ezentúl a budapesti törvényhozás hivatott gondjaik orvoslására, holott ez nem igaz.
Továbbra is erős helyi érdekvédelmi képviseletekre lesz szüksége a kisebbségben élő magyar közösségeknek, amelyeket csak akkor tudnak biztosítani, ha változatlanul részt vesznek országaik választásain és támogatják saját magyar pártjaikat. A különböző fórumokon megjelent vélemények azonban azt sugallják, hogy csökkenni fog az érdeklődés és a részvétel ezeken a választásokon, ami sok esetben a parlamenti jelenlétet veszélyezteti.
A határon túli magyar politikai vezetők egyelőre rendkívül óvatosan nyilatkoznak. Szervezeteik nem alakítottak ki hivatalos álláspontot, mindenekelőtt azért, mert Budapest mindeddig se nem konzult velük a kérdésben, se nem tájékoztatta őket elképzeléseiről. A lapunk által megkeresett külhoni magyar politikusok szavaiból aggodalom hallatszik ki. És a remény, hogy a törvény meghozatala előtt, talán az érintettek véleményét is meghallgatják.
Míg a magyarországi szavazópolgárok egy része és az ellenzéki pártok attól tartanak, hogy a kiterjesztett szavazati jog felülírhatja a hazai politikai erőviszonyokat, a külhoni magyar politikusok, elemzők és más közéleti személyiségek nem kis hányada saját politikai életük fejreállításától, érdekérvényesítő erejük meggyengülésétől, az interetnikus viszonyok megromlásától tartanak. A szomszédos államokban élő magyar közösségek mindegyike demográfiai problémákkal küszködik, a népességcsökkenés és az általában Budapestről szított belső magyar-magyar szembenállás a parlamenti bejutást, a kisebbségi érdekképviseleteket veszélyezteti. A kisebbségi szavazati hajlandóság választásról-választásra csökken - míg a kilencvenes évek elején messze meghaladta a többségi lakosság részvételi arányát, ma már vagy azonos szinten, vagy még alacsonyabban mozog. Ezek a kisebbségi társadalmak is ideológiailag ugyanolyan sokszínűek, mint bármely többségi társadalom, de a kényszer azt diktálja, hogy etnikai alapon, ideológiamentesen, alternatíva nélkül egyetlen pártra szavazzanak.
A magyarországi szavazati joggal viszont megadatik az ideológiai választás lehetősége, és bár legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy a magyar pártlistákra vagy politikusokra leadott voksaik saját életüket semmiben sem befolyásolja, mégis élni kívánnak ezzel a joggal, mert így végre "teljes értékű választópolgárnak" érezhetik magukat. A nem reprezentatív régióbeli felmérések, különböző honlapok lekérdezései, azt mutatják, hogy azok közül, akik élni kívánnak a majdani joggal, sokan már nem tervezik a részvételt lakhelyük szerinti országuk választásain. Távolmaradásuk viszont a helyi magyar pártok vesztét, a helyi érdekvédelem végét jelentheti.
Úgyszintén problémát jelenthet a többségiek viszonyulása a kérdéshez. Romániában reprezentatív felmérés is készült a témában. A románok 50 százaléka nem nézi jó szemmel a romániai magyarok kettős állampolgárságát, miközben 63 százalékuknak jó véleménye van a magyarokról, 79 százalékuk pedig nem bánná, ha magyar lenne a szomszédja. A válaszadók túlnyomó többsége, 72 százalék, ellenzi, hogy kettős állampolgárságú személyek magas rangú tisztségeket töltsenek be, köztisztviselők legyenek. Ezen utóbbi kifogás nem romániai sajátosság, bármely országban megfogalmazódik és megfogalmazódhat, reális veszélyt jelentve a kisebbségi közösségek érdekérvényesítő erejére nézve. Legtöbben mégis attól tartanak, hogy a magyar pártok külhoni kampánya a helyi szélsőséges pártokat erősíti. Leginkább a Jobbik kampánytól tartanak, amely máris EU képviselői irodákat nyit, Jobbik baráti köröket szervez határon túli magyar területeken.
Kelemen Hunor (RMDSZ-elnök)
Az RMDSZ egyelőre nem foglalkozott a szavazati jog kérdésével, így hivatalos álláspontot sem alakított ki. A szervezet politikusai azonban úgy vélik, nincs kétféle állampolgárság, egyetértenek abban, hogy "aki á-t mondott, az mondjon b-t is". Több európai ország megadta az állampolgárságot külhoni honfitársainak és mindegyik megoldotta a szavazati jog kérdését is. Nem egyszerű, de megoldható - mondta Kelemen. Szerinte az egyik járható út az, amelyet Románia választott: olyan kvóta megállapítása a külföldi választókerületek számára, amely nem tudja megváltoztatni a belpolitikai arányokat. A másik lehetőség az országos listára való szavazás lenne, amelynek technikai lebonyolítása nem egyszerű, de nem is lehetetlen. A várható külföldi kampányról Kelemen úgy vélekedik, hogy kellő felelősségtudattal megoldható és remélhetőleg a magyar pártok is így viszonyulnak a kérdéshez. A 2008-as választás során a romániai pártok, az RMDSZ is kampányolt a külföldi kerületekben induló jelöltjei mellett, de visszafogottan, célirányosan. Véleménye szerint a vonatkozó törvény meghozatala előtt a magyar kormánynak mindenképpen konzultálnia kell a külhoni magyar szervezetekkel, és minden bizonnyal azt a megoldást fogja választani, amely mindenki számára a legmegfelelőbb. Egyelőre ilyen típusú konzultáció nem volt, de
amikor sor kerül rá, az RMDSZ azt a megoldást fogja támogatni, amely "nem tudja feje tetejére állítani a magyarországi belpolitikai arányokat" - hangsúlyozta Kelemen.
Pásztor István (VMSZ-elnök)
A Vajdasági Magyar Szövetség nincs végleges álláspontja - tájékoztatott Pásztor István elnök. Személyes véleménye szerint az lenne a célszerű, ha valamiféle közös nevező, közös álláspont alakulna ki, egy olyan megoldás születne, amely minden határon túli kisebbségben élő magyar közösségnek megfelelő. Szerbiában például elképzelhetetlennek tartja az aktív szavazójog érvényesítését, azt hogy kopogtatócédulákat gyűjtsön, kampányt folytasson egy szerbiai magyar jelölt. A pártlistára leadható passzív szavazati jog érvényesítése a reális, az is természetesen a parlamenti választás esetében. Az önkormányzati választásokon való határon túli részvétel megvalósíthatatlan, hiszen az lakóterülethez kötődő jog - mondta Pásztor. Az európai uniós parlamenti választást sajátos esetnek tartja a vajdasági magyar politikus. "A romániai és szlovákiai magyarok rendelkeznek azzal a joggal, hogy saját jelölteket állítsanak és saját képviselőket küldjenek a brüsszeli törvényhozásba. Talán a kárpátaljai magyarok és a mi esetünkben jöhet ez szóba, úgyszintén a passzív formában" - véli a VMSZ elnöke.
Gajdos István (UMDSZ), Brenzovics László (KMKSZ)
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) még nem véglegesítette az álláspontját, Gajdos István elnök szervezeti állásfoglalás hiányában nem kívánt nyilatkozni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, Brenzovics László
szerint az állampolgárság egységes jogokat és kötelességeket jelent. Szervezetük egyértelműen üdvözli az elképzelést, pozitívan viszonyul hozzá. Lapunknak nyilatkozva hozzátette: a kettős állampolgárságot övező ukrajnai hisztéria is azt bizonyítja, hogy a szavazati jog kérdésének legfontosabb eleme a szervezés és lebonyolítás.
Bugár Béla (Most-Híd)
A felvidéki Híd-Most elnöke szerint mindaddig, míg nem ismertek a részletek, véleményt sem lehet formálni a választójog kérdésében, ugyanis teljesen más a helyzet, ha aktív, és más ha passzív szavazati jogot biztosítanak a határon túliaknak. "A magyar fél még valamikor tavaly ősszel bejelentette, hogy végrehajtási törvénytervezetet terjeszt be a választójoggal kapcsolatosan. Ezt tehát mindenképpen meg kell várnunk, részletek hiányában nem tudunk vélemény formálni" - mondta Bugár Béla. Szlovákiában az új magyar alkotmány is politikai vihart kavart. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke egyenesen háborús veszélyt lát a magyar alaptörvény elfogadásában. Bugár teljesen fölöslegesnek tartja ezeket a szlovák reakciókat. Szerinte "van egy helyzet: Magyarország új Alkotmányt fogadott el, amelynek vannak félrevezető és érzékeny pontjai. Ennyi. Szlovákiának tudomásul kell vennie, hogy szomszédos országa - mellyel lényegében történelmi alapokra hivatkozva mindig is kiélezettebb kapcsolatot tartott fenn - új alaptörvényt fogadott el. Nem kellene Orbán Viktor minden egyes kijelentésére és tettére reagálni, hevesen ütni a tamtamdobokat. Higgadtabban, megfontoltabban kellene lebonyolítani ezt a tudomásul vételt. És Szlovákia esetleg sértve érzi magát, nyugodtan gyakoroljon nyomást az Európai Unió felé a kérdésben. Ha így viszonyulnának többen is a számukra kényes kérdéshez, szerintem mindenképpen kisebb volna nálunk a feszültség" - hangsúlyozta a szlovákiai magyar politikus.
Kárpáti Igaz Szó: Félő, hogy csodafegyvernek hiszik a szavazati jogot
Kárpátalja egyetlen határon túli terület, ahol , bár nem reprezentatív, de felmérési eredmények állnak rendelkezésünkre a témában. A Kárpáti Igaz Szó közéleti lap internetes oldalán futó nem reprezentatív felmérés alapján az a kép körvonalazódik, hogy a kárpátaljai magyarok többsége élne a kiterjesztett magyar szavazati joggal, s a voksolók négyötöde a Fidesz-KDNP és a Jobbik között választana. A lap főszerkesztője szerint egyelőre kiszámíthatatlan, milyen következményekkel járhat a kettős állampolgárság és a szavazati jog. Sok függ attól, hogy a határon túl élők magyarországi pártlistákra szavaznak-e majd, vagy a saját soraikból választhatnak képviselőket. A felmérés eredményei alapján, félő az is, hogy a kárpátaljai magyar egyfajta csodafegyvert lát majd az új állampolgárságban, és az ezzel kapott szavazati jogban. Könnyen előfordulhat, hogy az ukrajnai politikai életben az eddiginél is passzívabban vesz majd részt, és kimondottan csak a magyarországi választásokkal fog törődni, ami tovább gyengítheti az egyébként is megroppant ukrajnai magyar érdekvédelmet.
Szlovákiában is zavart okozott a budapesti döntés
Népszabadság, 2011. május 23
A szlovákiai magyar szülők között értetlenséget és aggodalmat, a pozsonyi külügyminisztériumban ellenkezést váltott ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. döntése, amely alapján északi szomszédainknál a Szülőföldön magyarul című pályázat lebonyolításával a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét bízták meg a Pázmány Alapítvány helyett, amely az eddigi ügyintéző volt.
- A határozat azért is érthetetlen, mert a Kárpát-medencei érintettek közül eddig csupán a Pázmány Alapítvány használta fel teljes mértékben a forrásokat - nyilatkozta lapunknak a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Mézes Rudolf aggályosnak tartja, hogy ezentúl vissza nem térítendő támogatásként nem az iskolák, hanem a szülők juthatnak egyenként 24 ezer forintnak megfelelő euróhoz. Feltétel többek között az is, hogy bankszámlát nyitnak az OTP Slovakia valamelyik fiókjában. Többen aggód-nak, hogy ha majd felveszik a magyarországi támogatást, akkor abból adózniuk kell, vagy nem lesznek jogosultak hazai szociális segélyekre. A múlt héten több magyar iskolaigazgató és szülői szervezet nyílt levélben az eddigi rendszer visszaállítását kérte. Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter közölte, hogy Pozsony semmiképpen sem egyezik bele abba, hogy személyek kapjanak anyagi támogatást, s ragaszkodik a 2003-ban megkötött kormányközi szerződéshez, amely szerint az oktatási támogatást szlovákiai intézmények kaphatják, az ügyintéző pedig a Pázmány Alapítvány. Értesüléseink szerint a pozsonyi külügy a magyar tárca válaszára vár. Megkeresésünkre Pék László, a pályázat lebonyolításával megbízott szervezet elnöke rámutatott, a kormányközi egyezség a két ország uniós tagsága előtt született, ezért sem alku, sem adó nem érinti az ösztöndíjat. (Pozsonyi tudósítónktól)
EURÓPA/EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Ausztria is a kettős állampolgárság megadását fontolgatja
MTI, 2011. május 23.
Az osztrák külügyminisztérium szerint lehetséges a kettős állampolgárság a dél-tiroliak számára. A Dél-tiroli Szabadság párt pénteki közlése szerint ehhez az osztrák állampolgársági törvény módosítására van szükség.
A Dél-tiroli Szabadság párt népi kezdeményezést indított, hogy Ausztria adja meg az osztrák állampolgárságot az olaszországi német ajkúaknak, ennek érdekében három hónapon keresztül gyűjtöttek aláírásokat. A 20 ezer aláírást februárban át is adták az osztrák parlamentnek, amelynek petíciós bizottsága kikérte több tárca állásfoglalását.
A dél-tiroli párt tartományi frakciójának egyik képviselője, Sven Knoll nyilatkozatában azt írja, a külügyminisztérium azt is bejelentette, hogy az ügy további vizsgálatára van szükség. A képviselő mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kettős állampolgárság belátható időn belül lehetséges lesz, szerinte ez csupán „politikai akarat kérdése".
Az osztrák belügyminisztérium múlt héten kiszivárgott véleménye szerint a jelenlegi jogállás nem teszi lehetővé a dél-tiroliak számára, hogy felvegyék az osztrák állampolgárságot is az olasz megtartása mellett. „A jelenlegi jogi helyzetben a dél-tiroliaknak az osztrák állampolgárságot csak egy engedélyezési eljárásban (...), a törvényben előírt feltételek teljesítésével és az olasz állampolgárság feladásával lehetséges megszerezni" – hangzott a bécsi belügy állásfoglalása.
A magyar elnökség a horvát EU-csatlakozási tárgyalások júniusi lezárására törekszik
MTI, 2011. május 23. – Kárpáti János
Martonyi János a magyar EU-elnökség azon törekvését hangsúlyozta hétfőn Brüsszelben, hogy még a június 23-24-i uniós csúcstalálkozó előtt sikerrel zárják le Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásait.
Az uniós országok külügyminiszterei - az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - kora este tartott megbeszélésük hivatalos részében a magyar külügyminiszter elnöklete alatt a júniusi csúcs előkészítésével foglalkoztak. Az ezután tartott sajtótájékoztatón Martonyi elmondta: a késő éjszakába nyúló munkavacsorán áttekintik a horvát csatlakozás ügyét, de döntést most nem hoznak.
Megállapodtak abban, hogy egyelőre semmilyen nyilatkozatot nem tesznek a sajtónak ezzel kapcsolatban - tette hozzá.
Martonyi János szerint a hangsúlyt nem arra kell helyezni, hogy a csatlakozási tárgyalások hivatalosan a június 30-ig tartó magyar elnökségi időszakban zárulnak-e le.
"A hangsúly magán a bővítési folyamaton, a térség stabilitásán és Európa egészének az érdekén van" - jelentette ki a magyar diplomácia irányítója.
A horvát csatlakozás ügye a júniusi EU-csúcs egyik lehetséges témája, amennyiben - mondják uniós diplomaták - addigra a tárgyalások kedvező alakulása nyomán kitűzhető lesz a csatlakozás céldátuma. Ezt brüsszeli körök - tekintettel a szükséges ratifikációs folyamatra - 2013. július elsejében valószínűsítik. Olyan vélekedések is forgalomban vannak Brüsszelben, hogy - miközben a magyar elnökség alatt lényegében és érdemben elvégzik a tárgyalások lezárásához szükséges munkát - a csatlakozási céldátum kitűzése esetleg néhány héttel a magyar elnökség lezárulta utánra tolódhat.
EU-források szerint néhány tagországnak lehetnek még fenntartásai a horvát csatlakozás gyors jóváhagyásával szemben. Korábban ilyen országként emlegették Brüsszelben Hollandiát, Dániát, Belgiumot és Nagy-Britanniát, valamint - egy ideig - Franciaországot.
A júniusi EU-csúcson - közölte a sajtótájékoztatón Martonyi János, valamint Maros Sefcovic EU-biztos - a két fő témakör a közös gazdaságpolitika, valamint a migrációs kérdéskör lesz. Ez utóbbival kapcsolatban Sefcovic hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer vívmányait mindenki meg akarja őrizni, és a törekvés arra irányul, hogy javítsák a schengeni rendszer hatékonyságát.
Szintén a júniusi EU-csúcson fogadják majd el hivatalosan a romák befogadását célzó uniós keretstratégiát, valamint a Duna-régió átfogó fejlesztésére irányuló stratégiát. Ami a romaügyet illeti, az általános ügyek hétfői tanácsülésén jóváhagyólag összegezték azokat a megállapításokat, amelyek a korábbi szakosított uniós tanácsüléseken - az igazságügyi, a szociális és munkaügyi, illetve az oktatási miniszterek tanácskozásain - fogalmazódtak meg.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Erdélyi örökségünk digitalizálva
mno.hu, 2011. május 23.
Erdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és művelődési örökséget teszi elérhetővé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyűjteményét, és az könnyen elérhető bárki számára. A másfél évszázada működő egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
„Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek" – e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre művelődés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. – Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME–OSZK együttműködés tervezetéhez vezethető vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s főleg a digitális adatok folyamatos létrehozása időigényes munka – mondta lapunknak Bitay Enikő, az EME főtitkára.
Az EME – hagyományához híven – kiemelt figyelmet fordít a gyűjteményében lévő örökség megőrzésére és gyarapítására, tudományos feldolgozására és publikálására. Az információs társadalom követelményeit szem előtt tartva a digitális adattár révén szeretné a világhálón elérhetővé tenni tudósok hagyatékából, levéltári anyagokból, kéziratokból, könyvekből és fotókból álló gyűjteményének jelentős részét. A digitális adattáron keresztül az erdélyi tudományos munkákat széles körben meg lehet ismertetni, és lehet terjeszteni, illetve könnyebben elérhetők a kiadványok, s teljes szövegükben mód van a keresésre. Az adattár fejlesztéseként hosszú távon lehetőség nyílik az EME elkobzott gyűjteményeinek feldolgozására is, mely az erdélyi magyarság egyik legfontosabb gyűjteménye; mielőbbi feldolgozása és közzététele legalább annyira fontos, mint a tulajdonjogának tisztázása – emelte ki Bitay Enikő, hozzátéve, hogy az adattárban helyet kapnak az intézetben folyó kutatási programok által gyűjtött forrásanyagok, illetve a kutatások eredményei is: tanulmányok, publikációk majd minden tudományterületen. A szöveg, a kép és az audiovizuális anyagok megőrzése, interneten való elérhetősége, a dokumentumok teljes szövegű kereshetősége, az adatok letölthetősége a további kutatást, valamint az oktatást is egyértelműen és nagymértékben segítheti.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-án alakult meg, könyvtárat, természettudományi és történelmi gyűjteményt (régészet, numizmatika, műtárgyak), levéltárat, képtárat, néprajzi gyűjteményt tartott fenn azzal a céllal, hogy az erdélyi magyarság múltjának tárgyi és írásos emlékei fennmaradjanak – mondta Sipos Gábor, az EME elnöke, aki hangsúlyozta, az egyesület gyűjteményei tették lehetővé a kolozsvári tudományegyetem megalapítását 1872-ben. Az egyetem szerződés alapján használatba vette a tudományos gyűjteményeket, és bért fizetett értük. Az egyesület az erdélyi tudomány kutatási eredményeinek közzététele céljából folyóiratokat is megjelentetett: 1874-től az Erdélyi Múzeumot, 1878-tól pedig az Orvostudományi Értesítőt. A kommunizmus az Erdélyi Múzeum-Egyesületet sem kímélte, tevékenységét 1950 februárjában szüntette meg a román kommunista kormányzat. Működését 1990-ben kezdhette újra öt szakosztállyal, melyek száma azóta hétre emelkedett. Az említett folyóiratok is újraindultak, ezenkívül évente 10-12 tudományos kiadványt jelentet meg mindenféle tudományágból. 1995-től kutatóintézetet tart fenn, és az új könyvtár több mint 80 ezer kötetet tartalmaz, kézirattára az erdélyi magyar tudósok hagyatékait őrzi.
– Munkánkat a magyar állam, az MTA, a romániai Communitas alapítvány támogatja rendszeresen, és egy romániai CNSIS (a magyar OTKA megfelelője) pályázatot is elnyertünk három évre. Egy-két rendezvényünket a kolozsvári városi tanács is támogatja évente – fogalmazott Sipos Gábor, hozzátéve, az egyesület gyűjteményeit ma a kolozsvári BBTE és más intézmények kezelik, az EME tulajdonjogát a román állam egyelőre nem ismeri el.
Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatuk van más intézményekkel, az elnök elmondta: – A gyűjteményeket kezelő intézmények közül a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárral a legjobb a viszony, ott őrzik 300 ezer kötetnyi könyvtárukat a kézirattárral és más különgyűjteményekkel együtt. Az egyetemi könyvtár többször rendezett kiállítást az EME könyvtárának történetéről, és ugyancsak jó kapcsolatban vagyunk az EME gyűjtőlevéltárát és intézményi irattárát kezelő megyei levéltárral (Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága). Az EME digitális adattárának avatása június 10-én lesz Kolozsvárott.
Az EME tevékenysége itt még korántsem ér véget. A fejedelmi kancellárián keletkezett dokumentumokat tartalmazó Királyi könyvek közzététele is folyamatban van. Az erdélyi Királyi könyvek az erdélyi fejedelmek által kiállított oklevelek szövegét tartalmazza, ezt a kéziratos jegyzőkönyvsorozatot a Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzik, az EME tudományos munkatársai az oklevelek információit magyar nyelvű kivonatokban közlik. A kiadványból eddig két kötet jelent meg, és Magyarországon is kapható.
Szabó T. Attila nyelvészprofesszor szótörténeti vonatkozású levéltári kijegyzéseit közli az Erdélyi magyar szótörténeti tár, ami a 16–19. századi beszélt nyelv fordulatait teszi közismertté. Első kötete 1976-ban jelent meg a bukaresti székhelyű Kriterion Könyvkiadónál, az EME 1995-től kapcsolódott be a sajtó alá rendezés munkálataiba, A IX. kötettől az EME társkiadóként szerepel az Akadémiai Kiadó mellett. Most az utolsó, XIV. kötet szerkesztése folyik.
Az EME tervei közt szerepel a Wass Ottilia-ház rendezetlen jogviszonyának megszüntetése is. Ahogy az elnök kifejtette, a házat Kolozsvár főterén a névadó adományozta az egyesületnek az I. világháború után, jövedelméből sikerült az egyesületet fenntartani a két világháború közötti időszakban és másfél évtizedes szünet után újból megjelentetni az Erdélyi Múzeumot. Az EME most egy regionális tudásközpontot szeretne létrehozni a Wass Ottilia-házban. – A Regionális tudásközpont lényege, hogy a visszaigényelt kolozsvári főtéri ingatlanunkat a tudomány szolgálatába állítsuk úgy, hogy az oktatási intézményekkel karöltve kutatási programokat működtethessünk, melyek révén a régiót, a kutatást s egyben az oktatást is fejlesszük, s mindemellett a tudós-oktatói utánpótlást is biztosítsuk. Amennyiben sikerül az ingatlan tulajdonjogát tisztázni, a Wass Ottilia-ház az erdélyi magyar közösség és az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában.
Papp Előd: kampányfogás a Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulása
MTI, 2011. május 23.
Kampányfogásnak és porhintésnek tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívüli romániai magyar szervezetek vezető emberei azt, hogy a három székely megye – Hargita, Kovászna, Maros – küldötteinek és a szövetség csúcsvezetésének részvételével megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács.
Az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán elfogadott új alapszabályzat értelmében székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak májusban és júniusban. Kelemen Hunor szövetségi elnök a marosvásárhelyi alakuló ülésen elmondta: a régiók szerinti leosztás azért fontos, mert eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek. „Ez a struktúra lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását" – mondta.
Nem így látják azonban az RMDSZ-szel „versenyben álló" romániai magyar politikai erők. „Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat" – mondta az erdélyi Krónika hétfői számában Papp Előd, a bejegyzés előtt álló – Tőkés László szellemiségét megjeleníteni akaró – Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja.
Úgy vélte: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezői korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés előtt álló pártot. Papp szerint az RMDSZ égisze alatt az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a döntéseket a szövetség országos vezetése hozza meg. Ez az egész készülődés azt mutatja, hogy (az RMDSZ-ben) komolyan veszik az új pártot (az EMNP-t) – jelentette ki a politikus.
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulásáról Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. „Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi" – mondta ugyancsak a Krónikának a polgári alakulat vezetője.
E lap külön vezércikkben is foglalkozik a témával. Az RMDSZ legutóbbi lépéseiből a szerző szerint az szűrhető le, hogy komoly verseny vár a szövetségre a jövő évi választásokon, ezért máris keményen kampányol. Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem – írja a kommentátor.
„A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött – ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik" – folytatja fejtegetését a szerző.
Szerinte egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de a kommentátor szerint nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie – írja. „Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását" – utal vissza az előzményekre a cikk írója.
A szerző érthetőnek tartja az RMDSZ „frusztrációját" de szerinte „meglehetősen vad" az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné. Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – olvasható a lapban.
Míg a magyar kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé – fejti ki a vezércikk szerzője. Csakhogy az RMDSZ már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét – állapítja meg a Krónika vezércikkírója.
Táblaháború
Krónika, 2011. május 24. – Rostás Szabolcs
Hét évvel ezelőtt, a 2004. június 6-i romániai helyhatósági választások után a magyar nyelvű sajtó diadalittasan kürtölte világgá a megmérettetés egyik legnagyobb szenzációját: Kolozsvár szélsőségesen nacionalista, magyarellenes polgármestere elvesztette tisztségét.
„Gheorghe Funar megbukott" – hirdették szalagcímben a címlapok, a politikusok, publicisták és elemzők pedig hosszan ecsetelték, milyen szép is lesz, amikor a kincses városba végre visszaköltözik a normalitás, a tolerancia szelleme. Persze nem az akkori örvendezők hibája, hogy iszonyatosat tévedtek. Ők akkoriban nem is sejtették, hogy a kolozsvári bíró valóban megbukik ugyan, az általa testet öltött magyarellenes hecckampánynak azonban közel sem lesz vége, szellemisége pedig még sokáig fog kísérteni a város falai között. Két nappal azután, hogy Funar kései utódja, Sorin Apostu az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szombati tisztújító ülésén a város európai szellemiségét és multikulturális jellegét méltatta, a Mátyás-szoborcsoportra ismét visszakerült az a felirat, amely román nemzetiségűként könyveli el a magyar királyt.
Ezzel egy időben nem több, mint két napot maradhattak a helyükön azok a táblák, amelyek öt nyelven – köztük magyarul – üdvözölték a kincses városba érkezőket. (Borítsunk rá fátylat, hogy ezeket a pannókat egyértelműen kampánycélból helyezte el a megyei RMDSZ élén újrázni készülő László Attila és csapata a tisztújítás előestéjén.) Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterének abban igaza van, hogy a Iorga-féle idézet visszahelyezése felér egy szoborgyalázással, az azonban sehogy se fér a fejünkbe, hogy erről az akcióról miként nem értesítették őt és a szövetség tanácsosait. Hiszen nehezen hihető, hogy a Funar által 1992-ben elhelyezett tábla „emléktábláját" szélsőséges románok csempészték vissza, a kivitelezés egyértelműen a polgármesteri hivatal ténykedéséről árulkodik.
Márpedig ha ez így van, akkor rögtön fel kell rúgni a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi együttműködését, ilyen árat ugyanis nem szabad fizetni még egy alpolgármesteri tisztségért sem. És különben is éppen itt az ideje véget vetni már Erdély fővárosában a történelemhamisító propagandának és az évtizedek óta tartó táblaháborúnak.
Mindenki jobban járna.
Meghalt Gyimesi Éva
Manna.ro, 2011. május 24. – Parászka Boróka
Több bűne is volt: szabadon gondolkodott, és érzett. És nő volt. Nem nagyasszony és nem kézilány. Nő. Ellenállt minden rákényszerített szerepnek.
Amerre ma az erdélyi kultúrában és közéletben mozgó ember moccan, mindenhol ott sejtheti Gyimesi Éva keze nyomát. Pontosabban az árnyát, törékeny, riadt sziluettjét, sietős mozdulatait. Vagy inkább szellemét.
Olyan alakja volt ő a kolozsvári és az erdélyi magyar közösségnek, aki a szó klasszikus, legnemesebb értelmében szellemiséget képviselt, teremtett. Ez volt az életcélja:
rendet vágni az elvtelenségben,
a gondolattalanságban, a félreértések, félremagyarázások, a nem tudások között, kiérlelni a rendszerváltás előtt az ellenállás módjait, a rendszerváltás után a szabad lét lehetőségeit.
Mondhatnánk, hogy nyelvész volt, de ez nem igaz. Mert számára a nyelv nem pusztán a vizsgálat tárgya volt, hanem maga az emberi élet eleme, esszenciája. A lét tétje a megértés, a megérteni akarás, a másik felé való fordulás. A nyelv, a retorika egyben morál és etika; ez az, amit naponta érzett és érzékeltetett Gyimesi Éva.
Mondhatnánk, hogy irodalomtudós volt, de ez nem igaz. Az irodalom számára ő volt a keresztút, ahol a fenséges és a mindennapi találkozik és számot ad, számot vet. A szöveg, amelyben a közös és a legbensőbb, a kimondott és a kimondatlan kérdések is formát, fogalmat nyernek. A szöveg, amelyben a kiürült szavak, az elkopott értelmek lelepleződnek.
Ő volt az, aki tisztánlátást ígérve a művészetet, az irodalmat visszavezette legnehezebb, legsötétebb hétköznapjainkba. Neki köszönhetjük mindennapi verseinket, olvasmányainkat. Mondhatnánk, hogy ő volt az, aki a kortárs magyar irodalomnak neveket adott (Szilágyi Domokos, Pusztai János, Mózes Attila), de több volt, mint alázatos irodalmi krónikás, kritikus szolgálóleány.
Ő teremtette meg az élő viszony lehetőségét az erdélyi magyar kultúra számára, rángatta ki a panoptikumból, szabadította ki az ideológiai abroncsok közül – legyen szó bármelykori és bármelyoldali ideológiai görcsökről, hazugságokról, kulturális haszonlesésről.
Mondhatnánk, hogy politikus volt, de ez nem igaz.
Megálmodta, hogy milyen lehet a közösségi érdekképviselet, de nem asszisztált annak lezüllesztéséhez, korrumpálásához. Nem volt hozzá elég politikus. Visszavonult a címek és az érdekek közül, hogy élete végéig aktív, megvesztegethetetlen polgára legyen az erdélyi magyar közösségnek. Nem mandátumért, nem állásért, nem kitüntetésekért: hanem mert életeleme volt a részvétel és a részvét, a felelősségteljes közösségiség.
Közíró volt és közgondolkodó: azon kevesek közé tartozott, akik pontosan tudták még, mit jelent a köz.
Több bűne is volt: szabadon gondolkodott és érzett. És nő volt. Nem nagyasszony és nem kézilány. Nő. Ellenállt minden rákényszerített szerepnek: gyermeket szült, amikor más karriert épített. És kitört, amikor a szokás, a hazugság falai zárulni kezdtek. Vállalta sérüléseit, sérülékenységét, hibáit, szenvedélyességét és szenvedélyeit.
Élt, és ebbe ő is belehalt most.
Lehetett volna másképpen? Csendben meghúzódni tanszékek, pártházak mélyén? „Tisztességgel" megöregedni? Lehetett volna, persze. Telve vannak a tanszékek, a pártházak hasonló csendben meghúzódókkal, kiegyezőkkel, képmutatást örökül hagyókkal.
Éva igazi 1968-as volt. Harcait megharcolta, futását végig megfutotta. Bukott is, ha kellett: ahogyan csak a megváltást kereső ember bukni tud.
Gyimesi Éva 2011. május 23-án úgy döntött: elköszön. Töredékességével, fájdalmaival együtt is teljes életművet hagyott hátra. A kolozsvári háza előtt elsétáló tudni fogja: egy igaz ember élt itt. És így tovább lehet lépni.
Erdélyi magyar Wikileaks
Manna.ro. 2011. május 23.
Orbán Viktor az utolsó szélsőséges politikus Európában. Legalábbis Băsescu szerint, akinek viszont szüksége van egy külön bejáratú magyar pártra. Magyar-román pletykák amerikai közvetítéssel.
2005. július 22-én részletes jelentést küld a bukaresti amerikai nagykövetség a romániai magyar politikusokról. Az 1996 óta kormányon lévő RMDSZ belső viszonyait és külső kapcsolatait is részletes vizsgálják.
Az amerikaiak két meghatározó csoportot különítenek el a magyar közösségen belül: a mérsékelteket, akik az etnikai jogok és az etnikai alapú autonómia fokozatos elérésében bíznak, valamint a radikálisokat, akik gyors reformokat követelnek. 1993, azaz Markó Béla megválasztása óta
a mérsékeltek határozták meg az RMDSZ irányvonalát,
akik készek voltak együttműködni a romániai pártokkal. A radikálisok több csoportba tömörülnek, megtalálhatóak közöttük az RMDSZ-ből kiábrándultak, a helyüket nem találó fiatalok, továbbá azok, akik elégedetlenek a Szövetség eredményeivel.
A radikálisok között – állítják a nem rég napvilágot látott dokumentum szerint az amerikai megfigyelők – többen vannak olyanok, akik a Székelyföld szinte teljes függetlenségét követelik, továbbá céljuk a teljes, szegregált magyar oktatás kiépítése. A radikálisok Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács tagjai.
1. A mérsékeltek
Az amerikai elemzők korabeli jelentése szerint a legbefolyásosabb RMDSZ-es politikus Markó Béla, aki szoros együttműködésre törekedett román pártokkal, és azon dolgozott, hogy a Szövetség a romániai politikai élet megegyezéspárti – "dealmaker" – centrumpártjává váljon.
Ennek a politikai gyakorlatnak köszönhető, hogy kialakult a szeparált magyar nyelvű iskolarendszer, megkezdődött a magyar egyházi javak visszaszolgáltatása, és a magyar nyelv hivatalos használatára is lehetőség nyílt.
Markó Béla nem tárgyalt a Magyar Polgári Párttal, és attól tartott, hogy a radikálisok megosztják a magyar szavazókat, ez pedig azzal járhat, hogy egyetlen magyar párt sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. A Markó körüli csoportosulás többször fellépett azért, hogy a Magyar Polgári Párt ne indulhasson a választásokon, többek között megóvták az MPP pártbejegyzését mert – állítják a jelentést készítői – negyvenezer hamis aláírás szerepelt a támogatói íveken.
Az alkotmánybíróság helyt adott az RMDSZ keresetének, annak ellenére – jegyzi meg a jelentés –, hogy a Szövetség a szociáldemokratákkal ápol jó viszonyt, ám 2004-ben a demokraták jutnak hatalomra. "Markónak nem volt más választása, mint alkudozni a PNL-PD koalíció tagjaival" – állították az amerikai nagykövetég RMDSZ-es informátorai.
Az RMDSZ mérsékelt politikusai közül
a legbefolyásosabb Borbély László
– áll a Wikileaks dokumentumban – aki a "neptuni triumvirátussal" (Tokay Györggyel és Frunda Györggyel) 1993-ban Neptun üdülőtelepen kötött megállapodást a PSD tagjaival.
Borbély a szociáldemokratákhoz kötődő szoros kapcsolatai és eredményes tárgyalókészsége révén vált ismertté, sikerét jó szervezőkészsége is biztosította. Nem rejtette véka alá csalódottságát Băsescu győzelme miatt. "Nem késlekedett tudatni az amerikai nagykövetséggel, hogy a választások eredményétől függetlenül az RMDSZ a szociáldemokratákkal működik együtt. Borbély bejelentése után" – jegyzi meg a dokumentum – „az RMDSZ koalícióra lépett a demokrata liberális pártok képviselőivel."
Frunda Györgyöt az RMDSZ "legjobb európai politikusaként" ismerteti a dokumentum. A szövegből kiderül: nemcsak karizmatikus egyéniség, de rendkívül jó szónok is. Politikai célja pedig – a jelentés szerint – a magyar és a többi Romániában élő nemzeti kisebbség számára a nyugat-európai jogbiztonság megteremtése.
Ügyvédként olyan emberjogi tapasztalatokkal rendelkezik – állapítják meg az amerikaiak – amelyek több esetben segítették a Szövetég működését. Frunda támogatója a Markó által képviselt "kis lépések" politikájának.
Verestóy Attila az RMDSZ "rendkívüli" politikusa,
a dokumentum szerint. Sikeres üzletemberként multimilliomossá vált. Doktorátusát kémiából szerezte, és a rendszerváltás előtt kutatóként dolgozott.
"Az 1990-e években szoros üzleti kapcsolatokat ápolt a magyarellenes PUNR-vel (Román Nemzeti Egységpárttal). Jó a viszonya a szociáldemokratákkal is, egyike azoknak, akik kidolgozták a 2000-2004-re vonatkozó együttműködési megállapodást. Ő az RMDSZ legerősebb embere" – áll a dokumentumban.
Azt is megállapítják: több üzleti botrányba is belekeveredett az ismert politikus. Példaként azt a 7 millió dolláros üzletet említik, amelyben érdekelt volt az Egészségügyi Minisztérium és a Hungastro cég (ez utóbbinak – áll a jelentésben – Verestóy volt a többségi tulajdonosa).
Eckstein-Kovács Pétert több civilszervezet alapítójaként mutatja be
a dokumentum, valamint olyan jogvédőként, aki sokat tett az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Az amerikai elemzés arra is kitér, hogy Eckstein támogatta a demokrata-liberális szövetséget az RMDSZ politikusai közül, és akkor is kiállt Traian Băsescu mellett, amikor a Szövetség a szociáldemokratákkal kötött megállapodást.
"Olyan liberális gazdaságpolitikát képvisel, amely ellentétes az RMDSZ politikusainak szociáldemokrata álláspontjával" – fogalmaz az elemzés.
Winkler Gyulát említi a szöveg még elkötelezett mérsékeltnek, akiről az elemzők megjegyzik: meggyőződése Amerika-párti.
2. A szélsőségesek
Ezt a listát Tőkés László vezeti, akit az RMDSZ egykori legbefolyásosabb politikusaként ismertetnek.
"Teljes körű autonómiát követelt a magyar közösség számára, ezért a mérsékeltek elszigetelték. Megítélése romlott belföldön és külföldön is, miután napvilágot látott a feltételezés, hogy együttműködött a szekuritátéval" – összegez az irat.
1996 és 2000 között azért lobbizott, hogy az RMDSZ vonuljon ki a kormányzásból, 2003-ban kilépett a Szövetségből és azóta a mérsékeltek leghatározottabb kritikusa. A Wikilieaks úgy tudja, hogy a 2004-es kolozsvári önkormányzati választásokon a szélsőséges nacionalista Gheorghe Funart támogatta a mérsékelt RMDSZ-es jelölttel szemben. A feljegyzés megállapítja: sokan sajnálatosnak tartják, hogy a romániai forradalom egykori szimbólumát ma többen partvonalra sodródott szélsőségesként kezelik.
Az említésre méltó szélsőségesek között szerepel Szilágyi Zsolt is, akiről az amerikaiak megjegyzik: pályája kezdetén Markó Béla támogatta. Őt a Magyar Polgári Párt alapítójaként szerepel, és a Fidesz támogatottjaként, aki Tőkés László háttérembereként dolgozik.
Az irat ismerteti Markó Attilát, mint az RMDSZ emberjogi kérdésekben illetékes szakemberét, Niculescu Antalt, akit a Frunda-vonal követőjeként és EU-integrációs szakértőként határoznak meg.
Kiemelt figyelmet kap Böndi Gyöngyike Máramaros megyei politikus, mint az RMDSZ alapítója, és a dokumentum hangsúlyozza: a Szövetség több tagja sérelmezte a nagykövetség tagjainak, hogy a mérsékelt szervezeten belül nincs nemi esélyegyenlőség.
Egy 2006-os amerikai jelentés foglalkozik a székelyföldi autonómia kérdésével.
Az elemzők úgy vélik, hogy a radikálisok nyomására az RMDSZ is határozottabban szólalt fel a kérdésben.
"Most először követel az RMDSZ területi autonómiát, eddig mindig a kulturális autonómiáért szállt síkra a szervezet. Miért most kérik az autonómiát? A Sógor Csaba szenátorral, Eckstein-Kovács Péterrel és Sata Viktorral (Markó Béla tanácsosával) folytatott egyeztetésből kiderül: a székelyföldi radikálisok – ideértve az MPP-t és az EMNT-t – fellépése kényszeríti az RMDSZ elnökét az eddiginél agresszívebb álláfoglalásra." – közli az irat.
Az elemzők megállapítják: az RMDSZ csapdába esett koalíciós partnerei között. Băsescu tanácsadója, Claudiu Săftoiu például úgy véli a jelentés szerint: "A Szövetég velejéig korrupt és megérdemli, hogy elveszítse a magyar közösség támogatását".
A Feddhetetlenségi Ügynökséget szabályozó törvénnyel kapcsolatban a Wikileaks által idézett dokumentum kitér arra, hogy Eckstein-Kovács Péter és Sógor Csaba is megerősíti: van alapja az RMDSZ-t illető korrupciós vádaknak, továbbá a szervezet több tagjának sem érdeke, hogy erős korrupcióellenes jogszabály lépjen érvénybe.
A székelyföldi autonómia kérdését az amerikai diplomaták szkeptikusan kezelik, mert úgy vélik, ez a követelés demográfiai szempontból nem fenntartható, továbbá sem a magyar szervezetek rivalizálása, sem a román pártok ellenállása nem szolgálja ezt a célt.
2006. március 10-én Markó – állítólag – úgy nyilatkozott az amerikai nagykövetnek, hogy
nem támogatják az "autonómia kikiáltását" március 15-én.
A Szövetég elnöke jelezte ugyanakkor, hogy a jobb-közép kormány, Traian Băsescu és a demokraták nem támogatták a kisebbségi törvényt. Băsescu tanácsosai azzal érveltek: azért nem álltak az RMDSZ által fontosnak tartott jogszabály mögé, mert a Szövetség nem támogatta a korrupcióellenes törvényt.
Szász Jenőt a jelentés szerint Markó Béla úgy jellemezte, mint olyan embert, aki nem értékek, hanem érdekek mentén politizál. Szász viszont úgy nyilatkozott a nagykövetség munkatársainak, hogy a székelyek "belefáradtak a várakozásba".
Markó arra kérte az amerikai nagykövetet: járjon közbe Băsescunál a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és vegye rá: ne menjen Székelyudvarhelyre, mert ez feszültséget kelt majd. Săftoiu szerint az RMDSZ azért fordult szembe a korrupcióellenes törvény elfogadásával, mert tíz éve kormányon van, és "korrupt vezetői" félnek a jogszabály érvénybe lépésétől. "Az ügyészégnek szigorúan el kellene járnia velük szemben" – nyilatkozta a tanácsos.
Három nappal a Markóval folytatott beszélgetés után a nagykövet találkozott Băsescuval, aki elmondta: arra gyanakszik, hogy a magyar nacionalisták,
Orbán Viktor és a Fidesz "az etnikai katlan alá akarnak gyújtani" .
A nagykövet figyelmeztette Băsescut, hogy bármilyen konfliktus is alakul ki Székelyudvarhelyen, annak negatív következménye lehet a május 15-én esedékes országjelentést illetően.
Băsescu biztosította a diplomatát arról, hogy az eseményeket "ellenőrzés alatt tarjta", mert "mi intelligensek vagyunk, hagyjuk a magyarokat beszélni, a románokat pedig nem engedjük oda". A demokrata politikus azt is elmondta, személyesen figyelmeztette Vadim Tudort: ne menjen Székelyudvarhelyre, és ne is küldjön oda senkit.
A nagykövet rákérdezett: Băsescu oda akar-e látogatni, a politikus pedig azt válaszolta: csak akkor, ha Székelyföldön nem történik semmi alkotmányellenes. Băsescu úgy nyilatkozott: a kialakult helyzetért a külföldi agitátorok a felelősök, Orbán Viktor Európa utolsó szélsőséges politikusainak egyike, a Fidesz pedig az utolsó szélsőséges párt.
Markó Bélával kapcsolatban az amerikai diplomaták megjegyzik, hogy saját pártjának vezetői tartják nyomás alatt, a Szövetség vélhetően nem éri el az öt százalékos parlamenti küszöböt, és ha korrupciós vizsgálatok vélhetően a szervezet legfelső vezetéséig vezethetnek.
2007. augusztus 7-én az amerikaiak Tontsch Kingával – Markó külügyi tanácsadójával – egyeztettek, aki úgy nyilatkozott:
Eckstein és Verestóy a párton belüli törésvonalakért felelősek, míg Nagy Zsolt, Bobély László és Kelemen Hunor az elnök bizalmasai, ámbár Markó "szeret egyedül dönteni" a párt ügyeiben.
Kelemen Hunort Markó tökéletes másának nevezte.
Ugyanebben az időszakban Eckstein úgy nyilatkozott: Markó elhasználódott, és a régi generációhoz tartozik. A szenátor az amerikaiak szerint hozzátette: Verestóy, Nagy és Markó is érintett a korrupciós ügyekben. A politikus hozzátette: Markó elvesztette a kontrollt a szervezet fölött, és ha Tőkés elindul az EP-választásokon az RMDSZ-szel szemben, akkor a Szövetég nem éri el az öt százalékot.
2008 áprilisában szintén Eckstein-Kovács Péterrel egyeztettek az amerikaiak: akkor a magyar politikus úgy vélte, hogy az MPP-vel folytatott RMDSZ-es tárgyalások határozzák meg a magyar közösség jövőjét.
Eckstein hozzátette: a magyar szavazatok elnyeréséért egyre nagyobb mértékű autonómia-követelésekkel állnak majd elő a magyar jelöltek. Az MPP keresztapjaként a kolozsvári politikus Băsescut jelölte meg, mert úgy véli: így akar bosszút állni a szövetségen a liberálisokkal kötött, ellene irányuló egyezség miatt. Băsescut a magyar vezetők azzal vádolták, hogy az etnikai szavazótábor megosztása érdekében saját magyar pártot hozott létre az MPP révén.
2008 októberében arról születik amerikai jelentés, hogy a magyarok készek bárkivel kormányra lépni, mert – ahogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester fogalmazott – rossz tapasztalatok születtek a Băsescuval kötött egyezség révén.
|
