Sajtószemle 2011. február 23. | Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Hírek �›� Médiafigyelő �›� Sajtószemle 2011. február 23.

Sajtószemle 2011. február 23.

Médiafigyelő | 2011. február 24., csütörtök

( 0 szavazat )

Tartalomjegyzék

Tőkés: az RMDSZ számoljon el a pénzekkel

Háromszék 2011. február 23.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólítja fel az RMDSZ-kongresszust, hogy számoljanak el az alapítványi pénzekkel.

"1990-ben az RMDSZ a temesvári forradalom révén volt hiteles. Idő¬közben azonban a szervezet elfordult eredeti céljaitól, és ma egyikévé vált a romániai politikai palettán jelen levő pártok közül, mint bármely posztkommunista párt" — jelentette ki tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László. Szerinte az RMDSZ a romániai magyar közösség érdekeinek képviselete helyett vezetőinek érdekeit helyezte előtérbe. „Beszédes, hogy Nagy¬várad ad otthont a kongresszusnak, ahol az RMDSZ etnobiznisz pártként működik, a politikai hatalom a vezetők gazdasági hatalmán alapszik, és fordítva, a lelkekkel és a szavazatokkal a Kiss—Szabó—Biró trojka kufárkodik" — fogalmazott Tőkés.

Tőkés szerint az RMDSZ kap pénzt Magyarország és Románia költségvetéséből is, a szövetség vezetői — nem csak a bihariak, hanem az országos vezetők is — olyan alapítványrendszert hoztak létre, amely révén mindkét országból kapnak költségvetési forrásokat. Az EMNT elnöke éppen ezért azt az üzenetet fogalmazza meg az RMDSZ Nagyváradon esedékes kongresszusának, hogy a szövetség vezetői, akik állításuk szerint az egész közösséget képviselik, számoljanak el ezekkel a pénzekkel. Tőkés szerint, miután az RMDSZ biztosította az anyagi forrásokat a politikai hatalom megőrzésére, a történelmi magyar egyházak, a római katolikus és a református egyház bekebelezésével próbálkozott.

Tőkés László leszögezte: nem hívták meg és nem is vesz részt az RMDSZ hét végén Nagyváradon esedékes tizedik kongresszusán.

Tőkés László nem fűz nagy reményeket az RMDSZ "megváltozásához"

MTI, 2011. február 22.

Nem fűz nagy reményeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "megváltozásához" Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki "nagymértékű szkepticizmussal" tekint az RMDSZ hét végén sorra kerülő tisztújító kongresszusa elé - erről maga Tőkés beszélt nagyváradi sajtótájékoztatóján.

Az EMNT elnöke, aki egyben az Európai Parlament alelnöke, arra a kérdésre, hogy a három RMDSZ elnökjelölt közül kit látna szívesebben a szövetség élén, kifejtette: ez a kérdés nagymértékben Markó Bélától, a szövetség jelenlegi elnökétől függ. Amennyiben Markó "úgy megy, mintha maradna, vagyis megtartja befolyását és hatalmát az RMDSZ-ben, akkor teljesen mindegy, hogy névlegesen ki veszi át az elnöki tisztséget".
Tőkés szerint az RMDSZ tervezett alapszabályzat-módosítása abba az irányba mutat, hogy Markó megőrzi majd befolyását a szervezeten belül.

Az RMDSZ február 26-27 -én tartja Nagyváradon tisztújító kongresszusát, amelyen Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter - a miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett RMDSZ-es ügyvezető elnök -, valamint Olosz Gergely, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője pályázza meg a szervezet elnöki posztját.

Tőkés megállapította, hogy inkább Kelemen Hunor két ellenjelöltje a változás párti, hiszen Eckstein-Kovács és Olosz is nyilatkozataikban "nagyobb mérvű változást vetítettek előre", mint "a Markó utódjául kinevelt" Kelemen.

Tőkés szintén újságírói kérdés kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról is beszélt. Ezt a pártot - amely Tőkés László értékrendjét képviselné majd - az idén tervezik megalapítani Romániában.

Az EP alelnöke hangsúlyozta, hogy az új pártot nem az RMDSZ ellenében hozzák létre, hanem a közösség érdekében, hogy legyen egy olyan politikai alakulat is, amely "nem rendeli alá az erdélyi magyarság érdekeit a bukaresti kormányzati politikai érdekeknek".

Tőkés László szkeptikus az RMDSZ kongresszus előtt

Szabadság, 2011. február 23.

Nem fűz nagy reményeket az RMDSZ „megváltozásához" Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki „nagymértékű szkepticizmussal" tekint az RMDSZ hét végén sorra kerülő tisztújító kongresszusa elé. Erről maga Tőkés beszélt kedden nagyváradi sajtótájékoztatóján. Tőkés szerint Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely inkább „változás párti", mint Kelemen Hunor.

Az EMNT elnöke, aki egyben az Európai Parlament alelnöke, arra az újságírói kérdésre, hogy a három RMDSZ elnökjelölt közül kit látna szívesebben a szövetség élén, kifejtette: ez a kérdés nagymértékben Markó Bélától, a szövetség jelenlegi elnökétől függ. Hiszen amennyiben Markó „úgy megy, mintha maradna" – tette hozzá Tőkés –, vagyis megtartja befolyását és hatalmát az RMDSZ-ben, akkor teljesen mindegy, hogy névlegesen ki veszi át az elnöki tisztséget.

Tőkés megállapította, hogy inkább Kelemen Hunor két ellenjelöltje a változás párti, hiszen Eckstein-Kovács és Olosz is nyilatkozataikban „nagyobb mérvű változást vetítettek előre", mint „a Markó utódjául kinevelt" Kelemen.

Az EMNT elnöke az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról is beszélt. Ezt a pártot – amely Tőkés László értékrendjét képviselné majd – az idén tervezik hivatalosan bejegyeztetni. Az EP alelnöke hangsúlyozta, hogy az új pártot nem az RMDSZ ellenében hozzák létre, hanem a közösség érdekében, hogy legyen egy olyan politikai alakulat is, amely „nem rendeli alá az erdélyi magyarság érdekeit a bukaresti kormányzati politikai érdekeknek".

Rámutatott: a cél továbbra is az összefogás, így a romániai magyar politikai szervezeteknek meg kell találniuk a közös hangot. Tőkés szerint ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzati választásokon adott településeken ne versenghetnének egymással magyar jelöltek, viszont országos választásokon az új pártnak meg kell találnia az együttműködés módját mind az RMDSZ-el, mind a Magyar Polgári Párttal (MPP) – mondta Tőkés László. A szövetség kongresszusa kapcsán tegnap Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, hogy információi szerint Eckstein-Kovács Péter visszalép a kongresszus előtt „a Demokrata Liberális Párt (PD-L) által támogatott" Olosz Gergely javára, akinek így jó esélyei lehetnének a győzelemre annak ellenére, hogy Kelemen Hunor a favorit. Eckstein-Kovács Péter lapunknak cáfolta ezt a felvetést. Elmondta: első pillanattól kezdve közölte, hogy nem lép vissza senki javára. Mint mondta, esze ágában sincs ilyet tenni, hiszen semmi oka nincs erre.

Tőkés: pluralista szövetségbe tömörüljenek a magyar szervezetek

2011. február 23. – Nagy Orsolya

Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT-elnök szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ totalitárius szemlélete miatt erre eddig nem volt lehetőség. Elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben.

Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti jelenlét, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vagy az újonnan létrehozandó új erdélyi magyar párt kizárja az együttműködést az RMDSZ-szel – jelentette ki kedden Nagyváradon Tőkés László. Az EMNT elnöke szerint a legjobb megoldás az volna, ha egyetlen, de pluralista szövetségbe tömörülnének a magyar szervezetek, ám mint mondta, az RMDSZ „totalitárius szemlélete" miatt erre eddig nem volt lehetőség.
Tőkés László azt is kifejtette, nagy hibának tartja az RMDSZ részéről, hogy a román parlamenti pártokhoz hasonló „posztkommunista" politikai alakulattá vált, és nem emelkedett a pártérdekek fölé, ezzel az erdélyi magyarság megosztását eredményezve.

Tőkés főképp a Bihar megyei RMDSZ-szervezet tevékenységét bírálta. Kijelentette, az RMDSZ megyei szervezete pénzért vásárolja meg a szavazatokat és a lelkeket.
Nehezményezte azt is, hogy szerinte a szövetség egyre inkább teret hódít a történelmi egyházak berkeiben is, utalva elsősorban arra a nemrég megrendezett diakóniai konferenciára, amelyen Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is tiszteletét tette.
A szövetség egykori tiszteletbeli elnöke különben a közelgő kongresszus alkalmával – amelyre egyébként nem hívta meg az alakulat vezetősége – felszólítja az RMDSZ-t, „állítsa le az egyház politikai bekebelezésének és kiszolgáltatásának folyamatát", és számoljon el az adófizetők pénzével, de ne csak a Számvevőszék, hanem a romániai magyar közösség felé is.

Tőkés László elmondta továbbá, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó három jelölt közül egyet sem tud kiemelni, aki szerinte valóban meghozhatná az irányváltást a szövetségben, de rámutatott, hogy csak Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter beszélt nyíltan a változás igényéről.

Honosítás: sok az igénylés Nagybányán

2011. február 23. – Zahoránszki Brigitta

Nagy az érdeklődés a nagybányai demokrácia-központban a könynyített honosítás iránt. Hupka Félix irodavezető arról tájékoztatott, hogy február 19-éig 1801 érdeklődő fordult meg az irodában egész Máramaros megyéből, és 427 mappát sikerült lezárni összesen 622 személynek.

Érdekes tény, hogy ugyanebben az időszakban Székelyudvarhelyen ugyan 1840-en érdeklődtek a kettős állampolgárság iránt, ám csak 273 mappát sikerült lezárni összesen 575 személynek. Hupka Félix hozzáfűzte, hogyha az elején zömében az idősebbeket érdekelte leginkább a magyar állampolgárság megszerzése vagy visszaszerzése, addig most már egyre inkább fiatalok érdeklődnek a honosítás iránt. A nagybányai demokrácia-központban egy 90 éves bácsi a legidősebb kérvényező, ő az eskü letételét követően immár harmadjára lesz magyar állampolgár.

Az irodavezető arról is beszámolt, hogy sokszor nagyon érdekes okmányokat mutatnak fel a kérvényezők. A legérdekesebb talán az a dokumentum volt, amelyben vitéz nagybányai Horthy Miklós nemzetvédelmi keresztet adományozott egy szinérváraljai lakosnak. A bányai iroda egyébként minden hétfőn utazást szervez Nyíregyházára. Ilyenkor 40 személy nyújthatja be a honosítási kérelmét az anyakönyvvezető hivatalnál vagy a bevándorlási hivatalnál.

ROMÁNIA

Kinek jó az egyfordulós voks?

Új Magyar Szó, 2011. február 23. – M. Á. Zs.

Kizárólag akkor van esélye a Szociál-Liberális Szövetségnek (USL) megnyerni a helyhatósági választásokat, ha az ellenzéki struktúrát alkotó alakulatok összefognak – hívta fel a figyelmet Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök. Hozzátette: az egyfordulós polgármesteri választást egyértelműen az RMDSZ számára ötölték ki, ugyanis a szövetség így jó eséllyel pályázhat olyan településeken is, ahol a magyar kisebbség aránya 30-40 százalék körül mozog.
„Az RMDSZ eddig mindig elvérzett ezekben a városokban, mert a második fordulóban a többség a román jelöltre szavazott. Ezért fontos, hogy összefogjunk, hiszen már az első fordulóban meg kell nyernünk a polgármesteri tisztségeket" – hangsúlyozta Ponta, aki attól tart, hogy a nagyobbik kormánypárt szavazatvásárlásra készül: „a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) már most elkülönítette azokat az összegeket, amelyeket szavazatok megvásárlására fognak költeni" – jelentette ki.

Mint ismeretes, a koalíciós pártok nemrég megegyeztek abban, hogy egyfordulósra módosítják a polgármesterek megválasztására kiírt szavazást. Bár az ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény ilyszerű módosítása a kormánypártok érdekeit szolgálja, a Közpolitikai Intézet által végzett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a változtatás alig lesz hatással a mandátumok végső elosztására.
Egyébként zavart okozott a Nemzeti Liberális Pártban, hogy a hétvégén a PSD Ilfov megyei szervezete együttműködési szerződést kötött a Nagy-Románia Párt helyi fiókjával. Mihai Voicu PNL-alelnök szerint kizárt, hogy a szélsőjobboldali alakulatot is bevegyék az USL-be, csupán arról van szó, hogy „helyi többséget akartak alkotni" a demokrata-liberálisok ellenében.

Ponta: együttműködésre hívjuk a kongresszusukon az RMDSZ-t

antena3, 2011. február 23.

Victor Ponta PSD-elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette, a hétvégi RMDSZ-kongresszuson egy üzenetet ad át az ellenzék nevében a szövetségnek, amelyben együttműködésre hívja, ám nem az a cél, hogy már a következő bizalmatlansági indítvány alkalmából a kormány ellen szavazzon az RMDSZ.

A szociál-demokrata elnök szerint a román társadalom érdekében kérik fel az RMDSZ a társulásra, annak érdekében, hogy együtt próbálják meg Romániát kivezetni a válságból.

Újságírói kérdésre, mely szerint a következő bizalmatlansági indítvány támogatására szeretnék-e megnyerni a szövetség szavazatait, Ponta kijelentette, nem ez a cél, hiszen az RMDSZ képes saját döntéseket hozni, nincs szüksége kívülről jövő sugallatokra.

Biztosra megy a kongresszusi biztos – Az RMDSZ X. kongresszusa

Új Magyar Szó, 2011. február 23. – Cseke Péter Tamás

Beszélgetés Kovács Péter ügyvezető alelnökkel az RMDSZ legfontosabb döntéshozó fórumának előkészületeiről

Milyen feladatokkal és hatáskörrel jár a hangzatos kongresszusi biztosi tisztség?

– Három részre osztható az én feladatköröm, amit egyébként egy SZKT-határozat szabályoz. Az egyik az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok munkájának a segítése, a másik a jelöltállítási folyamat szabályosságának az ellenőrzése, a harmadik az operatív szervezés koordinálása.
Természetesen ezek közül a legutóbbi a legkomplexebb feladat, amelynek lényege, hogy nekem kell összefognom azt a csapatot, amely az utolsó szeget is beüti a falba a kongresszus helyszínén. Most már csak ezzel kell foglalkoznom, mert az alapszabályzat- és a programmódosítás, illetve a jelöltállítás már lezárult.

Mekkora a szervezői csapat?

- A bővített szervezői stáb mintegy száz fő. Ez a szám sokakat meghökkenthet, de ha azt vesszük, hogy a kongresszuson tizenhárom regisztrációs asztal lesz, asztalonként három szervezővel, mindegyik szállodában információs pontot működtetünk, tíz ember a műszaki stáb, nyolc ember a protokollal, másik nyolc ember a meghívottakkal foglalkozik, plusz a biztonságiak... Szóval nem túlzott ez a szám.

Meghívottakkal együtt várhatóan hányan lesznek az ülésteremben a kongresszus első napján?

– Van összesen 555 küldött. Emellett kiküldtünk kétszáz meghívót, 90-en már jelezték, hogy jönnek, százan biztosan lesznek. Mintegy 150 sajtómunkással is számolunk. A szervezők egyébként összesen 750 személynek biztosítanak szállást.

A küldöttek száma „menet közben" változott 561-ről 555-re. Miért?

- Ennek az a magyarázata, hogy több megyei szervezet, illetve platform azt a személyt is megválasztotta küldöttnek, aki hivatalból már küldött volt. Ez a jelölő testületek figyelmetlensége miatt történhetett meg.

Román és külföldi meghívottak is lesznek. A fordítást hogyan oldják meg?

– Két szinkrontolmáccsal dolgozunk, az egyik románra, a másik angolra fordít.

Kik azok az ismertebb meghívott politikusok, akik biztosan ott lesznek Nagyváradon?

- Bár még nincs hivatalos visszajelzésünk, Emil Boc miniszterelnök várhatóan eljön a kongresszusra. Jelen lesz több hazai párt elnöke is: Victor Ponta (PSD), Crin Antonescu (PNL), Cristian Diaconescu (UNPR), Dan Constantin (PC). A magyarországi meghívottak közül Semjén Zsolt, a KDNP elnöke jelezte részvételét, a Fideszt Pelczné Gáll Ildikó alelnök képviseli, eljön Balogh András, az MSZP elnökhelyettese, illetve Schiffer András, az LMP vezetője. Felvidékről várjuk Berényi Józsefet, az MKP elnökét, Vajdaságból Pásztor Istvánt, a VMSZ vezetőjét. Videoüzenetet küld majd Wilfried Martens, az EPP elnöke, a FUEN egyik alelnöke, Jan Diedrichsen pedig személyesen is eljön.

Melyek az utolsó hírek Traian Băsescu államfő részvételéről?

– Az elnöki hivataltól még semmiféle visszajelzést nem kaptunk. A román sajtó szerint az államfő a kongresszus ideje alatt külföldön lesz.

A miniszterelnök jelenléte gondolom különleges biztonsági előkészületeket feltételez. Kereste már meg a kormányőrség ebben az ügyben?

– Igen, már felvették velünk a kapcsolatot. A Bihar megyei kormányőrség vezetője hívott fel. Megnéztük együtt a helyszínt, kíváncsiak voltak, hol ülnek majd a meghívottak. Semmilyen különös készültség nincs. Természetesen több politikus is civil testőr kíséretében érkezik, ezek jelenléte azonban diszkrét lesz.

Jelen állás szerint melyek lesznek a kongresszus napirendi pontjai?

– A végleges napirendről maga a kongresszus dönt. A Szövetségi Állandó Tanács fogalmaz majd meg egy javaslatot pénteken. Ami biztos: az ülés szombaton 11-kor kezdődik, másfél órát biztosítunk a meghívottak köszöntőjére, megválasztjuk az ülésvezetőt, igazoljuk a mandátumokat és elfogadjuk a napirendet. A szövetségi elnök 40-45 perces politikai beszámolója következik, amit 3-3,5 órás vita követ, és szavazás lesz a beszámolóról. Ezeken kívül még három napirendünk van: az elnökválasztás, az alapszabályzat-módosítás és a programmódosítás. A háromból egyre biztosan szombaton fog sor kerülni, a másik kettőre vasárnap.

Milyen forgatókönyv szerint zajlik az elnökválasztás?

– Az én javaslatom szerint sorshúzással döntjük el a jelöltek felszólalási sorrendjét, mindegyikük tíz percet kap a bemutatkozásra. Szerintem elég a tíz perc, mert plusz öt perc vagy akár egy óra már nem segíthet annak, aki hosszú hetek alatt nem tudta meggyőzni a küldötteket az alkalmasságáról. A szavazás természetesen titkos lesz, a színpadon elhelyezett fülkékben zajlik.
A számlálóbizottságnak hét tagja lesz, ebből hármat a jelöltek delegálnak. Nem lehet szavazócédulákat becsempészni, az urnákat a küldöttek szeme láttára zárjuk le. Semmiféle lehetőség nincs a csalásra. Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok abszolút többségét, akkor második fordulóban mérkőzik az első két helyezett.

Felkészültek-e a szervezők váratlan eseményekre, mondjuk áramszünetre?

– Igen, minden eshetőségre lesz egy generátorunk is. Gondoskodtunk arról, hogy a kongresszusi helyszín mindenféle biztonsági előírásnak megfeleljen. Felvettük a kapcsolatot a csendőrséggel, rendőrséggel, tűzoltósággal, a rendkívüli helyzetek felügyelőségével. Minden feltétel adott ahhoz, hogy zökkenőmentes kongresszusunk legyen.

Ki követi Markót az RMDSZ elnöki székében?

Kossuth Rádió, Határok nélkül, 2011. február 23.

Az RMDSZ hétvégi kongresszusának nagy tétje, hogy ki vezeti tovább a szövetséget. A kérdés az, hogy van-e bármelyik jelöltnek annyi hitele, hogy a párt és az erdélyi magyarság számára létfontosságú ügyeket képviselje.

A hétvégén tartja X. kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nagyváradon – ugyanott, ahol 21 éve a szervezet hőskorában az elsőt tartották. A mostani kongresszus tétje az, hogy ki kerül az elnöki székbe Markó Béla 18 éves elnöksége után.

Az RMDSZ X. kongresszusának nagy tétje, hogy ki vezeti tovább a szövetséget, amelynek eddigi elnöke, Markó Béla – aki 18 éven át állt az RMDSZ élén –, bejelentette: nem indul versenybe egy újabb mandátumért. Bodó Barna politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora szerint mindenképpen változásokra lehet számítani.

Minden vezetőváltás komoly belső átrendeződéseket indíthat el – akkor is, ha a leendő vezetőt a korábbi vezető mellől emelik ki. Ha Kelemen Hunor lesz a szövetség elnöke, nagy kérdés, hogy ki tud-e majd jönni Markó árnyékából, és képes lesz-e olyan politikát képviselni, amely más jelentőséggel fog bírni a romániai magyarság szempontjából – magyarázta Bodó Barna.

Markó visszalépésének az egyik oka éppen az volt, hogy a leköszönő RMDSZ-elnök rájött: váltani kell, de ennek ő semmiképpen sem lehet hiteles megjelenítője, hiszen 18 év után tőle a radikális váltást kétellyel fogadnák. Komoly jelzések vannak – legalábbis a magyarországi politika részéről, hogy Markó bizonyos politikai döntés miatt nem a „kívánt partner" kormánykörökben – mutatott rá Markó lehetséges indokaira a politológus.

Az RMDSZ elnöki tisztségéért Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke, államfői tanácsadó, Kelemen Hunor volt ügyvezető elnök, jelenleg művelődési miniszter, és Olosz Gergely parlamenti képviselő, 2010 végéig az alsóházi RMDSZ-frakció vezetője verseng. Kelemen Hunor tűnik a legesélyesebbnek, a kongresszuson nagy súllyal rendelkező székelyföldi szervezetek mellett több más megye RMDSZ-szervezetei döntöttek a támogatásáról. A nagyváradi művelődési házban az 555 kongresszusi küldött azonban titkosan szavaz, így akár borulhat is a papírforma.

Eckstein-Kovács Péter következetes, sok kérdésben határozott véleménye van, de az, hogy pillanatnyilag az elnök tanácsadója jelzi, hogy a mozgástere és a kijelentései is ebben a kontextusban értékelendők. Olosz Gergely Ecksteinnál is gyengébb támogatást tudott magának biztosítani, hiszen a saját megyéjében nem tudta a választmányt maga mellé állítani, bár az ő üzenete tér el a legvilágosabban a markói politikai üzenettől, valószínű, hogy ez nem hoz majd olyan eredményt, mint amilyet ő elvár.

Az világos, hogy váltásra van szükség, hiszen a romániai magyarság azzal a dilemmával néz szembe, hogy az alapvető társadalmi, politikai céljai nem teljesülnek – köztük az egyetem, illetve az autonómia –, ezek fényében pedig az RMDSZ-nek újra kell értelmezni a saját politikáját – hangsúlyozta Bodó Barna. A kérdés az, hogy van-e bármelyik jelöltnek annyi hitele, hogy a párt és az erdélyi magyarság számára létfontosságú ügyeket képviselje.

Szász Jenő kongresszusi jóslata

Háromszák, 2011. február 23.

Nem esélytelen a szombati RMDSZ-elnökválasztáson Olosz Gergely — fejtette ki tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, az MPP elnöke, aki azt is elmondta, értesülései szerint Eckstein-Kovács Péter visszalép majd a háromszéki képviselő javára. Szász szerint erre már az első fordulóban sor kerülhet, annak függvényében, hogyan alakulnak az erőviszonyok.

Az MPP elnöke szerint a román pártok elosztották, ki kit támogat, az RMDSZ húsz esztendeje etnikai ügyintézéssel foglalkozik, így a kormányoldal és az ellenzék egyaránt a megfelelő ügyintézőt keresi. A baloldal, az SZDP eddig is a Markó—Frunda—Verestóy vonallal ápolt igen jó kapcsolatot, így Kelemen Hunor győzelmének szurkolnak, a DLP pedig Olosz Gergelyt támogatja, ezért léptetnék vissza a Cotroceni-palotával közösen Ecksteint — fejtette ki Szász Jenő. Továbbra is Kelemen Hunor az esélyesebb, de Olosz helyzete sem reménytelen, a román pártoknak megvan a módszerük, hogyan lehet egy jelöltet győzelemre segíteni — mondotta.

Szász Jenő forgatókönyve az RMDSZ-elnökválasztásra

Krónika, 2011. február 23. – Bíró Blanka

Az RMDSZ-elnökválasztáson Eckstein-Kovács Péter visszalép Olosz Gergely javára, aki tulajdonképpen a Demokrata Liberális Párt (PDL) embere – vázolta elképzeléseit a szövetség hétvégi kongresszusával kapcsolatban Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

Szász Jenő kedden, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: úgy értesült hogy a hétvégi RMDSZ-kongresszuson Eckstein Kovács Péter elnökjelölt visszalép Olosz Gergely javára, csak még az nem egyértelmű, hogy ezt az első vagy a második fordulóban teszi meg.

Az MPP elnöke szerint a stratégia hátterében valójában a PDL és a Cotroceni palota áll. Az RMDSZ jelenlegi vezérkara, Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György révén valójában a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szimpatizál, a jelenlegi kormánykoalíció a PDL-vel csak pillanatnyi érdekszövetség, mondta.

Kelemen Hunor a Markó Béla neveltje, ezért a nagyobbik kormánypárt inkább a saját emberét, vagyis Olosz Gergelyt látná a
szövetség élén, fejtegette Szász, aki szerint Olosz nagyobb eséllyel pályázza meg az RMDSZ-elnöki tisztséget, és ezért fog Eckstein-Kovács visszalépni.

Olosz Gergely megjelenése nem volt véletlen és a háromszéki képviselő nem is esélytelen, vélekedett Szász Jenő. Hozzátette, az sem véletlen, hogy a két nagy román párt elnöke, Emil Boc és Victor Ponta részt vesznek az RMDSZ kongresszuson.

Szász Jenő úgy fogalmazott, az RMDSZ a román politikai pártok mindenkori „etnikai ügyintézője", ezért a román alakulatoknak szükségük van a szövetségre, ám fontos, hogy az RMDSZ melyiknek a vazallusa.

Eckstein Kovács Péter a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, megígérte az őt támogató Kolozs megyei szervezetnek és mindenkinek, hogy bárki lesz is az ellenfele, semmiképpen nem lép vissza, és az adott szavát tartja. „Ezonkívül, bárhogy is számolok, mindenképpen be fogok jutni a második fordulóban" – szögezte le Eckstein Kovács Péter.

Születésnapi ünnepségre készül a Magyar Polgári Párt

Szász Jenő elmondta, 2008 március 14-én jegyezték be az MPP-t, ezt ünneplik meg március folyamán a háromszéki szervezet kérésére Kézdivásárhelyen. Ugyancsak az udvarterek városában szervezik meg az MPP Március 15-i központi ünnepségét is. Szász Jenő elmondta, az ünnepség jellegéről ezután döntenek, de mindenképpen lesz egy politikai része is, amikor felvázolják a jövőt, készülnek a 2012-es helyhatósági választásokra. Az ünnepségre meghívják az SZNT és az EMNT képviselőit is, mert továbbra is fenntartják a nemzeti alternatíva
létrehozásának szükségességét, mondta Szász Jenő. Az MPP márciusi rendezvényein részt vesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.

„Kívülállók" az elnökjelöltekről

Új Magyar Szó, 2011. február 23. – Kovács Zsolt, Totka László

Az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségét is betöltő Tőkés tegnapi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy a három RMDSZ-elnökjelölt közül kit látna szívesebben a szövetség élén, kifejtette: ez a kérdés nagymértékben Markó Bélától, a szövetség jelenlegi elnökétől függ. Hiszen ha Markó „úgy megy, mintha maradna" – tette hozzá Tőkés –, vagyis megtartja befolyását és hatalmát az RMDSZ-ben, akkor teljesen mindegy, hogy névlegesen ki veszi át az elnöki tisztséget. Tőkés szerint az RMDSZ tervezett alapszabályzat-módosítása abba az irányba mutat, hogy Markó megőrzi majd befolyását a szervezeten belül.

Mint ismeretes, az RMDSZ hétvégi tisztújításán Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter és Olosz Gergely háromszéki képviselő mérkőzik meg a szövetségi elnöki tisztségért. Tőkés szerint leginkább Kelemen Hunor két ellenjelöltje a változás-párti, hiszen Eckstein-Kovács és Olosz is „nagyobb mérvű változást vetítettek előre" nyilatkozataikban, mint „a Markó utódjául kinevelt" Kelemen.

Tőkés szintén újságírói kérdésre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról is beszélt. Hangsúlyozta, hogy az új pártot nem az RMDSZ ellenében hozzák létre, hanem a közösség érdekében, hogy legyen egy olyan politikai alakulat is, amely „nem rendeli alá az erdélyi magyarság érdekeit a bukaresti kormányzati politikai érdekeknek". Rámutatott: a cél továbbra is az összefogás, így a romániai magyar politikai szervezeteknek meg kell találniuk a közös hangot.

Tőkés szerint ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzati választásokon adott településeken ne versenghetnének egymással magyar jelöltek, viszont országos választásokon az új pártnak meg kell találnia az együttműködés módját mind az RMDSZ-szel, mind a Szász Jenő által vezetett Magyar Polgári Párttal (MPP) – mondta Tőkés László.

Amúgy tegnap Szász Jenő is hallatta hangját a hétvégi RMDSZ-kongresszusról: szerinte Eckstein-Kovács Péter visszalép Olosz Gergely javára, így annak esélye lesz megszerezni a szövetség elnöki tisztségét. Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján az MPP elnöke elmondta: bizalmas információi vannak azzal kapcsolatban, hogy Olosz támogatottsága nagyobb Eckstein-Kovácsénál, és most már csak az a kérdés, hogy az államelnöki tanácsos a szövetségi elnökválasztás első, vagy második fordulójában lép vissza.

Szász szerint az RMDSZ vezérkara – Markó Béla, Borbély László, Frunda György, Verestóy Attila révén – úgynevezett „etnikai ügyintéző" szerepet töltött be, amelyre a román politikai pártoknak szükségük volt. „Ebből a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nem akar kimaradni, és saját emberét, Olosz Gergelyt szeretné elnöknek tenni" – fogalmazott az MPP elnöke. Magyarázata szerint a nagyobbik kormánypárt Kelemen Hunorban nem látja annak a biztosítékát, hogy a szövetség nem vált tábort.

A Tőkés-család vagyonosodását vizsgálja az ANI

Bátori Gyula volt gencsi lelkész feljelentése alapján az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Tőkés Lászlónak és családjának vagyonosodását vizsgálja. Az Európai Parlament alelnöke tegnapi, Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, már felesége is megkapta az erről értesítő levelet a hatóságtól.

„Felháborító, hogy ilyesmivel kell foglalkoznom. Miután már vizsgálat folyik ellenem szervezett bűnözés és terrorizmus gyanújával, most tolvajnak is neveznek. Én bármilyen vizsgálatnak készséggel alávetem magam, mert tiszta a kezem, csak ennek a vizsgálatnak a módja háborít fel, mert méltóságomban sért" – fogalmazott Tőkés. Szerinte kifejezetten felháborító, hogy a nagykárolyi ügyészség nem képes lezárni a Bátori Gyula ellen hűtlen kezelés és nagy összegű sikkasztás vádjával 2007-ben benyújtott bűnvádi kivizsgálást. (Totka László)

ERDÉLY

MPP: pénzért megvehető a Zöld Párt

Hargita Népe, 2011. február 23. – Máthé László Ferenc

Zajlanak az egyeztetések az RMDSZ és a Zöld Párt között annak érdekében, hogy feloldják a múlt pénteki tanácsülésen keletkezett patthelyzetet – előreláthatóan pénteken kerül sor újabb ülésre. Kedden az MPP-frakció sajtótájékoztatóján már borítékolta is az ülés végkifejletét: a Zöld Párt pénzért megvehető, így tanácsosuk meg fogja szavazni a költségvetés-tervezetet.

Mint ismeretes, a 9 RMDSZ-es, 9 MPP-s és 1 zöld párti tanácsosból álló székelyudvarhelyi önkormányzati testületben a „mérleg nyelvét" a zöld Jakab Attila képezi, aki legutóbb, a városi költségvetés vitájánál azt jelentette be, nem szavaz addig, amíg a város nem kap nagyobb összeget a megyei tanácstól.

Tegnap Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke a Hargita Népével azt tudatta, az egyeztetések során igényeiket ismertették: „Az RMDSZ, mely politikai hatalom a megyében és a városban, kormányalkotó tényező, tegye helyre azt a méltánytalanságot, hogy feleannyi pénzből kell gazdálkodjon a város, mint például Csíkszereda. Konkrét lehetőségekről is beszéltünk, arról, hogy mely beruházásokra tud a megyei tanács garanciát vállalni. Például a szeméttelep bezárásához kellene többletfinanszírozás." Hajdó hozzátette, ígéretet kaptak, hogy az RMDSZ rendezi az ügyet. „Várjuk írásos formában is a vállalásukat, és nem a helyi, hanem a megyei RMDSZ-től. A cél: legyen vége a hátrányos megkülönböztetésnek, és Udvarhelyen legyen egy méltányos költségvetési menedzsment" – üzente a zöldek megyei elnöke.

Lesznek változtatások

A téma kapcsán Bunta Levente azt közölte, valóban több ízben is egyeztettek. Székelyudvarhely polgármestere szerint már látható, hogy a költségvetésben lesznek kisebb-nagyobb változások – a legnagyobb horderejű módosulás vélhetően a szeméttelep rendezésére fog vonatkozni. „Valamikor a hét vége felé lesz újabb tanácsülés, hisz már a pénzügy előrevetítette, ha nem igyekszünk, zárolja a számláinkat" – mondta a polgármester. Később azt is megtudtuk, várhatóan pénteken kerül sor rendkívüli ülésre, amikor újból nekifutnak a 2011-es évi városi költségvetés elfogadásának.
Amúgy az RMDSZ kiadott egy közleményt, melyben hasonlóképpen nyilatkoznak, azt közlik, a zöldek kisebb módosításokkal tulajdonképpen egyetértenek a költségvetés-tervezettel, mindössze a megyei tanácstól kapott pénzekkel kapcsolatosan voltak, vannak fenntartásaik.

MPP: lottóznunk kellene!

Tegnap a polgári frakció négy tanácsosa: Molnár Miklós, Sebestyén Csaba, Mike Levente és Gálfi Árpád sajtótájékoztatón reagált az RMDSZ közleményére. „Kezdjük sajnálni, hogy nem lottózunk, hisz a vasárnap megfogalmazott álláspontunk keddre bebizonyosodott" – így indított Molnár. Korábban a polgáriak azt mondták, a zöldek lépésükkel csak alkupozíciójukat igyekszenek erősíteni, és ez szerintük tény, hisz „kéz kezet mos alapon a Zöld meg is fogja majd szavazni a költségvetési tervezetet". A polgáriak szerint bebizonyosodott, hogy az RMDSZ jobban szereti a zárt ajtók mögötti egyeztetéseket. Mint Molnár közölte, „lehet könnyebb megvenni a 400 szavazattal bejutott mérleg nyelvét, mint az MPP-vel egyezkedni".

A polgári tanácsosok újból részletesen ismertették költségvetés-módosítási javaslataikat: a polgármesteri hivatal működési keretéből, a fűtésre és kátyúzásra szánt összegekből igyekeznének átcsoportosítani pénzeket általuk fontosabbnak vélt gondok orvoslására. Többek között számos oktatási intézménynek juttatnának több pénzt, illetve a városi piacot, a Rózsa és Szent János utcát rendeznék. „Miért kell javaslatainkat lesöpörni az asztalról?" – kérdezték, majd azt is hozzátették, ez mindössze költői kérdés volt, hiszen tudják a választ. A polgáriak azt is nehezményezték, hogy információik szerint a pénteki tanácsülés rendkívüli lesz, ami azt jelenti, hogy szakbizottsági véleményezések nélkül dönthet a testület, vagyis úgy vélik, módosító javaslataik még inkább háttérbe fognak szorulni, és az „ígéretekkel megvett" zöld szavazatával átmegy majd a szerintük rossz tervezet. „A Zöld Párt az egyik legjobb párt, amelyet pénzért az ember megvehet" – jelentette ki Molnár Miklós.

Korodi július 24-át jelölné ki a kommunizmus áldozatainak emléknapjának

Transindex, 2011. február 23.

Még az idén törvénytervezetet nyújt be Korodi Attila parlamenti képviselő, a Képviselőház Külügyi bizottságának elnöke, amelyben javasolja, hogy július 24 legyen a kommunizmus áldozatainak emléknapja.

Február 22-én benyújtott politikai nyilatkozatában a parlamenti képviselő példaként Magyarországot hozta fel, ahol az Országgyűlés még 2000-ben elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében február 25 a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Kitért Románia és Magyarország közös szerepvállalására a kommunizmus elleni harcban. Az 1956-os magyarországi eseményekkel is például számos erdélyi magyar és román vállalt szolidaritást, akiket később letartóztattak és elítéltek. A Tismăneanu-jelentés 1956-ra vonatkozó részében kiemeli, hogy a forradalom visszhangjai széles körben érezhetőek voltak az ország egész területén.

A legérzékenyebben a temesvári, kolozsvári, bukaresti, brassói és iasi-i egyetemisták reagáltak. A kolozsvári és a bukaresti egyetemeken már az első napokban szolidaritást kifejező röpcédulák jelentek meg, amelyeket hamarosan tiltakozó nagygyűlések követtek. Ezek közül a legnagyobbra Temesváron került sor. Bukarestben is szerveztek ilyen nagygyűlést, amelynek eredményeként több egyetemistát is letartóztattak. Letartóztatások történtek Brassóban és Iasiban is. A kolozsvári egyetemeken már a forradalom kirobbanását követő legelső napokban megjelentek a röpcédulák. A Bolyai és Babeş Tudományegyetem diákjai azt tervezték, hogy közösen vonulnak az utcára, de erre végül nem került sor. Ellenben október 24-én a Képzőművészeti Intézetben tartottak egy egyetemista nagygyűlést. November 1-jén, Halottak napján pedig a tiltakozó diákok gyászkarszalaggal a karjukon a Házsongárdi temetőbe vonultak. Relatív nagyszámú spontán tiltakozó esemény zajlott le vidéken is. A magyar forradalom véres elfojtását követően a román Securitate is soha nem hallott megtorlásokba kezdett. A jelentéseik szerint 1956 októbere és 1962 decembere között 28.000 embert tartóztattak le, közülük 1957 januárja és 1959 májusa között 9978-at ítéltek el. A jelentésekben szereplő adatok szerint Csíkszeredában tízen haltak meg, valamint 30 szász, 30 román és 77 magyar fiatalt zártak börtönbe.

Egy másik fontos példaként a Szoboszlai-pert hozta fel, amely nevét ugyan Szoboszlai Aladár lelkészről kapta, de a perben elítélt 57 ember között nem csak magyarok, hanem románok és szászok is voltak. Sőt, a kommunizmus elleni harcnak Szoboszlai Aladár mellett Alexandru Fântânaru ügyvéd is vezéregyénisége volt. Ugyanakkor a perben született tavalyi felmentés a román és a magyar állam közös munkájának és összefogásának eredménye.

Korodi kiemelte, azért döntött úgy, hogy a július 24-et javasolja a kommunizmus áldozatainak emléknapjául, mert aznap született az ítélet az 57 emberről a Szoboszlai-perben. A kommunizmus ellen harcolók közül tízet halálra, a többieket pedig öt év börtönre, valamint életre szóló kényszermunkára ítélték.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Böjte Csaba: Szent István-terv 1.

Erdély.ma, 2011. február 22.

Az elmúlt napokban Böjte Csaba eljuttatott szerkesztőségünkbe egy nagyívű, hozzá méltó elképzelést a kárpát-medencei magyarság felemelésének tervéről. Az átfogó, hitre és tevékeny nemzeti öntudatra épülő elméleti alapok után Csaba testvér a gyakorlati megvalósításokra is kínál megoldásokat. Az atya a tervet vitaanyagnak szánta, de mivel meglehetősen hosszú, több részben fogjuk közzétenni.

* * *

Kárpát-medence közös hazánk, így természetes, hogy elfogultan, szívünkben sok-sok irgalommal szemléljük saját világunkat. De ha őszinték akarunk lenni, akkor a csodálatos szép természeti adottságok, az évszázados templomaink köré épült rendezett településeink, és a sok-sok kedves vendégfogadó, törekvő embertársunk érdeme, elismerése mellett is ki kell mondanunk, hogy nagyon sok gond, probléma van a szülőföldünkön. Az elmúlt években bejártam széltében-hosszában a Kárpát-medencét, és észrevételeimet, gondjaimat három csoportban fogalmazom meg.

I. Csodálatos tájak vannak a Kárpát-medencében. A szépen kanyargó út melletti megművelt kaszálók, szántóföldek, otthonná varázsolják a tájat. A délcegen magasló erdők szélén, a rendben tartott legelőkőn békés, kérődző jószág látványa, minden embert örömmel, békével tölt el. De sajnos az utóbbi időben nagyon sok seb is éktelenkedik szülőföldünkön. Gaz, mocsok, rendezetlenség rútítja az utak, a patakok mentét. Felhagyott földek, düledező tanyák, gondozatlan, letarolt erdők, sok-sok olyan látvány várja a jövő-menő embert, ami szomorúsággal tölthet el. Sajnos, mint egy fertőző betegség, csak terjed ez a gondozatlanság.

II. Városainkba, falvainkba jó megérkezni, hisz az épített örökség mit őseinktől kaptunk, a jól átgondolt utcasorok, ízlésesen kivitelezett házak és középületek között, otthon érezheti magát az ember. De nem kell sokat nézelődni, mivel sajnos – akárcsak egy ép fogsorban a lyukas fogak, – szembe tűnnek falvainkban, városainkban, az oda nem illő, düledező, romos házak, át nem gondolt átalakítások. Érződik, hogy néhány vályogház, elhagyott otthon felett eljárt az idő, megértek a bontásra, újjászületésre.

III. Kárpát-medencében jó az emberekkel szóba állni, hisz nagyon sok a vendégszerető, kíváncsi, tiszta szemű, dolgos ember. Jó betérni az otthonokba, leülni, elbeszélgetni az emberekkel, rácsodálkozni az egyszerű népi bölcsességre, találékonyságra. Sajnos napjainkban, a kötelező iskolai oktatás ellenére is, sok a műveletlen, tanulatlan ember. Ők nem nagyon tudnak kiigazodni a huszonegyedik század útvesztőjében, kudarcaik elől az alkoholba menekülnek, vagy egymást hibáztatják, vádolják. Nagyon sokan depresszióba süllyedve, önmagukba zárkózva várnak, hátha megszólítja őket is valaki. Mások meg a tudatlanság sötétségében tapogatózva, türelmüket veszítve, egyre agresszívabban keresik helyüket a világban.
A tények sokszor elkeserítőek, a feladatok sokak szerint meghaladják az erőnket, képességeinket, de mégse hagyhatjuk ernyedten, hogy a folyamatosan pergő hétköznapok szétmarják rendezett világunkat. Tisztségünk, Isten adta feladatunk nem elgyászolni, passzívan elsiratni lassan olvadó értékeinket, hanem megőrizni, alázattal továbbépíteni társadalmunkat, mindaz mi számunkra fontos, mit őseink ránk hagytak, mi életünk részeként meghatároz bennünket. Éppen ezért, kisebb testvéri alázattal megfogalmaztam néhány megoldásjavaslatot.

A Széchenyi terv úgy látom, hogy a társadalmunk gerincét adó polgári réteget célozta meg jótékonyan. Én a társadalom alsóbb, perifériáján levő rétegeinek a gondjait tartottam szem előtt, számukra próbálok utat keresni. Javaslataimnak a „Szent István-terv" munkacímet adtam. Az első részt, melyben a tágabb környezetünk gondjaival foglalkozom, a „Tündérkert-projekt" cím alatt foglaltam össze. A második résznek, a „Roncsház-program" nevet adtam. Itt igazából, sok egyszerű ember életét megnyomorító lakáskörülmények javítására, a mindnyájunk életterének megszépítésére próbáltam néhány gondolatot megfogalmazni. Az utolsó részben szeretném javasolni egy átfogó „Kárpát-medencei népnevelés" beindítását, mely a vágyainkat, álmainkat olyan értékek felé irányítaná, mely valóban boldoggá tudna tenni bennünket, és melyek eléréséért nem kellene egymásnak vetélytársai legyünk.

A konkrét javaslatok kidolgozása előtt, megfogalmazok néhány alapelvet.

1. A rendezett világot, csak a bölcs emberi erőfeszítés teremtheti meg. Nincs nagyobb érték, mint az otthont adó szép, rendezett szülőföld, a békés, szerető, vér szerinti család, mely szervesen, ezer szállal épül bele a népbe, melyből vétetett, s melynek minden tagja testvér, barát, hisz ők vannak veled a bajban, az örömben. Néped fiai a te testvéreid, ők segítettek mint orvosok, hogy megszülessél, és fogták kis, gyámoltalan kezed, hogy megtanuld a betűvetést, a mindennapi kenyérkeresésben ők a munkatársaid. Néped fia gyermekeit a gyermekeidnek adja, hogy családot alapítsanak, és az örömben apatársad lesz, így minden rokona immár a te rokonod is. A nép mely itt él, ezer szállal kötődik egymáshoz és a szülőföldhöz, így mi mind összetartozunk, egymásnak jóban-rosszban társai vagyunk.

2. Mint keresztény ember, hiszek a Teremtő gondviselő jóságában! Hiszem, hogy szeretetből született létünk egy óriási kirakójáték, melynek minden darabja megvan, csak alázatosan, kitartó tervezéssel mindennek meg kell keresnünk a helyét, szerepét. A puzzle minden egyes darabjára szükség van, senki, semmi sem fölösleges. Türelemmel, nyugodt, bölcs munkával minden kérdés megoldható. Hiszem, hogy kitartó munkából, békés összefogásból, világunk újjászülethet, megszépülhet. Nem kell senkit leírni, kiutasítani, összetörni.

3. Munkánkban nem vagyunk magunkra, mert Gondviselő Istenünk és Szent István királyunk által, népünk oltárára emelt Magyarok Nagyasszonya – Pátrónánk – velünk van. Hiszem, hogy az életet szolgáló szeretet, ha az alázat útján jár, Isten irgalmából célba is ér. Népünk útja nem torkollt zsákutcába. Hiszem, hogy tovább lehet menni is azon az úton, melyen népünk ezer éve jár, s melynek távlatai a végtelenbe vesznek.

Déva, 2011. február 17.

Csaba testvér

A szú perspektívái

Krónika, 2011. február 22. – Gazda Árpád

Alighanem az RMDSZ hétvégi kongresszusának is szól, hogy a kormánypártok a hét derekán újabb együttműködési szerződést kívánnak aláírni, amelyben az elkövetkező időszak törvényhozási prioritásait rögzítik. A Demokrata-Liberális Párt vezetői szükségét érzik, hogy szorosan magukhoz láncolják szövetségeseiket, és a gondolatát is elhessegessék annak, hogy a másik táborhoz csapódva reméljék céljaik megvalósulását.

Ez azért is fontos lehet számukra, mert új elnököt választ a kongresszus, és ha kevéssé is valószínű a forgatókönyv borulása, a személyi változások hangsúlyeltolódásokat hozhatnak a szövetség politikájában. A dokumentumnak alkalmasnak kell tehát lennie arra, hogy szombaton tetszést arasson a kongresszusi küldöttek körében.

A tetszést pedig minden bizonnyal két pontra alapozzák. A fejlesztési régiók újraszabásának és a kisebbségi törvény elfogadásának a megerősített ígérete tűnik alkalmasnak arra, hogy Emil Boc miniszterelnök tapsot arasson. Hogy a koalíció képes-e biztosítani e két törvény elfogadtatását, az már korántsem egyértelmű. A parlamenti felelősségvállalással hozott törvények sora is jelzi, a koalíció számára egyre nehezebb a rendes út. Csak árkon-bokron át képes továbbhaladni.
Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a csaliként meglebegtetett törvények sem biztos, hogy közelebb viszik a közösséget az áhított autonómiaformákhoz. A fejlesztési régiók újraszabása még jó iránynak tűnik. Ha ugyanis létrejön a székelyföldi régió, már csak a hatáskörökről kell vitát nyitni Bukarestben. Az viszont korántsem biztos, hogy jó lelkiismerettel tapsolhatnak a kisebbségi törvény ígéretének azok a kongresszusi küldöttek, akik messzebbre próbálnak előretekinteni, és a pártérdeken túl a közösség érdekeit is látják. Bakk Miklós politológus többször is figyelmeztetett arra: olyan törvényt érdemes elfogadtatni, amely továbbfejleszthető, amely egy jól átgondolt közösségi autonómiastratégiába illeszkedik. Azt is említette, ha valóban a kulturális autonómia a cél, a kisebbségi törvényt jobb lenne zárójelbe tenni. Márpedig ha nem a hosszú távú célokat szolgálja a kisebbségi törvény, úgy járhat a közösség, mint a szú, amely a tűzifába fészkel. Csak rövid ideig örvendezhet a korlátlannak látszó lehetőségeknek.

Választók és elnökjelöltek – Bizonyosra vehető, hogy az RMDSZ vezetése által is támogatott jelölt lesz a befutó.

Új Magyar Szó, 2011. február 23. – Bíró Béla

Úgy tűnik, az RMDSZ közelgő kongresszusa a legjelentősebbek egyike lesz. Nem csak amiatt, mert Markó Béla visszavonulásával a szövetségi elnöki tisztségéről is dönteni kell s ez a döntés alapvetően meghatározhatja a szervezet jövőbeli alakulását is. A jelenlegi meglehetősen centralizált struktúra ugyanis (amely átalakításra szorul ugyan, de egyelőre semmi garancia rá, hogy ez az átalakulás be is következhet) erőteljesen az elnök és az őt közvetlenül körülvevő politikusok személyiségjegyeire épül.

Kelemen Hunor személyisége ma még rejtély számunkra, s azok közül a személyiségvonásai közül is, amelyek már érzékelhetőek, nem tudni, hogy Markó háttérbe szorulásával melyek kerülhetnek majd előtérbe. Képes lesz-e arra, amire Markó képes volt, hogy többé kevésbé kiegyensúlyozott csúcsvezetést működtessen, hogy határozottan, de mégsem nyomasztó súllyal befolyásolja a szervezeten belül zajló folyamatokat?

Eckstein-Kovács Péterről, aki immár nem a Szabadelvű Platform éléről, hanem a szövetség perifériájáról követte a folyamatokat, már jóval többet tudhatunk. Eckstein-Kovács már a szatmári kongresszuson élesen és egyértelműen elvetette azokat az alapszabály-módosításokat, amelyek súlyosan korlátozták a szövetségen belüli belső demokráciát, s a továbbiakban is következetesen kiállt a szervezet belső sokszínűsége, a demokratikus eljárásmódok következetesebb érvényesítése mellett.

Igaz ugyan, hogy a kisebbségi kérdés iránt érzéketlen Szabad Demokraták Szövetségével való stratégiai partnerség sokat ártott a Szabadelvű Kör népszerűségének, de ez nem rajtunk múlott: az erdélyi magyar szabadelvűek két legfontosabb reprezentánsa Eckstein-Kovács Péter és Egyed Péter nagyon sokat tettek, jobbára eredménytelenül sajnos, a magyarországi partnerek nézeteinek alakításáért.

Ezzel szemben az RMDSZ sokat köszönhet annak a tanácsosi tevékenységnek, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke az (egyébként vitatható demokráciaelfogású) államelnök mellett betöltött.

Ami a harmadik pretendenst illeti, arról egy dolgot tudhatunk bizonyosan: a magyarországi jobboldalhoz áll közelebb, s az RMDSZ radikálisabb szárnyára alapozná támogatottságát. Céltudatos, jó hatalomtechnikai képességekkel és készségekkel rendelkező személyiség, aki a Fideszhez fűződő kapcsolatait nyíltan vállalja is.

Ennek az írásnak nem feladata minősíteni a jelölteket, azt azonban mindenképpen el kell mondanom, hogy a megválasztásuk esélyei aligha tekinthetőek kiegyensúlyozottaknak. A helyi szervezetekben zajló jelölés ugyanis azoktól függ, akik az RMDSZ-en belül és az RMDSZ vezetésének jóvoltából valamiféle feladatkörrel bírnak, illetve a feladatkörrel bírók (mozgósítható) környezetéhez tartoznak. Az „egyszerű" RMDSZ-tagok régen letettek arról, hogy az RMDSZ-en belüli demokratikus folyamatokban részt vállaljanak.

Ilyen körülmények között pedig bizonyosra vehető, hogy az RMDSZ vezetése által is támogatott jelölt lesz a befutó, teljesen függetlenül attól, hogy a többiek milyen alapelvekkel, programmal, újításokkal állnak elő. Az elnökválasztás gyakorlatilag lefutottnak látszik.

Ez a tény azonban jelentős hatással lehet a romániai magyar politizálás RMDSZ-kongresszust követő folyamataira. A romániai magyar választó, ha úgy véli majd, hogy az RMDSZ-ben nem sok változhat majd, könnyen beadhatja derekát annak a radikalizálódó jobboldali diskurzusnak, amelynek képviselői a magyarországi hatalmat is maguk mögött tudhatják. A legújabb IMAS-felmérés szerint az RMDSZ támogatottsága már ma sem érné el a választási küszöböt.

Ami azonban ennél is súlyosabb, úgy tűnik, hogy a szociáldemokrata-liberális szövetség jóval ötven százalék fölött teljesíthet. Ez esetben az RMDSZ-nek akkor sem lesz meg a lehetősége a kormányzati részvételre, ha parlamenti párt marad. Márpedig a romániai magyar választó szemében a kormányzati részvétel jelentette a szövetség legfontosabb politikai aduját. Ennek hiányában még az óvatosabbak is preferenciáik újragondolására kényszerülhetnek.

Mindezt még mindig nem ártana tekintetbe venni.

Mátyás ,,román király" és a ,,román vezérek"

Szabadság, 2011. február 23. – Csinta Samu

A román televízió egyik adásában olyan "dokumentumfilmet" nézhettünk, amely alapján nehezen hihető, hogy a bemutatott város néhány évtizeddel korábban magyar település volt. A kívülálló semmiképp sem gondolna Kolozsvárra, arra a városra, amely az erdélyi magyar kultúra fellegvára volt, ahol az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a románok számaránya alig érte el a 8,9 százalékot. Nem meglepő tehát az, hogy az elmúlt fél évszázadban igyekeztek megváltoztatni a város etnikai jellegét, miközben eltűntek a magyar feliratok, hagyományos magyar utcanevek, megjelentek az újabb kor műemlékei: Mihai Viteazul szobra, Baba Novac, Avram Iancu stb. A kisebbséggé vált őslakos magyarság még annyit sem érdemel, hogy a város nevét évszázados formájában használhassa. Az 1970-es évek végén Kolozsvárt a volt diktátor, Nicolae Ceauşescu vezényletével, hatalmas tömeg előtt, győzelmi mámorban keresztelték át, senkit nem érdekelt az őslakos magyarság érzékenysége. A Cluj-Napocára érkező külföldi turistának nincs, honnan tudnia, hogy Kolozsvár magyar város volt, bár története és műemlékei az őshonos magyarság kultúrájához, történelméhez kötődnek. A városismertető kiadványok többsége sem tartalmazza a történelmi magyar város tényszerű, tárgyilagos bemutatását.

Műemlék-ismertetés román módra

Az alábbi történet kis ízelítőt nyújt abból a tudásanyagból, amellyel román nemzetiségű kortársainkat felvértezik Erdély műemlékeinek, múltjának ismeretére. E sorok írója fül- és szemtanúja volt olyan előadásnak, amelyet a Kolozsvár központjában álló Mátyás-szoborcsoport előtt nagyszámú tanuló okítására tartottak. Az idegenvezető-tanár magyarázata szerint Mátyás király, Magyar Balázs, Kinizsi Pál... nem létezett. A gyanútlan tanulók áhítattal nézték a híres Ioan Fadrus-alkotást, a "jeles román személyiségek" szobrait. A magyarázó-ismeretterjesztő előadás ferdítései jellemzőek. A Szent Mihály-templom melletti tér lovas királya tehát nem Mátyás király, hanem "Matei", a magyarok román királya.
A Matei mellett álló hadvezérek: Baba Novac, Pintea Gligor... Az már nem érdekes, hogy e személyek nem lehettek a nagy magyar király kortársai. Bizonyára a helyes, az egészséges életmódnak, táplálkozásnak köszönhetően éltek meg matuzsálemi kort. Sőt, még többet is élhettek volna, ha a kegyetlen magyarok nem teszik be lábukat Erdélybe, a 2600 éves szent román földre. Baba Novac, a balkáni zsoldos katona Mihai havaselvi vajda hadvezére volt, talán ma is élne, ha Kolozsvár magyar polgárai, eléggé el nem ítélhető módon, 1600 táján, megunva a zsoldosok fosztogatásait, a rablásokat, nem végeztették volna ki. Nem csoda, ha az utókor, Kolozsvár új telepesei e román hős tiszteletére a Szabók (más néven Bethlen) bástyája mellett szobrot emeltek.

A másik "kortárs", Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után mintegy 214 év elteltével jutott hasonló sorsra. Őt, Pintea Gligort a nagybányai polgárok koncolták fel ugyancsak katonái rablásai és tolvajlásai miatt, bár a betyárok a kurucok oldalán vettek részt a magyar szabadságharcban.
Ezek ismeretében érthető, hogy néhány évvel korábban a 76 százalékban magyar lakosságú Sepsi¬szent¬györgy magyar vezetésű és még magyar többségű iskolája miért nem vehette fel a Mátyás király nevet, miért ragaszkodtak a román nemzetiségű tanárok a Matei Corvin névhez.

Műemlék-ismertető magyar módra

Miután a fenti gondolatsor végére értem, döbbentem rá arra, hogy bizony jó lesz a Mátyás-szoborcsoport történelmi valóságnak megfelelő bemutatására is rátérni, hiszen Erdélyben már három-négy olyan nemzedék nőtt fel, amely nem tanulhatta a magyar történelmet. Mivel e témáról egész könyvet lehetne írni, bővebben csak Mátyás király "román" származását, illetve a király moldvabányai "vereségét" ismertetem.

E gyönyörű szoborcsoport ― az emlékmű gipszmintája ― az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, alkotóját nagydíjjal tüntették ki. Hogy a művész mit akarat kifejezni, legjobban saját szavai érzékeltetik. Fadrusz Jánosnak a szoborbizottsághoz írt le¬veléből idézzük: "A kolozsvári Mátyás-szoborban Ma¬gyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul, és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza, és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között."

Maga a szultán, II. Mehmed is így ír: a világon saját magán kívül még csak egy uralkodót ismer el, éspedig a magyarok királyát, Mátyást.
A szoborcsoport fő alakjának, a babérkoszorús magyar királynak neve természetesen Mátyás volt, és soha nem Matei, még a mesékben sem, ahol mindent mondanak róla, de legtöbbször az Igazságos Mátyást emlegetik. A lovát délcegen megülő király alakja erőt sugároz, olyan hadvezért mutat, aki győztesen tér meg a csatákból. A király mellett hűséges hadvezérei állnak. Bal oldalt az idős Magyar Balázst láthatjuk, amint sisakját levéve néz fel a királyra, mellette Kinizsi Pál szikár alakja emelkedik. Jobb oldalt Szapolyai István tárja szét karját, vállra vetett köpenyben szemléli a győzelmi lobogókat, míg az erdélyi vajda, Báthory István mindkét kezében zászlót tart. A három vértezett harcos alakja a győztes csatából való hazatérést szimbolizálja.

A szobor talapzatát a város főépítésze, Pákey Lajos tervezte, amely önmagában is művészi alkotás. Az emlékmű felavatására 1902 októberében került sor. Az emlékmű talapzatát a magyar címer díszítette, föléje a Mátyás király feliratot vésték. Az 1918. végi, decemberi román megszállás után a magyar címert eltávolították, 1921-ben a szoborral szemben felállították a capitoliumi farkasszobor másolatát. Néhány évvel később, 1932-ben talapzatára olyan táblát helyeztek el a nagy román történész, Nicolae Iorga szövegével, amelyet a történelemhamisítás iskolapéldájaként lehetne oktatni. Idézem: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."

Protestáns egyházak elhatárolódása

Háromszék, 2011. február 23.

A református, az evangélikus-lutheránus és az unitárius egyház elhatárolódott attól a felhívástól, amely február 23-án, Mátyás király születésének évfordulója alkalmából koszorúzásra és közös imára hívja a kolozsváriakat a Főtéren levő Mátyás-szoborcsoporthoz, amelynek restaurálási munkálatai három hónappal ezelőtt értek véget.

Bár a (Meg)hívó szó című felhí¬váson tizenhat civil szervezet, a Kolozs megyei RMDSZ és EMNT, illetve a katolikus egyház mellett a három egyház aláírása is szerepel, ez utóbbiak elhatárolódnak a kezdeményezéstől. "Alulírottak, mint egyházunk törvényes képviselői, ezúton hozzuk Kolozsvár lakosságának tudomására, hogy a 2011. február 18-án keltezett (Meg)hívó szó című felhívást nem mi bocsátottuk ki, azt mi alá nem írtuk, sőt, tudomásunk sem volt róla. Habár a kezdeményezéssel sok tekintetben egyet tudnánk érteni, egyházunk nevének megkérdezésünk nélkül való feltüntetését a szervezők részéről visszaélésnek minősítjük" — áll a közleményben, amelyről a Transindex hírportál számol be.

Az MPP is segít

A Magyar Polgári Párt hat erdélyi városban működtet irodát, ahol ingyen teljes körű szolgáltatást nyújtanak a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátus hatáskörébe tartozó igénylők számára az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető állampolgársággal kapcsolatosan. Mindezt Rácz Károly, az MPP országos alelnöke, Kézdivásárhely polgármestere jelentette be. Az irodákban segítenek a kérések megírásában, a fordítások elkészítésében és az iratcsomók összeállításában. Akik Magyarországon óhajtják beadni kérésüket, illetve letenni az esküt, azoknak a szállítást is biztosítják. Rácz hangsúlyozta: nem kívánnak versenyezni a Demokrácia Központokkal, céljuk a segítségnyújtás.(Iochom)

Megerősített kormányhűség

Az RMDSZ nem kifogásolja, hogy felelősségvállalással fogadják el a munkatörvénykönyvet, ha a koalíciós partnerek elfogadják módosító javaslatait — fejtette ki Máthé András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélések után. Elmondta: a szövetség fontosnak tartja, hogy az új jogszabályban a munkaszerződések elmulasztása kihágás legyen, ne bűntény, de párhuzamosan nőhet a büntetések aránya. "Sze¬rintünk nem kellene bűncselekményként besorolni, ha egy munkáltató nem köt szerződést az alkalmazottal, de növelni kéne a bírságokat" — jelentette ki a frakcióvezető.

Nagyvadakra készülnek

A nagy vagyonok átfogó ellenőrzésére jövő év második felében kerül sor, de nem kizárt, hogy már idén is lesznek ellenőrzések — jelentette be tegnap Sorin Blejnar, az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal vezetője. Példaként említett egy olyan adófizetőt, akinek 2010-es nyilatkozataiban nem szerepeltek jövedelmek, ám 2011 márciusában építkezésbe kezd, amit szeptemberben be is fejez. Ha olyan jövedelemből építkezett, amelynek származását nem tudja igazolni, akkor 16 százalékos adót rónak ki az épület értékére. A nagy vagyonnal rendelkezők ellenőrzésére vonatkozó törvénykezés alkalmazási módszertanát február végéig kidolgozzák. A kormány tavaly év végén döntött úgy, hogy akiknek valós jövedelmei legalább ötvenezer lejjel meghaladják a bevallott jövedelmeket, 16 százalékos adót kell fizetniük a különbözetre.

Elmarasztalt belügy

Traian Băsescu államelnök tegnap úgy nyilatkozott a belügyminisztérium működéséről, hogy a szaktárca színvonala nem megfelelő. "Bárhová nyúlsz, korrupciót találsz, legyen szó a tavalyi piteşti-i esetről a jogosítványokkal, vagy amit most látunk a vámoknál, a szervezett bűnözőcsoportokkal történő megegyezésekről, ezek tolerálásáról" — mondta Băsescu. Az államelnök szerint a belügyminisztérium átszervezésénél nagyon fontos lenne, hogy "ne a klasszikus módon történjék, azaz felcserélünk néhány helyet, de lényegében mindenkit a helyén hagyunk". Kifejtette, ily módon nem megoldható az átszervezés sem központi, sem helyi szinten, és azt kérte, hogy valamennyi ember munkáját külön elemezzék, értékeljék.

„Örök hűséget" kér a PD-L?

Új Magyar Szó, 2011. február 23.

Még ezen a héten, várhatóan csütörtökön írják alá a közös kormányzásról szóló együttműködési megállapodásukat a koalíciós pártok – körvonalazódott a koalíciós tanács tegnapi ülpése után. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ azonban eltérően ítélik meg a dokumentum szerepét.
Gheorghe Flutur, a PD-L főtitkárhelyettese a tegnapi egyeztetések után kijelentette, az együttműködési megállapodás nemcsak 2012-ig szól, célja, hogy ez a koalíció kormányozzon a 2012-es választások után is. Ezzel szemben az RMDSZ csak a kormányzás idejére képzeli el az együttműködést.

„Az együttműködési megállapodás a jelenlegi kormány mandátumára érvényes. Egyelőre szó sincs arról, hogy hosszabb távra szólna" – cáfolta lapunk kérdésére Gheorghe Flutur kijelentéseit Fekete Szabó András (képünkön). Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint az együttműködési megállapodás kidolgozása még folyamatban van. A koalíciós pártok benyújtották az elképzeléseiket, a tervezetet pedig a miniszterelnöki és a miniszterelnök-helyettesi kabinet véglegesíti.
A frakcióvezető tájékoztatása szerint hangsúlyos szerepet kapnak majd a dokumentumban a gazdaságélénkítő intézkedések, például a kisvállalkozások kedvezményes hitelezése vagy a fiatal vállalkozók tízezer eurós támogatása.
„Abban valamennyi koalíciós partner egyetért, hogy a következő két évben a gazdaság talpra állítása a prioritás" – mondta Fekete Szabó András.

Újdonság, hogy határidőkhöz kötik a különböző jogszabályok – köztük az RMDSZ által szorgalmazott törvények – elfogadását. Mint ismert, a prioritáslistán szerepel az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvény és a régiók átszervezéséről szóló jogszabály is.
Az együttműködési megállapodás kidolgozása egyébként jó ideje húzódik már. Fekete-Szabó András kereken három hete azt nyilatkozta lapunknak, hogy a dokumentumot „egy-két héten belül" írják alá a koalíciós pártok. A frakcióvezető szerint azért volt szükség írásos megállapodásra, „hogy ne maradjon a levegőben az, amikben a koalíciós tanácskozásokon megegyezünk".
Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsán tartott politikai beszámolójában a koalíciós együttműködési megállapodásról szólva rámutatott: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja megállapodásait.
Mint mondta, az együttműködési dokumentum aláírása után felgyorsulhat a kisebbségi törvény elfogadtatása. A tervezet képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják.