|
EP-ALELNÖK
Tőkés László: Nem fogjuk hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat
MTI, 2011. június 22.
Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat - jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tőkéssel az Academia Catavencu című román hetilap közölt interjút szerdai számában. A Tőkés László sajtóirodája által az MTI bukaresti irodájához eljuttatott teljes változat szerint az EP alelnöke elmondta: a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros - mondta Tőkés.
Tőkés úgy fogalmazott, hogy a Traian Basescu államfő és a Demokrata Liberális Párt (PDL) által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét.
Kifejtette: "Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán (Dél-Románia egyik történelmi régiójának a lakosa) volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk".
Az EP alelnöke szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ördögi körbe került. Senki nem kényszerítette arra, hogy egy válságkormány csapdájában vergődjön anélkül, hogy rendelkezne a magyar közösség közismert céljainak a megoldására nyilvános és átlátható garanciákkal.
Romániában jelenleg tárgyalások folynak a kormánykoalícióban az ország közigazgatásának tervezett átalakításáról. Traian Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását javasolta, ami azt jelenti, hogy drasztikusan csökkenne a jelenlegi 41 megye száma. Ezt a tervet a romániai magyarság politikai szervezetei határozottan elutasították.
Tőkés a június elején Romániában nagy politikai vitát gerjesztő brüsszeli székelyföldi iroda megnyitásáról elmondta: valamennyi romániai történelmi régiónak nyitnia kellene hasonló irodát Brüsszelben.
Az erdélyi magyarok nem fognak asszisztálni a változásokhoz
MTI, 2011. június 22.
Az erdélyi magyarság nem fogja hagyni, hogy mesterséges határokkal megváltoztassák a területi-etnikai arányokat – jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tőkéssel az Academia Catavencu című román hetilap közölt interjút szerdai számában. A Tőkés László sajtóirodája által az MTI bukaresti irodájához eljuttatott teljes változat szerint az EP alelnöke elmondta: a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros – mondta Tőkés.
Tőkés úgy fogalmazott, hogy a Traian Basescu államfő és a Demokrata Liberális Párt (PDL) által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét. Kifejtette: „Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán (Dél-Románia egyik történelmi régiójának a lakosa) volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk."
Az EP alelnöke szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ördögi körbe került. Senki nem kényszerítette arra, hogy egy válságkormány csapdájában vergődjön anélkül, hogy rendelkezne a magyar közösség közismert céljainak a megoldására nyilvános és átlátható garanciákkal.
Romániában jelenleg tárgyalások folynak a kormánykoalícióban az ország közigazgatásának tervezett átalakításáról. Traian Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását javasolta, ami azt jelenti, hogy drasztikusan csökkenne a jelenlegi 41 megye száma. Ezt a tervet a romániai magyarság politikai szervezetei határozottan elutasították.
Tőkés a június elején Romániában nagy politikai vitát gerjesztő brüsszeli székelyföldi iroda megnyitásáról elmondta: valamennyi romániai történelmi régiónak nyitnia kellene hasonló irodát Brüsszelben.
EMNT/DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Négyszéki kerékpártúra az autonómiáért
Erdély.ma, 2011. június 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács széki szervezetei, Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék és Erdővidék kerékpártúrát szerveznek az autonómia népszerűsítése céljából.
A túra Kézdivásárhelyről indul 2011. július 19-én, végcélja a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem, ahová július 22-én érkeznek meg a kerékpározók. A kerékpározók átgurulnak Háromszék és Barcaság negyvenöt településén.
A tervezett útvonal áthalad Kézdivásárhely, Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Bélafalva, Kurtapatak, Esztelnek, Csomortán, Kézdialmás, Lemhény, Bereck, Kézdimartonos, Ozsdola, Gelence, Haraly, Zabola, Páva, Kovászna, Csomakőrös, Papolc, Zágon, Nagyborosnyó, Kisborosnyó, Egerpatak, Réty, Sepsimagyarós, Lisznyó, Bikfalva, Uzon, Kökös, Szotyor, Kilyén, Sepsiszentgyörgy, Előpatak, Árapatak, Hidvég, Földvár, Bölön, Miklósvár, Köpec, Barót, Bibarcfalva, Kisbacon, Nagybacon, Mikóújfalu, Sepsibükszád és Tusnádfürdő településeken. A túra július 22-én13 órakor ér véget Tusványoson, ahol a kerékpározók beszámolnak a négynapos út élményeiről.
A túrához csatlakozhat bárki, aki Székelyföld önrendelkezési jogának kivívását és a közös célért való összefogást fontosnak tartja. A szervezők várják a civil szervezetek, pártok, partnerek, támogatók csatlakozását.
EMNT
RMDSZ
Markó szerint nem elég, ha a két székelyföldi megye megőrzi státuszát
Transindex, 2011. június 23.
Bár a PDL változatlanul ragaszkodik a nagymegyék gondolatához, ebben a pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, ami azt jelentené, hogy lenne ugyan nyolc megye, de a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné a státuszát – nyilatkozta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
A miniszterelnök-helyettes közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelőzően az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte, további pontosításokra van szükség a kérdésben. "Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy megtörtént egy javaslat, nyilvánvaló, hogy ezt elemeznünk kell" - mondta.
Mint ismeretes, a PDL, valamint az UNPR támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását, az RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. Élesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is. (etv)
Sürgősségi ülést tart az RMDSZ a régióátszervezés témájában
Transindex/realitatea, 2011. június 22.
Sürgősségi ülésen döntenek a további lépésekről az RMDSZ szenátorai és képviselői azok után, hogy a szövetségnek nem sikerült egyezségre jutnia a PDL-vel és az államfővel a tegnapi beszélgetés során a régióátszervezést témájában.
Az RMDSZ nem fogadja el a 8 fejlesztési régió megyévé alakítását, a hivatalos közlések szerint más variánsról a tegnapi Cotroceni-i egyeztetésen nem esett szó.
A dcnews.ro információi szerint állítólag bemutattak az RMDSZ-nek egy 12 megye létrehozásáról szóló munkatervet, eszerint a Hargita, Kovászna és Maros megyét tartalmazó óriásmegye Brassó megyét is magába foglalná.
Az RMDSZ hétfőig dönthet a kérdésben. Traian Băsescu államfő a tegnapi egyeztetést követően kijelentette, egy köztes megoldás elfogadásától sem zárkózik el.
ROMÁNIA
Băsescu azt állítja, nem célja szétmorzsolni a magyar közösségeket
Transindex, 2011. június 22.
Nagy mulasztás lenne, ha a PDL nem jutna egyezségre az RMDSZ-szel, és emiatt feláldozná a régióátszervezést - jelentette ki Traian Băsescu államfő a Radio România Actualități közszolgálati rádiónak adott interjújában.
Az államfő szerint az RMDSZ-nek vannak aberráns javaslatai is, ám olyan elképzeléseik is léteznek, amelyekről lehet beszélni. Hozzátette, a PDL részéről súlyos mulasztás lenne, ha nem sikerülne kompromisszumos megoldást találni és feláldoznák a közigazgatási reform kérdését. Băsescu elismerte, hogy Románia aláírt bizonyos nemzetközi egyezményeket, melynek során vállalta, hogy nem morzsolja szét a kisebbségek közösségeit, így azt gondolja, hogy butaság az a napokban hangoztatott feltételezés, mely szerint magyarlakta községeket olvasztana össze román többségű községekkel. Hangsúlyozta, államelnökként be kell tartania a nemzetközi törvényeket.
Arra a kérdésre, hogy képezheti-e alku tárgyát az óriásmegyék száma, Basescu elmondta, természetesen szükség van kompromisszumra, hiszen egy olyan törvénytervezetnek is szüksége van a parlament egyszerű többségének támogatására, amely révén sikerülne Romániát megszabadítani a megyei szinten űzött korrupciótól és bürokráciától. "Az RMDSZ a kormánykoalíció része. Rengeteget tárgyaltunk a szövetségiekkel. Bizonyos javaslataik aberránsak, de olyan elképzeléseket is vázoltak, amelyekről lehet beszélni. Én nem vagyok az a fajta politikus, aki úgy gondolja, hogy a magyarok hátukra pakolják Kovászna és Hargita megyét, és megszöknek Budapestre, és nem célom olcsó demagógia révén politikai tőkét építeni magamnak" - így az államfő.
Szerinte a régióátszervezés törvénytervezetét úgy kell kidolgozni, hogy az a parlament számára elfogadható legyen.
"Úgy gondolom, nagy mulasztás lenne, ha a PDL nem találna egy életképes kompromisszumot és lemondana az ország közigazgatási átszervezéséről és a sok bonyodalmat okozó államapparátus leépítéséről" - jelentette ki az államfő. (rra)
Băsescu nem vonná össze Hargita és Kovászna megyét
Transindex, 2011. június 23.
Jöjjön létre nyolc óriásmegye, Hargita és Kovászna megye pedig maradjon meg a jelenlegi formájában - javasolta Băsescu az RMDSZ-nek. A szövetségnek egyébként hétfőig kell döntést hoznia arról, hogy elfogadja vagy sem az államfő ajánlatát. A B1TV adásában az államelnök kijelentette, hazugság az, hogy a nyolc megye mellett egy, Hargita és Kovászna megyéből álló megye képezné a kilencediket.
Băsescu hangsúlyozta, a keddi egyeztetésen nem hangzott el a Székelyföld kifejezés a Cotroceni palotában.
"Nem ígértem az RMDSZ-nek azt, hogy létrejön a székelyföldi régió, itt egy félreértésről van szó. A nyolc+egy régió létrehozására vonatkozó információ egy hazugság. A Kovászna-Hargita régió nem fog létezni" - jelentette ki Băsescu.
Az államfő elmondta, világossá tette az RMDSZ számára, hogy legfennebb abba egyezne bele, hogy a nyolc óriásmegye mellett továbbra is külön-külön létezzen Hargita és Kovászna megye.
Az államfő szerint a közigazgatási átszervezésnek december 31-ig le kellene bonyolódnia.
Az államfő kijelentette, amennyiben az RMDSZ elutasítaná ajánlatát, akkor a dekoncentrációs folyamat beindulását szorgalmazná a nyolc, általa elképzelt óriásmegyében. Az intézkedés során állami intézményeket szerveznék át, ez pedig jelentős személyzetcsökkentést vonna maga után. Băsescu példaként említette: egy, jelenleg nyolc megyéből álló óriásmegyében az átszervezés eredményeként csupán egy megyei rendőrség fog létezni a nyolc helyett. Ugyanez történik a tanfelügyelőségek és az egészségügyi igazgatóságok esetében is.
Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha ez esetben az RMDSZ kilépne a kormányból, az államfő elmondta: szerinte nem lenne erre oka, hiszen a területi felosztás a régi maradna. (realitatea)
Fordulat? Külön megoldás születhet Székelyföld számára
MTI, 2011. június 22. 11:55
Bár a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék" gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát – mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke – aki jelenleg romániai miniszterelnök-helyettes – közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelőzően az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell" – mondta.
Mint ismeretes, a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L), valamint a függetleneket tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását. Az RMDSZ, akárcsak a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója, azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. Élesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is.
Az erdélyi Krónika saját értesüléseire hivatkozva ugyancsak tudni véli szerdai számában, hogy az előző napon tartott konzultációkon Traian Basescu államfő (akit a PD-L legfőbb politikai támogatójának tartanak) valóban olyan kompromisszumos indítvánnyal állt elő, amely szerint a nyolc nagy megye mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna. A tárgyalásokon részt vevő Kelemen Hunor ugyanakkor kedden nem kívánt egyáltalán nyilatkozni erről. Szerdán délelőtt az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak együttes ülése után a kamerák előtt adott nyilatkozatában sem kívánt konkrétan válaszolni az esetleges kompromisszumos megoldásokra vonatkozó kérdésekre.
„Önöknek az a benyomásuk, hogy csak Székelyföldről és Erdélyről beszélünk, de meg kell oldani a problémákat Moldvával, Bukovinával és Dobrudzsával, akárcsak az ország dél-nyugati térségével kapcsolatosan is. Nagyon kérem Önöket, hogy ne csupán erre a két megyére – Hargitára és Kovásznára – koncentráljanak, mivel a közigazgatási reform az ország egészére vonatkozik, nem csupán arra a két-három megyére. Hiba lenne, ha kötnénk az ebet a karóhoz, és nem látnánk, hogy más érdekek, más problémák is vannak, nemcsak az említett két megyét illetően" – mondta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke mindenesetre megerősítette, hogy a magyarok e szervezete nem támogatja a nyolc óriásmegye megalakítására vonatkozó elképzelést. Értésre adta, hogy valamiféle „köztes megoldást" keresnek, de e pillanatban még nem tudni, melyik lehet a legjobb változat. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilépne-e a kormányból, ha mégis a nyolcmegyés változatot viszi keresztül a PD-L, csak annyi válaszolt: „bármi lehetséges".
Az RMDSZ azért ellenzi a nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentős román többségű közigazgatási egységhez tartoznának. A romániai magyarság csaknem felét tömörítő Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el. A szintén jelentős magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
ERDÉLY
Népszavazást sürget az MPP
Háromszék, 2011. június 23. – Farkas Réka
Az MPP úgy véli, az ország területi-közigazgatási felosztása annál fontosabb kérdés, semhogy azt az államelnök és a kormánypártok magukban döntsék el, figyelembe kell venni a nép véleményét – nyilatkozták a párt háromszéki vezetői.
Csatlakoznak az ellenzéki pártok kezdeményezéséhez, és Kovászna, illetve Hargita megyében támogatják a referendumot, de fontosnak tartják a kérdésfelvetés módját, ebben a térségben véleményük szerint nemcsak annak kell szerepelnie az íven, hogy egyetértenek-e Traian Băsescu javaslatával, hanem annak is, hogy akarják-e az egységes székelyföldi régió létrehozatalát -- fejtette ki Fazakas Tibor, a párt országos alelnöke, megyei tanácstag.
Az MPP három székelyföldi megyei elnöke múlt héten nemzeti kerekasztal összehívását kezdeményezte, az RMDSZ nem zárkózott el megkeresésüktől, a nemrég létrehozott Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke jelezte, a hét végén lehetségesnek tartja az egyeztetést – jelentette be Kulcsár-Terza József, a párt háromszéki elnöke. Véleménye szerint ez az összejövetel rendkívül fontos azért is, hogy az RMDSZ hétfőn ne saját pártpolitikai érdekei alapján hozzon döntést, hanem vegye figyelembe az összmagyar érdeket.
Egyébként úgy látják, ilyen jellegű, az egész magyar közösséget érintő kérdésekben az RMDSZ-nek nincs joga egymagában határozni. Fazakas Tibor szerint árulásnak minősíthető minden olyan kompromisszum, amely Székelyföld területi egységét vagy a magyarság érdekeit veszélyezteti.
Csikicsukis „sajtókolesz" – Eltérő nyilatkozatok az Ady Endre Sajtókollégium jövőjét illetően
Új Magyar Szó, 2011. június 23.
Eltérően nyilatkozik a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium további működtetésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és Szűcs László, az oktatási intézet vezetője – amint arról lapunkban is beszámoltunk, a nagyváradi intézményt működtető újságíró-érdekvédelmi szervezet igazgatótanácsa úgy határozott: felfüggeszti az sajtókollégium tevékenységét.
Eltérően nyilatkozik a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium további működtetésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és Szűcs László, az oktatási intézet vezetője – amint arról lapunkban is beszámoltunk, a nagyváradi intézményt működtető újságíró-érdekvédelmi szervezet igazgatótanácsa úgy határozott: felfüggeszti az sajtókollégium tevékenységét.
„Hamarosan a 17. generáció is elvégzi az Ady Endre Sajtókollégiumot, de ősztől már nem indítunk újabb évfolyamot" – fogalmazott a transindex.ro-nak adott nyilatkozatában Karácsonyi Zsigmond MÚRE-elnök. Hangsúlyozta: „Határozott leállás következik, és innen építjük újra a sajtókollégiumot, amely megtette szerepét, de most tovább kell lépni". Tájékoztatása szerint a MÚRE megőrzi az Ady Endre Sajtókollégium nevet, ám a jövőben dől el, hogy milyen tartalommal töltik fel és milyen formában indítják újra az intézményt.
Ezzel ellentétben Szűcs László a Krónika című kolozsvári napilapnak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta. hogy ősszel még biztosan szerveznek felvételit a sajtókollégiumba. Az igazgató szerint az iskolát mindenképpen tovább kell működtetni, immár saját forrásból, illetve pályázatok révén. Az újságíró a Krónikának elmagyarázta: akár jobb pályázati lehetőségek mellett is működhetne tovább a sajtókollégium, ha a MÚRE leveszi a kezét róla.
Eddig ugyanis Marosvásárhelyen volt bejegyezve az intézmény, így például a Bihar Megyei Tanács kiírásaira nem is pályázhatott. Szűcs László úgy véli, a felsorolt szakmai okok mellett anyagi megfontolásból zárná be a kollégiumot a MÚRE, az utóbbi évben ugyanis a magyarországi pályázati forrásokból már nem kapott pénzt az iskola. Ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy az érdekvédelmi szervezettel ápolt szakmai kapcsolatot nem szeretné megszakítani.
Karácsonyi Zsigmond a Transindexnek elmondta: már több éve fontolgatják a sajtókollégium újragondolását, hogy az a jelenlegi elvárásoknak tudjon eleget tenni. Mint mondta, az intézményt 1994-ben azzal a céllal hozták létre, hogy egyetem utáni, posztgraduális szakképzést nyújtson az érdeklődőknek.
„A kilencvenes évek derekán erre óriási szükség volt – fogalmazott a portálnak – ám azóta változott a kínálat: időközben beindult Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a magyar újságírói képzés, és most már a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hálózatán keresztül is elérhető a média szak, amely komoly szakmai alapképzést nyújt például leendő újságíróknak".
Karácsonyi szerint a MÚRE szakmai tapasztalatát mentori jelleggel kellene ötvözni, ezt úgy képzeli el, hogy az egyetemekkel partnerségben szakosodott képzésekkel egészítenék ki az újságíró pályára készülők oktatását, illetve a bizonyos mértékű szakmai tapasztalattal rendelkezőket is megcéloznák.
Összefogás Székelyföldért
Hargita Népe, 2011. június 23. – Lázár Hajnal
Összefogást kezdeményez a Magyar Polgári Párt a közigazgatási átszervezés ügyében. Szeretnék, ha népszavazásra kerülne sor, amelyen Hargita és Kovászna megye lakói arról nyilatkoznának, akarják-e, hogy létrejöjjön Székelyföld mint önálló közigazgatási egység.
Mindenki számára kétségtelen, hogy az ország közigazgatási átszervezése szükséges, a székelyek számára is kívánatos, a gond az a mód, ahogyan ezt a román hatalom elképzeli – közölték sajtótájékoztatón tegnap a megyei tanács MPP-frakciójának képviselői. Sajnálatosnak tartják, hogy egy ilyen létfontosságú kérdésben még nem kezdődött érdemi egyeztetés a magyar pártok között, éppen ezért kezdeményezik a székelyföldi megyei önkormányzatok MPP-s és RMDSZ-es frakcióinak összefogását.
Kovács Árpád András frakcióvezető elmondta, konkrétan azt szeretnék, hogy a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat minél hamarabb tartson együttes ülést. Úgy vélik, ezen alkalommal egy elvi állásfoglalást kellene elfogadni arról, hogy miképpen képzelik el az ország közigazgatási átszervezését. Ennek kapcsán fontosnak tartják leszögezni, hogy az átszervezés nem állhat csak új határok meghúzásából, a rendszert gyökereiben kell újragondolni, a hatáskörök s a gyakorlásukhoz szükséges pénzeszközök sokkal nagyobb részét kell a helyi és regionális önkormányzatokra ruházni, csökkenteni kell a bürokráciát, s biztosítani a valós kétnyelvűséget a magyarok lakta régiókban. Ugyanakkor szerintük az új közigazgatási egységek létrehozásánál az alapelv az önkormányzatok szabad társulása kell legyen. Kovács hangsúlyozta, a közös ülés egy népszavazás kiírásáról is kellene határozzon Hargita és Kovászna megyében.
Azt kérdeznék meg a lakosságtól, akarják-e, hogy a közigazgatási átszervezés során létrejöjjön Székelyföld mint önálló közigazgatási egység. Árus Zsolt megyei tanácsos részletezte, eddig azzal szembesültek, hogy ilyen témában helyi népszavazást kiírni nem lehet, most ellenben az ellenzék képviselői kezdeményeznek sok megyében hasonló népszavazást, akkor ehhez mi is csatlakozunk. Bízunk benne, hogy nem az fog történni, hogy más megyékben, ahol más pártok kezdeményezték a népszavazást, ott meg is rendezik azt, míg nálunk ismét bírósági úton akadályozzák meg a megrendezését.
Markó szerint a PDL hajlandó lenne külön megoldást elfogadni a Székelyöld számára
Krónika, 2011. június 22.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) továbbra is ragaszkodik a nagymegyék gondolatához, de hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást a Székelyföld számára, amelyben a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné a státuszát – nyilatkozta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV). A Krónika keddi értesülései szerint a megoldást Traian Băsescu is támogatja, de a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni.
A Krónika kedden este úgy értesült: a nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna, miután ezt a kompromisszumos megoldást vázolta fel Traian Băsescu államfő a kormánykoalíció pártjaival összehívott kedd délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfő hajlandó belemenni – értesült a Krónika.
Markó Béla kormányfőhelyettes az ETV-ben közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén vitatják meg, ezt megelőzően a szövetség parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte, további pontosításokra van szükség a kérdésben. „Ennek a megoldásnak amennyi előnye, annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy megtörtént egy javaslat, nyilvánvaló, hogy ezt elemeznünk kell" – mondta.
Szerdán délelőtt az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak együttes ülése után a kamerák előtt adott nyilatkozatában Kelemen Hunor szövetségi elnök nem kívánt konkrétan válaszolni az esetleges kompromisszumos megoldásokra vonatkozó kérdésekre.
„Önöknek az a benyomásuk, hogy csak Székelyföldről és Erdélyről beszélünk, de meg kell oldani a problémákat Moldvával, Bukovinával és Dobrudzsával, akárcsak az ország dél-nyugati térségével kapcsolatosan is. Nagyon kérem Önöket, hogy ne csupán erre a két megyére – Hargitára és Kovásznára – koncentráljanak, mivel a közigazgatási reform az ország egészére vonatkozik, nem csupán arra a két-három megyére. Hiba lenne, ha kötnénk az ebet a karóhoz, és nem látnánk, hogy más érdekek, más problémák is vannak, nemcsak az említett két megyét illetően" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke mindenesetre megerősítette, hogy a szövetség nem támogatja a nyolc óriásmegye megalakítására vonatkozó elképzelést. Értésre adta, hogy valamiféle „köztes megoldást" keresnek, de e pillanatban még nem tudni, melyik lehet a legjobb változat. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilépne-e a kormányból, ha mégis a nyolc megyés változatot viszi keresztül a PD-L, csak annyi válaszolt: „bármi lehetséges".
MAGYARORSZÁG
Semjén: szeptemberben indul a nemzeti regiszter
MTI, 2011. június 23.
Szeptemberben elindul a nemzeti regiszter – jelentette be Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlamentben.
A kereszténydemokrata politikus a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után újságírók előtt elmondta, hogy a regisztert a közigazgatási és igazságügyi tárca fogja koordinálni. Mint kifejtette, 2500 magyar szervezet nevét ismerik, rajtuk keresztül szeretnék elérni a különböző üzenetekkel a világ magyarságát. Az emigrációban élők nemcsak magyarul, hanem angolul is megkapják majd az üzeneteket, a későbbiekben pedig spanyolul is eljuttatják azokat a dél-amerikaiakra való tekintettel – mondta.
Hozzátette: ennek a jelentősége az, hogy a magyar nemzet történelmi okokból világnemzet lett, amely nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem a világban szétszórtan, és „mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem", azokról sem, akik az emigrációban harmadik-negyedik generációként már nem tudnak úgy magyarul, mint az anyaországiak. Az egyes minisztériumok még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükről a magyarság felé szeretnének eljuttatni – mondta.
Közölte azt is, felkérte a tárcákat, hogy „belátható időn belül" gyűjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élő, de már magyar állampolgárságúakra vonatkozhatnak. Ezeket szeretnék áttekinteni, hogy az egyes kedvezményekből, támogatási formákból ők is részesülhessenek.
Semjén Zsolt az ülés után szolidaritását és együttérzését fejezte ki a gyulafehérvári magyarokat ért atrocitás miatt. Úgy fogalmazott: a katolikus rektort brutálisan bántalmazták magyarsága és egyházhoz tartozása miatt. Leszögezte: Magyarország és személyesen ő is, mélységesen elkötelezett a román–magyar együttműködés mellett, mindkét országnak nemzeti érdeke a legszorosabb együttműködés. Az elmúlt időszakban nagy lépéseket tettek a bizalmi alapon való együttműködésre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák. Az együttműködés érdekeit az szolgálja, ha a román hatóságok hathatós lépéseket tesznek az ilyen esetek megakadályozására és a felelősök megbüntetésére, a temető sírjainak védelmére – mondta.
KÁRPÁT-MEDENCE
Dzurinda: a Velencei Bizottság állásfoglalása figyelmeztetés Magyarországnak
MTI, 2011. június 22. – Kokes János
Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint a Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban Magyarország számára komoly figyelmeztetés, hogy több téren módosítsa politikáját, beleértve a szomszédokhoz fűződő viszonyt is.
"A Velencei Bizottság jelentése Magyarország számára komoly mementó, hogy módosítsa politikáját. Több téren, beleértve a szomszédaihoz fűződő viszonyt is" - jelentette ki a szlovák diplomácia vezetője szerdai pozsonyi sajtóértekezletén.
Dzurinda szerint Magyarországnak "nagyon meg kell fontolnia, hogy fognak kinézni azok a törvények, amelyeket az alkotmány alapján kellene elfogadni. Milyen legyen az új választási rendszer, a Magyar Köztársaság polgárainak passzív és aktív választójoga. És rendkívül fontos, milyen lesz a gyakorlati alkalmazás."
A miniszter megjegyezte: a Velencei Bizottság állásfoglalása nagyon kellemetlen Magyarország számára, s nem szabadna, hogy hidegen hagyja politikai vezetőit.
Ugyanakkor az állásfoglalás bizonyítéka annak is - vélekedett Dzurinda -, hogy a szlovák diplomácia sikeresen teszi a dolgát, s eredményeket ér el, ellentétben a szlovák ellenzékkel, amely többnyire csak hangoskodik és hisztériát kelt.
Dzurinda azt állította, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása több ponton szinte lemásolja a szlovák diplomácia álláspontját.
"Jó, ha a politikai spektrum egységes az államérdekek védelmében. Fontos azonban az is, milyen módon szeretnénk elérni az eredményt" - jelentette ki Dzurinda.
A szlovák külügyminiszter megemlítette Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő blogbejegyzését is, miszerint Budapest számára a Velencei Bizottság állásfoglalása elfogadhatatlan.
"Személyesen (Szájer) vett részt a Velencei Bizottság tárgyalásain és védelmezte az alkotmányt, ezért talán komolyan veszi" az állásfoglalást - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dzurinda.
A szlovák külügyminisztérium már korábban nyilatkozatban üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását, s abban saját álláspontja helyességének igazolását látja.
Kérdésre válaszolva Dzurinda megértését fejezte ki, hogy Magyarország még nem válaszolt a kettős állampolgárság ügyét szabályozó szlovák javaslatra. Úgy vélte, Budapest az idei első fél évben nagyon el volt foglalva Magyarország EU-elnökségével - amelyet szerinte sikeresen látott el - s ezért nem igen tudott foglalkozni más témákkal. Július elseje után Budapestnek kevesebb lesz a dolga, ezért "annál inkább várni fogjuk a feleleteket kérdéseinkre" - szögezte le Dzurinda.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Magyar parlamenti képviselő a román régiós átalakítási terveket bírálta
MTI, 201. június 22.
Románia régiós átalakítási terveit bírálta szerdán az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén Kalmár Ferenc András.
A KDNP-s országgyűlési képviselő az Együttélés a 21. századi Európában című napirendi pont vitájában szólalt fel. Utalt arra, hogy a vita tárgyát képező előterjesztés szerint lehetővé kell tenni a bevándorlók vallásának, kultúrájának, identitásának megőrzését.
„Ha ez így van, akkor mi a helyzet az etnikai közösségekkel?" – tette fel a kérdést. Szerinte Európa „asszisztál" ahhoz, hogy egyes országokban asszimilációs törekvések vannak.
Kalmár Ferenc András emlékeztetett arra, hogy Romániában tervek léteznek az ország területi-közigazgatási átszervezésére. Amikor azonban Románia 1993-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, kötelezte magát egyebek közt kisebbségvédelmi politikájának az ET ajánlása alapján történő alakítására – mondta. Márpedig ezen ajánlás szerint az olyan régió demográfiai összetételét, amelyben nemzeti kisebbség lakik, tilos szándékosan megváltoztatni e kisebbség rovására. A KDNP-s képviselő szerint a tervezett változtatások erőszakkal megváltoztatnák a regionális demográfiai összetételt, ami az ET-nek tett román kötelezettségvállalás figyelmen kívül hagyását jelentené.
Kalmár Ferenc András az MTI-nek nyilatkozva külön hangsúlyozta, hogy az együttélés hangsúlyos problémái Európa nyugati, illetve keleti felében eltérő társadalmi törésvonalak mentén húzódnak, és az utóbbi térségben sokkal gyakrabban öltenek nemzeti jelleget. Szerinte az ET parlamenti közgyűlése elé terjesztett vitaanyag csak a kezdet, és célszerű lenne, ha az Európa keleti felében található országok képviselői felvetnék az Európa Tanács fórumán a térségükben tapasztalható nemzeti szembenállások kérdését, a tisztázás és megoldás szándékával.
A napirendi pont vitájában felszólalt Harangozó Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő is, aki a romák kirekesztettségére irányította rá a figyelmet.
Szerinte a sérülékeny társadalmi csoportok, különösen a romák problémájának megoldására a „horizontális megközelítés" nem alkalmas. Ehelyett területi alapú megközelítést kell alkalmazni, vagyis azonosítani kell azokat a mikrotérségeket, ahol az ilyen gondok koncentrálódnak, és e területekre összpontosítva kell átfogó válaszokat találni.
Az LMP-t képviselő Kaufer Virág felszólalásában egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy a „második generációs alapjogokként" emlegetett szociális alapjogokat semmiképpen sem szabad „másodrendű alapjogokként" felfogni a politikai és állampolgári alapjogokhoz képest, hanem azokkal egyenrangúként kell kezelni.
Kaufer a politikai akarat fontosságát hangsúlyozta a kirekesztés és a nyomor elleni küzdelemben. Ezen akarat hiányára vezette vissza például a magyarországi roma lakosság nyomorba süllyedését, valamint azt, hogy „egy szélsőjobboldali párt annyi szavazatot kapott, amivel a parlament harmadik legnagyobb pártja lett".
Nemzetiségi kérdéseket vetettek fel az EP-ülésen
MTI, 2011. június 23. – Kárpáti János
Két erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a tervezett romániai közigazgatási reformot, egy szlovák EP-képviselő az új magyar alkotmányt bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén.
A néppárti Tőkés László - az EP egyik alelnöke - szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre.
"Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét akarják áterőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná" - mondta Tőkés a napirendben biztosított, úgynevezett egyperces felszólalások lehetőségével élve.
Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői - a helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján - határozottan visszautasítják "országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját".
Az ugyancsak néppárti Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, "elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit". Ezzel kapcsolatban a szubszidiaritás elvére hívta fel a figyelmet. Ez az uniós elv azt mondja ki, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten kell megoldani, ott, ahol azok felmerülnek. Szerinte az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem annak érvényesülését maguk a tagállamok is biztosítsák.
A szlovák szocialista Monika Smolková az egyperces felszólalások sorában a Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvényről közzétett véleményére hívta fel a figyelmet. Különösen az alkotmány azon pontját tette szóvá, amely a határon túl élő magyarokért való felelősségről, az egységes magyar nemzetről, a kollektív jogokról, az etnikai alapú önkormányzati igényről szól. Az Európa Tanács jogi szakértői testülete a véleményben hangsúlyozta az emberi jogok, így a kisebbséghez tartozók jogainak egyéni, nem kollektív jellegét - mondta.
Smolková azt is kiemelte: a Velencei Bizottság kétségbe vonta annak a demokratikus voltát, ha alkotmányban szabályoznak kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi politikai kérdéseket.
"Az Európai Unió intézményeinek gyors reagálását várom a magyar alkotmányról szóló velencei bizottsági állásfoglalásra" - mondta a szlovák EP-képviselő.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A mi központi régiónk
reflektorium.wordpress, 2011. június 23. – Bakk Miklós
A közigazgatási régiók e napokban kirobbant vitája ama – meglehetősen ritka – történelmi momentumok egyike, amikor világosan kirajzolódik a rövid távú politikai valamint a stratégiai közösségi érdek közötti feszültség.
Ahogy a PDL váratlanul az RMDSZ képébe vágta saját – egyetlen korábbi erdélyi magyar koncepcióval sem egyező – elgondolását a nyolc romániai megamegyéről, abból rögtön kiolvasható volt, hogy egyezkedési kényszer alakul ki a két kormánypárt között, hiszen az RMDSZ már rég benyújtotta a saját indítványát. A PDL közigazgatási bonapartizmusa, az eurokonformizált centralizmus ez esetben ugyanis nyilvánvaló ellentétben áll azzal az óvatos stratégiával, amellyel az RMDSZ megpróbálja előkészíteni a fejlesztési régiók keretein keresztül (a jelenlegi felosztás átalakításával) egy Székelyföld-szerű (Hargita-Kovászna-Maros) közigazgatási régió kialakítását, építvén a területi precedensek logikájára.
Bár mindeddig az RMDSZ sikeres volt az eurokonform centralizmussal szembeni kompromisszumok kimunkálásában és azok politikai sikerként való prezentálásában (maga a félkész kisebbségi törvény etatizált magyarságfelfogása is ebbe illik bele), ezúttal világosan szembe kell néznie Székelyföld egy makrorégióban való feloldásának, beolvasztásának fenyegetően lehetséges perspektívájával.
A pillanat történeti: Székelyföld most szembesül először területi-politikai kereteinek teljes elvesztésével. A székely székek dualizmuskori felszámolása (1876-ban) és helyettesítése az egységes magyar vármegyerendszerbe illeszkedő megyékkel ugyanis – bár felszámolta a középkori székely autonómiát, és azt nem helyettesítette a modern polgári közigazgatás sajátos státust lehetővé tevő valamilyen (ma aszimmetrikusnak nevezett) megoldásával – olyan közigazgatási keretet alkotott, amelyben, felemás módon, a „székelynek" tekintett megyék valamiképp fenntartották a különálló közigazgatás hagyományát. Ez élt tovább a királyi Romániában, majd a székely közigazgatási keretek adminisztratív értelemben újjászülettek a kommunizmus idején létrejött Magyar Autonóm Tartományban, illetve – kompromisszumosan – az utána létrehozott megyékben. Azokban a megyékben, amelyek az 1968-as 2. számú törvény alapján jöttek létre a Ceauşescu-korszak kezdetén, és amelyeket most, a PDL-tervezet alapján felszámolnának.
Miért fontosak az eddigi, mégoly tökéletlen területi-közigazgatási keretek? Mert még ezek a keretek is döntő súlyú szereplők Székelyföld régióvá képződésében.
Anssi Paasi, a regionális tudomány ismert finn képviselője szerint a régiót emberi és társadalmi kategóriáként kell kezelni, melyben a meghatározó az, hogy a társadalom (ön)szerveződése mindig térszervezés is. A régió ezért nem állandó, statikus kategória, hanem folyamatként értelmezhető: a régiók születnek és eltűnnek, a születés pedig, melynek során egy bizonyos régió a társadalom térbeli szerveződésének részeként kifejlődik, tulajdonképpen a régió intézményesülése.
Ebben a folyamatban Paasi négy szintet különít el, éspedig: 1) a területi keretek kialakulását, azaz a határokét, amelyek azonban még nem rögzített területi határok, hanem csupán szociálisan és kulturálisan rögzültek, mint a „mi" és az „ők" elválasztásai; 2) a területi szimbólumok megszületését (ezen zászlók, címerek, népviseleti sajátosságok, de akár sajátos irodalmi alkotások is érthetők); 3) a régió jellemző intézményeinek a létrejöttét (múzeumok, oktatási intézmények stb.), és végül 4) a régió társadalmi (majd hivatalos) elismerését, mind a régió lakói, mind az azon kívül élők körében.
Ha mindezt a folyamatot a maga átfogó voltában látjuk, akkor szinte kijelenthetjük, hogy Székelyföld regionális újjászületése az első három szint tekintetében jelentős és konszolidált (önfenntartó) folyamattá vált, és tulajdonképpen a negyedik, hivatalos elismerést is tartalmazó szakasz az, amelyet a román államszervezeti bonapartizmus sikerrel akadályozott. Ebben a konszolidációs folyamatban pedig fontos szerepe volt az eddig létező, Székelyföld szimbolikus területi egységét még csak részlegesen átfogó területi-politikai keretnek.
Ennek a keretnek a megmaradása tehát a régióképződési folyamat támaszát, garanciáját jelenti, esetleg – politikai helyzettől függően – az elért szint konzerválását, mindaddig, míg a régió elismerése nem vezet effektív módon egy új keret kialakulásához.
A PDL tervezete viszont ennek megszüntetését tűzte célul, ami az intézményesülés eddigi folyamatának lassú leépüléséhez vezet, azaz fellazítja, majd relativizálja az első három szint intézményesülési eredményeit.
A stratégiai közösségi érdek tehát az, hogy amennyiben nem sikerül egy jobb, az intézményesülést inkább segítő területi-közigazgatási keretet elérni, a létező kereteket mindenképp meg kell őrizni.
Băsescu és Boc ezzel a stratégiai érdekkel szemben próbálja meg megtalálni a kijátszható, rövid távú politikai érdeket. A kisebbségi törvény csereszabatossá tételének kísérlete részükről ezt mutatja.
Csakhogy a két tétel nem azonos.
A kisebbségi törvénnyel a román kormány egy kicsiny magyar kulturális kormányzat bukaresti meggyökereztetését kínálja fel, ugyanis a hatáskörök meghatározatlansága, elkentsége olyan rejtett alkupozíciókat jelent, amelyek csak a bukaresti politika testközelében – a csak központi szinten létrehozott kulturális autonómiatanácsok révén – érvényesíthetőek. Ezzel szemben a regionális reform épp a kultúra terén eredményezhet (első szakaszban) reális decentralizációt, és egy esetleges székelyföldi régió kulturális intézményi kapacitása és forrásai talán a központinál is jelentősebbek lesznek. Így válhat a székelyföldi régió – amennyiben mégis létrejön például egy 8+1 megyés országos megoldás – az erdélyi magyar kultúra és nyilvánosság egyik centrumává.
Meglehet, hogy a régiós törvény kapcsán kirobbant vita épp ezt teszi felmérhetővé az RMDSZ, sőt az egész erdélyi magyar politikai elit számára. És ez az a kérdés, amelyben egy partikuláris érdek ismét egy stratégiai irányvonal támogatójává válhat. Mert az a kitartás, amellyel a jelenlegi Maros megyét az RMDSZ a székely régióba kívánja helyezni, egyben azt a törekvést is rejti, hogy a Szövetségben eddig meghatározó szerepet vivő marosvásárhelyi csoport megpróbálja politikai tőkéjét átvinni a székely régióba.
Egyben szemléleti váltás is ez, hiszen mindeddig az RMDSZ-gyökerű jövőképek „összmagyarságra", a magyarsági meghatározottságok elsődlegességére és a lokalitások másodlagosságára alapoztak. Most viszont először jelenik meg az etnikai térszerkezet várható alakulása jövőképformáló tényezőként.
Menni vagy maradni?
Háromszék, 2011. június 23. – Farcádi Botond
Néhány nap áll még az RMDSZ rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját az ország területi-közigazgatási átszervezéséről, döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombaton, Marosvásárhelyen esedékes ülésén születik, azt megelőzően a területi elnökök tanácskoznak.
A szövetségen belül megoszlanak a vélemények, tegnap a parlamenti frakciók ülésén tárgyaltak erről, Kelemen Hunor szerint a honatyák többsége a népszavazás kezdeményezését részesítené előnyben. Markó Béla kormányfőhelyettes – megerősítve lapunk keddi értesüléseit –az Erdélyi Magyar Televízióban elmondta: felmerült egy olyan megoldás, mely szerint Hargita és Kovászna megye továbbra is megőrizné státuszát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépést firtató újságírói kérdésre annyit válaszolt: minden lehetséges.
Visszafogott honatyák
Román sajtóinformációk szerint a keddi, Cotroceni-palotai megbeszélésen olyan változat is felmerült, amely szerint Maros, Hargita és Kovászna megyét Brassó megyével társítanák. Ezt az információt azonban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök cáfolta: „Nem tárgyaltunk erről a lehetőségről. Ez nem kirakójáték. Elvekről van szó, és a helyi közösség érdekeiről." A külön Kovászna és külön Hargita megyéről szóló változatról egyébként Markó Béla úgy vélekedett: érdekes a javaslat, de további pontosításokra van szükség. Amennyi előnye, annyi hátránya is lenne, hiszen nem ad választ Maros megye, illetve a Partium helyzetére – fejtette ki a volt szövetségi elnök.
Az RMDSZ-frakciónak tegnapi ülésén a honatyák többsége azon a véleményen volt, hogy egyetlen olyan megoldás sem elfogadható, amely a megamegyék kialakításával, illetve a községek összevonásával a magyarság nagy részét hátrányos helyzetbe sodorná a jelenlegihez képest – fejtette ki lapunk érdeklődésére Márton Árpád háromszéki képviselő, cáfolva azokat a tegnapi sajtóinformációkat, melyek szerint a kormányból való kilépés mellett foglaltak állást. Döntés a szombati SZKT-n születik – szögezte le Márton Árpád. Hasonlóan nyilatkozott a tanácskozás után Kelemen Hunor is. A szövetségi elnök ismét leszögezte: az RMDSZ nem támogatja az ország nyolc megyébe történő átszervezését, és keresik a köztes megoldást, de jelen pillanatban nem tudja, melyik lehetne ez. „A mi érdekünk a koalíció és a politikai stabilitás megőrzése, de nem fogadhatunk el egyetlen olyan megoldást sem, amely nem tartja tiszteletbe a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos, Románia által ratifikált egyezményeket, nem fogadhatunk el olyan megoldást, amely nem veszi figyelembe a magyar közösség közép és hosszú távú érdekeit" – magyarázta. Románia elfogadott néhány kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, és bármilyen közigazgatási reformot hajt végre, tekintettel kell lennie a nemzetiségekre – fűzte hozzá. Erre utalt egyébként Márton Árpád is, amikor kifejtette: jelenleg hat megyében 25 százalék fölötti a magyarság aránya, ezért nem értenek egyet az olyan átszervezéssel, amelynek következtében 20 százalék alá csökkenne ez az arány.
Kelemen Hunor azt is elmondta: kollégái többsége szerint jó lenne népszavazást szervezni a közigazgatási átalakításról, de még nem született döntés a kérdéséről, hiszen gondot jelent a kérdés megfogalmazása is. „A megyék nagy részében az a tendencia, hogy elfogadják a népszavazást, de döntés nem született" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Mint ismeretes, az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség népszavazást kezdeményez a területi-közigazgatási átszervezésről minden megyében, ahol az önkormányzatban többséggel rendelkezik. A javasolt kérdés a következő: „Egyetért-e Traian Băsescu államfő azon szándékával, hogy felszámolják az önök megyéjét?"
Az államfő B terve
Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az RMDSZ „javaslatainak némelyike aberráns, de vannak olyanok, amelyekről lehet tárgyalni". Cáfolta, hogy román és magyar községeket akarna összevonni, hangsúlyozva: Románia megállapodásokat írt alá arról, hogy tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, beleértve azt is, hogy nem oszlatja fel a közösségeiket. Hatalmas kudarc lenne, ha a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ nem jutna kompromisszumra, és így feláldoznák az átszervezést, az államapparátus létszámcsökkentését – vélekedett.
Tegnap este a B1 televízió műsorában azt is leszögezte: a nyolc óriásmegye, valamint a külön Kovászna és külön Hargita megye – „sohasem együtt" – a „maximális" engedmény. Ez esetben szerinte a két megye továbbra is a kormányzati pénzektől függne, nem lenne közvetlen kapcsolata Brüsszellel. A televíziós műsorban azt is kifejtette: amennyiben az RMDSZ elutasítja az ajánlatot, nem lesz területi-közigazgatási átszervezés, kezdődik a dekoncentrált intézmények megreformálása, létszámcsökkentés az állami apparátusban. Maradnak ugyan a megyei tanácsok, de a dekoncentrált intézmények száma csökken. Nem lesz többé minden megyében rendőr-főfelügyelőség, tanfelügyelőség, állat-egészségügyi hatóság, hanem minden fejlesztési régióban csak egy lesz, ugyanakkor jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre. Szerinte ebben az esetben az RMDSZ-nek nincs oka távozni a kormányból.
Băsescu a kisebbségi törvényre is kitért: szerinte a közigazgatási átszervezéssel együtt felelősségvállalással azt is el lehetne fogadni, amennyiben viszont nem lesz adminisztratív átrendezés, a pártokon múlik a jogszabály elfogadása, de ez nem túl valószínű. Szerinte amúgy sincs semmi új a törvényben, az csupán az eddigi jogszabályok gyűjteménye. Úgy vélekedett, a magyarok nem akarják elveszíteni elnyert jogaikat, nem akarnak letenni az anyanyelvhasználatról, az anyanyelvű oktatásról, és biztosítani kell őket, hogy ez nem történik meg. „Nem hallottam a magyarokat olyan csúnyán beszélni Romániáról, mint a románok teszik. Ragaszkodnak szülőföldjükhöz, de azt szeretnék, hogy anyanyelvükön beszéljenek, tanuljanak" – fejtette ki.
Régiókról az ET-ben
Románia régiós átalakítási terveit bírálta tegnap az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén Kalmár Ferenc András. A magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő utalt arra, hogy a vita tárgyát képező előterjesztés szerint lehetővé kell tenni a bevándorlók vallásának, kultúrájának, identitásának megőrzését. „Ha ez így van, akkor mi a helyzet az etnikai közösségekkel?" – tette fel a kérdést. Szerinte Európa asszisztál ahhoz, hogy egyes országokban asszimilációs törekvések vannak. A KDNP-s képviselő szerint a tervezett változtatások erőszakkal megváltoztatnák a regionális demográfiai összetételt, ami az ET-nek tett román kötelezettségvállalás figyelmen kívül hagyását jelentené.
Forr a világ bús tengere...
Háromszék, 2011. június 23. – Sylvester Lajos
Berzsenyi Dániel 1807-ben írta borzongatóan gyönyörű versét, amelynek kezdő sora – Forr a világ bús tengere, ó magyar! – megelőzte a vers tulajdonképpeni címét (A magyarokhoz), s a maga sikoltó szépségével veri a fejünkhöz a másik szállóigévé vált másfél verssort: Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csodadolgokat.
Ha szabad ilyen sodrású költeményeket a napi politikai koszba keverni: Forr a világ... Különösen körülöttünk, magyarok közül, Romániában, de a Kárpát-medence egészében is.
De most foglalkozzunk a hazai fonnivalóval. Fő témánk, természetesen, az ország adminisztratív-területi felosztásának újraszabása, amelyet csúnya szóval regionalizációnak is neveznek. Csúnya kifejezés, de találó, mert a magyarság nemzeti lefejezésének csapdáit helyezi számunkra kilátásba. A legújabb megamegyésítési variáns képében is. Mert, képzeljük el, ha Traian Băsescu kompromisszumos, bennünket rafináltan „megértő" terve érvényre jutna, és Kovászna meg Hargita megye önálló entitást képezne, meglehet, hogy ez néhány magyar lokálpatriotizmusát hájjal kenegetné, lenne egy töpörödött kisrégiónk s ennek a maga (korlátozott) önállósága, de elveszne Székelyföld tüdeje, egyik fontos kulturális ütőere, Marosvásárhely és Maros megye magyarlakta vidékei. Arról nem is szólva, hogy ha „kis-Székelyföld" lenne a „nyereség", akkor magyar vonatkozásban Erdély zsugorodnék valami magyar vakarékká.
A másik változat, amely sokakat magához édesgethet: mindhárom székely megye Brassóval együtt alkosson régiót, és ne hagyjuk figyelmen kívül Gheorghe Scripcaru brassói polgármester kitételét: ez az etnikai-földrajzi terület korlátolt jogokkal külön státust nyerne.
Természetesen, számunkra ez a variáns is tetszetősebb, mint az, hogy nem volt, nincs, és nem is lesz Székelyföld. De Brassó, hazai viszonylatban ez a megapolisz számarányai révén is egy uzsonnára valóként nyelné el, tenné vazallusává Székelyföldet.
Székelyföld, ahogy van, úgy életképes. A maga természeti, turisztikai, gyógyászati értékeivel, történelmi hagyományaival, históriai szabadságküzdelmeivel, néprajzával, minden egyébbel, amelyek olyan értékek, hogy néhány kupec vagy másféle vállalkozó Brassó-párti zsírosodásával nem cserélhető fel.
Ha igaz az, hogy a tervezett régiósítás a vastagabb európai bukszát ajándékozná az új térségeknek, akkor itt vagyunk, helyben, tessék felénk irányítani ezeket a pénzeket, és lehet itt Svájc, miegyéb, de addig is jegyezzük meg Berzsenyi verssorának üzenetét a magyarokhoz: Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Székelyföld megúszhatja az átalakítást
Szabadság, 2011. június 23.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) hajlandó lenne elfogadni azt a külön megoldást Székelyföld számára, hogy Hargita és Kovászna megye egy közös megyébe tartozzon. Ezt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke jelentette ki. A javaslatot azonban óvatosan kezeli az RMDSZ, amely a kedd délutáni Cotoceni-i konzultáció után szinte azonnal megkezdte az egyeztetést a szervezetben. Tegnap a parlamenti frakciókkal tartottak közös tanácskozást, pénteken a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, majd szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fog szóba kerülni a területi-közigazgatási átalakítás.
Az RMDSZ-nek még nem sikerült olyan megnyugtató kompromisszumot találnia, amely minden régiónak megfelel. Erre utal Máté András képviselőházi frakcióvezetőnek, és a Kolozs megyei RMDSZ elnökének az a kijelentése, miszerint az RMDSZ számára ugyanolyan fontos a Partium is, mint Székelyföld, és nem mondhat le egyikről sem.
Bár a PD-L változatlanul ragaszkodik az „óriásmegyék" gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát – mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
Az RMDSZ volt elnöke közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot az SZKT szombati marosvásárhelyi ülésén vitatják meg. Markó érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. – Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell – mondta Markó.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ennél sokkal szűkszavúbb volt. Kelemen nem árult el részleteket arról, hogy milyen alternatív javaslatokat vizsgálnak meg, amelyekre Traian Băsescu államfő utalt a kedd esti nyilatkozatában. Az államelnök a pártokkal folytatott konzultáció során elmondta, hogy a cotroceni-i tárgyalásokon felmerült több alternatíva, és ezeket az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója hétfőig vizsgálja, és ad választ.
Az RMDSZ elnöke az RMDSZ parlamenti frakcióival tartott ülést követően nem kívánt konkrétan válaszolni az esetleges kompromisszumos megoldásokra vonatkozó kérdésekre. Az újságíróknak kifejtette: nem csak Székelyföldről és Erdélyről beszélünk, de meg kell oldani a problémákat Moldvával, Bukovinával és Dobrudzsával, akárcsak az ország dél-nyugati térségével kapcsolatosan is. – Nagyon kérem Önöket, hogy ne csupán erre a két megyére – Hargitára és Kovásznára – koncentráljanak, mivel a közigazgatási reform az ország egészére vonatkozik, nem csupán arra a két-három megyére. Hiba lenne, ha kötnénk az ebet a karóhoz, és nem látnánk, hogy más érdekek, más problémák is vannak, nemcsak az említett két megyét illetően" – mondta Kelemen Hunor a román sajtónak.
Az RMDSZ elnöke mindenesetre megerősítette, hogy a magyarok e szervezete nem támogatja a nyolc óriásmegye megalakítására vonatkozó elképzelést. Értésre adta, hogy valamiféle „köztes megoldást" keresnek, de e pillanatban még nem tudni, melyik lehet a legjobb változat. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilépne-e a kormányból, ha mégis a nyolc megyés változatot viszi keresztül a PD-L, csak annyi válaszolt: „bármi lehetséges". Kelemen azt is elmondta, hogy az RMDSZ megyei és területi elnökeinek többsége helyi népszavazást akar, akárcsak az ellenzéki pártok, de erről még nem született még döntés a szövetségben.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem jött létre semmiféle kompromisszum az államfővel folytatott kedd esti tanácskozáson. Máté – aki szintén jelen volt a megbeszélésen – a Szabadságnak elmondta: az államfő újonnan nem állt elő semmiféle konkrét elképzeléssel a megyék átszervezését illetően. Leszögezte: az RMDSZ azt szeretné, ha megmaradnának a jelenlegi megyék, és újabb fejlesztési régiók alakuljanak, amire vonatkozóan a szövetség már benyújtott egy, a szenátusban jóváhagyott törvénytervezetet. – Az RMDSZ számára ugyanolyan fontos a Partium is, mint Székelyföld, és nem mondhat le egyikről sem – hangsúlyozta Máté András.
Templom-pláza emelkedik román módra
Népszabadság, 2011. június 23. – Szőcs Levente
A rendszerváltás utáni legnagyobb ingatlanprojektként épül a Nemzet üdvözülésének katedrálisa Tizenegy hektáron terül el, négyszázmillió euróba kerül. Tizenhét szintjén parkolók, galériák, múzeumok, luxuslakosztályok és éttermek várják majd a látogatókat. Legmagasabb pontjáról, a több mint száz méter magasságban kialakítandó „madárlesről" az egész város megcsodálható lesz. Bukarestben épül Európa egyik legnagyobb – székesegyháza.
– Nem lehet bejönni – szól ki a munkás egy apró lyukon a kapu mellett. A lyuk a kivétel, amely a szabályt erősíti: másutt belátni sem lehet a betonkerítés mögé, amely a román parlamentet és a készülő ortodox katedrálist óvja a kíváncsi tekintetektől. A vaskapuk rácsozatára is műanyagot szereltek, amelyen át csak homályos körvonalak vehetők ki. A hang elárulja: a gépek az éppen elvonult zivatar miatt állnak, amúgy gőzerővel öntik az alapot és a föld alatti termek falait. A tervek szerint két futballpálya nagyságú föld alatti konferenciaterem készül.
A rendszerváltás utáni legnagyobb ingatlanprojekt a Nemzet üdvözülésének katedrálisa nevet viseli. Szélessége és magassága egyaránt 125 méter lesz, ehhez félemelet és két föld alatti szint is jár. (Ez Magyarországon a legmagasabb lakott vagy közösségi épület lenne - A szerk.) Negyvenméteres magasságban luxuslakosztályok, galériák és múzeumok kapnak helyet. Hat tornyát aranylemezekkel borítják. A legmagasabb toronyban kilátót is építenek, innen megcsodálható lesz egész Bukarest. Ennél is fontosabb, hogy a román főváros valamennyi pontjáról látni lehet majd a templomot. Ezt már Ciprian Campineanul segédpüspök, a Román Ortodox Egyház (BOR) zsinatának a titkára közölte büszkén a terv ismertetésekor. Lesznek parkolók, mozitermek, sőt kiadó szobák is a katedrális előtti teret övező, félkör alakú „panziókban". Valaki azt mondta: a nemzet plázája épül.
Gigantikus méretei miatt sokan emlegették egy lapon Nicolae Ceausescu megalomániás parlamentjével még azelőtt, hogy a Nép Háza, azaz a törvényhozás udvarán megkezdődött volna a templomépítés. Eredetileg a Nemzet üdvözülésének katedrálisát az Unirii (Egyesülés) téren, Bukarest központjában képzelte el a mostani pátriárka elődje. A tervhez nem tudott politikai támogatást szerezni. 2004-ben született meg az első „katedrálistörvény", amelynek alapján a vallásügyi minisztérium átadta a bukaresti Károly park egy részét a BOR-nak. Csakhogy a Szolidaritás a lelkiismeret szabadságáért elnevezésű civil szervezet megóvta a döntést. Hosszas pereskedés után a bíróság elismerte: az egyházra is kötelező érvényűek a törvények, azaz nem építkezhet parkban, főleg akkor nem, ha ehhez egy műemléket kellene lebontani. A szervezet egyik vezetője, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint nagy győzelem volt, de a háborút nem tudták megnyerni. A harc részben a jogállamiságért folyt. – Ebből a szempontból semmi nem változott. Az új helyszínen is a törvény figyelmen kívül hagyásával zajlik az építkezés – nyilatkozta kérdésünkre az emberjogi aktivista.Utalt arra, hogy a parlamenttől a BOR-hoz átkerült terület egy részét visszaigényelték az egykori tulajdonosok, akiktől a kommunista rezsim elkobozta.
Az egész projekt 400 millió euróba kerül. Az egyház fogadkozott: saját pénzből építkezik. Az év elején meghirdetett adománygyűjtő program elvileg minden ortodox templomban zajlik.
Van nekünk is mire gyűjteni –mutat körbe a Drumul Taberei negyed egyik templomának sekrestyése, amikor a pátriárka adománygyűjtési kampányáról kérdezem. – Ravatalozót is kell építenünk, uniós elvárás – sorolja. Nem árulja el, adakoznak-e a hívek a katedrális céljára. A hely „szelleme" mindenesetre nem ösztönöz erre: a templomban elhelyezett nyolc persely mindegyikén a szomszédban épülő kápolna tervrajza virít.
A pátriárka jelenlegi székesegyházánál is másra gyűjtenek: papi és dia kónusi ruhára van sürgősen szükség, előállításuk költsége darabonként „legkevesebb 300 euró". A katedrálisról egy szó nincs. Egy arra járó paptól kérünk eligazítást. – A püspökségen próbálkozzanak – mutat a templom bejáratával szemben álló iroda felé. Az ajtó zárva, pedig kora délután van. A katedrálisra itt sem lehet adakozni.
Andreescu számára egyértelmű, hogy a BOR az állam támogatására alapoz. – Már az sem volt helyénvaló, hogy az egyház térítésmentesen kapott területet, és az végképp nem, hogy az állami költségvetésből költenek erre – tartja az emberjogi aktivista. Úgy tudja, az önkormányzatokra is nagy nyomás nehezedik, hogy „adakozzanak" a katedrális megépítésének céljára.
Amunkálatokmegkezdésére a kormány 10 millió lejt utalt ki (2,5 millió euró), a hét elején ugyanennyit adományozott a bukaresti önkormányzat. A BOR szóvivője azzal védekezik: a románok többsége, azaz 87 százaléka „ortodox adófizető", ha elvesznek, tőlük vesznek el.
|
