Tőkés László EMNT-elnök a leendő néppárt céljairól
Krónika, 2011. május 6. – Rostás Szabolcs
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben, a bejegyzés előtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.
- Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményező bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? Ön szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelőtt kilencven esztendővel Kós Károly már „kiáltotta a célt", a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezető utat is megmutatta: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk" – írta teremtő nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülőföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szerveződünk. Semmi többről vagy kevesebbről – erről van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van – ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésű, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényről elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyűjtöttünk össze – rövid idő alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztőbb párttörvénye előírásainak.
- A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendő politikai ellenfelei – vagy akár partnerei – nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenő MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az Ön pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belső, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség „megosztásával". Ezekről mi a véleménye?
– Mindenki a maga lovát dicséri – és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat. Egy olyan időszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol – ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk.
- A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselőtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
– Winkler Gyula képviselőtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, ő is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk erről egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építő párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövője a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradása és nemzeti jövője. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. És ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.
- Már a pártbejegyzés előtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenőmentes a kapcsolat, holott például a jövő évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tűnik az együttműködés. Milyen konkrét formáját és lehetőségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megőrzése érdekében?
– Én a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sőt véleményem szerint elsősorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintő döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttműködést illeti, nem kell feltalálnunk a „magyarviaszt", van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következő: 2011 őszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután „megszámláltattunk", szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében előválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselőikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhető tökéletesnek, de működőképes volt. Amúgy az ún. belső választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésről is beszélhetünk.
A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen „elővéleményezett", közös lista jelentősebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínűségünket is megőriznénk, és az erős, egységes képviselet elve sem sérülne... Könnyű elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és – példának okáért – a polgármestereket az első körben, egyszerű többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellő politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem előtt tartva, arra kérem a felelősen gondolkodó politikai szereplőket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám előbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.
- Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt időszakban kirobbant elszámoltatási vita? Ön szerint milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, hogyha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől?
– Az első kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a közpénzekkel való átlátható és nyilvános elszámolás, főként ha a mi nehezen megkeresett adólejeinkről van szó, nem csupán egyik vagy másik párt belügye. Az erdélyi magyarok közös érdeke és joga tudniuk, hogy pénzüket mire költik el. Nézze: a romániai politikai elit már mindenféle kombinációban vezette országunkat, de végtére mégiscsak odajutottunk, hogy országunk egy csődközeli állapotból iszonyú megszorítások árán, valamint a későbbiekben általunk visszafizetendő kölcsönökből tudott valamennyire kimászni. Ilyenképpen érthető tehát, hogy adófizető állampolgárként mindenkit érdekel, mire is ment el a befizetett pénzünk. Ráadásul a mi adólejeink RMDSZ-nek visszajuttatott része – amelyről most beszélünk – az erdélyi magyarság kultúrájának ápolására és identitásának megőrzésére szolgál. Erről szól az a törvény, amelyre a román politikusok „modellértékűként" szoktak hivatkozni. És lehet, hogy erre is költik. Akkor ellenben nem értem, miért oly nehéz tételesen közzétenni, hogy mire és mennyi pénzt fordítottak. A tényadatok nyilvánosságra hozatala nyomán jogos felvetésünk rögtön tárgytalanná válna...
A második kérdésre az előbbiekben részben már válaszoltam. Az erdélyi magyarok érdeke, hogy ott legyünk Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét még nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk. Ezen túlmenően viszont még hadd tegyük hozzá, hogy miközben joggal várunk többet a parlamenti képviselettől, vagy akár a kormányrészvételtől, ezalatt hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mi magunk is sokat tudunk tenni saját sorsunk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani. 1989 előtt volt az a szokás, hogy a Román Kommunista Párt helyettünk mindent megoldott, és helyettünk gondolkodott. Hogyha mi nem teszünk meg mindent a közösségünkért, akkor ezt a többségi nemzettől vagy a kormányapparátustól hiába várjuk. Saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat, vagyis meg kell fogni a munka végét – ez a remélt jövendőnk titka.
- Ön vállalna-e tisztséget az Erdélyi Magyar Néppártban?
– Amint közismert, erre nem gondolok. Amiképpen előzőleg mondtam, az EMNP – minden más párthoz hasonlóan – nem több, mint egy eszköz. Én nem egyik vagy másik párt vezetésére, hanem magyar nemzetünk szolgálatára szegődtem. Hiszem és vallom, hogy Erdély és a Székelyföld, a Bánság és a Partium, de ugyanígy a Felvidék, a Kárpátalja vagy a Délvidék egy erős anyaország nélkül nem sokra megy. Vállat vállnak vetve kell megépítenünk a romokat, amint a Próféta mondja, és egységes nemzetként kell fellépnünk Európában. Az 1848-as forradalom 12. pontja, az „Unió Erdéllyel!" – amelyet 2007-ben, kissé átértelmezve, európai jelmondatommá választottam – ekképpen válhat 21. századi, európai megoldássá. Magyarán szólva: „Magyar uniót az Európai Unióban!" – így tudnám tömören összefoglalni a nemzetpolitikánk lényegét. Ennek szellemében dolgozunk az Európai Néppárt magyar delegációjában, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, a Magyar Állandó Értekezleten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, minden lehetséges formában és erőtérben.
- Az Orbán-kormány várhatóan még idén választójogot ad a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak. Ön mit támogat: szavazzanak majd anyaországi pártlistára, vagy saját képviselőket delegálhassanak az Országgyűlésbe a külhoniak?
– Tudomásom szerint ez még nem egy lefutott ügy. Hagyjuk, hogy a nemzeti kormány, illetve a kétharmados parlamenti többség a maga idejében döntsön ebben a kérdésben. Jó magyar szokás szerint: nem kellene a szekérnek megelőznie a lovakat. És ahogyan az alkotmányozás vonatkozásában is kikérték a külhoni magyarok véleményét, úgy a választójog témakörében is megkérdeznek majd bennünket. Akkor látni fogjuk, hogy milyen megoldások közül választhatunk, és esetleg ki is tudjuk egészíteni azokat. Ennek kapcsán viszont arra hívnám fel a figyelmet: alig másfél évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy nem csupán a magyar állampolgárság megszerzése válik mindennapjaink természetes részévé, hanem már a választójog elnyerésére is gondolhatunk?! A 20. századot ténylegesen lezárva, mi, erdélyiek is egyre inkább hihetjük és remélhetjük, hogy a 21. században „a magyar név megint szép lesz", és magyarnak lenni végre újból jó lesz. És ez a legfontosabb.
Benyújtották az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat
Krónika, 2011. május 5.
Benyújtották csütörtökön a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: összesen 29268 aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben, csütörtökön pedig hivatalosan is elindították a párt bejegyzésének folyamatát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök „történelmi tévedésnek" nevezte a kezdeményezést.
A több doboznyi aláírást, a bejegyzés előtt álló párt ideiglenes elnökségének négy tagja: Toró T. Tibor, Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke, a Székelyföldet képviselő Papp Előd, az EMNT országos alelnöke, valamint Zatykó Gyula, az EMNT partiumi regionális elnöke nyújtotta be a bukaresti törvényszéken.
Toró T. Tibor elmondta: január elején kezdték el és áprilisban fejezték be az aláírásgyűjtést, a legtöbb támogató aláírást az erdélyi megyékben gyűjtötték össze.
Az új párt székhelye Kolozsváron van. „Alacsony költségvetésű és hatékony pártot kívánunk létre hozni, amelynek célja a különböző autonómiaformák elérése" – mondta Toró. Mottóként Kós Károly egyik ismert mondatát idézte: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk".
Toró azt is kifejtette: a másik két erdélyi magyar pártra nem ellenségként tekintenek, hanem harmonikus együttműködést szeretnének. „Húsz év alatt az RMDSZ szavazóinak száma egymillióról négyszázezerre apadt, az így elvesztett szavazatokat kell visszanyerni" – szögezte le.
Újságírói kérdésre, hogy miként lehetséges a politikából kiábrándult tömegeket ismét a szavazóurnák elé szólítani, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNP a tiszta emberek pártja akar lenni, ezért a tisztséget vállaló tagoknak vagyonnyilatkozatot kell tenni, „ügyeskedőkre, karrieristákra nincs szüksége a pártnak".
Toró szerint az új párt átláthatósága valamint a versenyhelyzet mozgósíthatja a kiábrándult magyar szavazókat, a politika iránt érdektelenséget mutató szavazóbázis visszaszerzése valamennyi erdélyi magyar párt közös feladata. Leszögezte: az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz, az EMNP a Tőkés László által megjelenített értékrendet kívánja képviselni.
A politikus hozzáfűzte, az új párt nyitott a párbeszédre a rivális politikai szervezetekkel, ugyanakkor úgy véli, ezáltal jelentősen megnő az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szerepe, hiszen az új párt bejegyzésével a tárgyaló felek azonos eszközök birtokában ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz, míg eddig az RMDSZ versenyelőnyben volt amiatt, hogy indulhatott a választásokon.
Toró T. Tibor szerint a párt programjának vitairata júliusra születik meg, amelyről a párt szervezetépítésével párhuzamosan egyeztetnek az erdélyi magyar társadalommal. Hozzáfűzte: az EMNP legfőbb szövetségese az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marad, ugyanakkor bevallottan a párt szövetségesének számít a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a magyar kormánypárt, amelytől elsősorban nem anyagi segítséget várnak, hanem a szakmai tudás átadását remélik.
Kelemen Hunor: történelmi tévedés az új párt létrehozása
Az RMDSZ továbbra is rossz szemmel nézi az újabb politikai rivális megjelenését. Kelemen Hunor elnök csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján először mindössze úgy reagált a szövetség és az EMNP későbbi viszonyát firtató kérdésre, hogy ilyen nevű párt nem létezik. Ezután viszont történelmi tévedésnek, stratégiai hibának nevezte az új párt létrehozásának törvényszéki kezdeményezését, amely szerinte a romániai magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet.
„Téves úton jár, téves elemzés konklúziói vannak a párt létrehozóinak fejében. Bebizonyosodott, hogy a megosztottság a Kárpát-medencében sehol nem vezetett a magyarság politikai érdekképviseletének megerősítéséhez" – vélekedett Kelemen. A szövetségi elnök meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő évi romániai választásokon az erdélyi magyar közösség „bölcsen viselkedik" majd, és nem marad bukaresti parlamenti képviselet nélkül.
A Krónika kérdésére a politikus elmondta, az RMDSZ nem tervezi, hogy megtámadja a törvényszéken az EMNP bejegyzését, az EMNT és az RMDSZ alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum régóta esedékes tanácskozásának összehívása kapcsán pedig megjegyezte: „EMNT-s kollégáink jelenleg a pártbejegyzéssel, és nem az EMEF-fel foglalkoznak". Kelemen Hunor a tekintetben kétségesnek nevezte az esetleges összefogást a két alakulat között, hogy az új alakulat versenypártként lép fel az RMDSZ-szel szemben. (Rostás Szabolcs)
Bíróságon a „Tőkés-párt"
Új Magyar Szó, 2011. május 6. – Salamon Márton László
Egy csomagtartónyi aláírást vitt magával tegnap Bukarestbe Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – negyedmagával. Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásához szükséges aláírásokat szállító gépkocsiba Torón kívül „befért még" Gergely Balázs is Közép-Erdély, Papp Előd Székelyföld, valamint Zatykó Gyula Partium képviseletében.
Egy csomagtartónyi aláírást vitt magával tegnap Bukarestbe Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – negyedmagával. Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásához szükséges aláírásokat szállító gépkocsiba Torón kívül „befért még" Gergely Balázs is Közép-Erdély, Papp Előd Székelyföld, valamint Zatykó Gyula Partium képviseletében.
A politikusi és sajtóberkekben csak „Tőkés-pártnak" nevezett alakulat kezdeményezői tegnap nyújtották be a fővárosi törvényszéken a párt jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt „ideiglenes elnökeként" Toró a hivatalos aktus előtt sajtóértekezletet tartott a magyar sajtó képviselői számára egy bukaresti szállodában. A volt RMDSZ-es képviselő felidézte: az EMNT Országos küldöttgyűlése tavaly december 4-én döntött arról, hogy szükség van egy modern európai néppártra, amely az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit a pártpolitika szintjén is megjeleníti. A küldöttgyűlés akkor a választmányra bízta, hogy jelölje ki azokat a személyeket, akik felügyelik majd az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési folyamatát. Januárban meg is alakult egy kilenctagú testület, ennek négy tagja vitte el Bukarestbe az összegyűlt aláírásokat: Toró, Gergely, Papp és Zatykó.
Toró kifejtette, a párttörvény szerint egy párt bejegyzéséhez összesen legalább 25 ezer támogató aláírást kell begyűjteni az ország legalább 18 megyéjéből és Bukarestből. Mint elmondta, az aláírási folyamat februárban kezdődött, és két hónapot tartott. Közölte: „túlteljesítették a tervet", minthogy önkénteseik 29 268 támogató aláírást gyűjtöttek össze.
Az ÚMSZ felvetésére Toró hangsúlyozta: az aláírások hitelesek, az pedig, hogy RMDSZ-tagok is támogatták az új párt létrehozását, szerinte nem rejti magában az illető aláírások semmissé nyilvánításának és a bejegyzés elutasításának veszélyét, „már csak azért sem, mert az RMDSZ nem párt". Kérdésünk elől, miszerint mennyire szándékoznak pártszékházakként használni az EMNT által a honosítási tájékoztatás végett létrehozott demokrácia-központokat, kitért.
„Erről korai még beszélni. Mindenesetre az Erdélyi Magyar Néppárt legfőbb szövetségese az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely létrehozta ezeket a demokrácia-központokat" – vonakodott a válaszadástól Toró. A politikus leszögezte, az új párt bejegyzési kérvényében megadott központi székház Kolozsváron van, "és nem azonos az EMNT székházával". Lapunk korábbi, hasonló kérdésére még úgy nyilatkozott, bizonyos helyeken nem kizárt, hogy egyazon irodában működnek majd ezek az intézmények.
Benyújtották az aláírásokat az EMNP bejegyzéséhez
Szabadság, 2011. május 6.
Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának kezdeményezői csütörtökön benyújtották a bukaresti törvényszéken a párt jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke felidézte: az EMNT Országos küldöttgyűlése tavaly december 4-én döntött arról, hogy szükség van egy modern európai néppártra, amely az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit a pártpolitika szintjén is megjeleníti. A küldöttgyűlés akkor a választmányra bízta, hogy jelölje ki azokat a személyeket, akik felügyelik majd a párt bejegyzési folyamatát. Januárban meg is alakult egy kilenc tagú testület, ennek négy tagja vitte el Bukarestbe az összegyűlt aláírásokat: az EMNT ügyvezető elnöke, valamint Gergely Balázs Közép-Erdély, Papp Előd Székelyföld, valamint Zatykó Gyula a Partium képviseletében.
Toró emlékeztetett arra, hogy a román párttörvény szerint egy párt bejegyzéséhez összesen legalább 25 ezer támogató aláírást kell begyűjteni az ország legalább 18 megyéjéből és Bukarestből. Az aláírási folyamat februárban kezdődött, és április végéig tartott – mondta Toró, közölve, hogy 19 megyéből és a fővárosból 29 268 támogató kézjegy gyűlt össze.
„Alacsony költségvetésű és hatékony pártot szeretnénk létrehozni, amely elsősorban az emberekért van, és amelynek fő célja a közösségi autonómiaformák megteremtése" – szögezte le az EMNT ügyvezető elnöke. Jelezte, hogy az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz. Utalt arra is, hogy az új pártot Erdélyben Tőkés László nevével hozzák jogosan összefüggésbe, hiszen éppen azokat az elveket vallja majd magáénak, mint amelyek érvényesüléséért az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke mindeddig maga is küzdött.
Az erdélyi magyar politikai piacon jelen lévő másik két pártra, vagyis az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra (MPP) sem tekintenek úgy, mint ellenségre – mondta Toró, hozzátéve: e két politikai alakulaton múlik majd, hogy ellenfél vagy szövetséges lesz-e. Az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre mindent meg fog tenni azért, hogy együttműködjék a többi politikai erővel, megegyezésre törekszik az erdélyi magyarságot érintő legfontosabban kérdésekben – tette hozzá.
Toró emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek egyetlen magyar politikai érdekvédelmi szervezetként az első parlamenti választásokon egymillió magyar szavazatot sikerült összegyűjtenie, huszonkét év alatt azonban ez a szám 400 ezer alá csökkent. „Közös tehát a feladat, hogy azt a 600 ezer magyar embert, aki elfordult a politikától és általában a közügyektől, újra a politikai közösség aktív tagjává lehessen tenni" – állapította meg az EMNT ügyvezető elnöke.
Az MTI kérdésére válaszolva – amely a romániai magyarság pártjai között kialakuló választási „versenyhelyzet" esetleges következményeire vonatkozott – Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erős és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. „Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés előtt" – fogalmazott a politikus, aki szerint egyébként a versenyhelyzet „nem ördögtől való", sőt mobilizáló tényező lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletből kiábrándultakat.
Hangsúlyozta: az új párt számára fontos szövetséges lesz a Fidesz. „Nem tagadjuk, hogy számítunk rájuk, az elmúlt huszonkét esztendőben barátaink és szövetségeseink voltak jóban-rosszban, továbbra is számítunk erre a partnerségre, és reméljük, hogy ők is számítanak ránk abban a nemzetpolitikai rendszerváltásban, amelyet közösen fogalmaztunk meg célként" – mondta Toró. Hozzáfűzte: a Fidesztől, a magyar kormánytól elsősorban nem pénzt kérnek, hanem tudást, vagyis a tapasztalatok átadását.
Az Erdélyi Magyar Néppárt a tiszta emberek pártja szeretne lenni, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak benne, már az elején vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és esetleges vagyonosodásukról a továbbiakban is folyamatosan el kell számolniuk a magyar közösségnek. „Az ügyeskedőkre, a politikából meggazdagodni vágyókra nincs szükségünk" – szögezte le Toró.
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tegnap Kolozsváron kijelentette, hogy kizártnak tartja az Erdélyi Magyar Néppárttal való együttműködést, viszont az RMDSZ-szel elképzelhetőnek tartja a kollaborálást. Ponta szerint azonban a Kelemen Hunor vezette alakulattal nem minden áron kötne egyezséget, ahogy azt teszi a Demokrata Liberális Párt (PDL) jelenleg. Ponta szerint a bejegyzés előtt álló új magyar párt Traian Băsescu és Orbán Viktor közötti titkos egyezségnek az eredménye. Úgy véli, hogy ez a megállapodás Románia ellen irányul, és az új párt létrehozása a PSD elnöke szerint azért jó Băsescunak, hogy a szövetséget a kormánykoalícióban tartsa, és megmaradjon a kormányzati többség a parlamentben.
Iktatták az EMNP bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat
Mediafax, 2011. május 6.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke, miután csütörtökön, a Bukaresti Törvényszéken iktatta a párt jogi bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, kijelentette: a párt a magyarság képviseletében jelentkező űrt kívánja betölteni.
Elmondta, ezt az űrt nem sikerült betöltenie sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek. „Az RMDSZ és az MPP, a két magyar alakulat lehet ellenfelünk és lehet partnerünk, ez rajtuk múlik" – mondta.
A magyar politikus kifejtette, 29 268 aláírást sikerült összegyűjteniük, a párttörvény előírása szerint 25 000 támogatást kell összeszedni 18 megyéből és Bukarestből. Hozzátette: Európában ez a törvény a legszigorúbb és legdiszkriminatívabb. Toró T. Tibor ezt is kifejtette, az aláírásokat ellenőrizték. Hangsúlyozta, az alakulat az erdélyi magyarság érdekeit képviseli majd, jobb-közép irányultságú, modern európai néppárt lesz.
Toró kiemelte, a politikai alakulat azok támogatására számít, akik újat akarnak, akik elveszítették a jelenleg létező, parlamentben is képviselt pártokban a bizalmat, és akik úgy vélik, fontos a regionális politizálás.
Az EMNP ideiglenes elnöke leszögezte, hogy a párt annak a körülbelül 600 000 választónak a szavazatára számít, akiket az RMDSZ elveszített az elmúlt 20 évben, őket kívánja mozgósítani.
Ilyen vonatkozásban mondta el, hogy a párt prioritásai között szerepelnek a különböző autonómiaformák.
Arra a kérdésre, hogy Tőkés László helyet kap-e majd az új párt vezetőségében, nemmel válaszolt, de hozzáfűzte, hogy Tőkés az új alakulat mentora és az EMNT erkölcsileg és logisztikai szempontból támogatja az eljövendő pártot.
Tiszta lapokkal
Háromszék, 2011. május 6. – Farcádi Botond
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendő tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség előtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszűrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedőket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletből, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelőre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény – a már létező két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi időben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat.
A már-már lehetetlennek tűnő küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviţa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesők hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttműködési kényszer kettőssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak.
A Tőkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tűnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttműködésre való hajlandóság is józan, felelősségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a „nagyobbik testvér" gőgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minősítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékből is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Célegyenesben a Tőkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)
Háromszék, 2011. május 6.
Élénk sajtóérdeklődés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezői: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési időszak eltelte után dönt a bejegyzésről, a kezdeményezők szerint legkésőbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP.
Az aláírások benyújtása előtt a magyar sajtó képviselői számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttéről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit.
A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen – Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Előd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula – utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyűlt aláírásokat. Az aláírásgyűjtés februárban kezdődött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyűjteniük 19 megyéből és Bukarestből, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív – magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékű a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésű, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsődleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami – az autonómiaformák megteremtése – érdekében jött létre, legfőbb szövetségesük pedig a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tőkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsősorban tudást, a tapasztalatok átadását várják.
Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erős és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés előtt" – fogalmazott a politikus, de hozzáfűzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtől való", sőt, mobilizáló tényező lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletből kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsősorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttműködésre az erdélyi magyarságot érintő legfőbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az első parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtől, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedőkből, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség előtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendő vezetőinek, hogy nem működtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására.
Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum jövőjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következő időszakban felértékelődik majd az MEF szerepe, hiszen egyenlő felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes- gyermeke, hiszen az ő kezdeményezésükre jött létre a magyarság különböző szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfűzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendő együttműködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de főként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést kereső nyilatkozatok váltják fel.
Kelemen: Történelmi hiba az EMNP
Történelmi tévedésnek minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján előbb leszögezte: ilyen nevű alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfűzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését.
Kelemen: Történelmi baklövés az új magyar párt
Kolozsvári Rádió, 2011. május 5.
Történelmileg hibás döntésnek tartja az új magyar párt bejegyzését az RMDSz vezetője, Kelemen Hunor. Mint mondta: „Hiba egy új párt bejegyzése, mert a magyar közösség megosztásával nem lesz biztosítható az erős és összehangolt politikai képviselet, illetve a parlamenti jelenlétet."
Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke leszögezte: annak a körülbelül 600 ezer választónak a szavazatára számít, akiket az RMDSZ elveszített az elmúlt 20 évben.
Ponta: Băsescu és Orbán egyezségeként jön létre az Erdélyi Magyar Néppárt
napocanews/erdély.ma, 2011. május 5.
Victor Ponta PSD-elnök szerint Románia érdekeivel ellentétes, Traian Băsescu államfő és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közötti egyezség értelmében jön létre az Erdélyi Magyar Néppárt.
"Traian Băsescu és Orbán Viktor között létezik egy Románia és RMDSZ-ellenes egyezség, amelynek értelmében a két országvezető támogatja a Tőkés által vezetett párt létrejöttét" - jelentette ki Victor Ponta mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Ponta véleménye szerint Traian Băsescu Európa-szerte támogatók nélkül maradt, az egyetlen szövetségese Orbán Viktor.
"Merkel és Sárközy, Európa két legfontosabb országának, Németországnak és Franciaországnak vezetője gyakorlatilag mindennemű kapcsolatát megszakította Romániával. Orbán maradt Băsescu egyetlen politikai támogatója, ebben a kontextusban egyértelmű, hogy létezik egy egyezség kettőjük között. Ennek az egyezségnek pedig sarkalatos pontja Tőkés pártjának támogatása. Orbán erdélyi szavazatokat szeretne gyűjteni a magyarországi szavazásokkor, Băsescu Tőkés László és Orbán Viktor révén nyomást gyakorolna az RMDSZ-re annak érdekében, hogy a szövetség kormányon maradjon" - vélekedett Ponta.
Hangsúlyozta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) elképzelhetőnek tartja az együttműködést az RMDSZ-szel, azonban az Erdélyi Magyar Néppárttal nem szövetkezne.
Kelemen: stratégiailag és politikailag is hibás döntés egy új párt bejegyzése
Transindex, május 5.
Kelemen Hunor mai sajtótájékoztatóján kijelentette, stratégiai és politikai értelemben is hibás döntés az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése. Szerinte bármilyen új párt létrehozása megoszthatja az erdélyi magyar közösséget, a megosztás pedig gyengíti az érdekképviseletet.
"Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy erős érdekképviselete legyen az erdélyi magyarságnak. Az erdélyi magyarság is abban érdekelt egyébként, hogy sem az önkormányzatokban, sem országos szinten, a parlamentben ne veszítse el a képviseletet. Ezért az, aki azt gondolja, hogy egy új párt létrehozásával erősít a képviseletet, az téves úton jár, valamiféle téves elemzésnek a konklúzióit vonta le" - fogalmazott Kelemen.
Rámutatott: a Kárpát-medence minden egyes országában beigazolódott az, hogy a megosztottság sehol nem a politikai érdekképviseletnek a megerősödéséhez, hanem ennek meggyengüléséhez vezetett, és ez Erdélyben sem lenne másként.
"Jó lenne, ha ezeket a tanulságokat időnként megszívlelnék azok, akik új pártot kívánnak alapítani" - vélekedett Kelemen. Elmondta, noha pofoncsapásként érték az új párt megalapítására tett erőfeszítések, az együttműködéstől nem zárkóznának el, bár ezt a forgatókönyvet nem tekinti valószínűnek. Mint mondta, ha valaki egy új párt bejegyzésén fáradozik, nem valószínű, hogy érdekelt az együttműködésben. Egyébként tudatta: az RMDSZ a bíróságon nem akadályozza a párt bejegyzését.
Amint arról beszámoltunk, a kezdeményezők ma nyújtották be a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat és támogató aláírásokat. Amennyiben 15 nap elteltével senki nem nyújt be óvást, akkor a törvényszék kitűzi a tárgyalást.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a pártbejegyzéshez szükséges dokumentumok leadása előtt, Bukarestben megtartott sajtótájékoztatón elmondta, az erdélyi magyar politikai piacon jelen lévő másik két pártra nem tekintenek úgy, mint ellenségre, és hozzátette: e két politikai alakulaton múlik majd, hogy ellenfél vagy szövetséges lesz-e. Az Erdélyi Magyar Néppárt mindenesetre mindent meg fog tenni azért, hogy együttműködjön a többi politikai erővel, megegyezésre törekszik az erdélyi magyarságot érintő legfontosabban kérdésekben - fejtette ki. (hírszerk.)
Partidul lui Laszlo Tokes, înregistrat la tribunal
Evenimentul Zilei, 2011. május 6. – Marinela Raţă
Fostul deputat UDMR de Timiş Toro Tibor, unul dintre liderii Consiliului Naţional al Maghiarilor, a depus, astăzi, la Tribunalul Bucureşti, cererea de înfiinţare a unei noi formaţiuni politice: Partidul Popular Maghiar din Transilvania. Formaţiunea îl are ca mentor pe europarlemantarul Laszlo Tokes şi va milita pentru autonomia maghiarilor.
"Laszlo Tokes este pe undeva mentorul acestui partid. Noi suntem mândri de acestă etichetă, că suntem partidul lui Tokes. Laszlo Tokes este o persoanalitate marcantă cu un set de valori, dar el fiind europarlamentar nu poate avea funcţii în partid", a declarat Toro Tibor, citat de Agerpres, adăugând că noua formaţiune are peste 29.000 de semnături ale susţinătorilor partidului, inclusiv din afara Transilvaniei.
El a mai arătat că una dintre priorităţile formaţiunii este obţinerea autonomiei comunităţii maghiare, iar noul partid se doreşte o alternativă la UDMR şi Partidul Civic Maghiar.
"Diferitele forme de autonomie comunitară ale minorităţilor şi comunităţii maghiare figurează între priorităţile noastre (...) UDMR şi Partidul Civic Maghiar, cele două entităţi maghiare de pe eşicherul politic, pot să fie adversarii sau partenerii noştrii, depinde de ei. Noi pornim cu ideea că încercăm să umplem un gol în reprezentarea politică a comunităţii maghiare, un gol care nu a fost absorbit de cele două formaţiuni. Acum 20 de ani, când s-a înfiinţat UDMR ca unică reprezentare a comunităţii maghiare, a reuşit să obţină un milion de voturi, iar la ultimele alegeri din 2008, acest sprijin a scăzut la sub 400.000 de voturi. Înseamnă că există o mare comunitate de oameni care este în afara comunităţii politice. Scopul tuturor formaţiunilor maghiare este să mobilizeze această comunitate. Noi mizăm pe aceşti 600.000 de oameni şi încercăm prin toate mijloacele şi mai ales cu punerea în faţă a oamenilor curaţi, neşantajabili şi necorupţi, să aducem un suflet nou în
reprezentarea comunităţii maghiare", a explicat Toro Tibor.
UDMR, ameninţată de un nou partid
Adevarul, 2011. május 6
Toro T. Tibor a depus ieri la Tribunalul Bucureşti documentele pentru înregistrarea juridică a Partidului Popular Maghiar din Transilvania. Iniţiativa Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania a fost criticată de liderii UDMR, în opinia cărora este „o eroare".
Preşedintele provizoriu al Partidului Popular Maghiar din Transilvania, Toro T. Tibor, a motivat că partidul încearcă să umple un gol în reprezentarea comunităţii maghiare, care nu a fost „absorbit" de celelalte formaţiuni politice maghiare, UDMR şi Partidul Civic Maghiar (PCM).
„UDMR şi PCM, cele două entităţi maghiare, pot să fie adversarii noştri sau partenerii noştri, depinde de ei", a spus Toro T. Tibor. Liderul maghiar a mai spus că Laszlo Tokes nu va face parte din conducerea partidului, rămânând doar mentorul formaţiunii politice.
„Atacul" la adresa electoratului UDMR vine la puţin timp după ce fostul consilier prezidenţial Sebastian Lăzăroiu a spus că Uniunea este o „formaţiune tolerată, cu un potenţial politic redus", aprecieri care au constituit unul dintre motivele îndepărtării sale de la Cotroceni.
Preşedintele Uniunii, Kelemen Hunor, a calificat iniţiativa drept „o decizie istoric greşită", pe motiv că prin divizarea comunităţii nu se va putea asigura o reprezentare politică puternică şi coerentă.
„Sunt convins că şi la alegerile din 2012 comunitatea maghiară va fi unită şi înţeleaptă, nu vrea să rămână fără reprezentare politică la nivel local şi naţional. Orice înfiinţare a unui nou partid e o greşeală tactică, una politică", a comentat ieri şeful UDMR.
Eckstein este sceptic
Consilierul prezidenţial Peter Eckstein Kovacs s-a declarat „sceptic„ în privinţa şanselor noii formaţiuni. „Este legal şi democratic dacă s-au strâns suficienţi oameni să pună de-un partid, dar din punct de vedere al oportunităţii, eu sunt sceptic.
Pentru un electorat de 6-7%, trei formaţiuni politice se cam sting unele pe altele, ţintind aceeaşi bază electorală. Dintre cele două deja existente, Uniunea are partea leului, cu atât mai mult cu cât PCM n-a cules lauri în alegeri", a declarat Eckstein pentru „Adevărul„.
Constituirea unui nou partid care să se adreseze electoratului maghiar ar putea reprezenta, potrivit analistului politic Zoe Petre, tranziţia de la formaţiuni etno-culturale, aşa cum este UDMR, la partide politice.
„Este timpul pentru o separare pe orientări politice, cu atât mai mult cu cât Uniunea însumează membri cu viziuni politice diferite", a explicat Zoe Petre. „Uniunea a avut 20 de ani statut privilegiat, a federalizat tot spectrul politic, era nevoie de o schimbare", a mai adăugat analistul.
USL şi UDMR exclud orice colaborare cu formaţiunea lui Laszlo Tokes.
Carantină politică pentru Partidul Popular Maghiar din Ardeal
Romania Libera, 6 Mai 2011 – CLAUDIU PADUREAN
Carantină politică pentru Partidul Popular Maghiar din Ardeal
Laszlo Tokes nu este un partener agreat de politicienii români
Vicepreşedintele Parlamentului European, Laszlo Tokes, a mai făcut un pas spre crearea propriului său partid. Susţinătorii săi au depus, la Tribunalul Bucureşti, actele pentru înregistrarea noului Partid Popular al Maghiarilor din Ardeal. Formaţiunea ar urma să fie una de dreapta, care va aspira la statutul de membru al Partidului Popular European. Laszlo Tokes este membru al acestei formaţiuni politice europene şi este sprijinit de premierul maghiar Viktor Orban, cel care este liderul formaţiunii maghiare FIDEZS, principalul partid de guvernare, şi unul dintre liderii marcanţi ai Partidului Popular European.
Reacţii de respingere
Însă, în România, viitorul partid al lui Laszlo Tokes pare să fie pus direct în carantină de către partidele din România. Dacă liderii PDL, aflaţi pe ultima sută de metri a campaniei electorale interne, încă nu au reacţionat, liderii USL şi UDMR au avut poziţii tranşante, care au fost exprimate la Cluj. Liderul PSD şi co-preşedinte al USL, Victor Ponta, a declarat că, dacă o colaborare cu UDMR ar fi una dezirabilă pentru USL, însă a spus că nu ţine cu orice preţ la această colaborare, el a fost vehement atunci când a venit vorba de noul partid al maghiarilor ardeleni.
"Exclud orice colaborare între USL şi partidul domnului Tokes", a spus Victor Ponta. În opinia sa, acest partid ar fi rezultatul unei colaborări între premierul maghiar Viktor Orban şi preşedintele României, Traian Băsescu. În opinia lui Victor Ponta, Viktor Orban ar dori să obţină pentru FIDESZ voturile maghiarilor ardeleni care au primit cetăţenia ungară, iar Traian Băsescu ar dori să aibă un mijloc de presiune asupra UDMR. La rândul său, preşedintele UDMR, ministrul Culturii, Hunor Kelemen, a declarat că înfiinţarea acestui partid este "o greşeală, o greşeală istorică". El a afirmat că nicicând nu va fi de dorit înfiinţarea unui nou partid maghiar. Însă Hunor Kelemen a spus că este convins că membrii comunităţii maghiare vor şti să rămână uniţi şi vor sprijini UDMR, pentru că maghiarii nu doresc să rămână fără reprezentare politică la nivel local şi la nivel naţional.
|
