Tartalomjegyzék

• ROMÁNIA

Magyar rádióelnököt választottak az ellenzék nélkül

Szabadság, 2010. június 30.

Számos vita után sikerült megválasztania tegnap a parlamentnek – ezen belül a kormányoldalnak – Demeter Andrást a Román Rádió elnök-vezérigazgatójává, így először választanak román közmédium élére magyar vezetőt. A Román Televízió vezérigazgatója Alexandru Lăzescu lesz, akit az elnöki hivatal javasolt a televízió igazgatótanácsába.

Tegnap a parlament először a rádió és a televízió igazgatótanácsának a tagjait választotta meg. Mindkét testületbe bekerült egy-egy magyar jelölt, a rádió igazgatótanácsába az RMDSZ Demeter Andrást jelölte, a televízióéba pedig a kolozsvári Sebesi Karen Attilát. A két póttag ezekben a testületekben Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettese és Ágoston Húgó publicista.
Ezt követően a két intézmény igazgatótanácsának kellett javasolnia vezérigazgatót, aki egyben az igazgatótanács elnöki funkcióját is betölti. A rádió igazgatótanácsának az RMDSZ jelöltje, Demeter András és a PSD jelöltje, Ovidiu Miculescu közül kellett választania. Első körben mindkét jelölt 6–6 szavazatot kapott, másodszor viszont Miculescu eggyel több voksot gyűjtött. Ezt követően a parlament egészének kellett döntenie a két intézmény vezetőjének a megválasztásáról. Az ellenzék megszimatolta, hogy Miculescu nem nyeri el a többségben lévő kormányoldal szavazatát, ezért a szociáldemokraták és a liberálisok tiltakozásképpen kivonultak az ülésről.
A bentmaradt kormánypárti honatyák egyhangúlag megválasztották a televízió élére Alexandru Lăzescut, akit a televízió igazgatótanácsa egyedüli jelöltként javasolt az elnök-vezérigazgatói tisztségre, Miculescut azonban elutasították. Ezt követően művelődésügyi szakbizottság meghallgatta a második jelöltet, Demetert, akit végül a parlament 237 támogató vokssal, és két ellenszavazattal megválasztottak a rádió első emberévé. Az ellenzék szerint szabálytalan volt a szavazás. Korábban hasonló helyzet alakult ki az Alkotmánybíróság új tagjainak a megválasztásakor.

Az új magyar kormány új dimenziót ad regionális politikájának

Magyar Nemzet, 2010. június 30.

Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak.

Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék" – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást.

A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Basescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is. A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román-magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése terén. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát.

Martonyi hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel.

Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt – mondta Martonyi –, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú – így a lengyel-magyar-román – együttműködés különböző formáit is. „Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük" – hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között.

A Markó Bélával folytatott megbeszélés után Martonyi János a sajtónak nyilatkozva kedvezőnek nevezte, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz tartozó pártok kormányoznak, és ezek közé tartozik az RMDSZ is.

Konjunktúra

Új Magyar Szó, 2010. június 30. – Salamon Márton László

A politikai elemzésben kevésbé gyakorlott szemnek is feltűnő immár, hogy az új budapesti kormány legmagasabb rangú külpolitikai képviselőinek első útja Romániába vezetett. Az elmúlt két-három héten ugyanis egymásnak adták a kilincset a bukaresti kormányhivatalokban az Orbán-kabinet rangosabbnál rangosabb tagjai.

A politikai elemzésben kevésbé gyakorlott szemnek is feltűnő immár, hogy az új budapesti kormány legmagasabb rangú külpolitikai képviselőinek első útja Romániába vezetett. Az elmúlt két-három héten ugyanis egymásnak adták a kilincset a bukaresti kormányhivatalokban az Orbán-kabinet rangosabbnál rangosabb tagjai.

A sort Németh Zsolt külügyi államtitkár nyitotta meg, aki egy régiós együttműködési román–magyar projekt „ürügyén" látogatott a román fővárosba, majd a tengerpartra. Őt követte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a bukaresti hivatalos találkozók mellett – a határon túli magyar ügyekért felelős első számú anyaországi illetékesként – erdélyi helyszíneken tartott „székfoglalót". Ma pedig a magyar diplomácia első embere, Martonyi János külügyminiszter szélesíti tovább az előbbi kettő által frissen kitaposott ösvényt.

Mi lehet ennek a nagyon tudatosnak tűnő stratégiának az oka, és főleg a célja? Nos, egyrészt a magyar kormánynak – ahogyan az egy jobboldali, konzervativ pártkoaliciónak jól is áll – valóban van törlesztenivalója a határon túli magyar közösségekkel szemben, nyolcévnyi magába forduló budapesti kormányzás után. Másrészt Budapestnek nincs is túlságosan sok alternatívája Bukarestre, ha a szomszédaival akar „barátkozni", hiszen Pozsonnyal a viszony fagyosabb, mint valaha, és a számottevőbb magyar kisebbségekkel rendelkező EU-tagországok listája ezzel ki is merült. (Márpedig egy EU-s ország számára diplomáciailag szinte kötelező a hivatalos látogatások sorát uniós tagországgal kezdeni.)

Vannak azonban más, kevésbé nyilvánvaló okok és célok is, amiért Bukarest ugyanúgy érdekelt a kapcsolatok minél szorosabbá fűzésében, mint Budapest. Miközben a magyar kormánynak azt kell bizonyitania a nyugati kancelláriák felé, hogy a szlovák szomszédokkal kialakult konfliktus nem rajta múlt, hanem csakis és kizárólag Ficóékon (mert hiszen lám: a románok nem prüszkölnek még a kettős állampolgárságtól sem), a bukaresti diplomácia viszont a Băsescu-érában fokozatosan kialakult nemzetközi elszigeteltséget próbálja elkendőzni a világ szeme elől.

A kapcsolatok minél szorosabbá fűzése tehát Bukarest és Budapest – bár önös, de – közös érdeke. Ennek a konjunktúrának pedig az erdélyi magyarság csak haszonélvezője lehet.

Martonyi János Bukarestben: állampolgárságot csak egyéni kérelemre adnak
Krónika, 2010. június 30.

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgársági törvény megvalósítása során ne tömegesen, hanem egyéni kérelem alapján adja meg az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, tiszteletben tartva a nemzetközi jogi normákat - erről biztosította kedden Bukarestben román kollégáját Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására érkezett a hivatalos látogatásra Bukarestbe.

„Jeleztem a román kormánynak, hogy az állampolgársági törvény alkalmazása alatt minden nemzetközi normát betartunk" - nyilatkozta a magyar külügyi vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogszabály nem érinti a választói törvényt, amely a magyarországi lakhelyhez köti a szavazati jogot.

Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint Románia bizonyos akar lenni afelől, hogy az állampolgársági törvény alkalmazásakor Budapest teljes egészében tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket, „a nemzetközi jog betűjét és szellemiségét". „Martonyi miniszter úr biztosított afelől, hogy mindezeket tiszteletben tartják az etnikai alapú diszkrimináció elkerülése érdekében." - mondta a román tárcavezető. Baconschi azt is elmondta, Martonyi tájékoztatta őt arról is, hogy reformelképzeléseik szerint a magyarországi románoknak is képviseletük lenne a magyar parlamentben.

A magyar külügyminiszter Markó Béla kormányfő-helyettessel is találkozott. Markó bejelentése szerint megegyeztek arról, hogy októberben tartsák a következő magyar-román kormányülést, a két ország ugyanakkor hatékonyan óhajt együttműködni annak érdekében, hogy Románia jövő év márciusában akadálytalanul csatlakozhasson a schengeni-övezethez.

Az első közös kormányülést 2008-ban Szegeden szervezték. A 2009 október 10-re tervezett bukaresti kormányülést – amely az ötödik lett volna – elhalasztották, miután a román kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta az ellenzék.

Továbbra is szoros viszony – Martonyi János Bukarestben

Népújság, 2010. június 30.

Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak.

Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását.

Martonyi így fogalmazott: "Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék" – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást.

A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Basescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is.

A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával.

Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román-magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése terén. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs- Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát.

Martonyi János hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket.

Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel.

Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt – mondta Martonyi –, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú – így a lengyel-magyar-román – együttműködés különböző formáit is. "Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük" – hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között.

A magyar külügyi tárca vezetőjét Markó Béla a Victoria-palotában fogadta.

A megbeszélést követően a szövetségi elnök méltatta, hogy az új magyar kormány megalakulása óta eltelt rövid idő alatt ez már a második alkalom, hogy magas rangú magyarországi politikus érkezik Romániába. Ez, álláspontja szerint, azt bizonyítja, hogy a két ország között igen szoros és jó a viszony. Mint mondta, a magyar külügyminiszterrel az októberben tartandó román–magyar közös kormányülés előkészítéséről, a stratégiai partnerséget hangsúlyozottan igénylő ágazatokban történő együttműködés erősítéséről tárgyaltak, és nem utolsósorban arról a magyarországi támogatásról, amely a schengeni egyezmény feltételeinek Románia általi teljesítését hivatott elősegíteni. A találkozón ugyanakkor természetszerűen szó volt a magyar–magyar kapcsolatokról, a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek viszonyáról is – mondta az RMDSZ elnöke.

Martonyi János a jövőbeni együttműködés tekintetében mindhárom találkozót nagyon fontosnak ítélte, a Markó Béla szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésnek fogalmazása szerint "különleges jelentőséget és színt adott", hogy ez gyakorlatilag magyar–magyar találkozó is volt.

Úgy értékelte, a román–magyar kapcsolatok egy nagyon kedvező szakaszba kerültek, a két országnak pedig élnie kell ezzel a lehetőséggel. E tekintetben pozitív elem, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó pártok kormányoznak, a magyar kormány pedig azt is lényegesnek tartja, hogy a román kormányban jelen van az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ, amely maga is az EPP tagja – mutatott rá Martonyi János külügyminiszter.

Legea cetăţeniei ungare „nu are legătură cu problemele teritoriale"

Evenimentul Zilei, 2010. június 30. – Adrian Cochino

Ministrul ungar de externe, János Martonyi, a declarat azi, la Bucureşti, că legea care oferă cetăţenie etnicilor maghiari din ţările vecine Ungariei „nu are absolut niciun fel de legătură cu probleme teritoriale".

Ministrul ungar de externe, János Martonyi, s-a întâlnit la Bucureşti cu omologul său român Teodor Baconschi.
„Problema cetăţeniei, atât în cazul sârbilor, croaţilor, românilor sau altor naţii se ocupă de oameni şi nu de teritorii", a precizat şeful diplomaţiei ungare, după întrevederea cu omologul său român, Teodor Baconschi.

„Cu problema autonomiei nu ne-am ocupat de această dată", a declarat Martonyi. El a subliniat însă că este dreptul comunităţilor de a se pronunţa în această chestiune. „Comunităţile umane au în vedere şi au dreptul să-şi aleagă variantele în care doresc să convieţuiască, ce fel de autonomie sau ne-autonomie doresc", a spus Martonyi.

Teodor Baconschi a declarat la rândul său că „suntem interesaţi să avem toate argumentele pentru a fi siguri că aplicarea legii va respecta angajamentele internaţionale ca şi litera dreptului internaţional".

„Domnul ministru Martonyi m-a asigurat că Budapesta va aplica toate amendamentele la legea cetăţniei astfel încât să nu existe discriminare pe considerente etnice şi orice formă de acordare în masă a cetăţeniei", a mai spus Baconschi.

O lege controversată

Parlamentul ungar, dominat de formaţiunea Fidesz, a premierului Viktor Orban, a votat la sfârşitul lunii mai pentru a facilita obţinerea cetăţeniei de către etnicii maghiari din ţările vecine.

Aproximativ 2.500.000 de etnici maghiari care trăiesc în special în Slovacia, România şi Serbia ar putea beneficia de noua lege, care acordă cetăţenie celor ce pot demonstra că au origini ungare şi că vorbesc limba maghiară.

Slovacia a reacţionat dur la legea maghiară şi a votat în parlamentul de la Bratislava pentru a retrage cetăţenia slovacă persoanelor care solicită cetăţenia altor ţări.

Comunicat de presă - MAE

Agerpres, 2010. június 29.

Întrevederea ministrului Afacerilor Externe, Teodor Baconschi, cu ministrul Afacerilor Externe al Republicii Ungare, János Martonyi Ministrul Afacerilor Externe, Teodor Baconschi, a avut astăzi, 29 iunie 2010, o întrevedere cu omologul din Republica Ungară, János Martonyi, aflat în vizită oficială în România.

Cei doi demnitari au salutat stadiul foarte bun al relaţiilor bilaterale dintre România şi Republica Ungară, în contextul aniversării a 90 de ani de la stabilirea relaţiilor diplomatice şi al organizării la Bucureşti a celei de-a cincea Şedinţe Comune între guvernele României şi Ungariei.

Miniştrii au pus accent pe proiectele importante de dezvoltare pe care cele două state le au în comun: interconectarea reţelelor de gaz şi de energie electrică ale celor două ţări, în contextul mai larg al asigurării securităţii energetice în regiune; coridoarele europene de transport şi proiectele de dezvoltare a infrastructurii, respectiv, proiectul Via Carpatica şi reţeaua de transport feroviar de mare viteză Viena-Budapesta-Bucureşti-Constanţa.

Un subiect foarte important pentru ambele părţi îl reprezintă proiectul Strategiei UE pentru Regiunea Dunării, ministrul ungar arătând că implementarea acestuia reprezintă una dintre priorităţile Preşedinţiei ungare.

În ceea ce priveşte aderarea României la Spaţiul Schengen, ministrul ungar şi-a exprimat susţinerea pentru atingerea acestui obiectiv, aşa cum este prevăzut, în luna martie 2011, în perioada Preşedinţiei ungare a Consiliului Uniunii Europene (sem I 2011).

Ministrul ungar a prezentat priorităţile Preşedinţiei ungare a Consiliului UE, avându-se în vedere un mecanism de consultări pentru susţinerea, la nivel UE, a intereselor statelor din regiune. Cei doi demnitari au agreat necesitatea unei cooperări întărite a ţărilor din Europa Centrală în cadrul UE, atât la nivel bilateral, cât şi în cadrul formatelor de cooperare regională.

Miniştrii de externe au mai avut un schimb de opinii şi pe teme de interes comun ale agendei regionale. Ministrul Teodor Baconschi a reiterat sprijinul pentru perspectiva europeană a Republicii Moldova şi pentru consolidarea perspectivei europene a Balcanilor de Vest.

Cele două părţi au discutat despre modificările aduse la Legea ungară a cetăţeniei şi Legea declarării zilei de 4 iunie ca 'Zi a Solidarităţii Naţionale', asupra cărora au fost iniţiate consultări încă de la preluarea mandatului noului guvern ungar, în vederea discutării şi soluţionării tuturor aspectelor sensibile privind cele două legi.

'Am semnalat faptul că aplicarea acestor legi nu va însemna acordarea cetăţeniei în masă, ci individual, la cerere. Pe parcursul aplicării acestei legi vom respecta toate reglementările internaţionale, aşa cum facem, de altfel, în cazul tuturor legilor. Aş vrea să accentuez faptul că între cele două ţări există o apropiere şi o bună înţelegere reciprocă', a arătat, în acest context, ministrul János Martonyi.

Şeful diplomaţiei române a salutat două propuneri ale autorităţilor ungare importante pentru comunitatea românească din ţara vecină 'posibilitatea de a avea în curând un reprezentant de drept în Parlamentul de la Budapesta, precum şi examinarea posibilităţii de a declara Biserica Ortodoxă Română din Ungaria drept cult istoric, ceea ce desigur că ar ameliora condiţia legală şi vizibilitatea socială a acestei biserici în ţara vecină'.

Vizita ministrului Afacerilor Externe ungar a inclus primirea la Prim-ministrul României, Emil Boc şi o întrevedere cu viceprim-ministrul Markó Bela.

Comunitatea românească din Ungaria ar putea avea un reprezentant de drept în Parlamentul ungar
Agerpres, 2010. június 29.

Comunitatea românească din Ungaria ar putea avea un reprezentant de drept în Parlamentul de la Budapesta, a declarat, marţi, ministrul Afacerilor Externe, Teodor Baconschi, în urma unei întrevederi cu omologul său ungar, Janos Martonyi.
"Domnul ministru (Janos Martonyi - n.r.) mi-a spus că există un proiect pentru reforma statului maghiar în direcţia unui Parlament cu mai puţini membri.

Mi-a dat şi două veşti bune pentru comunitatea românească din Ungaria: posibilitatea de a avea, în curând, un reprezentant de drept în Parlamentul de la Budapesta şi examinarea posibilităţii de a declara Biserica Ortodoxă română din Ungaria drept cult istoric, ceea ce desigur că ar ameliora condiţia legală şi vizibilitatea socială a acestei biserici în ţara vecină", a spus şeful diplomaţiei române.

Biserica Ortodoxă Română din Ungaria - BORU a împlinit, anul acesta, 64 de ani de existenţă şi numără 21 de parohii, păstorite de 12 preoţi.

Catedrala ortodoxă şi reşedinţa episcopală se află în oraşul Gyula/Jula, unde trăieşte o importantă comunitate românească şi unde există şi funcţionează Cancelaria BORU, compusă din doi secretari episcopali, doi călugări şi două monahii, toţi proveniţi de la mănăstiri din România.

La recensământul ungar din 2001, 7.955 de persoane au declarat ca sunt de origine română, cu 25% mai puţin decât în 1991, 8.482 de persoane au declarat limba română ca fiind limba lor maternă, iar 8.251 de persoane au declarat că folosesc limba română ca instrument de comunicare. Ca urmare a alegerilor locale de la 1 octombrie 2006, s-au constituit 46 de autoguvernări ale românilor, în 15 sectoare din Budapesta şi în 31 de localităţi din Ungaria.

Cât priveşte minoritatea maghiară din România, conform recensământului din 2002, aceasta număra circa 1,4 milioane de persoane, reprezentând 6,6% din totalul populaţiei.

Începând cu 1 ianuarie 2009, accesul cetăţenilor români pe piaţa forţei de muncă din Republica Ungară este liber.

Ungaria: "Cetăţenia maghiară nu va fi acordată în mod global"
Evenimentul Zilei, 2010. június 30. – Adrian Cochino

Ministrul ungar de externe, János Martonyi, a asigurat ieri, la Bucureşti, că legea care facilitează acordarea cetăţeniei etnicilor maghiari din ţările vecine Ungariei nu are "absolut niciun fel de legătură cu probleme teritoriale".

Martonyi, care s-a întâlnit cu omologul său român, Teodor Baconschi, a subliniat că nu va fi acordată cetăţenia maghiară "în mod global", ci "individual".

Legea cetăţeniei, votată în parlamentul ungar, dominat de partidul Fidesz, al premierului Viktor Orban, a atras furia Slovaciei şi doar un răspuns precaut din partea guvernului român.

Aproximativ 2.500.000 de etnici maghiari care trăiesc în special în Slovacia, România şi Serbia ar putea beneficia de noua lege, ce acordă cetăţenie celor ce pot demonstra că au origini ungare şi că vorbesc limba maghiară.

Ieri, Baconschi a subliniat că România e interesată să aibă toate argumentele pentru a fi sigură că aplicarea legii "va respecta angajamentele internaţionale şi litera dreptului internaţional".

"Domnul ministru Martonyi m-a asigurat că Budapesta va aplica toate amendamentele astfel încât să nu existe discriminare pe considerente etnice şi orice formă de acordare în masă a cetăţeniei", a spus Baconschi.

Fără legătură cu autonomia

Întrebat dacă legea încurajează grupurile care cer autonomia teritorială, Martonyi a precizat că "problema cetăţeniei, atât în cazul sârbilor, croaţilor, românilor sau altor naţii, se ocupă de oameni şi nu de teritorii".

"Cu problema autonomiei nu ne-am ocupat de această dată", a spus el, subliniind însă că este dreptul comunităţilor să se pronunţe în această chestiune.

"Comunităţile umane au în vedere şi au dreptul să-şi aleagă variantele în care doresc să convieţuiască, ce fel de autonomie sau neautonomie doresc", a spus Martonyi.

O invitaţie la colaborare

Dincolo de discuţiile pe legea cetăţeniei, Martonyi a prezentat României o propunere de colaborare regională, care să ofere o dimensiune sudică Grupului de la Vişegrad. E una dintre direcţiile de politică externă ale noului guvern ungar, care, potrivit lui Martonyi, consideră drept foarte importantă o colaborare trilaterală Polonia-România-Ungaria.

Viziunea maghiară nu a fost primită însă cu mult entuziasm la Bucureşti. "Desigur că formatul de cooperare şi dialog politic regional Vişegrad poate continua, dar numărul de voturi de care dispune România în afacerile europene ne îndreptăţeşte să considerăm şi alte formate complementare la care vom reflecta împreună în perioada următoare", a menţionat Baconschi.

Martonyi i-a spus lui Baconschi că legea cetăţeniei ungare va evita discriminarea etnică
Romania Libera, 2010. június 30.

Ministrul de Externe, Teodor Baconschi, a spus, marţi, că a primit din partea omologului ungar asigurări că Budapesta va aplica toate amendamentele la legea cetăţeniei astfel încât să evite discriminarea pe considerente etnice, potrivit Mediafax.

Baconschi a spus că România doreşte să fie sigură că aplicarea legii cetăţeniei va respecta în totalitate angajamentele internaţionale şi "spiritul, ca şi litera dreptului internaţional".
"Domnul ministru Martonyi m-a asigurat că Budapesta va aplica toate amendamentele la legea cetăţeniei astfel încât să evite discriminarea pe considerente etnice şi orice formă de acordare în masă a cetăţeniei", a spus Baconschi, după întâlnirea cu ministrul ungar de Externe, Janos Martonyi.
Teodor Baconschi a mai declarat că este posibil ca în curând românii din ungaria să aibă un reprezentant în Parlamentul de la Budapesta.
"Domnul ministru mi-a spus că există un proiect pentru reforma statului maghiar în direcţia unui Parlament cu mai puţini membri şi mi-a dat totodată două veşti bune pentru comunitatea românească din Ungaria - posibilitatea de a avea în curând un reprezentant de drept în Parlamentul de la Budapesta, precum şi examinarea posibilităţii de a declara Biserica Ortodoxă Română din Ungaria drept cult istoric în ţara vecină", a precizat ministrul român.
Martonyi, a declarat, marţi, la Bucureşti, că legea ungară a cetăţeniei nu are legătură cu probleme teritoriale, el adăugând că Ungaria nu va acorda cetăţenie "în mod global, ci în mod individual, la cerere".
"Apreciem activitatea Guvernului român din ultima perioadă şi poziţia faţă de legile adoptate (de Ungaria - n.r.). Am semnalat faptul că aplicarea acestei legi (legea ungară a cetăţeniei - n.r.) nu va însemna acordarea cetăţeniei în mod global, ci în mod individual, la cerere. Pe parcursul aplicării acestei legi vom respecta toate reglementările internaţionale, cum de altfel facem şi în domeniul aplicării altor legi", a spus ministrul ungar de Externe, Janos Martonyi, după întâlnirea cu Teodor Baconschi.
Ministrul ungar de Externe a precizat că Legea ungară a cetăţeniei nu afectează cu nimic legea ungară electorală care prevede că au drept de vot numai acele persoane care au domiciliul pe teritoriul Ungariei.
Întrebat dacă prin această lege nu se încurajează grupurile care cer autonomia teritorială, Martonyi a răspuns: "Legea cetăţeniei nu are niciun fel de legătură cu probleme teritoriale".

Martonyi: betartjuk a nemzetközi szabályokat

Szabadság, 2010. június 30.

Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János magyar külügyminiszter kollégájának, Teodor Baconschinak.

Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék" – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is. A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román–magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre.

ERDÉLY

Ortodox történelemátírás Isten nevében

Polgári Élet, 2010. június 29. – Csíki Sándor

Az Erdőszentgyeli Ortodox Parókia honlapján a következő furcsa szöveg olvasható: „În cinstea eroilor şi martirilor români din satul Sângeru de Pădure, căzuţi în timpul Revoluţiei de la 1848, s-a ridicat în 11 mai 2010, la iniţiativă Parohiei Ortodoxe Sângeru de Pădure... un monument..."

Ami azt jelenti, hogy erdőszengyeli ortodoxok emlékművet állítottak a fenn olvasható napon, azon hőseik tiszteletére, akik elestek a Forradalomban.

A hazugság azért bődületes, mert 1848 forradalmi hevületének bár a szele sem érintette ezt az álmos kisfalut a Görgényi-havasok lábainál, nemhogy 100 románt gyilkoltak volna itt le a magyar szabadságharcosok, miként azt a történelem ortodox hamisítói előszeretettel leírják és sugalmazzák.

Az sem zavarja őket, hogy a saját dicső nemzetük Traian Popa nevezetű íróembere azt írja egyik, 1932-ben kiadott monográfiájában, hogy nem Erdőszengyelen, hanem a Torda melletti Mezőszengyelen voltak a fent említett korszaknak halálos áldozatai, (akik állítólag magyarok voltak). Most nem mennék bele abba, hogy ezek az áldozatok magyarok voltak-e, vagy románok, mert nem akarom történészeink elől elvenni a lehetőséget, hogy kutatási élményekkel gazdagodjanak, de azért feltennék pár kérdést.

Ha szemünk előtt állítgatnak emlékműveket

úgy, hogy a saját forrásaikat is lehazudják, akkor mi miért ülünk ölbe tett kézzel, egymást bambulva?

Miért nem tiltakoztunk a minket megalázó, történelmünket elferdítő és az elődeinket nyilvánvalóan gyilkosokká minősítő emlékek felállítása ellen? Miért nem fognak össze az értelmiségiek ezen időtálló cselekvés ellen is? Hogyan építhetjük ezen a tájon reményteli jövőnket, ha elveszik a múltat a hátunk mögül, miközben próbálnak vétkesekké tenni bennünket azokért a bűnökért, amiket sose követtünk el. Miért lapulunk ilyenkor taktikusan?

Kicsit konkrétabb leszek. Az Ortodox Egyház honlapján Mikházánk szent hajléka, (a település híres búcsújáró hely volt a középkorban) a honlapíró szerint: román nyelvű templom. Valaki tiltakozott eme hazugságuk ellen?

Visszatérve a szengyeli förtelemre. Vajon Kelemen H. miniszter mit szólt ehhez? Engedélyezte az emlékműállítást? Volt elég „dokumentáció"? A község RMDSZ-es első embere vajon szintén rábólintott erre a csúfságra?

Na, ezek a férfimunkák, nem az árpádsáv. De ezekhez kemény textil kell.

Terítéken Verespatak: mit mond a házigazda RMGC?

Esélyek és veszélyek részletekbe menően
Szabadság, 2010. június 30. – ZAY ÉVA.

A Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) június 9–11. között dokumentációs látogatatást szervezett a romániai magyar sajtó képviselői számára. Elfogadtuk a közvélemény tájékoztatását célzó meghívásukat, hogy első kézből értesülhessünk a bányatervvel kapcsolatos legújabb fejleményekről, információkról. A látogatás eredményeként mélyebb betekintést nyertünk a hírhedté vált ciántehnológia rejtelmeibe, az RMGC cél és ajánlat-politikájába, ugyanakkor a legnagyobb rizikófaktorok is körvonalazódtak.

Utazás a Nyugati Érchegységbe
Kolozsvárt, majd Tordát is elhagyva, az Aranyos völgye mentén az út két oldalán sűrűsödő növényzet gyönyörű zöldjét szemlélve Verespatak sorsán, a rengeteg pro és kontra érven töprengtem. Merengésemből sofőrünk zökkentett ki, aki felhívta figyelmünket az út fölé magasló, lombsátor takarta sziklás oldalra, a tetején húzódó síneken nem is olyan régen még a mokanica pöfögött. Jelenleg ez az útvonal már nincs használatban, környéke teljesen elvadult. Pihenőt egy festői vízesésnél iktattunk be. A vizet kivájt kéregben átvezették a szakadék fölött, hogy az autósok számára is felüdülést nyújtó, csordogáló kis forrássá váljon. Sofőrünk közölte, hogy egy órán belül megérkezünk Abrudbányára, ahol majd estebéd és szálláshelyünk vár ránk. Az első benyomás megdöbbentő: sivár, szürke tömbházakból álló városrészen haladtunk át, évtizedek óta romladozó, poros, repedezett úton. Szálláshelyünk a város szélén álló, látványosan új panziók egyike.
Ismerkedés Verespatakkal
Reggel korán buszra ültünk, irány Verespatak. Abrudbányát elhagyva keskeny kis úton haladtunk. A túlnyomóan ortodox felekezetű településrészt, az úgynevezett Alsó Falut elhagyva feltárult előttünk a völgyben megbúvó, történeti Verespatak. Piacterén rögtön feltűnt a sokat mediatizált, az RMGC által felújított, a múzeumnak is otthont adó épület. A modern konferenciateremben Szentessy Cecília műszaki igazgató és Moscu Katalin műépítész előadásait hallgattuk meg.
Az Aranyszög nevezetű híres, körülbelül 950 négyzetkilométernyi bányaterületen vagyunk. Itt találhatók a Nyugati Érchegység legfontosabb arany, réz, ólom és cink bányái – vágott bele magyarázatába a tervet bemutató Szentessy Cecília geológus mérnök, az RMGC műszaki igazgatója. A területen jelenleg a Roşia Poieni bánya működik, Románia legnagyobb felszíni kitermelése, itt a jó időkben 5–6 tonna rezet bányásztak évente. A verespataki bányászati engedély 22,8 négyzetkilométernyi területre vonatkozik, ahol aranyat és ezüstöt termelnének ki.
– A 16 faluból álló Verespatak község térségében már a római birodalom idején aranykitermelés folyt. A régmúltra visszatekintő bányászati tevékenység nyomaként mintegy 141 kilométer hosszúságú tárnarendszer húzódik a felszín alatt. Az elmúlt 13 év alatt a tárnákat megnyitottuk, arany és ezüst koncentrációikat elemeztük, illetve 300 méter mélyre fúrt magok segítségével vizsgáltuk a lelőhelyeket. Az ércek legmagasabb koncentrációban az úgynevezett Cetate, Kirnyik (Cârnic), valamint az orlai és a jici tárnáknál fordulnak elő – mondta el a geológus. – Mintegy 314 tonna aranyat és 1480 tonna ezüstöt találtunk in situ. A 2006-ig alkalmazott feldolgozási technológia az érclelet aranytartalmának körülbelül felét tudta hasznosítani. A ciántechnológiás eljárással az aranynak 20 százaléka vész el, így a feldolgozó üzemből mintegy 245 tonna arany kerülhet majd ki. A világ aranyának csaknem 90 százalékát cián-alapú technológiával termelik ki, több mint 500 bányában – tudtuk meg.
Mérgezőbb a kávé, mint a zagy?
A ciántechnológiás bányászati terv három fő szakaszra épül. Az első szakaszban a felszíni kitermeléssel összefüggő műveletek zajlanak: a fúrómagokat robbanóanyaggal töltik meg. Az összezúzott ércet 150 tonnás dömperekre rakják, és a feldolgozó üzembe szállítják, ott 75 mikron nagyságú szemcsékké darálják. Az őrölt ércből ciánvegyületet tartalmazó tankokban oldják ki az aranyat és ezüstöt, aktív szénnel kötik meg, majd sósavas oldattal mossák. Az aranyiszapból végül elektrolízissel vonják ki a nemesfémeket. A literenként körülbelül 400 mg ciánt tartalmazó salakra semlegesítési eljárás vár, amelynek során ezt a mennyiséget 5–7 mg/l-re csökkentik. Az európai unió 2006-os direktívája literenként 10 milligrammot ír elő.
– Egy csésze kávé ciántartalma 6 mg/l, így teljesen mindegy, hogy valaki az ülepítő medencébe, vagy a reggeli kávéjába kortyol bele – jelentette ki Szentessy Cecília. – A ciántankokat acéllal erősített betonkagylók fogják majd körbe, amelyek minden szivárgást felfognak. A folyamatban felhasznált vizet újrahasznosítjuk. A völgyi gát mélyebb részét egy csökkentett áteresztő képességű maggal torlaszolják el, a gátat magát mindkét oldalról meddő kőhalommal támasztják meg. Nagybányán a fő gát homokból épült, és nem volt alátámasztva – válaszolta a műszaki igazgató a ciánkatasztrófát felemlítő újságíróknak. – Nagybánya másodlagos gáttal sem rendelkezett, amely esetünkben mindenféle szivárgást felfog és visszaszivattyúz a feldolgozó üzembe. A gátat az amerikai Montgomery Watson cég tervezi, a világ gátjainak 80 százalékát ők építették. A tervezett gát nyolc fokos földrengésnek is ellenáll, egy a tízmillióhoz esély van arra, hogy rés keletkezzen rajta – közölte a geológusmérnök igazgató. Elmondta, hogy az ülepítő medencében már eleve alacsony a ciánkoncentráció. Nagybányán nem létezett semlegesítő üzem. Amint az ülepítőgát kiszakadt, a hatalmas ciánkoncentrációjú vegyületek a Tiszába kerültek. – A verespataki katasztrófaterv legrosszabb eshetősége szerint, ha valami történik a másodlagos gáttal, amely a környék szennyező vízfolyásait és az esetleges szivárgásokat felfogja, a patakok közvetítésével legfeljebb Tordáig juthat el a szennyezés – jelentette ki Szentessy Cecília.
A harmadik szakaszban elhelyezik a meddőket, az üzemből visszamaradó salakok pedig az ülepítő medencébe kerülnek. Az első kilenc évben négy felszíni kitermelés működik, majd ezeket lezárják és újakat nyitnak. – A kitermelés nyomán nem maradnak gödrök, ezeket ugyanis a meddő kőzetekkel töltjük fel – magyarázta Szentessy Cecília.
A tervet körülbelül 25 éves időszakra irányozták elő: 2 év az előkészítési, 16 év a kitermelési, 7 év a helyreállítási időszak. A bezárási programot a 25 évig eltartó, utóbezárási szakasz követi, amelynek során rendszeresen ellenőrzik a vizek minőségét, az erdők fejlődését stb.
– A projekt megvalósításához 255 hektár erdőt kell kivágni. Az új erdőkód értelmében minden kivágott hektárnyi erdőt négy hektárral kell pótolni, ezt felvállaltuk, sőt az erdősítést már megkezdtük. Mielőtt a bányászat elkezdődne, 137 millió dollár értékű bezárási tőkét kell letétbe helyeznünk a román államnak. Ez teljesen fedezi a helyreállítási költségeket – mondta a műszaki igazgató.
Tisztított víz, többezer állás, tatarozott műemlékek
Szentessy Cecília szerint a területet keresztül-kasul szelő tárnák üregeiből jelenleg naponta 12 millió liter erősen szennyezett víz folyik a Veres és a Szarvas patak völgyéből az Aranyosba, a kőzetek ugyanis sok vas-szulfitot (piritet) tartalmaznak, amely esővízzel és levegővel kénsavat képez, és a maga során minden nehézfémet kiold a kőzetekből. A patak vizében ezért a megengedettnél 64-szer nagyobb a vas, háromszor nagyobb az arzén és kadmium szennyezés mértéke. Az RMGC a savas, nehézfémekkel szennyezett vizet az említett másodlagos gátban összegyűjtené, majd kitisztítaná. A tisztított víz egy részét ipari vízként használnák fel, a többit pedig a természetes vízrajzi rendszerbe vezetnék vissza.
Az RMGC körülbelül 2300 közvetlen munkahelyet létesítene az építési, és nyolcszázat a kitermelési időszakban. Mindemellett a bányászati tevékenység hozzávetőleg háromezer közvetett, helyi, térségi és országos munkahelyet teremtene – ígérik.
A vállalat 2001-ben a Román Történelmi Múzeummal együttműködve elindította az Alburnus Maior Országos Kutatási programot, amelynek 10 millió dollár értékű támogatást nyújtott. Ennek keretében 13 régészeti lelőhelyet, többek között két római középítményt, lakóterületeket, négy kegyhelyet, 1400 sírhelyet, mintegy hét kilométer, nem összefüggő római kori aknahálózatot, továbbá 133 kilométer középkori és a modern korból származó földalatti tárnát tártak fel. Az RMGC hosszú távú helyreállítási tervet is kezdeményezett, amely a Verespatak történeti központjában álló műemléképületek felújítását célozza.
Moscu Katalin műépítész az RMGC független építészeti tanácsadója, 2007 őszén kapta a piactéri épületsor felmérésére vonatkozó első felkérést. Másfél éve teljes munkaidővel Verespatakon tartózkodik, a cég ugyanis úgy döntött, hogy már a bányászati tevékenység rajtja előtt helyreállítási befektetéseket eszközöl. Jelenleg hat épület áll felújítás alatt. Amint a kitermelés zöld utat kap, a cég teljes mértékben bevállalja a település épített örökségének felújítását és állagmegóvását, amire 35 millió dollárt különített el.
– Verespatakon a XVIII. században még a patakok partján elhelyezett verőkkel zúzták a kőzetet, majd vízzel mosták belőle az aranyat – mondta Moscu Katalin. – Az épített örökség elsősorban magyar és német vonatkozású, ugyanis a XIX. században magyar- és németországi telepesek érkeztek Verespatakra. A 317 épületből álló polgári örökség, akárcsak a történeti központban álló, katolikus, unitárius és református felekezetek templomai a védelmi zónához tartoznak. 233 épületet már az RMGC birtokol – tudtuk meg. – A cég a lakosokat érintő áthelyezési program részeként Gyulafehérváron kialakította az európai normáknak megfelelő infrastruktúrával rendelkező, Hidegvölgy nevezetű lakótelepet, amelyet 2009 júniusában adtak át. Továbbá, Verespatak mai közigazgatási központjától 5 kilométerre található a majdani új központ, Fehérkő, amely a térségben maradni kívánóknak biztosít új otthonteremtési lehetőséget. A fejlesztési terv a 16 faluból álló Verespatak területének körülbelül 25 százalékát, gyakorlatilag négy falut érint. A Szarvas patak völgyéből két ortodox felekezeti templomot a Fehérkövön építenek újra. A nagyszebeni ASTRA műemlékvédő cég már elköltöztette a XVIII. századi, népi jellegű műemléképületet – tette hozzá.
Az előadásokat követően Moscu Katalin kalauzolásával bejártuk Verespatak történeti központját – sétánk során megtekintettük a népi jellegű, jellegzetes tetőidomú, alacsony belterű agyag- és boronaházakat és a polgári építészet egykoron díszes, legjobb esetben homlokzati, legrosszabb esetben strukturális romlási fázisban leledző palotáit is. A már használatlan, fűtetlen népi építészeti emlékek esetében például a legnagyobb rizikófaktor a nedvesség, magyarázta a műépítész: – A kőlábazat ugyanis felszívja a nedvességet, a rajta levő cementes vakolat miatt pedig nem szellőzik, következésképpen továbbadja azt a fölötte elhelyezkedő boronasornak. Fontos lenne, hogy a romladozó örökséget ne házanként, hanem egységes akció részeként restaurálhassuk. A felújított történeti központ jó kiindulópontja lehet a turizmus fellendítésének is – folytatta.
Moscu Katalin figyelmeztetett: a történeti építészeti emlékek a védett övezetben találhatók.
– A kijelölt ipari terület alatt Kirnyiken 70, Orlán 40 méternyi, A-kategóriás régészeti emléknek minősülő római-kori tárna is található. Ezek nem feltétlenül egyedi értékek, az Arany Négyszögben több helyütt találhatók hasonló tárnák. Tény az is, hogy mintegy 150 millió dollár értékű befektetésre lenne szükség ahhoz, hogy ezek a galériák a turisták számára látogathatóvá váljanak, döntse el hát mindenki, hogy mennyire fontos megőrzésük – mondta.
Elgondolkodtató előzmények
Ebéd után szabályszerű védősisakokkal és foszforeszkáló mellényekkel láttak el valamennyiünket, terepjárókra ültettek és kivittek a Verespatak fölötti, Cetate nevezetű felszíni kitermelés után visszamaradt meddőhányóhoz. Maradandó látvány volt a sivár, napégette, holdbeli táj, a rozsdás gépezetek, csigák, csörlők csontvázai. Mindehhez enyhén orrfacsaró, fémes szag társult. 1975-ben már nem minősült gazdaságosnak a felszín alatti kitermelés, ezért elkezdődött a felszíni bányászat. Az állami tulajdonú Roşia Min bányavállalat 2006-ban zárt be. Az intenzív és felelőtlen bányászat következményei miatt a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság magas kockázatú, úgynevezett forró pontnak nyilvánította a térséget, mondta el Szentessy Cecília.
Megtudtuk: 2007-ben ennek a bányának is elkészült a környezetbarát lezárási tervezete, amelyre az állam körülbelül 96 millió lejt szánt volna. Három év múltán ennek az összegnek még öt százalékát sem költötték el, mert nem volt miből.
– A terület állami tulajdon, koncesszióba kaptuk 49 évre, jelenleg a tizedik évben járunk. A koncessziós szerződést bármelyik félnek jogában áll felbontani. Az RMGC-nek letétbe kell helyeznie a környezetbarát bezárást, erdősítést fedező összeget, ebből adott esetben tőlünk független cég is megvalósíthatja a kitermelést – hangsúlyozta az igazgató. – A bezárási terv 7, az utóbezárás 25 évig is eltarthat. A feldolgozó üzem jövőjéről a helyi közösség dönt: ha igénylik, irodahelyiségekkel együtt megtarthatják a létesítményeket. Ellenkező esetben az RMGC-nek a terepet az építkezés előtti állapotában kell visszaszolgáltatnia.
Mi történik abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag hiba csúszik a számításokba, és a bányaprojekt bezárási és utóbezárási, azaz a rehabilitációs szakasz nem valósul meg – kérdeztük Szentessy Cecíliától. – Az RMGC nem engedheti meg magának, hogy jó hírnevén csorba essék, a vállalat ugyanis a közeljövőben is szeretne bányászati tevékenységet folyatatni – válaszolt az igazgató.
Közvetlenül a Cetate kitermeléssel szemben a Kirnyik nevezetű hegy emelkedik, amelynek mélyében legalább 80 kilométer tárna és akna húzódik. Akkora üregek is vannak, hogy egy templomot tornyával együtt el lehetne bennük helyezni. Ezekből mosódnak ki a patakokat beszennyező nehézfémek – magyarázta Szentessy Cecília, aki a helyszínen szemléltette mindazokat a hegyrészeket, amelyek a kitermelési terület részeivé válnak majd.
– A kitermeléskor a Cetate meddőhányót is megszüntetjük, hiszen ciántechnológiával az eddigi bányatevékenység során meddőnek minősített kőzetből is tudunk aranyat kivonni – hangsúlyozta. – A környezetvédelmi hatástanulmányt több mint száz szakemberrel készíttettük el. Ezt a szaktárca 2007-ben felfüggesztette azon a címen, hogy a cég nem rendelkezik a megfelelő területrendezési engedéllyel. Ezt újból megkaptuk a Fehér Megyei Tanácstól, és várjuk, hogy a minisztérium újra kinevezze a környezetvédelmi engedély kibocsátására hivatott bizottságot – jelentette ki.
A védelmi övezetnek része a bányászati tevékenység folyamán kialakult jellegzetes formájáról elnevezett Hollókő, és az egykori vulkáni aktivitás által felszínre vetett, időnként helyet változtató szikladarab is, valamint a Mária-Terézia által 1730-ban alakíttatott gyűjtőtavak.
Mit mondanak az abrudbányai magyarok?
Abrudbányán a történeti központban kialakított, úgynevezett „magyar kávézóban" beszélgettünk az abrudbányai magyar közösség néhány tagjával.
Hogyan viszonyulnak a verespataki bányatervhez, és milyen a viszonyuk az RMGC-vel – kérdeztük Kopenetz Loránd Mártont, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesülét elnökét.
– Abrudbánya fejlődését, történelmét a bányászat befolyásolta és határozta meg. Dédnagyapám is bányatulajdonos volt Verespatakon és Bucsonyban. Aranykorában ez a település ízléses, fejlett polgári város volt. Jelenleg mindössze ötven magyar él Abrudbányán. Mi továbbra is itt akarunk élni, és jól akarunk élni – mondta Kopenetz Loránd. – Megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy mindenkivel jóban legyünk, hiszen már önkormányzati képviseletünk sincs. Szervezési problémákkal jogi személyként bejegyzett egyesületünk foglalkozik. Hosszú távú célunk, hogy a történeti városközpont későközépkori, újkori épületeinek restaurálása és a városi infrastruktúra felújítása által a turizmust fellendítsük – mondta, majd elkísért a volt unitárius templomhoz, amelynek tetőszerkezete az utóbbi néhány évben teljesen tönkrement.
A templom hatalmas belső terében kinőtt fákat az RMGC műemlék-helyreállító csoportja vágta ki, a beszakadt gerendázatot pedig igyekeztek úgy elhelyezni, hogy minél kevésbé legyen életveszélyes. „Szaktanácsadást és munkaerőt ígértek nekünk egy esetleges restaurálás elindulása esetén" – mondta Kopenetz Loránd. Abrudbánya műemlékeinek felújítását, a turizmus fellendítését célzó törekvésekkel a helység polgármestere is egyetért. Az RMGC nem egy esetben felelős azért, hogy a templomok hívek nélkül maradtak, ezért elvárják, hogy vegyen részt a hosszú távú felújítási folyamatban.

Válaszra váró kérdések halmazaival érkeztem Verespatakra, de talán még többel távoztam. Érvek és ellenérvek sokasága kering már több mint egy évtizede a verespataki bányaterv körül, amely Románia egyik legvitatottabb közügyévé vált. A szerzett információk, benyomások és mindezek alapján leszűrt következtetéseim mérlegéből az alábbiakat emelném ki: az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az RMGC befektetési terve a környék gazdasági, infrastrukturális, turisztikai megújhodásához vezetne. A másodlagos gát, a tisztítóüzem megépítése által felfognák és semlegesítenék a savas, nehézfémekkel szennyezett vizeket, és talán ezáltal újra lennének halak az Aranyos jelenleg negyven kilométeren fertőzött szakaszán. A helyreállítási tervezet teljes környezeti rehabilitációt, erdősítést ígér. Viszont a bányaterv az utóbezárási szakaszra kijelölt 25 évvel együtt mintegy félévszázados időszakra terjed ki, és ez idő alatt a román állam és az RMGC koncessziós szerződését bármelyik fél felbonthatja. Mi történik abban az esetben, ha az RMGC a 16 évig tartó kitermelés befejezése után valamilyen okból nem tudja majd megvalósítani a tervezett környezeti rehabilitációt, a letétbe helyezett, felújításra szánt pénzösszeg pedig az államkassza „válságos" hiányokkal terhelt körforgásába kerülve nem áll majd az illetékesek rendelkezésére? Másrészt: bőven rossz, ha katasztrofális körülmények folytán, a szennyezés akár Tordáig is eljut. Végül, de nem utolsósorban: nincs tudomásom olyan semleges, de szükségszerű geológiai, kémiai, és egyéb jellegű – in situ – kutatásokról, amelyek az RMGC adatait alátámasztanák.

Martonyi helyzetteremtése

Krónika, 2010. június 30. – Gazda Árpád

Martonyi Jánosnak nem is kellett volna felhívnia a figyelmet Bukarestben arra, hogy két hete más szelek fújnak a budapesti külpolitikában. Különösebb elemzői véna sem kell ahhoz, hogy valaki érzékelje: Magyarország a kormányváltás után aktív külpolitikai tényezővé kíván válni, és játszmáihoz elsősorban a kelet-közép-európai térségben keresi a partnereket. Orbán Viktor miniszterelnök beiktatása másnapján Lengyelországba utazott, hogy e gesztussal is igazolja: nem üres beszéd a „lengyel–magyar két jó barát", Martonyi János pedig immár a második magyar miniszter, aki a kormányváltás óta Bukarestbe látogat. A sort másfél héttel ezelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg.

Martonyinak pedig volt mondanivalója Bukarestben. Mi sem tükrözi jobban e tényt, mint hogy a tárgyalásairól szóló jelentéseiben a román nemzeti hírügynökség is szinte csak őt idézi. Még Teodor Baconschi román külügyminiszter szájából is jószerével csak azok a „jó hírek" kerültek a beszámolókba, amelyeket Martonyi János hozott a magyarországi román kisebbség várható parlamenti képviseletéről, és a román ortodox egyház előrevetített történelmi egyházzá való minősítéséről. A román nyilatkozatok a magyar témakínálatból merítettek. A román politikusok átvették a magyar retorikát, Martonyival együtt hangsúlyozták a 2011-es magyar EU-elnökségben rejlő lehetőségeket. A jelentésekben szó sem esik a trianoni évfordulón elfogadott nemzeti összetartozási törvényről, a magyar állampolgárság kiterjesztéséről is csak mellékesen, pedig hát ezek a törvények más körülmények között akár ki is verhették volna a biztosítékot Bukarestben. Martonyi János bukaresti látogatása azt jelzi, a magyar kormány helyesen ismerte fel a jövő évi magyar, majd lengyel EU-elnökségben rejlő lehetőségeket, a magyar diplomácia helyzetet teremtett, máris jelentős mértékben megnövelte befolyását a térségben. A miniszter magabiztosan üzente: „ha valamit el akartok érni, jóban kell lenni velünk". Különös módon azonban Magyarországnak is szüksége van a jó román kapcsolatra. Ennek megőrzése, elmélyítése az érdekében áll. Ez a biztosítéka ugyanis annak, hogy Szlovákia elszigetelődik, amíg nacionalista, magyarellenes politikát folytat.

Biszku: "Köszönöm szépen, én jól vagyok"

Bihari Napló, 2010. június 30. – Mészáros Tímea

Nagyváradon is bemutatták a Bűn és büntetlenség című, betiltott filmet, melyet újságírók készítettek Kádár János vasökleként számon tartott, egykori belügyminiszterről, Biszku Béláról.

Hétfő délután Nagyváradon is levetítették a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet, melyet a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készített Biszku Béláról, az egykori belügyminiszterről, az 1956-os forradalom utáni megtorlások irányítójáról. A helyszín a nemrég nyílt Moszkva Kávézó, az egykori Tempo Klub nagyterme, mely nem csak nevében hordoz némi posztkommunista utóízt, de egyelőre kinézete – illetve szocreál hangulata – sem változott a 80-as évek óta. Ilyen körülmények között nem volt nehéz ráhangolódni a médiabotrányok miatt már jól ismert Biszku-filmre. Főleg az idősebb generáció képviselte magát a vetítésen, olyan résztvevők, akik maguk is emlékezhetnek a filmhíradókban sokszor szereplő Biszku Béla elvtársra. A megjelenteket, köztük a film jelen lévő készítőit, és a Mandiner szerkesztőit Mostis Gergő, a Moszkva Kávézó egyik üzemeltetője köszöntötte, majd Novák Péter is üdvözölte a váradiakat.

Szerszámlakatosból belügyminiszter
A dokumentumfilm elején archív felvételeket láthattunk, melyek az 1956-os forradalom megtorlásának véres eseményeit mutatták be. Miközben dübörgő tankokat, a véres utcaköveken kiterített hullákat, továbbá a megtorlások még csak felelősségre sem vont irányítóinak képét láthattuk elhangzottak a tények is: a forradalom után 300 embert végeztek ki, húsz ezer büntetőeljárás indult, kettőszázezer ember pedig elmenekült az országból. Majd Biszku Béla, az események fő irányítója került a középpontba. A szerzők jól tudták, hogy a ma már 89 éves egykori belügyminiszter, Biszku Béla, a rendszerváltás óta a nyilvánosságot kerülve, elvonultan él. Azt is tudták, hogy „Béla bácsi" nem adna interjút a sajtónak, ezért álnévvel keresték fel budai otthonában. Arról győzték meg Biszkut, hogy szülőfalujából, Márokpapiból érkeztek egy ifjúsági egyesülettől, azzal a céllal, hogy a falu nagy szülöttjével készítsenek interjút. Sikerült az öreg bizalmába férkőzni, így négy beszélgetést is rögzítettek az egyébként szerszámlakatos, egykori belügyminiszterrel. Sőt, Márokpapiban egy „közönségtalálkozót" is szerveztek, melyen gyakorlatilag nyilvánosan felelősségre vonták.
Bűntudat nélkül
A dokumentumfilmben egyébként történészek és 56-osok is felszólalnak. Érdekessége a filmnek, hogy Biszku a bűntudat minden jele nélkül, teljes meggyőződéssel beszélt a fiataloknak a szovjetekről, a magyar szocializmus törvényszerűségeiről, Nagy Imre bűnösségéről, ugyanakkor szóba került az általa ellenforradalomnak mondott 1956-as szabadságharc egyik kritikus éjszakája is. Október 31-re virradóan, miközben az utcákon a tömeg követelte az oroszok kivonulását az országból, Biszkuék az országházában tartózkodtak és az ő szavaival élve sírtak, „mint a szopós gyerekek" amiatt, hogy ide jutott az ország.
Letagadott tények
A legutolsó beszélgetésen az újságírók felfedték kilétüket és próbálták szembesíteni tetteinek súlyával az egykori befolyásos kommunistát, azonban neki tiszta a lelkiismerete. Nem ismerte el, hogy nyomást gyakorolt a bíróságokra annak érdekében, hogy halálbüntetést kapjanak a szabadságharcosok, de azt a korabeli jegyzőkönyvvel is alátámasztott tényt is tagadta, miszerint a munkáspárt egyik gyűlésén a börtönök túltelítettségére és az enyhe ítéletekre hivatkozva kevesellte a „fizikai megsemmisítések" számát. Ebben az értelemben nem jártak sikerrel a film készítői, hiszen Biszku nem kért bocsánatot, de még csak be sem ismerte szerepét a megtorlásokban. Az viszont félsikernek számít – mint ahogy a vetítés után Skrabski Fruzsina is elmondta – hogy a dokumentumfilm botrányt keltett, így az újságok újra elkezdtek foglalkozni a bűnösök felkutatásával.
Igazságtétel
A szerzőkkel a beszélgetést Demeter Szilárd író, egyetemi tanár moderálta. Elsősorban a romániai helyzetképről, a kommunizmus bűneinek kivizsgálásáról esett szó, de a jelenlévők személyes tapasztalatokat is megosztottak. Tőkés László, a Európai Parlament nemrég megválasztott alelnöke is felszólalt. Kifejtette: míg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megtorlóit 50–60 év távlatából kell keresni, addig ez a szám a kommunizmus romániai bűnöseinek esetében húszra redukálódik. Nem maradhatnak büntetlenül az igazi bűnösök, de nem indulattal vagy haraggal kell felelősségre vonni őket, hanem az igazságtétel jegyében.

MAGYARORSZÁG

Schmitt Pált választották köztársasági elnöknek

Népszabadság, 2010. június 30. – Csuhaj Ildikó

A várakozásoknak megfelelően az első fordulóban, 263 szavazattal a Magyar Köztársaság elnökévé választották Schmitt Pált. "Nem kívánok a kormányzás törvényalkotási lendületének a gátja lenni" - mondta kortesbeszédében Schmitt. Orbán Viktor fejet hajtva gratulált az augusztus 6-án hivatalba lépő államfőnek.

15.19 - Lezsák Sándor bezárta az ülést, miután minden, az elnökválasztásra meghívott vendéget meginvitált a Vadász-terembe, az ünepélyes fogadásra.

15.05 Az újonnan megválasztott köztársasági elnök beszélni kezdett. Ez nem volt előre meghirdetve.

Gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázattal, szertettel - idézte megválasztása után Szent István király Imre herceghez írt intelmeit megválasztása után Schmitt Pál. - Ezt kérem önöktől is - tette hozzá. A megválasztott államfő a szeretet, az elfogadás erejéről beszélt, ezek alapján kell szerinte a nemzeti közösségünket építeni.

Schmitt Pál, szerint Szent István "atyai, mély, emberi szavai mögött ott van az is, hogy "minden azonos állapotban születik", azonosak a jogok, de a kötelességeink is azonosak. "E gondolatok átszövik ezer éve az alkotmány szövetét".

- Új bor, új tömlőben való - idézett a Bibliából Schmitt PÁl - azzal, hogy "zárjuk le a rendszerváltás utáni kort, szülessen meg az új egységes magyar nemzet".

Klebersberg Kunó egykori kultuszminisztertől azt ídézte, hogy "egymás mellett békével megférő magyarokra van szükség". Aztán visszatért a szent istváni Intelmekhez, mondván, "semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csak a gőg, a gyűlölködés".
Tisztelettel adózott elődeinek, Sólyom Lászlónak, Mádl Ferencnek és Göncz Árpádnak is, akiket meggyőződése szerint a magyar emberek szeretete, tisztelete övez. - Rendkívüli megtiszteleteés, hogy a nyomukba léphetek - hangoztatta Schmitt Pál, s végül a Mindenható segítségét kérte ahhoz, hogy betartsa a törvényeket és az Alkotmányt és hogy be is tartassa.
A Himnusz elhnagzása és a történelmi zászlók kivonulása után Schmitt Pál rövid konzultációra elvonul Sólyom Lászlóval.
15.01 Schmitt Pál fogadta Orbán Viktor gratulációját, aki fejet hajtva köszöntötte a frissen megválasztott köztársasági elnököt. Ezután a pártok és a frakciók vezetői gratuláltak Schmitt Pálnak.
14. 56. Lezsák Sándor az elnöki emelvényen bejelenti a szavazás végeredményét. 366 képviselő szavazott, Schmitt Pálra 263, Balogh Andrásra 59, 44 szavazat érvénytelen volt. (Ezek szerint valamennyi fideszes és KDNP-s képviselő Scmittre, az összes MSZP-s Baloghra szavazott, a jobbikosok valóban üres szavazólapot adtak le, az LMP-sek pedig távol maradtak a voksolástól.) Magyarország következő köztársasági elnöke Schmitt Pál. A fanfárok és a történelmi zászlók bevonulás után letette az esküt és alá is írta kinevezési okmányát. Ezután a díszpáholyban felkereste a mostani államfőt, Sólyom Lászlót.
14.15 - Csöngetnek a házban, véget ért a negyven perces titkos szavazás. Kezdődik a voksok összeszámolása, ez is negyven percig tart.
Schmitt Pál első beszédét tartja köztársasági elnökké választása után
Népszabadság - Kocsis Zoltán 13.55 - A parlamenti folyosókon, a büfében és mindenhol bizakodó fideszeseket látni. Miért ne lenne meg az első fordulóban? - kérdeznek vissza az esélyeket firtatóknak. A kereszténydemokraták munkatársunknak azt mondták, hogy kötelező ugyan a részvétel a titkos szavazáson, de senki nem ellenőrzi, hogy egy-egy honatya hogy szavazott. Aki meg meg akarja mutatni képviselőtársának a a szvazólapot, az megteheti.
13.44 A fideszes képviselők felháborodottan utasítják vissza a szavazt ellenőrzésére vonatkozó kérdésnek még a felvetését is. Az egyik fideszes honatya a büfében azzal hárította munkatársunk érdeklődését, hogy "inkább megkínálom a debrecenimből egy falattal".
Kósa Lajos szerint meglesz a kétharmad az első fordulóban, hiszen ez a logikus. Az ellenőrzésre annyit mondott: hiszen most is ott állnak az Országgyűlés Fideszes jegyzői a sajtó elől lezárt Duna-parti folyosón, ahol a szavazás zajlik. De ez a hivatali feladatuk - mondta -, a szavazás rendjére ügyelnek, nem a többi képviselő szavazatát ellenőrzik.
13.35 - Az LMP-s képviselők nem vették fel a szavazólapokat, nem is a szavazóurnák felé vették az irányt, hanem a kék társalgóba vonultak, és deklarálták, hogy ha Schmitt Pált választják meg elnöknek, ismét kiesik egy ellensúly. Ez után Kossuth téren részt vettek egy civil flashmobon, melyen egy molinót feszítettek ki "Schmitt is not good" felirattal.
13.34 - Lezsák Sándor ismertette a szavazás szabályait és elrendelte a titkos szavazást. A szavazásra 40 perc áll rendelkezésre a szavazatok összesítése további negyven percet vesz igénybe, így az Országgyűlés 14.45-kor folytatja a munkát és hirdetnek eredményt
13.25 - Schmitt Pál: Csapatember vagyok

Nem kívánok a kormányzás törvényalkotási lendületének a gátja lenni, de nem leszek tekintettel arra, hogy melyik párt vonatkozásában kell élnem elnökként alkotmányos felhatalmazással - hangoztatta Schmitt Pál bemutatkozó beszédében. a parlament előtt. Azt ugyanakkor kiemelte, nincs lehetősége az alkotmány-módosítás tekintetében előzetes normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól. De bízik benne, hogy az új alkotmány képes lesz a demokratikus rendet biztosítani.
Schmitt Pál ezúttal is megismételte, nem ellensúly, hanem a pártpolitikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója szeretne lenni. Az ellensúly az ellenzék feladata - tette hozzá. A legjobbat szeretné kihozni a politikai környezetből, a közjó érdekében. "A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához " - fogalmazott.
A jelölések esetén a kollektív bölcsességre támaszkodik, a pártokkal való egyeztetésre.
- Tisztában vagyok azzal, hogy az elnöki tisztség pártesemlegességet követel meg, megválasztáson esetén párttagságomról lemondok, de kialakult világnézetemről nem mondok le, azt a nemzet szolgálata, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus, a polgári értékrend határozza meg.
Schmitt Pál beszélt arról is, hogy "válságos helyzetben a szolidaritás hidakat képez a különböző emberek között". A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre - tette hozzá. Arra tapsott kapott, hogy szerinte az elnök feladata az is, hogy " új energiákat vigyen a világ magyarságának, hogy egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogiviszony erősítésére".
A Fidesz-KDNP jelöltje ismét hangsúlyozta, "fontos, hogy az elnök szót értsen a minisztrerelnökkel, az ország közjogi máltóságával, a pártokkal". - Csapatember vagyok, olimpiai bajnoki címemet is mindkétszer csapatban nyertem, készen állok a csapatmunkásra, a nemzeti együttműködés erősítésére - hangoztatta.

Mint mondta, elnöki tevékenysége középpontjában a magyar ember áll, olyan magyar ember, aki magabiztos, van munkája. Olyan magyar emberek, akik együtt képesek sikeres Magyarországot alkotni.
Végül ismét nagy tapsot kapott, amikor elnöki tevékenysége közül kiemelte a magyar nyelv védelmét, és úgy fogalmazott, "nyelvében él a nemzet".
13.15 - Balogh András: Pártatlan elnök lennék
Köszönöm mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy szólhatok államfőjelöltként - mondta az MSZP- jelöltje, Balogh András, a T. Ház előtt.
Meggyőződésem és programom szerint pártatlan elnök szeretnék lenni, ez az ország egészének szolgálatát, az alkotmányos rend védelmét jelenti. Olyan alkotmány kell, melynek az ország minden polgára tisztel, és aminek fenntartás nélkül aláveti magát. Az egyéni és kollektív szabadságjogok, a sajtószabadság maradéktalan érvényesülését a legfontosabbnak tartom. A magyar demokráciában honfitársainknak joguk van a megalázottság nélküli életre.
A demokrácia óriási, helyettesíthetetlen érték, de most az egyenlő jogokhoz nem társulnak egynelő feltételek. "A nyugdíjasok egy ledolgozott élet után alig képesek fenntartani magukat" - fogalmazott. A társadalom lelkiismereteként hívná fel köztársasági elnökként a figyelmet ezekre a problémákra. "A teljes fogallakoztatás tekintetében az államfőnek kötelező állást foglalni" - tette hozzá, és tapsot kapott.

Kossuth Lajosra emlékeztetett, mondván a "széthúzás katasztrógfához vezet". - Nemzetünkre most is szüksége van a megbékélésre, a nyugalomra. Állandó feladatomnak tekintem az nemzeti egység erősítése" - hangoztatta Balogh András. "Szörnyű, hogy ma a közbeszédben a vesztes, a lúzer, tárgya. A köztársasági elnöknek a vesztesek mellé kell állnia, az, hogy valaki vesztes, nem szégyen" - tette hozzá.
Szólt a határon túli magyarságról is, s arról, hogy az elnök feladata a magyar érdekek és törekvések megjelenítése a világban. De szólt az uniós lehetőségek kihasználását és az atlanti orientációt is kiemelte. Két elvként említette a határok megváltoztathatatlanságát, s azt, hogy nem kell gyámkodni a határon túli magyarság felett.
Álma: működő demokrácia, esélyegyenlőség, gyors és fenntartható fejlődés, öntudatos , büszke sikeres emberek, akik mosolygós Magyarországot teremtenek - mondta végül Balogh András.
13.10 - "Persze, hogy az első fordulóban meglesz Schmitt Pálnak a kétharmad" - mondta a folyosón Lamperth Mónika (MSZP), s emlékeztett: 5 évvel ezelőtt Áder János ott állt a szavazófülkéknél. Meg kellett neki mutatni a szavazólapokat, ki hogy szavazott - állította a szocialista politikus. "Mernék nem megszavazni az első fordulóban" - mondták más szocialisták is a fideszesekről.
Az ülést Lezsák Sándor (Fidesz) vezeti. Az ülésterembe érkező Sólyom László nagy tapsot kapott.
13.05 - Már a szólt a csengő a T. Házban, amikor kíséretével Schmitt Pál házelnök a parlamenti folyosón az ülésterem felé vonult, aztán a "patkóban" a helyére ült. Sólyom László köztársasági elnök a díszpáholyából kíséri figyelemmel az eseményt, mellette az MSZP jelöltje, Balogh András. A másik díszpáholyban Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó foglal helyet (a gyerekekkel), mellette Schmitt Páll felesége Makray Katalin és a családtagok.
Így választanak
Sólyom László államfőnek augusztus 5-én éjfélkor lejár a mandátuma. Köztársasági elnök-jelöltet a Fidesz-KDNP frakciószövetség és az MSZP tudott állítani. A két hivatalos jelöltnek, Schmitt Pálnak és Balogh Andrásnak is 10-10 perc áll a rendekezésre a bemutatkozásra a parlamenti ülésen. (Az LMP Sólyom Lászlót, a Jobbik pedig Morvai Krisztinát szerette volna jelölni, de nem volt meg hozzá a minimálisan szükséges 50-50 képviselői aláírásuk.)

A parlament titkos szavazással, az összes képviselő kétharmadának szavazatával választ államfőt, azaz legalább 258 voks szükséges. Nem kérdéses, hogy Schmitt Pál költözhet a Sándor-palotába, hiszen a Fidesz-KDNP frakciószövetségnek összesen 263 képviselője van a T. Házban. Így akár az első fordulóban megszülethet a döntés.
Lezsák Sándor hirdet eredményt
Az elnökválasztás parlamenti forgatókönyve szerint az állafői posztra "kandidálók" bemutatkozása után, fél 2 rendelik el a titkos szavazást. Az urnákat valamivel két óra után zárják le. Az elnökválasztás eredményhirdetésére a tervek szerint háromnegyed 3-kor kerül sor. Az ülést ezúttal nyilvánvalóan nem Schmitt Pál házelnök vezeti, a pulpituson Lezsák Sándor ül majd, így a nemzeti fórumos parlamenti alelnök jelenti be az elnökválasztás eredményét.
Presztízskérdés az első fordulós siker
Kicsi az esélye, hogy az első fordulóban nem sikerül kétharmaddal megválasztani Schmitt Pált köztársasági elnöknek, "ez Orbán Viktor miniszterelnök számára presztízskérdést jelent" - mondták még tegnap fideszes források munkatársunknak. Kötelező szavazás lesz, ez azt jelenti, hogy mindenkinek részt kell vennie a titkos voksoláson. "S noha vannak fenntartásaik fideszes képviselőknek is Schmitt Pál alkalmasságát illetően, most ezt félreteszik" - ez az általános vélemény fideszesek között.
Sikeres választás esetén Schmitt Pál az eredményhirdetés után ünnepélyesen leteszi a köztársasági elnöki esküt.
Ha az első fordulóban mégsem lenne eredményes, meg kellene ismételni az elnök-jelölési procedúrát a pártoknak délután 4 óráig. Aztán összeülne a Házbizottság, hogy megállapítsa a jelölések érvényességét, és este 6 órakor megsimételnék a választást, a titkos szavazást. Este fél nyolckor hirdetnének eredményt. A második fordulóban már az összes képviselő felének a támogatása, plusz egy szavazat elég az elnök megválasztásához.
Az Alkotmány szerint harmadik fordulót is lehet tartani, a második fordulóhoz hasonló feltételekkel. Elvi lehetőségként - a parlamenti napirend szerint - a harmadik fordulóra holnap kerülne sor. Mivel a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik, teljességgel kizárt a harmadik forduló.
Schmitt Pál augusztusig házelnök marad
Noha - megválasztása esetén - Schmitt Pál már ma leteszi az államfői esküt, csak augusztus 6-val lesz köztársasági elnök. Ezért, a tervek szerint a házelnök a pulpituson marad augsztusig, a rendkívüli ülésszakban vezeti a parlamenti üléseket, nyáron pedig ellátja az Országgyűlés elnökének feladatait.
- Ennek nincs semmilyen törvényi akadálya, nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen csak augusztus 6-tól államfő, akkor költözhet a Sándor-palotába - mondták munkatársunknak parlamenti források.
Schmitt Pál utóda a házelnöki poszton Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke lesz.

Schmitt Pált választották Magyarország köztársasági elnökévé

Krónika, 2010. június 30.

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg Magyarország köztársasági elnökének az Országgyűlés kedden. A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának megtestesítője, zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya – mondta megválasztása után Schmitt.

Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59 szavazat érkezett. A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Baka Andrásra, 263-at Schmitt Pálra adtak le. A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Az eredményhirdetés alatt Balogh András megtapsolta Schmitt Pál sikerét.

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.
A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra.

Schmitt: zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort
„Mindannyiunk történelmi felelősségének" nevezte Schmitt Pál a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A politikus köztársasági elnökké választása után, kedden a parlamentben Szent István király intelmeire alapozta beszédét.
„Vezess mindannyiunkon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden. Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség" – kezdte beszédét Schmitt Pál Szent István király Imre herceghez szóló intelmeiből idézve. Az atyai szavak mögött ott van „a demokratikus alaptörvényünkben máig megkapaszkodó gondolat: minden ember azonos állapotban születik, mindenkit azonos jogok illetnek meg", és a kötelezettségek is azonosak – mondta, kiemelve, hogy az intelmek így szüremkednek át egy évezreden keresztül a demokratikus alkotmány szövetébe.
A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps fogadta. „Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatása alapján szolgálni nemzetünket" – jelentette ki.
„Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége" – mondta Schmitt Pál, aki felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a „szent meggyőződés", hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.
Az alkotmány szerint az államfő pártsemleges, amely azonban nem értéksemlegességet jelent – mutatott rá.
Schmitt Pál úgy fogalmazott, „a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke" kíván lenni. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője – mondta, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd.
Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség – idézte Klebelsberg Kunót, amit nagy taps fogadott. Mint mondta, zászlajára szeretné tűzni minél több magyar meghallgatását arról, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyermekeinek, unokáinak.
„Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket" – hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta: „a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról".
Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.

Schmitt Pál – életrajz
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.
2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért.
2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.
2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.
2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.

• KÁRPÁT-MEDENCE

Újságírók az újságírásról – Csókán találkoznak a Kárpát-medencei magyar sajtó képviselői

Magyar Szó, 2010. június 30.

A csütörtökön este kezdődő és vasárnapig tartó újságíró-találkozón nem a kívülállókat, a sajtó örökös vagy alkalmi bírálóit hallgatják meg az újságírók, hanem maguk igyekeznek választ adni a Kárpát-medencei magyar médiumokat érintő és foglalkoztató kérdésekre. Hivatalos nevén: a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának vajdasági találkozóját tartják meg Csókán a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének a szervezésében. (A társszervezők pedig a csókai Művelődési és Oktatási Központ, valamint a Móra Ferenc Művelődési Egyesület. A rendezvényt támogatja a Szekeres László Alapítvány és a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségekért Felelős Titkárság.)

A pénteki tanácskozást 10 órakor nyitja meg Tóth Lívia, a VMÚE elnöke a Móra Ferenc Művelődési Egyesület székházában, majd a részvevők a küldöttségek vezetőinek beszámolóját hallgatják meg arról, hogy meddig jutottak a lendvai találkozó óta az ott elfogadott feladatok teljesítése terén.

Kókai Péter 11 órakor a vajdasági magyar médiastratégiát, vagyis a Magyar Nemzeti Tanács által elkészített okmányt ismerteti. Délután 3 órakor Ambrus Attila (Brassó) arról szól, hogy milyen az Európai Unióban a közérdekű újságírás, majd fél 4-től Csermák Zoltán (Budapest) Közösségi értékek a számok tükrében címmel tart előadást. Klemm József a kisebbségi újságírás buktatóiról beszél 5 órakor kezdődő előadásában.

Szombaton délelőtt fél 10-kor a külhoni magyar médiastratégia elemeiről tárgyalnak és folytatnak vitát a részvevők, valamint megfogalmazzák a találkozó zárónyilatkozatát.

Az újságírók vidékünkkel is ismerkednek, rendezvényeken vesznek részt, valamint találkoznak Egeresi Sándorral, a vajdasági parlament elnökével.

Ötvenezer román állampolgár az ukrajnai Bukovinában

Impulzus.hu, 2010. június 30.

A nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében már 50 ezer ember vette fel a román állampolgárságot, de a többségük nem mondott le ukrán állampolgárságáról – írta kedden a kijevi Szivodnya (Szegodnya) című napilap internetes kiadása.

Gennagyij Moszkal ellenzéki parlamenti képviselő, Kárpátalja volt kormányzója az orosz nyelvű újságnak nyilatkozva elmondta: Csernyivci megyében hivatalosan három és fél ezren vették fel a román állampolgárságot, miközben nem hivatalos adatok szerint a szám eléri az 50 ezret.

A csernyivci illetőségű politikus szerint az ukrajnai megyében a helyi hatóságok már az 1990-es évektől kezdve figyelmeztetnek arra, hogy ukrán állampolgárok tömegesen kapnak román állampolgárságot. A moldovai zavargásokat követően azonban Bukarest még egyszerűbbé tette a román állampolgárság felvételét a Romániától 1940-ben elvett területeken – emlékeztetett, hozzátéve, hogy még a román nyelvet sem kell tudniuk az állampolgárságot igénylőknek.

Moszkal úgy vélte, hogy az ukrán állampolgárok nem a Románia iránti szeretetből veszik fel a román állampolgárságot, hanem sokkal inkább az európai uniós útlevél miatt.

A korábban diplomataként dolgozó Leonyid Kozsara, a kormányzó Régiók Pártjának (PR) parlamenti képviselője az újságnak nyilatkozva kiemelte: „A román útlevelek kellemetlen mozzanatot jelentenek Ukrajna számára, de nem többet. Hosszú távon ez egyáltalán nem okoz problémát, mert előbb vagy utóbb – Európa más lakóihoz hasonlóan – minden ukránnak egységes európai uniós útlevele lesz".

• EURÓPAI UNIÓ – EURÓPAI PARLAMENT

Belga példa kisebbségeknek

Szabadság, 2010. június 30.

Katalán szemmel semmi rémisztő nincs abban, hogy Belgiumban a flamand önállóság pártja kapta a legtöbb szavazatot a parlamenti választáson. Sőt, Európa csak nyerhet vele, ha engedi érvényesülni népeinek törekvéseit.

„A választási győzelemünnepen az Új Flamand Szövetség vezetői uniós zászló előtt jelentek meg, amelyen az egyik csillag helyett a flamand oroszlán volt látható. Így a nacionalista jelkép új jelentést kapott, a flamandok vágyait a közös európai tervvel kapcsolja egybe" – írja a Katalóniában spanyol nyelven megjelenő La Vanguardiában Francesc-Marc Álvaro.
Az újdondász politikus, Bart de Wever Európa-barát jelszóval aratott meglepően nagy sikert az új párt élén: „Több Flandria, kevesebb Belgium, több Európa." Ezzel sikerült háttérbe szorítania a szélsőjobboldalinak számító Vlaams Belangot. Kiderült ugyanis, hogy a flamand önállóság hívei nem feltétlenül támogatják a radikális jobboldalt, ha van mérsékelt alternatíva is. Belgium lakosságának többsége egyelőre nem helyesli a szakadást, és a flamand területen fekvő vallon-nemzetközi Brüsszel speciális státusza miatt nem is lenne egyszerű meghúzni az új határt, de a válás gondolata lassanként mindennapos közéleti vitatémává vált.
Az Új Flamand Szövetség végső célja az önálló Flandria, de középtávon beérné azzal, ha Belgium szövetségi államból államszövetséggé válna, rövidtávon pedig a relatív parlamenti többség birtokában is megelégszik az ellenzéki szereppel. A szerző korántsem tekinthető külpolitikai szakírónak, sőt, érdeklődésének középpontjában kifejezetten belügyek állnak, elsősorban is a katalán önállóság ügye. Ennek megfelelően gúnyosan emlegeti azokat a madridi kommentárokat, amelyek sietnek tudatni, hogy Belgium és Spanyolország két külön világ. Persze, hogy az, ugyanígy külön világ Nagy-Britannia és Csehszlovákia is – jegyzi meg csípősen, utalva Észak-Írország autonóm státusára, a fokozatosan bővülő skót autonómiára, illetve a szuverén Csehország és Szlovákia létrejöttére.
A fennálló hatalmak persze irtóznak minden geopolitikai változástól, és azzal érvelnek, hogy az ilyen törekvések taszították a földrészt pusztító háborúkba. Csakhogy a legutóbbi évtizedek változásai lényegében békésen mentek végbe. Igaz, ismeri el Álvaro, Jugoszlávia tragikus körülmények között esett szét, de az ellentmondást úgy oldja fel, hogy azt javasolja: ezt az esetet vegyük ki a példatárból. Nézzük inkább azt, hogy minden különösebb vérontás nélkül új államok sora jött létre Európában, és Németország egyesült. Ez utóbbi fejleményt még a status quo legeltökéltebb oltalmazói is üdvözölték, „mert ha nagy népről van szó, akkor elismerik az önrendelkezés jogát".
Persze Spanyolország helyzete nem hasonlít az említett országokéra, de ez nem akadályozhatja meg, hogy például Belgium esetéből megpróbálja felhasználni, ami hasznosítható. Elsősorban pedig az hasznosítható, hogy az alulról jövő önállósodási törekvések olyan időszakban bontakoznak, amikor az európai integráció fölülről is kikezdi az állami szuverenitást. Kiderült ugyanis, hogy a monetáris unió nem működőképes a költségvetési politikák ellenőrzése nélkül. Ebből Álvaro szerint az következik, hogy „minden csinnadratta nélkül, a hátsó ajtón lopakodik be a föderalizáció".
Ebben az új helyzetben pedig a flamandok, a skótok, a katalánok és a baszkok „az európai színtér teljes jogú szereplői lehetnek". De a La Vanguardia szerzője elveti a régi katalán jelszót, amely szerint több Európára és kevesebb Spanyolországra van szükség. Egészen másképp fogalmazza meg a kérdést: „Ki tagadhatja meg Európa polgárainak egy-egy csoportjától azt a jogot, hogy önálló nemzetnek, s egyúttal az egységes Európa alkotórészének tekintsék magukat?"

• ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Kommunista vágyálom – Beszélgetés Novák Tamással és Skrabski Fruzsinával

Erdély.ma, 2010. június 29. – Varga Melinda

A Bűn és Bűntelenséget, mely Biszku Béla Magyarország volt belügyminiszterét, később miniszterelnök helyettesét veszi kameravégre nemrég mutatták be a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Az 1956- os forradalmat követő vérengzésekben Biszku óriási szereppel bírt, ám mai napig sem bánja tetteit. Varga Melinda beszélgetésében a két riportert a film kulisszatitkairól faggatta.

Hogyan bontakozott ki a Bűn és Bűntelenség alapötlete, miért pont Biszku Béláról készült a film?
Novák Tamás: 2oo8- ban kezdtük el a filmet forgatni, utánajárni a dolgoknak. Az ötlet onnan jött: egy blogon olvastuk, miért nincsenek kommunista vadászok, eldöntöttük, hogy akkor, megkeresünk olyan embereket, akik még élnek és akár felelősségre vonhatók tetteikért. Aztán lassan eljutottunk Biszku Béla személyéhez.
Skrabski Fruzsina Írtunk egy blogbejegyzést a mandiner.hu -ra, hogy keresünk élő kommunistákat, megkértük az olvasóinkat, hogy javasoljanak, így esett a választás Biszku Bélára, akiről kiderült, hogy valószínűleg még él, annak ellenére, hogy sokan azt állították, meg van már halva.

Hogyan sikerült őt felkutatni, felvenni vele a kapcsolatot?
Novák Tamás: Nem tudtuk, hol lakik, azt sem, hogy Márapapiban született, aztán felhívtuk a márapapi polgármestert. Ő azzal bíztatott, tud két emberről, akik ismerik Biszku Bélát, valamint javasolta a Beregi Ifjúsági Egyesületet, hogy ezt használjuk úgymond inkognitóként, ha megkeressük őt, s mondjuk azt, a falu híres szülöttjeiről készítünk riportot. Végül is a lányát kerestük meg, rajta keresztül jutottunk el Biszkuhoz.

Milyen volt az első találkozás?
Skrabski Fruzsina: Vittünk neki szabolcsi lekvárt, ami nagyon híres az ő szülőhelyén. Azért nem buktunk le, hogy nincs tájszólásunk, mert Márapapiban is hasonló kiejtéssel beszélnek, mint Budapesten.

Nagyon boldog volt, látszott, hogy nem szólalt meg húsz éve, mint szomjazónak a víz kellett, hogy végre valakinek kiöntse szívét, elmondhassa saját álláspontját. Pláne így, hogy aranyos kis falusi gyerekeknek beszélhet, akik tátott szájjal hallgatják, mert az elején ez volt a hozzáállásunk. Így tudtunk közel férkőzni hozzá.

Majd lelepleztétek magatokat, hogyan fogadta?
Skrabski Fruzsina: Nagyon furcsa volt, hogy ő nem lepődött meg, azt hittük, hogy feláll, megpofoz, kikerget minket a lakásból.

Novák Tamás: Azt éreztük, valamilyen módon meg akar nyílni, el akarja mondani a saját álláspontját, a család volt az inkább, aki szekrénybe akarta tartani. Őrült, hogy egy kicsit megnyílhatott, elmondhatta a saját variációját a világról. Persze nem így akarta, úgy szerette volna, hogy a falujában kap egy emlékművet mindezek után.

Skrabski Fruzsina: A pszichológiája is érdekes az egésznek, hogy megszeretett minket, mi is megkedveltük, annak ellenére, hogy tudtuk, mi van mögötte. Sokat voltunk vele, furcsa állapotba került, amikor lelepleztük magunkat, egyrészt mérges volt, de végül is húsz órát töltöttünk együtt, ami alatt kiderült, nem vagyunk agresszívak, bunkók. Így nem volt, amitől tartania.
Novák Tamás: Azt írta a nekünk dedikált könyvben, hogy kiapadhatatlan érdeklődésükért, tisztelettel Biszku Béla. Nyilvánvaló, értékelte, hogy megkerestük.

Skrabski Fruzsina: Nagyon hiú ember. Amikor kamera elé ült, mindig felöltözött szép ruhába, mikor Márapapiba kivittük, felvette a golfsapkáját.
Novák Tamás: Számára élmény volt, hogy filmezik, kérdezik, hogy ő egyáltalán még érdekes.

Milyen kép alakult ki róla bennetek?
Novák Tamás: Nagyon keményen tartja magát az akkori dolgokhoz, elzárta magától a külvilágot, az ő a saját kis mikróvilágában él, úgy látja, a kommunizmus szép, jó dolog, ők azt akarták felépíteni, csakhogy nem sikerült.
Azt gondolom, van egy ki lelkiismeret furdalása is. Van egy olyan jelenet, amikor mondja, tragédia, ami történt a Rákosi- időszak alatt, tragédia, ami történt 1956- ban és ami utána, tehát a bünte...Nem mondja ki konkrétan, hogy büntetés, csak hogy bűnte. Egyensúlyozik a lelkiismerete valahol. Tudatában van annak, miket csinált, milyen véreskezű volt.

Skrabski Fruzsina: Keres valami mentséget minderre. A legjobb magyarázat, hogy jó volt az a rendszer és ő tulajdonképpen nem követett el hibákat. Pedig nagyon mélyen belemásztunk a lelkébe. Voltak ilyen nagyon minimális megnyilvánulásai, mint ez az elejtett félszó is. Ő egy teljes hazugságban él, egy olyanban, ahol már ő magának is hazudik.

A film nyilvános bemutatója a budai Menta teraszon volt, június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak kivégzésének évfordulójára. Tulajdonképpen az Uránia filmszínházban lett volna, ám ezt meghallván perrel fenyegették a mozit Biszku lányai. Nagy port kavart Magyarországon a film. Milyen kritikákat kaptatok?

Skrabski Fruzsina: A magyar politikai életben széthúzás van, ami természetes, de ennek ellenére az LMP felajánlotta a jogi segítségét, a FIDESZ rögtön mögénk állt és összehívott egy kulturális bizottságot. A JOBBIK is támogatta a FIDESZ ötletét. Ezen a kulturális bizottsági ülésen egy MSZP- s képviselő azt mondta, nem így kell megítélni Biszku Béla történelmi szerepét, de ennek ellenére elkezdte szidni őt. Az a baj, hogy egy országgal áll szemben. A vetítésen is 2ooo ember várakozott az utcán két órán át, hogy bejusson egy kávézóba, köztük neves közszereplők, politikusok. Úgy érezzük egy ország áll mögöttünk, itt Erdélyben egy teljes magyarság.

Novák Tamás: A filmből van, aki hiányol dolgokat, de ez egy 66 perces film, amiből nagyon sok minden kimaradt, mert ha három órásra készítjük, akkor nézhetetlené válik, ha rövidebb lesz, akkor azért. Ez saját pénzből készült, baráti lelkesedésből. Van, akinek tetszik, van, akinek nem, de örülünk annak, hogy beszélnek róla.

Skrabski Fruzsina: Egyébként az embereket a Béla bácsizás zavarja leginkább, elvégre egy tömeggyilkosról van szó. De mindez csak azért volt, hogy közel kerüljünk hozzá, ha nem férkőzünk a bizalmába, ennyire sem tudtuk volna megnyitni. Próbáltuk nagyon fiatalosan, nagyon feszesen elkészíteni a filmet. Olyan húsz évesek voltak a vetítésen, akiket egyáltalán nem érdekelt, de a botrány miatt mégis beültek megnézni, a fiatal generációnak is kell, hogy tetsszen, annak sem szabad unatkoznia.

Novák Tamás: Az is egy fontos elem volt, hogy a halálra ítéletek, az akasztottak is megszólaltassuk. Olyan emberek véleménye is benne van a filmben, akik szívbemarkoló történeteket mesélnek el. Úgy gondoltuk nyilvánosságra kell kerülnie, milyen emberi szenvedések voltak.

Skrabski Fruzsina: A legtöbb visszajelzés azok részéről jön, akiket 1956- ban meghurcoltak, azok leszármazottaitól. Volt olyan, aki odajött és mondta, hogy annyira boldog, hogy ezt megérhette, erre várt már nem tudom hány éve. Végül is ez egyfajta revans. Nem hurcoltuk börtönbe, nem löktük le a lépcsőn, de mégis egy kis elégtétel számunkra, hogy odament valaki hozzá, becsapta, megkérdezte tőle. Azon emberek számára, akiknek 1956- al kapcsolatban nagyon súlyos sebeik vannak, nagy öröm és igazságtétel. Én ezért csináltam. Ez olyan, hogyha valakit megcsal a férje, legalább egyszer kérjen bocsánatot, azzal nincs megoldva a probléma, de legalább valami történik. Most valami ilyesmi történt.

Minek tulajdonítható, hogy miután a két Biszku lány letiltotta vetítést, csak beleegyeztek. Biszku Béla annak ellenére, hogy írásbeli beleegyezését adta a videó és hanganyag szabad felhasználására, mégis ellenzi most ezt. Mi erre a magyarázat?
Novák Tamás: Úgy látom, a családja ilyen mértékben nem ismerte azt apja hozzáállást dolgokhoz. El kell mondanom azt is, ha nem tiltják be az Urániában való játszást, akkor a film nem kapott volna ekkora publicitást. Talán látták, hogy mekkora médiavisszhangja volt az egésznek és ezért is meggondolhatták magukat. Erről nem tudok nyilatkozni, nem tudom mire vélni. Azt sem tudom, hogy Biszku miért döntött úgy, hogy betiltja. A lánya annyit mondott, hogy nem nyilatkozik többet a témában, mert nyílván nem akart még egyszer rosszat mondani. Gondolom, az apjuk nagyon leszidta őket.

Skrabski Fruzsina: Szerintem nagyon nehéz helyzetben vannak, beleélem magam. Én sem tudnék mit csinálni, ha az apám egy nagyon súlyos gazember lenne, és szeretném őt, nyílván szeretik ők is az apjukat. Valahogy szembesülni kell azonban a tényekkel. Az egyik lány megköszönte a filmet. Szerintem nekik is jobb, ha egy kicsit tisztábban látnak. Ha valami kiborul még mindig jobb, mintha csak a nyomasztó érzés maradna. Azt mondták, hogy szeretnék, ha jogilag, bíróság által tisztáznák a dolgokat. Én is így gondolom, ne egy film mondja ki az igazságot, hiszen elfogultak vagyunk és nem függetlenek.

Lesz még újabb élő kommunista leleplezés?
Hát van, de nem mondhatjuk el, mert akkor nem tudnánk ürgebőrbe bújni és nyugodtan kutakodni.

Biszku bűne büntetlen

Új Magyar Szó, 2010. június 30.

Biszku Béla neve nem csengett ismerősen a romániai magyar fiatalság számára. Az 1956-os magyarországi forradalom utáni megtorlásokat levezénylő belügyminiszter az 1989-es rendszerváltás után eltűnt a közéletből, anélkül, hogy valaha is felelősségre vonták volna emberek százait (ezreit?) halálba küldő határozatai miatt.

Biszku Béla neve nem csengett ismerősen a romániai magyar fiatalság számára. Az 1956-os magyarországi forradalom utáni megtorlásokat levezénylő belügyminiszter az 1989-es rendszerváltás után eltűnt a közéletből, anélkül, hogy valaha is felelősségre vonták volna emberek százait (ezreit?) halálba küldő határozatai miatt. A Biszku életének ezen árnyoldalát végül Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című filmje törte meg.
A dokumentumfilm és a játékfilm határán sikertelenül egyensúlyozó alkotás azt meséli el, hogy az említett két zsurnaliszta álnéven felkeresi Biszku Bélát, szülőfaluja (Márokpapi) ifjúsági szervezetének a
nevében, és felajánlják, hogy dokumentumfilmet forgatnak a falu híres szülöttjéről. A kerettörténetből azonban megtudjuk, hogy a film nem abból a célból készül, amit Biszkuval közölnek Novákék, hanem egy nagyközönség elé szánt leleplező mű lesz, amelyben a szerzők arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az '56-os forradalom utáni megtorlásokért nem történt hivatalos felelősségrevonás.
„Béla bácsit" szembesítik az 1957-ben kiadott rendeleteivel, amelyekben többek között megparancsolja, hogy fokozzák az elrettentő intézkedések, kivégzések gyakoriságát. Biszku erre a vádra és a következőkre is azzal válaszol, hogy ő törvény szerint járt el, és ebből kifolyólag nem vonható felelősségre. A film, mint várható volt, hatalmas közfelháborodást keltett, az átvert Biszku be is tiltotta, ennek ellenére Magyarországon és Kolozsváron is bemutatták.
A Magyar Országgyűlés kényes kérdésként kezeli az esetet, mert közszereplőről van szó, aki mellesleg százak (ezrek?) haláláért felelős, közvetlenül és közvetve, viszont nyilatkozatában az áll, hogy ilyen szélsőséges esetekben fontolóra kell venni az alapvető személyi jogok felülbírálását, főleg az ilyen súlyos bűnökkel járó esetekkor. A sajtóetika szerint nem szabadna így, hazugsággal kicsikarni információkat, és maga a film sem az esztétikum Csimborasszója, viszont végre felfakasztott egy sebet, amely, mint az kitűnt a magyar hatóságok ódzkodásából, Biszku vehemenciájából, nagyon is gennyes még.
A tényfeltáró zsurnalizmust szabad ilyen áron űzni? Érvényes, terjeszthető a hazugsággal kicsikart információ? Hiszen etikailag ez a vallatás ugyanazon a szinten van mint a kommunisták cselekedetei, azzal a különbséggel persze, hogy sem Novák és sem Skrabski nem öltek még meg sokmillió embert.
Természetes, hogy Biszku nem kért bocsánatot, és személyi jogainak megsértése miatt lázongott. Mi sem megtorlást szeretnénk, hanem legalább tájékoztatást. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a főbűnök leleplezése érdekében apróbbacska bűnöket kell elkövetniük a tényfeltáró újságíróknak, mert enélkül lehetetlen hozzájutni szükséges infókhoz.
Péter Árpád

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek